PRAVILNIK O ZAVRŠNIM ISPITIMA NA OSNOVNIM I DIPLOMSKIM AKADEMSKIM STUDIJAMA KOJE SE IZVODE NA UČITELJSOM FAKULTETU NA MAĐARSKOM NASTAVNOM JEZIKU

Универзитет у Новом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11 Tel: 024/624-444

Fax: 024/624-424

Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka Strossmayer utca 11. Web: www.magister.uns.ac.rs

E-mail: [email protected]

Na osnovu ĉlana 30. stav 6. Zakona o visokom obrazovanju („Službeni glasnik“ RS broj: 76/05, 100/2007autentiĉno tumaĉenje, 97/2008 i 44/2010) i ĉlana 52. Akta o organizacij i radu Uĉiteljskog fakulteta na maĊarskom nastavnom jeziku u Subotici, Nastavno-nauĉno veće Fakulteta na 34. sednici održanoj dana

28.02.2012. godine usvojilo je i upućuje Savetu Fakulteta na usvajanje: PRAVILNIK O ZAVRŠNIM ISPITIMA NA OSNOVNIM I DIPLOMSKIM AKADEMSKIM STUDIJAMA KOJE SE IZVODE NA UČITELJSOM FAKULTETU NA MAĐARSKOM NASTAVNOM JEZIKU Ĉlan 1. Ovim Pravilnikom se ureĊuje naĉin polaganja završnog ispita na osnovnim akademskim studijama i diplomskog ispita na diplomskim akademskim studijama. Ĉlan 2. Predmeti iz kojih je moguće odabrati temu za završni, odnosno diplomski rad i bodovna vrednost završnog, odnosno diplomskog rada, izražena u ESPB bodovima, utvrĊeni su studijskim programima osnovnih i diplomskih studija. Ĉlan 3. Student podnosi prijavu za izradu završnog, odnosno diplomskog rada, na propisanom obrascu. Prijava se podnosi odgovarajućoj katedri, putem studentske službe. Student osnovnih akademskih studija ima pravo da predloži temu za završni rad i mentora ukoliko je overio sedmi semester. Student master studija predlaže temu diplomskog rada i mentora, ukoliko je overio prvi semester za prvu godinu studija. Ĉlan 4. Nastavno-nauĉno veće Fakulteta, pre poĉetka školske godine, za svaki studijski program utvrĊuje listu tema završnih, odnosno diplomskih radova. Lista tema završnih, odnosno diplomskih radova, oglašava se na sajtu Fakulteta. Student je obavezan da u prijavu unese taĉne podatke i naznaĉi predmet iz koga želi da radi završni, odnosno diplomski rad, vodeći raĉuna da se predložena tema nalazi na listi završnih, odnosno diplomskih radova. Ĉlan 5. Odluku o odobrenju teme završnog, odnosno diplomskog rada i odreĊivanju mentora donosi katedra. Šef katedre i mentor svojim potpisom na prijavi potvrĊuju odobrenje teme i mentora završnog, odnosno diplomskog rada. Odluku o odobrenju teme završnog, odnosno diplomskog rada i odreĊivanju mentora, sekretar katedre dostavlja Studentskoj službi.

