POLITIKA ÉS RETORIKA

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGELMÉLETI ÉS JOGSZOCIOLÓGIAI TANSZÉK

POLITIKA ÉS RETORIKA

SZERZ : Kisbenedek Dóra Igazgatásszervez alapszak

KONZULENS: Dr. Vinnai Edina Adjunktus

Miskolc 2015

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF JURISPRUDENCE AND SOCIOLOGY OF LAW

POLITICS AND RHETORIC

CONSULTANT: Dr. Edina Vinnai Assistant Professor

AUTHOR: Dóra Kisbenedek Public Administration

Miskolc 2015

Tartalomjegyzék: I.

Bevezetés

1

II.

A retorika fogalma

3

III.

A retorika története

5

1. Ókor

5

2. Középkortól az újkorig

7

3. Újkortól napjainkig

9

IV.

V.

VI.

4. Összegzés

10

A szónoki beszéd

11

1. Retorikai szituáció

12

2. A szónoki beszéd fajai

13

3. A szónoki beszéd részei

15

A politikai szónoklat Magyarországon

17

1. A politika és a retorika kapcsolata

17

2. Politikai szónoklat története

18

A retorika 1948-t l napjainkig

23

1. 1948 és 1989 között

23

2. 1989-t l napjainkig

25

VII. Kádár János és Orbán Viktor beszédének összehasonlítása és elemzése

28

1. Kádár János rádióbeszéde és elemzése

28

2. Orbán Viktor beszéde és ennek elemzése

33

3. Összehasonlítás

39

VIII. Befejezés

40

Bibliográfia

42

I.

Bevezetés

Szakdolgozatom témája a politika és a retorika kapcsolata, ezen belül is a politikai beszédeket szeretném elemezni, megvizsgálni retorikai szempontokból. El ször is fontos tisztáznunk, hogy mi is az a retorika. Sok szerz foglalkozott már a témával. A retorika, a szónoklattan, vagyis az ékesszólás tudománya volt, az ókori Görögországból származik a kifejezés. Ez foglalta össze a szónoki beszéd felépítésének és kifejtésének tanait, vagyis azt, hogy a nagy nyilvánosság el tt elmondott, ékes stílusú politikai vagy ünnepi beszédet hogyan kell felépíteni, és ezt hogyan tudja a szónok, azaz a rétor az alkalomhoz ill en és szándékai elérését segít legnagyobb hatásossággal el adni. Fontosságát, jelent ségét mutatja az a tény is, hogy a retorikát iskolákban tanították, társadalmilag megbecsülték az ékesszólás mestereit. Ma a retorika tágabb értelmű, a rendszeres gondolkodás, a kulturált és tisztességes érvelés tudománya. Nagyon sokan és sokféleképpen alkalmazzák a gyakorlatban tudatosan, de akár tudat alatt is. Hiszen ha céljainkról, terveinkr l meg akarunk gy zni bárkit is, fontos egy olyan érvrendszer felállítása, amely megfelel meggy z er vel rendelkezik. Fontos a beszédünk, levelünk felépítése, tagolása, helyesírása, logikai felépítése, a szavak közötti kisebb-nagyobb szünetek. Szóbeli beszédeknél nagyon sokat számít a testbeszéd, a mimika, a testtartás. Ahhoz, hogy megfelel en adjuk el beszédünket, minden tényez t figyelembe kell vennünk. Régen a politikai, a törvényszéki és az egyházi beszédek tartoztak típusai közé, ma ezeken kívül idesorolunk minden közéleti kommunikációs megnyilatkozást is. Tehát nem számít, hogy egy politikus vagy egy híresség, vagy akár egy egyszerű, átlagos állampolgár adja el a beszédet, ha jól ki van dolgozva és meggy z er vel is bír, akkor el fogja érni vele a célját, azaz az emberek maga mellé állítását, állításainak elismerését. Politikai szempontból nagyon fontos a retorika ismerete és használata, hiszen adott esetben a választások megnyerése vagy elveszítése is függhet ett l a tényez t l. Politikusoknak gyakran szoktak tréningeket is tartani, hogy mire figyeljenek, hogy minél hatásosabban tudják el adni vagy adott esetben eladni magukat. F leg választások idején hallhatunk megszólalni képvisel ket, miniszterelnök-jelölteket, sok esetben el ször állnak nyilvánosság el tt és beszélnek a céljaikról, változásokról, átalakításokról. Nem is olyan régen, valamivel több, mint egy éve is választások voltak Magyarországon,

alig

egy

pár

hónapja

1

pedig

Nagy-Britanniában.

Jelenlegi

miniszterelnökünk 2010-ben és 2014-ben elzárkózott a miniszterelnöki vita el l, legutóbb 2002-ben vállalt nyilvános vitát az akkor jelölttel, Medgyessy Péterrel. Külföldön ennek nagyobb gyakorlata van. Példaként említhetném Barack Obama és John McCain vitáját. Az Egyesült Államokban következ évben lesznek választások újra és van egy olyan érzésem, hogy remekbe szabott beszédeket fogunk hallani. Ezeket az eseményeket nagy tömegek figyelik, a politikusok minden egyes rezdülése, hanghordozása, szünetei meg vannak tervezve a legels szótól a legutolsóig. Legf bb céljuk a választópolgárok meggy zése, amelyhez igénybe veszik a retorikatudomány eszközeit is. A régi retorika mellett egyre nagyobb tért nyernek az új retorika képvisel i is. A retorikát ma valóságszemléletnek és tudásmódnak tekintik, amely a konkrét szituációk és valóságterületek lokális és specifikus vonásait igyekszik feltárni. Úgy látják, hogy minden nyilvános emberi megnyilatkozás (jog, filozófia, politika, pedagógia, újságírás stb.) a természettudományoktól eltér sajátos logikát képvisel, amely témáját specifikus tárgyként konstruálja meg. Az új retorika ennek a szabályrendszerét mutatja be. Jelen dolgozatomban a régi retorikát szeretném bemutatni, a kialakulását és fejl dését, történetét az ókorban, majd áttérnék a retorika és a politikai szónoklat történetére a XX. századi Magyarországon. Végezetül pedig egy pár politikai beszédet szeretnék bemutatni és elemezni.

2

II.

A retorika fogalma

„A bölcsesség ékesszólás nélkül keveset használ az államoknak, az ékesszólás viszont bölcsesség nélkül többnyire árt, sohasem használ.” (Cicero) A retorika közkeletű, legáltalánosabban elterjedt elnevezései a beszédre utalnak a görög és latin nyelvekben: görög: tekhné rhétoriké, rhétoriké, latin: ars rhetorica, ars oratoria, ratio dicendi, eloquentia – szónoki mesterség, szónoki művészet, az ékesszólás művészete, szónoklattan. Szakszóként a rhétórt Arisztophanész használta el ször, a rhétoriké pedig Platónnál fordult el , kés bb pedig

maga így definiálja a retorikát: „a lelkek irányítása

beszédek révén”. A retorikának ez a meghatározása, amely a meggy zésben látja a retorika lényegét, többé-kevésbé általánossá vált egészen napjainkig.1 A retorikát már az ókorban is érték támadások, hiszen a meggy zés képességével rendelkez

ember rossz célokra is felhasználhatta a megszerzett tudását, saját

érdekeiben használta fel és ezek az érdekek gyakran ellentétben álltak a közösség érdekével. Mivel a politikai szónokok gyakran visszaéltek ezzel a tudással, a retorikus jelz nek és a puszta retorika szókapcsolatnak jelentése a semmitmondással, s t a hazugsággal vált egyenl vé. Arisztotelész ezt a problémát úgy próbálta meg kiküszöbölni, hogy a retorika meghatározásában nem a meggy zést, hanem a meggy zés tanulmányozását hangsúlyozta. De a probléma továbbra is fennmaradt, amelyet sokan, sokféleképpen próbáltak

megoldani.

Quintilianus

kitágította

a

retorika

fogalmát,

az

fogalommeghatározásában a meggy z ige helyett beszél igét találunk. Tehát a retorika már nem csak a meggy zésre terjed ki, hanem mindenféle beszédre. Megjelent az a vélekedés, hogy jól csak a becsületes ember beszélhet. Az ókorban elterjedtté vált, hogy szónoki címet csak az kaphatott, aki becsületes ember volt.2 Quintilianus azon meglátása, hogy a szónok nem mindig meggy zésre törekszik, hanem olykor csak leír, Austin beszédaktus-elméletére emlékeztet. Austin ugyanis megállapítja, hogy a nyelvi megnyilatkozásokban nemcsak olyan kijelentések vannak,

1 2

ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: Retorika. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 1-2. ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 1-2.

3

amelyek leírnak valamit, hanem olyanok is, amelyek tesznek valamit, konstatívok és performatívok. A modern korban felmerült a kérdés, hogy a retorika művészet vagy tudomány. Az ókorban egyértelműen tudománynak tekintették, melynek a célja a meggy zésen túl a leírás, tájékoztatás is. Korunkban is a tudományok közé sorolják. Wacha Imre megfogalmazásában „a retorika egyrészt a) műfajismeret, s ezen belül a prózai és verses (elbeszél és leíró) műfajok ismeretének tudománya, másrészt b) a meggy z nyilvános (szónoki) beszédnek a tana, harmadrészt c) a prózai ékesszólásnak, az elegáns, választékos szónoki stílusnak a tana, negyedrészt d) szerkesztéstan”.3 Ez alapján négy nagy területe van a retorikának. Szakdolgozatomban a meggy z nyilvános beszédek oldaláról fogom vizsgálni a retorikát, azon belül pedig a politika és retorika kapcsolatát. A következ

fejezetben a retorika ókori, középkori és újkori történetét szeretném

ismertetni.

3

ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 1-2.

4

III.

A retorika története

1. A retorika ókori története „Az ékesszólás a béke kísér je, a nyugalom társa és a jól szervezett államnak úgyszólván növendéke.” (Cicero) Az ókori Görögországban nagyon sok tudós, filozófus élt és életüket a tudománynak szentelték. Tudományos eredményeik és felfedezéseik még a mai napig fennállnak és szinte minden jelenkori munkának ezek adják az alapját. A retorika, mint önálló tudomány is az ókorban jött létre, fejl désében és alakításában a görögök élen jártak. Jelent ségét mutatja, hogy az akkor megállapított tudás már a Kr. e. Ő. századtól az

oktatás

szerves

részévé

vált,

iskolákat

alapítottak

rá,

melyekben

már

kisgyermekkortól kezdve tanították. A korai görög társadalmi életben fontos szerep jutott a beszédnek, az él szónak. Miután ezt felismerték, tanítani kezdték. A tanításban fontos lehetett kiváló id sebb szónokok megfigyelése, formulák, témák, történeti példák és mondások gyűjtése, de legf képpen

a

gyakoroltatás

és

gyakorlat,

amelynek

természetes

kerete

a

szónokversenyekre való felkészítés és felkészülés volt.4 A versenyeken kezdetben még f leg a nagyobb emberek, királyok, arisztokraták vehettek részt, akiknek fontos volt, hogy megtanuljanak jól beszélni társadalmi és f leg hadi szempontok, okok miatt. Hiszen egy jó hadvezér, aki jól beszél, jól tudta irányítani a seregét és befolyásolni az emberek érzelmeit, csatára buzdítani ket. Eközben pedig a közhangulaton is sokat tudott javítani egy-egy jól irányzott szó. Kés bb a tisztvisel ket is elkezdték tanítani, majd szinte már mindenki számára hozzáférhet vé vált ez a tudás. A társadalmi berendezkedés is hatott a tudományos életre, ezen belül pedig a retorikára is. A demokrácia megjelenése után egyre fontosabbá váltak a beszédek, f leg politikai okokból.5 Hiszen a köznépet maguk mellé kellett állítani, meg kellett gy zni ket. A bíróságok megjelenése is szükségessé tette a beszédtanulást. A korabeli bíróságokon nagyszámú bíró vett részt, részben képzetlenek voltak, így csak érvekkel lehetett hatást gyakorolni rájuk. Nem voltak képvisel k, ügyvédek. Mindenki saját maga járt el a saját ügyében, így az egyszerű ember is hasznát vette a retorikának, az 4 5

ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 4. ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 6.

