Poetatakar'~n.Ari ehkkssamla : ~UI.849. CSENOÖR-TlzPARANCSOLAT

xxx.

14.8zám

Budapest, 1944;) július 15.

évfolyam.

CSEnDóRSÉGILAPOK i

SserkesZÜ:

Seg~serkea~1

Beseily61 BEöTHY K,(LMJ..N 6rnag)'

BENEDEK MIH,(Lf százados

SBerk_.6~g

's klaclóbha&al: BUDAPEST. H. KERCLET. FŐ-UTO.\. 71. sZÁM.

Poetatakar'~n.Ari

eHkkssAmla : ~UI.849

Meg elen ik: minden bón. p 1-6n , . Telefon 138-079

CSENOÖR-TlzPARANCSOLAT. Két év alatt megismertem a csendór lelkét vágyaival, örörneivel és bánatával egyaránt; láttam áldozatkészségének és önzetlenségéne~ ragyogó példáit, vele örvendtem a szerényen, névtelenül, de fáradhatatiam I végzett munka eredményei felett, szomorúsággal értesültem botlásokról, amelyek· nél az elöljáró és a bajtárs keze segíteni hiába igyekezett. A magyar csendór kimagasló erényeinek, valamint azokné! k a küzdelmeknek és nehézségeknek a megismerése, amelyek a csendól~ szolgálatában és magánéletében kísérik, késztetett a Csendór-tizparancso at kiadásának kezdeményezésére. Nem mások ezek az acélkemény és kristálytiszta m'ondé tok, mint egy Veletek éló láthatatlan elöljáró és bajtárs, aki nehéz, ves~élyes és áldozatos munkátokban Elóttetek, Mögöttetek és Bennetek van. Elóttetek járó eró e tizparancsolat, amely minden nehézséget legyóz, é mit mint katona, mint csendór és mint magánember Magatok elótt találto", Veletek járnak ezek az igazságok, mert Veletek emberek élete, vagyol a, jóléte, a magyar sors kialakítása 'elválaszthatatlanul van összeforrva_ NE nézzétek ezeket másként, mint életetek Bibliáját, amellyel a legfönsége~ebheket: az Istent és a Hazát szolgáljátok. " Olvassátok és tegyétek magatokévá a Csendór-tízparancso atot:

1. Megemlékezzél arról, amivel Istenednek tartozol 1 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

en vagyok a Te hazád: Nagymagyarország ! Hűséged. becsületed, vitézséged nem eladó! Légy erkölcsös, józanéletű, engedelmes! Tiszteld elöljáróidat, m~nt atyádat; szeresd bajtársé!~at, mint tenmagadat! Tanulj és tudj; a tudás második fegyvered! Védd a másét, a magadét ne pazarold! Mögötted a törvény, elótted is az legyen! Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson! A család szentély; ha magadnak nincs, órsödben me~~alálod!. ~.,;;:; '

... " .

VITI:Z

NEMER~if tbk.

13~n

1940 július 15.

CSENDÖRSÉGI LAPOK

sekkel és adatszolgáltatásokkal mindenkinek hazafias kötelessége késedelem nélkül rendelkezésre állani. Ebben a törekvésben mi csendőrök igen hasznos szolgálatokkal segíthetünk. E rövid össze· foglaló tanulmányomnak ,a célja az, hogy könnyü áJttekintést nyujtsak a népesség nyilvántartásának jelenlegi helyzetéről 8 ne kelljen ehhez az érdeklő­ dőknek a terjedelmes utasításokat áttanulmányoz· nidk. Most rátérek a rendszer - elsősorban bennünket is érdeklő - á1talános ismertetésére a következő sorrendben: 1. A "Népmozgalmi nyilv.á ntartás" (Nmny. U.). 2. A honvédeimi nyilvántartás (1939. II. t.-c. végrehajtási utasítása: Rvt. U.). '. 3. Acsendőnségi nyilvántal"tás. . A népmozgalmi nyilvántartá.s közbiztonságI vo' natkozásaival azonkívül külön tanulmány roeretében foglalkowm.

1.-hez: A "Népmozgalmi nyilvántartás." Az egésznek az alapja a "Népmozgalmi nyilvántartás" (100/1940. eIn. B. M.). Ez állapítja meg a né~­ mozgalmi nyilvántartók (röv. Nmny-tó) összes ,t enm· valóit és teljes ügykörét és kiterjeszti a személyes bejelentési kötelezettséget. Ezt az utasítást az:érl keH megism'ernünk, mert minden egyéb, így a mai csend· őrségi nyilvántartásunk is (ITre van f,e lépítve, bele van illesztve ebbe a rendszerbe, továbbá, mert nem lebecsülendő köz,biztonsági jelentősége is van! Népmozgalmi nyilvántartók: községeikben a jegyző, váJrosokban a polgármester a szükség·es sze~ mélyzettel. . . Népmozgalmi nyilvántartást kell vezetn~ mUlden magyar honos a) férfiről 12-70 év.es korig és mindazokról a b) nőkről 16-50 éves kOll'ig, akiknek a honvédelem szempontjából jelentős szakképzettségük van. Mindezekről egyénenként "nyilvántartólapot" kell kiállí,t ani és egyénenként külön igazolvánnyal az ú. n. "Polgári személyi lap"·pal is el kell látni őket.

A nyilvántartólapokról községen:kint betűrendes "Névmutatót" ~ell vezetni. A nyilvántartólapolka,t községenként elkülönítve kell kezelni, a Nmny. U.ban meghatározott fő- és ezeken belül több alcso-partra kell felosztani, a szakképzettséggel rendelkezőket pedig külön meg kell jelölni. Félrfiak nyilvántartólapja fehér, ,a nőké világoszöld. A népmozgalmi nyilvántartólapnak 33 rovata van és kb. 50 adatot tüntet fel. Th a lIlyilvántartás leihetővé teszi a név, nem, kor és szakképzettség szerinti teljes és könnyű áttekintést. (Maga a !Ilyilvántarlólap -- a felhér - is igen elmésen megkönnyíti ,a csoportosítást és az ellenőrzést: ugyanis csopOll't{)!llként különböw helyen lyu'kakat kell rajta kivágni s rendben van a csoport, ha az összeszorított lapok lyukai egy'beesnek.) A nyilvántartólapokat elsőíz,ben a népszánllálá,; számlálól.apjai, az ellenőrző bejelentések és ,a z álta· lános bejelentési kötelezettség folytán beérkező ueés kijelentő lapok alapján állít ják ki. Adatainak valóságosnak és hitelesnek kell lennie. A Nmny-tók az adatoltat a névmutatóval együtt f(}lytatólagosan kiegészítik, helyesbítik és egyeztetik, mihelyt valamelY' változás bekövetkezett. Az. adatgyüjtés igen sok eszköze áll Tendelkezésükre.

459

Az általános bejelentési kötelez,ettség folyt:m a la!kóhely megváltoztatása es~én külön be- vagy kijelentőlapon kell egyénenként bejelenteni: a) minden férfit 12 éves kortól; b) minden nőt 16 éves kortól kezdve; továbbá minden önálló nőt; minden szakképzett nőt 50 éves korig; minden gyermeket, ha nem a családfő nevét viseli. Be kell jelenteni külön minden fiút és leányt abban az évben is, amikor 12., illetve 16. életévét betö1ti, az év július 31., illetve január 31. napjáig. Be kell jelenteni ("Sz" bejelentőlapon) minden sza kképzettség megszerzését. Külön "Cs" jelű kijelentőlapon a tényleges csendőri (katonai) szolgálatra való bevonulást és a nemtényleges viszonyba való helyezést a Ifél helyett az állomány teste köteles bejelenteni, a személyes bejelentési kötelezettség fenntartása mellett. A honvéd- (csendőr-) egyénekre la; következő -_ .. bályok érvényesek: . Laktanyákban, ahollO-nél több tiszt, tisztviselő, hivatásos állományú altiszt és tisztes állandóan lakik, a laktanyaparancsnok köteles betűsoros nyilvántartási jegyzéket vezetni és a N:nm.y. U. 7. §. il· letve a Hvt. U. III. R. 4. Cím 26. §. 5. b) pontja értelmében az ott lakók személyes bC:'jelentési kötelezettségének teljesítését ellenőrizni. Ez a személyes bejelentési kötelezettség a már említett "Cs" jelű kTjelentőlapra előírtakat nem érinti. Egyéb épületel\:ben lakó honvéd- (esendől'-) egyének bejelentési kötelezettségeiket éppen úgy tartoznak teljesíteni, mint a polgári egyének. Az itt felsorolt összes bejelentéseket a nyilvántartólapok folytatólagos, állandó helyesbítésére kell felhasználni, de köteles ezen túlmenően is a Nmny-tó minden lehetőséget és alkalmat az adatok ellenőrzésére és kiegészítésére igénybe venni: így p). az adóösszeírás, választók névjegyzéke, anyakönyvek, O. T. r. nyilvántartások, lajstromok, lövészés leventecsoport nyilvántartások, állítási lajstromok, iskolai törzslapok stb. adatait. Az állami anyakönyvvezetők kötelesek minden halálesetről és a születési anyakönyvekbe bejegyzett változásokról a Nmmy.-tót mindig értesíteni. A nyilvántartólapok 'a datainak a valóságos helyzetnek megfelelő állandó kiegészHése természetesen csak akkor lehetséges, ha az egész rendszer éppen olyan mozgékony, mint az emberek maguk Ahogy a népmozgalomJ következtében egyik helyről a másikra vándorolnak az emberek, aJhogy lakóhelyüket, foglalkozásukat változtatják vagy kor}latá· rokon átlépnek stb., ugyanúgy kell, hogy a nyilvántartás is párhuzamosan ,és egyidőben együtthaladjon velük. Késedelmes, sokára utánaJkull,pgó helyesbítéseknek nem lenne értelme. Ez,ért a Nmny. U. a lakóhely megváltoztatásának bejelentést?t (akár helyben, akár más k'özségbe s 45 napnáL hosszabb időre) 24 órán belül, 1!lJ szakképzettség megszerzésé-nek bejelentését pedig 8 napon belül teszi kötelezővé. Ha valaki kijelentette magát, mert végleg elkölMzik, az új Nmny. köteles a régi lakóhely Nmny. jától a nyilvántartólap azonnali megküldését kérni. A Nmny. köteles minden, vele közölt vagy általa megállapított változást a nyilvánt-artólapon azonnal k,e resztül vezetni éS! a változásról a Nmny. U.-ban megjelölt hatóságokat és parancsnokságokat késedelem nélkül értesítenie kell.

460

CSENDÖRSÉGI LAPOK

Látjuk tehát, hogy az új nyilvántartási rendsz,erben minden feltétel meg van adva ahhoz, hogy HZ a nyilvántartás valóban a tényleges népnliozgalom tükre lehessen. / A községenkénti nyilvántartásoknak egymagában persze nem volna semmi különös j elentősége. Azáltal azonban, hogYi a Nmny. U. a községi 'a datok bizonyos területi (sőt országos) összesítését rendeli el és olyan helyzetet teremt, hogy bármikor és bárhol azonnal m eg lehet állapítani minden, éppen szükséges népmozgalmi adatot, tökéletesnek mondJlató nyilvántartási r8iIld.szert teremtett ·meg. A Nmny-tók a nyilvántartólapolu'ól számszerint és sz'a kképzettség szerint a hétvégi állapotról heti zárlatot adnak. {Háború idején naponkénti zárlatot készítenek.) Ezenkívül minden július 1. napjánal{ megfelelő állapotról kimutaULst szerkesztenek. Ezeket a kim'Utatásokat a járási főszolgabíró, majd pe· dig a járásiakat a ,' ármegye alispánja összesítő kjmutatásba foglalja. A járási összesítésekből egy példány a honvédelmi miniszterhez is lierül, a várme· gyei kimutatásokat pedig az illetékes országmozgósítási kormánybiztoshoz és -hadtestparancsnokhoz küldi meg az alispán. Igy kapcsolódik a rendszer tökéletes egésszé. . Nagyon szerencsés új bevezetés a "Polgári szemelyi-lap" is. (Erre még a közbiztonsagi vonatkozásoknál vissza fogok térni). Mint már előbb mondottam, mindenki, aldnek nyilvá.ntartólapja van,kap ugyanazzal a sorszámmal jelz.ett "Polgári személyi lapot" is. A polgári sz.emélyi lapon a 11 rovattal együtt 15 'a dat szerepel,amelyeket a nyilvántartólapokból kell kitölteni. . A Nmny. U. szerint a személyi lap a nyilvántartás alá eső személy személyazonosságának igazolására szolgál. Erre feltétlenül a]kalmas is, mert a benne levő adatokat a Nmnyban a legrövidebb időn belül ellenőrizni is lehet. Minden törlést és helyesbítést áthúzással kell vé· gezni, úgy bogya régi szöveg olvasih ató maradjon és magán a személyi lapon bi Vlatalosan igazolni kell. Vakarásnak nem szabad előfordulni; rövidítéseket mellőzni kell. A személyi lapot gondosan meg kell őrizni. Aki személyi lapját elvesztette, köteles ezt a lakóhelyén levő Nmny-nak azonnal bejelenteni. A nyilvántartó új személyi lapot állít ki, amelyne.k jobb felső sarkába "Oj személyi lap" szöveget írja. Minden visszaélést a ' személyi lappal, szigorúan büntetnek.

2.-höz: A. honvedelmi nyilvántartás. A bonvédelmi nyilvántartás felöleli mindazokat, akik a népmozgalmi alaDllyilvántart:is adatai SZterint a következő honvédelmi kötelezettségek teljesítésére tekhttetbe jö,n nek: I. Leventek'ötelezettség teljesítő.it (12-23 éves korig, illetve a tényleges katonai szolgálat megkezdéséig) oa járási katonai parancsnokságok keretében müködő levente kÖirzet és csapatp,amncsnokok lajBtromoozák. II. Hadkötelezettség teljesítés'é re kötelezettel}{ (18-60 éves korig) egység,es n~ilváJ!ltartása' a kiegé· szítő parancsnokságok feladata, korcsoportok és szolgálati kÖtelez.e ttség szerint, awnl>an a. nyilvántartás bi:Aonyos részletfeladatait egyéb szeTv,ek végzi\>:. aj A ténylege,s ' szolgálatban álló, valamint a hivatásos katonákat (c!ioodőrölket) állománytesteik külön soobályok szerint tartjá.k nyilván.

1940 július 15.

bJ Valamennyi 18-60 éves korú kiképzett, ne'm tényleges állományban levő katonát (.cseIidőrt) katonai nyilvántartólappal a kiegész,ítő parancsnoksú.gok és külön szabályok szerint állomá ny testük is nyilvántart ja. cJ A lövészkötelezettek (18-42 éves kiképzett krutonák) rés zletes nyilvántartását a járrusi katonai parancsnokságok keretében működő lövészcsoportny.ilvántartó levente,p arancsnokolk végzik. III. A közérdekű munkaszolgálati kötelezettséget teljesítőket a kiegészítő parancsnokságok és a munkaszolgálatos zászlóaljparnncsnokságoík (állomány testek) tartják nyilván. IV. A honvédelmi munkára köíelezettekelt, valamint VO a személyes légvédelmi kötelezettség teljesítésére figyelembe jövőket a Nmny-k tartják nyilván a Nmny. U. rendelkezései szerint. A nCpll.Lozg::tlrri é,." a külön vez~tetL hOlvédf:'lmi nyilvánf.artás l:öz~tt~ összhangot az "N" beje1pntő­ l,a pok me.gküldésén és a változásoik kötelező kö.zlésén kívül aZt évenként előírt legalább egyszeri egyeztetés és az ellenőrzési szemlé.k biztosítják. Az ellenőrzési szemlék megtartását a bonvédelmi miniszter rendeli el és a kiegészítő parancsnokságok által alakított ellenőrzési osztagok (1 tiszt, 1 al tiszt, 1 kürtös) fOglanatosítjáJk. A szemlék célja a szemlére behivottak állományrE'ndezóse, adataiknak e.gyez,t etése és belyesbítése, továbbá a figyelembejövő újabb rendeletek és kötelezettségek ismertetése. A szemlék és az eZieken való megjelenés katonai szolgálati ténykedés. A szemlék megtartásának módjáról és részleteiről a Hvt. U. III. R. 4. Cím Tészleíesen intézkedik. Bennünik et - csendőröket - annyiban külön is érdekelnek az ellenőrző szemlék, amennyiben a rend és nyugalom fenntartása a szemle helyén, a szemle előtt és után a főszolgabírónak a feladata és ő köteles gondoskodni arról, bogy rendfenntar,t ás céljából megfelelő c.scndőrc>rő jelen le,gyen. A rendicnntp..rtásra kivez.ényelt csendőrjárőrök vezetője az ellenőrzési os,z tag parancsnokánál jelentkezzen. A szemle. kötelesek a kiküldött polgári tisztviselő vezetése és felügyelete alatt polgári ruhában jelennek me.g. Fegyvereket, botolmt és más hasonló táT-gyakrut a szemle kezdete előtt :félre kell tenni. A szemleköteleseket a szemle alatt .elkövetett minden katonai bűncselekmény miatt a katonai büntető és 'f egyelmi .s zabályok szerint 'kell felelősségre vonni. Az ·ellenőrz,ő tisZlt fegyelmi fenyítő hatalommal van f.elruházva. Az által'a kiszabott fegyelmi fogságfenyítéseket katonai épületben kell végr,e bajtani. A fenyített a végrehajtásra írásbeli pa:rancsot kap s ba ennek szándékosan nem tesz eleget, a csendőrség (rendőrség) útján kell (Jlővezetni. Ha a szemleköteles cselekménye katonai büntetőhirósági elbírálást követel éH ha az ,ellenőrző tiszt előz.eíes letartóztatásba is belyezte, a legközelebbi benvéd fogháznak (fogdának) kell átadni. A bonvédelmi nyilvániJartás8al kapcsolatban .a nem tényleges v ,i szonybeliek (honvédek, csendőcr.-ok) ma!'}atarbása is általánl;>s szaoályozás,t nyert. FOllt.O~ sabb tudnivalók a legénYSégi személyek részére: szolgálati ügyeket tárgyaló beadványt ~ ha más rendelkezés Il!i:ncs - a fŐiilzolgabíró útján kell az illetékes !kiegészítő parancsnokságlioZt juttatni, ut6bbi pedig az elintémsre hivatott par.ancsnokságnak küldi meg;

OSENDűR8ÉGI

1940 július 15.

katonai egyenruhát nem szabad viselni; bejelentési kötelezettségükre nli!ldenben a Nmny. U. általános szabályai érvényesek; akár bel-, akár külföldi 14 napnál hosszabb távollét esetén kötelesek megbízható közvetítőt kijelölni, aki a részüre érkező rendelkewseket átveszi és nekik továbbítja; kivándorlási engedélyt nem kell kérni ök a 36. életévüket betöltött tartalékosoknak és mindazoknak, akiket felülvizsgálattal vagy szolgálatképtelenség miatt a honvédség (csendőrség) kötelékéből elbocsátottak; kiilföldön :tartózkodó nemtényleges köteles (60 éves korig) mozgósítás esetén azonnal hazatérni, ha a behívás reá is kiterjed; nősülési korlátozás csa!k a hivatásos állományból származó ajtisztek és tisztesekre áll fenn; pl)lgári bíró<;ágok ós hatóságok illetékessége alá tartoznak (kivételt a törvényben felsorolt bűntettek, vétségek és fegyelm ileg fenyítendő cselekmények képeznek); . polgári büntetőbíróság által . hivatalvesztésre jogerősen elítélt nemtényleges elveszti esetleges nyugdíj át (kegydíját), rend- és díszjeiét; nemtényleges viszonyban lét alaH kiswbott, zárt helyiségben végrehajtandó fogságfenyítéseket (büntetéseket) katonai épületben kell végrehajtani; honvédbírósági ítélet vagy fegyelmi úton eltávolított, vagy nemtényleges viszonyban léte alatt erkölcsileg alkalmatlanná vált csendőrt vissza kell helyezni a honvédség állományába.

3.-hoz: A

csendőrSég

nyilvántartása.

