Prezentációs Technikák TMDK Felkészítő Képzések

Prezentációs Technikák TMDK Felkészítő Képzések

2016. április 13. Dr. Buruzs Adrienn egyetemi adjunktus [email protected] 1 SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék

Prezentáció 

Előadáshoz használt multimédiás segédanyag, amely segíti  





Alkotóelemei  



a verbális információ elmélyítését, a jegyzetelést, illetve az elhangzottak későbbi időpontban történő felidézését a szöveg és a hozzá tartozó szemléltetés

Illusztráció  

 

vonalas grafika, álló- vagy mozgókép, hang, 2D vagy 3D animáció

2

Prezentáció 

Jelentése 



Célja 



látványos, élményszerű információ átadása

A diavetítőről vetített diasorból alakult ki 



bemutató, bemutatás

Számítógépes prezentáció: a képernyő tekinthető diának, mely multimédiás lehetőségekkel is kiegészül

A PowerPoint multimédiás alkalmazás 

multimédiás információk megjeleníthetők, készíthetők (szöveg, hang, mozgókép stb.)

Eszközök      

Tábla, flip chart Írásvetítő, diavetítő, projektor Videó, magnó, mikrofon Számítógép Modellek Tájékoztató anyagok

4

A prezentáció alkalmazási területei 

  







Az üzleti életben Kereskedelmi bemutatók készítése Szervezeti felépítések bemutatása Pénzügyi jelentések Elektronikus hirdetések

Az oktatásban  

Tanórai anyagok összeállítása Szakmai előadások készítése





Internet 



Iskolai képújság megvalósítása Óravázlat fóliára nyomtatása Honlapok (weblapok) készítése

Nyomtatott dokumentumok  

Emlékeztetők készítése Oklevelek, szórólapok, plakátok készítése

Mi van a bemutatóban?  

Bemutató = diasorozat Bemutatók tartalma (bármelyik hordozóeszközön) 



rövid, pontokba szedett vázlat, kiegészítve a témához való

Hatásfokozó látványelemeik 

animáció, mozgókép, hang, stb.

Milyen a jó bemutató? 

    

Világos szerkezet (B-T-B) Kevés szöveg  vázlat + szemléltetés Áttekinthető, esztétikus diák Egységes sablon Megfelelő mennyiség – kényelmes tempó Céljának megfelelő   

összhangban a mondanivalóval vezeti az előadást kiegészíti, illusztrálja az előadást

7

A jó prezentáció szabályai I.   

Használjon világos hátteret és sötét betűket Betűméret: min. 18 pt Sor: max. 6

8

A jó prezentáció szabályai II.  



A felsorolások egyszerűen és egységesen legyenek szerkesztve Ne használjon túl sok grafikus elemet, hang- és filmbemutatást Tartózkodjon az információk NAGYBETŰS kiemelésétől

9

Szemléltető eszközök használata TERVEZÉS – KIPRÓBÁLÁS - ELŐADÁS 

Egyszerűség 

 

Minél kevesebb eszköz, kevés sötétítés

Kevés dia, rövid film Beszéd és vizuális elemek összhangja

10

Bemutatók PowerPoint programmal

11

Fontos szempontok 

Cél  mi



az üzenet?

Közönség  hozzáértés,



Hozzáállás  egyetértés



és érdeklődés

az üzenettel

Időkorlát

12

Szerkesztési szempontok elrendezés  háttér és színek  betűméret  információ mennyisége  grafikus elemek  helyesírás 

12 szó 13

Elrendezés Az elmondás szabálya  mondd el nekik, hogy mit fogsz mondani  mondd el  mondd el, hogy mit mondtál Logikus felépítés  cím  bevezetés, tartalom  tárgyalás, részletek  összegzés

25 szó

14

Információ mennyisége diánként 7 sor  soronként 7 szó  kulcsszavak  percenként max. 1 dia 

15

Információ mennyisége 

KISS principle (Keep it short and simple!)    



Ha a közönség túlságosan a képi elemekre koncentrál, nem jut el hozzájuk az átadni kívánt üzenet A túl sok szöveg a dián összezavarja a hallgatóságot (7 sor/dia) A hosszú szófűzérek feldolgozhatatlan információt jelentenek a hallgatóság számára (7 szó/sor) Alapvetően drasztikusan lehet csökkenteni a szöveges elemek mennyiségét anélkül, hogy az üzenet tartalmát, a mondanivalónkat redukálnánk A diák túl nagy száma, az előadás tempójának gyorsítására készteti ez előadót, ami a hallgatóság elvesztését eredményezi (Percenként max. 1 dia!)

