PROGNOZIS_2009: Észak-Magyarország

PROGNOZIS_2009: Észak-Magyarország

Készült a PROGNOZIS_2009 kutatási program keretében

Budapest, 2009. december 1.

Észak – Magyarország

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról.

MKIK GVI –

Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry

Az elemzést készítette: Németh Nándor, Ph.D. (Pannon.Elemzı Iroda, területi elemzı)

Kutatásvezetı: Tóth István János, Ph.D. (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) e-mail: [email protected] Internet: http://econ.core.hu/~tothij

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: [email protected] internet: http://www.gvi.hu MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

2/24


Tartalom

Összefoglalás .......................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 1. Településszerkezet, elérhetıség ......................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 2. Demográfiai folyamatok ....................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet ........... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 4. Munkanélküliség, keresetek ................................ Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok............ Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Táblázatok ....................................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Ábrák ............................................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik.

MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

3/24


Összefoglalás Észak-Magyarország az ország egyik legkevésbé fejlett, a gazdaság szerkezetét és a humánerıforrásokat tekintve is strukturális válsággal küzdı régiója. Itt található az ország gazdaságilag legkevésbé fejlett megyéje, Nógrád. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari alapon a hetvenes években még az ország egyik legfejlettebb megyéje volt, a kilencvenes évek elején bekövetkezett összeomlást azonban mindmáig nem heverte ki. A munkanélküliség magas, a foglalkoztatottság alacsony; a helyenként tapasztalható gazdasági (rész)sikerek eddig nem tudtak tartósak maradni és hosszú távú fejlıdési pályára állítani a régiót. Azon ábrák és táblázatok jegyzéke, ahol meg tudtuk hosszabbítani az idısort a Prognózis_2008 kutatási program eredményeihez képest: 3.1. táblázat 3.2. táblázat 4.1. táblázat 4.2. táblázat 4.3. táblázat 1.1. ábra 3.1. ábra 4.1. ábra 4.2. ábra 4.3. ábra


4/24


1. Településszerkezet, elérhetıség Az Észak-Magyarországi régió hazánk legfalusiasabb térsége, a régió népességének közel fele az 565 községi jogállású településen él. A régió településszerkezetét tekintve sokszínő, hisz az aprófalvas abaúji, zempléni és nógrádi térség mellett a Nagyalföld északi peremén (Heves déli része, illetve Borsod) jelentıs a nagyobb (1-5 ezer fıs) községek és kisvárosok száma is. Az ország településállományának közel ötöde található a régióban. A nagyobb és közepes mérető városok aránya a régióban nem éri el az országos átlagot. Különösen városhiányos Nógrád és – a települések számához képest – Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Az ország megyéi közül Nógrádban és Hevesben él a legtöbb lakos községi jogállású településen (56,5%, illetve 54,8%). 1.1. táblázat: Észak-Magyarország településszerkezete

településszám (db) ÉszakMagyaro. régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) Borsod- településszám (db) Abaúj- régión belüli eloszlás (%) Zemplén országos részesedés (%) településszám (db) Heves régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) településszám (db) Nógrád régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%)

Településnagyság-kategóriák <200 200-500 500-1e 1e-2e 2e-5e 5e-10e 10e-20e 20e-50e 50< Összesen 57 120 152 150 96 13 10 5 2 605 9,4 19,8 25,1 24,8 15,9 2,1 1,7 0,8 0,3 100 17,4 17,2 22,6 23,0 19,0 8,9 12,2 12,2 10,0 19,2 46 90 80 80 42 9 7 2 1 357 12,9 25,2 22,4 22,4 11,8 2,5 2,0 0,6 0,3 100 14,0 12,9 11,9 12,3 8,3 6,2 8,5 4,9 5,0 11,4 1 11 26 35 40 2 1 2 1 119 0,8 9,2 21,8 29,4 33,6 1,7 0,8 1,7 0,8 100 0,3 1,6 3,9 5,4 7,9 1,4 1,2 4,9 5,0 3,8 10 19 46 35 14 2 2 1 0 129 7,8 14,7 35,7 27,1 10,9 1,6 1,6 0,8 0,0 100 3,0

2,7

6,8

5,4

2,8

1,4

2,4

2,4

0,0

A régió legnépesebb települése Miskolc, itt él a régió népességének 13,6 százaléka (173 ezer lakos). Miskolc az ország harmadik legnépesebb városa, igaz, a városban élık száma az elmúlt évtizedben jelentısen csökkent. Nagyváros Miskolc mellett csak egy van a régióban, Heves megye központja, Eger. Itt 56 ezer lakos él, ezzel a megyeszékhely az ország 19. legnépesebb települése. Salgótarján a maga 43 ezer lakosával Szekszárd után az ország második legkisebb népességő megyeszékhelye és egyben megyei jogú városa. A régió középes mérető városai közé tartozik még Ózd (40 ezer lakos), Gyöngyös és Kazincbarcika (32-32 ezer fı), illetve Hatvan (23 ezer fı). A régióban 36 kisebb városi jogállású település található, köztük a 2294 lelkes Gönc és az ország legkisebb városa, a zempléni Pálháza (1158 lakos). 2008ban Rudabánya, 2009-ben Mezıkeresztes és Sajóbábony kapott városi rangot, mindhárom Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.


