Press 2011
Horvát Idegenforgalmi Közösség
PREFERRED DESTINATION OF THE YEAR 2011/2012
Iblerov trg 10/IV 10 000 Zagreb, Horvátország Tel. + 385 (1) 4699 333 Fax + 385 (1) 4557 827 E-mail
[email protected] Web www.croatia.hr
PRESS 2011
Horvátország erényei közé sorolandó több mint ezer szigetünk, melyeket a hajósok paradicsomaként szoktak emlegetni. Mindezt a hajós turizmusból befolyó mint egy 800 millió eurós bevétel is alátámasztja, amely a turisztikai összbevételeink 10 százalékát teszi ki. Éppen ezért a jövőben is azon leszünk, hogy lehetőségeinkhez mérten minél inkább kiszolgáljuk a hajósok igényeit, mégpedig úgy, hogy további infrastrukturális fejlesztéseket hajtunk végre, azaz kibővítjük a megajachtok fogadására alkalmas marinák hálózatát, javítjuk a szolgáltatások és a tengeri hajózási biztonság minőségét. Horvátország jelenleg Európa legkedveltebb kempinges desztinációi közé tartozik. Tudva azt, hogy a kempingezés egy külön életstílust és egyben turisztikai trendet képvisel, az elkövetkező években azon leszünk, hogy megnöveljük a kempingek és az általuk kínált szolgáltatások számát és minőségét. Ugyanis pont a kempinges turisták azok a vendégek, akik a leginkább törődnek a környezet megóvásával, mely a jelenkorunkban tapasztalt éghajlati változások és a környezeti szennyezések apropóján fontos tényező versenyképességünk megőrzését illetően.
KÉSZEN ÁLLUNK AZ ÚJ KIHÍVÁSOKRA A nemzetközi piacon tapasztalt válság ellenére Horvátország a 2010-es turisztikai évet irigylésre méltó eredményekkel zárta, ugyan is a turisták és a vendégéjszakák számában egyaránt növekedést értünk el. Tudatában vagyunk annak, hogy ez kizárólag a minél színvonalasabb szálláshelyek és kísérőszolgáltatások kialakítását célzó új fejlesztésekkel és a siker egyik zálogának tartott szívélyes és profi turisztikai szakember gárda további képzésével lehetséges. Horvátország 2011-ben továbbra is mint minőségi „életstílus” desztináció kívánja magát pozícionálni, különleges hangsúlyt fektetve az ökológiai megőrzöttségre. Mindez hozzásegíthet minket ahhoz, hogy megmaradjunk a Földközi-tengeri térség egyik vezető turisztikai célpontjának, mely cél eléréséhez minden bizonnyal Horvátország közelgő EU tagsága is hozzájárul. Horvátországnak, mint turisztikai desztinációnak az egyik legnagyobb erénye, hogy egyike az európai Földközi-tengeri térség érintetlen szépségében fennmaradt vidékeinek, amely ráadásul már hosszú ideje jelen van az idegenforgalomban, sőt autentikusságát, atmoszféráját és hagyományos életformáját is sikerült megőriznie. Ezen felül további erényei közé sorolandó minőségi bor- és gasztronómiai kínálata, illetve kivételesen értékes kulturális és természeti öröksége. A Horvátországba látogató vendégek különösképpen nagyra becsülik a helyiek szívélyes vendégszeretetét és közvetlenségét, illetve azt, hogy nem „rezervátumokban“, hanem a helyiekkel „keveredve“ tölthetik nyaralásukat. Az idén még több olyan vendéget kívánunk idecsábítani, aki érdeklődik gazdag kulturális és természeti örökségünk iránt, melyet Horvátország szerte a legjobban az elragadó urbanisztikai egységek, valamint a festői és autentikus falvak, a természeti tájak és szépségek sokszínűsége illusztrál. Hazánkban ezen felül még mindig nagy számban találhatóak felfedezésre váró, eddig még kevésbé látogatott látványosságok és helyek. Horvátország további turisztikai erényei közé sorolandó stratégiai elhelyezkedése és kedvező közúti infrastruktúrája, melynek köszönhetően bármely európai országból zökkenőmentesen eljuthatunk a horvát üdülőhelyekre. Mindehhez Horvátország területi nagysága is hozzájárul, amely pont ideális ahhoz, hogy a turisták átlagosan egy hetes horvátországi itttartózkodása alatt hazánk komótosan bejárható. Itt van továbbá az enyhe és kellemes klíma, valamint a változatos kulturális és borgasztronómia programok sokasága, melyek egész éven át várják a turistákat. Nem titkolt célunk, hogy a fenti erények kiaknázásával, illetve egy innovatív és kreatív hozzáállással bekerüljünk Európa öt vezető kulturális desztinációja közé.
Noha az Adria a nemzetközi sajtó kiemelt médiasztárja, országunk oly an�nyira változatos, hogy még bőven maradt mit megmutatnunk a világnak. Belső-Horvátország, a tengerparti övezet hátországa és a szigetek belső területei kutúrtörténeti és természeti örökségükkel, valamint a sikeres öko-etno turizmus alapjául szolgáló tájjellegű ételeik és italaik eredeti kínálatával folyamatosan hozzájárulnak idegenforgalmi kínálatunk bővítéséhez. A horvátországi turizmus kezdeteihez kötődő termál és gyógy-forrásaink gazdagságának, valamint a gyógyturizmus hosszú hagyományának köszönhetően tovább bővítjük az ország belső és tengerparti részében igénybe vehető gyógy-, preventív- és wellness programok különféle formáinak kínálatát. A horvát wellness kínálat a különféle aromaterápiáknak, tájjellegű esszenciális olajoknak, autochon gyógynövénykivonatoknak, gyógyvizeknek és gyógyiszapoknak, valamint az eredeti egészséges ételeknek a Földközi-tengeri térség és az egzotikus kultúrák által ihletett különleges wellness terápiákkal történő ötvözésén alapszik. A kiváló eredmények ellenére azonban a jelenlegi turisztikai évet felkészülten és versenyképesen kívánjuk megkezdeni, így az országok közül elsőként rukkoltunk elő a 2011-es turisztikai akciós tervvel. Az általános reklámkampányon felül 2011-ben még szélesebb körben kívánjuk megvalósítani a köz-magán partnerségen alapuló közös promóciós kampányt. A horvát turizmus népszerűsítése 12 féle reklámmodellen keresztül történik majd a promóciós kampányokon és/vagy az utazásszervezők (utazásszervezők és utazási irodák) és légi szállítók promóciós/értékesítései csatornáin keresztül, melyekben az elő- és utószezonban történő szervezett légi, autóbuszos és vasúti programok élveznek előnyt. Külön promóciós modelleket dolgoztunk ki a hazai turizmusra vonatkozóan, különösképpen a hagyományostól eltérő, valamint az idegenforgalmilag fejletlen kontinentális és egyéb területeket illetően. További terveink között szerepel a horvát turisztikai kínálat központi, online keresőrendszerének a kialakítása, valamint a vízumkönnyítések bevezetése azon országok esetében, melyekből érzékelhetően nő a Horvátország iránti kereslet. Damir Bajs Turisztikai miniszter és a Horvát Idegenforgalmi Közösség elnöke
1
PRESS 2011
I. HORVÁTORSZÁG A 2010-ES IDEGENFORGALMI SZEZONBAN ..................................................................................................................3 II. HORVÁTORSZÁG ÜTŐKÁRTYÁI ............................................................................................................................................................4 III. HORVÁTORSZÁG A TÉRKÉPEN ...........................................................................................................................................................7 IV. EMBEREK, SZOKÁSOK ÉS JELLEGZETESSÉGEK: HOGYAN VÉLEKEDNEK RÓLUNK MÁSOK ...........................................................................11 V. GASZTRONÓMIA ÉS BORKULTÚRA .................................................................................................................................................... 14 VI. TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI NEVEZETESSÉGEK ....................................................................................................................... 16 VII. TURISZTIKAI KÍNÁLAT ....................................................................................................................................................................26
SPORT, SZÓRAKOZÁS ÉS REKREÁCIÓ (golf…) ........................................................................................................................26
HAJÓZÁSI TURIZMUS .........................................................................................................................................................27
KONFERENCIATURIZMUS ....................................................................................................................................................29
KULTURÁLIS TURIZMUS ......................................................................................................................................................29
KALANDTURIZMUS ............................................................................................................................................................33
WELLNESS- ÉS GYÓGY TURIZMUS ........................................................................................................................................42
NATURIZMUS ....................................................................................................................................................................42
VALLÁSI TURIZMUS ............................................................................................................................................................43
VIDÉKI ÉS ÖKO-TURIZMUS ..................................................................................................................................................44
VIII. SZÁLLÁS KAPACITÁSOK .................................................................................................................................................................47
HOTELEK ÉS KIS SZÁLLÓK ................................................................................................................................................... 48
MAGÁNSZÁLLÁS ................................................................................................................................................................49 KEMPINGEK ......................................................................................................................................................................49 IX. FEJLESZTÉSEK ............................................................................................................................................................................... 51 X. HÍRESSÉGEK CÉLKERESZTJÉBEN ...................................................................................................................................................... 60 XI. RÉGIÓK – MINDEGYIKBŐL A LEGJOBB ............................................................................................................................................. 61
ZÁGRÁB VÁROSA ............................................................................................................................................................... 61
KÖZÉP-HORVÁTORSZÁG ......................................................................................................................................................63 SZLAVÓNIA .......................................................................................................................................................................65
LIKA – KARLOVAC ...............................................................................................................................................................67
KVARNER-ÖBÖL ................................................................................................................................................................ 69 ISZTRIA ............................................................................................................................................................................. 71
DALMÁCIA – ZADAR ...........................................................................................................................................................73
DALMÁCIA – ŠIBENIK .........................................................................................................................................................75
DALMÁCIA – SPLIT ............................................................................................................................................................. 77
DALMÁCIA – DUBROVNIK ...................................................................................................................................................79
XII. STATISZTIKA .................................................................................................................................................................................82 XIII. KÜLKÉPVISELETEK JEGYZÉKE ........................................................................................................................................................ 84
2
PRESS 2011
I. HORVÁTORSZÁG A 2010-ES IDEGENFORGALMI SZEZONBAN A horvát turizmusnak a világgazdasági válság által megpecsétel 2010-es mutatói minden várakozást felülmúltak. A jó eredményekről az a tény szól a legékesszólóbban, hogy Európán belül minden 50. turista kereste fel Horvátországot.
8 százalékkal több vendéget és 12 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak. Ezen felül a tengeri hajós, ill. az ún. repülős vendégek körében is növekedést tapasztaltak. 2010-ben továbbá 6 százalékkal több szervezett utazáson résztvevő turista kereste fel hazánkat.
A Világgazdasági Fórum adatai szerint Horvátország a turisztikai versenyképesség ranglistáján az elmúlt három évben négy hellyel, a 38.-ról a 34.-re előretörve a negyedik lett a rangsorban a listán szereplő 133 ország közül, s ezzel két régióbeli országot – Magyarországot és Szlovákiát, illetve Földközi-tengeri versenytársait – Izraelt és Tuniszt is lekörözte.
Azt, hogy a jövőre nézve is jó eredményeket várhatunk, azok a számok is alátámasztják, melyek szerint 2011-ben a költségvetésből 239.552 millió kuna jut az idegenforgalomra, ami 5,7 százalékkal több, mint az ágazat 2010-es támogatása. Az összeg túlnyomó részét promócióra fogják felhasználni. Erre a célra 132 millió kuna áll rendelkezésre, ami 7 százalékkal haladja meg a 2010-es forrást.
Ezen felül a Turisztikai Világszervezetnek a múlt év harmadik negyedévére vonatkozó adatai azt mutatják, hogy Európában 2,6 százalékos, a Mediterráneumban 2,1 százalékos, Horvátországban pedig 4,5 százalékos növekedést regisztráltak.
Horvátország 2011-ben a nemzetközi piacon megszerzett pozícióinak megőrzésére koncentrál, s ezen belül különösképpen a nyugati küldőpiacokon történő promócióra, az ún. új Európa területén megszerzett pozíciójának megtartására, illetve egyes új európai és Európán kívüli piacok meghódítására helyezi a hangsúlyt. A Horvát Idegenforgalmi Közösség tokiói képviseletének erőfeszítéseit is siker koronázta, hiszen 2010-ben több japán turista látogatott el országunkba, mint Portugáliába és Görögországba együttvéve. A képviseletet egyébként a Japánban működő legjobb turisztikai külképviseletnek választották.
Horvátország ezekkel az eredményekkel teljesítette a 2010-es esztendőre kitűzött célját és megőrizte az európai piacon megnövekedett piaci részesedését. Ennek megfelelően a horvát turisztikai eredmény mint egy háromnegyed résszel szárnyalja túl az európai átlagot és kétszerese a Földközi-tengeri országok által elért eredménynek. Horvátország immáron három éve zsinórban körözi le a konkurens országokat, illetve mind a vendégszám, mint a vendégéjszakák tekintetében az eddigi legjobb eredményeket produkálta. Az elmúlt évben a legnagyobb számban ismét Németországból, Szlovéniából, Olaszországból, Ausztriából, Csehországból és Lengyelországból érkeztek hozzánk a turisták, akik közül egyedül az olaszoknál regisztráltunk vendégszám csökkenést. Ez azonban a gazdasági helyzet fényében nem meglepő. A többi küldőpiacról mind a vendégszám, mind a vendégéjszakák tekintetében növekedést könyvelhetünk el. A tengerparti megyék mindegyike jó eredményeket ért el, különösképpen Dubrovnik-Neretva megye, ahol 2010 első tíz hónapjában
3
PRESS 2011
II. HORVÁTORSZÁG ÜTŐKÁRTYÁI Horvátország a gazdag kultúrtörténeti örökség és természeti szépségek országa, melynek ember és természet alkotta nagyszerűsége nem csupán a különleges szépségük és kiemelt védettségük okán az UNESCO világörökségének kihagyhatatlan fejezeteit alkotó múzeumain, képtárain, templomain, nemzeti parkjain és természetparkjain belül szembeötlő, de a lépten-nyomon feltűnő történelmi és természeti értékekeiben is tetten érhető. Akár a fehér kőutcák és sikátorok fonatát követjük, akár az egyedülálló tengeri szigetvilágban és Isztria, a Kvarner-öböl, Dalmácia tengerparti városkáinak vidám kikötőit érintve hajókázunk, vagy akár Belső-Horvátország zöldellő szerpentinjein kaptatunk fel a mesébe illő erődökig és várakig, errefelé minden egyes lépéssel egy újabb élmény vár ránk. Hazánk a tekintetben is különleges, hogy területén nem kevesebb, mint négy kultúrkör: a nyugati és a keleti, a közép-európai és a délszaki mediterrán alkot nemes ötvözetet. Horvátország az urbánus kultúra országa, ahol bármely más mediterráneumi vidéknél több várost számlálnak. A különleges freskóciklusokat és lenyűgöző fonatos domborműveket őrző középkori kis templomok százai is Horvátország ezeréves múltjáról regélnek. Nem kevesebb, mint kilenc védelem alatt álló kulturális kincsével Horvátország Európa első országa, míg világviszonylatban csupán Kína, Japán és a Koreai Köztársaság körözi le. Az UNESCO listáján szereplő horvát kincsek: a horvátországi csipkekészítés; az isztriai és tengermelléki szűk intervallumú kétszólamú éneklés; a dubrovniki Szent Balázs ünnep; a gorjani Királynő (Ljelja) éves tavaszi menete; a kastavi kolomposok éves farsangi felvonulása; a Hvar szigeti Za križen körmenet; a hagyományos zagorjei fajátékok készítési módja; a Sinji Alka nevű vitézi torna, valamint az Észak-Horvátországban honos mézeskalács készítés.
Új tendenciák és megóvott kulturális hagyomány Azon felül, hogy Horvátország gondosan őrzi hagyományos kultúráját, számos eseményének és fesztiváljának köszönhetően a zenei, filmes, színházi és más művészeti ágak trendjeivel is lépést tart. A horvát tengerpart és szárazföld szerte a csodálatos természeti környezetben vagy a több száz éves történelmi paloták díszletei között zajló fesztiválok gazdag és fantáziadús programjukkal évről évre egyre több érdeklődőt vonzanak bel- és külföldről egyaránt. Az elmúlt években a tekintélyes nemzetközi sajtótermékek és turistakalauzok recenzensei az elmúlt 50 évben az Óváros falain belül rendszeresen megrendezésre kerülő Dubrovniki Nyári Fesztiváltól és a Diocletianus palotában zajló Spliti Nyártól, a középkori Motovun városka dombtetején megtelepedett Motovuni Filmfesztiválon és a tekintélyes Arenában megrendezésre kerülő Pulai Fesztiválon át egészen a kedvelt elektronikus és pop-rock zenei fesztiválokig bezárólag dicshimnuszokat zengtek a horvát „szabadtéri kultúráról”. Dicséretben és nemzetközi elismerésben részesültek a gazdag nyári programsorozatok előtt vagy után zajló egyéb kulturális rendezvények is. Jelentős kulturális potenciálja és az irányú törekvése okán, hogy bekerüljön Európa 5 legjobb kulturális desztinációja közé, Horvátországban létrehozták az ‚ Experience Croatia - Éld át Horvátországot ‚ nevű kulturális turisztikai minőségi díjat, melyet a következő négy kategóriában ítélnek oda: kulturális desztináció, kulturális intézmény, kulturális esemény és kulturális útiterv. A horvát kulturális kínálat fejlesztéséhez nagyban hozzájárul értékes gasztronómiai és bor- kínálatunk. Ebben a horvát falu, mint a hagyományok letéteményese különösen fontos szerepet játszik. A horvát vidéki területek szemmelláthatóan jelentős fejlődésen
4
PRESS 2011
mennek keresztül az olyan különleges turisztikai termékek tekintetében, mint az autochton és hagyományos termékek előállítása, a természeti és kulturális örökség védelme és megőrzése, a hagyományos viseletek, népszokások, az eredeti, természetes alapanyagokból készülő gasztronómiai különlegességek, valamint az tájjellegű borfajtákat felvonultató borospincék. Az elmúlt években a falusi turizmus keretein belül jelentősen javult a hagyományos parasztházakban kínált szállások minősége és komfortfokozata, illetve a múzeumok néprajzi gyűjteményétől egészen a szabadidős és pihenési lehetőségekig egy sor új programot hívtak életre.
Biológiai sokszínűség és fenntartható fejlődés Lévén több biogeográfiai régió mezsgyéjén fekszik, Horvátország az átlagon felüli változatosságú szárazföldi, tengeri és föld alatti élőhelyek vidéke - egy olyan ritkaságszámba menő európai hely, melynek viszonylag kis területén nem kevesebb, mint nyolc nemzeti park és tizenegy természetpark található. Az érintetlen természeti környezet és a növény- és állatvilág gazdagsága remek előfeltételeket teremtenek az ökoturizmushoz. A gazdag kultúrtörténet, a síkvidékektől a magas hegycsúcsokig és a tengerig terjedő környezeti sokszínűség mellett Horvátország a kalandturizmushoz is eszményi hely, amely az egyedülálló horvát tengerparti táj, a gyönyörű, tagolt partok, öblök, a fenyvesekkel tarkított strandok, a szárazföldön sorjázó festői tengermelléki városkák, valamint a több, mint ezer sziget különlegességével csábít. A horvát tengerpart és a változatos állat- és növény-világú hatalmas kék mélység az ókori amforáktól az elsüllyedt gályahajókon át a két világháború viharaiban lépre csalt hadihajókig megannyi kincset rejteget. Éppen ezért a hajósok és búvárok igazi paradicsomai.
Pihenés és kikapcsolódás: mindenkinek az igénye szerint Csodálatos strandjainak köszönhetően, melyek közül – tekintet nélkül arra, hogy szórakozásra, romantikázásra vagy nyugodt családi nyaralásra vágyunk – mindenki talál neki tetsző fürdőhelyet, a horvát tengerpartot az elmúlt évek során a nemzetközi sajtó a top desztinációk élvonalába sorolta. A naturizmus egy olyan fajta életszemlélet, amely ápolja testet, s benne a sport és az egészség megőrzése iránti elkötelezettség kiemelten fontos szerepet játszik. Horvátországban már 1953-ben felismerték a naturizmus jelentőségét, ami az akkori erkölcsi normák fényében igen merész lépésnek számított. A becslések szerint a Horvátországba látogatók mint egy 15 százalékát teszik ki a naturisták. A naturista kempingek számát tekintve Horvátország a harmadik helyet foglalja el Európában, míg az isztriai Koversada Európa első kereskedelmi jellegű naturista kempingje, amely a mint egy tíz horvát nudista kemping közül lenyűgöző és kivételesen ápolt, s leginkább a tenger partján sorjázó természeti helyszíneinek köszönhetően viszi el a pálmát. A gyönyörű és nyugodt környezeten túl a horvát naturista strandokat biztonság és magas színvonal jellemzi. Gazdag gasztronómiai és kereskedelmi kínálattal, valamint változatos sport- és szabadidős lehetőségekkel várják vendégeiket. A nagy tengeri kékség ölelésében élményekre vágyó modern kori Robinsonoknak Horvátország kellemes magányban vagy válogatott társaságban kínál pihenést. A szilaj földfokokon és szirteken emelt mint egy ötven világítótorony közül több is magára maradt, ám mások, midőn egyedülálló pihenőhellyé alakították át őket, újra életre keltek. A jelenleg turisztikai céllal üzemelő tizenkét torony közül némelyek az üdülőhelyektől karnyújtásnyira, míg mások távoli szigeteken telepedtek meg. A nehezen megközelíthető helyeken emelt tornyok közvetlen kapcsolatban állnak a természet erőivel: a mély tengerrel, a szikár kövezettel, a ritkás növényzettel.
5
PRESS 2011
Mivel a tornyok mindegyike mívesen faragott és tekintélyt parancsoló, ősi istenségeknek emelt szentélyekként hatnak. Noha Horvátországot elsősorban az ezer sziget országaként ismerte, ez egyben az ezer vár országa is, melyek között az észak-horvátországi középkori megerődített feudális várkastélyokat és a török fenyegetettség elmúltával a 17. század végétől épülő várakat és
kúriákat ugyan úgy megtaláljuk, mint a Dél-Dalmáciában, s különösképpen Dubrovnikban emelt reneszánsz nyári lakokat és vidéki várakat. A Hrvatsko Zagorjéban van Európa legnagyobb kastély- és kúria koncentrációja. A zagorjei várak nagy része a barokk korból származik, s az elmúlt évszázadokban a területet jellemző kivételes építőművészetről tanúskodnak.
6
PRESS 2011
III. HORVÁTORSZÁG A TÉRKÉPEN Horvátország Délkelet-Európában, a közép-európai és a mediterráneumi vidék találkozásánál helyezkedik el. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva közép-európai és mediterrán, azaz pannón-adriai ország. Az északkeleten csörgedező Dunától a messzi délen lévő Boka Kotorskáig ívként kifeszülő Horvátország három nagy földrajzi régióból áll, úgy mint: Tengermellék, Hegyvidék és Pannónia. A tengermelléki rész szigetekből, a szárazföldi tengermellékből és egy alacsonyan fekvő hátországból áll. A Likából és a Gorski kotarból álló hegyvidéki terület, amely az ország legritkábban lakott része, egy magasan fekvő karsztos övezet, karsztmezőkkel és folyóvölgyekkel. A pannnon régió Horvátország legnagyobb kiterjedésű és egyben legsűrűbben lakott, illetve legfontosabb mezőgazdasági része.
tájékozódni az út- és kompviszonyokról a Horvát Autóklubnál (HAK) – a HAK információs központjának telefonszáma: 00 385 1 4640 800 – vagy a Horvát Rádió 98.5 FM frekvencián elérhető második programján.
Hogyan juthatunk el Horvátországba?
A 380 kilométer hosszú Zágráb – Split autópálya a horvát közlekedés főütőereként szolgál, mivel jelentősen lerövidítette a Horvátország déli része és a kontinentális rész közötti utazás időtartamát. A Mala Kapela és Sv. Rok alagutak lezárt járatainak 2009 júniusában történt megnyitását követően a Zágráb-Split távot akár a nyári csúcsforgalomban is meg lehet tenni 4 és egy negyed óra alatt. A Mala Kapela a Zágráb-Split autópálya leghosszabb alagútjának jobb oldali járata 5.780 méter, bal oldali járata pedig 5.821 méter hosszú. A Sveti Rok-alagút bal járata 5.679 méter, jobb járata pedig 5.670 méter hosszú. Az európai alagutakat vizsgáló EuroTAP (European Tunnel Assesment Program) szervezet 2010-es biztonsági tesztelésén a Sveti Rok-alagút 13 európai ország 26 alagútjának versenyében az előkelő harmadik helyen végzett. A Sveti Rok-alagút, melynek lezárt járatát 2009-ben nyitották meg, jó helyezéséhez nagyban hozzájárult a létesítmény magasan képzett és hozzáértő személyzete, amely 24 órában felügyeli az alagút biztonságát. Azt is érdemes felidézni, hogy a szintén az A1-esen lévő Brinje-alagutat 2007-ben Európa legjobb alagútjává választották.
szárazföldi szomszédai: Szlovénia, Magyarország, Szerbia, BoszniaHercegovina és Montenegró, az Adriai-tenger pedig Olaszországtól választja el. Kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Horvátország számos európai turista kedvelt célpontja.
Gépkocsival Horvátországba www.hak.hr www.hac.hr www.bina-istra.hr Mivel a nyári szezonban – főként hétvégenként, amikor a turisták nagyobb számban lépnek be illetve ki az országba/ból – gyakran lehet torlódásokra számítani a határátlépőknél, ezért ezt a várakozási időt érdemes már jó előre „betervezni” az utazás időtartamába. A tumultus és a sorban állás elkerülése végett érdemes utazás előtt
Az elmúlt tíz év intenzív úthálózat fejlesztéseinek köszönhetően Horvátország nagyobb városait autópálya köti össze. Az autópályadíjat a fizetőkapuknál kell kifizetni, fizetőeszközként kunát, eurót, vagy bankkártyát is elfogadnak. Horvátország belső részét két fő közlekedési útvonal köti össze a tengerparttal: az A6-os Zágráb – Rijeka és az A1-es Zágráb – Split autópálya. Az autópályák újonnan épült hálózata lehetővé teszi a vendégeknek, hogy egyszerűen és kényelmesen utazzanak Horvátországon belül, és hogy annak minden szépségét megtapasztalják.
7
PRESS 2011
A pénzügyi válság következményeképpen lelassult az A1-es Dalmatina autópálya Vrgorac - Ploče szakaszának építése. A tervek szerint az A1es 2011 végére éri el Ploče városát és a kikötőt.
Autóbusszal Horvátországba
A európai E65-ös út és a páneurópai Vb közlekedési folyosó részét képező Rijeka – Zágráb autópálya különösen fontos az idegenforgalmi és gazdasági fejlesztések szempontjából, s forgalmát tekintve a legjobban megtérülő horvát autópálya. 2010 márciusában az 5c folyosó magyarországi szakasza már majdnem elért a magyar - horvát határig, már csupán húsz kilométer hiányzik a teljességhez. A magyar turisták egy részének ez jelentősen lerövidíti a Horvátországba történő lejutás idejét, s a remek úthálózatnak köszönhetően Budapestről Rijekába akár 5 órára alatt is lehet érni.
Az autóbuszjáratok igen szerteágazó hálózata az ország minden szegletét összeköti. Menetrendszerű autóbuszjáratok kötik össze Horvátországot a szomszédos országokkal, csak úgy mint Svájccal, Franciaországgal, Németországgal és Szlovákiával. A trieszti autóbusz pályaudvarról egész évben közlekednek autóbuszjáratok Horvátország különböző városaiba (Pula, Rijeka, Zadar, Šibenik, Split, Dubrovnik). Egész éven át heti egyszer közlekedik a Prága- Zágráb járat, míg a Prága- Zadar-Šibenik-Split járat kéthetente jár.
2010. június 30-án helyezték forgalomba a Ljubljana-Bregana autópálya még hiányzó, utolsó szakaszát, melynek köszönhetően a több éves tervezés eredményeképpen végre megszűnnek a dugók a szlovén - horvát határon. Emlékeztetünk arra, hogy Szlovénia 2009. július 1-jén vezette be a hétnapos autópálya matricát, melynek ára 15 euró.
Isztriai Y 2010 szeptemberében kezdték meg az isztriai Y Peličettől Pomerig tartó nyolc kilométeres bevezetőútjának az építését, melynek értéke 170 millió kuna. Az építkezés előreláthatólag 13 hónapot vesz igénybe, melynek első, a Pulát a Medulin felé vezető út csomópontjával összekötő öt kilométeres szakaszát a tervek szerint már 2011. június 1-je előtt forgalomba helyezik, hogy ily módon már a turisztikai szezon beköszönte előtt csillapítsák a Pula felé irányuló utak zsúfoltságát. Ez az út hármas funkciót tölt be: ez lesz Isztria déli részének bevezető útja, Pula gyakran zsúfolt elővárosi területének elkerülő útja, illetve a Premantura, Medulin és Ližnjan megközelítéséhez ajánlott útvonal. Az útszakasz a várakozások szerint tehermentesíteni fogja a Pulába tartó forgalmat, illetve jelentősen lecsökkenti a szezonban a város felé tartó útvonalakon tapasztalható torlódásokat. 2010. június 20-án, a tervezett határidőhöz képest 19 hónappal korábban került átadásra az Isztriai Y 2 A szakaszának teljes profilja, azaz a Pulától Kanfanárig vezető 28 kilométeres útszakasz, amely három csomóponttal - Vodnjan-észak, Vodnjan-dél és Pula –, valamint 27 alul- és felüljáróval rendelkezik. Az isztriai Y ezen szakaszán történt beruházás értéke 86 millió euró, míg a Pula-Kanfanar és a 49,2 kilométeres Umag-Kanfanar, valamint a 18 kilométeres Kanfanar-Rogovići szakaszokból álló 2 A útszakasz összértéke 320 millió euró. A kivitelező tájékoztatása szerint a 2011-es turisztikai szezon kezdetéig az isztriai Y további 50 kilométeres szakaszát forgalomba helyezik, míg 2011 végéig további 18 kilométernyi szakasz átadása várható. Az autópálya teljes profilban történt átadását követően új tarifarendszer - zárt rendszerű díjfizetés - kerül bevezetésre. Az autópálya használója ebben az esetben kizárólag annak az autópálya szakasznak a használatáért fizet, melyen ténylegesen áthaladt.
www.akz.hr
A nagyobb városok közötti távolsági járatok meglehetősen sűrűn közlekednek, csakúgy, mint a regionális járatok. Horvátország legfrekventáltabb autóbusz pályaudvara a zágrábi.
Légi közlekedés www.airport-dubrovnik.hr www.split-airport.hr www.zadar-airport.hr www.osijek-airport.hr www.airport-pula.hr www.zagreb-airport.hr www.airport-rijeka.hr Horvátországba jóformán a világ minden részéből közlekednek repülőjáratok. Horvátországon belül Zágrábban, Splitben, Dubrovnikban, Eszéken, Zadarban Rijekában és Pulában működnek nemzetközi repülőterek, míg Bračon és Lošinjon csak a nyári szezonban üzemel a helyi reptér. Horvátországi sportrepülőterek: Zágráb, Čakovec, Slavonski Brod, Rijeka, Vrsar, Mali Lošinj, Sinj, Otočac, Čepin, Ivanić Grad, Koprivnica, Brač, Pula és Varaždin. A Croatia Airlines horvát nemzeti légitársaság számos európai városba biztosít légi összeköttetést. A Croatia Airlines-on felül még mint egy harminc légitársaság repül Horvátországba, úgy például a British Airways, a Lufthansa, a SkyService Airline, az Iberia, a STERLING, a SAS, a Delta, a TAP Portugal, az Austrian Airlines, a Spain Air, az Alitalia, a Turkish Airlines, a Malév, az Air France, az Aeroflot és a ČSA. Tavasszal, nyáron és ősszel mint egy 16 fapados légitársaság közlekedtet járatokat Horvátországba, ily módon mint egy nyolcvan európai desztinációval biztosítva légi összeköttetést. Ezek közül a következőket emeljük ki: Germanwings, Happag Lloyd Express, Clickair, Norwegian Air Shutlle, Wizz Air, Flyglobespan, Flybe, Thomsonfly, Easyjet, Ryanair és EstonianAir. A fapadosok közül a legtöbb horvátországi járattal a német Germanwings rendelkezik, melyet a német TUIfly, a magyar Wizz Air, a norvég NorwegianAir, a brit easyJet és az ír Ryanair követ.
8
PRESS 2011
Ezen felül Horvátországba a világ számos városából közlekednek charterjáratok. A Turisztikai Minisztérium és a Horvát Idegenforgalmi Közösség különösen nagy hangsúlyt fektet a légi fuvarozóknak szánt „Horvátország szárnyai” elnevezésű programra, melynek célja, hogy a horvát desztinációk a főszezonban, illetve az elő- és utószezonban minél hathatósabban kapcsolódjanak be a szervezett légi közlekedésbe.
Az Eszéki Reptérről érkezett információk szerint az ír Ryanair fapados légitársaság az idén is közlekedik majd az Eszék- Frankfurt vonalon. Az elmúlt idényben a május elejétől október végéig közlekedő mint egy 50 járattal közel 7000 utas érkezett a Ryanair gépeivel az Eszéki Reptérre. Valamivel többen repültek az ellenkező irányba. A utasforgalomban az azt megelőző évhez képest kilenc százalékos növekedést regisztráltak.
A horvát repterek mindegyike növekedést regisztrált, némelyek nem kevesebb, mint 60-70 százalékos forgalomnövekedést értek el. A 2010-es szezonban a legtöbb járatot a Spliti Repülőtér fogadta/ indította, amely a szezonban nem kevesebb, mint 35 európai várossal állt összeköttetésben. A második helyen a Dubrovniki Reptér áll, amelyből 29 célállomásra indultak járatok. Semmivel sem marad el Split és Dubrovnik kiváló teljesítményétől a Zadari Reptér, amely a háborút követő felújításának köszönhetően egyre jobb eredményeket könyvelhet el. A fapados légitársaságok témakörében kihagyhatatlan a Ryanair, amely a 2010-ben működtetett 11 zadari járatával a Zadari Reptér első számú légitársasága volt.
A Croatia Airlines 2011 nyarától az egyik legvonzóbb horvát célpontnak tartott Dubrovnikból Velencébe és Athénba indít járatokat. A tervek szerint Velencébe heti két, Athénba pedig heti három járatot indítanak.
Biztatóak a légitársaságok 2011-es szezonra vonatkozó előrejelzései is: A Thomas Cook UK Pulába és Splitbe indított járataival újra lefedi Isztriát és Dalmáciát. Az EasyJet februárban nyitja meg zágrábi járatát, míg a British Airway áprilistól napi rendszerességgel indít járatot Dubrovnikba. A Blue1 2011 nyarától indítja pulai járatait. A Finnországból érkező első vendégek már május 28-án landolnak Pulába, s a menetrendszerű járatok egészen 2011. szeptember 3-ig kötik össze Pulát Helsinkivel.
Közvetlen vasúti összeköttetés van a következő országokba: Szlovénia, Magyarország, Olaszország, Görögország, Ausztria, Svájc, Németország, Bosznia – Hercegovina, Szerbia, valamint Montenegró. A további európai országok többségébe átszállással lehet eljutni.
Európa egyik vezető fapados légitársasága, az easyJet novemberben vette fel Zágrábot célállomásai közé. Az easyJet repülői a horvát fővárosból novembertől heti négy alkalommal repülnek a párizsi Charles de Gaulle Reptérre, míg a tervek szerint 2011 februárjának közepétől heti öt járat indul a londoni Gatwick Repülőtérre. Az EasyJet egyébként már jó ideje működteti Splitből és Dubrovnikból közlekedő járatait.
Vonatközlekedés www.hznet.hr Dubrovnik kivételével minden nagyobb horvát városba el lehet jutni vonattal.
Példa a vasúti utazás időtartamára: München – Rijeka/9 óra; Bécs-Rijeka/5 óra. Horvátországban a következő vonatok közlekednek: EuroCity (EC), InterCity (IC), expressz (Ex), gyorsvonat (B) és személyvonat. 2010. augusztusában Horvátország, Szerbia és Szlovénia egy olyan közös vasútvállalat létrehozását támogató nyilatkozatot írt alá Belgrádban, melynek célja, hogy biztosítsa a három állami vasút versenyképességét a piacon. A Ljubljana - Zágráb - Belgrád - Dimitrovgrad – Isztanbul vonalon jelenleg 700 vonat közlekedik, míg a Magyarországon át vezető 4-es korridoron hétezer vonat jár.
9
PRESS 2011
A közös vasúti cég megalakulása az áruszállítás megszervezésére is jótékonyan hatna. A vasúti menetrenddel kapcsolatban az ingyenesen hívható 060 333 444-es telefonszámon, vagy a Horvát Vasúttársaság www. hznet.hr internetes oldalán tájékozódhatunk.
Hajóval vagy komppal www.jadrolinija.hr www.splittours.hr www.blueline-ferries.com www.snav.it www.venezialines.com www.emiliaromagnalines.it www.azzurraline.com Szezonális személyhajó- és kompjáratok közlekednek az olaszországi (Velence, Trieszt, Ancona, Pescara és Bar) és a horvátországi kikötővárosok között. Május végétől szeptember végéig partmenti kompjáratok kötik össze Rijekát Dubrovnikkal. A kompok megállnak Splitben, a Hvar-szigeti Stari Gradban és a Mljet-szigeti Sobrában. 2011-ben a Jadrolinijina Marko Polo kompja helyett a Liburnija komphajó jár ezen az útvonalon. A Rijekából az ország déli része felé közlekedő kompjáratok jó megoldást jelenthetnek azoknak az úrvezetőknek,
akik szeretnék megúszni a szép, ámde fárasztó partmenti kocsikázást. Ha már eleve messziről érkezik, a hajón kipihenheti az út fáradalmait. Az 50 lakott szigeten lévő kikötőket is ideértve Horvátország minden kikötője elérhető a menetrendszerű komp- és hajójáratokkal. A nyári szezon folyamán minden vonalon sűrítik a járatokat. Horvátország fő hajós társasága, a Jadrolinija a belföldi komp- és hajós járatokon felül egész éven át működteti a Zadarból és Splitből Anconába, valamint a Dubrovnikból Bariba közlekedő nemzetközi járatait. Az időszaktól függően ezek a járatok heti három-hét alkalommal járnak. A Blue Line iroda koncesszióval bír egyes horvátországi járatokra. 2010-től a Blue Line hajóállománya a Regina della pace komppal bővült, amely egész éven át minimum heti három alkalommal közlekedik a Split- Ancona- Split vonalon, míg szezonális jelleggel Ancona és Hvar között is van összeköttetés. A nyári szezonban a horvát kikötőkbe olasz hajóvállalatok - SNAV, Venezia Lines, Emilia Romagna Lines, Azzurra Lines – is közlekedtetnek járatokat. A szezonális hajójáratokkal kapcsolatos minden információt megtalálhatunk a Partmenti tengeri közlekedés irodájának honlapján, www.agencija-zolpp.hr
10
PRESS 2011
IV. EMBEREK, SZOKÁSOK ÉS JELLEGZETESSÉGEK: HOGYAN VÉLEKEDNEK RÓLUNK MÁSOK Amióta a tekintélyes Lonely Planet nemzetközi turisztikai bedekker néhány évvel ezelőtt Horvátországot kiáltotta ki a legvonzóbb turisztikai célpontnak, országunk idegenforgalmi értelemben a nemzetközi sajtó kedvencévé vált, amely hazánkat a természet érintetlen ékköveként és csúcsminőségű életstílus desztinációként prezentálja, amely ráadásul még gazdag kulturális örökséggel is bír. Az első cikkektől eltérően, melyekben csupán a legismertebb tengerparti célpontokat istenítették, az elmúlt években egyre gyakrabban kerülnek terítékre az ország gyönyörű belső vidékei. Különlegesen nagy megtiszteltetés, hogy az egész ország legszebb helyeit bemutató Wow Croatia című dokumentumfilm a tekintélyes Emmy díjban részesült. 2010-ben a TimelessEarth.net interenetes oldal válogatásában három horvát nemzeti park is felkerült a világ 100 legszebb nemzeti parkjának listájára. A Plitvicei-tavak mellett, melynek szépségét és jelentőségét felismerve az UNESCO 1979-ben védettség alá helyezte, Brijunit és Mljetet is a legszebbek közé választották. A Plitvicei-tavak a világ tíz legszebb tavának listájára is felkerült, mégpedig a Budget Travel magazin válogatásában, amely úgy véli, hogy a Plitvicei-tavak dús növényzettel karéjozott, több száz zuhataggal összekötött 16 smaragdzöld tava akár a népszerű Jurassic Park film következő részének forgatási helyszíneként is megállná a helyét. A Le Figaro francia napilapban megjelent cikk szerint Zágráb, Horvátország fővárosa ideális hétvégi célpont, illetve - mindenek előtt az új Kortárs Művészeti Múzeumnak köszönhetően - a régió művészeti középpontja. Zágrábot egy eredeti formájában tökéletesen megőrzött városként jellemzik, amely ügyesen egyensúlyoz a szláv és a mediterrán behatások között.
A jó vibrációk, a vendégszeretet, a szívélyes hangulat és a mediterrán életérzés városaként jellemzi Zágrábot a European Cities Marketing neves európai szövetség EuropeanCityCards.com internetes portálja. Az ausztrál The Sun-Herald szintén Zágrábot méltatja, különösképpen a luxus Esplanade hotel apropóján, melyet az art deco diadalaként aposztrofál.
Csúcs hotelek A brit The Sunday Times négy horvátországi hotelt sorolt Európa azon száz legjobb szállodája közé, melyek sármjukat, stílusukat, a szokványostól eltérő jellegüket, a vendégek egyedi kiszolgálását és szemet gyönyörködtető tereiket illetően tűnnek ki a többi közül A válogatásba Dalmácia négy gyöngyszeme – a spliti Vestibul Palace, a hvari Riva, a korčulai Lešić Dimitri Palace és a dubrovniki Bellevue – került be. Ugyanezen lap a Mediterráneumon található 100 legszebb és legvonzóbb villa közé öt horvátországi építményt is beválasztott: a dubrovniki Poet’s House-t (a Költő Villája), a Brač-szigeti Maruka és Dol villákat, a Pelješac-félszigeti Viganjban lévő Kapitány Házát, valamint a Podgora felett megtelepedett Kővillát. A poreči Valamar Club Tamaris és Valamar Tamaris Residence allinclusive hotelek a TUI Holly 2010-es díj nyertesei, melyet a világ egyik legnagyobb utaztatójának tartott TUI adományoz. A poreči Valamar Club Tamarist a világ legnépszerűbb utazási portáljának tartott Trip Advisor olvasói a világ tíz legígéretesebb szállodája közé választották (10 Best Travel Secrets).
11
PRESS 2011
Gyönyörű tengerpart és szigetek Az Adriai-tenger ékkövének titulálta Dubrovnikot a Korea Times, amely Horvátországot a Mediterráneum szépének és Európa egyik legbiztonságosabb országának tartja, ahol a turisták éjjel-nappal biztonságban érezhetik magukat. A tekintélyes The Financial Times szerkesztője, Alec Russell napjaink Dubrovnikát hasonlította össze a háborús szenvedéseket átélt várossal, és elégedetten állapította meg, hogy a város szépségeit sem a megszállóknak, sem az egyre nagyobb számban idelátogató turistáknak nem sikerült elpusztítaniuk. A Conde Nast Traveller brit utazási és életstílus magazinban „A horvát kincs: Ismerje meg a gyönyörű tengerparti várost, Dubrovnikot” címmel megjelent öt oldalas anyag végén megállapítást nyer, hogy Dubrovnik ismét menő célpontnak számít. A brit The Guardian internetes oldal a tíz legjobb szeptemberi, azaz utószezoni nyaralóhely listáján a negyedik helyre sorolta Dubrovnikot. Dubrovnik szépségeit, illetve a városban található színvonalas szállásokat és programokat a belga Travel 2 is dicsérettel illette, míg a brit Daily Telegraph Ultra Travel nevű magazinjában külön kitér Dubrovnik építészetére, melyről úgy vélekedik, hogy megihleti az ember lelkét. A CIT (Conference & Incentive travel) magazin a kongresszusok és üzleti találkozók ideális helyszíneként jellemzi Dubrovnikot és kimerítően ismerteti a város azon szállodáit, melyekben sikeres üzleti találkozókat és konferenciákat bonyolítanak le. A spanyol Hispanic Meeting & Travel a címlapján jelentette meg Dubrovnik látképét, „Going Global” címmel. Az újság szerint Horvátország Közép-Európa egyik legszebb, több, mint ezer szigettel büszkélkedő célpontja. A tekintélyes Frommer’s utazási bedekker a világ tíz sétálásra legalkalmasabb városa közé választotta Dubrovnikot. A Mirror, az egyik legolvasottabb brit magazin egyik 2010-es Travel mellékletében egy egész cikket szenteltek a horvát tengerpartnak, melyben lelkesedéssel szólnak a langymeleg tengerről, Split, Zadar és Trogir csodaszép városairól. A cikkben felhívják az olvasók figyelmét arra, hogy mindezen szépségek alig három órányi repülőútra vannak London Gatwick nevű repülőteréről. A travelandleisure.com internetes oldal olvasói által összeállított listán Hvar a brit felső tízezer kedvelt célpontjaként szerepel. A szigetet továbbá a világ tíz legjobb szigetét felsoroló lista ötödik helyére nevezték, míg az amerikai Islands (Szigetek) újság a horvát Bračszigetet a világ tíz legélhetőbb szigete közé sorolta. A Yahoo Travel a közép-dalmáciai Vist a világ tíz, még fel nem fedezett álomszigete közé választotta. Középkori településeinek, szűzies öbleinek, ódon épületeinek, olajfaligeteinek és a legjobb dalmáciai
szőlőknek köszönhetően Vis lesz a jövőben az adriai napozásra és szórakozásra áhítozók számára a „kötelező” célpont. - jósolja a cikk. A brit Travel Weekly magazin Zadart a vitorlázás rajongóinak, a kellemes pihenésre vágyók, s különösképpen a jó zene szerelmeseinek a figyelmébe ajánlja. Európa vezető elektronikus zenei on-line magazinja, a Resident Advisor ezzel egy időben Zadart a legjobb nyári fesztiválok - melyek közül a legismertebb a Garden - helyszínének tartja. Taiwan legismertebb és legnagyobb példányszámban értékesített magazinja, a Yi Zhou Kan Magazine (angol elnevezése Next Magazine) nemrégiben „Horvátország – vízi paradicsom” címmel egy öt oldalas, gazdagon illusztrált, nagyobb részt Šibenikkel foglalkozó cikket jelentetett meg Horvátországról. A spanyol Gijon lapban nemrégiben tekintélyes célpontnak titulálták Rab-szigetet. Rab az egyetlen olyan tengerpari hely Horvátországból, és Európa ezen részéből, amely ebben az adott hely által nyújtott minőség néhány fontos szegmensét elismerő nívódíjban részesült. A rangos Rebrand 2010 Global Awards nemzetközi versenyen Pula városának brendelését a már meglévő márkanév átformálása kategória egyik legjobb nemzetközi példájaként jellemezték, míg a legjobb tengerparti célpontnak járó QualityCoast elismerést Rabszigetének ítélték oda.
Csúcs vitorlázás Az amerikai CNN Mainsail című vitorlásműsora Dalmáciát a Kelet Azúr partjának és a Földközi-tengeri térség rejtett ékkövének nevezve azt javasolta a hajózóknak, hogy a legjobb ha ősszel látogatnak el ide, amikor már kevesebb a turista, ám az idő még kellemes. Sean Connery, Gywneth Paltrow és Pierce Brosnan hollywoodi sztárok nyilvánosan is kimutatják a dalmát partok iránti rajongásukat, míg Clint Eastwood és Sharon Stone állítólag saját sziget után kutattak arrafelé – tudósít a CNN. A vitorlázásra specializálódott Cruises News Media Group spanyol újság Törökországgal egyetemben Horvátországot választotta 2009 legjobb hajós körutazási célpontjává, s egyben neki ítélte oda az Excellence Cruise Awards díjat. A Frommer’s internetes oldalán Dubrovnikot a hajós körutazások öt legszebb mediterráneumi kikötőjévé választották.