84 szó 16

Ökoépület tervező / létesítő képzés



 

 

 

17

Általános elgondolás Az ökoépület tervező/ létesítő képzése azon céllal jött létre, hogy képzést biztosítson építőipari szakembereknek alacsony energiaigényű épületek, passzívházak tervezéséhez ill. létesítéséhez. Olyan nemzetközi szabványokra épül, mint az épületek energiafelhasználásra vonatkozó EN 832 szabvány. A módszer azon az ötleten alapul, hogy olyan értékelhető minőségi standardokat mutat be, melyek fejlett TQM rendszereknél, és engedélyeknél használatosak. A képzésben résztvevők megismerkedhetnek az ökoépület tervezési programokkal és gyakorlati tervezési feladatokkal. A képzés részéhez tartozik még a hivatalos minősítés elnyeréséhez szükséges egy éves gyakorlat, valamint egy gyakorlati projekt dokumentálása és prezentációja. Az épületek energetikai minősítésére vonatkozó EU direktíva (European Building Directive) előírásainak betartására az épületek energetikai minősítése céljából erre amúgy is szükség lesz 2006 elejétől (2002/91 EU Derektiva, „Energy Performance of Buildings”) Célcsoport: Építész-, építőmérnökök, Képzési cél: fenntartható építészet technikai „Know-how”-jának biztosítása : magas energia hatékonyság, megújuló erőforrások használata, öko építkezés. Ez magában foglalja az épületfizikai oktatás korszerűsítést, az öko-hatékony építkezést, hőszigetelést, fűtő- és hűtő, klíma rendszereket és minőségellenőrzést. Tervezett időtartam: 6 napos szeminárium napi 8 órában, mérnöktovábbképzés Az Ecobuilder képzés tervezett programjának első változatát a CER2 2005 január 25.-i ülésén Wolperthausenben prezentálják

Betűméret ne legyen több háromféle betűméretnél  javasolt betűtípus az arial  a hátsó sorból is el lehessen olvasni  a fontosság és betűméret aránya 

16 18 20 22 24

10

12 14

10

12 14

16 18

26 28 30 32 34 36 38 40 TimesNR

20 22 24 26 28 30 32

34 36 38 40 Arial 18

Talpas és talpatlan  nyomtatásban

 monitoron

Buruzs Adrienn

19

Háttér és színek Elütő, kontrasztos színek használata  olvasható szöveg  sötét háttér világos betű, világos háttér sötét betű  kerüljük az émelyítő kombinációkat  kerüljük a pasztell színeket

20

Buruzs Adrienn

21

Színek 

22

A háttér és a betű színei között kicsi a kontraszt

Színek 

A háttér és a betű színei között nagy kontraszt  Nagyon

sötét háttéren - nagyon világos betűk  Nagyon világos háttéren - nagyon sötét betűk

23

A napenergia hasznosításának technikai korlátai is vannak. A hasznosíthatóság mértékét szemlélteti a következő diagram.

24

Grafikus elemek 



Ne feltételezzük azt, hogy a hallgatóság érteni fogja a grafikonjainkat  kulcselemek magyarázata (tengelyek, dimenziók stb.) Képméret és –minőség!

25

Képméret, minőség

26

Animációk, effektek, áttűnések Mit ne?  vad

animációk

 felesleges

 idegtépő

időhúzás

effektusok

27

Buruzs Adrienn

28

Buruzs Adrienn

29

Buruzs Adrienn

30

Címdia elkészítése Előadás címe  Szerző(k)  Egyetem/munkahely és/vagy elérhetőség  Rendezvény/konferencia neve, helye, dátuma 

31

A diák egyedi formázása 

Változtatható a betű nagysága  a betű színe  a betű típusa  a betű alakja (kövér, dőlt, aláhúzott) 



Sose használjon kettőnél több betű formátumot egy előadáson belül 32

Tippek és Trükkök PowerPointhoz 1.

Mekkora legyen a betű? 

2.

A hátsó sorban is olvasható a prezentációm? 

3.

Mindig a hátsó sorban ülőknek készítse! Álljon 3 m távolságra a számítógép monitorjától

Függvények és diagramok  

Vastag, rikító vonalak Egy koordinátarendszerben egyszerre max. három függvény

33

Tippek és Trükkök PowerPointhoz 4.

