PROGNOZIS_2009: Nyugat-Dunántúl

PROGNOZIS_2009: Nyugat-Dunántúl

Készült a PROGNOZIS_2009 kutatási program keretében

Budapest, 2009. december 1.

Nyugat – Dunántúl

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról.

MKIK GVI –

Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry

Az elemzést készítette: Németh Nándor, Ph.D. (Pannon.Elemzı Iroda, területi elemzı)

Kutatásvezetı: Tóth István János, Ph.D. (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) e-mail: [email protected] Internet: http://econ.core.hu/~tothij

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: [email protected] internet: http://www.gvi.hu MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

2/21


Tartalom Összefoglalás.............................................................................................................. 4 1. Településszerkezet, elérhetıség............................................................................. 5 2. Demográfiai folyamatok .......................................................................................... 8 3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet ............................................................. 10 4. Munkanélküliség, keresetek.................................................................................. 13 Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok ............................................................. 19 Táblázatok ........................................................................................................................19 Ábrák ................................................................................................................................20

MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

3/21


Összefoglalás A Nyugat-Dunántúl Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben lévı régiója, az országos átlagnak megfelelı gazdasági fejlettségi szinttel, magas foglalkoztatással, alacsony munkanélküliséggel. Belsı egyenlıtlenségei viszonylag nagyok: Gyır-MosonSopron megye a régió gazdasági motorja, Budapest után az ország második legfejlettebb területe, ráadásul ez az egyetlen megyénk, ahol az egy lakosra jutó GDP értéke a mért években mindvégig meghaladta az országos átlagot. Új jelenség Zala megye 2006-os és Vas megye 2007-es szokatlanul nagy visszaesése; Zala 2007-ben sem tudott javítani relatív fejlettségi pozícióján. A régió gazdaságát a feldolgozóipar vezérli. Azon ábrák és táblázatok jegyzéke, ahol meg tudtuk hosszabbítani az idısort a Prognózis_2008 kutatási program eredményeihez képest: 3.1. táblázat 3.2. táblázat 4.1. táblázat 4.2. táblázat 4.3. táblázat 1.1. ábra 3.1. ábra 4.1. ábra 4.2. ábra 4.3. ábra


4/21


1. Településszerkezet, elérhetıség A Nyugat-Dunántúli Régió – hasonlóan a Dél-Dunántúlhoz és Észak-Magyarországhoz – aprófalvas szerkezető térség, az ország településállományának ötöde található a régiót alkotó három megyében. Népességszámát tekintve a második legkisebb hazai régió, az összlélekszám épp eléri az egymillió fıt. Ugyanakkor a régióban található a legtöbb, szám szerint 655 település. Településszerkezetének – az aprófalvas jelleg mellett – sajátossága még a középvárosi szintő települések kis száma, illetve az 50 ezer fınél nagyobb, megyei jogú státusszal rendelkezı nagyvárosok – országos összehasonlításban – jelentıs aránya. Gyırött, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Sopronban és Nagykanizsán a régió népességének – országos összehasonlításban egyedülálló módon – majd’ kétötöde él. A régión belül a kis lélekszámú települések Zala és Vas megyékben sőrősödnek: Zalában különösen a 200 fınél kisebb népességő települések, Vasban pedig a 200-500 lakosú települések aránya haladja meg az országos átlagot. Mindkét megye településállományának hatvan százalékát az 500 fınél kisebb népességő települések alkotják. Gyır-Moson-Sopron megye településszerkezete – történelmi és természetföldrajzi okokból fakadóan – eltér a másik két megyéétıl: a települések fele a megyében 500-2000 fı népességő. A régió legnagyobb népességő városa Gyır, az ország hatodik legnépesebb települése (126 ezer fı). A megyei jogú városok magas száma (5) mellett csak két középváros mérető település (Mosonmagyaróvár és Keszthely) található a régióban, s 26 húszezer fınél kisebb népességő város, melyek közül a legnagyobbak Vas és Gyır-MosonSopron megyében helyezkednek el (pl. Sárvár, Körmend, Celldömölk, Kıszeg, Kapuvár, Csorna). A régió és egyben az ország második legkisebb városi jogállású településén, İriszentpéteren alig több mint 1200 lakos él. 2009-ben a Gyır-Moson-Sopron megyei Beled és a Vas megyei Vép kapott városi rangot a régióban. 1.1. táblázat: A Nyugat-Dunántúl településszerkezete

településszám (db) NyugatDunántúl régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) településszám (db) GyırMoson- régión belüli eloszlás (%) Sopron országos részesedés (%) településszám (db) Vas régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) településszám (db) Zala régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%)

