POLGÁRI VÉDELMI OKTATÁS KÖZÉPISKOLÁKBAN

VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY

SZÁDECZKY TAMÁS

POLGÁRI VÉDELMI OKTATÁS KÖZÉPISKOLÁKBAN A múlt század jelentős ipari fejlődése az üzemek és a közlekedés fokozott veszélyeztetését hozta maga után. Ez a tendencia a XXI. században sem áll meg. A növekvő környezetszennyezés nyomán kialakuló veszélyek, különböző természeti anomáliák, úgymint az üvegházhatás nyomán kialakuló klímaváltozás, lassan, de biztosan a természeti és környezeti katasztrófák új, eddig ismeretlen generációját fogja gerjeszteni. A nemzetközi terrorizmus hazánkban is egyre növekvő veszélye megnöveli a nukleáris fegyverek, vegyi és biológiai harcanyagok, továbbá a hagyományos robbanószerek általi fenyegetettségünket. A fentiek elleni védekezésre való felkészítés lehetséges tere az iskolai és munkahelyi védelmi felkészítés. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) szakmailag széleskörű, az általános iskolai oktatásba beépíthető tananyaggal, kidolgozott tankönyvekkel, és munkafüzetekkel rendelkezik, viszont a középiskolai tanulók felkészítésére — a rendvédelmi pályára előkészítő képzést kivéve — nincsen semmilyen kidolgozott tantervi javaslat, tananyag. Jelen dolgozat ezt az űrt próbálja kitölteni, komplett felkészítési anyagot biztosítva a pedagógusnak, illetve tantervi integrációs javaslattal az iskolavezetésnek. A katasztrófavédelem tárgykörébe tartozó tűzvédelemmel, annak jelentős mennyiségű szakirodalma és a tantervekbe legalább balesetvédelmi ismeretek szintjén való integráltsága miatt a jelen dolgozat nem foglalkozik.

OKTATÁSI HELYZETKÉP A korábbi Nemzeti alaptanterv1 még nem tartalmaz konkrétan a katasztrófavédelmi oktatásra-nevelésre vonatkozó részeket, így az ez alapján készített helyi tantervek, mint az általam vizsgált Trefort Ágoston Kéttannyelvű Szakközépiskola2 és a Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola3 helyi tantervei sem. 1

A 63/2000. (V. 5.) kormányrendelettel módosított 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról. 2 Trefort Ágoston Kéttannyelvű Szakközépiskola Pedagógiai Programja. Budapest, 2001. 3 Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja. Budapest, 2002.

215

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK

A 2004. szeptember 1-jétől az iskola első évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben alkalmazandó4 új Nemzeti alaptanterv5 a következőket tartalmazza a védelmi oktatással és biztonságkultúrával kapcsolatban.

Kiemelt fejlesztési feladatok Az énkép, önismeret tekintetében a tanulók egyre kompetensebbnek érezzék magukat személyes biztonságuk alakításában. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a környezeti károk megelőzésére való törekvés is váljék meghatározóvá. Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Ismerjék meg a közlekedés, veszélyes anyagok leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület fő témakörei között szerepel a biztonságkultúra, ezen belül az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényező felismerése, az egyén felelőssége a vészhelyzetek kialakulásában, kialakításában, katasztrófavédelem (tűz- és polgári védelem, tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés). A fentiek alapján tehát kijelenthető, hogy a Nemzeti alaptanterv 2003-as változata nagyobb figyelmet fordít a biztonságkultúrára és így a polgári védelemre is. A fenti változtatás oka a BM OKF a belügyminiszteren keresztül az oktatási miniszternek benyújtott kérelme volt. Ezek ellenére a fentiek alkalmazása a középiskolákban az általános iskoláknál is alacsonyabb szintű. Ennek oka a tankönyvek hiányában, a szabadon allokálható órák alacsony számában és a pedagógusok szakmai felkészületlenségében rejlik. 4 5

243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet 12. § (3). 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.

216


SZAKMAI ALAPOK Ez a fejezet a pedagógusok polgári védelmi szakmai felkészüléséhez és ezen téma oktatásához elégséges ismeretet6 tartalmazza, amely a javasolt szakirodalommal7 való kiegészítés után teljes értékű szakmai ismeret jelent civilek számára.

A katasztrófavédelmet szabályozó törvények A tűzoltóság és a polgári védelem országos és területi szerveinek összevonásával 2000. január 1-jével megalakult a katasztrófavédelem szervezete, melynek működését alapvetően három törvény szabályozza, amelyekhez számos rendelet és egyéb szabályozó kapcsolódik: A tűzvédelmi törvény8 szabályozza az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzését, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél a segítségnyújtást, a tűz elleni védekezésben résztvevők jogait és kötelezettségeit. Meghatározta a védekezés szervezeti, személyi, tárgyi és anyagi feltételeit is. A törvény meghatározza a tűz megelőzésével kapcsolatos rendelkezéseket, így a hatósági tevékenységre, a felvilágosításra, oktatásra, képzésre vonatkozó szabályokat; a tűzoltással és műszaki mentéssel összefüggő rendelkezéseket, amelyek magukba foglalják a tűz jelzésére, a tűzoltásvezető jogaira, valamint az állampolgárok és a különböző szervezetek tűzoltásban való részvételére vonatkozó előírásokat. Meghatározza a műszaki mentési tevékenység legfontosabb szabályait; a tűzesetek vizsgálatával kapcsolatos alapvető rendelkezéseket; a hivatásos, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzvédelmi szervezetek működésére, irányítására vonatkozó szabályokat. A törvény megjelenése után a belügyminiszter kiadta az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot9, amely rendelkezik a létesítmények, építmények kialakítására, a gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára, a technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi előírásokról, a tűzveszélyességi osztályokról és a tűzveszélyességi osztályba sorolás szabályairól. A polgári védelmi törvény10 célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint más veszélyhelyzet életet és a létfenntartáshoz 6

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Kézikönyv a veszélyhelyzeti ismeretek munkafüzet sorozathoz. BM Nyomda Kft., Budapest, 2004, 26–73. o. 7 Horváth László–Sápi Gábor: Védelmi igazgatás minősített időszakokban. ZMNE Egyetemi Kiadó, Budapest, 2003.; Halász László–Nagy Károly: Katasztrófavédelem. ZMNE Egyetemi Kiadó, Budapest, 2001. 8 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, és a tűzoltóságról. 9 26/2005. (V. 28.) BM rendelettel módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet. 10 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről.

