Price $ Including GST. No April 2016 Printed Post approved PP LVIII évfolyam 14. szám április 21

Mailed on Friday, 15th April 2016

Price $ 4.00 Including GST

No. 2915. 21 April 2016

Printed Post approved PP 1000 2449

LVIII évfolyam 14. szám

2016. április 21.

@ÂXÌן­@̏¡Ý llÂÎ ן­@̇@‘A‘žÅ ÌÅäl‘Å ÅlkÅ̊Åä‘A•Ìšk•Ì xž̕k‡@ž‘šŠÌ@Ì¡Â¡Ì xŠ‘žäŸxŠ@̚@àÅA@Ìk‘ ÎÎ +D (XUÛSD PHJ DNDUMD UL]QL VDMËW NXOWáUËMËW D EHYËQGRUOÛN WÝEEVÒJÒ QHN LQWHJUËFLÛMD HONHUãOKHWHWOHQ (U UO ËOWDOËEDQ QLQFV YLWD $UUÛO D]RQ EDQ PËU YDQ KRJ\ D] xÝUHJ NRQWL QHQVyEHQYDQHDQQ\LHUKRJ\PÒJ NÒSHV OHJ\HQ HUUH 1\XJDW(XUÛSD XJ\DQLVPËUUÒJÛWDNãV]NÝGLNDIHOD GDWWDO ÒV HOHGGLJ FVáIRVDQ OHV]HUH SHOW µNHV EL]RQ\ÖWÒNDL HQQHN D 3Ë UL]VEDQ ÒV %UãVV]HOEHQ HONÝYHWHWW PHUÒQ\OHWHN GH D QDJ\YËURVRNEDQ JRPEDPÛG WHUMHV]NHG EHYËQGRUOÛ QHJ\HGHN LV KRJ\ FVDN D EHOJLXPL 0ROHQEHHN QHJ\HGUH XWDOMXQN +RJ\ 1\XJDW(XUÛSDRUV]ËJDLD]D]NRUPË Q\DL D PXOWLNXOWXUDOL]PXV EâYÝOHWÒ EHQ YDOÛMËEDQ QHP DNDUWËN YDJ\ HJ\V]HUâHQFVDNQHPWXGWËNPHJXJ UDQL D] DNDGËO\W q HVHWOHJ HJ\V]HUUH PLQGNHWWUOEHV]ÒOKHWãQNqD]PRVW HJ\PLOOLÛPLJUËQVVDODNDSXNRQEHOãO YËOWLJD]ËQÒJHWNÒUGÒVVÒ$PHQQ\L EHQLQNËEED]HOEELLJD]DNNRULJD ]ËQLWWD]LGHMHÒV]KH]WÒUQLÒVFVHOH NHGQLKDYLV]RQWD]XWÛEELUÛOYDQV]Û DNNRU QDJ\RQ J\RUVDQ NL NHOOHQH GROJR]QL HJ\ ÒSNÒ]OËE HONÒS]HOÒVW $ SUREOÒPD XJ\DQLV PDJËWÛO QHP IRJ PHJROGÛGQL D VWUXFFSROLWLND H]áWWDO VHPYH]HWPHJROGËVKR] $IHODGDWNRUËQWVHPOHKHWHWOHQ+D YDODKRO DNNRU 1\XJDW(XUÛSËEDQ SRQWRVDQ WXGMËN PL IËQ WHUHP D]

0µW^PÅ(µZMH LQWHJUËFLÛ OHJIHOMHEE PËUD HOIHOHM WHWWÒN 1DJ\RQ LV MÛO HPOÒNH]QHN UË YLV]RQW$IULNËEDQ®]VLËEDQÒVV]HUWH D YLOËJRQ D] HJ\NRUL ÛULËVL J\DUPDW ELURGDORPEDQ DKRO D] VODNRVRN PDUDGWDNDOXOD]LGHQWLWËVXNÒUWYÖYRWW Nã]GHOHPEHQ+LV]HQ1DJ\%ULWDQQLD )UDQFLDRUV]ËJ +ROODQGLD ÒV D WÝEEL QDJ\ J\DUPDWRVÖWÛ q ÒSSHQ D]RN D] RUV]ËJRN WHKËW DPHO\HN PRVW D OHJ LQNËEE Q\ÝJQHN D PLJUËFLÛ WHUKH DODWW PHUW OHJLQNËEE NÖYËQDWRV KH O\HNPXQNDYËOODOËVUDOHWHOHSHGÒVUHD EHYËQGRUOÛNQDNqQHPFVXSËQHOIRJ ODOWD GH LGYHO VDMËW NÒSÒUH LV IRU PËOWDDNROÛQLËNDWµVKLËEDYÖYWËNNL IãJJHWOHQVÒJãNHW D J\DUPDWL PáOW WÝEEÒNHYÒVEÒ D PDL QDSLJ ÒUH]WHWL KDWËVËW $ Q\HOYEHQ D MRJUHQGV]HU EHQ D] RNWDWËVEDQ QÒKRO SHGLJ ÒS SHQVÒJJHODYDOOËVEDQ 'H D NRORQL]ËFLÛ FVDN HJ\HWOHQ SÒOGËMDDWÝUWÒQHOHPQDJ\QÒSROYDV] WËVËQDN DPLW PRVW LQWHJUËFLÛQDN KÖ YXQN,VPHUKHWMãNMÛOPDJXQNLVKRO YDQQDN PD PËU D] DYDURN" µV KRO YDQ D] H]HU ÒV H]HU PËVLN WÝU]V ÒV QÒS DPHO\HN PLQGHJ\LNH D KRVV]á HV]WHQGN DODWW EHROYDGW" 9DMRQ PL GÝQWLHONLWâQLNHOÒVNLPDUDGIHQQ" 0DQXHO 9DOOV IUDQFLD PLQLV]WHUHO QÝN QHPUÒJLEHQ HJ\ EHV]ÒGÒEHQ D]W PRQGWD D UDGLNËOLV LV]OËP Q\HUÒVUH ËOODIUDQFLDRUV]ËJLLV]OËPKDUFËEDQ PHUW D IUDQFLD WËUVDGDORP ÝQYÒG

h*<9e',081.$.g=g66e* 7$1È&6$'È60,1'(1)e/(h=/(7,h*<%(1 +È=e60È6,1*$7/$1$'È69e7(/(e6%e5/e6( 9e*5(1'(/(7(..e6=Ë7e6(e6 9e*5(+$-7È6$ .e39,6(/(73(5(6h*<(.%(1 g5g.6e*h*<(. .g=/(.('e6, e6h=(0,%$/(6(7(. %(9È1'25/È6,h*<(. &6$/È',h*<(.e69È/Ï3(5(. 7È568/È6 ),1$16=Ë52=È6 $'Ï66È*2.%(+$-7È6$ 0$*<$5256=È*,921$7.2=È6Òh*<(.,17e=e6( .g9(76e*,+,7(/(6Ë7e6

0$*<$58/%(6=e/h1. &(&,/3/$&(35$+5$1 7HOHIRQ   )D[  (PDLO WV]#WV]FRPDX

PHFKDQL]PXVD OHERPORWW 6]HULQWH D EDMRN IRUUËVD D] KRJ\ D IUDQFLD QÒS FVHUEHQKDJ\WD D] HJ\NRU ÝQPDJD ËOWDO IHOËOOÖWRWW IRUUDGDOPL LGHËORNDW ÒVIHODGWDDKDUFRWDNÝ]WËUVDVËJÒUW $ EDOROGDOL SROLWLNXV IHMÒQ WDOËOWD D V]ÝJHW PÒJ KD DUUÛO PHJIHOHGNH]HWW LVKRJ\NRUPËQ\INÒQWV]ËPWDODQOH KHWVÒJH Q\ÖOW UË ÒV D KDWDOPD LV PHJYROW DKKR] KRJ\ H]HNHQ D IRO\D PDWRNRQYËOWR]WDVVRQ $PLSHGLJLJD]DIUDQFLËNUDYDOÛMË EDQ LJD] D] HJÒV] 1\XJDWUD (XUÛSD HJ\UÒV]HDWROHUDQFLDPLQGHQWHJ\EH ROYDV]WÛ ]ËV]ODMD DODWW HOYHV]WHWWH D KLWÒWVDMËWÒUWÒNHLEHQÒVOHJINÒSSHQ ÝQQÝQHUHMÒEHQFVHUEHQKDJ\WDÝQPD JËW 3HGLJ D] LQWHJUËFLÛ KDUF q D] RNWDWËVDNXOWáUDDJD]GDVËJDSROL WLND HV]NÝ]HLYHO q DPHO\EHQ D] HU VHEE PDUDG IHOãO $]ÒUW D] DQJRO D] HJ\LNKLYDWDORVQ\HOYSÒOGËXO.HQ\Ë EDQ ÒV ,QGLËEDQ D]ÒUW D SËUL]VL /RXYUHEDQYDQNLËOOÖWYDD]ÆOÖUQRN V]REUDÒVD]ÒUWD](J\HVãOW®OODPRN D YLOËJ YH]HW KDWDOPD PHUW D] HU VHEEJ\]ÝWW $ Q\XJRGW VHPPLWWHYÒV D Nã]GH OHPQÒONãOLEHKÛGROËVYH]ÒUHOMHEËU ÝQKLWWVÒJ YDJ\ WÒWOHQVÒJ YHV]ÒO\HV NÝYHWNH]PÒQ\HNNHO MËU 0LQW DUUÛO SÒOGËXO+HQU\.LVVLQJHUÖU.ÖQËUÛO FÖPâ PâYÒEHQ q D 0HQQ\HL %LUR GDORP ÒYH]UHGHV WÝUWÒQHOPH VRUËQ PLQGLJ KLWW D IHOVEEUHQGâVÒJÒEHQ 1HPWÝUHNHGHWWDIHOWÒWOHQKÛGÖWËVUD D NÝ]HOL QÒSHNWO PHJNÝYHWHOWH D EHKÛGROËVWDWËYROUÛODUUDYHWGNHW SHGLJ EDUËWVËJRVDQ ËP QÒPL OHQÒ ]ÒVVHONH]HOWH.ÖQDKLWWDEEDQKRJ\ ELURGDOPD RO\DQ QDJ\V]HUâ KRJ\ HOEEXWÛEEPÒJHOOHQVÒJHLLVIHOYH V]LN D NÖQDL V]RNËVRNDW HJ\V]ÛYDO PDJXN LV NÖQDLDNNË YËOQDN q PDL V]ÛKDV]QËODWWDO ÒOYH LQWHJUËOÛGQDN (] YÒJHUHGPÒQ\EHQ ÖJ\ LV WÝUWÒQW ÒYV]Ë]DGRNRQ NHUHV]WãO PÖJ YÒJãO .ÖQDD1\XJDWEDQxHPEHUÒUHDNDGWy 7DOËQ D WÝUWÒQHOHP LVPÒWOL ÝQPD JËW ÒV PRVW D] HGGLJ HJ\HGXUDONR GÛQDN KLWW HXUÛSDL NXOWáUD WDOËOWD PHJ PÒOWÛ xHOOHQIHOÒWy" .ÒWVÒJHLQN QH OHJ\HQHN D V]ÒOVVÒJHV LV]OËP QHPIRJPHJKDMROQLDJÝUÝJILOR]ÛILD QDJ\VËJD YDJ\ D UHQHV]ËQV] KXPD QL]PXVDHOWW$Nã]GHOHPEHQSHGLJ HJ\HOUHD]LV]OËPËOOJ\]HOHPUHD YLOËJOHJJ\RUVDEEDQWHUMHGYDOOËVD NÒQWQDSMDLQNEDQPËUQDJ\MËEÛO PLOOLËUGNÝYHWMHYDQ 1ÒKËQ\ V]ÒOVVÒJHV QÒ]SRQW V]H ULQW LV]OËP J\DUPDWRVÖWËVVDO PËV YÒOHPÒQ\HN V]HULQW FVXSËQ PRGHUQ QÒSYËQGRUOËVVDOQÒ]ãQNV]HPEH $NËUKRJ\DQLVDKDUF(XUÛSDMÝY MÒÒUWPËUUÒJPHJNH]GGÝWW$NHV] W\âW IHO NHOO YHQQL D FVDWËNDW PHJ NHOOYÖYQL1HPFVXSËQDV]ÒOVVÒJH VHN HOOHQ GH VDMËW HOYHV]WHWW LGHQWL ËVXQNÒUWLV 0DJ\DU1HP]HW

Å­ŠÂA‘N@̐kÂڑÎ

šÎkØÌ@݊bÌšk‘ÅÌNk‘@ÌΡÂÎlšlÅÅäk‘ 5DPRQ 6FKDFND 7HOHSROLVQÒPHW SRUWËO PXQNDWËUVD QÒKËQ\ QDSSDO D EUãVV]HOLPHUÒQ\OHWXWËQLQWHUMáWNÒ V]ÖWHWW 'DYLG (QJHOV EUãVV]HOL ÛNRU WÝUWÒQÒVV]HO DNLQHN KHYHV YLWËNDW YËOWRWWNLSËUÒYYHOH]HOWWPHJMHOHQW PâYH (EEHQ ÝVV]HKDVRQOÖWMD D] XQLÛ YËOVËJËW D 5ÛPDL .Ý]WËUVDVËJ KD Q\DWOËVËYDO$]DOËEELDNEDQD]LQWHUMá UÝYLGÖWHWWYËOWR]DWËWNÝ]ÝOMãN q %UãVV]HO x(XUÛSD IYËURVDy QDS MDLQNEDQ WHUURUWËPDGËVRN FÒOSRQWMD OHWW 0LNÒSSHQ IRJDGMD D MHOHQOHJL HVHPÒQ\HNHW" q .ãOÝQÝV WDSDV]WDODW RO\DQ KHO\HQ ÒOQL DPHO\ HJ\ KDJ\RPËQ\RVDQ YL OËJUD Q\LWRWW WËUVDGDORPEÛO YLV]RQ\ ODJUÝYLGLGDODWWQÝYHNYPÒUWÒNEHQ PLOLWDUL]ËOÛGÛ ËOODPPË DODNXOW ËW DKRO PÒJ D NLVYËURVRNEDQ LV PLQ GHQãWWMHOHQYDQDNDWRQDVËJÒVUHQG UVÒJ ÒV DKRO D PXV]OLP ODNRVVËJRW PLQGLQNËEE ËOWDOËQRV J\DQá YH]L (]HQVDMQRVDOLJKDOHKHWFVRGËONR]QL KDILJ\HOHPEHYHVV]ãND]WDMHOHQWV V]HUHSHWDPHO\HW%HOJLXPD]HXUÛSDL IXQGDPHQWDOL]PXV KËOÛ]DWËEDQ WÝOW EH 0ËU D EHQ ÖUW ÒV EHQ QÒPHWãO LV PHJMHOHQW NÝQ\YHPEHQ ÄWRQ D] LPSÒULXP IHOÒ  XWDOWDP UË KRJ\ QHP FVXSËQ D EHOJD KDQHP D] HJÒV]HXUÛSDLWËUVDGDORPRO\DQKDOË ORVVSLUËOEDNHUãOWDPHO\EHQDUÝYLG WËYáYHUVHQ\JRQGRONRGËVQDNDNDV]L QÛNDSLWDOL]PXVQDNÒVDQDLYRSWLPLVWD xSROLWLNDLNRUUHNWVÒJQHNyV]ãNVÒJNÒS SHQ FVDOÛGËVW JD]GDVËJL YËOVËJRW IXQGDPHQWDOL]PXVWWHUURUL]PXVWSR SXOL]PXVWYÒJãOSHGLJHONHUãOKHWHWOH QãO UHQGUËOODPRW NHOOHWW HUHGPÒ Q\H]QLH q+RJ\DQMËUKDWXQNHOD]DV]LPPHW ULNXV KËERUáNEDQ DPHO\HNQHN QDS MDLQNEDQ YDJ\XQN NLWÒYH" $ SHVV]L PL]PXVYDJ\IDWDOL]PXVWDOËQWÒQ\OHJ QHPPHJROGËV" q$SHVV]LPL]PXVQHPMHOHQWUÝJWÝQ IDWDOL]PXVW ÒV D IDWDOL]PXVEÛO VHP NHOO J\ËYDVËJQDN NÝYHWNH]QLH 9ÒOH PÒQ\HP V]HULQW (XUÛSD PËU WÝEE ÒYWL]HGHDIHOWDUWÛ]WDWKDWDWODQKDQ\DW OËV ËOODSRWËEDQ YDQ H]W FVDN D] QHP OËWMD DNL D WÝUWÒQHWL NDWHJÛULËNDW LGHROÛJLDLRNRNPLDWWNÒSWHOHQUHDOLV WËQ ÒUWÒNHOQL $ NÝ]HOPáOW WÝUWÒQHO PÒEHQ D PXQNDQÒONãOLVÒJ VRKD QHP YROWPDJDVDEED]ËOODPDGÛVVËJVRKD QHPYROWQDJ\REED]ã]HPHNNLWHOH SÖWÒVHVRKDQHPYROWYHV]ÒO\HVHEED WÝPHJHV EHYËQGRUOËV q V ÒSSáJ\ D PLJUËQVRN LQWHJUËFLMD q VRKD QHP YROWNÒWVÒJHVHEE(XUÛSDNãOSROLWLNDL ÒV JD]GDVËJL VáO\D YLOËJV]LQWHQ VRKD QHP YROW FVHNÒO\HEE D SRSXOLVWD SËUWRN NÝYHWLQHN V]ËPD VRKD QHP YROW PDJDVDEE YÒJãO SHGLJ D JD]GD VËJL IHOOHQGãOÒV NLOËWËVDL YDODPLQW D SROLWLND V]DYDKLKHWVÒJH VRKD QHP YROW FVHNÒO\HEE PLQW ÒSS QDSMDLQN

EDQ q ÒV D IHOVRUROËV WHWV]ÒV V]HULQW IRO\WDWKDWÛ q (POÖWHWW NÝQ\YÒEHQ SËUKX]DPRW YRQD5ÛPDL.Ý]WËUVDVËJKDQ\DWOËVD ÒV QDSMDLQN HXUÛSDL WËUVDGDOPËQDN MHOHQOHJL KHO\]HWH NÝ]ÝWW 0LW IRJODO H]PDJËEDQ" q$5ÛPDL.Ý]WUVDVËJKDQ\DWOÛV]D NDV]DYDJ\LVD.UH,V]Ë]DGLOOHWYH D] HXUÛSDL WËUVDGDORP MHOHQOHJL YËO VËJDNÝ]ÝWWIHQQËOOÛSËUKX]DPRNNã OÝQÝVHQV]HPEHWâQQHNPXQNDQÒONãOL VÒJJOREDOL]ËFLÛDKDJ\RPËQ\RVYDO OËVRN ÒV ÒUWÒNHN SXV]WXOËVD SRSXOL] PXV NHQ\HUHW ÒV FLUNXV]W MËWÒNRN EâQÝ]ÒV ËOODPDGÛVVËJ WÝPHJHV EH YËQGRUOËVDV]LPPHWULNXVKËERUáND JD]GDVËJÒVDSROLWLNDPDVV]ÖYHJ\EH IRQÛGËVDIXQGDPHQWDOL]PXVWHUURUL] PXV YÒJãO SHGLJ IRNR]DWRV UHFHVV]L ÛEDVãOO\HGÒVÒVSROJËUKËERUáNÝ]HOL ËOODSRWRNqPLQGH]QHPFVDNNRUXQNDW MHOOHP]LKDQHPDNÝ]WËUVDVËJXWROVÛ ÒYHLW LV PLHOWW D] D EHOV HOOHQW PRQGËVRN NÝYHWNH]WÒEHQ ÝVV]H QHP RPORWW ÒV HJ\ QÒSV]DYD]ËVVDO SDOËV WROWWHNLQWÒO\HOYâUHQGUËOODPQDNËW QHP DGWD D KHO\ÒW $PL SHGLJ D MÝYQNHW LOOHWL D WÝUWÒQHWL DQDOÛJLD NHYÒVVÒ RSWLPLVWD $PLNRU EHQ HONÒV]ÖWHWWHP NÝQ\YHP HOV IUDQFLD NLDGËVËWD]ROYDVÛNÒVDUHFHQ]HQVHN QÒPHO\LNH IÝOÝWWÒEE V]NHSWLNXV YROW PLGHQ q D UÛPDL YLOËJJDO YDOÛ ÝVV]H KDVRQOÖWËVUD WËPDV]NRGYD q áJ\ IRJ ODOWDPËOOËVWKRJ\DQ\XJDWLËOODPÒOHW WRYËEEL JD]GDVËJL KDQ\DWOËVËYDO D J\HQJHXQLÛVWDJËOODPRNIÝOÝWWLHJ\UH QDJ\REE HXUÛSDL J\ËPNRGËVVDO D QDJ\YËURVRNEDQ SROJËUKËERUáNÝ]HOL ËOODSRWRNNDO YDODPLQW D SRSXOLVWD SËUWRNHONHUãOKHWHWOHQPHJHUVÝGÒVÒ YHO NHOO V]ËPROQL 1DSMDLQNEDQ DPL NRUQHJDWÖYNDPDWRNNDO*ÝUÝJRUV]ËJ NãOVNRUPËQ\]ËVËYDO(XUÛSDV]HUWH V]LQWHKDYRQWDEHNÝYHWNH]NHJ\HWOHQ PHUÒQ\OHWHNNHO V]HPEHVãOãQN YDOD PLQWD]$OWHUQDWÖYD1ÒPHWRUV]ËJÒUW D1HP]HWL)URQWD]8.,3ÒV'RQDOG 7UXPS YËODV]WËVL VLNHUHLW OËWMXN D] HPOÖWHWWNULWLNDHOQÒPXOW q$UUDKÖYMDIHODILJ\HOPHWKRJ\D] HXUÛSDLQHP]HWHNQHNNÝ]ÝVWÝUWÒQHO PãNUHNHOOHQHHPOÒNH]QLãND]HXUÛ SDL LGHQWLWËVUD KRJ\ NÝ]ÝWWãN HQQHN UÒYÒQHUVHEEV]ROLGDULWËVÒSãOMÝQNL 0LW ÒUW ÝQ HXUÛSDL LGHQWLWËVRQ" 6 PLÒUWNHOOHQHÒSSHQQHND]LGHQWLWËV QDNDV]ROLGDULWËVDODSMËXOV]ROJËOQLD KD PËU D] (XUÛSDL 8QLÛ LGHROÛJLDL DODSMDL VHP IXQNFLRQËOQDN NLHOÒJÖW PÛGRQHJ\HVÖWHUNÒQW" qÄJ\JRQGRORPPHJROGÛGLNDSURE OÒPD KD NHOO JRQGRVVËJJDO WHV]ãQN NãOÝQEVÒJHW LGHQWLWËV V]ROLGDULWËV ÒV LGHROÛJLD NÝ]ÝWW $ PLQGHQ HXUÛSDLW ÝVV]HNÝW NÝ]ÝV NXOWXUËOLV LGHQWLWËV )RO\WDWËVDROGDORQ

2. oldal

MAGYAR ÉLET

BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNUNK Április 23-án Béla névnapja van. Kibôvített naptárak szerint Achilles, Achillesz, Adabella, Adalbert, Adalberta, Adalbertina, Ahillész, Albert, Egon, Egyed, Fortuna, Fortunáta, Gellért, Gerhárd, Györe, György, Györk, Györke, Héla, Hella, Ila, Ilka, Illa, Ilma, Ilon, Ilona, Ilonka, Ilus, Norma, Sándor névnapja van. Április 24-én György névnapja van. Kibôvített naptárak szerint Baján, Bajcsa, Bajka, Bebóra, Becse, Boján, Bojána, Bojta, Bojtorján, Bonifác, Bónis, Csobád, Debóra, Edbert, Egbert, Egberta, Egmont, Egon, Fidél, Fidélia, Gaszton, Gyöngyvirág, Györe, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Honóriusz, Hunor, Hümér, Kardos, Kászon, Melióra, Melissza, Melitta, Nefelejcs, Sába, Sebô, Simon, Sion, Vajta, Vata névnapja van. Április 25-én Márk névnapja van. Kibôvített naptárak szerint Aisa, Ajnácska, Ajsa, Ángyán, Ányos, Ervin, Ervina, Ervínia, Everard, Hajnácska, Izmael, Kalliszta, Kasszandra, Márkus, Niké névnapja van. Április 26-án Ervin névnapja van. Kibôvített naptárak szerint Ervina, Ervínia, Klétus, Mara, Marcell, Mária, Marsall, Peregrina, Tihamér névnapja van. Április 27-én Zita névnapja van. Kibôvített naptárak szerint Anasztáz, Árisz, Arisztid, Mariann, Marianna, Péter, Petô, Petúnia, Pintyôke, Poppea, Tas, Tullia, Zazi, Zizi névnapja van. Április 28-án Valéria névnapja van. Kibôvített naptárak szerint Aszter, Bulcsú, Demény, Dorisz, Fedóra, Feodóra, Ménrót, Nimród, Pál, Palmer, Páris, Patony, Patrícia, Patrícius, Patrik, Pável, Pósa, Teodóra, Vélia, Vella, Velma, Vitália, Vitális, Vitéz, Vitold, Vitolda névnapja van. Április 29-én Péter névnapja van. Kibôvített naptárak szerint Antónia, Hugó, Katalin, Katarina, Katerina, Katrin, Petô, Róbert, Roberta, Robertó, Robin, Robina, Robinetta, Robinzon, Tertullia, Tihamér névnapja van. Április 30-án Katalin, Kitti névnapja van. Kibôvített naptárak szerint Ajtony, Buzád, Buzát, Hilda, Hildelita, Holda, Hulda, Ildikó, Karina, Kata, Katarina, Katerina, Mariann, Marianna, Mína, Piusz, Rozamunda, Rozmarin, Szaffi, Szofi, Szófia, Tercia, Tertullia, Tivadar, Véda, Vendi, Zsófi, Zsófia névnapja van. Május 1-jén Fülöp, Jakab névnapja van. Kibôvített naptárak szerint Amarilla, Amarillisz, Bánk, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Benignusz, Berta, Fédra, Felda, Filip, Florianna, Florina, Izaura, Izóra, Jákó, Jákob, Jakus, Járed, Jefte, Jeremi, Jeremiás, József, Keled, Leilani, Maja, Peónia, Peregrina, Szvetlána, Tétény, Zobor, Zsaklin, Zsigmond névnapja van.

DOLLÁR ÁRFOLYAM

2016. ápr. 14-én 1 AUD = 210.32 Ft

2016. április 21.

MAGYAR

A muhi csatára emlékeztek

A magyar történelem egyik leggyászosabb eseményére, a hétszázhetvenöt évvel ezelôtti muhi csatára emlékeztek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község római katolikus templomában ünnepi szentmisén és a település határában állított emlékmûnél. Az 1991-ben emelt, mesterséges dombon kialakított jelképes sírhalom tövében, a koronaôrök vigyázta Szent Korona másolata elôtt Simicskó István honvédelmi miniszter képviseletében Ádám Barnabás, a 32-es Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka beszédében egyebek mellett azt mondta: szent ez a hely, ôseink vére öntözte. Az ezredes elmondta, ezen a helyen a királyi hadsereg harcolt és csatát vesztett. Hozzátette: egy csatának három fô része van, a felvonulás, a döntés, vagyis a csata megvívása és az üldözés. Ezek közül hétszázhetvenöt évvel ezelôtt nem sikerült a felvonulás, nem sikerült a döntés, „a királyunk viszont nem veszett el”. Bármi is történt, a királyi hadsereg „nyugati módon harcolt, míg a tatárok a mi ôsi harcmodorunkat alkalmazták” --- mondta Ádám Barnabás. A parancsnok szólt arról is: Muhi tanulsága, hogy nem szabad elkövetni azt a hibát, amelyet ennek a három szabálynak figyelembevételével elkövettek, ugyanakkor nem szabad elkeseredni, mert a magyar történelem dicsô korszakokat élt meg. Bárki, bármit mond, itt vagyunk, megvan a Szent Koronánk, megvan a magyar nyelvünk, nemzetünk, a múlt azt üzeni, hogy „teljesítsd a kötelességedet bármi légyen is, a jövôért kell élnünk és dolgoznunk..., a történelem ítéli meg mindig cselekedeteinket” --- hangoztatta Ádám Barnabás. 1241. április 11-én és 12-én a muhi csatában az országot elözönlô mongol hadak megsemmisítô vereséget mértek a IV. Béla király vezette magyar seregre. A király minden igyekezete ellenére csak a Templomos Lovagrend segítségét tudta megszerezni Nyugatról. Ezt követôen Batu kán hadai villámgyorsan lerohanták a védtelen országot a Duna vonaláig, elfoglalták Pestet, a városokat lerombolták. A csaknem egy évig tartó mongol megszállás, a tatárjárás az ország lakosságát szó szerint megtizedelte, területét pusztasággá változtatta. A tatárjárás után IV. Béla irányításával épült újjá az ország, ezért nevezik ôt második honalapítónak. Politikája jelentôs részben az esetleges újabb tatár támadás elhárítására irányult. Ô rendelte el új típusú kôvárak építését, mert ezek a mongolok számára bevehetetlennek bizonyultak. Visszatelepítette a kunokat és telepeseket hívott az országba.