Egy dia, egy gondolat!  Az

5.

Felejtse el a felsorolásokat! A

6.

üzenet könnyen olvasható és jól érthető legyen

diára csak a mondandója velejét írja

Milyen színűek legyenek a betűk?  Éles

kontraszt  diszkrécióra semmi szükség (harsány színek)

34

Tippek és Trükkök PowerPointhoz 7.

Az egyszerű betűtípusok jobban látszanak. A

8.

dőlt betűk olvashatatlanná válnak

Csak a lényeget vetítse ki!  Ne

írja föl az előadás teljes anyagát a diáira  inkább képek, grafikonok

35

Tippek és Trükkök PowerPointhoz 9.

Videóbejátszást videólejátszóról!  Külön

10.

fájlból megnyitni

Ha vége az előadásnak, köszönjön el szóban! engedje, hogy egy számítógép program átvegye Öntől az utolsó szót!

 Ne

36

Mítosz vagy valóság? I.  

M: Nincs szükség a prezentáció szerkezetét hangsúlyozó grafikus utalásokra V: Kutatások bizonyítják, hogy könnyebben tanulunk, ha a prezentáció szerkezetét vizuális utalásokkal látjuk el

37

Mítosz vagy valóság? II.  

M: Nem kell aggódni, ha a kísérőszöveg nem egyezik a dia tartalmával V: A közönség jobban megérti, ha figyelmét nem kell megosztani a különböző információforrások között

38

Mítosz vagy valóság? III.  

M: Nyugodtan felolvashatom a képernyőről a felsorolási listát V: Nem szükséges, megérti a közönség

39

Mítosz vagy valóság? IV.  

M: Jó dolog a grafika, de azok nem nélkülözhetetlenek a bemutatóban V: Könnyebben tanulunk szavakból és képekből, mint csak szavakból

40

Mítosz vagy valóság? V. 



M: A hallgatóság többet tanul, ha speciális effektekkel lenyűgözzük őket és humorral fűszerezzük a bemutatót V: Könnyebben tanulunk, ha a felesleges és nélkülözhető információkat kiiktatjuk a prezentációból

41

Előadás tartása

42

A szóbeli fellépés nehézségei 

 

„Beszélni nehéz” – Péchy Blanka nyelvművelő Ókor: a retorika igényli a legnagyobb tehetséget (hét szabad mesterség egyike) Cicerónak sem volt könnyű  Számtalan

 

bonyolult szabály (közszereplés)

Lámpaláz, „pánik és üresség szindróma” Szakmai prezentáció, vizsgaszereplés, felvételi elbeszélgetés Buruzs Adrienn

43

Előadás változatai rögtönzött előadás  memorizált előadás – nem divat  felolvasás – igen rossz benyomás  vázlat alapján tartott előadás 

Buruzs Adrienn

44

Amit a hallgatóság nem bocsát meg… 1.

Ha nem vagyunk felkészültek 

2.

3.

A kudarc eleve programozott

Ha nem lelkesedünk Ha nem vagyunk érdekesek

Buruzs Adrienn

45

Rövid és hosszú távú felkészülés 

Rövid távú felkészülés  az



előadást megelőzően

Hosszú távú fejlődési lehetőségek  szakmai

háttér, szókincs, stílusérzék  folyamatos külső kontroll  állandó gyakorlás, „idegen fül” Buruzs Adrienn

46

Szóban vagy írásban? 

Élő adásban nincs korrekciós lehetőség Nem írhatjuk újra  Magányosság – nincs segítség  Dadogás, selypítés, mondathangsúly, megjelenés 

Buruzs Adrienn

47

Egy előadás során… kapcsolatot alakítunk ki  személyes benyomást kapunk és adunk  igyekszünk „jó érzést” hagyni magunk után  mások által nem ismert információt szeretnénk közölni  teljesítményt várnak el tőlünk  tétje van 

Buruzs Adrienn

48

Az igazi előadás 

NEM felolvasás (kivétel)



NEM bemagolt szöveg felmondása



DE előre megtervezett  vázlat

használható (papír/szemléltető eszköz)

 hallgatósághoz

igazított

Buruzs Adrienn

49

Alapszabályok 

Beszéljünk hangosan!



Beszéljünk tisztán, érthetően!



Beszéljünk lassan!



Figyeljük a hallgatóságot!