Strandok A brit The Daily Telegraph napilap a Brač-szigeti Zlatni rat fürdőhelyet beválasztotta az öt legjobb európai fürdőhely közé. A lap kiemeli, hogy a brači föveny az Adriai-tenger egyik gyöngyszeme.
12
PRESS 2011
A Zlatni rat mellett a brit újságírókat még több más horvát fürdőhely is lenyűgözte. Olvasóiknak a Rovinj tőszomszédságában lévő Magányos strandot (Usamljena plaža), a stílusos családi nyaralásra vágyók ideális célpontjaként a lovrani Medveja strandot, valamint a Nin mellett majd három kilométernyi hosszan elnyúló homokos partú Királynő strandját-t (Kraljičina plaža) ajánlják. Az ideális fürdőhelyek listáján a Lopud-szigeti Šunj is szerepel, amely eszményi búvóhely mindazok számára, akik zavartalanul szeretnék élvezni a napozás és a fürdőzés örömeit.
Kedvező előrejelzések a jövőre nézve is
A Zlati ratot és a Rovinjnál lévő strandot dícséri a Wild Junket internetes magazin is, míg a hvari Bonj a 20 legszebb európai strand társaságába került a brit Timesonline.co.uk internetes portál válogatásába. A lista összeállítói szerint a horvát szépség egy „nagyon menő tengerparti klub”, amely a „legtrendibb” horvát szigeten fekszik, és kiváló kilátás nyílik róla a közeli Pakleni-szigetekre.
A brit Times Horvátországot az új évtized azon tíz helye közé sorolta, ahová a mindennapok elől el lehet menekülni, míg a Jet2.com fapados légitársaság top listáján is szerepel Horvátország, mint a napfény, a tenger és a kulturális események ideális kombinációja.
Arról, hogy Horvátországot egyhamar nem kerül le a nemzetközi sajtótermékek címlapjáról, a Lonely Planet azon állítása is alátámasztja, mely szerint Horvátország napjainkban népszerűbb, mint valaha, amit a show business megannyi ismert személyének látogatása is igazol. Ezen vezető turistabedekker az elsők között hozta Horvátországot a 2011-es évre tett ajánlásai között, kiemelve, hogy Isztria oly annyira romantikus vidék, hogy azt mindenkinek fel kell keresnie.
A tekintélyes ír The Irish Times magazin kiemelt cikkében a világ hét legszebb strandja között mutatta be Biševón lévő Porat-öbölbeli homokos strandot.
Gasztro Az amerikai CNN csatorna beválasztotta Horvátországot a világ négy legizgalmasabb gasztro-célpontja közé. Dalmácia olyan érdekes, s egyszersmind csúcsminőségű kulináris élvezeteket kínáló turisztikai célpontok közé került, mint a spanyolországi Andalúzia, a franciaországi Burgundia és a chilei Patagónia. Az angol Guardian a lovrani Marunada gesztenyeünnepet Európa legjobb 2010-es őszi gasztrofesztiváljai közé sorolta, míg a horvát gasztronómia a profi szakácsok Istanbul Gastronomy Festival nemzetközi versenyén is tarolt, melyen a horvátok 12 érmet szereztek.
13
PRESS 2011
V. GASZTRONÓMIA ÉS BORKULTÚRA A különbözőségek horvát gazdagságát sokan a kifinomult ízlésüktől vezetve sejtik meg. S mindezt a terített asztalnál ülve, melyen olyan ételek sorakoznak melyek nevükben különböző horvát vidékekre utalnak, úgy mint: pagi sajt, szlavón kulen, drniši pršut, isztriai leves, cresi bárány, gorani bendő, kvarneri scampi, zagorjei štrukli, stoni osztriga, visi avagy komizsai lepény, muraközi gibanica... Ezen ételek ízben teljesen különbözőek, ám horvátosságukban és tökéletességükben teljesen megegyeznek. A horvát gasztronómia változatos, s több régióS konyhaművészetként ismert. A modern horvát konyha gyökerei egészen az ősszláv és az ókori időkig nyúlnak vissza. Az alapanyagok kiválasztásában és az elkészítés módjában tetten érhető különbségeket a kontinentális és a tengerparti régiókat összehasonlítva érzékelhetjük a legjobban. A kontinentális konyhát a korai proszláv konyha gyökerei, valamint az ismert magyar, a bécsi, valamint a török gasztzronómiai iskolák újabbkori behatásai jellemzik. Itt a húsos ételek, édesvízi halak és a zöldségek dominálnak. A tengerparti régió a görögök, a rómaiak, valamint az illírek gasztronómiai kultúrájából táplálkozik, s a mediterrán illetve az olasz és francia konyha irányvonalait követi. A tengerpartot a legkülönfélébb halkülönlegességek (tintahal, szépia, polip, királyrák, homár stb.) elkészítésének legkülönfélébb módozata, az olívaolaj, a prsut, a zöldségek változatos felhasználása, valamint a messzeföldön híres borok jellemzik.
Minőségi borok széles palettája vinistra.com www.zagorskevinskeceste.net www.udruga-dingac.hr www.klaster-srijem.com www.vinum-croatica.hr
www.udruga-brenta.hr www.kutjevacki-vinari.hr www.vinski-klub.hr Lévén a szőlőtőke gondozásának hagyománya ezeken a területeken már az ókortól jelen van Horvátország joggal büszke széles borpalettájára. Több mint ezer különféle borcímke van forgalomban, melyek közül 900 eredet védett és ellenőrzött bort jelez. A világon a napdütéses órák száma és a hőmérséklet által behatárolt öt szőlőtermesztő övezet található, melyek mindegyike jelen van Horvátországban, míg a világ első számú borász és szőlész nemzetének tartott francia csupán néggyel rendelkezik. Ezen sokszínűség eredménye a friss, könnyed, aromás és illatos északi boroktól az erőteljes, édes és testes déli borokig terjedő pazar borkínálat. Horvátország borászati szempontból a tengermelléki és a kontinentális részre oszlik, melyek aztán további alrégiókra tagozódnak. Az Isztriától a tengerparton át egészen a dalmáciai hátországig terjedő tengermelléki borrégió Isztria és Hrvatsko primorje, Észak-, Közép- és Dél-Dalmácia, valamint Dalmatinska zagora. A kontinentális régió egy sor alrégióból áll össze: északnyugati részénben Zagorje-Muraköz, Prigorje - Bilogora, Plešivica, Pokuplje és Moszlavina, északkeleti részében pedig Szlavónia és Dunamente. Belső-Horvátország legelterjedtebb fehér fajtája a graševina, az autocton fajták közül a škrlet és a kraljevina dívik, de jó borok készülnek az olyan nemzetközi fajtákból is, mint a pinot, a rajnai rizling, a traminac, a chardonnaya és a sauvignon. Belső-Horvátország kékszőlő fajtái a pinot rouge, a portugeze és a kékfrankos, de sok helyen ültetnek cabernet sauvignont és merlotot is. Az utóbbi két szőlő fajta leginkább a tengermelléki borterületeken honos, melyek legismertebb tájjelegű fajtája a
14
PRESS 2011
dalmát plavac mali. A legismertebb horvát borok fajták szerint a plavac, melyek azonban eredetük vidéke szerint Dingač, Postup és Ivan Dolac néven futnak. Érdekes, hogy a legutóbbi kutatások eredményei azt mutatták ki, hogy pont a dalmát plavac egy ősi, crljenak néven is ismert fajtájából született meg a kaliforniai zinfandel és az olasz primitivo. A tengermellék ismertebb fehér fajtái az istarska malvazija, a pošip, a rukatac és a viška vugava. Minden egyes horvát régiónak meg vannak a maga bor aduászai, melyeket a „Borutak” projekten belül kínálnak, egy-egy olyan borvidék mezőgazdasági termékeinek értékesítésének különleges formájaként, melyen a falusi gazdaságok és más résztvevők kínálják saját portékáikat és egyéb különleges termékeiket, különösképpen a bort. A turisztikai és vendéglátói kínálaton felül a borutak tevékeny részét képezik azon vidék különlegességei és természeti szépségei, melyen keresztül az adott útvonal áthalad, csak úgy, mint a kulturális látványosságok.
Horvát olívaolaj www.azrri.hr www.dalmatinsko.com
A horvát olívatermelők megújítják nagyapáik olajfaültetvényeit, íly módon őrizvén meg az olívatermesztés hagyományát és tiszteletben tartva a természetet és az ökológiai termelést, annak céljából, hogy íly módon a minőségi aroma és íz mellett a termék ártalmatlanságát is szavatolják. A horvát olajpréseldékben történő feldolgozás a hideg sajtoláshoz szükséges modern berendezésekkel történik, ily módon megőrizve az aromát, az antioxidánsok és a vitaminok gazdagságát. Horvátország egyik leghíresebb olívafa ültetvénye a Pag-szigeti Lun területén található, ahol a mint egy 400 ezer hektárnyi, szárazfalakkal felosztott területen közel ezer autochton vadolívafa nő, melyek legöregebb példányai több, mint ezer évesek. A terület szerelmesei azon fáradoznak, hogy a hely felkerüljön az UNESCO védett világörökségi kincsei közé. Annak céljából, hogy gazdag gasztronómiai és bor hagyományunkat a legjobb kiadásában jelenítsük meg a nemzetközi piacon, a Turisztikai Minisztérium, a Horvát Szakács Szövetség és a Horvát Iparkamara útjára indította a horvát bor-gasztronómiai kínálat brendelését célzó projektet. Ezen elképzelés első lépéseként a saját kulináris történettel és vizuális identitással bíró eredeti horvát ételek receptjeit kívánják egy szakácskönyvben megjelentetni.
15
PRESS 2011
VI. TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI NEVEZETESSÉGEK Gazdag természeti és kulturális örökség www.kultura.hr www.min-kulture.hr www.cromaps.com www.dzzp.hr www.zastita-prirode.hr Horvátország bővelkedik kultúrtörténeti örökségben és természeti szépségekben, így aztán bármerre is jár, biztosra veheti, hogy az Ön közelében lesz egynéhány azon nemzetközi jelentőségű természeti kincsek és építészeti egységek, katedrálisok, történelmi terek, erődök és várak közül, melyek behálózzák a horvát földet. Horvátország telis-tele van történelmi városokkal, több száz éves múltra visszatekintő településekkel, melyek közül sok keletkezéséről szólnak legendák, mint például Zágráb, Rovinj, Pula, Zadar, Nin, Šibenik, Trogir, Split, Hvar, Korčula vagy Dubrovnik. Az ókor nyomai a római kori Pula lenyűgöző emlékeitől az Adria keleti partjának Zadarban feltárt legnagyobb fórumán át egészen Diocletianus pompás spliti palotájáig terjednek. A történelmi korokon át vezető sétánk következő állomása a zadari Szt. Donát-templom 9. sz.-i koraromán épülete, Trogir varázslatos román kori emlékművárosa, majd Krk és Rab szigete következik. A gótikának a Zágrábban, Pazinban vagy például a Pelješac-félszigeti Stonban tetten érhető fejezetein keresztül a Cres szigetén lévő reneszánsz Osorba, Hvar és Korčula szigetére, a šibeniki katedrálishoz és végezetül az egyedülálló és megismételhetetlen Dubrovnikba érkezünk. Barokk lelkület jellemzi Varasdot, Bjelovárt és Vukovárt, míg a 19. század kultúröröksége Rijekában, Eszéken és a kihagyhatatlan Zágrábban köszön vissza. A kultúrtörténeti örökségben fontos helyet foglalnak el a természetes védelmet nyújtó dombtetőkön megtelepedett középkori isztriai kisvárosok, melyek kívülről egy erőd benyomását keltik, míg a kö-
zépkori települést belülről szűk, kacskaringós utcácskák hálózzák be. A város mindennapi élete a templomban és a központi téren zajlik. Horvátország hét kultúrtörténeti és természeti kincse szerepel az UNESCO Világörökség kulturális örökségi listáján, úgy mint a spliti Diocletianus-palota; a poreči Euphrasius bazilika együttese; a Plitviceitavak; Trogir középkori óvárosa; Dubrovnik óvárosa; a šibeniki Szent Jakab Katedrálist; valamint a Starigradi mező Hvar szigetén. Ugyanakkor a dubrovniki Szent Balázs ünnep; a lepoglavai, hvari és pagi csipkekészítés; a kastavi kolomposok éves farsangi felvonulása; a Hvar szigeti Za križen körmenet; az isztriai és tengermelléki szűk intervallumú kétszólamú éneklés; a gorjani Királynő (Ljelja) éves tavaszi menete; a hagyományos zagorjei fajátékok készítési módja; a Sinji Alka vitézi torna; valamint a leggyakrabban szív alakú mézeskalács készítésének hagyománya szerepel az UNESCO védett szellemi örökség listáján. Ezeknek köszönhetően Európán belül Horvátország rendelkezik a legtöbb védettséget élvező kinccsel, míg világviszonylatban csupán Kína, Japán és a Koreai Köztársaság körözi le. A Sinji Alka és a mézeskalács készítés 2010. október 16-án került fel az UNESCO listájára, s ugyan ezen a napon az UNESCO a sürgős védelemre szoruló szellemi örökség listájára helyezte az ókori Dalmácia (a mai Dalmácia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró) területéről származó ősi illír és óillír ojkanje éneklést, melyet a horvátok az idők folyamán a magukévá tettek és megőriztek. A horvát kormány már eljuttatta a Világörökség Központnak (WHC) a kulturális és természeti kincsek javasolt listáját, amelyek között megtalálható a zárai (Zadar) episzkopális műemlékegyüttes, a varasdi római-kori limesz, az eszéki erőd, Splitben a Diocletianuspalota és a város központjának kiterjesztése, Lubenice település Cres-szigeten, a Veliki Tabor várerőd, Ston urbanisztikai egysége, a belső-isztriai Motovun város, a Blaca-síkság, a primosteni szőlőültetvények és Korčula városa.
16
PRESS 2011
A természeti értékeket felsoroló javaslatok között szerepel a Velebithegység északi része, a Kornati Nemzeti Park, a Telaščica szigetvilága, illetve a kulturális és természeti kincsek kategóriájában a Lónya-mező.
Kulturális-szórakoztató események A horvát kulturális kínálatot különösen vonzóvá teszi a számos szabadtéri kulturális és szórakoztató rendezvény, lett légyen szó színházi, filmes és zenei fesztiválokról vagy az olyan hagyományos vitézi tornákról, mint a Sinji alka és a korčulai Moreška. Európában szintúgy egyedülálló a varasdi (Varažd) Špancirfest, az utcai szórakoztatás fesztiválja. A drávamenti Đurđevac és annak kakasokról szóló legendája azon tizenkét kiemelt európai desztináció egyike, melyben odaadóan ápolják a szellemi kulturális örökséget. A kakasok legendája a đurđeváciak bátorságát és furfangosságát magasztalja, akik a hos�szan tartó török ostromnak úgy vetettek véget, hogy kakasokkal „bombázták” a törököket, ezzel azt a látszatot keltve, hogy bőviben vannak az élelemnek. A Zadar megyei Nin városkát 2010. kiemelt európai úticéljává választották, mivel fennmaradt és természetes vízi forrásainak köszönhetően hatalmas lehetőségekkel rendelkezik az ökoturizmus és a kulturális turizmus fejlesztésének terén. A hegyvidéki területen fekvő Risnjak, Paklenica, Plitvicei-tavak és Észak-Velebit, valamint a tengerparti Kornati, Mljet, a Brijuni szigetcsoport és a Krka vízesés okán Horvátország az őstermészeti kincsek tárháza. (www.kornati.hr), (www.risnjak.hr), (www.npkrka.hr), (www.paklenica.hr), (www.brijuni.hr), (www.np-sjeverni-velebit. hr), (www.np-plitvicka-jezera.hr) és (www.np-mljet.hr). A Dubrovnik melletti Trstenoban és a Vinice melletti Opekában lévő két arborétumával, a történelmi díszparkok sokaságával és védettséget élvező természetparkjaival az ország maga az ősi zöld végtelenség, amely mint egy 4300 növény- és pontosan ennyi állatfajt számlál. 11 természeti parkja közül egynéhány – az Eszéknél lévő Kopácsi rét, a szávamenti Lónya rét, a Pakoštanánénál lévő Vrana tó - gondosan óvott és felügyelt állat- és növénytani rezervátum. Horvátország bővelkedik védett fajokban, melyek közül egy néhánynak – mint például a kutarevói barna medve, a kvarneri vizekben honos delfin és a mediterrán barátfóka, a cresi sziklák szirtjein tanyázó fakókeselyű, vagy a szávamenti Čigoč falut benépesítő gólya és a vadló – ezek a területek szolgálnak az utolsó európai menedékhelyükként. A fajok számát és különféleséget illetően Horvátország Európa leggazdagabb növényvilágú országai közé tartozik. A Velebit és a kvarnerói szigetek egyes részein például nem kevesebb, mint 3000 növényfajt számláltak össze. A Gorski kotar és Lika, valamint Isztria déli részének megannyi érintetlen zöld vidéke az ökológiai értékeiket és a védettséget élvező természetparkok koncentrációja okán számos őshonos fajta kincsestára.
Feltöltődés a megóvott természetben A megóvott természeti környezet ideális célpont mindazoknak, akik túrázni, hegyet mászni és kempingezni vágynak, s egyben örülnek az előttük álló pihenésnek és a romlatlan természethez való visszatérésnek. Az ország belső része mintha csak a hegyi kerékpározásra, mászásra, hegymászásra, kalandtúrákra, kempingezésre, lovaglásra, vadászatra, vadvízi evezésre és barlangászatra termett volna. A barlangok és üregek Horvátország kiemelkedő természeti képződményei közé sorolandók. Országunk világviszonylatban a mély üregekről ismert. Az 53 darab 250 méternél mélyebb üregnek több mint a fele (53 százalék) a Velebit hegység területén található, míg 19 barlangjával a Biokovo térsége áll a második helyen. Az 52 darab 1000 méternél hosszabb felfedezett barlang közül a legtöbb a Kordun, Lika, a Velebit és Dalmácia, Isztria, a Medvednica, a Gorski kotar és a Žumberak területén búvik meg. A vadvízi evezés, az ejtőernyőzés, vagy a siklóernyőzés (sárkányernyőzés) féle adrenalin sportok rajongói Horvátországot a nem mindennapi kihívások országaként fedezhetik fel, legyenek bár az ország belsejében vagy a tengerparton. A régészet szerelmeseinek Horvátország három elkerülhetetlen lokáció okán szolgál valódi felfedezéskként. Közülük a legfontosabb a nemzetközileg is gazdag fosszilis lelőhelynek számító Krapina, ahol a neandervölgyi emberre - tudományos nevén az 1899-ben feltárt Homo sapiens neanderthalensis - utaló legnagyobb számú és leggazdagabb anyagot találták. Ezt követi a Vučedoli neolit kultúra Vukovarnál, illetve Salona, a római kori Dalmácia nevű provincia ókori műemlékeinek és településeinek legnagyobb komplexuma. Jó tudni, hogy Horvátországban találtak rá az első európai naptár maradványaira. Vučedolban, Vukovar mellett akadtak rá, egy kerámia edényre vésve, amely Kr.e. 3000 – 2400 között készülhetett, tehát akkortájt, amikor Mezopotámiában megjelent az ék-, Egyiptomban pedig a hieroglifa-írás. A nagy tengeri kékség ölelésében élményekre vágyó modern kori Robinsonoknak Horvátország kellemes magányban vagy válogatott társaságban kínál pihenést. A szilaj földfokokon és szirteken emelt mint egy ötven világítótorony közül több is magára maradt, ám mások, midőn egyedülálló pihenőhellyé alakították át őket, újra életre keltek. A jelenleg üzemelő tizenkét torony közül némelyek az üdülőhelyektől karnyújtásnyira, míg mások távoli szigeteken telepedtek meg. A nehezen megközelíthető helyeken emelt tornyok közvetlen kapcsolatban állnak a természet erőivel: a mély tengerrel, a szikár kövezettel, a ritkás növényzettel. Mivel a tornyok mindegyike mívesen faragott és tekintélyt parancsoló, ősi istenségeknek emelt szentélyekként hatnak.
17
PRESS 2011
UNESCO védettséget élvező műemlékek www.min-kulture.hr www.unesco.org A horvát földön honos természeti és kulturális szépségek kivételes jelentőségét az UNESCO már 1979-ben felismerte, midőn felvette a világörökségi listára a dubrovniki Óvárost és a Plitvicei-tavakat, melyek napjainkban is Horvátország legismertebb turisztikai jelképeinek számítanak. A Dubrovniki Óváros falai a város hetedik századi megalapításától számított legkülönfélébb korszakokból eredő egyházi és világi építmények különösen jó állapotban fennmaradt komplexumát veszik körbe. A védelmi falakon és tornyokon túl említésre méltó a város Stradun nevű főutcája, a Raguzai Köztársaság egykori székhelyeként szolgált Rektori palota, a város patrónusának, Szt. Balázsnak a temploma, a Katedrális, a három nagy kolostor, valamint a Vámház és a Városháza. A különleges politikai és területi egységet képező Raguzai Köztársaság büszke volt saját kultúrájára, sikeres kereskedelmi tevékenységére és különösképpen szabadságára, melyet a viharos évszázadokon át is sikerült megőriznie. Az egymástól murvagátakkal elválasztott, lépcsőzetesen elhelyezkedő húsz smaragdzöld tó és medence füzéréből álló Plitvicei-tavakat, a természet eme gyöngyszemét a szedra nevű mészkőfajta rétegezésével teremtette meg a Korana folyó. A különböző szinteken elhelyezkedő tavakon keresztülfolyó víz a természet alkotta örök mozgásban lévő pazar építészeti képződmény. A tavakat dús bükkösök, jegenyefenyvesek és borókaerdők határolják, melyekben medvék, farkasok és olyan ritka madarak tanyáznak, mint a császármadár és a füles bagoly. Eme két kinccsel egy időben, 1979-ben helyezte védettség alá az UNESCO Diocletianus római császár palotáját is, amely a későbbiekben a középkori Split magját adta. A Diocletianus palota nem csupán egyes eredeti részeinek és az építmény egészének megőrzött állapota okán számít a késő-római építészet egyik legjelentősebb műalkotásának, hanem a korai keresztény-, bizánci- és kora középkori művészet előhírnökeinek tekinthető számos eredeti építészeti forma miatt is. A palotán és a később kialakult középkori városon belül helyezkedik el a román kori Szt. Dújmó katedrális, amely, lévén az egykori császári mauzóleum területén emeltetett, a világ legrégebbi templomi építménye. Horvátország függetlenné válást követően, 1997-ben vette fel az UNESCO a listára Trogir román kori történelmi városmagját, amely a Kr. e.-i III. századból való görög település alapjaira épült. Trogir falakkal karéjozott középkori városmagja a jó állapotban fennmaradt várat és tornyot, valamint számos román kori, gótikus, reneszánsz és barokk stílusú építményt és palotát foglal magában. Legjelentősebb építménye a trogiri székesegyház a Radovan mester jegyezte nyugati kapujával, amely a horvát románkori-gótikus művészet legkiemelkedőbb alkotása. Ugyancsak 1997-ben helyezte védettség alá az UNESCO a poreči Euphrasius bazilikát, a 6. századi korakereszténység egyik legrégeb-
bi és legszebb műemléket, melynek korabizánci mozaikjaival csupán az olaszországi Ravennában lévő mozaikok vetekszenek. A végleges formáját a 13. és 15. században elnyert háromhajós bazilika mellett a püspöki palota, a keresztelőkápolna, az átrium, valamint több román kori és reneszánsz épület képezi a komplexum további darabjait. A padlómozaikok és a fennmaradt feliratok segítségével az épületegység építésének, átalakításának és felújításának minden szakaszát nyomon követhetjük, illetve rekonstruálhatjuk a Porečben élt keresztény közösség életét. 2000 óta szerepel az UNESCO listáján a 15. - 16. század legjelentősebb horvátországi építészeti vállalkozásának számító šibeniki Szt. Jakab katedrális, ez a három apszissal és 32 méter belmagasságú kupolával rendelkező háromhajós bazilika, melynek építését velencei gótikus stílusban kezdték meg és toszkanai reneszánsz stílusban fejezték be.Majd százötven év telt el a templom megépítéséről döntő 1402-es verdikt kiadása és a templom 1555-ös felszentelése között. Ez Európa egyetlen olyan építménye, melynek falai, boltozatai és kupolái egyaránt páratlan kőfaragási technikával készültek. Az elsőként a Juraj Dalmatinac, majd Nikola Firentinac mester által alkalmazott, és leginkább a főhomlokzat oromzatában tetten érhető eljárás eredményezi a kőkompozíció, a falazási módszer, és a katedrális belső és külső terének tökéletes összhangja által megteremtett harmóniát. 2008 óta szerepel az UNESCO listáján a Starigradi mező, melynek szőlő- és olíva ültetvényei „gyakorlatilag mit sem változtak” az első ógörögök gyarmatosítok ideérkezte óta, s mint ilyenek, az ókorban alkalmazott geometrikus rendszerű parcellázás egyedülálló példáit képezik. Az adriai szigetek egykor volt legnagyobb mezőgazdasági termőföldjét a görög Pharosz szigetéről ideérkezett mint egy száz család vette birtokba Kr. előtt 385 – ben. A telepesek kisegítő- és lakóépületeket építettek birtokaikon. A luxus épületek, melyekből mint egy 60 romjait tárták fel, a későbbi római korból származnak. A Starigradi mező a Földközitengeri térség mind a mai napig legjobb állapotban fennmaradt ókori görög vidéke.
Az UNESCO Szellemi örökség listáján szereplő kincseink www.min-kulture.hr www.unesco.org Hatalmas elismerésként jelentett, midőn 2009-ben a Horvátország által felterjesztett 16 horvát kultúrtörténeti kincs közül az UNESCO hetet is felvett a kulturális világörökség listájára. Egy évvel később aztán a Sinji Alka és a mézeskalács készítés került fel a szellemi világörökség listájára. Olyan vallási eseményeket, hagyományos mesterségeket, népzenei formákat és népi szokásokat vontak védelem alá, amelyek évszázadokon keresztül változatlanul maradtak fenn ezen a vidéken.
18
PRESS 2011
A szokások múltban történt összefonódásának eredményeképpen többnek is módosult eredeti célja és jelentése, s így az ősi vagy pogány szokások nem ritkán keresztény jegyeket öltöttek magukra. Így például a kifordított birkabőrt, szarvakat és álarcot viselő kastavi kolomposoknak a kereszténység előttről származó hagyományos parádéja is új értelmet nyert a farsangolás idején, főként Rijeka hátországában, ahol álarcos férfiak csoportjai járják körbe a környező településeket. Egyesek maszkot, míg mások a természetet és a termékenységet jelképező fejdíszeket öltenek. Mindegyikük visel bundájával kifordított birkabőrt és magára aggatott kolompokat, melyekkel a legmesteribb módon mozogva kolompolnak, ami nagy ügyességet és fizikai állóképességet igényel. Ehhez a rituáléhoz különféle ételek, kézműves tevékenységek (maszkok, fejdíszek, kolompok készítése), és táncok kötődnek. Hasonló a helyzet a gorjani Királynő (Ljelja) éves tavaszi menetével is, amely a hozzáértők szerint a korai szláv hagyományokból eredeztethető. Noha a néprajztudósok Ljelja alakját a szlávok főistenének tartott Perunnal hozzák összefüggésbe, a menet ma már Pünkösd katolikus ünnepéhez kötődik. A gorjani leányok ilyentájt csoportokba verődve járják körbe a falut az ünnepi dalokból és kardtáncból álló rituális előadásukkal. Királyoknak és királynőknek öltöznek be – a királyok szablyákat és virágokkal díszített férfikalapot viselnek, míg a királynők a menyasszonyoknál megszokott fehér koszorút biggyesztenek a fejükre. Szélesebb repertoárjukból választanak az éppen megvizitált családhoz illő dalt, amely jellemzően az eladósorban lévő leányhoz, a legényhez, vagy a menyecskéhez szól. Ezután következik a királyok által előadott kardtánc, melyet a királynők kántálása kísér. Ezt követően kerül sor a hangszeres kíséretben előadott néptáncra, melybe a háziak is bekapcsolódhatnak. Dubrovnik keresztény hagyománya a város patrónusának, Szt. Balázsnak a tiszteletére rendezett körmenetben maradt fenn, aki a legenda szerint a várost 971-ben megvédte a velenceiek támadásától. A legrégebbi írásos emlék tanúbizonysága szerint 1190 óta ünneplik meg Szent Balázs nevenapját. A körmenetben résztvevő püspök és
a papok minden év február 3-án körbehordozzák Szent Balázs ereklyéit, a hívők pedig az önmagukért és a városért elmondott imák kíséretében áhítatos csókjaikkal illetik az ereklyét. A körmenet befejeztével a zászlóvivők az általuk hordozott zászlókkal hazatérnek a falujukba, s ily módon közvetítik a szent áldását mindazoknak, akik ezen az ünnepnapon nem tudtak eljönni a városba. A keresztény istenfélés egyedülálló szertartását őrizték meg Hvar szigetének középső részén, ahol a Nagypéntekre virradó éjjelen zsinórban már mint egy öt évszázada kerül megrendezésre a Za križen körmenet. A körmenet a sziget 6 települését - Jelsa, Pitve, Vrisnik, Svirče, Vrbanj és Vrboska - köti össze. A hat plébániatemplomból egy időben (22 órakor) indulnak a menetek a kereszthordozó vezetésével, aki a fohász vagy a köszönet jeleként, saját, vagy családi fogadalomként cipeli a keresztet, melynek súlya elérheti a 18 kilogrammot is. Mögötte lépdel a szerzetesi csuhát viselő válogatott tagokból álló kíséret, valamint a hívők és zarándok sokasága. A csoport tagjai betérnek a többi település templomaiba és kápolnáiba is, ahol a helyi tiszteletesek várják őket, majd pirkadat előtt térnek vissza saját plébániatemplomukba. A körmenet fő vázát a Mária siralom, ez a 15 századból származó nyolcas passió szöveg adja, amelyet zenei párbeszéd formájában kántálnak a válogatott énekesek, a kantadurok. Isztria és a horvát Tengermellék zenei örökségét a szűk intervallumú kétszólamú éneklés őrzi. Alapjáratban a szűk intervallumú éneklés a nem egyenlő hangközökre hangolt tonális viszonyokon, valamint a hangok jellegzetes hangszínein alapul, melyet a vokális zenénél a részben az orron keresztül történő erőteljes énekléssel érnek el. Az előadás folyamán mindkét szólamban gyakoriak az improvizációk és a variációk, a hangsorok nagy része négy-hat hangból áll. A metroritmikus, formális szerkezet és a szöveg szerkezete az egyszerűtől az igen összetett formulákig terjed, míg a zene és szöveg különleges egységgé áll össze. Az ősi mesterségek közül az UNESCO- a horvát csipkekészítést és a hagyományos fajátékok Hrvatsko Zagorjében honos készítését
19
PRESS 2011
ismerte el. Horvátországban három csipkekészítő „központot” tartanak nyilván, melyek működése hosszú időre visszanyúló hagyományokon alapszik. Ezek a következők: Lepoglava a Hrvatsko Zagorjében, ahol ún. verőpálcával készítik a csipkét; a tengerparti Pag városa a varrott csipkéjével és Hvar városa az agavécsipkével. A fajátékok Hrvatsko Zagorjében honos készítése a 19. századból ered. Jellegzetessége, hogy a játékokat a férfiak kézzel készítik, és általában az asszonyok pingálják ki őket. Napjainkban a legkülönfélébb hangszerektől, tamburicáktól, az állatformájú játékoktól egészen a használati tárgyakig terjedően mint egy ötvenféle játékot készítenek. A Sinji Alka horvát vitézi tornát minden év augusztusának első vasárnapján, a török hódítók felett 1715. augusztus 14-én aratott győzelem emlékére rendezik meg Sinjben. Ezen a napon 700 sinji illetőségű horvát katona sikeresen verte vissza Mehmet pasa, a török serasker 60.000 fős seregének a támadását. Az alkárok versenyében a lovasnak maximum 12 másodperc áll a rendelkezésére, hogy végigvágtázzon a 160 méter hosszú távon, s közben beletaláljon a 3,2 méterről aláfüggő vaskarika, az alka közepébe. Az alka két koncentrikus körből áll, a kisebb kör kerülete 3,54 cm, a nagyobbé pedig 13,3 cm. A két karikát három vaskallantyú fogja össze, amely a külső kört három egyforma részre osztja. Az nyer, akinek három próbálkozásból a legtöbb pontot sikerül összegyűjtenie. Az egyes körcikkeket ért találatok értéke eltérő: a kis kör feletti mezőbe ért találat kettő, míg a bal és jobb oldali alsó mezők egy-egy pontot érnek. A kis körbe, a sridába ért találat három pontot ér. A sridát ért minden egyes találatot a jelen lévő rézfúvósok csinadrattája és a korabeli mozsárágyú, a mačkul lövése jelez. Az alkát ért találatot az „uništa”, az elhibázott próbálkozást pedig a „promašio” felkiáltás kíséri. A versenyben résztvevő lovas (alkar) teljes menetfelszerelését magán cipeli, melynek egy darabkáját sem szabad elhagynia. Ha ez mégiscsak megtörténik, anélkül, hogy maga az alkár ezt észrevenné, az alkárok parancsnoka engedélyt adhat arra, hogy a pórul járt versenyző ismét próbálkozzon. Ha az alkár észreveszi, hogy a felszereléséből valamit elhagyott, akkor leeresztett kopjával köteles végiglovagolni a pályán, anélkül, hogy a karikába célozna. A mézeskalács – a mézes tésztából készült, kidíszített tarka kalács készítésének tudománya az ország belsejében és síkvidéki részein működő mézeskalácsos családi műhelyek régóta féltve őrzött kincse. A mézeskalács teljes egészében ehető alapanyagokból áll, színe élénk piros és különféle formákban és méretekben készül. A szív, cseresznye, baba, madár, gomba, lópatkó, jegyespár és lovacska formájú apró mézeskalácsfigurák a horvát házaknál állított karácsonyfák kedvelt díszei. A nagyobb méretű mézeseket olyan különleges alkalmakkor szokás a hozzánk közel állónak ajándékozni, mint például Valentin napkor, a szerelmesek ünnepén. A szeretetet, vagy szerelmet jelképező mézeskalácsszívet Krešimir Baranović azonos nevű balettje, melyet a világ több színpadján is előadtak, megörökítette. A mézeskalács készítés a középkorból, főként a 16.-17. századból ered, amikor számos európai kolostorban volt szokásban a gazdagon díszített formákban történő kalácskészítés. A 18. és 19. században Zágrábban,
Károlyvárosban (Karlovac), Kaproncán (Koprivnica), Samoborban, Varasdon (Varaždin) a mézeskalácsosok nagy tiszteletben álló mesteremberek voltak, kiknek termékeit rangtól függetlenül a társadalom minden tagja előszeretettel fogyasztotta. A Sinji Alka és a mézeskalács készítés mellett 2010-ben az UNESCO az ojkanje népi éneklést felvette a Sürgős védelemre szoruló veszélyeztetett szellemi kulturális örökség listájára. Az ojkanje az ősi illír és illír idők előtti, az ókori Dalmácia (a mai Dalmácia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró) területéről származó éneklés, melyet a horvátok átvettek és megőriztek. A hang rezegtetése jellemzi. Az ojkálás hagyománya a károlyvárosi (Karlovac) területtől egészen Konavléig volt, illetve napjainkban sajnos már alig van, szokásban. Az ojkanje a mai napig fennmaradt, és gyakran hívják régimódi éneklésnek. Dalmatinska Zagorában treskanje néven illetik, a zadari hátországban orzenje a neve, míg a károlyvárosi vidéken rozganjénak mondják. Érdemes megjegyezni, hogy a Zagorában honos ojkalica ének régebbi, mint az Imotski, Sinj és Hercegovina vidékeken elterjedt ‚gange’ vagy ‚rere’ énekek. Az ojkanje jóval régebbi a középkori diafoniától, amelyből a későbbi polifónia alakult ki. Az ojkanje énekeket jellegzetes szöveg kíséri, és a szakemberek kiemelik, hogy az egészen különlegesen összetett zenei formulák jellemzik. Az ojkanje éneklést kettő, vagy több énekes a hangrezegtetés egészen különleges technikáját alkalmazva adja elő. Minden egyes ének addig tart, amíg az énekes egy szusszal bírja. A védettséget élvező és védelemre szoruló értékek sora meglehetősen hosszú, több, mint 80 darabot számlál, s a Kulturális Minisztérium azon igyekszik, hogy közülük néhányat, mint például a szlavón betyáros és a néma dinári koló, minél előbb az UNESCO listájára kerüljön.
Különböző korok építészeti gyöngyszemei www.arhitekti-hkaig.com www.info.hazu.hr Noha Horvátország az őskortól napjainkig terjedően minden kultúrtörténeti korból értékes építészeti műalkotásokkal rendelkezik, a legbüszkébbek mégiscsak az ókori görög gyarmatosítás és a későbbi római kori urbanizáció időszakából fennmaradt örökségre vagyunk, melyet a 7. században ideérkezett horvát betelepülők itt találtak. Azok a korok azonban, melyek hozadékaként a horvát műalkotások az európai kultúrkör részéve váltak, kétségtelenül a korai román kor, a reneszánsz és a 20. század. A horvát kultúrtörténeti örökség teljes mértékben egyedülálló európai viszonylatban, mivel a történelem folyamán ezeken a területeken az iránytű mind a négy égtája - az európai Kelet és Nyugat, a közép-európai Észak és a mediterrán Dél – képviseltette magát A kultúrák effajta egymásba fonódása és ötvöződése a legkülönfélébb kultúrtörténeti korokból hagyományozott ránk nagy számban műemlékeket.
20
PRESS 2011
Az klasszikus ókori római kor kitörölhetetlen nyomot hagyott Pula városán, melynek az európai viszonylatban az egyik legépebben fennmaradt épülethéjjal rendelkező pompázatos Arénáját a mai napig megcsodálhatjuk. Szintén lenyűgözi a látogatót az 1. századból származó Sergius diadalív, vagy ahogy a pulaiak nevezik, az Arany kapu, illetve az Augustus templom. Split vonzáskörzetében, az UNESCO védelem alatt álló Diocletianus palotától nem messze helyezkedik el a rövid időre a Dalmácia provincia fővárosaként szolgált Salona romvárosa. Salonában a kora keresztény kor is bőséges régészeti kincstárat hagyott hátra, amely nélkül nem lenne teljes az európai kereszténység története. A korai román kor a zadari Szt. Donát-templomban a Szentháromság rotundát hagyta örökül, amely vetekszik az azonos korból származó, azaz 9. sz.-i aacheni Nagy Károly palotakápolnával. A rotunda a korai középkor általános hagyatékán belül is különleges építmény, melyben a bizánci és a karoling építészet stílusjegyei ötvöződnek. A román kor olyan nagy templomokat és kolostorokat hagyományozott ránk Krkben, Rabban és Trogirban, melyekhez hasonlókat aligha találunk Európa más részein. Ston és Mali Ston a gótika idején több kilométer hosszan elnyúló, tornyokkal ékesített falakkal összekapcsolt két kisvárosként épült. Ennek eredménye a 14. század egyik legkimunkáltabb erődrendszere, melyet a Raguzai Köztársaság a Pelješac-félsziget egészének a védelmére használt. Szintén a gótika idején, ám az ország északi részében lévő Zágrábban épült meg a 13. században Európa legkeletebbre elhelyezkedő katolikus katedrálisa. Szintén ebből a korból való a Medvednica hegyen trónoló Medvedgrad erőd a nyolcszögletű kápolnájával. A reneszánsz kor olyan tengerparti és szigeti városokra nyomta rá bélyegét, mint Osor, Pag, Šibenik, Hvar és Dubrovnik, míg a barokk kor a leginkább az északon lévő Varasd, Belovár, Pozsega, Szlavón bród és Vukovár városokat formálta. A 19. század jelentős szerepet játszott Rijeka és Eszék városiasodásában, a szecessziós építészet gyönyörű példáival. A szecesszió ugyan ilyen nagy hatással volt Zágrábra és főként annak a két világháború között aktív, Le Corbusier funkcionalizmusát és Frank Lloyd
Wright organikus építészeti koncepcióját magában ötvöző, „Zágrábi iskola” modern építészeti irányzatra.
Az egyházi építészet nevezetességei Noha a nemzetközi szakmai irodalomban aligha találunk erre vonatkozó utalást, a 9. századtól a 12. század elejéig létezett Horvát Királyság idejéből származó mint egy száz templom kivételesen nagy jelentőséggel bír a nemzetközi egyházi építészetben. Ezek a templomok igen változatosak voltak az építőkövek díszítési módját és a domborműveken ábrázolt motívumokat illetően. Közülük némelyek a kor legnagyobbjainak számítottak Európában, mint például a zadari Szt. Nediljica-templom, melynek kőtáblája a korai 11. századból ered. Ugyancsak jó állapotban maradt fenn a spliti katedrális fakapujába faragott dombormű, amely Andrija Buvina 1214ben készült remekműve. A 28 dombormű a Krisztus életéből vett jeleneteket ábrázolja, csak úgy, mint a gótikus aranyműves művészet legjelentősebb alkotásának tartott zadari Szt. Simon templom 1380-ból való aranyozott ezüstből készült szarkofágja, melyet több, a korabeli életet ábrázoló dombormű díszít. A horvátországi katedrálisok megannyi jól felismerhető jegyet illetően különböznek egymástól. A római korból Pulában és Splitben (a Szt. Dújmó katedrális a kereszténység térhódítása előtt Diocletianus császár mauzóleuma volt) maradtak fenn templomok, román kori katedrálisokat Krkben, Senjben, Rabban, Zadarban és Trogirban találunk, míg gótikus stílusúakkal Korčulában és Zágrábban találkozhatunk. Az UNESCO védelem alatt álló šibeniki katedrális Európa egyetlen olyan építménye, amely nem tartalmaz egyetlen téglaelemet sem, s melynek falai, boltozatai és kupolái a kőfaragó mesterségen belül olyan kivételesnek számító módszerrel készültek, amely során az épületegyüttesbe utólag kerültek behelyezésre a precízen megfaragott kőelemek. Ez az eljárás eredményezi a kőkompozíció, a falazási módszer, és a katedrális belső és külső terének tökéletes összhangja által megteremtett harmóniát. Az elsőként a Juraj Dalmatinac építőmester által használt eljárás a leginkább a főkapu
21
PRESS 2011
hármaslevél osztású oromzatán érhető tetten, amely Európa egyik legrégebbi és egyetlen olyan oromzata, amely a templom háromhajós alaprajzának, annak szerves részét képezve, és a boltozatok formájával és nagyságával teljes összhangban állva, természetes kiterjesztése. A barokk egyházi építőművészet a dubrovniki katedrálisnál kerül kifejezésre, míg a historizáló stílust a diakovári (Đakovo) neoromán és az eszéki neogótikus katedrálisok képviselik.
Kortárs építészet Korunk horvát építőművészeti alkotásai semmivel sem maradnak el a nagyszerű elődök által megalkotott remekművektől. A kortárs építmények rendszeresen részesülnek nemzetközi elismerésekben. A 2009-es barcelonai Nemzetközi Építészeti Fesztiválon például horvát építészek által tervezett két építmény: a zágrábi Aréna sportcsarnok és a zágrábi Mentőállomás épülete is aranyéremben részesült. A döntés értelmében a zágrábi Mentőállomás épülete azért érdemelte ki a díjat, mert a közösség jólétet szolgáló közprogram minden kritériumának eleget tesz, vagy ahogy Aaron Betsky, építész, a zsűri tagja megfogalmazta: „ez nem egy életre alkalmas, hanem életben tartó gép”. A zsűri indoklása szerint a zágrábi Aréna, amely egyszerűsége, eleganciája és hatékony strukturális koncepciója miatt érdemelte ki a díjat, oly módon alakította át az általa betöltött területet, hogy a hely fejlődésének a katalizátorává vált. A Zadar modern kori ikonjának számító Tengeri orgona, amely a világ első természet adta orgonája, szintén kivívta az európai építész szakma elismerését, és a Barcelonában megrendezett 2006 -os harmadik biennálén elnyerte a városi köztérért járó Európa díjat. A Tengeri orgona különleges építészeti alkotásként a szokványostól eltérő módon szemlélteti, hogy egy városi installáció hogyan lehet egyszerű, s egyszersmind különleges és eredeti. A Tengeri orgona szubtilis építményként teremti meg a lehetőséget, hogy az ember a természettel történő kommunikáción keresztül éltesse az architektúra és az építészeti tudás természettel összhangban álló egységét. Az or-
gona a város partmenti sétányának tenger alatti részében helyezkedik el, ahol a tenger hullámai a víz alá fektetett csöveken átáramolva és áthaladva elképesztő hangokat hallatnak. Ez a tengeri muzsika a tengerparti sétány nagy területét betölti. A zadari félsziget csúcsán fénylik ugyanazon építészt, Nikola Bašić Nap üdvözlése nevű installációja. A Nap üdvözlése háromszáz többrétegű üvegtáblából áll, melyek a parti sétánnyal egy szintmagasságban elhelyezkedő 22 méter átmérőjű kör alakban helyezkednek el. Az amfiteátrum formájú térbeli installációt körbevevő kőkockákon a Naprendszer összes bolygója és azok keringése kerül stilizált módon bemutatásra. A híres Alfreda Hitchock elmondása szerint a zadari parti sétány éppen ezen pontjáról látható a világ legszebb naplementéje.
Természeti szépségek www.zastita-prirode.hr www.dzzp.hr www.natura2000.hr Tudja-e, hogy Horvátország Európa egyik legnagyobb ivóvíz készlettel rendelkező országa, vagy, hogy a „krš” (karszt) horvát szó nemzetközi viszonylatban is használatos azokra a területekre, ahol a kő az úr? A folyók és a tenger tiszta vizei, a változatos növény- és állatközösségek, az endemikus élőhelyek és a szűzies látképek biztosítják a tiszta és szabad természet adta élményt. A megóvott természetnek nincs párja, s nincs is szükség különösebb erőfeszítésre ahhoz, hogy Horvátországban élvezetünket is leljük benne. A mérsékelt kontinentális és az enyhe mediterrán klíma mind a négy évszakban gazdag programlehetőséget biztosít. A Horvátországban mért napsütéses órák száma messze meghaladja az európai átlagot – az ország belsejében éves átlagban kétezer, a tengerparton és a szigeteken ennél 500 órával több a napsütéses órák száma.
22
PRESS 2011
Nemzeti parkok Horvátország nyolc nemzeti parkja közül négy a tengermelléki négy pedig a hegyvidéki részen található. Ezek a Brijuni, a Kornati, a Mljet, a Krka folyó, a Plitvicei-tavak, a Risnjak, a Paklenica és az Észak-Velebit. A Veli és a Mali Brijun szigetből, és további 12 kisebb szigetből álló Brijuni szigetcsoport már az ókortól a pihenés oázisa, így a természeti szépségeken felül érdekes történelmi lelőhelyeket is őriz. A szigetek az isztriai félsziget délnyugati partja mentén sorjáznak, melytől a 3 kilométer széles Fažanai csatorna választja el őket. Az osztrák iparmágnás, Paul Kupelwieser, a szigetcsoport egykori tulajdonosa mellett, aki a helyet az európai elit számára is elérhetővé tette, a szigetcsoport történetének másik meghatározó figurája Josip Broz Tito egykori államelnök volt, aki a világ számos kormányfőjét és neves személyiségét fogadta itt. A Kornati a Földközi-tengeri térség legsűrűbb szigetcsoportja, amely a Dugi otok és a Žirje szigetek között sorjázó 152 kisebb-nagyobb szigetet és szirtet számlál, melyek közül 89 tartozik a nemzeti park fennhatósága alá. A park területének csupán egy-negyedét teszi ki a szárazföld, a többit a tengeri öko-rendszer alkotja. Természeti és kulturális különlegességekben bővelkedik. A nyílt tenger felé néző függőleges fehér sziklafalak, az ún „koronák” a park legismertebb képződményei, melyek egyben ritka madárfajok élőhelyéül is szolgálnak. A kornati tengerfenék pedig újabb csodálatos történeteket őriz. Jó tudni, hogy a Park szárazföldi része magántulajdonban van. A Mljet szigeten lévő nemzeti park a sziget nyugati, erdővel borított részét fedi le, ahol ötféle erdőközösséget és erdőrezervátumi maradványokat találunk, s többféle énekesmadár, sőt a kígyászölyv élőhelyéül is szolgál. A 145 hektáros, akár 46 méter mélységű Nagy tó (Veliko jezero) és a 24 hektárnyi, 29 méter mélységig terjedő Kis tó (Malo jezero) titkai mágnesként vonzzák a természettudósokat, a kíváncsiskodókat és a természet szerelmeseit. A Nagy tó kellős közepén elhelyezkedő Szent Mária (Sveta Marija)-szigeten egy 12. századi bencés kolostor és templom lakik. A kis sziget az általa nyújtott különleges esztétikai élmény és erőteljes szellemi-kulturális dimenzió okán a sziget és egyben a Mljet Nemzeti Park sajátos jelképe. A szűziesen tiszta Krka karsztfolyó a Kninhez közeli hét varázslatos zuhatagból tör elő, s hosszának kétharmadában szurdokokon át folyik. Különösen gazdag endemikus növény- és állatvilággal, 222 madárfajjal rendelkezik. A folyó mentén és a zuhatagok felett megtelepedett vízimalmok, szurdokok felett őrködő erődvárak, a Čikol festői forrása a Skradini zúgó (Skradinski buk) felett – a folyami táj megannyi különleges látképe. A Krka folyónak az egészen a Skradini zúgóig, 23,5 km-nyi hosszan kinyúló torkolata a Prukljani tó (Prukljansko jezero) különösen gazdag kagylókban, édesvízi és tengeri halakban. A Roški zuhatag (Roški slap) és a Skradini zúgó közötti 13 km-es tavon egy kis sziget, rajta pedig egy idillikus parkkal karéjozott ferencesrendi kolostor van, amely jelentős kultúrtörténeti emlék. A Krka (Arkangyal)monostor a szurdoknak a Kistanj területén történő kiszélesedésében telepedett meg.