Ĉlan 6. Završni, odnosno diplomski rad student radi samostalno, uz redovno konsultovanje sa mentorom. Po završetku rada student podnosi mentoru rad (rukopis) na završni pregled. Rad se smatra završenim kada student o tome dobije usmenu saglasnost mentora. Kada dobije usmenu saglasnost mentora student vrši tehniĉku obradu, umnožavanje u potrebnom broju primeraka i povezivanje završnog rada. Student uz prijavu za odbranu završnog, odnosno diplomskog rada predaje Studentskoj službi rad u ĉetiri istovetna primeraka (po jedan za svakog ĉlana komisije i za biblioteku Fakulteta) Završni rad se predaje i u elektronskoj verziji PDF formata. Naslov rada i sažetak se piše na srpskom, engleskom i maĊarskom jeziku. Student garantuje svojim potpisom da nije preuzeo ni jedan deo svog rada. U sluĉaju ako se ispostavi da je delo plagijat ili sliĉno odgovornost NE snosi Fakultet, komisija ili mentor VEĆ ISKLJUĈIVO STUDENT. Ĉlan 7. Pravo na odbranu završnog, odnosno diplomskog rada student stiĉe kad položi sve ispite, ispuni sve ostale obaveze utvrĊene studijskim programom i razduži se u biblioteci Fakulteta, što dokumentuje potvrdom. Pre utvrĊivanja datuma odbrane završnog rada, nadležni referent za studentska pitanja vrši reviziju studentskog kartona i proverava ima li formalno-pravnih ili zakonskih smetnji za izlazak na odbranu završnog rada. Ispunjenost formalno-pravnih i zakonskih uslova za odbranu završnog rada overavaju šef studentske službe i prodekan za nastavu. Student može braniti završni, odnosno diplomski rad u svim ispitnim rokovima previĊenim Statutom Fakulteta ili u drugim utvrĊenim terminima.. Ĉlan 8. Katedra daje odobrenje za izlazak na odbranu završnog, odnosno diplomskog rada i imenuje komisiju za odbranu rada. Ukoliko je odobren izlazak na odbranu završnog, odnosno diplomskog rada, referent za studentska pitanja obaveštava kandidata najkasnije sedam dana pre datuma odbrane. Danom obaveštavanja kandidata obaveštava se i javnost preko oglasne table Fakulteta. Ĉlan 9. Ĉlanovi komisije za odbranu završnog, odnosno diplomskog rada su dužni da rad pregledaju i pripreme se za javnu odbranu. Nakon pregleda rada ĉlanovi komisije, izuzev mentora koji je dao svoju saglasnost na rad, mogu iskazati svoje primedbe i zahtevati da student izvrši odreĊene ispravke. Odluku o opravdanosti primedbi i potrebu za ispravkama rada procenjuje mentor. Mentor može odluĉiti da: - obim i karakter iskazanih primedbi ne zahteva ispravke rada i da se one prevaziĊu u toku javne odbrane, odnosno - obim i karakter iskazanih primedbi zahteva ispravke rada, pri ĉemu se studentu ostavlja rok za ispravke. Mentor svoju odluku saopštava ĉlanovima komisije i studentu. Ĉlan 10. U sluĉaju spreĉenosti da u zakazano vreme uĉestvuje u odbrani, ĉlan komisije o tome obaveštava šefa katedre, koji je dužan da odredi zamenu.

Ĉlan 11. U sluĉajevima kada je utvrĊena potreba za ispravkom elaborata završnog, odnosno diplomskog rada na osnovu primedbi ĉlanova komisije, kada je mentor rada spreĉen da prisustvuje odbrani i kada nije moguće odrediti zamenu za odsutnog ĉlana komisije, šef katedre odlaže odbranu i ponovo je zakazuje kada se za to steknu uslovi. Ĉlan 12. Ispitna komisija utvrĊuje uspeh studenta na odbrani završnog, odnosno diplomskog rada ocenom od 6 (šest) do 10 (deset). O toku odbrane završnog, odnosno diplomskog ispita, vodi se zapisnik na propisanom obrascu. Zapisnik o odbrani završnog, odnosno diplomskog rada, potpisuju svi ĉlanovi komisije. Predsednik komisije dostavlja Studentskoj službi pravilno popunjen i potpisan zapisnik o odbrani završnog, odnosno diplomskog rada. Studentska služba vodi evidenciju o odbranjenim završnim, odnosno diplomskim radovima. Studentska služba jedan primerak odbranjenog završnog, odnosno diplomskog rada dostavlja biblioteci Fakulteta sa prilogom u elektronskoj PDF formatu (cd). Ĉlan13. Kandidat koji nije uspešno odbranio završni, odnosno diplomski rad, upućuje se da ponovo podnese prijavu za polaganje završnog, odnosno diplomskog ispita, i ima obavezu da promeni temu rada. Ĉlan 14. Sastavni deo ovog Pravilnika ĉine: Prilog 1. Uputstvo o izradi i odbrani završnog, odnosno diplomskog rada. Prilog 2. Model prve strane (forme) rada na srpskom i na maĊarskom jeziku Ĉlan 15. Ovaj Pravilnik stupa na snagu osmog dana od dana objavljivanja na oglasnoj tabli Fakulteta.

v.d. Dekan Učiteljskog fakulteta na maĎarskom nastavnom jeziku u Subotici Doc.dr. Marta Takač

- Objavljeno na internet stranici Fakulteta 3.04.2012. godine. - Pravilnik stupa na snagu 15.03.2012. godine.

Predsednik Saveta Učiteljskog fakulteta na maĎarskom nastavnom jeziku u Subotici Doc.dr. Josip Lepeš

Prilog 1.