Pontosan tartsuk be az időt! Buruzs Adrienn

50

Tűzz ki célokat Miért beszélsz?  Mit szeretnél elérni?  Mit szeretnél, hogyan gondolkodjon, érezzen, reagáljon a hallgatóságod? 

Buruzs Adrienn

51

Hallgatóság-kutatás Kik ők?  Hányan vannak?  Mi az állásfoglalásuk, véleményük, tapasztalatuk?  Mik az szükségleteik és elvárásaik? 

Buruzs Adrienn

52

Előkészületek előadás célja: általában „meggyőzés”  hallgatóság – személyesség  előadó korlátai és lehetőségei 

 téma

lehatárolása

fizikai körülmények biztosítása  megfelelő eszközök megválasztása 

Buruzs Adrienn

53

Az előadás alatt stressz helyzet  természetes szorongás  beszéd + kontaktus + eszközkezelés  megosztott figyelmet kíván  nonverbális kommunikáció  sok hiba  gyakorlás, tudatosság 

MEG LEHET TANULNI és LEHET JÓL CSINÁLNI Buruzs Adrienn

54

Előadás részei 

bevezetés a



kifejteni kívánt témakör bemutatása

kifejtés  mi

az üzenet? – alapvető állítás, tétel  meggyőzés, nem pedig rábeszélés  kérdés – állítás – bizonyítás (direkt, indirekt)  az elmondás szabálya  





mondd el nekik, hogy mit fogsz mondani mondd el mondd el, hogy mit mondtál

befejezés Buruzs Adrienn

55

Hozzákezdés 

bemutatás, bemutatkozás  név,



intézmény

nyitómondatok  miről 



szól (amit a hallgatót leginkább érdekli)

első percekben: nem a szakmai szöveg, hanem az előadó személye „minden kezdet nehéz”

 sztori/anekdota/kérdés

stb.  érdekes adat, újszerű állítás 

ne legyen mentegetőzés Buruzs Adrienn

56

Bevezetés 

Célja  felkelteni

a hallgatóság figyelmét  közölni a témát  alaphangvétel 

hossza (< 10%)

Buruzs Adrienn

57

Bevezetés 

hallgatóság köszöntése  Tisztelt

Elnök Úr! Tisztelt Biztosság! Tisztelt Hallgatóság!...  és NEM: Üdvözlök/üdvözlöm a …!  

bevezető mondat témamegjelölés

Buruzs Adrienn

58

Bevezetés 

Amit szabad  Indítsunk kérdéssel  Idézzünk híres emberektől  Ismertessünk egy döbbenetes tényt  Kezdjük a beszédet egy témához kapcsolható

megtörtént esettel



Amit nem szabad  Ne  Ne

kezdjünk mentegetőzéssel késsünk el, de ha már elkéstünk, ne meséljük el részletesen milyen forgalmi dugóba keveredtünk

Buruzs Adrienn

59

Téma lehatárolása tartalom és a kifejteni kívánt témakörök  korlátaink bemutatása 

 mihez

értek és mihez nem

Buruzs Adrienn

60

Kifejtés    

kifejtés elkülönítése a bevezetéstől tiszta, követhető gondolatmenet időbeosztás főbb pontok kiemelése  mennyit



fő gondolatok limitálása  példából

 

képes befogadni a hallgatóság lehet több is

konkrétumok fontossága képszerűség, vizualitás Buruzs Adrienn

61

A koncentráció és idő szerepe

Buruzs Adrienn

62

Figyelemfelkeltő tényezők (1) 

Épp ezt írta fel nekem az orvos 



Expedíció a sötétbe 



szokatlan, atipikus

Ki ütött előbb 



versengés, rangsorok

Harapós postás effektus 



ismeretlen vonzása, kalandok

Gladiátor effektus 



igazságos osztályozás, fogyókúra, autók

összeütközések a szomszédban  túl sok konfliktus kerülendő

A kör négyszögesítése 

megoldandó probléma, rejtély Buruzs Adrienn

63

Figyelemfelkeltő tényezők (2) 

Legkisebb királyfi effektus 



Madonna effektus 



szívhez szóló történetek

Pompei effektus 



humor = fűszer

Nemecsek effektus 



híres ember

Móricka effektus 



átlagember, bátorítás, sikersztori

katasztrófa, járvány, bűnözés  pszichológiai magyarázat?

