PROGNOZIS_2009: Dél-Dunántúl

Dél – Dunántúl

PROGNOZIS_2009: Dél-Dunántúl

Készült a PROGNOZIS_2009 kutatási program keretében

Budapest, 2009. december 1.

MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

1/23

Dél – Dunántúl

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról.

MKIK GVI –

Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry

Az elemzést készítette: Németh Nándor, Ph.D. (Pannon.Elemzı Iroda, területi elemzı)

Kutatásvezetı: Tóth István János, Ph.D. (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) e-mail: [email protected] Internet: http://econ.core.hu/~tothij

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: [email protected] internet: http://www.gvi.hu MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

2/23

Dél – Dunántúl

Tartalom

Összefoglalás .......................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 1. Településszerkezet, elérhetıség ......................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 2. Demográfiai folyamatok ....................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet ........... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 4. Munkanélküliség, keresetek ................................ Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok............................................................. 21 Táblázatok ....................................................................................................................... 21 Ábrák ............................................................................................................................... 22


3/23

Dél – Dunántúl

Összefoglalás A Dél-Dunántúl Magyarország gazdaságilag egyik legkevésbé fejlett, országos viszonylatban magas munkanélküliséggel és alacsony foglalkoztatási aránnyal küzdı régiója. A régió településhálózata tagolt, aprófalvas szerkezető, városai többségükben kisvárosok. Relatív gazdasági fejlettségi szintje folyamatosan pozíciókat veszít, mindhárom megye évrıl-évrıl néhány százalékpontos ütemben szakad le az országos átlagtól, bár 2007 adatai némiképp megtörik ezt a trendet. Baranya megye ipari strukturális válsággal és mélyszegénységbe zuhant határ menti települések tömegével küzd; ez utóbbi tényezıt tekintve Somogy megye is hasonló problémákkal néz szembe. Tolna megye gazdaságának pedig nincs igazán karaktere; ha nem lenne a paksi atomerımő, ez az ország egyik legfejletlenebb megyéje lenne. Azon ábrák és táblázatok jegyzéke, ahol meg tudtuk hosszabbítani az idısort a Prognózis_2008 kutatási program eredményeihez képest: 3.1. táblázat 3.2. táblázat 4.1. táblázat 4.2. táblázat 4.3. táblázat 1.1. ábra 3.1. ábra 4.1. ábra 4.2. ábra 4.3. ábra


4/23

Dél – Dunántúl

1. Településszerkezet, elérhetıség A Dél-Dunántúl jellemzıen aprófalvas szerkezető, népességszámát tekintve a legkisebb hazai régió, az összlélekszám nem éri el az egymillió fıt. Az ország településállományának ötöde található itt, ám a legkisebb, 500 állandó lakosnál kisebb népességő települések esetében ez az arány 1/3 körül alakul. A régión belül a kis lélekszámú települések Baranya megyében találhatók meg a legnagyobb sőrőségben: a megye településállománynak 2/3-a 500 fı alatti, ami azt is jelenti egyben, hogy az ország 500 állandó lakosnál kisebb lélekszámú aprófalvainak ötöde a megyében található. Az aprófalvak elıfordulása Somogyban és Tolnában már sokkal ritkább, 42,8 illetve 26,8 százalékát alkotják a megye településállományának. 1.1. táblázat: A Dél-Dunántúl településszerkezete

településszám (db) DélDunántúl régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) településszám (db) Baranya megyén belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) településszám (db) Somogy megyén belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) településszám (db) Tolna megyén belüli eloszlás (%) országos részesedés (%)

Településnagyság-kategóriák <200 200-500 500-1e 1e-2e 2e-5e 5e-10e 10e-20e 20e-50e 50< Összesen 101 236 143 101 49 9 8 5 2 654 15,4 36,1 21,9 15,4 7,5 1,4 1,2 0,8 0,3 100 30,8 33,9 21,2 15,5 9,7 6,2 9,8 12,2 10,0 20,8 68 135 47 30 14 2 3 1 1 301 22,6 44,9 15,6 10,0 4,7 0,7 1,0 0,3 0,3 100 20,7 19,4 7,0 4,6 2,8 1,4 3,7 2,4 5,0 9,6 28 77 71 43 17 4 3 1 1 245 11,4 31,4 29,0 17,6 6,9 1,6 1,2 0,4 0,4 100 8,5 11,1 10,5 6,6 3,4 2,7 3,7 2,4 5,0 7,8 5 24 25 28 18 3 2 3 0 108 4,6 22,2 23,1 25,9 16,7 2,8 1,9 2,8 0,0 100 1,5 3,4 3,7 4,3 3,6 2,1 2,4 7,3 0,0 3,4

A nagyobb népességő települések régión belüli eloszlása ennél már jóval egyenletesebb. A Dél-Dunántúl legnagyobb – és egyben az ország ötödik legnépesebb – városa Pécs; népességszáma (155 ezer fı) több mint kétszerese Kaposvárénak és majd’ ötszöröse Szekszárdénak. A három megyeszékhely a régió három legnagyobb városa is egyben; rajtuk kívül még 38 település rendelkezik városi ranggal, megyei jogú város a megyeszékhelyek kivételével nem található a régióban. A városok méretükben jelentısen különböznek egymástól; húszezres városok (Komló, Siófok, Dombóvár, Paks, Mohács) alkotják a középvárosi szintet, míg falumérető kisvárosok egész sora jelenti a másik végletet. (Balatonföldvárnak, Kadarkútnak és Villánynak még háromezer lakosa sincs.) Ez utóbbi sort gyarapítják a 2009-ben városi ranghoz jutott települések is: Mágocs Baranyában, Igal Somogyban, Gyönk és Nagymányok Tolnában.


