POSZTIMPRESSZIONIZMUS

POSZTIMPRESSZIONIZMUS az impresszionizmust követő művészeti  irányzatok összefoglaló elnevezése 19. század vége – 20. század eleje Paul Cézanne Vincent van Gogh Paul Gauguin Henri de Toulouse­Lautrec  

 

JAPÁN FAMETSZETEK  A japán fametszetek nagy hatással voltak a 19. század második  felének festészetére →   elsősorban Van Gogh, Gauguin és Toulouse­Lautrec művészetére  később a szecesszió vonalkultúrájára is

 

 

 

 

Katsushika Hokusai: Fuji­sorozat egyik darabja, fametszet

HOKUSAI

 

 

 

 

A japán fametszetek jellemzői: ­ a kép színes, lapos foltokká redukálódik → dekoratív hatás ­ lényegre törő kompozíciók → képkivágásos kompozíció ­ letisztult vonalkultúra

 

 

PAUL CÉZANNE (1839­1906)  

 

 

 

 

Paul Cézanne: Mont­Sainte Victoire

 

 

Paul Cézanne: Nagy fürdőzők

 

 

Paul Cézanne: Kártyázók

 

 

Paul Cézanne: Csendélet

 

 

 

Paul Cézanne  ­ Cézanne híres mondása: „a természet minden formája a gömb, a kúp és a henger formájára  egyszerűsíthető le” → nagy hatással lesz a 20. század kubista festőire ­ a formák állandóságának bemutatására helyezte a hangsúlyt ­ tudatos komponálás, szerkezeti rend– a tömbszerű, plasztikus formák egyszerre több  nézőpontból jelennek meg (pl. a csendéletein ­  egyik kedvenc témája volt) ­ a térbeliséget és az anatómiai pontosságot is feláldozta a kompozíció érdekében → pl.  Csendélet című képén eltúlzott rálátással festett meg néhány tárgyat, míg az asztal lapját  kibillentette eredeti síkjából, Fürdőzők című képén végletesen leegyszerűsítette az emberi  alakokat, eltorzította az arányokat az összhatás kedvéért

 

 

VINCENT VAN GOGH (1853­1890)  

 

 

 

Vincent van Gogh:  Sorrow (Bánat)  

 

 

Vincent van Gogh: Krumplievők

 

 

Vincent van Gogh: Magvető

 

Jean­Francois Millet:  Magvető  

 

 

 

Hiroshige japán fametszete         Vincent van Gogh fametszete

 

 

Vincent van Gogh: A Langlois hídja Arles mellett

 

 

Vincent van Gogh: A művész szobája Arles­ban

 

 

Vincent van Gogh:  Az arles­i kávéház terasza éjjel

 

 

 

 

 

 

 

 

Vincent van Gogh:  Út ciprussal és csillaggal

 

 

 

 

 

Vincent van Gogh: Csillagos éj

 

 

Impasto­technika

 

 

 

Vincent van Gogh:  Napraforgók

 

Vincent van Gogh: Íriszek

 

Vincent van Gogh: Az auvers­i templom  

 

 

 

Vincent van Gogh: Gabonaföld hollókkal

Vincent van Gogh A 20. század expresszionista művészei példaképüknek tekintették van Gogh művészetét →  festményeinek ragyogó színvilága és izgatott, örvénylő vonalakból álló ecsetkezelése  (pálcikás, csavart ecsetkezelés) a művész zaklatott lelkivilágát tükrözi → a képein  szereplő formák és színek az érzelmek szimbolikus hordozói jellemző a komplementer színek használata → komplementer és szimultán színkontraszt → a  komplementer színpárok felerősítik egymás intenzitását impasto technika → vastagon felvitt festékréteg, amely domborműszerűen kiemelkedik a  vászon felületéből kedvenc témái: napraforgók, íriszek, ciprusok, önarcképek (önarcképei őszinte vallomások a  művész útkereséséről, magányáról)

 

 

PAUL GAUGUIN (1848­1903)  

 

 

 

Paul Gauguin:  Sárga Krisztus

 

 

 

 

Paul Gauguin: Látomás igehirdetés után

 

 

Paul Gauguin: Vincent van Gogh

 

Paul Gauguin: Tahiti táj, 1891

 

 

 

Paul Gauguin:  Fekete sertések,  Szépművészeti Múzeum, Budapest

 

Paul Gauguin: Két tahiti nő

 

 

szintetizmus

 

 

 

 

Paul Gauguin: Piac

 

Paul Gauguin: Honnan jövünk? Mik vagyunk? Merre tartunk?  

