PROGNOZIS_2009: Közép-Dunántúl

PROGNOZIS_2009: Közép-Dunántúl

Készült a PROGNOZIS_2009 kutatási program keretében

Budapest, 2009. december 1.

Közép – Dunántúl

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról.

MKIK GVI –

Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry

Az elemzést készítette: Németh Nándor, Ph.D. (Pannon.Elemzı Iroda, területi elemzı)

Kutatásvezetı: Tóth István János, Ph.D. (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) e-mail: [email protected] Internet: http://econ.core.hu/~tothij

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: [email protected] internet: http://www.gvi.hu MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

2/22


Tartalom

Összefoglalás .......................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 1. Településszerkezet, elérhetıség ......................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 2. Demográfiai folyamatok ....................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet ........... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 4. Munkanélküliség, keresetek ................................ Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok............ Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Táblázatok ....................................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Ábrák ............................................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik.

MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

3/22


Összefoglalás A Közép-Dunántúl összességében Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben lévı régiója, átlagos fejlettségi szintje inkább a Nyugat-Dunántúléra hasonlít. Belsı, megyei szintő egyenlıtlenségei azonban nagyok, az ipari alapú fellendülésen átment, megújult gazdasági szerkezető Fejér és Komárom-Esztergom megyéhez képest Veszprém megye gazdasága kifejezetten gyengén teljesít. Míg Komárom-Esztergom fejlettségi szintje meghaladja, Fejér megyéé pedig – ma már csak – megközelíti az országos átlagot, addig Veszprém annak mindössze 77%-án állt 2007-ben, Baranya és Csongrád megye társaságában. Fejér megye növekedése egy, ma már tipikusnak nevezhetı pályát írt le gyors felfutással, majd gyors visszaeséssel, végül relatív stagnálással. Eltérı hangsúlyokkal, de hasonló pálya jellemezte Vas és Gyır-Moson-Sopron, késıbb pedig Komárom-Esztergom megyét. Ez utóbbinál 2005-ig a gyors növekedés szakasza volt jellemzı, majd 2006-ra erıteljes lassulás, relatív visszaesés következett be, amit 2007-ben ismét erıteljes relatív pozíciójavulás kísért. Azon ábrák és táblázatok jegyzéke, ahol meg tudtuk hosszabbítani az idısort a Prognózis_2008 kutatási program eredményeihez képest: 3.1. táblázat 3.2. táblázat 4.1. táblázat 4.2. táblázat 4.3. táblázat 1.1. ábra 3.1. ábra 4.1. ábra 4.2. ábra 4.3. ábra


4/22


1. Településszerkezet, elérhetıség A Közép-Dunántúli Régió településszerkezetét a népességkategóriák egyenletes, országos átlagot közelítı eloszlása jellemzi. Az ország településállományának 13 százaléka található a régióban, s egyetlen, a népesség nagysága alapján képzett településkategória elıfordulása sem haladja jelentısen meg az országos átlagot. A Közép-Dunántúli Régió a kisebb lélekszámú régiók egyike, 1,12 millió ember él itt. A régión belül azonban jelentıs, a megyék és kisebb tájegységek közti településszerkezeti különbségek vannak: Veszprém megye nyugati és déli része jellemzıen aprófalvas szerkezető, míg az egymáshoz e szempontból jelentısen hasonlító Fejér és Komárom-Esztergom megyék, illetve Veszprém megye keleti felének településszerkezetét a nagyobb mérető községek és városok dominálják. Komárom-Esztergom megyében öt, Fejérben pedig négy ötszáz fınél kisebb népességő település található. A régióban négy, méretüket tekintve – más régiókhoz képest – nem túl jelentısen különbözı megyei jogú város található (Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém és Dunaújváros), közülük a legnagyobb népességő Székesfehérvár 102 ezer lakossal (az ország 9. legnépesebb települése). Tatabányán 72 ezren, Veszprémben 58 ezren, Dunaújvárosban pedig 51 ezren élnek. Az öt középváros Veszprém és Komárom-Esztergom megyében található (Pápa, Ajka, Esztergom, Tata és Várpalota). Oroszlány és Komárom népessége is megközelíti a húszezer fıt. A 31 további, húszezer léleknél kisebb városok egyenletesen oszlanak meg a három megye között. A régióban található az ország egyetlen nem városi jogállású kistérségi központja, Aba (népessége 4600 lélek). 2009-ben Balatonkenese (Veszprém megye) és Rácalmás (Fejér megye) kapott városi rangot a régióban. A Közép-Dunántúl elérhetıségi szempontból a legjobban ellátott régió. A régió népességének csupán 2,2 százaléka él olyan településeken, ahonnét a kistérségi központba 20 percnél többet kell utazni, míg a népesség 70 százaléka 10 percen belül személygépjármővel elérheti a legközelebbi kistérségi központot. A megyeszékhelyek elérhetısége is rendkívül jó, hisz 60 percnél egyetlen településrıl sem kell többet utazni ezek eléréséhez, s a régiós népesség 30 százaléka 15 percen belül el tud jutni a megyeszékhelyekre. A régión belül Veszprém megye déli és nyugati – fıleg aprófalvas – részérıl kell a legtöbbet utazni ahhoz, hogy az itt élık a nagyvárosi központokba jussanak. Fejér megye déli részének (Sárrét) elérhetıségét az M7-es autópálya közelsége javítja némileg, míg Esztergom környékérıl Budapestet lehet viszonylag rövid idı alatt megközelíteni. A régió népességének közel fele olyan településen él, ahonnét Budapest autóval 60 percen belül elérhetı, míg 46,3% számára a legközelebbi autópálya-lehajtó sincs távolabb 15 percnél. A régió népességének 15 százaléka olyan településen él, ahonnét a legközelebbi osztrák-magyar határátkelı egy órán belül elérhetı. 1.1. táblázat: A Közép-Dunántúl településszerkezete