A csendőrség állománya a tényleges és nemtényleges állományból áll. A csendőrségi nyilvántartás e szerint két csoportra tagozódik: a) a ténylegesek és b)a nemténylegesek nyílvántartására. .Mind a két csoport nyílvántartását az állomány' testek (osztályparancsnokságok) vezetile A nemtényleges állományba is csak kiképzett csendőr kerülhet: vagyis, ,akit csendőrségi próbtaszolgálat után véglegesítettek, vagy akik, mint nem hívatásos csendőrök a csendőrségnél legalább egy évet szolgáltak. Az állománytestek mind ,a tényleges, mind a nemtényleges állományt .a csendőrségi állományvezetés általános szabályai szerint tartják nyíl ván. A nemtényleges csendőrlegénységet azonban az illetékes kiegészítő parancsnokságok ,a nemtényleges viszonybeli kiképzett kato,nákkal a~onos ~ó~oÍl szintén nyílvántartják. N emienyle;;esemk nyUvantartására mindig ,a lakóhely szerinti osztályparancsnokság illetékes. Itt most azt ismertetem, ami a katonai nyílvántartásból (Hvt. U. R. 4. Cím) reánk csendőrökre is vonatkozik. Az állomány testek (osztályparancsnokságok) a tény leges viszony.belielrről katonai nyílvántartólapot nem vezetnek. (Minden kiképzett nemtényle~ ges katonát - csendőrt - 60 éves korig katonaI nyílvántartólap útján. csak a .kiegészítő parancsnokságok tarta.nak nyílván.) . Bekapcsolódásunk a katonai nyilvántartásba ott kezdődik, midőn oa. katooailag kiképzett honvéd sze-

LAPOK

461

mélyek közül valakit csendőrségi próbaszolgálatra ielveszünk. Ekkor köteles a volt honvédségi állomanyteste az illető Anyakönyvi lapjának másolatát azonnal 'a z illetékes csendőr állomány testnek megküldeni; az eredetit pedig akkor, ha a csendőr­ állománytest értesítette, hogyapróbaszolgálatra felvettet a csendőrségnél véglegesítette. Ezzel a csendőrség állományába való áthelyezése végleg megtörtént és egész tényleges szolgálati ideje alatt szünetel akiegészitő parancsnokságok nyílvántartásával minden közvetlen kapcsolata mindaddig, mtígnem elsőizben a nemtényleges viszonyba kerül. Tényleges viszonyból >elsőizben nemtényleges viszonyba hely~zés esetén az osztályparancsnokság (állomány test) a leszerelőt "Igazolványi lap"-pal köteles ellátni és katonai nyűvántartólapot szerkeszt róla. Ezt a választott lakóhelyén illetékes kiegészítő parancsnokságnak megküLdi, saját tényleges állományából pedig átírja a nemtényleges állományba. (A "Cs" jelű kijelentőlap alkalmazását már előbb tárgyaltam.) A polgári életbe visszatérő neIDltényleges csendőr bejelenti magát a lakóhelyén levő Nmnytónál és ettől kezdve párhuz'a mosan halad egymás mellett az illetékes állomány test, a kiegészítőpa­ rancsnokság és a Nmny-tó nyilvántartása. A két előbbi 60, utóbbi 70 éves korig tartja nyílván. A személyi adataiban előfordult változások közlése így történik: a Nmny a lakhelyváItozásról az "N" bejelentő lapot (esetleg "Sz" bejelentő lapot is és az Nmny. U.-ban előírt értesítéseket) megküldi a kiegészítő parancsnokságnak, a "K" szelvény t az állománytestnek; az évi egyeztetést és ellenőrző szerrlléket is erre használja fel a kiegészítő parancsnokság; név, állampolgárság megváltoztatásáról és elhalálozásr61 a kiegészítő parancsnokság 7 napon belül értesítést köteles küldeni az állomány testnek; vallásváltozást' és a megbízhatóság változására vonatkozó adatokat minden esetben kii.lön közli a kiegészítő parancsnokság az állomány testtel; az állomány testek pedig mindazokat a változásokat kötelesek a kiegészítő parancsnokságokkal közölni, amelyek közvetlenül nekik jutottak tudomására vagy 'amelyeket az állománytest intézkedése eredményezett. Ha a nemtényleges viszonyba kerülő csendőr 6U éves elmult, nyílvántartólapot a Ikiegészítő parancsnokságnak nem kell küldeni. A rangsorolt csendőr altisztek (Csapat- és szak&zolgálatos alhadnagyok, tiszthelyettesek és vizsg-azott törzsőrmesterek) nemtényleges viszonyba helyezését az állománytesteknek a R. M. 20. osztállyai minden esetben Változási kimutatással közölniök kell. Ha a csendőrség állományában lévő legénységi személyt szolgálatképtelenség miatt vagy más okból a csendőrség kötelékéből végleg elbocsájtanak, erről nem kell nyilvántartólapot szerkeszteni, hanem a kiegészítő p·arancsnokságot Változási kimutatással kell értesíteni. (Ennek ugyanis katonai szolgálati kötelewttsége meg szűnt és ,e zért nem kerül a "nem.ténylegesek" állományába.) Ha a nemté'nyleges tényleges swlgálatra bevonul, "Igazolványi la:pja" a,datait· az .. állományiest

462

CSENDűRSÉGILAPOK

1940 július 15.

hívják, lakóhelyén kijelenti magát és be.v onul. Csenellenőrizni és kiegészíteni kö,t eles. lA swlgálatteljesítést névjegyzék útján a kiegészítő parancsnokságdőrségi állomány teste "Cs" kijelentőlapot küld a lakóhelye Nmny-tójának, Igazolványi lapját bevonja, gal közölni kell. A más állományt est területére elköltöző nem- volt honvéd állománytestétől anyakönyvi lapjának tényleges csendőrt állománybavétel és nyilvántartás másolatát kéri é.s a kiegész.ítő p,a rancsnokságot érte végett összes okmányaival együtt át kell adni terü- síti a változásról. letileg illetékes új állomány testének s erről a kiegéHa próbaszolgálat után a csend61'ségnél véglegeszítő parancsnokságot is értesíteni kell. Az Igazolsítik, volt honvéd állomány testétől eredeti anyaványi lap 14. és 15. rovatában a régi bejegyzést tö- könyvi lapját és okmányaít el kell kérni, a kiegérölni kell és 'az új állomány test ide az új adatokat szítő parancsnokságot pedig erről az újabb változásjegyzi be. ról is értesíteni kell. Tény leges csendőrségi szolgáA népmozgalmi nyílvántartásnak minden ma- lata egész idején át :a külön csendőrségi szabályok szorint tartja nyilván az. állomány teste. gyar állampolgárra - így minden csendőrre is éTvényes tudnivalóit ennek az ismertetésnek 1. alRa ne:rn;tényleges viszonyba kerül, állománycíménél máI' tárgyaltam. teste katonai nyilvántartólapot állít ki róla s megMost egy példa segítségéyel miég azt szemlél- kiildiezt az illetékes kiegészítő parancsnokslÍJgnak, tetem, hogy a nyilvántartási rendszer miként kísér ' "Cs" kijelentőlapot pedig ann'ak a Nmny-tónak küld, végig egy 12 éves fiút - akiből csendőr lesz - egész ahonnan tényleges csendőrségi szolgálatra bevonult. óletén át mindaddig, :amíg 70 éves korát eléri, illetve (Most azonban egyelőre oda, ,a hol elsőízben népmozgalmi nyilvántartásba vették.) Továbbra a válasz· ,elhalálozik. tott lakóhelye szerinti csendőr állomány test (oszAbban az évben, amelyben a fiú 12. életévl!t eltály) nemtényleges állományába kerülokmányaival éri, köteles őt a családfő az erre szolgáló bejelentő­ együtt. A kiegészített Igazolványi lapját kellő kioklapon a NIll,'JJy-nak (rendőri bejelentő hivatalllak) ta tás mellett a leszereléskor megkapja. Ha a rangsobejelenteni. A Nmny-tó Nyilvántartólapot és Polrolt altisztek csoportjába tartozott, állomány teste a gári személyi [,apot állít ki részére. Az "N" beje· honvédelmi miniszternek is változási kimutatást lentőlapot (mert a fiú leventeköteles) megküldi a t81'j eszt .fel. járási katonai parancsnokságnak. A fiút. 23 éves koV álasztott lakóhelyén a leszerelt elege,t tesz szeráig (illetve. a tényleges katonai szolgála,t megkezdéSéig) a járási katonai parancsnokságok keretében mélyes bejelentési kötelezettségének. Ha nem ugyanott telepedik le, ahonnan bevonult, az új Nmny-tó m'ÍÍködő levente csoportp'a rancsnok ·a LeventeJ.:ötelesek lajstromában tartja nyilván. Esetleg időköz­ elkéri a régitől ottani népmozgalmi nyilvántartóben szerzett szakképzettségét ,,sz" bejelentőlapon lapját és saját nyilvántartásába f.elveszi. l,ülön be kell jelentenie. 21 éves korában állításköteAllományteste és a kiegészítő parancsnokság 60 les és belekerül az illetékes kiegészitő parancsnok- éves koráig, a Nmny-tó 70 éves koráig (illetve haláság Allítá.'ii lajstromába; sorozásra elővezetik, beso- láig) tartja nyilván. Helt ven éves kora, illetve harozzák (avatják) és mint újonc, bevonul valame- lála után a Nmny-tó fogyatékha veszi, de nyilvánlyik fegyvernemhez tényleges katonai szolgálatra. tartólapját még '5 éven át megőrizni köteles. A lldegészítő parancsnokság az , Avatjási jegyző­ kőnyvi ki'vonattal együtt bevonulása előtt már 10 II. RÉSZ. nappal megküldi a járMi katonai parancsnokságAz elmondottakból világosan látszik, hogy ez tól beszerzett leventeokmányait a katonai álloa kiváló nyilvántartási J.'Iendszer elsősorban a mánytestének. Az állomány test a bevonult ujonc 0éltudatosan megszervezett nemzeti erőkifejtés­ okmányai alapján megszerkeszti az Anyakön;ljvi lapját és felveszi la z Alosztály-névjegyzékbe. Ezek nek érdekeit és céljait van hivatva szolgálni, útján tartja nyilván egész tényleges katonai szolgá- nem utolsóS'orbaru. azonban közbiztonsági vonatkolata alatt. A lakóhely szerint illetékes Nmny-tónak zÚlshan is igen je.lentős tény;ező. Már maga az. a tény, hogy minden magyrur állampolgár férfit és azOnnal "Cs" kijelentőlapot küld az. állományt est. nőt név é,s lakhely szerint több mint 50 személyi A tényleges szolgálati kötelezettség (3 év) let.elte ada:tával együtt állandóan számontartunk, önmagáu,t án a katona nemtényleges viszonyba ke,riil, de ál- han is beszél! Mit jelent ez nekünk~ Azt jelenti, lomány testének nemtényleges állományában meghogy az ország területén mindenkit meg tudunk marad. Allományteste a nem:tényleges viszonyba találni, akit kle resünk s hogy személyazonosságát helyez.éskor katonai nyüvántartólapot állít ki róla, bárkilIlek biztosan megállapíthatjuk a legrövidebb amit az illetékes kiegészítő parancsnokságnak küld időn belül. A lakóhelye s:z.erint illetékes népmozmeg, és Igazolvány'i lapot tölt ki, amit kellő Idoktagalmi nyilvántartónál (röv. "NlmIly-tó") minden tás mellett a leszerelőnek átado A Nmny-tónak is- férfinek 12-70 éves korig és minden szakképzett mét "Cs" kijelentő lapot küld. Megérkezvén polgári nőnek 16-50 éves korig nyilvántartásbaru. kell len-életének lakóhelyére - a most már nemtényleges nie. Aki nincsen nyilvántaI't'va, az vagy bejelentési katona - bejelentési kötelezettsélf}'ét teljesíti. A kiegé- kötelezettségének nem tett eleget, sőt ,a népsw'lIlllászítő parancsnokságnál, illetve a lövészcsoportnál lás (népösszeírás) allmlmával sem töltöt·te ki számmint lövészkötelezett kerűl most nyilvántartásba és lálólapját s ezért nem kel'Ülhetett nyilvántartásba, Íl.z első két év alatt mint leventeoktató nyer be- vagy pedig külföldi állampolgár. Ez utóbbinalr osztást. azonban a külföldiek részére ,előírt igazoló okmá. Tényleges kaltonai szolgálati kötelezettségének nyok valamelyikével kell rendelkeznie (útlevél, úti igazolvány, lakhatási engedély stb.). letelte után már jelentkezhetik felvételre a m. kir. (Foly tat juk.) 'csendőrség kötelékébe. Ha mint próbácsendőrt be-

1940 július 15.

CSEND()RSÉGI LAPOK

463

Nagyvárad.

K incses Erdély. Írta: Gáspár Gyula.

Erdély f·öldde.

l. A régi írások Erdély földjét Tündérkert né'ven emlegetik. A játékos mesék és a komor balladák földje valóban a tündérek kert jéhez hasonlít. A mesék Tündérkertjében nem járt még élő halandó. Oda csak a szegény székely ember tizenkettedik Na szokott eljutni. És amikor megmenti a tündérkirálylányt a boszorkány rontásából, jutalmul kapja a fele királyságot. A mese 1;égén rtzonban rendesen újabb fordulat következik. Tündérország hőse visszavágyakozik szülötte föld,jére. Erdély visszahívja fiait Tündérországból. Erdély, a mi szép TündérkerWnk szebb, m:lnt a mesék országa. Erdély hazánk Ik eleti fele, hegyekkel körülzár t földrajzi egység. Északon, keleten és délen a Kárpátok koszorú.iának feszített nyíl kávájához hasonló íve határolja. Nyugaton a Sziget-hegység hegy'oonulatai néznek le a Nagy Jvlagyar Alföld felé. A hegyekkel kÖTülzárt Erdélyi Medence a' főldtörténelem, harmadkorában tengerfenék volt. Az itteni tenger vize nyílt összeköttetésben állott a Jvlagyar Alföld

medencéjének tengerével és azon át a világtengerekkel. A két tenger legszélesebb összekötő szorosa a mai Szilágyság és Lápos v 'i dékén lehetett. Később az Erdélyi Medence tengere olyan körülmények közé került, hogy kevesebb édesvíz jutott belé, mint amennyi elpárolgott. Ilyenkor a keskeny szoroson át az Alföld tengeröbléből kapott sósvízbeáramtást. Az olyan tenger pedig, amelybe csak sósvíz kerül és édes vize túlságos mértékben párolog, lassan tömény sóoldattá 'válik. Sorsa elkerülhetetlenül b'~zo­ nyos: a kiszáradás. Erre a sorsra jutott Erdély tengere is. V ize sóoldattá vált, aztán kicsapódott belőle a· só é.~ (l. tenger kiszáradt. Ji'enekén 1néfhetetlen 'fnenny'iségű só rakódott le. A medence közepére a szelek később ráhordták a szomszédos hegyek törmelékét és lJorát. A hegyipatakok pedig rárakták hordalékukat és a mérhetetlen idők során vastagon befedték a sóréteget. A régi. tenger partszélein azonban csak vékonyabb réteg hordalék rakódott le. Il;/jen helyeken már a felszínhez közel megtalálhatjuk a sÓ1'éteget. Bent a kelet;' részen ez a réteg nemcsak közel maradt a mai térszinthez, de valami gyűrődés következtében felpúposodott és 'hegyalakban kiemelkedett. (Parajd, Szováta). A só ugyanis nagy nyomásra úgy g;ljúrható és alakítható, mint a dagasztott tészta. A gyűrődés vonalai nagyon szépen lát· hatók a marosújvári bánya óriási sófalán.

464

CSENDORSÉGI LAPOK

A tenger vizéből azonban nemcsak só rakódik le, de gips.z, mész és más üledékes kőzet is. (Egeres, Zsobok, Torda, stb.) Mindezek megtalálhatók aZ erdélyi medence földjében. Ha a lerakódott mész"éteget vulkáni hatás éri, a láva iz.Zó melege átkristályosít ja a meszet és márvány keletkezik belőle. Igy született meg a Székelyföld kincse, tL ditrói márvány, tudományos nevén ditroit. Ennek a régi tengernek köszönheti fl, felsoroltakon kívül Erdély földje gazdag löldgázforrásait is. A földgáz keletkezése igen érdekes. Minden tengerben megszámlálhatatlan sok áLZat él. Ezek bizonyos idő mulva elpusztulnak és holttetem.ük lesüllyed a tenger fenekére. Hosszú évezredek során ezek az ár· lati hullák jelentős mennyiségben kerülnek a tenger aljára és rájuk rakódik az iszap. H a most a tenger 'IJize 1-,alami oknál fogva túlsóssá válik, a benne élI) állatok tömegesen pusztulnak el. Igy történt e~, mint említettem már, az erdélyi tengerben is. Az elhullott állatok teteme bomlásnak indult és gázzá ala· kult. Eltdvozni azonban nem tudott, mert már fö· léje rakódott a só-, gipsz- és mészréteg. Ez a tetemes gáz mennyiség mégis utat keresett magának, beszi· t'árgott a homokrétegekbe. H a most valami különös erő folytán a vízszintesen fekvő rétegek egyensúlya megbomlott, felpúposodott, a gáz feltört a hajlások dombiiregeibe. Ilyen gáztartalmú gyűrődés hullámhegyét silcerült Kissármáson átfúrni a kálisó után kutató magyar geológusoknak a világháború előtt.

1940 július 15.

Ebből a gázpúpból azóta nagymenny~segu gáz (naponként mintegy 140 vasút·i, kocsi kőszén fűtőértéké1.Jel egyenlő) tör fel. A kissármási gáz feltörés előtt Erdély földjén már ismertek gázelőfordulást. Báznán az egyik kútból tört elő, de felbukkant Fogaras mellett Sórostélyon, Szászkézden és más helyeken is. A kissármási gázfeltörés után a magyar állam Magyarsároson végeztetett sikeres földgázfúrást. A n~egszállás óta a románok is megkísérelték a földgázkutatást, azonban a hozzá nem értés miatt súlyos szerencsétlenség keletke.zett belőle. A fúrást Medgyestől nyugatra Nagyekenwző határában kezdték meg, de mielőtt eelhoz értek volna, abbahagyták a munkát. A megbolygatott gáztömeg a fúrás lezárása miatt rendes útján nem tudott feltörni, és utat keresett magának más helyen. Feltört az egyik kis oldalvölgyben. Ezt a fúrás felügyelői nem vették észre és a hanyag feLügyelet miatt a gáz meggyulladt. Hosszú évekig égett az óriási lángsugár, messzire megvilágította a 't'idéket és megközelíthetetlen hőséget sugárzott maga köré. A láng körül a forró levegő állandó forgó szelet idézett elő, mely izzó porforgatagot kavart a magasba. Messze körzetben vetetlenül maradtak G kiégett földek éveken keresztül. Az erdélyi föld felszínén sok érdekességet látha · tunk. A Kárpátok hegyvonulatában több, egymástól elütő felépítél:iű hegyet különböztethetünk meg. .él Kárpátok külső peremén vonul a homokkő-övezet.

Temesvár.

1940 júlIus 15.

CSENDÖRSÉGI LAPOK

465

Arad.