A szárazföldi rész legismertebb nemzeti parkja – a Plitvicei tavak – a Mala Kapela és a Plješevica hegyek közt húzódó erdős területek csodálatos teremtménye, melynek 16 tavát megannyi zuhatag köti össze. A Prošćansko jezero (639 m) és a Kozjak a park legmagasabban fekvő és egyben legnagyobb (dolomit talapzaton) lévő tavai, míg az alsó, agyag rétegbe ágyazott tavak a 136 méterrel lejjebb lévő zuhatagban végződnek, ott ahol a Korana folyó ered. A Čorkova-uvala erdőrezervátum 120 madárfajtával és számos barlanggal egészíti ki az egyedülálló tájat. A hegyvidéki éghajlatban november és március között hó- és jégtakaró fedi a hegyeket, az erdőket, a tavakat és a zuhatagokat, míg a nyári hónapokban tökéletes menedékhelyként szolgál a forróság elől. A Gorski kotarnak a Risnjak Nemzeti Parknak otthont adó, az Alpokat a Dinaridákkal összekapcsoló nyugati hegylánca, amely magában foglalja az 1528 méteres Veliki Risnjakot és az 1506 méteres Snježnjiket, bővelkedik a legkülönfélébb karsztalakzatokban, úgy mint vetődések szakadékok, kőtörmelékek, barlangok és hasadékok. A nagy kiterjedésű területeket megannyi évszázados tűlevelű erdő, hegyi mező, számos endemikus fajt felvonultató alpokaljai és alpi flóra jellemzi. A nagy testű vadon élő állatok itteni képviselői a medvék, a farkasok, a hegyi kecskék, az alpi szarvasok, a vaddisznók, valamint a hiúzok. A hegyi folyók és patakok a folyami pisztráng és más lazacfélék élőhelyei. Valamivel északkeletebbre húzódik az Észak-Velebit, amely a Velebiti csatornának a Vratnik-hágótól (698 m) az Otočac-Senj úton át a Veliki Alanig (1379 m) terjedő, a tenger felől a Velebiti-csatorna feletti kopár sziklák, a szárazföld felől pedig az erdővel borított síkterületek által határolt legszélesebb szakasza. A Zavižanon (1594 m), amely remek kiindulóállomás a gyalogos- és lovastúrákhoz, egy turistaház és egy botanikuskert is van. A Rožanski kukovi rezervátumon át a Hajdučki kukovi szigorúan védett rezervátumig vezető Premužićeva staza túraútvonal egészen Rabig terjedően csodálatos kilátást nyújt a tengerre és a szigetekre. A Velebit déli részében lévő Paklenica zúgópatakos impozáns szakadékai szűziesen vadregényes tájat tárnak fel az adriai fövenyek tőszomszédságában. Ez a Földközi-tengeri térség egyik legvonzóbb természeti területe: sűrű feketefenyvesek és bükkösök, barlangok, vaditatóhelyek, valamint a legszilajabb velebiti csúcsok alatt szelíden csörgedező forrásvizek. A Velika paklenica a hegymászók Mekkája, a barlangászokat pedig az impozáns Manita peć barlang vonzza. A park bejáratától egy makadám út vezet a szoroson át a turistaházig. A hegyen több menedékház is működik.
Tizenegy természetpark A Biokovot a 19.550 hektáros területén lévő állat- és növényfajták, geomorfológiai alakzatok, valamint természeti szépségek különleges gazdagsága miatt nyilvánították természetparkká.
23
PRESS 2011
A Kopački rit (Kopácsi rét) olyan terület, amely az év folyamán főként a Duna, és sokkal kevésbé a Dráva áradásának függvényében változtatja jelentősen kinézetét. A Lonjsko polje (Lónya mező) nem csupán Horvátország, de a Duna egész folyamvidékének is a legnagyobb védett lápterülete. A Medvednica erdei majdhogy nem egészen Zágráb központjáig ereszkednek le. A háborítatlan békén és a kiterejedt zöld területeken felül gazdag és változatos állatvilág jellemzi. A Papuk jellegzetességei Szlavónia területének biológiai és tájrajzi értékeinek fontos szegmensét képezik. Geológiai képződményei, megóvott növény- és állatvilága, valamint a nagyobb számú állatfaják élőhelyei valódi gazdagságot képviselnek. A Telaščica-öböl három legalapvetőbb jegye: ez a legkiterjedtebb és legbiztonságosabb természetes adriai kikötő, a tenger felett 200, a tenger alatt pedig 90 méter magasságú sziklafalak, valamint a gyógyhatású, sós vizű Mir tó. A Velebit Természetpark a növény- és a szárazföldi állatvilág legjelentősebb endemikus kereszteződési helye Horvátországban, míg a dalmáciai Vrana tó (Vransko jezero) Horvátország legnagyobb tava és egyik leggazdagabb madártani rezervátuma. Az Učka Természetparkot mindenekelőtt a viszonylag kis területen gazdagon képviselt biológiai sokféleség jellemzi, míg a Lastovoszigetcsoporthoz tartozik a lastovói közigazgatási terület mind a 44 kisebb-nagyobb szigete, zátonya és szirtje. Ezen csoportosulás legnagyobb kiterjedésű tagjai a Lastovo- és a Sušac-sziget. Ez az Adria egyik legjobban megőrzött tengeri területe. A Žumberak Természetpark 350 km²-nyi területet fed le, s alapvető célja a vidék természeti szépségeinek megóvása és népszerűsítése.
Hajós paradicsom ezer szigettel Horvátországnak ezer, egészen pontosan 1.244 szigete van, melyeknek köszönhetően ez a világ egyik legszebb tagolt tengerpartja. A 6176 km hosszú tengerpart mentén 50 lakott sziget sorjázik, míg a maradék kisebb sziget, szirt és zátony nagyban hozzájárul tengerpartunk szabdaltságához. Minden egyes sziget különleges a maga nemében, saját története és sorsa van. Az adriai tengerpartra vagy valamely szigetre megejtett első látogatásunk nem más, mint utazás az ismeretlenbe. Minden következő utazás visszatérés lesz a mindig más arcát mutató, ám mindig egyformán lenyűgöző ország korábban megismert szépségéhez. A szigetek és szirtek, illetve a legigényesebb tengeri hajósok igényeit is kielégítő jachtkikötők nagy számának köszönhetően az Adria horvát partjait joggal nevezhetjük a hajósok paradicsomának. Noha a hajós szezon április végétől ősz közepéig tart, a június-szeptember
közötti időszak a legideálisabb azoknak a hajósoknak, akik a hajózáson felül a klasszikus tengeri örömökben is részesülni kívánnak. A hajó nélkül érkező hajósok a mint egy 3.500 színvonalas és jól felszerelt bérhajót kínáló 900 profi chartercégnél találhatnak megoldást problémájukra. Ha eldöntötte, hogy vitorlást, motoros jachtot vagy katamaránt kíván bérbe venni, nem lesz más dolga, mint a nyílt tenger felé venni az irányt, míg a legoptimálisabb útvonalat a kiindulási hajókikötő elhelyezkedése határozza meg.
Isztria A szigetekről szóló történetet a Brijunival kezdjük, melynek 14 szigete hét kilométer hosszan sorjázik Pula és Rovinj között. A természet a növényzet és az állatvilág, a történelmi műemlékek és a kényelmes szállodák összhangja által egy miniatűr édent hozott létre ezen a területen. A Brijunin például azon az 1922-ben épült golfpályán hódolhatunk szenvedélyünknek, amely a maga korában az egyik legnagyobb és legszebb pályának számított. Napjainkban a 18-lyukú golfpályán szarvasok, muflonok, nyulak és pávák „társaságában” golfozhatunk.
Kvarner-öböl Az arany, avagy zöld Krk sziget is meg nem is. Eszményi természeti környezete és oázisszerű nyugalma ugyan távol esik a hétköznapoktól, ám az őt a szárazfölddel összekötő híd miatt mintha nem is igazi sziget lenne. Cres és Lošinj. Egy vagy két sziget? A régmúltban a rómaiak által kiásott csatorna választotta el őket egymástól, napjainkban pedig híd köti őket össze. Az Adria tenger kemény és nyers kőzetből, valamint egy öklömnyi földdarabból álló 1185 szigete közül Susak képezi azt a kivételt, melyet a természet homokból alkotott meg. A Susakon előállított bor különleges ízét pont ez a 20 millió köbméter homok adja. A Kvarner-öböl soron következő szigete Rab, ez a dús vegetációjú és homokos strandokban bővelkedő földdarab, melyet a helyi elöljáróság már 1889-ben fürdő- és gyógyhellyé nyilvánított.
Zadari szigetvilág Pag az a sziget, melynek területén vannak a mitikus olajfaligetek, tengeri sóban gazdag, csipkéje és nemzetközi hírű delikatesznek számító juhsajtja miatt nevezetes. Silba, a tengerészek és hajóskapitányok szigetének kikötőhelyei biztos menedéket nyújtanak a felkorbácsolt szelektől. Azért is különleges, mert errefelé nincs autós közlekedés. Ugljan, a Zadar „elővárosaként” és kertjeként aposztrofált sziget az itt előállított jelentős mennyiségű olívaolajról kapta a nevét. A közeli
24
PRESS 2011
Pašman szinte összenőtt Ugljannal. Ikerpárként hatnak, bár Pašman valamelyest csendesebbnek hat. Iž buja délszaki növényzetéről ismert. A helyiek által űzött hagyományos foglalkozások, a halászat és a földművelés garantálják a szigeten kínált ízletes házi ételeket. Dugi otok szigetének 114 km2 területű természeti rezervátumában pihenhetünk meg.
Šibenik térsége A legenda szerint a Kornati, a tengeri átjárók és kis szigetek labirintusa abból a rengeteg sziklatömbből keletkezett, melyek a világ megteremtése után az Istennek megmaradtak. A tengerbe dobta őket, rájuk nézett és úgy döntött, hogy úgy tökéletesek, ahogy vannak. A szigetek közül festői szépségével a 18 km²-nyi területű Murter tűnik ki. Ez a halászok, az olívatermelők és a hajóépítők szigete. Prvić-sziget a turisztikai gyöngyszemnek tartott Vodice, a délszaki növényzet és állatvilág oázisának a közelében helyezkedik el. Zlarin-sziget Šibeniktől délnyugatra terül el. A tizenötödik században korall és tengeri szivacs halászatáról volt híres. Žirje a šibeniki szigetvilág legtávolabbi lakott szigete, kiváló halászterületekkel és számos kis öböllel.
Spliti szigetek Brač az Adriai-tenger legmagasabb, és egyben harmadik legnagyobb szigete, melynek Zlatni rat nevű strandja a horvát turizmus egyik szimbóluma. Ezen a szigeten van a 16. században a törökök elől menekülő glagolita szerzetesek által alapított titokzatos Blaca kolostor. Bračtól délre terül el Hvar, az Adria leghosszabb szigete. Ez a szőlőültetvények, az olívaligetek és a levendulamezők szigete. Hvar kétségtelenül egy különleges sziget. Megannyi kellemes téli és nyári pihenőhely, enyhe éghajlat és buja szubtrópusi vegetáció jellemzi.
A Pakleni-szigetek egy különösen érdekes formáció, apró kavicsos és homokos, főként nudista strandokkal, valamint a szigonyos halászathoz ideális sziklás tengerfenékkel. A szárazföldtől és annak problémáitól távol esik a pálmafás Vis-sziget. A 6 négyzetkilométer területű Biševo a part menti meredek sziklákba bevájt barlangok szigete.
Dubrovniki térség A hivatalosan félszigeti ranggal bíró Pelješac szigetként hat, melyet egy keskeny szoros választ el Korčulától. Korčula a legtöbb legendát és emléket felvonultató sziget hírében áll, amely Lokrum és Mljet társaságában Horvátország legerdősebb szigete. A nyílt tenger messzeségében trónol az 50 négyzetkilométer területű Lastovo, tagolt apró kavicsos parttal, homokos fövenyekkel, s a nyugati és keleti oldalán megtelepedett néhány apróbb szigettel. Pelješac mellett helyezkedik el a zöldellő Mljet, melynek területe 100 négyzetkilométer. Sűrű fenyvesei, karsztbarlangjai, a tengerből táplálkozó két festői szépségű tava, apró kavicsos és homokos strandjai, valamint a halakban és homárrákban gazdag halászterületei okán a sziget nyugati oldala nemzeti parki státust élvez.
Több mint 300 regatta az Adrián A horvát partokon történő vitorlázás népszerűséget mi sem bizonyítja jobban, mint hogy évente több, mint 300 regattát szerveznek errefelé, ezen belül is a közép-dalmáciai térségben. Ott tartják a legismertebb versenyeket is, mint például a Mrduja, a vodicei Húsvéti Regatta, a murteri „Kornati Cup” és a „Latinsko idro”, valamint a visi és a komizsai vitorlásverseny. Az ACI Match Race tavalyi match race befejező futamában a világ jelenleg legjobb szkipperének tartott újzélandi Adam Minoprio is részt vett.
25
PRESS 2011
VII. TURISZTIKAI KÍNÁLAT SPORT, SZÓRAKOZÁS ÉS REKREÁCIÓ (golf…) www.crogolf.com www.razvoj-golf.hr www.igs.hr www.marlera.hr www.kempinski.com/en/istria www.biskagolf.com A horvátországi golf-fejlesztési program több, mint 30 golfpálya építését irányozza elő a tengerparton és az ország belsejében. 2009-ben újonnan épült 18-lyukú golfpályákat adtak át a zágrábi Golf & Country club-ban, valamint a Savudrijánál lévő Kempinski resorthoz tartozó Crveni Vrh-ben, illetve egy kilenclyukú pályát is kialakítottak Muraszentmártonban (Sveti Martin na Muri). A kísérő szolgáltatásokkal rendelkező új pályák azt bizonyítják, hogy ez a sport egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az Savudrijában és Zágrábban újonnan megnyílt pályákon felül Horvátországban további két 18-lyukú golfpálya működik: egy a Brijuni-szigeteken és egy Krašićban, míg a többi pálya kilenc lyukú, illetve kisebb gyakorlópálya. Több befektető is golf-projekt építésében kezdett. A Ližnjan közeli Marlerán is egy golfpálya és pihenőhely építése vette kezdetét, melyek a tervek szerint két év múlva készülnek el. A projekt szülőatyja Dražen Ladić, az egykori ünnepelt horvát válogatott labdarúgó. A tervek szerint a 16 hektárnyi területen egy ötcsillagos szállodát, 80 apartmant és 27 villát is felhúznak, míg a zöld területek 14 hektárt tesznek majd ki. A tervek szerint 2011 tavaszán indulhat a Fratarska erdő területén kialakítandó Biska Golf Istra golf-reszort építésének első üteme, amely a Brtonigla közigazgatási területéhez tartozó Karigadorban, a Park Umag autóskempinggel átellenben elhelyezkedő 76 hektárnyi területen kerül kialakításra. A projekt 60 millió eurós első fázi-
sában egy 18-lyukú golfpályát, nyolcvan – főleg villa - objektumot, golfházakat, valamint kísérő létesítményeket fognak építeni. Az építkezés második ütemében egy kísérő létesítményekkel rendelkező szállodát is fel kívánnak húzni. Nagy terveket dédelhetnek a Dubrovnik Golf Park projekt ötletgazdái is, melyet a Srđ-i fennsík északi lejtőin, 350 hektárnyi területen kívánnak felépíteni. A területrendezési terveknek megfelelően a Dubrovnik Golf Park keretein belül két csúcsminőségű, 27-lyukú (18+9) golfpályát, valamint egy gyakorlópályát kívánnak kialakítani. Ezen felül egy Golf-Akadémiát is létrehoznak, mégpedig a világ legjobb golfjátékosának tartott Greg Norman vezetésével. Előreláthatólag több sport-rekreációs célú terv is megvalósításra kerül, mint például: lovas-klub, amfiteátrum a szabadban, wellness-központ, kerékpáros és gyalogos ösvények, valamint kísérő szálláskapacitások. A számos kísérő szolgáltatással rendelkező komplex golf-központ egy új, versenyképes turisztikai terméket hív életre, amely exkluzivitást, magas költést generál, illetve hozzásegít a vidéki területek revitalizációjához, valamint az idegenforgalmi szezon maximális meghosszabbításához. A Dubrovnik Golf Park keretein belül két – egy öt és egy hét csillagos - szálloda is felépülne, illetve turistaapartmanokat és villákat alakítanának ki. A Srđ-hegyre vezető függővasúttal, a felújított és tartalmakkal megtöltött Imperial várral és az aktív pihenés megannyi lehetőségével kombinálva a Dubrovnik Golf Park jelentősen hozzájárul a teljes körű dubrovniki turisztikai kínálat markáns megjelenítéséhez az egyre igényesebb nemzetközi turisztikai piacon, illetve az idegenforgalmi versenyképesség növeléséhez. A golfozás egyre növekvő népszerűségét támasztja alá az is, hogy ez a sport immáron a szőlőskertjeiről, borútjairól és számos borospincéjéről is nevezetes baranyai Vörösmartban (Zmajevac) is meghonosodott, ahol egy golfgyakorlópályát, golfiskolát és golfklubot
26
PRESS 2011
alakítottak ki, illetve egy kisebb golfpálya és hotel létrehozása is szerepel a tervek között.
‚Extrém tartalmak’ www.adria-velebitica.hr www.rizvancity.com www.paintball.hr www.paintballcroatia.com www.visit.hr A vendégek gyakorlatilag minden turistakomplexumon belül részesülhetnek az olyan szokványos rekreációs lehetőségekben, mint az vízi aerobik, a tenisz, az asztalitenisz, strandröplabda, tekézés, kosarazás, teremlabdarúgás. Azoknak, akik a rekreációs foglalkozást az akciós filmek stílusában képzelik el, a paintball terepeket ajánlják. Mivel a városokhoz és üdülőhelyekhez közeli nagy kiterjedésű természetes helyek különösen alkalmasak a paintball játékhoz, Isztria és a Kontinentális-Horvátország számos városában alakítottak ki paintball poligonokat, illetve a sport Dalmáciában és Likában is egyre elterjedtebb. Lika érintetlen vidékén, a Velebit aljában helyezkedik el a Rizvan City kaland-kiránduló park, amely egy paintball pályából és Horvátország egyetlen erdei kalandpályából áll. Extrém sport lehetőségeket Vis szigeten is találunk. Itt kínálja ugyan is szolgáltatásait a Military tours, amellyel felfedezhetjük annak a szigetnek a titkait, melynek fő ütőkártyája, hogy majd 50 évig el volt zárva a látogatók elől. A jugoszláv hadsereg egykori adriai bázisa telis-tele van rejtett labirintusokkal, alagutakkal, bunkerekkel és barlangokkal. A becslések szerint Visen mint egy 70 kilométernyi hosszú alagút és vájat rendszert alakítottak ki, melyet az egykori hadsereg az elmúlt évtizedekben egy valódi labirintusrendszerré fejlesztett ki. Annak idején itt tárolták a fegyvereket, a lőszereket, az üzemanyagot, a vízalatti aknákat, a rakétákat és a torpedókat, míg mások a teljes Adriát felügyelő haditengerészet vezérkari helyeiként, illetve hajók és tengeralattjárók rejtekhelyeként szolgáltak. A katonai túra résztvevői felkeresik a Tito-barlangot, felkaptatnak Vis legmagasabb pontjához, a Humhoz, illetve megtekintik az itt elesett angol katonák emlékére emelt keresztet. A túra szüneteiben a híres visi lepénnyel, házi borral és pálinkával kínálják a kitikkadt túrázókat.
Lebegés www.vugrek-skydive-simulator.com Horvátország másik végében, a zagorjei Novi Golubovec-ben a turistáknak a szabadesés élményét kínáló függőleges szélcsatornában történő lebegés élményét kínálják. A szokatlan kinézetű, hatalmas berendezésbe egy 1000 lóerős hajómotor van beépítve. Amikor a kapitány gázt ad, a propeller 50 m/sec sebességgel nyomatja a le-
vegőt a csatornába, ami éppen elég ahhoz, hogy egy szempillantás alatt felröppenjünk. A világ más részein működő hasonló berendezések mintájára a Vugrek család tagjai maguk tervezték és építették a légcsatornát. A szakemberek azt állítják, hogy az effajta repkedés nem veszélyes, ugyan is ha le is esnénk, garantáltan a gumipárnákon vagy a hálóban landolunk, így aztán minden gond nélkül szemlélhetjük a világot madártávlatból.
Lovaglás www.konjicki-savez.hr www.terapijsko-jahanje.com www.krila.hr A lovaglás a kikapcsolódás kiváló formája, amely sikeresen oldja a stresszt és javítja pszichofizikális állóképességünket. A lovak szépsége és nemessége, megnyugtatós lényük és az általuk megtett mozdulatok ritmusa egyedülálló terápiás hatást váltanak ki az emberből. A lovaglás ellazít és jótékony hatással van egészségünkre, javítja pszichofizikális állóképességünket és oldja a stresszt, így a lovagló ember önmagával és testével is elégedettebb lesz. A terápiás lovaglást a rekreálódáson és a sportoláson felül pedagógiai és orvosi összetevők is jellemzik. Horvátország legismertebb lovasközpontjai Szlavóniában, Isztriában és Dalmáciában találhatók. A kisebb családi gazdaságoktól a lovasiskolát, szakmai tréningeket és terápiás lovaglást is kínáló modern lovasközpontokon át egészen a legismertebb hagyományos lovaseseménynek tartott Sinji Alkáig bezáróan Horvátország gazdag lovaskínálattal várja az érdeklődőket. A szlavóniai Diakováron (Đakovo) az állami lipicai ménes paripái is megtekinthetők, melyek tenyésztése a 13. századig nyúlik vissza.
HAJÓZÁSI TURIZMUS www.aci-club.hr www.hjs.hr 2010 első kilenc hónapjában a Tengerügyi-, Közlekedési-, és Infrastrukturális Minisztérium, valamint a révkapitányságok kirendeltségei 2,11 százalékkal több matricát bocsájtottak ki, mint a kiadott matricák rekordévének számító 2009-ben. A hazai charterflotta mint egy négyezer hajóval rendelkezik, 2010-ben mint egy 302 ezer hajós vette igénybe a charterszolgáltatásokat, ami az elmúlt évhez képest 3,28 százalékos növekedést jelent. A legtöbb hajós turista idén is Németországból, Ausztriából, Szlovéniából, Olaszországból és Lengyelországból érkezett. A magas szintű biztonsági intézkedéseknek és a tengeri kutatási szolgálatnak hála a horvát tengervizeken 2010-ben nem történt halálos kimenetelű hajós baleset. Az Állami Tengerfelkutatási- és Mentési Központ munkatársai szeptember végéig 319 akcióban 783 személyt mentettek. A vízi járműveken ezen felül hat és fél ezerszer végeztek
27
PRESS 2011
ellenőrzést, melyek alkalmával csak a szabálysértések miatt mint egy kétmilliós kunás büntetést szabtak ki, jellemzően a parthoz túl közeli motorcsónakázás miatt. Egyébiránt a tervek szerint 2010 végéig próbaüzembe állítják a hajós forgalmat ellenőrző VTS rendszert, amely 2011 második felében kapcsolna teljes üzemmódra. A 17 bázisállomásról működtetett automatikus felügyelő radar-rendszer minden három köbméternél nagyobb vízi járművet észlel. Az operátorok napi 24 órában felügyelhetik az Adria horvát részén folyó tengeri forgalmat, különös tekintettel a veszélyes árut szállító teherhajókra. Horvátország 21.020 kikötési helyet, azaz kilométerenként 2,6 hajós kikötőhelyet kínál 97 hajózási turizmust szolgáló kikötőjében. A hajózási turizmust szolgáló kikötők alatt a horgonyzóhelyeket, kikötési helyeket, száraz dokkokat és marinákat értjük. Amennyiben ehhez a közforgalom számára nyitott- és a sport-kikötők kikötési helyeit is hozzászámoljuk, akkor a kikötési helyek száma megközelíti a 35 ezret. A horvátországi hajózási turizmus fejlesztési stratégiája az elkövetkező tíz évben a kormány 3 x 15-ös modelljén alapul, amely a 2018ig bezárólag a 15 új kiemelt adriai lokáción 15 ezer új kikötési hely kialakításával 15 milliárd kuna bevételt irányoz elő.
A charter-flotta kapacitások jelentős növekedése Horvátországban jelenleg több, mint 900 professzionális, modern és szakmailag jól szervezett chartercég működik, melyek mint egy 3.500 minőségi és magas szinten felszerelt hajót kínálnak a profi vitorlázóknak és a szabadidős hajósoknak. A chartercégek kínálatában a vitorlások, a motoroshajók, a katamaránok, valamint a kishajók és motorcsónakok egyaránt megtalálhatók. A horvát charterkínálat 75 százalékát a vitorlások teszik ki, míg a fennmaradó részt a motoros jachtok és egyéb kishajók teszik ki.
Épül az első megajacht-kikötő www.ncp.hr Šibenikben 2011 közepére várható a 17 millió euró értékű, megajachtok fogadására is alkalmas jachtkikötő átadása, melynek köszönhetően a Prgin Hajózási Központ és annak partnere, a török Dogus Grupa cég Šibeniket olyan felkapott hajós célpontok társaságába emeli, mint Monaco, Cannes, Palma de Mallorca, vagy Portofino. A mezei jachtkikötőktől eltérően a mega-jachtok fogadására alkalmas marinák a 25 méternél hosszabb jachtokat is képesek fogadni, s ezen felül kiemelt jelentőségű az effajta kikötő és a desztináció által kínált szolgáltatások - hajós szolgáltatások, beszerzési, shopping lehetőségek, illetve a hely történelmi nevezetességei - széles palettája.
Fejlődőben a folyami turizmus www.port-osijek.hr www.luka-vukovar.hr A tengeri hajós turizmus árnyékában hazánkban egyre jelentősebb fejlődésen megy keresztül a folyami hajós turizmus is, amely Európa szerte igen jelentős bevételeket generál, ám nálunk ez még egyenlőre várat magára. A tengeri hajós körutazások résztvevőin kívül egyre több folyami turista hajózik be a Drávára és köt ki az eszéki Téli kikötőben. A folyami turizmus igen népszerű Európában, a legkedveltebb a Bécsből a Fekete-tengerig tartó folyami túra. Az eszéki Téli kikötő felújított kikötőhelyeinek, megvilágításának és videofelügyeletének köszönhetően az elmúlt években Európa ezen fertályának egyik legrendezettebb folyami kikötőjévé nőtte ki magát, melyet a hajós térképeken lassacskán a kedvelt kikötési helyek között jegyeznek. Jelen hajós szezonban már húsz kikötést regisztráltak. A kikötőben a hajósoknak nyújtott segítség és a szolgáltatások ingyenesek. A 420 kikötőhelyen felül további ötven hajós szerepel vízijárművével
28
PRESS 2011
a klub várólistáján. A drávai és dunai hajósok véleménye szerint ugyan is akit akár csak egyszer is megérint a folyami partok varázsa, a vízközeli helyek nyugalma és vadregényessége, az mindörökre a folyók rabjává válik.
HAJÓS KÖRUTAZÁSOK www.portdubrovnik.hr 2010 szeptemberéig Horvátországban 673 tengeri hajós körutazást regisztráltak, melyek során 872.994. vendég 1.438 napot (átlagban 2 napot) töltött Horvátországban. A külföldi hajók által realizált hajós körutazások strukturális megosztását illetően a körutazáson részt vett legtöbb külföldi hajó Dubrovnik-Neretva megyében (75,6 százalék), valamint Split-Dalmát megyében (15,2 százalék) kötött ki, ami az összes regisztrált kikötések 90,8 százalékát teszi ki. A körutazáson résztvevő külföldi hajók fennmaradó 9,2 százaléka a többi négy tengeri megyében tette tiszteletét. 2009 ugyanezen időszakához képest az utazások száma 10%-kal, míg a tengeri körutazáson résztvevő és Horvátországba ily módon ellátogató vendégek száma 7,3 százalékkal növekedett. Az utasok által hazánkban eltöltött napok száma 8,7 százalékkal nőtt. Becslések szerint a Horvátországba irányuló hajós körutazásokból mint egy 32 millió euró folyik be, míg az elkövetkező tíz évben a nemzetközi hajóskörutazásokból befolyó közvetlen és közvetett bevételek a várakozások szerint akár a 200 millió eurót is elérhetik.
KONFERENCIATURIZMUS business.croatia.hr/hr-HR/Kongresni-i-insentiv-ured www.poslovniturizam.com Noha a horvátországi szállodák közül csupán néhány működik hivatalosan is konferenciahotelként, a turizmus eme ágazata mind a tengerparton mind a szárazföldön egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen a felmérések szerint a konferenciákon, szakmai találkozón, szemináriumon, vagy más egyéb hivatalos programon résztvevő vendégek akár háromszor is többet költenek, mint egy „mezei” turista. Egyes becslések szerint az elmúlt évek során felújításon átesett szállodákban a konferenciatermek és a hozzájuk kapcsolódó kísérő szolgáltatások kialakítására több mint fél milliárd eurót költöttek, minek köszönhetően Horvátországban jelenleg 148 konferencia kínálattal rendelkező létesítmény üzemel, melyek közül a legtöbb, számszerűen 134 szálloda. Az üzleti szférának szánt hotelek kínálatában 22 ötcsillagos, 74 négycsillagos és 38 háromcsillagos szállodát találunk. Horvátország ezen felül 14 olyan létesítménnyel ren-
delkezik, melyekben lehetőség van konferenciák, szemináriumok, workshopok és hasonló üzleti rendezvények színvonalas lebonyolítására. Az ország legnagyobb konferenciaközpontjai Zágrábban, Opatijában, Dubrovnikban, Pulában, Rovinjban, Cavtatban, Porečben, Umagban, Savudrijában, Rijekában, Mali Lošinjban, Novi Vinodolskiban, Splitben, Hvarban, Bračban, és a Plitvicei-tavaknál találhatók. A konferenciaturizmus horvát zászlóshajójának tartott Kvarner-öböl 27 szállodájában és három különálló létesítményében összesen 94 olyan helyiséggel rendelkezik, melyek alkalmasak kisebb-nagyobb rendezvények megtartására. A Kverner-öbölben mint egy 14.000 kongresszusi férőhely áll rendelkezésre. A Grand Hotel Adriatic a benne megrendezésre került mint egy 200 konferenciával az Adria legrégebbi kongresszus-turisztikai hagyományával rendelkező intézménye, s egyben a Horvátországban hivatalosan is konferenciaszállodaként üzemelő három hotel egyike. A Dubrovniki Régióban 26 szálloda és két különálló létesítmény összesen 116 terme áll a konferenciaturizmus szolgálatában. Isztria 23 szállodájában és különálló létesítményében összesen 78 konferenciaterem áll az érdeklődők rendelkezésére. A turisztikai infrastruktúra részét képező konferenciaközpontok Horvátországban eleddig hanyagolt kialakításának projektjén belül a Turisztikai Minisztérium Splitben, Opatijában és Dubrovnikban három új üzleti-konferencia központ kialakítását tervezi. Az 1500 fős spliti konferenciaközpontot a város Dračevac nevű részében lévő kaszárnya, melyet a kormány Split önkormányzatának adományozott, területén kívánják kialakítani. Dubrovnik a Babin kuk hotelkomplexum közelében épít magának konferenciaközpontot, míg Abbázia már előrébb jár, mivel már 2009 elején hozzákezdett egy új konferenciaközpont építésére vonatkozó pályázat kiírásához.
KULTURÁLIS TURIZMUS www.cromaps.com www.kultura.hr www.culturenet.hr Horvátország nem csupán kristálytiszta és azúrkék színű tengere, hanem azon valódi kincse okán is egyedülálló, amely változatos rétegezettségű és gazdag kulturális örökségében rejlik. Így aztán nagyon is a kezünkre játszik az a tény, hogy a turisták mint egy 20 százalékát elsősorban a kultúra motiválja. Az ország minden részében nagy számban sorjáznak az ősidőktől egészen napjainkig terjedő műemlékek, melyek mindegyike önzetlenül hagyta hátra történelmi lenyomatát. A történelmi korok mindegyikéből hátramaradt, s különösképpen az UNESCO védelme alatt álló építészeti gyöngyszemek mellett
29
PRESS 2011
Horvátország az elmúlt évek során a kulturális fesztiválok iránt érdeklődők ígéretes országaként pozicionálta magát a világ kulturális térképén.
Fesztiváltól fesztiválig A gyakorlatilag minden korosztályhoz és ízléshez igazodó, a Šibeniki Gyermekfesztiváltól a különféle zenei, filmes és színházi fesztiválokon, a folklór szemléken, új cirkuszon és kortárs táncon át egészen a tudományok fesztiváljáig terjedő gazdag fesztiváli kínálat minden belés külföldi vendég számára csábító. A szabadtéri kulturális és szórakoztató programok valódi kuriózumnak számítanak a színház, a film és majd minden zenei stílus szerelmesének. A kultúra igaz barátai aligha fogják elszalasztani, hogy Shakespeare Hamletjét a lenyűgöző dubrovniki Lovrijenac-erőd, a Lear királyt pedig a Brijuni Nemzeti Parkhoz tartozó Mali Brijuni festői környezetében tekintsék meg. Verdi remekműve, az Othelló is fennköltebben szól a varázslatos spliti Prokurativán. A pulai amfiteátrumban Placido Domingótól Paco de Lucia flamenco gitároson át egészen a Jamiroquai funky dzsessz csapatig számos híres zenész lépett már fel. Az amfiteátrumban a zenei programokon felül filmes- és színházi eseményeket is rendeznek. Az Arenébán zajló programok legnevesebbje a Pulai Filmfesztivál, amely Horvátország legrégebbi és egyben legnagyobb filmes mustrája, míg nagyságát illetően Európa ötödik filmfesztiválja. Belföldön és külföldön egyaránt vannak rajongói a Motovuni Filmfesztiválnak is, amely idén lépett fennállásának második évtizedébe. A Motovuni Fesztiválnak a remek versenyprogramon felül külön bájt kölcsönöz az esemény helyszínéül szolgáló Motovun, az Isztria belsejében, egy romantikus dombon megtelepedett középkori városka. A filmek rajongói Horvátország szerte mint egy harminc filmfesztiválon és filmes bemutatón vehetnek részt. A pulai és motovuni fesztiválokon felül külföldön a Zágrábi Filmfesztivál, a Zagreb Dox Dokumentumfilm Fesztivál, a rovinji Etno Filmfesztivál, a Vukovári Film-
fesztivál, a zágrábi Horvát Animációs Filmek Fesztiválja, a Subersive Filmfesztivál, a tabori Rövidfilmek Fesztiválja, a Libertas Filmfesztivál, a Human Rights Filmfesztivál, a Kísérleti filmek és videók Nemzetközi Fesztiválja és a zágrábi Zsidó filmek Fesztiválja a legelismertebb.
Szabadtéri kulturális események A zenei-színházi események sorában a leghosszabb hagyomán�nyal és legnagyobb elismertséggel kétségtelenül a nemzetközi hírű Dubrovniki Nyári Játékok büszkélkedik, amely az európai fesztiválok szövetségének tagjaként 2010-ben ünnepelte fennállásának 61-ik évfordulóját. A Nyári Játékok másfél hónapig tartó rendezvénysorozatában a világ minden tájáról érkező közel 2000 művész mint egy 70 színházi, zenei, tánc-, képzőművészeti és opera- produkcióban vesz részt a több tíz színpadi és városi helyszínen. A nemzetközileg szintúgy elismerésnek örvendő Spliti Nyár öt évvel fiatalabb a Dubrovniki Nyári Játékoknál. A spliti rendezvény a leginkább a világ minden részéből származó operaprodukciókra összpontosít. A híres énekművészek a spliti óváros hangulatától ihletetten lépnek a közönség elé, amihez a Diocletianus palota utcái tökéletes zenei kulis�szát biztosítanak. A Spliti Nyár egy hónapos rendezvénysorozata az opera előadásokon felül számos színházi és balett produkcióval és kiállítással, illetve legújabban dzsessz koncertekkel, filmvetítésekkel és performanszokkal vonzza a közönséget. A Rijekai Nyári Éjszakák szintén vonzó és művészileg izgalmas programmal várja a publikumot. 2010-ben a rijekaiak és vendégeik huszonhat napon át tíz helyszínen 28 program közül válogathattak. A rendezvénysorozat a Kantrida strandon megrendezett látványos Vízibállal zárult. Ha új kalandokra, olyan új élményekre vágyik, melyek eltörlik a zene és a kaland közötti határokat, akkor a nemzetközi elektronikus zene csúcselőadóinak júniusban megrendezésre kerülő zenei fesztiválja, a Hartera a megfelelő hely az Ön számára. A fesztivál névadójául szolgáló egykori rijekai papírgyár folyosóin és csarnokaiban lézengve ugyan is pont a gyárépítészet misztikus han-
30
PRESS 2011
gulatába beleillő tánczenére fog rábukkanni, melyet kortárs művészek kreációival tupíroznak fel. A Hartera szuverén módon alakítja imázsát az európai fesztiválok világában és szívélyesen vár minden kellemes szórakozásra vágyó embert. Rijeka igazi csábereje azonban a bel- és külföldi vendégek számára egyaránt a Rijekai Karneválban rejlik. A megújult Rijekai Karnevál 1982-ben a farsangolásnak ezen a vidéken hat évszázadra visszanyúló hagyományán, valamint a velencei és osztrák polgári karneválok behatásán alapulva kezdte el építgetni sajátos identitását. A csupán három hazai karneváli csoporttal és száz egynéhány résztvevővel indult próbálkozás egy olyan nemzetközi szintű esemén�nyé nőtte ki magát, amely napjainkban tízezernél is több résztvevőt számlál a világ tíz-egynéhány országából. A karneváli őrület a Karnevál királynőjének megválasztásával és a város kulcsainak a Karnevál mesterének történő átadásával veszi kezdetét. Koncertek, kiállítások, színpadi előadások, vigasságok és fieszták töltik ki a karneváli programsorozat koronájának tartott nagy álarcos felvonulásig hátralévő napokat. A fantáziadús, szellemes, és eredeti ötletek vetélkedése, a színek és a formák kavalkádja száz egynéhány allegorikus kocsi felvonulását, ezernyi maszkot és mérhetetlen számú érdeklődőt eredményez. A hosszú életű rendezvények sorában találunk egy, a legfiatalabbaknak szóló programot is, amely nem más, mint a Šibeniki Gyermekfesztivál, amely idén ünnepelte ötvenedik születésnapját. A šibenikiek különösen büszkék erre a fesztiválra, mert úgy tartják, hogy nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fesztivál kéthetes időtartama alatt szabadtéri és játékos színpaddá átlényegült város sikeresen őrizze meg „gyermeki” lelkületét. Ideális program a gyermekeknek a Horvátország északnyugati részében, a tekintélyes Klek-hegy aljában lévő Ogulin városkában júniusban megrendezésre kerülő Mesefesztivál is. A számtalan természeti szépség és kulturális-oktató program társaságában mind azokat szeretettel várják, akik legalább pár nap erejéig szeretnének visszatérni a mesék világába. A Horvátországon belül egyedülálló projektet Ivana Brlić Mažurani munkássága inspirálta, kinek műveihez az ogulini vidék természeti szépségei, megannyi mítosza és legendája kifogyhatatlan ihletül szolgáltak. Számos további város és üdülőhely ad teret a kulturális-művészeti rendezvénynek, koncertnek, vitézi játékoknak és egyéb szórakoztató programoknak, melyek közül a következőket emeljük ki: Zenei Esték a Szent Donátban, Pulai Nyár, Opatijai Nyári Fesztivál, a brijuni Ulysses Színház, az omiši Dalmát Klapák Fesztiválja és Kalózcsata, a šibeniki Dalmát Sanzonok Fesztiválja, a Liburnia Dzsesszfesztivál, a Sinji Alka, a Rapska fjera, a Neretva-völgyi Csónakmaraton és számos más rendezvény. Zadarban kerül megrendezésre az igencsak kecsegtető „Telihold éjszakája”, melyen, miután lekapcsolták a közvilágítást, a Hold, a fáklyák és a lampionok fényében tobzódhatunk étkekben, dalokban és táncokban. A Zadarhoz közeli Petrčane csodálatos fenyőerdős
strandján kerül megrendezésre a Garden nevű elektronikus zenei fesztivál, amely fennállásának öt éve során nemzetközi közönségre és hírnévre szert téve Zadart és egyben egész Horvátországot elkerülhetetlen és bombabiztosan „menő” desztinációvá avanzsálta. A világ leghíresebb on-line elektronikus zenei magazinja, a Resident Advisor a nyári fesztiválok ranglistáján az előkelő második helyre sorolta a Garden-t. Gyakorlatilag mindenki, aki részt vett az első fesztiválon, évről-évre visszajár, magával hozza a barátait, s így a fesztiváli szezonban zajló hét különböző eseményén résztvevők száma akár a 15-20 ezernyit is eléri. Az angolokon, németeken, spanyolokon és olaszokon kívül a legnagyobb számban ausztrálok, új-zélandiak, brazilok, illetve japánok képviseltetik magukat. Még egy zenei fesztivál tett szert nemzetközi elismerésre és közönségre, mégpedig a zágrábi Jaruni-tavon megrendezésre kerülő T-Mobile Inmusic, melynek köszönhetően a tekintélyes BBC újságírói Horvátországot az európai fesztiválok látogatóit csábító ígéret földjeként aposztrofálták. Az olyan neves nemzetközi előadók, mint például a Massive Attack, The Flaming Lips, Morcheebe és mások a hazai közönségen felül számos látogatót vonzottak Ausztriából, Németországból, Csehországból, Magyarországról, Nagy-Britanniából, Amerikából, Kanadából, Oroszországból, Új-Zélandról, Makedóniában, Olaszországból, Lengyelországból, Szlovéniából, Bosznia-Hercegovinából és Szerbiából. Nemzetközi közönséggel büszkélkedhet egy teljesen másfajta zenei seregszemle – a Varasdi Barokk Esték – is. A Barokk Esték programjai az európai és horvát barokk muzsika kutatására és előadására koncentrálnak, s ezen felül a barokk képzőművészeti és irodalmi, illetve gasztronómia kincsei is bemutatásra kerülnek a szőlőszüret idején ezen a bortermelő vidéken. Az elmúlt tíz évben az antik Salona romvárosának Gradina erődjén belül került megrendezésre az Ethnoambient Salona népzenei fesztivál, amely a hangok és a hagyományos örökség szerelmeseit gyűjti egybe a világ legkülönbözőbb pontjairól. A közönségen felül a rendezvény jelentőségét az UNESCO is felismerte, amely az Ethnoambientet beválasztotta a Kultúrák közeledésének nemzetközi évének (International Year for the Rapprochement of Cultures) megünneplését célzó programok közé.
Belső-Horvátország vonzó kulturális kínálata Mivel az ország kontinentális turisztikai régiói is lépést kívánnak tartani a tengerparti vidékekkel, nem csupán tavaszi és őszi, hanem nyári programokkal is igyekeznek idecsábítani a vendégeket. Így például a világ minden tájáról érkeztek a fiatal művészek és alkotók abba a baranyai faluba, ahol hagyományosan júniusban rendezik meg a szalmából készülő művészi szobrok fesztiválját. A program befejezéseképpen a művészek együttes erővel készítettek el egy 10 méter magas tornyot, melyet aztán a szalmafesztivál zárónapján felgyújtottak, ily módon megidézve a Tarot kártya 16. Nagy Arká-
31
PRESS 2011
num kártyalapján szereplő archetipikus képet, illetve utalva a bibliai Bábel tornyára, illetve az indiai Rámájana eposzból származó hasonló történetre. Sziszekben minden év szeptemberének első napjaiban, újhold idején kerül sor a Kupa-folyó menti sétányon a Kelta éj elnevezésű idegenforgalmi-történelmi rendezvényre. A tutajokon megelevenednek a sziszeki legendák, a druidák és a papnők varázsitalt osztogatnak a parton összegyűlt nézőknek. A fáklyák és a reflektorok fényében a titokzatos sziszeki legendákhoz kötődő látképek sejlenek fel. Ezen az éjszakán a titokzatos folyón lebegő tutajok a víztömeg megvilágított felületén tükrözik vissza Sziszek nevezetes történelmi látképeit, s a mint egy háromezer évvel ezelőtti hatalmas birodalmak háborúiról, felkeléseiről, régmúlt napok dicsőséges történéseiről, sikereiről és győzelmeiről, hódításairól, tündökléséről és bukásáról regélnek. Az ország belseje a zenei és folklór rendezvények idején páratlan kulturális élményben részesíti az idelátogatókat. A vidéki kultúra rajongói például véletlenül sem mulasztanák el a Vinkováci Ősz programsorozatát, így aztán a vinkováciak gyakran mondogatják, hogy „Aki egyszer is megtapasztalja a Vinkováci Ősz hangulatát, lehetetlen, hogy vissza ne térjen!” És igazuk is van, hiszen ki tudna ellenállni eme tíz őszi nap csábításának, melyek alatt a házigazdák fáradhatatlanul kényeztetik vendégeiket. A vendégek társaságában a város apraja-nagyja a népdalok és néptáncok bűvöletében él. A Vinkováci ősz ugyan is nem csak a szlavón hagyományokat, de az ország más tájegységeinek szokásait is ápoló folklór szemle, mellyel az évnek azon időszakáról emlékezzenek meg, amikor egész éves munkánk gyümölcseként a természet bőségesen megajándékoz minket.