Prométheusz effektus 

haladás, újdonság  fiatalok, férfiak, radikális újdonság  mindenki Buruzs Adrienn

64

Befejezés   

 

tudjuk előre, hogy mivel zárunk – biciklizés a hallgatóság útravalóval való ellátása előadás összesűrítése, logikai kapcsolatok világosabbá tétele a zárás akkor jó, ha nyitás – ösztönzés a továbbgondolásra hibák  időhiány

miatti hirtelen zárás  elhúzódó befejezés Buruzs Adrienn

65

Szemkontaktus Kerüld a padló vagy plafon, illetve a kivetített kép bámulását!  Kommunikálj a szemeddel!  Tarts szemkontaktust 2-3 pillanatig!  Nézz mindenkire, ne csak a feljebbvalókra vagy a barátságos arcokra! 

Buruzs Adrienn

66

Magabiztos testbeszéd Kerüld a ruha, toll, stb. babrálását!  Használj gesztusokat a hangsúlyozáshoz vagy jelzésekhez!  Állj két lábon és kerüld a hintázást!  Használj kellemes arckifejezést! 

Buruzs Adrienn

67

Vetítsd ki a hangod! Váltogasd a tónust, a sebességet és a hangerőt!  Használj hatásszünetet!  Kerüld az ööö-zést és a hümmögést!  Lélegezz egyenletesen!  Légy pozitív! 

Buruzs Adrienn

68

Köszönöm a figyelmet!

Buruzs Adrienn

69

Az intelligens válasz 



Szavakkal támadnak bennünket – bárhol… Azonnali és megfelelő válasz?

Mindenki tud jó kapitány lenni, ha csendes a tenger. Publilius Syrus

Buruzs Adrienn

70

Az előadás utáni kérdések 

Ne féljünk a kérdésektől! felkészültünk rendesen, többet tudunk a témáról, mint a hallgatóság  Fontos visszajelzés  Ha



Tipp  Néhány



érdekes témát függőben hagyunk

Kérdések szokásos rendje  Hallgató

 előadó  Hallgató  elnök  előadó  Hallgató írásban kérdez Buruzs Adrienn

71

Öntudatos kisugárzás   

A támadók olyan embereket keresnek, akik kicsinek és gyengének érzik magukat Aki másokat megtámad, az legtöbbször nem harcolni akar, hanem csak győzni… Hatalmi vákuum  Udvarias,

rendes ember  Erőtlen viselkedés  Korlátozó gondolatok 

A határozott viselkedés elriasztja a támadót Buruzs Adrienn

72

Mielőtt válaszolunk… 

  

 

Mély lélegzetet Nyugalom Ellentámadás Szemkontaktus Önmagunk igazolása Lassú, magabiztos, nyugodt beszéd

Buruzs Adrienn

73

Az előadás utáni kérdések 

Legyünk őszinték!  Gondoljunk



Válaszoljunk röviden!  Ne



a metakommunikációra!

kezdjük közhellyel, ne provokáljunk vitát

Ne alázzuk meg a kérdezőt! nem érthető a kérdése…, ha nem figyelt…, ha hibás dolgot mond…

 Ha

Buruzs Adrienn

74

Ellenvetések, kifogások 

Kétkedés, kritika  Mondanivalónk,



személyünk?

Személyre szabott kritika  Mit

akar elérni a kritikus?

Érdemi észrevétel vagy  Feltűnéskeltés, okoskodás vagy provokálás 

Buruzs Adrienn

75

Ha erős támadást kapunk… 

Maradjunk nyugodtak!  Bekapjuk

 

a horgot?

Kérjünk gondolkodási időt – ha szükséges! Válaszoljunk szabatosan – és röviden! A

hosszú válasz magyarázkodásnak hat

Buruzs Adrienn

76

Bombák hatástalanítása 

Visszakérdezési módszer  Homályos

kritika – Pontosan melyik részre kíváncsi?

 Pontosítás,





magyarázzuk el ismét

Megértő-elfogadó attitűd  Az

észrevételt köszönöm…

 Ez

az érv kitűnő, de gondolja csak meg…

Preventív védekezés  Előadásomban

A

nem tértem ki…

munkámnak nem volt része… Buruzs Adrienn

77

Bombák hatástalanítása 

Elhajlási módszer nem tudjuk megválaszolni a kérdést: „Sajnálom, de erre nem tudok válaszolni.”  őszinteség – tisztelet

 Ha

tudjuk a választ, de nem akarjuk megválaszolni a kérdést: beszéljünk érdekesen, mondjunk érdemi dolgokat

 Ha

 Igen-nem

kérdés – válasz bonyolultabb

Buruzs Adrienn

78