5/22


településszám (db) régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) településszám (db) Fejér régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) településszám (db) KomáromEsztergom régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) településszám (db) Veszprém régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) KözépDunántúl

Településnagyság-kategóriák <200 200-500 500-1e 1e-2e 2e-5e 5e-10e 10e-20e 20e-50e 50< Összesen 30 79 87 97 72 19 8 5 4 401 7,5 19,7 21,7 24,2 18,0 4,7 2,0 1,2 1,0 100 9,1 11,4 12,9 14,9 14,2 13,0 9,8 12,2 20,0 13 1 3 18 36 36 9 3 0 2 108 0,9 2,8 16,7 33,3 33,3 8,3 2,8 0,0 1,9 100 0,3 0,4 2,7 5,5 7,1 6,2 3,7 0,0 10,0 3 0 5 14 24 22 5 3 2 1 76 0,0 6,6 18,4 31,6 28,9 6,6 3,9 2,6 1,3 100 0,0 0,7 2,1 3,7 4,3 3,4 3,7 4,9 5,0 2 29 71 55 37 14 5 2 3 1 217 13,4 32,7 25,3 17,1 6,5 2,3 0,9 1,4 0,5 100 8,8 10,2 8,2 5,7 2,8 3,4 2,4 7,3 5,0 7

1.1. ábra: Városok a Közép-Dunántúli régióban, 2009. megyeszékhely (3) egyéb megyei jogú város (1) kistérségközpont (21) nem városi kistérségközpont (1) egyéb város (16)

S S zz ee rr kk ee ss zz tt ee tt tt ee :: P P aa nn nn oo nn .. E E ll ee m m zz ıı II rr oo dd aa


6/22


1.2. ábra: A legközelebbi kistérség-központ közúti elérhetısége, 2007. április 1. perc 30 felett (0) 20-30 (26) 10-20 (230) 10 alatt (119) kistérség-központ (26)

1.3. ábra: A legközelebbi megyeszékhely közúti elérhetısége, 2007. április 1. perc 60 felett (0) 30-60 (219) 15-30 (138) 15 alatt (41) megyeszékhely (3)


7/22


2. Demográfiai folyamatok A Közép-Dunántúli régió népessége 1990 óta alig csökkent, a veszteség mértéke kisebb, mint hatezer fı. Ezzel az országban e régió népességfogyása volt a legalacsonyabb mértékő. Fejér megye népessége 1990 óta – a természetes fogyást meghaladó mértékő vándorlási nyereség révén – folyamatosan nı, míg Veszprémben és Komárom-Esztergomban szerényebb mértékő népességcsökkenés következett be, bár épp 2006-ról 2007-re Komárom-Esztergom népességszáma újra növekedett, ami Fejér megye pozitívumával együtt kiegyenlítette Veszprém megye adott évi csökkenését. A régió településeinek nagyobbik részét – részben vagy egészben – kedvezı demográfiai folyamatok jellemzik. A régió nagyvárosainak agglomerációiban a népesség természetes fogyása mellett jelentıs a vándorlási nyereség, s a régióban viszonylag szerény (148 település) az elnéptelenedı belsı perifériák mérete (ilyen Veszprém megye középsı és északi része, Kisbér és Mór környéke, illetve Fejér megye déli része). A régió keleti, Budapesthez közel fekvı települései a fıvárosi agglomeráció kedvezı demográfiai folyamataiban érintettek, míg a régióban található az ország egyetlen, pozitív természetes szaporodási egyenleggel rendelkezı nagyvárosa, Veszprém. 2.1. ábra: A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg által kirajzolt demográfiai településtípusok a Közép-Dunántúlon (2003-2007 átlaga)

mindkettı + (27) -tsz és +ve (216) +tsz és -ve (9) mindkettı - (148)


8/22


Míg Fejér megye vándorlási egyenlege 1990 után a legtöbb évben pozitív volt, addig Komárom-Esztergomé csak a kilencvenes évek második felétıl vált azzá. Ez feltehetıleg összekapcsolható a megye gazdaságának átalakulásával és az újraiparosodással. Veszprém megye az utóbbi néhány évben vándorlási veszteséget könyvelhetett el, az ezredforduló éveiben viszont még nyertese volt a vándorlási folyamatoknak. A három megye teljes demográfiai függıségi rátája lényegében meggyezik: minden 100 aktív korú lakosra 54 fiatal és idıs jut.