Településnagyság-kategóriák <200 200-500 500-1e 1e-2e 2e-5e 5e-10e 10e-20e 20e-50e 50< Összesen 128 208 157 98 46 5 6 2 5 655 19,5 31,8 24,0 15,0 7,0 0,8 0,9 0,3 0,8 100 39,0 29,9 23,3 15,1 9,1 3,4 7,3 4,9 25,0 21 17 35 48 47 28 2 2 1 2 182 9,3 19,2 26,4 25,8 15,4 1,1 1,1 0,5 1,1 100 5,2 5,0 7,1 7,2 5,5 1,4 2,4 2,4 10,0 5,8 36 94 52 19 9 1 4 0 1 216 16,7 43,5 24,1 8,8 4,2 0,5 1,9 0,0 0,5 100 11,0 13,5 7,7 2,9 1,8 0,7 4,9 0,0 5,0 6,9 75 79 57 32 9 2 0 1 2 257 29,2 30,7 22,2 12,5 3,5 0,8 0,0 0,4 0,8 100 22,9 11,4 8,5 4,9 1,8 1,4 0,0 2,4 10,0 8,2


5/21


1.1. ábra: Városok a nyugat-Dunántúlon, 2009.

megyeszékhely (3) egyéb megyei jogú város (2) kistérségközpont (20) egyéb város (8)

S S zz ee rr kk ee ss zz tt ee tt tt ee :: P P aa n n nn oo nn .. E E ll ee m m zz ıı II rr o o dd aa

1.2. ábra: A legközelebbi kistérség-központ közúti elérhetısége, 2007. április 1.

perc 30 felett (0) 20-30 (57) 10-20 (376) 10 alatt (200) kistérség-központ (22)


6/21


1.3. ábra: A legközelebbi megyeszékhely közúti elérhetısége, 2007. április 1.

perc 60 felett (12) 30-60 (332) 15-30 (232) 15 alatt (76) megyeszékhely (3)

A Nyugat-Dunántúlon a népesség 71 százaléka olyan településeken él, ahonnét személygépjármővel 10 percen belül elérhetı valamelyik kistérségi központ. Ezzel a régió kistérségi központjai a Közép-Magyarországi régió után a legjobban megközelíthetıek. A régióban nincs olyan település, ahonnét a kistérségi központba 30 percnél többet kellene utazni. A megyeszékhelyek régiós elérhetısége – régiók közti összehasonlításban – szinten jó, hisz a népesség 34,6 százaléka él olyan településeken, ahonnét 15 percen belül elérhetık a megyeközpontok. 12 olyan település van, ahonnét legalább 60 percnyi utat kell megtenni ahhoz, hogy az ott élık eljuthassanak a megyeközpontba. Az ilyen települések száma és az itt élık régiós aránya (6,6%) magasnak tekinthetı, viszont figyelembe kell venni, hogy az İrség kivételével jellemzıen olyan településekrıl van szó, melyek megyei jogú városok szomszédságában vannak, vagy éppen megyei jogú város, mint Sopron. A régió fontos erıforrásának tekinthetı, hogy a lakosság 23,7 százaléka olyan településeken él, ahonnét 15 percen belül elérhetı a legközelebbi – most mát ellenırzés nélkül átléphetı – osztrák-magyar határátkelıhely. Magas viszont a régió olyan településeinek aránya (különösen Vas megyében), ahonnét legalább 60 percet kell utazni a legközelebbi autópálya-lehajtóig. Ez azzal magyarázható, hogy az autópályák (M1, M7) a régió „szélén” haladnak keresztül, s a városhálózat összeköttetését csak másodrendő közutak biztosítják. A régióban nincs olyan település, ahonnét Budapest 60 percen belül elérhetı lenne.


7/21


2. Demográfiai folyamatok A Nyugat-Dunántúli régió népessége 1990-2007 között harmincezer fıvel csökkent. A csökkenés elsısorban Zalában és kisebb mértékben Vasban jelentkezett, míg GyırMoson-Sopron megye népessége 1990-2002 között csökkent ugyan, ezt követıen újra növekedni kezdett. Ennek köszönhetıen e megyében 1990-ben a régió lakosságának 42,7%-a élt, addig 2007-ben már 44,2%-a. A Nyugat-Dunántúl demográfiai térképén (3. ábra) jól elkülöníthetık azok a nagyobb és kisebb városok köré csoportosuló települések, ahol jelentıs – szuburbanizációs hátterő – vándorlási nyereség jelentkezett az ezredfordulót követı években. A régióban 32 olyan település is található – jellemzıen a nagyvárosi agglomerációkban – ahol nemcsak a bevándorlás, de a természetes szaporodás révén is nıtt a lakosság száma. A szuburbanizációs folyamatok által nem érintett aprófalvas övezetek nemcsak vándorlási veszteséget szenvedtek el, de a születésszám visszaesése miatt is csökkent a népességük. A függıségi ráta javulása (64%-ról 55%-ra) úgy következett be 1990-2007 között, hogy a régión belül, a megyék közt nem alakultak ki különbségek. A régió népességének természetes fogyása elsısorban Zalára és Vasra koncentrálódik, a fogyás mértéke szerényebb Gyır-Moson-Sopron megyében. Ez utóbbi megye az egyetlen a régióban, ami az elmúlt 15 évben jelentıs vándorlási nyereséget tudott realizálni. Vas és Zala vándorlási folyamatait az el- és bevándorlások kiegyenlített volta jellemezte. 2.1. ábra: A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg által kirajzolt demográfiai településtípusok a Nyugat-Dunántúlon (2003-2007 átlaga)

mindkettı + (32) -tsz és +ve (308) +tsz és -ve (13) mindkettı - (302)