5

eszközeinek. Fontos volt tehát, ki milyen beszédet mond, logikailag mennyire meggy z en, s mennyire tud a bírák érzelmeire is hatni. Feljegyzések szerint a tanítók a szofisták köréb l kerültek ki. Arisztotelész Szofisztikus cáfolatok című művéb l tudjuk, hogy Gorgiasz úgy oktatta tanítványait a szó művészetére, hogy saját beszédeit könyv nélkül megtaníttatta velük.6 A tanításban fontos szerepet játszott a minta: a mester beszédeinek, érvelési módszerének elsajátítása. A szónoki ismeretek elsajátításának másik útja a kézikönyvek tanulmányozása volt. A szofisták tevékenységét sokan nem nézték jó szemmel, véleményük szerint túl nagy hatalmuk volt. A velük folytatott vitában formálódott a tudományos retorika, a tekhné rhétoriké, amelynek megteremt i közül három alkotó emelkedik ki: Iszokratész, Platón és Arisztotelész. Az európai művel déstörténetben fontos Iszokratész retorikai iskolája: vele kezd dik a fels fokú oktatás, s alakul ki a ma is irányadó hármas fokozat: az alap-, közép- és fels oktatás. A szofisták ellen című értekezésében mutatja be saját nevelési programját. Leírja, hogy a szofisták fizetségért cserébe több tudást ígérnek a tanítványoknak, mint amit teljesíteni tudnak. Azt ígérik, hogy a beszéd tudományát nagyon egyszerűen meg tudják tanítani. Iszokratész szerint „a beszéd készítéséhez szükséges elemek közül minden egyes tárgyhoz a megfelel eket válasszuk ki, egymással vegyítsük, és ügyesen rendezzük el, továbbá hogy ne hibázzunk az alkalomszerűségben, hanem egyrészt megfelel en változatossá tegyük a gondolatokkal, másrészt ritmusosan és művészien formáljuk meg a kifejezésekkel. Ez bizony nagy műgondot igényel, ezért férfias és találékony lélek kell hozzá. A tanulónak nemcsak megfelel tehetséggel kell bírnia, hanem meg kell ismernie a különféle beszédfajtákat, és gyakorolnia kell használatukat. A tanárnak pedig képesnek kell lennie az ismeretek oly pontos kifejtésére, hogy semmit se hagyjon el abból, amit meg kell tanítani, ami pedig a többit illeti, neki kell olyan példaképet szolgáltatnia, hogy azok a tanulók, akik az

irányítása alatt formálódtak, és képesek t utánozni, tüstént kitűnjenek azzal, hogy

hatásosabban és megnyer bben beszélnek, mint mások.”7 Platón két művében is foglalkozik a retorika témájával: a Gorgiaszban és a Phaidroszban. „Az a szónok, aki a szó erejével az igazság érdekében él, - sugallja már a 6

ARISZTOTELÉSZ: Szofisztikus cáfolatok (részletek) (W. A. Pickard-Cambridge angol fordítása nyomán) http://hps.elte.hu/~kutrovatz/Szofcaf.html 7 SZÉKELY É. (szerk.): 22 híres beszéd. Móra Kiadó, Budapest, 1995. 27-28.

6

Gorgiaszban, - arra használja a szónoklást, hogy rossz tetteinket napfényre derítve a legnagyobb rossztól, a jogtalanságtól is megszabaduljunk, és aki jó szónokká akar válni, igazságosnak kell lennie, s tudnia kell, mi az igazság”.8 Arisztotelész Rétorika című, három könyvb l álló munkájában abból indul ki, hogy „a retorika a dialektika párja”, önálló tekhné (mesterség, művészet), megvan a maga sajátos módszertana. „A retorika hasznos, mert az igazság és jog természett l fogva er sebb az ellenkez inél, úgyhogy ha az ítéletek nem olyanok, mint amilyeneknek lenniük kellene, szükségszerűen a szónok a hibás, és méltó az elmarasztalásra.” Arisztotelész retorikai rendszerében tehát a logikai bizonyítás áll a középpontban. Gorgiasz még úgy határozta meg a retorikát, hogy „az a meggy zés mestere”, Arisztotelész szerint nem ez a retorika feladata, „hanem az, hogy feltárja minden téren a meggy zés lehetséges módjait.”9 A klasszikus antik retorika négy tárgykörre koncentrált: a szónoki beszéd részeire, a szónok feladataira, a szónoki beszéd fajtáira és a perügyvitel jogi vonatkozásaira. A szónoki beszéd részeivel kapcsolatos ismeretanyagot kombinálták a szónok feladataival, amelyek a következ k: feltárás (inventio), elrendezés (dispositio), a megfogalmazás, stílus (elocutio), el adás (pronuntiatio) és emlékezetbe vésés (memoria).10 A klasszikus antik retorika Quintilianus Szónoklattanában érte el a csúcspontját. 2. Retorika a középkortól újkorig „Minthogy a szónoklás művészetének igaz és hamis dolgokról is meg lehet gy zni az embereket, ki merné azt állítani, hogy a hamisság elleni harcban fegyvertelenül kell az igazságnak a maga védelmében helyt állnia?” (Szent Ágoston) A középkori retorika a latin Nyugaton bizonyos klasszikus és kés császárkori szövegek tanulmányozásával kezd dött, s ezek mindvégig irányadók maradtak mind a gyakorlat, mind az elmélet terén. A legf bb művek: Cicero Deinventione című munkája, és az akkor szintén Cicerónak tulajdonított Rhetorica ad Herennium és Boethius De topicis differentiis (Érvelési különbségek) című munkája. Három nagy területet tartottak fontosnak elsajátítani: a logikát, a grammatikát és a retorikát. A 8

ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 9-10. ARISZTOTELÉSZ: Rétorika. Telosz Kiadó, Budapest, 1999. I. 1. 1355b 10 ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 12.

9

7

logikát (dialektikát) az érvelés, a meghatározás és a felosztás tudományának, a grammatikát a helyes beszéd és írás, a retorikát pedig a kifejezés, a stílus és a kompozíció tudományának tekintették. A retorika hatása olyan nagymértékű volt, hogy a vallásra is kihatott, mint ahogy a vallás is kihatott a retorikára. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szentbeszédeket is többnyire az antik retorika el írásai szerint állították össze. A vallás hatására pedig a Biblia értelmezése került a retorika középpontjába. Ennek legnagyobb mestere Augustinus volt, aki munkásságával megteremtette a keresztény retorikát. Egyfel l magába olvasztotta a dialektikát, a teológiát, továbbá a kultúra azon részeit, amelyeket a Szentírás értelmezése megkövetelt. Másfel l a rétor hagyományos öt feladatát kett re csökkentette, az inventióra és az elocutióra, tehát a feltárásra és a megfogalmazásra, stílusra.11 A retorika megítélése nem volt egységes. Egyesek szerint felesleges volt, néhány iskolában már nem is foglalkoztak vele, nem is tanították. Mások szerint pedig fontos, mivel arra tanítja meg az embereket, hogy megfelel en kifejezésre juttassák szándékukat, és kölcsönösen megértsék egymást. Azt leszögezhetjük, hogy a támogatók többen voltak, az iskolákban – néhány kivétellel – továbbra is tananyag maradt a retorika, err l korabeli tankönyvek tanúskodnak. Befolyásolta a tudományos munkát és a szépirodalmat is. A reneszánsz korban nagyobb teret kapott a nyilvános beszéd, de ezzel párhuzamosan a retorika éreztette hatását a társadalmi élet minden területén. Lényegében a művelt hercegi és királyi udvarok „udvari emberének” viselkedési normáit szabta meg. A retorika a költészetre is hatással volt: a verseket a szónoklattan el írásai szerint írták, például az érvek elegáns taglalása és összegzése fontos szerepet kapott a reneszánsz költészetben.12 A reformáció és az ellenreformáció korában az él szó ismét fontos szerepet töltött be az egyházi prédikációban, és kialakult a barokk stílus, mely a logikára éppúgy hatni akart, mint az érzelmekre. Magyarországon Pázmány Péter, Franciaországban pedig J. B. Bossuet beszédeiben találunk erre példákat.13

11

ADAMIK T.: Augustinus jelelméletének terminológiája és funkciója. Antik Tanulmányok, 26, 76-86. ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 75-78. 13 ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 75-78. 12

8

3. Retorika az újkortól napjainkig „A retorika a félreértésnek és ellenszereinek a tanulmányozása.” (I.A. Richards) Az újkorban a legnagyobb hatása a brit retorikaelméletnek volt. A legnagyobb képvisel i: Hugh Blair, George Campbell és Richard Whately. Hugh Blair skót lelkész a gyakorlatban, majd az edinburghi egyetem retorika- és irodalomtanáraként elméletben is művelte az ékesszólást. 1783-ban tette közzé Lectures on Rhetoric and Belles Lettres című művét, melyet Kis János 1838-ban Blair Hugo rhetoricai és aestheticai leckéi címen magyarra fordított. Jól ötvözte a klasszikus retorikát korának újabb követelményeivel.14 George Campbell, skót lelkész és nevel 1776-ban jelentette meg The Philosophy of Rhetoric (A retorika filozófiája) című művét, amely e korszak egyik legfontosabb retorikaelméleti munkája. A mű els felében olyan lélektani alapfogalmakat tárgyal, mint asszociáció, szimpátia, erkölcsi megfontolás. A meggy zés mint végeredmény a tanítás, a képzelet, az érzelem és az akarat közreműködésével jön létre.15 Richard Whately Elements of Rhetoric (A retorika elemei, 1828) című könyvében a retorikát az argumentációra, az érvel beszéd tanulmányozására szűkítette le, mert a retorika sajátos feladatát az érvek feltárásában és elrendezésében látta. A bizonyítékokat a priori ok-okozati érvekre és jelekre osztotta, és az utóbbiak közé sorolta a tanúvallomásokat.16 A 18. században már nagy hangsúlyt fektettek az el adásmódra is, ami eddig a háttérbe szorult. Több tanulmány is született ezzel kapcsolatban. Thomas Sheridan 1762-ben tette közzé Lectures on Elocution (El adások az ékesszólásról) című munkáját, melyet az el adásmódnak – hanghordozás, testmozgás, gesztikuláció – szentelt. A brit retorikaelmélet nagy hatással volt Amerikára is, ahol mindig az írott kommunikáció volt a hangsúlyosabb. A 19. században viszont elkezdtek a szóbeli kommunikációval foglalkozni, beszédtanszékeket állítottak fel. A retorika több aspektusát vizsgálták: 1. mint jelentést; 2. mint etikai értéket; 3. mint motívumot és 14

ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 75-78. ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 75-78. 16 ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 75-78. 15

9

okot; 4. mint érvelést és megismerést; ő. mint stílust; 6. mint műelemz módszert, és végül 7. mint fogalmazástanítást.17 4. Összegzés Láthattuk, hogy az ókori retorika f leg grammatikai természetű, a helyes és jó beszédre tanít. Az ókori körülmények megkövetelték az ékesszólást, hiszen háborúk dúltak, és egy-egy jól megválasztott szó a békét jelenthette vagy a halált. A középkorban a retorika kissé a háttérbe szorult, a vallás ehhez nagy mértékben hozzájárult. De nem veszett el a tudomány, a tudás, amit az ókori népek hagytak ránk. S t, az új társadalmi, poltikai jelenségek új megoldásokat szültek. A retorika továbbra is éreztette hatását a tudományos életben és az irodalomban. A reneszánsz korban már a költészet területét is meghódította magának, viselkedés normákat szabott meg. A 18. századi új retorika lélektani természetű. Képvisel i nem az ügy természetét elemezték, hanem a hallgató, a befogadó értelmét és lelkivilágát vizsgálták. A brit retorika tehát lélektani alapokról indulva a hallgatóságra összpontosított. Ehninger az egyetemes retorikaelmélet harmadik korszakának a 20. század harmincas éveit l napjainkig tartó id szakot tekinti. Ebben az id szakban sokrétű retorikai kutatások folynak, a retorikát a megértés, a megromlott emberi kapcsolatok orvoslása eszközének tekintik. Napjaink retorikáját szociológiai természetűnek kell tartanunk. Megromlottak az emberi kapcsolatok, sérülnek a személyiségek, eluralkodik a depresszió, az elidegenedés, és kiélez dnek az ellentétek az emberek és a népek között. A technikai vívmányok lassan minden kommunikációs csatornára hatással vannak negatív értelemben. A retorikára hárul a feladat, hogy a kommunikációs nehézségeket megszüntesse.

17

ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 75-78.

10

IV.

A szónoki beszéd

Mint láthattuk, a retorika nem csak a szóbeli beszédre volt hatással, hanem az irodalomra is, kezdetben csak a prózai szövegekre, kés bb a költészetben is éreztette hatását. Szakdolgozatomban csak a szóbeli aspektusát szeretném vizsgálni a jelenségnek, azon belül is a szónoki beszédet szeretném ismertetni el ször. Az ókori görögöknél – mint már összefoglaltam – nagy becsben tartották a szónokokat. Szónok csak becsületes ember lehetett, bár a gyakorlatban az akkori politikusok, uralkodók nem csak jóra használták fel beszédüket. A szónokok gyakran összemérték tudásukat szónokversenyeken is. A görögök kidolgozták a retorikát, a meggy zés művészetét és alkalmazták a megszerzett tudásukat a szónoki beszédek összeállítása és el adása során. Arisztotelész a következ dialektika párja: mindkett

megállapítással kezdi Rétorikáját: „A retorika a

olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeket valamiképpen

minden ember egyaránt megismerhet, és nem tartoznak semmiféle külön tudományhoz. Ezért többé-kevésbé mindenkinek köze van mindkett höz, hiszen bizonyos fokig mindenki megpróbál kijelentéseket cáfolni és indokolni, védekezni és vádolni. A hétköznapi emberek közül egyesek ezt ösztönösen teszik, mások gyakorlással szerzett jártasságból.”18 A szónoki beszéd stílusa, típusa, felépítése függ a beszédhelyzett l. Hiszen máshogy beszélünk nagy nyilvánosság el tt, mint baráti társaságban, beszédünk függ a hallgatóhoz fűz d

viszonyunktól, ismeretségünkt l, politikusaink saját céljaik

érdekében olyan beszédeket adnak el , amelyet az emberek hallani szeretnének. A beszédhelyzet, a retorikai szituáció határozza meg a szónoki beszéd egészét. Tehát fontosnak tartom, hogy egyfajta bevezetésképpen felvázoljam, hogy mi is az a retorikai szituáció. Ezek után már kitérhetünk a szónoki beszéd jellemz ire, fajtáira és felépítésére.