UPUTSTVO ZA IZRADU ZAVRŠNOG, ODNOSNO DIPLOMSKOG RADA Završni, odnosno diplomski rad je pisani elaborat koji student samostalno radi, uz konsultacije sa mentorom. Tema rada mora biti jasna, odmerena u pogledu obima, mogućnosti studenta da temu obradi na ozbiljnom struĉnom nivou, kao i materijalnih uslova i sredstava koje obrada teme zahteva. Student bira temu završnog, odnosno diplomskog rada sa odobrene liste završnih, odnosno diplomskih radova, koja je objavljena na sajtu Fakulteta. Tema treba da je u vezi sa sa vaspitno obrazovnim radom u nižim razredima osnovne škole odnosno vaspitno obrazovnim radom u predškolskim ustanovama. Odobrena tema završnog, odnosno diplomskog rada obraĊuje se tako što student navodi teorijske osnove problematike i njenog prouĉavanja,a ako je predvideo prikazuje i osnovne rezultate svojih istraživanja, opiše plan svog istraživanja, saopšti sreĊene rezultate svoga istraživanja i ukaže na mogućnosti primene. Iako je završni, odnosno diplomski rad prevashodno samostalni rad studenta, izuzetno je važna uloga mentora u svim fazama izrade rada, od izbora teme, do interpretacije rezultata. U zavisnosti od prirode problema koji je izabran za temu završnog, odnosno diplomskog rada, student, u saradnji sa mentorom, konkretizuje ciljeve i zadatke rada, postavlja teorijski okvir, operacionalizuje sadržaje i oblikuje strukturu rada. Završni, odnosno diplomski rad bi trebalo da sadrži izvesne elemente novog, posebno inovativnog za primenu u praksi. Novine mogu biti empirijski podaci koje je student prikupio, koristeći struĉnu i nauĉnu metodologiju, može se odnositi na nove interpretacije poznatih podataka, kao i na samostalnu obradu svojih rezultata, zatim na primenu poznatih podataka, metoda ili oblika rada u novim situacijama, izradu praktiĉnog rada i drugo. Završni, odnosno diplomski rad podrazumeva pretežno interdisciplinarno utemeljenje, s obzirom na prirodu rada u vaspitno-obrazovnim ustanovama. To znaĉi da sadrži psihološke, pedagoške, didaktiĉkometodiĉke i užestruĉne aspekte. Rad mora da zadovolji osnovne metodološke osnove: da se za svaku tvrdnju pronalaze i navode dokazi, da organizuje naĉin rada kojim se došlo do odreĊenih saznanja, da upućuje i na druge moguće puteve rešenja, na primenu odreĊenih principa i rešenja koji su nauĉno priznati. Završni, odnosno diplomski rad, obimom treba da odgovara predviĊenom broju ESPB bodova za njegovu izradu (1 ESPB bod je ekvivalent za 15 ĉasova rada).

2. STRUKTURA ZAVRŠNOG, ODNOSNO DIPLOMSKOG RADA

ÚTMUTATÓ a diplomadolgozat, mesterdolgozat kidolgozásához

Tartalmi és formai követelmények A diplomadolgozat, mesterdolgozat (a tovvćbiakban: szakdolgozat) a Tanítóképző Karon szerzett ismeretek, jártasságok eredményességének egyik mutatója. A hallgató a szakdolgozat – vezetőtanár (témavezető, konzulens, mentor) irányítása mellett történő – önálló elkészítésével, a záróvizsgán való megvédésével igazolja, hogy -képes egy probléma megfogalmazására, -képes különböző szaktárgyakban tanultakat komplexen látni és alkalmazni, -képes önálló vizsgálatra, -képes a szakirodalomban tájékozódni, -a tanultakat egy konkrét feladat megoldásánál alkalmazni tudja, -a téma feldolgozásakor képes adatokat, forrásokat elemezni, módszereket alkalmazni, -képes új következtetéseket levonni, javaslatokat tenni, -képes jó stílusban, szakszerűen fogalmazni, -képes egy önálló munka megalkotására. A szakdolgozat készítésének az a célja, hogy a hallgató tudományos adatgyűjtésben és az anyag rendszerezésében és értékelésében való jártassága fokáról tájékoztasson, továbbá lehetőséget adjon annak megállapítására, hogyan tudja szakmai, pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismereteit egységes rendszerben fölhasználni. A szakdolgozat témájául csak az oktató-nevelő munkával kapcsolatos tartalmak jöhetnek számításba. A szakdolgozat témáját az illető tanárral (a továbbiakban vezetőtanárral, mentorral) kell megbeszélni, a kiírt és az oktatási-tudományos tanács által elfogadott témákból kell választani. A témaválasztás döntő. Ismerős, pontosan körülhatárolható kell, hogy legyen, az odavonatkozó irodalom pedig hozzáférhető legyen. Olyan témát válasszunk, mely megfelel az érdeklődésünknek, elegendő hozzáférhető forrás áll rendelkezésünkre, a téma és a felhasználásra kerülő irodalom feleljenek meg a mi ismeretbeli és intellektuális szintünknek. A téma valójában egy probléma, melyet a munkában értelmezünk és megoldunk. Lehetőleg újszerű legyen, olyan, amit még senki sem dolgozott fel. azaz olyat alkossunk, ami új, érdekes a szakma szempontjából, aktuális, és jól hasznosítható. Fontos tehát meghatározni kutatásunk célját. A JÓ TÉMAVÁLASZTÁS FÉL SIKER!