217


szükséges anyagi javakat fenyegető hatásai elleni védekezést, a lakosság oltalmazása érdekében a védekezésre való felkészítést. A törvény meghatározza többek között a polgári védelmi feladatokat, azokat a veszélyhelyzeteket, amelyek esetén különleges rendszabályokat kell bevezetni, a polgári védelmi kötelezettség fogalmát és szabályait, a polgári védelmi szolgálat elrendelésének (bevezetésének) módját és az adatszolgáltatás és az adatkezelés rendjét. A polgári védelem fontosabb feladatai a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra, a polgári védelmi szervezetek létrehozása, felkészítése, anyagi készleteinek biztosítása, a lakosság figyelmeztetése, tájékoztatása, riasztása, az egyéni védőeszköz-ellátás biztosítása, az óvóhelyi védelem, a lakosság kimenekítése, kitelepítése a veszélyeztetett területekről, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme; a mentés, mentesítés, elsősegélynyújtás, fertőtlenítés és az ideiglenes helyreállítás. Továbbá közreműködés a kulturális javak védelmében, az ár- és belvízvédekezésben, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, a kölcsönös segítségnyújtás feladataiban, a települések veszélyeztetettségének felmérése és tervezési, szervezési feladatok. A polgári védelmi kötelezettség a belföldi lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, minden olyan magyar állampolgár férfira (16–60 év) és nőre (18–55 év) kiterjed, akik nem esnek mentesség alá. Ezek az állampolgárok veszély esetén a károk felszámolására polgári védelmi szolgálatra rendelhetők be. A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást a kötelezett lakcíme szerinti polgármester határozatban rendeli el. A törvény pontosan meghatározza, kik mentesek e kötelezettségek alól (pl. a gyermekét váró anya, vagy a kisgyermeket gondozó szülő, valamint az, aki egészségi állapota miatt alkalmatlan). A törvények mellett természetesen számos rendelet és egyéb szabályozó határozza meg az állampolgárokra és a polgári szervezetekre vonatkozó kötelezettségeket. A katasztrófavédelmi törvényt11 az Országgyűlés a katasztrófák elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakítására alkotta meg. E törvény megállapítja, hogy minden állampolgárnak illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.12 11

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. 12 1999. évi LXXIV. törvény 1. § (2).

218


A KATASZTRÓFAVÉDELEM A katasztrófavédelem a különböző katasztrófák elleni védekezésben mindazon tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. A törvény előírja az általános jelzési és közreműködési kötelezettséget is. Eszerint az a személy, aki a katasztrófát, vagy a katasztrófaveszélyt észleli, vagy arról tudomást szerez, köteles bejelenteni haladéktalanul a katasztrófavédelem hivatásos szerveinek illetve az önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak, továbbá köteles a védekezést elősegíteni.13

A katasztrófavédelem felépítési rendszere A katasztrófák elleni védekezés állami szintű irányítása a kormány feladata. Ennek megfelelően a kormány megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását, a végrehajtás összehangolását, a megelőzés és végrehajtás feladatainak a minisztériumok, országos hatáskörű szervek közötti koordinációját, kihirdeti a veszélyhelyzetet és dönt az adott térség katasztrófa sújtotta területté nyilvánításáról; bevezeti — rendeleti úton — a veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályokat, amelyek tizenöt napig vannak érvényben, valamint létrehozza a Kormányzati Koordinációs Bizottságot, amely előkészíti a kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseit. A katasztrófavédelem hivatásos központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (budapesti székhellyel). Területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (megyei székhellyel), a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság. Helyi szervei a polgári védelmi kirendeltségek, irodák (fővárosban a kerületi kirendeltségek). A településen a polgármester felelős katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásáért. Ő gondoskodik a lakosság felkészítéséről, tájékoztatásának megszervezéséről, veszély esetén irányítja a védekezési feladatokat, továbbá részt vesz a helyreállítási munkák szervezésében és a végrehajtás ellenőrzésében.

A katasztrófa fogalma, fajtái A katasztrófa görög eredetű szó, fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. 13

1999. évi LXXIV. törvény 24. §.

219


A Katasztrófavédelmi törvény megfogalmazásában a katasztrófa olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket oly módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.14

A katasztrófák csoportosítása Eredetük vagy jellegük szerint tekintve:

Természeti katasztrófák Az emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására elemi csapásként fordulnak elő. Bekövetkezésük, kialakulásuk részben előre jelezhető. ► földtani (földrengés, vulkánkitörés, földcsuszamlás, hegy- és kőomlás, talajsüllyedés, gátszakadás, iszapár); ► meteorológiai (felhőszakadás, szélvihar, forgószél, jégeső, jegesedés, aszály, hőhullám, tornádó, hurrikán, hideghullám, hófúvás, lavina, köd, villámcsapás, erdőtűz, belvíz, árvíz, tengerár, szökőár, vízminőség romlása); ► biológiai (emberi, állati, növényi kártevők elszaporodása, túlnépesedés, fertőzések).

Civilizációs katasztrófák Az emberi mulasztás, technikai hibák, szándékosság hatására következnek be. ► technikai (vegyi jellegű, nukleáris jellegű, közművek hibái, közlekedési baleset, tájrombolás); ► társadalmi (terror, szabotázs, felkelés, bűnözés, fegyveres összecsapás, háború, sztrájk, blokád, politikai, etnikai, vallási zavargás, elszegényedés, migráció, tömegmozgás); ► továbbiak lehetnek helyük és kiterjedésük, hatáserősség, intenzitás, térés időkoordináták, valamint az időparaméter szerinti csoportosítások.

Hazánkban leggyakrabban előforduló katasztrófák Hazánk katasztrófa-múltját tanulmányozva a régmúlt századokra visszatekintve két alapvető katasztrófával találkozunk, az árvízzel és a földrengéssel, elvétve találkozunk az aszály említésével. Legújabb kori történelmünk során a társadalmi és technikai fejlődés következményeként a bekövetkezhető katasztrófák sora lényegesen megszaporodott. Ezek a katasztrófák bekövetkezhetnek 14

1999. évi LXXIV. törvény 3. § e).

220


hazánk területén, de más országokban is, kártékony hatásuk átterjedhet hozzánk is. Ilyenek lehetnek: nukleáris baleset, víz-, levegőszennyezés, migráció, bűnözés, árvíz, járványok. Mint lehetséges katasztrófával azonban számolni kell még: a szélviharral, tűzvésszel, felhőszakadással, jégesővel, járványokkal, veszélyes anyagok kiáramlásával, közlekedési balesettel, robbantásokkal.