Ennek részei a Máramarosi-havasok, a Tölgyes-, Bé· kás-, Gyimesi-, Ojtozi-szorosok vidékén levő hegyek, a Berecki-, Bodoki-, Baróti-, Persányi-he.Qység, a Brassói-havasok (Bucsecs 2506 m.) és a Krassószörényi hegységek. A homokkő övezeten belül találjuk a kristályos övezetet, melynek hegyei felszínre nem tört vulkáni lávaanyagokból épülnek fel. E hegyekben a láva a föld mélyén hosszú idő alatt hült le, te' hát átkristályosodhatott. Ilyen kristályos hegyek: Gyergyói havasok, Csiki havasok, Fogamsi havasok (Negoj 2544 m.), Szebeni havasok, Páreng, Retyezát, K udzsiri havasok és a Szárkő. Ugyanilyen a Szit/ethegység déli része: az Erdélyi Érchegység, aDrócsa és a Hegyes. A Kárpátok legbelsőbb vonulata a vulkáni övezet. Ennek hegyei felszínre tört vulkánok lávaanyagából épültek fel. Ilyenek északról déli irányban: Kelernen-havasok, Görgényi-havasok, Mező-havas, a Hargita és a Sziget-hegységben a Vigyázó. (Sok földrajzkönyvünk helytelenül magy arból l'ománosított Vlegyásza néven ismerteti.) A há rom fő hegyvonulaton kívül találunk Erdélyben még régi tönkhegyeket és rnészkőhegyeket is. l'önkhegyek: Gyalui-havasok, Bihar-hegység, Radnai-hava.. sok, Rézhegység, Bükk- és Meszeshegység stb. .A..~ DrsO'llai-hegység mészkőfelépítésü. Erdély hegyekkel körülzár t medencéjében terül el a Mezőség. Bár neve után óriási kiterjedésű lH '

pálynak képzelné az ember, valóságban nem az. A régi tengerfenék mélyedésébe lerakódott földrétegek felszínét a 'víz és szél munkája felszabdalta. Ma má'r jelentős magasságú dombsorokat és fátlan dombol .. dnJ.n.kat találunk itt síkság helyett. Külön érdekesség a folyók völgye. Minden folyó partján három lépcsőzetet tudunk megkülönböztetni. A legalsó 'nW{}fJ a folyó mai 'I.'ölgyszintje. felette ta .. láljuk a városi lépcsőt (nevét onnan kapta, hogy ezen a szinten épültek a folyómenti városok, a legfelső lépcső pedig a fellegvári szint. Ezen épült a régi fellegvárak jórésze. Mindhárom lépcsőzet a folyók mélyebbre és mélyebbre bevágó munkájának eredménye. Kolozsváron a fellegvári szinten ott találjuk a FeUegvárat, a városi szinten a várost és CI folyóvölgy szintjén a Szamos vizét. Erdély folyói a hegyekben erednek. Legnagyobb folyója a Maros, mely az OUtai csaknem egy helyen. Csik vármegyében ered. A MaTos előbb északi irányba indul, de a Gyergyói-havasok és a Kelemenhavasok kemény sziklái eltérítik útjából. Előbb ke · letre, majd délre fordulva, átszeli az Erdélyi-med6ncét és az erdélyi Érchegység déli oldalát érintve, a Magyar Alföldre lép. Szeged határában ömlik a Ti .. .'lzába. Az Olt aNagyhagymás hegységből délfelé indul, de csakhamar többször irányt változtat, keresztül folyik II Barcaság síkján, majd áttöri a Kár-

466

CSENDűRSÉGI

pátok kristályos vonulatát és a Voröstoronyi-szolf'oSon kelf'esztül Havasalföld síkságára lép. A harmadik nagy erdélyi folyó a Szamos, két ágból elf'ed. A Kis-Szamos a Gyalui-havasokból, a N agy-Szamos a Radnai-havasokból indul Dés felé, ahol a két ág egyesül. Ettől kezdve kanyargós úton északnyugati ilf'ányban halad a Tisza felé. A Hármas-Körös (Fehér-, Fekete- és Sebes-KÖIf'ös) az erdélyi Sziget-hegység nyugati hegyeiből ered és a Magyar Alföldön egy,e sül egy folyóvá. Az egyesült Körös Csongrád táján JYmlik a Tiszába. A Retyezát folyója a Zsil, melynek völgyében gazdag széntelepek rejtőznek. Ez az Oltho:z hasonlóan elhagyja Erdély földjét és a Havasalföldön keresztül igyekszik a Duna felé. A Kis- és Nagy-Küküllő, valamint a Nyárád, a Hargita vulkáni hegyei között ered. Mindhárom aMarosba hordja vizét. A Keleti Kárpátok szorosain lép ki hazánk földjéről az Aranyos-Beszterce, a Tölg'yes, a Békás és a Bodza-patak. Déli részen jelentősebb folyók még: a Cserna, Néra, Karas, Temes és Béga. Erdély két állandó szele a háromszéki és csiki medencében a Nemere, Krassószörény vidékén a Kossa1Ja. Éghajlata szélsőséges. A tél nagyon hideg, a nyár a rnedencékben meleg, de a hegyvidékeken hűvös. A havasok között az éghajlat zord. A csapu-

LAPOK

1940 július 15.

dékot a nyugati szeleM hozzák, de enneM legnagyobb része a Sziget-hegységben hull le. A mezőség nagyon kevés esőt kap. Közigazgatás szempontjából Erdély tizenhét vármegyére oszlik. Két törvényhatósági joggal felTuházott városa: 'K olozsvár és Marosvásárhdy.

Kolozsvár.

Vármegyéi: 1. Csik vármegye (Csikszereda). 2. Háromszék vármegye (Sepsiszentgyörgy). 3. UdvaThely vármegye (Székelyudvarhely). 4. Maros-Torda vá:rmegye (Marosvás6,rhe,zy). 5. Brassó vármegye (Brassó). 6. Fogaras vármegye (Fogaras). 7. Szeben vármegye (Nagyszeben). S. Hunyad vármegye (Dév~'. 9. Krassószörény vármegye (Lugos). 10. Beszterce-Naszód vármegye (Beszterce). 11. Szolnok-Doboka vármegye (Dés). 12. Szilágy vármegye (Zilah). 13. Kolozs v'á rmegye (Kolozsvár). 14. Torda-Aranyos vármegye (Torda). 15. Nagyküküllő vármegye (Segesvár). 16. Kisküküllő vármeg'y e (Dicsőszentmárton). 17. Alsófehér vármegye (Nagyenyed).

1940 július 15.

CSENDÖRSÉGI LAPOK

467

Brassó.

Erdély földje tengerből támadt. De eltünt a hatalrn;as víztömeg és a régi tengerfenék helyén viruló élet, viruló városok, falvak épültek. Nem hazudik a

régi írás: Erdély valóban Tündérkert. A leggyönyörűbb! És ez a Tündérkert visszavárja még a székely

mesék

hőseit

is.

468

ft bűnügyi

CSENDöRSÉGI LAPOK

Hibák feljelentésekben.

hia: Dr. DEMKOVITS LEÓ . ny. kir. ügyész. A csendőr egyik legfontosabb és legértékesebb tevékenysége a nyomozás. Ez tisztázza nemcsak a bűncselekmények elkövetésének körülményeit, hanem azoknak. elkö.vetőit is. A csendőr akár maga szer·ez tudomást valamely hivatalból üldözendő bűn­ cselekményről, akár másnak feljelentése alapján értesül erről, köte.l es nemcsak feljelentést tenni, hanem a nyomozást is lelfolytatni s a feljelentést az arra illetékes bírósághoz vagy hatósághoz beterjeszteni. Ami a csendőri feljelentéseket illeti, azokról megállapítható, hogy általában kifogástalanul jók. Minden csendőr igyekszik tudásának legjavát nyujtani. Mindenik kimerítően végzi la nyomozást, úgy, hogy annak. kiegészítése csak ritkán válik szükségessé. Már pedig eza bízt os jele annak, hogy a nyomozás jó s így a feljelentés alapján a bűnügy érdemben elbírálható akár vádirattal, . akár a nyomozás megszüntetésével. ' A bűnügyi előkészítő eljárás vagy nyomozásból, v.a gy vizsgálatból áll. Vizsgálat általában ritkán van, még pedig csak súlyosa'b b 'természetű, vagy bonyolult bűnügyekben; egyébként elégségesnek mutatkozik a nyomozás, mert ez is teljesen tisztázza a tényállást. Ezért kell tehát a nyomozást kimerítően lefolytatni, hogy se nyomozáskiegészítésre, se vizsgálatra szükség ne legyen. Az természetes, hogy a csendőri feljelentéLseikben is fordulnak eM hibák vagy hiányok, amelyeket ki kell javítani, vagy pedig pótolni. E soraim célja épen az·, hogy reámutassak a gyakrabban .előforduló, vagy lényegesebb hibákra, hogy a jövőben ezek is kiküszöhölhetők legyenek és ezáltal a csendőrség feljelentései még jobbakká, még hibátlan abb akká váljanak . . 1. Ctikornyás, "hivatalos" fogalmazás. A csendőr arra törekszik, hogyafeljelentésbe mindent belevegyen, ami lényeges, de azért a feljelentés ne legyen hosszú. Azt tömör, helyesebben mondva: szűk­ szavú fogaImazással igyekszik elérn.i. De miközben tömören akar fogalmazni, elfelejtkezik arról, hogy a feljelentésnek világosnak és érthetőnek is kell lennie. Ezért a mondanivalóját erőltetett módon fogalmazza IIljeg, amia ,s zöveget érthetetlenné, vagy legalább is, nehez.e n megérthetővé teszi. Ezt pedig kerülni k eli. E hibát a csendőr úgy keriilheti ki, hogy az elő­ adnivalóját úgy írja le, mintha azt köz.v etlen módon, szóval mlondaná el. Ha a csendőr ezt tartja szemi előtt, ezt a hibát nem fogja elköve,t ni. 2. Igazat kell írni. Igen fOlIltos, hogy minden leírt szó igaz Legy:en, mert ez If okozza a csendőr iránti bizalmat. A csendőr buz.g alm:ában olyat is beleír a feljelentésbe, am.inek valós·á gárÓI maga nem: győz. ődött mle g, de jóhiszem!űen valónak tart, pedig nem az. Már most az ügyész a felje,lentésbe.ll foglaltalmt valónak fogadja s ennek alapján adja be a vádiratot. A főtárgyaláson azutá n kiderül, hogy a feljelentésnek vonatkozó része nem felel meg a -valóságnalr. Ki marad ilyenkor szégyenben ~ Nem más, mint a esendőr, de nem ritkán az ügyész is, aki valónak fogadta el a csendőr feljelentés ében foglaltat. Pedig ennek n~m volna szabad megtörténnie.

1940 július 15.

Pl. testi sértés nyomiozásánál valaki azt állítja, hogya gyanúsított hamar veszi elő a bicskáját, mert szeret verekedni. A csendőr ezt a kijelentést belevesz.i a feljelentésbe, anélkül, hogy ennek valóságáról bármi módon meggyőződött volna. A tárgyaló ügyész arra készül, hogy ezt a körülményt, mint rendkívül súlyosítót fogja kiemelni. A bíróság ' meg akarja állapítani, hogy a vádlott szokott-e verekedni. A kihallgatott tanúk vallomásából az állapítható meg, hogy eddig még verekedésben sohasem vett részt s hogyavádbeli alkalommal is csak sértett kihívó magaviselete folytán ragadtatta el magát arra, hogy kését kirántsa. Tehát azzal, hogy a csendőr a fenti állítást nem tette beható nyomozás tárgyává, lehetővé tette azt, hogy egy igen slÍlyosnak tartott súlyosbító körülmény semmivé váljék.

3. A gyanúsított védekezését is elő kell adni. Habár ritkábban, de mégis előfordul, hogya feljelentésből kimarad az, hogy a gyanúsított mlit adott elő védekezésül; már pedig ezt az ügyésznek tudnia kell, hogyelőkészülhessen a védekezés megcáfolására. Pl. lopásnál a gyanúsított azzal védekezik, hogyalopottnak mondott ingót sértettől megvette, tehát joggal vihette el. Ha ez a védekezés valónak bizonyul, akkor lopás nem forog If enn, mert saját tulajdonát senki 's em lophat ja el, a bíróság kénytelen lesz a tényállás .t isztázás·a végett a főtárgyalást elnapolni. 4. N em szabad erőszakolni a bűncselekménynek minél súlyosabb minősltését. Ne igyekezzék a csendőr érV'ekkel és magyarázatokkal bizonyítani, hogya cselekmény így, vagy úgy minősül. A csendőrnek a feladata az, hogy m egállapítsa a pontos tényállást. A minősítés kérdése az ügyészség és végső fokon a bíróság feladata. IA mikor , a csendőr tudomást szerez valamely bűncselekményről, természetesen, minősíti is azt, Tudjuk, hogy minél több súlyosabb bűncselekm ény t nyomoz ki, annál értékesebbnek . kell tartanunk a tevékenységét. Ez azonban nem engedi meg azt, hogy ia csendőr a cselekményt a valóságnál súlyosabban minősítse. Pl. a gondatla:r;lság által elkövetett testi sértést nem szabad szándékosnak minősí­ teni. AIDiotorkerékpáros valakit véletlenül elgázol; ezt nem szabad úgy minősíteni, mintha az elgázolás szándékosan történt volna, mert ekkor a cselekmény mlegállapítaná pl. a szándékos emberölés bűn­ telttM; már pedig a két cselekmény súlyossága közt igen na.g y különbség van. V.a gy pl. nem. szabad a szándékos emberölést gyilkosságnak minősíteni. A bűncselekmény t az ügyészség .IIllÍnősíti elősz' ör a csendőri feljelentés alapján. Lehet, hogy elfogadja a csendőr minősítését, de lehet, hogy eltér attól. Az ügyészség hajLandó a cselekményt szigorúbban minősíteni, ez természetes is, mert, mint vádló, igyekszik a cselekményt minél súlyosabbnak beállítani. Itt tehát a csendőr súlyosabb minősítése es~tle·g még keresztül megy. De már a bíróságnál a fő'tárgyalás adatainak figyelembevétele mellett ez a szigorúbb minősítés nem megy kereszlt ül. Az ítélet m~gálla­ pítja, hogy a vádlott nem gyilkosságot, hanem szándékos emberölést követett el. És ebben valaln.ennyien megnyugszunk. Ily.e nkor olvassuk, hogy a bir&ság a vádlottat a vádtóleltérően enyhébb bűn­ cselekményben mondta ki bűnösnek.

1940 július 15.

CSENDORSÉGILAPOK

5. Tényálladéki elemek hiánya. A nyomozásnak feladata, hogy mindent kiderítsen, amiből valamely bűncselekmény felépül. A bűncselekmények tényálJadéki elemekből tevődnek össze. A tényálladéki elemek pedig a Btk. különböző §-aiban vannak meghatározva. A lopásnak a Pinczés-féle Btk. szerint 6 tényálladék1 eleme van. (Lásd I. kötet 26l. oldalt.) Ha már most ezek közül csak egyik is nem nyert tisztázást a nyomozás folyamán, ,a kkor az ügyészség nem tudja a cselekményt minősíteni. Pl. nincs megállapítva, hogy a tettes a lopást nyílt helyen követte-e el, vagy bemászás útján, amely esetben a cselekméttly az ellopott ingók értékére való tekintet nélkül, bűntett. 6. Olvashatatlanság. A csendőrnek vigyáznia kell arra is, hogy tisztán és olvashatóan ídon. Ha valaki nem tud megfelelni ennek a követelménynek, ezáltal nehézséget okoz az ügyészségnek, valamint a bíróságnak is, mJert a szöveg kibetűz és e és megértése fáradságba kerül, késlelteti a munkát. De ennek a nehézségnek elhárítása ma már nem okozhat gondot; az írógép használata kiküszöböli ezt a hibát. Sem az írógép beszerzése, sem) a használat megtanulása nem nehéz és így meg lehet követelni azt, hogy a feljelentés formás és csinos legyen, mert ez jó benyomást kelt. 7. A feljelentésben részletesen és külön-külön legyen benne .mindegyik tanúvallomás, hogy ezekből a tényállást pontosan meg lehessen állapítani. Pl. nem szabad a csendőrnekazt írnia, hogy a megnevezett 3 tanú egybehangzóan ezt és ezt vallotta. Mert ebből azt lehetne k'ö vetkeztetni, hogya három tanú 't eljesen ,a zonos vallomást tett, már pedig jól tudjuk, (hogy még két tanú sem szolwtt egyformán vallani. Lehet, hogy a tanúk vallomása közt lényeges különbség van, habár ez a különbség első pillanatra fel sem tűnik. A főtárgyalás feladat,a annak megállapítása, hogy tulajdonképen mit vallott a tanú és hogy mJi a v rull omás ának lényege és az ügy szempontjából való fontossága. 8. Bűnjelek őrízetbevétele. A csendőr nem "foglal le" ingókat, hanem azokat csak "őrízetbe veszi" addig, amíg az arra illetékes hatóság (bíróság, rendőri hatóság) a lefoglalás tekintetében nem határoz. Tehát az most a kérdés, hogy mi irányítsa a csendőrt az őrízetbevételnél ~ Ha a kérdéses tárgy olyan, hogy azt el kell kobozni (Btk. 61. §.), akkor kétségtelenül őrízetbe kell venni. De már abban az esetben, ha olyan tárgyról van szó, amely a bűnvádi eljárás során mint bizonyíték lesz felhasználható, a csendőr mérlegelésére van bízva, hogy azt őrízetbe veszi-e, vagy sem. Itt tehát az a kérdés, hogy egyrészt a tárgynak, mint bizonyítéknak, fontos szerepe lesz-e a twábbi eljárás során, IIllásrészt pedig-, hogy az őlri­ zetbevétele nem okoz-e valakinek szükségtelenül ér~ zékeny anyagi kárt. Mert az őrízetbevétel azt jelenti, hogy az a tárgy tovább nem lehet használatban s épen ez okozhat anyagi kárt. Képzeljük el, hogy egy faluban - mint az lenni szokott - mindössze egy cséplőgép van, tehát ez fogja a falu egész termését kicsépelni. Most felmerül a gyanú, hogya gép csalás útján k,e rült a tulajdonos birtokába. Bármennyire fontos bizonyíték is itt a gép, az őrízetbevételét mellőzni kell. Ugyanis ebben az esetben az őrízetbevétel azt jelentené, hogyl a gép tovább nem folytathatná a cséplést, hanem a községi

469

elöljáróság udvarán állna tétlenül. A cséplésre várók pedig kénytelenek volnának tetemes költséggel valahonnan egy másik cséplőgépet hozatni és ez a késedelem is tetemes kárt okozna. A lényeges az, hogy a gép a főtárgyalásig meglegyen. Ez pedig biztosítva van akkor is, ha a csendőr a községi elöljáróságot figyelmezteti, hogya gépre ügyeljen, mert arra, mint bizonyítékra, még szükség lesz. Az elöljáróSág egész biztosan gondoskodni fog arról, hogy a gép szükség esetén az eljáró hatóság rendelkezésére álljon . .Ha tehát a csendőr a gépet mégis őrízetbe vette volna, ezzel több kárt okozott volna, mint amennyi haszon származott belőle. Mellőzni kell az őrízetbevételt akkor is, ha az őrízetbe veendő tárgy semmit sem bizonyít, vagy ha a cselekmény elkövetés ét a tárgy őrízetbevétele nélkül is bizonyítani lehet. Erre különösen akkor lehet szükség, ha az őrízetbe veendő tárgy nagymennyiségű, nagyterjedelmű, nagysúlyú, ha az elszállítása1 megőrzése nehéz, vagy ha a főtárgyalásig való meglétét őrízetbevétel nélkül is biztosítani lehet (pl. megbízható egyén őrízetében van). Ilyen esetben a tár-o gyat a sértettnek is ki lehet adni, ha az ő tulajdona. és ha kötelezettséget vállal arra, hogy a főtárgyalásig el nem idegeníti. . Nem lehet azonban mellőzni az olyan tárgyak őrízetbevételét, amelyen bizonyító nyomok vagy elváltozások vannak, vagy amelyekre a bizonyítás szempontjából a főtárgyaláson okvetlenül szükség lesz. Ilyenek pl. azok az eszközök, amelyekkel ember élete elleni vagy testi épség elleni bűncselekménye­ ket követtek el, vagy pl. pénzhamisításra szolgált anyagok és készületek, hamis vagy hamisított okiratot, stb., stb. 9. A beismerő vallomás megrögzítése. Mindennapos dolog, hogy a gy anusí tot t a nyomozás során beismeri a bűncselekményelkövetését, de a főtárgya­ láson a beismerését visszavonja, még pedig rendszerint azzal az indokolással, hogy a csendőr őt bántalmazta s a gyanusított inkább magára vállalta a bűncselekmény elkövetés ét, minthogy a bántalmazást elszenvedje. Ez a védekezés természetesen alaptalan. A csendőr a gyanusítottat már csak azért sem bántalmazza, mert ez büntetendő cselekmény (Btk. 473. §.). Inkább arra kell törekednie a csendőrnek, hogy a bűnösségre vonatkozóan tárgyi bizonyítékokat szerezzen; be. Maga a beismerés is bizonyíték ugyan, de mit ér, ha a gyanusított bármikor visszavonhatja T Hogy a visszavonásnak elejét vegyük, arra kell törekednünk, hogy a beismerő vallomást valamely hatóság is megrögzítse. Erre a célra legalkalmasabb a községi elöljáróság, mert ezzel a csendőr a nyomozás folyamán gyakran érintkezik. Tehát jól teszi a csendőr, ha legalább a súlyosabb bűncselekmények esetén a beismerésben lévő gyanusítottat az elöljáróság által is jegyzőkönyvileg kihallgattatja. Ez az eljárás kezd, a gyakorlatban is mindinkább érvényesülni és pedig igen hasznosan. Ha a gyanusított ezek után is visszavonja a beismerő vallomását, a visszavonásnak senki sem fog hitelt adni, minthogy a be- o ismerés két helyen is megtört ént és jegyzőkönyv­ ben, tehát közokiratban is rögzítve van. 10. Kiderítetlen esetek ráfogása valakire. Nem túlgyakran ugyan, de megtörténik, hogy egyes örsök, ha cigány t, csavargót fognak, aki bűncselekmény t követett el, igyekeznek az örsön nyilvántartott ldde-

470

Tisz,a -híd Visknél.