5/23

Dél – Dunántúl

1.1. ábra: Városok a Dél-Dunántúlon, 2009. megyeszékhely (3) kistérségközpont (22) egyéb város (16)

S S zz ee rr kk ee ss zz tt ee tt tt ee :: P P aa nn nn oo n n .. E E ll ee m m zz ıı II rr o o dd aa

A Dél-Dunántúl a rosszabb elérhetıségi viszonyok jellemezte régióink közé tartozik. A kistérségi központok 5 településrıl csak 30 percnél hosszabb utazást követıen érhetık el, míg 109 további településrıl 20-30 percet kell ehhez gépjármővel utazni. A régió népességének több mint 7 százaléka él ilyen – a kistérségi központ megközelíthetısége szempontjából – rossz elérhetıségi viszonyok jellemezte településeken (különösen a Kaposvár és Tab közti, illetve a Dunaföldvár és Tamási közti térségekben). A régió népességének csak 61%-a él olyan településeken, ahonnét a kistérségi központok 10 percen belül elérhetık, ez az arány az ÉszakAlföld után a legalacsonyabb a régiók közt. A megyeszékhelyre való eljutáshoz 38 településen élı, közel 40 ezer régiós lakosnak kell egy óránál többet utaznia. Különösen Somogy megye Dráva menti településeinek rosszak az elérhetıségi adottságai. Megyeszékhelyen, illetve a megyeszékhelyektıl legfeljebb 15 percnyi távolságra 54 település található, itt él a régió lakosságának 33,4%-a.


6/23

Dél – Dunántúl

1.2. ábra: A legközelebbi kistérség-központ közúti elérhetısége, 2007. április 1.

perc 30 felett (5) 20-30 (109) 10-20 (370) 10 alatt (146) kistérség-központ (24)

1.3. ábra: A legközelebbi megyeszékhely közúti elérhetısége, 2007. április 1.

perc 60 felett (38) 30-60 (360) 15-30 (202) 1-15 (51) megyeszékhely (3)


7/23

Dél – Dunántúl

A régió elérhetıségi viszonyait különösen hátrányosan befolyásolja, hogy a régió máig egyetlen megépült autópályája a Balaton déli partján, a régió északi részén halad keresztül, ezzel sem a régión belüli közlekedést, sem a más régiókba való eljutást nem könnyíti meg. Egyedülállóan magas azoknak a településeknek az aránya, ahonnét a legközelebbi autópálya-lehajtó egy óránál nagyobb távolságra van, s e településeken él a régió lakosságának több mint fele. A régióban nincs egy olyan település sem, ahonnét Budapest egy órán belül gépjármővel elérhetı lenne.

2. Demográfiai folyamatok A Dél-Dunántúl állandó népessége 1990 óta 1 millió 37 ezerrıl 979 ezerre, közel hatvanezer fıvel csökkent. A népességfogyás különösen Tolnában volt jelentıs, így e megye régiós népességaránya csökkent, míg Somogyé és Baranyáé – igaz, csökkenı népességszám mellett – nıtt. 2006-ról 2007-re 3800 fıvel csökkent a régió állandó népessége; a csökkenés mindhárom megyét érintette. A Dél-Dunántúl demográfiai térképe mozaikos, ami azzal hozható összefüggésbe, hogy a régión belül népesedési szempontból jelentıs különbségek vannak a nagyvárosi agglomerációk, a Balaton-part, az Ormánság és a belsı aprófalvas perifériák között. Míg a nagyvárosi (elsısorban Pécs és Kaposvár) térségekben és a Balatonnál jelentıs – a szuburbanizációs folyamatokkal összefüggı – vándorlási többlet és természetes fogyás figyelhetı meg, addig a belsı aprófalvas perifériákon a lakónépesség csökkenése a vándorlási veszteségbıl és a természetes fogyásból is fakad. Az Ormánság és Belsı-Somogy néhány településén a 2003-2007 közti idıszakban a természetes szaporodást vándorlási nyereség egészítette ki. A régióban 1990 óta a születések száma minden évben jelentısen elmaradt a halálozásoké mögött, s a régió vándorlási vesztesége is jelentıs. A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg – különösen ez utóbbi – idıbeli alakulása Baranyában némileg kedvezıbb volt, mint a régió másik két megyéjében. A régiós teljes demográfiai függıségi ráta 1990 óta jelentısen javult, ami mögött elsısorban a 0-14 éves korosztályok számának jelentıs csökkenése áll.


8/23

Dél – Dunántúl

2.1. ábra: A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg által kirajzolt demográfiai településtípusok a Dél-Dunántúlon (2003-2007 átlaga)

mindkettı + (31) -tsz és +ve (182) +tsz és -ve (81) mindkettı - (360)