Árvíz Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó vízszintje megemelkedik, a folyó kilép a medréből és elönti a környező településeket. Magyarországon az éghajlati és topográfiai adottságok miatt gyakoriak és veszélyesen változó mértékűek az árvizek. A folyók árhullámait csoportosíthatjuk abból a szempontból, hogy azokat hóolvadás illetve csapadék, vagy a kettő együttesen okozza. Megkülönböztethetünk jeges és jégmentes árvizeket. Az árhullámok jellegét döntő mértékben meghatározza az is, hogy azok a vízgyűjtő milyen nagyságú részén keletkeznek. A Közép- és az Alsó-Tiszán az árhullámok kialakulásához a kiváltó időjárási helyzetek több napos, esetenként több hetes halmozódása illetve ismétlődése szükséges. A kisebb vízgyűjtő területeken (pl. Felső-Tisza, Bodrog, Körösök) már egy-egy nagy csapadékot adó olyan időjárási helyzet is okozhat árhullámot, amelynek fennmaradása gyakran csak 12-24 óra. A kisebb folyókon (pl. Zagyva, Tarna) illetve a dombés hegyvidéki patakokon már a néhány óráig tartó lokális, heves csapadéktevékenység is kiválthat — esetenként akár jelentős — árhullámokat. Különösen magas volt a Tisza középső és alsó szakaszán az 1932. évi árvíz, melyet a Maros árvize, majd az 1970. évi, melyet a Tisza és az összes mellékfolyók egyidejű katasztrofális árvize emelt a tavaszi árvizek közül a legnagyobb magasságra. Az 1985. évi felső-tiszai jeges árvíz a maga nemében példátlan volt a tiszai árvizek sorában. Az elmúlt négy évben egy viszonylag szárazabb évtized után egymást követték a rendkívüli árvizek, amelyek több szelvényben évente újraírták a maximális vízszintek magasságát. 1998. novembere és 2001. márciusa között alig 28 hónap alatt négy, egyes paramétereiben joggal rendkívülinek minősíthető árhullám vonult le a Tisza völgyében, párosulva jelentős belvízi elöntésekkel és a kisvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával. Különböző folyóink, tájegységeink árvizeinek statisztikai átlagai alapján a Tisza hazai vízgyűjtőjén 2-3 évenként kisebb vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként pedig rendkívüli árvizek kialakulására kell számítani. Az árvízmentesítés módszerei: ► a folyók mentén gátak építése; ► folyószabályozás az árvízvezető képességek növelése érdekében; ► árapasztók építése a vízhozam megosztására; ► a vízmennyiség tárolása, késleltetése a folyó felső szakaszán. 221


Belvíz, vízszennyeződés Belvíz az árvíz vagy felhőszakadás folytán felgyülemlett csapadék vagy feltörő talajvíz, ide nem értve az elöntés nélküli átnedvesedést vagy felázást. Mérgező anyagok bekerülése lehetséges ilyen esetben a természetes vizekbe, amelyek az élőlények károsodását és pusztulását eredményezheti.

Földrengés Földrengésről akkor beszélünk, ha a föld felszínén és belsejében mozgások, hullámzások keletkeznek. A kitörési helyet epicentrumnak nevezzük. A világon két földrengési öv van, az egyik a csendes-óceáni, a másik a Földközitengeren át Ázsiáig húzódó öv, mely övek szélessége néhány száz, hosszúsága több ezer km. Hazánk egyik övbe sem tartozik, de kisebb rengések előfordulnak. A földrengés okozói lehetnek a földkéregben végbemenő mozgások, vulkánkitörések, nagy méretű barlangok beszakadásai, valamint emberi robbantás. A pusztítás mértéke függ az epicentrumban felszabadult energiától, a pusztítási helynek az epicentrumtól való távolságától és az epicentrum kőzetfizikai paramétereitől. Hazánk földrengés veszélyeztetettségével a Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Intézete és a Geo Risk Földrengéskutató Intézet foglalkozik, az utóbbi adatbázisa az Internetes honlapukon hozzáférhető.15 A földrengések erősségét (magnitúdó) a 9 fokozatú Richter-skála, a károkozás mértékét (intenzitás) a 12 fokozatú Mercali (MSK–64) skála szerint adják meg. Hazánk történetének legnagyobb földrengése 1763-ban Komáromban történt, amely 6,3 erősségű, IX-es intenzitású volt. Az 1911. évi kecskeméti rengés 5,6-os erősségű, VIII-as intenzitású volt. Az utóbbi ötven év legjelentősebb (Dunaharaszti) földrengését 1956-ban még kb. 180 kisebb erősségű utórengés követte. Legutóbb a Balaton-felvidéken volt nagyobb földrengés, ami 1985. augusztus 25-én Berhida és Peremarton térségében következett be. Emberéletben nem, az épületekben azonban jelentős kár keletkezett. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ilyen erősségű földrengés előfordul, ott a jövőben is várható hasonló rengés.

Szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek s meteorológiai körülmények szélsőséges alakulása következtében kialakult veszélyhelyzetek. A katasztrófák kialakulása szempontjából a csapadékon kívül a legjelentősebb időjárási elem a légmozgás. A levegőtömegek horizontális irányú mozgását légnyomáskülönbségek indítják el a Földön, mert a légkör egy olyan egyensúlyi állapotra törekszik, ahol az adott magassági szintben mindenütt egyforma 15

www.georisk.hu.

222


nyomás uralkodik. A melegebb levegő könnyebb, ezért felemelkedik, helyébe hűvösebb, nagyobb nyomású levegő érkezik. A felszín közelében így kialakuló szél mindig a magas nyomású hely felől az alacsony nyomású területek felé fúj, sebessége pedig az érintett területek közötti légnyomáskülönbség függvénye. A szél tehát irányával és sebességével jellemezhető. Irányát mindig arról az égtájról nevezzük el, amerről fúj. A sebesség mérésénél pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a légtömegek nem egyenletesen, hanem lökésszerűen mozognak. A szél erősségének mérésére a levegőrészecskék mozgásának sebességét használják. Ezt a sebességet km/h-ban, vagy úgynevezett Beaufort-skála szerinti erősséggel szokás megadni. Hazánkban igen ritkák a 90-140 km/h sebességet elérő, vagy az azt meghaladó szelek. A 9-es erősségű szél (vihar) esetén nagyobb útakadályokkal, egyes fasorokkal szegélyezett utakon járhatatlan torlaszokkal számolhatunk. A Föld forgásának a hatására az északi féltekén a légtömegekben a nyomáskiegyenlítődés az óramutató járásával ellentétes örvények formájában valósul meg. Ezeket hívják ciklonnak. Általában ezek hoznak esős, szeles időt. A magas nyomású területekről a levegő kifelé áramlik és az előzővel ellentétes irányú légmozgásokat hoz létre. Ezek az anticiklonok, melyek az óramutató járásával megegyező irányba forognak. Ezeket általában meleg és derült idő kíséri. A ciklonok és az anticiklonok nemcsak forgó mozgást végeznek, hanem haladnak is. Közép-Európa felett általában Nyugatról Kelet felé. Az átvonuló légörvények határozzák meg a szél alakulását. A ciklonok területén a hideg és meleg légtömegek sávokba rendeződnek. Ezek között a sávok között húzódó határokat nevezzük frontnak. Attól függően, hogy milyen hőmérsékletű levegőtömb frontfelületéről beszélünk, megkülönböztethetünk hideg-, és melegfrontot. A hideg frontot hirtelen időjárásváltozás követi. Nyári hidegfrontokat gyakran kísérik viharok is.