9/22

2.1. táblázat: Demográfiai folyamatok a Közép-Dunántúlon 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Függıségi ráta 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,54 0,54 0,54 Közép-Dunántúl 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,54 0,54 0,54 0,54 0,53 0,53 Fejér Komárom-Esztergom 0,59 0,58 0,57 0,56 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,54 0,54 0,61 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,54 0,54 0,54 Veszprém Természetes szaporodás 0,1 0,5 -0,7 -1,3 -1,4 -1,7 -2,5 -2,4 -3,3 -3,8 -2,8 -2,8 -2,9 -3,5 -3,2 -3,1 -3,2 -3,1 Közép-Dunántúl 1,1 1,0 0,1 -0,8 -0,8 -1,4 -1,8 -1,9 -3,1 -3,2 -2,0 -2,0 -2,1 -2,8 -2,3 -2,5 -2,6 -2,6 Fejér Komárom-Esztergom -1,0 -0,4 -1,7 -1,9 -1,8 -2,5 -3,2 -3,0 -3,5 -4,1 -3,2 -2,8 -3,7 -4,2 -3,7 -3,6 -3,7 -3,2 0,0 0,6 -0,6 -1,4 -1,7 -1,3 -2,6 -2,6 -3,4 -4,4 -3,5 -3,6 -3,1 -3,9 -3,7 -3,5 -3,3 -3,7 Veszprém Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg -0,3 -0,6 -0,2 0,1 1,3 0,9 0,4 2,0 1,5 1,0 3,1 1,9 0,4 0,7 0,6 0,7 1,2 -0,2 Közép-Dunántúl 2,1 0,0 -0,2 0,7 1,2 2,0 1,8 3,8 2,0 1,6 5,9 2,9 -0,1 1,4 1,5 1,3 1,9 1,6 Fejér 0,0 0,0 0,1 -0,3 1,7 2,4 3,0 3,2 2,7 1,1 1,0 2,0 1,6 3,0 0,5 Komárom-Esztergom -2,6 -0,5 -0,6 -1,1 -1,3 0,2 -0,4 2,4 0,2 -0,7 0,3 0,0 -1,4 -0,2 0,2 0,4 -0,5 -1,7 -0,8 -1,2 -2,9 Veszprém Állandó vándorlási egyenleg 0,9 0,6 0,7 0,5 0,4 0,2 Közép-Dunántúl 1,7 2,1 2,1 1,6 1,2 1,1 Fejér 0,9 0,3 0,9 0,4 0,8 0,4 Komárom-Esztergom 0,1 -0,8 -1,1 -0,7 -0,7 -1,2 Veszprém

3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet 3.1. táblázat: A relatív gazdasági fejlettségi pozíciók változása a Közép-Dunántúlon, 1975-2007.* Egy lakosra jutó GDP az országos átlag %-ában 1975 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Közép-Dunántúl 117 86 91 92 96 98 94 98 94 89 93 96 94 91 93 Fejér 106 96 99 103 117 124 114 120 104 94 95 98 96 97 96 Komárom-Esztergom 131 80 87 89 86 84 83 84 93 93 108 112 114 103 108 Veszprém 116 80 84 81 80 81 80 85 85 79 79 78 75 73 77 *Aláhúzva az adott terület legmagasabb értéke.

A Közép-Dunántúl relatív fejlettségi szintje 1994 óta folyamatosan, de nem nagy mértékben marad el az országos átlagtól. 1975-ben összességében az ország egyik legfejlettebb régiója volt, mindhárom megyéjében magasabb volt az egy lakosra jutó GDP értéke, mint az országos átlag. Gazdasági fejlettségét egyértelmően ipari teljesítményének köszönhette: mind Veszprém, mind Komárom-Esztergom része volt a középhegységi ipari tengelynek, míg Fejérben Székesfehérvár vált országos jelentıségő ipari centrummá. Komárom-Esztergom megye fejlettségi szintje akkoriban alig maradt el Budapestétıl. A régió relatív fejlettségi szintje a kilencvenes évek közepe óta mindössze néhány százalékpontos sávban ingadozik, ami a három megye közül már csak egyedül Veszprémre jellemzı. Fejér és Komárom-Esztergom sajátos, iparvezérelt fejlıdési pályát járt be az elmúlt tíz évben. Fejér megye egyike volt azoknak a területeknek, amelyek – elsısorban az ipari hagyományokra ide települı külföldi tıkebefektetéseknek köszönhetıen – sikeresen ki tudtak lábalni a rendszerváltozást követı recesszióból. A kilencvenes évek közepén szinte példátlan ipari „boom” zajlott le itt; 1997-ben közel 90%-kal nıtt az ipari termelés az elızı évhez képest, az ipari termelés 2000-ben érte el csúcspontját az 1964-es bázisévhez képest (3.4. táblázat). Mindennek következtében a fajlagos GDP sokkal gyorsabban nıtt itt, mint az országos átlag; Fejér megye 1994-ben még átlag alatti fejlettségi pozícióban volt, 1998-ban viszont már 24%-ponttal meghaladta az országos átlagot, amivel akkor Budapest után a második legfejlettebb területegységünk volt. KomáromEsztergom megyében néhány év késéssel, és némiképp tompítottabban, de hasonló folyamat játszódik le; 2005-ben már Komárom-Esztergom a Budapest utáni legfejlettebb hazai területegység. Komárom-Esztergom látványos fejlıdésével párhuzamosan Fejér megyében – éppen az ipar részleges kivonulásának és az ipari export csökkenésének következtében – az országosnál gyorsabb növekedés leállt, a megye a kilencvenes évek végén rohamosan vesztett fejlettségi pozícióból, és az utóbbi néhány évben ismét az országos átlag alá került a fajlagos GDP értéke. Az ipari növekedés oldaláról jól illusztrálja a történteket a 3.1. ábra, ahonnét az is leolvasható, hogy Fejér és Komárom-Esztergom zaklatott fejlıdésének ellentételeként Veszprém megyében nem történt meg az ipari alapú megújulás, e megye ipari növekedése minden jelentısebb kiugrás nélkül lényegében az országos fejlıdési ütemet követte. A legfrissebb adatok szerint ismét fordult a trend a régióban: 2005-2006 között Komárom-Esztergom megye fajlagos gazdaság teljesítménye hatalmasat, 9%-pontot esett, míg Fejér megyében 1%-ponttal gyorsabb volt a gazdasági növekedés, mint az országos átlag. Komárom-Esztergom 207-ben valamit visszahozott a 2006-os visszaesésbıl, pozíciója ismét javult, és ebben az évben Veszprém is elırelépett.


