ProDuna a magyarországi IWT promóciós szervezet létrehozása

ProDuna – a magyarországi IWT promóciós szervezet létrehozása

STATUS QUO TANULMÁNY

Piacok

Tevékenység: Szerző:

Dátum:

Verziószám:

Lajtár Attila

2011. december

V.0.1

A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja

TARTALOMJEGYZÉK 1

A dokumentum célja....................................................................................... 3

2

Piacok ismertetése ......................................................................................... 4

2.1 A vízi szállításban előforduló árufajták bemutatása ........................................ 4 2.2 Piac elemzés a 2008-2009. évi adatok alapján ................................................ 8 2.3 Európai külkereskedelmi körkép ................................................................... 13 3

Összegzés ..................................................................................................... 18

4

Fejlesztési és kutatási javaslatok................................................................... 19


2

1

A dokumentum célja

A jelenlegi piaci helyzet bemutatása, a hazai és az európai kereskedelmi adatok ismertetése. Az állami és magánszektorban eddig megvalósult fejlesztések, projektek és egyéb kezdeményezések feltérképezése és rendszerezése.


3

2

Piacok ismertetése

2.1

A vízi szállításban előforduló árufajták bemutatása (Forrás: RISING projekt keretében készített hajózási tanulmány, Fluvius Hajózási és Szállítmányozási Kft., 2010)

Az előforduló árufajták bonthatók egyrészt veszélyes (ADN, ADNR) és nem veszélyes árukra, másrészt  Szárazárukra, melyek lehetnek -

ömlesztett áruk (mezőgazdasági termékek, szénfélék, érc és egyéb bányászati termékek, élelmiszerek - pl. szója, fa és papíripari termékek, koksz és kőolaj feldolgozásból származó szárazáruk, vegyi anyagok-műtrágyák, egyéb ásványi termékek, fémalapanyagok, száraz hulladékok-üvegtörmelék, cement)

1. sz. kép kukorica CGF por rakomány -

darabáruk (acél félkész és késztermékek, alumínium tömb, ládás, zsákos, big-bages áruk stb.)


4

2. sz. kép alumínium rakomány -

projektrakományok (gépek, berendezések, tartályok, járművek, stb.) és

-

3. sz. kép projektrakomány konténerek, szállítóeszközök


5

4. sz. kép konténer rakomány  Folyékony árukra melyek lehetnek -

feldolgozott kőolajszármazékok - folyékony áruk pakura, könnyű fűtőolaj, petróleum) savak (sósav, kénsav) folyékony, cseppfolyósított gázok egyéb folyékony áruk (pl. glukóz)

(gázolaj, benzin, kerozin,

5. sz. kép folyékonyáru szállító hajó


6

 Gáznemű áruk Az export, import és belföldi árualap 2009 évi főbb árucsoportok szerinti megoszlását az alábbi grafikon mutatja.

1. sz. diagram A főbb áruféleségeket sorrendbe állítva: 1. Mezőgazdasági termékek - a teljes árumennyiség 47 %-a, 2.722.025 tonna, melyből 40 % (2.303.877 tonna) gabona, 7 % ( 418.148 tonna) olajos mag 2. Ércek és bányászati termékek - a teljes árumennyiség 19,2 %-a, 1.112.401 tonna 3. Kőolaj feldolgozási termékek - a teljes árumennyiség 13 %-a, ebből 3 % (193.689 tonna) koksz, a fennmaradó 10 % (752.466 tonna) folyékony kőolajszármazék 4. Szénféleségek - a teljes árumennyiség 6,42 %-a, 371.887 tonna 5. Fémalapanyagok, fémtermékek - a teljes árumennyiség 4 %-a, 231.490 tonna 6. Élelmiszeripari termékek - a teljes árumennyiség 2,3 %-a (135.183 tonna), melyből 1,7 % (99.748 tonna) szója Dunai sajátosság, hogy a vízoldali rendszeres konténerfuvarozás a Rajnával ellentétben évtizedekig nem volt fenntartható. Többször indult menetrendszerűen tervezett vonaljárat, azonban hol az árualap hiánya, hol a vasút önköltség alatti fuvarozást is felvállaló árháborúja A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja

7

miatt néhány hónap alatt elhaltak. 2010 augusztusában indult a Helogistic cég konténerszállító vonaljárata, mely Budapest, Belgrád és Constanta útvonalon árualaptó független heti menetrendszerűséget hirdet. A Rajnán megjelentek az 500 TEU hordképességű folyami konténerszállító hajók és 2007ben a forgalom a Rajnán és csatlakozó víziút rendszerén meghaladta a 2 millió TEU/évet. A Rajnához csatlakozó vízrendszeren a konténer- és üzemanyag szállítás (beleértve a folyékony gázt szállító tartályhajókat), a hajózás két sikerágazata, ezekből hazánkban csak a kőolajszármazékok kis mennyiségű szállítása jelenik meg.

2.2 Piac elemzés a 2008 -2009. évi adatok alapján (Forrás: Magyarországi folyami kikötői áruszállítás és a hozzá kapcsolódó logisztikai szolgáltatások, valamint RIS rendszerek elemzése, Baja, 2010) Az alábbi két táblázat mutatja Magyarország kikötőinek forgalmát termékenkénti százalékos megoszlásban 2008, 2009. évekre vonatkozóan. Termékenkénti forgalom 2008. Magyarország kikötői összesen 50,0% 40,0% 31,97% 30,0%

22,41%

22,10%

20,0% 8,61%

6,47%

10,0%

3,01%

4,26% 0,27%

0,00% 0,15%

0,47% 0,03% 0,00% 0,02% 0,00% 0,23%

0,0% Egyéb, máshová nem sorolt termékek

Az áruszállításhoz használt felszerelések, anyagok

Hulladékból visszanyert nyersanyagok; háztartási és ipari

Bútorok; egyéb máshová nem sorolt feldolgozási termékek

Járművek, szállítóeszközök

Gépek és berendezések; irodai és számítógépek; villamos gépek

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek

Egyéb nemfém ásványi termékek

Vegyi anyagok, vegyi termékek; gumi- és műanyag termékek

Koksz, kőolajfeldolgozási termékek és nukleáris fűtőanyag

Fa és fafeldolgozási termékek, parafa, papír és papírtermékek

Textíliák, textiláruk; bőr és bőrtermékek

Élelmiszerek, italok és dohánytermékek

Színes fémérc és egyéb bányászati termékek

Feketeszén, barnaszén, tőzeg, kőolaj, földgáz, uránium, és tórium

Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási, halászati termékek

Forrás: Ulicska, Hajózási statisztikák, http://www.ulicska.iweb.hu/keret.cgi?/stat/stat.htm Az összes magyarországi kikötői forgalom 2008. évben 5.907.636 tonna volt. Látható, hogy 2008-ban a forgalom legnagyobb részét (31,9%) mezőgazdasági termékek (főként búza, kukorica) teszik ki. Legnagyobb mennyiséget a bajai, budapesti kikötők rakodják. Ezt követi a koksz és kőolaj-feldolgozási (22,4%), valamint a színes fémérc és egyéb bányászati termékek A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja

8

(22,1 %). Jelentős még a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek kezelése (8,6 %), amelyeket főleg Dunaújvárosban rakják. Forgalmat generál még a szén, földgáz, kőolaj rakodása is (6,4%). Termékenkénti forgalom 2009. Magyarország kikötői összesen 50,0% 47,04% 40,0% 30,0% 19,23%