A veszélyes anyagok A tehervagonokon, teherautókon, tartálykocsikon feltétlenül jelezni kell valamilyen módon, ha veszélyes anyagokat szállítanak.16 Ilyenkor egy vagy több 30x40 cm-es nagyságú narancssárga táblát helyeznek a jármű elejére és hátuljára is. Ha a táblán nincs szám, a jármű darabos árut szállít vagy többféle veszélyes anyag van rajta. Ha tartályban szállít anyagot (gáz, folyadék), akkor számozott sárga tábla van rajta. A tábla alapszíne narancssárga, fekete szegéllyel, amit középen egy 16

1979. évi 19. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről.

223


vízszintes fekete vonal választ el, felső részén a veszélyt jelző szám, alsó részén a szállított anyag beazonosítását segítő szám áll. Az alsó mezőben lévő négyjegyű szám a szakemberek számára pontosan megmondja, hogy milyen anyagot szállít a jármű. Nekünk elég, ha közelebbről megismerkedünk a felső mezőben lévő két számmal (néha három), ami megmondja nekünk, hogy milyen veszéllyel nézünk szembe. Főveszély

Járulékos veszély 33 1088

Az anyag azonosítási száma 1. sz. ábra. A tábla és jelölései Az első szám a főveszélyt, a második és a harmadik szám a további veszélyeket jelzi, amely a szakemberek számára ad pontos információt a jármű szállítmányáról.17 A veszélyt jelző számok jelentése: 2 Nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszabadulása. 3 Folyékony anyagok (gőzök) és gázok gyúlékonysága vagy önmelegedő folyékony anyag. 4 Szilárd anyagok gyúlékonysága vagy önmelegedő szilárd anyag gyújtó (égést tápláló) hatás. 5 Gyújtó (égést tápláló) hatás. 6 Mérgezőképesség vagy fertőzésveszély. 7 Radioaktivitás. 8 Maró hatás. 9 Spontán heves reakció veszélye. Ha az első számjegy meg van kettőzve, az adott veszély nagyon erős. Ha a számok előtt X-et látunk, az anyag vízzel veszélyes módon reagál, ezért ilyen jármű tüzét vízzel oltani tilos. A táblákon lévő ábrák magyarázata: A veszélyes árukat szállító járműveken található, különböző jellel ellátott táblákat bárcáknak hívjuk. Mivel használatuk nemzetközi előírás, a világ minden pontján felismerik őket: ► a csúcsára állított piros négyszög, benne láng: tűzveszélyes anyag, gyúlékony folyadék; 17

20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról.

224

VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY ► ► ► ►

a csúcsára állított négyszög piros csíkokkal, benne láng: tűzveszélyes, gyúlékony szilárd anyag; a csúcsára állított fehér négyszög, benne halálfej: mérgező anyag; a csúcsára állított sárga négyszög, benne láng: vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyag; a csúcsára állított kék négyszög, benne láng: gyújtóhatású anyag.

Teendők veszélyes árut szállító jármű baleseténél Ha ilyen balesetet látunk, soha ne menjünk a jármű közelébe, ne érjünk a kiömlő anyaghoz, távolról próbáljuk leolvasni a táblán lévő számokat! Ha gyerekek vannak a közelben, kísérjük őket a helyszíntől a lehető legtávolabb. Értesítsük a tűzoltóságot, rendőrséget, mentőket. Mit kell közölni telefonáláskor: ► mi történt (mit látunk); ► hol történt a baleset (pontos cím vagy tájékozódási pont); ► mit veszélyeztet (ha le tudtuk olvasni, akkor esetleg a táblán látható adatok); ► vannak-e sérültek; ► a bejelentő neve, telefonszáma.

A veszélyhelyzeti felderítő csoport feladata Ha egy baleset helyszínén veszélyes anyag kerül a levegőbe vagy a talajba, akkor kihívják a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportot (VFCS-t). A VFCS feladata, hogy veszélyes anyagokkal (vegyi-, tűz- és robbanásveszélyes, valamint radioaktív anyagokkal) bekövetkezett balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén segítsen a károk felmérésében, kiterjedésének megelőzésében, csökkentésében. Ha közvetlen életveszély áll fenn, segít a mentésben, a káros anyag eltávolításában, és az elsősegélynyújtásban is. A VFCS alaprendeltetéséből adódóan a baleset vagy katasztrófa helyszínén az alábbi feladatokat végzi el: ► felméri, hogy a lakosság és az anyagi javak milyen veszélyben vannak; ► elemzi, hogy milyen károk vannak a területen; ► gyorsan továbbítja a megfelelő adatokat és információkat; ► biztosítja a biztonságos feltételeket a csoport személyzetének munkavégzéséhez; ► biztosítja a hírösszeköttetést; ► segít a lakosság gyors helyszíni riasztásában, informálásában; ► szakmai tanácsokat ad a baleset vagy katasztrófa helyszínén dolgozó szervek, személyek részére. A VFCS-k az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz tartoznak, létszámuk 3 fő (1 fő csoportparancsnok, 1 fő felderítő és 1 fő gépjárművezető), állandó 24 órás készenlétben állnak. Riasztásuk a Megyei Katasztrófavédelmi 225


Igazgatóságok ügyeleti szolgálatai útján történik. A VFCS-k mozgási körletüket tekintve ideális esetben 50 km-es körzetben tevékenykednek. Alapvetően elsősorban saját megyéjük teljes területén dolgoznak, de saját megyéjük mellett más megyéket is ellátnak. Helyi illetve regionális alkalmazás esetben 30 perc, országos szintű alkalmazás esetében 60 perc alatt kell elérniük a baleset helyszínét a riasztást követően. A VFCS-k optimális információs lehetőségekkel rendelkeznek. Ez magában foglalja a gyors, pontos kapcsolatteremtés, valamint az adatszolgáltatás lehetőségét. A VFCS-k működéséhez szorosan hozzátartozik a „bázis-háttér”. A „bázisok” (intézmények laboratóriumai) együttműködése révén lehetőség nyílik közvetlen szakmai egyeztetésre, a vett minták további részletes elemzésére. Összességében a VFCS-k országos szintű rendszere biztosítékot nyújt arra, hogy a katasztrófák bekövetkeztekor gyors helyszíni információkhoz jussunk, másrészt a helyszínen kárelhárítási munkákat végző együttműködők (rendőrség, tűzoltóság, mentő stb.) azonnali információkat kapjanak a beavatkozás lehetőségeit illetően.