CSENDORSÉGI LAPOK

(Tari István

őrm.

felv.)

rítetlen esetek közül is minél többet beismertetni vele csak azért, hogy a közbiztonsági zavartól megszabaduljanak. A gyanusított a leg~übb esetben vállalja is a tettességet, de persze csak a csendőrök előtt; a bíróság előtt mindjárt visszavonja a beismerését. Az ilyen eljárást, véleményem szerint, szigorúan üldözni kell, mert nemcsak a kir. ilgyészségnek és a bíróságnak ad felesleges munkát, hanem a esendőr­ ség megbízhatóságába vetett hitet is megingatja. N em is beszélve arról, hogy a csendőr ilyen feljelentése az eset körülményei szerint hamis váddá is minősülhet, ez pedig súlyos következményekkel járó bűncselekmény.

Olyan esetben, amikor tömegesen derülnek ki (olyan bűncselekmények, amelyek eddig kiderítetlenekként voltak nyilvántartva s főként, ha valamennyi miatt ugyanazt a tettest vagy tetteseket jelentik fel, célszerű utánanézni, hogy nem történt-e ilyen ráfogás~ 11. H elyszíni rajz hiánya. Gépkocsibaleseteknél a bíróság tájékoztatása végett a feljelentéshez helyszíni rajzot is kell csatolni. Többször előfordul, hogy a csendőr nem csatol helyszíni rajzot, vagy pedig a rajz nem bizonyul pontosnak, mert a keréknyom, a fékezési nyom stb. adatai a valóságtól eltérnek, tehát a bűnügyelbírálásánál nem vehetők ·figyelembe. Ennek pedig nem szabad előfordulnia. Igen hasznos eszköznek bizonyult e tekintetben a fényképezőgép, amelyet - ha a cS'endőrnél nem volna -, a közlekedési örs vagy nyomozó alosztály rendelkezésre bocsát, fényképezőit is kirendeli. 12. Bizalmi egyén alkalmazása. Ez azért történik, hogya gyanusított a beismerő vallomását utóbb :ne vonhassa vissza, vagy ha visszavonja, a bizalmi -egyének bizonyíthassák, hogy a beismerés minden 1cényszer nélkül történt meg. Mégis eiőfordul, hogy .a csendőr a feljelentésben hivatkozik bizalmi férfiakra, akiknek jelenlétében kérdezte ki a gyanusítottat, ez pedig azzal védekezik, hogya kihallgatás'nál nem volt jel'e n bizalmi egyén. A bizalmi egyén 'kihallgatása pedig azt igazolja, hogy ő a kihallga'tásnál valóban nem volt jelen. Ennek nem szabad előfordulnia, mert a csendőr szavahihetőségét rontja le. Ha a főtárgyaláson a feljelentésben foglaltak valónak bizonyulnak, akkor inkább csak szépséghibáról lehet szó; ha azonban a feljelentésb en foglaltak a fő­ tárgyaláson megcáfolást nyernek, ez már megszé-

1940 július 15.

gyenítő a csendőrre, de ezenkívül valótlan jelentés miatt felelősségrevonásnak is kiteszi magát. 13. Különböző bűnügyek együttes feljelentése. A csendőrnek ügyelnie keH arra, hogy csak együvé tartozó ügyek kerüljenek ugyanabba a feljelentésbe, mert ha nem együ vé tartozó bűnügyek kerülnek bele, ez az egész ügyet zavarossá teszi. Mi legyen tehát itt a csendőr számára irányadó' Az, hogy ugyanabba a f'e ljelentésbe csak a tettestársakat és a bűnrészeseket szabad belevenni, mást senkit. Ezeknek az ügye összetartozik s ezt együttesen kell elbírálni. Viszont, ha ugyanolyan bűncselekmény t többen követnek el egymástól függetlenül, azokat különkülön kell feljelentés tárgyává tenni, mert a cselekmények közt nincs semmi összefüggés, még ha a minősítésük azonos is. Minden esetben más a cselekmény elkövetője, minden tettes önállóan határozza el magát a bűncselekmény elkövetésére s önállóan hajtja is azt végre és cselekményét a bíróság is külön bírálja el. Itt tehát semmi ok nincs arra, hogy ezek a bűncselekmények ugyanabban a felj·elentésben szerepeljenek. 14. Bizonyítékok beszerzése a gyanusított beisme. rése esetén. Elö.f ordul, hogya gyanusított a bűncse­ lekmény elkövetését a nyomozás során beismeri s ilyenkor a csendő,r [[Lem tartja szükségesnek a tárgyi bizonyítékok beszeT~ését, pedig a Bp. 139. §-a ezek beszeroosét ilyenkor is kötelezően ,előírja. Ha a gyanusított a főtárgy;aláson is beismerésben van, akkor nincs baj, De baj vrun akkor, amijk or a váJdlott a beismerő vallomását a főtárgyaláson vi'8szavonja. Ekkor nem lehet mást tenni, mint a főtárgyalást eln:apolni, ihog y a tel1.'lb.3lő bizonyítékok beszerezhetők legyenek. Ha a esendőr a beismerő vallomás mellett is bes~erezte volna a terheW bizonyítékok,a t, akkor nem kellett volna a főtárgyalástelnapolni. Ha a gyanusított :3; nyomozás folyamán a cselekmény elkövetés ét be,i smeri, ez még nem jelenti a bűnösség beismerését. Nyomozás tárgyává kell tenni nemcsak az elkövetés körülményeit, hanem főleg annak okát is. Ilyenkor nyer megállapítást Pl. az, hogy a gyanusított jogos védelemben követte el a cselekményt, telhát nincs bűncselekmény. Vagy a tol vaj azt vitatja, hogy az I:'lvitt ingók iaz Ö tulajdona. Ha védekez·é sét .csak valószínűsíteni is tudja, nem forog fenn lopás. Magánlaksértés esetén gyanusított bizonyítani tudj:a, hogy sértett hívta őt magáJhoz az elszámolás megejtése végett. Ezeknek a körrülmélIlyeknek kinyomozása tehát a csendőrnek els,őrendű kötelessége. 15. Végül reá kell mutatnunk rurra, hogy a csend. őrnek jól kell tudnia a büntető törvényt. Itt mindig az a csendőr van ·előnyben, aki a törvényt jól tudja, mert hamarább és helyesebben állapítja meg, ho~­ mily bűncselekményről van .szó, ezzel kapcsolatban mily körülmények kinyomo~á.sa szükséges, tehát hamarabb tud intézkedni. . Olyan [k,ö nyvet G:rell használni, amely hasznos gyakorlati magyarázatokkal és megfelelő utasításokkal van ellátva, hogy abból a csendőr minden segítséget megkaphassoíll, amire csak szüksége lehet. Nagyon jó kézikönyv a dr. Miskolczy-Pinczés-féle tansegédlet, amely minden vonatkozásban teljes útmutatással szolgál. Az egyes eseteiket példákkal világítja meg; f·elöleld. az egész érvooyben levő joggyakorlatot úgy, hogy minden tekintetben igen jól használható.

1940 július 15.

CSENDÖRSÉGI LAPOK

471

ellene tenni, hogy visszafojt juk a gondolatokat s a hangok csak akkor törnek majd ki, amikor először s'l mogatjuk meg a valóságot. Amilyen gyötrelmes az ilyen várakozás, olyan szép is. És .'lele olyan fegyelemnek, amit csak sok szenvedés után, ezer év küzdelmeiben lehet egy népnek vérévé tennie. Hiszen, ha nem volna ez a nemesen szerény és fegyelmezett várakozás, micsoda hangorkán tombolna ebben az országban máris, benne ezzel az egyetlen sz/wal: Erdély! Hogy nem tör ki belőlünk ez. a hangorkáli, fajtánk politikai és történelmi érettségét mutatja. Ket évtizedig szüntelenül írtuk és mondottuk: Erdély. Vannak közöttünk, akik husz éve nem Nem, nem, soha! - Egész világ gunuolt érte bírták leírni ezt ·a szót. Gondoltak rá szüntelenül, bennünket de mi hangoztattuk és kiáltottnk. A de így betükkel papirra vetni a bűvös szót. - ehhez fenyegetés~k, kiegyezések és megalkuvások számnem volt erő. Túlságosan fájdalmas lett 'v olna, mint változatával pTóbálták szomszédaink ezt a ahogy az ember az elvesztett szeretteinek a nevét ' talan hangot elfojt ani bennünk, de mi makacsul és nyeris csak a lelkében hm'dja kitéphetetlenűl. de nem sen visszavágtul~k mindig: - N em, nem. soha! mondja ki, talán soha, a feltámadásig. Ökölbeszorított kézzel, csikorgó foggal, a leqsötétebb Sokáig tartott, de most már elérkeztünk oda, reménytelenségek időszakában is: - Nem, nem, soha! hogy elbírjuk a betűvetést ennél a szónál is: Erdély. És most nem mondjuk, pedig ma a világ naA sokat látott és hallott név most ú:i alakot és benne gyobb Tészében megértő visszhang, fl, szomszédban új értelmet kap. Húsz évig csak eszmei fogalom volt, lJedig ijedt csend lenne rá a vá'asz. De éppen ezért mert olyan messze esett tőlünk, mintha nem is ezen nem mondjuk, mert nekünk. ez a, három S,ZÓ nem a a földön lenne. Most ke,z dünk megint ismerkedni szavakat jelentette, hanem it hit ere.iét és konoksáegyenként a betűkkel. Leírjuk, kerekít jük, megállunk, gát. Mondottuk eleget akkor, amikoT m~g másban elmerengünk, újra és újra eszmélni kell, nem álom-e nem volt erőnk, csak ebben a három szob an. M ona közeli megvalósulás és írjuk remegő kézzel: E, az- dottuk azért, hogy egyáltalában elbirjlk az akkori tán er, majd dé ... Erdély. magyar életet. Mondottuk a gyengeséf1 idejé~ az f!.rő­ E soro k író.'la 1918 őszefelé a kolozsvári pálya- sek felé, de nem mondjuk most, amtkoT m'/. lettunk udvaron vonatra várt, a pen'on végén, kívül, már eTősek es mások gyengék. nem a tető alatt s a szürke eső kövér cseppekbe Most mi nem mond'/.mk semmit, mert a redzió sűrűsödött az olajos síneken. Akkor már sejthette, a hitet fenntartó szavakból kilépett · a valós?gok aki tudott sejteni, hogy minden elveszett. És e 'mezejére. AH nem sz'i nházat játszottunk a ha~?rr: sorok írója azóta gondolatban számtalanszor élte át tagadó szócskával, hanem belesűrítettiik a .kes~ruse­ azokat a perceket, kívül a tetőn, a perron végén, az günket és a hitünket, amikor még s.e mmt m asunk esőcsepp es, ola.'los sínek mellett hánuszor állott és kérdezte a sorsot, vár-e még az életben vonatra nem volt. Ma a'Oonban már van helyette fegyverünk és az ugyanannak a váltónak a sarkában s ugyanúgy akkori világhelyzetet felváltotta valami. rr:ás, a féloldq,lt fordulva a perron felé, mint akkor? mienk, a jó.zansóg és iga,zi erő egyensúly V'/,lagh.~ly­ Tulajdonképpen ilyen apró képekből áll az em- zete. Mi most a puskát markoljuk és nem beszé~un~, ber emlékező élete. Az a kolozsvári perronsarok egy átengedjiik másoknak a szavakat, amelyek a p~~d~k embernek egész Erdélyt jelenti. Valamit Erdélyböl, szerint ma elhangzanak azért, hogy holnap elsopoTami csak az enyém. Egy pillanat, egy keramitkocka, jék őket a tények. Most odaát mond.ják, hogy egy' egy esőcsepp, egy mo,'Odonyfütty a messzeségből és barázdát sern, de Tá 7wll nézni a térképre, menny'/. mindenkinek valami hasonló apróság és mégis min- barázda leszakadt 'ináT onnan s a mi ősi barázdáink den. Időben, eseményben, tárgyban, emberekben és is szakadoznak en·efelé. ki tudná felsorolni, mi mindenben. EzéTt nem mondjuk mi már: - Nem nem, so~'/,U;! , És sokaknak otthagyott öreg szülők. Ősi házak, - Már nem kell mondani, hanem meg kell valos'/.sokszorosan több a perronsaroknál. Mit érezhetnek tani s ehhez nem tüntetések, szavalások kellenek, most ők ? Talán még mindig nem merik megnyitni hanem fegyelem, türelem. Ehhez az egész nemz~tnek az emlékezések zsiUpét? Még mindi.q azt a biztos hangtalan csendben ugrásrakészen kell állanta,. a bizonyosságot várják, amiben már nem lehet téve· szavakat immár átengedjiik másoknak. Csak a h'/.tet dés, ami nem hozhat csalódást? és jogosultságot nem engedhetjük át, mert ehhez a Bi.zonyára. Még mindig. De mégis. mennyire hegyeknek helyet kellene változtatniok, a folyóknak más ez most már. Amilyen erő és szí'vósság, nagy- 'l'isszafelé kellene haladniok és a magJ/ar történelemvonalú időszemlélet kellett a hithez még nemrég, höl ezer évet ki kellene förölni. Mi ugJfanis mindol;IJan gyengeség kell most ahhoz, hogu ne higyjünk valamiben, ami holnap-holnapután Erdélyt 'v 'isszahozza nekünk, hiszen most már me.qfogható, Ki tudta? szinte számtani pontosságú valóságok állanak a A szív átlag 5000·sze1' ver óránként. Ha egy p-vet nemrégen még egyedül virrasztó hit mellett. 365 nappal számítunk, egy év alatt 43.800.000 dobbaIgen, ezt mindenki tud.'la és érzi, de nem lehet nást végez a szív.

Portyázás.

472

CSPJNDORSEGI LAPOK

ezeket sűrített ük bele ebbe a három szóba: - N em, nem. soha! Akinek van hoz.zá hegye, folyója, történelme, az átveheti a szavakat, különben pedig célszerűbb lesz, a valóságokkal megalkudva, csendben maradni.

• Hetekkel ezelőtt még államszövetségre akartak lépni angolok és franciák, most pedig á.QY1lznak egymásra. Manapság mindent el kell hinniink, mén a hihetetlent is, habár csakugyan olyan hihetetlenül hangzik ez az angol-francia összecsapás? Milyen hittel, milyen alapon indultak ekkora nagy nemzetek ebbe a döntő küzdelembe? Hát teljesen vakok és süketek 'voltak? Azzá tette őket a pTOpaganda. De melyik propaganda? Világmárkája van ennek a propagandának és éppen úgy otthon volt Páris utcáin. mint a 1'Ywgyllr falvak kertekalján. Ezt vadásznattuk mi szorgalmasan a nyomozó kulccsal és irtottuk sajtóból, politikából, népgyűlésekről, a kö:zélet minden teréről.

Hát, ezt csakugyan jól tettük. Ez a propaganda elhitette az angolokkal és franciákkal, hony a németek az éhhalál küszöbén tántorognak és pakundekliből kés:;;iiltek a tankjaik. Ez a pT01Jaganda mindent gyűlölt, ami nemzeti és keresztény, annyira gyűlölte mindezt, hogy maga is süket és vak lett tőle. Hát még azok, akik hallgattak rá! Mire rájöttek, már késő '/.lolt, de akkor sem a propagandát verték fejbe, hanem egymást. Mert ez a húsz éve tomboló és .Qarázdálkodó propaganda illanóbb a kámfornál, egyesek szerint. Mi nem hisszük ezt. Ele'ven emberek csinálják, ha ugyan embernek számítanak. És me.Q lehet őket fogni, csak akarni kell. Hányszor ordítoztak csendőri brutalitósról, de nekünk ugyan ordítozhattak. Aztán megpróbáltak a jogrend páncéljába öltözni. mi onnan is kipiszkáltuk őket. Hogy mennyire jó munkát csináltunk. mutatja az a hihetetlen valóság, hogy a vilán lenhatalmasabbnak tartott népei emiatt az aranyvadász propaganda miatt kerültek a barátból lett ellenség hideglelős szerep ébe.

•

A viláe: aranyának nyolc'van százaléka a föld egyetlen államában tétlenkedik. Ezt a töméntelen aranyat egyszerű német bakák zavarták át az óceánon, bizonyára utána is köptek egyet az undortól. Vigye az irháját ez az undok kalmárfém, amibőV egy jóravaló kapát, vagy puskát sem lehet kala; pálni. De mégis: nyolcvan százalék?! Mi történt itten'? Hiszen az arany a munka és ken1/ér kifejezője? Mi lesz a világ többi részével, egész Európával, ha neki csa/í: húsz százalék marad? Emberemlékezet óta mindig azt tanuUu k, hO[JY az értékek értéke az arany s most egyszerre kitűnik: vigye kánya, meg·· leszünk lassacskán nélküle is! Sőt, nélküle talán jobban, mint vele. M ég csak egyet kívánunk. Menjen utána al nyolc1Jnn százalt>k aranynak azoknak a nyolcvan százaléka is. akik ezt az arany tömeget összehará .. csolták. Nélkülük aztán még könnyebb lesz a sorsunk. Enyébként: valami igazán nagy fordulat készül u világban, ha az aranYTól a világ nagyobbik része

1940 július 15.

ilyen könnyű szívvel le tud mondani. Még kisül a végén, hogy az arany nem is az életnek, hanem csupán az üzletnek volt olyan sokat hangoztatott alapja. Az élet alighanem mást igényel: munkát. tisztességet, ami még akkcm is többet ér az aranynál, ha a munkaeredmények kicserélése pitykegombokkal történik. Oh, aranyos aranyemberek, Isten veletek! Óriás grájzlerájt csináltatok a verejtékező világból, de a grojzleráj megbukott s most ehetitek kanállal az aranyat. JIU meg csak sütöget jük nyárson a szalonnát, de ezt nem rakjuk a páncélszekrénybe, hanem megfalatozzuk, jobb az az aranynál.

EMC.ÉKEZZÜNKJ Kovács Márton vajszki örs beli csendőr 1910 július 16-án szolgálat közben Vukovár alatt a Dunába fulladt. CzoIIner Lajos járásőrmester, vasvári járás- és örsparancsnok a lucki csatában 1916 július 18-án orosz hadifogság ba esett, ahol odaveszett. Kornyestyán János máramarosszigeti szárny beli csendőr, címz. őrmestert Szerbiában, Rekovác-on 1916 július 20-án komitácsik agyonverték. Fery Oszkár altábornagyot, a Magyar Szent Korona országaihoz tartozott csendőrség felügyelőjét, Borhy Sándor alezredest, a budapesti III. számú csendőrkerületi parancsnokság beosztott törzstisztjét és Menkina János alezredest, a Magyar Szent Korona országaihoz tartozott csendőrség felügyelőjének segédtisztjét vörös terroristák Budapesten 1919 július 21-én kivégezték. Pásztor József tiszalöki örsbeli csendőrt 1915 július 22-én a felsőodori örsön orosz puskagránát robbanása megölte. Ódor Gábor vépi örsbeli csendőrt, mikor 1914 július 2B-án a magasfeszültség(l villanyvezeték leszakadásának helyére sietett, az áram megölte. Matuska István isaszegi örsbeli csendőr az OTO.'1Z harctéren szerzett járványos betegségben 1915 július 23-án Munkácson meghalt. Adler Károly es Junker János törökkanizsai örs beli csendőröket búcsúügyelet alkalmával a feldühödött néptömeg Gyálán 1886 július 25-én megölte. Musztács Ferenc bölcskei örsbeli őrmester t egy elfogandó megszökött rab 1933 július 25-én Madocsán agyonlőtte.