Múzeumok, mint a szórakozás színterei www.mdc.hr www.hrmt.hr www.mhz.hr www.msu.hr
www.split-guide.info/museums_hr.htm www.noc-kazalista.com www.hrmud.hr Azt, hogy hogyan is lehetne a múzeumi anyagokat a szélesebb közönség számára is vonzóvá tenni, a zágrábi Iparművészei Múzeum munkatársai találták ki néhány évvel ezelőtt, megteremtve a „Múzeumok éjszakáját”, amely este 6-tól hajnali 1-ig tart. A belépés díjtalan. Az első Múzeumok éjszakáját 2005.december 15-én rendezték meg, melyben hat, többségében zágrábi múzeum vett részt. 2010. január 29-én az eseményhez nyolcvan múzeum csatlakozott egész Horvátországból. Közülük többen először csak a kapuikat tárták ki a látogatók előtt hajnali egyig, ám már az elkövetkező évben plusz programokat is szerveztek. A kiállítási helyiségekbe bűvészek és akrobaták vonultak be, az egyiptomi kiállítási tárgyak között hastáncot lejtettek, régimódi alsóneműkből és cipőkből álló nem mindennapi kiállítást szerveztek, a hagyományos horvát konyha elfeledett receptjei szerint készült ételeket tálaltak fel, íjjal célbalövő versenyeket szerveztek, a gyerekek a foglalkozásokon az alapvető képzőművészeti technikákat sajátíthatták el, forralt borral és a közeli pékségekben frissen készült péksüteménnyel kínálták a betérőket és tűzijáték is volt. Az intézmények nagyobb része saját kiállítási anyagának reklámozására használta fel ezt az egyedülálló alkalmat, így szakmai tárlatvezetéseket szervezték, sőt ingyenesen osztogatták a múzeumi kiadványokat és emléktárgyakat. A szervezéshez más „intézmények” is csatlakoztak, sőt az adott napon még a helyi kávézók is a múzeumokhoz igazították nyitvatartási idejüket, amire eddig vélhetően nem volt példa. A Fejlesztési és Kreatív Hálózat nevű szervezet a Gazdasági, Munkaügyi és Vállalkozásügyi Minisztériummal, a Zágrábi Egyetem Közgazdasági Karával, a Horvát Gazdasági Kamarával, a Nemzeti Versenytanáccsal és a horvátországi Amerikai Kereskedelmi Kamarával együttműködve a 2008-as Múzeumok éjszakáját az év legjobb innovatív és kreatív projektjének választotta. Két évvel később rekord számú látogatót regisztráltak: országszerte 278.000 látogatója volt az eseménynek, ebből 160.000
32
PRESS 2011
Zágrábban. A pálmát a Kortárs Művészeti Múzeum vitte el 33.000 látogatóval. A fenti igen sikeres kezdeményezésen felül a horvát múzeumok világában még egy sor további érdekes projekt valósult meg, úgy mint a zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum és a Krapinai Neandervölgyi ember Múzeuma, a Régészeti Múzeum megnyitása a Metkovićnál lévő Vid -ben, a meglévő palota felújítása és a kortárs architektúra utólagos kiegészítése a zadari Ókori üvegtárgyak Múzeumában.
Neandervölgyiek high-tech kiadásban A Krapinai Neandervölgyi Múzeum a nemzetközi múzeumok minden előnyét élvezi, s bizonyosan Horvátország egyik legérdekesebb és leglátványosabb kulturális és tudományos intézményévé válhat. A neandervölgyi emberek életét bemutató legérdekesebb részt egy francia szobrász, Elisabeth Daynes készítette, aki a hiperrealisztikus dermoplasztikai szobrok legkiválóbb mestere az egész világon. A múzeum multimédiás kínálatával a neandervölgyiek korába repíti vissza a látogatókat, akik testközelből tapasztalhatják meg az evolúciós folyamatot. A múzeum kiállítótere két domb, a Hušnjakovo és a Josipovac alatt található, 1200 négyzetméteres összterülete pedig 2 emeletre van osztva. A kiállítás megtekintése a neandervölgyiek életét bemutató 16 perces kisfilm megtekintésével veszi kezdetét. A múzeumi kiállítások népszerűsítéséhez bizonyára hozzájárul az egykori szerelmespár agyából kipattant Megtört szívek múzeumának ötlete, amely termékeny talajra hullott és az egykor virágzó szerelmi kapcsolatok emléket őrző tárgyakból összeállított horvát utazókiállítássá nőtte ki magát. Miután a Megtört szívek múzeuma az elmúlt három évben meghökkentő kiállítási tárgyaival Malajziában, Írországban, Fülöp-szigeteken, a Dél-Afrikai Köztársaságban, az Egyesült Államokban, Szlovéniában, Szlovákiában, Makedóniában, Kanadában és Portugáliában is turnézott, 2010 őszén a zágrábi Felsővárosban lelt végleges otthonra. A ‚Visia Dubrovnik 5D museum’, az ország déli részében lévő horvát turisztikai gyöngyszem 2010. júniusától látogatható új turisztikai attrakciója. Ebben a múzeumban újszerűen ötvözték a Disneyland és a Gardaland szerű szórakoztató parkok jellegzetességeit a modern múzeumok elemeivel. A dubrovniki óváros bejáratánál lévő fölújított Szent Klára kolostorban kialakított múzeum látogatói az 5D és a Virtual Reality technikák segítségével ismerkedhetnek meg Dubrovnik és egész Horvátország történelmi és kulturális jellegzetességeivel. A belga kormány által finanszírozott HERITECH projektnek köszönhetően Biograd na moru kulturális öröksége Horvátországból elsőként kerül digitális formában elmentésre és bemutatásra az Interneten. A 139 ezer euró értékű HERITECH projekt a kulturális örökségnek a korunk modern technológiáinak segítségével történő megőrzését
és népszerűsítését célozza. A kezdetekben mint egy 70 védettség alatt álló kulturális műemlékből álló adatbázis idővel egyre bővül.
Színházak éjszakája A Múzeumok éjszakája sikerén felbuzdulva annak színházi változata is beindul. A Színházak éjszakája rendezvény ugyan is alig egy év leforgása alatt európai méreteket öltött. A 2010. november 20-án de. 10-től november 21-én hajnali háromig tartó rendezvényt ugyan is Horvátországon felül Bosznia-Hercegovinában, Szlovákiában és Montenegróban is megrendezték. A színházrajongók az előadásokon felül kiállításokon, műhelyfoglalkozásokon, koncerteken, installációkon, performanszokban, a színészekkel folytatott beszélgetéseken vehettek részt, bekukkanthattak az öltözőkbe, megnézhették a forgószínpadot és a színházi szabászatot. A rendezvénysorozatban 25 horvát város 56 intézménye vett részt, a színházakba közel 50.000 látogató jutott el, ami a 2009-es 30.000-es létszámot tekintve igen szép eredmény. Szlovákia 26 színházában 10.000 ember fordult meg, Bosznia-Hercegovinában az ország 17 városának 33 színházában 15.000 embert fogadtak, és noha Montenegró csak később kapcsolódott be a projektbe, mint egy 1.000 nézője volt a podgoricai Montenegrói Nemzeti Színház előadásának. Minden egyes színház erőfeszítése és befektetett energiája busásan megtérült, mivel a kisebb és nagyobb nézők arcára csalt mosoly értéke felbecsülhetetlen.
KALANDTURIZMUS Búvárkodás www.submania.hr www.ronjenjehrvatska.com www.diving-hrs.hr Az adriai tengerpartról azt állítják, hogy a világ legszebbike, ám ahhoz, hogy valóban megismerje, érdemes a tenger felszíne alá is bekukkantani. A tenger különleges áttetszőségének, valamint a barlangok, víz alatti üregek és zátonyok sokaságának köszönhetően az adriai búvárturizmus virágkorát éli, a hajóroncsok tekintetében pedig az Adria a világ egyik leggazdagabb tengere. Feltételezések szerint egyébként még legkevesebb 1500 fel nem fedezett barlang és víz alatti üreg van az Adrián. A tenger fenekén tizenötezer elsüllyedt hajó – zátonyra futott hajó, tengeralattjáró, repülő és torpedó – roncsa fekszik. A roncsokkal történő „találkozás” feledhetetlen élmény. Minden hajónak meg van a maga saját története, s minden történet egy-egy vakmerő, vagy tragikus eseménynek állít emléket. Az elmúlt tíz év
33
PRESS 2011
során a búvárturizmus 15 – 20%-os növekedést produkált. Ezzel párhuzamosan nő a profi búvárközpontok száma is, melyek természetesen a legatraktívabb adriai lokációknál székelnek. Az isztriai tengerfenék különösképpen népszerű sekélysége miatt, s legnagyobb látványossága a monarchiabeli Baron Gautsch hajóroncs, Rovinjtól nem messze. A félsziget partjai mellett számos más, hazai, olasz és brit hajó roncsa is megtalálható. Azoknak a búvároknak, akik szeretnek alámerülni a víz alatti sziklafalakhoz és zátonyokhoz, a Kvarner-öböl legészakabbi szigetei lehetnek érdekesek, míg Közép-Adria legnépszerűbb merülőhelye a Kornati, ahol mindig találni a hullámoktól és szelektől védett nyugodt merülőhelyet. Közép-Dalmácia nagy szigetei bővelkednek búvárközpontokban, főként a Čiovo, Šolta déli partja, Brač, Hvar, Pag i Dugi otok környéki legérdekesebb helyek területein. Ezen térségen belül különleges helyet foglal el Vis szigete, amely bővelkedik attraktív merülőhelyekben és hajóroncsokban, illetve barlangokban, mint például a biševoi barlang.
den terület nyitva áll. Nem kívánnak túl nagy erőfeszítést és a tájak páratlan változatosságát nyújtják - a napsütötte Isztria völgyeit és lankáit, az erdős Gorski Kotaron át vezető utakat, a Hrvatsko Zagorje zöldellő lankáit, Szlavónia és Turopolje rónaságait. Biciklivel akár a szigetekre is érdemes elmenni, melyek nyaranta ugyan kevésbé zöldek, ám a lenyűgöző nagy kékség veszi őket körbe. A határ horvát oldalán a Barcstól délnyugati irányban található Pitomacsa településtől indul a „Dráva Route” nevű kerékpárút, mely északnyugati irányban egészen Légrádig húzódik. A projekt a közeljövőben kelet felé terjeszkedik, így egységes, Szlovénián és Magyarországon átnyúló ökoturisztikai régió alakulhat ki. Horvátország bármely részén jussunk is el egy hegyhez vagy dombhoz, mindenütt remek terepet találunk a hegyi kerékpározáshoz, avagy mountbikinghez. A nehezebb emelkedőkhöz és az adrenalin növelő lejtőkhöz jó választás az Učka, a Gorski kotar hegyei, a Žumberak, vagy a Vinodoli térségen keresztül a Velika Kapelára vezető utak, a Likából a Velebitre vezető út, a hegyvidéki térségekben a dalmáciai folyók közötti utak, valamint a Biokovo szárazföld felőli oldala.
Kerékpározás www.hbs.hr www.bicikl.hr www.pedala.hr Noha a kerekezés szerelmesei lassabban haladnak, a horvát vidék csodáit, különösképpen a mezők illatát és a zuhatagok frissességét, a madarak csicsergését és a forrásvíz csodálatos ízét minden érzékszervükkel átélik. A falusi sorok, az erdei ösvények, a mezőkön és a szőlőskerteken át kanyargó utak a szokványos turisztikai útvonalakon kívül eső területekre vezetnek. A nemzeti parkokban és a természetparkokban jelzett körbiciklis utakat találunk. A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban találhatók Európa legszebb kerékpáros útjai. A kerékpáros kalandozások előtt min-
Kajakozás www.croatiatraveller.com www.kajak.hr www.rekreacija.hr A horvát folyók áttetsző és langymeleg, smaragdzöldben játszó vizei a hegyek lábainál erednek, útjuk szurdokokon át vezet, majd szedragátakon át ömlenek alá a zubogó vízeséseken. Csáberejük szépségükben és nem veszélyességükben rejlik. A tavaszi magas vízállások elsőrendű vadvízi élményt nyújtanak, míg a nyári túrák a kezdő kajakozóknak ideálisak. A nagyobb
34
PRESS 2011
tengerparti üdülőhelyekről naponta szerveznek kajakkirándulásokat a Kupa-, a Gacka-, a Zrmanja- folyóra. A kajakban evezve éppen ezért fogunk olyan dolgokat is felfedezni, melyeket még az őslakosok sem láthattak. Noha Horvátországban hosszú hagyománya van a kajakozásnak, és folyói elbűvölők, a kajakozás mégsem lett tömegsporttá. A tavasz és a kora-nyári időszak a Dobra-, a Mrežnica-, az Una-, a Kupa-, a Korana-, a Cetina-, a Krupa-, és a Zrmanja-folyókon történő kajakos kalandozásokhoz ideális.
Rafting www.dalmatiarafting.com www.foris.hr www.raft.hr www.adventure-sport.net A folyami szállítás egyik váll fajának tartott vadvízi evezésnek hosszú időre visszanyúló hagyománya van Horvátországban. A kalandcélú modern raftingolás csupán a nyolcvanas évek végén vette kezdetét a vadregényes vizeken, feltárva ezzel a horvát folyók eleddig csak a kajakosok és horgászok előtt ismert szépségeit. A horvátországi kalandturizmus úttörői, és a horvát vizek szakavatott ismerői maguk sem hitték volna, hogy a rafting ilyen népszerűvé válik azokon a folyókon, melyeken csak elvétve találhatók erőteljes örvények és nagy hullámok. Mint egy ezernyien azonban személyesen is megtapasztalhatták a folyók, a zöldellő partok, a meredek szurdokok és az áttetsző mélység csáberejét. A sűrű erdők és hegyek határolta kontinentális folyók, valamint a zöld partszakaszok és a tengerhez közelebb fekvő mély, sziklás szurdokok jellemezte folyók közös vonása, hogy mindegyik smaragdzöld és egészen a fenekéig le lehet látni. A folyók, melyeken raftingtúrákat szerveznek: Cetina, Una, Korana, Mrežnica, Krka, Zrmanja, és ez utóbbi mellékága, a Krupa.
Barlangászat www.speleo.hr www.speleologija.hr Horvátország hamisítatlan karsztos területként bővelkedik barlangokban, melyekből mint egy 11500-at számlálnak a szárazföldön és a szigeteken, a folyók mentén, a tenger alatt, a hegyekben. Ezeknek mint egy a felében nem végezték még kutatásokat, se nem tárták fel őket. Néhány attraktív barlangterület egészében vagy részben a barlangászati tapasztalatokkal nem rendelkezők számára is megközelíthető - Iszrián, a Gorski kotarban, a Medvednicán és a Papukon, a Kordunban, Likában, Dalmáciában és Zagorában. Változatosan formázottak, cseppkő és más barlangi képződményekben gazdagok. Számos föld alatti hely van nyilvántartva a természet védett geomorfológiai emlékhelyeként, mint például a Kék barlang Biševo-szigetén, a Cerovačke špilje Gračacnál, a Manita peć Paklenicában, a Veternica Zágráb környékén, és mások. Védelmet élveznek a föld alatti élőlények, reliktumok és endemikus fajták is – a csúszómászók, a kagylók, a vakgőte, és a barlangi pióca, ez a Velebiten lévő Lukina jama-ban felfedezett bioszpeleológiai felfedezés. Šandaljaban, Pula környékén vannak a Homo erectus ősember legrégebbi maradványai (kb. egymillió évesek), a Krapina melletti Hušnjakovo félbarlangban pedig 120 000 ezer éves neandervölgyi ősember maradványokra bukkantak. Brač-sziget számos érdekessége között találjuk a Sárkánybarlangot (Zmajeva špilja), valamint a barlangoltárokat a Blaca-síkság közelében. 2010 végén, 103 év kihagyás után ismét látogatható a Strašna peć-barlang, melyet a régmúlt 1904-es esztendőben maga Ferenc József osztrák császár, illetve VIII. Edward angol herceg is felkeresett Wallis Simpson kisasszony társaságában. A kőkorban egy ősember is élt benne, amit régészeti leletek támasztanak alá. A barlang gyomrában barlang-díszek, oszlopok, festői csarnokok, denevér kolóniák, és cseppkövek százai tekinthetők meg.
35
PRESS 2011
Hegymászás és alpinizmus www.plsavez.hr www.planinarenje.com www.planinarenje.net Noha a horvát hegyek nem kifejezetten magasak, hiszen egyetlen hegycsúcs sem haladja meg a 2000 métert, a hegymászóknak igencsak érdekesek. A Dinara láncolata, melynek legnagyobb része Horvátország területén húzódik, a világban a kő tipikus birodalmaként vált ismertté. A karsztos domborzat azon jellemzője, hogy a talaj felett és alatt is egyformán gazdag, teszi a hegymászást és alpinizmust különösen izgalmassá Horvátországban. A kopár karsztos alakzatok, a szilaj sziklák dominanciája, a vízhiány, a gyér növényzet, a kellemetlen éghajlat és a ritka népsűrűség majdhogy nem ugyan olyan erőfeszítést igényelnek a hegymászóktól és az alpinistáktól, mint a sokkal magasabb hegyek. A Dinári hegyek azonban jóval nagyobb változatosságot is mutatnak. Az északi Gorski kotar hegyei például alacsonyabbak és szelídebbek, míg a déli, főként dalmáciai hegyek, magasabbak és kopárabbak. A Száva és a Dráva között húzódó hegyek teljesen mások. Öregebb masszívumok, a formájuk szelídebb, viszonylag alacsonyak és bővelkednek vízben és növényzetben, s éppen ezért a sétákhoz és a laza túrázásokhoz is sokkal alkalmasabbak.
Ejtőernyőzés, sárkányrepülős és hőlégballonos repülés www.padobranstvo.hr www.adventure-sport.net www.baloni.hr A változatos tájak felett ejtőernyővel, sárkányrepülővel vagy hőlégballonnal megtett repülés a kellemes éghajlati viszonyok között egyre több repülőst vonz Horvátországba. A partmenti hegyek
és a napsütés, mint például az Učka és a Biokovo elsőrangú feltételeket teremtenek a repüléshez, de természetesen a szigetek sem maradnak el mögöttük. Azok, akik a repülés élvezetéért érkeznek ide, biztosan nem lesznek egy helyhez kötve. A part vonalát kísérő hegyeket ugyan is mintha csak a „cross country” repüléshez teremtették volna: több órán át fenn a levegőben, a tengerpartra, a tengerre és a szigetekre nyíló csodálatos kilátással – a szél szárnyain megtett igazi kalandos utazás!
Kalandtúrák www.adventurerace.hr www.pp-ucka.hr www.adnatura.hr Horvátországban évente tíz egynéhány alkalommal szerveznek a laza és rövid időtartamú túráktól az igen leterhelő többnapos „expedíciókig” bezárólag kalandtúrákat. Az extrém kalandokra áhítozó sportolók és szabadidős turisták felfedezhetik a hegyi és erdős vidékek, a folyók, a szigetek és a tenger vadregényes szépségeit. A kihívások arénája a vadregényes és megközelíthetetlen természeti tájak, így a vidékek és terepek változatossága és gazdagsága végtelen lehetőségeket kínál a túraszervezőknek a kalandtúrák útvonalait illetően.
VILÁGÍTÓTORNYOK www.plovput.hr www.alh.hr A szilaj földfokokon és szirteken emelt mint egy ötven világítótorony közül több is magára maradt, ám mások, midőn egyedülálló pihenőhellyé alakították át őket, újra életre keltek. A jelenleg turisz-
36
PRESS 2011
tikai céllal üzemelő tizenkét torony közül némelyek az üdülőhelyektől karnyújtásnyira, míg mások távol eső, nehezen megközelíthető szigeteken telepedtek meg, ahol a tenger, a természet és a csend odaadó hívei találják meg helyüket a Nap alatt.
Lastovo-sziget déli részének közepén, a Rejtett öböl (Skrivena luka) bejáratánál van a Struga-fok. A parttól való távolsága miatt ez a világítótorony magányosként hat, s olybá tűnik, mintha belemerülne az ég és a nyílt tenger kékségébe.
Isztriai partok
Az újonnan felújított Pločica világítótorony a Korčula, Hvar és Pelješac között elterülő azonos nevű szigeten emelkedik. Ez az 1887-ben épült tágas világítótorony népesebb társaságok fogadására is alkalmas, s így eszményi helyszín lehet egy robinzoni nyaraláshoz.
Az Adria legrégebbi világítótornya 1818-ban épült Savudrijában, a horvát tengerpart legészakabbi szegletében. Mivel a világítótorony a hotelkomplexum mellett helyezkedik el, kitűnő választás azoknak, akik nem rajonganak a robinzoni nyaralásért.
A robinzoni Déltől való kivételt és a kínálatban újdonságot képez az 1872-ben épült Grebeni világítótorony az azonos nevű szigeten. A torony háromszáz méternyire távolságra van a szintén a szigeten lévő Babin kuk turistakomplexumtól.
Ugyan ezen vendégkör figyelmére számít a 1872-ben a Poreč és Novigrad közötti Lanterna-félszigeten emelt Rt Zub világítótorony. A régi világítótoronyőrök magányos életének élményét valamelyest jobban átérezhetjük a szárazföldtől és az isztriai Premantura településtől 2,5 kilométerre lévő 80 méter széles Porer zátonyon.
HORVÁT STRANDOK
A Rovinj előtti kis szigetcsoport legkülső kis szigeten van az 1853ban épült Sv. Ivan világítótorony. A tenger legkülönfélébb halfajokban bővelkedő területei mindazoknak vonzóvá teszik a helyet, akik kedvelik a magányt, a búvárkodást és a halászatot.
Közép-Dalmácia Az Adria egyik legszebb világítótornyának számít a Dugi otokon lévő Veli rat. Vélhetően tekintélyt parancsoló kinézete miatt kapta a Dalmácia nyílt tengeri őre elnevezést, s azon ritka szigeti világítótornyok közé tartozik, melyekre kocsival is el lehet jutni. Egy másik olyan világítótorony, amely kocsival is megközelíthető, a Sveti Petar, amely 1884-ben az azonos nevű félszigeten épült. Makarska bejáratánál helyezkedik el, melynek központjába gyalogosan húsz perc alatt lehet beérni. Prišnjak szigetecske mindössze háromszáz méternyire van Murter sziget nyugati partjától. A környező tenger kivételesen gazdag halakban, a világítótorony épülete mindössze 15 méterre van a strandtól.
Robinzoni Dél A Palagruža világítótorony 1875-ben épült az Adria közepén lévő azonos nevű szigeten. Ez a legtávolabbi horvát sziget, amely különleges szépségével és gazdag múltjával hódit. Sušac-sziget Hvartól 23 tengeri mérföldnyire délre, Lastovótól pedig 13 tengeri mérföldnyire helyezkedik el, s a sziget körüli nyílt tenger látványa a világtól való teljes elszigeteltség érzetét kelti.
www.lijepa-nasa.hr www.croatia-beaches.com www.blueflag.org www.crobeaches.com www.visinfo.org www.picigin.org www.zrce.hr www.holidays-in-komiza.com 2010 nyarán a nemzetközi sajtóorgánumok top desztinációnak kiáltották ki a horvát tengerpartot. Ennek oka nem csupán a jó ár-érték arányban keresendő, hanem a gyönyörű strandokban is, melyek között mindenki megtalálhatja a neki leginkább tetszőt – legyen szó szórakozásról, romantikázásról, vagy nyugodt családi pihenésről. A külföldi médiában begyűjtött idei jó osztályzatok elsősorban a minőségi szórakoztató kínálatnak köszönhetők, így például a brit Guardian Horvátországot egyenesen Ibizához méri. A majd 1.700 kilométernyi parton a forró szórakozáson felül egyre több a legfiatalabbaknak szóló kínálattal rendelkező, akár homokvár építésére is alkalmas szépen kialakított fürdőhely, mint például a brači Zlatni rat, amely a Daily Telegraph véleménye szerint Európa legszebb strandja.
Homokos fövenyek Noha valódi értelemben vett homokos strandból nincs sok, a már említett Zlatni raton felül, amely a partra merőlegesen elhelyezkedő egyetlen strandként az áramlások függvényében gyakran változtatja alakját, a Korčula-szigeti Lumbarda is a népszerűbb homokos strandok közé tartozik. A közeli Mljet sziget délkeleti részében egy csodálatos homokos laguna található, a közel egy kilométer hos�-
37
PRESS 2011
szú Saplunara, melyet fenyőerdő karéjoz és amely a Velika és Mala Saplunara nevű két gyönyörű homokos strandból áll. Az azonos nevű sziget Lopud nevű településétől még egy kilométernyi távolságra sincs a Šunj strand, melyhez a sziget szívén át, a strand lankás részén megtelepedett temető és kis templom mellett vezet az út. A Közép-Adria ismert strandja a Saharun. A Dugi otok északnyugati részén lévő Božavához közeli hely apró fehér homokja páratlan türkiz színt kölcsönöz a tengernek, s a közeli fenyőligetből a nyílt tenger kémlelhetjük.
Strandok az egész családnak A brači Zlatni rat után a legnagyobb és legtöbbet fényképezett strand a Rab-szigeti Loparban lévő Mennyei strand (Rajska plaža), amelyet mintha csak a gyerekeknek és az úszni nem tudóknak teremtettek volna, mivel a víz csak 500 méter után kezd el mélyülni. Az 1.500 méter hosszú strandszakasz Lopar hely központjában, a hotel és az autóskemping közelében helyezkedik el. Homokos fövenyeiről nevezetes a Vörös-sziget (Crveni otok) is, amely Rovinj központjától kishajóval tíz perc alatt megközelíthető. A makarskai riviéra Brela nevű helyén van az aprókavicsos Punta Rata, amely már évek óta Horvátország, sőt egyes vélekedések szerint egész Európa legrendezettebb strandja. Sekély és homokos öblei miatt a gyerekeknek különösen kedvező a reumatikus és bőr betegségek gyógyítására is alkalmas gyógyiszapjáról elhíresült vonzó üdülőhely, Nin közelében lévő Sabunike.
Vadregényesség vagy luxus A horvát tengerpart egyik jellegzetességét képezik azok az eldugott helyek, melyek kizárólag a meredek sziklán leereszkedve, vagy hajóval megközelíthetők. Ezek főként a Stiniva, Stončica, Milna szigetek öblei
és a Visi Srebrna jellemzői, illetve ez a helyzet a Kornati fürdőhelyeivel is, ahol minden nagyobb erőfeszítés nélkül találhatunk olyan helyet, ahol egyes egyedül maradhatunk a tengerrel. A távolabbra fekvő szigetek felé vezető úton a hozzáértők semmi pénzért sem hagynák ki Biševo-sziget Porat, Mezoporat strandjait, a lastovoi Rejtett öblöt (Skrivena luka), a Pakleni-szigetek szerelmesei pedig a Palmižana öbleit. Az Adria legelitebb fürdőhelyének számít a hvari Bonj, melynek kőkabinjai szeparált helyet biztosítanak a pihenéshez és szundikáláshoz. A vendégek frissítő itókákat kortyolgathatnak a felső szinten lévő bár teraszán, vagy ízletes falatokat kaphatnak be a tenger melletti bárban. Hasonló a helyzet a dubrovniki Banje strandon is, melyről páratlan kilátás nyílik a városfalra. Az élvonalban helyezkedik el a spliti Hotel Lav strandja is, ahol búváriskola, vízisport központ, jógatanfolyamok és egyéb strandfoglalkozások várják a strandolókat.
Szórakozás és aktív pihenés Az elmúlt években a fékevesztett nyári bulik szinonimájává lett Zrćén felül, melynek köszönhetően a nyári Horvátországot Ibizához kezdték hasonlítgatni, a Garden Fesztiválnak és a júliusi Soundwave Fesztiválnak, illetve az augusztus végén megrendezésre kerülő Electric elephant-nak köszönhetően Petrčani is a tengerparti zenei rendezvények felkapott színhelyévé vált. A három oldaláról a tenger karéjozta strandon után a bulizás az Argonaut bulihajón folytatódik, amely a fesztiválok idején Petrčani és a zadari Garden klub között szállítja az utasokat. A Komiža központjától alig tíz percnyi sétára lévő, egy meredek sziklafal alatt megtelepedett Kamenice strand pár évvel ezelőtt még a magányra áhítozó helyeik kedvelt fürdőhelye volt, ám a tenger mellett megnyitott éjszakai klubnak köszönhetően az egész világból ideérkező zenészek és vendégek kedvelt szórakozóhelyévé vált.
38
PRESS 2011
Split Bačvice nevű kultikus strandja első sorban az itt kitalált picigin nevű játékról, illetve a szórakozásról ismert. A picigin a homokos strand sekély vízében űzött labdajáték. A mulatozásra vágyó splitiek gyülekezőhelye a nyári hónapokban az ő vendégeiknek is kedvelt szórakozóhelyévé válik.
Kitesurfing és windsurfing www.smsportnet.com www.avantura-teambuilding.hr www.adventuredalmatia.com Horvátország leghosszabb homokos strandján, Ninben nyílt meg a kitesurfing és windsurfing tanfolyamokat szervező Surfmania központ. A tanfolyamokat a Zadar környéki, pontosabban a Ninnél lévő laguna hosszú és sekély homokos partjain tartják, ugyan is az Adrián itt vannak a tanuláshoz szükséges legideálisabb körülmények. A kitesurfing (kite surfing, kiteboarding) a sárkányrepülés és a szörfölés (windsurfing) elemeit vegyítő extrém vízisport. A kiteboarding a szabad stílusú „sárkányozás”, míg a kitesurfing inkább a hullámok meglovagolásának a technikájára koncentrál. A kiteszörfös lábait a kitedeszkán megvetve használja a levegőben magasan szárnyaló sárkány erejét, amely a szörföst a víz felszínén repíti. A szörfölésen túl a kiteszörfinggel különféle akrobatikus mutatványokat is be lehet mutatni. A nini lagunán kívül Az Adria legjobb kiteszörfös és windszörfös helyei: a Korčula és a Pelješac-félsziget közötti csatorna, Viganj – egy kis hely Orebić mellett, a Neretva forrása, Povlja és Bol Brač-szigeten (Bolban külön kiteszörfös strand, iskola és vízimentő szolgálat is működik), Hvar (Hvar-sziget), a spliti Žnjan strand, a trogiri Pantana strand és öböl, Jadrija (Šibenik város nagy előtelepülése és strandja), a biogradi strand, a Krk-szigeti Punat és Klimno sekély zárt öble és homokos strandja, Premantura (Pulánál) és a medulini Kažela kemping nagy homokos strandja.
Vadászat és halászat www.hls.com.hr www.lovacki-portal.com www.ribolovni-savez.hr Horvátországban 1060 vadászterület van, melyek összesen 5500 négyzetkilométert tesznek ki – köztük pedig néhány igazán minőségi terület is található. A vadászterületeket immár 85 éve a Horvát Vadászszövetség gondozza, amely ma 55 000 tagot és 10 000 egyéb vadászt számlál. A horvátországi vadászterületeket évente összesen kb. 10 000 külföldi vadász látogatja. A cél az, hogy ez a szám még tovább nőjön, így a HLS folyamatosan végzi a felső kategóriás vadászati objektumok felújítását. Horvátország tájai nagyon változatosak, és sok olyan terület van, amely ma is érintetlen formában maradt meg. A szervezet több nemzetközi természetvédelmi egyezményt is aláírt; a különböző védettségi szintű területek az összterület 18%-át teszik ki, és a vadászterületeken számos védett növény- és állatfaj is található. A 2,7 millió hektáros erdős területeken 4500 növényfaj és -alfaj található, köztük 260 őshonos fafajta, valamint száznál is több növénytársulás. Horvátország szárazföldi részeinek kb. 48%-át erdők borítják, amelyek Európa legegészségesebb, legérintetlenebb állapotban fennmaradt erdei közé tartoznak. A horvát nemzeti vadász kultúrába és a horvát vidékek állatvilágához kapcsolódó természettudományos örökségbe a leginkább a Zágrábban működő Vadászati Múzeumban nyerhetünk bepillantást. Mivel a legtrófeásabb vadak kivitele az országból nem engedélyezett, a Vadászati Múzeumban őrzik azokat a példányokat, melyeket az állam megvásárolt. A múzeumban több mint 400 vadtrófea, egy több mint 200 db. fosszíliából álló csonttani gyűjtemény, egy több mint ezer darabos madártojás gyűjtemény, kb. 350 preparált madár és emlős, 52 db. vadászfegyver, egy csaknem 200 darabos vadászfelszerelésés tölténygyűjtemény, valamint több mint 400 db. vadászjelvény és kitüntetés tekinthető meg. Horvátország leggazdagabb vadászterülete nül a Kopácsi-rét, a hatalmas kiterjedésű
kétségteletermészetes
39
PRESS 2011
halívóhely, a szarvasvadak, az ismert bellyei kapitális szarvas, a hód, vidra, vaddisznó és különféle tollas vadak élőhelye. A horgászat szerelmesei az ország belső részében dívó édesvízi vagy a horvát tengerpart minden szegletében – a nemzeti parkok kivételével – űzhető tengeri horgászatban lelhetik örömüket. Horvátországban számos kitűnő tengeri halfajta (brancin, fogas, orada, tonhal) és édesvízi hal (pisztráng, harcsa) él, így a sporthorgászok eszményi célpontja. A horgászat hosszú időre visszanyúló hagyománya is a kezünkre játszik, hiszen az első víz alatti szigonyos halászathoz készült puska a 20. század elején került Horvátországba, míg az első víz alatti szigonyos halász világbajnokságot a régmúlt 1957-es esztendőben rendezték meg Mali Lošinjban. A világ legjobb halászai minden év szeptemberében a közép-dalmáciai Murter-sziget apró halászfalujában, Jezerában adnak egymásnak találkát, hogy a „nagy hal” vadászatban - Big Game Fishing – vetélkedjenek. A kapitális halpéldányok kihalászása akár több óráig is eltart, míg a „hajtóvadászat” kimenetele egyes pillanatokban teljesen kiszámíthatatlan. A halak, melyek egyes példányai akár a száz kilós súlyt is elérhetik, s melyek között akad kék tonhal, albacore tonhal (albacore tuna), luc, iglun „levadászása”, legyőzése és kiemelése meglehetősen fárasztó lehet, s a halász részéről hatalmas erőt, kitartást és tudást igényel. Ez aztán az egészen a végkifejletig kiszámíthatatlan eredménnyel kecsegtető adrenalin növelő sport, amely olyan új kihívásokkal van teli, melyek a csapatmunkát és a versenyszellemet helyezik előtérbe. A Dráva, Száva és Duna, és azok mellékfolyóinak pecásai évről évre versenybe szállnak az édesvízi bajnok címért, melyet 2010-ben egy kaproncai horgász érdemelt ki egy 33 kilós pontyért. Érdemes megemlíteni, hogy a Károlyváros négy folyójának - Kupa, Korana Mrežnica és Dobra - vizeiben kifogott legnagyobb ponty 25 kilós volt, az legtestesebb amúr pedig fél kilogrammal többet nyomott. A szárazföldi folyók mindegyikén megtalálják a számításukat a csu-
ka és a harcsa, illetve a legminőségibb fehér húsú halnak számító süllő és kecsege rajongói. Messze földön híres a kasztfolyókban, különösképpen a szépséges likai Gackában honos pisztráng, amely akár ötször gyorsabban növekszik, mint más területeken.
Gyógy- és wellness turizmus www.cromedicalnetwork.com www.croatiamedicine.com www.umt.hr Horvátországnak, ahol a turizmus a gazdaság fő ütőere, van mit kínálnia a gyógyszolgáltatások iránt érdeklődő turistáknak. Noha jelenleg ez az idegenfogalmi termék a hazai turizmusnak alig egy százalékát képviseli, ez az arány a közeljövőben jelentősen megnövekedhet. A horvátországi gyógyturizmus eddigi és a jövőbeli fejlődésének fő potenciáljai és zálogai, úgy mint a természeti gazdagság változatossága, Horvátország területének ökológiai színvonala, a fejlett orvosi sztenderdek, illetve az orvosi és kineziológus szakmai képzés rendszere, gyógyvizei, tengere, jótékony hatású vidéke és egészséges ételei, képezik azon komparatív előnyöket, melyekből kifejlődött Horvátország új turisztikai terméke, a gyógy- és wellness turizmus.
Orvosi rendelők a gyógyturizmus szolgálatában A gyógyturizmus fejlődése leginkább Isztriában, a Kvarner-öbölben és Dalmáciában, illetve a főváros kedvező földrajzi elhelyezkedésének és az általa nyújtott sokrétű szolgáltatásoknak köszönhetően egyre inkább Zágrábban tetten érhető. Horvátországban ugyan
40
PRESS 2011
is közel húsz, kiváló felszereltségű magánrendelő működik, melyek között ott találjuk a Dubrava Klinikai kórház plasztikai rekonstrukciós és esztétikai sebészeti klinikáját, Zágráb, Rijeka és Split klinikáinak plasztikai sebészeti osztályait, illetve az Eszéken, Varasdon és Dubrovnikban működő kisebb egységeket. A tengerparton praktizáló fogászok egyre gyakrabban kínálják csomagban a fogászati és a szállás szolgáltatást, így az olasz turisták a fogászuk apartmanjában nyaralva egy füst alatt a fogászati kezeléseket is elintézik. Ez leginkább a Kvarner-öbölben és Isztriában, illetve újabban Dalmáciában dívik. A „fogturisták” elsősorban az elfogadható árak és a színvonalas szolgáltatások miatt érkeznek Horvátországba. Az utóbbi időben a külföldiek az ortopéd sebészeti és fizikoterápiás kezelések miatt is egyre gyakrabban érkeznek Horvátországba. A horvátországi gyógykezelések iránt leginkább a Nagy-Britanniából, Oroszországból és az Egyesült Államokból érkező turisták érdeklődnek. Éppenséggel a gyógyturizmus fejlesztésétől és a horvát turisztikai termékek bővítésétől vezérelve hívták életre 2009-ben az Egyesület a gyógyturizmus fejlesztéséért nevű kezdeményezést, amely a gyógyturizmusban tevékenykedő, illetve a jövőben ezen belül tevékenykedni kívánó szubjektumokat gyűjti egybe. Az egyesület a gyógyturizmus kínálatát népszerűsíti és a szolgáltatóktól az ügynökökön és szállodákon át egészen a légi szállítókig bezáróan bővíti a szakmai kapcsolatokat. A wellness turizmus Horvátországban a szálloda által kínált szolgáltatásokat, vagy az önállóan működő egységeken belül elérhető wellness szolgáltatásokat nyújtja. Minden öt csillagos, illetve a négy csillagos szállodák nagyobb része is kínál wellness szolgáltatásokkal.
A gyógyvizek gazdagsága A Horvát Gazdasági Kamara azért kezdeményezte a Horvát wellness márkanév védelem alá helyezését, hogy ily módon népszerűsítse azokat a különlegességeket és előnyöket, melyeket Horvátország az aromaterápia, a gyógynövények és a tiszta tenger területén kínál. Lošinj-sziget például idén ünnepli a helyi gyógyturizmus fennállásának százhuszonötödik évfordulóját. Ez az egyedülálló sziget olyan érintetlen természeti környezettel büszkélkedhet, melyben a pihenésre és az ellazulásra ráerősítve a tenger és a levegő tisztasága, a kellemes éghajlat, a mediterrán növényzet és az aromatikus illatok igen jótékonyan hatnak az emberre, s hozzájárulnak ahhoz, hogy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb legyen. A Lošinji szigetcsoport az Osztrák-Magyar Monarchia ideje óta fejleszti gyógyturisztikai kínálatát, így nem csoda, hogy Veli és Mali Lošinj szigetét bujazöld növényzete, remek levegője és a tengeri aeroszol miatt már 1892-ben klimatikus gyógy- és pihenőhellyé nyilvánították. Az elmúlt harminc év bioklimatológiai vizsgálatai szerint Lošinj
napsütéses óráinak a száma évente több, mint 2600, enyhe napi ingadozással, ami nagyban hozzájárul a stressz csökkenéséhez. Kiváló minőségű tengervize huszonöt különböző módon hat az ember testi és lelki állapotára. Az aromaterápián felül Horvátország gyógyhatású hévizelben is gazdag, melyekből a gyógyturisztikai bizottság adatai szerint 222 van. Közép-Horvátország területén találhatók: Tuheljske toplice, Krapinske toplice, Stubičke toplice, Varaždinske toplice, Ivanić grad (Naftalan), Terme Jezerčica, Daruvar, Toplice Sv. Martin és Topusko. Szlavóniában: Lipik és Bizovac, míg Isztrián és az Adrián: Istarske toplice, Vela Luka, Šibenik, Lovran és Duga Uvala. Thalasszoterápia működik Opatijában, Crikvenicában, Veli Lošinjban, Hvaron és Makarskában. A már meglévő wellness szolgáltatásokat orvosi kezelésekkel igyekeznek kiegészíteni, mivel ily módon meghosszabbítható a turisztikai szezon, illetve a szenior turisták is tovább maradnak. Az egészségturizmus gyakorlati alkalmazásának remek példájaként szolgál a Makarskában lévő Biokovka Speciális gyógyrehabilitációs kórház, amely az év 365 napján át üzemel kereskedelmi céllal és kínálatával hozzájárul a környéken lévő más hotelek jó töltéséhez is. Érdekes, hogy a szálloda szolgáltatásai főleg Norvégiából vonzanak nagy számban vendégeket. Jó úton halad az abbáziai (Opatija) Gyógyrehabilitációs és szív, tüdő- és reumatikus betegségek gyógyítására specializálódott Thalassotherapia kórház is, amely a liburniai gyógyturizmus évszázados hagyományára épít. Napjaink ez a térség vezető kardiológiai rehabilitációs intézete és itt működik a funkcionális nem invazív kardiológiai diagnosztika egyik legnagyobb laboratóriuma. Thalasso Wellness részlegükben gyógy-wellness, illetve betegségmegelőző és egészségmegőrző kezeléseket kínálnak. A Medulinban működő Hotel Minerva egy olyan párját ritkító horvátországi szálloda, amely mindenek előtt az egészségturizmusra, illetve azokra az asztma, bronhititisz féle légzőszervi megbetegedésekben, illetve más allergiás problémákban szenvedő betegekre koncentrál, kiknek tüneteit és egészségükkel kapcsolatos panaszait a környezetükből fakadó hatások váltják ki. A pácienseket a tengeri levegővel végzett légzési gyakorlatoktól a szakorvosok, tüdőgyógyászok, valamint a tüdő betegségeire specializálódott fiziotherapetuák felügyelete alatt végzett programokig bezárólag egy sor lehetőség várja. Ezen koncepciónak megfelelően alakították ki a szálloda teljes körű kínálatát, illetve infrastruktúráját is, hiszen a szálloda építése és berendezése során kizárólag természetes és „egészséges” anyagokat használtak, melyeket semmilyen vegyi anyaggal nem kezeltek. A kvarnerói Terme Selce fennállásának húsz éve alatt a sérülések kezelésének olyan sajátos eljárását fejlesztette ki, melynek köszönhetően az élsportolók, világ- és olimpiai bajnokok, de még a különféle korú és foglalkozású mezei páciensek is gyorsan és sikeresen térhetnek vissza a mindennapok világába. A Terme Selce elsők között kezdett a gyógywellness fejlesztésébe. Noha a Terme Selce intézményt
41
PRESS 2011
főként a belföldi vendégek látogatják, szolgáltatásaik 30 százalékát a világ ötven országából érkező külföldi páciens veszi igénybe.
WELLNESS- ÉS GYÓGY TURIZMUS 2009 júniusának végén nyílt meg Krapinske Toplicében a négycsillagos Villa Magdalena apartmanhotel. A vendégeket kilenc luxus színvonalú apartman várja. A tervek szerint itt épülne meg Horvátország legnagyobb fedett medencés, wellness szolgáltatásokat nyújtó komplexuma. Lovran büszkélkedhet Horvátország első SPA Wellness Akadémiájával, ahol ezen turisztikai termékre specializálódott szakemberek képzése folyik. A horvát wellness oázis címet viselő szállodák közül kiemeljük a Rovinjtól csupán tíz percnyi hajóútra lévő Szt. András szigetecske 1650 négyzetméteres területét elfoglaló Hotel Istrában működő Sziget wellness központot. A Sziget wellnesst a mediterrán életérzés jellemzi. Különösen édes a pihenés a wellness-központ modern berendezésű és korszerűen kialakított, különleges kényelmi szolgáltatásokat kínáló, szép természeti környezetben elhelyezkedő mediterrán kertjében. A wellness koncepció a délszaki növények adta jótéteményeken, a tenger esszenciáján, valamint a Rovinj nemzetközi hírű mikroklímáján alapszik. Figyelemre méltó Európa legnagyobb wellness/spa központja, a Novi Vinodolski spa hotels & resort is, melynek 10.000 négyzetméternyi belső és 4.000 négyzetméternyi külső területén a különleges masszázsok, kezelések és programok garmadáját kínálják. A kínálatot plasztikai sebészeti, fogászati és egyéb orvosi kezelések egészíti ki.
NATURIZMUS www.camping.hr www.dnh.hr Amint már említettük Horvátország 1953-ban Európában elsőként tárta szélesre kapuit a naturisták előtt, s majd húsz évvel azelőtt, 1936-ban VIII. Edward brit király már ruhátlanul fürdőzött a rabi Kandarola strandon. Időközben a naturizmus a többi mediterrán országban is fejlődésnek indult, melyek a turistákat erre kialakított naturista központokban, szállodákban, sőt „mezítelen” hajós túrákon várják. A naturista kempingek férőhelyeit tekintve Horvátország jelenleg Európa harmadik országa. Mivel a naturisták mindenek felett értékelik az ember és a természet közötti harmóniát, szeretnek a szabadban tartózkodni, illetve élvezetüket lelik a sportolásban és az egészséges ételekben, különösen nagy népszerűségnek örvendenek köreikben a naturista kempingek, melyek számát illetően
Horvátország továbbra is az európai élvonalhoz tartozik. A horvát naturistakempingek lenyűgöző és különlegesen érintetlen állapotban megőrzött, leginkább közvetlenül a tengerparton elhelyezkedő természeti környezetükkel tűnnek ki. A gyönyörű és nyugodt környezeten felül minden horvát naturistakempinget a biztonság és a magas színvonal, valamint a gasztronómiai és kereskedelmi szolgáltatások, illetve a különféle sport- és szabadidős tevékenységek bősége jellemez. A jelenleg üzemelő 11 naturista kemping közül hat található Isztriában, melyek közül a Vrsarnál lévő Koversada 120 hektáros területével és több, mint ötezer méteres tengerparti szakaszával Európa legnagyobb naturista központja. A szezon csúcspontja kétségtelenül a hagyományosan augusztus végén, a kemping homokos partján megrendezésre kerülő Miss Nudi választás. A naturista egyesületek osztályzása szerint a legjobb kempingek a számos kísérő szolgáltatást kínáló rovinji Valalta, a Porečtől 12 kilométerre lévő Solaris és az Umagban lévő Kanegra. Horvátország további naturista kempingjei a poreči Ulika, a funtanai Istra, a Krk-szigeti Bunculuka, Politin és Konobe, a Pašman-szigeti Tkonban lévő Savinje, valamint a Hvar-szigeti Vrboskában lévő Nudist. A Horvát Kempingszövetség adatai szerint a naturista kempingek mint egy három százalékos vendégszám növekedést regisztráltak. Az isztriai kempingeken felül akad néhány ismert naturista strand Rovinj, Poreč és Medulin közelében, sőt még a kvarnerói szigeteken is. A rabi Kandarola és a lopari Ciganka és Sahara fürdőhelyeken felül a Cres-szigeti Kovačinében lévő Baldarin, valamint a lošinji Napos öböl (Sunčana uvala) élvez népszerűséget. Pagon a naturisták a Šimuni és a Straško kempingek számukra elkerített területein, valamint a Zrće strand elkerített részén, míg a zadari területen a Petrčanénél lévő félsziget Punta Skala strandján fürödhetnek. Itt van még a Biogradnál lévő Crvena luka és a Sveta Katarina, a Pakoštanénál lévő Kozarica üdülőhelyhez közeli FKK strand, valamint az Ugljan-szigeti Kukljicában lévő Sabusa strand. A šibeniki terület naturista szempontból a Murteren lévő Kosirina, Slanica, Čigrađa és Jazina kempingek strandjairól, a Primoštennél lévő Smokvica szigetecske és a Vodicében lévő Plitka Punta öblökről nevezetes. A közép-dalmáciai szigetek közül Hvar áll a vezető helyen. Jelsából kishajóval juthatunk el a Zečevo szigetecske strandjára, míg Hvar központjából gyakorlatilag egész nap megközelíthetők a Jerolim, Stipanska, Mlin strandok, vagy a valamivel távolabbi Palmižana. Bračon a Bolban lévő Paklina, illetve a Mutnik és Punta strandok, Visen pedig a Komižában és a Rukavacban lévő Rude fürdőhelyeken lehet meztelenkedni. Korčulán a Badija strand nudista részén, a Vela Luka-i Prozid, illetve a Velika és Mala stipa és a Langa strandokon nem nézik jó
42
PRESS 2011
szemmel a textiles fürdőzőket. Makarska környékén a Pisak és Brela között lévő Vrulja, a Tučepi és Podgora közötti Dračevac, illetve a városhoz tartozó félsziget Sveti Petar strandjának elkerített része várja a naturistákat. A legszebb és legfelkapottabb azonban a Makarska tőszomszédságában lévő Nugal strand. A Pelješac-félsziget a naturistákat az orebići Ostupa, a lovištei Pričuvac, a stoni Prapratno és a žuljanai Grdni Do strandokon várja.