5/24

4,1


1.1. ábra: Városok az Észak-Magyarországi régióban,, 2009.

megyeszékhely (3) kistérségközpont (25) egyéb város (15)

S S zz ee rr kk ee ss zz tt ee tt tt ee :: P P aa nn nn o o nn .. E E ll ee m m zz ıı II rr oo dd aa

Észak-Magyarország a rosszabb elérhetıségi viszonyok jellemezte régiók egyike. A régió lakosságának ugyan 65,5 százaléka él olyan településen, ahonnét 10 percen belül elérhetı a legközelebbi kistérségi központ, viszont a népesség 5 százalékának ehhez 20-30 percet kell utaznia, míg több mint hatezer fınek (19 település lakosságának) 30 percnél is többet. Különösen a Cserehát északi részének elérhetıségi viszonyai rosszak. A megyeszékhelyek elérhetısége is rossz, 82 olyan település van, ahonnét egy óránál többet kell utazni ahhoz, hogy valaki a megyeközpontba juthasson. Ilyen településeken közel 70 ezer ember él. 15 percen belül csak a régió népességének alig több mint negyede tudja gépjármővel elérni a megyeszékhelyeket. A régió nyugati részének elérhetıségi viszonyait némileg javítja Budapest közelsége, 130 ezer lakos él olyan településen, ahonnét a fıvárost egy órán belül el lehet érni. Az M3-as autópálya megépítése jelentısen javította ugyanakkor a régió déli részeinek elérhetıségi viszonyait, 2007-ben csak a régió lakosságának 8,2 százaléka élt olyan településen, ahonnét egy óránál többet kellett utazni a legközelebbi autópálya-lehajtóig. Az autópálya-építés sem hatott ugyanakkor érdemben Borsod-Abaúj-Zemplén északi és keleti térségeinek elérhetıségi viszonyaira.


6/24


1.2. ábra: A legközelebbi kistérség-központ közúti elérhetısége, 2007. április 1.

perc 30 felett (19) 20-30 (89) 10-20 (307) 10 alatt (162) kistérség-központ (28)

1.3. ábra: A legközelebbi megyeszékhely közúti elérhetısége, 2007. április 1.

perc 60 felett (82) 30-60 (340) 15-30 (148) 15 alatt (32) megyeszékhely (3)


7/24


2. Demográfiai folyamatok 2.1. ábra: A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg által kirajzolt demográfiai településtípusok Észak-Magyarországon (2003-2007 átlaga)

mindkettı + (43) -tsz és +ve (210) +tsz és -ve (67) mindkettı - (285)

Hazai régiós összehasonlításban Észak-Magyarország népességvesztése volt 19902007 között a legjelentısebb. Az állandó népesség száma az 1990-es 1 millió 372 ezer fırıl 2007-re 1 millió 269 fıre, közel százezer fıvel csökkent. A régió mindhárom megyéjében jelentısen csökkent a lakosságszám, igaz, a visszaesés mértéke Hevesben volt a legkisebb. Borsod állandó népessége egy év alatt is, 2006ról 2007-re több mint hatezer fıvel csökkent. Néhány, jól elkülönülı kisebb térség (pl. Cserehát, Borsod keleti része) kivételével a régió településeinek nagyobbik részén (495 község és város) a népesség természetes fogyása volt megfigyelhetı 2003-2007 között. Az ország legkedvezıtlenebb természetes szaporodási egyenlegével rendelkezı három megyei jogú városa közül kettı e régióban található (Salgótarján és Miskolc). A nagyobb városok körül elhelyezkedı települések népességét e régióban is növelték, illetve stabilizálták a szuburbanizációs folyamatok (2.1. ábra). A régió mindhárom megyéjét rendkívül kedvezıtlen demográfiai folyamatok jellemezték 1990-et követıen. A népesség nagymértékő természetes fogyása elsısorban Heves és Nógrád megyét jellemzi, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben ez csak a kilencvenes évek közepétıl jelentkezett. Ez utóbbi megye szenvedte el 1990 után – Budapest kivételével – a legnagyobb vándorlási veszteséget is. Heves megye vándorlási vesztesége sokkal kisebb, míg Nógrádé a kilencvenes évek elejének MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

8/24


magas negatív szintje után az ezredfordulóra elıbb pozitívvá vált, ám az utóbbi néhány évben az elköltözık száma ismét jelentısen meghaladja a beköltözıkét. A régió teljes demográfiai függıségi rátája az országban a legmagasabb, 100 aktív korúra 2007-ben 59 inaktív korú jutott. A függıségi ráta értékének 1990 utáni csökkenése is sokkal szerényebb mértékő volt, mint az ország más régióiban.