18

ARISZTOTELÉSZ: i.m. I. 1. 1

11

1. Retorikai szituáció Egyesek szerint fontos a retorikai szituáció értelmezése, de érdemben még nem foglalkoztak vele. Lloyd F. Bitzer szerint a retorikai szituáció azoknak a körülményeknek az összessége, melyeknek hatására a szónok elmondja beszédét, vagy ahogy

fogalmazott: „személyek, események, tárgyak, viszonyok szövevénye, és az a

kényszer, amely határozottan megnyilatkozásra késztet”.19 Ezzel nem mindenki értett egyet, sokan gondolták úgy, hogy már az ókorban is foglalkoztak a retorikai szituációval, már k is tudták, hogy ez határozza meg a szónoki beszéd milyenségét. Brinton szerint a retorikaelmélet tehát a szituációk bizonyos fajtáira adott megfelel válaszok normatív elmélete.20 Abban személy szerint is egyetértek, hogy már az ókorban is fontos volt a szituáció felismerése és a beszéd ehhez igazítása. Hiszen a bíróságokon, a peres ügyekben, vagy az utcákon az emberek el tt politikai beszédet tartva más és más fajtájú beszédeket adtak el . Arisztotelész három beszédfajtát különített el szituáció szerint. Az id sebb Seneca világosan látta, hogy Augustus idején a retorika politikai okokból szorult vissza az iskola falai közé, s a valódi beszédeket az iskolai minta- és próbabeszédek váltották fel. Emiatt a retorikai szituáció miatt írta meg Controversiae et suasoriae (Törvényszéki és tanácsadó mintabeszédek) című munkáját is. Cicero így vélekedik err l: „A szónoknak ügyelnie kell arra, mi a helyénvaló, nemcsak gondolatai, hanem kifejezései tekintetében is. Mert nem élhetünk ugyanolyan fajta kifejezésekkel a szónoki beszédben a vagyoni helyzett l, a viselt tisztségekt l, a tekintélyt l, az életkortól vagy a helyt l, az id ponttól, a hallgatóságtól függetlenül, hanem a beszéd minden egyes részletében, akárcsak az életben, tekintetbe kell vennünk, mi a helyénvaló. Ez magától a szóban forgó ügyt l függ s a szerepl kt l: azoktól, akik beszélnek, és azoktól, akik hallgatják ket.”21 Magyar viszonylatban a retorikai szituáció szakkifejezés nem gyakran szerepel. Például Wacha Imre A korszerű retorika alapjai című könyvében a beszéd tárgya, a megnyilatkozás eszméje szakkifejezést használja. Ezt írja: „A szónoki, a közéleti megnyilatkozás tulajdonképpen nem más, mint a valóság egy-egy jelenségére, kérdésére vonatkozó gondolatok – a partnerhez, a beszédhelyzethez és még sok egyébhez ill en – 19

BITZER, L.: The Rhetorical Situation. Philosophy and Rhetoric, 1, 1-2. BRINTON, A.: Situation in the Theory of Rhetoric. Philosophy and Rhetoric, 14, 234-247. 21 A szónok. In:Cicero válogatott művei. Európa Kiadó, Budapest, 1987. 71-72.

20

12

célszerű elrendezésben történ kifejezése. Ennek írásbeli kifejtése az írásmű, él szóbeli kifejtése a beszédmű. A megragadott jelenség, kérdés - amir l az írás, el adás, beszéd szól - adja a megnyilatkozás tárgyát.”22 Gáspári László Retorika című tankönyvében szerepel egy meghatározás: „A retorikai szituáció az a kommunikációs alaphelyzet, amely minimálisan feladóból (beszél b l), üzenetb l (beszédb l) és címzettb l (hallgatóból) áll, és amelyben a beszél arra törekszik, hogy beszédével valamilyen hatást gyakoroljon a hallgatóra, valamilyen meggy z dést alakítson ki benne.”23 Ezt a három tényez t (beszél , beszéd, hallgató) már Arisztotelész is felimerte és a beszéd összetev inek tekintette. Ezzel ismét visszatértünk az ókori Görögországba, és immár világosan látszik, hogy igenis foglalkoztak érdemben a retorikai szituációval. A retorikai szituációról tehát elmondható, hogy komplex jelenség, így lehetne meghatározni: „A retorikai szituáció úgy definiálható, mint személyek, események, tárgyak viszonyok összessége, amely olyan tényleges vagy lehetséges szükséget teremt, amely teljesen vagy részben megszüntethet , ha egy beszéd, amely beleszól a szituációba, arra készteti az emberi döntést vagy cselekvést, hogy jelent sen módosítsa ezt a szükséget.”24 2. A szónoki beszéd fajai Arisztotelész el tt a rétorok több beszédfajtát különítettek el. Iszokratész például négy beszédfajtáról szól: törvényszéki, tanácsadó, dicsér Anaximenész

Retorika

Alexandrinoszhoz

című

művében

és fedd

beszédr l.

megkülönbözteti

a

törvényszéki és tanácsadó beszédet, s ezek hét alfaját különíti el: a rábeszél , a lebeszél , a dicsér , a fedd , a vádoló, a véd és oknyomozó beszédet. Arisztotelész ezzel szemben logikai alapon három beszédfajtát határozott meg, amely alapja a mai retorikatudománynak is. „A retorikának szám szerint három válfaja van, mert a hallgatóság is háromféle. A beszéd három dologból áll össze: a beszél b l, amir l beszél, és akihez beszél; a beszéd célja az utóbbira irányul, azaz a hallgatóra. A hallgató szükségszerűen közönség vagy ítél , mégpedig vagy az elmúlt események megítél je, vagy az eljövend ké. Az 22

WACHA I.: A korszerű retorika alapja. 1-2. kötet. Szemimpex Kiadó, Budapest, 1997. 177. GÁSPÁRI L.: Retorika. Egységes jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. 8. 24 GOLDEN, J. L. – BERQUIST, G. F. – COLEMAN, W. E.: The Rhetoric of Western Thought. Kendall/Hunt, Dubuque, Idaho, 1984. 20.

23

13

eljövend események megítél je például a népgyűlés tagja, az elmúltaké például a bíró, [a szónoki képességé az egyszerű közönség]. Következésképpen szükségszerűen három válfaja van a szónoki beszédnek: tanácsadó, törvényszéki és bemutató. A tanácsadó lehet vagy rábeszélés, vagy lebeszélés; mert akár magánemberként adnak tanácsot, akár közügyekben beszélnek a népgyűlés el tt, a kett valamelyikét teszik. A törvényszéki lehet vádbeszéd és véd beszéd, mert a peres feleknek vagy vádolniuk kell, vagy védekezniük.A bemutató beszéd tárgya dicséret vagy feddés. Mindegyik beszédfajtának megvan a maga sajátos ideje. A tanácsadóé a jöv (aki valamire rábeszél vagy lebeszél, a jövend vel kapcsolatban ad tanácsot); a törvényszékié a múlt (ugyanis mindig valamilyen megtörtént eseménnyel kapcsolatban vádolnak vagy védekeznek); a bemutatóé többnyire a jelen, hiszen létez

dolgokat

magasztalnak vagy feddnek; de gyakran igénybe veszik a múltat is, felidézve azt, és a jöv t, feltételezve azt. Mindegyiknek külön sajátos célja van: ahogyan háromféle beszéd van, úgy van három cél is. A tanácsadó célja a hasznos vagy a káros (a rábeszél ugyanis a jobbat tanácsolja, a lebeszél a rosszabbtól térit el), ehhez veszi hozzá a többit: az igazságost vagy az igazságtalant, a szépet vagy a rútat. A törvényszékié a jogos vagy a jogtalan; és ehhez veszi hozzá a többit. A dicsér é és a fedd é a szép és a rút, de ezeket is kiegészítik a többivel. Hogy mindegyik beszédfajta célja az itt említett, azt az bizonyítja, hogy a többi esetenként nem is vita tárgya. A vádlott például elismeri, hogy elkövette tettét, és hogy ártott; de azt sohasem ismeri be, hogy jogtalanul cselekedett. Ez esetben nem is lenne szükség perre. Ugyanígy, a tanácsadó másvalamit gyakran megenged, de azt sohasem ismeri el, hogy tanácsa hátrányos, vagy hogy a hasznosról akar lebeszélni. [...] Hasonlóképpen, a dicsér k és fedd k nem azt nézik, hogy az illet hasznosat vagy károsat cselekedett-e, hanem gyakran azt dicsérik, hogy – nem tör dve saját érdekeivel – valami nemes tettet hajtott végre.”25 Összefoglalva tehát a beszéd három dologból áll: beszél , amir l beszél és akihez beszél. A hallgató közönség vagy ítél lehet. A szónoki beszédnek három fajtája van: tanácsadó, törvényszéki és bemutató. A tanácsadó lehet rábeszélés vagy lebeszélés, a törvényszéki lehet vádbeszéd vagy véd beszéd, a bemutató beszéd tárgya pedig lehet dícséret vagy feddés. Mindegyik típusnak megvan a saját ideje és célja. Ezt a felosztást még mai napig is szokták használni, szó szerint idézni. Arisztotelész hármas felosztását

25

ARISZTOTELÉSZ: i.m. I. 3. 1358b

14

vették át többek között kortársai is. Quintilianus végül ezt mondja: „A szónoki beszéd többi fajtája mind e három valamelyikéhez tartozik, s nincs köztük egyetlenegy sem, amelyben valamit ne dicsérnének vagy feddenének, javasolnának vagy elleneznének, valami mellett ne kardoskodnának, vagy megakadályozására ne törekednének.”26 3. A szónoki beszéd részei A szónoki beszédnek három részét állapították meg: bevezetés, elbeszélés, befejezés. Ezt a hármat gyakran még kiegészítették egy negyedikkel: a bizonyítással. Ebb l kiindulva a különböz

gondolkodók gyakran hozzáadtak egyéb részeket is,

például els - és másodrendű bizonyítás, el elbeszélés és utóelbeszélés, rejtett célzás, rejtett dícséret vagy ócsárlás. Arisztotelész kifejtette, hogy szerinte csak két részb l áll a szónoki beszéd: kijelentésb l és indoklásból. Ezt a kett t tartotta fontosnak. Véleménye szerint a kijelentés az alapja a beszédnek, amit viszont meg kell indokolni, ezért az indoklás nélkül a beszéd nem is beszéd. Cornificius már részletesebb leírást hagyott hátra f művében, a C. Herreniusnak ajánlott rétorikájában.27 Szerinte a szónoki beszéd hat részb l áll:  bevezetés  elbeszélés  tétel  bizonyítás  cáfolás  befejezés. A bevezetés lehet közvetlen vagy közvetett megközelítésű. Az elbeszélésnek három faját különböztette meg. Az els

középpontjában a

történtek el adása szerepel úgy, ahogy valójában megtörtént. Ez a peres eljárásokban volt lényeges. A második fajtának a bizalomkeltés a célja. A harmadikat pedig jól lehet használni nem peres ügyekben. Ennek a harmadiknak két válfaját különböztette meg. Az egyik válfajban a középpontban az események állnak, amelyek lehetnek mitikusak, történetik vagy valószerűek. A másik válfajban a személyek állnak a középpontban. Ehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy legyen fordulatos, keltsen érzelmeket az 26

FABIUS, M.: Quintilianus szónoklattana. Franklin Társulat, Budapest, 1913. 3.4.15 ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 18-24.