Friedmann Jakab gesztelyi örsbeli csendőrt 1888 július 27-én eay veszélyes gonosztevő Megyaszón orvul agyonlő tt e. Chikán József ölbői, Ernszt Károly kitidi. TeJcsei György szovátai örsbeli csendőr címz. Őrmestp.­ rek és Szücs Miklós kismarjai örsbeli csendőr a szelwowi csatában 1916 július 28-án elestek. Szabó István 1. oszt. őrmester, a hidjapusztai örs parancsnoka, a harctéren szerzett betegségében Szekszárdon 1917 július 29-én meghalt. Bárány BéJa nagyváradi szárnybeli csendőr orv'Vadászok ülifözpse közben 1899 iúlius 30 án erdei vasút kisíklása következtében életét vesztette.

1940 július 15.

CSENDöRSÉGl LAPOK

A gazdátlan ember. írta: FECSö. A csillagok fényesebiJJjei már pislákolni kezdtek, jóllehet nyugaton a hegy mögött még sárgla volt az ég. Esteledett s éppen be akartunk térni vacsorázni a laktanyába, mikor egy ötven év körüli. szakállas fűszerkereskedő elibénk állt az utcán s nagy örÖiIIlmel ujságolta, hogy már megvan az élesztő . . - Miféle élesztőről beszél maga~ - kérdezte a törzsőrmester úr kedvethmül és sokkal keveseblb érdeklődéssel, mintha a vacsorával kapcsolatban jelentette volna neki valaki, hogy készen van. - Hát az ura,k még nem hallották~ Panaszos mindjárt bővebben kezdte magyarázni a dolgot, sok "ih."-val és kéremmel keverve,. - Thetszik thudni khérem... - és elmondta, bogy 15 dohoz élesztő érkezett vasúton a címére. Fogadott egy fuvarost, aki behozza neki. Az állomáson egy gyerek nagyon ajánllwzott a fuvarosnak, hogy segíti a dobozokat felrakni a szekérre, de a fuvaros nem vette igénybe a szívességét. Hazahozta az élesztőt. A fiú azonban követte a szekeret s az üzlet előtt. meg a lerakodásnál akart segíteni. - Thetszik thudni khérem, péntek van és ilyenkor valamivel korábban szoktunk zárni ..., - s az ezután következő kéremekből és hák-ból megtudtuk, hogy mire a lerakodással végeztek, egy dolboz élesztővel kevesebb lett, mint kellett volna. Keresni ~{ezdték, újra megolvasták, de a doboz csak nem lett több tizennégynél. És a dobozzal együtt eltűnt a fiú is. Károsult azonnal szólt egy községi rendőrnek, aki szerencsére, éppen látott egy fiút egy dohozZ'al a piactér felé sietni. Azonnal utána ment és meg is találta a fiút is. az élesztőt is és mindkettőt bevitte a községházára. Mivel ilyen szépen e,g yütt volt minden. a kö,zségháza. a sértett. gyanúsított, bűnjel, eltekintettünk a vacsorától és bementünk a közs-égházába. A lámpa alatt két községi rendőr irogatott. - Adjon Isten I - Jó estét kívánunk. - Na, mi van azzal az élesztős gyerekkel ~ - Azt mondja. el akarta adni és kenyeret akart az árán ' venni. mert nagyon éhes volt. De már megmagyaráztuk neki, hogy nem szahad lopni ... És jelentőségteljesen pislantott a fogason függő gumibot felé. Ezt sértett is megértette, mert elégedetten elmosolyodott az arcát borító szőrzet alatt s mikor megpillantotta a szekrény tetején az élesztős dobozt, mintha mondani akart volna valamit, de meggondolta és mégsem szólt. - Na, hozzák csak be ' azt a gyereket. - Hozd be, Pista, ott van a kulcs aszegen. Gyanúsított 15-16 éves lehetett. rongyosan öltözve, mezítláb, sapka nélkül. Szabályos, barna arca csinos is lehetett volna, ha legalább hírből ismerte volna a mosdóvizet, haja gesztenyebarna, hosszú és gondozatlan, csak a szeme volt fényes, fekete. Úgy jött be, mint a megvert kutya, amelyik csak azért jön, mert a gazdája parancsolta neki és fél, mert ha nem is tudja, de sejti, hogy nem jó szót fog kapni. Amellett. hogy az arca majdnem kedves volt, It fekete, fényes szemek nem sok értelmet árultak el, inkább csak félelmet. Nekem azonban valahogy tet-

473

szett a gyerek. Különben is szeretem a csillogószemű gyereket. ezé különösen csillogott, ha véletlenül felnézett. De az ritkán fO!'ldult elő, mert mintha csak keresett volna valmd.t a földön, következetes-en a padlót nézte. - Hogy hívnak~ - adta föl a kérdést az asztaltól a törzsőrmester úr. A gyerek nem szólt. - Kérdezvék már tőle, mert ez s'e t ud magyarul, . - szólt oda fáradtan a rendőröknek. - Evan Vaszil. - Mikor s7JÜletetU -1925-1ben. - Mely:ik hón8Jpban ~ - Nem tudja. -- IIol született~ - Rahón. -- Apja neve~ - N em tudja, meghaltak a szülei. - Hollakik~ - Itt. A munkáJcsi út,oo. - Kinél~ - Rokoszovik Györgyné!. - Rokona~ - N em. Dol,goziik nála és ezért kap enni és szállást. . - Mióta van otU - Nem tudja. Néhány hónapja lelhet. - Azelőtt hol volt~ - Egy másik gazdánál. - Miért lopta el az élesztőU - El akarta adni, mert nagyon éhes volt és kenyeret akart venni. - Otthon nem. kap enni ~ - Ma nem volt nek,i való munka s enni csak akkor kap, ha dolgozik. Szállást akkor is k1ap, amikor nem dolgozik. Az asztalhoz támaszkodva hallgattam a kikérdezést s úgy magamban mérlegeItem -az eseményeket, illetve a hallottakat. S ahogya kérdés-felelet egymást kergették, egyre megdöbbentőbben állt előttem ennek a gye,r ekembernek a sorsa. Jelenleg 15 éves. Szüleit nem ismerte, rokona nincs. Az emberek részéről soha mással nem találkozott, csak durvasággal. Kinek is volna ezen a vidéken szíve és módja egy senkit eltartani~ Kinek is jutna eszébe, hogy csak egyszer is barátságosaJl sz6ljon egy ilyen nincstelenhez~ Akinek a puszta megjelenése maga a bizalmatlanság. Kinek jutna eszébe, hogy ez is olyan ember, mint én~ Hogy ennek is vannak vágyai, tervei, hogy szeretne valami jobbat, - de az is lehet, hogy nem tudja mit, mert nem tudja, mi a jó, - hogy ez is vágyik szeretet után, még akkor js, ha nem tudja, hogy mi az, mert sohasem szerette még senki .. " l!'ejemben egymást kergették a gondolatok. Úgy éreztem, valahol valami nincs rendben és kerestem valamit, nem tudom, mit, talán fel eletet rengete~ sok kérdésre, amelYék egymás után álltak elibém, vagy talún a kapcsolatot, az összefüggést az Istenben vetett hit és az élet között ... Ki az, aki az embersorsokat így irányítjaf Mi .a terve azzal, hogy embereket enged élni úgy, hogy szeretettel soha nem találkoznak ~ Ki tudja, miért nem én vagyok az, aki a csendőrök előtt áll, mert élesztőt 10potU Mi lenne, ha én születtem volna

474

1940 július 15.

CSENDORSÉGILAPOK

helyette és ő hely,ettem~ Ki tudja, áil.ltam V'QiLna-e úgy a helyemet, mint őf Bírtam volna-e úgy ,a sorsomat, lettem volna-e olyan is, mint ő~ Nem lázoo.tam volna-e ezerszer, mindern lélegzeivételnél a so.rs, a. Gondviselés, a világ ellen és .az emberek ellen, akik csak ütni tudnak, mert enni almrtam~ Ütni tudnak, mert én is élni akarollc N em azért, meri élill jó, hanem, mert élni kell. Milyen szerencsés, hogy nep::t tudja., hogy neki mennyi mindent nem .adott meg la 'z élet ... És milyen 'Bzerencsétlen, hogy nerrn tudja, mennyi minden v,a n az életben, ami szép, ami jó. T.alán a2iért is tud éJni, mert nem tudja. És eszerint jobb lesz neki, ha sohasem fogj,a megtudni. Ha meghal anélkül. hogy tudná, hogy van az emberekben ,a z önzésen, a, durvaságon, a szívtelenségen kívül más is... Hogy van ,e gy kevés szeretet is, egy kevés jóság ... akiben van. Mert nincs mindenkiben. Ha volna, ez nem lopott volna. Nem ő a hibás. Először őt lopták meg. És mindent elvittek tőle a~ éle,t én kívül. Az a bűne, hogy ösztönösern vissza akart szerezni valamit, ami az övé is lehetett volna .... A gazdátlan kutyát megsimogatja az muber. És a ,g azdátlan embert~ .. , Vajjon megérezné-e. hogy az ,e mber jó hoz,z áf ... Elébe léptem. Riadtan fordult fel'ém. Akalapom árnyéka az arcára esett és eltünt sz,eméből a csillogás és .a félelem maudt csak. S ahogy felemeltem a kezemet, hogy kócos fejét megsimogassam, ijedten kapta félre a fejét. Azt hiHe, megütöm .... Nem csodálkoztamrajta. Hiszen én is ember vagyok. És csendőr ... Eggyel több ok, hogy féljen ... Felemeltem az arcát, hogy rám néZZelIl. Szerettem volna a szemébe nézni közelről s tudni, hogy mi van benne még ,a z emberből. Meg.sze,g te a nyakát s nem nézett rám. De a szemét elöntötte .a könny. Sírt, mert félt, hogy megint ki fog kapni ... Mosdrutlan arcán tiszta barázdát mosott a könny. A könny, ami megmaradt benne az 'emberből ... - Mit csináljunk ezzel a szerencsétlennel f szólt hozzám a törzsőrmester úr. A kérdés felriasztott engem is. Igen, valamit kellene veJe csinálni. - Feljelentsük~ - hangzott az, újabb kérdés. - És ha felje,lentjük~ Bezárják. Akkor legalábL lesz" ,a hol alszik és talán enni is kap, míg ott las,z. Hisz még ma nem evett, azt mondja. - Na, ,a djon neki 20 fillért, hadd vegyen maginak kenyeret, azután holnap reggel 8 órára legyen itt a gyerek a községházán, majd meglátjuk, mit csináljunk vele. ötven fillért adtam neki. A gyerek értelmetlenül nézett rám. A rendőr pedig megmagyar:áz.ta neki az in tézked ést. - Vegyél magadnak kenyeret, menj haza ér, holnap regg'e l nyolc órára jőjj '811 újra. ide. Megértetted T - Igeli ... - N a, elmehetsz. Szó nélkül fordult ki az ,a jtón. - Gyere vissza I - kiáltott utá:na, a rendőr. Visszajött. - Talán megköszönnéd, amit kaptál 'll A gyerek csak nézett és nem szólt. - Mondd, hogy "Kösz,ö nöm szépen". - Gyakuju kraszna - mondta, és nyitva hagyta .az ,a jtót, ruhogy kiment ...

,.

Az éjjelt nagyon nyugodtan aludtam át. Úgy éreztem, hogy jobb voltam, mint a többi emberek. akik eddig találkoztak Evan Vaszil1al. . Másnap reggel kíváncsian mentem a községhá. zára.. Biztosra vettem, hogy a gyereket ott találjuk. De nem volt ott. A törzsőrmester úr odaadta a 20 fillért. - Míg el nem felejtem. amit tegnap ,a gyereknek kenyérre adott. Eszembe jutott a pénz is. Úgy éreztem, mint aJkit megcsaltak. Azután jöttem rá, hogy még csak fél nyolc. És mi nyolcra mondtuk a gyereknelr. bogy l,e gyen ott. Úgy látszik, pontos. akar lenni. Még nyolc 6ra előit ö,t peroo~l is azt gondoltam. És csak délután, ,a mikor mégegyszer beszóltunk a községházára, hogy volt-e ott a gyerek, nyugodtam bele, hogy nem jött el. Azóta sokat gondolkodtam, hogy miért nem jött. Lehet, hogy igaza volt neki, amikor nem hitt az emberek jóságában ... De nem sajnálom tőle a simogatáBt és a pénd akkor scm, ha soha nem jut eszébe, hogy egy csendőrtől kapta, még kevésbé, ha csak egyszer is eszébe jut ...

Apróságok a szolgálatból. I. Egy szál ,g yufa. 19'28-ban a szápári örsön teljesítettem szolgálatot. Június havában Tés községből a községi jegyző levélben küldönc útján az örs öt arról értesítette, hogy aznap virradóra Váradi Károly· tési lakos házának tetőzete leégett. Örsparancsnokom magát és engem vezényelt ki II tűzeset nyomózására. Tés községbe megérkezésünk után két bizalmi egyénnel a tűzeset színhelyére mentünk. Örsparancsnokom sértettet panaszára vonatkozólag részletesen kikérdezte. Elmondotta még ,s értett azt is, hogy leé,g ett házában nyolcadmagával aludt, felesége és 6 apró gyermekével. A tüzet akkor vette észre, mikor már a szomszédok az ablakát verték, hogy keljen fel, mert ég a háza. Egyébk,é nt nem is vette észre és családjával együtt a házhan égett volna. A fentieik utá:n örls p'a rancsnokommal együtt alapos helyszíni szemléhez fogtunk. A s értett szomszédságában lak6 Kárász jános kertjében, nem illessze ,a ttól a ré!slz,től, ahol a tűz keletkezett, 1 szál megtaposott piros fejű kénes gyufát ta:láltunk. A te ttes személyére v.agy a tűz'eset mikénti keletkezésére mutató más nyomot nem t,a lá1tunk. Következtetésünk az volt, hogy vagy a tüzoltásnál közreműködő egyélnekrol szárma.zik a kénes gyufruszál', vagy pedig a kert tulajdonosától, Kárász Jánostól. A velünk volt bizalmi egyénektől érdeklődve megiudtuk. hogy a sértett Kárász J·ánosnéVlal régóta haragos visz.onyp,a n van. Kárász.né p,edli g a községben is mint bosls,zúá1ló nő ismel'etes. Ezért öfl1S:p arancsnokommal úgy határozIt unk, hogy Kárászné ellen a nyomozást lefolytat juk.. Örsparancsnokom ugyan nem igen bízütt .a2i eredményben, mell't hiszen a sértett és a gyannsított lakóháza köq,ött mindössze 30 mé,t er távnlság volt s így Kárásznérnak számolnia kellett azzal, hogy 'a z ö házia is meggyulladhat. • A neveket megváltoztattuk. (Szerk.)

475

OSENDöRSÉGILAPOK

1940 július 15.

A helyszfu:l:ről elindulh na, az utc.á:n kb. 100 méter távolságm 8-10 játszadozó gy,e rmekkel találkocZtunk. A gyermekek nagyot köszöntek. Beszélgetésbe elegyedtem velük, s barátságos hangom megkérdeztem től ük, hogy melyikük látta a tüze,t. A legkisebb közülök bMrarn eLőállott, hogy: "Én láttam, csöndér bácsi l" Bí'ztatáso!IlIlI1a ,eiImondJta, hogy éHel arra ébredt fe,l, hogy ooels anyja és J ulis néinje a sötétben felkeltek, ,kimentek együtt az udvarra, egy kis idő eltelte utárn pedig sietve vissz.atértek a soobába. Mindjárt lefeküdJtek, de abban a pillanathan 31Z udvaron nagy világosság támadt. Édesanyja azt mondta Julisnak, hogy "Senkinek ne szólj". Azok nem tudtálk, hogy ő éb~en van. A gyermeket az egyik bizalmi egyém az ölébe vette és a kÖlzségház~hoz hozta. útközben a Hangya Szövetkeze,t ben oukoot vettünk a gyermeknek, hogy jobbarl megharrutkozzék velünk. A kö,z ségházánál a gyerme,ket a biz,a lmi egyének és a köz,ségi j,elgyz.ö jelenlétébern ,a laposlalIl. kikérdeztük. Olyan réis ZJ. etelsen és értelmesen elmondott mindent, hogy egy fellnőttnek is beosületére vált volna. Ezután Kárá.sznét és Julis leányát. hivattuk a községházláJhoz, őket is kikérdeztük, die, mindent tagadtak. Julis 14 éves volt, de nagynövésű lány. A Hangya Szövetkezet üzletvezetőjétó1 megtud,. tuk, hogy Kárászné állandóan nála váJsárol. Gyufából minden alkalommal a pir'Oslfejű kénes gyufát vásárolj,a. A tűzesét napján korán reggel szintén megfordult az üzletbern s elg yéb ap~'6ságok menett feketefejű gyufát vásárolt, ami fe,l is tűnt neki. Ez a körülmény nekünk is gyanus volt, gondoltult, hogy valamilyen célja volt a feketefejű gyuf,a VIásárlás ával. Eszembe jutott, hogy Kárászné ilmll'tjében pirosfejű ItJénes gyufát találtunk a földön, amilyent iKáráS'zné rendes körülmény'ek között mindig has?mál t. A gyanusított lakáJsán házkutatást tartottunk. A konyháhan, a kályha tetején jól láthatóan 1 dobDZ fekete, míg a s,z,ohában levő szekrényben a ruhák közé redtve egy félig telt doboz pirosfejű gyufát találtunk. Az :a,zrnap vásárolt gyufából egy szál sem hiányzOItt, míg a pirosfejűhőil a fele. Sokat mondot.t ez! A házkutatáJs után a gyanusítottalmt újból kik érdeztül\:, akik :a megallapított adatDk elébük tárlisa után beÍJsmerték a gyujtog;atást és be is mutattáJk. Okul aJzt hoz.ta fel Kárászné, hogy a sérlettel le.góta hara.g os viszonyban van és így akart bossZlÚt állni. Elmondta, hogy J uUs lelánya kísérle ki a helyszínre. Amikor a házat meggyujtotta és lakásuk felé szaladtak,a kertben 1 szál pirosfejű gyuf<'LL elejteH, de mivel már a há,z tetőzete égett, nem volt ideje a gyulf át megkeresni. Tartott aitól, hogy a helyszín~n talált gyufa reá irányít jaa. gyanút s ha nála is ilyen gyUfát találnak, hiába tagadna. Ez.éIl't reggel a Hangya-üzletben feketefejű gyufát vásárolt, a pirosIfejűt pedig elrejtette la szeikrooYibe. Kárász.né 15 évi fegyház at kapott.

* Rég,i ig'azs,ág, hogy he'l yszínes bűncselekmények nyomozásánál e'ls,ö éSI leg'fontüsabha legapróbb rés,zletekbe menő helyszíni vizslg álat, melynek a helyszín környezetére is ki keH terjednie. Mernnyit mondott itt a szomszéd kertjében elhuUrutott egy szál gyufa s mennyit v€lS'zt,e tt V'olna a járőr, ha nem találja azt meg. Osak egy kis féLületesség kellett

volna. .. Éppúgy a lelkiismeret és! kötelességtudás ,s,z ólalt meg a cserndőrbenaltkor is, amikor a rend,szerint sok mindent megfigyelő gyermekeket is megszólította és a nyelvükön beszédbe elegyedett velüle Sük bűncselekmény derült már ki ilyen úton. Jó tanulság végül ez a nyomozás arra is, hogy milyen körmönfont módon igyekszik a gyanusított megnehezíteni a nyomozásIt . Igaz, hogy a jó csendőr eszérn eZZie~ nem tud túljárni, sőt mint ehben ruz es,e tben is, éppen ezzt>l árulja el magát.

Rónás Ferenc

tőrm.

(Perema.rton.)