9/23

Dél – Dunántúl

2.1. táblázat: Demográfiai folyamatok a Dél-Dunántúlon 1990

1991

1992

1993

1994

1995

Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna

0,62 0,60 0,64 0,64

0,61 0,59 0,63 0,63

0,61 0,59 0,62 0,62

0,60 0,58 0,61 0,61

0,59 0,58 0,61 0,60

0,59 0,57 0,60 0,60


-1,8 -1,4 -2,8 -1,3

-2,3 -2,0 -2,9 -1,8

-3,0 -2,6 -4,0 -2,4

-3,2 -2,7 -4,2 -2,8

-3,3 -3,0 -3,4 -3,5

-3,6 -3,2 -4,2 -3,4


-0,8 0,0 -1,2 -1,8

0,0 1,3 -0,5 -1,6

-0,5 1,2 -2,0 -1,2

-0,2 1,1 -0,8 -1,3

-0,1 0,3 0,4 -1,5

-0,1 -1,1 1,3 -0,3

1996

1997

1998 1999 2000 2001 Függıségi ráta 0,58 0,58 0,58 0,58 0,57 0,57 0,57 0,57 0,57 0,57 0,57 0,57 0,59 0,59 0,59 0,59 0,58 0,58 0,59 0,59 0,58 0,58 0,57 0,57 Természetes szaporodás -4,1 -4,1 -4,7 -5,2 -4,3 -4,0 -3,3 -4,1 -4,3 -4,5 -3,8 -3,6 -5,0 -4,1 -5,0 -5,8 -4,7 -4,2 -4,1 -4,0 -4,9 -5,4 -4,5 -4,3 Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg -1,0 -0,7 -0,6 -0,2 -0,3 -0,2 -1,1 -1,9 -0,6 -0,1 -1,2 -0,9 -0,6 0,3 -0,6 0,0 0,7 0,9 -1,1 -0,1 -0,7 -0,7 -0,1 -0,6

2002

2003

2004

2005

2006

2007

0,57 0,57 0,59 0,57

0,57 0,56 0,58 0,56

0,57 0,57 0,58 0,56

0,56 0,56 0,58 0,56

0,56 0,56 0,58 0,55

0,56 0,56 0,58 0,55

-4,1 -3,7 -4,7 -4,2

-5,0 -4,9 -5,1 -5,1

-4,5 -3,7 -5,2 -4,9

-4,6 -4,1 -5,2 -4,6

-4,2 -3,5 -4,6 -4,8

-4,7 -4,0 -5,4 -4,7

-0,3 -0,4 0,6 -1,5 -0,3 -0,3 0,7 -1,4


-1,2 -1,9 -1,8 -2,3 -1,4 -1,1 -0,3 -0,1 -0,2 -1,5 -2,2 -3,1 -2,2 -3,6 -3,7 -5,0 Állandó vándorlási egyenleg -0,5 -0,8 -1,3 -1,6 -1,0 -0,6 -0,7 -0,5 0,7 0,1 -1,0 -1,3 -1,5 -2,1 -2,5 -3,8


10/23

-3,5 -0,8 -4,9 -5,9 -2,0 -0,6 -2,4 -3,8

Dél – Dunántúl

3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet 3.1. táblázat: A relatív gazdasági fejlettségi pozíciók változása a Dél-Dunántúlon, 1975-2007.* Egy lakosra jutó GDP az országos átlag %-ában 1975 Dél-Dunántúl

88

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 84

82

80

78

77

78

75

74

73

72

71

69

68

68

Baranya 108 84 80 78 80 79 Somogy 71 76 76 75 70 69 Tolna 77 94 92 91 84 86 *Aláhúzva az adott terület legmagasabb értéke.

78 69 89

76 68 82

74 70 80

74 68 78

75 68 71

74 69 70

73 66 69

72 62 67

73 62 70

A Dél-Dunántúl az ország gazdaságilag kevésbé fejlett régiói közé tartozik; az egy lakosra jutó GDP-vel mért relatív fejlettségi szintje nem hogy nem érte el, még csak meg sem közelítette az országos átlagot sem 1975-ben, sem a rendszerváltozást követı években. Épp ellenkezıleg: a régió gazdasági fejlıdése évrıl-évre 1-2 százalékponttal lassabb, mint az egész országot jellemzı szint, így a Dél-Dunántúl folyamatosan veszít relatív fejlettségi pozíciójából. (1975-ben még az országos átlag 88, 1994-ben 84%-át érte el az egy lakosra jutó GDP értéke a régióban; 2006-ban és 2007-ben ez az érték már csak 68%.) Némileg eltérı hangsúlyokkal ugyan, de a régió mindhárom megyéjét hasonló pálya jellemzi. Közülük Baranya – bányászatiipari alapon – az ország átlagosnál fejlettebb, viszonylag jó gazdasági helyzető megyéi közé tartozott 1975-ben. Számára a rendszerváltozás s az annak következtében fellépı gazdasági szerkezetváltási kényszer – a bányászat szinte teljes megszőnése, az ipar néhány korábban domináns ágazatának súlyvesztése – igen jelentıs relatív fejlettségi pozícióvesztéssel járt. Ezzel szemben Somogy és Tolna megyét már korántsem jellemzi ilyen mértékő fejlettségi ingadozás. Sıt, Somogy az ország egyik olyan megyéje, amelynek relatív fejlettségi pozíciója 1975tıl napjainkig szinte semmit sem változott, sem látványos kiugrást, sem látványos visszaesést nem tapasztalhattunk, bár épp az egyik utolsó mért évben, 2005-2006 között négy százalékponttal esett vissza a megye relatív fejlettségi szintje. Tolna esetében egy kissé nagyobb volt a mozgás a paksi atomerımő 1982-es átadásának következtében. A fellépı rövid távú konjunktúra ahhoz azonban nem volt elég, hogy a megye elérje az országosan jellemzı átlagos fejlettségi szintet; e rövid felzárkózási szakaszt követıen Tolna ismét tendencia-szerő pozícióvesztı, visszaesı pályára került. A régió relatíve gyenge gazdasági teljesítménye szoros kapcsolatban áll a helyi gazdaság ágazati szerkezetével. A Dél-Dunántúl – csakúgy, mint 2006-ban – 2007ben az ország bruttó hozzáadott értékének 6,5%-át állította elı; ehhez képest az ágazatok közül a mezıgazdaság (A és B gazdasági ág) a legnagyobb súlyú a maga 14%-os részesedésével, vagyis ez a régió adja az ország mezıgazdasági értéktermelésének 14%-át. Míg a mezıgazdaság súlya országosan 4% (a mezıgazdaság adja az ország értéktermelésének 4%-át), addig a Dél-Dunántúlon ez 8,5%; a megyék közül még a legkevésbé agrár-karakterő Baranya is jelentısen MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