A témaválasztást a cím meghatározása követi. A cím fejezze ki a dolgozat témájának, a felvetendő problémának a lényegét, ha lehet, röviden, tömören és érdeklődést keltően. A kidolgozott témának tudományos igényességűnek kell lennie, önálló gondolatokat és szempontokat is kell tartalmaznia. Tartalmi kivonatokat nem fogadhat el a bizottság. Ehhez ismerni kell a vonatkozó szakirodalmat, és alkalmazni a tudományos dolgozat formai elemeit (lásd a folytatásban). Az anyaggyűjtés különböző: előzetes („puhatolózás”), közvetlen – elsődleges dokumentumok áttanulmányozása – és közvetett, másodlagos – lexikonok, számítógépes adatbázis, kézikönyvek felhasználása. A szakirodalom felkutatása, gyűjtése során alkalmazható módszerek: A „szakirodalomlánc” módszere – egy összegző művel kezdjünk, melynek bibliográfiája nyomán lehet tovább kutatni; A „szerzőkövetés” módszere – ha megtaláljuk azt a szerzőt, aki átfogóan foglalkozott az adott témával, érdemes az ő művein végighaladni; A „szisztematikus címszókutatás” módszere – katalógusok, interneten címszavak kutatását jelenti. Minden, még jelentéktelen dolgokat is jegyezzünk fel, hogy a későbbiekben ne kutassunk utánuk újra! Komoly, hónapokig, esetleg két évig tartó kutatói és alkotói munkafolyamat egy szakdolgozat megírása. Nemcsak téma kell, hanem lelkesedés és kitartás is. Rendszeresen kell konzultálni. Formai követelmények: Külső borítólap felirata: MAGYAR NYELVEN -egyetem, kar -oktatási program,szak -a munka címe -a munka magyar nyelvű megnevezése (diplomadolgozat, mesterdolgozat) -a szerző neve -a benyújtás helye és éve

SZERB NYELVEN - Univerzitet, Fakultet - Studijski program - Naslov rada -Diplomski rad, master rad - Autor - Datum predaje i godina

Belső címlap felirata -az egyetem, kar és tanszék megnevezése, -oktatási program,szak -a munka címe -a szerző neve -a témavezető tanár neve, beosztása -a benyújtás helye, éve Megjegyzés: Ha a kötés átlátszó műanyag spirál, akkor csak a belső címlapot tüntetjük fel. A cím legyen rövid, legfeljebb 12-15 szó terjedelmű, lényegretörő, konkrét. Kerülje az általánosítást és a felesleges szavakat. A belső címlap után egy üres oldal következik. A munka tartalmazhat ajánlást is. Ez egy új, számozatlan oldalon van. Szintén számozatlan oldalon lehet egy epigráf – neves személytől vett, a témát érintő idézet is.