9/24

2.1. táblázat: Demográfiai folyamatok Észak-Magyarországon

Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Függıségi ráta 0,63 0,62 0,62 0,61 0,61 0,61 0,61 0,61 0,61 0,61 0,60 0,60 0,60 0,60 0,60 0,59 0,59 0,59 0,63 0,62 0,62 0,61 0,61 0,61 0,61 0,61 0,61 0,61 0,61 0,60 0,60 0,60 0,60 0,59 0,58 0,58 0,65 0,64 0,63 0,62 0,62 0,61 0,61 0,61 0,61 0,61 0,61 0,60 0,61 0,60 0,61 0,60 0,60 0,60 0,62 0,62 0,61 0,61 0,61 0,61 0,60 0,60 0,60 0,60 0,60 0,60 0,60 0,60 0,61 0,60 0,59 0,60 Természetes szaporodás -1,1 -1,2 -2,1 -3,2 -2,4 -2,7 -2,9 -3,2 -3,5 -4,3 -3,4 -3,4 -3,7 -4,4 -4,4 -4,7 -3,8 -4,4 0,1 0,1 -0,9 -2,2 -1,2 -1,5 -1,8 -2,0 -2,3 -3,0 -2,4 -2,4 -2,8 -3,6 -3,9 -3,9 -2,9 -3,7 -3,1 -3,6 -3,9 -4,5 -4,1 -4,8 -4,3 -4,6 -5,4 -5,9 -4,4 -4,4 -5,0 -5,6 -4,7 -5,5 -4,7 -4,8 -2,5 -2,1 -3,6 -4,8 -3,9 -4,2 -4,8 -5,3 -5,0 -6,4 -5,4 -5,2 -4,7 -5,1 -5,8 -6,0 -5,3 -5,9 Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg -4,3 -3,8 -3,2 -2,9 -2,4 -2,3 -1,5 -1,7 -2,4 -1,1 -1,1 -1,5 -2,4 -3,0 -3,1 -2,9 -4,8 -7,5 -6,5 -5,1 -4,1 -4,4 -3,3 -3,4 -2,3 -2,8 -3,6 -2,7 -3,1 -3,3 -3,6 -5,2 -4,8 -4,5 -6,9 -9,1 0,1 -0,8 -0,9 0,2 0,0 0,0 1,0 0,7 -0,3 1,5 2,0 1,2 -0,9 0,8 0,5 -0,3 -0,8 -4,1 -3,5 -3,9 -3,4 -2,4 -2,7 -2,2 -2,6 -1,6 -1,4 0,7 1,4 0,5 -0,7 -1,3 -2,4 -1,4 -3,7 -7,4 Állandó vándorlási egyenleg -1,8 -2,4 -2,3 -2,7 -3,2 -4,5 -3,1 -4,0 -3,6 -4,2 -4,7 -5,6 0,1 0,1 -0,1 -0,2 -0,6 -2,0 -0,3 -0,7 -1,0 -1,2 -2,2 -4,4

3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet 3.1. táblázat: A relatív gazdasági fejlettségi pozíciók változása Észak-Magyarországon, 1975-2007.* Egy lakosra jutó GDP az országos átlag %-ában 1975 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Észak-Magyarország 102 69 73 69 67 68 66 65 65 64 64 66 66 64 64 Borsod-Abaúj-Zemplén 111 70 76 71 69 69 67 65 64 62 63 67 69 66 66 Heves 100 73 75 74 72 73 72 71 75 74 74 73 70 69 72 Nógrád 77 62 59 57 53 57 55 55 56 55 54 54 51 50 46 *Aláhúzva az adott terület legmagasabb értéke.

3.2. táblázat: A bruttó hozzáadott érték (GVA) ágazati megoszlása, 2007. A, C, B D E F G H I J K L M N O Összesen Az adott területek részesedése az egyes ágazatok országos össztermelésébıl (%) Észak-Magyarország

8,4 10,6 15,2 9,0

5,5 9,0 6,0 4,3

5,2

8,4 10,9 10,0 7,2

7,9

Borsod-Abaúj-Zemplén 4,5 6,5 8,6 5,2 3,2 4,7 3,6 2,5 2,8 5,3 6,1 5,8 4,3 4,7 Heves 2,8 3,0 6,2 2,4 1,5 3,0 1,7 1,3 1,5 1,9 3,3 2,7 1,9 2,3 Nógrád 1,0 1,0 0,4 1,3 0,8 1,2 0,7 0,6 0,8 1,3 1,5 1,5 1,0 1,0 Az egyes gazdasági ágak részesedése az adott terület bruttó hozzáadott értékébıl (%) Észak-Magyarország

4,2 29,6

5,4 5,3

5,3 4,1

100

5,2 5,0 6,7

4,2 3,7 4,6

100 100 100

Magyarország

4,0 22,3 2,8 4,7 12,0 1,6 8,2 4,2 18,1 8,4 5,1 4,2 4,5 Az egyes gazdasági ágak relatív súlya az országos átlag arányában (%)

100

Észak-Magyarország

105

Borsod-Abaúj-Zemplén 3,8 31,0 5,1 Heves 4,9 29,4 7,5 Nógrád 4,2 23,5 1,3

5,2 5,0 6,2

133 191 113

Borsod-Abaúj-Zemplén 96 139 183 112 Heves 124 132 269 106 Nógrád 107 105 46 133 Magyarország

8,3 1,8 6,1 2,3 11,8 8,2 7,9 9,9

6,9

1,6 6,3 2,2 11,0 9,4 6,6 2,1 5,9 2,3 12,1 6,9 7,2 2,0 5,6 2,6 14,8 10,8 7,7

69 113 68 65 82

8,9

75

54

101 78 132 73 125 69

53 55 60

65 106 137 126 61 67 82

91

112 131 123 93 83 143 117 82 129 153 158 103

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

Észak-Magyarország az ország egyik legfejletlenebb régiója, összességében körülbelül egy szinten áll a Dél-Dunántúllal és a két alföldi régióval. Itt található az ország legalacsonyabb fajlagos GDP-vel rendelkezı megyéje, Nógrád, ahol a fejlettségi szint ma már nem éri el az országos átlag felét. Mióta a megyei GDP-re vonatkozóan léteznek mérések vagy becslések Magyarországon, ilyen alacsony fajlagos érték még soha sehol sem fordult elı. Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén a megyei rangsorban hasonló értékkel rendelkezik, mint pl. Tolna, Baranya vagy Bács-Kiskun megye. Nógrád tradicionálisan