8/21

2.1. táblázat: Demográfiai folyamatok a Nyugat-Dunántúlon

Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Függıségi ráta 0,64 0,63 0,61 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,63 0,61 0,60 0,59 0,58 0,57 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,54 0,54 0,54 0,55 0,54 0,54 0,55 0,64 0,63 0,62 0,61 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,65 0,64 0,63 0,62 0,61 0,60 0,59 0,58 0,58 0,57 0,56 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 Természetes szaporodás -2,1 -1,9 -2,5 -3,3 -3,2 -3,3 -4,1 -4,0 -4,8 -5,1 -4,3 -3,7 -4,0 -4,5 -4,2 -4,0 -3,3 -4,0 -0,7 -1,0 -1,5 -2,0 -2,0 -2,3 -3,0 -3,0 -3,6 -4,0 -3,1 -2,4 -2,8 -3,4 -2,9 -2,5 -2,1 -2,8 -3,0 -2,1 -2,9 -3,3 -3,1 -3,5 -4,6 -4,6 -5,7 -5,7 -5,2 -4,4 -4,6 -5,0 -4,8 -5,3 -4,3 -5,1 -3,1 -2,8 -3,6 -5,2 -4,8 -4,6 -5,2 -5,1 -5,9 -6,3 -5,4 -4,8 -5,4 -5,7 -5,7 -5,3 -4,2 -4,9 Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg -0,2 0,0 0,3 0,7 0,6 1,3 0,7 0,8 0,6 0,9 1,4 1,6 1,6 1,4 1,6 1,2 0,6 1,4 -0,3 1,0 1,2 1,6 1,7 2,8 2,1 1,5 2,0 2,7 2,2 2,7 3,8 2,2 3,2 3,2 2,9 5,2 1,3 -0,4 -0,3 -0,4 0,7 0,3 -0,2 1,2 0,5 -0,2 1,4 1,4 -0,4 0,5 0,3 0,0 -0,7 -1,0 -1,2 -0,9 -0,5 0,3 -1,1 0,0 -0,4 -0,6 -1,1 -0,8 0,3 0,3 0,3 1,1 0,4 -0,7 -1,7 -2,4 Állandó vándorlási egyenleg 0,9 1,3 1,4 0,8 0,9 1,0 2,0 2,4 2,8 2,3 2,4 2,9 0,0 0,7 0,3 0,1 -0,1 -0,4 0,0 0,4 0,3 -0,6 -0,6 -0,5

3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet 3.1. táblázat: A relatív gazdasági fejlettségi pozíciók változása a Nyugat-Dunántúlon, 1975-2007.*

1975 Nyugat-Dunántúl

96

Egy lakosra jutó GDP az országos átlag %-ában 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 101 103 105 105 110 115 114 106 104 109 104

99

100

98

Gyır-Moson-Sopron 111 103 109 111 109 121 131 135 122 118 121 116 111 115 113 Vas 82 103 107 109 114 117 118 115 102 99 106 101 95 99 94 Zala 88 94 92 93 91 90 90 85 86 87 93 91 86 80 80 *Aláhúzva az adott terület legmagasabb értéke.

3.2. táblázat: A bruttó hozzáadott érték (GVA) ágazati megoszlása, 2007.

Nyugat-Dunántúl Gyır-MosonSopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Gyır-MosonSopron Vas Zala Magyarország

A, B C, D E F G H I J K L M N O Összesen Az adott területek részesedése az egyes ágazatok országos össztermelésébıl (%) 12,6 16,1 6,5 10,3 6,4 10,8 7,8 5,2 7,7 7,1 8,4 9,7 8,6 9,7 4,8

9,5

4,0

4,9

3,1

2,8

3,8

2,7

3,7

3,0

4,2

3,9

4,0

5,0

4,7 3,6 1,2 2,8 1,6 3,0 1,7 1,2 2,0 2,3 2,1 3,3 2,1 2,5 3,2 3,0 1,3 2,6 1,7 5,0 2,3 1,3 2,0 1,8 2,1 2,6 2,5 2,3 Az egyes gazdasági ágak részesedése az adott terület bruttó hozzáadott értékébıl (%) 5,1 36,7 1,9 4,9 7,9 1,8 6,5 2,2 14,2 6,1 4,4 4,2 4,0 100 3,8

42,7

2,2

4,6

7,5

0,9

6,2

2,3 13,4 5,0

4,3

3,3

3,6

100

7,5 5,4 4,0

32,2 28,6 22,3

1,4 1,5 2,8

5,2 7,7 2,0 5,3 8,7 3,5 4,7 12,0 1,6

5,8 8,0 8,2

2,1 14,3 7,7 2,3 15,9 6,6 4,2 18,1 8,4

4,3 4,6 5,1

5,6 4,7 4,2

3,9 4,8 4,5

100 100 100

Az egyes gazdasági ágak relatív súlya az országos átlag arányában (%) 130 165 66 106 65 111 80 53 79 73 86 100 88