Beiktatták a Lovagrend új magyarországi helytartóját Beiktatták Jungbert Bélát, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend új magyar-

országi helytartóját. A szertartást Erdô Péter bíboros, a magyarországi helytartóság nagyperjele végezte a Budavári Nagyboldogasszony---, közismert nevén a Mátyás-templomban. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrendnek 22000 tagja van a világ 52 helytartósá-

gában. A rend feladata, hogy támogassa és fejlessze a katolikus egyház vallási, kulturális és szociális tevékenységét és intézményeit a Szentföldön. Erdô Péter a szertartáson kiemelte: a Szent Sír Lovagrend tagjait és minden keresztényt Jézus Krisztus személye köti össze, akinek volt szülôföldje, hazája, aki valóban meghalt és valóban föltámadt, és akinek „azért tiszteljük a sírját, mert üres”. „Jézus az, aki ma is követésére hív, és aki ma is ráirányítja a figyelmet a Szentföldre és az ott élô emberekre, akiknek szükségük van a segítségünkre és a tanúságtételünkre” --- fogalmazott a bíboros. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend alapítójaként a történetírók általában Bouillon Gottfried alsó-lotaringiai herceget említik, aki az elsô keresztes hadjáratot vezette, és akit a hadjárat résztvevôi választottak meg Jeruzsálem elsô keresztény királyának 1099-ben. A hagyomány szerint a herceg azzal a kikötéssel fogadta el a hatalmat, hogy nem viseli a királyi címet, mondván, „senki ne hordjon aranykoronát abban a városban, ahol Jézus töviskoronát viselt”. A királyi cím helyett az Advocatus Sancti Sepulchri, azaz a Szent Sír Védelmezôje címet vette fel. A lovagrend magyarországi jelenlétének elsô fennmaradt írásos bizonyítéka 1135-bôl való. A rendszerváltozás után 1991-ben alapította újra Giuseppe Caprio bíboros-nagymester megbízásából Paskai László bíboros-nagyperjel és Csordás Eörs kanonok. Azóta 16 alkalommal vett fel soraiba dámákat és lovagokat, jelenleg 98-an vannak. A magyar helytartóság a nemzetközi programokban való részvétel mellett speciális feladatot is vállal: a papságra készülôket támogatja abban, hogy eljussanak a Szentföldre. A most beiktatott Jungbert Béla nyugalmazott ammáni nagykövet Tringer Lászlót váltotta a helytartói poszton.

A NAV már vizsgálja az offshore-ügyet

A miniszterelnök kérésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap elrendelte a magyarországi offshore-szálak azonnali, egyenkénti kivizsgálását a NAV-nál. A panamai offshore-ügy magyarországi vonatkozásainak felkutatása érdekében a Fidesz-frakció az Országgyûlésben a kormányhoz fordul. A magyarországi offshore-szálak egyenkénti kivizsgálására kéri a kormányfô a belügyminisztert, a titkosszolgálatokat, valamint az adóhivatalt felügyelô minisztert. Orbán Viktor a Kossuth rádióban kijelentette: az embereknek látniuk kell, hogy a tôkével rendelkezôk betartják-e a jogszabályokat.

)5GM_GX;`KRRKS 4jZNGZGZRGT5`K[SjHGT G+YGVz-TJXKY`KXQKY` ZKZZK5GM_GXfRKZIuS NKZORGVLqRq\Y`j`GJUY TKS`KZOY`URMjRGZG 5)/A):h:h3;f/ )5GM_GXUXY`jMqXZ )RGVuZ\jT_K`KT NGZjXU`GZjZG` )XGT_Q}T_\|X`O

Magyar Élet

Hungarian Life Felelôs szerkesztô és kiadó: Márffy Attila Sydneyi szerkesztô: Józsa Erika Fôszerkesztô: Csapó Endre

Irodák: Melbourne Sydney 15 Roselyn Crescent. East Bentleigh, Vic. 3165 Tel. : (03) 9557-2422 Fax: (03) 9563-9101 E-mail: [email protected] Levélcím: P.O. Box 210, Caulfield, Vic. 3162

22 Marinella Street Manly Vale, NSW. 2093 Telefon: (02) 9907-6151 E-mail: [email protected] [email protected]

Hirdetési díjszabás: $ 5.50/cm/column (Incl. GST) (Hasábonként 1 cm mély és 5 cm széles) Elôfizetés egy évre GST-vel együtt $ 200.— Advertising rate: Classified: $ 5.50/cm/col. (Incl. GST) Half page: $ 300.— Full page: $ 550.— Translation and artwork free of charge. Proprietor and Publisher: Hungarian Life Publishing Printed by Attila Márffy, 15 Roselyn Cresc. East Bentleigh, Vic. 3165.

2016. április 21.

HÍREK

A kormányfô szerint a jelentôs magyar politikai tényezôk kívül állnak ezen az ügyön, a magyar szál szerinte leginkább bankárokhoz köthetô, és inkább szocialista nagytôkésekhez. Az adó- és vámhivatalon belül egy szakértôi munkacsoport el is kezdte az úgynevezett Panama-papírok dokumentumaiban érintett magyar állampolgárok és cégek vizsgálatát. „A NAV teljes eszközrendszerével szisztematikusan, a magánszemélyeket és cégeiket is érintôen azt vizsgálja, történt-e Magyarországon adóeltitkolás” –-- olvasható a tárca közleményében. Az offshore-botrányban érintett politikusok közül elsôként Horváth Zsolt kecskeméti volt fideszes honatya neve jelent meg a sajtóban, mert több offshore cégben is érintett. A férfi országgyûlési képviselô volt Kecskeméten, két éve azonban visszavonult a politikától. A Fidesz elhatárolódott volt képviselôjétôl, mint fogalmaztak, jó ideje nincs kapcsolatuk Horváth Zsolttal, a kormányban pedig nincs helyük offshore-lovagoknak. Késôbb a szocialista kormányok idején rendszeresen kulcspozíciókba delegált Erôs János neve is felbukkant az ügyben mint adóparadicsomban bejegyzett társaság tulajdonosa. Boldvai László, az MSZP korábbi pénztárnoka pedig függesztette fel párttagságát, miután kiderült, felesége révén ugyancsak érintett. A Fidesz-frakció bejelentette: parlamenti képviselôcsoportja hétfôn azonnali kérdéssel fog fordulni az Országgyûlésben a kormányhoz azt kérve, hogy folytasson adóvizsgálatot a offshore-botrány érintettjei kapcsán. –-- A panamai offshore-botrány újabb bizonyíték arra, hogy az ellenzék tele van korrupciós ügyekkel. A szocialisták ismét lebuktak, kiderült, hogy nagyon erôs, befolyásos és aktív embereik érintettek az ügyben –-- közölte Halász János. A Fidesz frakciószóvivôje emlékeztetett: a szocialisták közül elôször az MSZP volt pénztárnoka, Boldvai László bukott le, akivel kapcsolatban nem kizárt, hogy a felesége nevét felhasználva külföldön kezelt titkos milliókat. Boldvai László egy mai napig aktív és befolyásos szocialista politikus, aki húsz éven át volt országgyûlési képviselô, a szocialisták pénzügyi szakértôje, egykori államtitkár és a szocialisták nógrádi elnöke –-- tette hozzá Halász János, külön érdekességként megemlítve azt is, hogy Tóbiás József MSZP-elnök nyilatkozata szerint Boldvai továbbra is részt vesz a szocialisták pénzügyeinek rendbetételében. Halász János megemlítette azt is, hogy Erôs János MSZP-s bankár, a fejlesztési bank elnöke is nyakig benne van az offshore-botrányban, illetve hogy Simon Gábor, a szocialista párt volt elnökhelyettese szintén külföldi titkos számlákon rejtegetett százmilliókat.

Ezermilliárd forintot kerestek tavaly külföldön a magyarok Tavaly már 3,1 milliárd eurót (több mint 950 milliárd forintot) kerestek azok a magyarok, akik csak nemrég kezdtek el külföldön dolgozni, vagy naponta ingáznak a határ menti településekrôl, az összeg új rekordnak számít --- írta hétfôi számában a Világgazdaság. A lap a jegybank adataira hivatkozva azt írja: a világgazdasági válság kitörése elôtt még 1,5 milliárd eurót kerestek a magyar munkavállalók külföldön, 2013-ban azonban már ennek majdnem a dupláját. A lap szerint az összjövedelem elmúlt két évben látott nagyon lassú növekedése arra utal, hogy már a korábbinál kevesebb pénzért is hajlandók elmenni más országba dolgozni a magyarok. Amíg pár éve még átlagban havi 2,500 eurót (785,000 forint) kerestek, ez 2,200 euróra (690,000 forint) csökkent. Miközben 2010-ben még csak átlagosan 50 ezren, addig 2013-ban már majdnem százezren vállaltak munkát külföldi telephelyen egy éven belül. Azóta további 15 ezerrel nôtt a létszámuk, és tavaly év végére már 118 ezer viszonylag rövid ideje külföldön dolgozó honfitársat regisztráltak --- írja a lap.

L.Y. TONGE & CO. LAWYERS Dr. Livia Tonge Principal PERSONAL INJURY LAWYER NO WIN, NO FEE A LEGNAGYOBB HOZZÁÉRTÉSSEL ÉS GONDDAL VEZETJÜK LE JOGI ÜGYÉT BÁRMILYEN BALESETI KÁROSODÁSÁVAL KAPCSOLATBAN. MAGYARÚL ÉS ANGOLÚL BESZÉLÜNK

www.tongelawyers.com.au Suite 7, 600 Lonsdale Street, Melbourne VIC 3000 Telefon: 9670 5504 Fax: 9602 5615

Email: [email protected]

MAGYAR ÉLET

Eddig 825 ezer külhoni magyar kapott állampolgárságot Eddig 825 ezren szerezték meg vagy kapták vissza magyar állampolgársá-

gukat a külhoniak közül ---- mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelôs miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fóruma (KMKF) pénteki plenáris ülésén Budapesten. A kormányfô kereszténydemokrata helyettese kifejtette: 762 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában mintegy 61-62 ezer ember magyar állampolgárságát állapították meg, azaz azt, hogy ôseik a mai Magyarország területérôl mentek el. A politikus kiemelte: a célkitûzéseknek megfelelôen a ciklus végéig tarthatónak látja az egymillió új magyar állampolgárt. Jelezte: folyik az új elektronikus személyigazolvány elôkészítése, amely a magyar állampolgárságot kapott külhoniaknak is ingyenesen rendelkezésére áll, és útlevélként is funkcionál. Semjén Zsolt kitért arra is, hogy eddig soha nem látott források szolgálják a nemzetpolitikai célkitûzések megvalósítását, a minisztériumi keretek nélkül 22 milliárdos keret áll rendelkezésre a Bethlen Gábor alapnál és a nemzetpolitikai államtitkárságnál. Jelezte: 2017-tôl azokra a fejlesztésekre lesz forrás, amelyek be vannak tervezve a költségvetésbe, ezért elôre fel kell mérni, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. Bejelentette: a vajdasági programhoz hasonló, „arányos nagyságrendû” gazdaságfejlesztési programot akar a kormány Kárpátalján indítani. Semjén Zsolt beszámolt a tematikus évekrôl, és jelezte: a magyar óvodások, kisiskolások és felsôsök éve után fokozottan a gazdasági szempontokat szeretnék érvényesíteni. Ennek jegyében hirdették meg a szakképzés évét és fiatal magyar vállalkozók évét is. Utóbbi iránt óriási az érdeklôdés ---- jegyezte meg. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság akkor marad meg a szülôföldjén, ha ott meg is tud élni. Rendkívül sikeresnek nevezte összegzésében az identitás és a magyar szervezetek megerôsítését célzó Kôrösi Csoma Sándor programot és a régi monarchia területére kiterjesztett Petôfi Sándor programot, amelyekben összesen 150-en vesznek részt. Ezt a számot reálisnak és elegendônek tartotta Semjén Zsolt. Szólt arról is, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulás programban idén intézményes keretek között a 100 ezredik magyar diák látott el külhoni magyar területre. Emlékeztetett arra, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel Kárpátalján a magyar állam biztosítja a magyar pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetés-kiegészítését, valamint az óvodás gyermekek étkezését. Kinyilvánította a magyar kormány szándékát arra is, hogy ha felvidéki polgármesterek kérik, a magyar állam segítséget nyújt a kisiskolák fenntartásához. Mindkét esetben a cél, az ottani magyarság megmaradásának segítése ---- mutatott rá. A miniszterelnök-helyettes ismét rögzítette: a magyar nemzetpolitika elvi alapokon áll, és nem függhet az utódállamok tetszésétôl vagy a világpolitikától. A külhoni magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek ne az egyetemes emberi jogokon nyugodnának, és másoknak ne járnának --- mutatott rá. A KMKF 2004 decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyûlés munkáját. A KMKF tagjai az Országgyûlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyûléseinek azon képviselôi, akik az ott mûködô magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselôi.

3. oldal

Az „új” Hitel

Moszkvában terjedt a következô vicc a hetvenes években. Valaki fölmegy a barátjához, látja, hogy az illetô gépel. –- Mit írsz? –- kérdezi tôle. –- A Karenina Annát gépelem -– így a válasz. –-- Megôrültél? Minek? -– A gyerekem nem akarja elolvasni, odaadom neki, mint szamizdatot. Széchenyi István napokban bemutatott, elôször 1830-ban megjelent Hitel címû mûve, amellyel berobbant a magyar közéletbe, nem ilyen szándékkal magyaríttatott a gróf születésének kétszázhuszonötödik évfordulójára, de a cél annyiban közös a Kareninát gépelô állampolgárral, hogy többen vegyék a kezükbe, és olvassák. Tudvalévô ugyanis, hogy a régi magyar nyelven íródott Hitel próbára teszi a 21. század olvasóját, aki idô elôtt sutba dobja, mielôtt belemélyedne. Ráadásul a gróf rapszodikus modorában a nyelvet és a helyesírást is szuverén módon kezeli, és szûkmarkúan bánik az írásjelekkel. Egy szó, mint száz, a gondolatok megértése rendkívül nehéz. Ezért keresett Buday Miklós, a Széchenyi Alapítvány elnöke, a gróf életmûvének Kolumbusz Kristófja támogatókat és csapatot a Hitel mai magyar nyelvû átírására. Merész vállalkozásba kezdtek! A csapat azonban letette az asztalra az „új” kötetet, amely --- kijelenthetjük --– nagyszerû eredménnyel zárult. „Hazám írói, keveset írni, tudósai keveset olvasni, de jól megemésztve” -– adja a tanácsot Széchenyi barátja, Fáy András. Nos, a magyarításnak köszönhetôen most tisztán állnak elôttünk a „legnagyobb magyar” követendô gondolatai. A Hitelbôl kiolvasható például, hogy hátramaradásunkat ne keressük másban; vagy: egyesülés és összefogás nélkül nem jutunk semmire; vagy: a sikeres mûködéshez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk történelmi adottságainkkal –-- és így tovább. De ne legyenek kétségeink afelôl, hogy a Hitel az értelmiség olvasmánya volt és az is marad, ugyanis erkölcsnemesítô közgazdasági mû. Ismeretes, hogy különbözô alkotások átírására sok példát találunk a színházi és az irodalmi életben. De ezzel csínján kell bánni. A magam részérôl ragaszkodnék például Arany János Shakespeare-fordításaihoz, vagy Jókai Mór regényeinek eredeti szövegéhez. Az utóbbi esetben a magyarázó jegyzetapparátus természetesen megkönnyítheti nagy mesemondónk olvasását, és akkor talán nem berzenkednének A kôszívû ember fiaitól némely diákjaink… A könyvek igazi célja az, hogy csapdába ejtsék és önálló gondolkodásra kényszerítsék az elmét. A Hitel megmagyarítása lehetôséget ad erre. „A könyvek bebalzsamozott agyak” –- írta Christian N. Bovee, 19. századi amerikai író. A Hitelrôl most lemosták a balzsamot, szabadon szárnyalhat az olvasásakor a képzelet. Hogy eléri-e célját a magyarítás? Szeretnék optimista lenni. Tintával töltöm ki a keresztrejtvényt.

Kô András (Magyar Hírlap)

Hajós-Buli Április 23-án szombat este 0404 022-950 0414 477-300

SPHEP $ NÝ]LVPHUW xILODQWUÛSy 6RURV *\|UJ\ ÒYHN ÛWD D YLOËJSROLWLND HJ\LNOHJSUREOHPDWLNXVDEEDODNMD$ Q\XJDWHXUÛSDLPÒGLËEDQJ\DNUDQ HJ\ JD]GDJ MÛ V]ËQGÒNá YÒOHPÒQ\ IRUPËOÛQDN ÖUMËN OH DNL KDMOLN D EDO ROGDOIHOÒÒVHJ\VRUFLYLOV]HUYH]HW WHO 1*2YDO HJ\ãWWPâNÝGLN D]ÒUW KRJ\DYLOËJHJ\MREEKHO\OHJ\HQ 0ËUHJ\J\RUVËWWHNLQWÒVNDUULHUMÒ QHNHOPáOWÒYWL]HGHLUOHJ\ÒUWHOPâYÒ WHV]L KRJ\ H] D NÒS MÛUÒV]W KDPLV 6RURV NLYËOÛ SÒOGËMD DQQDN DKRJ\DQ D JD]GDJ PDJËQÒUGHN IHOãOÖUMD YDJ\ OHJDOËEELV PHJSUÛEËOMD IHOãOÖUQL D QHP]HWLV]XYHUHQLWËVWD]ËOODPRNÒV D] HJ\ÒQHN V]DEDGVËJËW ( FLNNQHN FÒOMDKRJ\LO\HQËWWHNLQWÒVWQ\áMWVRQ 0LNÝ]EHQ 6RURV D MÛWÒNRQ\VËJ ÒV D NRUUXSFLÛ HOOHQL KDUF NãOÝQEÝ] NH YÒVEÒ HOOHQWPRQGËVRV IRUPËLEDQ LV ÒUGHNHOWÝVV]SRQWRVÖWVXQNPRVWWHYÒ NHQ\VÒJHLQHN PËVLN VRNNDO IRQWR VDEEROGDOËUD 6RURVWHJ\HEHNPHOOHWWxGHYL]DKËER UáLyPLDWWLVQ\ÖOWDQEÖUËOWËN1\XJD WRQ(OLVPHUWHKRJ\EHGÝQWÝWWHDIRQ WRW D] DQJRO MHJ\EDQNNDO V]HPEHQL VSHNXOËFLÛV KDUFËEDQ ÒV GROOËUPLO OLËUGRNDWNDV]ËOWYHOH$]ãJ\YHV]WH VHLDEULWDGÛIL]HWN6RURVKDVRQOÛDQ MËUW HO KD]ËPPDO 6YÒGRUV]ËJJDO V]HPEHQ LV H]áWWDO D VYÒGHN NËUËUD $OLJKD6RURVD]HJ\HWOHQSHUV]HDNLW JD]GDVËJL ÝQÒUGHN YH]HW YDODPLQW q DKRJ\ D EDOROGDORQ PRQGDQËN q DJ UHVV]ÖY QHROLEHUËOLV JD]GDVËJL SURJ UDP $ xILODQWUÛSLDy ËOWDOD NÒSYLVHOW IRUPËMDYLV]RQWPËUULWNËEEËOODWIDM $ 1\ÖOW 7ËUVDGDORP $ODSÖWYËQ\RQ 2SHQ6RFLHW\)RXQGDWLRQV NHUHV]WãO 6RURV QHJ\YHQHJ\ RUV]ËJEDQ DNWÖY $] DODSÖWYËQ\ NãOÝQEÝ] ILÛNV]HUYH ]HWHLH]HUQ\ROFV]Ë]HPEHUWIRJODONR] WDWQDNÒVEHFVOÒVHNV]HULQWWÝEEPLQW WL]HQKËURPPLOOLËUG GROOËUW NÝOWÝWWHN HO DV LQGXOËVXN ÛWD $ FLYLO V]HUYH]HWHNHWYL]VJËOÛFLYLOV]HUYH]HW D 7UDQVSDULI\ EHQ áJ\ ÖWÒOWH PHJKRJ\D1\ÖOW7ËUVDGDORP$ODSÖW YËQ\D](J\HVãOW®OODPRNOHJNHYÒVEÒ ËWOËWKDWÛ FLYLO V]HUYH]HWH 8J\DQHE EHQ D] ÒYEHQ D] DODSÖWYËQ\W EHWLO WRWWËN2URV]RUV]ËJEDQ$]DODSÖWYËQ\ ÒV6RURVOHJDOËEEKDUPLQFKËURPPLOOLÛ GROOËUUDO WËPRJDWWD D HV WãQWH WÒVHNHW D] DPHULNDL )HUJXVRQEDQ

6RURV(XUySDHOOHQVpJH DKRO NRUËEEDQ HJ\ UHQGU OHOWW HJ\ IHJ\YHUWHOHQ IHNHWH WL]HQÒYHVW /ËW KDWÛDQDWWÛOVHPULDGWDNYLVV]DKRJ\ H]HN D GHPRQVWUËFLÛN VáO\RV ]DYDU JËVRNKR]YH]HWWHNÒVWRYËEEURPERO WËND]RUV]ËJEDQDIHNHWÒNÒVIHKÒUHN YLV]RQ\ËW D]]DO KRJ\ HJ\ ERQ\ROXOW SUREOÒPËWIRUUDGDOPLPLV]WLFL]PXVUD ÒV xWËUVDGDOPL LJD]VËJRVVËJLy NÒU GÒVUHHJ\V]HUâVÖWHWWHNOH6RURVIL]HWL D 0RYH2QRUJ QHYâ ÒV]DNDPHULNDL ZHEROGDOW ÒV V]HUYH]HWHW LV DPHO\ DJUHVV]ÖYÒVRO\NRUHUV]DNRVWãQWHWÒ VHNHWWDUWRWW'RQDOG7UXPSNDPSËQ\ UHQGH]YÒQ\HL HOOHQ %ËU ËOOÖWÛODJ D] DONRWPËQ\RVGHPRNUËFLDÒVDV]DEDG SLDFL OLEHUDOL]PXV WHUMHV]WÒVÒEHQ ÒU GHNHOW 6RURV *\ÝUJ\ ÒV DODSÖWYËQ\D ILJ\HOHPUH PÒOWÛDQ OHONHVHGLN D WÝ PHJHN LJD]VËJD D SRSXOL]PXV ÒV D V]ÒOVEDOROGDOLPLOLFL]PXVLUËQW 6YÒGRUV]ËJEDQ6RURVRGËLJPHQWHO KRJ\ WËPRJDWRWW HJ\ xWDQXOPËQ\Wy DUUÛOKRJ\DQNHOOHOIRJDGWDWQLD]HX UÛSDL PXQNËVRV]WËOO\DO D PXOWLNXOWX UDOL]PXVW $] ÖUËV V]HU]MH D PDJËW DQDUFKLVWËQDN YDOOÛ VYÒGNRUHDL 7R ELDV +ãELQHWWH DNL QHPFVDN D EâQ FVHOHNPÒQ\HNNHO WHOL HOÒOHWÒUO LV PHUWKDQHPUDGLNËOLVDQ(XUÛSDHOOH QHVNLURKDQËVDLUÛOLVPLQWH] x3XV] WXOMRQ D Q\XJDWL YLOËJ ÒV D IHKÒU IDM YÒUEHQÒVV]HQYHGÒVEHQµOMHQVRNËD PXOWLNXOWXUËOLVIDMLODJNHYHUWÒVRV] WËO\QÒONãOLÝNROÛJLDLWËUVDGDORPy 6RURVVRNDWNÝOWDUUDLVKRJ\NHYÒV EÒGLUHNWPÛGRQLUËQ\ÖWVDD]HXUÛSDL NÝ]JRQGRONRGËVW$]DODSÖWYËQ\RQNH UHV]WãOIL]HWLD]RO\DQÒYHVMHOHQWÒ VHNHW LV PLQW D VDMWÛV]DEDGVËJRW PÒU :RUOG 3UHVV )UHHGRP ,QGH[ YDJ\ D NRUUXSFLÛ PLQGHQQDSL MHOHQ OÒWÒWÒU]ÒNHOÒVÒWYL]VJËOÛ &RUUXSWLRQ 3HUFHSWLRQV ,QGH[ .Ý]ÝV EHQQãN KRJ\UHQGUHURVV]XOV]HUHSHOQHNUDM WXN D]RN D NRUPËQ\RN DPHO\HNHW D Q\XJDWHXUÛSDLEDOROGDOLOLEHUËOLVHOLW QHP IRJDG HO V PLQGHQIÒOH NULWLNDL SHUVSHNWÖYD QÒONãO WHNLQWÒO\HOYâQHN PXWDWMD EH NHW D Q\XJDWL PÒGLD %L]DUUNÝ]ÝVSRQWMXND]LVKRJ\VHP D YËORJDWËVL IRO\DPDW VHP D Q\HUV DGDWRNQHPLVPHUWHNV]ÛYDOOHKHWHW OHQ HOOHQUL]QL D] ÖWÒOHWãNHW 0ÒJLV

ן­@̇@‘A‘žÅÌÅ­ŠÂA‘N@̐kÂڑΠ)RO\WDWËVD]ROGDOUÛO x9ODJ\LYRV]WRNWÛO/LVV]DERQLJqRO\DQ WÝUWÒQHWL IDNWXP DPHO\ ÒYV]Ë]DGR NRQ RO\NRU SHGLJ ÒYH]UHGHNHQ ËW WDUWÛ NÝ]ÝV WÝUWÒQHOHPUH DODSR]ÛGLN .Ý]YHWOHQ YDJ\ NÝ]YHWHWW PÛGRQ YD ODPHQQ\LHQ ËWÒOWN D URPDQL]ËOÛGËVW KHOOHQL]ËOÛGËVWDNHUHV]WÒQ\VÒJHOWHU MHGÒVÒWDNÝ]ÒSNRUWDUHQHV]ËQV]WD YDOOËVKËERUáNDWD]DEV]ROXWL]PXVWD IHOYLOËJRVRGËVW D URPDQWLNËW D PR GHUQJ\ËULSDUOÒWUHMÝWWÒWD]LPSHULD OL]PXVW D YLOËJKËERUáNDW D KLGHJ KËERUáWÒVPÒJVRNPLQGHQPËVWÒV H]HN LPPËU V]RURVDQ HJ\EHQWWHN WXGDWDODWWLYLOËJNÒSãQNEHQ6H]D]RQ Q\RPEDQYLOËJRVVËYËOLNKDD]HXUÛ SDLNXOWáUDOHJNãOÝQIÒOÒEEDONRWËVDLW HJ\EHYHWMãNDWOãQNWHOMHVVÒJJHONã OÝQEÝ] NÖQDL YDJ\ LQGLDL NXOWáUËYDO 9DOÛGL V]ROLGDULWËV FVDNLV H]HQ D] DODS]DWRQ MÝKHW OÒWUH V H] HJ\áWWDO NÝ]HOVÒJHW IHOHOVVÒJHW ÒV D VRUVNÝ ]ÝVVÒJ ÒU]ÒVÒW LV PHJWHUHPWL NÝ]ÝW WãQN ®P WHUPÒV]HWHVHQ FVDN DEEDQ D]HVHWEHQKDD]LGHQWLWËVNÝ]ÝVVÒJHW HOLVPHULN D IHOHOV ËOODPL LQWÒ]PÒ Q\HN LV ÒV D] HJ\HV SROJËURNKR] NÝ ]HOKR]]ËN6ÒSSH]DGÝQWPR]]DQDW