11/23

Dél – Dunántúl

(6,5%) felülmúlja az országos átlagot. Mindemellett az egyik legdinamikusabb ágazatban, a feldolgozóiparban éppen fordított a helyzet: a C és D gazdasági ágak együttesen az országos érték 22,3%-át adták a vizsgált évben, míg a DélDunántúlon belüli részesedésük mindössze 14,2%, a három megye közül az e tekintetben legmagasabb értékkel rendelkezı Baranyában is csak 15,6%. A többi ágazatot tekintve egyetlen helyen tapasztalhatunk jelentıs eltérést az országos átlaghoz képest: Tolna megyében – a paksi atomerımőnek köszönhetıen – az E gazdasági ág hatszoros súllyal szerepel. Figyelemre méltó még a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (H) gazdasági ág Somogy megyén belüli viszonylag magas részesedése a Dél-Balatonnak köszönhetıen. 3.2. táblázat: A bruttó hozzáadott érték (GVA) ágazati megoszlása, 2007.


A, C, B D E F G H I J K L M N O Összesen Az adott területek részesedése az egyes ágazatok országos össztermelésébıl (%) 14,0 4,2 17,4 7,8 5,4 9,8 5,7 4,2 5,7 6,4 10,3 9,4 6,1 6,5 4,7 2,0 4,8 3,0 2,6 3,5 2,2 2,1 2,8 3,0 5,2 4,5 2,6 2,9 5,2 1,2 1,3 2,4 1,7 4,8 2,4 1,2 1,6 2,3 3,1 3,0 2,0 2,0 4,1 0,9 11,3 2,4 1,1 1,4 1,1 0,8 1,3 1,2 2,0 1,9 1,5 1,7 Az egyes gazdasági ágak részesedése az adott terület bruttó hozzáadott értékébıl (%) 8,5 14,2 7,5 5,6 9,9 2,4 7,1 2,7 15,7 8,2 8,0 6,1 4,2 100 6,5 15,6 4,6 4,9 10,8 2,0 6,3 3,1 17,4 8,7 9,2 6,6 4,1 100 10,2 13,7 1,9 5,6 10,0 3,9 9,8 2,6 14,3 9,4 7,7 6,4 4,6 100 9,8 12,3 19,0 6,6 8,1 1,4 5,4 2,1 14,4 5,9 6,1 4,9 3,9 100

Magyarország

4,0 22,3 2,8


Az egyes gazdasági ágak relatív súlya az országos átlag arányában (%) 214 64 266 120 82 149 87 64 87 98 157 144 94 164 70 166 106 90 121 77 74 97 104 182 156 92 258 61 67 121 83 242 120 60 79 112 152 151 102 247 55 678 142 67 86 66 50 80 71 121 116 87

Magyarország

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100


4,7 12,0 1,6

8,2

4,2 18,1 8,4

5,1

4,2

4,5

100

Megjegyzés: A= mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B= halászat; C= bányászat; D= feldolgozóipar; E= villamosipar, gáz-, gız- és vízellátás; F= építıipar; G= kereskedelem, javítás; H= szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I= szállítás, raktározás, posta és távközlés; J= pénzügyi tevékenység; K= ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L= közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás; M= oktatás; N= egészségügyi, szociális ellátás; O= egyéb közösségi, személyi szolgáltatás


12/23

Dél – Dunántúl

3.3. táblázat: A Dél-Dunántúl top500-as cégei, 2006. A cég helyezése az 500-as listán

Cég

Ágazat

Megye

elektronikai ipar energiaszolgáltatás

Somogy Tolna

21 56

Flextronics International Kft. Paksi Atomerımő Zrt.

81 88

E.On Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. energiaszolgáltatás Mol Földgázszállító Zrt. csıvezetékes szállítás

Baranya Somogy

97 198

Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. Mecsek Füszért Zrt.

energiaszolgáltatás nagykereskedelem (élelmiszer)

Baranya Baranya

292 304

Kometa 99 Zrt. Bóly Zrt.

élelmiszeripar mezıgazdaság

Somogy Baranya

307 314

Investgroup-Bóly Zrt. Hauni Hungária Kft.

vagyonkezelés (mezıgazdaság) Baranya gépgyártás Baranya

335 353

Hıgyészi Agrokémiai Kft.* Sió Eckes Kft.

kiskereskedelem élelmiszeripar

Tolna Somogy

359 420

Törley Pezsgıpincészet Kft. Dunántúli Regionális Vízmő Zrt.

élelmiszeripar ivóvíz-szolgáltatás

Somogy Somogy

485 492

Pannonmedicina Zrt. Pannon Hıerımő Zrt.

gyógyszer-nagykereskedelem energiaszolgáltatás

Baranya Baranya

3.1. ábra: Az ipari növekedés láncindex-idısora, 1998-2008. (az elızı év = 100)1 170 % 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 1998

1999

2000

2001

Dél-Dunántúl

2002

2003

Baranya

2004

Somogy

2005

Tolna

2006

2007

2008

Magyarország

1

Az ábra Y-tengelyének skála-beosztása nem véletlen: a 60%-os minimum és 170%-os maximumérték az az intervallum, amelyen belül mind a hét régió ipari növekedését ábrázolni lehet az adott idıszakban. A maximum-érték közelében Gyır-Moson-Sopron, a minimum közelében pedig Somogy megye „járt” egy-egy évben. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

13/23

Dél – Dunántúl

Egyrészt a relatív gazdasági elmaradottságot, másrészt a kevésbé dinamikus, kevésbé korszerő gazdasági szerkezetet igazolja, hogy 2006-ban az ország 500 legnagyobb vállalata közé mindössze 16 dél-dunántúli cég tudott bekerülni; közülük is négy energiaszolgáltatással, három pedig élelmiszeriparral foglalkozik. Székhely szerint a régió legnagyobb vállalata a Tabra bejegyzett Flextronics International Kft. Ez a cég uralja Somogy megye gazdaságát, és különösen annak ipari kibocsátását; a megye hat darab top500-as vállalatának együttes árbevételébıl 62%-ban részesedett ez a cég 2006-ban. Baranyában a két nagy energiaszolgáltató hasonló részesedése már csak 32 és 25%; Tolna esetében pedig nincs igazán értelme egy ilyen összehasonlításnak. (Tolna megyébıl a paksi atomerımőn kívül mindössze egy cég tudott bekerülni a top500-ba, az is mezıgazdasági kiskereskedelemmel foglalkozik.)