Ionizáló sugárhatások veszélyei, a védekezés módszerei Az ionizáló sugárzások többfélék lehetnek, de a közös vonásuk az, hogy anyaggal találkozván (ahol az anyag éppúgy lehet a földet körülvevő légréteg, mint a testünket alkotó sejtek bármelyike) képesek annak alkotóelemeit ionizálni. Az ionizáció, mint fizikai folyamat kémiai hatásokhoz, majd biológiai elváltozásokhoz vezethet. Az ionizáló sugarak állhatnak töltött részecskékből (az elektronok seregét béta-sugárzásnak nevezzük, a hidrogén atommagjai a protonok, a hélium atommagok alkotják az alfa-sugárzást), de létrehozhatnak ionizációt semleges (elektromos töltés nélküli) részecskék (például neutronok) is. A hatás legfontosabb jellemzője a dózis. A különböző dózisfogalmak egyszerűen mérhető fizikai mennyiségeket jelölnek. Az ionizáló sugárzások hatásának ismertetésekor egyetlen dózis egységet fogunk használni, a Sievert-et (Sv) illetve ennek kisebb egységeit — pl. ezred részét, a millisievert, rövidített jele: mSv.18 Az egység nagyságának érzékeltetésére két jellemző érték: természetes forrásokból valamennyiünket körülbelül évi 2-5 mSv sugárterhelés ér; az emberi szervezet egészét rövid idő alatt érő 3000-4000 mSv besugárzásba az érintettek körülbelül fele mintegy 1 hónap alatt belehal. Meg kell különböztetnünk a külső és a belső sugárforrásokat. Külsőnek nevezzük mindazokat a forrásokat, amelyek testünkön kívül helyezkednek el, s a szervezetünkbe csak az általuk kibocsátott sugarak jutnak. Belső sugárforrásról van szó, ha valamilyen módon — lenyelés, belégzés útján — bekerül a szerve18

Az elnevezés R. M. Sievert (1896–1966) svéd sugárfizikus nevéből származik.

226


zetünkbe a sugárzó anyag. A források másik jelentős felosztása eredetük szerint történik: lehetnek természetes vagy mesterséges eredetűek. Természetes forrásnak tekintjük a világűrből, illetve a Napból és a talajból hozzánk érkező sugárzásokat. A mesterséges sugárforrások az utóbbi 100 évben jelentek meg. Egy részüket az orvosi alkalmazásokhoz, más részüket ipari felhasználásra (például energiatermelésre) készítik. Az egész testet érő nagy (legalább 1000 mSv) besugárzás hatására közvetlen, rövid időn belül jelentkező súlyos tünetek lépnek fel. Ezek erőssége a besugárzás nagyságával arányos, mintegy 3000-4000 mSv felett az esetek nagy részében halálhoz vezet. A kisebb besugárzások jellemzője, hogy nem ismerünk olyan megbetegedést, amit kizárólag ionizáló sugárzások válthatnak ki, vagyis néhányszor 100 mSv besugárzást elszenvedett személyeknél csak bizonyos — amúgy is előforduló — betegségek (pl. rák) gyakorisága (előfordulási valószínűsége) nő meg. Nem zárhatjuk ki teljes biztonsággal, hogy valaha egy, a lakosság egyes csoportjait is érintő baleset következhet be, valamely ipari alkalmazás során. Egy ilyen baleset káros hatásainak minimális szintre szorítására ma már Magyarországon is rendelkezésre állnak a megfelelően képzett szakemberek és korszerű eszközök. Ha sugárveszéllyel járó baleset történik, a legtöbb esetben maga a baleset előidézője jelenti elsőként az eseményt. Erre ma már nemzetközi egyezmények is kötelezik az érintetteket. A be nem jelentett események észlelésére vagy egy bejelentett baleset esetén a kibocsátott radioaktív anyag terjedésének követésére épült ki hazánkban az országos sugárzásfigyelő rendszer, mely a figyelmeztető szint elérésekor jelez. Ez a szint — a természetes sugárzás mintegy ötszöröse — még mindig nem jelenti azt, hogy az állomás közelében lévők közvetlen veszélyben lennének, csupán a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás megkezdésére. Nukleáris baleset esetén a felkészülés időszakában: ► a háztartásában legyen 3-4 napra elegendő ivóvíz és élelmiszerkészlet sugárszennyezéstől védett elzárható edényekben (ládákban), hűtőszekrényben, hűtőládákban (szénhidrát, fehérje és zsírtartalom szerint 60-2515%-os arányban); ► legyenek a lakásban ajtók, ablakok szigetelésére szolgáló anyagok; ► tudni kell, hogy szükség esetén hol szerezhetjük be a káliumjodid tablettákat, illetve ha van előre kiosztva, hol tároljuk és meg van-e a használati utasítás; ► ha van előre kiosztott védőeszköz, időnként ellenőrizze állapotát; ► tartson a háztartásában kereskedelemben kapható porvédő álarcokat; ► akik állandóan gyógyszert szednek, legyen mindig több napos készletük; 227


