„PRECÍZ” Információs füzetek Információk, Módszerek, Ötletek és Megoldások a „Precíz” Integrált Ügyviteli Információs rendszerhez
2. Előleg és barter
1999 augusztus (mod. 2009.07.)
Előleg Az előleg ÁFA köteles ezért számla adási kötelezettséggel jár, ezért első lépés az előleg számla elkészítése és könyvelése.
Előleg számla kiállítás: T31 Vevők (B) (*)
K441 V.Előleg (N) (*)
K 467 Fiz. ÁFA (Á)
Az előleg befizetésre kerül bankban vagy pénztárban. Előleg befizetés
T38 Pénz eszk. (B)
K31 Vevők (B) (*)
A teljesítés követően elkészülő végszámlán feltüntetjük a befizetett előleget és így a számlán levezetjük az előleg könyvelést.
Végszámla kiállítás T31 Vevők (E)
K9 Árbevétel (N)
K467 Fiz. ÁFA (Á)
T441 V.Előleg (E) (*)
K467 Fiz. ÁFA (EÁ)
Használt kódók: (B): Bruttó érték (N): Nettó érték (Á): ÁFA érték (‐E): Előleggel csökkentett számlaérték (E): Előleg értéke (EÁ): Előleg ÁFA értéke (*): Folyószámla analitika (partnerkód)
2
Barter A barter szerződést (megállapodás) követően beérkezik a költség számla. A barter szerződés egyedi azonosítójával kell a számlaszámot (folyószámla rendezéshez) rögzíteni.
Beérkező számla könyvelés T1,5 Beruház., Költség (N)
K449 Barter ügyfél (B) (*)
T466 Visszaig.ÁFA (Á)
Barterhez kapcsolódó teljesítés Kimenő számla könyvelése K449 Barter ügyfél (B) (*)
K9 Árbevétel (N) (*)
K467 Fiz. ÁFA (Á)
A közös analitikus vezérszámla alatt a barter szerződéshez tartozó beérkező és kimenő szám‐ lák egymáshoz, szerződésszámmal kapcsolva megtalálhatok. A folyószámla analitikában ponto‐ san nyomon követhetők, hogy még mennyi és milyen értéket képviselnek a nyitott barter szer‐ ződések. Működési feltétel, hogy barter ügylethez kapcsolódó kimenő és beérkező számlák különálló iktató könyvben kerüljenek rögzítésre.
3
53/1999. Számviteli kérdés A vevőtől kapott előleg áfa tartalmát nem szerepeltetjük könyveinkben a vevő től kapott előlegek között. Eljárásunk megfelele a számviteli törvény előírásai nak? A kérdésben megfogalmazott előlegkönyvelési módszer nem felel meg a számviteli előírások‐ nak. A számviteli törvény 1. számú mellékletének 19. pontja szerint ugyanis a vevőktől kapott előleget a befolyt összegben kell kimutatni. A törvényi előírás szerint tehát a vevőktől kapott előleg áfáját is tartalmazó teljes összegét kell a kötelezettségek között a könyvekben szerepel‐ tetni. Az előleg könyvelése a következő módon történhet: (A feltüntetett számlaszámok a javasolt számlatükör szerint értendők.) T 381‐384
K 441
Az előleg jóváírásának könyvelése a számlát helyettesí‐ tő okmány és a pénztárbizonylat, illetve a bankbizonylat alapján, teljes összegben.
T 369‐
K 467
Az előleg összegében levő, fizetendő általános forgalmi adó könyvelése a számlát helyettesítő okmány alapján.
T 31‐
K 91‐94 ‐ 467
A számlázott, elismert teljesítés könyvelése a számla alapján, az általános forgalmi adó felszámításával.
T 441‐
K 31
A vevőtől kapott előleg levonása (beszámítása) a vevő‐ követelésből.
T 467‐
K 369
A fizetendő általános forgalmi adó helyesbítése az elő‐ leg összegében lévő, már elszámolt általános forgalmi adó összegével. (A számlázás könyvelésekor a 467‐es számlán az ellenértékhez kapcsolódó teljes általános forgalmiadó‐fizetési kötelezettség megjelent.)
4
34/2000. Számviteli kérdés Hogyan kell az anyagvásárláshoz kapcsolódó előlegről adott "előlegszámlát" ér telmezni és elszámolni? A számviteli törvény adott előlegre vonatkozó előírásai szerint készletekre adott előlegként csak a szállítónak ilyen címen átutalt, kifizetett ‐ a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó ‐ összegeket lehet kimutatni. [Számviteli törvény 1. számú mel‐ lékletének 6. pontja] Erről a gazdasági eseményről pedig nem "előlegszámlát", hanem számlát helyettesítő okmányt kell kiállítania az előleg átvevőjének [áfatörvény 43. §‐ának (3) bekezdé‐ se]. A számlát helyettesítő okmány tartalmi kellékei az áfatörvény 13. §‐ának 18. pontjában ta‐ lálhatóak. "Előlegszámlát" sem a számviteli törvény, sem az áfatörvény nem nevesít, elnevezése indokolatlan. Ebben az esetben a számla a gazdasági esemény (a termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás) teljesítésének, a számlát helyettesítő okmány az előleg átvételének a bi‐ zonylata. A realizált teljesítményről a termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás teljes el‐ lenértékét tartalmazó számlát kell kiállítani abban az esetben is, ha ezt megelőzően már történt előlegfizetés. A fizetett előleget a kapott számla elszámolásával egyidejűleg kell visszavezetni a termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettség csökkentésével (beszámításával). A készletekre adott előleg könyvelése a következő módon történhet: (A fel‐ tüntetett számlaszámok a javasolt számlatükör szerint értendők.) 1. T 352 ‐ K 381‐384
A készletekre adott előleg levonható előzetesen felszámított áfát nem tartalmazó összegének elszámolása, a számlát helyettesítő okmány alapján.
2. T 466 ‐ K 381‐384
Az előleghez kapcsolódó levonható előzetesen felszámított áfa elszámolása.
3. T 21‐25 ‐ K 442‐445 466
A számlázott, elismert teljesítés könyvelése a számla alapján, illet‐ ve a levonható előzetes en felszámított áfa teljes (a számla összege utáni) összegének elszámolása.
4. T 442‐445 ‐ K 352
A készletekre adott előleg könyv szerinti értéke átvezetésének könyvelése a készletek szállítói számláinak kiegyenlítésére, a kész‐ letek szállítói számlájának könyvelésével egyidejűleg.
5. T 442‐445 ‐ K 466
A levonható előzetesen felszámított áfa helyesbítése (a 2. tétellel azonos összegben).
6. T 442‐445 ‐ K 381‐ 384
A fennmaradó szállítói kötelezettség kiegyenlítése.
A készletekre adott előleg összegébe (az átadott, átutalt összegbe) az áfatörvény rendelkezé‐ sei miatt beleértendő a levonható előzetesen felszámított áfa összege, de azt nem lehet (a ve‐ vőktől kapott előleg elszámolásától eltérően) a készletekre adott előlegek számla egyenlegében szerepeltetni, hanem a fenti módon az adott előlegből levonva kell elszámolni. Az előleg számviteli elszámolásával, illetve az előleg áfatörvény szerinti értelmezésével kap‐ csolatban további információkat kaphatnak az ISZ 52/1999/6. és az ISZ 53/1999/6. időszerű kérdésekből.
5