27

15

emberekben a személyek iránt. Sokan egyetértenek abban, hogy ez annak a jele, hogy műfajilag megjelent a regény és a regényekkel szemben követelményként jelent meg a fordulatosság, emiatt tartotta fontosnak leírni Cornificius ezt a megállapítást. Az elbeszéléssel szemben követelményeket is felállított. Három f követelmény jelenik meg munkájában: a rövidség, a világosság és a valószerűség. Művében a bizonyítást és a cáfolást összevontan vizsgálja. A befejezést pedig szintén három részre osztja: felsorolás, fokozás és szánalomkeltés. Ezt a fajta felosztást még ma is használjuk. Középiskolai nyelvtan órákon az érvel

fogalmazás kapcsán kell megjegyeznünk, hogy mi a felépítése a jól megírt

fogalmazásnak. A perbeszédek is így épülnek fel. Tehát nemcsak szóban kamatoztathatjuk ezt a tudást, hanem írásban is. Quintilianus még annyit fűzött ehhez a felosztáshoz, hogy szükség van kitér re is az elbeszélés után, amelynek célja, hogy a közönség nagyobb tetszését elnyerjük vele. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy minden szónoki beszéd alapja a retorikai szituáció, amely sok tényez t foglal magában. Nem újkeletű a dolog, már az ókorban is fontosnak tartották, hogy adott helyzetben egy beszédnek milyennek kell lennie. A retorikai szituáció meghatározza a beszéd fajtáját, felépítését, részeit, s t, még a szóhasználatot is. A szónoki beszéd fajait Arisztotelész dolgozta ki a legátfogóbban. Három f fajtát határozott meg Rétorika című művében: tanácsadó, törvényszéki és bemutató beszéd. A szónoki beszéd részeivel kapcsolatban sokáig nem volt egységes álláspont. Ennek a helyzetnek Cornificius műve vetett végett, amelyben részletesen taglalja a beszéd részeit, követelményeket támasztott feléjük és ezzel iránymutatást adott az utána következ knek, akik a szónoki beszéddel foglalkoznak vagy maguk is szónokok, beszédet mondók.

16

V.

A politikai szónoklat Magyarországon

Miután ismertettem a retorika történetét és a szónoki beszédet az ókori görög és római filozófusok és rétorok ismeretei alapján, szeretnék áttérni a politikai szónoklatra. Dolgozatom második részében f leg Magyarország vonatkozásában fogom ismertetni a politikai szónoklat történetét, majd a retorikatudomány alakulását vizsgálom meg az 1950-es évekt l napjainkig. 1. A politika és a retorika kapcsolata Szinte mindannyiunknak van véleménye arról, hogy mi is a politika. Mikor el ször szembesültem ezzel a kérdéssel, azonnal a politikusok, képvisel k jutottak eszembe. A politika az, amit k csinálnak a Parlamentben – gondoltam naívan. Részben igazam van, hiszen a politikusok tevékenysége is beletartozik a politikába, de miután fels fokú tanulmányaimat megkezdtem, rájöttem, hogy nem csak ennyib l áll a dolog. A politikatudomány nagyon széleskörű, ahogy a neve is mutatja, külön tudomány épült rá. A politika kifejezés az ókori görög polisz névb l ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, tevékeny (aktív) vagy tétlen (passzív) politikát folytat. A politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozik a politikatudomány.28 A tevékeny politika valójában érdekek harca a közéletben, leginkább a közhatalomból való részesedésre vagy a közhatalom döntéseinek befolyásolására való igyekezet. Tehát a cél a hatalom megszerzése, egy ország, egy állam irányítása, emberek meggy zése, befolyásolása különböz érdekek képviseletében. A tétlen politikai szerep pedig, hogy a közösség egyszerű tagja elfogadja a közhatalom döntéseit, mivel úgy gondolja, hogy nem tudja azt befolyásolni.Vannak döntések, amelyeket valóban nem tudunk befolyásolni, abban viszont mindenki egyetért, hogy valamilyen szinten igenis befolyásunk van, hiszen a képvisel ket, az Országgyűlés tagjait, a miniszterelnököt az egyszerű köznép választja meg. A választások során kifejezzük akaratunkat. Felmerülhet viszont a kérdés, hogy valóban a saját akaratunkat fejezzük ki? Pontosan a választások el tt befolyásolnak minket a leginkább a politikai események, hírek, beszédek. Lehet, hogy eszünkbe sem jutna egy téma a hétköznapi életben, fel sem 28

PÉNZES F.: Közpolitika 2006. 1.

17

merülne bennünk a kérdés, hogy vajon melyik politikus milyen vagyonra tett szert az utóbbi években, hiszen mindenki el van foglalva a saját ügyes-bajos dolgaival. Választások el tt azonban rendszerint el kerülnek ezek a témák, a közbeszéd tárgyává válnak, ahogy egy-egy ellenzéki politikus megemlíti egyik-másik beszédében. Ilyen formán befolyásolják a gondolatainkat, az érzéseinket. Rávilágítanak olyan dolgokra, amelyekr l azt sem tudtuk, hogy léteznek, mégis, amikor felmerül a téma, elhisszük nekik, hogy igaz, amit mondanak. Ebb l a szempontból lényeges a retorika. Egy ügyes poltikus bármire rá tudja venni az embereket, ráadásul egy-egy választás eredménye is megjósolható abból, hogy ki hogyan érvel, milyen tömegeket szólított meg, kiket gy zött meg. Tehát beláthatjuk, hogy a politikában a beszédnek, szónoklatnak és ezáltal a retorikának, a meggy zés tudományának igen hangsúlyos szerepe van. A továbbiakban ezért szeretném ismertetni a politikai szónoklat történetét. 2. Politikai szónoklat története „Tanácskozó (politikai) beszédeknek azokat a beszédeket nevezik, melyek testületek tanácskozásain hangzanakel. Céljuk: a felmerült esetekben a testület határozathozatalát bizonyos irányban befolyásolni.”29 A politikai beszédek körébe tartoznak manapság els sorban a parlamenti beszédek, továbbá a megyei és a városi, illet leg községi képvisel testületi gyűléseken, a különböz

egyesületek gyűlésein, valamint a választó- és népgyűléseken tartott

beszédek. A politikai beszédek végigkísérték a történelem viharait. Az ókorban és a középkorban f leg háború idején volt szükség el venni egy-egy hadvezérnek vagy politikusnak a retorikai ismereteit, az újkorban pedig a politikai hatalom megszerzése volt a célja. A két világháború idején rengeteg beszéd hangzott el, amelyeket még a mai napig szoktak idézni. Gondoljunk csak Hitlerre, aki a beszédeit tükör el tt gyakorolta. Magyarországon a szocializmus id szakában is nagyrészt csak politikai beszédek voltak hallhatóak, mivel a véleménynyilvánítás szabadsága még nem volt annyira kiterjedt, mint a rendszerváltás után. A rendszerváltás nemcsak politikai változást hozott, megjelent a demokrácia, ezzel együtt a választások és a választási beszédek, viták. Megjelentek a civil szervezetek és alapítványok, amelyek immár szabadon 29

ADY L. – LENGYEL M.: Retorika. A középiskolák V. osztálya számára. Athenaeum, Budapest, 1928. 49.

18

felszólalhattak a saját ügyükben. A rendszerváltás mindenre és mindenkire kihatott, így a retorika tudományára is és bár az iskolákban már nem oktatják az ékesszólást, a politikusaink hasznát veszik a tudásnak, amit különböz tréningek kapcsán sajátítanak el. A magyar politikai szónoklat történetében hét korszakot különítettek el. Ezeket szeretném ismertetni röviden.30 Az els korszak Mátyás uralkodásának kezdetéig tartott. Történeti adataink szerint a f emberek gyűlésében, a bárók és nemesek gyűlésein tanácskozások folytak, minden bizonnyal magyar nyelven. A királyok és a f papok tudtak latinul, valószínűleg sok f nemes is, hiszen iskoláink a kezdetekt l voltak, ezenkívül sokan tanultak külföldi egyetemeken is. Biztos, hogy volt politikai beszédkultúra, hiszen Szilágyi Mihály és Mátyás király beszédei tanúskodnak err l. A második korszak Mátyás uralkodásától a szatmári békéig (1711) tartott. Szilágyi Mihály beszéde, melyet Mátyás királlyá választása érdekében 1458. január 22én, a pesti gyűlésen mondott el, az els fennmaradt politikai beszédünk. A történetírók Mátyás király szónoki tehetségét is magasztalják. Vitéz János latinul mondta diplomáciai szónoklatait. Vetési László 1475-ben a pápa el tt hatalmas, latin nyelvű beszédet tartott, melyben a török elleni segítséget sürgette. Kiváló szónok volt Verb czy István. Kés bb Esterházy Miklós és Pál, valamint Wesselényi Ferenc nádorok tűntek ki jó szónoklataikkal. Természetesen, meg kell említenünk Pázmány Pétert és Rákóczi Ferencet is. Rákóczinak az 170ő. évb l a gyömr i táborban mondott beszéde maradt fenn (Kazinczy levéltárában). A harmadik korszak 1711-t l 1830-ig, az Akadémia megnyitásáig tart. A politikai szónoklat kibontakozását gátolta a cenzúra, valamint az, hogy 1812 és 1825 között a király nem hívta össze az országgyűlést.A szónoklat ekkor nagyrészt latin nyelvű volt, s a római retorika szabályait követte. „A 18. század végén lesz a nemesi nemzet latinul szónokló jogász nemzetté, melynek műveltsége, művel dése és nevelése is retorikai irányú.”31 Kevesen szólaltak fel magyarul, a latin nyelv volt az általános 1825-ig, Széchenyi István fellépéséig.

30 31

TOLDY I.: A magyar politikai szónoklat kézikönyve. Pest, 1866. KELEMEN F.: A magyar politikai szónoklat története a mult század első felében. Budapest, 1937. 4-6.

19

Innent l kezdve a magyar nyelvű szónoklás egyre fontosabb szerepet kapott. Az iskolákban továbbra is tanították a retorikát, mind az elméletet, mind a gyakorlatot. Gróf Teleki László A magyar nyelv el mozdításáról buzgó esdekléseiben (1806) kifejtette, hogy az ékesszólásban látja a művel dés csúcsát. A magyar nyelvű szónoklás következménye az lett, hogy a latinul nem tudó bocskoros nemesség is bekapcsolódhatott a politikai életbe. „A retorika akkori felfogása szerint a beszéd nyugodt, méltóságos felépítésű, átmeg átfonva történelmi ésjogi vonatkozásokkal; ezért mutatkozik a két tudomány sajátosan szürke, száraz nyelvének kevéssé el nyös hatása a politikai szónoklatokon. Hasonlóan sajátságos stílusuk volt a papoknak mint politikai szónokoknak: nem tudták kivonni magukat a prédikáció hatása alól.”32 A szónokok példaképe Cicero volt. A beszédeket megírták, megtanulták, fejb l mondták el. „A szónokok modora, hangja az el adás folyamán, ennek következtében a gyűlések és viták lefolyása teljesen más volt, mint a mai politikai és parlamentáris életben. A fegyelmezetlenségnek és durvaságnak az a mértéke, mely jelenleg mindenütt általános jelenség, ekkor még ismeretlen volt. Saját méltóságukat becsülve, egymás véleményét tiszteletben tartva fejtették ki nézeteiket, még ha vélemény-összeütközésr l volt is szó. Nyílt személyeskedés, durva közbekiáltozás, sért gúnyolódás, fenyegetés, egymás célzatos megzavarása nem fordult el . De ha valaki mégis megfeledkezett magáról, akár egy pillanatra is, és e hibák valamelyikébe esett, az a tárgyalás vagy gyűlés egységesen elítél

véleményével találta magát szemben. (Pl. Tagen Mihály

káptalani követ egy kijelentésével, amelyben egy követtársa szavainak igazságát kétségbe vonta, ma már szinte érthetetlenül súlyos és hosszadalmas parlamenti háborúságot idézett fel.)”33 A reformkor hajnalának legjelesebb szónoka Fels büki Nagy Pál volt (1777– 18ő7), aki az 1807. évi országgyűlésen kezdte meg pályafutását mint az elnyomott magyar nép szószólója. A negyedik korszak 1830-tól az 1860-as évekig tart. Ekkor emelkedett művészi szintre a magyar politikai szónoklat. Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos és Széchenyi István a kor legnagyobb szónokai voltak. Kölcsey 32 politikai beszédet mondott. 32 33

KELEMEN F.: i.m. 4-6. KELEMEN F.: i.m. 4-6.

20

Széchenyinek 120 beszédétjegyezték le, nagy részük felszólalás. Kossuth Lajos politikai szónoklatunk történetében mindmáig a legfontosabb. 200 politikai beszéd maradt fenn utána, nagy részük a parlamentben hangzott el. Az iskolai tankönyvek évtizedeken át Kossuth beszédein tanították a retorikát, beszédei még az angliai tankönyvekben is szerepeltek. A magyar politikai szónokok ismerték a nagyvilág nagy szónokait. Megszületett a politikai szónoklás tankönyve is. Szeberényi Lajos Politikai szónoklattan. Alapos útmutatás nyilvános beszédekben és a parlamenti vitatkozásban (Pest, 18Ő9) című műve az els és utolsó politikai retorikatankönyvünk. Szeberényi a következ beszédfajtákat különíti el: egyházi, közügyi (parlamentáris, tanácskozási), törvényszéki, alkalmi beszéd. Ez a felosztás kés bb állandósult a retorika oktatásban. A törvényszéki beszédnek három fajtáját különíti el: a vádbeszédet, a véd beszédet és a tájékozó beszédet. Magas követelményeket állít az országgyűlési szónok elé, szerinte neki ismernie kell a jogot és az alkotmányt, más országok politikai viszonyait, s tudnia kell „melly eszközök legalkalmatosabbak a közjólét el mozdítására, bátorság és határozottság

minden

akadályokkal

szembeszállani,

túlemelkedés az önzés mindennapiságán".

el ítéletekr li

lemondás,

34

Az ötödik korszak az 1861. évi országgyűlést l 19Ő8-ig tart. Ekkor jelent meg a színen Deák Ferenc, a haza bölcse. Els

felirati beszéde csaknem minden

retorikatankönyvben szerepel. A 19. század végének kiváló szónoka volt Tisza Kálmán (1830–1902). A 20. század els felének nagy hatású szónokai Apponyi Albert, Tisza István, Klebelsberg Kuno, de tulajdonképpen politikai szónokoknak tekinthet k a nagy egyházi szónokok, Prohászka Ottokár, Ravasz László és Mindszenty József is. A hatodik korszak 1948-t l 1989-ig tartott. Ez a kommunista uralom kora. A retorikát háttérbe szorították, olyannyira, hogy oktatását az 1950. évi tanterv el is törölte. A politikai szónoklat is kihalt, bár a népnek igen sok beszédet kellett meghallgatnia. Ezeket a beszédeket rendszerint felolvasták. Vitáról szó sem lehetett, egységes álláspontot kellett képviselniük, hogy fennmaradhasson a szovjet uralom. Egypártrendszer volt, választásokat nem tartottak. A szovjet korszak vezéregyénisége és

34

SZEBERÉNYI L.: Politikai szónoklattan. Pest, 1849. 55-62.