elmaradott térség; relatív fejlettségi csúcspontján, 1975-ben is csak az országos átlag 77%-át érte el az itteni fajlagos GDP. A rendszerváltozást követıen addigi szőkös gazdasági bázisa még tovább zsugorodott, pozícióvesztése azóta is folyamatos. Heves megyében szinte tökéletesen hasonló gazdaságtörténeti eseménysor játszódott le, csak magasabb gazdasági teljesítmény, mintegy 20%-ponttal magasabb relatív fejlettségi szint mellett. Borsod-Abaúj-Zemplén megye pályája is hasonló, mégis más. A tervutasításos gazdasági rendszer idején ez a megye az ország egyik ipari magterülete volt, számos országos jelentıségő és hírő nagyvállalat mőködött és mőködik mind a mai napig itt. (A mai top500-as listán is megtalálható közülük több: TVK, BorsodChem, Borsodi Sörgyár.) A gazdasági szerkezetváltás kényszere azonban igen érzékenyen érintette ezt a megyét, mint ahogy Hevest és Nógrádot is, és a korábbi átlag feletti gazdasági fejlettség néhány év alatt általános gazdasági depresszióba fordult át. A relatív pozícióvesztés – Heveshez és Nógrádhoz hasonlóan – itt is folyamatossá vált. Ez a negatív trend azonban megtörni látszott: 2004-ben Borsod-Abaúj-Zemplén már 4%-pontot javított relatív fejlettségi pozícióján, 2005-ben pedig már Budapesten és Komárom-Esztergom megyén kívül ez volt az egyetlen olyan területegység, ahol a gazdaság gyorsabban nıtt, mint az országos átlag. Ez azonban csak idıleges – vélhetıen az autópálya építésével összefüggı – fellendülés volt, 2006-ban már újra 3%-ponttal lassabban nıtt a borsodi gazdaság, mint az országos átlag, míg 2007-ben e téren nem történt változás. 3.1. ábra: Az ipari növekedés láncindex-idısora, 1998-2008. (az elızı év = 100)1 170 % 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 1998

1999

2000


2001

2002

2003

Borsod-Abaúj-Zemplén

2004

2005

Heves

2006

Nógrád

2007

2008

Magyarország

1

Az ábra Y-tengelyének skála-beosztása nem véletlen: a 60%-os minimum és 170%-os maximum-érték az az intervallum, amelyen belül mind a hét régió ipari növekedését ábrázolni lehet az adott idıszakban. A maximum-érték közelében Gyır-Moson-Sopron, a minimum közelében pedig Somogy megye „járt” egy-egy évben. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

12/24


A plusz dinamika egyértelmően ipari alapú volt; ezt jelzi egyrészt maga az ipari növekedés (3.1. ábra), de az is, hogy a megye gazdasági szerkezetében határozottan fajsúlyos ágazat a feldolgozóipar. Az ipari visszaesés 2006-ban vitte magával a GDP-t is. Kevés olyan gazdasági ágat találunk egyébként, amelyik Észak-Magyarországon, illetve a három oda tartozó megyében az országos átlaghoz hasonló súlyt képviselne. Az agrárium regionálisan kissé, Heves megyében viszont nagyon is jelentısebb, ami fokozottan igaz a villamosenergia-, gáz-, gız-, és vízellátásra, ez utóbbi Hevesben majd’ háromszoros az országos átlaghoz képest, köszönhetıen elsısorban a Mátrai Erımőnek. Mindhárom megyében jelentıs relatív súlya van az oktatásnak és az egészségügynek, míg a pénzügyi szolgáltatások, a szállítás-raktározás és a kereskedelem-javítás viszonylag háttérbe szorult a régió és az egyes megyék gazdaságszerkezetében. 3.3. táblázat: Észak-Magyarország top500-as cégei, 2006. A cég helyezése az 500-as listán 14 15 20 45 52 72 103 118 139 150 167 191 194 204 242 260 262 264 283 289 305 319 340 347 350 354 357 363 371 392 397 410 412 463 469 486

Cég Jabil Circuit Magyarország Kft. Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. BorsodChem Nyrt. Robert Bosch Elektronika Kft. Philip Morris Magyarország Kft. Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. Mátrai Erımő Zrt. AES-Tisza Erımő Kft. Borsodi Sörgyár Zrt. Egút Zrt. ZF Hungária Kft. Mátra Cukor Zrt. ZF Lenksysteme Hungária Kft. Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. Delphi Holding Magyarország Kft. Delphi-Calsonic Magyarország Kft. Észak-Kelet Pro-Coop Zrt. Unió Coop Zrt. Radici Film Hungary Kft. Sanmina Magyarország Kft. DAM 2004 Kft. SVT-Wamsler Háztartástechnikai Zrt. AES Borsodi Energetikai Kft. Inno-Comp Kft. Saia-Burgess Ózd Kft. Palóc Nagykereskedelmi Kft. D&D Drótáru Zrt. BC-Energiakereskedı Kft. Columbian Tiszai Koromgyártó Kft. Alfachem Kft. TDK Elektronika Kft. Continental Dohányipari Zrt. SW Umwelttechnik Magyarország Kft. Prec-Cast Öntödei Kft. Shinwa Magyarország Kft. Akzo Nobel Coating Zrt.