Tartalomjegyzék az ajánlás után következik, de lehet a munka végére is tenni. Ezt követi az Illusztációk (diagramok, ábrák) jegyzéke (az illusztrációk sorszáma, megnevezése, oldal) és Táblázatok jegyzéke (az illusztrációk sorszáma, megnevezése, oldal) Képek jegyzéke Előszó Köszönetnyilvánítás (számozatlan oldalon szülőnek, házastársnak, intézményenek stb. mondunk köszönetet) Bevezetés Foglalkozik a téma elméleti és gyakorlati jelentőségével, ismerteti a saját vizsgálatok célkitűzéseit. Leírjuk, hogy mit, milyen céllal dolgozunk fel. Hipotézist (föltételezést) állítunk fel. Terjedelme 1-2 oldal. Szakirodalmi áttekintés. A dolgozat témájához igazodó címmel és a saját vizsgálatok szűkebb témaköreinek megfelelő további tagolással. Lásd még: forrásmunkára való hivatkozás. A téma kifejtése Saját vizsgálatok (A fejezet címét a téma jellege határozza mag) Ebben (központi részben tárgyaljuk meg a problémát. Ha a munkának valamilyen gyakorlati része is van, akkor leírjuk a : -A vizsgálat anyaga, módszere (ki, mikor, mivel, minek alapján, ki szerint, mit csinált), a kísérletek, felmérések helye, időpontja, körülményei, feltételei. -A szövegben különbözőképpen hivatkozhatunk az irodalmi forrásokra: a) A szerző nevére hivatkozással: Pl.: ...Bujdosó (1985) szerint a jobbkezesség domináns öröklésmenetü. b) Több szerző esetében az első szerző vezetékneve után az „et al.”–t írjuk. Az „et al.” rövidítés helyett használható az „és mtsai” (munkatársai) hivatkozási forma is. Pl.: ... Jávorka et al. (1955) meghatározása szerint a tiszafa a Tiszafafélék családjába tartozik. c) Megállapított tényre hivatkozunk: a tény leírása után következik a hivatkozás. Pl.: A jobbkezesség domináns öröklésmenetű (Bujdosó, 1985). d) Több szerző esetében: A tiszafa a Tiszafafélék családjába tartozik (Hunyadi et al., 1987; Jávorka et al., 1955; Németh, 1997). e) Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás: a szerző neve, az évszámok „a”, „b”, „c”, stb. megjelöléssel. Pl.: Debreczy (1973a, 1973b) megállapítása szerint... Vizsgálati eredmények és azok értékelése Az eredményeket célszerű táblázatokba összefoglalni, ábrákkal szemléltetni, az eredmények megbízhatóságát matematikai módszerekkel igazolni. Az eredmények magyarázata, más vizsgálati eredményekkel történő összehasonlítása. Elméleti következtetések. Gyakorlati alkalmazás. Következtetések, javaslatok Az eredményekből levonható következtetések a további vizsgálatok szükségességére, a gyakorlati hasznosításra vonatkozóan. Összefoglalás (összegzés) Az egyes fejezetek tartalmának tömör összefoglalása, különös tekintettel a vizsgálati eredményekre és a levont következtetésekre. Szerb és angol nyelvű összefoglaló. Legfeljebb egy-egy oldal terjedelmű legyen.