21

vezérszónoka kétségkívül Kádár János volt. A mintapéldák Lenin szónoklatai, valamint a bolgár Dimitrov perbeszédei voltak. Az utolsó korszak 1989-t l napjainkig tart. A korszak kezdetét Orbán Viktornak Nagy Imre temetésén elmondott, bátor beszéde jelenti.Ezt a beszédet a kés bbiekben magam is fogom ismertetni. 1989. június 16-án hangzott el a H sök terén. Orbán Viktor korunk egyik legképzettebb és legnagyobb hatású szónoka, els sorban azért, mert beszédeib l meggy z dés és

szinteség árad. Az amerikai elnökválasztás nyomán

kialakult médiaretorika is jelen van már a magyar politikai szónoklásban. Ha amerikai példát szeretnénk felhozni, aki nagyszerű szónok, mindenképpen Barack Obamát állítanám példaként. Jelenleg is

az Amerikai Egyesült Államok elnöke és kiváló

beszédeket mond nagy meggy z er vel.

22

VI.

A retorika 1948-tól napjainkig

Az el z fejezetben ismertettem a politikai szónoklat történetét Magyarországon. Megtudhattuk, hogy hét részre tagolódik a története, melyb l az utolsó kett a szovjet magyarországi állapotokat és a rendszerváltozás utáni állapotokat mutatja be. Ebben a két korszakban szeretnék részletesebben elmerülni és ismertetni a retorika történetét, majd a két korszakból egy-egy politikai beszédet kiemelnék és elemezném, összehasonlítanám ket. Azért ezt a két korszakot választottam, mert történetileg ez a két korszak áll hozzám a legközelebb, ezek ismertetésében látom a nagyobb lehet séget. A két korszak szinte szöges ellentéte egymásnak. Míg a szovjet uralom alatt papírból felolvasott, el re megírt és cenzúrázott beszédeket látunk, addig a rendszerváltás a szabadságot hozta el a politikai beszédek és a retorika terén. Mivel a politikai szónoklatok történetét már ismertettem, fontosnak tartom a retorika fejl dését, történetét is ismertetni. 1. A retorika 1948 és 1989 között Az 1948-tól 1989-ig, a rendszerváltásig terjed korszak két szakaszra bontható: az 1970-ig tartó kemény diktatúrára és az utána következ

enyhébb id kre, a puha

diktatúrára.35 Az els korszakban a retorika alárendel dött a pártmunkának, az agitációs propaganda tevékenységnek. A második korszakban már enyhébbek voltak a körülmények, kezdett újraéledni a retorika tudománya, bár még mindig voltak korlátai. A

hazai

retorikaírás

mindig

tartotta

a

kapcsolatot

a

nyugat-európai

szakirodalommal, a klasszikuson kívül els sorban az angol szakirodalom hatott rá, de a magyar retorikusok jól ismerték a korabeli német és francia műveket is. Ez a kapcsolat 1950-ben megszakadt, nem jutottak el Magyarországra olyan nyugat-európai szerz k munkái, mint Stephen Toulmin vagy Chaim Perelman. Ez az elszigeteltség is hozzájárult a retorika körüli olyan téveszmék kialakulásához, mint hogy a retorika csak beszédtechnika, csak hordószónoklás, csak a megtévesztés a célja.36 Mint ahogy már szó volt róla, a retorika iskolai oktatását 1950-ben eltörölték. A tanítók fel voltak háborodva és érezték a hiányt is, ezért bizonyos részeit a retorikának 35

ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 144. WACHA I.: Szónoklatelemzések tapasztalatairól. In: A klasszikus retorikai bizonyítás. A régi új retorika. Szerk. ACZÉL P. - JÁSZÓ A. Trezor Kiadó, Budapest, 2002.

36

23

vissza kívánták vezetni. 1964-ben újra tanítottak szerkesztéstant, majd 1978-ban stilisztikát, végül a 2000-es években egy félévre viszakerült a retorika is a tantárgyak közé. Jelenleg is oktatják a nyelvtan részeként, de nem önálló tantárgy. A retorika a mozgalmi életben viszont tovább élt, de kimerült a propagandisták képzésében. A tendenciózusság a leginkább a beszédfajták kijelölésében nyilvánult meg.A beszédek átvették a tankönyv szerepét. A pártszellemet legjobban a Nyelvtan – stílus – szónoklás című könyv (Kossuth Kiadó, 1960) tükrözi. El szavából világosan kijelenti, hogy a könyvet feln tteknek szánták. 37 Arról van szó, hogy pártkáderek vezet pozícióba kerültek iskolázottság, érettségi nélkül, és nem mutatott volna jól, ha kiderül róluk, hogy iskolázatlanok, képzetlenek. Ezért különböz tanfolyamokat írtak el , ami a retorikával foglalkozott és tankönyveket is kaptak. A fent nevezett tankönyv célja is ez volt. Szerepelt benne a fogalmazás művészete és a szónoki művészet, a nyelvhelyesség, helyesírás és stilisztika, tudnivalókat tartalmazott az érvelésr l. A szónoki művészetr l szóló fejezetben szerepelt: a) a szónoklatra való felkészülés (a beszéd céljának meghatározása, a téma körülhatárolása; az anyaggyűjtés; a szerkezet kidolgozása), b) a szónok nyelve és stílusa, c) az el adásmód (a szónoki beszédmodor, gesztikuláció és arcjáték). Fontossá vált a nyelvművelés, a beszédhibák kiküszöbölése, a helyes kiejtés. Sajnos azonban az ifjúság beszéde nem abba az irányba változott, amelybe a nyelvművelés terelni szerette volna. A szakirodalom által kifogásolt helytelenségek elterjedtek: a gyors, hangsúly nélküli, monoton beszéd, az elmosódott artikuláció, az id tartam rövidítése, az enyhe raccsolás és selypesség, az orrhangzós beszéd általánossá vált.38 Ennek több oka is volt. Az egyik, hogy az iskolákban visszaszorult a beszélgetések száma, a szóbeli feleletek száma, gyakoribbá vált a tesztírás. A másik lehetséges ok, hogy 1956 óta folyamatosan csökkent a magyar órák száma az iskolákban, ezáltal nem szereztek a tanulók átfogó ismereteket, alulképzettek lettek. A harmadik lehetséges ok szerint a televízió volt ilyen hatással a fiatalokra, a bemondók ugyanis gyakran beszédhibásak voltak, hadartak és a fiatalok számára ez vált példává. A korszak második felében a politika és a retorika már különválik. Három retorikai munka emelkedik ki ebben az id ben: 1. Fischer Sándor: Retorika. Budapest, 37

FÁBIÁN P. – SZATHMÁRI I. – BERRÁR J. – SZENDE A.: Nyelvtan-stílus-szónoklás. Kossuth Kiadó, Budapest, 1960. 1. 38 A. JÁSZÓ A.: Változott-e húsz év alatt a főiskolások kiejtése és olvasása? In: Beszédkutatás. Szerk. GÓSY M. Budapest, 2000. 8.évf. 8. sz. 124-131.

24

1973; 2. Deme László (szerk.) Szónokok, el adók kézikönyve. Budapest, 197Ő. Írták: Bognár Elek, Deme László, Duró Lajos, Fábián Pál, Lengyel Dénes, Wacha Imre; 3. Gáspári László: Retorika. Budapest, 1988, tanárképz f iskolai jegyzet.39 Fischer Sándor Retorikája megfelel

és hasznos kézikönyv volt. Részletesen

tárgyalta a szónoki beszéd megalkotásának lépéseit, els sorban Quintilianusra támaszkodott. Az érvelést is ismertette és még Antonius beszédének egy részletét is elemezte benne. Bemutatta a stílus követelményeit sok példán keresztül. A beszédfajták között a politikai, a jogi, a tudományos beszédet részletezte, valamint a társadalmi élet beszédeit, és újdonságként a rádiós és a televíziós beszédr l is megemlékezett. Gáspári László Retorikája nagyrészt beszédművelés és stilisztika, de már tartalmaz egyetemes és magyar retorikatörténeti áttekintést, s tárgyalja a szónok feladatait. Vígh Árpád könyve, a Retorika és történelem (Budapest, 1981), valamint a Helikon című folyóirat 1977-es, retorikával foglalkozó száma a retorika újjászületésér l adott hírt. Fellendülést adott a retorikának Arisztotelész Retorikájának és a Rhetorica ad Herenniumnak modern magyar fordítása. A közoktatás figyelme a nyolcvanas és a kilencvenes években azonban a szövegtan és a kommunikációtan felé fordult. Ezek az irányzatok sok eredményt hoztak, de nem annyit, amennyit a modern retorika hozott volna. 2. A retorika 1989-t l napjainkig A puha diktatúra id szaka alatt a retorika nem tudott teljesen kibontakozni, hiszen a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága még nem volt teljes és korlátlan. A rendszerváltozás változást hozott a retorikában is, nagyobb mozgástér jutott a fejl désre és újra felismerték a fontosságát. 2000-ben a Nemzeti Alaptanterv kerettanterve bevezette a retorikát a középiskola 10. osztályába, a 2005-ben bevezetett érettségire pedig el írta az esszét. Az érettségin még mindig szerepel esszé feladat, melynek a megírásához szükséges ismereteket nyelvtan órán tanulják meg a diákok.

39

ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 148.

25

Wacha Imre egy nagy, kétkötetes műben összegezte mindazt a tudást, amit a 20. század második fele a retorikáról felhalmozott: A korszerű retorika alapjai 1-2. könyvében terjedelmes bibliográfia található, melyben nemcsak a szorosan vett retorikai művek, hanem az érintkez szakirodalom is megtalálható.40 Korunkban a média befolyása nagyon nagy lett, hiszen szinte már elkerülhetetlen a televízió, a rádió vagy az okostelefon. Ezeknek megvannak az el nyeik, de a hátrányaik is. Az él beszédet háttérbe szorítják, az emberek közötti kommunikáció már inkább írásban zajlik, mint él szóban. A televízió pedig nagymértékű manipulálásra képes. Ezért van sokszor, hogy akár a politikusok, akár magán emberek a médiához fordulnak, hogy minél nagyobb figyelmet kapjanak. A 20. század eleji iskolai retorikák a prózai műfajok között már megemlítették a cikket, az újságírás alapműfaját. Fischer Sándor már tárgyalja a rádiós és a televíziós beszédet Retorikájában. Az 1970-es években az iskolai oktatásban megjelent a kommunikáció tanítása, amely kés bb egyre több műfaj felvételével finomodott. A 2000. évi keret tanterv már részletesen leírja a kétszemélyes, a kiscsoportos és a tömegkommunikáció műfajait és tanításuknak egymásra épül rendszerét. Wacha Imre könyvében összegzését adja a mai kommunikációs műfajoknak, de természetesen oly módon, hogy beépíti ket eddig meglév tudásunkba. A retorika új szempontú meghatározása a következ : „a retorika a közérdekű kérdésekkel foglalkozó, nyilvános és a nyilvánosságnak szóló kommunikáció elméleti és gyakorlati tudománya.”41 A klasszikus, a hazai és a modern hagyományokat ötvözi Bencze Lóránt és Aczél Petra retorikája, a Mikor, miért, kinek, hogyan?42. A könyv az értelmi és az érzelmi ráhatás lehet ségeit tárja fel, ötvözi az érvelés bemutatását a beszéd elkészítésének lépéseivel. Bencze Lóránt volt az, aki az egyetemi oktatásban az 1980-as évek elején felélesztette a klasszikus és a modern alapokon nyugvó retorika oktatását. Ma már a magyar szakosoknak kötelez tantárgy az egyetemeken és a f iskolákon. A régi új retorika program az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképz F iskolai Karán, a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken indult el. A tanszék 1999-ben döntöte el, hogy évente tartanak retorikai konferenciát és szónokversenyeket minden 40

WACHA I.: A korszerű retorika alapjai 1-2. Szemimpex Kiadó, Budapest, 1994. 26. WACHA I.: i.m. 26. 42 ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 149.