µTVMPMW

1%+=%6 0)8

D] HXUÛSDL LQWÒ]PÒQ\HN DKHO\HWW KRJ\D]HXUÛSDLQÒSHNNÝ]ÝWWIHQQËOOÛ V]RURVNXOWXUËOLVURNRQVËJRWWDUWDQËN V]HPHOWWKRJ\HQ\RPDV]WÛLGNEHQ PHJWHUHPWVÒNDV]ROLGDULWËVWLQNËEE D V]DEDGVËJ D] HJ\HQMRJVËJ D GH PRNUËFLD ÒV D WROHUDQFLD q NL]ËUÛODJ HXUÛSDL DODSÒUWÒNHNQHN WDUWRWW q HO YRQWHONÒS]HOÒVHLUOËUDGR]QDNKRORWW H]HQ ÒUWÒNHNHW PRQGMXN 'ÒO.RUHË YDOÒV-DSËQQDOLVRV]WMXNPÒJSHGLJ DQÒONãOKRJ\NHWH]ÒUWHXUÛSDLËOOD PRNQDNWDUWDQËQN(]WHUPÒV]HWHVHQ QHP D]W MHOHQWL KRJ\ DOËEHFVãOQÒP D]HPOÖWHWWDODSÒUWÒNHNHWáJ\YÒOHP D]RN YDODPLNÒSSHQ ËOWDOËQRVDQ HP EHUL ÒUWÒNHN DPHO\HN HJ\V]HU WDOËQ HJ\MÝYEHOL(16=YLOËJËOODPUDJDV] WÛDQ\DJËWIRJMËNNÒSH]QLqËPGHPLW VHP VHJÖWHQHN D] ËOODPPË IHMOG HXUÛSDL NXOWáUD EHQV NRKÒ]LÛMËQDN HUVÖWÒVÒEHQDPHO\QHNVDMËWWáOÒOÒVH EL]WRVÖWËVD ÒUGHNÒEHQ NÒSHVQHN NHOO OHQQLHDUUDKRJ\YLOËJRVDQHOYËODVV]D HJ\PËVWÛO D VDMËW ÒV LGHJHQ ÒUGHNH NHW KDVRQOÛDQ DKKR] DKRJ\DQ D]W PDQDSVËJ D] (J\HVãOW ®OODPRN ÒV .ÖQDWHV]L 0DJ\DU1HP]HW

(ERMIP*VMFIVK

E^%VOXSWOMEHÅZI^IX‘NI WZ¼HOÇ^KE^HµW^ ËOOÖWËVDLNDW UHQGV]HUHVHQ KDV]QËOMËN RO\DQ QHP]HWHN WËPDGËVËUD PLQW D PDJ\DU %ËUNLDNLxDWHUHSHQyÝVV]HKDVRQOÖW MD 6YÒGRUV]ËJ ÒV 0DJ\DURUV]ËJ VDM WÛMËW QHKH]HQ IRJDGQË HO D] ËOOÖWËVW KRJ\ D PDJ\DU PÒGLD EËUPLYHO LV NHYÒVEÒ OHQQH V]DEDG PLQW D VYÒG 6RNNDO WÝEE PDJ\DU PÒUKHWL ÝVV]H 6RURV *\ÝUJ\ ÒV D V]ÒOVVÒJHV EDOOL EHUËOLVRN YÒOHPÒQ\ÒW D NRQ]HUYDWÖ YDEE PDJ\DU áMVËJRNÒYDO PLQW DKËQ\ VYÒGQHN OHKHWVÒJH YDQ PËVW ROYDVQL PLQW D &11 YDJ\ D 7KH (FRQRPLVWFLNNHLQHNËWYÒWHOHLW 0LNÝ]EHQ6RURVËOWDOËQRVEDOROGDOL VËJËW VRNDQ FVDN YÒOHPÒQ\Q\LOYËQÖ WËVQDN V]ËPÖWÛ SÒQ]ãJ\L PDQLSXOË FLÛLW SHGLJ D PRVWDQL JD]GDVËJL UHQGV]HUWHUPÒV]HWHVUÒV]ÒQHNOËWMËN D]áJ\QHYH]HWWxPLJUËFLÛVYËOVËJJDOy NDSFVRODWRVWHYÒNHQ\VÒJHHJ\HQHVHQ DOMDVÒVJ\DOË]DWRV 7DYDO\VV]HO6RURVHJ\YÒOHPÒQ\ FLNNÒEHQDEV]XUGPÛGRQD]WËOOÖWRWWD KRJ\ (XUÛSËQDN xNÝWHOHVVÒJHy EHIR JDGQL OHJDOËEE HJ\PLOOLÛ PLJUËQVW ÒYHQWH $ FLNN D 3URMHFW 6\QGLFDWH ROGDOËQ MHOHQW PHJ DKRO V]ËPRV HOLW YÒOHPÒQ\IRUPËOÛ SXEOLNËO $] LWW PHJMHOHQSXEOLFLV]WLNËNDWYLOËJV]HU WHOHJDOËEEÝWV]Ë]MHOHQWVVDMWÛRUJË QXP YHV]L ËW KRJ\ VDMËW Q\HOYÒQ áM UDNÝ]ÝOMH $ 3URMHFW 6\QGLFDWH UHQG V]HUÒQ NHUHV]WãO HJ\ PËVLN ÖUËV LV HOÒUWH PËVRN PHOOHWW D EULW 7KH *XDUGLDQÒVDOHJQDJ\REEVYÒGQDSL ODSD 'DJHQV1\KHWHUKDVËEMDLWLVD PáOW KÛQDSEDQ (EEHQ 6RURV D]W NÝYHWHOWHKRJ\D]HXUÛSDLDGÛIL]HWN OHJDOËEE V]Ë]KáV]PLOOLËUG HXUÛW IL ]HVVHQHN D EHYËQGRUOËV PLDWW $ IHO YHWÒV]DYDURVDQKDQJR]KDWGHQDSRN NDO D PHJMHOHQÒVH XWËQ D] (XUÛSDL 8QLÛEHMHOHQWHWWHKRJ\NÒWPLOOLÛPD FHGÛQHJ\KDYLIL]HWÒVÒWIRJMDV]ÒWRV] WDQL D PDFHGÛQ KDWËUQËO WDUWÛ]NRGÛ LOOHJËOLVPLJUËQVRNQDN 6RURV YÒOHPÒQ\H QDJ\ VáOO\DO EÖU 1\XJDW(XUÛSËEDQ ÒV D] XQLÛV YH]H WÒVEHQ PËVKRO D]RQEDQ HOOHQËOOËVVDO IRJDGMËN0LXWËQNLGHUãOWKRJ\FLYLO MHL áWPXWDWÛNDW RV]WRJDWWDN WDYDO\ D EDONËQL áWYRQDORQ KDODGÛ LOOHJËOLV PLJUËQVRNQDN D PDJ\DU NRUPËQ\ D]]DO YËGROWD PHJ 6RURVW KRJ\ D PDJ\DUHPEHUHNDNDUDWËYDOV]HPEHQ DNDUMD Q\LWYD WDUWDQL D KDWËUW 6W 2UEiQ 9LNWRU HJ\HQHVHQ (XUÛSD HOËUXOËVËUÛO EHV]ÒOW 6RURV DODSÖWYË Q\ËYDONDSFVRODWEDQ .HOHWHEEUH PÒJ LQNËEE YÒV]MÛVOÛN 6RURV WHYÒNHQ\VÒJHL 8NUDMQËEDQ FL YLO V]HUYH]HWHLQHN PHJKDWËUR]Û V]H UHSãNYROWD]áJ\QHYH]HWWV]ÖQHVIRU UDGDOPDNEDQ ÒV D SROLWLNDL LQVWDELOL WËVEDQ LV DPHO\ q IãJJHWOHQãO DWWÛO KRJ\KRJ\DQOËWMDYDODNL2URV]RUV]Ë JRW YDJ\ EËUPLO\HQ XNUËQ SROLWLNDL NÒUGÒVW q FVDNQHP EXNRWW ËOODPPË GHJUDGËOWD8NUDMQËW $ OHJXWÛEEL IHONHOÒV NÝ]WXGRWWDQ SXFFVKR] ÒV HOKá]ÛGÛ SROJËUKËERUá KR]YH]HWHWWDPHO\DNËUÝUÝNUHPHJ RV]WKDWMD 8NUDMQËW .LV]LYËUJRWW H PDLOHNV]HULQW6RURVNRQNUÒWXWDVÖWË VRNDWDGRWWD]áMXNUËQNRUPËQ\QDN 0LWÝEE6RURVIHOYË]ROWHJ\JD]GDVË JL xIHMOHV]WÒVL WHUYHWy DPLW MÛO IRJD GRWWD]XNUËQNRUPËQ\xIHODMËQORWWDy KRJ\QDJ\SÒQ]WIHNWHWEHD]RUV]ËJ

EDQDPHQQ\LEHQD]HXUÛSDLDGÛIL]H WNLVMHOHQWVPÒUWÒNEHQEHV]ËOOQDN (J\HOUHáJ\OËWV]LNKRJ\D0DMGDQ KR] YH]HW NRUUXSFLÛ ÒV KDWDORPPDO YDOÛYLVV]DÒOÒVQHPWâQWHOD]XNUËQ NÝ]ÒOHWEO YDOÛV]ÖQâOHJ D]ÒUW PHUW DNËUPLÒUW LV YRQXOWDN DQQDN LGHMÒQ XWFËUDD]XNUËQRN6RURVWÒVáMRQQDQ KDWDORPUD MXWRWW V]ÝYHWVÒJHVHLW HJÒ V]HQPËVFÒORNYH]HWWÒN $1\ÖOW7ËUVDGDORP$ODSÖWYËQ\.H OHW ÒV .Ý]ÒS(XUÛSD PËV UÒV]HLEHQ LV WËUVDGDOPL HOÒJHGHWOHQVÒJHW SUR YRNËOKËERUáNHVÒO\ÒWQÝYHOYHH]]HO 1\ÖOWDQ UÒV]W YHWW D DV JUá] xUÛ]VËV IRUUDGDORPEDQy YDODPLQW D HV V]HUELDL xEXOOGÛ]HU IRUUDGD ORPEDQy+DWRYËEEPHQQÒNGÒOUHD .Ý]HO.HOHWUHYDJ\FVDNHJ\V]HUâHQ YLVV]D D] LGEHQ D YÒJWHOHQVÒJLJ VRUROKDWQËQNDSÒOGËNDW6PLNÝ]EHQ 6RURVáJ\JRQGROKDWMDYDJ\OHJDOËEE LV áJ\ WHKHW KRJ\ LGHDOLVWD HOYHN YH]HWLNDIãJJHWOHQV]HPOÒOV]ËPËUD YLOËJRVKRJ\YËOWR]DWRVHOOHQVÒJHNNHO V]HPEHQL HJ\V]HPÒO\HV KËERUáMD FVDN V]ãNVÒJWHOHQ V]HQYHGÒVKH] ÒV WËUVDGDOPLKDQ\DWOËVKR]YH]HW $6RURVIL]HWWH .Ý]ÒSHXUÛSDL(J\H WHPD &(8%XGDSHVWHQDSRV]WPDU[ LVWDLGHROÛJLDNÝ]ÒSÒVNHOHWHXUÛSDL WHUMHV]WÒVÒQHN NÝ]SRQWMD $ &(8 HJ\HEHN PHOOHWW RO\DQ LQWHUQDFLRQD OLVWD WËUJ\DNEDQ V]SRQ]RUËO xNXWDWË VRNDWy PLQW D JHQGHUHOPÒOHW ÒV NLVHEEVÒJL MRJRN 1RKD D] HJ\HWHP WHYÒNHQ\VÒJH V]âN PÒJLV (XUÛSD HJ\LN OHJJD]GDJDEE HJ\HWHPH NÝ V]ÝQKHWHQ6RURVWËPRJDWËVËQDN$] HJ\HWHP UHNWRUD -RKQ 6KDWWXFN WÝEEV]ÝULVSXEOLNËOWRO\DQODSRNEDQ PLQWD )LQDQFLDO7LPHVYDJ\D %RVWRQ *OREH8WÛEELODSEDQPHJMHOHQWHJ\LN YÒOHPÒQ\FLNNÒEHQÒOHVNULWLNËWIRJDO PD]RWW PHJ D PDJ\DU PHQHNãOWãJ\L UHQGV]HUUHO NDSFVRODWEDQ EÖUËOWD x0DJ\DURUV]ËJRWÒVD]RQXQLÛVRUV]Ë JRNDWy DKRO xNRUOËWR]]ËN D SROLWLNDL

PHQHGÒNMRJRWy ÒV D xMREEROGDOL UHWR ULND GHKXPDQL]ËOMD D PHQHGÒNNÒU NHWy0ÒOWDWWDYLV]RQW6KDWWXFNDPLJ UËQVRNDWVHJÖWÝQNÒQWHVHNHWNÝ]WãN HJ\HWHPÒQHN GLËNMDLW LV DNLN NÝ]UH PâNÝGQHND 0LJUDWLRQ$LG PXQNËMË EDQ $)DFHERRNFVRSRUWNÒQWLQGXOWV]HU YH]HWWHO NDSFVRODWEDQ D PDJ\DU NRU PËQ\ WÝEEV]ÝU LV 6RURV *\ÝUJ\ xQDJ\OHONâWËPRJDWËVËWyHPOHJHWHWWH ,JD] D 0LJUDWLRQ $LG YH]HWVÒJL WDJMDL H]W WDJDGWËN xÝWOHWJD]GËMXNy ÒSSHQD0DJ\DU+ÖUODSQDNQ\LODWNR] YDQHYH]WHDIHOYHWÒVWxKD]XJVËJQDNy 6]HULQWH6RURVWÛOSÒQ]WQHPNDSWDND &(8 YLV]RQW UDNWËUR]ËVL FÒORNUD IHO DMËQORWWDHJ\LNHODGÛWHUPÒW 6RURV*\ÝUJ\ÒVD1\ÖOW7ËUVDGDORP $ODSÖWYËQ\NDSFVRODWDDPDJ\DUEDO ROGDOLOLEHUËOLVPÒGLËYDOSHGLJDQQ\L UDNÝ]LVPHUWKRJ\UÒV]OHWHVNLIHMWÒVW LWW QHP LV LJÒQ\HO )LJ\HOHPEH YÒYH KRJ\6RURVÒVNãOÝQEÝ]NH]GHPÒQ\H ]ÒVHL PLOLWËQV IHOIRUJDWÛ FVRSRUWRNDW WËPRJDWQDNÒVILQDQV]ÖUR]QDNDOLJKD OHSGKHW PHJ D]RQ KRJ\ WÝEE NRU PËQ\LVHOOHQOÒSÒVHNHWWHV]WHYÒNHQ\ VÒJHLYHO V]HPEHQ DPHO\HN EâQFVH OHNPÒQ\QHN PLQVãOQHN YDJ\ OHJ DOËEELV DQQDN NHOOHQHNHW WHNLQWHQL ILJ\HOHPEH YÒYH KRJ\ PLO\HQ KDWD ORPËOODUHQGHONH]ÒVãNUH $PÖJ IHOIRUJDWÛ WHYÒNHQ\VÒJHL D MRJ ÒV D V]ÛOËVV]DEDGVËJ NHUHWHLQ EHOãO PDUDGQDN D YHOãN V]HPEHQ YDOÛ IHOOÒSÒV VRNNDO ERQ\ROXOWDEE (OV]ÝU LV HJ\ÒUWHOPâVÖWHQL NHOO D] HXUÛSDLNÝ]YÒOHPÒQ\HOWWKRJ\SRQ WRVDQPLWLVFVLQËO6RURV*\ÝUJ\ÒVD 1\ÖOW 7ËUVDGDORP $ODSÖWYËQ\ KRJ\ DPLNRUGHVWUXNWÖYSROLWLNDLIDQWË]LËL NDW NRQV]HQ]XVVË DNDUMËN HPHOQL WÒQ\HNHQDODSXOÛYLWËEDQQÒ]KHVVãQN YHOãNV]HPEH 9DQ HJ\ VYÒG PRQGËV DPHO\ V]H ULQW D WUROORN D IRONOÛU NHOOHPHWOHQ WHUHPWPÒQ\HL NYÒ YËOQDN KD QDS IÒQ\ ÒUL NHW %Ö]RP DEEDQ KRJ\ SRQW ÖJ\ OHV] H] D]RNNDO D V]HUYH]H WHNNHOLVDPHO\HNNRQWLQHQWËOLVV]LQ WHQNÝYHWQHNHOËUXOËVW

Gyászjelentés

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett Édesanya és Nagymama,

MAGYAR MAGDA (1930. április 7. – 2016. április 6.) A Regis Shelton Manor Otthonban, életének 85. évében visszaadta nemes lelkét Teremtôjének. Gyászolják Fiai: Balogh Stephen és Robert Magyar. Unokái: Melanie, Christopher, David és Stuart.

Nyugodj békében

Privát hamvasztását megelôzôen, drága halottunktól 2016. április 23-án, szombat de. 10.45-kor, gyászszertartás keretében a Szent István Templomban (760 Boronia Rd. Wantirna)

veszünk végsô búcsút.

Tobin Brothers Funerals 1382 High St. Malvern 3144, Tel.: (03) 9576-0433

2016. április 21.

MAGYAR ÉLET

BÁN ISTVÁN 85 éve született

(1931. november 3. Nyíregyháza, 2006. május 23. Miskolc)

– készülünk a forradalom 60. évfordulójára – Napjainkban, városunkban még Bán István nevét is alig ismerik, olyan hatásos volt a kommunista rendszer lejárató gyakorlata!A nyíregyházi vasutas fiát a forradalom elôtt 12 nappal avatták lelkésszé a debreceni nagytemplomban. A helyi Rádióban a forra-dalmár Taraszovics Sándor, volt gimnáziumi osztálytársa felkérésére: 1956. október 31-én(a reformáció emlékünnepén) és november 2-án (halottak napján) elmondott gyônyôrû beszédeiért, 6 évi börtönt kellett elszenvednie. Rendkívül súlyos büntetésének az a magyarázata, hogy mindkét közvetlen felettese: 1956 ádáz ellensége volt. Így, Békefi Benô (1909-1964) esperes 1957. febr. 7-én az éppen itt tartozkodó Kádár Jánosnál jelentette fel, míg Péter János dbreceni püspök „csupán” a névrokonánál, Péter Gábor, államvédelmis altábornagynál. A sors iróniája, hogy éppenséggel Bán István késôbbi levéltári kutatásai derítették ki a következôket: Péter János 1949 tavasza óta párttag illetve püspöki pályázata idején ún. „T„tag azaz titkos párttag volt. Csak 1962. ápr. 2-án szabadult Bán István a börtönbôl, kegyelemmel. Ezután sem lett azonban szabad állampolgár, mert egyszerûen kitiltották Nyíregyházáról és az egyházi szolgálatból.

Ennek nemsokára 55 éve lesz! A fiatal Bán István tehetségével jól felismerte az 56-os forradalom jelentôségét: fordulópontnak valamint Isten ajándékának tekintette! Rádióbeszédeinek olvasása ma is lenyûgözi az embert. Hallgatóságát ezekben így szólította meg: „Szabolcs-Szatmár megye református atyámfiai! Szülôföldem népe!” Jóllehet semmiféle forradalmi bizottságnak nem volt tagja, rádióbeszédei mégis 1956 nyíregyházi szellemi vezetôi közzé emelték. Bán István valójában már a pufajkások általi 1957. febr. 7-i letartóztatásával elszakították a szülôföldhöz kötôdô, természetes, éltetô gyökereitôl. Sajnálatosan, börtönbe kerülésekor aktív tüdô tuberkulotikus volt: a halálát azonban karcinóma okozta. Ez évben lesz halálának a 10. évfordulója is. Családjával együtt Miskolcra költözött és vízügyi tervezômérnökként dolgozott. Itt sem volt azonban nyugalma: besúgója (tudjuk a nevét is!) háromszor jelentette fel 1973-ban! Élete utolsó 10 évében --- nagy betegen is --- a Történeti Hivatalban és a magyar Országos Levéltárban az egyházban müködô ügynökök után kutatott. Sikerült is 400 palástos ügynök adatait összegyûjteni! Kutatásainak eredményét „Az arctalan szolgálók” c.

Mûvészeti pályázatokat ír ki a 1956-os forradalom évfordulójára az MMA

Két pályázatot is kiír a Magyar Mûvészeti Akadémia az idei 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára –-- errôl Kucsera Tamás Gergely, az MMA fôtitkára beszélt az M1 mûsorában. A kétszázmillió forintos kerettel kiírt pályázatra jogi és magánszemélyek, alkotói közösségek és civil szervezetek egyaránt jelentkezhetnek. Irodalmi téren író-olvasó találkozókra, és rendhagyó magyar órák megtartására lehet pályázni, a színház-, és zenemûvészetben pedig a forradalom eseményeihez kapcsolódó táncos, zenés és prózai produkciókat várják. A beküldött anyagokat a különbözô mûvészeti kategóriákban egy háromfôs bizottság bírálja el. A támogatási összeg pályázatonként háromszázezer forinttól egymillióig terjedhet. Kucsera Tamás Gergely kitért arra is, hogy az MMA egy másik, negyven év alatti alkotókat megcélzó pályázatot is kiírt az ’56-os évfordulóra. Itt a keretösszeg 15,7 millió forint. Célja az, hogy a mûvészek új alkotásokkal a jelenkor szemszögébôl ragadják meg a forradalom szellemiségét és hangulatát. A pályázatok a kulturális értékek védelmét, és gyarapítását, a mûvészeti történeti hagyományok megôrzését, és a magas színvonalú mûvészi alkotómunka feltételeinek megerôsítését tûzte ki célul.

‘56-os szobrot állítanak Madridban

A spanyol fôvárosban szobrot állítanak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékére ---- döntött egyhangúlag Madrid önkormányzatának közgyûlése ülésén. „Tény, hogy a magyarok áldozatát, akik 1956-ban a szabadságért harcoltak a szovjet tankokkal szemben Nagy Imre miniszterelnök vezetése alatt, mindig úgy tekintették, hogy magja volt azoknak az eseményeknek, amelyek elvezettek késôbb a berlini fal leomlásához, a szovjet blokk felbomlásához, és a hidegháború végéhez”fogalmazott elôterjesztésében Pedro Corral konzervatív néppárti (PP) képviselô. Érvelésében hangsúlyozta, hogy a spanyol fôváros már korábban is helyet biztosított a kelet-európai szabadságért folytatott harc kulcsfontosságú történelmi eseményei emlékének. Példaként említette a madridi Berlin-parkban álló emlékmûvet, amely tartalmazza az egykori Kelet- és Nyugat-Berlint elválasztó fal egy darabját is. Emellett felsorolt több nagyvárost Európából és a világból, ahol köztéri szobrot szenteltek a forradalom hôsei és áldozatai emlékének. A javaslat kitért arra is, hogy ebben az évben lesz a forradalom 60. évfordulója, így az emlékmû felállításával lenne egy hely a magyar közösség számára, ahol idén - és azután minden évben --- méltóképpen megemlékezhet. Az elôterjesztést követôen a közgyûlés minden frakciója néhány szóban megemlékezett az 1956-os hôsökrôl és áldozatokról. Külön köszöntötték az ülésen TóthZele József Madridban élô, volt ‘56-os forradalmárt, aki emigrálását követôen az Atlético Madrid focistájaként lett ismert Spanyolországban. Az emlékmûrôl szóló kezdeményezéssel Gyôri Enikô madridi magyar nagykövet kereste meg a fôvárosi önkormányzatot, és csatolták a beadványhoz azt a csaknem ezer aláírást tartalmazó kérvényt is, amelyet a Madách Egyesület Madrid nevû hagyományôrzô és kulturális non-profit szervezet gyûjtött országszerte, elsôsorban a helyi magyar közösségtôl. Az elsô elképzelések szerint a magyar emlékmû a Berlin-parkban lenne a legjobb helyen, de a végleges helyszínrôl még nem állapodtak meg. A szobor elkészítésére pedig pályázatot terveznek kiírni.

‘Å Ì‹äNkšÌΡÂÎlšŠ_Ì ‡žàÌ@

Êæ

lÝÝk‘Ìkäk‘ ÎΊ̚k•äkÎŠÌ xžÂÂ@b@‘ž•ÌlÅÌ Åä@N@bÅA‡@ÂX̐kÂkÌ ÅäA•ØÌlÝxžÂbבŸAÎÌ kàÚÎÎÌ¡ššk­k‘ÚÌ šk•äkÎŠÌ k‘¡Îk‘käkÎÎÅlÙÌ •@à@Â̐žÂ•Aššà@‘_Ì ‡‹Ýkš

¥›zÊ

Åäk‘‘k•lNkš² ×ÅäÎÂA‘ŠAN@šÌkä̕žÅÎÌ @äÌz›‰ŠÌÅä@N@bÅA‰ ‡@ÂXžÅ̕kk•‘lkälÅÌ ‘kÅä² kötetében, (alcíme: Teológiai és történeti értekezés a magyar Református Egyház 20. századi tevékenységérôl) szerette volna megjelentetni. Sajnos erre már nem maradt ideje. Még 2003. nov. 21-én elhozta rendelômbe könyve kéziratának 1-145 oldalait, véleményezésre. Ezen könyvrészlet a Tartalom-jegyzék szerint a következôket öleli fel: Bevezetés (I-IV. Old.), Elôszó (1-7. oldal) és az „I. A XX. század két arca „címû (8-82. old.) valamint a „ II. Pásztorok és béresek” c. (83-141. old) fejezeteket. Az utolsó, már üres oldalon figyelemre méltó feljegyzés volt olvasható a Szerzô kézírásával: „Folytatás+400 oldal”. Összesen tehát a mû: 145+400 azaz 545 oldal! Sajnos, én ezen „folytatás”-t, nem olvastam. Örültem, hogy barátjának fogadott. Az évek hosszú során át rendelômben tett látogatásai kapcsán mindig megajándékozott: nyomtatott írásaival, beszédeivel vagy kutatási adataival. Ezekbôl összesen 99 oldalnyit (az ehhez készített kimutatásommal együtt) még 2006. aug. 1-én a Megyei Levéltárnak adományoztam. Az ilyen dokumentumok közkincsek! Könyvének 1-145 oldalnyi részletét, alapos áttanulmányozás után, 2007. febr. 16-án adtam a Levéltárnak. A következô cikkeim jelentek meg Bán Istvánról (a cím és az érintett folyóirat megjelölésével): 1./ 10 éve történt Bán István el nem hangzott beszéde Gulyás lajos tiszteletes késôi temetésén (Szittyakürt, USA, Cleveland: 2001. aug. 13., 8. oldal). Itt alkalomszerû utalnom Martinkó Károly: Az áldozatok Isten szolgái c. kötetére (1991, Bp.), amely még II. János Pál pápa magyarországi látogatásának a tiszteletére jelent meg. Nos, ebben 29 oldal (!) azaz 121-150. oldalak közötti rész Bán Istvánra vonatkozik! Ezen fejezet címe a következô: „Teológiai vagy politikai okból? Bán István nyíregyházi reformatus lelkészt vérpadra szánták, Isten azonban megmentette.” 2./ Forradalmár lelkészeink: Dr. Abrudbányai János és Bán István. (Igazunk ’56 c. havilap, 2001. aug. 16., 32. old.). 3./ Az arctalan szolgálók -- ismertetés Bán István forradalmár lelkész kiadatlan könyvérôl. (Magyar Élet c. hetilap, Ausztrália, 2007. márc. 15., 8 old.). 4./ Forradalmárok közt lelkipásztor,

5. oldal lelkésznek forradalmár. Ki volt Bán István? (Nyíregyházi napló, 2012. okt. 19., 8. old.). Fontos továbbá Dr. Nagy Ferenc levéltárigazgató, szerkeztô munkássága is: Bán István Arctalan szolgálók c. cikkében (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2007, 4. szám, 465-488. old.) 23 oldalt ismertetett Bán István --- általam rendelkezésére bocsátott- kéziratból. Ugyancsak Ô mondott avatóbeszédet 2006. okt. 23-án Bán István emléktáblájánál, amelyet kényszerûségbôl a nyíregyházi Rádió épületének a bejáratánál helyeztünk el. Készûlûnk a forradalom 60. évfordu-

lójának a méltó megünneplésére. Ezért is fontos számunkra, hogy hirdessük 1956 üzenetét miként a Bibliában olvasható --- „alkalmas és alkalmatlan idôben”! Ez egyben jó lehetôség is a Református Egyház --- de elsôsorban a nyíregyházi Református Egyházközösség --számára, hogy a tények ismeretében most már tisztelet és megbecsülését is kifejezze Bán István forradalmárlelkész elôtt.

Dr. Fazekas Árpád, 56-os munkástanácsi elnök, Nyíregyháza.