16,35%

20,0% 6,43%

10,0%

2,34%

3,07%

0,00% 0,07%

4,00% 0,14%

0,31% 0,06% 0,00% 0,54% 0,00% 0,43%

0,0% Egyéb, máshová nem sorolt termékek

Az áruszállításhoz használt felszerelések, anyagok

Hulladékból visszanyert nyersanyagok; háztartási és ipari

Bútorok; egyéb máshová nem sorolt feldolgozási termékek

Járművek, szállítóeszközök

Gépek és berendezések; irodai és számítógépek; villamos gépek

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek

Egyéb nemfém ásványi termékek

Vegyi anyagok, vegyi termékek; gumi- és műanyag termékek

Koksz, kőolajfeldolgozási termékek és nukleáris fűtőanyag

Fa és fafeldolgozási termékek, parafa, papír és papírtermékek

Textíliák, textiláruk; bőr és bőrtermékek

Élelmiszerek, italok és dohánytermékek

Színes fémérc és egyéb bányászati termékek

Feketeszén, barnaszén, tőzeg, kőolaj, földgáz, uránium, és tórium

Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási, halászati termékek

Forrás: Ulicska, Hajózási statisztikák, http://www.ulicska.iweb.hu/keret.cgi?/stat/stat.htm Az összes magyarországi kikötői forgalom 2009. évben 5.786.033 tonna volt, mely a 2008-as évhez képest közel 2%-kal csökkent. A mezőgazdasági termékek volumene 2009-ben szintén a legnagyobb volt (47 %), és növekedést mutat a 2008-as évhez képest. Ezt követi a színes fémérc és egyéb bányászati termékek aránya (19,2%), valamint a koksz és kőolajfeldolgozási termékek (16,35%). Az előbb említett termékek aránya 2008-as évhez képest csökkent. Jelentős továbbá a szén, földgáz, kőolaj (6,43%) forgalom.


9

A 2008-2009. évben egyértelműen látszik a klasszikusan hajózási árunak számító műtrágya és szója forgalmának csökkenése, közútra terelődése. A szója beszállításának csökkenése az állatállomány csökkenésével is összefügg. 2008-ban a belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 13%, az összteljesítményből 10%. A Duna magyarországi szakaszán a magyar zászló alatt hajózó fuvarozók teljesítményét a német (19%), az ukrán (18%), az A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja

10

osztrák, (16%), a román (14%) és a bolgár (10%) nemzetiségű hajók teljesítménye meghaladja. Az összes teljesítmény mintegy kétharmada átmenő forgalom, 21%-a export és 14%-a import.1 2009-ben a belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 11, az összteljesítményből 10%. A Duna magyarországi szakaszán ennél magasabb a részesedése az ukrán (20%), a német (15%), a román (15%), a bolgár (13%), és az osztrák (11%) felségjelű hajók teljesítményének. Az összes teljesítmény 59%-a átmenő forgalom, 30%-a export, 11%-a import, mindössze 2 ezrelék a belföldi forgalom.2 A felmérés érdekében kiküldött kérdőívek alapján az egyes cégek forgalmát az alábbi táblázat mutatja: Cég Bajai Országos Közforgalmú kikötőműködtető Kft. Bogyiszló - Blóker Zrt Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. Dunaújváros-Centroport Kft. Dunaújváros-ISD Portolan Kft Dunavecse Kikötő Szállítmányozási Zrt. Győr-Gönyü Kikötő Mohács- Bóly Zrt. Paksi kikötő (Sygnus Kft.) Mahart Duna-Cargo Kft. Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. (Határkikötő) Összesen

2008 összesen 2009 összesen 617 617

629 599

114 013

160 938

906 133

822 409

162 710

181 068

1 283 160

952 739

99 851

63 789

314 465 78 157 459 423 105 432

284 647 155 766 565 489 69 712

n.a.

n.a.

4 140 961

3 886 156

A válaszoló kikötők forgalmi adatainak aránya az összes magyarországi kikötői forgalmához képest 69 %. Ezen reprezentatív minta alapján készítettük el jelen kimutatásunkat.