41

26

november els hetének végén. A rendezvény már nemzetközivé duzzadt, ez is mutatja a sikerességét. A konferenciák célja a retorika feladatának megfogalmazása, helyének megkeresése egyrészt modern világunkban, másrészt a nyelvtudomány régi és új diszciplínái között.43 A pedagógus-, jogász- és teológusjelölteknek kiírt szónokversenyek célja a felkészítés a közéleti, szakmai, pedagógiai szerepekre, a komplex nyelvhasználat színvonalának emelése, hagyományteremtés. A szónokverseny kétfordulós. Els részében egy el re meghatározott témában kell a versenyz knek egy legfeljebb hatperces beszédet megírniuk, megtanulniuk és el adniuk. Ezt a beszédet általában már a verseny el tt megírják és begyakorolják. A valódi szónoki tudásuk és képességük a második fordulóban jön el , ahol fél órával a verseny el tt kapnak egy témát, majd háromperces rögtönzést kell el adniuk. Így rövid felkészülési idejük van arra, hogy maradandót alkossanak, továbbá kiszűrhet ek az igazi tehetségek. Tehát, mint látjuk, a retorika szerepe a XX. században felértékel dött, újra tanítják az iskolákban, az egyetemeken kötelez

tantárgy lett egyes szakokon és

szónokversenyeken vehetnek részt a legtehetségesebbek és legbátrabbak.

43

ADAMIK T. – A. JÁSZÓ A. – ACZÉL P.: i.m. 149.

27

VII. Kádár János és Orbán Viktor beszédének összehasonlítása és elemzése 1. Kádár János rádióbeszéde és elemzése44 1956. november 1-jén, a forradalom után hangzott el ez a beszéd. Az emberek még mindig lázongtak, a szovjet hadseregek az utcákon rendre leverték a forradalmi törekvéseket. Azokban az id kben az embereknek szükségük volt egy er s politikusra, aki megfelel en tudja képviselni az érdekeiket Moszkvában és aki nyugodtabb, békésebb életet teremthet nekik. Ezt a politikust Kádár János személyében találták meg, aki biztosított mindenkit a békés jöv r l. A beszéde reményt adott az embereknek egy jobb életre, bár a történelem ezt megcáfolta. Azért választottam ezt a beszédet, mert tartalmilag nagyon ellentmondásos a valósággal. Ez is alátámasztja azt a vélekedést, hogy akkoriban a beszédeket el re megírták. Beszéd alatt nemcsaka politikai beszédet értem, hanem a perbeszédeket is. A szocializmusban ugyanis gyakran el re megírták az ítéleteket is. Az ilyen pereket nevezzük koncepciós vagy kirakat pereknek. A politikai beszédeket gyakran felolvasták, begyakorolták, de nem memorizálták, nem tudták fejb l

ket és ez az

el adásmódra is kihatott. Hiszen nem használhatták a testbeszédüket teljes körűen. Így sokkal merevebbeknek látszottak. A rádiós beszédeknél pedig hátrányként fel lehet hozni, hogy az emberek nem látják, ki beszél hozzájuk, nem látják a testtartásukat, testbeszédüket, amikb l viszont fontos következtetéseket lehet levonni. Kádár valószínűleg ezért választotta beszédének közlésmódjaként a rádiót, mert így sokkal könnyebben el lehet hitetni az emberekkel azt, amit hallani akarnak. A beszéd elemzése során a f bb szempontjaim a következ k: retorikai szituáció, stílus, nyelvhasználat, a szónoki beszéd felépítésének elemei hogyan jutnak szerephez ebben a beszédben, a kifejtett hatás, érzelmek befolyásolása, meggy z er . Elemzésem során bekezdésenként haladok, majd a beszéd egészét vizsgálom meg. A bekezdéseket sorszámmal látom el, hogy könnyebb eligazodást biztosítsak.

44

KORÁNYI G. Tamás: Egy népfelkelés dokumentumai, 1956. Tudósítások Kiadó, Budapest, 1989. 91.

28

„Magyar munkások! Parasztok! Értelmiségiek! 1. Sorsdönt órában szólunk azokhoz, akiket a nép és a haza iránti hűség, a szocializmus tiszta eszményeinek becsületes szolgálata vezetett ahhoz a párthoz, melyet a sztálinizmus magyar képvisel i: Rákosi és klikkje vak és bűnös politikával a zsarnokság és nemzeti rabság eszközévé züllesztett. Ez a kalandorpolitika lelkiismeretlen módon eltékozolta azt az erkölcsi és eszmei örökséget, melyet ti a régi világban becsületes harccal és véráldozattal egybegyűjtöttetek, melyet ti a nemzetünk függetlenségéért és demokratikus haladásunkért vívott küzdelemben megszereztetek. Rákosiék súlyosan megsértették nemzeti tisztességünket és önérzetünket, amikor semmibe vették hazánk szuverenitását, szabadságát és könnyelműen tékozolták nemzeti vagyonunkat. 2. Népünk dics séges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosiuralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus. Bátran elmondhatjuk: ennek a felkelésnek eszmei és szervezeti vezet i, el készít i a ti soraitokból kerültek ki. A magyar kommunista írók, újságírók, egyetemisták, a Pet fi Kör fiataljai, munkások, parasztok ezrei, a hazug vádak alapján bebörtönzött régi harcosok az els sorokban küzdöttek a Rákosi-féle önkényuralom és kalandorpolitika ellen. Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében becsülettel helytálltatok, áthatva igazi hazaszeretett l, a szocializmus iránti hűségt l. 3.

szintén beszélünk hozzátok. A nép felkelése válaszút elé érkezett. Vagy lesz

elég ereje a magyar demokratikus pártoknak vívmányaik megszilárdítására, vagy szembekerülünk a nyílt ellenforradalommal. Nem azért ömlött a magyar ifjak, honvédek, munkások és parasztok vére, hogy a Rákosi-féle önkényuralmat az ellenforradalom uralma váltsa fel. Nem azért harcoltunk, hogy a munkásosztály kezéb l kiragadják a bányákat és gyárakat, a parasztságtól a földet. Vagy biztosítja a felkelés népünk számára a demokrácia alapvet vívmányait: a gyülekezési és szervezkedési jogot, személyes szabadságot és biztonságot, a jogrendet, a sajtószabadságot, a humanizmust, az emberséget - vagy visszasüllyedünk a régi, úri világ rabságába és ezzel együtt idegen szolgaságba. Annak komor és riasztó veszélye is fennáll, hogy idegen fegyveres beavatkozás Korea tragikus sorsára juttatja hazánkat. Ő. Népünk és hazánk jöv je és sorsa fölötti aggodalom arra int bennünket, hogy mindent megtegyünk e súlyos veszély elhárítására, eloltsuk az ellenforradalom, a

29

reakció tűzfészkeit, véglegesen megszilárdítsuk demokratikus rendünket és biztosítsuk a normális termel munkát, a normális élet feltételét: a békét, a rendet és a nyugalmat. 5. E súlyos órákban azok a kommunisták, akik eddig is harcot vívtak a Rákosiönkényuralommal, számtalan igaz hazafi és szocialista óhajának megfelel en elhatározták, hogy új pártot alapítanak. Az új párt egyszer s mindenkorra szakít a múlt bűneivel! 6. Védi és védeni fogja mindenkivel szemben nemzeti becsületünket, hazánk függetlenségét. Ezen az alapon, a nemzeti függetlenség alapján építi ki testvéri viszonyát a világ minden haladó szocialista mozgalmával és pártjával. Ezen az alapon, a nemzeti függetlenség alapján kíván baráti viszonyt minden közeli és távoli országgal, els sorban a szomszédos szocialista országokkal. Védi és védeni fogja a Magyar Köztársaság vívmányait: a földreformot, a gyárakat, a bankok, a bányák köztulajdonba vételét, népünk vitathatatlan szociális és kulturális eredményeit. Védi és védeni fogja a demokrácia és a szocializmus ügyét, amelynek megvalósítását nem idegen példák szolgai másolásával, hanem országunk gazdasági és történelmi sajátságainak megfelel

módon és úton egyesíti, támaszkodva a

sztálinizmustól és minden dogmatizmustól mentes marxizmus-leninizmusra, a tudományos szocializmus tanításaira, valamint a magyar történelem és kultúra forradalmi és haladó hagyományaira. 7. Történelmünk e nagyszerű, de súlyos órájában felhívunk minden magyar dolgozót, akit a nép és haza odaadó szeretete vezérel, hogy csatlakozzon pártunkhoz, melynek neve: Magyar Szocialista Munkáspárt. A párt mindenekel tt az öntudatos munkások támogatására számít, mert a munkásosztály szocialista célkitűzéseit vallja magáénak. A párt tagja lehet egyéni jelentkezés alapján minden magyar dolgozó, aki magáévá teszi az el bbi elveket és nem terheli felel sség a Rákosi-klikk bűnös politikájáért és uralmáért. Várjuk mindazokat, akiket a múltban visszariasztott a szocializmus szolgálatától Rákosiék népellenes politikája és bűnös vezetése. 8. A párt szervezésének megindítására, ügyeinek intézésére és a pártalapító országos kongresszus legsürg sebb összehívására el készít bizottság alakult, melynek tagjai: Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre és Szántó Zoltán. A párt lapot ad ki, melynek címe: Népszabadság. 9. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! 30

Az új párt, az MSZMP részt vállal a függetlenség és a demokrácia megszilárdításáért vívott harcból, küzd népünk szocialista jöv jéért. Tisztán áll el ttünk, hogy soha nem volt nagyobb szükség a demokratikus er k összefogására, mint most. Azzal fordulunk az újonnan alakuló demokratikus pártokhoz, els sorban a másik munkáspárthoz, a Szociáldemokrata Párthoz, hogy minden er vel, a kormányzat megszilárdításával küzdjük le a fenyeget

ellenforradalom és a küls

beavatkozás

veszélyét. Népünk vérével bizonyította, hogy rendületlenül támogatja a kormánynak a szovjet er k teljes kivonására irányuló követelését. Nem akarunk tovább függ séget! Nem akarjuk, hogy hadszíntérré váljon az ország! Minden becsületes hazafihoz szólunk! Fogjunk össze a magyar függetlenség, a magyar szabadság diadaláért!”

Az egész beszédet áthatja a forradalom hangulata. A magyar munkásokat, parasztokat és értelmiségieket szólítja meg. Az 1950-es években ezek a társadalmi csoportok voltak jelen Magyarországon, szinte mindenkit be lehetett sorolni valamelyikbe, így lényegében az egész nemzetet szólítja meg. Az els bekezdésben Rákosi és társai politikáját hibáztatja az elégedetlenségért, amely forradalmat szült. Tényszerűen közli, hogy el dei eltékozolták az ország vagyonát és ezzel kiszolgáltatták az országot a külföldi hatalmaknak, a Szovjetuniónak. A második bekezdésben tiszteletét fejezi ki azok el tt, akik véget vetettek a Rákosi-korszaknak. Úgy véli, hogy kivívták az ország függetlenségét és szabadságát, amelynek eredményeképpen a szocializmus már fejl dhet, a szocializmus érdekében harcoltak a fiatalok, munkások, értelmiségiek. A harmadik bekezdésben szinteségét fejezi ki.

szintén beszélünk hozzátok –

többes számot használ, valószínű pártja nevében is beszél, nemcsak a saját nevében. Szerinte két út áll a magyarok el tt: vagy demokratikus útra lép az ország és visszaáll a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a jogrend, vagy minden marad a régi rendszer szerint. Még annak a veszélyét is felismeri, hogy esetleg ellenforradalom törhet ki, és Magyarország Korea sorsára jut. Ismeretes, hogy Korea két részb l áll, az északi területeken még mindig kommunista diktatúra, egyszemélyes vezetés van jelen, a déli részek pedig amerikai fennhatóság alá kerültek és demokratikus állam jött létre. A Koreához való hasonlítással arra céloz Kádár, hogy nem szeretné, ha Magyarország is kétfelé szakadna, egy demokratikus és egy diktatórikus államra.