3.2. táblázat: A bruttó hozzáadott érték (GVA) ágazati megoszlása, 2007. A, C, B D E F G H I J K L M N O Összesen Az adott területek részesedése az egyes ágazatok országos össztermelésébıl (%) Közép-Dunántúl

12,1 19,1 8,4

9,9

6,8

9,6 6,5

4,1

7,6

7,1

8,7

8,4 8,0

10,2

Fejér KomáromEsztergom Veszprém

4,8

7,6

4,0

3,8

2,6

2,9 2,7

1,7

3,2

3,1

3,3

3,0 2,6

4,1

3,5

8,0

2,6

2,9

1,9

2,3 1,8

1,1

2,0

1,5

2,3

2,3 2,1

3,4

3,8 3,5 1,9 3,2 2,2 4,4 2,0 1,3 2,4 2,5 3,0 3,1 3,2 2,8 Az egyes gazdasági ágak részesedése az adott terület bruttó hozzáadott értékébıl (%)

Közép-Dunántúl

4,7

41,6 2,3

4,5

8,0

1,5 5,2

1,7 13,4 5,8

4,3

3,5 3,5

100


4,7

41,5 2,7

4,3

7,8

1,2 5,4

1,7 14,3 6,3

4,1

3,1 2,9

100

4,1

52,5 2,1

4,0

6,9

1,1 4,4

1,4 10,6 3,8

3,5

2,8 2,8

100

5,5

28,4 1,9

5,4

9,7

2,6 5,8

2,0 15,5 7,6

5,5

4,8 5,3

100

Magyarország

4,0 22,3 2,8 4,7 12,0 1,6 8,2 4,2 18,1 8,4 5,1 4,2 4,5 Az egyes gazdasági ágak relatív súlya az országos átlag arányában (%)

100

Közép-Dunántúl

119

187

82

96

66

94

64

40

74

70

85

82

78


119

186

98

93

64

71

67

41

79

75

82

73

65

103

236

76

85

57

68

54

33

59

46

68

67

63

138

128

68

116

80

159 71

47

86

91

110 113 117

Magyarország

100

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

Megjegyzés: A= mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B= halászat; C= bányászat; D= feldolgozóipar; E= villamosipar, gáz-, gız- és vízellátás; F= építıipar; G= kereskedelem, javítás; H= szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I= szállítás, raktározás, posta és távközlés; J= pénzügyi tevékenység; K= ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L= közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás; M= oktatás; N= egészségügyi, szociális ellátás; O= egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

Az ipari megújulás következtében a Közép-Dunántúl bruttó hozzáadott értékének 41,6%-a a C és D gazdasági ágakból, vagyis a bányászatból, de legelsısorban is a feldolgozóiparból származik. Ez közel 80%-os, vagyis igen jelentıs többlet az országos átlaghoz képest. A három megye közül Fejért lényegében ugyanezek az értékek jellemzik, míg e két ágazat súlya Veszprémben alig, KomáromEsztergomban viszont több mint kétszeresen haladja meg az országosan jellemzı 22,3%-os szintet. Az elmúlt években ugyanakkor épp az ipar visszaesése látványos ebben a régióban is. A növekedésorientált, ágazati szerkezetében megújult, modernizálódott közép-dunántúli ipart jól jellemzi annak a 63 vállalatnak az ágazati megoszlása, amelyek a régióban rendelkeznek székhellyel és bekerültek az ország 500 legnagyobb árbevételő cége közé.


12/22


3.1. ábra: Az ipari növekedés láncindex-idısora, 1998-2008. (az elızı év = 100) 170

%

160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 1998

1999

2000

2001

Közép-Dunántúl

2002

Fejér

2003

2004

Komárom-Esztergom

2005

2006

Veszprém

2007

2008

Magyarország

3.3. táblázat: A Közép-Dunántúl top500-as cégei, 2006. A cég helyezése az 500-as listán

Cég

3 7 11 13 16 17 23 60 66 70 84 90 101 102 105 114 122 131 138 146 147 179 197 202 224 228 229 231 233 247 272 276 282 286

Nokia Komárom Kft. Philips Industries Magyarország Kft.* Magyar Suzuki Zrt. Sanmina-SCI Magyarország Kft. Alcoa-Köfém Kft. ISD Dunaferr Dunai Vasmő Zrt.* Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Denso Gyártó Magyarország Kft. Foxconn Hungary Kft. Sanyo Hungary Kft. Continental Teves Magyarország Kft. Videoton Holding Zrt.* IKR Zrt. Visteon Hungary Kft. DWA Dunaferr Hideghengermő Kft. Dunaferr Energiaszolgáltató Kft. BorgWarner Turbo Systems Kft. Nitrogénmővek Zrt. Coloplast Hungary Kft. Dutrade Zrt. Grundfos Magyarország Kft. Hungrana Keményítı- és Cukorgyártó Kft. Holcim Hungária Cementipari Zrt. Le Bélier Magyarország Zrt. Suoftec Kft. MTD Hungária Kft. Dunaferr Lemezalakító Kft. Vöröskı Kft. Eural Kft. Tyco Electronics Hungary Kft. Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. Polus-Coop Zrt. Pápai Hús Zrt. Mol-Lub Kft.