 

Paul Gauguin  Van Gogh barátja és egy ideig alkotótársa volt (Arles­ban) 25 évesen kezdett el festeni, előtte tőzsdeügynök és plakátragasztó is volt 1891­ben Tahitire utazik, hogy megtalálja a természet ősi harmóniáját és ezáltal  megújítsa a festészetet → távoli és vad forrásokhoz akart visszanyúlni tiszta, élénk, ragyogó színek, síkra redukált formák jellemzik festészetét határozott kontúrok által határolt egységes színfoltok (nincsenek színárnyalatok) →  szintetizmus (rekeszzománcszerű/üvegablaktervszerű festésnek is nevezik) →  formai dekorativitás és szimbolikus tartalom → Gauguin művészete hatással lesz  a szecesszióra, szimbolizmusra kedvenc témái: bennszülöttek élete, az egzotikus táj szépsége, keresztény európai  hagyományok Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? című festménye csupa jelkép,  szimbólum → az emberi élet különböző ciklusait jeleníti meg, Édenkertszerű tájban,  az alakok fesményeinek egy­egy részletei  

 

HENRI DE TOULOUSE­LAUTREC    (1864­1901)

 

 

 

Henri de Toulouse­Lautrec: Elles (Ők) sorozat egyik  darabja, pasztellkréta  

 

 

 

Toulouse­Lautrec: A Fernando­cirkuszban – A műlovarnő

 

 

Toulouse­Lautrec:  Vincent van Gogh,  pasztellkréta

 

 

Toulouse­Lautrec: A rue des Moulins szalonjában

 

 

 

Toulouse­Lautrec: Elles (Ők)

 

 

Toulouse­Lautrec: Moulin Rouge

 

 

 

 

 

Toulouse­Lautrec:  Aristide Bruant­plakát, litográfia

 

 

 

 

Toulouse­Lautrec:  Jane Avril­plakát, litográfia

 

 

 

 

 

 

Henri de Toulouse­Lautrec  arisztokrata származású festő, szülei unokatestvérek voltak, 15 éves korában lábai  eltörtek és megállt a növésben →  fogyatékossága hozzájárult ironikus  látásmódjához tanulmányai után Párizsba költözik, a Montmartre­ra → rajzainak témáit a  századvég Párizsának éjszakai élete adta → lóversenyek, kánkánozó táncosnők,  kabarék, bohócok, akrobaták, bordélyházak, Moulin Rouge művészetére Edgar Degas munkái és a japán fametszetek voltak nagy hatással Degas­hoz hasonlóan szívesen és gyakran rajzolt pasztellkrétával adósságait plakáttervezéssel törlesztette → a modern plakátművészet  megteremtője → kevés szín, lapos foltokban, síkszerűen, dekoratív hatás,  határozott kontúrok, kontraszton alapuló virtuóz rajztechnika, merész kompozíciók,  fényképszerű képkivágásos kompozíció (a lényegtelen részeket levágja a képről)  → Aristide Bruant­plakátok, Jane Avril­plakátok → litográfiák (kőnyomatok)  

 

SOKSZOROSÍTOTT GRAFIKAI ELJÁRÁSOK Nyomóforma, amiről a nyomatokat készítjük = dúc

 

1. magasnyomás – fametszet     Pl. Albrecht Dürer: Az Apokalipszis lovasai          Hokusai: Fuji­hegy sorozat 2. mélynyomás – rézmetszet, rézkarc     Pl. Albrecht Dürer: Melankólia → rézmetszet           Rembrandt: Ádám és Éva → rézkarc           → a vörösrézlemezbe nem mechanikai úton karcolják           bele a vonalakat, hanem sósavval/salétromsavval            marják ki → azokat a részeket marja ki a sav,            amelyeknél tű segítségével eltávolították a gyantaréteget           a rézlemezről 3. síknyomás – litográfia (=kőrajz)     Pl. Henri de Toulouse­Lautrec: Aristide­Bruant plakátok   Jane Evril­plakát     → speciális mészkőre zsíros krétával rárajzolják a grafikát,          a festék csak azokhoz a részekhez fog hozzátapadni,            ahol zsíros felülettel találkozik

Albrecht Dürer:  Az Apokalipszis lovasai,  fametszet 

 

 

 

Hokusai: Fuji­hegy, fametszet

 

 

rézmetszetek

 

 

 

Dürer: Melankólia,  rézmetszet

 

 

Rembrandt: Ádám és Éva, rézkarc

 

 

Toulouse­Lautrec:  Aristide Bruant  plakát,  litográfia