31

A negyedik bekezdés arról szól, hogy el kell fojtani az ellenforradalmat, a demokráciát meg kell szilárdítani és fent kell tartani a békét. Az ötödik részben kijelenti, hogy ezeknek a céloknak az eléréséhez egy új párt jön létre, amely szakít a múlttal. A hatodik részben pedig elmondja, hogy ez az új párt védeni fogja a nemzeti becsületünket, hazánk függetlenségét. A szocialista mozgalmakkal baráti kapcsolatot akar kiépíteni, els sorban a szomszédos országokkal. Védeni fogja a gyárakat, a köztulajdonba vételt, az ország eddig elért eredményeit. Védeni fogja a demokráciát és a szocializmust. Úgy gondolta, hogy a kett összeegyeztethet

együtt tökéletes rendszert alkotna,

a marxizmus-leninizmus a demokratikus eszmékkel. Történelmi

ismereteim alapján kijelenthetem, hogy ez a gyakorlatban nem tudott működni. A hetedik részben végre megtudjuk a párt nevét: Magyar Szocialista Munkáspárt. Felkér mindenkit a csatlakozásra. A párt els sorban a munkásokra számít, mindenki tagja lehet, aki nem osztja Rákosiék nézeteit. A nyolcadik részben szóban is bejelenti, hogy el készít

bizottság alalkult,

melynek a tagjait fel is sorolja. A tagok között találjuk Nagy Imrét is, akit – mint rá fogok mutatni – kés bb halálra ítéltek és 1989-ben újra temettek. Azon a temetésen szólalt fel el ször Orbán Viktor is, akinek beszédét részletesen fogom taglalni. Kádár egy új újságot is alapít, a Népszabadságot, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt hivatalos lapja lesz. Ismét megszólítja a munkásokat, a parasztokat és az értelmiségieket. A Szociáldemokrata párthoz fordul segítségért, hogy megszilárdítsák a kormányzatot és leverjék az ellenforradalmat. Függetlenséget, békét, szabadságot akarnak. Szeretnék, ha a szovjet er k kivonulnának, de ez sajnos nem valósult meg még akkor. Kádár János szeretette hangoztatni, hogy

és pártja demokratikus elveket

vallanak, a szocializmus kiépítését és működtetését szeretnék megvalósítani. Mégis, beszéde után Moszkvába utazott, majd november 7-én szovjet tankokkal tért vissza Budapestre és megalakította a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt. Ennek fényében kijelenthetjük, hogy az egész beszéde hazugságra épült. Mégis olyan hatásosan adta el a rádióban, hogy nagyon sok emberrel elhitette, hogy ezentúl minden más lesz, nem fog Magyarország a Szovjetunió fennhatósága alá tartozni. Kormányzása elején koncepciós perek sokasága zajlott le, amelyeken a forradalom bűnöseit ítélték nagyrészt halálra, többek között Nagy Imrét is. Politikáját nagy mértékben áthatotta a szocialista szellem, bár még ígyis Magyarország volt a „legvidámabb barakk”. Enyhébb 32

kormányzás volt, mint Rákosi idején, az emberek szerették Kádárt és nemcsak azért, mert ez volt a kötelez . Még ma is sokan boldogan emlékeznek vissza azokra az id kre. A beszédet a megszólítások két részre bontják, de tartalmi szempontból három részre lehet osztani. Az els részben Rákosiék ellen beszél, a második részben saját megalakuló pártjáról van szó, míg a harmadik rész egyfajta befejezésként funkcionál, mintegy összefoglalva az egész beszédet. 2. Orbán Viktor beszéde Nagy Imre temetésén és ennek elemzése45 1989. június 16-án hangzott el ez a beszéd Orbán Viktor szájából Nagy Imre újratemetésén. Említettem már, hogy napjaink egyik legnagyobb szónokának tekintik Orbán Viktort, mivel beszédeiben olyan meggy z er lakozik, amely nagyon nagy tömegeket képes megmozgatni. Nem szeretnék egy-egy részletet kiragadni a beszédb l, mert úgy elvesztené varázsát, úgyhogy a teljes beszédet leírom, majd részenként elemzem a szónoki beszéd felépítése és a stílusjegyek alapján. Mivel ez a beszéd egy temetésen hangzott el, nem tekinthet teljes körűen politikai beszédnek, de tartalmában vannak politikai utalások és az akkori közhangulat és a rendszerváltozás politikai beszéddé tette. Ez volt Orbán Viktor egyik legels megynilatkozása a politikai életben, de nem az utolsó. Elemzésem során hasonlóan fogok eljárni, mint Kádár János beszédét illet en, tehát bekezdésr l bekezdésre haladok, a bekezdéseket sorszámozom a könnyebb visszakereshet ség érdekében. Elemzésem végén összehasonlítást végzek Orbán Viktor és Kádár János beszédét illet en, hiszen a két beszéd nem is lehetne különböz bb, az egyik a szovjet uralom alatt, a forradalom napjaiban keletkezett, a másik pedig a rendszerváltozás évében. A két korszak között ideológiai, politikai és társadalmi különbségek is voltak, mégis vannak hasonlóságok. Ezért is szeretném összehasonlítani a két beszédet.

45

KÉRY L.: Orbán Viktor. Századvég Kiadó, Budapest, 1994. 148.

33

„Polgártársak! 1. Az orosz megszállás és a kommunista diktatúra negyven évvel ezel tt történt bevezetése óta a magyar nemzetnek egyszer nyílt alkalma, csak egyszer volt elegend bátorsága és ereje ahhoz, hogy megkísérelje elérni a már 1848-ban kitűzött céljait, a nemzeti függetlenséget és a politikai szabadságot. Céljaink máig nem változtak: ma sem engedünk a 48-ból, így nem engedünk 56-ból sem. 2. Azok a fiatalok, akik ma az európai polgári demokrácia megvalósításáért küzdenek, két okból hajtanak fejet a kommunista Nagy Imre és társai el tt. Mi azokat az államférfiakat tiszteljük bennük, akik azonosultak a magyar társadalom akaratával; akik hogy ezt megtehessék, képesek voltak leszámolni a szent kommunista tabukkal, azaz az orosz birodalom feltétlen szolgálatával és a párt diktatúrájával. Ök azok az államférfiak számunkra, akik az akasztófa árnyékában sem vállalták, hogy a társadalmat megtizedel gyilkosokkal egy sorba álljanak, akik életük árán sem tagadták meg azt a nemzetet, amely elfogadta ket, és bizalmát beléjük helyezte. Mi az

sorsukból tanultuk meg,

hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlenek. 3. Jól tudjuk, a forradalom és a megtorlások áldozatainak többsége korunkbéli, magunkfajta fiatal volt. De nem pusztán ezért érezzük magunkének a hatodik koporsót. Mind a mai napig 19ő6 volt az utolsó esély arra, hogy nemzetünk, a nyugati fejl dés útjára lépve, gazdasági jólétet teremtsen. A ma vállunkra nehezed cs dtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat, és visszakényszerítettek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelyb l most újra megpróbálunk kiutat találni. Valójában akkor, 1956-ban vette el t lünk – mai fiataloktól –a jöv nket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkez húsz vagy ki tudja, hány évünk is ott fekszik. Barátaim! Ő. Mi, fiatalok sok mindent nem értünk, ami talán természetes az id sebb generációk számára. Mi értetlenül állunk az el tt, hogy a forradalmat és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók ma váratlanul ráébrednek, hogy k Nagy Imre reformpolitikájának folytatói. Azt sem értjük, hogy azok a párt- és állami vezet k, akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító tankönyvekb l oktassanak, ma szinte tülekednek, hogy – mintegy szerencsehozó talizmánként – megérinthessék ezeket a koporsókat. Mi úgy véljük, nem tartozunk hálával azért, hogy harmincegy év után eltemethetjük halottainkat, nem jár nekik köszönet azért, mert ma már működhetnek politikai szervezeteink. A magyar politikai vezetésnek nem érdeme, 34

hogy a demokráciát és a szabad választásokat követel kkel szemben – bár fegyvereik súlyánál fogva megtehetné – nem lép fel a Pol Potéhoz, Jaruzelskiéhez, Li Pengéhez vagy Rákosiéhoz hasonló módszerekkel. Polgártársak! 5. Ma harminchárom évvel a magyar forradalom és harmincegy évvel az utolsó felel s magyar miniszterelnök kivégzése után esélyünk van arra, hogy békés úton érjük el mindazt, amit az 56-os forradalmárok véres harcokban, ha csak néhány napra is, de megszereztek a nemzet számára. Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magátaszabad választásoknak. Ha nem tévesztjük szem el l ő6 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdésér l. Ha van bennünk elég mersz, hogy mindezt akarjuk, akkor, de csak akkor, beteljesíthetjük forradalmunk akaratát. Senki sem hiheti, hogy a pártállam magától fog megváltozni. 6. Emlékezzetek: 1956. október 6-án, Rajk László temetésének napján a párt napilapja, a Szabad Nép öles betűkkel hirdette címlapján: Soha többé! Csak három hét telt el, és a kommunista part ÁVH-s keretlegényeivel békés, fegyvertelen tüntet k közé lövetett. Két év sem telt el, és az MSZMP Rajkéhoz hasonló koncepciós perekben ítéltette halálra ártatlanok százait, köztük saját elvtársait. Mi nem érhetjük be a kommunista politikusok semmire sem kötelez ígéreteivel, nekünk azt kell elérnünk, hogy az uralkodó párt, ha akar, se tudjon er szakot alkalmazni ellenünk. Csak ezen a módon kerülhetjük el az újabb koporsókat, a maihoz hasonló megkésett temetéseket. 7. Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József a magyar függetlenségért és szabadságért adták életüket. Azok a magyar fiatalok, akik el tt ezek az eszmék még ma is sérthetetlenek: meghajtják fejüket emléketek el tt. Nyugodjatok békében!”

35

Már a beszéd elején, a megszólítás nagy hatással lehet a népre. „Polgártársak!” Nem szabad elfelejtenünk, hogy a rendszerváltás után vagyunk, amely még mindig érezteti hatását. A szovjet uralom alatt a hivatalos megszólítás elvtárs volt, ezzel ellentétben Orbán Viktor a polgártárs szót használja, amely immár arra utal, hogy az országban demokrácia van, nincsenek eszmék, ideológiák és mindenki egyenl . Az els bekezdésben felszakítja a régi sebeket, felhozza az orosz megszállást és a kommunista diktatúrát, amelyet nyilvánosan elítél. Majd az 1956-os forradalomra emlékeztet, ahol a magyar nemzetnek alkalma nyílt és „volt elegend bátorsága és ereje ahhoz, hogy megkísérelje elérni a már 1848-ban kitűzött céljait”. Felveti, hogy a céljaink nem változtak és nem „engedünk a Ő8-ból, így nem engedünk 56-ból sem”. Gyakran szerepel még ez a félmondat ma is és gyakran idézik újságokban, rádiós beszélgetések során. Többes szám els személyben beszél, amivel azt sugallja, hogy is a nép gyermeke, ugyanolyan egyszerű polgár, mint a többi ember. Ezzel is az egyenl séget er síti az emberek tudatában. A második bekezdésben megemlékezik Nagy Imrér l és a társairól. Tiszteletét fejezi ki aziránt, hogy ezek az államférfiak kiálltak a hazájuk és népük érdekei mellett és nem követték szóról szóra a szovjetek utasításait, hanem mérlegeltek és életüket adták a hazáért. Az összeegyeztethetetlen,

sorsukból tanultuk meg, hogy a demokrácia és a kommunizmus k ugyanis a nép érdekeit szerették volna képviselni,

demokratikusan szerették volna a hatalmat gyakorolni, de a kommunisták ennek gátat szabtak és ezért ezek az államférfiak az életükkel fizettek. A harmadik bekezdésben nyíltan megnevezi a balsorsuk okát, a Magyar Szocialista Munkáspártot. Ezzel hivatalosan is bűnbaknak nyilvánítja ket, szerinte az hibájuk, hogy az 1956-os forradalom nem volt sikeres és vérbe fulladt. Szerinte még 1956-ban lett volna esélyünk kilábalni a válságból és a nyugati példát követve nem keveredett volna az ország cs dhelyzetbe. Felismeri a helyzetet, hogy rövid id n belül nem fognak tudni megoldást találni a kialakult helyzetre, ezért el is temeti a fiatalok jöv jét az elkövetkezend

húsz vagy több évre. Hiszen tudja, hogy a köznép is

hasonlóan vélekedik a helyzetr l, így ezzel a pár mondattal maga mellé tud állítani nagy tömegeket. Ezután ismét egy megszólítás következik. „Barátaim!” Már nem csak polgártársak, hanem barátok is. Ezzel a szóval bizalmat kelt az emberekben, bizalmas hangnemben fordul feléjük, mintha a barátai lennének.