Ágazat elektronikai ipar elektronikai ipar autógyártás elektronikai ipar fémfeldolgozás fémfeldolgozás kiskereskedelem autóalkatrész-gyártás elektronikai ipar elektronikai ipar autóalkatrész-gyártás elektronikai ipar nagykereskedelem (gép) autóalkatrész-gyártás fémfeldolgozás energiaszolgáltatás autóalkatrész-gyártás vegyipar gumi- és mőanyagipar fémfeldolgozás gépgyártás élelmiszeripar építıanyag-ipar fémfeldolgozás autóalkatrész-gyártás gépgyártás fémfeldolgozás kiskereskedelem fémfeldolgozás elektronikai ipar autóalkatrész-gyártás kiskereskedelem élelmiszeripar vegyipar

Megye Komárom-Esztergom Fejér Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Fejér Fejér Fejér Fejér Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Veszprém Fejér Komárom-Esztergom Fejér Fejér Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Komárom-Esztergom Fejér Komárom-Esztergom Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Komárom-Esztergom Veszprém Fejér Veszprém Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Veszprém Veszprém Veszprém Komárom-Esztergom


13/22

Közép – Dunántúl 306 328 329 337 338 356 360 364 367 373 374 381 407 409 421 422 425 432 439 449 453 456 462 471 472 475 479 487 497

Güntner-Tata Hőtıtechnikai Kft. Videoton Autóelektronika Kft. AFL Hungary Kft. Raiffeisen Agrárház Kft. Bábolna Takarmányipari Kft. Vértesi Erımő Zrt. Albacomp Zrt. Brunswick Magyarország Kft. Zenon Europe Kft. FCI Connectors Hungary Kft. Wescast Hungary Zrt. Bábolna Baromfitenyésztı Farm Kft. Kienle + Spiess Hungary Kft. Dunaferr-DBK Kokszoló Kft. Bakonyi Erımő Zrt. Poppe & Potthoff Hungária Bt. Pannonmill Zrt. Ryowa Hungary Kft. Masterplast Group Zrt. Zoltek Vegyipari Zrt. D-ÉG Zrt. Cerinvest Kft. Gyermely Élelmiszeripari Zrt. Ferrobeton Zrt. Musashi Hungary Kft. Agrokomplex C. S. Zrt. Emerson Process Magyarország Kft. Sews Magyarország Kft. Shell Gas Hungary Zrt.

gépgyártás autóalkatrész-gyártás autóalkatrész-gyártás nagykereskedelem (agrártermék) élelmiszeripar energiaszolgáltatás elektronikai ipar fémfeldolgozás gépgyártás elektronikai ipar autóalkatrész-gyártás mezıgazdaság fémfeldolgozás energiaipar energiaipar autóalkatrész-gyártás élelmiszeripar autóalkatrész-kereskedelem nagykereskedelem (építıanyag) vegyipar nagykereskedelem (vasáru) élelmiszeripar élelmiszeripar építıanyag-ipar autóalkatrész-gyártás élelmiszeripar gépgyártás elektronikai ipar energiaszolgáltatás

Komárom-Esztergom Fejér Fejér Fejér Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Fejér Fejér Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Veszprém Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Fejér Komárom-Esztergom Fejér Fejér Komárom-Esztergom Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér

3.4. táblázat: Az ipari termelés fajlagos értéke, valamint annak bázis- és láncindex idısorai, 1964-2003. Egy fıre jutó ipari Az ipari termelés bázis-index idısorai a Az ipari termelés lánc-index idısorai a termelési megyékben (1964=100) megyékben (1965-2003) érték (Bp=100) 1965 2003 max. mértéke max. ideje min. értéke min. ideje max. mértéke max. ideje min. értéke min. ideje Komárom110,2 374,5 Esztergom Fejér 63,5 228,7 Veszprém 68,3 86,7

556,1

2003

80,2

1992

159,8

2003

82,2

1992

1655,3 251,8

2000 1987

102,0 101,5

1965 1965

188,5 147,4

1997 1995

79,3 74,0

2003 1991

Forrás: Nemes Nagy 2004: 60, 70-73 alapján saját szerkesztés. A táblázat adatait a 2003. évi egy fıre jutó ipari termelési érték sorrendjében rendeztük el.


14/22


4. Munkanélküliség, keresetek 4.1. táblázat: Az aktív korú (15-74 éves) népesség gazdasági aktivitása, 2000-2008. 2000 Közép-Dunántúl 446,3 Fejér 168,4 Komárom-Esztergom 124,8 Veszprém 153,1 Magyarország 3856,2 Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Magyarország

22,7 9,3 7,1 6,3 263,7

Közép-Dunántúl 469,0 Fejér 177,7 Komárom-Esztergom 131,9 Veszprém 159,4 Magyarország 4119,9 Közép-Dunántúl 385,1 Fejér 145,5 Komárom-Esztergom 111,3 Veszprém 128,3 Magyarország 3659,6 Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Magyarország