1 2

KSH Szállítási teljesítmények 2008. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/sza/sza20812.pdf KSH Szállítási teljesítmények 2009. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/sza/sza20912.pdf


11

A forgalom export-import megoszlása a rendelkezésünkre álló adatok alapján a következő arányokat mutatja: 2008-as évben 71 % volt az export, az import pedig 29 %; 2009-ben hasonlóan az export volt a meghatározó 73 %-kal, az import 27 %-ot tett ki. 2008 export-im port m egoszlás

2009 export-im port m egoszlás

27%

29% 2008 export

2009 export

2008 import

2009 import

71%


73%

12

2.3 Európai külkereskedelmi körkép (Forrás: A kikötők és intermodális csomópontok fejlesztésére vonatkozó vizsgálati jelentés, RSOE, 2011, készült: Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról szóló TEN-T projekt keretében) Európa gazdaságát is jelentősen érintette a 2008-as világválság. A termelés csökkenésével romlott az egyes országok külkereskedelmi mérlege, amely jól kimutatható az országok export-import teljesítményében, miközben a tagországokban is nőtt a munkanélküliség. Néhány, az európai belvízi hajózásban érdekelt ország külkereskedelmi teljesítménye a 20082009 év közötti időszakban: (forrás: ITD Hungary) Hollandia: 2008

2009

Áruforgalmi egyenleg

M EUR

38 754

34 248

Export

M EUR

361 719

299 815

Import

M EUR

322 965

265 567

2008

2009

Belgium: Áruforgalmi egyenleg

M EUR

- 11 240

- 710

Export

M EUR

224 604

181 981

Import

M EUR

235 844

182 691

2008

2009

Németország: Áruforgalmi egyenleg

M EUR

178 297

134 192

Export

M EUR

984 140

808 155

Import

M EUR

805 842

673 963

2008

2009

Ausztria: Áruforgalmi egyenleg

M EUR

-2 043

- 3 656

Export

M EUR

117 525

94 168

Import

M EUR

119 568

97 826

2008

2009

Horvátország:


13

Áruforgalmi egyenleg

M EUR

-11 242

-7 690

Export

M EUR

9 576

7 510

Import

M EUR

20 818

15 200

2008

2009

Külkereskedelmi egyenleg M EUR

-7 549

-4 782

Export

M EUR

7 416

5 978

Import

M EUR

14 964

10 760

2008

2009

Szerbia:

Románia: Áruforgalmi egyenleg

M EUR

-19 073

-6 783

Export

M EUR

33 656

29 124

Import

M EUR

52 729

35 907

2008

2009

Bulgária: Áruforgalmi egyenleg

M EUR

-8 597

-4 105

Export

M EUR

15 203

11 785

Import

M EUR

23 800

15 890

2008

2009

Ukrajna: Áruforgalmi egyenleg

Mrd USD

-18,6

-5,7

Export

Mrd USD

67,1

39,7

Import

Mrd USD

85,5

45,4

Hollandia: Az áruforgalom alakulását befolyásoló tényezők lényeges megváltozása rövidtávon nem várható, az áruforgalom döntő hányadát továbbra is a Magyarországon megtelepedett termelővállalatok exportja adja, elsősorban a gép- és elektronikai ágazatban. Perspektivikus termékcsoportnak számítanak a telekommunikációs-számítástechnikai eszközök, irodai és szórakoztató elektronikai berendezések. Jelentős forgalomra lehet számítani a vegyi- és a gyógyszeripari termékekből, a különféle feldolgozott termékekből, a fém- és acél termékekből is. A magyar kivitel fontos termékcsoportja maradnak a gabonafélék, valamint a zöldség- és gyümölcsáruk és továbbra is növekedés várható a magyar borok exportjából. A A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja

14

gazdasági válság és a fokozódó verseny hatására minden szektorban csak a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások iránt várható további kereslet. Belgium: Magyar export szempontjából fontos területek az agrár-élelmiszeripari, ezen belül a biotermékek kereskedelme, a biotechnológia ill. a megújuló erőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó termékek, az információs-technológia ágazat. Vonzó lehet a magyar gyártók számára az orvostechnikai eszköz szektor, mert Belgiumban az egészségügy bár kiemelt figyelmet élvez, ugyanakkor a piacon kevés gyártó van. A külgazdasági iroda tapasztalatai alapján a fentieken túl élénkebb érdeklődés mutatkozik belga oldalról a fa-, bútoripar, élelmiszeripar (többek között magyar jellegzetességek), járműalkatrész gyártás és a fémipari megmunkálás, - termékgyártás iránt. Németország: Elektronika, IT, gépjármű és alkatrészei, gépgyártás, élelmiszerek, elektromos készülékek, üveg-és porcelánáru, acél és alumíniumtermékek. Ausztria: A magyar és az osztrák gazdaságot is erősen érintő pénzügyi és gazdasági válság ellenére Ausztria (Németország után) az összes forgalmat tekintve továbbra is hazánk második legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnere volt, exportunkban a 6., importunkban pedig a 3. helyet foglalta el. Külkereskedelmünk jó 5 %-át bonyolítjuk Ausztriával, amely az egy főre vetített export forgalomban továbbra is legfontosabb piacunk. Magyarország 5-6. helyével ugyancsak a kiemelten fontos szomszédja számára. A Magyarországon nyilvántartott külföldi érdekeltségű vállalatoknak több mint 20 %-a osztrák (közel 6 ezer). A befektetett összes osztrák tőke értéke hazánkban megközelíti a 8 Mrd eurót. A multinacionális vállalatok Ausztriába irányuló szállításait leszámítva az állapítható meg, hogy a magyar vállalatok és vállalkozások legnagyobb lehetősége a piacon a nagyobb osztrák cégek beszállítójává való válás. Ennek oka, hogy a magyar-osztrák áruforgalom közel háromnegyede beszállítói jellegű kooperációkon alapul és így a forgalom nagymértékben az osztrák vállalatok szállítási lehetőségeinek változásaitól függ. A feltételek könnyebbedése csak az osztrák belső vagy exportkereslet élénkülését követően várható, aminek első jelei már észrevehetők, de érzékelhető elmozdulásra még nem számíthatunk. Kivételnek minősülhetnek azok az ágazatok, amelyek Ausztriában, illetve Magyarországon a konjunktúra-ösztönző csomagok révén támogatáshoz jutnak vagy a takarékossági intézkedések miatt más módon előnyös helyzetbe kerülnek. Ilyen lehet Ausztriában az energiatakarékosság területe (pl. épületek termikus szanálása), a környezetvédelmi A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja

15

gépgyártás, a megújuló energia berendezéseinek gyártása-szerelése. Az elmúlt években érezhetően nőtt az igény az elektronikus (IT) szolgáltatások iránt és várható, hogy ez a szektor elsők között lép az érezhető fellendülés útjára. Az adott ágazatban jóformán ki sem kell utazni, hiszen a szolgáltatás nyújtása többnyire elektronikus úton történik Az osztrák élelmiszer piac nagyon igényes, nagy volumeneket igényel és nagymértékben önellátó. Az elmúlt években a magyarországi árualap-hiánya - gasztronómiai célú bor exportunk kivételével - nem tette lehetővé, hogy komoly szállítók legyünk. Szerbia: Szerbia 2009. évi importadatait figyelembe véve az alábbi termékcsoportok kaphatnak kiemelt szerepet: kőolajipari termékek, gépjárművek, fémipari termékek, ipari gépek és berendezések, háztartási elektronikai berendezések, gyógyszerek, növényvédő szerek, műanyagipari termékek, vegyipari termékek, papíripari termékek, gumiipari termékek. Románia: A magyar-román külkereskedelmet hozzávetőleg 10.000 aktív résztvevő bonyolítja le hozzávetőleg 5 milliárd EUR volumennel, jelentős magyar aktívummal. Döntő többségét a magasabb feldolgozottságú termékek adják, és meglehetős szezonalitással, de az élelmiszeripari termékek is jelentős arányt képviselnek közöttük. Románia jelentős beruházási „boom” éveit éli, ez mind az építőipar (magas- és mélyépítés egyaránt), ezen belül kiemelten az infrastrukturális illetve környezetvédelmi beruházások területére, mind az ipari termelő beruházásokra igaz – bár a jelenlegi gazdasági világválság kivárásra készteti a fejlesztőket. A lakossági fogyasztás minden területen a régiót messze megelőző mértékben növekszik, így ennek kiszolgálása is jelentős piaci lehetőség a magyar cégeknek. Bulgária: Magyar közreműködésnek helye volna a megújuló energiák előállítása, a hulladék feldolgozás, a víztisztítás (általában környezetvédelem), a szállítmányozás és útépítés, a számítógépesítéssel kapcsolatos szolgáltatások, a kutatás-fejlesztési együttműködés, a szolgáltatóipar (vendéglátás, wellness) és az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése területén. A nagy energetikai projektekre, a közúti és vasúti szállítmányozás fejlesztésére, az agrárágazat felzárkóztatására az állami költségvetés is biztosit forrásokat az uniós alapokon kívül. A regionális közlekedési infrastruktúra hálózat fejlesztése, ezen belül több autópálya egy-egy szakaszának építésére folyamatosan tenderkiírások várhatók. Ipari parkok létesítésében