Nyugat-Dunántúl Gyır-MosonSopron Vas Zala

97

192

80

100

63

57

76

54

74

60

85

78

190 137

145 128

50 55

112 114

64 72

122 216

71 98

50 55

79 88

92 78

86 90

133 87 112 106

Magyarország

100

100

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

80

Megjegyzés: A= mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B= halászat; C= bányászat; D= feldolgozóipar; E= villamosipar, gáz-, gız- és vízellátás; F= építıipar; G= kereskedelem, javítás; H= szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I= szállítás, raktározás, posta és távközlés; J= pénzügyi tevékenység; K= ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L= közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás; M= oktatás; N= egészségügyi, szociális ellátás; O= egyéb közösségi, személyi szolgáltatás


3.1. ábra: Az ipari növekedés láncindex-idısora, 1998-2008. (az elızı év = 100) 170 % 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 1998

1999

2000

2001

Nyugat-Dunántúl

2002

2003

Gyır-Moson-Sopron

2004

2005

Vas

2006

Zala

2007

2008

Magyarország

A Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország után az ország második legfejlettebb régiója. Relatív fejlettségi szintje a rendszerváltozást követıen minden mért évben meghaladta az országos átlagot, kivéve 2005-öt és 2007-et. Csakúgy, mint több más régió esetében, a három megye itt is – legalább részben – külön pályán mozgott a vizsgált idıszakban. Gyır-Moson-Sopron az egyetlen olyan megyénk, melynek fejlettségi szintje minden mért évben meghaladta az országos átlagot. A rendszerváltozás után itt az elsık között indult meg az ipari alapú gazdasági szerkezetváltás és a nyomában fellépı, átlagnál gyorsabb gazdasági fejlıdés, amit az elmúlt néhány évben már relatív lassulás, visszaesés követett. Vas megye igen hasonló pályán mozgott az elmúlt bı tíz évben, annyi lényeges eltéréssel, hogy ez a megye jóval szerényebb ipari bázissal, ipari hagyományokkal rendelkezett a külföldi mőködıtıke tömeges beáramlásának idején, mint Gyır-Moson-Sopron. Ennek ellenére Vas megye gazdaságtörténeti közelmúltja hazai sikertörténetként értelmezhetı; a 2005-ös relatív visszaesés után 2006-ban ismét jelentısen javított fejlettségi pozícióján, majd 2007-ben ismét jelentıs visszaesés következett be. Zala megye ehhez képest egészen más pályán mozgott, a mért években sem látványos sikerek, sem érzékelhetı kudarcok nem rajzolódnak ki a fejlettségi adatokból. Országosan is ez az egyik olyan megyénk, amelyik relatív fejlettségét tekintve szők sávban mozgott a vizsgált idıszakban: mindössze 9%-pont a különbség a csúcsév, 1994, valamint a 2006 elıtti mélypont, 2000 értéke között. 2006-ban viszont eddig nem tapasztalt, 6%-pontos visszaesés következett be, a megye ma már csak az országos átlag 80%án áll. A töretlen ipari fejlıdés mára mindhárom megyében leállt, eltérı idıpontokban ugyan, de voltak olyan évek, amikor az elızı évhez képest már csökkent az ipari kibocsátás (3.1. ábra). Mindhárom megyében a rendszerváltozás utánra esik a hosszú távú ipari növekedés csúcspontja. Zala nem iparvezérelt MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

11/21


gazdasági szerkezetét jól jelzi, hogy a fent bemutatott 2006-os kibocsátás-lassulás mellett az országos átlagot meghaladó ipari növekedést tapasztalhattunk. Az országos átlaghoz képest Vasban és Zalában kissé hangsúlyosabb ágazat a mezıgazdaság, de az igazán kiugró súlyponteltolódás a (bányászat-)feldolgozóipar esetében tapasztalható: ez utóbbi gazdasági ág a régió húzóágazata, amint arról a top500-as helyi cégek listája is tanúskodik. Vasban és Zalában a villamos energia-, gáz-, gız-, és vízellátás sokkal kisebb súlyú, mint országosan; ugyanez igaz a pénzügyi tevékenységekre is. Emellett számos további, a tercier szektorhoz tartozó ágazat termelési részesedése elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor Vasban, de különösen Zalában – a Balaton-partnak, Keszthelynek és Hévíznek köszönhetıen – az idegenforgalom nagyobb súlyt képvisel.

3.3. táblázat: A Nyugat-Dunántúl top500-as cégei, 2006. A cég helyezése az 500-as listán

Cég

Ágazat

Megye

2 49 57 71 91 93 107 117 130 143 153 155 164 173 176 178 189 192 207 226 236 253 300 301 315 362 385 387 414 424 428 430 436 444 446 448 457 480 491