éve látogatják a hívők, akik Máriabesztercébe leginkább amiatt a fából készült Szűzanya szobor miatt jönnek el, melynek csodatevő erőt tulajdonítanak. A templomi iratok 1688 és 1786 között 1109 csodaszámba menő eseményt jegyeztek fel, melyeket azonban csak az alapos kutatások és szavahihető beszámolók után ismertek el. A besztercei kálváriadombon a keresztút 15 állomását neves horvát szobrászművészek alkotásai jelzik.
A dubrovniki terület a Babin kukhoz tartozó Lapad és Lokrum strandjain felül a közeli Elafiti szigetek naturista helyeiről ismert, mint például a lopudi Šunj strand egy része, a Koločep északi részében lévő Donje Čelo, avagy a Župa Dubrovačka területéhez tartozó Plat és Mlini települések melletti fürdőhelyek.
Máriabeszterce környékén, ahol a Bluesun hotellánc „Kaj” szállodája üzemel, egy 8 km-nyi kerékpáros út és a „Léleknek és testnek” elnevezésű 15 km-nyi gyalogút kanyarog, illetve itt kapott helyet helyi fafaragó kolónia alkotásait bemutató Szoborpark.
VALLÁSI TURIZMUS www.svetiste-mbb.hr www.vepric.net www.trsat-svetiste.com www.svetiste-ludbreg.hr www.katolici.org www.sveti-josip.hr www.svetiste-aljmas.hr www.gospa-sinjska.hr www.pozeska-biskupija.hr www.dubrovnik.hbk.hr www.biskupija-hvar.com www.vodnjan.hr
A károlyvárosi (Karlovac) régióban 1987 óta működik a Szent József zarándokhely Dubovacban. A legfontosabb zarándoklatra március 19-én, József napon kerül sor. Hagyományos zarándokhelynek számít továbbá a Károlyvárostól 4 km-nyire lévő Kamensko is, ahol a zarándokok Nagyboldogasszony napján keresik fel a Havas Boldogasszony-templomot. A Varaždinhoz közeli Ludbreg Krisztus szent vérének kegyhelye, Horvátország egyetlen Szentháromság szentélye, és a világ azon ritka búcsúhelyeinek egyike, melyet írásos dokumentummal maga a pápa alapított, jóváhagyva a Szt. Ereklye nyilvános tiszteletét, miután 1411-ben a Batthyány-kastély kápolnájában csodálatos módon megjelent Krisztus szent vére.
A világon évente több, mint 300 millió zarándok teszi tiszteletét a kegyhelyeken, melyek között néhány horvátországi szenthelyet is találunk.
Sinjben 1715 óta tartják nagy becsben Nagyboldogasszony napját, amikor is a cetinai vidék 700 lakója a Boldogasszony kegyképét magával víve menekült a törökök elől. A mai Sinj felett trónoló várerődben húzták meg magukat. A legendárium szerint amikor már a biztos pusztulás várt rájuk, a törökök előtt egy hatalmas fényességgel körülvett fehér női alak jelent meg, melynek hatására a törökök fej veszve menekültek el.
Az egyik legismertebb és leglátogatottabb horvát kegyhely Máriabeszterce (Marija Bistrica), melyet évente mint egy 800 ezer zarándok keres fel. Ezt a szépséges és szelíd helyet immáron 314
A hajósok és zarándokok kedvelt búcsújáróhelye a trsati Boldogasszony szentély, amelyhez 561 lépcsőfok vezet fel. A Trsati kegyhely ugyan olyan nagy jelentőséggel bír a Kvarner-öbölb szűkebb
43
PRESS 2011
és tágabb környezetében, mint amilyennel Máriabeszterce és Sinj rendelkezik a hozzájuk gravitáló régióikon belül. A Horvát Tengermellék (Senj és vidéke) és Lika lakói Nagyboldogasszony ünnepén hagyományosan a krasnoi Szűzanya kegyhelyére zarándokolnak el. 1998 októberében II. János Pál pápa felkereste a solini szentélyt, ahol a 10. században emelték az első templomot. Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján számos hívő látogat el a Szűz Mária születésének szentelt Vepric kegyhelyre Makarskában. II. János Pál pápa tiszteletére, aki kétszer is ellátogatott Horvátországba, több városban is neveztek el róla utcákat és tereket, míg utódja, XVI. Benedek pápa a tervek szerint 2011 júniusában teszi tiszteletét Horvátországban. Horvátország további ismertebb Mária-kegyhelyei: a Kninnél lévő Biskupija, a Menedéket Nyújtó Szűzanya kegyhelye Almásban, Szűzanya kegyhely Voćin, Ilači vodicei Szűzanya kegyhely, Könnyes Boldogasszony kegyhely Pleternicában, ahol a szirakuzai Szűzanyát imádják. A Kőkapui Szűzanya Zágráb város védőszentje, s a május 31-i Kőkapui Szűzanya ünnepe egyben Zágráb városának napja. A Kőkapu leginkább a Kőkapui Szűzanya képével ékített fogadalmi kápolnaként ismert. A dubrovniki Szent Balázs ünnepnaphoz, vagy a spliti Szent Dújmó napjához hasonló vallási ünnepek hagyományosan ezrével vonzzák más városokba a zarándokokat és a látogatókat. Az UNESCO azon döntése mely szerint a világ szellemi örökség listájára az olyan vallási jellegű horvát eseményeket is felvegye, mint a húsvéti ‚Za križem’ körmenet, akár a turizmus szolgálatába is állítható, mivel ennek köszönhetően a húsvét előtti időszakra is ki lehetne terjeszteni a szezont. Évről évre mint egy ezernyi látogató zarándokol el a vodnjani Szent Balázs-templomba, melyben ereklyék gyűjteménye és az ún. szentek mumifikálódott maradványai tekinthetők meg. A három mumifikálódott holttest meglepően jó állapotban maradt fenn, és mivel nem voltak bebalzsamozva, a mai napig sem derült ki, hogy milyen módszerrel konzerválták őket. A vodnjani kis templom oltára mögötti kristályos szarkofágok fojtóan valószerűtlen fényében pihennek ugyan is szent Leon Bembo, Giovannij Olini és Nicoloso Bursa földi maradványai, illetve Szt. Szebasztián és Szt. Barbara testének részei. A vodnjani plébániatemplomban a Római Birodalom egykori területéről a tizenötödik században elszármazott 370 ereklyét és szentek 250 maradványát őrzik. Az legjobb állapotban fennmaradt európai múmiákon kívül ebben a templomban őrzik Jézus koronájának egy tövisét, annak a keresztnek egy darabkáját, amelyre keresztre feszítették, a Szűzanya kendőjének egy darabkáját, valamint azt a leplet, melyben Szt. Simon próféta a negyven napos gyermek Jézust tartotta.
VIDÉKI ÉS ÖKO-TURIZMUS www.ruralis.hr www.azrri.hr www.selo.hr www.ekoetno.hr www.hotel-balatura.hr www.seoski-turizam.net www.ziva-zemlja.hr www.dzzp.hr www.lastovo.org www.darkskyparks.org www.turizam-smz.hr www.kuterevo-medvjedi.hr www.eko-mavrovic.hr A horvátországi falusi vendéglátóhelyek évről évre egyre nagyobb számban veszik ki részüket a falusi turizmusból, amely elsősorban az egészséges környezetben való tartózkodás és az egészséges ételek kínálatának kettősségére alapoz. Horvátország kedvező infrastrukturális adottságaiból fakadóan errefelé nagy jövője lehet az effajta turizmusnak. Mivel éghajlati, vízrajzi, domborzati és történeti szempontból hazánk meglehetősen változatos területekkel rendelkezik, az általuk kínált falusi turisztikai lehetőségek is igen szerteágazóak és sokszínűek. Ennek megfelelően Horvátország minden egyes területi egysége, úgy mint Szlavónia, Baranya, Szerémség, Hrvatsko zagorje, Prigorje, Muraköz, Drávamente, Szávamente, Kulpamente, Moszlavina, Gorski Kotar és Žumberak, Lika és Kordun, Isztria és a Horvát Tengermellék, valamint Dalmácia, eredeti turisztikai élményt kínál, legyen szó a gasztronómiai különlegességekről és a borokról, vagy a megóvott természeti és kulturális örökségről, mely utóbbiba a helyi népszokások és népművészet, valamint a hagyományos mesterségek is beletartoznak. A falusi vendéglátóhelyek jellemzően a következőket kínálják: a környék hőlégballonos megtekintése, lovaskocsikázás, lovaglás, sportolás, egy kellemes séta az erdőn keresztül a szőlőskerthez vagy a présházhoz, látogatás a borpincékhez, gazdaságokhoz, a helyi néprajzi gyűjtemény megtekintése, a malom vagy a szövőszék működésének megismertetése és folklór-zenei rendezvények. Dalmácia hátországában például bikaviadalokkal illetve falusi olimpia megrendezésével csábítják a turistákat, sőt, Szt. Iván éjszakáján a helyi népviseletbe öltözött legszebb leányt is megválasztják.
A kreativitás ösztönzése A turizmus ezen ágának fejlesztését a kormány a kereskedelmi bankokkal karöltve hitelprogramok formájában segíti, melyek közül a legjelentősebb a „Falusi Turizmus Fejlesztése”. Horvátországban
44
PRESS 2011
ugyan is jelenleg 360 falusi vendéglátóhely üzemel, melyek számát a program minimum meg kívánja duplázni. Tudvalevő, hogy a befektetők odaadása és kreativitása csak a megfelelő pénzügyi támogatás mellett vezethet sikerre. A crikvenicai hegyháton fekvő Mali Sušikban lévő romos nagyatyai örökségből is így született meg az elkötelezett egyéni kezdeményezésnek, majd a kemény munkának köszönhetően a csodálatos ‚Balatura’ etnohotel, melynek megvalósulását az épített örökség megóvását szorgalmazó A százéves háztetők alatt (‚Pod stoljetnim krovovima) elnevezésű projekt által biztosított forrásokból finanszírozták. A Požega, Slavonski Brod és Nova Gradiška háromszögben elhelyezkedő szlavóniai Stara Kapela falucska Horvátország első «antistressz falva», melyet öt évvel ezelőtt a Stara Kapela Öko-etno falu egyesületbe tömörült lelkes helyiek egy csoportja hozott létre. A jelenleg mint egy 50 főt számláló egyesület tagjai már nem bírták tovább nézni a falu elnéptelenedését és a szlavón népi örökség pusztulását, s ezért úgy döntöttek, hogy felújítják a lepusztult, elhagyott régi portákat. Eleddig összesen négy házat sikerült felújítani, öt darab átadás előtt áll, illetve hármat hamarosan befejeznek.
Isztria vezető szerepben Noha Isztria már hosszabb ideje vezető helyet foglal el a horvát falusi turizmusban, az elmúlt években örvendetes módon egyre több falusi vendéglátóhely kezdte meg működését az ún. Zágrábi gyűrűben, a Hrvatsko zagorjéban, Moszlavinában, Szávamentén, Szlavóniában és Baranyában is, illetve a Dalmatinska zagorában, ahol egyre több az öko-etno falu is. Az isztriai falusi vendéglátóhelyek idegenforgalmi szolgáltatásainak fejlesztésével kirajzolódni látszanak az adott jellegzetességeket és szervezést illetően az egyik vendéglátóhelytől a másikig terjedő eltérések, melyek a rendelkezésre álló forrásokból, a vendéglátóhely tulajdonosának állandó vagy ideiglenes ott tartózkodásából, a szolgáltatások struktúrájából, valamint a mezőgazdasági termelésből fakadnak. Ezen té-
nyezőkből kiindulva Isztriában a falusi vendéglátóhelyek következő típusai alakultak ki: falusi vendéglátóhely, falusi pihenőház, falusi B&B, falusi családi hotel, borútas pihenés. Belső-Isztria a maga családi birtokaival (stancija) és medencés luxus villáival valamint agroturisztikai gazdaságaival az elmúlt évek során az Európa és a világ turisztikai térképének elkerülhetetlen célpontjává vált. A tájjellegű isztriai építészet stílusában felújított ódon isztriai stanciják napjainkban a legjobb példái a ránk hagyományozott örökség megőrzésének, mellyel egyrészt legattraktívabb forrásaink felújításáról adunk tanúbizonyságot, másrészt a házaik bérbeadásán, illetve az általuk megtermelt javak és szolgáltatások értékesítésén keresztül nyújtunk támogatást a helyi családoknak.
Ökológiai mezőgazdálkodás A falusi turizmushoz szorosan kapcsolódnak az öko-tartalmak, ezen belül is leginkább az ökológiai módon előállított élelmiszerek. Horvátországban 2009-ben az effajta termeléssel foglalkozó 817 bio gazdaságot, céget és szövetkezetet regisztráltak, melyek 15 ezer hektár nagyságú földterületen folytatnak ökológiai mezőgazdálkodást, míg a számítások szerint 2011 elejére az ökogazdaságok száma elérheti az 1000 -et, az öko-területek nagysága pedig a 20.000 hektárt. Eszék-Baranya területén van bejegyezve a legtöbb, szám szerint 166 ökotermelő, itt található a legnagyobb, 4.000 hektárnyi ökotermelésű terület, illetve a Horvátország területén lévő összesen 2.300 darab ökotartású állat nagy része, szám szerint 1.500 darab is itt tenyészik. Bród-Poszavina megye 1.329 hektáros ökoterületével a második, Pozsega-Szlavón megye pedig a harmadik helyen áll 1.240 hektárjával. Ebben a három megyében található a horvátországi ökogazdálkodású területek 44 százaléka, és az ökológiai termeléssel foglalkozó gazdaságok 23,6 százaléka. Az isztriai őstermelők megalapították az „Isztriai ökotermék” társulást, amely kizárólag ökotermékeket
45
PRESS 2011
előállító olívatermesztőkből, állattenyésztőkből, méztermelőkből, gyümölcs- és zöldségtermelőkből, illetve borászokból áll. A Pozsega-Szalvón régió egyik legismertebb és egyben a legjelentősebb horvát ökogazdálkodójának számít az egykori sikeres ökölvívó, Željko Mavrović, akit egynéhány nemzetközi alapítvány – élükön egy Bill Gates vezette alapítvánnyal – Európa egyetlen olyan gazdálkodójának nyilvánított, aki rendelkezik a helyi közösség fejlesztésére vonatkozó elképzeléssel. A Bill and Melinda Gates Foundation (www.gatesfoundation.org) fémjelezte neves nemzetközi alapítvány ugyan is egy külön kiadványában (http://www.communityfoodenterprise.org/) a Požega melletti Sloboštinában működő Mavrović öko-gazdaságot a világ azon 24 öko-etno-projektje közé sorolta, melyek a sikeres élelmiszer előállítás terén irigylésre méltó eredményeket értek el.
Biológiai sokszínűség és természeti megóvottság Az ökológiai mezőgazdálkodáson felül Horvátország nagyban munkálkodik sokszínű növényi- és állatvilágának megóvásán. Azon túl, hogy természeti örökségünket a nemzeti- és természetparkokon keresztül őrizzük, országunk biológiai sokszínűségét azon ökológiai hálózaton keresztül is igyekszünk megóvni, amely a Natura 2000 európai projektnek megfelelően a madarak- és egyéb vadon élő állatok nemzetközileg fontos területeire van felosztva. Horvátország ökológiai hálózata az ország szárazföldi területének 47 százalékát, tengeri területének 39 százalékát teszi ki, és hozzá tartoznak még a migrációs folyosók is, úgy mint a madarak Palagruža – Lastovo – Pelješac migrációs útvonala, valamint a tengeri teknősöknek az 50 méteres mélységig terjedő partmenti migrációs útvonala. A NATURA 2000 ökológiai hálózat európai helyszínei kontinensünk természeti örökségének nagyszerű példái, míg a mi Gorski kotarunk
a nagytestű vadak (farkas, medve, róka) legfontosabb élőhelyeként a NATURA-terület címre pályázik. Az Állami Környezetvédelmi Intézet a PHARE projekt keretén belül a helyi közösséggel együttműködve a terület felügyeletét célzó terven dolgozik, amely ezen egyedülálló élőhely védelmét szolgálná. A kitűzött célok közé tartozik egy látogatóközpont létrehozása a Gorski kotarban, ahol a látogatók mindent megtudhatnának a itt élő nagytestű vadakról. A nagy testű vadak – ez esetben a farkas, medve és hiúz - további fontos élőhelyei még a Tengermellék és Lika északi része. A NATURA-terület egy további horvát pályázója a Vrana tó Természetpark és a Jasen határterület, melyek a Horvátország legfontosabb madártani területei közé tartoznak. A fehér gólyák lakóhelyeként elhíresült Čigoč nevű falu, amely 1994. óta viseli az európai gólyafalu címet, már öko-desztinácóként is bizonyított. Čigoč ugyan is 2010 folyamán 8000- 10.000 turistát látott vendégül, akik közül a legtöbben Európából – mindenek előtt Franciaországból és Skandináviából – érkeztek, de jártak itt a távoli Egyesült Államokból és Ausztráliából is. A Velebitaljai Kutarevo falucskába is számos országból érkeznek az önkéntesek is, akik az itt működő medvemenhelyen tevékenykednek. Horvátország ökológiai térképén kiemelt helyet foglal el a parttól legtávolabb megtelepedett szigetünk, Lastovo, amely 46 kisebb szigetből és szirtből álló szigetvilágával természeti parki státust élvez. A 195 négyzetkilométernyi szigetcsoport által képviselt értékeket és szépségeket a Természetvédelmi Világalap (WWF) a „Mediterráneum tíz édeni kertje” közé sorolta, „melynek megóvott és érintetlen természeti környezete kulcsfontosságú a Földközitengeri térség teljes körű biológiai sokszínűségének felismerése cékjából”. Lastovo ezen felül Európa legkisebb fényszennyezettségű helyei közé tartozik. Lastovoban a „Szlovénia sötét ege” nevű társasággal karöltve már több éve megszervezik a Dark Sky Camp tábort, ahová a világ minden tájáról érkeznek a csillagászok, hogy innen kémleljék a csillagokat, különösképpen a Tejutat és a Szaturnuszt.
46
PRESS 2011
VIII. SZÁLLÁS KAPACITÁSOK www.upuhh.hr, www.hoteli.com.hr SZÁLLODÁK
Luxus szállodai elhelyezés
Az elmúlt négy évben az új szállodai kapacitások létrehozására és a már meglévők korszerűsítésére 25 milliárd kunát költöttek. A gazdasági válság és recesszió miatt a befektetési dinamika lelassult. A kormány elképzelései szerint az adhatna pénzügyi lökést a turizmusnak, ha az egykori katonai létesítményeket az érdeklődő hazai és külföldi befektetőknek értékesítenék. Jelenleg ugyanis a horvát állam 45 egykori katonai ingatlan felett rendelkezik, melyek az Adriának a Savudrijától Ćilipig terjedő teljes hosszában, és a szigeteken nem kevesebb, mint 22,7 millió négyzetméteren terülnek el. Az ingatlanok mindegyike a parttól mért öt kilométeren belül helyezkedik el.
A top hotelek hálózatában 150 négy- és mint egy 30 ötcsillagos szállodát találunk. A legtöbb – tizenhárom – ötcsillagos hotellel a dubrovniki terület büszkélkedhet. Az elmúlt két és fél év során a legdinamikusabban a küldőpiacok által leginkább keresett és kedvelt négycsillagos szállodák száma nőtt.
A válságtól terhelt 2009-es és 2010-es esztendőt megelőzően elkezdett infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a horvát szállodakapacitások 30 százalékát teszik ki a négy- és ötcsillagos hotelek.
Dubrovnik exkluzív kínálatában a következő prémium kategóriájú szállodák állnak a vendégek rendelkezésére: Ariston, Bellevue, Dubrovnik Palace, Excelsior, Hilton Imperial, Kazbek, More, Rixos Libertas, The Pucić Palace és a Grand Villa Argentina, amely a következő öt egységből áll: Villa Argentina, Villa Orsula, Villa Glavić, Villa Sheherezade és Hotel Argentina. Dubrovnik luxus kínálatához tartozik a Villa Agave, melynek első vendégei között volt Kevin Spacey, az ismert Oscar-díjas hollywoodi színész. Ez a villa, amely 1875 és 1882 kötött Sir Arthur Evans neves régész rezidenciájaként szolgált, az Excelsior hotel közelében lévő exkluzív lokáción, egy a tengeri kékség felett trónoló sziklás zátonyon trónol, ahonnan szép kilátás nyílik a tőle 850 m-re lévő Óvárosra és a titokzatos Lokrum-szigetre. 2010 júniusában a dubrovniki kínálat egy további exkluzív szállásegységgel bővült: a Babin kuk turistakomplexumtól háromszáz méternyire lévő Grebeni világítótoronnyal, amely az azonos nevű szigeten magasodik. A világítótoronyban megszálló vendégek, noha Dubrovnikban tartózkodnak, az örökösen nyüzsgő várostól teljesen elszeparálva pihenhetnek. Dubrovnik közelében találhatóak még: a Hoteli Admiral Slanoban, a Dubrovački vrtovi sunca Orašacban és a Hotel Croatia Cavtatban.
A Turisztikai Minisztérium 2010. júliusban kelt adatai szerint Horvátországban összesen 581 szálloda van, melyek legtöbbje- 313 – három csillagos.
A kényelemre és csúcsluxusra áhítozó vendégeknek Dubrovnik még a gyönyörű Elita Villával is szolgál, amely a múlt század harmincas éveiben ugyan abból a fehér kőből épült, melyet a Raguzai Köztár-
Az attraktív helyeken lévő egykori katonai létesítmények turisztikai célokra történő átalakításával jelentősen megnövekedhetne a szállodai férőhelyek száma, melyekből az Állami Statisztikai Hivatal 2009. augusztus 31-én-én kelt adatai szerint 969 726 van Horvátországban. A becslések szerint 2010-ben Horvátország közel egymillió férőhellyel rendelkezett. Horvátország összes szálláshely kapacitásának mint egy 12 százalékát teszik ki a szállodai férőhelyek. A mint egy 250 családi kis szálló 16 ezer férőhelyével a teljes horvát szálláskapacitás 15 százalékát teszi ki.
47
PRESS 2011
saság arisztokratáinak nyári rezidenciáihoz használtak. Az Elita Villa teljes körű átalakításon ment keresztül, úgy hogy a Sheherezade Villa és a Hotel Kazbek társaságában Horvátország déli részének, sőt még azon túl is napjaink egyik legexkluzívabb szállásának számít. Az Elita Villa csak egyben bérelhető, egy-egy szobájának, vagy apartmanjának külön kibérlésére nincs lehetőség. A Dubrovnik egyik leglenyűgözőbb lokációjának tartott Sveti Jakovban, a tenger mellett helyezkedik el a pazar szobákat és apartmanokat felvonultató teljesen új luxus hotel - a Villa Dubrovnik. Ez a dubrovniki szálloda mindig is arról volt nevezetes, hogy minden egyes szobájából lélegzetelállító panoráma nyílik. A tekintélyes Conde Nast magazin egyébként az épületnek a városi nyüzsgéstől teljesen elszeparált egyedülálló elhelyezkedése, illetve a Lokrumra és az Óvárosra nyíló csodálatos kilátásnak köszönhetően a Dubrovnik Villát már 1999-ben beválasztotta a világ 50 legjobb hotelje közé. Az új Villa Dubrovnik egy elit „leisure és spa resort”, amely vendégeinek wellness-programokat, illetve maximális kényelemet és intimitást biztosít. A fő létesítmény szobáin és apartmanjain felül a szálloda kertjeiben lévő különálló villaépület apartmanjai is a vendégek rendelkezésére állnak. Minden szobából és apartmanból tengerre nyílik a kilátás, a vendégeket külön kishajó szállítja a város központjába. Korčula szigetén van a grandiózus Lešić Dimitri Palota, amely a gazdag történelmi örökség és a modern kényelem és dizájn tökéletes ötvözete. A Kvarner területén négy darab ötcsillagos szálloda üzemel, melyek közül három van Abbáziában: az Ambasador, a Millenium és a W. A. Mozart, a negyedik pedig a Novi Vinodolskiban lévő Novi Spa Hotel & Resortson belül működő The View. Zágráb ötcsillagos szállodái a Sheraton, a The Regent Esplanade és a The Westin. Isztria luxus hoteljei a rovinji Vörös-szigeten lévő Monte Mulini, az umagi Sol Coral és a savudrijai Kempinski hotel Adriatic, amely egyben Horvátország első ötcsillagos Golf & Spa Resortja. Dalmácia spliti részében a spliti Atrium, a közeli Podstranában lévő Le Meridien Lav, és a szomszédos Solinban működő President rendelkezik öt csillaggal. 2011-ben egy további exkluzív szálloda, a Hotel Marjan nyitja meg kapuit Splitben, amely 2009-ben lett a Hilton hotellánc tagja. A prémium szállodák mindegyike elit lokáción helyezkedik el, és a vendégeknek lenyűgöző panoráma kilátást biztosít az adott település óvárosára vagy a tengerre. Némely esetben mindkettőre. A szobák funkcionálisan, formatervezett bútorokkal és gondosan kiválasztott anyagok felhasználásával vannak berendezve. A szállodák szolgáltatásai között exkluzív éttermek, spa és wellness központok, valamint különféle sport- és egyéb lehetőségek is megtalálhatóak. Akik a természetben és nyugalmas környezetben a várakozásaiknak megfelelő és a tökéletes kikapcsolódásukhoz nélkülözhetetlen szolgáltatásokat is magában foglaló kényelmes pihenésre vágynak, azoknak Isztriától Dubrovnik terjedően az Adrai egész hosszában a legmagasabb sztenderdek szerint berendezett, gyönyörű kerttel és medencével rendelkező exkluzív villákat ajánljuk. Ezekben a párat-
lan szépségű házakban a vendégek belekóstolhatnak a vidéki élet szépségeibe, teljesen átadhatják magukat a pihenésnek, melynek élvezetét a saját bejáratú medence használata, a kulturális programok, a gasztronómiai kínálat feltérképezése, és a megannyi aktív turisztikai és egyéb szolgáltatás teheti teljessé. 2010. júliusában a Zadarnál lévő Petrčane településen befejezték a Punta Skala IMMO Exclusive Petrčane luxus lakópark építését, amely a tehetősebb vásárlóknak kínál ötven különálló objektumot – közvetlenül a tenger partján álló kilenc luxus családi villa és 41 darab három- négy lakásos (összesen 147 lakás) villa – megvételre. A villákban lévő lakások ára 2.500 – 3.500 euró/négyzetméter, míg a teljesen berendezett, kertes, medencés, garázzsal és kerttel rendelkező luxus villák ára egy és két millió euró között mozog. A Punta Skala IMMO Exclusive Petrčane a Zadartól északnyugati irányban 11 kilométernyire lévő Punta Skala félszigeten van, ahol a tervek szerint 2011 májusában nyitja meg kapuit a Falkensteiner Hotel & Spa Iadera nevű luxushotelje, egy 6.000 négyzetméteren elterülő wellness központtal. Az örökösen újra és valami másra vágyók figyelmébe ajánljuk a butik, azaz a kis- és családi szállókat, melyek különleges berendezésükkel, gazdag gasztronómiai és borkínálatukkal, családias atmoszférájukkal és minden vendég személyre szabott kiszolgálásával hódítanak. A luxus apartmanok is csúcsminőségű szolgáltatást és belső tereket kínálnak.
HOTELEK ÉS KIS SZÁLLÓK www.omh.hr A kis szállók egy olyan jól beazonosítható turisztikai terméket képviselnek, melyet Horvátország magas szinten képes kínálni és értékesíteni. Éppen ezek a hotelek játszanak kiemelt szerepet az általunk kínált turisztikai lehetőségek minőségének, különlegességének és változatosságának kihangsúlyozásában. Majd minden családi szálló egész éven át üzemel. A kis családi hotelek tulajdonosai a kiránduló túráktól, a sport-rekreációs tevékenységektől, a helyiekkel történő találkozás és beszélgetés megszervezésétől, illetve az „őslakosok” mindennapi életében történő beavatáson keresztül egészen a rent-a-car megrendelésig, a repülőjegy foglalásig és további lehetőségekig terjedően egymást túllicitálva igyekeznek minél komplettebb szolgáltatásokat nyújtani a náluk megszálló vendégeknek. A kis szállók további erénye, hogy a vendégeknek jellemzően házi alapanyagokból és a helyi termelőktől származó termékekből főznek. A helyi alapanyagokon alapuló tájjellegű konyha ugyan is egyrészt emeli az effajta szállodák rangját, másrészről pedig nagy segítséget nyújt a helyi termelőknek, ami a felelős és fenntartható turizmus egyik sarokköve. Miután a családi szállók szezonról szezonra fokozatosan az egyik
48
PRESS 2011
legkeresettebb horvát turisztikai termékké váltak, a tervek szerint 2018-ig 1000 szállóban 70 ezer férőhelyre bővítik a kínálatot. Az az ötlet is felmerült, hogy mint egy 2000, igen jó minőségű, főként apartman típusú szálláshelyet alakítanának át kis- és családi szállóvá. Az új létesítmények többsége négy csillagos lesz. Mind ez jól mutatja, hogy Horvátország ebben a szektorban is „felvette a ritmust”, mindenekelőtt azért, mert az ún. humánusabb turizmus fényében a kiváló ételek és szállás mellett a vendég egyre inkább a házigazda figyelmének a központjába kell, hogy kerüljön, illetve, a vendéglátónak teljes lényével a vendég kívánságaira kell összpontosítania.
MAGÁNSZÁLLÁS A kiadó magán szobák és apartmanok mint egy 500.000 vendégággyal rendelkeznek. Ezen felül további egy millió férőhely található a tengerpartunkon lévő mint egy 250 ezer nyaralóházban. Amióta az Isztria megyei Idegenforgalmi Hivatal 2006 elején beindította a magánszállás minőségének szabványosítását célzó ‚Domus Bonus’ projektet, ez a régió magánszállásainak gazdag kínálatával és színvonalával kitűnik. Az előírt szabványoknak megfelelő létesítmények a színvonalas szállást igazoló ‚Domus Bonus’ tanúsítványban részesülnek. Az isztria „jó ház” sajátos megfelelője a Kvarner Family projekt, amely a jelenleg mint egy háromezer legszínvonalasabb kvarnerói magánszoba és apartman kiadó brendelését jelenti. Az a cél, hogy az elkövetkező három év során a Tengermellék-Hegyvidék megye területén működő 11.000 szálláskiadó egyharmada csatlakozzon ehhez a minőségi rendszerhez.
KEMPINGEK www.camping.hr www.topcamping.hr www.camping-croatia.com A Horvátországba egyre nagyobb számban érkező kempingezők látogatásuk okaként a természeti szépségeket és a vendégszeretetet, illetve a horvát kempingek magas színvonalát említik. A kempingezők vélhetően ezen okok miatt tartózkodnak Horvátországban kétszer olyan hosszú ideig, mint Európa más részein, ahol átlagosan két-három napot töltenek el. Horvátország a Földközi-tengeri térségben való elhelyezkedése okán a kempingezők top desztinációja. A kempingezők szívesen térnek vissza Horvátországba, míg a jó promóció és még több program hatására biztos, hogy még többen is ellátogatnak majd Horvátországba. Az elkövetkező években gőzerővel munkálkodnak majd a kempingek számának növelésén, illetve a már meglévők színvonalának emelésén, mivel éppenséggel a kempingezők azok a vendégek, akik a leginkább a szívükön viselik a környezet védelmét,
ami az éghajlati változások és környezetszennyezések idején nagyon fontos versenyképességünk megőrzése szempontjából. Habár a 2009-es esztendőt a kempinges turizmus rekord évének kiáltották ki, 2010-ben még jobb eredmények születtek. Az év első nyolc hónapjában 235 kempingünkben 1,9 millió vendéget és 12,7 millió vendégéjszakát regisztráltak, a legnagyobb növekedést Šibenik–Knin és Dubrovnik–Neretva megyében jegyezték fel. A kempingek Horvátország teljes szálláskapacitásainak 25 százalékát teszik ki. A kempingek számát, az általuk kínált férőhelyek számát és szolgáltatások színvonalát illetően a legfejlettebb régiók Isztria és a Kvarner-öböl a szigetekkel, míg Dalmácia természeti adottságai, gyönyörű partszakaszai és számos szigete miatt Horvátország legattraktívabb része. A kempingek többsége közvetlenül tengerparton, a strandok tőszomszédságában helyezkedik el. A természeti környezeten felül a vendégek azt is saját ízlésük szerint dönthetik el, hogy dinamikusabb nagy kemping-parkokban, vagy a meghittséget és az intimitást előtérbe helyező kisebb kempingekben kívánnak megszállni. Az elmúlt években a horvát kemping kínálat a piaci igényekhez igazodva egyre több mobilhome-ot, illetve bungalót és apartmant kínál a kempingeken belül, úgy hogy a kínálatban már több igazi ún. pihenő falu is megtalálható, mint például a nini Zaton vagy a fažanai Bi-Village. Kiemelt figyelmet szentelnek a kempingekben lévő vendéglátó és kereskedelmi szolgáltatások színvonalának emelésére, valamint a vendégek biztonságára. Érdemes megemlíteni, hogy a horvát kempingek színvonala nagyjából megfelel az európai szabványoknak, míg a kempingezés költségei a mediterrán térség kedvezőbb áraihoz sorolandók. Azt is érdemes azonban észben tartani, hogy a kemping területén kívüli kempingezést törvény tiltja. Ami a kempingek felszereltségét illeti – a kempingezők sok helyütt részesülhetnek medencék, a wellness központok, a sportpályák, a lovasiskola, vitorlázás, szörfölés, vízisíelés, búvárkodás, hegymászás, illetve egyéb szórakoztató-kulturális programok adta élvezetekben. A Paklenica kemping 2011 áprilisában például Winnetou hetet szervez, melynek díszvendége a Winnetou sorozatban híressé vált Marie Versini színésznő lesz. A Paklenica Nemzeti Park területén vannak ugyan is az indián törzsfőnökről szóló legendás filmek legszebb forgatási helyszínei. A kempingezésen túl a vendégek több kiránduláson is részt vehetnek, illetve természeti- és kulturális szépségekhez látogathatnak el. Az elmúlt évekhez hasonlóan a horvát kempingeket idén is olyan tekintélyes külföldi szervezetek részesítették elismerésben, mint az olasz Federcampeggio, vagy mint a német ADAC és a holland ANWB autóklub. A német autóklub, az ADAC 2010-es Camping Caravaning Führer címet viselő kempingkalauzában ismételten kihangsúlyozta, hogy a csodálatos természeti környezetben elhelyezkedő horvát kempingek az általuk nyújtott szolgáltatások, ezen belül is főként a tisztasági blokkok színvonalának folyamatos fejlesztésén munkálkodnak. A 2009-es kalauzhoz hasonlóan a 2010-es kalauzban is
49
PRESS 2011
103 kemping szerepel, melyek közül 19 „viseli” a jelentős minőségi előreéápést jelző szimbólumot. 2010-ben az ADAC ugyanazoknak a horvát kempingeknek adományozott sárga táblát, mint 2009-ben.- Ezek a zadari Zaton, az umagi Kanegra, Stella Maris, Park Umag és Finida, a poreči Lanterna és Solaris, a mali lošinji Poljana, a hvari Vira és az orebići Nevio. A Park Umag és a Zaton megkapták az ADAC-nak azt a „Superplatz” (Kiváló Hely) rangot jelző vörös tábláját, melyet csak azok a kempingek érdemelnek ki, melyek az ADAC ellenőreinek véleménye szerint a megelőző szezonban rendkívüli eredményt értek el. 2010-ben csupán 80 európai kemping részesült ebben a magas elismerésben. A holland ANWB ‚Campinggids 2, 2010’ kalauzában 82 horvát kemping szerepel, melyek közül az autóklub a következő hatot ajánlja: Kovačine (Cres), Konobe és Pila (Punat), Adriatic (Šibenik), valamint Rio és Zaton (Zadar). A legjobb átlagos osztályzatban a poreči Solaris és Ulika, valamint a vrsari Orsera részesült.
A Federcampeggio olasz kempingszövetség az ‚Il campeggio Italiano’ olvasóinak szavazatai alapján ítéli oda a legjobb kempingeknek járó díjakat. A „szimpátia és ökológia” kategória győztesei az Alan Paklenica, a Stobreč-Split és Krk-szigeti Zablaće Baška, míg a „szimpátia és minőség” kategóriában az olasz kempingezők a Cres-szigeti Kovačine, a Biogradu na Moruban lévő Park Soline és a Malom Lošinjban üzemelő Poljana kempingeket találták a legjobbnak. Különdíjban részesült a Zadarnál lévő Ninben működő ‚Zaton Holiday Village’, mint Európa egyik legjobb olyan kempingje, amely sokat tesz az ökológiai fejlődésért és szolgáltatások minőségi fejlesztéséért. Szintén külön díjban részesült a ‚Park Umag’ kemping. A www.zoover.com internetes oldal olvasóinak szavazatai alapján a Sirena (Novigrad), a Jasenovo (Žaborić – Brodarica), a Paklenica, valamint az Oaza Mira (a Zadarnál lévő Drage) lettek Horvátország legjobb kempingjei. Az elismerés annál is inkább rangosabb, mivel a Zooveren a világ minden részéből származó turisták tapasztalatcseréjének teret adó egyik legkedveltebb oldal.
50
PRESS 2011
IX. FEJLESZTÉSEK www.mint.hr, www.hbor.hr A horvát Turisztikai Minisztérium 2011-es költségvetése 239.552 millió kuna, ami 5,7 százalékkal haladja meg a 2010. évi 226 millió kunás keretet. A források túlnyomó részét, 132 millió kunát, a turisztikai promócióra szánják, ami 7 százalékkal haladja meg az erre a célra felhasznált 2010-es keretet, míg a turisztikai szektoron belüli fejlesztésekre 107 millió kunát szánnak. 2011ben 2,1 millió kuna jut a falusi turizmus fejlesztésére, míg a kulturális és természeti kincsek, mint turisztikai termékek, 8 millió kunás támogatásra számíthatnak. 2011-ben a kis- és közepes vállalkozások a Horvát állam fejlesztési és kiviteli bankján és a Horvát felújítási és fejlesztési bank „A siker ösztönzése” programján keresztül 2010-hez képest 7 százalékkal több, összesen 44 millió kunát vehetnek igénybe. Az idegenforgalomban és vendéglátóiparban dolgozók képzésére az idén 30 százalékkal több, mint egy 2,9 millió kunát szánnak. Gyakorlatilag a duplájára nőtt az infrastrukturális fejlesztéseket célzó keret is, melynek összege 2011-ben 3 millió kuna, míg erre a célra 2010-ben 1,8 millió kuna állt rendelkezésre. Noha 2010-ben a válság miatt a horvát turizmusba történt befektetések üteme lelassult, számuk pedig lecsökkent, a fejlesztések továbbra is folytatódnak. A következőkben a legjelentősebb, és némely esetben igen ambiciózusnak mondható befektetéseket mutatjuk be.
Isztriában az örök élet titkát kutatják www.istra-istria.hr Isztria ispánja, Ivan Jakovčić és a nemzetközi tekintélyű molekuláris biológus, a spliti Mediterrán Életkutató Intézet igazgatója, Miroslav
Radman 2010 novemberében írták alá a mediterrán alapanyagok antioxidációs potenciáljainak mérését végző mediterrán referális központ létrehozásáról szóló egyezményt. A projekt megvalósításához egy olyan laboratórium kialakítására van szükség, melyben az isztriai alapanyagoknak a szervezetre gyakorolt hatását vizsgálnák. Az első vizsgálódások a gyümölcsök és zöldségek, illetve az olívaolajak és borok hatását érintenék. A várakozások szerint a laboratórium 2011 végére már önálló intézményként működhetne. Isztria megye költségvetéséből mint egy 600 ezer kunányi összeget irányoztak elő erre a „gasztronómiai-tudományos” projektre.
Megújult a Hotel Korkyra www.hotel-korkyra.com A 2010-es idegenforgalmi szezon kezdete előtt a Korčula-szigeti Vela Lukában megnyitotta kapuit a luxus Korkyra hotel. A négycsillagos Korkyra szálloda felújításába mint egy 7 millió eurót invesztáltak. A tulajdonosok a felújítás során a hagyományos jegyeket és az ódon korčulai település eredeti építészeti stílusát és szellemiségét a prémium hotelek minden előnyét magukban foglaló, korszerű vonalvezetésű luxus terekben igyekeztek megidézni. A szálloda 52 komfortosan kialakított kétágyas szobával, a legigényesebb vendégek elvárásainak is megfelelő 6 junior apartmannal, wellness- és fitnessz központtal, valamint egyéb rekreációs lehetőségekkel rendelkezik. A szálloda vendégeinek több kirándulási lehetőséget is kínálnak, mint például látogatás egy helyi olívaolaj manufaktúrába, vagy hajókirándulás a Proizd-szigetre egy romantikus gyertyafényes vacsorára, melyet a New York Times a világ 12 legszebb kirándulása közé sorolt.
51
PRESS 2011
Valamar Riviera és Valamar Rabac
Kukuriku butikhotel
www.valamar.com
www.kukuriku.hr
A felújított, négycsillagos Valamar Riviera hotel 2010 júniusában nyitotta meg kapuit a vendégek előtt Porečben. A szálloda felújításába 50 millió kunát fektettek be. A tengerész stílusú, több kísérő szolgáltatást is kínáló fényűző kis szálló tökéletes választás mindazoknak, akik luxus pihenésre és kikapcsolódásra vágynak. A korszerűen berendezett szobák és szállodai apartmanok tengerparti hangulatot árasztanak, míg a mediterrán ételkülönlegességeket a szálloda show-cooking éttermében, illetve a Spinnaker à la carte étteremben kóstolhatjuk meg, mely utóbbi tágas teraszáról szép kilátás nyílik a poreči tengerparti sétányra. Mivel a Hotel Valamar Riviera szállodában étel-és ital kiszállítás megrendelésére is van lehetőség, a vendégek akár a poreči kikötőben ringatózó jachtjaikon, intim környezetben próbálhatják ki a hazai és külföldi ételspecialitásokat. A hotel közvetlenül a tengerparti sétányon, Poreč város történelmi magjában helyezkedik el. A Valamar Riviera azon vendégeit, akik hat napig szállnak meg náluk, egy ingyenes velencei kirándulással ajándékozzák meg.
A Kukuriku nevű híres slow food étterem volt a „kezdete” annak a folyamatnak, amely a Rijeka felett megtelepedett festői Kastavban működő Kukuriku butikhotel 2010 júniusi megnyitásával teljesedett ki. A négycsillagos hotel egy 15. században épült kastélyban kapott helyet, amely egykoron a városka felett uralkodó „várkapitányok” székhelyéül szolgált, s melyben 1770-ben az észak-adriai régió tágabb környezetének egyik első iskolája nyitotta meg kapuit. A hotel 15 eredeti módon és nagy gonddal berendezett luxus szobával rendelkezik. A földszinten helyezkedik el az aperitif-bár, melyből egy különleges alagút vezet a városka Lokvin nevű főtere alatt elhelyezkedő egykori ciszternához. A két attraktív, luxus módon berendezett, majd hét méter belmagasságú két helyiségben a borok szakértői és hódolói a világ legjobb borainak exkluzív kínálatból válogathatnak. Az egyik helyiségben ugyanis egy borbárt alakítanak ki, míg a másik helyiség borkóstolók és maximum húsz fős, meghittebb vacsorák helyszíne lesz. A szaunával, masszázs- és pihenőhelyiséggel rendelkező szépségközpont az épület első szintjének hátsó részében kapott helyet. A minőségi ételek hódolói a Horvátország határain túl is jól ismert, a szálloda épületébe áthelyezett Kukuriku étteremben élvezhetik a finom falatokat. A mint egy két millió eurós befektetéssel megvalósult hotelben egy többfunkciós tárgyalóterem is helyet kapott.
A Valamar - Rabac d.d. a 2010/2011-es időszakban öt millió kunát kíván befektetni a Girandella üdülőtelep hotelszálláshelyeinek minőségi fejlesztésébe, a környező zöld területek rendbetételére, valamint a szálláshelynek a családi szobák, valamint a szállodához vezető gyalogos ösvények kialakítása után elnyert új imázsának népszerűsítésére. 2011/2012-ben tovább kívánják folytatni a nagy ívű fejlesztéseket, melyek a Hotel Valamar Sanfior és a Lanterna apartmanok 38 millió kuna értékű renoválását is magukban foglalják.
Heritage hotel Marinska kula www.raafourty.com A Trogirhoz közeli Marinában 2010 júliusában nyílt meg a négycsillagos Heritage hotel Marinska kula abban a csodálatos toronyépületben, amely immáron 500 éve jegyzi a festői település történetét. A szálloda 16 légkondicionált, a tengerre néző és egy-egy délszaki növényről elnevezett szobával rendelkezik és internet elérhetőséget is biztosít. A szálloda belső terét és szobáit masszív olajfából kézzel készült bútorok uralják, a földszinten működik a MarinaDA étterem, amely – noha kéménye nincs – peka, azaz vasharang alatt készült ételeket kínál. A szálloda gasztronómia kínálata a helyi és házi termelőktől beszerzett legfrissebb alapanyagokon alapszik, míg a válogatott borlap kínálatát a legjobb horvát borászokkal együttműködve alakítják.
A «Grebeni» hotel-világítótorony fogadta első vendégeit www.alh.hr A dubrovniki Babin kuk turistakomplexumtól háromszáz méternyire lévő Grebeni szigeten megtelepedett azonos nevű világítótorony 2010. júniusában fogadta első vendégeit. A világítótornyon belül, amely már 1872 óta üdvözli a hajókat, egy üdülőház várja a vendégeket, amely a világítótoronnyal együtt mint egy 140 négyzetméternyi területet foglal el. A házikóban három háromágyas, egy egyágyas szoba, több fürdőszoba, egy konyha, egy impozáns ciszternával rendelkező folyosó, valamint két, együttesen majd 350 négyzetméter területű, nyugágyakkal és napernyőkkel felszerelt terasz várja vendégeit. A csodálatos természeti környezet, dalmát táj, kőház, délszaki növényzet és tenger színfalai között tartózkodó vendégek bármikor igénybe vehetik a világítótoronyhoz hasonlóan a Jadranski luksuzni hoteli (Adriai Luxushotelek) szállodavállalathoz tartozó Hotel Dubrovnik Palace összes szolgáltatását. További szolgáltatásként inast, sőt szakácsot is bérelhetünk, telefonon háztartási szolgáltatást, azaz express servicet rendelhetünk a szállodától, sőt a vendégek az 1943-ban a világítótoronytól alig 20 méternyire elsüllyedt olasz Taranto hajó roncsaihoz is
52
PRESS 2011
lemerülhetnek. A Taranto hajó, melynek kincsei a legenda szerint a tenger fenekén szóródtak szét, arra vár, hogy a tenger fogságából valaki végre kiemelje a partra és újra életet leheljen belé.
A Szent Antalhoz címzett Poli Villák www.istria-villas.info Az isztriai Gračišćében lévő Szent Antalhoz címzett Poli Villák 2010 turisztikai főidényében fogadták első vendégeiket. A három villából - Villa Melkior, Villa Gašpar és Villa Baltazar – álló, 380 hektár összterületű komplexum a rusztikus isztriai stílusban kialakított színvonalas szállással várja vendégeit a melegséget árasztó régi isztriai kőkandalló mellett. A kőfalakkal karéjozott, négycsillagos szinten működő, autentikus isztriai stílusban felújított házak Gračišće óvárosi részében, az említett szent nevét viselő kis kápolna tövében vannak. A 18. századi romos épületeket két éven át renoválták. A villákat a hagyományos stílust a modern építészeti jegyekkel ötvöző módon hozták helyre. A villákat felújított régi bútorokkal rendezték be, s mivel a tulajdonos szándéka szerint egész éven át nyitva tartanak, minden helyiségben padlófűtés van, a szobák légkondicionáltak. Minden villában van kábeltévé, mosógép, sőt egy szabadtéri grillező is a vendégek rendelkezésére áll, míg belátható időn belül egy nyugágyakkal és külső tusolóval is rendelkező nyitott medence és galéria kialakítását is tervezik. A vendégeket továbbá kerékpárok, egy pingpong asztal és a játékhoz szükséges kellékek is várják. Van itt egy 25-30 fő befogadására alkalmas rusztikus konoba is a három kétszintes épület közül a legnagyobb, 200 négyzetméter összterületű és 8 fő elhelyezésére alkalmas Villa Baltazar földszintjén. Fele ekkora a 4-6 fős Villa Melkior, míg a legkisebb a 2-4 fős Villa Gašpar. A komplexum kiválóan alkalmas a csapatépítő programokhoz és a házi kedvenceket is szívesen látják.