legyen tartalék tüzelőanyag bekészítve, fedett helyen, és világító eszköz, elemes rádió arra az esetre, ha áramkimaradás történik. A riasztást (a veszélyhelyzet elrendelését) követően figyeljük a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV) közszolgálati műsorszóró adóin, valamint a katasztrófavédelem közléseit átvevő, országos, körzeti helyi rádió- és televízióadókon keresztül leadott információkat, szomszédoknak, gyerekeknek, idős embereknek hívja fel a figyelmét a veszélyre, mert esetleg ők nem hallották vagy másképpen értelmezték a riasztás jelét. Mielőtt elzárkózna, gondoskodjon a háziállatokról, az értékes kint lévő tárgyakat (edények, járművek, száradó ruhák) vigye zárt fedett helyre, az állatokat hajtsa istállóba. A kutat, takarmányt takarja le fóliával. Miután ellenőrizte, hogy kint rend van, zárkózzon be a lakásba, ellenőrizze a nyílászáró megbízható záródását. Kapcsolja be a közszolgálati TV-t és rádiót informálódás és utasítások vétele céljából. A szellőzést, klímát kapcsolja ki, ügyeljen, hogy huzat ne legyen a lakásban. A kályhák, kémények ajtajait is jól zárja el, ha szükséges a rosszul záródó ablakokat, ajtókat szigetelje le, és ügyeljen a benti levegő minőségére (pl. ne használjon nyílt lángot, kályhafűtést — szieszta gázkályhát stb.) Figyelje a rendőrség, a katasztrófavédelem hangszórós közleményeit és pontosan kövesse az utasításokat. Helyezze készenlétbe a káliumjodid tablettákat (használati utasítást) és porvédő álarcokat, ha útközben távol otthonától érte a riasztás, igyekezzen menedéket keresni, a hatósági szervektől tanácsot kérni. Ha gépkocsival utazik, menjen a legközelebbi lakott településre, a gépkocsit állítsa le olyan helyen, ahol nem akadályozza a forgalmat és keressen menedéket. Ha munkahelyén érte a riasztás, akkor kövesse a munkahelyi vezető utasításait. Ha lakásában van, készüljön fel az esetleges további óvintézkedések, pl. kitelepítés, áttelepítés végrehajtására. Kerülje a felesleges telefonálásokat, ne terhelje túl a telefonvonalakat. Ügyeljen a tűzvédelmi rendszabályok betartására, ne nehezítse meg figyelmetlenségével saját maga és mások helyzetét. A radioaktív szennyeződés áthaladásakor a lakásban tartózkodjon a legvastagabb falú, legjobban leszigetelt szobában. Ne tartózkodjon a nyílászárók közelében, hanem a szoba közepén. Lehetőleg ne tartózkodjon fa vagy könnyűszerkezetű házban. Ha valamilyen okból a kiülepedést követően a lakásból ki kellett menni pl. munkát végezni, akkor a kint tartózkodást a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, olyan kinti ruhát kell viselni, amely a házba való visszatéréskor kint hagyható fedett helyen. Kerüljük a port felkavaró tevékenységet, viseljünk sapkát, köpenyt, porvédő álarcot. A kitelepítés végrehajtható saját vagy központilag biztosított járművel, saját járművel történő haladás esetén ügyeljünk a forgalom irányítók jelzéseinek betartására. Személyi szükségletre ne vigyünk 20 kg-nál nagyobb csomagot. A ►

228


személyes csomag tartalma: személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, 2-3 napi hideg élelem és ivóvíz légmentes dobozban, evőeszközök, fehérnemű, lábbeli, évszaknak megfelelő tartalék ruha, tisztálkodó eszközök, gyógyszerek, egyéni védőeszköz, takaró, hálózsák, elemes rádió, zseblámpa. Gondoskodjunk hátra hagyott állatainkról. Jelentsük be, ha tudomásunk van róla, hogy valaki nem tudja, vagy nem akarja végrehajtani a kitelepítést. Központi kitelepítéskor csak a megadott időben menjünk a gyülekezési helyre, ingóságaink elszennyeződését akadályozzuk meg. A lakást elhagyás előtt áramtalanítsuk, gáz- és vízcsapok elzárását ellenőrzzük. Jódtabletták bevételének (jódprofilaxis) szabályai: csak akkor vegyük be, amikor az illetékes hatóságok felszólítottak rá és csak azon korcsoportok, akiket utasítottak rá. Annyit vegyünk be (akkora adagot), amennyit mondtak és vegyük figyelembe a használati utasításban foglaltakat.

A lakossági riasztás jelzései A lakosság riasztására, az érvényben levő jogszabályok két esetet határoznak meg: a légi- illetve a katasztrófariasztást. A veszély elmúlásának jelzése megegyezik mindkét esetben. A légi- illetve a katasztrófariadó elrendelését követően a megyei közgyűlés elnöke és a polgármester elrendeli a polgári védelmi szolgálatot, és gondoskodik a lakosság megfelelő tájékoztatásáról, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére. A riasztó rendszer működtetését a riasztó szolgálat, ezen belül a polgári védelmi kötelezettség alapján, a lakosság köréből szervezett riasztó őrsök végzik. A lakosság riasztása történhet a polgári védelem riasztási rendszerén, motorszirénákkal, lakossági riasztó-tájékoztató lokális rendszereken, elektronikus eszközökkel, az önkormányzatok által a helyi lehetőségek felhasználásával, illetve szükség-riasztóeszközökkel (pl. hangosbemondó, nagyteljesítményű csengő, harang, helyi kábeltelevízió), valamint a közszolgálati műsorszóró rádió és televízió stúdiók, rádió- és televízióállomások bevonásával. ► légi riasztás: a szirénák megszólaltatásával háromszor 30 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú leadott szirénahang, közte 30 másodperc szünet, háromszor megismételve történik; ► katasztrófariasztás: 120 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang; ► a katasztrófa- és a légi riasztás feloldása: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel. A katasztrófariasztás elrendelésére az országos vagy több megyét érintő veszélyeztetettség esetén a belügyminiszter, megyei (fővárosi) szintű veszélyezte229


tettség esetén a megyei közgyűlés elnöke (főpolgármester), a település veszélyeztetettsége esetén a polgármester jogosult. Riasztás a műsorszóró adók útján 5 másodperces megszakításokkal, háromszor megismételve — a következő szöveg bemondásával történik: ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! ...MEGYE! ...TELEPÜLÉS! ...MEGYE! ...TELEPÜLÉS! KATASZTRÓFARIADÓ! (a katasztrófa típusának meghatározása) KATASZTRÓFARIADÓ! (a katasztrófa típusának meghatározása) A veszély elmúltával: ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! ...MEGYE! ...TELEPÜLÉS! ...MEGYE! ...TELEPÜLÉS! KATASZTRÓFARIADÓ ELMÚLT! KATASZTRÓFARIADÓ ELMÚLT! Ha megszólal a sziréna ne bámészkodjunk, a legrövidebb úton haza kell menni, vagy a legközelebbi fedett helyre, és be kell csukni az ajtókat, ablakokat, ki kell kapcsolni a szellőztető berendezéseket. Fedett helyre kell zárni a háziállatokat. Aki gépjárművel közlekedik, menjen a legközelebbi lakott településre, a gépjárművet biztonságosan állítsa le úgy, hogy a forgalmat és a mentést ne akadályozza, és menjen fedett helyre. A munkahelyen dolgozók illetve intézményekben tartózkodók a vezetők utasításai szerint tevékenykedjenek. Fel kell készülni az esetleges kitelepítés végrehajtására. Be kell kapcsolni a rádiót, televíziót, hallgatni kell a Kossuth adót vagy a helyi rádiókat. Nézni, figyelni kell az MTV adását, ahol további tájékoztatást adnak a teendőkről. Figyelni kell a katasztrófavédelem és a rendőrség hangszórós közleményeit.