Papok a diktatúra célkeresztjében A kommunista börtönbôl 1977-ben utolsóként szabadon engedett papról, pannonhalmi diákok végzetes kalandtúrájáról, a Fekete Holló-ügyrôl és paptársakról, iskolásokról jelentô ügynökökrôl, az egyházak elleni állambiztonsági intézkedésekrôl esett szó Az egyházak és az MSZMP az 1960-as években címû, tizenhatodik Veritas-esten. Már 1956 decemberétôl kezdve sok, a forradalom idején kiszabadult egyházi embert visszavittek a börtönbe, hogy letöltsék megszakított büntetésüket. Errôl is beszélt a Veritas Történetkutató Intézet minapi estjén Zinner Tibor kutatócsoport-vezetô, Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja és Tóth Eszter Zsófia, az intézet fômunkatársa. Az állambiztonság 1957 tavaszára elkészítette a nyilvántartást azokról az egyházi személyekrôl, akiket le kellett tartóztatni, és még a forradalom elsô évfordulója elôtt be is gyûjtötték azokat, akiktôl –-- úgymond –-- félni lehet. Ugyanezen év augusztusában az állambiztonsági szolgálat emberei megszállták és átkutatták a veszprémi püspökséget. Badalik Sándor Bertalan püspököt elfogták, kitiltották Veszprémbôl, kötelezô tartózkodási helyéül pedig Hejcét jelölték ki. Azt a kistelepülést, amelynek Egyházi Jellegû Állami Szociális Otthonában a hasonló sorsú, internált szerzetesek és nôvérek éltek. A rendeket ugyanis 1950ben betiltották, kilencezer nô és hétezer-ötszáz férfi vált hirtelen hajlék nélküli nincstelenné. Számûzetésben Meg kellett találniuk a túlélés módját, de céljuk továbbra is az volt, hogy szerzetesek legyenek –-- hangzott el a beszélgetésen. Ide, a hejcei szociális otthonba számûzték tehát Badalik Sándor Bertalant, miután arra kényszerítették, hogy vikáriusnak az ügynökként is tevékenykedô Klempa Sándor szerzetest nevezze ki. Akkoriban már jó ideje --– 1951 májusától kezdve –-- mûködött a hatalom felügyelete alatt álló Állami Egyházügyi Hivatal és annak alsóbb szervei. A hivatal döntött az egyházi állások betöltésérôl, elmozdításokról, az egyházi könyvkiadás cenzúrázásáról, 1958-ban két párthatározat is született az egyházak elleni fellépésekrôl. Himnusz a barlangban A Veritas-esten szó esett Lénárd Ödön piarista szerzetesrôl, aki csak 1977ben VI. Pál pápa személyes közbenjárására szabadult a kommunisták börtönébôl. Lénárd Ödönt többször lecsukták, összesen tizennyolc és fél évet ült. Szabadulása elôtt egy hónappal a pápa a Vatikánban fogadta Kádár Jánost, aki azzal büszkélkedett, hogy Magyarországon egyetlen pap sincs már börtönben, megvalósult tehát a vallásszabadság. A pápa azonban tudomást szerzett arról, hogy Lénárd még raboskodik, s Kádár csak ezután rendelte el, hogy a szerzetes kapjon kegyelmet. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban 1961. október 23-án, a forradalom ötödik évfordulóján a diákok megemlékezést tartottak. Következô év márciusában az egyházügyi hivatal vizsgálatot indított, ennek eredményeként az igazgatót elbocsátották, a történelemtanárt nyugdíjazták, két diákot pedig Szentmihályi Szabó Pétert és Cserháti Károlyt –-- kicsapták. A témát kutató Tóth Eszter Zsófia elmondta azt is, akkoriban több pannonhalmi paptanár is rendszeresen írta jelentéseit tanártársairól és a fiatalokról. Kéthetente találkoztak tartótisztjükkel –-- gyakrabban, mint a családjukkal –-- és akit beszerveztek, az csak a rendszerváltás után szabadulhatott meg tôlük. A kutató interjúkat készített a volt diákokkal, akik azt mondták, nem szeretnék megtudni, hogy az iskolájukban kik voltak az ügynökök. A gimnáziumban mûködött egy barlangászszakkör, amelynek tagjai minden szilveszterkor elmentek az Aggteleki-barlanghoz, és ott, az akkori csehszlovák–magyar határánál titokban elénekelték a Himnuszt. A túrát Pászthory Valter atya vezette 1965 szilveszterén is, amikor a hat fiatal közül három összeesett és meghalt. Mostani feltételezések szerint a tragédiát az okozhatta, hogy a csehszlovák oldalon az esô mûtrágyát mosott be a barlangba. A hatalom Valter atyát tette felelôssé a tragédiáért, késôbb három év börtönre ítélték, a rendszerváltás után iskolaigazgató lett Budapesten. Fekete Hollók-akció Az egyháziak elleni hadjárat a hatvanas évek elején is folytatódott, 1961-ben az állambiztonság kiterjedt támadást indított a „klerikális reakció” ellen. Ez volt a Fekete Hollók fedônevû akció, február 5-rôl 6-ra virradó éjjel 456 egyházi embert tartóztattak le. Az Üllôi úton, egy OTP-hitelbôl vett harmadik emeleti, kolostorként berendezett lakásban elfogták Tímár Ágnest, a Boldogasszony Háza szerzetesi közösség alapítóját, három ciszterci nôvért, és –- másodszor --– Lénárd Ödönt, a közösség lelki vezetôjét. Lénárd akkoriban éppen villanyóraleolvasóként dolgozott. A megfélemlítés megtette a hatását, márciusban a püspöki kar az állam és az egyház ellenségeinek kiáltotta ki a letartóztatottakat.

6. oldal

MAGYAR ÉLET

1%+=%6'¤18™6

HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK -

16:,0$*<$56=g9(76e*6=(59(=(7(. (*<(6h/(7(.(*<+Ç=,.g=g66e*(.,6.2/Ç.

16:L0DJ\DU6]|YHWVpJ,ORVYD\(J\HG.DWDOLQ+LJK6W*ODGHVYLOOH16: 7HO  0RELOH(PDLO KFQVZ#RXWORRNFRP+RQODS ZZZKXQJDULDQVRUJDX‹‹‹'pOYLGpNL0DJ\DU6]|YHWVpJ*OHQGHQQLQJ 5G*OHQGHQQLQJ16:7HO‹‹‹0DJ\DU+i]‹%UHXVW3O 3XQFKERZO7‹‹6]HQW(U]VpEHW2WWKRQ6\PRQGV5G'HDQ

3DUN7HO)D[‹‹

7iUVDGDOPLpVNDULWDWtYV]HUYH]HWHN 6]HQW(U]VpEHW.DULWiV]7iUVDViJ3DUUDPDWWD5G$VKILHOG7HO ‹‹‹$XV]WUiOLDL0DJ\DU.LVHEEVpJL$ODS%ËQNLµYD%RURQLD5G*UHHQDFUH 16:7HO

7iUVDGDOPL pVpUGHNN|]|VVpJLV]HUYH]HWHN  +XQJDULDQ0DJ\DU 6RFLDO&OXE‹6PLWKILHOG5RDG(GHQVRU3DUN16: 7HO)D[ %DMWiUVLV]HUYH]HWHN

)JJHWOHQ0DJ\DU6]DEDGViJKDUFRV6]|YHWVpJ$XV]WUiOLDY%HQH)HUHQFHOQÝN

)06=6=32%R[+HOHQVEXUJ16:7HO)D[

0DJ\DUHJ\Ki]N|]|VVpJHNpVOHONpV]HN

)W/pGHF]L'pQHVNDWROLNXVOHONLSËV]WRU$OODZDK6WUHHW%ODFNWRZQ16:

7HOHIRQ 0RELOHPDLOOHGHF]LGHQHV#JPDLOFRP

‹0DJ\DU5HIRUPiWXV(J\Ki]1W3ÒWHUII\.XQG7HO0RE (PDLOPUHV\GQH\#\DKRRFRPDX&ÖP+DPUXQ&&75RRW\+LOO

0DJ\DU,VNROiNpV,IM~ViJL6]HUYH]HWHN

)OHPLQJWRQL0DJ\DU,VNROD([HWHU5G+RPHEXVK:HVW16:.DWRQD5Û]VD 7HO‹‹q%DQNVWRZQLÇOODPL0DJ\DU.|]pSLVNROD0RQD6WUHHW%DQNV WRZQ16:6ÛO\RP-XGLW7HO‹0DJ\DU&VHUNpV]2WWKRQ0HOYLOOH 5HVHUYH+DPSVWHDG5G+RPHEXVK:HVW7HO²²0DFL.OXE0DJ\DU-iWV]y FVRSRUW&VHUNÒV]RWWKRQ0HOYLOOH5HVHUYH+DPSVWHDG5G+RPHEXVK:HVW16: 3ÒWHUII\5ÒND7HO+HJ\L9DQGD7HOYDJ\

7>%/1%-'¤18™6

ڑl­ÝŠÅk‘kÎ

1EK]EV2EK]OÇZIXW¼K&tP %HDOH&UHVFHQW'HDNLQ$&7 (PDLO FRQVXODWHFEU#PIDJRYKX ,QWHUQHW

ZZZPIDJRYKXNXONHSYLVHOHW $8+8 7HOHIRQ  ÒV  )D[  hJ\IpOIRJDGiVKÒWIÜV]HUGD qHOÜ]HWHVEHMHOHQNH ]ÒVDODSMËQ 7HOHIRQRVJ\IpOV]ROJiODW KÒWIWOSÒQWHNLJq

אÂAÅä@Î^Ì

$ÂݞÅ^

$·ž­lbÌ/kNlÅä 'U6]RPRU=ROWiQ7ÒUGFVLSÜÒV

HJ\ÒEPR]JËVV]HUYLEHWHJVÒJHNVH EÒV]LNH]HOÒVH7HO>@ /HYHO.LUN3ODFH.HQVLQJWRQ 6W.RJDUDKZZZVWJHRUJHKL SDQGNQHHFOLQLFFRPDX

žžÂݞÅ^

'U2OLYHU6]DNiOO+LOOHQG5G 'RRQVLGH7HO

266:RUOG:LGH0RYHUV3W\/WG ‹%HDULQJ5G6HYHQ+LOOV 7 )D[ 

1ž‘•AXÅ_ÌžÂb‹ÎŸ^Ì %iUiQ\0iUWD &ORYHOO\5G&ORYHOO\ 7HO)D[

ÎÎkÂk•

ÈOODPLWROPiFVpVIRUGtWy 6]DEyeYD9DQ6WHHQZ\N 7HO 0RELOH

&RUQHUPDJ\DUpWWHUHP )UHQFKPDQV5G5DQGZLFN 16:7HO

6àÝlb^ Ì

$%7|U|N &RPSDQ\ /HYHO%XUZRRG5G%XU ZRRG7HO )D[

!@à@Â̊Î@‘ž

*RXOEXUQ:LQH 6SLULWV %ULVEDQH6W'DUOLQJKXUVW 7HOID[

1lÝlDQWHQQDV]HUHO

'81$WÒYÒÒVHJ\ÒEGLJLWËOLV DQWHQQËNFVDWRUQËNEHËOOÖWËVD 7HOHIRQ*p]D

Donald J. Trump elnökjelöltsége meghökkentette az Egyesült Államokat. Egyes amerikai lapok Hitlerhez hasonlítják, a Philadelphia Daily címlapján olyan szögbôl fotózták, mintha kezét náci üdvözlésre emelné, mások szerint úgy gesztikulál, mint Mussolini. Jelöltségét sokáig senki sem vette komolyan. Hogyan is lehetne elnök valakibôl, aki soha nem töltött be politikai tisztséget, soha nem nyert választást, és bombasztikus kijelentésekkel szórakoztatja híveit? Egyfajta amerikai Arturo Ui ô, állítják sokan. Sok ezer kilométeres falat építene a mexikói határon és azt Mexikóval fizettetné meg; kiutasítana minden muszlimot az USA-ból. „A muszlimok gyûlölnek bennünket” tajtékzott a legutóbbi TV vitában, „Nincs más választásunk: le kell számolnunk az Iszlám Állammal.” Trump stílusa szokatlan, úgy beszél, mint egy taxisofôr, vagy egy postás. Politikai programja nincs. Sok konkrétumot nem árul el, nem tudni hogyan kormányozna, és kampányrendezvényei egy stand-up komikus produkciójához hasonlítanak. Tömegek tódulnak a cirkuszra, de újabban gyakoriak a verekedések támogatói és ellenzôi között. Trump azt hajtogatja, hogy gaz-

dag, nincs szüksége pénzre a kampányhoz, ellenfelei viszont a lobbisták zsebében vannak. De kicsoda is valójában az ingatlanmilliárdos Donald J. Trump? 69 éves. Hillary egy évvel fiatalabb nála, és ha megválasztják, Trump minden idôk legidôsebb elnöke lenne beiktatásakor. Bevándorlók sarja. Anyja Skóciában, egy Tong nevû halászfaluban született Lewis szigetén. New York-ban vakációzott amikor Trump apjával találkozott és összeházasodtak. Apai ágon német származású, apai nagyapjának még Friedrich Drumpf volt a neve, azt változtatták Trump-ra. A család sokáig titkolta német származását. Donald eddig háromszor nôsült. Elsô felesége egy cseh bevándorló, Ivana volt. A második rövid frigy volt Marla Maples-szel, mostani neje a szlovén bevándorló Melania, aki negyedszázaddal fiatalabb nála. Gyakran lobogtatja a Bibliát is, hithû kereszténynek mondja magát. Trump persze soha nem volt vallásos. Korábban azt hitték róla, hogy ír katolikus, de nem az, hanem presbiteriánus. Temploma az Elsô Presbitariánus Templom, New York, Jamaica negyedében. Igaz, ott ritkán látták, de tény hogy ott keresztelték meg és szülei is odajártak. Sok amerikai választónak fontos hogy az elnökjelölt protestáns legyen, és Marco Rubio katolikus hite, valamint az a tény, hogy Jeb Bush a felesége kedvéért áttért a katolikus hitre, sokak szemében megbocsájthatatlan bûn. Meglepô viszont, hogy az elnökjelöltek közül Trumpnak van a legszorosabb kapcsolata a zsidó közösséggel és Izraellel. Trump ízig-vérig New York-i, zsidó barátokkal nôtt fel, üzlettársai, alkalmazottai és bizalmasai között számos zsidót találunk. Korábban ô volt az New York-i Izrael Nap egyik fôvédnöke is, és a Katrina hurrikán után a cedaka dobozokban gyûjtött a zsidó károsultak megsegítésére. Számos zsidó szervezet is kitüntette a közösségért

végzett munkájáért. Trumpnak ingatlanbefektetései vannak Izraelben. Ramat Gan-ban egy hatalmas Trump Plaza Tower-t akart építeni, de késôbb eladta a telket. 2013ban az izraeli választások elôtt videóüzenetben biztosította támogatásáról Netanjahut, akivel baráti a kapcsolata. És ha mindez nem lenne elég, Trumpnak ortodox zsidó lánya van. Ivanka Trump a dúsgazdag és igencsak vallásos Jared Kushner felesége lett, de elôtte ortodox elôírás szerint áttért a zsidó hitre. Szombattartó és kósert eszik. Trump nemrég arról panaszkodott, hogy szombaton nem tud a lányával beszélni, mert az nem veszi fel a telefont. Zsidó közönség elôtt azt hangoztatja, hogy „imádja” Izraelt, sôt, beszédet is mond a befolyásos lobbi-szervezet, az AIPAC (The American Israel Public Affairs Committee) rendezvényén, de nem hajlandó elfogadni támogatásukat. Azt hangoztatja, hogy „semleges” az izraeli-palesztin konfliktusban, nem úgy, mint Obama, aki „rettenetes politikát” folytat a Közel-Keleten. Kétértelmû nyilatkozatai népszerûek az amerikai arab szavazók között is. Amikor zsidó támogatói kérdôre vonták, azt magyarázgatta, hogy csak úgy tud jó alkut kicsikarni ha „semleges”. Amikor David Duke, az egykori Klu Klux Klan vezér bejelentette, hogy támogatásáról biztosítja, Trump azt állította, hogy nem ítélheti el Amerika elsô számú antiszemitáját, mert azt sem tudja, kirôl van szó. Trump egy csapásra az amerikai szélsôjobb kedvencévé vált. Néhány évvel korábban Trump még a New York Times-ban ostorozta Duke-ot. Ám késôbb elhatárolódott a KKK vezértôl. Hillaryt hazugnak tartja, szerinte minden idôk legrosszabb amerikai külügyminisztere volt. Személyesen viszont baráti kapcsolatokat ápol Clintonékkal, akiknek korábbi politikai kampányait anyagilag is támogatta. Sôt, egykoron esküvôjére is meghívta a Clinton házaspárt, és Clinton lánya, Chelsea, és Trump lánya, Ivanka ma is

molókkal- próbálnak meggyôzôdni arról, hogy jogosan kérték-e az adott személyek a menekült statuszt. Ukrajnában az átlagbér 3830 hvrinya (40 ezer forint vagy 200 ausztrál dollár), és a belsô menekülteknek havi 442 ukrán hvrinya (4642 forint, kb 23 ausztrál dollár jár.)- már amikor ez a királyi támogatás nincs felfüggesztve. Az OCHA közlése szerint március 24ig az ukrán kormány mintegy 1.75 millió menekültet regisztrált. A Csonka Magyarországgal szomszédos Ukrán Köztársaság a magyarság számára nagyon fontos, már csak azért is mert az ezeréves Magyarország Kárpátalja területet elôször Csehszlovákiához, majd 1945-ben a Szovjetúnió Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaságához csatolták. 1943-ban a „mintakép demokrata” Benes a lakosság megkérdezése nélkül nagylelkûen átpasszolta Kárpátalját Sztálinnak. Ennek a moszkvai találkozónak egyik bizár eseménye volt az, hogy a magyarországi demokrácia, --- pontossabban szerintük a demokrácia hiánya --- a két etnikai tisztogató világbajnok figyelmét milyen hosszú ideig elfoglalta. A magyar-ukrán határ közelében van

Sátoraljaújhely ahol a versaillesi „béketeremtôk” megmutatták a gyakorlatban mit gondolnak a népek önrendelkezésérôl. A trianoni rablóbéke után Sátoraljaújhelyt ketté vágták, és tisztán stratégiai okokból a város vasútállomása és környéke minden egyéb szempont mérlegelése nélkül a csehszlovák oldalra került. Az elszakított városrész Slovenske Nove Mesto (magyarúl Újhely) néven található a térképen. Abban a falúban ma már a tótok vannak többségben. Visszatérve az ukrán krízishez, a kárpátaljai magyarok zöme a trianoni határ melletti sávon él és ugyanazokkal a gondokkal küzd mint Ukrajna többi népe. A boldogtalan, tehetetlen, elszegényedett ember sokszor humorral próbálja megkönnyiteni az életét: --- Amikor egy háziasszony azt kérdezi egy kijevi boltban, hogy miért növekedett néhány nap alatt a zöldborsó ára mivel szerinte hazai termékrôl van szó, a pénztárnál ûlô hölgy visszavág: --- Tévedés asszonyom, nálunk csak a háború hazai, minden más viszont import.

/äA‘‘‹ÎŸ_Ì¡‘ΡäÎkΠ^Ì

6ZHHW.LVV&DNH6KRS

7 :HOOLQJWRQ&DNH6KRS %RQGL5G%RQGL 2SS:HOOLQJWRQ6W 7HO

2016. április 21.

Melbourne-i Konzuli Iroda elérhetôségei: Cím: 123 St. Georges Rd., Nth. Fitzroy, VIC 3068 (Bocskai Központ) E-mail: [email protected] Honlap: www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/ melbourne/hu Bejelentkezés elôzetes idôpontfoglalás alapján munkanapokon 13:00-16:00 óra között az alábbi telefonszámon:

(03) 9486-3397

Ukrán válság (Második rész) Elmenekültél otthonodból, mert minden nap életveszélyes, dúl a polgárháború. Végre meghúzódsz országod békés részében, remélve, hogy belátható idôn belül visszatérhetsz otthonodba. Közben valamibôl élni is kell, és igy a kormánytól vársz segítséget. Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló irodája (OCHA) rámutat, hogy az Ukrajnában elhúzódó konfliktusban a gazdasági nehézségekkel és a magas munkanélküliséggel küzdô emberek felélték tartalékaikat és ezért az államhoz fordultak segítségért. Az ENSZ iroda hozzátette: a regisztrált belsô menekültek száma tavaly december óta minegy 100 ezer emberrel nôtt. Ugyanakkor a kijevi hatalom a belsô menekültek szociális juttatásainak kifizetését felfüggesztette, és a kifizetéseket véglehesen is megvonhatják. A kormány ezt azzal indokolja, hogy nem mindegyik menekült statusz megalapozott. De mivel nincsenek meg a megfelelô jogi keretek, a helyi hatóságok különbözô módszerekkel, házkutatásokkal vagy szemtanú beszá-

Kroyherr Frigyes

2016. április 21.

MAGYAR ÉLET

7. oldal

HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK - HÍREK közeli barátnôk. A tömegek megbabonázva hallgatják gyakran értelmetlen monológjait, „Amerikát naggyá akarom tenni!” --– harsogja. A sajtót megnyugtatja, ha megválasztják elnöknek „egészen más személyiségem lenne”. A kampányrendezvényeken mindig vele van –-- a most éppen harmadik gyerekével terhes –-- Ivanka lánya. Trump megérti hogy lánya szombaton nem utazhat, akkor zsinagógába megy a férjével. Az amerikai elôválasztási kampánynak mindig is volt egyfajta cirkuszi hangulata, de Trump feje tetejére állította a Republikánus Pártot. Megfenyegette ôket, ha megtagadják tôle az elnökjelöltséget, akkor zavargások is lehetnek. Ilyen jelöltet még nem láttak Amerikában. Lázár György (szombat) *** Az osztrák belügyminisztérium úgy döntött, hogy kisajátítja, vagyis állami tulajdonba veszi a felsô-ausztriai Braunau am Inn központjában álló házat, amelyben Adolf Hitler, a késôbbi náci vezér született 1889. április 20-án. A kormány ugyanis úgy véli, ez az egyetlen megoldás, ha meg akarják akadályozni, hogy az épület a fasiszta szimpatizánsok központja, egyfajta zarándokhelye legyen --– nyilatkozta egy szóvivô az osztrák sajtónak. Az épületet a nácik 1938-ban emlékhellyé nyilvánították. A második világháború után semmilyen jelzés nem utalt rá, hogy milyen jelentôsége van az épületnek, csak egy kô állt mellette, amelyre azt írták: „A békének, szabadságnak és demokráciának. Soha többé fasizmust! Halottak milliói figyelmeztetnek”. A házat 1977 óta birtokolja a jelenlegi tulajdonos, Gerlinde Pommer családja, és sokáig bérbe adták az állanak, hogy fogyatékosok otthonaként mûködjön. Az utóbbi években viszont üresen állt. A kormány egyelôre azon dolgozik, hogyan teremthetné meg a törvényi hátterét a kisajátításnak. *** A német szövetségi rendôrség tavaly több százezer eurót kobzott el menedékkérôktôl ellátásuk és esetleges hazatérésük finanszírozásra –-- írta a Bild címû lap kormányzati adatokra hivatkozva.

A szövetségi kormány az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag) frakciójának írásbeli kérdésére adott válaszában azt írta, hogy a határôrizetet végzô szövetségi rendôrség munkatársai a belépésre jelentkezô menedékkérôktôl átkutatásuk során elôzetes számítások szerint 349 438,97 eurót koboztak el. A német jogszabályok szerint a menedékkérôknek a munkanélküli ellátás leggyakoribb formájában, az úgynevezett Hartz IV segélyben részesülô állástalanokhoz hasonlóan elôször fel kell élniük jövedelmüket és vagyonukat, és csak akkor igényelhetnek közpénzbôl finanszírozott segítséget, ha már mindenük elfogyott. Az elôírás betartatása tartományi hatáskörbe tartozik, ezért nincs egységes, az országban mindenütt alkalmazott eljárás. Így például Bajorországban a hatóságok 750 eurós értékhatár felett minden készpénzt és értéktárgyat elvehetnek a menedékkérôktôl. Baden-Württembergben 350 euró, Hessenben 200 euró az értékhatár –-- írta a Bild. Hasonló szabályozás van érvényben más országokban, köztük Svájcban és Dániában is, ahol két hónapja vezették be, hogy ha 10 ezer koronánál nagyobb értéket birtokol egy menedékkérô, akkor elkobozható az összeghatár feletti érték. Az új jogszabályt még egyetlen esetben sem alkalmazták. *** Az Európai Unióban évente megközelítôleg 24 milliárd eurót költenek kábítószerre. így ez jelenti a szervezett bûnözés egyik fô jövedelemforrását --derült ki az európai rendôrségi hivatal (Europol) közzétett jelentésébôl. Az Europol a Kábítószer és Kábítószerfüggôség Európai Megfigyelôközpontjával (EMCDDA) együttmûködve készítette el a 2016. évi jelentését, amely szerint 38 százalékos piaci részesedéssel változatlanul a kannabisz számít a legszélesebb körben fogyasztott tiltott kábítószernek az EU-ban. Ennek éves forgalmát körülbelül 9,3 milliárd euróra becsülik. A dokumentumban azt írták, 22 millió felnôtt jelezte, hogy az elmúlt évben használt kannabiszt. Az anyagot napi szinten használók aránya a felnôtt lakosság 1 százalékára tehetô.

Évi 6,8 milliárd euróval a heroin részaránya 28 százalékos az európai drogpiacon. A kábítószerrel összefüggô halálesetek és a szociális ellátórendszerre háruló költségek jelentôs hányada a heroinhoz kapcsolódik. Az Európai Unióban még mindig a kokain a legáltalánosabban használt tiltott stimuláns. A fôként Nyugat- és Dél-Európában elterjedt kokain piacát évi 5,7 milliárd euróra becsülik. A szakértôk arra is felhívták a figyelmet, hogy a tiltott drogok legális helyettesítôjeként egyre szélesebb körben elterjedtek az úgynevezett új pszichoaktív szerek. A tavalyi évben legalább száz ilyen új szer jelent meg a piacon. A jelentés készítôi szerint az illegális drogüzlet gyakran szorosan összefonódik más típusú bûncselekményekkel, például a terrorizmussal, torzítja a gazdaság mûködését, és komoly terhet jelent az állami intézmények, valamint a társadalom számára. A helyzetértékelésbôl kiderült, hogy bár a diverzifikáció folytatódik, a hagyományos csempészútvonalak továbbra is fennmaradtak. Az útvonalak a korábbiaknál kevésbé áruspecifikusak, ugyanakkor továbbra is kihasználják a törvényes szállítási és logisztikai infrastruktúrákat: a tengeri szállítókonténerek kényelmes szállítási módot jelentenek a csempészek számára. A legnagyobb európai kikötôk, köztük Rotterdam és Hamburg számítanak a leginkább használatos belépési pontnak. Az internetes piacok mindemellett új lehetôségeket kínálnak a kábítószerértékesítésre. A bûnszervezetek általában egy-egy földrajzi helyen koncentrálódnak, a hagyományos központok mellett azonban új területek is megjelennek. A Dél-Kaukázus például egyre jelentôsebb szerepet játszik a kábítószerkereskedelemben. --- Az uniós kábítószerpiacot két egyszerû motiváció irányítja: a profit és a hatalom. Ennek, és a kábítószerpiac társadalomra gyakorolt tágabb hatásának megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenthessük a kábítószerek okozta károkat ---- vélte Alexis Goosdeel, az EMCDDA vezetôje. Rob Wainwright, az Europol igazga-

Nyitva hétfô kivételével minden nap reggel 8.30-tól du. 4.30-ig.