II. A vándorjuhász.

19<39 július 26-á:n Kovács J ózsef* ceglédi lailms a ceglédi örsön feUelentette. hogy aznap virradóra a ceglédi határban levő lakatlan tanyájának ablakát ismeretlen tettes betörte, azon bemászott, az ajtót belülről kinyitotta és 1 használt lópokrócot, 2 használt zsákot L J. mon,')grammal, 11apátot, 1 darab l~aszakalap,áJcsÜ't és 1 k<.1szaüllőt ellopott. Kár,a míntegy 15 pengő. Az eset nyomozására magamat és Bánhegyesi Sándorcsendőrt vezényeltem ki. A helyszín vizsgálata közben a tanya környékén, az előző éjszakai eső következtében átázott talajon, birkanyomokat találtam. Ezek a nyomok a tanyától a kb. 150 méternyi. távolságra levő műúthoz vezettek, ahol tovább követni nem lehetett. Mivel odavez,ető nyomokat látni nem lehetett, valószínűvé vált, hogya birkákat valaki eső előtt hajtotta a tanyához és eső után távozott onnan. A nyomokból ítélve mintegy 150 - 200 darab birka lehetett. Feltevésem az volt, hogy a tettes az eső elől odamenekülő juhász ember lehet, így a juhászok között kell keresnem. Oegléden ez nem volt könnyű feladat, mert mint ismeretes, az Alföldön nyáron igen sok a juhász. Különösen sok az úgyn.e vezett vándor ló juhász., 'a kinek egész nyáron nincs állandó tartózkodási helye, folytonosan útban van. Ilyenek pl. a nyírségi juhászok, akik tavasszal elindulnak bírkanyájaikkal és csak ősszel térnek uJra haza. Egés'z nyáron útban varrnak, ingyen legeltetéssel, költség nélkül tartják el bírkáikat. Rendszerint éjjel legeltetnek, haj!nalban tovább állnak, n rupp al mozognak, vagy deleltetnek. Ezek a juhászok sok anmlmi büncselekmé'llyt követnek el vándorlásai1t közben. Külö,n ösen birkát lopnak, éspedi,g oly módon, hogy kilesi,k a tanyai gazdának renaS'zle rint felügyelet nélkül legelész,ö birkáit s igyekeznek a nyájakat arra hajtani. A birkalbőgésre odaszalad a gazda birkája és a nyáj ltözé keveredi,k, azzal tovább hajtjált a nyája:t. Ha a tulajdonos idejében ésZireveszi, hogy a birkái eltüntek, utána megy a juhásznak, azonban a nagy nyájban nem igen ismeri fel a sajátját és ha követelődzik, feljelentéssel fenyegetődzik a juhász, hogy őt gyanusítaThi meri. A lopás rendszie rint akkor sül lti, amikor csendőr járőrrel találkozik a juhász és a járőr 19azoltatja s minden darab birkáját számonkéri. 'Más alkalmi lopásokra is hajlamosak ezek a vándorjuhászok s ezérrt terelődött agyanum juhálSztettelSre. Follml"estem sOI'ban a he,l yheli juhászokat, azokimi • A neveket megv;áJtoztattuk. (Szerk.)

476

1940 július 15.

CSENDORSÉGI LAPOK

alibit igazoltattam, majd érde'klődtem tőlük, hogy idegen juhászt nem láttak-e megfordulni a környéken. Ettől nem sok eredményt várhattam ugyan, mert egyik juhász nem árulja el a másikat. Nem is értem el ezzel eredményt. A következő napokban újra kivezényeltem ma~amat szolgálatba Urbán László csendőrrel. Más eljáráshoz folyamodtam. Tudtam azt, hogy a ceglédi mészárosok szoktak birkát vásárolni ilyen vándorló juhászoktól is, ezért elhatároztam, hogy sorra járom valamennyi mészárost és így próbálák erAdményt elérni. Megtudtam, hogy Cegléden több mint 40 mészáros van. ]}z egy kicsit elkedvetleIII tett. mert sok időt felemészt. De nemsokára kedvezett a szerenCRe, mert a harmadiknál megtudtam, hogy egy Z:ídor Fer,enc nevű hentes és mészáros július 25-én 200 darab birkát vett egy vándor-juhásztól. Igy. most már a többieket elkerülve, azonnal Zádorhoz mentem, aki elmondta, hogy tényleg vásárolt 200 darab birkát 25-én. A nyájat még aznap délután, Kiss István ceglédi lakos juhásszal a tápiógy'ö rgyei határba, Sárosi János tanyájára haj·tatta legeltetés végett. Minthogy az 1dőpont megegyezett a lopás 1dőpontjával, elhatároztam, hogy felkeressük Kisst. Kerékpárra ültünk és a legrövidebb úton a Sárosi-tanyára mentünk, ami kb. 25 km-nyi távolságra feküdt az örsállomáshoz. Kiss tagadta, hogy a Kovács tanyáján megfordult volna a lopás éjjelén. Azt hangoztatta, hogy ő már aznap este 21 órakor ott volt a SílfoRi-t:'lTIVlÍn. Délután kb. 15 óra tájban indult Ceglédről. Azonban alibit nem tudott igazolni senkivel a SárosHanyán. Atkutattam nevezett holmiját, amikor is megtaláltam az elvcszett tárgyak egyrészét. Most mar beismerte, hogy a lopást ő követte el olymódon, hogy a birká~,at a kérdéses napon kb. 17 órakor hajtotta el Zádor lakásáról és az útszélen legeltetve kb. 6 kmnYI útat tehetett meg, amikor hirtelen vihar keletkezett. Erre a birkákat a közeli tanya felé terelte. Amikor a tanyára beért, látta, bogy az teljesen lakatlan és :kiváncsiságból elkezdte feszegetni az amúgy is rossz állapotban levő ablakokat, amit könnyűszerrel sikerült kifeszítenie, azon keresztül bebújt, az ajtót belülről kinyitotta és keresgélni kezdett a szobában, de ott az ellopott dolgokon kívül érté~,esebbet nem taJált, így azokat vitte el magával. A pokrócot és zsákot a Sárosi-tanyára vitte, mig a többi tRrgyakat útközben egyik ismerősének adta át azzal, hogy azokat a ceglédi lakására vigye. A bűnjelek mind előkerültek.

• Látjuk ebből az esetből, hogy mennyire szü:{séges a csendőrnek ismernie a különféle foglalkozasú emberek szokását, életét megbízhatóságát, erkölcsi értékét. A betörés helyén talált bi rkanyáj' nyoma vándorjuhászra engedett következtetni, ezekről pedig a járőr tudta, hogy általában lopás03:ra hajlamosak. Ezen az ismeretén elindulva jutott el a tetteshez. De sok-sok kitartás is kellett a szép eredményhez! Ezt a csendőr egyetlen nyomozásnál sem nélkülözheti Tóth M. István tiszthelyettes (Bácsbokod).

Ki tudja? Melyek a gyalogság gázharc eszközei?

(JleWleJ tJe/I-.tenlj. Mai számunkban kezdjük közölni d r. T o l d i A r p á d ő r n a g y cikkét a népmozgalmi nyilvántartásról. E cikk II. részében rámutatunk arra, hogy milyen rendkívüli nagy közbiztonsági haszna van e nyilvántartásnak ott, ahol a legelső törekvés tisztában lenni mindig azzal: ki van a körletben ~ E nyilvántartás egyenesen kiváló eszköz arra is, hogy nyomozókulcsunk soványabb legyen. A cikket ezért is különösen ajánljuk tanulmányozni. De mást is szeretnénk. Azt szeretnénk lá tni: ki milyen eredménnyel járult hozzá, hogy az elfogandó, körözöttek száma csökkenjen ~ Ezt a versenyt nevezzük nemesnek s ebben részt kell vennie min -Jenkinek. Folyó év július l-től november 30-áig tart a verseny. Akik ez idő alatt a nyomozókulcsban vagy apótlékban körözöttek közül a legtöbbet kerítik kézre, szép jutalomban részesülnek, mégpedig: 1- 5. jutalom 50-50 P. 6-10. 90 40-40 P.-ős tnkarékkönyv. Aki pénzjutalom helyett mást kíván, írja meg. A verseny eredményét december 10 - é i g ilyen kis kimutatásban közöljék bajtársaink: Pályázó nevo és rondfokozata

Melyik örsön

Az elfogott nove, az melyik Ny. Az örs kulcs (pótlék) melyik oldalán iktató száma szorepol

A kimutatást az örsparancsnok záradékolja a benne írt adatok h e l y t á II ó s á g á r a. A verseny ben az örsök is résztvehetnek. Amelyik örs beosztottjai a legszebb eredményt mutatják fel, annak díszes keretben művészi kiállítású emlékiratot és emléktárgyat küldünk amellett, hogy az örs legszorgalmasabb tagjait az előbb írtak szerint jutalmazzuk is. K é t s z e r e s e n s z á m í t j u k a z t, h a val a k i t a z ö r s á l l o m á s o n l e t e l e p e d e t t e k, vag y o t t a lk a lm a z á s b a n, m u n k a v i s z o n y b a n l e v ő k k öz ü l f o g e l a j á r ő r! Jól tudjuk, hogy az örsök mozgalmassága különböző; sokan igen élénk utak, vaf0{ városok mellett miíködnek, mások kint a határbnn, vagy erdők között, ahol az élet alig látszik. Egyiknek igen sok alkalma van igazoltatásokra, a másik hébe-hóba lát idegent. A népmozgalmi nyilvántartásról írt cikk azonban arra tanít, hogy először legyünk tisztában köI"letünk embereivel, nyomozzunk tehá t otthon és furcsa eredményeket fogunk látni ... A csendes körletben lehetnek régen keresettek. Mindenesetre az elbírálásnál figyelembevesszük az örsök viszonyait. Viszontlátásra a karácsonyi számunkban, ahol nagy örömmel fogunk beszámolni e versenyhissziik - nagy eredIményeiről. Addig is: jó munkát!

CSENDűRSÉGI

1940 július 15.

A helyes táplálkozásról. Irta: Dr. PUTNOKY ISTVAN. (Folytatás.)

"C"-vitamin. A "C"-vitaminról, ha tudatosan nem is, de közvetve már nagyon rég tud az emberiség. Nagyon régen ismerjük a scorbutot, mely mint az újabb vizsgálatok kiderítették, nem egyéb, mint "C"-avitaminozis. Hűséges barát a "scorbut". Már ősidők óta kí· séri az emberiséget s nyomait a kőkorszakbeli ŐR ­ ember csont jain is felfedeztélc Szerencsére, nagyobb járványokat sohasem okozott s inkább csak 'El. hajósok közül szedte áldozatait. Mi a scorbuU , A betegség álta'l ános levertséggel kezdődik. A beteg bágyadt, nehezére esik a mozgás, legszívesebben mozdulatlanul fekszik. Ugyanekkor megjelenik, mint tünet, a foghús duzzadása, me ly gyulladtttl. és vérzékennyé válik. A ,fogak később m ,o zogni kezdenek, majd kihullanak. A testben több helyen vérömlények és erős fájdalmak jelentkeznek. A betegség továbbfejlődésének eredményeként a csontol\: törékennyé válnak, később hegedő fekélyek keletkez . nek s nemsokára beáll a h::tlál. Mint említettük, régebben főként a hajósok közül szedte áldozatait, akik a hosszú tengeri uton kizárólag csak kétszersült tel, sózott hússal és eset. leg konzervvel táplálkoztak. Természetesen, a hadjáratok idején is nagyobb tömeg ember betegedett meg benne; erre legjobb példa a világháború fogolytáborainak ~ömege:;l seol' bu tmegbetegedései. Állítólag a scorbut gyógyítására a grönlandi halászok jöHek rá. Hosszu"bb ideig tartó halászásuk közben egyik társulc scorbutban megbetegedett. Nem akarva azt, hogya súlyos beteg ember a hajón pusztuljon el, kitették Grönland partvidékére. A beteg ember vánszorgá:s a közben mindenféle fűvel táplálkozott és így többek között lmnálfüvet is evett, amelytől csodálatos módon meggyógyult. Már a grönlandi halászok útmutatása alapján rájöttek arra, hogy kell valami olyan ismeretlen gyógyító anyagnak lenni a kanáUűben, amivel a scorbutot el lehet mulasziani. Mikor azután a táplálkoz'á ssal kapcsola tos avitaminozisokra rájöttek, gondoltak arra, hogya scorbut sem lehet más, mint avitaminozis. A kísérletek során sikerült a tengeri malacon a scorbuthoz hasonló tüneteket előidézni, ha azt szárított tejen, szénán és zabon tartották. Ez is megerősítette, hogy egy bizonyos egyoldalú táplálkozás mellett a scorbut megbetegedés bekövetl{ezik. Ugyanekkor azonhan azt is megállapították, hogy egyes főzelékfélékben, valamint a citromban és narancsban olyan anyagnak is kell lffil1lÍe, mely a scorbutot meggyógyítja. Hazánk nagy fiának, Szent-Györgyi Albert. szegedi egyetemi tanárnak sikerül t tisztázni és Id. deríteni úgy a "C"-vitamin jelenlétét, mint annak chemiai összetételét 'is. A "C "-vitaminból 0.5-1 miligramm elegendő a tengeri mal'acnak ,a rra, hogy a scorbutnak ellenálljon. Ez a mennyiség meglehetősen nagy a többi

LAPOK

477

vitaminok adagjaihoz képest, mert a többiekből rendszerint már '/1000 miligramm is elég a szervezet szükségletére. A levegővel szemben a "C"-vitamin nagyon érzékeny. A levegő oxygénjének hatására legnagyobb részben elbomlik. Régebben azt hitték, hogya főzés bontj'a el .8 ezért nem található a főzött vagy konzervá:lt élelmiszereikben. Ma már igazolt tény, hogy a "C"-vitamin hővel szemlben ellenálló s ha a konzerveket levegő kizárása mellett készítik, úgy vitamintartal .. muJ{at legnagyobb részben megtartják. "C"-vitamint tartalmaznak: nar:ancs, dinnye, citrom, saláta, káposzta, kalarábé, paraj, paradicsom, málna, eper, hagym:a, banán, szeder és zi.ild paprika. "C"-vitamin van a tejben, tojásban, burgonyában, de ezenkívül minden friss növényi és állati sz.övetben is. Naponként 10-20 mliligr. között ingadozik az 1\ "C"-vitamin mennyiség, amelyre feltétlenül szüksége van a,z emberi szervezetnek. A "C"-avitaminozisnál, mint már említettük, a scorbut lép fel, de ugyanez a csecsemőknél a MöllerBarlów-kórt okoz:ua. (Ez nem egyéb, mint a "C"avitaminozis.) Éppen ezért nagy gondot kell fordíta:li már terhesség idején a megfelelő "C,,-vitamin lel .. vételre és a szoptatás ideje alatt is igyekezllünl{ kell az anyát megfelelő vitamindús ételekkel táplálni, mert a vitaminsz,e,gémy tápl.álkozásnál ,a szoptatásra termelt tej is vitamin szegénnyé válik s ennek eredménye aztán a csecsemők Möller-Barlów ' kórja lesz. (E kórnál a csecsemő foghúsa megduzzad, kékesvörössé válik s ez már magában véve it; erő sen gátolja a táplálkozást. Hozzájárulnak ehhez n szájban fellép ő fekélyek és vérzések is, melyplt miatt a csecsemő teljesen legyengül és életképtelenné válik.) Mindenekfelett legérzékenye'b b a "C "-vitamin 0zi ssal szemben a fog. Már a legkisebb "C"-vitaminhiánynál jelentkezik a fogak zománcának romlása, elszúvasodása, törékenysége, stb. Ezek a tapasztalatok mindinkább szükségessé tették 'a "C"-vitaminnak lehetőleg ismert mennyi ségben való adagolását. Ma már ez is meg van. Eredményesen adagolják gyomorfekélyeknél fellépő vérzéseiméi, diftéria okozta (egyébként nagyon nehezen csillapítható) orrvérzéseknól, . tüdővérzések­ nél stb.

A tettenért

bűnös.

(pályázatunk anyagából.) A lovam figyelmeztet .•• 1935. évben a hódmezővásárhely-kutasi örsön teljesítettem szolgálatot. Ez év szeptemberében az akkor örs öt vezető törzsőrmester öpk. helyettes 20 órától Pázmány Elek lov. őrmester járőrvezetőm­ mel lovon a III. számú őrjárat leportyázására kivezényelt. Ezen őrjáratban az egyik tereptárgy közelében lakott Horváth, Péter napszámos, ki az örsön, mint szokásos bűntettes volt nyilvántartva. Nevezett szomszédságában lakott Nagy Pál tanyás, ki a környékben, mint szegény napszámos, de amellett jó munkás és becsületes ember volt ismeretes. Nagy tanyást, mint B. egyént, Horváth megfigyelésére beszerveztem. N agy anélkül, hogy 'b ármikor értékes

OSENDÖRSÉGlLAPOK

478

adatot szolgáltatott voJna, mit Hor-váth eUen fel le· hetett volna használni, arra állandóan árulkodott. A fentemlitett napon 23 óralwr Horváth tanyája közelébe ,é rkeztünk, hol önhuzgalomból Horváth megfigyelése végett félórás lest tartottunk. A lesre szánt lidőnk már-már lejárt,- midőn arra lettünk Hgy'e lmesek, hogy "Edit" nevű lovam, - melyet már a hosszú szolgálat után kiselejteztek - a tőlünk mint· egy 150 ID-re levő dülőút felé előre hegyezett fülekkel figyel. Az okos állat ezen viselkedését nem hagy. tuk figyelmen kívül, hanem a ló által jelzett irányban mi is figyeltünk, de a nagy sötétség miatt semmit nem láttunk. Lovam közhen egyet prüsszentett, mire kb. 80 méter távolságból tompa zuhanás t hallottunk. Majd l eglUgg101v:a, a hang i:r~ányába tovább figyeltünk, de ezentúl már semmi zajt, vagy gyanús mozgást nem észleltünk. A lovakat kézen vezetve az előző hang irányába haladtunk és leshelyünktől kb. 80 m-re két zsák 'c sövestengemt találtunk, minek igen örültünk, mert tudatában voltunk annak, hogy a tettes ek is a közelben rejtőzhetnek. Amint a két zsákot átvizsgáltuk, Nagy tanyás ebe örömteljes csaholásba kezdett. A :ffiét zsák tengerit a helyszínen hagyva, lóra szálltunk és 'e lmentünk az alig 300 m-re levő Nagy tanyájába, hol a lovakat a csatlékkal összekötöttük s míg én a lovakkal foglalatos,k odtam, járőrvezetőm átment az alig 60 m-re lakó Tóth föld· míveshez, ki fiával együtt járőrvezetöm kárésére, mint bizalmi egyének, át jöttek Nagy tanyájára. Nevezett lak6szobája függönyözetlen ablakán villanylámpámmal bevilágítottam és légnagyobb meglepetésünkre a B. egy,é nként meglbíZiOtt és becsületesnek vélt Nagyot, teljesen felöltözv'e az ablak irányában levő ágyon, fekve láttuk. Nevezettet az ablakon át felszólítottuk, hogy az ajtót nyissa ki és jöjjön ki. A felszólításra nevezett felesége jött ki és anélkül, hogy j,árőr kérdést intézett volna hozzá, azt mondta, hogy férje nincs otthon. Járőrvezetőm közölte vele, hogy tagadásnak nincs helye, mert az ablakon át láttuk, hogy felöltözve az ágyon fekszik. Nagy ennek hallatára a szobáMl kiijött és a bizalmi egyének jelenlétében azonnal beismerte, hogy a két zsák csövestengerit Szakács Ferenc gazdálkod,ó kerítetlen tanyája udvarán garmadában levő csöves tengeriből lopták Tóth tanyasZiOIDSzédjával együtt. Amikor azonban a járőrt észrevették, a zsákot eldobták és lakásukra futottak. Nagy előadása szerint azért feküdt ruhástól az ágyba, mert ,k özvetlen a járőr előtt tért haza és nem volt ideje, hogy ruháját levesse magáról. Nevezetteket lopáJs Vlétsé.ge miatt a hódmezővá­ ~árhelyi kir. járásbírósághoz feljoelentettük. Nagy bizalmammal VlÍsszaélve, lopást követett el. Horváth szokásos bűntettesre csak azért árulkodott, hogy ezzel saját bűnö'sségét leplezze. Ha IOVlam viselkedését figyelmen kívül hagyjuk, Nagy és társa a cselekményét nyugodtan befejezi anélkül, hogy őket a nagy sötétség miatt észrevettük volna.