Ágazat elektronikai ipar vegyipar vegyipar autóalkatrész-gyártás dohányipar és -nagykereskedelem energiaszolgáltatás energiaszolgáltatás energiaszolgáltatás élelmiszeripar építıipar autóalkatrész-gyártás élelmiszeripar autóalkatrész-gyártás autóalkatrész-gyártás vagyonkezelés (autóalkatrész-gyártás) autóalkatrész-gyártás nagykereskedelem (élelmiszer) kiskereskedelem gumi- és mőanyagipar elektronikai ipar fémfeldolgozás gépgyártás energiaszolgáltatás gumi- és mőanyagipar elektronikai ipar nagykereskedelem (élelmiszer) fémfeldolgozás energiakereskedelem vegyipar nagykereskedelem (vegyi áru) elektronikai ipar dohányipar építıanyag-ipar autóalkatrész-gyártás elektronikai ipar vegyipar

Megye Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Heves Heves Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén


13/24


3.4. táblázat: Az ipari termelés fajlagos értéke, valamint annak bázis- és láncindex idısorai, 1964-2003. Egy fıre jutó ipari Az ipari termelés bázis-index idısorai a Az ipari termelés lánc-index idısorai a termelési megyékben (1964=100) megyékben (1965-2003) érték (Bp=100) 1965 2003 max. mértéke max. ideje min. értéke min. ideje max. mértéke max. ideje min. értéke min. ideje 218,8 88,6 109,8 75,4 Borsod-A.-Z. 81,0 89,2 1984 1992 2000 1991 391,6 103,4 142,9 88,9 Heves 44,0 83,9 2001 1965 2001 1993 150,0 62,6 128,2 77,6 Nógrád 52,6 54,3 1986 1994 2003 1991

Forrás: Nemes Nagy 2004: 60, 70-73 alapján saját szerkesztés. A táblázat adatait a 2003. évi egy fıre jutó ipari termelési érték sorrendjében rendeztük el.

Az ipari termelés Heves és Nógrád megyében igen hektikusan ingadozott, Borsodban viszont lényegében az országos tendenciát követte. Az ipari termelés eddigi maximuma mind Borsodban, mind Nógrádban a nyolcvanas évekre esik, köszönhetıen annak, hogy a rendszerváltozást követıen, a kilencvenes évek elején mindkét megyében olyan drasztikus volt az ipari összeomlás, hogy a termelés még az 1964-es szintet sem érte el. Heves megyében ezzel szemben a termelés már nem süllyedt le a bázisév szintje alá. A két év közötti maximális növekedést viszont mindhárom megye a kétezres évek elején érte el, jelezve az ipari alapú megújulás lassú megindulását. 3.2. ábra: A leghátrányosabb helyzető kistérségek települései Észak-Magyarországon

LHH-kistérség települése (260)


14/24


A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (IX. 17.) Kormány-rendelet tizenkét észak-magyarországi, köztük tíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérséget sorolt az ország leghátrányosabb helyzető (33 db) kistérségei közé, így ezek a kistérségek egy komplex programcsomag alapján a következı években garantált gazdaságfejlesztési és a társadalmi problémákat enyhíteni hivatott támogatásban részesülnek. A tizenkét kistérség közül az Abaúj-Hegyközi és a Bodrog közi érte el az országos fejlettségi listán a legrosszabb helyezést; ha a legelmaradottabbat tekintjük elsınek, úgy az Abaúj-Hegyközi vezeti a rangsort, míg a Bodrogközi második. Nem sokban marad el tılük a Mezıcsáti (7.) és az Encsi (8.) kistérség sem. İket követi a Szikszói (12.), az Ózdi (13.), az Edelényi (14.), a Hevesi (15.), a Szerencsi (19.), a Bátonyterenyei (20.) kistérség, míg a Tokaji (27.) és a Sárospataki (29.) kistérség már a lista végén található.


15/24


4. Munkanélküliség, keresetek 4.1. táblázat: Az aktív korú (15-74 éves) népesség gazdasági aktivitása, 2000-2008. 2000 Észak-Magyarország 429,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 232,7 Heves 119,2 Nógrád 77,7 Magyarország 3856,2 Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Magyarország

48,0 30,5 9,7 7,8 263,7

Észak-Magyarország 477,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 263,2 Heves 128,9 Nógrád 85,5 Magyarország 4119,9 Észak-Magyarország 504,9 Borsod-Abaúj-Zemplén 299,4 Heves 121,9 Nógrád 83,6 Magyarország 3659,6 Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Magyarország

48,6 46,8 51,4 50,6 53,0

Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Magyarország

43,7 41,4 47,5 45,9 49,6

2001

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) 428,9 430,3 437,3 431,1 418,7 422,8 424,3 410,2 234,1 235,8 237,8 240,7 231,5 235,6 235,1 225,9 118,0 116,3 118,8 116,0 113,8 112,3 113,6 113,7 76,8 78,2 80,7 74,4 73,4 74,9 75,6 70,6 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 3926,2 3879,4 Munkanélküliek száma (ezer fı) 39,6 41,6 47,0 46,2 49,7 52,3 59,4 63,3 24,0 27,7 30,1 29,3 31,7 32,1 37,5 39,0 8,5 7,0 10,1 9,2 10,3 11,3 14,0 14,1 7,1 6,9 6,8 7,7 7,7 8,9 7,9 10,2 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 329,2 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı) 468,5 471,9 484,3 477,3 468,4 475,1 483,7 473,5 258,1 263,5 267,9 270,0 263,2 267,7 272,6 264,9 126,5 123,3 128,9 125,2 124,1 123,6 127,6 127,8 83,9 85,1 87,5 82,1 81,1 83,8 83,5 80,8 4102,4 4109,4 4166,4 4153,3 4205,4 4246,9 4238,1 4208,6 A gazdaságilag inaktív népesség száma (ezer fı) 511,8 504,6 487,3 490,0 492,0 479,6 465,4 465,2 303,1 295,3 287,6 283,8 285,0 277,1 269,6 269,7 123,9 126,4 119,9 121,8 122,8 122,3 116,2 115,3 84,8 82,9 79,8 84,4 84,2 80,2 79,6 80,2 3670,0 3652,8 3578,5 3567,9 3517,1 3474,9 3481,3 3501,6 Aktivitási arány (%) 47,8 48,3 49,8 49,3 48,8 49,8 51,0 50,4 46,0 47,2 48,2 48,8 48,0 49,1 50,3 49,6 50,5 49,4 51,8 50,7 50,3 50,3 52,3 52,6 49,7 50,7 52,3 49,3 49,1 51,1 51,2 50,2 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 55,0 54,9 54,6 Foglalkoztatási arány (%) 43,8 44,1 45,0 44,6 43,6 44,3 44,7 43,7 41,7 42,2 42,8 43,5 42,2 43,2 43,4 42,3 47,1 46,6 47,7 47,0 46,1 45,7 46,6 46,8 45,5 46,5 48,2 44,7 44,4 45,7 46,4 43,9 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3