Audi Hungaria Motor Kft. E.On Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. General Motors Powertrain Autóipari Kft. LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. Északdunántúli Gázszolgáltató Zrt. W.J. Gabona Kereskedelmi Kft. E. ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. Rába Jármőipari Holding Nyrt.** BPW-Hungária Kft. Heineken Hungária Nyrt. Sapu Bt. Delphi Hungary Kft. Epcos Kft. Robert Bosch Power Tool Kft. BOS Automotive Products Bt. SáGa Foods Zrt. Rába Futómő Kft. Linde Gáz Magyarország Zrt. Velux Magyarország Kft. Gyır-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. Hydro Alumínium Gyır Kft. Alcufer Kft. Mávépcell Kft. Graboplast Zrt.* Falco Forgácslapgyártó Zrt. Yageo Europe Kft. Hétforrás Zrt.* Magyaróvári Timföld és Mőkorund Zrt.* ZÁÉV Zrt. Kapuvári Hús Zrt. Rotary Fúrási Zrt. Pannontej Zrt. Zalakerámia Zrt. Rába Jármőipari Alkatrészgyártó Kft. Tondach Magyarország Zrt. RETTIG Hungary Kft. Gyıri Keksz Kft. Colas Dunántúl Zrt. Pannon Lapok Társasága Kft.*

autógyártás energiaszolgáltatás autóalkatrész-gyártás autóalkatrész-gyártás energiaszolgáltatás nagykereskedelem (agrártermék) energiaszolgáltatás vagyonkezelés (autógyártás) autóalkatrész-gyártás élelmiszeripar autóalkatrész-gyártás autóalkatrész-gyártás elektronikai ipar gépgyártás autóalkatrész-gyártás élelmiszeripar autóalkatrész-gyártás vegyipar fafeldolgozás fuvarozás fémfeldolgozás hulladékkezelés építıipar vagyonkezelés (építıanyag-ipar) fafeldolgozás gumi- és mőanyagipar nagykereskedelem (élelmiszer) fémfeldolgozás építıipar élelmiszeripar energiaipar élelmiszeripar építıanyag-ipar autóalkatrész-gyártás építıanyag-ipar fémfeldolgozás élelmiszeripar építıipar lapkiadás

Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Vas Vas Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Zala Gyır-Moson-Sopron Vas Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Vas Vas Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Vas Gyır-Moson-Sopron Vas Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Vas Gyır-Moson-Sopron Vas Vas Vas Gyır-Moson-Sopron Zala Gyır-Moson-Sopron Zala Zala Zala Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Gyır-Moson-Sopron Zala Zala


12/21


3.4. táblázat: Az ipari termelés fajlagos értéke, valamint annak bázis- és láncindex idısorai, 1964-2003. Egy fıre jutó ipari Az ipari termelés bázis-index idısorai a Az ipari termelés lánc-index idısorai a termelési megyékben (1964=100) megyékben (1965-2003) érték (Bp=100) 1965 2003 max. mértéke max. ideje min. értéke min. ideje max. mértéke max. ideje min. értéke min. ideje 946,0 105,0 163,9 74,9 Gyır-M.-S. 52,0 260,9 1998 1965 1998 1991 1334,1 107,0 147,4 74,0 Vas 30,4 173,2 2003 1965 1995 1991 576,8 105,0 124,0 92,5 Zala 40,0 154,7 2003 1965 2000 1990

Forrás: Nemes Nagy 2004: 60, 70-73 alapján saját szerkesztés. A táblázat adatait a 2003. évi egy fıre jutó ipari termelési érték sorrendjében rendeztük el.

4. Munkanélküliség, keresetek A Nyugat-Dunántúl az ország kedvezı munkaerıpiaci helyzető régiói közé tartozik, népességének gazdasági aktivitása jelentısen meghaladja az országos átlagot, sıt a vizsgált évek egy részében – a 2000-es évek elején – az országban a legmagasabb értékeket érte el, megelızve még Közép-Magyarországot is. A három megye között igazán jelentıs differenciák nincsenek, mindegyikük folyamatosan néhány százalékponttal az országos átlag felett pozícionálja magát. Vas és Zala megye aktivitás-szintje pedig több évben nemcsak Közép-Magyarország, hanem Budapest értékét is felülmúlta. A régió három megyéje között mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatottság területén van némi differencia. Gyır-Moson-Sopronban a legalacsonyabb a munkanélküliség, következésképp foglalkoztatottsága is némiképp magas a másik két megye értékénél. Mindhárom megyében jóval magasabb a foglalkoztatottság, mint országosan. A munkanélküliségi ráták regionális szinten elmaradnak az országos átlagtól, de Zala megye értékei helyenként elérik vagy meg is haladják azt. A ráták hosszú távú lefutása lényegében az országos tendenciákat követi (4.1. ábra), ám Zala és Vas esetében az utóbbi években emelkedı trend prognosztizálható (4.2. ábra). A gazdasági válság különösen Zala munkanélküliségi rátáján hagyott nyomot.


13/21


4.1. táblázat: Az aktív korú (15-74 éves) népesség gazdasági aktivitása, 2000-2008. 2000 Nyugat-Dunántúl 431,3 Gyır-Moson-Sopron 184,0 Vas 120,1 Zala 127,2 Magyarország 3856,2 Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Magyarország

19,0 8,2 5,8 5,0 263,7

Nyugat-Dunántúl 450,3 Gyır-Moson-Sopron 192,2 Vas 125,9 Zala 132,2 Magyarország 4119,9 Nyugat-Dunántúl 321,7 Gyır-Moson-Sopron 141,3 Vas 80,6 Zala 99,8 Magyarország 3659,6 Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Magyarország