Bogdán Mihály

őrm.

(Szentes.)

Patkó Bandi tanítványa. 1938 február 15~én történt, amikor aJZ egyik vasmegyei Ö'I"sön teljesmettem szoJgálatot. D. pusztán B. László inrtéző és bérlő, mmt agglegény egyedül lakott egy háZIban. Az örs tagjainak elmondta, hogy egy közeli földbirwkoshoz jár ét-

1940 július 15.

kezui délben és este és eJdwr hossZiabb ideig elsoorakoziJ1Jak, van úgy, hogy éjfélután megy haz.a lakásá['a" másnap rendesen azt veszi észiI'e, hogy lakásáróI ,t öhb kedvelt tárgya hiányzik. N~em egy alkalommal elmondotta, hogy lakásán senki máJSl nem jár, mint eg"y öreg, kb. 65 éves asszOOlY, kinek féTj&ve~ e,g yütt azért ad lal{ást, mert az ő lakását takarítja. Azt azonban!IlJem gondolja" hogy az öreg 3Jsszony, vagy férje lopkodnák holmijáJt.

Én mindenesetro a kéit öreg után a puhaJtolásJt a pusztában megejtettem, de miveJ az intéző is és én is a nyilt fellép,é st koraiIllaJk Vléltük, a nyomozást Diem vezettem be. A puhatolás során megállapítottam, hogy az aslSlz.ony féde, Patai Imre 68 éves régi juhász ember, jelernleg nincs állásban és mégis elég jó kOOlyhárt; vezetnek. Körülbelül két hét mulVla örSIPaTlancsnokolID ezen őrjámt leporlyázására vezém.y,e lt. D. pusztára kb. 21 órakor érkeztem meg. D. pUSíztáJban a földbirtOikos uradalmi ga;z.dáját, mint B-egyént kerestem fel, kivel a majorban, a jószág me.gtekintése kö~belll' találkOZItam. A kö,r útjánal{ be,f ejezése után az uradalmi irodába mentünJ{ egy kis terefell'ére. Érdeklődésemre elmondotta, hogy B. intéző úr egyik nap p'amas'7Jkodott neki, hogy több értékes tárgya a lakásáról napról-napra elvész, de fogalma sincs, hogy azt ki viheti el. Talmrító:nőjére nem gondol, mert nagyon megbíz,haJtó asszonynak látszik és .az ő holmiját na· gyon meghoosüli, s6t másoktól ÍiSI féUi. EJmondta még a gazda, hogy B. intéző je,l enleg' és az éjsz.aka nincs, illetve nem is l.I~s~ otthon. ELhatároz.tam, hogy B. intéző lakása köz.elében az éjs:z.aka lest tartok, mivell g~amúm az volt, hogy arunak takaritólllőjc, va,g y hOZlzáJtartozói leszne'k a tettes'e k. N em gondoltam rOSSZi\ll. A 18ls eredménynyel is járt. Ha igen hosszú is volt, de meogé,r te'. Már"már elfogyott a türelmem, mikor az. intéző lakásrun éjfé~ után 2 óra tájban világosság gyúlt. Tudva, hogy az intéző nincs OItthon, jogosan hittem, hogy a tettes gyujtott világot. (A tanyagazda is velünk volt vadászfegywrrel felszerelve a les alatt.) Amint kiderült, igen helyesen tartottuk a lest, mert amint a világosság kigyúlt, f,ényében a leshelyemről alig néhány méterre egy feketeruhás nőt piUamtotrtam me'g, aki - magatartásából itélve őrszem lehetett. Nem vett észre bennünket. Kiderült, hogy társai apadiáson rejtőz.tetk e,l jóval éjfél előtt. A női al,a kra aZOIllnal rárontOIttam, mindkét kezeme't s'z ájára nyomtam, hogy ne lármázhasson. E,z sikerült is, mert az asszony annyira me,g ijedt, hogy nyomban összeesett. ZSÍll1eggel össrzekötöZJtük és megmondtuk neiki, hogy sz.ólni ne merj'em.! Még meg· kérde:ztem tőle, hogy milyen jelben egyeztek me.g veszély esetére7 Leleményes jel volt, amint megállapítottam. Az intéző kutyájának neve "Baka" volt. A jel, egy kiáltás, mintha eZlt a kutyát hajtotta volna el valaki: "Baka nee!" Ezt a jelet kiáltottam én elváltoz.tatott (női) hangom... Meg is le,t t az ered. ménye. Az ajtó felcsapódott és a benlt!e",ők - hárman - kisehb csomagokkal a kezükben az ajtóra r'ohantak, hol azonhan szu:wnyOls puskáJkkal talállták magukat szembe és a "törvény nevében, állj!" kiáltással. Erre a tettesek egyike aZlt felelte nagyon lehangoltan: "No, Patkó, véged van!" Az ajtóra a szoháhan égő lámpa világitoit t. Kezeitk'e t OItt felemeltetve, visszafOTdult a szép társraság

1940 július 15.

CSENDöRSÉGlLAPOK

a világosságra. Egysorba álUtottam és meg:bilincselve megmotoztam őket, mely alkalümmal kettő­ jüknél katonai eredetű Frommer-pisztolyt találtam 6-6 töltéinnyel betölt",e. Meg'JIll.otOo",ásuk után a", aszszonyt IS a szobába kísértük, a szobát befűttettük és ott két megbízható cseléddel regge,ug virraszrtotJtunl\:. Reggel 7 órakor B. intéző is meg<élrk:ezertt, fosztogatóit velünk együtt lakásán találta. Meglátszott rajta, hOogy örül a szerencsétlenségének. A további nyomozás sorám kiderült, hogya régi, vágású Patai Imre juhász !Ilem fie lejtette el a Pt81tkó betyártól tanultakat. Bam.ClM szervezett magja mellé a cigányok közül és úgy fOosztogatta a vidéket. Fülöp Ernő őrm. (Kutas.)

Régen volt, szép volt. Bizüny már 33 tél mult el azóta, mikor az eset történt, ' ez azünban nem váltOoztat a helyzeten, mert ma is úgy emlékszem reá, mintha tegnap történt vülna. Éppen azért emlékszem olyan jól mindenre, mert a tettenérés a csendőrnek tényleg igaz öröme. Ne is csodálküzzunk ezen. A kitartással párosult munka mindig meghüzza a gyümölcsét. S ha ez hiányzik akkor vagy a munk,a nem volt .őszinte, vagy hiányzott ahból a kitartás. 1906. évben már anádasIadányi örsön Jarorvezető vültam. Azt, hOogy akkor 1Il-ilyen mozgalmas volt ez a 10 községet számláló örskörlet, semmi sem bizonyítja talán jühban, minthogy ma ezen örskörlet területén 4 örs van, 28 fővel rendsz,eresítve, az akkori 6 fő helyett. N em is ez volt a haj, hanem ,a z, hogy a 10 község~közül egyet sem lehetett közbiztonsági szempontból jónak mondani. Nem azért, hogy rüssz v'ezetői voltak, sőt, igen sük komoly, derék, becsületes embert ismertem, de annál jobban veszélyeztette a kö:z;biztünságot az, hogy Székesfehérvár környékén fekszik, s így a fővárosi rosszra hajló emberek könnyen 0000 tévedtek. Az akkori örskörlet község'e i közÜ'! jelentékeny szerepet töltött be Urhida, ahol biz;ony . a lüpások, testisértések, s egyéb törvénysértések úgyszólván napirenden vültak. Nem is beszélek az orvvadászatról és emberölésekről, mert az ,ott, akkor nem volt ujság, ha egy táncmulratságból valaki Urhidáról a kötényében vitte haza a belét, vagy 2-3 ember agYünszúrva feküdt a korcsma udvarán. A duhajkodó fiatalság emellett tovább táncolt és Istent káromülva lmrjongtak, bricskájukat szúrkálták a gerondába, miközben a roocsmárüsné szorgalmasan hordta nekIik a hort, addig, míg a járőr ilyen esetben erélyesen zárórát nem csinált. 1906 április 18-án történt, hogy Hürváth János úrhidai lakost, másnap a székesfehérvári kir. járásbírósághoz kellett elővezetni, büntetésének letöltése 'Végett. A szolgálati tapasZltalatokkal g,azdag parancSr nOkom bajtársammal e!Ilgem úgy indított szolgálatba, hogya 9-10 km-rel fekvő Urhida kÖZlséglbe, a legvM.ságosabb időben meg,é rkezhessünk. Nem is 'Volt hiába a fáradtságunk. A hosszú út jó szolgálatot tett nekünk, mert alaposan me,gbeszéltük azt, hogy mi módon járunk majd el Horváth lakásán. A terv nagyszerű volt, csak arra nem gondoltunk, hogy mi történik akkor, ha a Horváth ' még

479

éjfélkor sem lesz a lakáisán. Ami éppen így is történt. A szétSZÓTtan fekvő hegyközségben éjj'e l bizony nem volt ·könnyű dolog még az éjjeli őröket is feltalálni, mert azok is valahol a pajtákban szoktak meglapulni. Pe végre megtaláltuk őket. Ezeknek is csak azt lehetett mondani, hogy "jöjjenek velünk". Pers~e, rögtön nagy készséget mutatva, érdeklőd­ tek tőlünk, hogy "hová, kihez és miért megyünk~". Erre azonban választ nem kaptak, mert kevés Vült köztük a meg'h'Ízhatóember. Horváth ismerős volt előttünk, mert a csendőr­ pihenővel sz;emben laJkott. Viszont g'y1a.nús volt, mert a csendőrpihenőre érkező vagy onnan távo~ó járőröket mindig figyelte. Hor:vlát.h lakásához megléJrkezve, .amt találtuk gYalI!Júsnaik, hogy annak Ikutyája; nem is ugatott bEllI1IllÜnket, bár 8!Z éddeli ö'l'Ök jól tudták, hogy a kutya megvan. Mikor az ablakon bez,örrgtettelIIl, II orvárth :ned e azt válaszolta, .hogya :Bérje alszik. Mikor tudtára adtam, hogy 'Vele kell beszéJlnem, az asszolIly azt állította, hogy a férje éjjeli őr. Ezt azonham. a jelen VOllt éjjeli őrök nyombam. megcáfolták. Az asswny mOlst már kibúvót n.em tal,á lt, csak alTa volt kiváncsi, hogy miéJ'lt keressük a férjéU Az idegeskedő asslz,onY't az,zal nyugtattam meg, hogy egy levelet kell férjéne~IJ aláírIlli. Ha me'g jön, mondja melg neki, hogy re,glg"el jöjjön a CSlelIl.dőr­ pihenőre.

Az asszony erre megnyugodott és lrislf iával együtt lefeküdt, mi Ple dig a l,a kásból eltávoztunk. Ezekután tudtuk, hogy Horváth tilos úton jár. Elhatároztuk tehát, hogy Ho:rváth lakás án ál lesállást tartunk. Nem tudtuk azt, hogy Horváth mely irányból érkezhet haza, ezért úgy helyezkedtünk lesállásba, ho'g y a járőrtársam az egyik éjlj eli őrrel a ház előtt levő kertben, én pedig a másik éjjeli őrrel, a ház végénél - egy szőlővesszővel megrakott szeikéI' mellett - helyezkedtünk el. . N em is soka t kel1ert1t várni a lesiál.lásolIl., már is fUl"cs'a eset tölTtént. A nyugtal,a nkodó Horvil;tbmé a lakáSIáhól kijött és a fI{n"jét várta a sötétben. Ez nem lett volna haj, de az asszüny a ház véglélhe,z, é,PPeIIl oda jött, a szekér mellé, ahOol én és az éjjeli ő,r meglapu1va lesállást taJ.'tottU!I1k. Most már nem vo1t más hátra, mint '8!Z aszSZíonyt CSlendre inteni, s rögtö!Il ill< lakásába vissmküldeni. Ez meg is törté:nt, de aWlIl. gondolkodtunk, hol lehet HOl"Váth, akit a neje el nem árult 'VoJna, hanem csalli: jajga;tva az;t kiaJbáJlta, hogy a fiáIt az orvoshoz i,k:e ll vimni, mecrt nagyon beteg. Ez csak fokozta a gYalIlúlIlll mt, mert .a fiúnak e,lőblh semmi baj,a Illem volt s azt még.l s éj·f élkor el akiaJrta vinni a;z orvoshoz. N em volt könlIlyű a helyzetünk, mert az asswny csak kiahált s elhallgatni nem ak.a~t. A férjét pedig' csendboo akartuk tett.eIIlérni azolIl., hogy vajjO!Il mit követett el ~ V égre sikerÜil.t az assWlI1yt e!l<~sle!IlJdesítellli, de a férrje még akkor sem éJ:'lke,:liett haza. E~után a gyanúsítOltt kOlllyhá,jáJban he1Y'e21kedtÜlllk ell s enneik ajtóját nyit:v ,a tartottuk, hogy Horváth megérlIJezését látluassuk. Alig vártunk a kO!IlyháJham. :lJélórM, Horrváth lmtyája elfutott a lwnyhaaj,t ó előtt. A kutyát járőr-

CSENDöRS~GI

480

A

ID.

Bevétel.

kir.

csendőrség 19 \9. I.

l-től

1940 július 15.

LAPOK

Emlékalap.iának mérlege az 1939.

XII. 31-ig.

.........

. ............. ...........

1938. december 31-én vagyon Kamatok 1938. évről Fillérmaradványokból befolyt. • . . • . . • . . Levelezölapok eladásából

P 12.282 306 3.360 1.503

Ir 60 50 67 54

Kiadás.

1939. 1.

Hől

évről") P

XII. 31 ig.

Kezelési költségek. • • • . . • . . • • . . . . .... Postatakarékpénztári díjak és illetékek Múzeumi tárgyak beszerzése . . . . • • . • . . Tábornoki arcltépek megfestési költsége • • . . . 4 darab vasvázas üvegszekrény beszerzési költsége . • . • . •

2.898 83 50 77 332 33 225 -

.

..............

3.600

'j

Összesen . . . . • . . • . . . . • . • . . . Maradvány 1939. év végével . . . • . • . . . . Összesen. . . . . . . . . . . . . . . .. . . .

17.453 31

Mindössze . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Budapest, 194:0 junius 27. .) KÖlzéte8szillt az Emlékalap alapszabályainak 26. pontja alapján.

társammal együtt röglön felismertük, mire az egyik éjjeli őr is megjegyezte, hogy "most jön Horváth". Ebben a pillanatban Horváth tényleg meg is érkezett. Horváth vállán egy 7JSák csövestengeri vol t s mindkét lába ronggyal volt betekerve. Láttuk róla, hogy igen kellemetlenül érintette az éjjeli találkozásunk és ije-dtében koppantós jóreggelt köszönt nekünk. Meglepetéséthen nem tudta, hogy mit is csináljon. Először ti. zsálwt közvetlen előttü:nk. ledobta, majd menekülni almrt, azután a zsebéhez kapkodott és a lábáról a rongyot akarta gyorsan letéPni. Mindez meghiúsult, mert már a kezÜinkben volt. Horváthot rögtön őrizeltbe vettük és alapoSlan átvizsgáltuk. A kahátja zsebében 10 drb gyúszegestöltény, ti. zsákban pedig száraz csövestengeri volt s a tengeri között pedig kisfürészt és baltát is .t aláltunk. N yombalIl. elfogtuk. A bűnjeleket biztosítottuk., azutáIn nem a tengeri holszerzésére, hanem először arra voltunk kíváncsiak, hol van Horváth puskája és hol, miként hajtotJta végre a lopást. Sok tagadás után beismerte, hogy a puskát a háza végélIl.él levő, vessző,vel megrakott szekérre dobttJa, ahol azt töltve meg is találtuk. A csövestengeriről azt állHotta, hogy a neje elől rejtette el a határban levő tengeriszárrakás köre, .azért, hogy azt a tyúkokkal meg ne etethesse. Onnan hozta most haza. A gyanúsított eZlffi1 bemOlIldása azonban kudar· cot vallott, mert a határban a teng-eriszárat megmutatni nem tudta s arra válaszolni nem tudott, hogy a sajáJt tengerijét miért hO'hta éjjel, puskával és beiekert láb bal haza éS! mi szüksége volt abaltára és a füré@;re1 Most már minden tagadás hiába volt. Horváth e~rlkor a közeli majorba vezetett bennünket, ahoJ szemétlyesen megmutatta azt, hogy törte fel az ott levő te.nglerigórét, ahonnan a tengerit ellopta. Beismerte még, hogy a puskát adó alól eltitkolta s azzal orvvadászatot űzött. A lopáshoz azért vitte magáJVal, hogy tettenérés esetén azt, aki elfogni akarja, lelőjje. . Darabos János alhdgy. (Mohács.)

f

I

-

7.\061 93 tO.346 3M 17.4<>3\31

Bittó s. k. tábornok, elnök.

Éjjel a

háztetőn.

1934. évi szeptember hó egyik napján 19 órától járőrszolgálatba vezényeltek ki egyik fiatal bajtársammal. Szép idő volt, d·e mire indulni kellett volna, beborult és megeredt az eső. A társam azzal vígasztalt, hogy ilyen rossz időben úgy sem kell szolgálatba menni. Elérkezett az indulás ideje és szóltam a társamnak, ·hogy szereljen fel. Erre azt mondta, hogy előbb bemegy az örsparancsnokhoz és megkérdi, hogy mivel (esik az eső, elinduljunk-e. Megmagyaráztam neki, hogy azt nem szabad megtenni, mert fegyelmetlenség volna s az örsparancsnoktól megkapná a magáét. Csak szereljen fel, majd az eligazításnál megkapj uk a parancsot. Felszereltünk és jelentkeztünk az örsparancsnoknál, hogya szolgálat megkezdésére készen állunk. Az örsparancsnok eligazított bennünket azzal, hogy az ilyen zord időben fokozottabb figyelemmel kell szolgálatunkat ellátni, mert ez az idő - ha éjjelre is kiterjed, - különösen alkalmas a !bűnözők­ nek a cselekményük véghezvitelére. A parancs vétele után tisztelegtünk és megkezdtük szolgálatunkat. OA községet elhagyva,belecsúsztam egy vizzel telt árokba. Úgy láttam, hogy a társam kárörvendő arccal húzott ki a vízből. Igazolva láthatta elgondolását, hogy rossz időben maradjon otthon a csendőr, a szolgálatra ráér jó időben is. Nemsokára megérkeztünk az 1. számú tereptárgyhoz, hol a házőrző komondorok már 50 méter távolságról fogadtak bennünket és még messzebbre elkísértek. A köpenyeinkre valamilyen okból igényt tartottak, mert mindenáron le akarták rólunk szedni. Midőn a második tereptárgyhoz értünk, az előbbi fogadtatás elmaradt. Ez gyanús volt. Fel is tettem a kérdést a társamnak, hogy mi lehet ennek az oka. Azt felelte, hogy bizonyára kimult valamelyik komondor és a töb'biek efeletti bánatukba!l gyászolnak, mert hát ki az ördög járna ilyen rossz időben, mikor egész utunkon még egy madárral sem találkoztunk. Amint . a tanyát megközeIítettük, észrevettem, hogy az egyik ház cserépzsindellyel fedett tetejéről valami fehérség ereszkedik le. Szóltam a társamnak, ő azonban nem látta, hanem azt mondta, néz-

1 óráig

1940 július 15.