1 Centre Road, Brighton East 3187 Tel.: 9592 4222

email: [email protected] www.hartartplus.com.au Minden vasárnap “jó ebédhez szól a nóta” az asztalnál Kroyherr Sylvester énekes, gitárral

tója hangsúlyozta: az egyik legnagyobb bûnözôi piacnak számító drogkereskedelem összefonódása a bûncselekmények egyéb formáival kiemelkedô veszélyt jelent az EU belsô biztonságára. *** Felfegyverzett, civil ruhás biztonsági ôrök dolgoznak majd egyes vonatokon a Franciaországot megrázó terrorcselekmények után megerôsített biztonsági intézkedések részeként --közölte Guillaume Pepy, a francia állami vasúttársaság (SNCF) elnöke. A személyzetnek joga lesz rá, hogy szükség esetén tüzet nyisson. A közlekedés biztonságáról szóló törvény, amely lehetôvé teszi ezt a lépést, szerdán lépett hatályba. Pepy arról is beszámolt, hogy a repülôtéri biztonsági rendszerhez hasonló beléptetô kapukat továbbra is mûködtetik a Thalys expresszvonat indulási és érkezési pontjain. A Thalys járatai Franciaországban, Belgiumban, Németországban és Hollandiában közlekednek. Tavaly augusztusban egy felfegyverkezett, 26 éves marokkói iszlamista lövöldözött az Amszterdam és Párizs között közlekedô Thalys expresszvonaton Belgium területén, hárman megsebesültek. A lövöldözôt két szabadságos amerikai katona és egy diák ártalmatlanná tette, majd a rendôrség letartóztatta. *** A franciáknál születik Európában a legtöbb gyermek, Magyarország talán kifelé jön a gödörbôl, Bulgáriában a legfiatalabbak, míg a déli országokban a legidôsebbek a nôk elsô gyermekük születésekor –-- derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) kedden kiadott jelentésébôl. Míg kontinensszerte több gyermek született 2014-ben, mint a kétezres évek elején, a magyarországi termékenységi adatok is azt mutatják, hogy felfelé indultunk a 2010-ben tapasztalható mélypontról. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint ma egy szülôképes korú nôre hazánkban 1,44 gyerek jut, amivel ugyan még mindig a lista alsó harmadában vagyunk, de már elôrelépést jelent a 2010-es 1,25-ös adathoz képest. Az általunk megkérdezett szakértô ugyanakkor felhívta a figyelmünket: mindez nem jelenti azt, hogy több gyermek jönne világra hazánkban, a születések száma ugyanis valójában stagnál. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese kifejtette: azzal, hogy az 1975 körül született nagy létszámú generáció –-- az úgynevezett Ratkó-unokák –-- átlépik a 40 évet, egyre kevesebb a gyermekvállalási korban lévô nô, akik viszont arányaiban több gyermeket vállalnak, mint az utóbbi években –-- így jön ki a magasabb termékenységi mutató. A valódi adatok Magyarországon ugyanakkor kedvezôbbek is lehetnek a statisztikákban megadottaknál, a szülôképes korban lévô nôk egy része jelenleg ugyanis valójában nem él itthon, hanem külföldön dolgozik. Ezért aztán a 2014-ben megszületett 93 821 baba valójában kevesebb édesanyától származik, mint ahányan hivatalosan Magyarországra vannak bejelentve. A kedden nyilvánosságra hozott Eurostat-jelentés szerint egyébként öszszesen 5,132 millió gyerek született 2014-ben az Európai Unió országaiban. A legtöbb jövevényt Franciaországban

(819 300) regisztrálták, majd NagyBritannia (775 900), Németország (714 900), Olaszország (502 600) és Spanyolország (426 100) következik. A legmagasabb termékenységi arányszámokat Franciaországban (2,01), Írországban (1,94) és Svédországban (1,88) mutatták ki a statisztikusok. Az eredmények rávilágítanak, hogy immár nem Kelet-Közép-Európában vállalják a nôk a legkevesebb gyermeket, a lista utolsó helyeit átvették a mediterrán országok. A legalacsonyabb termékenységi értékeket Portugáliában (1,23), Görögországban (1,3), Cipruson (1,31), valamint Spanyolországban mérték. A déli országokban ráadásul tovább is várnak a családalapítással. Olaszországban tolódott ki legtovább ez az idô: ott átlagosan 30,7 évesen szülik meg elsô gyereküket a kismamák, de Spanyolországban is 30,6, Görögországban pedig kereken 30 ez a szám. Kapitány Balázs mindezt nem csak gazdasági okokkal magyarázza (délen óriási a fiatalok munkanélkülisége, sokáig élnek egy fedél alatt a szülôkkel, és a bérlakásrendszer is kedvezôtlen), hanem kulturálisakkal is. Ezekben az országokban ugyanis jellemzôen több feladat hárul a nôkre, így nehezebb is számukra a gyermekvállalás. Az unión belül Bulgáriában szülnek legfiatalabban a nôk, átlagosan 25,8 évesen. Ôket Románia követi, ahol 26,1 évesen válnak anyává. Magyarországon átlagosan 27,7 évesek a hölgyek az elsô baba vállalásakor, de ez is az uniós átlag (28,8 év) alatt van. A viszonylag korai családalapításnak a gyökerei a szocialista idôszakban keresendôk: Kapitány Balázs szerint a keleti blokk országaiban annak idején elterjedt, hogy 25 évesen már szülôvé „kell” válni, a teljes foglalkoztatottság miatt pedig azért sem kellett aggódni, hogy a gyermekvállalás után nem sikerül elhelyezkedni. 1990 után ugyanakkor a szocialista tábor útjai kétfelé váltak: Romániában, Bulgáriában és például Ukrajnában átlagosan hamarabb vállalnak gyermeket, a termékenység viszont alacsony, hiszen nagyon sokan megelégszenek egyetlen utóddal is. Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában viszont tovább várunk, ám jellemzôen nagyobb családot is szeretnénk. A mostani adatok alapján viszont úgy tûnik, ez nem feltétlenül sikerül, a termékenység Bulgáriában 1,53, Romániában 1,52 volt, mely mutatók egyaránt magasabbak a magyarnál.

ÜGYVÉD BUDAPESTEN nagy gyakorlattal és szakértelemmel, mindenféle ügyintézést, jogi tanácsadást vállal.

Forduljon bizalommal:

Dr. Horváth Anna e-mail: [email protected] fax: (0011) 36-1-4038503

8. oldal

MAGYAR ÉLET

2016. április 21.

„TRIANON ÉS A SZLOVÁK NEMZETHALÁL”??? A fenti címen jelent meg írásban Pethô Tibor Szarka László történésszel készített interjúja a Magyar Nemzet 2016. március 26-i számában. Az írás néhány érdekes, elgondolkoztató és megszívlelendô, de több nehezen elfogadható gondolatot is tartalmaz. Szarka László elmondja, hogy szlovák részrôl idôrôl-idôre elhangzik: helytelen a valamikor soknyelvû, soknemzetiségû Magyar Királyságot még mindig Magyarországként emlegetni. A szlovák kivánság abszurditása --– jegyzi meg helyesen a történész –-- az, hogy a mai Szlovákia is többnemzetiségû és többnyelvû ország, mégis, az államalkotó többség után Szlovákiának neveztetik. Tegyük hozzá: és mindez nem az Árpád-ház vagy a Hunyadiak idején, hanem a modern XXI. században történik... Az igaz ---- folytatja Szarka --–, hogy a kiegyezés utáni dualizmus-kori magyar politika, s fôként a Szabadelvû Párt egyik célja egy etnikailag homogén állam megteremtése volt. Ennek érdekében állítólag egyszer betiltották a 2 milliós szlovák nemzet egyetlen országos kultúrális intézményét, a Matica Slovenskát, és három szlovák nyelvû gimnáziumot is. Az akkoriban dinamikus fejlôdésnek indult Monarchia nagyvárosainak nagy építkezéseire pedig a jobb megélhetés, nagyszámú munkalehetôség miatt tódultak a szlovák munkások: kômûvesek, ácsok, kubikosok stb., ami –-- a már említett állítólagos magyarosító törekvésekkel együtt --– a szlovák nemzetvédô fejekben felvetette a tel-

Megrendülten járkálok már néhány napja, és errôl semmi egyéb, csak egy vaskos könyv tehet. Ártatlanul, jeltelen sírban –-- ez a címe. Az alcíme pedig: A Kristóf-ügy. Arról a Kristóf Lászlóról (1911–1959) van szó, aki csendôrnyomozó törzsôrmesterként 1944. július 27-én társaival részt vett Ságvári (Spitzer) Endre kommunista ellenálló lövöldözéssel és több halálesettel végzôdô letartóztatási kísérletében, és akit ezért a bosszúálló pártállam 1959. november 28-án felakasztatott. Zétényi Zsolt munkája purgatóriumos mû. Távolról sem lehet elintézni azzal, hogy íme, felmutat egy esetet és tisztázza egy máig –-- szokásosan -– a történelemhamisító-manipulatív hazugságok hálójába gabalyított mítoszképzés valódi részleteit, hátterét, ilyen-amolyan összefüggéseit. Nem, Zétényi ennél is jóval mélyebbre nyúl és többet markol. Elénk tárja a kommunista elvetemültség és aljas bosszú módszertanát, és egy méltánytalanul évtizedekig mocskolt-becsmérelt, valódi történelmi-társadalmi szerepétsúlyát még csak megközelítôleg sem felmutató, tradicionális, nagy múltú rendvédelmi szervezet --– a magyar királyi csendôrség –-- igaz valóját, embereivel, szabályaival, mûködési területeinek és mûködési fejezeteinek alapos, érzékletes-érdekfeszítô, roppant informatív ismertetésével. Megállapítja, hogy a csendôrség „a magyar történelmi, társadalmi viszonyokhoz idomulva, eredményesen védte a közrendet és a közbiztonságot Magyarország vidéki területein... 90 százalékos bûnügyi felderítési eredményességével európai összehasonlításban kiváló teljesítményt nyújtott”.

jes beolvadás, a „nemzethalál” rémképét –- említi meg Szarka történész. Való igaz (már a radikálisan liberális és ellenzéki Jászi Oszkár, a Károlyi Mihály féle nemzetveszejtô kormány egyik minisztere is megírta „A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés” ---- 1912, Budapest ---- címû mûvében), hogy a több mint 1 évszázados török hódoltság után fôleg a Duna-Tisza közén, de a tiszántúli területeken is tragikusan megritkult magyarság az 1789-1910 közötti idôszakban igen nagy számban olvasztott be magába nem-magyar népességet. De a magyar nacionalizmussal legkevésbé sem „vádolható” Jászi ennek okát nem egy központi magyar politikai akarat sikerességével magyarázta, hanem a következôkkel: „Schwartner még 1809-ben is csak 3 millióra becsüli a [törökök által megtizedelt] magyarságot s ezzel, mint lelkes magyarbarát, a pesszimisztikus jóslatokat igyekezett megcáfolni. Vagyis még a 19. század elején is, szándékosan optimisztikus számítás szerint 10 milliós népességbôl legfeljebb 3 millió a magyar!” Majd leírja, hogy az 1850-es népszámlálási adatok viszont már 5 millió magyart, és 6.3 millió nem-magyart mutatnak. Ami azt jelenti, hogy ha az akkori természetes népszaporulati rátával számolunk mindkét oldalon (s miért ne ezzel számolnánk), akkor a magyarság 63 év alatt 1.7 millió idegen nemzetiségût olvasztott be magába! S mivel éppen ebben az idôszakban velünk szemben

ellenséges politikai hatalom uralkodott, így nyilván nem merülhet fel az a vád, hogy az államhatalom magyar érdekeket erôltetett volna a nemzetiségekre. Egyébként is, ha az 1/3-nyi magyarság hegemóniája valóban erôszakon vagy más ilyen mesterkedésen alapult volna, akkor ilyen létszámaránnyal nem sok esélye lett volna a magyarságnak a megmaradásra. Jászi így folytatja a gondolatmenetet: „... felmerül a kérdés, hogy a magyar elemnek ezt a rendkívüli beolvasztó hatását mi okozta? A legkisebb kétség sem férhet ahhoz, hogy itt egy teljesen öntudatlan és békés folyamattal állunk szemben. A magyar nép... visszatért termékeny síkságaira vagy megerôsödött azokon és békés, verejtékes munkával egyre intenzívebb mezôgazdaságot és annak nyomán pezsgôbb városi életet fejlesztett ki. Ezzel napról-napra fokozta a cseregazdasági élet ritmusát, melybôl mindenütt fejlettebb forgalom, kultúra és szabadság állt elô. Ez a magasabb életlehetôség, ez a tökéletesebb közlekedés, ez a melegebb kultúra volt az, mely városainkat megmagyarosította, s az idegen falusi népet is beolvasztotta...”. A számok nyelvén ezt így fogalmazta meg Jászi Oszkár: „Az egész magyarság száma 1789-1900 között 2.3 millióról 8.6 millióra szökött fel, ami 6.3 milliónyi, 270%-os szaporulat!” Ugyanakkor „a nem-magyar népesség szaporulata 5.7 millióról 8.1 millióra nôtt, ami 2.4 milliónyi, „csupán” 43%-os növekedést jelent a magyarság 270%-os szaporo-

Jeltelen sírok fényei (Ami pedig a szellemét illeti, egyetlen, de annál megrendítôbb példa: a csendôrök rádiója 1945. február 12-én, a budai kitöréskor sugározta utolsó adását. A következôk hangzottak el: „Csendôr Bajtársak! A királyi vár romjai között teljesen körül vagyunk zárva. Kenyerünk, vizünk már napok óta nincs. Életünkkel leszámoltunk, sorsunkat a jó Istenre bíztuk. Ha nem éljük túl ezt a poklot, családunkról gondoskodjatok. Isten, áldd meg a magyart! Éljen Magyarország! Éljen a m. kir. Csendôrség!” Zétényi hozzáfûzi: „ez volt a csendôrség búcsúüzenete”.) Éppen a látszólag tárgyilagos-hûvös ismertetés eszköztárának korrekt, következetes alkalmazásával –-- régi, jól bevált, tisztességében is igen hatásos módszer ez („én nem magyarázok, én nem kommentálok, én megmutatok”) –-- érhetô el az a rendkívüli hatás, ami miatt (felkavaró volta következtében) purgatóriumosnak nevezhetem ezt a vaskos, a Magyar Napló által kiadott kötetet. Mert valóban tisztítótûz ez: hûvös hullámként, tényleg a kétszer kettô józanságával állhat elôttünk a nagybetûs igazság Ságvári Endre ügyében éppúgy, mint a Kristóf Lászlóéban. Bár a vállalkozás igazi –-- hôsies erôfeszítéssel megvalósított –-- célja, hogy egy negyvennyolc éves korában meggyilkolt, nógrádverôcei születésû igaz magyar férfi becsületét visszaadja, de párhuzamosan az ürügyként felhasznált Ságvári-história is többszörösen reflektorfénybe kerül. Joggal. Hiszen évtizedeken át hatalmas kommunista példaképet kreáltak egy fana-

tikus, kegyetlen terroristából, az ifjúság (KIMSZ --– Kommunista Ifjúmunkás Szövetség) vezérének kiáltották ki (emlékszünk, ugye: „Kimszesek vágtak hajdan e tájnak, / Élükön Ságvári járt. / Hôsies tettre, harcra nevelte ôket a lángszavú párt”). És a hódító idegen hatalmat szolgáló, hazaárulóhelytartó lángszavú párt egyeduralma múltán, amikor még a 21. század második évtizedének elején is egy magyar nagyvárosban egyetemi gyakorlóiskola és gimnázium viselte Ságvári nevét, akkor még a minap is voltak magukat magyarnak és értelmiséginek nevezô –-- sôt, még nemzeti szellemûnek is tartó, kormánypárti hírportált szerkesztô! –-- emberek, akik irdatlan cécóval protestáltak, amikor végre ezt az elnevezést meg akarták változatni. (Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumot és az SZTE Ságvári Endre Általános Iskolát 2015. szeptember 1-jétôl összevonták; az intézmény új neve SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola.) Ha nem ott volna szeretteim jelentôs hányadának sírja, ha nem ott telik el a történésekben oly gazdag, édes ifjúság, ha nem Juhász Gyula, Bálint Sándor és még néhány nagyszerû emberünk szülôvárosa lenne, ha nem lenne a Tiszának olyan feledhetetlenül csodás illata --– alighanem szégyellnem kellene, hogy Szeged városában láttam meg a napvilágot… És igenis meg kell tudni Ságváriról, hogy a húga ---- 1970 és 1985 között Budapest Fôváros Levéltárának igazgatója –-- még 1989-ben is azt írta róla, hogy „a szó szoros értelmében népnevelô volt”, aki sokféleképpen ma-

dásával szemben.” Tehát az 1787-1900 közti idôszakban mintegy 2 millió idegenajkú ember olvadt be a magyarságba! Összefoglalva tehát Jászi statisztikai adatainak lényegét, nyugodt meggyôzôdéssel kijelenthetjük, hogy az a nagyszámú asszimiláció, ami pl. a szlovák nemzetvédôk fejében felvetette a „nemzethalál” rémképét, az egy természetes, békés, fejlôdô társadalmi folyamat következménye volt, mégha a vizsgált idôszak vége felé történtek is ennek az asszimilációs folyamatnak a gyorsítására erôtlen magyar politikai próbálkozások, mint pl. a három szlovák nyelvû gimnázium bezárásának esete. A fô kérdés Szarka László válaszával kapcsolatban azonban nem is ez. Hanem az, hogy egy olyan kaliberû, magyar származású történész, mint a Galántai születésû, egyetemi tanulmányait Pozsonyban végzô Szarka László, aki már 1978-ban megkapta a magyar állampolgárságot, majd a Magyar Tudományos Akadémia munkatársává is válhatott, miért csak a valós eseményekhez képest lényegtelen, de a szlovák nacionalisták által erôsen felnagyított történelmi „példákat” említi, s miért nem szól a szlovák vádakat könnyedén helyére rakó, mert valós bizonyítékokról? Véleményem szerint Szarka Lászlónak nemcsak a Jászi által leírt békés és természetes beolvasztást kellett volna megemlítenie, hanem azt is, hogy viszont miként bántak a szlovákok (és a csehszlovákok) az 1919-ben

mások segítségével kreált országukban rekedt magyarokkal. Pedig lenne mit elmondani. Kezdhetnénk mindjárt azzal, hogy az 1919 szeptemberben Saint-Germainben megkötött nemzetközi kisebbségvédelmi szerzôdést, mely többek közt a kisebbségek törvény elôtti egyenlôségét, szabad anyanyelvhasználatát, és anyanyelvi iskoláztatásának jogát volt hivatva biztosítani, milyen arcátlanul, semmitôl sem tartva ignorálták az évtizedek alatt, de valójában még ma, a 21.századra sem érték el ezekben a kérdésekben azt a szintet, amit közel 100 éve már megígértek s amire aláírásukkal magukat akkor elkötelezték. Felsorolni is nehéz lenne azokat az emberellenes és kisebbségellenes bûnöket, amiket a csehszlovák és szlovák hatóságok elkövettek a felvidéki magyarság ellen, mint pl. az erôszakos kitelepítések, tiszta magyarlakta településeken iskolák bezárása, anyanyelvhasználatot pénzbírsággal is büntetô eljárások bevezetése, magyar területek közigazgatási határainak újraszabása a magyar többség statisztikai elcsökevényesítése céljából, az egyházak elsorvasztása, az úgynevezett „zsellértörvény”, a „földbirtoktörvény”, és a „földreform” behozatala, mely megfosztotta a magyar parasztságot a földjeiktôl. Vagy a felvidéki magyarok állampolgárságának egyszerû felfüggesztése, mely pl. a nyugdíjjogosultságot, és más állami juttatásokhoz való jogot is érintette, stb., stb. Nem tudom, hányan tudják, hogy a II.vh. végén a szlovákok ter-

gyarázta, hogy „nem isten, hanem a természeti erôk alakítják az ember életét”. És Zétényi Zsolttól értesülhetünk arról is, hogy Ságvári Endre felesége 1949-tôl 1976-os --– miniszteri fôtanácsosként történt –-- nyugdíjba vonulásáig „az Igazságügyi Minisztérium különbözô vezetô beosztásaiban mûködött, így a kegyelmi osztály vezetôjeként, illetve helyetteseként, és ô készítette a halálraítéltek kegyelmi kérvényeinek igen sokszor, legtöbbnyire elutasító javaslatait a miniszter számára, 27 éven keresztül több száz halálos ítélet ment át a kezén… a minisztériumban csak »a halál angyalának« nevezték”. Az a végzetes nap 1944-ben azonban annak az életét is meghatározta, akirôl nincs elnevezve sem gimnázium, sem kismillió utca, tér, intézmény, ifjúsági tábor és még annyi minden. Akirôl nem szól induló és akinek rokonsága nem igazgatói és nem fôtanácsosi munkakörökben tevékenykedett. És akinek testét ismeretlen helyen kaparták el, mint az elhullott állatét, és amikor a húga a hatvanas években kérvényezte, hogy hazavihesse a verôcei temetôbe, kérvényét elutasították. Akinek neve még mindig nincs a kötelességteljesítô, bátor és példamutató magyar hôsök nevei között. Ahogyan Zétényi írja róla: „Nyugodjék ismeretlen nyugvóhelyén tisztességben, békében! Nevét sokáig ôrzi majd az emlékezet a magyar rendvédelem hôsei között.” Igen: Kristóf László a kötelességét teljesítette csupán, amikor a Budakeszi úton, a Nagy Béla-féle (Szép Ilonka) cukrászdában azon a kora estén a követett és súlyosan „priuszos” egyént két társával igazoltatni akarta

–-- az viszont rájuk támadt, ôt combján súlyosan meglôtte, Pétervári Jánost megölte, harmadik társuk pedig a menekülni akarót sebesítette meg halálosan. Tizenöt év múltán ezért kell neki „bûnhôdnie”, életével fizetnie egy ködös novemberi hajnalon ott, a Kozma utcában… Ártatlanul, jeltelen sírban pihenve. „Halála a hûség és kötelességteljesítés példájának beteljesedése volt… hivatását soha meg nem tagadó, gyilkosait nem igazoló rendvédô katona, halála hôsi halál.” E sorok írója jó barátként legalább húsz-huszonöt éve ismeri és becsüli Zétényi Zsoltot, de be kell vallania, úgy érzi, Zétényi jogászi-tollforgatói minôségében alighanem eddigi mûködése csúcsára ért ezzel a kötettel. Bebizonyította, hogy mennyire meszszire tudnak fényleni a jeltelen sírok: Kristóf László csendôrnyomozó törzsôrmestert ugyanúgy abba a bizonyos 301-es parcellába temették, mint Nagy Imrééket vagy azt a Francia Kiss Mihályt, akit alig két évvel korábban kísértetiesen hasonló históriai mögöttesekkel a háttérben, hasonló bosszúból akasztanak fel. A jeltelen sírokban nyugvók, látjuk, a legbeszédesebb halottak. Különösen így tavasszal… (Hiszen 1989-ben is tavasszal kezdték feltárni a jeltelen sírokat.) És a sírokból –-- ezért járkálhat az ember megrendülten napok óta –-- íme, messzi földeket bevilágító fény ragyog, közel hatszáz oldalon nyugodt magabiztossággal dokumentálva, hogy tényleg mennyire igaza volt Szophoklésznek: az igazság a legerôsebb érv.

Domonkos László (Magyar Hírlap)

2016. április 21. vezték, hogy a közeledô orosz (bocsánat, szovjet) hadsereggel dél felé kinyomatják a teljes magyarságot, kutyástól-macskástól, unokástól, nagymamástól.... Ez az ördögi, és sajnos csak ritkán felemlegetett terv csupán azért nem valósult meg, mert a front fômozgása arrafelé észak-délibôl kelet-nyugativá alakult. A háború után minden magyar intézményt és szervezetet felszámoltak. Betiltották a magyar nyelv használatát, kirúgták az egyetemistákat, rátették a kezüket a magyar bankbetétekre, s mindezek után beindították a kitelepítéseket, közmunkára való elhurcolásokat. Több tízezer magyar családot szállítottak télen jéghideg, fûtetlen marhavagonokban Csehországba. S aki még ezek után is életben és talpon maradt valahogy, annak lebulldózerezésére kitalálták a „reszlovakizációt”, mintha a felvidéki magyarok az évszázadok alatt elmagyarosodott szlovákok utódai lettek volna... A magyarokat a németekkel együtt kollektíve bûnösökké nyilvánították, s az ezt rögzítô dokumentum (Benes elnök által 1945 augusztus 2-án aláírt elnöki dekrétum) azóta sem lett hivatalosan törölve a nemzetközi jog normái szerint. Mindezek a borzalmas tények egyike sem fért bele a riport kereteibe, ehelyett Szarka László történész arról beszélt, hogy nekünk magyaroknak fel kell ismernünk, hogy az a Trianon, ami nekünk mint legnagyobb modernkori tragédiánk rögzült, az a szomszédoknak nemzetállamaik megszületését jelentette. S hogy országaik megszületését részben maguknak, de részben a döntéseket meghozó nagyhatalmak helyi önérdekérvényesítésének is köszönhették.... Sovány vigasz ---- mondaná békés természetû öregapám. Felháborító, hogy egy magyar történész ilyesmirôl, s nem az általunk fentebb felsorolt, korántsem teljes szlovák bûnlajstromról beszél ---- mondom én. Véleményem szerint Szarka László témamegközelítése elfogadhatatlan. A szlovákság Trianon óta kifejtett magyarellenes akciói és azok kifogyhatatlan eszköztára sem idôben, sem formában, sem méreteiben, sem eredményeiben nem hasonlíthatók össze a szlovákságot magyar részrôl ért sérelmekkel. Ezt egy történelmet akárha felszínesen is ismerô személynek tudnia kell a határ mindkét oldalán. Hát még egy történésznek, akinek a családja az atrocitásokat feltételezhetôen végigszenvedte. Mert hogyan lehet ugyanazzal az erkölcsi/társadalmi/ történelmi mércével mérni pl. egy 16.századi eseményt, mint egy 21. századit? Igazságosan sehogy. Szarka László arra a kérdésre, hogy „A közös történelem feltárásán, bemutatásán túl mi segíthet még a megbékélésben”, többek között azt válaszolta, hogy „A közel 700 km hosszú közös határ mindkét oldalán található, nehéz helyzetû régiókat közös erôvel mielôbb ki kellene emelni hátrányos perifériahelyzetükbôl”. Ez emberséges gondolat, már bólintanék is rá, ha nem olvasnám tovább: „Nekünk (mármint magyaroknak) például be kellene látnunk, hogy nem önmagunkkal vagyunk határosak...”. Na kérem, akkor itt álljunk meg, és gondolkozzunk. Tehát a (tisztán, vagy túlnyomó többségében magyarok lakta) terület több évtizeden át végrehajtott (központilag elhatározott és kivitelezett, tehát szlovák részrôl tudatos és szándékos) lerobbantásának, elhanyagolásának a következményeit, ami egyértelmûen az ottani magyar közösségek megszüntetésére, kivéreztetésére irányult, s amit a szlovákok mindig szemrebbenés

MAGYAR ÉLET nélkül, sôt vehemensen tagadtak, azokat a károkat most közösen hozzuk helyre? Még bele is mennék, de aztán Szarka László következô mondatából megtudom, hogy mi nem is önmagunkkal vagyunk határosak! Tehát akkor azok a szerencsétlenek a történész szerint mégsem magyarok? Akkor viszont miért a magyar kormányt, a magyar államot kéri, hogy segítsen? Akkor most határosak vagyunk önmagunkkal, vagy nem? No de ez csak amolyan szónoki kérdés. Tudjuk rá a választ. Mi is, és Szarka László is. Nem tudom viszont, hogy járt-e már Szarka úr Párkány (Stúrovo) fôterén, s nézett-e onnan vissza a Duna víze felett dél felé. Ha nem, akkor érdemes lenne. Neki is földbe gyökerezne a lába a látványtól. Attól a lenyûgözô látványtól, ahogy az esztergomi várhegy, rajta a várral és a bazilikával, még ott a túlparton is a feje fölé tornyosul. És akkor próbálja meg elképzelni azoknak a magyaroknak az érzéseit, akik évtizedeken át minden alkalommal, amikor a Duna éppen kék vagy szürke, csillogó, vagy ködös víze felett átkúszott a bazilikából a harangszó. Földbe gyökerezett lábbal, elhomályosult tekintettel, összeszorult szívvel hallgatták. De egy percig se higgye Szarka László, hogy ez párkányi sajátosság, mert így volt (van) ez Gyulavarsándon, Feketegyarmaton, Abafalván, Bódvavendégin, Abaújnádasdon, Legenyén, Borsiban, Beregsomon, és még sokszáz, magyarok lakta településen, végig a csonkaország határa mentén. Méghogy nem önmagunkkal vagyunk határosak! Ilyet egy magyar történész szájából... Továbbmegyek. Elárulom Szarka Lászlónak, hogy az utódállamok sok évtizedes, határmenti kivéreztetési és erôszakos ki- és betelepítési terve csak részben sikerült. Van, ahol jobban, van ahol kevésbé. Borsiban pl. még volt annyi erejük a magyaroknak, hogy saját pénzbôl tetôt húztak a nagyságos fejedelem szülôházára. Csakhogy állva maradjon. Csicserben nyáron még magyarul kiabálják az utcán: tessék-tessék, finom édes a csicseri görögdinnye... S ha körbejárunk a határ mentén, végig megtaláljuk az élet ilyen jeleit. Ott, ôk még küzdenek azért, hogy önmagunkkal maradhassunk határosak. De ki tudja meddig bírják, ha a Budapestrôl érkezô Magyar Nemzetben közben olyanokat olvasnak egy magyar történésztôl, hogy ôk már nem is léteznek.... Utolsónak hagytam az interjú elsô kérdését, s az arra adott választ. Merthogy az egész beszélgetésnek végülis a Szlovákiában 2016 március 5-én tartott parlamenti választások, és azon belül a magyar pártok szereplése volt az apropója. A kérdés az volt, miért nem jutott be a parlamentbe megint az MKP, és miért sikerült ismét bejutnia a Hid-Most-nak. A válasz helyes irányba indult: „A szlovákiai magyarság gazdaságilag, regionálisan, politikailag erôsen tagolt, demográfiailag fogyó, identitásszerkezetében pedig egyre sokszínûbb társadalom”. Valóban, ez sajnos tényleg így van. Azt azonban én még magyarázatként hozzátettem volna (s most hozzá is teszem), hogy „köszönet” ezért a több évtizedes csehszlovák és szlovák magyarirtó akcióknak és manipulációknak. S ezzel el is jutottunk a riporter fenti kérdésére adható legigazabb, legpontosabb válaszhoz: miért nem jutott be az egyik, s miért jutott be a másik magyar párt. A helyes, és igen egyszerû válasz, amit megintcsak én, és sajnos nem a kérdezett történész ad meg, az, hogy mert mindkettôt ügyesen manipulálják a szlovákok. Az egyik szavazóbázisát

sorvasztják, vezetôit lejáratják, elszigetelik, míg a másikat --– vezetôiken keresztül –-- kábítják, csábítják, altatják, félrevezetik, olvasztják. A cél világos: csak olyan magyar párt legyen szlovák parlamenti tényezô, amelyik hajlik, idomul, alkalmazkodik, felad, befolyásolható. Jó és eredményes taktika. Másutt is tapasztaltunk már ilyet. S mégsem tanulunk. A megkérdezett Szarka László történész persze nem ezzel fejezte be a gondolatot. Hanem inkább pozitív szomszédságpolitikai irányvonal folytatásáról, és a magyar kormány megértô támogatásának szükségességérôl beszélt. Vagyis, megint mi nem csináljuk elég jól, Budapesten. Pozsonyban viszont minden a legnagyobb rendben. Amikor a pozsonyi kormány- és egyéb állami hivatalokban ilyen Szarka Lászlóval és hasonló magyarokkal készült cikkeket olvasnak a szlovák hivatalnokok, akkor valószínûleg úgy viselkednek, mint mi kisdobos korunkban tettük az erdôben, számháborúzás közben. Mi akkor a számunkat dugtuk a fák mögött. A pozsonyiak az ilyen magyar cikkek olvasásakor a nevetéstôl könnyezô, visszafojtottságtól lilára torzult arcukat rejtik akták, oszlopok és íróasztalok mögé. Ámbár, lehet az is, hogy nem rejtik. Hanem szabadon, nyíltan kacarásznak, nevetgélnek. Elvégre, láthatjuk, az övéké a pálya.... A garázsom falán a régi fényképek, térképek, metszetek között van egy fénykép, amit különösen kedvelek, gyakran nézegetek. Pedig csak egy szegény, késô-ôszi falusi utcát, három embert, és négy libát ábrázol. Az utca közepén állnak, arccal nagyjából egymás felé. Köztük a libák, hangos gágogással. Egy 14 év körüli fiú, bocskorban, ködmönkében, sûrûszövésû kopott vászonnadrágban, vállán tarisznya, kezében bot. Láthatóan ô a libapásztor. Mellette 20-30 körüli nôi alak, a hidegtôl, durva kövesutaktól kékre keményedett meztelen lábakkal, szegényparaszti ruhában, mellénykében, köténykében, hátul megkötött fejkendôben. Hóna alatt kisebb fasajtár, kezében bádog vizesvödör. A kútra, vagy a patakhoz indult vízért. Velük szemben félig takarásban 8 év körüli kislány, viszonylag rendes, de jellegtelen ruhában. A szemközti hegyoldal, az útmenti fák, a fények csípôs, ködös, kora-novemberi délelôttöt mutatnak. És határtalan csendet. És határtalan békét és nyugalmat. A kép közepén végigkanyargó, inkább földes-, mint kövesút végig friss ló-, tehén- és baromfitrágyával tarkított. A felvétel 1908-ban készült Felsôtótiban. Egy 1900-ban kiadott geográfiai szótár (helységnévtár) szerint („A magyar szent korona országainak területén fekvô községek és egyéb lakóhelyek betûrendes névsora. Magyarország és Fiume”) Felsôtóti Bars megyében, a Garamszentkereszt-i járásban, Körmöcbánya-i anyakönyvi kerületben volt. Összesen 45 ház, 850 lakos. Mind római katolikus. Nemzetiségük nincs feltüntetve. A képen álló három személy tehát lehetett magyar is, tót is. Mindegy volt. Nekik ugyanúgy nem számított, mint a libáknak. Csak a hatalmas, gyönyörû béke számított, a nyugalom és a csend, amiben éltek. Emiatt a sugárzó béke miatt nézegetem olyan sokszor ezt a képet. De én sajnos már azt is tudom, amit ôk 1908 novemberének azon a ködös délelôttjén még nem tudhattak. Hogy az a gyönyörû béke már nem tartott sokáig. S vele elmúlt az az idô is, amikor még mindegy volt: tótok voltak-e, avagy magyarok.