58,3 57,6 61,0 57,0 53,0

Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Magyarország

55,9 55,2 58,2 54,8 49,6

2001

2002 2003 2004 2005 2006 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) 430,1 436,4 425,9 424,6 425,5 428,0 183,7 189,6 184,5 182,3 185,9 186,7 117,2 119,4 119,8 115,4 112,0 113,4 129,2 127,4 121,6 126,9 127,6 127,9 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 Munkanélküliek száma (ezer fı) 18,6 18,3 20,5 20,6 26,8 26,1 7,9 7,6 6,4 7,2 8,4 8,4 6,3 6,0 6,5 7,1 9,7 9,1 4,4 4,7 7,6 6,3 8,7 8,6 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı) 448,7 454,7 446,4 445,2 452,3 454,1 191,6 197,2 190,9 189,5 194,3 195,1 123,5 125,4 126,3 122,5 121,7 122,5 133,6 132,1 129,2 133,2 136,3 136,5 4102,4 4109,4 4166,4 4153,3 4205,4 4246,9 A gazdaságilag inaktív népesség száma (ezer fı) 323,9 318,5 326,9 333,3 323,8 319,3 143,0 138,7 146,0 153,5 147,4 145,4 82,9 81,0 80,1 82,7 83,1 81,9 98,0 98,8 100,8 97,1 93,3 92,0 3670,0 3652,8 3578,5 3567,9 3517,1 3474,9 Aktivitási arány (%) 58,1 58,8 57,7 57,2 58,3 58,7 57,3 58,7 56,7 55,2 56,9 57,3 59,8 60,8 61,2 59,7 59,4 59,9 57,7 57,2 56,2 57,8 59,4 59,7 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 55,0 Foglalkoztatási arány (%) 55,7 56,4 55,1 54,5 54,8 55,3 54,9 56,4 54,8 53,1 54,4 54,8 56,8 57,8 58,0 56,2 54,7 55,5 55,8 55,2 52,9 55,1 55,6 56,0 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9

2007

2008

433,8 192,6 113,8 127,4 3926,2

424,7 190,9 110,2 123,6 3879,4

22,8 7,3 8,3 7,2 311,9

22,1 7,0 6,4 8,7 329,2

456,6 199,9 122,1 134,6 4238,1

446,8 197,9 116,6 132,3 4208,6

320,3 144,0 82,3 94,0 3481,3

326,8 144,9 86,4 95,5 3501,6

58,8 58,1 59,7 58,9 54,9

57,8 57,7 57,4 58,1 54,6

55,8 56,0 55,7 55,7 50,9

54,9 55,7 54,3 54,3 50,3


14/21


4.2. táblázat: A munkanélküliségi ráta változása, 1990-2009. 1990 1993 1996 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A regisztrált munkanélküliek alapján becsült ráta Nyugat-Dunántúl 0,8 8,2 6,3 4,4 4,0 3,8 3,7 3,9 4,4 5,2 4,7 4,8 4,8 7,3 Gyır-Moson-Sopron 0,8 7,5 5,6 3,5 3,3 3,0 3,0 3,0 3,5 3,8 3,3 3,0 3,1 5,3 Vas 0,5 8,3 6,0 4,5 3,9 3,8 3,6 4,0 4,8 5,4 4,5 4,8 4,6 7,5 Zala 1,1 9,0 7,5 5,7 5,3 4,9 4,8 5,4 5,6 7,0 6,9 7,5 7,5 10,3 Magyarország 1,3 11,0 8,1 6,6 6,3 5,9 5,6 5,9 6,1 6,7 6,4 7,0 7,3 9,1 A KSH hivatalos munkanélküliségi rátája Nyugat-Dunántúl 4,2 4,1 4,0 4,6 4,6 5,9 5,7 5,0 4,9 Gyır-Moson-Sopron 4,3 4,1 3,9 3,4 3,8 4,3 4,3 3,7 3,5 Vas 4,6 5,1 4,8 5,1 5,8 8,0 7,4 6,8 5,5 Zala 3,8 3,3 3,6 5,9 4,7 6,4 6,3 5,3 6,6 Magyarország 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8

4.1. ábra: A becsült munkanélküliségi ráta negyedévi ingadozása, 1990. december – 2009. szeptember 12,0 %

10,0

8,0

6,0

4,0

2,0

19 9

0. 19 de 91 c. 19 . jú 91 n. . 19 de 92 c. 19 . jú 92 n. . 19 de 93 c. 19 . jú 93 n. . 19 de 94 c. 19 . jú 94 n. . 19 de 95 c. 19 . jú 95 n. . 19 de 96 c. 19 . jú 96 n. . 19 de 97 c. 19 . jú 97 n. . 19 de 98 c. 19 . jú 98 n. . 19 de 99 c. 19 . jú 99 n. . 20 de 00 c. 20 . jú 00 n. . 20 de 01 c. 20 . jú 01 n. . 20 de 02 c. 20 . jú 02 n. . 20 de 03 c. 20 . jú 03 n. . 20 de 04 c. 20 . jú 04 n. . 20 de 05 c. 20 . jú 05 n. . 20 de 06 c. 20 . jú 06 n. . 20 de 07 c. 20 . jú 07 n. . 20 de 08 c. 20 . jú 08 n. . 20 de 09 c. .j ún .