A szakirodalom jegyzéke (bibliográfia) Célja a felhasznált a nyag áttekintése. Minden olyan forrást, amit kezünkbe veszünk, és bármilyen mértékben felhasználtunk, ebben a jegyzékben fel kell sorolni.  Könyv: A szerző(k) vezetékneve, keresztnév első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a könyv címe, pont, a kiadó neve, vessző, a megjelenés helye, pont. Pl.: Farkas Gy. (2001): A Biblia biológus szemmel. Agapé, Szeged. Nem magyar szerző esetén a családi- és a keresztnév közé vesszőt kell tenni (Pl.: Grdinić, B.).  Folyóiratokban megjelent közlemények esetében: A szerző(k) vezetékneve, keresztnév első betűje, pont, a megjelenés éve zárójelben, kettőspont, a cikk címe (eredeti nyelven), pont, a folyóirat címe, pont, évfolyam v. kötetszám, pont, füzetszám, pont, oldalszám, pont. a megjelenés helye, pont. Pl.: Sturc B. (1982): Tanulmányi séták a palicsi állatkertben. Oktatás és Nevelés, 44. 75-80. Szabadka.  A szóbeli közlést így jelöljük: Nagy S. (2001): szóbeli közlés  Internetes-jegyzék: Bíró I. (2001): Tájékoztató a szakdolgozatok tartalmi és formai követelményeiről, bírálati szempontjairól. http://www.mfk.hu/mfk/konyvtar/ A szerzők ABC sorrendben következzenek! Titulust (dr., mg.) se a szövegben, se az irodalomjegyzékben nem kell feltűntetni. A legfontosabb kézikönyvek: A magyar helyesírás szabályai. Akadémia, Budapest, 1997. Magyar Értelmező Szótár. Akadémia, Budapest, 1978. Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémia, Budapest, 1998. Magyar szinonímaszótár. Akadémia, Budapest, 1999. Gépelés A/4-es méretű, legalább 70 g/m2 vastagságú, famentes géppapírra, másfeles vagy kettes sortávolsággal, Times New Roman CE betűformával, 12-es vagy 14-es betűmérettel, 3 cm-es margó elhagyásával. A fő fejezetek (1., 2., 3. stb.) mindig új oldalon kezdődnek. Minden táblázatot, stb. a táblázat felett címmel és sorszámmal kell ellátni. Ugyanez a képek alá kerül. Ha az ábrák, táblázatok ízlésesen beleférnek a folyamatos szövegbe, akkor oda kell őket helyezni. Ha nagyobbak, akkor a munka végére kerülnek. A szövegben hivatkozni kell a táblázatokban, diagramokban szereplő adatokra. Ha máshonnan származnak, akkor a forrást is meg kell jelölni. A munkát többes szám első személyben írjuk („..igyekeztünk minél átfogóbb képet adni...”) A szakdolgozatot be kell köttetni. Elegáns, gyors és olcsó megoldás a műanyag spirál befűzés. Négy példányban kell leadni, plussz egy példány marad a jelöltnek. A munka értékét nem az oldalszám és a küllem határozza meg. Átlagban 50 oldal szokott lenni. A szakdolgozatok leadása, elbírálása A hallgató a mentorával együtt határozza meg a szakdolgozat témáját és címét. Ezt követően egy, a Kar által összeállított űrlapon kell a munkát bejelenteni. A bejelentő a megfelelő tanszékre kerül, ahol elfogadják a témát.

A hallgató és a mentor között minél gyakoribb munkakapcsolat legyen! Pl. azt követően, hogy a a munka vázlatos felépítése elkészült, valamint a kézirat befejeztével elengedhetetlen a konzultáció. A jelölt akkor védheti meg diplomamunkáját, ha a tantervben előlátott minden előzetes kötelezettségének eleget tett (minden vizsgát letett, megírta szemináriumi munkáit, igazolja, hogy a Kar könyvtárából kikölcsönzött könyveket leadta stb.) Miután elkészült a munka, azt négy példányban kell leadni az oktatásügyi előadónak. A Tanács által kijelölt háromtagú Bizottság bírálja el a dolgozatot. A dolgozattal kapcsolatosan fogalmaznak meg konkrét kérdéseket a hallgató számára, amelyekre a záróvizsgán kell válaszolni. A szakdolgozat elbírálásának szempontjai: A téma jellege, jelentősége, aktualitása. A szakirodalom feldolgozásának értékelése. A dolgozat formája, szerkesztése és stílusa. A bemutatott önálló kutatás, önálló munkavégzés. Az alkalmazott vizsgálati és értékelési módszerek megválasztása, ezek minősítése. Az eredmények értékelése. A gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a dolgozat szakmai értékelése. A dolgozat külső megjelenése. A bizottság pozitív véleménye esetén meghatározzák a munka megvédésének dátumát. Erről (és az esetleges javításra szoruló részekről) a jelöltet idejében tájékoztatják. A megvédés a protokoláris résszel (életrajz, téma, bizottsági tagok ismertetésével) kezdődik, majd 10 perces összefoglaló előadást tart a hallgató. Ezt követően a harmadik bizottsági tag, az elnök majd a mentor tesz fel kérdést, illetve tesz észrevételt. Miután ez lezajlott, a bizottság visszavonul, értékeli a megvédést A dolgozat végleges érdemjegyét (ötös és tízes között) a dolgozat és a védés alapján alakítja ki a bizottság. Felhasznált irodalom: -Az ELTE Tanárképző Főiskolai Kara Tanulmányi és vizsgaszabályzata. 1996. -Czékus Géza (1993): A diplomamunka néhány követelménye. Kézirat. -Falus I. (2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest -Körmendy É. (2002): Útmutató. Apertusz Közalapítvány, Budapest. -Milankov, V., Jakšić P. (2006): Metodologija nauĉno-istraživaĉkog rada u biološkim disciplinama. Univerzitet u Novom Sadu, PMF, Departman za biologiju, Novi Sad. -Pravilnik o diplomskom radu. Uputstvo za izradu i odbranu diplomskog rada. Univerzitet u Novom Sadu, Uĉiteljski fakultet Sombor, 1996. -Tájékoztató Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Mosonmagyaróvár, 1998.: -Sorvezető. JGYTF, Szeged, 1996.