Albert László

9. oldal

Újabb vajdasági magyar párt adta át a listáját A második vajdasági magyar párt is átadta választási listáját az április 24-i elôre hozott szerbiai parlamenti választásokra, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) egy horvát kisebbségi párttal, a Horvátok Demokratikus Közösségével (HDK) együtt vág neki a megmérettetésnek. A sajtó és a politikai elemzôk is unalmasnak, laposnak és szellemtelennek tartják az idei szerbiai választási kampányt, és leginkább azt róják fel a politikusoknak, hogy nincs egyetlen olyan témakör sem, amellyel kiemelten foglalkoznak. A Danas címû napilap szerint nincs témája a kampánynak, sokkal inkább a személyeskedésre és a negatív üzenetekre épül, valamint sok „elaprózott” ígéretet lehet hallani. Nem unalmas viszont ez az idôszak a vajdasági magyarok számára. A mintegy 250 ezer fôs szerbiai nemzeti kisebbségnek öt pártja van, valamint egy politizáló civil szervezete, amely nemrég alakult, de máris nagy célokat tûzött maga elé, és tagjai a választásokon is indulnak. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) néhány nappal a választások kiírása után adta át választási listáját, amelyen 250 személy szerepel. A VMSZ listáját két másik vajdasági párt, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Magyar Egység Párt (MEP) támogatta. Több párt és koalíció az utolsó pillanatra hagyta a listaátadást, így péntek éjfél körül nagy volt a nyüzsgés a választási bizottság belgrádi központjában. Az „utolsóként érkezôk” között volt a VMDK is. Listájukon a horvát jelöltek mellett helyet kaptak a nyáron alakult civil szervezet, a Magyar Mozgalom (MM) tagjai is, akiknek egy része korábban a VMSZ-ben töltött be magas rangú tisztséget, ám az MM-be való belépése után kizárták a pártból. A Magyar Mozgalom februárban jelentette be, hogy indul a választásokon, és egy magyar nemzeti alternatívát kíván felmutatni a VMSZszel szemben. A VMDK-HDK magyar-horvát koalíció képviselôi a szombaton kiadott közleményükben úgy fogalmaztak: „azzal a nem palástolt céllal indulunk az áprilisi választásokon, hogy a rosszkedvû, csalódott, reményét vesztett és folyamatosan sorvadó vajdasági magyarságot felrázzuk a tespedtségébôl, hogy cselekvésre ösztönözzük, hogy megszabadítsuk a vajdasági magyar közéletet a kirekesztéstôl, a félelemtôl, az egyszólamúságtól és a párt alapú foglalkoztatástól”. A VMDK-HDK választási listáját még nem hirdették ki. A Vajdasági Magyar Szövetség szerint több szempontból is bebizonyosodott, hogy a VMSZ-é az egyetlen magyar lista a parlamenti választáson. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti frakcióvezetôje szombaton elmondta: egyrészt a VMDK-HDK-listának nincs meg a kellô számú, 10 ezer támogatói aláírása, mert kiderült, hogy olyanok is támogatták a listát, akik vagy nem szerepelnek a választói névjegyzékben, vagy már más pártnak is aláírtak, másrészt pedig az aláírók körülbelül 30 százaléka Közép- és Dél-Szerbiából származik. „Ebbôl, azt gondolom, leszûrhetô, hogy ez a lista nem a magyar emberek támogatásának köszönhetôen próbál meg részt venni a választásokon” --fogalmazott a politikus. Hozzátette, hogy ha sikerül is a hiányzó aláírásokat --mások segítségével --- pótolniuk, „lehullott a lepel, és világossá vált, hogy egy olyan lista, amelynek a választási indulását több ezer közép- és dél-szerbiai, nem magyar nemzetiségû állampolgár támogatja, nem tekinthetô magyar listának”. A közvélemény-kutatások szerint a szerbiai választásokat elsöprô többséggel nyeri majd meg a jelenleg is kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS).

Tabulam & Templer Homes for the Aged

31-41 Elizabeth Street, Bayswater VIC 3153 * Kulturálisan megfelelö öregotthon európai származású emberek számára * A legmagasabb államilag hitelesitett színvonal * Alacsony és fokozott mértékü támogatás * Rövid tartózkodási szolgáltatás * 24 órán keresztüli támogatás * Frissen készitett ételek magyar szakács által * Több nyelven beszélö személyzet * Állatbarát környezet * Rendezvények és jó életmód programok

Több információért vagy helyszin túráért, kérem forduljon Simo Évához a (03) 8720 1300 telefonszámon

www.ttha.org.au

10. oldal

MAGYAR ÉLET

2016. április 21.

REFORMÁTUS SZEMLE Az Ausztráliai Magyar Református Egyház fizetett melléklete és kiadása Felelôs szerkesztô Csutoros Júlia Postai címünk: P. O. Box 1187, North Fitzroy VIC. 3068 Telefon: (03) 9439-8300 Email: [email protected]

Iskolai szünidôben tábor a Bocskaiban

Okoska szünidei tábor volt a Bocskaiban. A nagyobbak a halmazállapotok témakörben végeztek kisérleteket, egy másik csoport a földrajzi ismereteiket bôvítették táncolva a földgömb hosszúsági --- szélességi körein. A kisiskolások a betûkrôl tanultakat mélyítették el, míg az óvisok Kacor Király kalandjaiban merültek el. Megint jó volt együtt lenni!! Köszönet az önkéntes tanároknak a szuper élményekért! Abonyi Zsuzsi, Maricky Balázs, Hever Szabó Betti, Bori, Dézsi Csaba. Makkai Márta

Az Ausztráliai Magyar Református Egyház 121. St. Georges Road, North Fitzroy Vic. 3068

szolgálatai A victoriai kerület lelkipásztora Dézsi Csaba Lelkészi hivatal: 121 St. Georges Road, North Fitzroy Postacímünk: P.O. Box 1187 North Fitzroy, 3068 Az Egyház honlapjának címe: www.reformatus.com.au E-mail: [email protected] Telefon: (03) 9481-0771 Mobile: 0414-992-653 (Dézsi Csaba lelkész) Csutoros István fôgondnok: 9439-7067 mob.: 0407 683 002 MELBOURNE (VIC) 2016. április 24-én vasárnap de. 11 órakor ISTENTISZTELET A North Fitzroy-i, Magyar Refomátus Templomban Igét hírdet: Nt. Dézsi Csaba 121 St. Georges Rd. (11-es villamos a Collins St.-rôl, 20-ik megálló az Edinburgh Parkkal szemben) 12 órától EBÉD, a Bocskai Nagyteremben, (Watkins St.bejárat) Minden kedden de, 12. órától Bibliaóra a Bocskai Nagyteremben NSW. SYDNEY 2016. április 24-én vasárnap de. 11.30 órakor Istentisztelet Igét hirdet: Nt. Péterffy Kund Minden vasárnap az Istentisztelet ideje alatt gyermekeknek is Istentiszteletet tartunk, szeretettel kérjük a szülôket, nagyszülôket, hogy hozzák el a kicsinyeiket. Uniting Church, Carrington Ave.Strathfield ADELAIDE (SA) 2016. április 24-én de. 11 órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet: Nt.Szabó Attila az Unley Uniting Churchben (Unley St. és Edmund Ave. sarok) Minden szerda este 5.30 órától BIBLIAÓRA, a Templom társalgójában. Mindenkit szeretettel várunk. BRISBANE (QLD) 2016.április 24-én vasárnap de. 11 órakor Istentisztelet Igét hírdet: Nt. Kovács Lôrinc Istentisztelet után ebéd, minden vasárnap a Marsdeni Magyar Házban 150 Fourth Ave.Marsden GOLD COAST — ROBINA minden hónap elsô vasárnapján du. 2 órakor Bibliaóra 2016. minden hónap harmadik vasárnapján du. 2 órától Istentisztelet és magyar nyelvû játszócsoport kicsiknek Igét hirdet: Nt. Kovács Lôrincz Cottesloe Drv. and University Drv. sarok Robina Aspley, Észak Brisbane minden hónap második vasárnapján de. 11.30 órától Istentisztelet és Magyar Nyelvû játszócsoport gyermekeink számára Igét hirdet: Nt. Kovács Lôrinc Aspley Uniting Church 748. Robinson Road Aspley.

2016. április 21. 2016. Pár évvel ezelôtt Gyulafehérváron járva örömmel láttam, hogy – zömében uniós pénzbôl – milyen szépen felújították a város történelmi központjában álló várat és környékét. A világörökség javaslati listáján is szereplô helyszín több történelmi kor terméke: a római Apulum erôdítménybôl nem sok maradt, és azt is csak a krónikák jegyezték fel, hogy I.István a 997-ben már létezô vár egyik kapujára szegeztette ki Koppány testének egy darabját. Itt található az egyetemes magyar történelem több fontos emléke: a XIII. századi székesegyház, a régi püspöki palota, amely a XVI. században fejedelmi palotává vált, s itt van az Apor-palota és a felbecsülhetetlen értékeket ôrzô Batthyáneum is. 1922-ben ortodox katedrális is épült ide, és jó ideje itt képzik az erdélyi magyarság számára a katolikus papokat.

MAGYAR ÉLET

Déva vára és a dákok tartották szükségesnek kitenni a tájékoztatót). A római kor hosszas taglalása után nagy ugrással, egyszerûen kihagyva jó pár évszázadot, rögtön az Osztrák–Magyar Monarchia következik, fôleg osztrák emlékekkel, az erôdítmény katonai fontosságát hangsúlyozva.

„Amit raktak délig, leomlott estére” Hasonló dolog történt múlt vasárnap Déván is, ahol több ezer ember jelenlétében adták át – nyolcévi munkálatok után – a szépen felújított várat. Ez az az épület, amelynek balladáját minden magyar kisdiák megtanulja:

„Tizenkét kômives összetanakodék, / Magos Déva várát hogy fölépittenék. / Hogy fölépittenék fél véka ezüstér, / Fél véka ezüstér, fél véka aranyér. / A látogatót megcsapja a történelem Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek. szele – gyönyörû épületek között / Amit raktak délig, leomlott estére, / barangolhatunk. A magyar vendég Amit estig raktak, leomlott reggelre.” szájíze azonban megkeseredik, amikor az angol feliratokat végigböngészi Ezt a felújítást is az Európai Unió (magyarul „természetesen” nem finanszírozta, és a munkálatokat irányító Hunyad megyei tanács szerint a cél az volt, hogy a romos örökségbôl a térség egyik kulturális központja Nagypénteki babgulyás legyen. A Nyugati Jelen tudósítása alapján az ebéd készitôi eredmény még az ôshonos dévaiaknak is kellemes meglepetés, mert a kettes és hármas várudvar kikerült a romok alól, a várfalakat kijavították-felemelték, a kapukat is újjáépítették, és ismét a régi fényében tündököl a Bethlen-bástya is. Van felvonható fahíd, és Romániában egyáltalán nem egyértelmû módon a munka minôsége sem hagy sok kívánnivalót maga után. Így vasárnaptól háromszor akkor terület látogatható a dévai várból, mint a korábbi évtizedekben. Tudni kell, hogy középkori magyar várról van szó, de ez véletlenül sem derült ki a felújítás befejezése kapcsán tartott ünnepi mûsorból. Helyette hosszan bemutatták az ókori dákokat és rómaiakat (nekik nem sok közük van a mûemlékhez), „szemérmesen” elhallgatva a magyar vonatkozásokat. Nándor, Balázs, Robert. Köszönjük a munkátokat, Kômûves Kelemen balladája például szóba sem került, s „elegánsan” elnagyon finom volt, jövô siklottak a múltbeli tények fölött is. A

évben is jöhettek.

11. oldal

A Nyugati Jelen tudósításának végén várat csodálhatja meg az ünnepi ezt olvashatjuk: hétfôtôl a vár már megnyitó dák–római giccse nélkül… látogatható, érdemes felkeresni, bárLukács Csaba dévai múzeum munkatársa történelmi honnan érkezzen is a turista. Sôt, még (Magyar Nemzet) ismertetôjében kizárólag a környéken hálás is lehet, hogy csak a szépséges élt dákokról s rómaiakról beszélt, az 1241–42-es tatárjárás pusztításai nyomán országos várépítési programot elindító IV. Béla magyar királyról, akinek köszönhetô az építmény, egy árva szót sem lehetett PËUFLXVÒQUÒV]WYHWWãQNIHOHVÒJHPPHOÒV hallani. &VDSÛ(QGUÒYHOD0DJ\DUµOHWIV]HUNHV]WMÒYHO

•‘lkäÎkΠڑ

Alapos ásatások A történethez tartozik az is – bár ez nem hangzott el nyilvánosan –, hogy ugyan a felújítás alkalmával alapos régészeti ásatásokat végeztek, ezek során nem sikerült semmilyen dák nyomra bukkanni. Az ünnepségen bôven voltak római hagyományôrzôk is annak ellenére, hogy a római légiók 271-ben, vagyis majdnem pontosan ezer évvel azelôtt elhagyták Erdélyt, hogy az elsô magyar oklevélben megemlítették volna a várat. Sajnos nem ez az elsô eset, hogy az Európai Unió pénzén hamisítanak történelmet Romániában. A magyar múlt kínos Erdélyben – ezért még a legeurópaibb román politikusok sem egyeznek bele abba, hogy például Kolozsvár neve magyarul is szerepeljen a város bejáratánál. Ha elkerülhetetlen, hogy valamit kiírjanak magyarul, akkor azt próbálják a lehetô legjelentéktelenebb formában, hat-hét világnyelv után mintegy mellékes gesztusként megjeleníteni. A cél kettôs ebben a régióban: a szimbolikus térfoglalással, vagyis a stratégiai pontokra felhúzott ortodox templomok és kolostorok építésével, szoborállításokkal és az immár egyes román történészek által is nyíltan vitatott dák–román kontinuitás elméletének túlhangsúlyozásával minél nyomatékosabbá tenni a román jelenlétet, ugyanakkor minél többet elhallgatni-kitörölni a magyar múltból. Mindezt a fejlôdés, a felújítás leple alatt – ha a magyarok morognak az eredmény láttán, akkor azt lehet mondani, nekik semmi sem tetszik, a jövôbe tekintés helyett állandóan a múlton rágódnak.

4VSJIWW^SV™FIP%RHVµWIQP¼O¼VIVIRHI^IXX

k0HPRULDO6HUYLFHyHQDPLWD6\GQH\(J\HWHP6W3DXOV&ROOHJH NËSROQËMËEDQUHQGH]HWWPHJNÒWOHËQ\D $QGUHDÒV$QLWDFVDOËGMDLNNÝ]UHP£NÝGÒVÒYHO $ PHJHPOÒNH]ÒV DQJRO Q\HOYHQ IRO\W OH HJ\HWHPL NROOÒJËL ÒV EDUËWDL YDODPLQW D 6W 3DXOV &ROOHJH NËSROQËMD OHONÒV]H ËOWDO 6]ÖYãQN ÒV OHONãQN V]RPRUáVËJËW HJ\  ILDWDORNEÛO ËOOÛ DXV]WËO ]HQHNDU PDJ\DURV V]ËPDL HQ\ KÖWHWWÒN ,JHQ VRN LVPHUVH ÒV EDUËWMD MHOHQW PHJ D NDSROQËEDQ WDUWRWW PHJHPOÒNH]ÒVHQ V D] D]W NÝYHW IRJDGËVRQ D] ÒYV]Ë]DGRV NROOÒJLXP OËWYËQ\RV ÒSãOHWÒQHN IDODL NÝ]W ÒV NHUWMÒEHQ IOHJ D 'HËN .ÝU D 6\GQH\ 0DJ\DU.DV]LQÛD6]HQW.RURQD7ËUVDVËJD0DJ\DU+Ë]ÒVV]ÝYHWVÒJãQN WDJMDLYDODPLQWDPÒJUÒJHEEL7LV]WHOW7XULVWD7ËUVDVËJ777 UÒV]ÒUODKRO HODGËVDLWWDUWRWWDVDNLNNHOD]ËOWDODV]HUYH]HWW$XV]WUËOLDQHYH]HWHVIÝOGUDM]L OËWYËQ\RVVËJDLW &DSH
ËSULOLVÒQHJ\NÖYËOÛCRVV]DEDGVËJKDUFRV .ROR]V\6iQGRUV]REUËV]P£YÒV]K£VÒJHVIHOHVÒJH

1EVMP]RXIQIX¼WMW^IVXEVXµWµR

YHWWãQNUÒV]WD6]HQW(U]VÒEHW2WWKRQNËSROQËMËEDQ $J\ËV]V]HUWDUWËVW1W3pWHUII\.XQGYH]HWWHOHD]HOKXQ\W QHPHVV]ÖYÒWÒVHJ\ÒQLVÒJÒWLVPHUWHWYHDNËSROQËWPHJWÝOW ÒVHJ\ãWWÒU]J\ËV]ROÛJ\ãOHNH]HWUÒV]YÒWHOHPHOOHWW $] kÄU LPËGVËJDy D 0LDW\ËQN NÝ]ÝV HOPRQGËVD XWËQ OËQ\XN =VX]VDQQD PDJDV]WDOÛ EHV]ÒGÒW KDOOJDWWXN PHJ (EEO PHJWXGWXN KRJ\ 0DULO\Q  IHEUXËU ÒQ V]ãOHWHWW %URNHQ +LOOEHQ HJ\ YHJ\HV IDPLOLËEDQ q DKRO PÒJ VSDQ\ROVÝNHWLVWXGKDWPDJËÒQDNqDOHËQ\NRUL2ZHQQÒYUHKDOOJDWYDÒV PËUFLXVÒQÒMV]DNDKDOWPHJD0RXQW'UXLWLNÛUKË]EDQVáO\RV OHXNÒPLDEHWHJVÒJEHQV]HQYHGYH=VX]VDQQDNDUMDLNÝ]W 0DULO\Q OËQ\NRUËEDQ ËSROÛQL YÒJ]HWVÒJHW V]HU]HWW 0LQGLJ ÒUGHNHOWH D] V]ÒSLURGDORPÒVDYHUVHNE£YNÝUÒEHQÒOW0DJDLVÖURJDWRWWÒVNÝOWÝWWYHUVHW DPLEOÖ]HOÖWWLVNDSWXQNGHFHPEHUÒEHQNÝWÝWWKË]DVVËJRW6ËQGRUUDO KË]DVËJDUÒYÒQKËURPJ\HUHNQHNOHWWÒGHVDQ\MD$PLNRUJ\HUPHNHLIHOQW WHNÒYHVNRUËEDQLUDWNR]RWWEHÒVYÒJH]WHHOHJ\HWHPLWDQXOPËQ\DLWLURGDO PLV]DNRQ (]W NÝYHWHQ IÒUMH 6iQGRU HPOÒNH]HWW WÝEEV]ÝU LV HOÒU]ÒNHQ\ãOYH IHOHVÒ JÒUH DNL  PLQGHQNRU VHJÖW WËUVD YROW SÒOGËXO V]REUËV]P£YÒV]HWL NDUULHUMH PHJYDOÛVÖWËVËKR]QHP]HWNÝ]LHOLVPHUWHWÒVÒKH]ÒVD]HUGÒO\LPDJ\DUãJ\HN EHQYÒJ]HWWIHODGDWRNYÒJ]ÒVÒEHQ8J\DQLVQHPVRNNDOKË]DVVËJXNXWËQ EHQ OËWRJDWWDN HOV]ÝU (UGÒO\EH q DKRQQDQ 6ËQGRU V]ËUPD]RWW q ÒV V]HP EHVãOHWHN&HDXVHVFXGLNWDWÛULNXVUHQGV]HUÒYHOD]HUGÒO\LPDJ\DUHPEHUHN HOQ\RPËVËYDO 0DULO\Q QDJ\RQ PHJV]HUHWWH (UGÒO\ V]ÒSVÒJÒW QÒSYLVHOHWÒW NXOWáUËMËW KDJ\RPËQ\DLW V HWWO NH]GYH D V]ÒNHO\PDJ\DU QÒS HPEHUL MRJDLQDNPHJYÒGÒVHÒUGHNÒEHQIËUDGR]RWWIÒUMÒYHOHJ\ãWWKRJ\PHJGÝQWVÒN &HDXVHVFXURPËQLDLGLNWDWÛULNXVUHQGV]HUÒW 6ËQGRUNDSFVRODWRNDWÒSÖWHWW$PHULNËEDQ:DVV$OEHUW=ROFVËN,VWYËQÒV 1ËGDV-ËQRVPXQNËVVËJËYDOIÒPMHO]HWW(UGÒO\L9LOËJV]ÝYHWVÒJJHOÒVOÒWUH KR]WD DQQDN V\GQH\L FVRSRUWMËW (WWO NH]YH 0DULO\Q LV EHNDSFVROÛGRWW D PXQNËEDOÒWUHKR]WËND7UDQV\OYDQLDQ4XDUWHUO\$XVWUDOLDQ$VLDQNLDGËVËW DPLEHQIHOWËUWËND&HDVHVFXUHQGV]HUE£QHLWÒVD]WV]ÒOHVNÝUEHQWHUÖWHWWÒN SOD]DXV]WUËOÒVË]VLDLSROLWLNXVRNÒVËOODPINNÝUÒEHQ1ÒSHVWãQWHWÒVHNHW V]HUYH]WHN6\GQH\YËURVËEDQIHOKÖYDDODNRVVËJILJ\HOPÒWD]HUGÒO\LV]ÒNHO\ HNÒVPDJ\DURNHOQ\RPËVËUDNÝYHWHOYHHPEHULMRJDLNRUYRVOËVËW(]HNHQD PHJPR]GXOËVRNRQDXV]WUËOSROLWLNXVRNÒVPDJ\DUNÝ]ÝVVÒJLYH]HWNLVWËPR JDWÛODJIHOV]ÛODOWDN0DULO\QSHGLJV]ÒSHUGÒO\LQÒSYLVHOHWEHQWãQGÝNOÝWWH]HQ DONDOPDNNRUGLSORPËFLDLIHODGDWRNDWYÒJH]YH $NÒWPHJHPOÒNH]EHV]ÒGHW0LFKDHO 2ZHQËOWDOÝVV]HËOOÖWRWWNÒSYHWÖWÒV NÝYHWHWW D] HOPáOW ÒYWL]HGHN HVHPÒQ\HLQHN SUH]HQWËOËVËYDO 0DMG ILXN DNL 6iQGRU9LWp]QÒYUHKDOOJDWROYDVWDIHOPHJKDWÛGYDD%LEOLËEÛODQDJ\RQLGH LOO=VROWËUW$k+LWYDOOËVyNÝ]ÝVHOPRQGËVËYDOÒUWYÒJHWDJ\ËV]V]HUWDUWËV (]W NÝYHWHQ 0DULO\Q D 5RRNZRRGL 7HPHW PDJ\DU UÒV]OHJÒEHQ OHWW 1W 3ÒWHUII\.XQGUHIRUPËWXVOHONÒV]V]DYDLQDNËOGËVËYDODJ\ËV]QÒSSHONÝUãO YHWWÒVYLUËJRNNDOGÖV]ÖWHWWVÖUEDKHO\H]YHÒVHOWHPHWYHq,VWHQQ\XJRV]WDOMD .DUGRV%pODD16:L0DJ\DU 6]ÝYHWVÒJWLV]WHOHWEHOLHOQÝNH

12. oldal A magyar historikus gondolkodás a hétszázhetvenöt éve, 1241. április 11én elkezdôdött muhi csatát a magyar történelem egyik legsúlyosabb, csak Mohácshoz fogható csatavesztésének tartja. Noha valóban sok párhuzamot lehet találni a középkori magyar királyság e két súlyos katonai veresége között, Muhi –- szemben Moháccsal --a gyôztesnek is olyan érzékeny veszteségeket okozott, ami miatt a hódoltatás, a „tatárjárás” igencsak rövidre sikeredett. Nyugat felé kacsingatott a kurultáj A világtörténelem egyik legnagyobb hódítója, a kínai császári címet is felvett Dzsingisz kán (uralkodott 1206 és 1227 között), hatalmas kiterjedésû birodalmat hagyott örökül utódainak. A 13. század elsô felében, Dzsingisz halála után sem csillapodott azonban a Mongol Birodalom terjeszkedési étvágya. A Kínai Császárságot és Belsô-Ázsiát uralmuk alá hajtó mongolok, Ögödej nagykán idején új irányt szabtak hódító politikájuknak. Az 1235-ben Karakorumban megtartott kurultáj (a törzsi elôkelôk tanácskozása) egy nagy nyugati hadjárat meg-indításáról döntött, amelynek élére Dzsingisz unokáját, Batu kánt választották meg fôvezérnek. A mongol hódítás olyan sebesen haladt nyugat felé, mint a futótûz. Már a kurultájt követô évben, 1236ban Batu hadai legyôzték és uralmuk alá hajtották a Volgai Bolgárországot, benne Magna Hungáriával, amelyet beolvasztottak az ekkor születô Arany Hordába. A nyugatra törô mongol hadaknak ellenálló városokat kíméletlenül felperzselték, 1240-ben erre a sorsra jutott Kijev is. Miután Batu kán meghódoltatta az orosz fejedelemségeket, a lengyel és a magyar királyság felé vette az irányt. Julianus barát pontos híreket hozott Az ôshazában maradt magyarok után kutató Julianus barát már 1235-ben hírt hozott Budára, a mongol invázió elôkészületeirôl. Második útján, 1237ben amikor ismét szeretett volna eljutni Magna Hungáriába, az elôretörô mongol hódítás már megakadályozta ebben. Ha oda nem is, de Batu kán udvarába eljutott, ahol a mongol hadvezér egy meglehetôsen barátságtalan hangú üzenetet továbbított vele királyának, IV. Bélának. „Én a kán, az Égi Király küldöttje, kinek hatalmat adott a földön, hogy a meghódolókat a maguk viszonyai között fenntartsam, az ellenszegülôket pedig eltiporjam: csodálkozom rajtad magyarok királyocskája, hogy amikor már harmincadszor küldök hozzád követeket, vajon miért nem küldesz vissza közülük egyet sem hozzám?… Pedig jobb és üdvösebb lesz reád nézve is, ha önként hódolsz meg elôttem ”---- idézi Bendefy László 1937-ben kiadott „Fr. Julianus utazásának kéziratos kútfôi” címû forrásértékû kötetében a kán nyílt fenyegetéssel felérô,, teljes behódolásra felszólító levelét. 1239-re a mongol fenyegetés kézzelfogható realitássá vált, ám IV. Béla segtséget kérô leveleire sem a pápa, sem pedig a német-római császár nem válaszolt Még ha a levélben írt „30 követ” dagályos keleti túlzás is, a fenyegetés semmiféleképpen sem volt az. IV. Béla (uralkodott 1235 és 1270 között) komolyan vette Julianus jelentéseit, és Batu