16

lemaradásban vannak, bár a regionális tervek erre készen állnak. A magántőke befektetéseit várják e célra. Előnyös terület még az elektromos és mechanikus gépipar, az elektronika, az autó alkatrészgyártás, a gyógyszergyártás. Tőkehiányos területek, az elsődleges cél közös vállalatok alapítása. Bulgária egyre népszerűbb a megújuló energiákat hasznosító beruházások tekintetében. Az elmúlt évben több szél- és napenergia park létesült. 17 szélenergia-park létesítésére van aláírt szerződés, de a gazdasági tárcához benyújtott kérelmek alapján az érdeklődés ennél jóval nagyobb: 112 szélerőmű (8950MW összteljesítmény) és 33 naperőmű (2000MW összteljesítményű) építésére várnak engedélyt. További lehetőségek vannak kisebb vízerőművek létesítésére is. 2 vízerőművet terveznek felépíteni a Dunán közösen Romániával EU-s forrásból. Szilisztra - Kalaras tervezett kapacitása 400 MW, évi 2200 GWh elektromos áramot termelne mindkét ország számára. A második erőmű Nikopol-Turnumagurele kapacitása 265MW lenne. Kedvező lehetőségek mutatkoznak a biomasszával kapcsolatban is, mivel az ország 60%-a mezőgazdasági terület. Az információ technológiát támogató ágak, a software, az ingatlan, a turizmus és a kereskedelem fejlesztése is tartogat még lehetőségeket. Ukrajna: Ukrajna, úgy is, mint hazánk legnagyobb szomszédja, és mint fejlődő piac, kiemelt szerepet játszik gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainkban. A kétoldalú politikai és humanitárius kapcsolatok kitűnőek, egymás természetes és hagyományos kereskedelmi partnerei vagyunk huzamos ideje. Ezt megerősíti az elmúlt időszak áruforgalmi dinamikája. A magyar áruk és szolgáltatások megítélése jó. Azzal lehet számolni, hogy az ukrán gazdaság a válságot követően ismét egy, az európai átlagot meghaladó fejlődési pályára áll. Ebből – megfelelő feltételek esetén - a magyar gazdaság is tud meríteni, a hazai vállalkozók pedig profitálni. A gazdaság-földrajzi adottságokban meglévő előnyöket még nem aknáztuk ki. A két gazdaság kiegészítő jellegét figyelembe véve a következő területeken perspektivikus és megalapozott a kapcsolatok fejlesztése:      

Agrárszféra (állattartás, növénytermesztés, élelmiszeripar); Energetika (villamos energetika, energiahordozó tranzit, infrastruktúra-fejlesztés), Kooperáció a magas hozzáadott értékű ágazatokban (járműipar, gépipar, elektronikai ipar, vegyipar) a multinacionális vállalatok beszállítói kapcsolatai mentén; Közlekedés-logisztika Kommunális gazdálkodás, környezet-védelem Építőipar, építőanyag-gyártás, ingatlanfejlesztés.