A népesség gazdasági aktivitását tekintve Észak-Magyarország igen kedvezıtlen helyzetben van, általában csak az Észak-Alföldön találunk alacsonyabb értékeket. A régió három megyéje között 2006-2007-ben már csak néhány százalékpontnyi differenciát találunk annak eredményeként, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye hátránya az elmúlt években fokozatosan mérséklıdött, néhány százalékponttal nıtt itt a gazdasági aktivitás, miközben Heves és Nógrád helyzete lényegében változatlan maradt. Bár a gazdasági aktivitás nemigen, két összetevıje határozott megyék közötti egyenlıtlenségeket mutat. A foglalkoztatási arány Borsod-Abaúj-Zemplénben egyik vizsgált évben sem érte el a 45%-ot; MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

16/24


ennél alacsonyabb értékekkel csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találkozhatunk. Sem Heves, sem Nógrád nincs sokkal jobb helyzetben, de ott a foglalkoztatottsági szint néhány százalékponttal folyamatosan 45% felett, vagy legalábbis a körül tudott maradni. (Nógrádnál 2007-ben van egy jelentıs csökkenés e téren.) A munkanélküliek aránya Borsodban és Nógrádban hasonlóan magas, e tekintetben Heves megye helyzete némileg kedvezıbb. A válság hatása ezekben a megyékben nagyon erısen érzıdik, már-már az 1993-1994-es szintre kúszott föl a munkanélküliségi ráta, különösen Borsod és Nógrád megyében. 4.2. táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása, 1990-2009.

Észak-Mo. Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Magyaro. Észak-Mo. Borsod-A.-Z. Heves Nógrád Magyaro.

1990 1993 1996 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A regisztrált munkanélküliek alapján becsült ráta 2,7 15,9 11,6 11,0 10,9 10,4 10,3 10,5 10,8 11,5 10,9 12,1 12,5 14,5 2,8 2,0 3,1 1,3

16,8 13,0 17,1 11,0

12,5 9,4 12,0 8,1

12,5 12,6 12,0 12,1 12,3 12,4 13,0 8,0 7,7 7,1 6,8 6,8 7,2 7,9 10,3 10,0 9,8 9,5 10,0 10,6 11,6 6,6 6,3 5,9 5,6 5,9 6,1 6,7 A KSH hivatalos munkanélküliségi rátája 10,1 8,5 8,8 9,7 9,7 10,6 11,6 9,3 10,5 11,2 10,9 12,0 7,5 6,7 5,7 7,8 7,3 8,3 9,1 8,5 8,1 7,8 9,4 9,5 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2

12,3 7,7 11,2 6,4

13,6 8,4 12,5 7,0

14,0 8,8 13,0 7,3

11,0 12,0 9,1 10,6 7,5

12,3 13,8 11,0 9,5 7,4

13,4 14,7 11,0 12,6 7,8

15,8 11,0 15,1 9,2

Ezt a helyzetet a ráták hosszú távú ingadozása is jól mutatja: Heves megyében mindig csak egy kicsivel magasabb a munkanélküliség, mint az országos átlag, kivéve 2007-et, amikor is a KSH hivatalos statisztikái szerint Heves megyében hirtelen megnıtt a munkanélküliség, pillanatnyilag magasabb volt, mint Nógrádban. Nógrádban folyamatosan 10% körüli, Borsod-Abaúj-Zemplénben viszont jóval 10% feletti volt a munkanélküliségi ráta, ezzel a legrosszabb helyzető megyék közé tartoztak mindig is. A 2009-es esztendı történései csak súlyosbították az egyébként is meglévı foglalkoztatási válságot. A ráták ingadozása mindhárom megyében nagyjából az országos tendenciákat követte a vizsgált 20 évben. Borsod-Abaúj-Zemplénben soha nem csökkent tartósan a 12%-os szint alá a munkanélküliség, még akkor sem, ha egyébként országosan és a másik két régió-béli megyében épp csökkenı tendencia volt érvényben (4.1. ábra). Az utóbbi évek trendje viszont közeledést mutat, de ennek forrása nem Borsod-Abaúj-Zemplén helyzetének javulása, hanem az országos átlag romlása (4.2. ábra).