3.4. táblázat: Az ipari termelés fajlagos értéke, valamint annak bázis- és láncindex idısorai, 1964-2003. Egy fıre jutó ipari termelési érték (Bp=100)

Somogy Tolna Baranya

1965

2003

20,4 20,5 66,9

93,1 60,5 49,9

Az ipari termelés bázis-index idısorai a megyékben (1964=100) Max. mértéke 770,3 775,7 154,5

max. ideje 2003 1988 1979

min. értéke 109,1 102,1 63,2

min. ideje 1965 1965 1995

Az ipari termelés lánc-index idısorai a megyékben (1965-2003) max. mértéke 142,6 122,9 116,4

max. ideje 2000 1982 2000

min. értéke 78,5 86,4 75,0

min. ideje 1992 2003 1991

Forrás: Nemes Nagy 2004: 60, 70-73 alapján saját szerkesztés. A táblázat adatait a 2003. évi egy fıre jutó ipari termelési érték sorrendjében rendeztük el.

Az ipari termelés igen hektikusan ingadozott a régióban, különösen Somogy megyében, szoros összefüggésben a Flextronics tevékenységével. Épp e cégnek köszönhetıen Somogy megyében a fajlagos ipari termelés eddigi maximuma (bázisindex) a rendszerváltozás utánra esik és a fajlagos ipari termelési érték megközelítette a fıváros értékét; Baranya gazdaságtörténetét ugyanakkor jól jellemzi, hogy ott viszont az ipari termelés minimuma köthetı egy rendszerváltozás utáni évhez. Az ipari termelés láncindexei is a megyék sajátos „életútjáról” tanúskodnak. A két év közötti legnagyobb pozitív változást mind Somogy, mind Baranya 2000-ben érte el, már piac-vezérelt külföldi befektetéseknek köszönhetıen, míg Tolnában még mindig 1982, a paksi atomerımő átadásának éve a csúcspont. Ugyanakkor a mélypont, a két év közötti legnagyobb visszaesés Somogyban is és Baranyában is a kilencvenes évek legelején, az addigi gazdasági struktúrák összeomlása idején következett be, míg Tolnában késleltetve történt mindez, Paks túlélése és a tömeges, növekedés-orientált ipari befektetések elmaradása következtében.


14/23

Dél – Dunántúl

3.2. ábra: A leghátrányosabb helyzető kistérségek települései a Dél-Dunántúlon

LHH-kistérség települése (216)

A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (IX. 17.) Kormányrendelet nyolc dél-dunántúli kistérséget sorolt az ország leghátrányosabb helyzető (33 db) kistérségei közé, így ezek a kistérségek egy komplex programcsomag alapján a következı években garantált gazdaságfejlesztési és a társadalmi problémákat enyhíteni hivatott támogatásban részesülnek. A nyolc kistérség közül a Sellyei érte el az országos fejlettségi listán a legrosszabb helyezést; ha a legelmaradottabbat tekintjük elsınek, úgy a Sellyei a harmadik a rangsorban. İt követi a Sásdi (16.), a Csurgói (22.), a Szigetvári (23.), a Kadarkúti (24.), a Barcsi (28.) és a Tamási (30.) kistérség, míg a Lengyeltóti kistérség (33.) épphogy rákerült az LHH-listára.


15/23

Dél – Dunántúl

4. Munkanélküliség, keresetek

4.1. táblázat: Az aktív korú (15-74 éves) népesség gazdasági aktivitása, 2000-2008. 2000 Dél-Dunántúl 358,4 Baranya 145,6 Somogy 120,7 Tolna 92,1 Magyarország 3856,2 Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Magyarország

30,4 11,1 11,0 8,3 263,7

Dél-Dunántúl 388,8 Baranya 156,7 Somogy 131,7 Tolna 100,4 Magyarország 4119,9 Dél-Dunántúl 375,8 Baranya 158,3 Somogy 126,0 Tolna 91,5 Magyarország 3659,6 Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Magyarország