0,0

Nyugat-Dunántúl

Gyır-Moson-Sopron

Vas

Zala

Magyarország


15/21


4.2. ábra: A munkanélküliségi ráta az országos átlag arányában, 1990. december – 2009. szeptember 120 % 110 100

országos átlag

90 80 70 60 50 40

19 90 . 19 de 91 c. 19 . jú 91 n. . 19 de 92 c. 19 . jú 92 n. . 19 de 93 c. 19 . jú 93 n. . 19 de 94 c. 19 . jú 94 n. . 19 de 95 c. 19 . jú 95 n. . 19 de 96 c. 19 . jú 96 n. . 19 de 97 c. 19 . jú 97 n. . 19 de 98 c. 19 . jú 98 n. . 19 de 99 c. 19 . jú 99 n. . 20 de 00 c. 20 . jú 00 n. . 20 de 01 c. 20 . jú 01 n. . 20 de 02 c. 20 . jú 02 n. . 20 de 03 c. 20 . jú 03 n. . 20 de 04 c. 20 . jú 04 n. . 20 de 05 c. 20 . jú 05 n. . 20 de 06 c. 20 . jú 06 n. . 20 de 07 c. 20 . jú 07 n. . 20 de 08 c. 20 . jú 08 n. . 20 de 09 c. .j ún .

30

Nyugat-Dunántúl Polinom. (Nyugat-Dunántúl)

Gyır-M.-S. Polinom. (Gyır-M.-S.)

Vas Polinom. (Vas)

Zala Polinom. (Zala)

4.3. ábra: A Nyugat-Dunántúl kistérségeinek becsült munkanélküliségi rátája az országos átlag arányában, 1990-2009 (éves átlagok1, Magyarország = 1, a jelmagyarázat az utolsó idıpont sorrendjében mutatja a kistérségeket) 3,0

LETENYE

2,5

ZALASZENTGRÓT VASVÁR NAGYKANIZSA LENTI SZENTGOTTHÁRD

2,0

ZALAEGERSZEG TÉT İRISZENTPÉTER CELLDÖMÖLK KÖRMEND

1,5

KESZTHELY SÁRVÁR SZOMBATHELY KİSZEG GYİR

1,0

CSEPREG KAPUVÁR CSORNA MOSONMAGYARÓVÁR SOPRON

0,5

Nyugat-Dunántúl

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09

0,0

1

2009. esetében az elsı három negyedév átlaga. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

16/21


4.3. táblázat: A keresetek szintje a Nyugat-Dunántúlon, 2000-2007. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 91,5 91,4 90,0 89,7 90,4 89,6 91,0 90,5 Nyugat-Dunántúl 98,3 97,4 96,2 95,1 96,4 95,5 96,0 96,7 Gyır-Moson-Sopron 87,8 88,8 86,0 86,5 87,2 87,0 89,8 88,1 Vas 84,6 84,5 84,1 84,4 84,5 82,9 84,1 82,9 Zala Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 93,2 93,0 91,9 91,7 93,2 92,6 93,6 93,2 Nyugat-Dunántúl 98,7 97,7 96,9 95,7 97,5 96,9 97,1 97,6 Gyır-Moson-Sopron 90,4 91,0 88,8 89,3 90,9 90,8 93,1 91,4 Vas 87,3 87,3 87,1 87,7 88,8 87,7 88,5 87,8 Zala

A kistérségek közötti régión belüli egyenlıtlenségek nem számottevık, egyedül a perifériális helyzető Letenyei kistérség helyzete tőnik némiképp kedvezıtlenebbnek, de inkább csak regionális s nem országos viszonylatban (4.3. ábra). Az osztrák határ menti, jó elérhetıségi viszonyokkal bíró, városias-nagyvárosias kistérségek helyzete pedig egészen kiváló, rátájuk a természetes szintet közelíti. A bérek átlagosan viszonylag magasak, különösen Gyır-Moson-Sopronban, ahol az országos átlagot is majdnem elérik a keresetek. Vas és Zala megye helyzete már korántsem ennyire kedvezı; elıbbiben az országos átlag 90, utóbbiban inkább annak 85%-a körül szóródnak a bérek. A regisztrált munkanélküliek belsı megoszlása hasonlít ahhoz, amit a KözépDunántúlon és Közép-Magyarországon tapasztalhatunk: az idısebb álláskeresık nagyobb arányban vannak jelen az országos átlaghoz képest, míg az iskolázatlanok, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdık aránya kisebb (4.4. táblázat). A kialakított indikátorok némi differenciát is jeleznek a három megye között. Zala megyében Gyır-Moson-Sopronhoz és Vashoz képest sokkal magasabb az iskolázatlan munkanélküliek aránya; Zala értéke az országos átlagnak felel meg. Ugyanígy itt magasabb a tartósan munkanélküliek aránya is, vagyis Zala megye némiképp más, összességében kedvezıtlenebb munkaerıpiaci helyzetben van, mint Gyır-Moson-Sopron és Vas megye.