A lakosság védelme A lakosság védelme alapvetően két csoportba sorolható: az egyéni védelem, amikor az egyéni védőeszközök, és különféle technikai eszközök szolgálják az emberek védelmét, valamint a csoportos védelem, amelynek alapvetően két fajtája van: a helyi védelem és a távolsági védelem (kitelepítés, kimenekítés). Ha az emberi életre veszélyes anyagok kerültek a levegőbe pl. ipari baleset, vagy robbanás során az egyéni védelem sajátosságainak megfelelően kiválasztott szűrő- illetve szigetelő típusú légzésvédő eszközökkel, bőrvédő eszközökkel, szükség-védőeszközökkel oldható meg. A levegőbe került sugárzó, mérgező illetve fertőző anyagok a szervezetbe legkönnyebben a légzőszerveken keresztül jutnak be, gyorsan szétáramlanak és fel230


szívódnak. A légutak védelme ezért nagyon fontos. A légzésvédő eszközök megakadályozzák, hogy a biológiailag káros aeroszolok és gázok a légutakon keresztül a szervezetbe juthassanak, egyben biztosítják az életfunkcióhoz szükséges tiszta és megfelelő oxigéntartalmú levegőt, valamint az arc és szemek védelmét. Szűrő típusú légzésvédő eszközök: a gázálarc a környezeti levegőből megszűri a szervezetet károsító anyagokat, és a tiszta levegőt úgynevezett légzéscsatlakozó közvetítésével juttatja el a használójához. A menekülő kámzsa vegyszerálló alapanyagból készült, részei a gumi félálarc, kombinált szűrőbetét, kilégzőszelepek, fejvédő kámzsa. A kámzsa légmentesen lezárt fémgőzölt polietilén tasakban van tárolva. Miután egyszer használatos védőeszköz, javítani, felújítani, újra felhasználni a használata után tilos. A biomaszk a légutak és az arc együttes védelmét biztosító keretálarc. A külső álarctestben van egy belső álarc, amely meghatározza a belső levegőáramlást, megakadályozza a látómező bepárásodását, csökkenti a kilégzett szén-dioxid újbóli belégzését. A keretálarchoz a veszélyes anyag típusa szerinti szűrőbetétet kell alkalmazni. A szigetelő típusú légzésvédő eszköz használata a környezeti levegőtől független. A légzéshez szükséges levegőt palackból, vagy zárt körfolyamat által biztosítja használójának (pl. oxigént fejlesztő készülék, sűrített levegős készülék). A típus legfontosabb előnye, hogy viselőjét magas szennyezettségi koncentráció, valamint oxigénhiányos helyen, ismeretlen típusú mérgező anyag jelenlétekor is hatásosan megvédi, elszigetelve (izolálva) a veszélyes környezettől. A bőrvédő eszközök olyan eszközök, amelyek védik a ruházatot és a bőrt a szervezetre veszélyes anyagok hatásai ellen (pl. védőruhák, köpenyek, gázvédő ruhák). Megkülönböztetünk házilagos készítéssel előállított és a termelésben használatos munkavédelmi célt szolgáló szükség-védőeszközöket. Házilag porszűrőket és aeroszol szűrőket lehet készíteni. A szűrő anyaga olyan sűrű szövésű vászon, hajtogatott gézlap stb. lehet, amely képes a felületén a szennyező anyagot megkötni, illetve megszűrni. A szem védelmére motoros szemüveg alkalmazható. Ajánlatos a szűrőként használatos részt benedvesíteni. Kollektív (csoportos) védelemről akkor beszélünk, amikor több személyt, akár egy egész települést kell megvédeni a veszélyeztető hatás következményeitől. Megvalósulhat a település elhagyása nélkül, ez a helyi védelem, valamint a település önként, vagy kötelező elhagyásával, ez a távolsági védelem. A helyi védelem legtöbbször elzárkózással valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a lakosság a veszélyeztető hatások elől az épületekben zárkózik el, és nem hagyja el az épületeket, amíg a veszély el nem múlik. A nyílászárókat nedves törölközővel, pléddel kell tömíteni. Erre például akkor van szükség, amikor egy ipari baleset során veszélyes vegyi anyagok kerülnek a levegőbe. Vannak olyan települések, ahol speciális védőképességgel bíró építmények, 231


ún. óvóhelyek is vannak, amelyek a nagyon veszélyes, például a sugárzó anyagok ellen is megvédenek. Az elzárkózás néhány alapszabálya: ► az ablakok és az ajtó réseihez tegyünk vizes plédet, vagy törölközőt; ► figyeljük a helyi rádió, televízió, hangosbemondó-kocsik közleményét; ► lehetőleg ne használjuk hosszan a telefont. Mindig készítsünk vizet az edényekbe, készítsünk elő néhány gyertyát, elemlámpát; ► vegyük számba az élelmiszereket, gyógyszereket, készüljünk fel a „túlélőcsomag” összeállítására, az esetleges kitelepítésre. A távolsági védelem gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a kitelepítést, kimenekítést, valamint az ebből adódó elhelyezési, majd visszatelepítési feladatok végrehajtását. A kitelepítés, kimenekítés (ideiglenes lakóhely-elhagyás) a lakosság védelmét, illetve veszteségeinek csökkentését, a veszélyeztetett területről történő kivonását szolgálja a már közvetlen veszélyt nem jelentő területre. Ezzel az emberéletekben, anyagi javakban várhatóan kisebb veszteség következik be. ► kitelepítés: minősített időszakban, valamint veszélyhelyzetben a veszélyeztető esemény által sújtott vagy azzal fenyegetett területen élő személyeknek, illetve az ott található, létfenntartásukhoz szükséges anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett kivonása; ► kimenekítés: az a tevékenység, amikor a kitelepítésre nincs elég idő, és a veszélyeztető esemény hatása alatt szükséges a lakosság gyors kivonása; ► befogadás (ideiglenes elhelyezés): a kitelepített, kimenekített lakosságnak, valamint anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló, a veszélyeztetett területen kívüli ideiglenes elhelyezése, ellátása; ► visszatelepítés: a lakosságnak a lakóhelyére, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javaknak az eredeti helyére történő, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett visszajuttatása. Kitelepítés elrendelése esetén a lakosság a kitelepítéséről, kimenekítéséről szóló elrendelést követően bárhol értesül róla, az első és legfontosabb számára, hogy ha lehetséges, hazatérjen a lakásába, családtagjait „összegyűjtse”, mert a kitelepítésre, kimenekítésre a családnak együtt kell felkészülni. Első feladat a veszélyhelyzeti túlélőcsomag összeállítása, melyben a személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya, két-három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz, tea, üdítő legyen, továbbá az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű, tisztálkodási eszközök, rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök. Ha van, akkor egyéni védőeszköz, szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként használható ruházat, takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac), hordozható rádió tartalék elemekkel. 232


A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhelyelhagyás. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tüntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot. Tartózkodni kell a mindennapi élethez nem szükséges tárgyak, eszközök, becsomagolásától, bár ha belefér a súlyba, a gyermek szeretett játékát tanácsos betenni.

MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK A középiskolai polgári védelmi oktatás célja a 14–18 éves korosztály megismertetése a különböző veszélyforrásokkal, a szervezett védelem rendszerével valamint a követendő szabályokkal, túlélési technikákkal. A polgári védelmi oktatás több módon beépíthető a középiskolai tanulmányokba. Ennek lehetőségeit, a megoldások előnyeit-hátrányait és módját tárgyalja ez a pont.

Az osztályfőnöki óra terhére Ennek a megoldásnak az előnye, hogy minden diák kötelező jelleggel, a képzés jellegétől függetlenül részesül a polgári védelmi oktatásban. Hátrányai az alacsony óraszám és tapasztalataim alapján a középiskolai osztályfőnöki óra adminisztratív irányba való eltolódása miatti kis hatékonyság. Ez utóbbi teljes kizárólagosságakor — tehát mikor az osztályfőnöki óra teljes hosszát tendenciálisan a hiányzások igazolása, fegyelmi problémák elemzése stb. veszi el — sajnos nincs értelme erről a lehetőségről beszélni. Az osztályfőnöki órák száma 9–11. évfolyamig évi kb. 36 óra, 12. évfolyamban kb. 32 óra, tehát a teljes képzés folyamán kb. 140 óra, ami nem 4 évfolyamos képzés esetén értelemszerűen változik. Ezekből — a realitások talaján maradva — évi 4 órával érdemes számolnunk, ami a teljes négy évfolyamos középiskolai képzés esetén 16 órát jelent (a teljes óraszám 11%-a).

Fakultációként A fakultációs polgári védelmi oktatás előnye a jelentősen magasabb óraszám, az esetleges hétvégi tanulmányi kirándulás lehetősége illetve a tanulók várhatóan nagyobb motiváltsága. Ezekből kifolyóan a felkészítés sokkal mélyebb, gyakorlat-centrikusabb is lehet. 233


Hátrányként kell megemlítenünk a felkészítésben részt vevők alacsony számát, hiszen csak a fakultációra jelentkező tanulók vesznek így részt a képzésben. Fakultáció csupán a 11. és 12. évfolyamban tartható, itt viszont felmerül az a kérdés, hogy a felsőoktatási felvételi tárgyakban sehol nem szereplő témának mekkora lenne a népszerűsége a tanulók körében. Itt a lehetséges óraszám heti 2 óra a 11. és 12. évfolyamon, amely összesen 136 órát jelent, kiegészítve a hétvégi elfoglaltságokkal, de éppen a képzés továbbtanulási szempontból való korlátossága miatt csak egy évre érdemes tervezni a képzést. Ennél a megoldásnál szakmailag hatalmas előrelépést jelent a heti 1 órás osztályfőnöki óra korlátaiból való kilépés. Az esetleges hétvégi kirándulások megteremtik a szakmai gyakorlati képzés lehetőségét. Javasolt programok az alkalmazott védőeszközök bemutatása a polgári védelmi szervek segítségével, továbbá védelmi célú objektumok látogatása, mint pl. a metró védelmi rendszere, tűzoltóságok, óvóhelyek.

Orientációként A rendvédelmi pályára előkészítő képzés keretében szakmacsoportos alapozó képzés illetve a belügyi ismeretek tárgy formájában a nem szakirányú civil képzés szintjét felülmúló polgári védelmi képzés is a tárgyak anyagát képezi. Mivel ez a képzés jelentősen eltér a dolgozat céljától illetve kidolgozott tananyaggal már rendelkezik, nem foglalkozom bővebben a lehetőséggel.

Tananyagba beépítve Lehetőség van már meglevő tárgyak tananyagába beépíteni és így szintén minden tanulónak egyaránt nyújtani a képzést. Ennek hátránya, hogy esetleg több szaktanárnak is fel kell készülnie a témából, illetve az egyébként is szűk órakeretekből venné el az időt esetleg kevésbé adekvát, vagy ami a fontosabb, nem az érettségi tárgyát képező témával. Ennél a lehetőségnél az alábbi tárgyakba lehetne beépíteni a tananyagot: ► történelem és állampolgári ismeretek: jogi alapismereti rész, honvédelmi kötelezettségek rendszere, védelmi szervezetek, követendő viselkedési normák; ► kémia: kémiai és nukleáris biztonsági rész, veszélyes anyagok, védőeszközök fajtái, alkalmazásuk; ► biológia: biológiai harcanyagok típusai, védekezés, elsősegélynyújtás, higiéniai követelmények; ► földrajz: természeti katasztrófák várható forrásai, esélyei, veszélyhelyzeti magatartás. 234


Szakközépiskolai képzés esetén az esetleges munkavédelem vagy biztonságtechnika tárgy anyagába integrálható a polgári védelmi képzés tananyaga.

ÖSSZEGZÉS Amint a polgári védelmi oktatás jelenlegi állapotának elemzéséből is kitűnik, annak ellenére, hogy a téma fontos, sőt krízishelyzetben életmentő jelentőségű is lehet, része az alapvető állampolgári ismereteknek, eddig nem kapott helyet a középiskolások képzésében. A 2003. évi Nemzeti alaptantervben felismerve ennek a jelentőségét, több helyre beépítették azt. De mivel eddig még semmilyen, a középiskolák munkáját konkrét példákkal segítő javaslat, illetve ajánlás nem látott napvilágot, az iskoláknak minden szinten nehéz dolguk van a tananyag integrációjával. FELHASZNÁLT IRODALOM 1979. évi 19. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről. 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. 63/2000. (V. 5.) kormányrendelettel módosított 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról. 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 26/2005. (V. 28.) BM rendelettel módosított 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Kézikönyv a veszélyhelyzeti ismeretek munkafüzet sorozathoz. BM Nyomda Kft., Budapest, 2004. Geo Risk Földrengéskutató Intézet. www.georisk.hu. HALÁSZ LÁSZLÓ–NAGY KÁROLY: Katasztrófavédelem. ZMNE Egyetemi Kiadó, Budapest, 2001. HORVÁTH LÁSZLÓ–SÁPI GÁBOR: Védelmi igazgatás minősített időszakokban. ZMNE Egyetemi Kiadó, Budapest, 2003. Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja. Budapest, 2002. Trefort Ágoston Kéttannyelvű Szakközépiskola Pedagógiai Programja. Budapest, 2001.

235

POLGÁRI VÉDELMI OKTATÁS KÖZÉPISKOLÁKBAN

Recommend Documents