50,9 49,7 51,1 52,3 53,0

Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Magyarország

46,9 46,2 46,8 48,0 49,6

2001

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) 353,3 348,6 357,9 350,9 353,6 351,4 335,2 335,5 145,0 143,5 139,4 134,2 145,1 146,9 138,7 135,6 116,5 115,8 125,2 119,4 115,8 112,9 109,6 113,2 91,8 89,3 93,3 97,3 92,7 91,6 86,9 86,7 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 3926,2 3879,4 Munkanélküliek száma (ezer fı) 29,6 29,8 30,8 27,5 34,1 34,7 37,2 38,6 10,0 11,2 12,3 11,6 13,3 12,1 11,3 15,7 12,5 10,4 9,4 7,8 11,8 12,9 14,5 13,1 7,1 8,2 9,1 8,1 9,0 9,7 11,4 9,8 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 329,2 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı) 382,9 378,4 388,7 378,4 387,7 386,1 372,4 374,1 155,0 154,7 151,7 145,8 158,4 159,0 150,0 151,3 129,0 126,2 134,6 127,2 127,6 125,8 124,1 126,3 98,9 97,5 102,4 105,4 101,7 101,3 98,3 96,5 4102,4 4109,4 4166,4 4153,3 4205,4 4246,9 4238,1 4208,6 A gazdaságilag inaktív népesség száma (ezer fı) 380,5 382,5 368,8 377,1 363,0 359,3 370,9 369,5 159,3 158,3 159,6 165,1 150,0 147,9 158,0 156,9 128,4 130,5 121,3 128,1 126,4 126,0 126,3 125,0 92,8 93,7 87,9 83,9 86,6 85,4 86,6 87,6 3670,0 3652,8 3578,5 3567,9 3517,1 3474,9 3481,3 3501,6 Aktivitási arány (%) 50,2 49,7 51,3 50,1 51,6 51,8 50,1 50,3 49,3 49,4 48,7 46,9 51,4 51,8 48,7 49,1 50,1 49,2 52,6 49,8 50,2 50,0 49,6 50,3 51,6 51,0 53,8 55,7 54,0 54,3 53,2 52,4 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 55,0 54,9 54,6 Foglalkoztatási arány (%) 46,3 45,8 47,2 46,4 47,1 47,1 45,1 45,1 46,1 45,8 44,8 43,2 47,0 47,9 45,0 44,0 45,3 45,1 48,9 46,8 45,6 44,8 43,8 45,0 47,9 46,7 49,0 51,4 49,2 49,1 47,0 47,1 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3

A Dél-Dunántúlon s annak mindhárom megyéjében alacsonyabb a lakosság gazdasági aktivitása, mint az országos átlag. Tolna megye az egyetlen, ahol ez az érték néhány évben megközelíti, sıt egy esetben meg is haladja az országos szintet. A Dél-Dunántúlon tapasztalható aktivitási arányhoz hasonló értékeket találunk Észak-Magyarországon és a két alföldi régióban is. A gazdasági aktivitáson belül a foglalkoztatottak aránya szignifikánsan alacsonyabb, a munkanélkülieké MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

16/23

Dél – Dunántúl

szignifikánsan magasabb, mint az országos átlag. Ezeket a belsı arányokat tekintve a Dél-Dunántúl a dél-alföldi régióra hasonlít leginkább. A régió munkanélküliségi rátája a kilencvenes évek közepéig nemigen tért el az országos átlagtól. Az országos ráta azonban 1997-1998 körül határozottan csökkenni kezdett, mely csökkenés a Dél-Dunántúlon csak idılegesen következett be; az elmúlt néhány évben gyengén növekedett, illetve stagnált a különbség a két ráta között mind saját becslésünk, mind a KSH hivatalos számításai szerint, ám a gazdasági válság hatására itt is egyfajta nivellálódás következett be: országosan kissé gyorsabban nı a munkanélküliség 2009-ben, mint a Dél-Dunántúl szintjén. 4.2. táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása, 1990-2009. 1990 1993 1996 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 A regisztrált munkanélküliek alapján becsült ráta Dél-Dunántúl 1,7 11,0 9,2 8,0 7,6 7,6 7,4 7,8 8,5 9,1 9,0 Baranya 1,6 10,9 9,1 7,7 7,5 7,3 7,4 7,9 7,9 8,7 8,6 Somogy 1,8 9,9 8,8 7,9 7,7 7,9 7,9 8,2 9,5 10,1 10,4 Tolna 2,0 12,5 9,7 8,5 7,8 7,5 6,8 7,3 8,1 8,5 7,9 Magyarország 1,3 11,0 8,1 6,6 6,3 5,9 5,6 5,9 6,1 6,7 6,4 A KSH hivatalos munkanélküliségi rátája Dél-Dunántúl 7,8 7,7 7,9 7,9 7,3 8,8 9,0 Baranya 7,1 6,5 7,2 8,1 8,0 8,4 7,6 Somogy 8,4 9,7 8,2 7,0 6,1 9,2 10,3 Tolna 8,3 7,2 8,4 8,9 7,7 8,8 9,6 Magyarország 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5

2007 2008 2009 9,6 9,9 11,9 9,1 9,3 11,8 11,3 11,5 13,1 8,3 8,6 10,3 7,0 7,3 9,1 10,0 7,5 11,7 11,6 7,4

10,3 10,4 10,4 10,2 7,8

A fent említett folyamatokat – a jelentıs éven belüli szezonális ingadozásokkal együtt – jól érzékelteti a 4.1. ábra és a 4.2. ábra. A harmadfokú polinomiális trend mindhárom megye esetében a vizsgált idıszak végén nivellálódást jelez. A régión belül jelentıs kistérségek közötti egyenlıtlenségeket figyelhetünk meg (4.3. ábra). A déli határ mente, az Ormánság, valamint Somogy megye déli része országosan is a legrosszabb munkaerıpiaci helyzető térségek közé tartozik, és tartozott mindig is a munkanélküliség megjelenésének legelsı pillanatától. Néhány sajátos helyzető városban és környékén – Pécs, Paks, Pécsvárad, Siófok – a ráta nem éri el az országos átlagot, míg több más kistérség helyzete sem tőnik túl rossznak (Bonyhád, Fonyód, Szekszárd). A kistérség közötti egyenlıtlenségek a gazdasági válság kitörése óta határozottan csökkennek, mivel országosan emelkedik a munkanélküliség, így az országos átlag egyre magasabb, sıt a relatíve jobb helyzető kistérségek munkanélküliségi rátája is egyre nagyobb. Az egyébként is, hosszú távon is jelentıs munkaerıpiaci gondokkal küszködı kistérségek eleve nagyon magas rátája viszont nem emelkedik tovább, így egyfajta „lefelé nivellálódás” zajlik a térszerkezetben: az egyenlıtlenségek csökkenése nem annak köszönhetı, hogy a rossz helyzetben lévık munkaerıpiaci helyzete javul, hanem a jobb helyzetben lévıké romlik.