17/24

19 90 . 19 de 91 c. 19 . jú 91 n. . 19 de 92 c. 19 . jú 92 n. . 19 de 93 c. 19 . jú 93 n. . 19 de 94 c. 19 . jú 94 n. . 19 de 95 c. 19 . jú 95 n. . 19 de 96 c. 19 . jú 96 n. . 19 de 97 c. 19 . jú 97 n. . 19 de 98 c. 19 . jú 98 n. . 19 de 99 c. 19 . jú 99 n. . 20 de 00 c. 20 . jú 00 n. . 20 de 01 c. 20 . jú 01 n. . 20 de 02 c. 20 . jú 02 n. . 20 de 03 c. 20 . jú 03 n. . 20 de 04 c. 20 . jú 04 n. . 20 de 05 c. 20 . jú 05 n. . 20 de 06 c. 20 . jú 06 n. . 20 de 07 c. 20 . jú 07 n. . 20 de 08 c. 20 . jú 08 n. . 20 de 09 c. .j ún . 19 90 . 19 de 91 c. 19 . jú 91 n. . 19 de 92 c. 19 . jú 92 n. . 19 de 93 c. 19 . jú 93 n. . 19 de 94 c. 19 . jú 94 n. . 19 de 95 c. 19 . jú 95 n. . 19 de 96 c. 19 . jú 96 n. . 19 de 97 c. 19 . jú 97 n. . 19 de 98 c. 19 . jú 98 n. . 19 de 99 c. 19 . jú 99 n. . 20 de 00 c. 20 . jú 00 n. . 20 de 01 c. 20 . jú 01 n. . 20 de 02 c. 20 . jú 02 n. . 20 de 03 c. 20 . jú 03 n. . 20 de 04 c. 20 . jú 04 n. . 20 de 05 c. 20 . jú 05 n. . 20 de 06 c. 20 . jú 06 n. . 20 de 07 c. 20 . jú 07 n. . 20 de 08 c. 20 . jú 08 n. . 20 de 09 c. .j ún .


4.1. ábra: A becsült munkanélküliségi ráta negyedévi ingadozása, 1990. december – 2009. szeptember 18,0 %

16,0

14,0

12,0

10,0

8,0

6,0

4,0

2,0

0,0


100

Borsod-A.-Z.

18/24

Heves Nógrád

Észak-M.

Borsod-A.-Z.

Heves

Nógrád

Polinom. (Észak-M.)

Polinom. (Borsod-A.-Z.)

Polinom. (Heves)

Polinom. (Nógrád)

Magyarország

4.2. ábra: A munkanélküliségi ráta az országos átlag arányában, 1990. december – 2009. szeptember 260 %

240

220

200

180

160

140

120

országos átlag



4.3. ábra: Észak-Magyarország kistérségeinek becsült munkanélküliségi rátája az országos átlag arányában, 1990-2009. (éves átlagok2, Magyarország = 1, a jelmagyarázat az utolsó idıpont sorrendjében mutatja a kistérségeket) 4,0

3,5 ENCS SZIKSZÓ EDELÉNY

3,0

ÓZD SÁTORALJAÚJHELY SZÉCSÉNY BÁTONYTERENYE

2,5

SALGÓTARJÁN HEVES SZERENCS SÁROSPATAK

2,0

KAZINCBARCIKA PÉTERVÁSÁRA TISZAÚJVÁROS PÁSZTÓ FÜZESABONY

1,5

MISKOLC BALASSAGYARMAT MEZİKÖVESD RÉTSÁG

1,0

EGER GYÖNGYÖS HATVAN Észak-Magyarország

0,5

0,0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

A kistérségek között ebben a régióban mértük a legnagyobb differenciákat. A munkanélküliség tömegessé válásának idején válságterületté, munkanélküliségi gócponttá vált térségek relatív helyzete érdemben mind a mai napig nem javult, Encsen, Szikszón, Sátoraljaújhelyen, Edelényben még ma is 3-4-szer magasabbak a ráták, mint az országos átlag (4.3. ábra). Ezzel szemben Heves megye gazdaságilag viszonylag prosperáló részén, Eger, Hatvan és Gyöngyös környékén a munkanélküliség nem vagy csak alig éri el az országos átlagot. A kistérség közötti egyenlıtlenségek a gazdasági válság kitörése óta határozottan csökkennek, mivel országosan emelkedik a munkanélküliség, így az országos átlag egyre magasabb, sıt a relatíve jobb helyzető kistérségek munkanélküliségi rátája is egyre nagyobb. Az egyébként is, hosszú távon is jelentıs munkaerıpiaci gondokkal küszködı kistérségek eleve nagyon magas rátája viszont nem emelkedik tovább, így egyfajta „lefelé nivellálódás” zajlik a térszerkezetben: az egyenlıtlenségek csökkenése nem annak köszönhetı, hogy a rossz helyzetben lévık munkaerıpiaci helyzete javul, hanem a jobb helyzetben lévıké romlik.

2

2009. esetében az elsı három negyedév átlaga. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

19/24


4.3. táblázat: A keresetek szintje Észak-Magyarországon, 2000-2007.

Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád

Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád

Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 83,6 83,9 84,4 86,1 85,3 86,3 88,0 86,4 84,1 84,5 86,2 84,8 86,2 88,3 86,6 84,2 87,5 87,1 87,2 87,5 88,1 88,6 89,2 88,6 75,4 78,3 79,4 83,1 82,1 82,4 84,7 81,2 Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 86,3 86,6 87,0 88,4 89,0 89,7 91,0 89,7 86,7 86,6 87,1 88,5 88,6 89,8 91,3 89,9 89,8 89,2 89,4 89,3 91,0 91,4 91,7 91,2 79,5 82,3 82,9 86,6 86,8 86,8 88,7 85,8

4.4. táblázat: A regisztrált munkanélküliek összetétele, 2004-2007. 2004

Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Magyarország Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Magyarország

Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Magyarország Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Magyarország Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Magyarország