54,9 55,0 54,2 55,4 53,0

Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Magyarország

52,3 52,1 51,3 53,2 49,6

2001

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) 451,3 456,8 476,0 455,3 459,5 466,4 466,7 459,4 173,2 174,4 183,7 174,0 173,9 180,7 177,7 174,7 123,9 128,6 135,5 132,6 134,0 134,4 135,8 137,8 154,2 153,8 156,8 148,7 151,6 151,3 153,2 146,9 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 3926,2 3879,4 Munkanélküliek száma (ezer fı) 20,5 24,1 22,9 27,0 30,9 30,1 24,6 28,4 8,8 11,4 9,3 11,8 11,6 9,4 8,9 10,1 6,0 5,5 6,1 7,3 10,8 10,9 8,6 7,5 5,7 7,2 7,5 7,9 8,5 9,8 7,1 10,8 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 329,2 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı) 471,8 480,9 498,9 482,3 490,4 496,5 491,3 487,8 182,0 185,8 193,0 185,8 185,5 190,1 186,6 184,8 129,9 134,1 141,6 139,9 144,8 145,3 144,4 145,3 159,9 161,0 164,3 156,6 160,1 161,1 160,3 157,7 4102,4 4109,4 4166,4 4153,3 4205,4 4246,9 4238,1 4208,6 A gazdaságilag inaktív népesség száma (ezer fı) 385,2 378,2 361,5 365,6 366,2 357,9 362,0 367,5 143,2 140,7 134,6 140,1 142,1 137,8 141,1 144,3 114,1 110,5 103,6 102,2 100,8 99,2 99,6 100,3 127,9 127,0 123,3 123,3 123,3 120,9 121,3 122,9 3670,0 3652,8 3578,5 3567,9 3517,1 3474,9 3481,3 3501,6 Aktivitási arány (%) 55,1 56,0 58,0 56,9 57,2 58,1 57,6 57,0 56,0 56,9 58,9 57,0 56,6 58,0 56,9 56,2 53,2 54,8 57,7 57,8 59,0 59,4 59,2 59,2 55,6 55,9 57,1 55,9 56,5 57,1 56,9 56,2 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 55,0 54,9 54,6 Foglalkoztatási arány (%) 52,7 53,2 55,3 53,7 53,6 54,6 54,7 53,7 53,3 53,4 56,1 53,4 53,1 55,1 54,2 53,1 50,8 52,6 55,3 54,8 54,6 55,0 55,6 56,1 53,6 53,4 54,5 53,1 53,5 53,7 54,4 52,4 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3

A Közép-Dunántúl a jó munkaerıpiaci helyzető régiók közé tartozik, mindhárom megyéjében tartósan magasabb a népesség gazdasági aktivitása, mint az országos átlag, sıt a közép-magyarországi régió értékeivel vetekednek az itt mért szintek. A három megye közül kissé kiemelkedik Komárom-Esztergom. A munkanélküliség folyamatosan alacsonyabb, mint az országos átlag, a foglalkoztatottság viszont magasabb: mindhárom megyében minden vizsgált évben 55% körül szóródik, aminél


15/22


csak Budapestnek és a három nyugat-dunántúli megyének jobb a helyzete, bár 2008-ban Fejér és Veszprém mutatója kissé romlott. A munkanélküliségi ráta a kilencvenes évek közepe óta folyamatosan alacsonyabb itt, mint az országos átlag; az utóbbi néhány évben különösen Komárom-Esztergom megye helyzete javult sokat e tekintetben. A válság hatására ugyanakkor Veszprém megyében már az országos átlagnál kissé magasabb munkanélküliségi szint valószínősíthetı. A ráták lefutása és szezonális ingadozása lényegében mindhárom megyében az országos tendenciákat követi (4.1. ábra), az utóbbi évek trendje – mint már utaltunk rá – Komárom-Esztergom esetében csökkenı, a másik két megyénél és régiós átlagban stagnáló (4.2. ábra). 4.2. táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása, 1990-2009. 1990 1993 1996 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A regisztrált munkanélküliek alapján becsült ráta Közép-Dunántúl 1,3 11,0 7,9 6,0 5,3 4,9 4,8 5,0 5,2 5,4 5,1 5,1 5,5 8,5 Fejér 1,5 10,6 7,6 5,9 5,2 4,7 4,7 5,3 5,4 5,4 5,1 5,2 5,6 8,2 Komárom-Esztergom 0,9 11,9 8,8 6,6 5,7 4,9 4,7 4,2 4,4 5,0 4,3 4,0 4,3 7,7 Veszprém 1,3 10,5 7,6 5,7 5,1 5,0 4,9 5,2 5,6 5,8 5,6 6,0 6,4 9,4 Magyaro. 1,3 11,0 8,1 6,6 6,3 5,9 5,6 5,9 6,1 6,7 6,4 7,0 7,3 9,1 A KSH hivatalos munkanélküliségi rátája Közép-Dunántúl 4,8 4,3 5,0 4,6 5,6 6,3 6,1 5,0 5,8 Fejér 5,2 4,8 6,1 4,8 6,4 6,3 4,9 4,8 5,5 Komárom-Esztergom 5,4 4,6 4,1 4,3 5,2 7,5 7,5 6,0 5,2 Veszprém 4,0 3,6 4,5 4,6 5,0 5,3 6,1 4,4 6,8 Magyaro. 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8

4.1. ábra: A becsült munkanélküliségi ráta negyedévi ingadozása, 1990. december – 2009. szeptember 14,0 %

12,0

10,0

8,0

6,0

4,0

2,0

19 90 . 19 de 9 1 c. 19 . jú 91 n. . 19 de 9 2 c. 19 . jú 92 n. . 19 de 9 3 c. 19 . jú 93 n. . 19 de 9 4 c. 19 . jú 94 n. . 19 de 9 5 c. 19 . jú 95 n. . 19 de 9 6 c. 19 . jú 96 n. . 19 de 9 7 c. 19 . jú 97 n. . 19 de 9 8 c. 19 . jú 98 n. . 19 de 9 9 c. 19 . jú 99 n. . 20 de 0 0 c. 20 . jú 00 n. . 20 de 0 1 c. 20 . jú 01 n. . 20 de 0 2 c. 20 . jú 02 n. . 20 de 0 3 c. 20 . jú 03 n. . 20 de 0 4 c. 20 . jú 04 n. . 20 de 0 5 c. 20 . jú 05 n. . 20 de 0 6 c. 20 . jú 06 n. . 20 de 0 7 c. 20 . jú 07 n. . 20 de 0 8 c. 20 . jú 08 n. . 20 de 0 9 c. .j ún .