PROTOKOL ZA JAVNU ODBRANU ZAVRŠNOG, ODNOSNO DIPLOMSKOG RADA Odbrana završnog, odnosno diplomskog rada je javna i obavlja se u prostorijama Fakulteta u Subotici Javnom odbranom završnog, odnosno diplomskog rada rukovodi predsednik komisije i stara se da odbrana ima sledeći tok: Predsednik komisije otvara odbranu - upoznaje prisutne sa podacima o studentu, podacima o ispunjenosti uslova za izradu završnog, odnosno diplomskog rada, nazivom završnog, odnosno diplomskog rada, datumom odreĊivanja komisije za odbranu i sastavom komisije. Saopštava da je komisija pozitivno ocenila dostavljeni elaborat rada i daje reĉ studentu da izloži rad, upozoravajući ga na vreme predviĊeno za izlaganje. Student izlaže rad u vremenu do 10 minuta - navodi temu rada, iznosi naĉin rešavanja zadatka, rezultate koji su ostvareni i zakljuĉke. Potrebu prekoraĉenja vremena predviĊenog za izlaganje, intervencija (pitanja) ĉlanova komisije u toku izlaganja i odreĊivanja pauza u toku i na kraju izlaganja ceni i odobrava predsednik komisije. Predsednik komisije daje reĉ ĉlanovima komisije da postave pitanja u vezi sa elaboratom rada i elementima rada iznetim u izlaganju studenta. Pitanja postavljaju sledećim redom: ĉlan komisije, predsednik komisije i na kraju mentor. Student odgovara na pojedinaĉna pitanja, odmah iza njihovog postavljanja. Mentor može, pored pitanja, iskoristiti mogućnost da da dodatna objašnjenja u vezi sa odgovorima studenta na postavljena pitanja. Predsednik komisije daje mogućnost svim prisutnima da postave pitanja na koja student daje odgovore. Komisija se povlaĉi i samostalno, na tajnom većanju, donosi zakljuĉak komisije i ocenu diplomskog rada. Rad se ocenjuje ocenama 6 (šest) do 10 (deset) pri ĉemu je naĉin donošenja odluke o oceni u iskljuĉivoj nadležnosti komisije. Komisija se vraća u prostoriju za odbranu gde predsednik komisije, pred prisutnima, uz obrazloženje, saopštava zakljuĉak komisije i ocenu rada, zatvara odbranu saopštavajući mesto i vreme završetka odbrane i koristi pravo da ĉestita studentu dajući tu mogućnost ostalim ĉlanovima komisije i prisutnima. U fazi otvaranja i fazi zatvaranja odbrane svi prisutni stoje.

Prilog 2. Model prve strane (forme) rada na srpskom i na maĎarskom jeziku

УНИВЕРЗИТЕТ У НОВОМ САДУ УЧИТЕЉСКИ ФАКУЛТЕТ НА МАЂАРСКОМ НАСТАВНОМ ЈЕЗИКУ Студент наводи један од понуђених:

1.ДИПЛОМИРАНИ УЧИТЕЉ-ОСНОВНЕ АКАДЕМСКЕ СТУДИЈЕ 2.ДИПЛОМИРАНИ ВАСПИТАЧ- ОСНОВНЕ АКАДЕМСКЕ СТУДИЈЕ 3.МАСТЕР УЧИТЕЉ-МАСТЕР АКАДЕМСКЕ СТУДИЈЕ

НАЗИВ РАДА Студнет наводи само један:

ДИПЛОМСКИ РАД МАСТЕР РАД

Студент: Име и презиме

Суботица, 2012.

ÚJVIDÉKI EGYETEM MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR A hallgató csak egyiket tünteti fel:

1. TANÍTÓKÉPZÉS – ALAPFOKOZAT 2. ÓVÓKÉPZÉS-ALAPFOKOZAT 3. MESTERKÉPZÉS

A MUNKA CÍME

A hallgató feltünteti egyiket:

DIPLOMADOLGOZAT MESTERDOLGOZAT

Hallgató: Vezetéknév, keresztnév

Szabadka, 2012.