17/23

19 90 . 19 de 91 c. 19 . jú 91 n. . 19 de 92 c. 19 . jú 92 n. . 19 de 93 c. 19 . jú 93 n. . 19 de 94 c. 19 . jú 94 n. . 19 de 95 c. 19 . jú 95 n. . 19 de 96 c. 19 . jú 96 n. . 19 de 97 c. 19 . jú 97 n. . 19 de 98 c. 19 . jú 98 n. . 19 de 99 c. 19 . jú 99 n. . 20 de 00 c. 20 . jú 00 n. . 20 de 01 c. 20 . jú 01 n. . 20 de 02 c. 20 . jú 02 n. . 20 de 03 c. 20 . jú 03 n. . 20 de 04 c. 20 . jú 04 n. . 20 de 05 c. 20 . jú 05 n. . 20 de 06 c. 20 . jú 06 n. . 20 de 07 c. 20 . jú 07 n. . 20 de 08 c. 20 . jú 08 n. . 20 de 09 c. .j ún .

19 90 . 19 de 91 c. 19 . jú 91 n. . 19 de 92 c. 19 . jú 92 n. . 19 de 93 c. 19 . jú 93 n. . 19 de 94 c. 19 . jú 94 n. . 19 de 95 c. 19 . jú 95 n. . 19 de 96 c. 19 . jú 96 n. . 19 de 97 c. 19 . jú 97 n. . 19 de 98 c. 19 . jú 98 n. . 19 de 99 c. 19 . jú 99 n. . 20 de 00 c. 20 . jú 00 n. . 20 de 01 c. 20 . jú 01 n. . 20 de 02 c. 20 . jú 02 n. . 20 de 03 c. 20 . jú 03 n. . 20 de 04 c. 20 . jú 04 n. . 20 de 05 c. 20 . jú 05 n. . 20 de 06 c. 20 . jú 06 n. . 20 de 07 c. 20 . jú 07 n. . 20 de 08 c. 20 . jú 08 n. . 20 de 09 c. .j ún .

Dél – Dunántúl

4.1. ábra: A becsült munkanélküliségi ráta negyedévi ingadozása, 1990. december – 2009. szeptember 14,0 %

12,0

10,0

8,0

6,0

4,0

2,0

0,0

Dél-Dunántúl

Dél-Dunántúl Polinom. (Dél-Dunántúl)

Baranya

Baranya Polinom. (Baranya)

18/23 Somogy Tolna

100

Somogy Polinom. (Somogy)

Magyarország

4.2. ábra: A munkanélküliségi ráta az országos átlag arányában, 1990. december – 2009. szeptember 170 %

160

150

140

130

120

110

országos átlag

90

80

Tolna Polinom. (Tolna)


Dél – Dunántúl

4.3. ábra: A Dél-Dunántúl kistérségeinek becsült munkanélküliségi rátája az országos átlag arányában, 1990-2009 (éves átlagok2, Magyarország = 1, a jelmagyarázat az utolsó idıpont sorrendjében mutatja a kistérségeket) 4,0 SELLYE CSURGÓ BARCS SZIGETVÁR SÁSD NAGYATÁD LENGYELTÓTI MARCALI SIKLÓS TAB TAMÁSI KOMLÓ MOHÁCS DOMBÓVÁR KAPOSVÁR PÉCSVÁRAD BONYHÁD SZEKSZÁRD FONYÓD PÉCS SIÓFOK PAKS Dél-Dunántúl

3,5

3,0

2,5

2,0

1,5

1,0

0,5

8

7

6

5

4

3

2

9 20 0

20 0

20 0

20 0

20 0

20 0

20 0

0

9

8

7

6

5

4

3

1

20 0

20 0

20 0

19 9

19 9

19 9

19 9

19 9

19 9

1

2

19 9

19 9

19 9

19 9

0

0,0

4.3. táblázat: A keresetek szintje a Dél-Dunántúlon, 2000-2007.



Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 82,5 83,0 83,3 85,3 85,0 86,2 84,9 86,0 85,2 85,0 85,7 88,1 88,0 89,7 88,4 89,4 76,9 77,1 77,8 79,6 78,6 79,6 80,0 79,7 85,5 87,5 86,8 88,3 88,4 89,3 85,3 88,3 Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 85,5 85,9 86,0 87,9 88,7 89,7 88,4 89,5 87,6 87,4 87,9 89,7 90,9 92,3 91,3 92,0 80,9 81,1 81,2 84,0 84,1 84,8 84,9 85,0 88,2 89,8 89,2 90,1 91,3 91,9 87,9 91,4

Az alkalmazásban állók keresetei csak Budapesten, s vele a közép-magyarországi régióban haladják meg az országos átlagot, ennek értelmében a Dél-Dunántúlon sem versenyképesek a jövedelmek a fıvárosi bérekkel. Azzal, hogy a bruttó és a nettó bérek 80-90% között, de inkább 90% környékén mozognak, a Dél-Dunántúl az 2

2009. esetében az elsı három negyedév átlaga. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 120. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

19/23

Dél – Dunántúl

észak-magyarországi régióra hasonlít leginkább; jobb helyzetben van, mint az Alföld, de elmarad a Dunántúl egyéb részeitıl. Ha a regisztrált munkanélküliek összetételét nézzük, a régió fı problémájának az iskolázatlanság tőnik: a még általános iskolát sem végzettek aránya 7,9%, ami szignifikánsan magasabb az országos átlagnál. Ezzel összefüggésben itt némiképp súlyosabb probléma a tartós állástalanság is, mint az országban általában. 4.4. táblázat: A regisztrált munkanélküliek összetétele, 2004-2007. 2004 Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Magyarország Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Magyarország

Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Magyarország Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Magyarország Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Magyarország

2005 2006 2007 A nık aránya 47,7 48,0 47,1 46,7 48,6 48,3 47,5 46,7 46,8 48,1 46,2 46,6 47,8 47,2 48,0 47,0 47,7 48,0 47,9 47,7 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya 8,4 8,1 8,1 7,9 8,2 7,9 7,4 7,3 9,8 9,5 9,7 9,3 6,2 6,3 6,3 6,5 7,2 7,1 7,0 6,9 Szakmunkás és szakiskolai végzettségőek aránya 33,6 33,2 32,6 32,6 33,1 32,0 32,1 32,2 33,7 33,7 32,9 33,2 34,2 34,5 32,8 32,2 32,4 32,4 31,9 31,4 Fizikai foglalkozásúak aránya 85,6 86,1 85,6 86,5 85,9 85,8 85,1 86,0 86,0 86,6 87,0 87,4 84,5 85,7 84,1 85,9 82,6 82,8 82,4 83,0 25 év alattiak aránya 18,1 18,9 17,5 17,7 18,3 18,9 17,5 18,2 16,6 17,4 16,1 16,4 20,2 21,4 20,0 19,2 18,5 19,2 18,4 18,3

2004 2005 2006 2007 180 napon túl munkanélküliek aránya 48,9 49,7 52,0 54,6 49,5 51,4 52,1 55,6 50,5 49,8 52,6 55,5 45,1 46,6 50,5 51,2 47,0 48,4 50,0 53,5 Általános iskolai végzettségőek aránya 37,7 38,2 38,4 38,6 39,6 40,0 39,5 39,6 35,7 36,4 37,4 37,1 37,9 38,3 38,5 39,3 35,5 35,7 35,8 36,1 Középiskolai végzettségőek aránya 17,3 15,7 18,0 18,5 20,7 8,5 8,7 7,4 10,3 8,8 27,9 26,3 30,0 26,9 29,1

17,5 17,6 17,0 17,3 17,8 17,3 17,9 18,8 20,6 20,7 Pályakezdık aránya 9,1 8,6 9,2 8,5 7,7 7,5 11,1 10,5 9,4 9,1 46 év felettiek aránya 27,9 29,6 26,7 28,4 30,0 32,0 26,4 27,3 28,8 29,7

17,5 17,1 17,6 18,1 21,0 8,4 8,3 7,7 9,8 9,0 29,8 28,2 32,4 27,6 29,7


20/23

Dél – Dunántúl

Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok

Táblázatok 1.1. A 2006. január 1-jén közigazgatásilag önálló településállomány állandó népesség-adatait tartalmazza. Forrás: „KSH T-STAR 2006” adatbázis alapján saját számítás. 2.1. Az adott évben közigazgatásilag önálló településállomány állandó népességre vonatkozó adatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma alapján saját számítás. •

Függıségi ráta: a 15-59 éves korosztályra jutó 0-14+60-x éves lakosok aránya.

•

Természetes szaporodás: a születések és halálozások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben.

•

Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg: az állandó és ideiglenes jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben.

•

Állandó vándorlási egyenleg: az állandó jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben.

3.1. Forrás 1975-re vonatkozóan: Nemes Nagy J. (1998): Az ország térszerkezete, területi folyamatok. In: Területfejlesztés Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 1998. 15-26. o. Forrás: 1994-1999-re vonatkozóan: Magyarország Nemzeti Számlái 20042005. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 174-175. Forrás: 2000-2007-re vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 3.2. Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái 2006-2007. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 198-199. Az ágazatok kódjai: •

A Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás;

•

B Halászat;

•

C Bányászat;

•

D Feldolgozóipar;

•

E Villamosenergia-, gáz-, gız-, és vízellátás;


21/23

Dél – Dunántúl

•

F Építıipar;

•

G Kereskedelem, javítás;

•

H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás;

•

I Szállítás, raktározás, posta és távközlés;

•

J Pénzügyi tevékenység;

•

K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás;

•

L Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás;

•

M Oktatás;

•

N Egészségügyi, szociális ellátás;

•

O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

3.3. Forrás: CREDITREFORM-INTERINFO KFT és HVG 2008. január 5. pp. 52-61. 3.4. Forrás: Nemes Nagy J. (2004): Újra Komárom az élen – megyei ipari növekedési pályák, 1965-2003. In.: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok. 9. pp. 59-73. 4.1. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH TSTAR adatbázis adott évi hulláma. A KSH hivatalos munkanélküliségi rátájának forrása: KSH STADAT adatbázis. 4.3. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.4. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai alapján saját számítás.

Ábrák 1.1. Forrás: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2009. január 1., illetve a 2009. évi várossá nyilvánításokra vonatkozóan: http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir288868


22/23

Dél – Dunántúl

A térkép saját szerkesztés. A KSH-forrás elérhetısége: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2009.pdf 1.2. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 1.3. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 2.1. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hullámai alapján saját szerksztés. 3.1. Forrás 1998-1999-re vonatkozóan: KSH Területi Statisztikai Évkönyv adott évi számai. Forrás 2000-2008-ra vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 4.1. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A trendvonalak harmadfokú polinomiális egyenletek. 4.3. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH TSTAR adatbázis adott évi hulláma. A települések csoportosításakor a KSH 150 elemő kistérségi beosztását használtuk.


23/23

PROGNOZIS_2009: Dél-Dunántúl

Recommend Documents