2005 2006 2007 A nık aránya 44,0 45,0 44,8 44,5 42,6 44,1 43,7 43,7 46,9 48,0 46,8 46,5 46,6 45,5 46,8 45,6 47,7 48,0 47,9 47,7 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya 11,6 11,2 10,6 10,2 12,0 11,7 11,0 10,7 12,0 11,5 10,1 9,9 9,6 9,0 9,5 8,9 7,2 7,1 7,0 6,9 Szakmunkás és szakiskolai végzettségőek aránya 30,7 30,7 30,2 30,1 31,3 31,1 30,8 30,5 29,6 29,8 29,6 29,9 29,4 29,8 28,4 28,4 32,4 32,4 31,9 31,4 Fizikai foglalkozásúak aránya 86,6 86,5 86,2 86,4 86,9 86,8 86,6 86,7 85,0 84,8 84,2 84,6 87,0 87,1 86,9 86,7 82,6 82,8 82,4 83,0 25 év alattiak aránya 19,0 20,3 20,2 20,2 19,5 20,6 20,7 20,9 19,0 20,1 20,2 19,4 16,9 19,3 18,2 18,2 18,5 19,2 18,4 18,3

2004 2005 2006 2007 180 napon túl munkanélküliek aránya 54,4 54,7 56,2 61,2 56,5 56,7 58,3 63,3 46,9 47,2 49,1 54,0 53,7 54,9 55,4 60,4 47,0 48,4 50,0 53,5 Általános iskolai végzettségőek aránya 37,6 37,8 38,4 38,3 37,6 37,8 38,4 38,4 35,2 35,6 36,1 36,1 39,8 39,8 40,9 40,2 35,5 35,7 35,8 36,1 Középiskolai végzettségőek aránya 17,5 16,6 19,5 19,2 20,7 9,4 10,0 7,8 8,3 8,8 27,8 26,4 28,3 32,8 29,1

17,7 18,0 16,8 17,1 19,1 20,0 19,6 19,2 20,6 20,7 Pályakezdık aránya 10,3 10,8 10,8 11,4 9,3 9,9 9,5 9,4 9,4 9,1 46 év felettiek aránya 27,2 27,3 26,3 26,2 27,0 27,5 30,6 30,8 28,8 29,7


20/24

18,5 17,7 19,9 20,1 21,0 10,8 11,3 9,6 9,9 9,0 27,6 27,0 27,4 30,1 29,7


A bruttó és nettó keresetek ebben a régióban is igen alacsonyak, alig magasabbak a két alföldi régióban tapasztaltaknál, s alapvetıen a Dél-Dunántúl béreivel vethetık össze. Adataink szerint tehát ez a régió sem tudja felvenni a versenyt a fıvárossal, de a Dunántúl nyugati és északi részével sem. A bérszínvonal Heves megyében a legjobb, itt még 90%os értékek is elıfordulnak, és Nógrádban a legkedvezıtlenebb, itt a 80% alatti adatok sem ritkák. A regisztrált munkanélküliek között ebben a régióban is – az Észak-Alföldhöz hasonlóan – az országos átlagnál magasabb az iskolázatlanok, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdık aránya, ami itt is egyrészt strukturális problémákat jelez, másrészt etnikai tényezıkkel hozható összefüggésbe.


21/24


Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok

Táblázatok 1.1. A 2006. január 1-jén közigazgatásilag önálló településállomány állandó népességadatait tartalmazza. Forrás: „KSH T-STAR 2006” adatbázis alapján saját számítás. 2.1. Az adott évben közigazgatásilag önálló településállomány állandó népességre vonatkozó adatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma alapján saját számítás. •

Függıségi ráta: a 15-59 éves korosztályra jutó 0-14+60-x éves lakosok aránya.

•

Természetes szaporodás: a születések és halálozások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben.

•

Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg: az állandó és ideiglenes jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben.

•

Állandó vándorlási egyenleg: az állandó jellegő odakülönbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben.

és

elvándorlások

3.1. Forrás 1975-re vonatkozóan: Nemes Nagy J. (1998): Az ország térszerkezete, területi folyamatok. In: Területfejlesztés Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 1998. 15-26. o. Forrás: 1994-1999-re vonatkozóan: Magyarország Nemzeti Számlái 2004-2005. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 174-175. Forrás: 2000-2007-re vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 3.2. Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái 2006-2007. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 198-199. Az ágazatok kódjai: •

A Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás;

•

B Halászat;

•

C Bányászat;

•

D Feldolgozóipar;

•

E Villamosenergia-, gáz-, gız-, és vízellátás;

•

F Építıipar;


22/24


•

G Kereskedelem, javítás;

•

H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás;

•

I Szállítás, raktározás, posta és távközlés;

•

J Pénzügyi tevékenység;

•

K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás;

•

L Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás;

•

M Oktatás;

•

N Egészségügyi, szociális ellátás;

•

O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

3.3. Forrás: CREDITREFORM-INTERINFO KFT és HVG 2008. január 5. pp. 52-61. 3.4. Forrás: Nemes Nagy J. (2004): Újra Komárom az élen – megyei ipari növekedési pályák, 1965-2003. In.: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok. 9. pp. 59-73. 4.1. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMKÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A KSH hivatalos munkanélküliségi rátájának forrása: KSH STADAT adatbázis. 4.3. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.4. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai alapján saját számítás.

Ábrák 1.1. Forrás: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2009. január 1., illetve a 2009. évi várossá nyilvánításokra vonatkozóan: http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-288868 A térkép saját szerkesztés. A KSH-forrás elérhetısége: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2009.pdf MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

23/24


1.2. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 1.3. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 2.1. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hullámai alapján saját szerksztés. 3.1. Forrás 1998-1999-re vonatkozóan: KSH Területi Statisztikai Évkönyv adott évi számai. Forrás 2000-2008-ra vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 4.1. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A trendvonalak harmadfokú polinomiális egyenletek. 4.3. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMKÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A települések csoportosításakor a KSH 150 elemő kistérségi beosztását használtuk.


24/24

PROGNOZIS_2009: Észak-Magyarország

Recommend Documents