17

3

Összegzés

A tanulmány összegzéseként bemutatásra kerül a 2010. évi rakodási statisztika, melyből látszik, hogy a magyarországi kikötőkben az egyes országok hajói milyen mértékben rakodtak. 2010. évi rakodási statisztika (Forrás: A kikötők és intermodális csomópontok fejlesztésére vonatkozó vizsgálati jelentés, RSOE, 2011, készült: Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról szóló TEN-T projekt keretében) Rakodás (darab)

Rakodott tömeg (tonna)

Kirakodás

Berakodás

Kirakodás

luxemburgi szlovák belga ciprusi francia holland román osztrák Nauru máltai bolgár szerb horvát moldáv svájci orosz görög ukrán német dán Külföldi összesen

22 59 6 722 405 168 1 116 1 18 6 243 347 2 114

52 178 34 1 9 484 1 043 422 6 368 154 33 16 20 2 1 304 1 416 1 4 544

11 717,01 56 528,98 5 916,01 166 382,97 441 494,15 199 139,97 1 508,83 126 219,42 966,98 15 322,78 4 649,99 287 815,37 299 328,05 1 616 990,51

31 082,87 145 071,17 31 492,66 49,39 6 348,36 441 832,35 846 626,08 437 556,54 76,62 333 713,17 113 091,26 23 770,26 12 171,04 5 627,67 1 962,85 971,76 330 225,04 1 266 201,59 1 144,60 4 029 015,28

42 799,88 201 600,15 37 408,67 49,39 6 348,36 608 215,32 1 288 120,23 636 696,51 1 508,83 76,62 459 932,59 114 058,24 39 093,04 16 821,03 5 627,67 1 962,85 971,76 618 040,41 1 565 529,64 1 144,60 5 646 005,79

Magyar összesen ebből külföldre

1 702 186

1 092 974

736 147,58 246 504,94

482 393,08 465 387,01

1 218 540,66 711 891,95

Mindösszesen

3 816

5 636

2 353 138,09

4 511 408,36

6 864 546,45

A hajó lobogója

Berakodás

Összes rakodott tömeg (tonna)

A táblázatból megállapítható, hogy a legtöbb árut magyar kikötőkből román, német, ukrán, osztrák és holland hajók viszik el. A magyar hajók részesedése a magyar árukból kb. 10 %. Ennek oka, hogy a magyar hajózási vállalkozások veszteségesek, aminek legfőbb oka a magyar vízi utak nem megfelelő állapota. Ha a magyar hajózási vállalkozások nyereséget tudnának termelni, korszerűsíthetnék és bővíthetnék a hajóparkjukat, és versenyképes szolgáltatásukkal aktív részesei lehetnének a A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja

18

nemzetközi belvízi kereskedelemnek. Ez pozitívan befolyásolná az ország költségvetését is, hiszen egy nyereséges magyar vállalkozás, Magyarországon fizet adót, és így több pénz is jutna víziutak fenntartásra is. Ez nem egy „ördögi kör”, hanem egy önmagát gerjesztő gazdasági folyamat. Minél nagyobb a termelő tevékenység az országban, annál több adó folyik be a költségvetésbe. És minél biztonságosabb a magyar költségvetés, annál több forrás jut fenntartásra, fejlesztésre és működtetésre.

4

Fejlesztési és kutatási javaslatok -

Az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság áru kibocsátási mennyisége Az áruösszetétel vizsgálata, ebből a vízen szállítható áruk aránya Informatikai szolgáltatások bevezetési lehetőségeinek vizsgálata a vízi közlekedés ellátási láncba történő integrálása érdekében Költség-haszon elemzés a vízi közlekedésben


19

ProDuna a magyarországi IWT promóciós szervezet létrehozása

Recommend Documents