MAGYAR ÉLET

Csaknem vereséggé vált gyôzelem Batu kán megroppant a muhi csatában

IV. Béla seregét is a kor legkiválóbb európai harcosai, a templomos lovagok erôsítették kán feltétel nélküli megadásra felszólító levelét. A fenyegetô mongol agresszió kivédésre Béla király 1239-ben segítséget kért a pápától, a német-római császártól és a francia királytól, ám az európai hatalmasságok válaszra sem méltatták a magyar uralkodó segélykérését. Mongolok Árpád nyomában A Magyarország elleni stratégiát Batu kán alvezére, Szübôtej dolgozta ki. A mongol fôsereg 9 tümenbôl, (ma talán úgy mondanánk, dandárból) azaz mintegy 90 000 harcosból állt. IV. Béla hozzávetôleg 50 ezer fegyveresre számíthatott a királyi zászlók alatt, köztük a harcmûvészetükrôl messze földön híres templomos lovagok egyik, a király szolgálatában álló egységére is. A mongol hadak kettéválva, két irányból léptek a Magyar Királyság területére, Erdélybôl, illetve Árpád honfoglalóinak egykori útvonalán, a Vereckei-hágón át. A szélsebes mongol lovasság alig három nap alatt ért Pest alá. Batu kán hadait megelôzte a hírük; Ugrin kalocsai érsek unszolására a király felkerekedet Buda alól, és keletnek indult. A királyi sereg megindulását a mongol hadvezetés támadási szándéknak vélte, --- pedig IV. Béla hadai ekkor még gyülekezôben voltak ---, ezért a kán egészen a Sajóig hátrált. A király szigorúan meghagyta, hogy gyülekezés közben a magyar seregtestek ne bocsátkozzanak harcba a mongol portyázókkal, elkerülendô a királyi had szétforgácsolódását. Ötödik hadoszlopnak nézték a kunokat Egyes harci tûztôl égô fôurak és fôpapok, köztük Ugrin érsek azonban a királyi parancs ellenére sem türtôztették magukat, és rajtaütöttek a mongolokon, sokat levágva illetve foglyul ejtve a távol-keletrôl érkezett hódítók közül. A hadifoglyok között számos, mongol szolgálatban álló kun harcost találtak, ami csak tovább növelte az országba 1239-ben beengedett kunok iránti bi-

zalmatlanságot. A mongolok elôl a Magyar Királyság területére menekülô, bebocsátást kért és kapott kunokra sokan mint a kán elôretolt „ötödik hadoszlopára” tekintettek, tegyük hozzá, teljesen alaptalanul. Úgy tûnik, hogy bizonyos információk már a 13. században is csaknem az internet sebességével repültek; ugyanis nagyon hamar befutottak a foglyul ejtett kunokról szóló hírek Budára. A felbôszült budai polgárok a vesztére éppen ott tartózkodó Kötönyt, a kunok vezérét és kíséretét felkoncolták. A Duna-Tisza közén táborozó kunok vezérük megölésének hírére felkerekedtek, és rabolva-gyilkolva elhagyták az országot. Ilyen körülmények között virradt fel a döntô csata napja, 1241. április 11-én. Szekértáborban sáncolta el magát a király. A mongol csapatok kitérô hadmozdulatai ellenére a király --- komoly viták után ---, a védekezô stratégia mellett döntött. A tábort Muhi pusztánál, a Sajó jobb partján verték fel, pontosan szembe az ezen a folyószakaszon található egyetlen, és ezért stratégiai jelentôségû híddal. A királyi haderô páncélos nehézlovasságból, könnyûlovasokból, gyalogságból valamint számszeríjászokból állt. IV. Béla seregét erôsítették az elitkatonának számító templomos lovagok is. A várható meglepetések elkerülése végett, a király parancsára szekérvárat építettek a tábor köré. A kövekkel megrakott szekereket összeláncolták, és pajzsfalak telepítésével fokozták az erôsség védelmét. Valószínû, hogy nem volt elegendô számú szekér, mivel a királyi sereg létszámához képest aránytalanul kis területre szorították össze a tábort. Ennek késôbb sajnos súlyos következményei lettek. A Lengyelországot végigdúló Orda kán serege április 9-én csatlakozott Batu kán fôerôihez, ám a mongol sereg a távol lévô portyázó egységek miatt nem volt teljes. Így Muhinál nagyjából kiegyenlített volt a szemben álló erôk létszáma. A mongolok április 11-én kora hajnalban megpróbáltak

2016. április 21. áttörni a Sajó hídján, hogy bekeríthessék a királyi tábort. Ám a magyarok egy orosz szökevénytôl még kellô idôben értesültek Batu kán tervérôl, így felkészülve várták a rohamra induló mongolokat. Kálmán herceg, a király öccse, és Ugrin érsek válogatott katonáikkal lerohanták Batu kán átkelésre készülô harcosait. A magyar számszeríjászok alaposan megritkították a nem várt rajtaütéstôl megzavarodott mongolok sorait, majd öldöklô kézitusa alakult ki a hídon és környékén. Az oroszlánbátorsággal küzdô királyi katonák és a templomos lovagok olyan súlyos veszteséget okoztak a mongoloknak, hogy a kán elrendelte a visszavonulást. A csata elsô menete egyértelmû magyar sikerrel járt. Kár volt elôre inni a mongolok bôrére A kétségtelenül súlyos veszteségeket elszenvedett mongol sereg visszavonulását a királyi hadvezérek tévesen végsô diadalnak tekintették, és ezért csak gyengébb ôrséget hagytak a sikeresen megvédett hídnál. Batu fôserege azonban néhány órával késôbb ismét támadásba lendült. A kán, okulva a csapatait megtizedelô, halálosan pontos nyílzáportól, ez alkalommal kôhajító gépeket állíttatott fel a folyó partján, a számszeríjászok távoltartására. A taktika bevált, mert az ismételt mongol rohamnál a számszeríjászok már nem tudtak hatásos lôtávolságra felállni. Azonban jóval nagyobb probléma volt, --- amirôl a magyar hadvezérek nem tudtak –-- hogy a mongoloknak sikerült gázlót találniuk a Sajón, így a tejes mongol jobbszárny, Szubutaj vezényletével, átkelt a folyón. Kálmán herceg és Ugrin érsek katonái, valamint a templomosok azonban második alkalommal is megállították a mongolokat. A csata kimenetelét végül Szubutaj folyón átkelt lovasai döntötték el, szinte az utolsó pillanatban. A mongol jobbszárny késedelmes beérkezéséig ugyanis annyira súlyos veszteségek érték Batu fôerôit a híd körüli harcokban, hogy a kán komolyan fontolóra vette a végsô visszavonulást –-- egy korabeli kínai évkönyv tanúsága szerint. Még a kán testôrparancsnoka Bakatu is elesett harminc elitkatonájával együtt. Szubutaj felbukkanása mentette meg a helyzetet, akinek sikerült visszanyomnia a magyarokat a tábor sáncai közé. Ezután körbefogták, és gyújtólövedékekkel –-- köztük a Kínából magukkal hozott „görögtûzzel” felgyújtották a szekérvárat. Ekkor bosszulta meg magát a rendkívül szûk területre összezsúfolt táborhely; egyszerûen nem volt hely a csapattestek felfejlôdésére, így káoszba fulladt a védekezés. Kálmán herceg halálosan megsebesült, a templomosok az utolsó szálig elestek A körbekerített és égô táborból a magyarok öldöklô közelharcban, kisebb csoportokban próbáltak kitörni. A mongolok Batu kán parancsára egy színlelt folyosót nyitottak a menekülôknek, majd a csapdába esett magyar vitézeket mind egy szálig lekaszabolták. Kálmán herceg, Ugrin érsek és a templomosok páratlan hôsiességgel küzdöttek, utóbbiak gyilkos kézitusában mind elestek, egyetlen hírvivôjük sem maradt életben. A király öccse is súlyosan megsebe-

sült, azonban váltott lovakkal sikerült Pestig menekülnie, átkelni a Dunán, és lerázni üldözôit. Kálmán herceg azonban egy hónappal késôbb belehalt sebeibe. A királyt a testôrsége sikeresen kimentette; és bölcsen, Pest helyett a hegyek felé vették útjukat. A királyi sereg vesztesége a majd három évszázaddal késôbbi mohácsi csata vérveszteségére emlékeztetett; elesett Ugrin kalocsai és Mátyás esztergomi érsek, Gergely gyôri, Jakab nyitrai, és Rajnald erdélyi püspök, de a csatatéren lelte halálát a király utáni második közjogi méltóság, Tomaj Dénes nádor, Serafil András országbíró, és Gutkeled Miklós horvát bán is. Azonban Szulejmán 1526-os mohácsi gyôzelmével szemben, Batu kán muhi csatanyerése csak átmeneti, pirruszi gyôzelemnek bizonyult. Feldúlta az országot, de sebeit nyalogatva vonult ki Batu kán A kán nem érte el legfôbb célját, a király fogságba ejtését, akinek sikerült Ausztriába menekülni, és nagyon komoly veszteségek érték a seregét. Ugyan a mongol hadak átkeltek a Dunántúlra, ám Gyôr, Pannonhalma, és Székesfehérvár erôdítményei ellenálltak. Zágráb irányában is elakadtak, és egyetlen kôvárat sem tudtak bevenni. IV. Béla Zágrábból üzente meg IX. Gergely pápának a muhi vereséget, aki a krónikák szerint megsiratta Magyarországot, és keresztes hadjáratot hirdetett a mongolok ellen, ám a II. Frigyes német-római császárral folytatott küzdelme miatt erre nem kerülhetett sor. Ögedej nagykán 1241 decemberében elhunyt. A hagyományos történelmi felfogás szerint Batu kán az utódlás miatt vonult ki az országból, ám ennél sokkal valószínûbb, hogy a hadjáratban elszenvedett súlyos veszteségek kényszerítették Magyarország elhagyására. Egyrészt, Ögedej halálhíre csak több hónap késéssel érkezhetett meg a távol-keletrôl, másrészt, a kurultáj öt évvel késôbb, 1246-ban választott új nagykánt. Batu minden igyekezete ellenére nem tudta teljesen felszámolni a magyar hadakat, és a mongolok semmit sem tudtak kezdeni a kôbôl épült erôsségekkel. Az országot ért hatalmas pusztítás ellenére még ideiglenesen sem volt képes pacifikálni a helyzetet, holott tett erre kísérleteket. Batu kán és a mongol hadak 1242 márciusában Havasalföld irányában végleg elhagyták a Magyar Királyság területét. A mongolok (nem összetévesztendôek a krími, török eredetû tatárokkal) soha többé nem léptek magyar földre.

E.T. (Origó)

IV. Béla király portréja a Képes Krónikában

2016. április 21. Tóbiás Andrea: „Ha szívvel és lélekkel csináljuk, akkor a kor nem számít, akkor minden további nélkül tudunk egy hajóban evezni”. 2016. április 5. és 7. között került megrendezésre az idei sárkány-hajó világbajnokság Adelaideben. Járosi Péter a Magyar Sárkány-hajó Szövetség elnöke 22 fŒs legénységével együtt büszkén jelentette ki, hogy a versenyen való résztvételük mellett

13. oldal

MAGYAR ÉLET

SPORT teljesítették legfontosabb célkitûzésüket. A 2018-as világbajnokság rendezési jogát az erŒs singapore-i pályázattal szemben egyhangúan a magyaroknak ítélte meg a bizottság. Ez az eredmény amellett, hogy óriási büszkeséggel töltheti el a szövetséget, egy kíváló sportdiplomá-

ciai eredmény is, amely hozzájárulhat akár a 2024-es budapesti olimpia megrendezéséhez is, mint referencia. Járosi Péter elmondta, hogy a Fekete Gyöngy csapat versenyzŒi a legkülönbözŒbb korosztályokból kerültek ki. A legfiatalabb versenyzŒ, Zenger Márton 12 évesen a csapat dobosa, a legidŒsebb versenyzŒ, Tóbiás Andrea pedig éppen nyugdíjba készül. A korosztálybeli különbségek mellett a csapatnak a verseny azért sem volt könnyû feladat, mert Magyarországon a csapat a tél végérŒl jött el az Adelaide-i melegbe. Otthon a vízen történŒ felkészülésre nem volt lehetŒsége a legénységnek, szemben azokkal a csapatokkal, amelyek a tengeri országok vidékérŒl érkeztek a versenyre. A nehézségek ellenére a Fekete Gyöngy csapat a 2000 méteres versenyen az elvárásoknak megfelelve 6 nŒi és 4 férfi versenyzŒvel 11. helyezettként futott be a 18

csapat közül. Járosi Péter állítása ezzel az eredménnyel is bizonyítást nyert, miszerint „ez a csapat egy igazi szeretet-közösség, ahol az adott pillanatban egymásért kell küzdeni, hogy a legjobb eredményt érhessük el.” A sárkányhajó világbajnokságon a Fekete Gyöngy magyar csapat mellett néhány más csapatnál is találkoztunk magyarul beszélŒ versenyzŒvel. A kanadai csapat színeiben versenyzett a szlovákiai magyar származású Vanya Dávid, a Singapore-i csapat élén álló Szaszák Dénes, edzŒ és a dubai-i csapatban versenyzŒ Groholy Diána.

Járosi Péter a Magyar Sárkányhajó Szövetség elnöke, Szabó Ágnes riporter

Fekete Gyöngy Sárkányhajó Szövetség legénysége Adelaideben

Az Adelaideben versenyzŒ Fekete Gyöngy csapatot Szabó Ágnes és Herendi Erik üdvözölte a KŒrösi Csoma Sándor Kulturális Kör, DélAusztrália elnöke és elnökhelyetteseként az adelaide-i magyar szurkolók mellett. * A csapat a versenyek után Melbournebe utazott, ahol Fodor Sándor, az Ausztráliai Magyar Szövetség elnöke szervezett a csapattagok részére programot. Sydneyben Klebeckó Árpád, a NSW-i Magyar Szövetség elnöke és Ilosvay-Egyed Katalin, elnökhelyettes fogadta Œket. A képeket Herendi Erik készítette.

14. oldal

MAGYAR ÉLET

Egyperces tudomány

Honnan ered az abrakadabra? Ma már csak bûvészek használják viccesen, régen azonban komoly erôvel bíró szónak számított az abrakadabra, amelyet betegségek gyógyítására használtak. Az elsô írásos emlékünk a Kr. u. 2. századból való: Serenus Sammonicus római polihisztor írásában, a Liber Medicinalisban említi meg, hogy az ABRAKADABRA tökéletes lehet a hemitritaeosnak nevezett betegségre. A megfelelô használathoz egy pergamenre le kell írni elôször az egész szót, majd fokozatosan elvenni a végérôl egy betût, míg végül az „a” betûig el nem ér. Az egészet egy tölcsér alakban kell felrajzolni. A mágikus papiruszt aztán a nyak környékére kellett helyezni. Valószínûleg Sammonicus sem magától találta ki ezt a varázsmondást, csak ô volt az elsô, aki írásba foglalta. Néhány elmélet szerint a szó maga az abraxas mágikus kifejezésbôl eredhet, amely görög számokként összeadva 365-öt, azaz az év összes napját adja ki. Aztán társítják még a héber atya, fiú és szentlélek szentháromsághoz, ez héberül az „ab, ben és ruach hakodesh”. Köze lehet az arámi avra kadavra kifejezéshez is, amely már ismerôs lehet a Harry Potter-rajongóknak, hiszen J. K. Rowling felhasználta gyilkos fôbenjáró átkának, az avada kedavrának megalkotásához. Ez eredetileg azt jelentette, hogy „hagyd elpusztulni”, ami logikusnak tûnik, ha a betegség pusztulásáról beszélünk.

Tanár úr kérem Válaszok a legutóbb feltett kérdésekre a válasz: 1. Németországban, 2. gazdag paraszt, aki a földjét ifegen munkaerôvel mûvelteti, 3. Lôrincz L. László mûvei, 4. Ráma iddiai királyfi, a brahmanizmusban Visnu fôisten emberi alakjában való megjelenése,5. Batárnak, 6. A Connectikut állambeli New Havenban, 7. Heltay Jenô, 8. Bárányhimlô, 9. Neusiederlersee, 10. Ipari forr. idején a gépeket rombolókat nev.ezték ludditáknak. E heti kérdéseink: 1. Ki írta Az iguana éjszakája c. drámát? 2. Ki írta a szövegét a Guantanamera c. legendás dalnak? 3. Melyik hegység legmagasabb csúcsa az 5633 m magas Elbrusz? 4. Melyik vitamint nevezik tokoferolnak? 5. Ki mondta: „Robespierre, követni fogsz ez úton”? 6. Mi a fôvárosa Malajziának? 7. Ki találta fel a belsôégésû motort? 8. Mi a glaubersó kémiai neve? 9. Mi a neve a Salzburg folyójának? 10. Hány Péter nevû királya volt Magyarországnak? Válaszunkat a jövô heti újságban olvashatják:

Miért esnek talpra a macskák? A kilenc élet mellett a macskák egyik legismertebb jellemzôje, hogy talpra esnek, ha valahonnan lepottyannak. Minek köszönhetik ezt az egyedi ké-pességet? Esés közben a macska úgy forgatja magát, hogy a talpára érkezzen, valamint nem függôleges, hanem parabola alakban zuhan, vagyis egyfajta ejtôernyôzô testhelyzetet vesz fel. Ez azonban még nem lenne elegendô a kiváló érzékszervek és a sajátos testfelépítés nélkül. A cicák ugyanis nem rendelkeznek kulcscsonttal, aminek köszönhetôen mellsô testüket kiválóan tudják mozgatni, nem merevek, valamint a gerinc hajlékonysága is sokat segít. A magasság idôt jelent az állat számára, ami alatt a legmegfelelôbb helyzetbe hozhatja magát, így a magasabbról lepottyanó cicák nagyobb eséllyel érkeznek talpra. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy akármilyen magasból esik le a macska, biztosan a talpára érkezik, és megússza a kalandot néhány karcolással, ezért nem ajánlott, hogy a gazdi a kíváncsisága miatt kidobálja kedvencét az ablakon. Hogyan álmodnak a vakok? Az, aki nem veszítette el a látását, egyértelmû, hogy képekben álmodik -- de mi történik azokkal, akik születésüktôl fogva vakok, vagy késôbb vakulnak meg? A mágikus életkor valahol az ötödik és hetedik életév között van: ha ez elôtt vakul meg a gyermek, akkor valószínûleg soha nem fog képekben álmodni. Ilyenkor a vakok általában nem vizuális ingerekrôl, hanem különbözô érzetekrôl számolnak be, hasonlóan a látók álmaihoz --- az ô esetükben is gyakori ugyanis, hogy egy bizonyos érzettel ébrednek fel, például félelemmel, de nem tudják visszaidézni, pontosan mi történt az álomban, hogy így érzik magukat. A születésüktôl fogva vak vagy nagyon korán megvakult emberek ehhez hasonlóan álmodnak. Gyakori a hangalapú álmodás, és azt is megfigyelték, hogy a vakok többi érzéke az álmok során felerôsödik: míg a látók kevésbé emlékeznek ízekre vagy tapintásra az álmukból, a vakok hajlamosak ezeket az érzékszerveiket is bevonni alvás közben. Azok, akik késôbb veszítették el a látásukat, vakságuk elsô idôszakában még nagyon hasonlóan álmodnak, mint a látó emberek. Az, hogy a képek mikor kezdenek eltünedezni, és mikor veszi át a többi érzék az irányítást, emberenként változó. Olyan is akad, akinek valamiféle vizuális képzete mindig megmarad alvás közben. Rájuk is jellemzô azonban, hogy a többi érzékszervük sokkal élesebb, és bevonódik az álmodás folyamatába. Azok, akik valamilyen látási rendellenességgel élnek (mondjuk csak színeket látnak), így fognak álmodni is, hiszen az agyuk soha nem fogott fel másfajta képet. Rájuk is jellemzô a többi érzék élesedése.

Tudja-e, hogy miért sós a tenger? A világóceán egészét tekintve a tengervíz sótartalma kiegyenlített, átlagértéke mindhárom nagy óceáni medencében lényegében azonos. A geológiai bizonyítékok arra utalnak, Összeböngézte: B. L. hogy a tengervíz sótartalma több százmillió éve változatlan. Önként adódó

kérdés, hogy vajon mitôl sós a tenger, és miért stabil a sótartalom. Amikor nagyjából négymilliárd éve még forró volt a földfelszín, és kitörtek az elsô vulkánok, nagyon nagy menynyiségû gáz, köztük szén-dioxid és vízgôz került az ôsatmoszférába. Ez az ôsi és mérgezô légkör híján volt még a legtöbb élô szervezet számára nélkülözhetetlen szabad oxigénnek. Amint a forró földfelszín fokozatosan kihûlt, a légkörben felhalmozódott irdatlan mennyiségû vízgôz kicsapódott, és évezredes, szakadatlan, heves esôzések formájában zúdult a földfelszínre. A víz feltöltötte a megszilárdult földkéreg egyenetlenségeit, így jöttek létre az elsô óceáni méretû medencék, nagyjából 3,8 milliárd éve. Az elsô óceánok víztömegét még édesvíz alkotta. A légkörbôl az esôzések útján az ôstengerek vizébe beoldott nagy menynyiségû szén-dioxid miatt az ôsóceánok meglehetôsen savasak lehettek. Ez a savas oldat kémiai reakcióba lépett a kôzetekkel, így kalcium, valamint magnézium és más ásványi sók kerültek a vízbe. A kôzetek, a savas víz és a légköri folyamatok együtthatásának eredményeként a kezdetben édesvizû óceánok fokozatosan sós víztömeggé váltak. Miért állandó a világtenger sótartalma? A vízben oldott összes szervetlen anyag mennyisége határozza meg a tengervíz sótartalmát. Az oceanográfusok számításai alapján a világtenger 5 billió tonna oldott anyagot tartalmaz, és vizében csaknem 100 különbözô elem található meg. (A világóceán vizében például 5 milliárd kilogramm arany is található.) A sótartalmat súlyszázalékban vagy súlyezrelékben szokás megadni, ami azt fejezi ki, hogy egy liter tengervízben mekkora az összes oldott anyag aránya. A világtenger nyílt víztömegének 3,5% (vagy 35 ezrelék) az átlagos sótartalma. (A parti övben ez az érték változó lehet a párolgás, édesvízbeömlés és egyéb tényezôk miatt; itt 3,33,7 százalék között ingadozik az átlagos sótartalom.) A geológiai bizonyítékok, a különbözô földtörténeti korokban lerakódott tengeri üledékes kôzetek és az azokba bezárt egykori tengeri élôlények fosszíliái egyértelmûen azt bizonyítják, hogy már legalább félmilliárd éve változatlan a világóceán sótartalma. A kérdés úgy vethetô fel, hogy vajon miért nem válnak egyre sósabbá az óceánok, hiszen a mélytengeri óceánközépi hátságokon folyamatos kigázosodás, valamint a folyók munkája miatt évente több milliárd tonna oldott ásványi anyag kerül a világtengerbe. Erre az a magyarázat, hogy a kigázosodás és a szárazföldi eredetû ásványianyag-beszállítás mennyiségét a világóceán vízébôl kikerülô anyagmennyiség ellensúlyozza. Egy év alatt nagyjából ugyanannyi oldott anyag jut a tengerbe, mint amennyi ki is kerül onnan. A legnagyobb mennyiségben a folyamatosan lerakódó tengeri üledékekbe csapdázódnak be a tengervízben oldott ásványok, de jelentôs a tengeri organizmusok szervezetébe –-- elsôsorban vázelemeibe –-- beépülô anyag menynyisége is.

2016. április 21. Natasa felébred a moszkvai hiperszuper-modern bérház 125. emeletén, és felébreszti Szergejt: --- Menj ki a konyhába, és kapcsold össze a protont a neutronnal! Szergej álomosan kimegy, majd hamarosan csörömpölés és káromkodás hallatszik a konyha felôl. --- A fene egye meg, már megint elestem a kecske láncában! *** Cigány gyerek hazamegy: --- Ídesanyám a Lákátos az cigánynév? --- Az, fiam!! --- De jó, hogy mi Kolompárok vagyunk!!!! *** A rendôr megállítja a cigányt, az autó hátsó ülésén ott lát egy bárányt. --- Loptad ezt a bárányt?! --- Dehogy! A réten láttam legelgetni és megkérdeztem tôle: Be akarsz szállni? Erre a bárány: Beeee. *** Nagyszámú kínai turistacsoport érkezik a Szovjetunióba. Nagyon megtetszik nekik a Kreml, és elhatározzák, hogy eltolják Kínába. Leteszik a bôröndjeiket, majd nekifeszülnek a falnak. Egy idô múlva visszanéz az egyik, és azt mondja: --- Sokat haladtunk, már nem látni a bôröndöket. *** Két cigány hajótörést szenved az óceánon, egy idô után kikötnek egy szigeten. Körbejárják, sehol egy teremtett lélek. Megszólal az egyik: --- Te, Zsiga, ez a sziget lakatlan! - A fenét! Mától kezdve Lakatos! *** A cigány felesége a tizedik szülés után elmegy a dokihoz: --- Doktor úr segíccsen, me akármikor a férjemmel szexelünk, mindig terhes leszek. --- Asszonyom, hát védekezzen! --- Vídekezek én, de hát û az erôsebb. *** Velencében egy magyar vendég taxit akar rendelni. Mivel gondolák a taxik, ezért úgy dönt, hogy a legolcsóbbat választja. A diszpécserközpontos megkérdezi: --- Elsô vagy másodosztályút óhajt? --- Az attól függ, hogy melyik milyen? --- válaszolja a magyar. --- Az elsôosztályúban bárpult és színes TV van, továbbá állandóan zene szól. Ez egymillió líra. A magyar sokallja, ezért tovább kérdez: --- És milyen a másodosztályú? --- Ha azt kér, akkor ön úszik a gondola után. *** Egy bombanô nyaral Velencében. Javában gondolázik, mikor a gondolás idegenvezetô szemet vet a nôre. Egy kissé elhagyatott helyen megkérdi tôle: --- Remélem, szereti a szexet! --- Hová gondol, maga szemtelen! --fakad ki a nô. --- Jó, de úszni biztosan szeret! *** Tag felhívja az orosz rokonait: --- Hány fok van most nálatok? --- Minusz 16. --- Jól van akkor, mi már nagyon aggódtunk, mert itt nálunk a hírekben azt mondták, hogy kint nálatok sokkal hidegebbek vannak! --- Jaaa! Hogy kint? Ott minusz 51! *** Szulejmán és Brezsnyev találkozik a túlvilágon. Brezsnyev panaszkodni kezd: --- Az hogy lehet, hogy ti, törökök 150

NA NE... évig uralkodtatok Magyarországon, és mégis szerettek benneteket. Mi csak 40 évig voltunk ott, de mindenki utált. Mire Szulejmán: --- Mi nem követtünk el két nagy hibát. Elôször is nem tettük kötelezôvé az iskolákban a török nyelvet, másodszor nem kellett a magyaroknak megünnepelniük a mohácsi csata összes évfordulóját. *** Ismét kitör a balhé a magyar és a román kormány között, és elôkerül a régi vita, hogy kié is Erdély, és mihez van joguk a magyaroknak. Ez így nem mehet tovább, határozzák el, és a koppenhágai nemzetközi bírósághoz fordulnak. A magyar követ jut elöször szóhoz: --- Amikor bejöttünk a Kárpát-medencébe, lepányváztuk lovainkat, fôztünk egy gulyást, és ledôltünk. Reggel viszont sehol sem találtuk a lovainkat. Az avarok elárulták, hogy a románok voltak. --- Hazugság! --- ugrik fel a román diplomata. --- Ott se voltunk! --- Hát ez az. --- mondja somolyogva a magyar követ --- Akkor meg mit énekelnek itt az ôsi földrôl. *** A román katonáknak napiparancsot osztanak: --- Dimitrij! --- Parancs! --- Vegyen egy seprût, és söpörje fel az udvart! --- Igenis, értettem! --- Teodoru! --- Parancs! --- Fog egy gereblyét és fölgereblyézi a pázsitot! --- Igenis, értettem! --- Ábel! --- Parancs! --- Vegyen egy rongyot és mossa föl a latrinát! --- Igenis! Sejtettem! *** --- Disznóság --- háborog McGregor a barátjának. --- Tízfontossal fizettem az üzletben, és hamis ötfontost adtak vissza. --- Hát vidd vissza, ha hamis volt! --- Nem merem, mert az én tízfontosom is hamis volt. *** A skót lányát feleségül kérik --- Elvennéd a lányom akkor is, ha nem adnék egy penny hozományt sem? --- El én! --- Akkor nem adom hozzád. Elég hülye van már a családban. *** A skótot éjjel a sötét utcán megállítja egy rabló: --- Száz font, vagy az életed! --- Tessék, itt van ötven, már úgyis félholt vagyok az ijedtségtôl. *** A skót és a fia mennek a piacon, megszólal a gyerek: --- Apa, kaphatok narancsot? --- Nem. --- De apa, nagyon szeretnék! --- Jól van fiam, köpd le az árust, talán hozzád vág egyet! *** A mise után találnak a perselyben az egy- és ötfontosok mellett négy darab egypenny-st. A pap felkiált mérgesen: --- Ezt biztos egy skót dobta be... Mire a templomszolga: --- Egy? Szerintem négy...