36

A negyedik bekezdésében értetlenségének ad hangot, miszerint akik eddig Nagy Imre és társai ellen voltak, most mégis miért dícsérik és jelennek meg a temetésén. Orbán, mint fiatal nem tudja felfogni ezt, nem tudja mire vélni a dolgot. Valószínűleg nagyon sok fiatal ugyanígy vélekedett err l. Az öregekhez fordul segítségért, hogy megérthesse, de nem kap választ. Ugyanakkor kijelenti, hogy a politikai elitnek semmi köze nincs az újratemetéshez, nem k szervezték meg, egyáltalán nincs közük az egész rendszerváltáshoz, nem miattuk működnek a politikai szervezetek, mivel ha rajtuk múlt volna, minden maradt volna a régiben és akár fegyverrel és Rákosiékhoz hasonló módszerekkel is felléphetnének, mert erejük és forrásaik vannak rá. Mindezek után visszatér a formálisabb, hivatalosabb megszólításhoz, ezzel egyfajta tiszteletet próbál elérni az embereknél, hogy azért mégsem annyira barátok. A feljebbvalóságát bizonyítja. Az ötödik bekezdésben cselekvésre buzdít. Választásokat akar és atz akarja, hogy a vélasztásokat olyan emberek nyerjék meg, akik képesek az orszokat eltávolítani a vezetésb l és az országból. 19ő6 eszméit kell szem el tt tartani és akkor megvalósulhat mindaz, amit akkor akartak elérni az emberek. A nép egyetérthet ezzel, hiszen saját b rükön tapasztalják, hogy nem jó a pártállam, a demokráciát és a választásokat azonban még nem ismerik, de úgy vélekednek, hogy az ismeretlen jobb, mint az ismert. Ha a mai világban odamegyünk és megkérdezünk egy id sebb embert arról, hogy melyik a jobb, a pártállam vagy a demokrácia, akkor viszont valószínű, hogy a régi id ket fogja visszasírni. Az emberek akarták a változást, bármilyen áron, és megkapták, de nem olyan formában, ahogy azt elképzelték. Viszont akkoriban, 1989-ben, amikor ez a beszéd elhangzott, Orbán Viktor egy olyan világot tárt a szemük elé, amelyben nincs egypártrendszer, nincs diktatúra, nincs terror, besúgás, lehallgatás. Az emberek ezt szerették volna már 1956-ban is, de akkor ez nem sikerült. Viszont most itt volt az id , hogy a változás útjára lépjen az ország. „Senki sem hiheti, hogy a pártállam magától fog megváltozni.” Minden embernek tennie kell érte, ha változást akarnak elérni. Ezzel mintegy felszólítja még azokat is, akik eddig csak vártak és nem cselekedtek. A hatodik bekezdésben példát hoz, Rajk lászló példáját, akit koncepciós per során ítéltek halálra 1956 októberében. A példa azt szemlélteti, hogy cselekvés nélkül nincs eredmény. Megfogadták, hogy soha többé nem lesznek ilyen perek, de senki nem csinált semmit, tovább folyt az élet és a kommunisták szépen lassan újraa felépítették ugyanazt a világot maguk, köré, ahol ártatlanok halhatnak meg koholt vádak alapján. A kommunista politikusok csak ígérgettek, mégsem tettek semmit, és ez a semmi okozta 37

több száz ember halálát. Azt akarja elérni, hogy ne lehessen az emberek ellen er szakot alkalmazni, ne legyenek többé kivégzések. „Csak ezen a módon kerülhetjük el az újabb koporsókat, a maihoz hasonló megkésett temetéseket.” Azt sugallja ezzel, hogy ha újabb koporsók lesznek, azokban akár k is fekhetnek, amit mindenképpen el kell kerülni. Végül az utolsó bekezdésben felsorolja a halottak nevét. „Azok a magyar fiatalok, akik el tt ezek az eszmék még ma is sérthetetlenek: meghajtják fejüket emléketek el tt.” Akik tiszteletben tartják a függetlenséget és a szabadságot, azok fejet hajtanak a halottak el tt. Az országban nagyon sokan gyászolták Nagy Imrét és társait, mintegy megmutatva, hogy igenis azt akarják, hogy szabad legyen az ország és k is szabadok legyenek. Mintha azt mondaná, hogy akik nem hajtanak fejet, azok nem is tisztelik ezeket az eszméket. Aztán búcsút vesz a halottaktól, nyugodjanak békében. A béke szó itt többértelmű is lehet, hiszen ez nemcsak egy átlagos, temetéseken gyakran használt szófordulat lehet, de utalhat arra is, hogy Nagy Imréék nem éltek békében és nem nyugodtak békében, hiszen nem voltak rendesen eltemetve. Ha az egész beszédet nézzük, láthatjuk, hogy nagyon gondosan felépített beszéddel állunk szemben. Három nagyobb részb l áll, amelyet három megszólítás választ el egymástól. A megszólítások felváltva vannak elhelyezve. Amikor tényeket közöl Orbán Viktor, akkor a polgártárs kifejezést használja, amikor együttérzésér l biztosít mindenkit, akkor a barátaim kifejezést. A nyelvhasználat is barátságos, de azért formális viszonyra utal. Az egész beszédb l sugárzik az er , a tenni akarás, a buzdítás, az együttérzés. Nagyon jól össze van rakva és nem hiába emlékeznek rá még a mai napig az emberek. Mély nyomot hagyott mindenkiben, aki hallotta. Személy szerint én most el ször találkoztam ezzel a beszéddel, de nagy hatást gyakorolt rám így, írott szövegként is. Véleményem szerint a retorika minden fontos funkcióját betölti ez a beszéd, nagyon meggy z és nem csodálkozom, hogy Orbán Viktor szép karriert futott be.

38

3. Összehasonlítás Már ránézésre is látható a két beszéd közötti különbség. Kádár beszéde sokkal terjedelmesebb,

terjeng sebb,

a

stílusa

is

sokkal

hivatalosabb.

Tartalmában

felfedezhetünk hasonlóságot, hiszen mindkét férfi demokratikus eszméket vall, bár Kádár valószínűleg ezt a beszédét fels bb utasításra írta meg és adta el . Az

beszéde

rádióban hangzott el, ami mutatja, hogy már az 1950-es években is fontos szerepe volt a médiának. Orbán beszéde egy temetési beszéd, tartalmi elemei között viszont sok a politikai elem. Az

beszédét is több média közvetítette. Tehát a média szerepe mindkét

beszédnél jelent s. Valószínűleg sok emberhez eljutott mindkét beszéd és sok ember egyet is értett vele. Kádár esetében a forradalom szülte a beszédet, és feltehet en megnyugtatóan hatott az emberekre a vészterhes id kben. Hiszen nem tudták mire számíthatnak, és Kádár olyan államférfi volt, akinek

szinteségében még hittek az emberek. Ezzel

szemben Orbán már egy másik korszak kezdetén adta el a beszédét, Kádárra és pártjára hivatkozott, mint bűnbakra. A két beszéd tekintetében hasonló elemként tűnik fel az emberek megnyugtatása, hiszen Orbán hallgatói sem tudták, hogy mire számíthatnak. Az emberek bizonytalanok voltak, hogy milyen lesz az új rendszer, milyen változásokat hoz majd a rendszerváltozás. Kell

távolságból megfigyelve és rálátással a beszédek utáni eseményekre,

elmondható, hogy az emberek nem azt kapták, amit a beszédekben megígértek nekik. És ezen a ponton szeretném kiemelni a politikai beszédek fontosságát. Ahogy már az ókorban felismerték, hogy az ékesszólás éppúgy rossz célokat is szolgálhat, mint ahogy jókat, a modern korban, a XXI. században is elmondható ugyanez. Politikusaink tisztában vannak szónoki képességeikkel és azzal, hogy az emberekre nagy hatást tudnak kifejteni. Az egyszerű ember pedig nem mindig ismeri fel azokat a szófordulatokat, amik els hallásra el nyösnek tűnnek, azonban hátsó tartalmuk már hátrányosan is érintheti ket.

39

VIII. Befejezés Szakdolgozatom a retorikával foglalkozik, annak is egy részterületével, a szónoki beszéddel, azon belül is a politikai beszédekkel. Megismerhettük a retorika fogalmát és kialakulásának történetét, melynek kapcsán láthattuk, hogy az ókori Görögországban nagyon fontosnak tartották. Az ógörög fogalmak és megállapítások még a mai retorikára is érvényesek, de a retorikatudomány folyamatosan fejl dik. Míg az ókorban szónokversenyeket tartottak, a középkorban pedig hatott az irodalomra is, az újkorban addig egy kcisit háttérbe szorult. Háttérbe szorították az ideológiák, eszmék és saját szolgálatukba állították. Jelenleg a retorika feléledésének vagyunk tanúi, Magyarországonaz 1990-es években indult útjára egy nagy sikerű mozgalom, aminek eredményeképpen évente szónokversenyeket és konferenciákat tartanak. Ismertettem a szónoki beszéd történetét, fajtáit, felépítését, a retorikai szituáció fontosságát. A retorikai szituáció fontosságát már az ókorban is felismerték, azonban sokáig nem foglalkoztak vele érdemben. A beszédnek általánosan három fajtája van, amelyet Arisztotelész határozott meg a legátfogóbban. A beszéd felépítésénél pedig Cornificiusra kell támaszkodnunk, aki hat részt különített el, amelyet még a mai napig tanítanak az iskolákban. Ezek után áttértem a beszéd egyik fajtájára, a politikai szónoklatra. Feltártam a politika és a retorika kapcsolatát, amely már több ezer éve meghatározza az emberek társadalmi berendezkedését aszerint, hogy egy-egy politikus mennyire képes használni a retorika eszköztárát. Megtudhattuk, hogy a retorikát a különböz

történelmi korszakokban hogyan

kezelték és használták Magyarországon. Két korszakot emeltem ki: az egyik 1949-t l 1989-ig, a rendszerváltozásig tart, a másik pedig 1989-t l napjainkig. Azért ezt a két korszakot elemeztem részletesebben, mert ebben a két korszakban a retorikát két különböz módon kezelték. Az egyik korszakban alig foglalkoztak vele, tiltott volt mindenféle megszólalás, a retorika elvesztette igazi értékét. A másik korszakban azonban újra felértékel dött, újra elkezdték használni, bár nem mindig arra a célra, amelyre az ókorban megszületett. Ebb l a két korszakból két példát is vettem. Az egyik Kádár János 19ő6. november 1-jén elhangzott rádióbeszéde, a másik pedig Orbán Viktor 1989. június 1640

án, Nagy Imre temetésén elhangzott beszéde. A két beszéd két különböz korszakból származik, két ellentétes korszakból, a tartalmukban viszont találunk hasonlóságot, meggy z erejük pedig elsöpr erejű. Láthatjuk, hogy a retorikának fontos szerep jut a mai világunkban is, gondoljunk csak a választási beszédekre, amelyek egy ország jöv jét határozhatják meg. De akár eszünkbe juthatnak a közelműlt eseményei is, a menekültek, bevándorlók elleni kommunikáció, amelyek ékes példái annak, hogy a szavaknak erejük van. És ez az er a beszédek retorikájából származik.

41

Bibliográfia A szónok. In:Cicero válogatott művei. Európa Kiadó, Budapest, 1987. A. JÁSZÓ Anna: Változott-e húsz év alatt a főiskolások kiejtése és olvasása? In: Beszédkutatás. Szerk. GÓSY Mária. Budapest, 2000. 8. évf. 8. sz. 124-131. ADAMIK Tamás. – A. JÁSZÓ Anna. – ACZÉL Petra.: Retorika. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. ADAMIK Tamás: Augustinus jelelméletének terminológiája és funkciója. Antik Tanulmányok, 26. sz. 76-86. ADY Lajos – LENGYEL Miklós: Retorika. A középiskolák V. osztálya számára. Athenaeum, Budapest, 1928. ARISZTOTELÉSZ: Rétorika. Telosz Kiadó, Budapest, 1999. BITZER, L.: The Rhetorical Situation. Philosophy and Rhetoric, 1. sz. 1-14. BRINTON, A.: Situation in the Theory of Rhetoric. Philosophy and Rhetoric, 14. sz. 234-247. FÁBIÁN Pál – SZATHMÁRI István – BERRÁR Jolán – SZENDE Aladár: Nyelvtanstílus-szónoklás. Kossuth Kiadó, Budapest, 1960. GÁSPÁRI László: Retorika. Egységes jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. GOLDEN, J.L. – BERQUIST, G.F. – COLEMAN, W.E.: The Rhetoric of Western Thought. Kendall/Hunt, Dubuque, Idaho, 1984. KELEMEN Ferenc: A magyar politikai szónoklat története a mult század első felében. Budapest, 1937. KÉRY László: Orbán Viktor. Századvég Kiadó, Budapest, 1994. KORÁNYI G. Tamás: Egy népfelkelés dokumentumai, 1956. Tudósítások Kiadó, Budapest, 1989. FABIUS, M.: Quintilianus szónoklattana. Franklin Társulat, Budapest, 1913. PÉNZES Ferenc: Közpolitika. 2006. SZEBERÉNYI Lajos: Politikai szónoklattan. Pest, 1849. SZÉKELY Éva (szerk.): 22 híres beszéd. Móra Kiadó, Budapest, 1995. TOLDY István: A magyar politikai szónoklat kézikönyve. Pest, 1866. WACHA Imre: A korszerű retorika alapja. 1-2. kötet. Szemimpex Kiadó, Budapest, 1997.

42

WACHA Imre: Szónoklatelemzések tapasztalatairól. In: A régi új retorika. A klasszikus retorikai bizonyítás. Szerk. ACZÉL Petra - JÁSZÓ Anna. Trezor Kiadó, Budapest, 2002.

Internetes hivatkozások: ARISZTOTELÉSZ: Szofisztikus cáfolatok (részletek) (W. A. Pickard-Cambridge angol fordítása nyomán) In: http://hps.elte.hu/~kutrovatz/Szofcaf.html 2015. február 20. FISHER Sándor: ’A beszéd művészete’ In: http://retorika.hu/beszed_Fischer-a-beszed-muveszete 2015. május 20. Politikai beszéd fogalma In: http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Politikai_beszed.htm 2015. június 1.

43