17/21


4.4. táblázat: A regisztrált munkanélküliek összetétele, 2004-2007. 2004

Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Magyarország Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Magyarország

Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Magyarország Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Magyarország Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Vas Zala Magyarország

2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 A nık aránya 180 napon túl munkanélküliek aránya 48,9 49,0 48,6 48,3 38,4 42,6 42,0 43,2 51,5 52,3 52,3 51,2 35,0 38,1 35,0 31,8 48,6 47,4 47,8 47,8 40,3 42,4 42,6 42,7 46,8 47,5 46,7 46,8 40,1 45,9 46,2 50,6 47,7 48,0 47,9 47,7 47,0 48,4 50,0 53,5 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya Általános iskolai végzettségőek aránya 4,7 4,6 5,3 5,0 30,6 30,4 30,8 30,7 2,8 2,8 3,1 2,8 26,6 26,9 26,5 27,1 2,8 2,7 3,0 2,9 33,5 33,0 32,8 33,3 7,8 7,1 8,0 7,7 31,9 31,4 32,4 31,5 7,2 7,1 7,0 6,9 35,5 35,7 35,8 36,1 Szakmunkás és szakiskolai Középiskolai végzettségőek aránya végzettségőek aránya 35,1 35,1 34,4 34,0 24,4 24,5 23,8 24,1 36,7 36,8 36,1 36,2 27,3 26,8 26,8 25,9 34,4 33,6 33,1 32,3 24,8 25,5 25,3 25,7 34,2 34,9 34,0 33,6 21,4 22,3 21,0 22,1 32,4 32,4 31,9 31,4 20,7 20,6 20,7 21,0 Fizikai foglalkozásúak aránya Pályakezdık aránya 80,4 80,7 80,7 81,0 6,6 7,4 6,6 6,2 75,9 76,7 75,9 77,3 6,6 7,1 5,9 5,1 83,2 82,5 81,8 82,7 7,8 9,0 8,7 7,5 82,3 82,6 83,1 82,4 5,8 6,7 6,0 6,2 82,6 82,8 82,4 83,0 8,8 9,4 9,1 9,0 25 év alattiak aránya 46 év felettiek aránya 16,8 17,2 15,5 15,7 36,0 35,4 37,0 35,8 17,5 16,8 15,0 14,5 33,6 34,3 35,0 33,4 17,8 18,5 17,3 16,9 35,7 34,8 35,6 35,4 15,5 16,7 14,8 15,7 38,3 36,7 39,1 37,7 18,5 19,2 18,4 18,3 29,1 28,8 29,7 29,7


18/21


Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok

Táblázatok 1.1. A 2006. január 1-jén közigazgatásilag önálló településállomány állandó népesség-adatait tartalmazza. Forrás: „KSH T-STAR 2006” adatbázis alapján saját számítás. 2.1. Az adott évben közigazgatásilag önálló településállomány állandó népességre vonatkozó adatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma alapján saját számítás. •

Függıségi ráta: a 15-59 éves korosztályra jutó 0-14+60-x éves lakosok aránya.

•

Természetes szaporodás: a születések és halálozások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben.

•

Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg: az állandó és ideiglenes jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben.

•

Állandó vándorlási egyenleg: az állandó jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben.

3.1. Forrás 1975-re vonatkozóan: Nemes Nagy J. (1998): Az ország térszerkezete, területi folyamatok. In: Területfejlesztés Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 1998. 15-26. o. Forrás: 1994-1999-re vonatkozóan: Magyarország Nemzeti Számlái 20042005. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 174-175. Forrás: 2000-2007-re vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 3.2. Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái 2006-2007. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 198-199. Az ágazatok kódjai: •

A Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás;

•

B Halászat;

•

C Bányászat;

•

D Feldolgozóipar;

•

E Villamosenergia-, gáz-, gız-, és vízellátás;


19/21


•

F Építıipar;

•

G Kereskedelem, javítás;

•

H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás;

•

I Szállítás, raktározás, posta és távközlés;

•

J Pénzügyi tevékenység;

•

K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás;

•

L Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás;

•

M Oktatás;

•

N Egészségügyi, szociális ellátás;

•

O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

3.3. Forrás: CREDITREFORM-INTERINFO KFT és HVG 2008. január 5. pp. 52-61. 3.4. Forrás: Nemes Nagy J. (2004): Újra Komárom az élen – megyei ipari növekedési pályák, 1965-2003. In.: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok. 9. pp. 59-73. 4.1. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH TSTAR adatbázis adott évi hulláma. A KSH hivatalos munkanélküliségi rátájának forrása: KSH STADAT adatbázis. 4.3. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.4. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai alapján saját számítás.

Ábrák 1.1. Forrás: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2009. január 1., illetve a 2009. évi várossá nyilvánításokra vonatkozóan: http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir288868


20/21


A térkép saját szerkesztés. A KSH-forrás elérhetısége: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2009.pdf 1.2. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 1.3. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 2.1. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hullámai alapján saját szerksztés. 3.1. Forrás 1998-1999-re vonatkozóan: KSH Területi Statisztikai Évkönyv adott évi számai. Forrás 2000-2008-ra vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 4.1. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A trendvonalak harmadfokú polinomiális egyenletek. 4.3. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH TSTAR adatbázis adott évi hulláma. A települések csoportosításakor a KSH 150 elemő kistérségi beosztását használtuk.


21/21

PROGNOZIS_2009: Nyugat-Dunántúl

Recommend Documents