2016. április 21. Április 25. hétfő

15. oldal

MAGYAR ÉLET Április 26. kedd

Április 27. szerda

A műsoridőt magyarországi időzónában adjuk 00:55 Himnusz 00:55 Himnusz 00:50 Himnusz 01:00 HÍRADÓ 01:00 Híradó 01:00 HÍRADÓ 01:15 Angol nyelvű hírek 01:15 Angol nyelvű hírek 01:15 Angol nyelvű hírek 01:30 Önök kérték 01:30 Hogy volt?! Földes- 01:30 Szenes Iván írta 02:25 "A korán jött polgár" sy Margitot – születésnap- 02:25 Fűre lépni szabad - Portréfilm Karácsony ján köszöntjük. (1960) Magyar film Benőről 02:25 Valamit visz a víz 04:05 Üdítő 03:30 Ízőrzők Karád Ma(1943) Magyar film Ren- 05:00 HÍRADÓ dezte: Zilahy Lajos, Oláh 05:15 Angol nyelvű hírek gyar ismeretterjesztő soGusztáv. Szereplők: Jávor 05:25 Hazajáró Homoród- rozat 04:00 Nevetni kell, ennyi Pál (János), Pápay Klára Mente 1. - Advent a Kisaz egész Balázs Péter (Zsuzsanna, a felesége), Homoród mentén Karády Katalin (Anada), 05:50 Lyukasóra Irodalmi kabaréja 05:00 HÍRADÓ Koltay Gyula (Öreg Miműsor 05:15 Angol nyelvű hírek hály), Alszeghy Lajos 06:20 Lélek Boulevard (Gergely), Kamarás Gyula Barkó Judit műsora Kará- 05:25 Hazajáró 1.: Homo(Földesúr), Soós László tson Gábor festő, író. Kossuth- ród-mente 2. - A Nagy(Orvos), Sugár Lajos (Ék- díjas festő, művészeti és filo- Homoród völgyében szerész), Sz. Szabó István zófiai író, műfordító, tán leg- 05:50 Száműzött magyar (Ismeretlen), Pápay Klára inkább polihisztor.Asiker és irodalom Herczeg Ferenc (Zsuzsanna) János, a fele- közismertség azonban egyál- 1. Rész. Irodalmi műsor sége meg a kisfiuk boldo- talán nem jött könnyen, meg- Az egypárti kommunista diktatúra kezdete után, a gan éldegélnek. És ekkor annyi veszteség, elzártság, magyar irodalom tankönyaz idillt megzavarja valamellőzöttség vezetett a vekből, illetve tanításból mi, valami váratlan, valami jelenig. tudatosan kihagyták mindszokatlan. Egy titokzatos 06:50 Ridikül asszonyt sodor partra a víz. 07:40 Muzsikás történet - azokat az igen jelentős írókat, költőket, akiknek életBefogadják, felgyógyítják. A Muzsikás együttes 35 műve nem volt alkalmas A sejtelmesen szép Anada éve 5/1. Ez a mi zenénk. jelenléte teljesen feldúlja Magyar dokumentumfilm- arra, hogy a meghirdetett kommunista ideológia, vaJános lelkét… sorozat 04:00 Slágertévé 08:35 Német nyelvű hírek lamint osztályharc eszközévé váljanak. 04:55 Híradó 08:45 Térkép 06:15 Lélek Boulevard 05:10 Angol nyelvű hírek 09:20 Szeretettel HollyBarkó Judit műsora. Bere05:20 Hazajáró Homoród- woodból Mente 1. - Advent a Kis09:45 Orosz nyelvű hírek ményi Géza író, rendező. 06:45 Ridikül Homoród mentén 09:55 Család és otthon 07:40 Muzsikás történet 05:50 Lyukasóra 10:20 Minden tudás 06:20 Lélek Boulevard 10:40 Református ifjúsági A Muzsikás együttes 35 éve 5/2. Csak kezdje el, és Barkó Judit műsora Bangó műsor megy! Margit Kossuth-díjas 10:50 Református 08:35 Német nyelvű hírek 06:50 Ridikül magazin 07:50 Csikar - portréfilm a 11:15 Evangélikus ifjúsági 08:45 Rejtélyes XX. század - Kun Miklós műsora 75 éves Sándor Károlyról műsor 09:15 Nagyok 08:40 Német nyelvű hírek 11:25 Úton-útfélen 08:55 Öt kontinens 11:35 Angol nyelvű hírek 09:45 Orosz nyelvű hírek 09:20 Orosz nyelvű hírek 11:50 "A korán jött polgár" 09:55 Kék bolygó 09:30 Summa - Portréfilm Karácsony Be- 10:15 Rome Reports 09:50 Római katolikus nőről „Mi marad egy író ut- Vatikáni híradó szentmise án, akit 1944-ben, az ausch- 10:45Új nemzedék 10:55 Angol nyelvű hírek witzi lágerben láttak utoljára? 11:10 Angol nyelvű hírek 11:15 Fűre lépni szabad Mi marad egy tisztes polgá- 11:25 Elektra (1962) Rendezte: Zsurzs Éva. Szerep(1960) Magyar romantikus ri foglalkozással bíró csafilm Rendezte: Makk Ká- ládapa után, akinek a fele- lők: Berek Kati (Krüzothéroly. Szereplők: Páger An- sége és fia szintén az 1944- misz), Bessenyei Ferenc tal (Kéri), Tolnay Klári (a es eseményeknek estek ál- (Aigüszthosz), Bod Teréz felesége), Polónyi Gyöndozatul, különféle helyszí- (Mükénei asszonyok karának tagja), Földényi Kógyi (Kéri Juli), Makláry neken? 5 db regény, 2 db rus, Gelley Kornél (OreszZoltán (Kárász papa), Tor- színmű, egy kötetnyi nody Géza (Kárász Lali), Ke- vella. Üzenetek egy palack- tész), Gobbi Hilda (Karveresztessy Mária (Kárász ban. A palackoknak pedig zető), Kőmíves Sándor mama), Sinkovits Imre megvan a maguk útja. El- (Nevelö), Lénárd Judit, (Tirpák), Benkő Gyula jutnak valahová.” (Balázs Marton Éva (Mükénei asszonyok karának tagja), (Noszter), Psota Irén. Kárá- Imre József) Karácsony szék egy meggondolatlan Benő (eredetileg Klärmann Ősi János (Püladész), Psofelajánlást kihasználva be- Bernát) az erdélyi irodalom ta Irén (Elektra), Sándor János (vezényel), Sólyom költöznek a Kéri villába, egyik legjelentősebb, ám Ildikó (Karvezető) ahol ettől kezdve tumultu- nem kellően méltatott 13:00 HÍRADÓ ózus jelenetek játszódnak prózaírója. 13:15 Magyar gazda le, és mindennapi dolog a 13:00 HÍRADÓ 13:40 Rejtélyes XX. szákét család közötti vesze13:20 Életkor zad - Kun Miklós műsora kedés. 13:45 Térkép 14:10 Nagyok 13:00 HÍRADÓ 14:15 Család-barát 14:40 Család-barát 13:15 Médiaklikk 15:40 Srpski Ekran 16:00 Rome Reports 13:40 Öt kontinens 16:10 Unser Bildschirm Vatikáni híradó 14:10 Rúzs és selyem 16:40 Magyar gazda 16:30 Hrvatska Kronika 14:45 Család-barát 17:05 Útravaló 17:00 Ecranul Nostru 16:05 Roma Magazin 17:20 Tálentum Dresch 17:30 Magyar történelmi 16:35 Domovina Dudás Mihály 17:05 Itthon vagy! 17:55 Muzsikás történet - arcképcsarnok (2001) Chorin Ferenc 17:25 Tálentum Kiss A Muzsikás együttes 35 Manyi-1911-1971 éve 5/2. Csak kezdje el, és 17:50 Muzsikás történet A Muzsikás együttes 35 18:00 Muzsikás történet - megy! A Muzsikás együttes 35 19:00 Hogy volt?! Udva- éve 5/3. Jelképes hely éve 5/1. Ez a mi zenénk ros Dorottya felvételeiből 18:50 Hogy volt?! "Koós 19:00 Hogy volt?! Helyey 20:00 Nevetni kell, ennyi János 77" 19:50 VI. Nemzetközi Lászlóra emlékezünk az egész Balázs Péter Cirkuszfesztivál 5/3. rész 20:00 Üdítő kabaréja 21:00 HÍRADÓ 21:00HÍRADÓ 21:00 HÍRADÓ 21:30 Maradj talpon! 21:30 Maradj talpon! 21:30 Maradj talpon! 22:30 Ridikül 22:30 Ridikül 22:30 Ridikül 23:25 Család-barát 23:25 Család-barát 23:25 Család-barát

Április 28. csütörtök 00:50 Himnusz 01:00 HÍRADÓ 01:15 Angol nyelvű hírek 01:30 Szabadság tér '56 02:20 Elektra (1962) 03:45 VI. Nemzetközi Cirkuszfesztivál 5/3. 05:00 HÍRADÓ 05:15 Angol nyelvű hírek 05:25 Hazajáró (2015) 2.: Felső-Gömör - AVályivölgytől Murányi 05:50 Száműzött magyar irodalom Herczeg Ferenc 2. rész 06:20 Lélek Boulevard Barkó Judit műsora Juhász Judit újságíró. Csaknem két évtizedig dolgozott rádiós újságíróként, ő volt az első női kormányszóvivő Magyarországon. Három évig vezette a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóirodáját, 2004 óta a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatóhelyettese. 06:50 Ridikül 07:45 Muzsikás történet A Muzsikás együttes 35 éve 5/3. Jelképes hely. Magyar dokumentumfilmsorozat 08:35 Német nyelvű hírek 08:50 Hazajáró (2016) 09:20 Magyar Krónika 09:45 Orosz nyelvű hírek 09:50 Médiaklikk 10:15 Tessék! 10:40 A sokszínű vallás 10:55 Kérdések a Bibliában 11:05 Kereszt-Tények 11:15 Így szól az Úr! 11:25 Angol nyelvű hírek 11:40 DOROTTYA vagyis a DÁMÁK DIADALMAA FÁRSÁNGON (1973) Magyar tévéjáték Rendezte: Horváth Jenő. Szereplők: Benkő Péter (Ecse), Dőry Virág (Citére), Gobbi Hilda (Dorottya), Harsányi Frigyes (Cserházy), Káldy Nóra (Thália), Keresztessy Mária (Magdaléna), Konrád Antal (Szemő), Ladomerszky Margit (Orsolya), Náray Teri (Rebeka), Pogány Margit (Adelgunda), Simor Erzsi (Márta), Sinkó László (Carnevál), Sinkovits Imre (Csokonai Vitéz Mihály), Urbán Erika (Cserházyné), Cs. Németh Lajos (Bongorfi), Nagy Attila (Bordács). 13:00 HÍRADÓ 13:20 Kék bolygó 13:40 Hazajáró 14:10 Magyar Krónika 14:40 Család-barát 16:00 Rondó 16:30 Kvartett 17:00 Család és otthon 17:20 Tálentum Gyarmathy Lívia 18:00 Muzsikás történet A Muzsikás együttes 35 éve 5/4.: Összeszőve 19:00 Hogy volt?! Schütz Ilára emlékezünk 20:00 Szenes Iván írta 21:00 HÍRADÓ 21:30 Maradj talpon! 22:30 Ridikül 23:30 Család-barát

Április 29. péntek

Április 30. szombat

Május 1. vasárnap

00:55 Himnusz 01:00 HÍRADÓ 01:15 Angol nyelvű hírek 01:30 Ég, föld, férfi, nő (2014)Csallóköz 02:20 DOROTTYA vagyis a DÁMÁK DIADALMAA FÁRSÁNGON (1973) Magyar tévéjáték. Rendezte: Horváth Jenő. Szereplők: Benkő Péter (Ecse), Dőry Virág (Citére), Gobbi Hilda (Dorottya), Harsányi Frigyes (Cserházy), Káldy Nóra (Thália), Keresztessy Mária (Magdaléna), Konrád Antal (Szemő), Ladomerszky Margit (Orsolya), Náray Teri (Rebeka), Pogány Margit (Adelgunda), 03:35 Ízőrzők (2013) Csór 04:10 Szenes Iván írta 05:00 HÍRADÓ 05:15 Angol nyelvű hírek 05:25 Hazajáró Bodzaihavasok - Hadak útján a bodzai határszélen 05:50 Száműzött magyar irodalom Tormay Cécile 06:15 Lélek Boulevard Barkó Judit műsora Balázs Péter. 06:50 Ridikül 07:45 Muzsikás történet A Muzsikás együttes 35 éve 5/4.: Összeszőve 08:40 Német nyelvű hírek 08:50 Magyarország 2000 - Családi krónikák 09:20 Orosz nyelvű hírek 09:35 Iskolapad 09:55 Élő egyház 10:15 Katolikus krónika 10:40 Isten kezében 11:10 Angol nyelvű hírek 11:25 Mire a levelek lehullanak (1976) Rendezte: Hajdufy Miklós. Szereplők: Lukács Sándor (Zoltán), Bordán Irén (Gabriella), Bánsági Ildikó (Olga), Sinkó László (Dusán), Raksányi Gellért (apa), Bácskai János, Berényi Ottó, Csíkos Gábor, Cs. Németh Lajos, Deák B. Ferenc, Farády István, Fekete Tibor, Gordon Zsuzsa, Hajdú Endre, Hajdufy Dóra, Haraszin Tibor, Holl István, Józsa Imre, Kern András, Konrád Antal, Kristóf Tibor, Kránitz Lajos, Mensáros László, Perlaky István, Árva János, Soós Lajos, Sörös Sándor, Sugár István, Szilágyi István, Szilágyi Tibor, Tarsoly Elemér, Temessy Hédi, Zsurzs Kati, Győri Ilona 13:00 HÍRADÓ 13:15 Tessék! 13:40 Összhang 14:10 Család-barát 15:35 P'amende 16:05 Kosár 16:30 Tálentum Jankovics Marcell 17:05 MMA - portrék (8/2.: Mészáros Éva 18:00 Muzsikás történet A Muzsikás együttes 35 éve 5/5. Megtartó hagyományban 19:00 Hogy volt?! Hámori Ildikó felvételeiből 20:00 Slágertévé 21:00 HÍRADÓ 21:30 Maradj talpon! 22:30 Ridikül 23:30 Család-barát

00:55 Himnusz 01:00 HÍRADÓ 01:15 Angol nyelvű hírek 01:30 A Bagi Nacsa Show 02:25 Mire a levelek lehullanak (1976) 04:00 Slágertévé (1999) 05:00 HÍRADÓ 05:15 Angol nyelvű hírek 05:25 Hazajáró (2015) Moldva 1. - Csángóföldön Klézsétől Pusztináig 05:50 Csináljuk a fesztivált! - Válogatás 06:45 Öt kontinens 07:15 Muzsikás történet A Muzsikás együttes 35 éve 5/5. Megtartó hagyományban. Magyar dokumentumfilm-sorozat . A Muzsikás együttesnek hatalmas szerepe van az autentikus népzene és az e köré szerveződő táncházmozgalom megszervezésében, kiépítésében. A hetvenes évek egyik legnagyobb hatású kulturális mozgalmának jeles képviselői itthon és külföldön. 08:10 Német nyelvű hírek 08:20 Unió28 08:45 Kosár 09:10 Itthon vagy! 09:30 Orosz nyelvű hírek 09:40 Szeretettel Hollywoodból 10:10 Rúzs és selyem 10:40 Öt kontinens 11:10 Angol nyelvű hírek 11:25 Zárt tárgyalás (1940) Magyar játékfilm Rendezte: Radványi Géza. Szereplők: Páger Antal (Dr. Benedek Gábor), Tasnády Fekete Mária (Anna), Tímár József (Szentgyörgyi Péter), Somlay Arthúr (Tibor, ügyész), Vaszary Piri (Trafikosné) Dr. Benedek Gábor, a híres ügyvéd egy gyilkost véd, aki féltékenységből megölte feleségét. Gábor házassága rendben, szereti a feleségét, Annát. Még elképzelni sem tudná, hogy nélküle éljen.Boldog, úgy érzi minden rendben van közöttük. Aztán egy szép napon feltűnik a kisvárosban Szentgyörgyi Péter, az asszony régi szerelme. Valamikor Anna is zongoraművésznek készült, mint Péter, de aztán férjhez ment és lemondott a karrierről. A "régi szerelem" felbukkanása hogy hogy nem felébreszti Annában az eltemetett, másfajta élet vágyát…(feketefehér) 13:00 HÍRADÓ 13:20 Család-barát 14:50 Novum 15:20 A szellem órája Sziget Baljós felhők között: "Invitis Nubibus" Portréfilm Szerb Antalról 16:25Szabadság tér '56 17:15 Hogy volt?! 18:10 Csináljuk a fesztivált! - Válogatás 19:00 Mindenből egy van 1. Ki a főnök? 2. Pálma nagy lehetősége 20:00 Bízunk benned! 21:00 HÍRADÓ 21:30 A Bagi Nacsa Show 22:30 Munkaügyek - IrReality show Feljelcsi. Magyar tévéfilm 23:10 Család-barát

00:50 Himnusz 01:00 HÍRADÓ 01:15 Angol nyelvű hírek 01:20 Gasztroangyal 02:25 Mese a 12 találatról (1956) Magyar filmvígjáték Rendezte: Makk Károly. Szereplők: Somló István (Dr. Bartha), Tolnay Klári (Bartháné, Mária), Darvas Iván (Fazekas Géza, történelemtanár), Ruttkai Éva (Kató, tornetanárnő), Zenthe Ferenc (Titi, futballedző), Soós Edit (Piri, Titi felesége), Psota Irén (Vali, Piri testvére), Peti Sándor (Károly bácsi), Balázs Samu (Üzletvezető), Greguss Zoltán (Péter), Makláry Zoltán (Hőnich professzor), Péchy Blanka (Mama) A szerencsében reménykedett mindenki már az ötvenes években is. A vágyak netovábbja, a mesés 12 találat a totón. Van aki a véletlenben reménykedik, míg mások páratlan "szakértelmükkel" szeretnék megnyerni ezt a vagyont. 03:55 Virtuózok (2016) 8/3.:Újra klasszikus tehetségeket keresünk! 05:15 HÍRADÓ 05:30 Angol nyelvű hírek 05:50 Gasztroangyal 06:45 Operettalbum - Népszerű melódiák népszerű művészek előadásában 07:15 MMA - portrék (III. sorozat) 8/2.: Mészáros Éva 08:05 Német nyelvű hírek 08:10 Élő egyház 08:35 Minden tudás 09:00 Profit7 09:20 Orosz nyelvű hírek 09:30 Noé barátai 10:00 Novum 10:30Térkép 10:55 Angol nyelvű hírek 11:10 Virtuózok (2016) 8/3. 12:35 Anyáinkról dalban 13:00 HÍRADÓ 13:20 Nagyok 13:50 Szabadság tér '56 14:45 Család-barát 16:20 Rúzs és selyem 16:50 Önök kérték 17:50 Öt kontinens 18:25 Szeretettel Hollywoodból 19:00 Gasztroangyal 20:00 Operettalbum - Népszerű melódiák népszerű művészek előadásában Válogatás Huszka Jenő legnépszerűbb operettjeiből. 21:00 HÍRADÓ 21:30 1956-60 A FILMMŰVÉSZET TÜKRÉBEN 1950- 953 - Egy titkos kényszermunkatábor története (1988) 3/3.Magyar dokumentumfilmsorozat A recski internálótábor közvetlenül az Államvédelmi Hatóság felügyelete alatt működött 1950 és 1963 között. A politikai, történelmi gyökerekig hatoló elemzésben volt rabok, volt ÁVH-s őrök vallomásaiból rajzolódik ki a tábor képe. A film 1989-ben, a legjobb európai dokumentumfilmként elnyerte a Félix-díjat. 22:50 Öt kontinens 23:20 Család-barát

16. oldal

MAGYAR ÉLET

HÁZTETÔFESTÔ, magyarul beszélô BOYD VARJU & ASSOCIATES háztetô restaurátor Melbourneben. Reg. Magyarul beszélô könyvelô / adótetôrestaurátor. 1979 óta bizalommal forszakértô adók, nyugdíjak, vállalkozádultak hozzám terracotta és betoncserepû GRÜNER HENTESÜZLET sok, befektetések. Mi jövünk Önhöz. háztulajdonosok a tetô problémáikkal. A *Delicatessen* Varju Péter 0431 133-550 háztetôrôl magas víznyomással a mohát 227 A Barkly St., St. Kilda [email protected] eltávolítom (vegyszer nélkül). Figyelem, a víztilalom rám nem vonatkozik! A Telefon/Fax: 9534-2715. tetôje lehet terracotta vagy betoncserép. Színes cementtel kúpcserepeit (duda- Grüner Péter és munkatársai cserepeit) átcementezem, a törött cseMagyar állampolgársági repeket, mind kicserélem vagy leraés útlevélkérelmek, gasztom. A terracotta cserepet leglazúrozom vagy a mohanövést gátló vegyausztrál vízumügyek, szerrel bevonom, a betoncserép tetôjét LÁSZLÓ MAGÁNNYOMOZÓ NAATI fordítások. szükség esetén az ön által választott Személyes ügyek nyomozása színnel befestem és glazúrozom is. Ha a Házasságtörés titkos megfigyelése tetô közötti pléh völgy rozsdás és a ké0451 146-665 (Melbourne) (MARN: 0962683) mény körül is a pléh rozsdás és már folyik, ezt is mind kicserélem. Szélvihar www.gaborhajdu.com.au VÍZ- és GÁZVEZETÉK szerelô. Ed okozta kárt a tetôn gyorsan rendezem és Wettenhall. Gyors, pontos, olcsó. nyugtát adok a bíztosító részére. Wettenhall Plumbing Lic. No. Amennyiben garázs, verenda, carport Mobile: 0400 059-290 102602 vagy ehhez hasonló épületen tetôproblémája van, hullámvas, decking stb. szükség esetén megjavítom, kicserélem, átfestem. Használok Zincalum Colorbond anyagot. Öreg Fiberglass tetôt kicserélem új Fiberglassra vagy Laserlite-ra, hasonló anyaggal is. Szükség esetén darab vízcsatornát is kicserélek. Csatorna kitakarítást is végzek (szükséges ez a tûz veszély esetén). Padlás forgó levegôzôt is berakok a tetôbe. Bármilyen tetô problémája van, bizalommal forduljon Jánoshoz. Amennyiben sürgôs szolgálat kell, hívjon reggel 7-8 óra között, Melbourne 80 km-es körzetében és Geelongban is, vagy hívja magyarul-angolul a 9318-5103 vagy mobilon 0422-770-957. Ha nem jelentkezik, hagyja üzenetrögzítôn az ön telefonszámát és visszahívom.

Sonkavásár

várják önöket az új évben is

Hajdu Gábor

[email protected]

BELLA MARINA

MAGYAR fogtechnikus nemcsak Gardenvale-i rendelôjében fogad ügyfeleket, de kérésre –– elôzetes megbeszélés szerint –– saját otthonában is felkeresi. Telefonon 95966611 (Melbourne). Kérje Izabellát. HÁZAK, hozzáépítések, beázott tetôk, stancok javítását, bejárati ajtók (fixing lock up), konyhák, fürdôszobák átalakítását vállaljuk. Hívja Józsit a 9547-2453 (Melbourne) telefonszámon. PAPLANT, dunyhát, párnát, ágyhuzatot legolcsóbban a készítônél szerezheti be. Régi paplanját, párnáját kívánsága szerint újjáalakítjuk. Nagy választék importált selyembrokát, damaszt, argin, polieszter és cotton anyagokban. Abroszok, törülközôk raktáron. SCHWARCZ PAPLAN, 458 Glenhuntly Rd., Elsternwick. Tel.: 9523-6616 (Melb.) Elôzetes megbeszélésre vasárnap is kinyitunk. KIADÓ budapesti lakás –– 3 percre a Nyugatitól. Mérsékelt bér. Hívja a (03) 9578-4640 számot.

magyarul beszélô ügyvédnô

Forduljon hozzám bármilyen törvényes ügyével Ingatlan adás-vétele és bérlése Ingatlan vétel finanszírozása Végrendelet készítése, végrehajtása, megtámadása Örökség ügyek Válóperek és családi ügyek Követségi hitelesítés

2016. április 21.

SYDNEY Upper North Shor-on élô 69 éves hölgy ezúton keresi a környéken élô hasonló korú magyarok társaságát közös programokra. E-mail: [email protected] vagy mobil: 0435- 479- 965 MEGBÍZHATÓ, nyugdij elôtt álló, sportos Magyarországon végzett testnevelô tanár (ausztrál állampolgár) magyar, angol nyelvtudással munkát vállal. Idôsek Otthonában vagy magán személyeknél. Egyéni mozgásterápia, gyógytorna, maszírozás, általános segítség, társalgás, magánsofôr (ausztrál jogosítvány van). Magyar nyelv oktatás, kosárlabda edzés tartása, gyermek felügyelet vagy bármi más hasonló elfoglaltság érdekel. Ausztrália bármely varosában bentlakással is. Leinfor-

málható ausztrál és magyar referenciákkal rendelkezem. Minden érdeklôdést szívesen várok az alábbi telefonszámon: 0403 084-855 Ì,ךX‡NžÞ‘‰ŠÌ!@à@ÂÌAä

$""$$1

OIVIWFIRXPEOµWWEP  VHIOPÆHRMPILIXXIPIJSRSR  1IVG^-PSRE  &EPµ^W-PP¼W

TMS SZÁMITÓGÉP service 0424 166-041

Gold Coast legújabb – felújitott modern fogászati rendelôje várja kedves vendégeit a Southportban és Burleighben lévô rendelôiben. Teljes általános fogászati ellátást biztosítunk, fehér tömések, koronák és hidak, implantok, fogszabályzás kezelés és Botox.

Magyarul beszélô (Dental Hygienist – Therapist) száj higénikus és terápia, fogtisztítást, fogfehéritést és gyerek ellátást Imola szolgáltatja. Helyszinen készülô teljes mûfogsorok, fémvázas fogsorok és Valplast „flexibilis” fogsorokat a sok éves tapasztalattal rendelkezô fogtechnikus - prosthetist - szolgáltatja.

Suite 2, Level 7 / 221 Queen St. Melbourne 3000

Implantok kezdô ára $1600, fogtisztítás $99, lámpás fogfehérités $550; Várjuk a kedves vendégeket, alábbi telefon számon lehet foglalást kérni: 5532 4168 Southport vagy 5535 0561 Burleigh (itt csak mûfogsorokat szolgáltatunk)

CAULFIELDI IRODÁMBAN is fogadok ügyfeleket Telefon 9505-4999 Fax 9505-4899 E-mail: [email protected]

Rendelô címei: 268 Ferry Road, Southport és 1794 Lower Gold Coast Hgw, Burleigh Heads