0,0

Közép-Dunántúl

Fejér

Komárom-Esztergom

Veszprém

Magyarország


16/22


4.2. ábra: A munkanélküliségi ráta az országos átlag arányában, 1990. december – 2009. szeptember 120 %

110

100 országos átlag

90

80

70

60

19 9

0. 19 de 9 1 c. 19 . jú 91 n. . 19 de 9 2 c. 19 . jú 92 n. . 19 de 9 3 c. 19 . jú 93 n. . 19 de 9 4 c. 19 . jú 94 n. . 19 de 9 5 c. 19 . jú 95 n. . 19 de 9 6 c. 19 . jú 96 n. . 19 de 9 7 c. 19 . jú 97 n. . 19 de 9 8 c. 19 . jú 98 n. . 19 de 9 9 c. 19 . jú 99 n. . 20 de 0 0 c. 20 . jú 00 n. . 20 de 0 1 c. 20 . jú 01 n. . 20 de 0 2 c. 20 . jú 02 n. . 20 de 0 3 c. 20 . jú 03 n. . 20 de 0 4 c. 20 . jú 04 n. . 20 de 0 5 c. 20 . jú 05 n. . 20 de 0 6 c. 20 . jú 06 n. . 20 de 0 7 c. 20 . jú 07 n. . 20 de 0 8 c. 20 . jú 08 n. . 20 de 0 9 c. .j ún .

50

Közép-Dunántúl Polinom. (Közép-Dunántúl)

Fejér Polinom. (Fejér)

Komárom-E. Polinom. (Komárom-E.)

Veszprém Polinom. (Veszprém)

4.3. ábra: A Közép-Dunántúl kistérségeinek becsült munkanélküliségi rátája az országos átlag arányában, 1990-2009. (éves átlagok1, Magyarország = 1, a jelmagyarázat az utolsó idıpont sorrendjében mutatja a kistérségeket) 4,5 SÁRBOGÁRD SÜMEG ENYING VÁRPALOTA PÁPA AJKA KISBÉR DOROG ZIRC TAPOLCA DUNAÚJVÁROS ESZTERGOM MÓR BALATONALMÁDI KOMÁROM SZÉKESFEHÉRVÁR OROSZLÁNY TATA TATABÁNYA VESZPRÉM BALATONFÜRED GÁRDONY BICSKE Közép-Dunántúl

4,0

3,5

3,0

2,5

2,0

1,5

1,0

0,5

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09

0,0

1

2009 esetében az elsı három negyedév átlaga. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

17/22


4.3. táblázat: A keresetek szintje a Közép-Dunántúlon, 2000-2007. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 95,5 93,6 92,2 91,6 92,3 91,4 93,9 92,2 Közép-Dunántúl 104,6 101,4 99,0 96,7 97,9 96,3 98,6 97,2 Fejér 90,7 90,5 91,3 91,8 93,1 92,2 95,6 93,9 Komárom-Esztergom 87,6 86,3 84,4 85,0 84,6 84,4 85,8 83,6 Veszprém Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 96,3 94,7 93,5 93,1 94,5 93,9 95,8 94,3 Közép-Dunántúl 103,8 101,0 98,7 96,6 98,7 97,6 99,3 98,0 Fejér 92,5 92,1 92,9 93,1 95,2 94,5 97,2 95,3 Komárom-Esztergom 89,8 88,7 87,4 88,7 88,7 88,6 89,7 88,1 Veszprém

4.4. táblázat: A regisztrált munkanélküliek összetétele, 2004-2007. 2004

Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Magyarország Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Magyarország

Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Magyarország Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Magyarország Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Magyarország

2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 A nık aránya 180 napon túl munkanélküliek aránya 51,2 50,2 50,4 50,6 40,8 41,5 41,1 44,1 53,0 52,1 53,6 52,2 45,0 44,5 46,1 48,4 51,8 51,3 50,7 53,5 35,4 38,5 35,0 36,8 49,0 47,2 47,1 47,5 40,0 40,5 39,7 44,0 47,7 48,0 47,9 47,7 47,0 48,4 50,0 53,5 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya Általános iskolai végzettségőek aránya 4,7 4,8 4,7 4,7 33,1 32,7 31,9 32,0 4,5 4,7 4,8 5,0 36,3 36,3 34,6 35,4 3,8 4,1 4,0 3,9 31,4 31,4 30,4 29,3 5,5 5,4 5,0 4,9 30,9 29,7 30,1 30,4 7,2 7,1 7,0 6,9 35,5 35,7 35,8 36,1 Szakmunkás és szakiskolai Középiskolai végzettségőek aránya végzettségőek aránya 34,6 35,3 35,4 34,4 23,4 22,8 23,3 23,7 31,0 31,5 32,2 31,4 23,9 23,1 23,9 23,4 35,2 35,4 35,2 34,4 25,3 24,8 25,1 26,8 38,0 39,5 38,8 37,3 21,5 21,1 21,8 22,4 32,4 32,4 31,9 31,4 20,7 20,6 20,7 21,0 Fizikai foglalkozásúak aránya Pályakezdık aránya 80,5 80,7 80,0 80,6 7,7 7,8 7,5 7,2 79,4 79,6 79,1 80,8 7,1 7,2 6,8 6,7 78,5 79,3 77,0 77,1 9,3 9,2 8,5 7,6 83,1 82,9 82,7 82,2 7,3 7,5 7,6 7,4 82,6 82,8 82,4 83,0 8,8 9,4 9,1 9,0 25 év alattiak aránya 46 év felettiek aránya 17,8 17,9 16,9 16,6 33,6 33,5 34,9 34,1 16,3 16,1 15,2 15,6 36,1 36,2 37,7 36,4 20,7 20,4 19,1 18,2 30,2 31,1 32,6 31,2 17,5 18,1 17,3 16,7 33,2 32,4 33,5 33,5 18,5 19,2 18,4 18,3 29,1 28,8 29,7 29,7