Megkezdődött a golf-pihenőhely építése www.marlera.hr A Ližnjan közeli Marlerán kezdetét vette egy golfpálya és pihenőhely építése, melyek átadását két év múlva tervezik. A projekt szülőatyja Dražen Ladić, az ünnepelt horvát válogatott labdarúgó. A Savudrijához közeli Vörös Fokon (Crveni vrh) az Adriatic Kempinski Hotelen belül működő profi golfpálya után a Marlera Isztria második ilyen jellegű létesítménye lesz. A Marlera egy elit hotel-apartman faluval kibővített hamisítatlan golf-pihenőhellyé válhat. A tervek szerint a 16 hektárnyi területen felhúznak egy ötcsillagos szállodát, 80 apartmant és 27 villát, míg a zöld területek 14 hektárt tesznek majd ki. A 150 millió euró összértékű projekt Isztria legdélkeletibb pontján fekvő halász-földműves településén épül, amely egészen a Cres és Lošinj szigetekig nyíló kilátást nyújt a Kvarner-öbölre. A tiszta tenger, a sziklák és apró kavicsos fövenyek jellemezte tagolt partszakasz eme rejtett zuga minden erre járónak felfedi a mint egy 30 kilométernyi érintetlen partszakasz szépségét. A festői kis halászkikötő arról regél, hogy egy olyan helyen járunk, amely már ősidőktől fogva a tenger adta kincsekből él. A golfon felül Ližnjan az aktív pihenés szerelmeseinek a Libora lovasközpontot ajánlja, míg a vadászni vágyókat a vadnyulakat, fácánokat, őzeket és vaddisznókat rejtő sűrű tölgyerdők hívogatják. Ližnjan és tengerpartja számos windszörfös és búvár térképén van bejelölve, akik a szenvedélyük űzésére alkalmas egyik legszebb és legjobb helyszínként tartják számon, s egyedülálló hellyé teszik a települést a különleges szépségű tájképek mellett kanyargó tengerparti kerékpárutak is.
Megkezdődött a megajachtok fogadására alkalmas marina építése www.ncp.hr A Šibenikhez közeli Mandalinában lévő „Prgin” Hajós központban (NCP) nemsokára kezdetét veszi az Adria első magjacht kikötőjének
53
PRESS 2011
építése. A maximum száz méter hosszúságú megajachtok befogadására alkalmas 79 kikötőhellyel rendelkező és tizenhét millió euró értékű marinát a tervek szerint jövő év júniusáig fogják átadni, s az elkövetkező idegenfogalmi szezonban már teljesen gőzzel üzemelhet. Ez lesz a Mediterráneum első olyan marinája, amely az olyan megajachtok fogadására is alkalmas lesz, mint amilyenekkel Roman Abramović, Bill Gates, vagy más gazdag emberek hajókáznak, s akik az új kikötőnek köszönhetően a jövőben talán gyakrabban megfordulnak majd Šibenikben. A megajacht kikötő befektetője a török Dogus csoport, amely az NCP-vel karöltve egy legkevesebb száz millió euró értékű szállodai-hajós komplexum megépítését is tervezi Mandalinában. Több ötcsillagos szállodát, húsz, medencés luxus villát terveznek ide, illetve marinák és más hajós szolgáltatások kialakítására is gondoltak.
Új szálláskínálatok Splitben www.gollybossy.com www.hotelpresident.hr www.hotel-marjan.com www.hotel-bellevue-split.hr www.radissonblu.com/resort-split www.hotelluxesplit.com Split város új hosztelje, a «Golly & Bossy» 2010-ben fogadta első vendégeit. Ez a meglepő, szellemes és öniróniáról árulkodó névvel (goli i bosi/pucérak és mezítlábasok) rendelkező dizájnhotel a Morpurgova mezőn lévő neoklasszicista stílusú épületben került kialakításra, melyben régebben egy áruház működött. A szálló bővelkedik korszerű és izgalmas dizájn megoldásokban, és műszakilag is teljes körűen felszerelt. 28 szobájában 138 ágyat kínál. Az első és második emeletén kaptak helyet a négy- és hat-ágyas szobák, míg a szállodai besorolású harmadik emeletén kétágyas szobák vannak. Minden szoba rendelkezik tusolóval, toalettel és ingyenes Internet kapcsolattal. Erkélyeiről elragadó kilátás nyílik Split történelmi óvárosára, az épület elé pedig egy nagy teraszt építettek. A szobák számozása is különleges, mivel minden szobaszám Split múltjának egy-egy fontos dátumát képviseli. Ilyen értelemben például az 1221-es szobába lépve egy felirat tájékoztat minket arról, hogy a kalózok a szoba számául szolgáló évben támadták meg Split városát, míg a 2010-es szobaszám a hosztel megnyitásának évére utal. A Split központjában megnyílt új hosztel mellett az idén több kis családi szállót is átadtak, míg 2011-ben várható a Marjan Hilton, a Hotel Central és a Matić Villa projektek befejezése. A tervek között szerepel a Bellevue és Ambasador szállodák felújítása, valamint egy új szálloda felépítése is Split Bačvice nevű híres strandjának a
közelében. 2010-ben adták át a Radisson Blu Split Resortot, amely a mint egy 50 éven át üzemelt Hotel Split három és fél éves teljes körű átalakításával és renoválásával jött létre. Az új szálloda 240 szállásegységgel rendelkezik, melyek közül két 260 négyzetméter területű luxus elnöki lakosztályt alakítottak ki a hotel legmagasabb, hetedik szintjén. A szállodának két étterme, egy nagy konferenciaterme, egy nyitott és fedett medencéje, kaszinója, táncterme, külön bejáratú strandja is van és érdemes megemlíteni spa a wellness központját, melyben három szauna, egy edzőterem és egy pihenőszoba kapott helyet. A spliti szálláshelykínálat 2010ben további 30 szobával, azaz 56 férőhellyel gazdagodott a városi kikötő tőszomszédságában volt Gőolajozó helyén emelt négycsillagos Hotel ‚Luxe’ jóvoltából. A korszerűen berendezett szálloda csak úgy vonzza a tekinteteket újszerű és érdekes kivilágításával, melynek látványa főként az utcai frontról lenyűgöző. A szobákból gyönyörű kilátás nyílik a város központjára. Szintén a 2010-es szezonban kezdte meg működését az ötcsillagos Hotel President Solinban, amely 94 luxusszobáján és négy apartmanján felül négy konferenciateremmel (melyek közül az egyik akár 600 fő befogadására is alkalmas), egy wellness központtal várja vendégeit. A szálloda Soline csendes részében, a Gospinsziget tőszomszédságában helyezkedik el.
A zágrábi Palace hotel együttműködésben a Worldhotels-szel www.palace.hr A zágrábi Palace hotel és a Worldhotels szállodavállalat között nemrégiben létrejött partnerségi viszony nem érinti a tulajdonosi szerkezetre, csak az értékesítés, marketing, disztribúció, technológiai támogatás, PR, globális brendelés, bevétel igazgatás és az Internetes értékesítés területére terjed ki. A Palace a régió első szállodájaként került a Worldhotels szállodavállalathoz, s a vállalategyüttes tervei között további horvát városok - Split és Dubrovnik - szállodáival történő együttműködés is szerepel. A Worldhotels a Hilton, a Marriott és a Sheraton után világ negyedik legnagyobb szállodacsoportja, amely 1970-ben jött létre, s 65 ország 250 pontján lévő 450 szállodával működik együtt. A Worldhotels csoporthoz történő csatlakozáshoz mint egy 300 minőségi szabványnak kell megfelelni. A hotelek minőség-ellenőrzése az ún. mistery shopping, azaz próbavásárlás módszerével történik, melynek alkalmával mint egy 1500 szempont alapján vizsgálják a szállodai szolgáltatások minőségét. A Hotel Palace az egyik legrégebbi zágrábi szálloda, amely a régmúlt 1907-es esztendőben nyitotta meg kapuit.
54
PRESS 2011
A Ćipiko-torony felújítása www.kastela-info.hr Kaštel Noviban megkezdődött a védett kulturális műemléki státusú Ćipiko-torony kibővítése és felújítása. A cél a torony rekonstrukciója és restaurálása, illetve a 15. sz.-i eredeti állapotába történő helyreállítása, hogy aztán négycsillagos szállodaként működjön tovább, amely 50 szállásegységgel, üzlethelyiségekkel, illetve a toronyban kialakított exkluzív apartmanokkal várja majd vendégeit. A fejlesztés összértéke 75 millió kuna. A Ćipiko-torony egy ferde földszinti falakkal megerődített nyári lak, melyet 1512-ben Pavao-Antun Cippico trogiri nemes emelt, s köré a Kozjak aljai falvakból ideérkezett parasztoknak építtetett egy szintén megerődített települést. Noha Kaštel egy tiszteletet parancsoló erőd benyomását kelti, díszes balkonjai és ablakai lakó- és nyári rezidenciális jellegére utalnak. Éppenséggel a Városi Múzeumnak helyet adó monumentális Ćipiko-torony a Splittől 17 kilométernyire lévő Kaštel Novi jelképe. A Kašteli Helytörténeti Múzeum régészeti gyűjteményében Bijaći és Radun lelőhelyekről származó óhorvát holmik valamint a Resnik vidékéről származó hellenisztikus kerámia került kiállításra. A helyi örökség és múlt gazdagságát tehát a Ćipiko-torony kőfalai között működő Kaštelai Múzeumban őrzik és ápolják. A Kaštel Novi jellegzetesen szűk tengermelléki utcáin, a fenséges terek és árkádok mellett elsétálva a kaštelai vendéglőkhöz érkezünk, melyekben a helyi borászok a szeretettel és hozzáértéssel művelt szőlőskertjeikből született remekbe szabott boraikat kínálják.
Az umagi Hotel Meliá ötcsillagossá lett www.istraturist.com Az Istraturist által üzemeltetett umagi Coral hotel a világ egyik legjelentősebb szállodavállalatának számító Meliá Hotel & Resorts részéről történt „átbrendelésnek” köszönhetően nemrégiben kapta meg hivatalosan is az öt csillagos minősítést. Az Istraturist ugyan is megtartotta a tulajdonjogát, ám partnercége, a Sol Meliá vette át a marketing, értékesítési és működtetési feladatokat. Az egyéb módosításokon túl a Meliá Coral-ban bekövetkezett legnagyobb változás az, hogy a Luxury leisure közönség kiszolgálására alkalmas legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítják. A Meliá szálloda brend arra törekszik, hogy vendégeinek egyedülálló élményeket nyújtson. Alapvető elvárás a szálloda felé, hogy az oda belépő vendég azonnali szívélyes fogadtatásban részesüljön, hogy kifejezze a brendhez való kötődését, amit a különlegesen kiképzett, a vendég minden kívánságát teljesíteni képes személyzet
által nyújtott csúcskiszolgálás biztosít, illetve rendelkezzen a vélhetően a vendég minden várakozását felülmúlni képes ún. „meglepetés faktorral” – mondták el a Coral szállodában. A Hotel Meliá Coral a gyermekeknek és felnőtteknek szóló szórakoztató programok kreatív kínálatán felül egy kellemes családi nyaraláshoz, vagy kettesben töltött romantikus pihenéshez egyaránt ideális hely. A hotel Meliá Coralban találunk egy 1.200 négyzetméteres wellness-központot és teljes körűen felszerelt konferenciatermeket is, melyek bármely üzleti találkozó lebonyolítására alkalmasak. A szálloda kínálata: 244 szoba és 6 luxus apartman-lakosztály, melyek közül egy elnöki lakosztály. A hotel az Umag központjától három kilométernyire lévő Katoro elővárosban, egy földcsúcson, közvetlenül a tenger partján helyezkedik el. Azon felül, hogy ideális a nyaraláshoz, bármely üzleti rendezvény, találkozó, vagy bemutató lebonyolítására is tökéletesen alkalmas. Kínálatát kiválóan kiegészítiki a Tapas Bárban felszolgált csúcsborok, csak úgy mint a Mediteran tavernában készült ételkülönlegességek, a Coral Fusion Spa Wellness-központban nyújtott pihentető kezelések, valamint a modern kongresszusi terem. A szálloda kínálatában újdonság az újonnan megnyitott Automat Club Elite, illetve a tengerparti Beach Club, amely ideális hely ahhoz, hogy kezünkben egy pohár frissítő koktéllal a baldachinok alatt hűsöljünk.
Az Adria hercegnője – Hajós központok hálózata www.visitdubrovnik.hr A 180 millió eurós «Adria Hercegnője» projektet 2010 tavaszán mutatták be Dubrovnikban. A projekt az elkövetkező hét évben hét hajósközpont építését irányozza elő különböző horvát szigeteken. A befektetők a következő helyszínek iránt tanúsítanak érdeklődést: Šipani Kikötő, a mljeti Polače a nemzeti parkon belül, Jurjeva Kikötő, vagy a Lastovon lévő Kremena-öböl, az Inkobrod hajógyár területe, a Korčulán lévő Badija, illetve Olib, Vrgada és Kaprije kisszigetek. A projekt ötletgazdája, a Princeza Jadrana cég lesz a projekt beruházója is. A hajós központokban kisebb, maximum 200 hajó befogadására alkalmas marinákat, illetve kísérő szolgáltatásokat is kialakítanának. Zadar, Split és Dubrovnik légikikötőivel együttműködve a légi megközelítésről is megfelelő módon gondoskodnának. A projekt szervezői szerint nem egy klasszikus jachtkikötőt terveznek, hanem egy valódi hajózási központot, amely nem csupán ellátó központként üzemelne, hanem az egyes sziget turisztikai kínálatával összekapcsolva minél hosszabb ott tartózkodásra csábítaná a hajósokat.
55
PRESS 2011
Hamarosan bővül a világítótorony kínálat
Kis Velence Zablaćében
www.plovput.hr
www.sibenikregion.com
A horvát idegenforgalmi kínálat hamarosan 15 újabb világítótoronnyal gazdagodik. Legalábbis ez az Adriai-tenger horvát oldalán található 48 világítótornyot, melyek közül 11-et lehet kibérelni, felügyelő Plovput cég terve. A vállalat célja az, hogy minél előbb minél több világítótornyot vonjanak be az idegenforgalomba, amit a világítótornyok bérbeadásával oldanának meg. Mivel a 19. században épült, az elmúlt évek során sorsukra hagyott, kulturális műemléki státussal bíró világítótornyok mindegyike igen elhanyagolt állapotban van, a Plovput olyan befektetőknek szándékozik őket bérbadni, akik az épületeket felújítanák, a turisták számára bérbe adnák, majd bérleti időszak lejárta után visszaszolgáltatnák őket a Plovputnak. A világítótornyokat tíz, a kevesebb beavatkozást igénylőket viszont öt évre adnák bérbe a befektetőknek. A jelenleg 21 apartmannal üzemelő 11 világítótorony iránt mind a hazai, mind a külföldi turisták részéről jelentős az érdeklődés.
Bernard Lamy francia vállalkozó Šibenikben ismertette a zablaćei fennsíkon megépülendő több mint három négyzetkilométernyi területű üdülőtelep projektjét. A projekt golfpályák, sportpályák, parkok és strandok építését foglalja magában, a komplexum pedig a Sveti Nikola-erődtől a meglévő sóstavakon át egészen a Solaris üdülőtelepig terjedne. A sóstavak közelsége még különlegesebbé teszi a területet, a meglévő és újonnan építendő mesterséges csatornákkal és a víz felett átívelő mobil hidak sokasága Velencét fogja felidézni a látogatókban. A lakások és a luxusvillák mellett néhány kisebb szálloda, illetve közvetlenül a tengerparttól számított első házsorra „támaszkodó” vitorláskikötőt is építenek majd.
Terra Istriana www.terraistriana.hr
Hamarosan vízipark nyílik Likában www.lickosenjska.com Lika központjában, Gospićban 2010-ben mutatták be a 60 millió kuna értékű Široka Kulában 75 000 négyzetméter területen megépülő ökológiai aquapark tervét. A projekt a likai vidékhez alkalmazkodó 120 házból álló hagyományos falu, egy vízi-központ, egy sportcsarnok, egy állatkert, egy szálloda és néhány idegenforgalmi objektum felépítését foglalja magában. Megkezdődhetnek a geohidrológiai vizsgálatok, az áram- és gázvételi lehetőségek feltérképezése, valamint a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése.
„Terra istriana” lesz a neve annak a majdani turistafalunak, amely az egykori umagi cementgyár helyén kerül kialakításra. A 200 millió euró értékű projekt Umag déli részében, egy 118 hektáros területen valósul meg. Villák, 80 szobával rendelkező szállodák, valamint 200 kikötőhellyel rendelkező jachtkikötő építését tervezik. A Terra istriana komplexum szerves részét képező tó, valamint mezőgazdasági övezete fogja megkülönböztetni a többi effajta létesítménytől. Az épületegyüttest az Adriától, valamint a tóval és a homokos strandokkal történő erőteljes kötődéstől megihletett építészeti stílus fogja jellemezni. A komplexum Fiandara nevű taván sportolhatunk is. Lesz itt egy kilátó két-három szigettel, valamint a sporttevékenységekhez szükséges valamennyi szolgáltatással. Különböző bevásárlóközpontok és egy halászfalu építését is tervezik. Az ökológiai mezőgazdasági övezetben egy botanikus kertet kívánnak kialakítani. Egy ókori római
56
PRESS 2011
stílusú amfiteátrumot is terveznek ide, melynek szabadtéren zajló előadásait a lelátókról, vagy akár a közelben lehorgonyzott hajókról is figyelemmel lehetne kísérni. A Jezersko selo (Tavi falu) népi falu tíz hektáron terül majd el. A tervek közt egy szarvasokat, muflonokat, birkákat és szamarakat felvonultató vadaspark kialakítása is szerepel.
Maistra d.d. www.maistra.hr A rovinji ötcsillagos, 119 szállásegységgel rendelkező Monte Mulini szállodába 210 millió kunát fektetett be a Maistra d.d. Folyamatban van Rovinj második ötcsillagos szállodájának, a 40 millió eurós Hotel Lone-nek az építése, mellyel a Maistra befejezi nagyívű fejlesztési tervének első szakaszát. Egyben ez 2010 legjelentősebb befektetése a horvát idegenforgalomba.
Szálloda a Rebro Klinikai Kórházi Központon belül www.hotelpartner.hr A Hotel Partner cég megszerezte a Rebro Klinikai Kórházi Központon belül lévő üzleti-hotel komplexum húsz éves működtetésének a jogát. A komplexumon belül a háromcsillagos Rebro szálloda és kilenc üzlethelyiség kap helyet, gyógyszertárral, üzletekkel, étteremmel, hírlapárussal, drogériával és más tartalmakkal. A szállodában 60 db. kétágyas szobát alakítanak ki, melyekben az érdeklődők kb. 500 kunáért szállhatnak meg.
Arena Centar www.arenacentar.hr
www.zagreb-airport.hr
A Lanište városrészben lévő Arena Zagreb sportcsarnok tőszomszédságában nyílt meg 2010 novemberében az Arena Centar nevű új kereskedelmi-üzleti-szórakoztató központ, melynek területe 175.000 négyzetméter. Ez a shoppingolás, a szórakozás és a gasztronómia élvezetek valódi tárháza. Az Arena Centar bevásárlóközponton belül 10 nagyobb és 200 kisebb külföldi és hazai tulajdonú üzlet, egy 10.000 négyzetméter területű hipermarket, a 9 termes CineStar multiplex mozi, valamint egy 3.000 férőhelyes garázs kapott helyet.
A horvát kormány külföldi befektetőknek szóló tendert írt ki a Zágrábi Repülőtér új utastermináljának megépítésére, amely BOT (built, operate, transfer), azaz a „tervezd, építsd, működtesd’ modell alapján fog megvalósulni.
Fontos megemlíteni, hogy az Arena Centar teljes körűen alkalmazkodik a különleges igényekkel élő embertársainkhoz, így a Vakvezető kutyák képzésével foglalkozó horvát szervezet és a siketek és vakok Dodir egyesületének ajánlásait figyelembe véve tervezték.
A Hotel Lone lesz a Design Hotels tekintélyes kollekciójának első horvát szállodája, melynek megnyitása a 2011-es idegenfogalmi idény közepére várható.
A Zágrábi Repülőtér új utasterminálja
A terminál építése a tervek szerint 2011-ben kezdődne és három szakaszból állna. Az első, 150 millió euró értékű szakaszban épülne fel a 40.000 négyzetméternyi, három-négy millió utas kiszolgálását biztosító terminál, melyből az utasok három utashídon át juthatnának el a repülőkhöz. A második fázisban, amikor az utasok száma már az ötmilliót is elérheti, a terminál az épület nyugati oldalához kapcsolódó utashidakkal bővülne, melyek értéke 72 millió euró, míg az építkezés harmadik szakaszában, melyhez további 44 millió euró szükségeltetik, a terminál keleti oldalához is utashidakat építenének, minek eredményeképpen az utasterminál területe 30.000 négyzetméterrel bővülne. Az épületet az utasszám növekedésének megfelelően bővítik, a fejlesztés végösszege a 266 millió eurót is elérheti. A BOT modell szerint a projekt kivitelezője az a cég lenne, amely a legtöbb pénzt fekteti be a terminál építésébe, s egyben a leginkább érdekelt abban, hogy minél több új utast generáljon a Zágrábi Repülőtérre. Ez a magánbefektető 20- 30 éven keresztül gyakorolná a repülőtér működtetésének jogát, majd azt visszaruházná a tulajdonosokra (a horvát állam, Zágráb Önkormányzata, Zágráb megye, Velika Gorica Önkormányzata).
Virágos passzázs www.spillerfarmer.hr A „Virágos passzázs” projekt 2011 folyamán kerül megvalósításra. A drága lakásokkal, üzletekkel, kávézókkal és földalatti garázzsal rendelkező luxus életmódközpont értéke meghaladja a 100 millió eurót. A projekt alapjaiban változtatja meg a város legbelsőbb központjának kinézetét.
Supernova Centrum www.supernova.hr Buzinban folyamatban van a 262.000 négyzetméter összterületű Supernova bevásárlóközpont építése, melynek megnyitása 2011 karácsonya előtt esedékes. A bevásárlóközpont három szintjén, a föld-
57
PRESS 2011
szinten és a két emeleten összesen kétszáz üzlet, vendéglátóhelyek, gyermek játszóház, egy kaszinó, egy tekepálya, és hat teremmel rendelkező mozi kap helyet. Az üzletek 71.000, a vendéglátóhelyek ötezer, az üzlethelyiségek 6300, a hat moziterem pedig nyolcezer négyzetméteres területet tesznek ki. A bevásárlóközpont mellett egy kilenc emeletes üzletházat építenek, melyben az üzlethelyiségek mellett egy hotelt is kialakítanak. A központban egy 3500 férőhelyes garázst is helyet kap.
szállodája, a cavtati Hotel Croatia egy kaszinóval bővíti kínálatát. A Hotel Croatia már évek óta a konferenciai és pihenő célú turizmus kedvelt célpontja a horvát és a külföldi piacon egyaránt.
Exkluzív Falkensteiner Hotel & Spa Iadera www.falkensteiner.com/en/hotel/iadera
Negyedik generációs üzletközpont www.phoenixplaza.com.hr A Phoenix Plaza regionális bevásárlóközpont várhatóan 2011 tavaszán nyílik meg. A kereskedelmi központon felül gazdag szórakoztató kínálattal, a Phoenix galéria üzleti központtal, kongresszusi tartalmakkal, egy korszerű wellness központtal, valamint innovatív pentominium lakóegységekkel várja látogatóit. A projekt befektetője a Phoenix csoport, amely a központ helyszínének kiválasztásához Európa vezető tanácsadócégeivel konzultált. A Phoenix Plaza közvetlenül a Zágráb központját a zágrábi körgyűrűvel és az A3-as, A4-es és A12-es autópályákkal összekötő főútvonal mentén, a városi gyorsvasúttól 300 méternyire, és a zágrábi repülőtértől 15 percnyire helyezkedik el. Ezeken az útvonalakon naponta több, mint 200 ezer potenciális vásárló halad át. A megépülő kereskedelmi központ negyedik generációs lesz, ami azt jelenti, hogy az ember a rengeteg szórakoztató- oktató- és kulturális lehetőség csábításában akár egy egész napot is eltölthet benne. A központ legnagyobb attrakciójának az 1.500 köbméternyi tengervízzel, 80 halfajjal és 20.000 élő organizmussal rendelkező trópusi akvárium ígérkezik, amely Európa legnagyobb ilyen létesítménye lesz. Az akvárium bejárata a legfelső szinten kap helyet, ahonnan a látogatók panorámalifttel ereszkedhetnek le a dubrovniki kereskedőhajót formázó objektum aljába. Innen egy akrilfolyósó vezet a 300 négyzetméteres szuvenírboltba, ahol a látogatók az akváriumhoz kapcsolódó emléktárgyak közül válogathatnak. A Phoenix Plazában a legmodernebb multiplexmozik hat teremben mint egy ezer kényelmes helyet kínálnak. A filmek rajongói a legújabb nemzetközi filmeket tekinthetik meg, sőt műfaj és ország szerinti tematikus filmvetítéseken is részt vehetnek. A látogatók a legkorszerűbb interaktív játékokat és 3D-s szimulációkat felvonultató játéktermekben mulathatják az időt. A játékterem területe 1.800 négyzetméter. A szórakoztató tartalmaknak köszönhetően a Phoenix Pláza nyerheti el a régió vezető szórakoztató központjának címét.
Kaszinó a Croatia hotelben www.hotelcroatia.hr Az adriai tengerpart és a dubrovniki riviéra egyik kiemelt 5 csillagos
2011 májusára tervezik Észak-Dalmácia első 5 csillagos szállodájának az átadását. A Hotel & Spa Iadera a Falkensteiner Hotels & Residences Punta Skala komplexumon belül, a Family Hotel Diadora és a 187 luxus apartmanból álló Senia komplexum mellett kerül kialakításra. A Punta Skalába történt befektetések összértéke 160 millió euró, míg az Iadera Hotel & Spa egységben eddig 43 millió eurót invesztáltak. Az Iadera Spa 210, a tengerre és a Velebit-hegységre néző szobával fog rendelkezni. A vendégeket egész éven át korszerű kongresszusi szolgáltatások, csúcsminőségű gasztronómiai kínálat, valamint a 6000 négyzetméteren elterülő Acquapura SPA központ várja.
Az Agrokor 30 millió eurót fektet be a bellyei borgazdaságba és egy szálloda kialakításába www.belje.hr A Bellyei Borgazdaságot tulajdonló Agrokor vállalatcsoport 30 millió eurót kíván befektetni egy új borüzem létrehozásába. A jelenlegi hercegszőlősi (Kneževi Vinogradi) borgazdaságban lévő 450 éves pince mellett pedig egy luxus szállodát is kialakítanak..
A Tuhelj Gyógyfürdő egy konferenciaközponttal rendelkező szállodát épít www.terme-tuhelj.hr A Tuhelji Gyógyfürdő 2011-ben 12 millió eurót szán egy új, négycsillagos szálloda felépítésére, illetve a meglévő szálloda egy részének és a recepciónak a felújítására. Az új szállásegység 130 kétágyas szobával – közülük 12 apartmannal-, valamint egy 450 fős modern polivalens konferenciaközponttal fog rendelkezni. A projekt keretein belül a meglévő wellness központot további szaunákkal bővítik ki. A tervek szerint a felújítás 2012 elejére ér véget.
58
PRESS 2011
Doli - «Horvát álom» Horvátország déli részén, a dubrovniki tengermellék Doli településének Sestrice öbleiben a tervek szerint 2015-re épül fel az a turistakomplexum, amely a világ olyan elit üdülőparadicsomaival kelhet versenyre, mint Abu Dhabi vagy Monte Carlo. A „Horvát álom” nevet viselő projekt megvalósításának első szakasza 1,5 milliárd eurót kóstál, míg a teljes beruházás össz- költségvetése nem kevesebb, mint öt milliárd euró. A legkülönfélébb objektumokat és szolgáltatásokat felölelő összterület 5.000 hektár nagyságú, melynek egy része Bosznia-Hercegovinába „lóg át”. A tervek szerint ezen a területen a világ legmenőbb hotelláncai 13 szállodát, 56 öttől hét csillagosig terjedő luxus magánvillát építenének, de lesz itt megajachtok fogadására alkalmas, 400 kikötőhellyel rendelkező marina, magánrepülő leszállóhely, golfpálya, 350 apartman, egy stadion, sétálóutca, bevásárló-
központ, sőt luxus üzletekkel, galériákkal, múzeumokkal, éttermekkel, bárokkal, diszkókkal, kiállítási központtal, koncertek és sportrendezvények megtartására alkalmas többfunkciós csarnokkal, sőt, filmstúdióval is parádézó megannyi utca és tér, s mindez olajfákkal, levendulamezőkkel és szőlőskertekkel megtűzdelve. A Sestricében lévő hotelek és villák összesen 3500 vendégágyat kínálnának majd, míg a szállodák szomszédságában lévő 2000 négyzetméternyi területen lenyűgöző villák fognak trónolni. A projekt megálmodói a közeli Popovo polje mezőn a turistakomplexum szükségleteit kielégítő egészséges hozzávalókat termelnének, illetve eme Bosznia-hercegovinai terület mellett kapna helyet az a lakópark, melyben a „Horvát álom” személyzetének elhelyezését biztosítanák. A Dubrovniktól 27 kilométernyire északnyugatra, az Elafitiszigetekkel átellenben érintetlen természeti környezetben megbúvó Sestrice-öbölben megálmodott valaha volt legfényűzőbb adriai turistakomplexum építése a tervek szerint 2011 folyamán veszi kezdetét.
59
PRESS 2011
X. HÍRESSÉGEK CÉLKERESZTJÉBEN Horvátország természeti és kulturális szépségeit, valamint turisztikai lehetőséget számos világhíresség ismerte fel, akik országunk különösen szívesen látott vendégeivé lettek. Néhányak közülük hangot is adtak elragadtatottságuknak, mint például maga Bill Gates, a világ egyik leggazdagabb embere, aki a tekintélyes Forbes magazinban Horvátországot eszményi nyaralóhelyként ajánlotta.
első filmjében, a Boldogság árában nyújtott alakításáért mindjárt Oscar-díjra jelöltek. Az elmúlt években Gillian Anderson, Mickey Rourke, Steve Buscemi és sokan mások is megfordultak a városban. Horvátország csodás strandjait, eldugott öbleit és remek konyháját olyan sztárok is felfedezték már maguknak, mint Steven Spielberg, Andre Agassi, Gwy-
2010 nyarát a horvátországi nyaralásán önfeledten táncoló hollywoodi színésznőről, Eva Longoriáról és a dubrovniki Stradunon pózoló, minden idők egyik legjobb teniszezőjének tartott John McEnroeról készült fényképek fémjelezték. Eva Longoria, a világhírű született feleség az Amerika egyik legnépszerűbb műsorának tartott Ellen DeGeneres beszélgetős showban dicsérte Horvátországot és elmesélte, hogy remekül érezte magát országunkban.
neth Paltrow, Robert De Niro, Clint Eastwood, Sharon Stone, Tom
Egy másik híres teniszező, Novak Đoković Splitben nyaralt, míg Nikola Karabatić, a francia kézilabda válogatott horvát származású játékosa hét év elteltével látogatott el ismét Horvátországba, ahol felkereste a Trogirnál lévő Poljicében élő rokonságát, elugrott Dubrovnikba és Primoštenben is feltűnt egy koncerten
Bizkit, Artic Monkeys, Elton John, Moby, Kraftwerk, Lily Allen, San-
Noha a hírességek az Adria minden városát és települését szívesen keresik fel, kétségtelenül Dubrovnik Horvátország legfelkapottabb celeb úticélja. 2010-ben Morgan Freeman volt a már évek óta a Szarajevói Filmfesztivállal karöltve megrendezésre kerülő Dubrovnik Film Meeting Festival díszvendége. Miután 2009-ben már járt a városban, Kevin Spacey 2010-ben visszatért, hogy itt ünnepelje meg a születésnapját. Dubrovnik utcáin feltűnt a világ leghíresebb flamencogitárosa, Paco de Lucia, a krimisorozatok sztárja, Dennis Franz, és Gerhard Schroeder, egykori német kancellár, a Goldie Hawn-Kurt Russell hollywoodi színészházaspár, valamint Gabourey Sidibe színésznő, akit élete
Cruise, Bono Vox, Beyonce és Jay Z, illetve sokan mások. A zenei világ néhány jeles képviselője nem csupán vakációzni jött Horvátországba, de koncerteket is adott vagy nyári fesztiválokon lépett fel, mint például: Seal, Natalie Cole, Metallica, Bob Dylan, Leonard Cohen, Eros Ramazzoti, Massive Attack, Cesaria Evora, Limp tana, Patti Smith, David Byrne, Jose Carreras, Pet Shop Boys, The Flaming Lips, Billy Idol, Morcheeba. A koncertekben bővelkedő 2010-es esztendőt a zágrábi Arenában megrendezett látványos koncertjeikkel Lady Gaga és a Királyi Filharmonikus Zenekar kíséretében a régi népszerű slágereit új zenei köntösben bemutató Sting koronázták meg. A remekbe szabott koncertkínálat a jövőben is tovább folytatódik. 2011. június 8-án a zágrábi Makszimir stadionban lép fel a híres amerikai rocker, Bon Jovi, kinek koncertjét eddig több, mint 34 millió ember tekintette meg világszerte. A sztárzenész először lép fel Zágrábban a The Circle Tour nemzetközi turné keretében. Mivel Bon Jovi még soha nem adott koncertet a régióban, fellépése vélhetőn rengeteg embert vonz majd a szomszédos országokból is.
60
PRESS 2011
XI. RÉGIÓK – MINDEGYIKBŐL A LEGJOBB ZÁGRÁB VÁROSA www.zagreb-touristinfo.hr www.zagreb.hr www.galerijaklovic.hr www.msu.hr Zágráb egy régi középkori város a Közép-Európa és az adriai tengerpart között található legfontosabb közlekedési útvonalak találkozási pontján, amely a Felsőváros barokk atmoszféráját, a festői szabadtéri piacok, az üzletek, éttermek és bárok garmadáját kínálja. Zágráb jellegzetes atmoszférájához kétségtelenül hozzájárul a zöldellő parkok és sétányok sokasága. Egy zágrábi séta felér a múlton és jelenen át megtett kellemes időutazással. Zágráb leghosszabb utcája, az Ilica választja el egymástól a romantikus Felsővárost az ifjabb és állandó mozgásban lévő Alsóvárostól. A város legrégebbi részei, a Gradec és a Káptalandomb, melyekből maga a város kinőtt, Európa legszebb ránk maradt szecessziós városmagjai közé tartoznak. A Felső- és Alsóváros közötti kapocs, a legendákhoz és bizakodáshoz, a hithez és a békéhez kötődő Kőkapu Zágráb további jellegzetes látképe.
Ezt látni kell A város központjában lévő Zrínyi park (Zrinjevac), Zágráb egyik legromantikusabb sétánya és a művészet szerelmeseinek célpontja. Ez a nyolc zágrábi parkot felfűző ún. Lenucci patkó első tagja. A tér az őt karéjozó művészeti képtárak és múzeumok, valamint a horvát történelem nagyjainak arcképcsarnoka révén vélhetően Zágráb legszebb útja, amely látogatóit elkalauzolja a
horvát múltba. A Zrínyi park közepén álló Zenei pavilonban a XIX. század végétől rendeznek promenád koncerteket. Zágráb nevezetességei közé tartozik az 1876-ban megnyílt Mirogoj temető is, amely grandiózus neoreneszánsz árkádsora, a horvát politikai és művészeti élet jeles képviselőinek sírhelyei valamint a neves művészek által készített megannyi síremléke miatt a város számos látogatójának elkerülhetetlen célpontja. A zágrábi katedrális a legmonumentálisabb neogótikus horvát szakrális építmény. Külső hossza 77 méter, szélessége 48,20 méter. A tornyok 108 méter magasak, belső felülete 1617 m2, és több mint 5000 ember befogadására alkalmas. A Katedrális a középkori vár falain belül fekszik, melynek a nyugati falát lebontották, így a Katedrális elé tárul a Kaptol-tér. A déli és keleti oldalról a várba beépítették az Érseki palotát, az északi oldalon megmaradtak a vár romjai, jól megőrzött bástyák és a várfalak. Zágráb központi terén áll Jellasics bán emlékszobra, akiről a tér a nevét kapta. A szobrot 1866-ban Antun Dominik Fernkorn készítette, s noha ez volt Zágráb első nagy méretű köztéri szobra, ideológiai okok miatt 1947-ben eltávolították a térről, majd 1990ben helyezték vissza eredeti helyére.
Zágráb – a kultúra városa Horvátország fővárosa, melyet annak köszönhetően, hogy egy négyzetméternyi területre lebontva több múzeuma van, mint a világ bármely városának, a múzeumok városaként is emlegetnek, pezsgő kulturális élettel rendelkezik. A városban mint egy ötven múzeum-képtár, illetve magángyűjte-
61
PRESS 2011
mény, valamint 20 egynéhány színházi és zenei helyszín van, melyek közül a legrégebbi a Horvát Nemzeti Színház, melynek neobarokk épületét 1895-ben maga Ferenc József császár adta át. A zágrábi múzeumok és műgyűjtemények a világ minden részéből származó, irigylésre méltó történelmi és kulturális értékkel bíró kiállítási tárgyakkal rendelkeznek. Különlegesség számba megy a zágrábi múmia a világ leghosszabb etruszk nyelvű feliratával, és a neandervölgyi krapinai ősember (homo Krapinensis) hagyatéka. A 2009-ben megnyílt Kortárs Művészeti Múzeum Zágráb és Horvátország legnagyobb és egyben legkorszerűbb múzeumi intézménye. A Kortárs Művészeti Múzeum festészeti, szobor, rajz, grafikai, plakát és papírra készült művek, fényképek, film és videó, valamint médiaművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. A művészet határait kitágító és annak folyását megváltoztató neves horvát és külföldi művészek alkotásain felül a múzeum két helyben lévő projekttel büszkélkedik, úgy mint Carsten Höller Kettős csúszdája és Miroslav Balke Felnyitott szemek című installációja. A Klovićevi dvori képtár a zágrábi publikumot már évek óta hazai és külföldi művészek remekbe szabott kiállításaival kényezteti. Zágráb egész éven át bővelkedik a kultúra főbb áramvonalaihoz és az alternatív vonulatokhoz tartozó különféle rendezvényekben. A színházi és koncert szezon egész éven át tart, a városban számos színházi- és koncert helyszínt és termet találunk. Tavasztól őszig rengeteg, az idelátogatókat lenyűgöző, a városnak pedig különleges atmoszférát kölcsönző program zajlik a szabadban. Zágráb utcáin minden évben feltűnnek a Nemzetközi Folklór Szemle résztvevőinek színpompás viseletei. A zágrábiak és a város vendégei a nyári hónapokban előszeretettel látogatnak el a Felsővárosba, ahol a Jezsuiták terén lévő Múzeumi Tér átriumában, a Szt. Katalin-, és Szt. Márk-templomban komolyzenei és modern zenei koncerteket rendeznek. A több, mint 30 országból érkező utcai mókamesterek, performansz előadók, alternatív színházak színészei és más művészek immáron jó tíz éve szórakoztatják a publikomot a Cest is d’ Best utcai fesztiválon. A városban egynéhány szabadtéri zenei fesztivált is rendeznek, melyek főként a legújabb zenei trendek és nemzetközi hírű sztárok iránt érdeklődőket vonzzák. Közülük a legismertebb és egyben legelismertebb a Jaruni-tó csodálatos természeti környezetében megrendezésre kerülő T-Mobile Inmusic Fesztivál. Az „Ősz Zágrábban” programsorozat keretein belül olyan nemzetközi multikulturális találkozók kerülnek megrendezésre, mint a Nemzetközi Színházi Fesztivál, a Zágrábi Filmfesztivál, a Queer Zagreb, az Új cirkuszi Fesztivál, és egynéhány kiállítási projekt. A Zágrábi Filmfesztiválon és az animációs filmek több, mint harminc éve megrendezésre kerülő Animafest nevű nemzetközi fesztiválján túl a hetedik művészet rajongóit a ZagrebDox is vonzza,
amely a régió legjelentősebb nemzetközi dokumentumfilmes fesztiváljává nőtte ki magát. A nagyra becsült filmes fesztiválokon felül Zágráb az Eurokaz nevű nemzetközi újszínházi fesztiválnak köszönhetően is felkerült a világ kulturális térképére, melyet Euróipa ezen részének legjelentősebb színházi rendezvényének tartanak. Az Eurokazon a színház, a tánc, a performansz és egyéb rokon művészeti ágak képviseltetik magukat. A program koncepciója az innovációt és az új színházi kifejezési formák megteremtését hangsúlyozza. 2010-ben indították útjára Zágrábban a Nu:Write Theatre Festival nevű újszínházi fesztivált. Zágráb a kortárs tánc jelentős színpadaként is ismert, így nem csoda, hogy a Kortárstánc Művészeti Hét a régió legjelentősebb nemzetközi tánc seregszemléje. Zágráb az elmúlt évtizedben a dzsessz európai központjaként is jeleskedett, így évről évre a stílus legjelesebb képviselői látogatnak el ide. A téli hónapokban attraktív programjával a Vatroslav Lisinski Koncertterem, illetve az újonnan épült zágrábi Aréna-csarnok koncertjei vonzzák a közönséget. A lelkes támogatók erőfeszítéseinek köszönhetően Zágrábot választották meg a sci-fi és a vele rokon műfajok rajongóinak legnagyobb európai találkájának tartott Eurocon rendezvény házigazdájává. A Sfera egyesület tagjai vezette kicsi de válogatott társaságnak a SferaKon, Horvátország legnagyobb, és egyben Európa egyik legnagyobb ilyenfajta találkozójának szervezésében begyűjtött többéves tapasztalatainak köszönhetően Zágráb nyerte el a 2012-es összeurópai esemény rendezési jogát. Az Eurocon egyébként 1986-ban egyszer már Zágrábban került megrendezésre, s nagy sikert is arattak vele. 1992-ben is itt tartották volna meg, ám ezt a háború megakadályozta.
Sport és szabadidő A kultúrán felül Zágráb a zöld területek, a kikapcsolódás és a sport városaként ismert. A város központi negyedét határoló hét tér patkóján kívül Zágrábnak van egy Maksimir Parkerdejei is állatkerttel, egy Jarun és egy Bundek nevű szabadidős övezete, valamint itt van a Sljeme is, a Medvednica hegy legmagasabb pontja. A Jaruntól nem messze helyezkedik el a Golf&Country Club Zagreb. A Száva-folyó közelében lévő a Mladost Sportpark medencéiben rendezték meg a 2010-es Vízilabda Világbajnokságot. A Mladostban minden évben megrendezésre kerül a Hanžek atlétikai torna, melyen a világ legjelentősebb atlétái vesznek részt.
62
PRESS 2011
Közép-Horvátország www.tzzz.hr www.tzbbz.hr www.tz-koprivnicko-krizevacka.hr www.tz-zagorje.hr www.tzm.hr www.turizam-smz.hr www.turizam-vzz.hr www.sisakturist.com www.pp-medvednica.hr www.pp-zumberak-samoborsko-gorje.hr www.mhz.hr/kumrovec www.pp-lonjsko-polje.hr www.vbv.hr www.spancirfest.com Közép Horvátországhoz, a Zágrábtól északra elterülő terület Krapináig, Varasdig és a Muraközig, Podravinában Koprivnica és Đurđevac környéke, valamint a keleti térségek Sisak és Bjelovár környéke tartozik. Noha nem mondható tipikusan idegenforgalmi területnek, remek lehetőségeket nyújt a feltöltődéshez, a kulturális turizmushoz, érdekes városok, kastélyok és nevezetességek megtekintéséhez. A szőlőskertekben gazdag, erdőkkel borított és folyókkal szabdalt, számos barokk templommal, kolostorral, erőddel és múzeummal rendelkező terület szívélyesen várja a turistákat, akik egész éven át jól érezhetik itt magukat. Ennek megfelelően Közép-Horvátország a „rövid pihenések régiójaként” népszerűsíti magát, melyet a barokk, a gyógyfürdők és a kastélyok jellemeznek. Gazdag múltját a régió a múlt megannyi fontos eseményét és egykori szokásait megidéző számos történelmi fesztiválja útján kívánja a látogatók elé tárni. Szeptember első napjaiban kerül megrendezésre Sziszeken a
Kulpa-folyó menti sétányon a Kelta éj elnevezésű idegenforgalmitörténelmi rendezvény. A tutajokon megelevenednek a sziszeki legendák, a druidák és a papnők varázsitalt osztogatnak a parton összegyűlt nézők között. A fáklyák és a reflektorok fényében a titokzatos sziszeki legendákhoz kötődő látképek sejlenek fel. Minden horvát vitéz dicsőségét hirdetve a városban júniusban kerül megrendezésre a Sziszeki Lovagi Torna a 16. sz-i erőd aljában, ott ahol a törökök európai előretörését visszaverő Sziszeki Csata is lejátszódott. A győztes a tűzijáték fényében, a fanfárok és dobpergés, no meg a közönség hurrázása közepette veszi át az erőfeszítéseiért és hősiességéért járó díjat, Sziszek polgármesterének Arany kardját. A drávamenti Đurđevac és annak kakasokról szóló legendája, a Picokijada azon tizenkét kiemelt európai desztináció egyike, melyben odaadóan ápolják a szellemi kulturális örökséget. Az ünnepséget 2010-ben 42. alkalommal rendezték meg. A kakasok legendája a đurđeváciak bátorságát és furfangosságát magasztalja, akik a hosszan tartó török ostromnak úgy vetettek véget, hogy kakasokkal „bombázták” a törököket. A Reneszánsz Fesztivál nevű történelmi forgatag a kaproncai (Koprivnica) várfal tövében kerül megrendezésre. A vitézi sátorok alatt a daliák kardjaikat élesítik, hogy a rájuk váró párharcokban elnyerjék mátkájuk kezét, a vadászsólymok a solymászok parancsaira várva köröznek a levegőben, míg a kereskedők és iparosok „középkori” portékáikat kínálva hívogatják a vásárlókat standjaikhoz.
Ezt látni kell A Hrvatsko Zagorje területén található Európa lesűrűbb kastélykoncentrációja. Noha ez az állítás nem egészen helytálló, az biztos, hogy Horvátországon belül itt van a legtöbb kastély. A zagorjei várak nagy része a barokk korból származik, s az elmúlt évszázadokban a területet jellemző kivételes építőművészetről ta-
63
PRESS 2011
núskodnak. Horvátország kétségtelenül leglátványosabb kastélya az évente mint egy 60.000 látogatót fogadó, remek állapotban lévő Trakošćan, melynek román kori váralapjait a későbbiekben alakítottak át pompás lakóhellyé. A sikeresen felújított kastélyok sorába tartozik az Oršić kastély is, melyben 1973-ban nyílt meg a Parasztfelkelések Múzeuma és Veliki Tabor melynek ötszögű tornyát 2007-ben renoválták, és a felújítási munkálatok tovább folytatódnak. Északnyugat-Horvátországban remek állapotban maradtak fenn a Zrínyi várak Csáktornyán (Čakovec) és Varasdon (Varaždin), melyek eme turisztikailag érdekes városok jelenlegi legfrekventáltabb nevezetességei. A barokk, a muzsika és a virágok, parkok, a pazar városi paloták és templomok városaként a „kis Bécs”-ként aposztrofált Varasd (Varaždin) a turisták kedvelt célpontja. Horvátország egykori fővárosának gazdag múltja, műemléki öröksége és kulturális hagyományai napjainkban a Városi erődben, színpompás utcáin és terein, illetve nagyszámú kulturális eseményében érhetők tetten. Varasd turisztikai fellendülését szépségének és a város rendezettségének, illetve az olyan gondosan megválogatott és megvalósított eseményeknek köszönheti, mint például az utcai járókelők Špancirfest fesztiválja. Erről az augusztus végén megrendezésre kerülő városi fesztiválról a szervezők úgy vélekednek, hogy ez a „zene, a tánc és kacagás ünnepe, illetve egy olyan séta, melynek célja önnön maga”. A horvát Zagorje politikai és közigazgatási központja Krapina; tőle nem messze, a Hušnjakovo hegyben lelt rá 1899-ben Dragutin Gorjanović - Kramberger a neandervölgyi ősember - Homo Krapiniensis – maradványaira. 2010. februárjában nyílt meg a Krapinai Neandervölgyi Múzeum, amely a nemzetközi múzeumok minden előnyét élvezi, s bizonyosan Horvátország egyik legérdekesebb és leglátványosabb kulturális és tudományos intézményévé válhat. A neandervölgyi emberek életét bemutató legérdekesebb részt egy francia szobrász, Elisabeth Daynes készítette, aki a hiperrealisztikus dermoplasztikai szobrok legkiválóbb mestere az egész világon. A múzeum multimédiás kínálatával a neandervölgyiek korába repíti vissza a látogatókat, akik testközelből tapasztalhatják meg az evolúciós folyamatot. A múzeum kiállítótere két domb, a Hušnjakovo és a Josipovac alatt található, 1200 négyzetméteres összterülete pedig 2 emeletre van osztva. A kiállítás megtekintése a neandervölgyiek életét bemutató 16 perces kisfilm megtekintésével veszi kezdetét.
hagyományok és az ősi mesterségek, valamint a gasztronómia kínálat ideális elegyet képeznek egy-egy hétvégi kiruccanásokhoz, vagy a pihenéshez és a feltöltődéshez. A gazadag kultúrtörténeti örökségen felül egész éves sport-rekreációs lehetőségekkel büszkélkedik a Hrvatsko zagorje, Prigorje és a zágrábi gyűrű. A Medvednica Természetpark 1981 óta, ŽumberakSamoborsko Hegység Természetpark pedig 1999 óta élvez védettséget. Érdekesség, hogy a park területén nem kevesebb, mint 30 orchideafajta honos! A Sziszekhez közel lévő Lónya mezőn (Lonjsko polje) nagyszámú kócsag- és vadkacsa-raj, vidra és vadmacska, illetve jelentős gólyapopuláció él. A különleges faépítészetű környező falvakban tenyésztik a szávameti lovakat. Az év bármely részében is látogat el Muraközbe, el fogják önt bűvölni a dimbes-dombos Muraköz érintetlen, megművelt vidékei, a Mura-folyó festői vidékei, a Dráva-folyó természeti-rekreációs területei és a bőséges síkvidék. A Dráva mentén alakították ki Horvátország legambiciózusabb kerékpáros projektjét, a Drava Route nevű nemzetközi biciklis utat, melynek építését Olaszország, Ausztria és Szlovénia képviselői kezdeményezték.
Védett néprajzi örökség A Krapinsko-zagorska megye nyugati részén, Kumrovecban található a „Staro selo” múzeum (Kumrovec etnofalu), egy egyedülálló szabadtéri múzeum, a 19-dik és a 20-dik század átmeneti időszakából származó eredeti, megőrzött falusi házakkal. A „Staro selo” története 1948-ban kezdődött egy emlékmű felállításával, Josip Broz Tito, a volt Jugoszlávia egykori elnökének szülőháza előtt, akit háborús hősként, és a 20-dik század világpolitikai színterének egyik legnépszerűbb vezéreként ismerte meg a világ. A szülőfalujában ma egy történelmi és néprajzi gyűjteményekben gazdag múzeum áll. A faluban még 40 lakóépület, gazdasági és melléképület lett utólag felújítva.
Gyógyfürdők és felüdülés
Drávamentén a naiv festészet hagyományát tartják nagy becsben, azt a jellegzetes horvát stílust, amely a természettel összhangban volt falusi élet motívumait örökíti meg. Ezek a drávamenti falvak, a kiterjedt mezők, erdők és aratóföldek mindenpjai. Ez a fő oka annak, hogy július első hétvégéjén Kapronca (Koprivnica) a naiv művészetnek szentelt hatalmas kiállítótérré lényegül át.
A régiót a gyógyfürdők is jellemzik, melyek, korunk trendjeinek megfelelően, az ún. termál riviérák rendbetételével és kialakításával a pihenés és felüdülés, illetve a gyógy- és szépség programok ideális célpontjaivá váltak. A rendezett kerékpárutak, borutak, a
Közép-Horvátország vidéke iparos hagyományáról is ismert, így aztán a Hrvatsko zagorjében honos hagyományos fajátékok készítése, a lepoglavai csipkekészítés és a Közép-Horvátországi mézeskalács-készítés az UNESCO szellemi örökségi listájára is felkerült.
64
PRESS 2011
SZLAVÓNIA
amely csúcsminőségű kulináris élvezetet kínál.
www.tzbpz.hr www.tzosbarzup.hr www.tzzps.hr www.tzvsz.hr www.tzvpz.hr www.kopacki-rit.hr www.ergela-djakovo.hr www.tzosijek.hr www.tzgsb.hr www.pozega-tz.hr www.zlatovez.com
Szlavónia vendégeinek kísérő tartalmakként az aktív turizmus legváltozatosabb formáit kínálja: számos kerékpárút került kialakításra és megjelölésre, s a kalandturizmushoz terén is szolgálnak jó ötletekkel.
Szlavónia bővelkedik kultúrtörténeti örökségben, egyedülálló kontinentális építészeti kincsekben, templomokban, erődökben és kastélyokban. A régió azonban turisztikai imidzsét mégiscsak a gasztronómiára, természeti környezetére, nyugalmára és a falusi környezetre- egyszóval az élet ártatlan örömeire alapozza. Mindehhez a színvonalas gyógyfürdők és a hévízekre alapozó gyógyhelyek is hozzájárulnak.
Ezt látni kell
Az elmúlt években ez a keletre fekvő horvát régió a mezőgazdaságon felül a turizmusnak szavazott meg vezető helyet a gazdaságfejlesztési stratégiájában. Rengeteget fektettek be a már meglévő objektumok felújításába és újak kialakításába, főként a kis- és családi szállók, a gyógy- és rekreációs komplexumok, a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem területén. Horvátországnak a Dráva, Duna, Száva és Ilova folyók karéjozta síkvidéki keleti vidéke éppen ezért azoknak a turistáknak a valódi oázisává vált, akik a városi nyüzsgést legalább egy rövid időre szeretnék felváltani az érintetlen természeti környezetben történő ellazulással. Különös gondossággal jártak el a helyi gasztronómiai különlegességek védelmét illetően is, úgy hogy a Kulturális Minisztérium a szlavón kulent védettséget élvező immateriális kulturális kinccsé nyilvánította. A kulen a sertés válogatott húsából készülő kolbászféle,
A szlavón vizeken történő horgászaton felül a vadászatnak is gazdag hagyománya van, főleg a nagytestű vadra, és jelenleg is lehetőség van trófeás vad elejtésére a nyitott vadászterületeken (szarvas, vaddisznó, őz), vagy a zárt területeken (dámszarvas, muflon).
A Kopácsi-rét (Kopački rit) természetpark 23.230 hektáros területen, Eszéktől alig néhány kilométernyire terül el. Európa egy kivétele területe ez, mivel itt található a legnagyobb természetes halívóhely, a szarvasvadak, az ismert bellyei kapitális szarvas, a hód, vidra, vaddisznó és különféle tollas vadak élőhelye, sőt egy valódi ornitológiai paradicsom is. Megéri ellátogatni a Természetpark területén belül, a százéves tölgyerdőben megbúvó tikvesi kastélyokba, melyek a régmúltban számos államfő és ismert ember kedvelt gyülekezőhelyének számítottak. Szlavónia legmonumentálisabb szakrális építménye a Szent Péternek szentelt diakovári (Đakovo) katedrális, melyről maga XXIII. János pápa állította azt, hogy a legszebb templom Velence és Konstantinápoly között. Noha Đakovo nem tartozik a megyeszékhelyek közé, nagyságával pedig Kelet-Horvátország csupán hatodik városa, mégis ez Szlavónia egyházi központja, és a horvát történelem jelentős részében innen irányították a boszniai katolikus egyházat is. Éppen ezért éppen Đakovóban található Szlavónia és Baranya legimpozánsabb és legjelentősebb szakrális építménye, a đakovoi Szent Péter Katedrális. Közvetlen a székesegyház mellett fekszik az a múzeum, melyet a felépíté-
65
PRESS 2011
sét leginkább szorgalmazó embernek, Josip Juraj Strossmayer püspöknek szenteltek, aki Horvátország legnagyobb történelmi személyei közé tartozik, ami csak még jobban fokozza eme hely jelentőségét. Az említett tulajdonságai miatt a đakovoi Szent Péter Katedrális jóval felülmúlja fontosságával Đakovo városának nagyságát. A lótenyésztés a város keleti peremében folyik. A diakovári ménest a lovak rajongóin felül a mezei turisták is szívesen keresik fel, és különleges jelentőségénél fogva különálló turisztikai attrakció számba megy. Szlavónia kulturális kincsei közé két különösen értékes barokk erőd is tartozik, az egyik Eszéken a másik pedig Bródban (Slavonski Brod). Az eszéki Vár a katonai, polgári-közigazgatási és szakrális építészet sikeres egyesítésének eredményét képviseli. Központi terét az 1726-ból származó Vezérkar-laktanya épülete dominálja, Horvátország legpompásabb barokk kőportáljával, valamint a kužni pil műalkotás, mely a požegai mellett az egyetlen ilyen fogadalmi műemlék Horvátországban. A brodi vár a Habsburg uralom ideje alatt épült, mára már felújították, és eredeti alakjában él tovább. Ez volt korának legnagyobb vára, benne a legnagyobb központi épülettel, melynek erődrendszere folyamatos békét biztosított egész Szlavóniának két és fél évszázadon keresztül.
Szlavónia borai A szlavón borokat a 19. században előszeretettel fogyasztották az európai királyi udvarokban, főként a Habsburgokok, míg az újabb időkben a magán bortermelés fellegvárává vált. Ezen a turisztikai területen két borrégió – Szlavónia és Dunamente, valamint tizenkét borterület található. Szlavónia legrégebbi és egyben Horvátország egyik legrégebbi fennmaradt pincéje a szlavón borászat központjának számító Kut-
jevóban található, amely a Graševina boráról nevezetes. A jelenleg a Kutjevoi Borgazdaság tulajdonában álló pincét a régmúlt 1232-es esztendőben ciszter barátok építették, míg jelenleg archív borok és régi tölgyfahordók tárolására szolgál. Az évente mint egy 20.000 látogatót fogadó Újlaki (Ilok) pincék is felkeltik figyelemre méltóak. Ezekből a pincékből mint egy 11.000 üveg bort szállítottak II. Erzsébet királynő koronázási ünnepségére. A szomszédos Erdőd (Erdut) borászata a világ legnagyobb, 75 ezer literes hordójáról nevezetese, míg a Bellyei (Belje) pincészet 2008-as évjáratú Merlotját a 2010-es Decanter World Wine Awards először aranyéremmel jutalmazta, majd az aranyérmes borok közül is külön díjasnak választották. Szlavónia szerte nagy figyelmet fordítanak a borutakra. A baranyai és erdődi borvidék Horvátországból elsőként választották az Európai Unió borútjait tömörítő Vintourba.
A gazdag múlt emlékei Az Eltz család vukovári kastélyában őrzik a vidék múzeumi kincseit, különös tekintettel a vučedoli kultúrának a híres vučedoli galambbal fémjelzett régészeti leleteire. A Vučedol régészeti lelőhely a Duna partján, Vukovártól a folyás mentén lefelé 5 kilométerre helyezkedik el, és az egyik legjelentősebb rézkori lelőhelynek számít. Az itt talált leletek kiemelkedő volta miatt egy egész eneolitikus kultúrát neveztek el róla, melynek egyben magvát is képezi. A vučedoli népek földműveléssel, állattartással, vadászattal és réz feldolgozással foglalkoztak, a település Kr. e. 3000 és 2200 között élte aranykorát. Az egyik legősibb európai kultúra központjában, a Vučedol régészeti lelőhelyen az előkészítés évei után 2010-ben végre hozzákezdtek a Vučedoli kultúra Múzeumának megépítéséhez. A múzeumi
66
PRESS 2011
és régészeti felhozatalt sport és rekreációs lehetőségek, valamint egy csillagvizsgáló és planetárium gazdagítja. A Vučedol régészetiturisztikai park kutatóközpontja is itt székel majd, melynek közelében három, vesszőből épült, sárral tapasztott és nádfedeles vučedoli házat, cölöpházakat és egy kikötőhelyet rekonstruálnak, illetve egy házi- és vadon élő állatokat felvonultató állatkertet, valamint a régi mesterségeket bemutató műhelyt is kialakítanak. Egy játszótér, egy turistakemping és egy szuvenírüzlet kialakítását is tervezik. Szlavóniáról úgy tartják, hogy ez a tamburazene bölcsője. Az első tamburazenekar 1847-ben alakult meg Eszéken, amely aztán nem csupán Horvátország, de az egész délszláv térség tamburaközpontjává nőtte ki magát. Az aranyhímzés népi művészetünk, s egyben a szlavónia-baranya megyei falusi asszonyok kézművességének egyik legjelentősebb büszkesége. Ezzel a technikával készülnek a leggazdagabban hímzett szlavóniai népviseletek, melyeket még ma is az eredeti formájukban készítenek, de most már, mint az otthonainkat díszítő tárgyak gazdagítják hazai idegenforgalmi kínálatunkat
LIKA – KARLOVAC www.tzkz.hr www.lickosenjska.com www.speleologija.hr www.np-sjeverni-velebit.hr www.np-plitvicka-jezera.hr www.kuterevo-medvjedi.hr www.mcnikolatesla.hr www.ogfb.hr www.bjelolasica.hr Horvátország zöld szívében, ott ahol a síkvidék találkozik a hegyekkel, helyezkedik el az érintetlen természet, a tiszta folyók és
valamivel délebbre, Likában, Európa legértékesebb karsztos nemzeti parkjainak területe. A Karlovačka és Ličko senjska megyék területe a természeti odaadó híveinek és az érintetlen vadvidék azon kedvelőinek a célpontja, kiknek a kitűnő közlekedési összeköttetések lévén ez a régió közelebb van, mint valaha. A likai nemzeti parkok, a karlovaci Kupa, Korana, Mrežnica és Dobra folyók szépsége, a Velika és a Mala kapela erdős hegyvidéke, a korduni karszt és a likai zöldterületek meghatározták a régió idegenforgalmi kínálatát számos szabadidős tevékenységgel, mint pl. a hegyi túrázás, fürdés a kristálytiszta vizekben, evezés és tutajozás, halászat a tavakon, folyókon és a hegyi patakokon, a rafting és a kenuzás. Ezen kívül van itt még vadászat Draganić, Klek és Modruš erdeiben, különféle téli sportok és síelés a Bjelolasica lejtőin. A térségben fellelhető hegyi utak és ösvények, hegyikerékpáros utak, karsztos barlangok, termálgyógyfürdők és számos egyéb természeti kincs végtelen lehetőségeket kínálnak a pihenésre és a szabadidő hasznos eltöltésére. Egészséges éghajlata és érintetlen természete, kiváló minőségű vizei és gazdag vadászterületei kiváló körülményeket biztosítanak a kellemes pihenéshez és a mindennapi nyüzsgésből való kikapcsolódás számára. A tengertől a Velebit lenyűgöző masszívuma által elválasztott Lika karsztos területeivel, folyóvölgyeivel, völgyteknőivel és barlangjaival kápráztat el. Párját ritkító természeti jelenség a Gacka folyó, melyhez természetileg a növény- és állatvilág ritkaságai és egyéb érdekes látványosságok is kapcsolódnak. A tengerhez közeli idill, amely az élmények és a természet intenzitásától lesz felejthetetlen, előcsarnokaként szolgál azon legszebb természeti műalkotásoknak, melyeket a természet a víz és a kő játékával teremtett meg négyezer évvel ezelőtt. Közigazgatásilag ehhez a régióhoz tartoznak a tengermellék vidékek is, azaz Podgorje a Senj és Karlobag nevű városkákkal, valamint Pag-sziget egy része. A pagi Zrće a fékevesztett nyári bulizások szinonimájává válva a horvát Ibiza hírében áll. Horvátország egyik leghíresebb olívafa ültetvénye a Pag-szigeti Lun területén található,
67
PRESS 2011
ahol a mint egy 80 ezer hektárnyi területen szárazfalakkal elkerítve közel ezer autochton vadolívafa nő, melyek legöregebb példányai több, mint ezer évesek. A terület szerelmesei azon fáradoznak, hogy a hely felkerüljön az UNESCO védett világörökségi kincsei közé.
Ezt látni kell A Plitvicei-tavak és az Észak-Velebit karsztvidéki nemzeti parkok az érintetlen természet szerelmeseinek elkerülhetetlen úticéljai. A Plitvicei-tavak egy erdős hegyvidék közepette sorakozó 16 kisebb és nagyobb kristálytiszta, kékeszöld tóból álló természeti képződmény. A tavakat számos patak és zúgó vizei táplálják, egymást pedig csobogó, lépcsős vízesések és morajló zuhatagok kötik össze. A tágas erdőkomplexum, a tavak és zuhatagok káprázatos természeti szépsége, a gazdag növényzete és állatvilága, a hegyi levegő, az őszi színek kontrasztja, az erdei ösvények, pallók és még számos látványosság csak töredéke annak a párját ritkító egységnek, melyet az UNESCO is természeti világörökségnek nyilvánított. Az Észak-Velebit a hegy azon része, melyet az UNESCO a Bioszféra világrezervátumának nyilvánított. A parkban számos szigorúan védett rezervátum található: a Hajdučki és Rožanski kukovi, ezen belül is a Lukina jama – a világ legmélyebb sziklaüregek egyike (1999-ben fedezték fel), a „Visibaba” botanikus rezervátum az endemikus horvát szibériai kékgyöngy-vessző virágfajával (Sibiraea altaiensis ssp. croatica), a Zavižan-Balinovac-Velika kosa botanikus rezervátum, valamint a híres Velebiti botanikus kert. A Nemzeti parkban számos hegyi ösvény kereszteződik, ezek közül a legnépszerűbbnek a Premužićeva staza bizonyult. Tekintettel a földrajzi helyzetére, az Észak-Velebit medvékkel sűrűn lakott területén, Kutarevoban alapították meg az első Menhelyet az árván maradt medvebocsok számára. A ‚Velebiti mackó’ menhelyen egy biológusokból és ökológusokból álló természetvédő csapat tevékenykedik, de van néhány önkéntes is, akik a medvék iránti érzett odaadásuk miatt vannak itt. Ők mind önzetlenül és fáradhatatlan odaadással gondozzák a Kutarevo árva medvebocsait, és mindent megtesznek, hogy a kis medvék számára biztonságos jövőt, és olyan életet biztosítsanak, mely legközelebb áll a természeti körülményekhez. A velebiti árvabocsok számára létrehozott kutarevoi menhely a közeljövőben megnyitja a központnak egy részét a látogatók számára is, ez lesz a Velebiti Természeti Park kampányának legattraktívabb pontja. A Gospićtól 6 kilométerre lévő Smiljan faluban alakították ki a Nikola Tesla Emlékközpontot, a huszadik század egyik legnépszerűbb tudósának és feltalálójának a szülőházában. Az emlékközpont magában foglalja a tudományt, művészetet és az idegenforgalmat, valamint a Tesla azon találmányait hivatott bemutatni, melyek megváltoztatták a világtörténelem folyamatait. A központban Tesla Colorado Springs-i kutatóközpontjának mása, turbinák,
távirányítású hajók, valamint egy multimédiás oktató központ is helyet kapott.
Vizek gazdagsága és barlangászati paradicsom Közép-Lika számos barlangos képződménnyel rendelkezik. Itt található azon barlangok egynegyede, melyek Horvátország védett geomorfológiai természeti műemlékének számítanak. A szűkebb környezetet illetően számos barlangjával kiemelkedik a Grabovača barlangpark a Perušić közelében lévő Samogradi barlangjával. A karlovaci vidék szintúgy a barlangászok Mekkájának számít. A hozzáértők véleménye szerint Karlovác megyében találhatóak a legszebb horvát barlangok. Horvátország öt leghosszabb barlangrendszeréből nem kevesebb, mint négy is itt van, melyek közül több, mint 16 kilométer hosszú feltárt barlangrendszerével az Ogulinnál lévő Đulin ponor – Medvedica viszi el a pálmát. Számos üreg rejt magában áttetsző tavacskákat és patakokat, sőt különleges állatokat, egyes barlangokban például vakgőte is él. A Kamanjnál lévő Vrlovka-barlangban, melynek bejárata közvetlenül a Kupa-folyó mellett található, 330 méternyi vájatot lehet megtekinteni. A barlangászok egyre kedveltebb célpontjait képezik a még rendezetlen, és így nehezebben megközelíthető üregek, melyek csak tapasztalt barlangászok kíséretében látogathatók. Ilyen például a Barilovićban lévő Vražića pećina, a Skradska gorában lévő Gvozdenica, a Vodena jama és mások. Karlovac-Lika régió különösen gazdag édesvízben. A Velebit, Kapela és Plješivica közötti Lika, Gacka és Krbava vízgyűjtő területei a kiváló minőségű iható víz természetes gyűjtőhelyei. Karsztos föld alatti területeiről számos kisebb-nagyobb forrás tör elő. Ezekből a karsztforrásokból fakadnak azok a felszíni vizek, melyek szelídségükkel megnemesítik ezen különleges hegyvidéki táj kinézetét. A karszt vizek az életnél is többet jelképeznek. Itt ugyan is az ember, a kő és a víz hármas szentsége különleges nyomokat hagyott térben és időben egyaránt. Éppen ezért a karsztvizek nem csupán természeti emlékek, hanem egyben jelentős kultúrtörténeti lokációk is. Lika megye szárazföldi részének legjelentősebb ilyen lokációja a Gacka folyónak a Gacka mező délkeleti részében lévő forrásvidéke, ahol a Gacka kilenc, közülük három nagyobb - Veliko i Malo Tonković vrilo és a Majerovo vrilo - forrásból tör elő a felszínre. A négy karlovaci folyó (Kupa, Korana, Mrežnica és Dobra) elbűvölő, zöld vizein a halászat igazi élvezetet jelent.
Mitikus hegyek A terület vallási domborzatában különleges helye van a „csillagok alatti harangokkal” és szimbolikus földrajzi nevekkel megáldott
68
PRESS 2011
Velebit „szent hegyének”. A Krasnói Szűzanyának az Észak-Velebitben XVII. században alapított neves kegyhelyétől egészen a hegylánc déli részében lévő, kultikus Sveto brdo (1751 m) hegycsúcsig. A szélrózsa minden irányából, a Tengermellék, Gacka és Lika felől is a természetnek az elmélkedéshez és saját énünk felfedezéséhez eme különösen alkalmas, felszentelt templomába vezetnek az utak. A Klek mindig is a népi képzelőerő ihleteként szolgált, melyhez, a legenda szerint, a viharos éjszakák idején, éjféltájt az egész világból idesereglenek a boszorkányok, a gonosz tündérek és a manók, kiknek körtánca és sikoltozása egészen Ogulinig elhallatszik. Különös élményként szolgál manapság az idelátogató turisták számára, ha Ogulinban a Karlek nevű öko-turisztikai kisvonaton kosztümös kleki boszorkányokkal találkoznak.
KVARNER-ÖBÖL www.kvarner.hr www.pp-ucka.hr www.supovi.hr www.risnjak.hr www.ri-karneval.com.hr www.gorskikotar.hr www.tz-rijeka.hr www.blue-world.org www.hnk-zajc.hr A kvarneri térség sokszínű tengermelléki, hegyvidéki és szigeti területeinek, építészetének és kultúrájának változatossága okán ezt a területet az adriai életstílus desztináció imidzs kíséri. A Kvarneröböl különleges értékei a fennkölt élményben, a megfiatalításban és a vidám hangulatban ismerhetők fel, melyek a minden vendég igényét kielégítő turisztikai szolgáltatásokkal kombinálva teszik a Kvarner-öblöt különösképpen vonzó desztinációvá.
A tengermellék, a szigetek és a hegyek ezon három természetileg különböző, egymáshoz viszonylag közel eső területe teszi a kvarneri turisztikai kínálatot különösképpen változatossá. A Kvarner régió területileg a Rab, Krk, Cres és Lošinj szigetekre, Opatija és a Crikveničko-vinodolska Riviérákra, Rijekára és a Rijekai körgyűrűre, valamint a Gorski kotar térségére oszlik. Kedvező éghajlatának, valamint Zágráb és Közép-Európa közelségének köszönhetően ez a horvát turizmus bölcsőhelye, így aztán nem csoda, hogy pont Abbáziában alakították ki a Horvát Turisztikai Múzeumot, amely a turizmusunk történetét és örökségét tárja a látogatók elé. A tenger és a hegyek találkozása teszi lehetővé a Kvarnernek, hogy vendégeinek tipikus téli turisztikai programokat is felkínáljon. A meleg tengervizes szállodai medencék a parton és a hóborította hegyek mindössze húsz-harminc kilométer távolságon Gorski kotarban, e turisztikai kínálatnak különleges specifikuma. A Risnjak Nemzeti park központja a Delnice melletti Crni Lugban található és 6.400 hektár erdős területtel rendelkezik, míg az Učka hegymasszívum az Isztria és a Kvarner-öböl között húzódó természetpark. Azon túl, hogy a Kvarner-öböl kedvelt nyári, téli és rekreációs-wellness célpont, 140 termével és 50 létesítményével egyben Horvátország vezető konferenciaturisztikai célpontja. A 32 hajózási turisztikát szolgáló hajókikötő, melyekből 16 marina, több, mint háromezer vízi- és még kétezer száraz kikötőhellyel rendelkezik. A marinák térben a Kvarner északi partvidékére (Ičići, Opatija), és a szigeteire lettek szétosztva. A leggyakrabban emlegetett és legértékesebb műemlék az 1100ból származó, óhorvát glagolita írásmóddal íródott Bašćanska ploča, melyet a Krk-szigeti Baškában találtak.
Ezt látni kell Rijeka Horvátország legnagyobb tengeri kikötője, és a pompázatos építészet, múzeumok, színházak és művészet városa Európa egyik
69
PRESS 2011
legszebb és legismertebb álarcos felvonulásának is a házigazdája. Rijekában van az Ivan pl. Zajc Horvát Nemzeti Színház, védettséget élvező műemlék és korának remekbe szabott építészeti alkotása, melyet Herman Gottlieb Helmer és Ferdinand Fellner, Európa néhány legszebb színházának az építészpárosa tervezett. A rijeki színház főhomlokzatát a neves velencei szobrászművész, August Benvenuti szobrai díszítik, melyeket a mester legjobb alkotásinak tartanak, míg a színház belsejének mennyezetét az ünnepelt Gustav Klimt képei ékítik. A Rijekai Karnevál a velencei és az osztrák polgári karneválok és az ószláv mitológiának és folklórelemeinek sikeres egyesítése. 1982-ben mindössze három hazai felvonuló csoporttal és alig száznyi résztvevővel kezdődött a rijekai karnevál, ám mára már a világ tíz országából érkező tízezernyi részvevővel igazi nemzetközi rendezvénnyé nőtte ki magát. Az utóbbi években az évszázados hagyományokba merülve, a Nemzetközi Rijekai Karnevál világhírű rendezvényt és hatásos ‘happening’ hangulatot ajándékozott Rijeka városának, a régiónak és egész Horvátországnak, melynek számos álarcos, szervezett karneváli csoport, résztvevő, néző, médiaképviselő, valamint hazai és külföldi meghívott vendég tesz eleget.Az álarcozás gazdag helyi gyökereiről tanúskodik a kastavi Halubajski kolomposok hagyománya is, melyet 2009-ben vettek fel az UNESCO szellemi öröksége közé. Rijeka a világ legrégebbi szenthelyek egyikéről, a híres Trsati ferences kolostorról is közismert. Benne felbecsülhetetlen értékű kincstár és képtár található a fogadalmi ajándékok kápolnájával együtt. Tengermelléki és szigeti kisvárosok - a kvarneri városok és kisvárosok az urbanisztikai gyöngyszemek egyedülálló füzérét képviselik. Némelyekben már az első pillanattól kezdve érezhető az arisztokrata szellem, míg másokban a középkori gyökerek és a népi életstílus tükröződik. Egyikben dominálnak az előkelő villák és angolkertek, melyek a Közép-Európa leheletét hozzák a mediterránra, mint pl. Opatija, Crikvenica, Lovran és Mali Lošinj, a másokban pedig érezhető, hogy a régi halászkikötők környékén vagy a közeli magaslatokon épültek. Ilyenek Volosko, Mošćenička Draga, Mošćenice, Veprinac, Valun, Baška, Kastav és Vrbnik. Ezen települések maguk a megtestesült Mediterráneum. A fakókeselyűk és a delfinek a Cres-lošinji szigetcsoport jelképeinek számítanak, amely a legenda szerint Apszürtosz görög hősről kapta a nevét, aki az Argonauták ezen szigeteken történt kalandjait feldolgozó mondakörből ismert. Európában már csak négy fajta repülőkeselyű él, és ezekből az egyik a fakó keselyű. A Beli nevű településen található a Caput Insulae ökoközpont, melynek fő feladata, hogy oltalmába vegye a mára már kihalással fenyegetett fakókeselyűket. A sérült, erejüket vesztett, megmérgezett vagy az első szárnypróbálgatásaik alkalmával a tengerbe zuhant fiatal fakókeselyűk a természetben kialakított ún. Gyengélkedőben gyűjthetnek erőt az újabb kalandokhoz. Cres és Lošinj akvatóriuma a delfinek védett élőhelye, melyeket a vendégek és látogatók „örökbe” is fogadhatnak, és ezzel támogathatják közvetlen védelmü-
ket, ami itt 1987. óta szervezetten működik. Ugyanis ekkor indult el a delfinek és általában a tengervilág kutatási és megfigyelési akciója az összes veszélyeztetett faj védelme érdekében. Különös tengeri attrakciónak számít a barátfóka felbukkanása, gasztronómiai szempontból pedig a messzeföldön híres kvarneri királyrák.
WELLNESS ÉS SZABADIDŐ A Kvarner-öböl változatos wellness szolgáltatásokkal - nyitott és fedett medencék, szaunák, bioszaunák, gőzfürdők, számos masszázs- és kozmetikai szalon, illetve tengeri iszapos kezelések - rendelkezik. A gyógyrehabilitáció két kiváló helyi intézménye a crikvenicai és az abbáziai – Thalassotherapia. Lovranban működik az első horvát SPA Wellness akadémia, amely a wellness szakemberek képzését végzi. Az antistressz és vitál programok, a mas�százsok, természetes aromaterápiák, a gyógynövények szüretelése, egy séta a természetben minden vendég testi-lelki állapotára jótékonyan hat. A kvarnerói health és wellness programoknak köszönhetően olimpiai- és világbajnokok tucatjai térhettek vissza sportkarrierjükhöz. A Kvarner-öböl az egyre növekvő számú, és egyre több területet lefedő túrakerékpáros útjairól és túráiról is nevezetes, amint azt a kerékpáros túrák nevei is bizonyítják: Liburnija régi városai nyomában, A kolomposok nyomában, Az Opátiai riviéra hegyi túrája, Kastavi tájakon, Riječina forrása körül, A Crikvenicai Riviéra hátterén, Vinodol térségében, Frangepáni kastélyok, Lošinj és Cres, A fakókeselyű birodalmában, A krki pásztorok és földművesek nyomában, A rabi Kalifront és Lopar mentén, nagy túra Gorski kotarban, Gorsko-kotari tavak, Intim ösvény.
SÚCSMINŐSÉGŰ ÉTELEK ÉS VÁLOGATOTT BOROK A kvarneri éghajlat sokszínűsége és az idegenforgalmi hagyománya jelentősen befolyásolták a gasztronómia fejlődését és minőségét, melyben a tengermelléki, szigeti és hegyvidéki tájak különlegességei és ételei fonódnak össze. Ilyenek a legjobb minőségű halak, kagylók és rákok valamint a hegyi- és vadas specialitások. A kvarnerói gasztronómia azonban lépést tart a trendekkel, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ezen a területen van Horvátország egynéhány legjobb, a slow food vagy a molekuláris gasztronómiai irányzatot követő étterme. Az itteni borokat a kvarneri kistermelők állítják elő, ezek közül is kiemelkedő minőségű a Vrbnička žlahtina, a Trojišćina és az Istarska malvazija.
70
PRESS 2011
ISZTRIA www.istra.hr www.labin.hr www.kamenjak.hr www.to-porec.com www.histrica.com www.istria-gourmet.com www.azrri.hr www.vinistra.com A szelíd és titokzatos, bensőséges és vendégszerető, zöld és kék színekben játszó, a történelmi európai és regionális történések metszéspontjában terül el Isztria. Ez a dinoszauruszok, az óriásokról szóló legendák, a legionáriusok és a gladiátorok, a matrózok és a tengernagyok, az írók és azon karizmatikus államfők földje, akik ebben a környezetben nem ritkán hoztak az emberiség sorsát érintő döntéseket. Viharos történelméből ered a gazdag isztriai kultúra, a nyitottság és lakóinak toleranciája, akik, a más népekkel folytatott több évszázados együttélésnek köszönhetően megtanulták tisztelni a különbözőséget. Az isztriaiak éppenséggel a különbözőségek és felgyorsult fejlődés tudatában fordítanak kiemelt figyelmet a fenntartható fejlődésnek. Isztria egész évben kellemes célpont, mivel rengeteg dolog vonzza az embert erre a zöldellő mediterrán búvóhelyre. Isztria turisztikai ütőkártyái a hangulatos kisvárosok és falvak, a romantikus és pihentető nyaralás, valamint a remekbe szabott gasztronómiai- és bor kínálat. A partokon és dombokon, a szőlőskertek és olívaligetek karéjában szétszórt isztriai kisvárosok némelyike, az emberekhez hasonlóan, jól megőrzött és jó kiállású, míg mások, melyekkel elbánt az idő vas foga és az állandó nélkülözés, csupán csak romantikus romhalmazok és magukra hagyott díszletek. S míg a part menti városkák hajókikötőikkel, vidám halászbárkáikkal és nyüzsgő utcácskáikkal jellegzetes tengerparti ókori municípiumokként bővérűen hirdetik, hogy a mediterrán világhoz tartoznak, az isztriai hátország dombtetőin kivirult középkori városkák valódi kis közép-európai várkastélyként a kontinens szellemiségét és nyugalmát árasztják magukból.
Isztria számos régészeti és kultúrtörténeti emlékben bővelkedik, amiről a kőkorszaki ősemberek isztriai barlangokban fellelt emlékei, a bronz- és vas-korból származó több, mint 400 építmény, a rómaiak által folytatott urbanizáció lenyűgöző emlékei, valamint az egyik legszebb európai kora bizánci templom, az Euphrasius bazilika, a Bizánc Isztrián történt uralkodásának lenyűgöző példája tanúskodik. A Pulai amfiteátrum, avagy az Aréna a világ hat legnagyobb amfiteátrumának egyike. Az 1. században, Vespasianus császár uralkodásának ideje alatt épült, elsősorban gladiátorok küzdőtereként szolgált és akár 20.000 néző is elfért benne. A Pazin melletti Beram falucskában bújik meg a középkori festészet egyik legértékesebb alkotása, a Sv. Marije na Škriljinah - templom kastavi Vincent által megfestett későgótikus freskóciklusa, amely több, mint 40, isztriai kontextusba helyezett, főként Mária és kevésbé Krisztus életéből vett jelenetet feldolgozó bibliai témát ábrázol. A vodnjani Szt. Balázs-templomban három szent mumifikálódott testét őrzik, melyekről megállapították, hogy belső szerveik is meg vannak. Mivel a testeket se nem balzsamozták be, se nem konzerválták megfelelően, ez valódi csodaszámba megy.
Kék és zöld A legnagyobb horvátországi félsziget számos érintetlen zöld oázist és vadregényes tengeri öblöt rejteget, ám sok más felderítetlen zugot is magában foglal. A tengerpartokon elterülnek a füves, aprókavicsos, sziklás és kőburkolatú strandok, a fenyők árnyéka pedig sok helyen összeérintkezik a tengerrel. Isztria belsejében elbűvölnek a folyók, tavacskák, zuhatagok, barlangok, termésekben gazdag buja erdők, dombok és hegylejtők, és mint a tengeralatti, úgy a szárazföldi állatvilágának sokszínűsége is. A Brijuni szigetvilág buja növényzete és állatvilága, valamint a kulturális-történelmi hagyatékánál fogva a Mediterráneum legszebb szigetvilágai közé sorolható. A Brijuni szigetcsoportot két nagyobb és 12 kisebb sziget alkotja. Buja növénytakarójával, sokszínű állatvilágával, barlangszerű képződményeivel és hegymászó útja-
71
PRESS 2011
ival, menedékházaival, panzióival és vendéglátó létesítményeivel kiemelkedik az Učka Természetpark. A mocsaras Palud vidéke egy ornitológiai rezervátum Rovinj közelében, ahol több mint 200 madárfaj fészkel. Attraktív, 11 kilométer hosszú fjordjával, a Limski kanal Isztria legszebb tájvédelmi területei közé tartozik. Nagyon lenyűgöző jelenség a Pazini szakadék is, melyet barlangjaival és száz méter magas szikláival a híres Verne Gyula is megemlített egyik regényében.
Ezt látni kell A védett területnek nyilvánított Rt Kamenjak Isztria legdélebbi, különlegesen tagolt szirtje nem csupán a közel 500 növényfaja miatt, hanem elképesztően szép öblei, szilaj strandjai, kristálytiszta tengere és vonzó tengeralatti világa miatt is izgalmas. Endemikus fajtái miatt ez az egyes madárfajok különleges élőhelyének számító vidék 1996 óta élvez törvényi védettséget. A Kamenjak egészen különleges és értékes vidékét a mezők, a ritkás bokrok és bozótosok egyvelege adja. A Kamenjak rétjein több fajta orchidea is nő, többek között a tősgyökös isztriai serapias. A partmenti övezetben egyes ritka horvátországi növények egyedüli élőhelyei találhatók meg. A Kamenjak szépségeit biciklivel is feltérképezhetjük, mivel az egész földfokon végighalad egy kerékpárosút. Az erőteljes tengeri áramlatok miatt csak a profi búvároknak engedélyezett itt a merülés, de azért a szelek nagyon is kedveznek a szörföléshez. Mindenesetre érdemes megnézni az előrejelzéseket, mivel itt elég drasztikusan változhatnak az időjárási viszonyok. A felfrissülésre vágyó turistákat a Safari bár várja, amely eredeti kinézetével és érdekes házigazdáival lenyűgözi az idelátogatókat. Isztria kihagyhatatlan nevezetessége az 1997 óta UNESCO védettség alatt álló poreči Euphrasius bazilika, a 6. századi kora kereszténység egyik legrégebbi és legszebb műemléke, melynek korabizánci mozaikjaival csupán az olaszországi Ravennában lévő mozaikok vetekszenek. A végleges formáját a 13. és 15. században elnyert háromhajós bazilika mellett a püspöki palota, a keresztelőkápolna, az átrium, valamint több román kori és reneszánsz épület képezi a komplexum további darabjait. A padlómozaikok és a fennmaradt feliratok segítségével az épületegység építésének, átalakításának és felújításának minden szakaszát nyomon követhetjük, illetve rekonstruálhatjuk a Porečben élt keresztény közösség életét. Isztria keleti részében, a tengertől alig három kilométerre telepedett meg az ódon műemlékekkel és szépségekkel teli középkori Labin városka. Egy 320 méter magas dombon helyezkedik el, s minden valószínűség szerint már Kr. e. 2.000-ben lakott volt. Luther Márton kortársának, a reformer Matija Vlačićnak a szülővárosa napjainkban számos képtárat és műalkotást őriz. A város ezen művészi lelkülete részben a Labin Art Republika projektnek köszönhető, amely a városka kultúrtörténeti kincsei-
be lehel új életet. Júliusban és augusztusban a labini óváros szabadtéri és zárt színterein zenei, színházi, képzőművészeti és egyéb programok kerülnek megrendezésre, melyekben kül- és belföldi művészek vesznek részt. Labin mellett van a labini Franković patrícius család 17. sz.-i birtokain lévő vidéki épületegyüttes, a Dubrova. A családi „stancija’ négyszögletes, falakkal határolt területén, ahol egykoron a gazdasági épületek álltak, kapott helyet a világ 270, és Európa 10 legjobb szoborparkja közé sorolt Szoborpark. A labini Dubrova díszparkban 1970. óta augusztusban és szeptemberben kerül megrendezésre a Nemzetközi szobrász szimpózium, melynek résztvevő szobrászai a park szoborgyűjteményét gazdagítják. A tervek szerint a Dubrova Szoborparkban hoznák létre a Kortárs Szobrászat Múzeumát. Hasonló szoborparkot találunk a nyugat-isztriai Vrsar városkában. A horvát és európai kortárs szobrászművész, Dušan Džamonja nevét viselő szoborpark 1970-ben, a szobrászművész szobrait, grafikáit és rajzait bemutató magán galériaként jött létre.
Isztriai borok és jó falatok Horvátország legnagyobb félszigete az igen kedvező mezőgazdasági feltételeknek köszönhetően Közép-Európa egyik legjobb bortermő vidékei közé tartozik. Az isztriaiak különösen büszkék az isztriai Malvázia, Teran és momjani Muskotályos minőségére. Az ‚IQ’ (Istrian quality) szabványnak hála Isztriában számos nemzetközi szőlőfajtából állítanak elő minőségi borokat. A legtöbb isztriai borvidék és pince a félsziget északnyugati részének lankás területein helyezkedik el. Ezen rész borászati központjai Brtonigla, Momjan, Buje és Buzet városkák, míg a déli rész legtöbb pincészete Kaštelir, Vižinad, Višnjan és Motovun városokban található. Isztria jelenlegi hét borútja (Buje/ Brtonigla/Umag/Novigrad, Poreč, Vrsar/Funtana, Rovinj, Vodnja/ Pula, Labin/Rabac és Közép-Isztria) 110 útvonalat kínál. Az isztriai borászok számos nemzetközi elismerésben részesültek, kvalitásaikat a világ vezető borszaklapja, a Decanter is felismerte. Isztria szép sikereket könyvelhet el az olívaolaj előállításában is, amely számos nemzetközi mustrán gyűjtött be díjakat. Az isztriai gasztronómia a házias étkek nagy hagyományú ízein és illatain alapszik. A kihagyhatatlan házias ételek választéka a tészta-, hús- és hal-ételeken alapszik, s ehhez jönnek az olyan mennyei édességek, mint a kerek fritula, a roppanós kroštula, és a cukerančići. Néhány évvel ezelőtt kerültek fel a menübe azok az ételek, melyek a már kihalás szélén állt isztriai boškarin szarvasmarhafajta húsából készülnek. Azonban az „Isztriai szarvasmarha a tenyésztéstől az asztalig” elnevezésű projektnek hála mára már annyi a boškarin, hogy a gasztró igényeket is ki tudják velük elégíteni. Isztria Istra gourmet nevű bor-gasztro kalauza már jó pár éve osztja meg a legjobb isztriai éttermekre, vendéglőkre és falusi vendéglátóhelyeire vonatkozó ajánlásait az isztriai házias ételek és borok kedvelőivel.
72
PRESS 2011
Dalmácia – Zadar www.zadar.hr www.tzzadar.hr www.nin.hr www.paklenica.hr www.pag-tourism.hr www.velebit.hr www.telascica.hr www.vransko-jezero.hr www.tzg-biograd.hr
kb. 15 tengeri mérföldnyi távolságra helyezkedik el, így aztán ez a két régió osztozik rajta. A szelíd karsztvidékes területek mediterrán vegetációja a muflonok kiváló élőhelye, de már a rómaiak óta vadászásra és pihenésre is használták. A Horvátország legnagyobb természeti tavának számító Vranski tó mindössze 800 méterre van a tengertől, és itt található Horvátországban a tengermelléki kócsagok egyetlen élőhelye.
A Zadari régió a dalmát tengerpart északi részét képezi. Legnagyobb urbánus központja az a háromezer éves Zadar, amelyet a „nemzeti parkok kapujának” is neveznek. Egyedülálló földrajzi elhelyezésének köszönhetően, szó szoros értelemben öt nemzeti park - a Paklenica, a Krka vízesés, a Plitvicei tavak, az Észak Velebit és a Kornati - kapuit nyitja meg előttünk. Ezek a parkok egy nap alatt bejárhatók, és mindegyik lélegzetelállítóan lenyűgöző.
Ezt látni kell
Természeti képződmények
Zadarban alapították meg a horvát föld legrégebbi egyetemét a régmúlt 1396-os esztendőben, minek köszönhetően ez Európa egyik legősibb egyetemi városa.
A zadari régiót több, mint háromszáz szigete teszi különlegessé, melyek az Adria egyik legkoncentráltabb szigeti csoportosulását képezik. A zadari régió kedvenceinek számító Velika és Mala Paklenica szurdokok, számos zuhataggal és szikla csúcsokkal alig néhány kilométernyire vannak a tengerparttól. Dugi otok délkeleti részében fekszik a Telašćica Természetpark, amely a hajósok számára a legbiztonságosabb természetes öbölnek számít az Adrián. Itt találkozhatunk a Mir sóstó különleges természeti jelenséggel, melynek víz-hőmérséklete a tengerénél is magasabb! A tenger felé néző „koronái” avagy szirtjeiről nevezetes Kornati Šibeniktől és Zadartól is
Az évszázadokon keresztül Dalmácia fővárosaként tisztelt Zadar gazdag műemléki hagyatéka lépten-nyomon érzékelhető. A félszigeten fekvő óváros kövezett utcáin kívül a várost a 9-dik századi Sv. Donát kőtemplom, a legnagyobb feltárt római fórum az Adria innenső részén, a 13-dik századi Szent Stošija templom és a 12-dik századi Szent Krševan templomok díszítik. Ezután a Szt. Simon-templom következik, Szt Simon 1380-ból származó aranyozott ezüst ládájával, amely a zadari középkori aranyművesség páratlan kincse, melyben a szent ereklyéi és egyéb értékes holmik rejtőznek.