A kistérségek között nincsenek túl nagy differenciák, bár Fejér megye déli része (Sárbogárd, Enying), valamint Sümeg érezhetıen gyengébb munkaerıpiaci pozícióban van, mint a többi kistérség; ezek általában véve is belsı perifériaként MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

18/22


definiálhatók (4.3. ábra). A Budapesthez és a fıközlekedési tengelyekhez közel fekvı kistérségekben, ahol speciális és jövedelmezı gazdasági funkciók tudtak megtelepedni, a munkanélküliség jóval alacsonyabb, mint az országos átlag, mármár a természetes rátát súrolja (Mór, Gárdony, Bicske, Komárom). A bruttó és nettó bérek Közép-Magyarország után itt a legmagasabbak, Fejér megyében az ipari „boom”, a gazdasági fellendülés idején még az országos átlagot is meghaladták. E tekintetben Veszprém megye hátrányosabb helyzetben van, ott a bérek nemhogy az országos átlag felé közelednének, de még annak 90%-át sem érik el. A regisztrált munkanélküliek között itt is, csakúgy, mint Közép-Magyarországon, felülreprezentáltak az idısebb álláskeresık, míg az iskolázatlan munkanélküliek, tartósan munkanélküliek, és a pályakezdık aránya elmarad az országos átlagtól. Különösen Komárom-Esztergom megyében figyelemre méltó a tartósan munkanélküliek arányának drasztikus visszaszorulása, ami a munkaerıpiac rugalmasságának megnövekedésével függhet össze.


19/22


Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok

Táblázatok 1.1. A 2006. január 1-jén közigazgatásilag önálló településállomány állandó népesség-adatait tartalmazza. Forrás: „KSH T-STAR 2006” adatbázis alapján saját számítás. 2.1. Az adott évben közigazgatásilag önálló településállomány állandó népességre vonatkozó adatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma alapján saját számítás. •

Függıségi ráta: a 15-59 éves korosztályra jutó 0-14+60-x éves lakosok aránya.

•

Természetes szaporodás: a születések és halálozások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben.

•

Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg: az állandó és ideiglenes jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben.

•

Állandó vándorlási egyenleg: az állandó jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben.

3.1. Forrás 1975-re vonatkozóan: Nemes Nagy J. (1998): Az ország térszerkezete, területi folyamatok. In: Területfejlesztés Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 1998. 15-26. o. Forrás: 1994-1999-re vonatkozóan: Magyarország Nemzeti Számlái 20042005. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 174-175. Forrás: 2000-2007-re vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 3.2. Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái 2006-2007. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 198-199. Az ágazatok kódjai: •

A Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás;

•

B Halászat;

•

C Bányászat;

•

D Feldolgozóipar;

•

E Villamosenergia-, gáz-, gız-, és vízellátás;


20/22


•

F Építıipar;

•

G Kereskedelem, javítás;

•

H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás;

•

I Szállítás, raktározás, posta és távközlés;

•

J Pénzügyi tevékenység;

•

K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás;

•

L Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás;

•

M Oktatás;

•

N Egészségügyi, szociális ellátás;

•

O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

3.3. Forrás: CREDITREFORM-INTERINFO KFT és HVG 2008. január 5. pp. 52-61. 3.4. Forrás: Nemes Nagy J. (2004): Újra Komárom az élen – megyei ipari növekedési pályák, 1965-2003. In.: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok. 9. pp. 59-73. 4.1. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH TSTAR adatbázis adott évi hulláma. A KSH hivatalos munkanélküliségi rátájának forrása: KSH STADAT adatbázis. 4.3. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.4. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai alapján saját számítás.

Ábrák 1.1. Forrás: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2009. január 1., illetve a 2009. évi várossá nyilvánításokra vonatkozóan: http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir288868


21/22


A térkép saját szerkesztés. A KSH-forrás elérhetısége: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2009.pdf 1.2. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 1.3. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 2.1. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hullámai alapján saját szerksztés. 3.1. Forrás 1998-1999-re vonatkozóan: KSH Területi Statisztikai Évkönyv adott évi számai. Forrás 2000-2008-ra vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 4.1. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A trendvonalak harmadfokú polinomiális egyenletek. 4.3. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH TSTAR adatbázis adott évi hulláma. A települések csoportosításakor a KSH 150 elemő kistérségi beosztását használtuk.


22/22

PROGNOZIS_2009: Közép-Dunántúl

Recommend Documents