A város modern ikonja a „Tengeri orgona”, ez az egyedülálló, a városi sétány tengeralatti részébe beépített építészeti csoda. Itt a tengeri hullámok beáramlanak a part alján elhelyezett csövekbe, és ezzel egy csodálatos, végtelen tengeri szimfóniát hoznak létre, amely a tengeri sétányt széles területen betölti. A zadari félsziget csúcsán felragyog az azonos építész, Nikola Bašić műalkotása, a „Napköszöntő”. A Napköszöntő egy többrétegű, háromszáz üveglapból készült, 22 méteres átmérőjű, amfiteátrum formájú térbeli installáció, mely a sétány kőburkolatának szintjébe lett beépítve. A körülötte lerakott kőkockákon a Naprendszer összes bolygójának és
73
PRESS 2011
pályáinak stilizált ábrázolása látható. Alfred Hitchock szavai szerint, a zadari sétány eme pontjáról nyílik a legszebb naplemente látványa a világon. Zadar megannyi „kedvence” közül kitűnik az Ókori Üveg Múzeum, amely Európa ezen részének legjelentősebb gyűjteményét őrzi. Zadar zárt térben elhelyezkedő Arzenálja különleges védettséget élvező műemlék, melyet a velenceiek uralkodása idején, a 18. században építettek hadiflotta raktáraként. Az elmúlt években ez lett a város kulturális és szórakoztató életének egyik legkedveltebb helyszíne. A jelenkori Zadar különleges atmoszférája és pezsgő élete miatt az egyik legkedveltebb horvát desztináció. A londoni Times egyenesen az Adria szórakoztató központjának, a Guardian pedig a cool új horvát fővárosává kiáltotta ki. Több nemzetközi médium is írt a Garden Elektronikus zenei Fesztiválról, amely 2005 óta kerül megrendezésre Zadarban és a hozzá közeli Petrčanéban. Királyi városok - Zadartól 20 kilométer távolságra van Nin, a legrégebbi horvát királyi város, amely már 12 évszázada őrzi a régi Szent Kereszt templomocskát, a világ legkisebb székesegyházát. A mindössze 36 lépés hosszú nini templomocskát úgy építették meg, hogy elhelyezését a Nap évközben megtett mozgásához igazították, éppen ezért naptár- és óra szerepét is betölti, ugyanakkor megtartotta szakrális jellegét. A plébániatemplom kincstára „Nin aranya és ezüstje”, a történelmi szigeten található, a szent Anselmo plébániatemplom mellett. Itt őrzik a horvát egyház történelmének legrégebbi és legértékesebb ereklyéit. A nini régiségek múzeumában két ősi horvát hajó rekonstruált mása is megtekinthető. Az első a Ninben felfedezett Condura Croatica, a másik, pedig egy liburniai hajó, a Serilia liburnica, amelyet a régi Aenona (Nin) kikötőjében találtak. Nin történelmének felfedezésén kívül a tengeri só kitermelésének hagyományos és természetes módját is megismerhetjük. A nini sóparkban gyártják a híres sóvirágot is, amely a magnézium és kalcium gazdag természetes forrása.Nin a 2010-es év Európai Kiváló Desztináció díj nyertese, s egyben Horvátország legnagyobb gyógy-
iszap lelőhelye. A gyógyiszap az ismert Kraljičina plaža homokos strand melletti területen található meg. Biograd na moru horvát városként a 10. századtól a 12. századig élte fénykorát, amikor Könyves Kálmánt, az első horvát-magyar királyt épp itt koronázták meg. Ma egy tipikus idegenforgalmi városka, mely a kivételes elhelyezkedésének köszönhetően a Pašmani csatorna középső részén jelentős európai hajózási központtá fejlődött. A városban a következő négy gyűjtemény van: régészeti, néprajzi, művészi képek gyűjteménye és történelmi részleg. Legérdekesebb kiállítási tárgya egy 16. sz.-i hajó rakománya, amely az Adria egyedülálló gyűjteményét képezi, s amely több, mint 10 ezer, felbecsülhetetlen értékű unikális darabból áll. A Paklenica Nemzeti Park csupán egy részét képezi a legnagyobb horvát hegységnek, a Velebitnek, melyet az UNESCO Nemzetközi Bioszféra Rezervátummá nyilvánított. A Paklenica egy csodálatos hely, ahol a tenger hosszú sávban érintkezik a hegyekkel, és ahol a természetes bükk, fekete fenyves és törpe cserjék ritka faja található. Ezen a karsztos képződményekben gazdag területen található a pjeskarica (Arenaria orbicularis) endemikus harangvirág és egyéb ritka növény- és állatfajok élőhelye. A Mala és a Velika Paklenica szurdokairól is nevezetes. A Paklenica nemzeti park 96 km2 felületen fekszik. Legmagasabb hegycsúcsai a Vaganski vrh. A parkban hagyományosan május 1-jén kerül megrendezésre a nagy sziklák megmászásának a versenye, a BIG WALL SPEED CLIMBING. A Paklenica volt a kultikus Winnetou filmek egyik forgatási helyszíne. Napjainkban a „Winnetou nyomdokaiban” elnevezésű túrával a Velebittől, a Zrmanja folyótól a Krka vízesésésen át egészen a Plitvicei-tavakig járhatjuk be az indián törzsfőnök által bejárt helyeket.
Elbűvölő szigetvilág Horvátország összes turisztikai régiója közül a zadari terület rendelkezik a legtöbb lakott szigettel. Annyi szigetével, ahány nap van a naptárban, számos tengeri szorosával, csatornájával és védett öb-
74
PRESS 2011
lével, a jachtkikötőkben történő biztos horgonyzás lehetőségével vonzza a hajósokat, s mindazokat, akik magányra és az érintetlen természet és a kristálytiszta tenger élvezetére vágynak. A lakatlan Kornati szigeteken túl az olyan nagyobb szigeteken is, mint Dugi Otok, Ugljan, Pag vagy Pašman vannak eldugott helyek, öblök, strandok, van nyugalom, csönd és magány. A szigetek külső oldaláról a tenger nem ritkán 50 méternél is mélyebb, ám jó az „átláthatóság”, minek következtében a tengerfenéken változatos tengeri élet burjánzik. A változatos halfajok, valamint a rózsaszín, vörös vagy sárga „tengeri legyezők” a búvárkodás minden rajongóját lenyűgözik. Számos zadari sziget büszkélkedhet gazdag történelmi örökséggel, mint például kolostorok, erődök, tornyok és világítótornyok. Mégis, a zadari szigetvilág legértékesebb kulturális hagyatéka a legnagyobb szigetre, Pagra vonatkozik. A sóbányáiról, sajtjairól és csipkéiről híres szigetet a szárazfölddel egy híd köti össze, amely mellett egy ősi bástya is található. Pag óvárosa a 15. századból származik, és a szabályosan egyenes utcáiról közismert, melyek a híres horvát építőmester, Juraj Dalmatinac precíz tervezésének eredményei. A város központjában látható az akkori időkből származó Mária Menybemenetele templom is. 2009-től a pagi csipkekészítés az UNESCO védett szellemi kulturális örökségi listáján szerepel.
Dalmácia - ŠIBENIK www.sibenikregion.com www.sibenik-tourism.hr www.otokprvic.info www.npkrka.hr www.kornati.hr www.shipyard-betina.com www.marina-betina.hr
www.tzo-murter.hr www.dalmati.com www.jurlinovidvori.org www.tz-primosten.hr www.vodice.hr www.vransko-jezero.hr www.latinskoidro.hr Šibenik a Közép-Adria legtelítettebb természetes kikötője. A közeli Krka folyó torkolatával, két nemzeti parkjával, a tengermellékbe beleolvadó zöld hátországával, valamint a közel 249 szigetet, szigetecskét és szirtet számláló szigetvilágával egyértelműen az idegenforgalmi régió központjának tekinthető. A szigetek közül csak a Žirje, Zlarin, Prvić, Kaprije, Krapanj és Murter lakott.
A mediterrán hagyományokat őrző szigetek Éppenséggel a part ilyen fokú tagoltsága miatt nevezik Dalmácia šibeniki részét az „Adria koronájának”, és a „hajósok paradicsomának”. A hajósokat 12 marina és 7 horgonyzóhely várja, melyek összkapacitása 3.480 tengeri- és 1.320 száraz kikötőhely. A terület fő ütőkártyáit a szigetek és az hangulatos települések képezik. A Kornati Nemzeti Park szigetvilága mágnesként vonzza a hajósokat, míg a šibeniki hátországban, a Krka Nemzeti Park tőszomszédságában elhelyezkedő Skradin azért is különösen fontos a hajósoknak mert itt van a Krka-folyó híres zuhatagaihoz legközelebb eső marina. A védett területek, növényfajták, barlangok és üregek érintetlen természeti környezete az erdős Dinara hegységben és annak lankáin éppenséggel az innen a Kornati Nemzeti Park Zadar és ŠibenikKnin megye között sorjázó szigetfüzérére nyíló panoráma ellentéte. A nyílt tengeren szétszóródott šibeniki szigetek mindegyike rejteget valamilyen izgalmas történetet. Zlarin szigeten élnek a legnépszerűbb korallvadászok, viszont Krapanj, a legkisebb, azonos nevű sziget városkája a tengeri szivacsvadászokról lett híres. A Vodice melletti Prvić két településből - Prvić Luka és Prvić Šepurine – áll,
75
PRESS 2011
s a történelem első „használható” ejtőernyőjének a feltalálójáról, Fausto Vrančićról nevezetes. A feltaláló családi nyaralója a mai napig fennmaradt Prvić Šepurinában, s őt a kívánsága szerint Prvić Lukában, a Könyörületes Szűzanya-templomában alussza örök álmát. Ott épül a neki szentelt emlékpark, s a közelben egy a Vrančić találmányait bemutató, mint egy 50 makettből álló ideiglenes kiállítás is megtekinthető. Murtert híd köti össze a szárazfölddel. Ez egy halászsziget, melynek Betina nevű településében ősidők óta él a fahajók készítésének hagyománya. A murteriek és a betinaiak a jó szomszédság szellemében minden évben megrendezik a Mihály napi Latinsko idro nevű regattát, melyen kizárólag a helyi „háromszögű” latin vitorlákkal szelik a tengert, mégpedig a következő három kategóriában: leut, gajeta és kaić .
Ezt látni kell A többi horvát településsel szemben, amelyek létezésüket az illíreknek, rómaiaknak vagy görögöknek köszönhetik, Šibenik volt az első olyan tengerparti város, amelyet a 9. században ideérkező horvátok alapítottak. A városért Bizánctól a velenceiekig, törökökig és osztrákokig bezárólag jó néhányan vetekedtek. Mint egy négyszáz éven át a velenceiek fennhatósága alatt álló önálló városállamként élte mindennapjait. Ebben a történelmi korban születtek meg legfontosabb nevezetességi, melyek egyike a város jelképének számító, UNESCO védettséget élvező Szent Jakab-katedrális, Juraj Dalmatinac mester 15. századi remekműve. A katedrális 105 évig épült, kizárólag a Brač és a Korčula szigetekről származó kőből. Ez a káprázatos építmény jellemzi az akkori idők városi életének karakterét, és kétségkívül a szobrászművészet remekművének tekinthető. Az egész épület kőből készült (fa és tégla felhasználása nélkül), és különösen izgalmasnak tűnik az a 74 polgártársáról készített, kőbevésett portré, amely elképesztően valósághűnek tetszik. A zseniális építőmester, Juraj Dalmatinac felügyelte a šibeniki kutak építését is. Az előttük elterülő tér napjainkban a különféle kulturális-szórakoztató rendezvények kedvelt színhelye. Šibenik bővelkedik szakrális építményekben: tíz évszád alatt 24 templom és hat kolostor épült fel, melyek mint egy fele szolgál eredeti céljának napjainkban, míg a többit múzeummá, képtárrá, művészeti- és lakó helyiséggé alakították át. A város Trg Republike Hrvatske nevű főterén olyan értékes történelmi épületek sorakoznak, mint a Városháza és a Hercegi Palota. A város szívében találjuk az 1870-ben épült šibeniki színházat is. Šibenik közelében találjuk Vodice városát is, amely nyüzsgő turisztikai lehetőségeiről, szórakoztató kínálatáról és szívélyes házigazdáiról nevezetes, akik a vendégeket régi barátként fogadják. Noha a városka a szórakozásra áhítozó vendégek célpontjaként ismert, a vodicei strandok és eldugott öblök nyugalma minden vendégnek garantálja a jól megérdemelt pihenést.
A Kornati Nemzeti Park a Földközi-tengeri térség legsűrűbb szigetcsoportja, amely a Dugi otok és a Žirje szigetek között sorjázó 152 kisebb-nagyobb szigetet és szirtet számlál, melyek közül 89 tartozik a nemzeti park fennhatósága alá. Errefelé lenyűgöző a tenger kéksége, a függőleges sziklafalak pedig akár több száz méteres mélységig is a tenger alá merülnek. Az eldugott öblök szépsége minden látogatót ámulatba ejt. A szigetcsoport legnagyobb szigetéről a Kornatról kapta a nevét. Tarca környéke kétségtelenül a Kornati szigetek első benépesített területe lehetett. A mező felett a 6. században épült Tureta torony őrködik. A domb lábánál, az öblöcske és a mező közötti téren található a 16. századi a Tenger királynője, Tarcai Szűzanya-templom. Murterről minden év júliusának első vasárnapján zarándokolnak el a Tarcai Szűzanyához. A fogadalmi hajós menet Horvátország egyik legmegkapóbb vallási látképe. Noha a kornati szigetek nem lakottak, Žut, Sita, Kornat szelíd öblöcskéiben paraszt- és halászkunyhók tünedeznek fel. Napjainkban ezek a porták a robinzoni turizmus szolgálatába állított étteremként és szálláshelyként üzemelnek, s a hajósok és idelátogatók kedvelt célpontjává váltak. A Krka Nemzeti Park az elbűvölő karsztvidéki szépség – a Krka folyó birodalma, amely a tengerhez vezető útjának kétharmadát szurdokok között teszi meg, teljes ellentettje a Kornáti szigeteknek. Utazása közben hét vízesésen folyik át, ezek között az utolsó a Skradinski buk. 222 itt élő madárfajával ez minden bizonnyal Európa legértékesebb ornitológiai területe. A park hajóval, kocsival, de gyalog is bejárható. Mindenképpen ajánlatos meglátogatni az egyik vízimalomban berendezett néprajzi múzeumot is. A nemzeti park területén működik Horvátország egyetlen solymász központja, ahol séta közben végignézhetünk egy sólyomvadászatot, vagy egy solymász ügyességi bemutatót. A Krka Nemzeti Park két különleges kultúrtörténeti gyöngyszemet is rejt magában – az egyik a Krka Szent Arkangyal pravoszláv kolostor, a másik a mesés Visovac ferences kolostor. A Visovac kolostor egy szigeten fekszik, a zöldvizű tó közepén, amelyet a Krka folyó sodrása hozta létre. 1400ban telepedtek ide a vendégszerető ferencesek, akik itt őrzik régi kincseiket, festményeiket és műtárgyaikat. Krka környékén számos őskorabeli település maradványai találhatók, ókori régészeti lelőhelyek, valamint római csatornahálózat maradványai, melyeket védett kulturális műemléknek nyilvánítottak.
Kulturális és természeti gazdagság A kultúrtörténeti emlékek napjainkban is a šibeniki régió lakóinak magas fokú építőművészeti tudományáról tanúskodik. A területein nem kevesebb, mint 12 középkori erődöt, 230 kulturális műemléket és 600 régészeti lelőhelyet számlál, melyek közül különösképpen a Bribirska glavica és a római kori Skardona ókori lelőhelyek, valamint Šibenik négy erődítménye, a sv. Mihovil, a sv. Ivan, a Šubićevac
76
PRESS 2011
és a Sv. Nikola, figyelemre méltó. A turisztikai kínálat érdekes részét képezi a Knini vár, amely egykoron a horvát királyok ideiglenes székhelyeként szolgált. Vonzó régészeti lelőhelynek számít a Bribirska glavica, melyet a természet és az ókori építmények mitikus összhangja folytán okkal neveznek a horvát Trójának. Stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően hatezer évig volt a térség központi települése. Varvaria, ez a régi liburniai település és római municipium, valamint a mitikus Bribir és a nagyhatalmú horvát feudális uralkodója, bán Pavle Šubić Bribirski – mindegyik civilizáció felismerte ennek az első látásra jelentéktelen dombnak valódi fontosságát. Primoštenben vannak a vidék legfestőibb és leggazdagabb szőlőskertjei, melyek a sovány föld okán a szorgos földművelő kezek örök emlékeivé váltak. A területet 2009-ben javasolták az UNESCO világörökségi listájára. Az ENSZ épületének előcsarnokában ezen szőlőskertek képe száz és száz nyelven regél történetéről. A primošteni szőlőkből készül sz egyik legaromásabb horvát vörösbornak tartott Babić. Šibenik térsége a kiváló szárított sonka, a pršut készítéséről is híres. Különösképpen a drniši pršut kedvelt. Šibenik természeti látványosságai közül kitűnik a Vrana tó Természetpark, amely tengermelléki vidékeink kiemelkedő jelentőségű mocsárterülete, amely a költözőmadarak nemzetközi jelentőségű pihenő- és táplálkozási helyének számít, mivel a Közép-, Észak- és Kelet-Európa területéről érkező nem kevesebb, mint 140 magárfaj gyakran pihen meg itt a déli tájak felé vezető útján.
Dalmácia – Split www.dalmatia.hr www.visitsplit.com www.alka.hr www.tztrogir.hr
www.tzhvar.hr www.otok-brac.info www.braconline.com.hr www.solta.hr www.tz-vis.hr www.solin-info.com www.biokovo.com Közép-Dalmácia kulturális örökségével, természeti szépségeivel és életstílusával a szórakozás, a pihenés és az élmények több, mint 2.000 éves hagyománnyal rendelkező, kihagyhatatlan célpontja! Közép- Dalmácián kívül sehol másutt a világon nem lehet csupán 30 km-es körzeten belül elhelyezkedő két UNESCO Világörökség listán szereplő várost találni. A spliti Diocletianus palotáról és Trogir városának történelmi óvárosáról van szó. E két város között található a Kelet – adriai partvidék legnagyobb római kori városa és régészeti lelőhelye - Salona, amely az egykori római tartománynak, Dalmáciának volt a fővárosa. Hvar az azonos nevű szigeten, szintén a kivételes kultúrtörténeti kincsek városa. A hét évszázados falakkal karéjozott várost Dalmácia legnagyobb, reneszánsz és barokk palotákkal körbe vett tere uralja. Hvar-szigeten található az UNESCO védettséget élvező Starogradi mező. Ez az adriai szigetek legnagyobb és legtermékenyebb mezője, amely 6 kilométeres hosszan terjed ki Vrboskáig, míg déli lankáit a festői Dol és Vrbanj falucskák határolják. Az ezeréves emberi munka által formált táj a mai napig megőrizte a Kr. e. IV. századi ógörög Faros város idejében kialakított utak és nagy kiterjedésű parcellák rendszerét, s egyben a világ legjobban megőrzött ókori parcellája (HORA, AGER). Az ihletett művészek által kőbe, márványba és fába álmodott remekművek Közép-Dalmácia területén az ókortól egészen napjainkig terjedően nem rejtőztek el a templomok és múzeumok mélyén, hanem a túlnyomórészt román és gótikus stílusú épületeken, homlokzatokon és történelmi városegységekben megjelenve képviselnek valódi urbanisztikai műremekeket. A dalmát lelkület sokszínűsége a szellemi örökségben is testet ölt, melyet vallási, hagyományőrző,
77
PRESS 2011
folklór-népzenei események és vitézi tornák formájában öröklődik apáról fiúra. Kivételessége okán a hvári Procesija za križen húsvéti körmenet és az augusztus első vasárnapján megrendezésre kerülő Sinji Alka vitézi torna is felkerült az UNESCO szellemi örökségi listájára. A horvát asszonyok agavé csipke készítési hagyománya szintén védett szellemi örökség.
Ezt látni kell Split Dalmácia legnagyobb, és Horvátország második legnagyobb városaként a Diocletianus császár által 1700 évvel ezelőtt építtetett palotából nőtt ki, melyben az uralkodó életének utolsó éveit kívánta eltölteni. A régió ipari, egyetemi és gazdasági központjának zöld tüdeje a félsziget nyugati részében magasodó Marjan hegy, melynek a város tőszomszédságában elterülő parkerdejének a tenger mellett, fenyvesek karéjozta sétányai nyugalmat és meghittséget garantálnak a város nyüzsgésétől megfáradt helyieknek. A spliti Meštrović Galériában kiállított számos műtárgyon kívül lenyűgöző a Nini Gergely püspök bronz szobra, amelyet a Diocletianus palota északi bejáratánál állították fel. A legenda szerint, ha megérintjük lábán a nagyujját, akkor minden kívánságunk teljesül. Diocletianus palota, az UNESCO védettség alatt álló kincs a világ egyik legjobb állapotban fennmaradt római kori építészeti emléke. A császár különféle luxus szolgáltatásokat magában foglaló palotája a római katonai táborok (castrum) mintájára két fő utcája által négy részre felosztott villa - nyaralóként épült. Ebben az épületszerkezetben a palota déli része a császár lakhelyeként, illetve az állami és vallási szertartások helyszíneként szolgált, míg északi részében kapott helyet a császári őrség – katonaság, kiszolgálószemélyzet, a raktárak és egyéb kísérő tartalmak. A palota részét képezi a Diocletianus császár mauzóleumában a 7. században kialakított katedrális, amely nevét Split város patrónusáról, Szt. Dújóról kapta. A palota fennmaradt részében, a pincékben különféle programok kerülnek megrendezésre, mint például a Diocletianus esték, és egyéb zenei rendezvények. A Prokurativa és a Peristil ad helyet a Spliti Nyár színházi-zenei rendezvényeinek. Trogir romantikus városának minden egyes köve emlék. Óvárosával, melyet minden oldalról a tenger karéjoz, Trogir 1997-ben került az UNESCO Világörökségi kincsei közé. Trogir középkori városmagja a jó állapotban fennmaradt kastélyt és tornyot, valamint román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusú építmények garmadáját foglalja magában. Legjelentősebb építménye a trogiri katedrális, nyugati kapujával, amely Radovan mester remekműveként a horvátországi román-gótikus építészet legnagyszerűbb példája. Solinban láthatjuk a feltételezések szerint a Kr. e.-i IV. században alapított ókori Salona romvárosát. Salona az illír dalmaták kikötőhelyeként szolgált, melyben görögök és rómaiak laktak. Julius Cézár Kr. e. 48-ban jelölte ki Salonát a római Dalmácia provincia
székhelyévé. A városfalakkal és megerődített tornyokkal karéjozott trapézalakú mag városi bazilikakomplexumot, egy később emelt, keresztelőkápolnával ellátott monumentális katedrálist és fürdőket foglalt magában. Napjainkban is beazonosítható a termák perisztilje, a fürdő kemencékkel és öltözőkkel felszerelt helyisége, illetve a bazilika mellett, a Szt. Dújmó tevékenységéhez kötődő ókeresztény objektumok. A komplexum déli részében tekinthetjük meg a fórum, a szentély és az I. századi színház maradványait. Leggrandiózusabb építménye a majd 19.000 néző befogadására alkalmas amfiteátrum, melyet a 2. század második felében emeltek a város legészaknyugatabbi részében. Az ókori Salona az Adria keleti partjának legnagyobb régészeti lelőhelye, amely annak ellenére, hogy a mai napig csak részlegesen került feltárásra, hűen tanúskodik a város egykori nagyságáról és jelentőségéről.
Az ellentétek régiója Közép-Dalmácia a leghosszabb természetes apró kavicsos fövenyekkel és a dalmáciai fenyvesekkel és a zöldellő szigetek füzérével tarkított, lakott tengerpartja a még mindig érintetlen közegben sorjázó urbánus helyek összhangját képviseli. A közép-dalmáciai Brač, Hvar, Šolta, Vis és más kiesebb szigetek olyan kedvelt célpontok, melyek a természeti szépségek, kultúrtörténeti örökség, gasztronómia, a részegítő borok és szórakozási lehetőségek elegyével csábítanak.
Szigetek mindenki ízlése szerint Brač a spliti szigetvilág legnagyobbika a kő és a szél messze földön híres szigete -. A kő szigete, mert már évszázadok óta ügyes kezű kőfaragók „fejtik” a legjobb minőségű követ, melynek dicsőségét a belőle épült itteni székesegyházak, a washingtoni Fehér Ház, a Novi dvor, a bécsi és a budapesti Parlament, a Diocletianus-palota, valamint a trogiri és sibeniki székesegyház épülete is hirdeti. A Brač szigeten található Bol messze földön a Zlatni rat strandjáról vált híressé, amely a szél és a hullámok irányától függően gyakran változtatja alakját. Bračon van még a Pustinja Blaca nevű lenyűgöző kolostor is, melyet a török elől menekülő glagolita papok építettek 1550-ben a sziklába vájva. A kolostor a saját teleszkópjával, valamint a Bécsből származó koncertzongorájával még ma is a sziget kulturális értelemben gazdag közép-kori életéről tanúskodik. A napsütötte Hvaron épp oly lenyűgöző a történelem és a művészet harmóniája, akár a levendula bódító illatától átitatott természeti szépségek. Itt található az Adriai-tenger valamennyi szigetének legnagyobb városi tere, az Európa első, 1612-ben épült közszínháza, az Arzenál, Petar Hektorović költő híres Tvrdalj palotája és persze körülöttük a napfényben fényesre koptatott utcakövek. Hvar szigetén
78
PRESS 2011
szinte soha nem szakad vége a mulatozásnak, hiszen a strandokon megkezdett bulizás az after beach partykon folytatódik a helyi kávézókban, és egy rövid vacsoraszünet beiktatása után a szabadtéri diszkóban éri el csúcspontját, majd ér véget valamikor a hajnali órákban. Ne lepődjünk meg, ha Hvaron valami világhírességbe botlunk! Šolta-sziget számos fürdőzésre hívogató öble és gasztronómiai kínálata a nyugodt családi nyaraláshoz ideális. Vis a szárazföldtől legtávolabb eső lakott sziget, amely a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a Mediterráneum tíz legérintetlenebb szigete közé tartozik. A sziget két fő települése Vis és Komiža. Vis rohanó világunktól távol eső városa – az Adria legrégebbi lakott települése – mindazok kedvelt célpontja, akik egy romlatlan tengermelléki kisváros adta nyugalomra áhítoznak. Komiža messze földön híres gasztronómiai különlegességéről és lezser életstílusáról. A Kék barlang (Modra špilja) az Adria legattraktívabb természeti jelensége, a Vis sziget közelében fekvő Biševo szigeten látható. A mindössze 17 méter széles és 31 méter hosszú barlangot csak csónakkal lehet megközelíteni a sziklák között vezető szűk tengeri szoroson keresztül. A napsugarak beszűrődnek a tengeralatti bejáraton és ezüst-kék színekkel világítják be a tengert és a benntartózkodó látogatókat. A barlang közvetlen közelében van a barátfóka egyetlen ismert élőhelye is.
ma közvetlen eme strandok fölött magaslik, és ezért mondják róla, hogy „a lába a tengerben, a homloka pedig a villámok között van”. Napos időben az 1762 méter magas Sveti Juraj hegy csúcsáról káprázatos panoráma nyílik egészen a legtávolabbi adriai szigetekre. Biokovo számos endemikus növény- és állatfaj számára biztosít élőhelyet. Szűkös legelőin még ma is hegyi kecskék barangolnak. Közismert még a nyári hajnalokon megfigyelhető tüneményes napfelkeltéiről is Az Imotski közelében fekvő Crveno és Modro tavak Dalmácia karsztvidékének legszebb hidrográfiai és morfológiai példái. Mindkét tavat a különleges formák, méretek és színek jellemzik, keletkezésük szerint pedig barlangi tavak közé sorolják őket, mivel az egykori barlangmennyezetek beomlásának következményeként jöttek létre. A karsztvidék különleges természeti szépségei közé tartozik a Cetinának az Omišban lévő forrásától a Radmanove mlinicéig nyolc kilométer hosszan kiterjedő szurdoka. Ezt a védett geomorfológia képződményt a Cetina a tengerig történő „utazása” közben teremtette meg. A Cetina alsó folyása a Mosor és az omiši Dinara közti agyagrétegbe mélyen beékelődve alkotta meg azokat az akár 300 méter magasságot is elérő szurdokfalakat, melyek minden adrenalin függő turistának kihívással szolgálnak.
DALMÁCIA - DUBROVNIKI RÉGIÓ Az idegenforgalmilag felkapott tengerpart és a rejtélyes Zagora A szigeteken kívül Közép-Dalmácia további ütőkártyáit képezik a csodálatos apró kavicsos és homokos strandok füzéréről, a nyugalmat és magányt biztosító öblökről elhíresült apró halászfaluk. Azon hegylánc, melynek egyik tagja Horvátország egyik legmagasabbika, választja el egymástól a hegyen túli Zagora kontinentális jegyeit a strandok délszaki világától. A Biokovo Természetpark masszívu-
www.tzdubrovnik.hr www.lastovo.org www.np-mljet.hr www.visitdubrovnik.hr www.visitkorcula.com www.mljet.hr www.tzcavtat-konavle.hr www.visitpeljesac.com Dubrovnik, a horvát tengerpart legdélebbi részén elterülő dubrovniki régió központja méltán viseli az „Adria gyöngyszeme”
79
PRESS 2011
elnevezést. Évszázados épületeinek és a várost övező várfalainak összhangjával valószerűtlen mesebeli látványként tárul elénk. Nehéz lenne egy szóval elmondani, mi teszi a dubrovniki térséget érdekessé – történelme, melynek során évszázadok óta a „Libertas” (szabadság) feliratú zászló lobog, vagy korszerű Riviérájának jelene, mely festői part menti helyek, legendákban és mítoszokban bővelkedő szigetek sokaságából és a Neretva smaragdzöld, termékeny deltájából tevődik össze. Ezen a lenyűgöző vidéken a történelem ma is él – épületeinek szépségével és fényűző műkincseivel, amelyeket ismert szobrászok, festők, építészek hagytak maguk után, úgy az olyan parányi helységekben, mint a Pelješac-félszigeten levő Stonban, Korčulán, a dubrovniki Zsupában, Konavliban vagy Trstenóban, akárcsak magában Dubrovnik városában. Mintha a villák és a nyaralók építése közben az emberi kéz és a természet egyetértve s karöltve jártak volna, kölcsönösen áthatva egymást. E szerencsés kapcsolat eredménye eme elegáns kultúrtörténeti desztináció. Cavtatban van az egyik legismertebb horvát festőművész és a modern horvát festészet egyik atyjának tartott Vlaha Bukovac szülőháza. A Bukovac Házat nem csak szép kialakítása és kertje, hanem a Bukovacok művészeti és családi hagyatékának őrzése miatt is érdekes. A dubrovniki kultúrtörténeti kaleidoszkópból érdemes megemlíteni Európa leghosszabb erődrendszerét, a 14. században épült Stoni falrendszert. A neretvamenti Vid településen lévő Narona ókori városmaradványa Horvátország déli részének legértékesebb, több mint 30 római műemlékből álló lelelte.
Ezt látni kell Dubrovnik Óvárosát elsősorban igen gazdag kulturális és történelmi öröksége miatt nevezik az Adria gyöngyszemének. Még a híres George Bernard Shaw jegyezte fel, hogy „azoknak, akik a földi paradicsomot keresik, Dubrovnikba kell jönniük”. Minden történelmi elbeszélés és legenda nyomot és feljegyzést hagyott hátra a város történelmi magvának kőhomlokzatain, a Stradun kövezetén, a környező utcácskákban, a város patrónusáról elnevezett Szent Vlah-templomban, az erődökön, köztük a 37 méter magas meredek kősziklára épült Lovrijenac-erődön. Az UNESCO védelme alatt álló történelmi város legfelismerhetőbb jellemzője azonban mégis érintetlen várfalai, melyek 1940 méter hosszan folytatólagosan kiépítve veszik körül a várost. Az erődökkel, bástyákkal, tornyokkal és különálló várakkal teli dubrovniki várfalak a mediterrán térség egyik legszebb és legerősebb erődítményrendszere. A várfalaknál tett séta a Város kőben rejlő szépségeinek valódi képét nyújtja, melyet a legismertebb dubrovniki utca, a Stradun ural. Ez a legrövidebb út a keleti és a nyugati városkapuk között. A város történelmi magva legnagyobb utcájának, a Stradunnak tiszta kőfelületei nagy városi rendezvények színhelye, melyek közül a legismertebbek a Dubrovni-
ki Nyári Játékok, és a 2009. óta az UNESCO szellemi örökség listáján szereplő Szt. Balázs ünnep. A Dubrovnik szépségeire és a Lokrum-szigetre nyíló pompás kilátásban lehet részünk a közeli Srđ hegyről, melyre/melyről félóránként indul a felújított függővasút, amely a város háztetői és a főutat szegélyező lankák fölé repít fel. A 4 perces menet során az utasok 405 méter magasra jutnak fel. A Srđ hegyen a turistákat két panorámaterasz, egy ajándékbolt, és egy bőséges ital- és ételkínálattal rendelkező snack bár várja. Az utóbbi években Dubrovnik víztérségében újonnan épült ún. dubrovniki karakák kezdtek el hajózni, melyek a Raguzai Köztársaság dicső, vállalkozó szellemű korából származó ősi utasszállító és kereskedelmi hajók hű utánzatai. A 16. század végén ugyanis a dubrovniki karaka a világ legnagyobb hajói közé tartozott. Ma kirándulókat visz a Dubrovnik környéki rejtett öblök és kis szigetek bejárására, valamint adriai „kalóztúrára”. Korčula városa – az azonos nevű sziget turisztikai központja – a híres világutazó, Marco Polo szülőhelyeként ismert. Még azoktól az időktől kezdve, amikor Marco Polo, a világtengerész útnak indult Korčula szigetéről, ez a vitézi kisváros egyfajta, szabályos vonalú kőszobrászati alkotássá lett. Ami különlegessé teszi, az az építészete, melynek megalkotói azt akarták, hogy a város „halcsont” mintájára sorakozó utcái napfényben fürödjenek a reggeli és a délutáni órák minden pillanatában, de ne a legnagyobb déli hőségben. Korčula az eredeti, 16. századi népviseletben táncolt hagyományos moreška, kumpanija és moštra nevű vitézi kardtáncok fesztiváljának színhelye. Korčulában a mai napig megrendezésre kerül a világutazó Marco Polo hírnevét éltető Nemzetközi Ének és Bor Fesztivál júliusban, illetve a Marco Polónak a korčulai kikötőbe történt behajózását felelevenítő történelmi játék májusban. Az 5.375 hektárnyi védett szárazföldi és környező tengeri területtel rendelkező Mljet sziget északnyugati részében terül el a Mljet Nemzeti Park. Maga a sziget három kilométer széles és 37 kilométer hosszú. A park területének nem kevesebb, mint 90 százalékát erdő borítja. Mljetet a rajta lévő tórendszer tette világhíressé. A Nagy tavat és a Kis tavat (Veliko i Malo jezero) egy keskeny vájat köti össze, melyen keresztül az ár-apály függvényében cserélődik a tengervíz. A csatorna felett ível át a Kis híd (Mali most). A Nagy tó közepén egy sziget van, rajta pedig a 12. századból való templom a Benedek-rendi kolostorral. A Nagy tó kiterjedése 145 hektár, max. mélysége 46 méter, a Kis tó pedig 24 hektáros, max. mélysége 29 méter. A tavak a tudósok és a laikus turisták garmadáját vonzzák. Mljeten öt -féle erdőközösség tenyészik. Az erdőkön túl további biológiai látványosságokat is találunk itt, úgy mint a part menti homokos dűnék, a part mentén illetve a sziget belsejében magasodó sziklák, valamint a szirtek garmadája.
80
PRESS 2011
Prirodna baština
A természet ajándékai
A térség természeti sajátságainak fő jellemzője az enyhe és meleg déli mediterrán éghajlat. Ezért buja mediterrán és szubtrópusi növényzet tenyészik itt, vonzó citrom-, narancs- pálma- és agavé ültetvényekkel. A viszonylag kis kiterjedésű partszakasz igen változatos – a meredek, sziklás parttól, a mély öblöktől a homokos strandokig, a termékeny mezőktől a tenger széléig ereszkedő magas hegyekig minden előfordul. A tenger alatti világ pedig a legszebb vörös korallok csodálatos világát tárja a szerencsések elé. Trsteno Dalmácia legrégibb (1502-ből származó) rendezett reneszánsz díszkertje, ma Horvátoszág tengerparti részének egyetlen arborétuma. Olyan egzotikus növényekben gazdag, mint amilyen az eukaliptusz és a kámforfa. Két, 400 évesnél öregebb óriásplatánja fajtájuk egyedülálló példányai Európában. A kertet bájos barokk szökőkút díszíti Neptunés nimfa-alakokkal.
A szomszédos Boszniából és Hercegovinából érkező szilaj Neretva folyó a Ploče, Opuzen és Metković városok alkotta termékeny torkolatnál ömlik a tengerbe, kifejezetten bőtermő talajú mezőgazdasági területet hozva létre, mely mandarinerdőkkel és dinnyeföldekkel borított. A folyó maga a messze földön híres angolnák és pérhalak tanyája, mivel ezen a területen az édesvíz a tengervízzel keveredik. A Neretva sással benőtt folyóágain a hagyományos neretvai, „trupice”-nek nevezett kishajókkal hajózhatunk a neretvai szafarin. Eközben a térség sajátságos csendjét időnként csak a mocsár fölött szálló madarak hangja töri meg. Vid, Prud és Orepak helységeknél madárrezervátumok találhatók, melyekben a madarak áttelelnek, míg a Neretva deltájának délkeleti része számos halfajta ívóhelye.
Mljet, Lastovo szigetek, valamint az Elafiti-szigetcsoportot képező Šipan, Lopud és Koločep csodálatos tájaikkal és fürdőhelyeikkel rengeteg turistát, valamint a természet szerelmeseit vonzzák. Lastovosziget a parttól való távolsága miatt lakatlannak hat, s úgy tűnik, mintha az ég és a nyílt tenger kékjébe merülne. Számtalan mezeje, buja erdői, a környező gyönyörű sziget- és szirtkoszorúja, rejtett öblei és halainak bősége miatt a rómaiak Császár-szigetnek nevezték. A lastovói szigetcsoport 2006-ban lett Horvátország tizenegyedik természeti parkja. A 46 kis szigetből és szirtből álló Lastovoi szigetcsoport természetvédelmi terület. Lastovo Európa egyik legsötétebb helye, s az idelátogatók az Európa egét szennyező közvilágítás fénye nélkül kémlelhetik a csillagokat, a bolygólat és a Tejútat.
A Malostoni öböl megkerülhetetlen hely, amellyel a természet megajándékozta a dubrovniki partszakaszt, s a szárazföld felőli természetes tápsóáramlása miatt ismert kagylótelep. Különösen a környező éttermekben tálalt és a nagyobb városközpontokba szállított stoni osztriga híres messze földön. A Pelješac-félsziget remekbe szabott borairól is nevezetes. A pelješaci borok jó hírét a Dingač Borgazdaság alapozta meg, melynek azonos nevű (dingač) bora 1961-ben az akkori Jugoszlávia első eredet védett bora lett. Pelješac boros hírnevét hat évvel később a postup öregbítette tovább, amely szintén elnyerte az eredetvédettséget. A Pelješascon kínálkozó borlehetőségek az elmúlt években számos külföldi befektetőt vonzottak a szigetre.
81
PRESS 2011
XI. STATISZTIKA TURISTÁK ÉS VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA KÜLDŐORSZÁGOK SZERINT- 2010. I – XII 2009 / I – XII 2010 Turisták száma
Vendégéjszakák Index
Index
I.–XII. 2010.
I.–XII. 2010. I.–XII. 2010. átlagos I.–XII. 2009. struktúra vendégéjvendészaka géjszakák, küldőország % szerint
I.–XII. 2009. I.–XII. 2009. I.–XII. 2010. Összesen Belföldi Külföldi Ausztria Belgium BoszniaHercegovina Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtrország Fehéroroszország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Macedónia Magyarország Málta Montenegro Nagy-Britannia Németország
I.–XII. 2009.
I.–XII. 2010.
10 270 490 1 576 694 8 693 796 776 450 93 913
10 604 116 1 493 374 9 110 742 810 340 103 341
103,2 94,7 104,8 104,4 110,0
54 988 432 5 758 924 49 229 508 4 258 338 509 980
56 416 379 5 424 058 50 992 321 4 420 058 545 342
102,6 94,2 103,6 103,8 106,9
100,0 9,6 90,4 8,7 1,1
5,3 3,6 5,6 5,5 5,3
212 505
217 051
102,1
1 077 624
1 047 909
97,2
2,1
4,8
34 678 1 194 578 517 76 068 7 352 3 547 24 612 393 192 18 570 296 086 1 638 1 638 417 849 23 514 23 514 3 745 30 421 298 359 1 485 9 089 229 068 1 463 281
29 586 1 292 605 732 77 412 5 464 2 605 27 145 388 320 32 567 285 257 1 562 1 562 454 445 20 029 20 029 4 152 23 376 297 667 1 265 9 798 241 217 1 525 133
85,3 108.2 104.7 101.8 74.3 73.4 110.3 98.8 175.4 96.3 95,4 95.4 108.8 85,2 85.2 110.9 76.8 99.8 85.2 107.8 105.3 104.2
70 899 3 692 3 961 828 562 683 24 159 20 001 95 110 1 510 894 42 522 2 424 071 5 245 5 245 2 685 037 82 665 82 665 15 630 139 427 1 594 794 6 490 31 960 1 191 571 11 166 827
58 791 3 738 4 170 084 567 053 19 860 17 986 108 557 1 464 114 70 697 2 244 521 4 825 4 825 2 895 162 70 692 70 692 17 345 98 967 1 604 753 5 544 29 917 1 172 720 11 476 383
82,9 101.2 105.3 100.8 82.2 89.9 114.1 96.9 166.3 92.6 92,0 92 107.8 85,5 85.5 111 71 100.6 85.4 93.6 98.4 102.8
0,1 0 8.2 1.1 0 0 0.2 2.9 0.1 4.4 0,0 0 5.7 0,1 0.1 0 0.2 3.1 0 0.1 2.3 22.5
2 2.9 6.9 7.3 3.6 6.9 4 3.8 2.2 7.9 3,1 3.1 6.4 3,5 3.5 4.2 4.2 5.4 4.4 3.1 4.9 7.5
82
PRESS 2011
TURISTÁK ÉS VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA KÜLDŐORSZÁGOK SZERINT- 2010. I – XII 2009 / I – XII 2010 Turisták száma
Vendégéjszakák Index
Index
I.–XII. 2010.
128.5 96.3 135.3 108 89.5 117.3 115 105.4 101.9 106 105.6 182.5 140.7
I.–XII. 2009. 387 475 4 925 252 1 051 991 58 214 294 486 360 003 550 120 628 127 433 445 1 974 402 5 512 808 61 206 246 630
I.–XII. 2010. 489 923 4 731 832 1 375 981 70 060 253 556 423 468 613 441 637 408 419 553 2 084 013 5 885 315 115 659 346 005
I.–XII. 2010. I.–XII. 2010. átlagos I.–XII. 2009. struktúra vendégéjvendészaka géjszakák, küldőország % szerint 126.4 1 5.8 96.1 9.3 4.6 130.8 2.7 8.3 120.3 0.1 2.5 86.1 0.5 4.4 117.6 0.8 2 111.5 1.2 4.1 101.5 1.3 5.4 96.8 0.8 4.8 105.6 4.1 6.7 106.8 11.5 5.8 189 0.2 3.1 140.3 0.7 6.9
I.–XII. 2009. Norvégia Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbia Szlovákia Szlovénia Törökország Ukrajna Más európai országok Dél-afrikai Köztársaság Más afrikai országok Kanada USA Más észak-amerikai országok Brazília Más dél- és középamerikai országok Dél-Korea Izrael Japán Kína Más ázsiai országok Ausztrália Új-Zéland Más óceániai országok
I.–XII. 2009. I.–XII. 2010. 66 269 85 135 1 057 893 1 018 375 121 971 164 999 26 087 28 171 64 536 57 761 180 013 211 094 129 737 149 176 112 613 118 682 85 211 86 797 292 450 310 031 962 604 1 016 572 20 594 37 590 35 720 50 258
16 978
24 114
142
53 763
73 143
136
0.1
3
5 114
5 715
111,8
22 816
23 285
102,1
0,0
4,1
5 114
5 715
111.8
22 816
23 285
102.1
0
4.1
34 763 118 996
41 483 132 751
119.3 111.6
98 933 314 442
114 692 341 398
115.9 108.6
0.2 0.7
2.8 2.6
1 419
2 380
167.7
4 095
7 841
191.5
0
3.3
14 671
17 788
121,2
38 014
45 691
120,2
0,1
2,6
14 671
17 788
121.2
38 014
45 691
120.2
0.1
2.6
10 407 7 534 163 173 7 534 24 906 51 452 2 910
18 483 13 195 147 119 13 195 39 916 64 526 3 386
177.6 175,1 90.2 175.1 160.3 125.4 116,4
14 824 15 479 221 002 15 479 61 726 128 472 6 161
25 786 23 143 204 422 23 143 99 967 157 872 7 347
173.9 149,5 92.5 149.5 162 122.9 119,3
0.1 0,0 0.4 0 0.2 0.3 0,0
1.4 1,8 1.4 1.8 2.5 2.4 2,2
2 910
3 386
116.4
6 161
7 347
119.3
0
2.2
Quelle: Staatliches Statistikamt
83
PRESS 2011
XIII. KÜLKÉPVISELETEK JEGYZÉKE Kroatische Zentrale fur Tourismus Rumfordstr. 7, 804x69 MUNCHEN, DEUTSCHLAND tel: +49 89 22 33 44 fax: +49 89 22 33 77 e-mail:
[email protected]
Oficina de Turismo de Croacia Calle Claudio Coello 22, esc. B, 1°C, 28001 MADRID, ESPANA tel.: +34 91 781 5514 fax.: +34 91 431 8443 e-mail:
[email protected]
Kroatische Zentrale fur Tourismus Hochstr., 43, 60311 FRANKFURT, DEUTSCHLAND tel: +49 69 238 5350 fax: +49 69 2385 3520 e-mail:
[email protected]
Horvát Idegenforgalmi Közösség Akadémia u. 1., 1054 BUDAPEST, MAGYARORSZÁG tel/fax: +36 1 267 55 88; +36 1 267 55 88 e-mail:
[email protected]
Ente Nazionale Croato per il Turismo Piazzetta Pattari 1/3, 20122 MILANO, ITALIA tel: +39 02 86 45 44 97 fax: +39 02 86 45 45 74 e-mail:
[email protected]
Kroatische Zentrale fur Tourismus Am Hof 13, 1010 WIEN, OSTERREICH tel: +43 1 585 38 84 fax: +43 1 585 38 84 20 e-mail:
[email protected]
Ente Nazionale Croato per il Turismo Via Dell’Oca 48, 00186 ROMA, ITALIA tel: +39 06 32 11 0396 fax: +39 06 32 11 1462 e-mail:
[email protected] Chorvatske turisticke sdruženi Krakovska 25, 110 00 PRAHA 1, ČESKA REPUBLIKA tel: +420 2 2221 1812 fax: +420 2 2221 0793 e-mail:
[email protected];
[email protected] Office National Croate de Tourisme 48, Avenue Victor Hugo, 75116 PARIS, FRANCE tel: +33 1 45 00 99 55 fax: +33 1 45 00 99 56 e-mail:
[email protected] Office National Croate du Tourisme Vieille Halle aux Bles 38, 1000 BRUXELLES, BELGIUM tel: +32 255 018 88 fax: +32 251 381 60 e-mail:
[email protected]
Chorvatske turisticke združenie Trenčianska 5, 821 09 BRATISLAVA, SLOVAKIA tel: +421 2 55 562 054 fax: +421 2 55 422 619 e-mail:
[email protected] Croatian National Tourist Office 350 Fifth Avenue, Suite 4003, NEW YORK 10118, U.S.A. tel: +1 212 279 8672 fax: +1 212 279 8683 e-mail:
[email protected]
Croatian National Tourist Office 2 Lanchesters, 162-164 Fulham Palace Road LONDON W6 9ER, UNITED KINGDOM tel: +44 208 563 79 79 fax: +44 208 563 26 16 e-mail:
[email protected]
84
PRESS 2011
Narodowy Ośrodek Informacji Turystycznej Republiki Chorwacji IPC Business Center, ul. Koszykowa 54, 00-675 WARSZAWA, POLSKA tel: +48 22 828 51 93 fax: +48 22 828 51 90 e-mail:
[email protected]
Kroatiska Turistbyran Kungsgatan 24, 11135 STOCKHOLM, SVERIGE tel: +46 853 482 080 fax: +46 820 24 60 e-mail:
[email protected]
Kroatisch Nationaal Bureau Voor Toerisme Nijenburg 2F, 1081 GG AMSTERDAM, NETHERLANDS tel: +31 20 661 64 22 fax: +31 20 661 64 27 e-mail:
[email protected]
Hrvaška turistična skupnost Gosposvetska 2, 1000 LJUBLJANA, SLOVENIJA tel: +386 1 23 07 400 fax: +386 1 230 74 04 e-mail:
[email protected]
Kroatische Zentrale fur Tourismus Badenerstrasse 332, 8004 ZURICH, SWITZERLAND tel: +41 43 336 20 30 fax: +41 43 336 20 39 e-mail:
[email protected]
Croatian National Tourist Board Japan Ark Hills Executive Tower N613 Akasaka 1-14-5, Minato-ku Tokyo 107-0052 tel: 0081 03 6234 0711 fax: 0081 03 6234 0712 e-mail:
[email protected]
Хорвaтckoe туристическое соовщество Краснопресненская наб. 12, подъезд 6, офис 1502 123610 МОСКВА, POCC ИЯ ТЕЛ: +7 495 258 15 07 ФАКС: +7 495 258 15 08 e-mail:
[email protected]
Fotók: Milan Babić, Marijo Bandić, Mario Brzić, Andrija Carli, Đani Celija, Damir Fabijanić, Ljubo Gamulin, Sergio Gobbo, Ivan Hreljanović, Damil Kalogjera, Braslav Karlić, Juraj Kopač, Renco Kosinožić, Boris Kragić, Nino Marccuti, Damir Martinović, Dragutin Olvitz, Ivo Pervan, Saša Pjanić, Mario Romulić & Dražen Stojčić, Zlatko Ramničer, Nenad Reberšak, Zvonimir Tanocki.
85