CSENDűRSÉGILAPOK

zek csak oda, az út mellett levő bokorhoz, egy gazdátlan kétkerekű kézikocsi van vtt. Közben a ház felőllépéseket hallottunk, ami rövidesen megszünt. Óvatosan a kocsihoz léptünk. Semmi sem volt rajta. Az egyik kereket levettük és egy bokorba eldugtuk, hogy a kocsit el ne vihessék. Ezután óvatosan a ház felé indultunk, egy szalmaka~al leple alatt észrevétlenül eljutottunk a ház kapuja elé. Kijönni csak ott lehetett. Amint a kazalnál megálltunk, láttuk, hogy valaki a háztető­ ről kötélen egy zsákban ereszt le valamit. Egy másik telt zsák már a falnak volt támasztva. Egy alak állt mellett e, aki a leeresztett zsákot a kötélről leoldotta. Közben a tetőn levő a hézagot befödte és az odakészített létrán lejött. Amint leért, a zsákot egymásnak felsegítették és megindultak felénk. Mikor megközelítettek, ,elébük ugorva, állj-t kiáltottam. A hirtelen meglepetéstől úgy álltak ijedtségükrtJen, mint egy szobor. A zsákot letétettük a kazalhoz, a kézikocsit pedig visszahozattuk velük. Azzal akarták a gabonát elszállítani. Ezek után elindultunk a két megbilincselttel a ház felé s bezörgettem. Mindjárt lámpát gyújtottak és kinyitották a konyha ajtaját. Az ajtót nyitó asszony a két megbilincselt fiatalember láttára ájultan esett össze. Hamarosan odaért a gazda is, aki megdöbbenve ismert fiára és kocsisára. Közben magához tért az anya. Elmondtam nekik, hogy IIllit csinált a fiú s a kocsis. Az anya csak az:m síránkozott, hogy csak ne akkor loptak volna, amikor erre j4rnak a csendőrök, mert ezt most a községben is megtudják. Megnyugtattam őket ezirányban. Az eljárás megindítását nem kívánták, így a 18 éves fiú s a 16 éves szolgalegény megmenekült az igazságszolgáltatás keze alól, de úgy láttam az apa arcártJól, hogy az ő kezeitől nem. Hazafelé menet társam megváltoztatta véleményét a rossz időben teljesítendő szolgálat szükségéről s igazat adott az örsparancsnoknak. Mészáros Mihály thtts. (Huszt). (Folyta t juk.)

.IIM.,I. 27. kérdés. Budapesti banknak jogában áll-e vidékre megbizottat vagy ügynök öt kiküldeni és általa értékpapírokat és régi pénzeket összevásároUatniY

Válasz. Bank- és pénzváoltó üzletet csak 'ÍP6rengedély alapján lehet folytatni, tulajdonosára tehát - akár természetes, akár pedJg jogi személy - az ipartörvény rendellrezései mértékadÓlk. A 30f,1927. P. M. rendelet 2. §-a Bzerinta hank- és pénzváltóüzlethez tartozik értékpapírnak, külföldi ~nznek vagy .külföldJ kifizetésne.k, bel- és külföldi érmén ek, ércpénznek, aranynak, ezüstnek vétele és eladása is. Ez a rendelkezés jelenleg módosul, mert: a) a 4.550(1931. M. E. recr:!delet 4. §. 1. bekezdése szerint külföldi fizetési eszközt (valutát, értékpapír t) a magánforgalomban venni és eladni, illetőleg pengő összeget külföldi fizetési eszközre átváltami cllak a Nemzeti. Bank útján vagy hozzájárulásával szabad; b) aranyat vásárolni és eladni a 2.360(1935. M. E. rendelet szerint csakis a Budapesti Nemesfém és Drágakőcsarnok tagjának, mint megbizottnak :mözvetitésével és csak e Csarnok helyiségében és hivatalos ideje alatt szabad; c) bank- és pénzváltóüzlet tehát a mai jogi helyzet szerint C8upán szabad forgalom tárgyát képező belföldi értékpapírok, kényszermölcsönök és régi ezüstérmék vételével ,és eladásával fog1alkoooatJitk.

481

A bank- és pénzváltó-iparra is vonatkozik az ipartörvény (1922: XII. t.-c.) 49. §-ában 'k ,i fejezett elv, hogy az iparos iparát csak annak ,a z elsőfokú iparhatóságnak a területén gyakorolhatja, amelyre az iparjogosítványa (iparengedélye vagy iparigazolványa) szól. A 67.897[1923. K. M. rendelet aZOlllban elvi döntésként kimondotta, hogy miután 'a kereskedő rendes üzleti tevékenységéhez tarto:Dik az üzletkörébe eső áruk bevásárlása, ilyen áruk vásárlása. tekintetében nincs arra a kÖ:Dségre vagy városra korlátozva, amelyre az iparjogosítványa szól és amelynek területén az elárusítást rendszeresen gY8Jkorolhatja, hanem a bevásárlást az árusítási helyétől függetlenül bárhol szabadon végezheti. Hasonl6képpen rendelkezJ.k a 39.303(1922. B. M. rendelet is. Eszerint: ,OA fennálló jogszabályok értelmében az iparigazolvány vagy azzal egyenértékű hatóslÍJgi engedély birtokában levő kereskedők ipari tevékenységÜJknek az elárusítás ban megny1Ílvánuló részét rendszerint csak ann'ak az elsőfokú iparthatóságnak a területén gyakorolhatják, amely nekik az iparigazolványt vagy iparengedély t kiadta. Az üzletkörükhöz tartozó árukat azonban az ország egész területén szabadon bevá!sárolhatják és őket ebben a helyi hatóságok nem aJkadályo7lhatják". E rendelet értelmében telhát bármelyik bank- és pénzváltó üzletnek is jogában áll olyan értékpapír t, kényszerkölcsönt és régi ezüstérmét, amelynek forgalma nincsen korlátozva, az ország egész területén megvásárolni, vagy megbízott útján megvásároltatni. (Eladni azonban nem.) A 30/1927. P. M. rendelet 10. §-a értelmében a bank- és pénzváltó üzlet 'k örében lebonyolított minden ügyletről nyomtatott, cégfelirattal eUátot~ és aláírt számlát kell az üzletfeleknek kiszolgáltatni, amelyen az árfolyamot, a felszámított jutalékot és egyéb költségeket tételenkint fel kelJ tüntetni. Azt, hogy az üzletfél ilyen számla kiállítását kívánja-e vagy 's em, k,özömbös, mert azt minden esetben ki kell állítan i. Aki ,a lebonyolított ügyletről nem állít ki számlát vagy azt nem a megszabott módon állítja ki, kihágást követ ,el és hat hÓlIlapig terjedhető elzárással, valamint kétezer pengőig, visszaesés es<etében nyolcezer pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntet'endő. A lcihágás elbírálása a főszolga bírónak, városokban ,a városi rendőri büntetőbír6nak hatáskörébe tartozik. 28. kérdés. A vasútállomáson önmiíTcödő készülék van, amely 20 fillér bedobása után cukorkát vet ki. Egy lakatostanonc egy húszfillérest keresztülfúrt, vékony virágdrótot kötött reá és a szekrénybe eresztette, mire a szekrény működésbe jött és cukorkát vetett ki. A uyanusított ezt többször megismételte, úgy, hogyadróttal a húszfillérest mindig visszahúzta, addig, amíg a szekrényből a cukorka ki nem fogyott. Hogyan minősül a cselekménye?

Válasz. A cselekmény első tekintetre a Btk. 336. §. 4. pontja szerint minősülőnek látszi
48~

I

CSENDűRSÉGI

Ellenben csalás miatt kell feljelenteni az önmüködő készülék tulajdonosát, ha abba szándékosan nem helyez árut és a készüléket úgy állítja be, hogy az a. pénzt sem ,a dja vissza. 29. kérdés. A. pénzösszeggel tartozik B.-nek. Minthogy A. nem fizeti meg a tartozását, B. elmegy a lakására, pisztolyt fog reá és azonnali agyonlövéssel fenyegetv e kényszeríti őt a tartozás megfizetéséTe. Mit követett el a gyanusitotl: ,"ablást-e vagy zsa~olá~t' Válasz. A cselekmény rablás. Az elvett pénz ugyanis a gyanusított s'záJm.ára idegen ingó dolog, akkor is, ha a sértett az elvett összeggel tartozott neki. Az erőszaknak, mint a rablás egyik tényei emének fennfQrgása is kétségtelen. Az eltulajdonítás is jogtalan, mert senkinek sincsen joga ahboz, hogy bármilyen jogoS követelését pisztollyal hajtsa be. A gy,a nusított eljárása egyébként az önbíráskol!ásnak jellegzetes esete. (L. a Pincres-féle Btk. - 1940. évi kl,a dás -680. és következő oldaIain erről adott magyarázatot.) Ennek következtében lehet, hogya bíróság a gyanusítottat enyhébb minősí~s alkalllIlazásával zsarolás miatt ítéli el, min t/hogy azonban a csendőrnek mindig 'a szigorúbb minősítés szerint kell eUárnia, a feljelentést rablás miwtt kell megtennL A kérdésben a következő mondatot olvas~llk: .. A pisztollyal v,aló közvetlen fenyegetés azt a látszatot kelti, hogy a eselekmény rablás, mig a k,övetelés jogtalan behwjtása zsarolásra mutat". Erre :meg kell jegyeznünk, hogy a rabLást nem az különbözteti meg a zsarolástól, hogy az 'e lvételt a gyanusított jogosnak tartja-e vagy sem, illetőleg, hogy a~ elvétel maga jogtalan-e vagy ~em. hanem az, hogy milyen erőszakot, milyen szán~kkal alkalmazott a sértettel szemben. Az olyan erőszak, amely a sértett ellenállását teljesen megtöri, illetőleg az olyan fenyegetés, amelynek beváltása a sértett életére vagy testi épségére azonnal bekövetkezhető súlyos bajt jelentene, ha idegen ingó doiog el vétele végett a;lkalma~zák, mindig rablás. Ezért is mondja ki ft Btk. 350. §-a, hogy az ott megha'tározott tényálladék csak akkor zsarolás, ha a oselekimény nem képez súlyosabban büntetendő cselekményt, teiháJt Pl. rablást. 30. kérdés. A folyó évi 14. számú Csendörségi Közlönyben megjelent 119.024jVI. b. 1940. B. M. renclelr.t 8~"rint a kiselejtitésre javaslatba hozott cikkeket minde'1/, évben ('gy szer. október 15-ig kell az osztályparancsnoksághoz beszállítani, a kiselejtitésre pedig a szakaszparancsnok tesz javaslatot. Remutatható-e kiselejtitésre javaslatba, 1!ozlln:16 ruhadarab a szakaszparancsnoknak év1cözben is, vagy pedig csak évente egyszerf Ugyartezen rendelet 2. pont 3. bekezdése megengedi, 1Iom1 a jövőben minden csendÖTnek lehessen ne.qy"d'ih: rend posztóruházata. is, amel,y et otthon viselhet. Le leell-e irni ,~zt a negyedik rend ruházatot a ruha- és feml".'qr?eti 1cöny1)f~c.<;kebűlf

Válasz. A rendelet '!lem intézkedik arra, hogy a szakaszparancsnok a kiselejtítésre javaslatba hozandó ruházatot a~ örsökön egyszerre vagy pedig részlotekbell vizsg€lija-e meg. Elv,ben nincs akadálya annak, hogya szakaszparancsnok a bemutatott ruházatot évközben is nJegvizsgá!j:L és az eln)'ndelt kéregpapír-eimkével elláthassa, né7..P.tiill k szerint azonban mégis célszerűbb ezt évente egyszer, mondjuk a beszolgáltatást megelőző hónapban, tehát szeptemberben végezni. tgy a szakaszparancsnolknak is jobb ábtekintése van a kiselejtítem'ő ruházat mennyisége és minősége felett és a munka is kevesebb, ha egyszerre történik. tgy nom igen állhat elő a2:tán az az eset sem. hogy 'a cosendőrt, akinek kiselejtítendő ruhadarabja van, közben áthelyezik és vita támadhat, hogy a régi szaka,s zparancsnok javaslata érvényben marad-e vagy pedig a ruhadarabot a~ új szakaszparancS'lloknak újra be kell-e ,mutatni. (Nézetünk szerint ilyen esetben célszofű, ha a régi s'Lakaszparanesnok által már kiselejtíten!'Őllek javasolt ruhadarabot az új szakas'Lparancsnok is annak fogadja el.) A ren'delettel engedéiyezctt negyedik rend rruhát :.t ruhaés d'egyverzeti könyvecskéből nem lehet tö.rülni, mert az továbbra is tömegbeli cikk marad. csupán a viselése van a laktanyára korlátoZIva. A kiselcjtitenc!ő cikkeket mindig kijavítgatva. kitisztítva (kimosva) és !kivasalva kell a szaka'8zparancsnoknak bemutatni, mert a pi'szkos, gyűrött ruhadarab mindig rossz.abhat mutat, mint amilyen a valóságban.

1940 július 15.

LAPOK

Úgy tervezzük, hogy minden örsnek ajándékba adunk egy könyVet, a leg. érdekesebb tanulságos nyomozások gyüjteményét. Tapaszta. latunh, hogy nem egy esetben a járőr azért nyomozott sike. resen, mert az egyébkénti felkészültsége mellett, igen jól emlékezett hasonló bűncselekmény kiderítési részleteire, me Iyekről "Tanulságos nyomozások" rovatunkban olvasott. Az is tapasztalat, hogy sok csendőr, sőt sok csendőr.családta/t legelőször ezt a rovatunkat olvaSSa el. A szerkesztőség különben testületen kívülállóktól igen gyakran hallja e rovat dícséretét. Nem volna persze mindez, ha bajtársaink nem nyomoznának sikeresen, ügyesen. Mindezeket szeretnénk gyüjteménybe foglalni és az örskönyvtárak részére ajándékozni azt. E tervüukhöz kérjük olvasóink támogatását. Nem sok az egész, esupán annyi: írják meg nekünk, hogy az eddig közölt tanulságos nyomozás i esetek közül melyiket találták legérdekesebbnek, legtanulságosabbnak l·ső, 2·od, 3·ad sorban. R€ogi esztendőkből épúgy lehet jelölni, mint a folyó évről. A pályázók írják meg lapunk évfolyam át, k e l t é t é s a n y o m o z á s i c I k k c í m é t. Ezzel hozzá. járulnak a cikkek kiválogatásához. Előre látjuk, hogy esetleg nem egy, hanem Ikét vagy h1árom kötetre való igen jó anyagot fogunk kapni. Ez tervünk kivitelében nem lesz akadály. P á l y á z a t u n k o n m i n d e n k i r é s z t v e h e t. Bizonyos, hogy tanulság tekintetében különböző cikkekről lehet és lesz szó. A k i lk a legér tékesebbeket ;I e I ö l i k m e g, a z o k a t e m l é k t á r g g y a l j u t a ] m a z. z u k. A dOlgozatokat kérjük a u g u s z t u s l. i g beküldeni.

.1INIIU.iIi~1 nI)MI)I.II)~. -~-ee.~--

LopáS kiderítése. csendőr, Hódmezővásárhely-Központ.

Beküldte: BARDÓCZ ÁRPÁD

1932. év szeptember egy napján Barna· nevű ·zsoké az alagi örsön feljelentést tett, hogy ismeretlen tettesek, reggelre virradóra, a sodronykerítés befeszitése után, lakásánruk konyhaablakán keresztül bemásztak és kb. 1000-1200 pengő értékű l"Uhaneműt és fehérneműt elloptak. A nyomooásra Szántó Antal tiszthelyettes örsparancsnokhelyettest és ffilgem vooényelt ki az örs· parancsnokOIll. . A sértett lakásához él'Ye, először is a kerítést vettük szemügyre, me ly alkalommal két különböző embertől eredő, jól !használható lábnyomokat állapítottunk meg. Ezeket befedéssel biztosítottuk. A lábnYOIDokból ldindulva ,mentünk a k'o nyha-ajtóig, hol a tettes ek az ablakon keresztül mentek be az elő­ szoháJba, majd azt kö:vetőleg, anagy hálóswbába. Az aoblaknál semmiféle nyomot nem találtunk, csruk a vakolat volt leütve az aoblak alatt, hQI a tettese:k bemásztak. A szobá:ban alapos :helyszíni szemlét tartottunk. A 'hálószoba egyik asztalán kulccsal bezárt fényezett fadobozt láttunk. A fadoboz'on nagyon szép, tiszta ujjnyomok voltak. N em nyultunk hoozájuk, 'hanem a helyiSégek átvizsgálása után telefonon azonnal nyomozó kirendelését kértük, Jö néhány óra mulva a helyszínen meg is jelent. A nyomokat sikerült felvenni a frudolbozról, de ezek egyelőre nem vezettek eredményre, mert az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal egyujjas ,g yüjteményében (monodaktyloskópia) nem volt velük azonos ujjnyom nyilvántartva. A nyomozást Alag község'b en és Dunaharaszti • A neveket megváltoztattuk. (Szerk.)

1940 július 15.

483

CSENDÖRSÉGI LAPOK

községben folytattuk, de az.ok az egyének, akik számításba jöhettek volna, aHbit igazoltak. Mivel a helys.zíni adatokból azt következtettük, hogy a tetteseJr ismerősök lehettek a helyszíni viszonyokkal,az eddigi sikertelen kísérletezések után újból felkerestük a sértettet a lakásán. Mos,t fiá; részletesen kiJkérdeztük arra nézve, hogy kik fordultak meg olyanok a lakásán, a'kikről a lopások elkövetése feltétele2Jhető volna. Kérdéseket tettünk fel az el,b ocsájtott személyzetre, a lakásba bejáró kiho'l'dókra, esetleges, a lakáshan végzett munkákra, kéregetökre, ügynökökre stb. A sértett először nem tudott ilyen irányú adatokkal szolgálni, de folytonos unszolásunkra, végül is nagy neh8!z,en kinyögte" hogy ezelőtt egy évvel, amikor az ablakát redőnyökkel látatta el, két 'b udapesti kárpitossegéd dolgozott nála néhány napig. A Ib udapesti címüket is megtudta adni. Gyanunk most már erre a két kárpitossegédre irányult. El:határoztuk, hogy gyorsan rájuk megyünk. A slé rtett felajánlotta saját tulajdonát képező gépkocsiját, azzal mentünk Budapestre. Budapesten r,ö gtön a rendőrségre siettünk, honnan egy dete'ktivet magunk mellé kérve, a kárpitossegédek lakására mentünk. A házhoz érve, első dolgunk volt aházmestertől megtudakolni, hogy az ,é j fOlyamán a két kárpitossegéd távol volt-e lakásáróU Azt a választ kaptuk, hogy nem voltruk itthon, mert csak a reggeli órákban, kapunyitás előtt % órával, tért~k haza. Ezt követőleg fehnen tünk a második emeleten levő lakásba, hol csak az egyiket találtuk, de 5 perc mulva megjelent a lakásban a másik segéd is, aki, mikor minket meglátott, láthatólag meglepődött. A Iházkutatást ~s megejtettük, de náluk a lopáshól származó ruhaneműből semmit sem találtunk meg. így mind a két kárpi tossegédet magunklhoz véve, kiviti,ü1{ őket Alag községbe és a helyszínen az. ottani nyomokat a gyanusította;k lábbelijével, valamint a vel'Ük előidézett kísérleti nyomokkal, méret-, alakés sajátossági pontok alapján azonosítottuk. Az azo>nosság 'k étséget kizáróan kimutatható volt. Ez nagy hatással volt a gyanusítottakra, mert a községházán rövid tagadás után mindketten be'i smerték, hogya lopást ők követték el. Az eHopott ruhaneműket még nem rudták el, hanem azokat, aJhogy a lopás elkőve­ tése után Ujrpestfelémemtek,a határban, levő sűrü bokrok közé rejtették el. Ezután kivittük őket a helyszínre, hogy mutassák meg, hol vannak a ruhák elrejtve. A megjelölt he1yen az összes ellopott ruhanemüelket ősszeszedtük. I A két kJáTpitossegédet a pestvidéki :kir. ügyészségnek átadtuk lopás !bűntette miatt. Arra pontosan nem emlékszem, hogy mennyi büntetést kruptak. A nyomozás sikerének egyik feltétele a gyorsaság. Ennek segitspg,ével értp pl a járőr ennél az esetnél is részben az eI'ledményt, részben - a hűnjel' ek megkerítésével - a sértett teljes kártalanítását is. A gyanusítottakat tagadásukban a lábnyomoik azonosítása rendítette meg. Ez a lábnyom ok felkutatásának és ibiztosításának fontosságára mutat rá. A Ig yakor)atlhól ismert körülmény az, ihog y a sértett önmagától, vagy akár egyszerű kérdésre is - rendsz,e rint nem tud támpontokat szolgáltatni. N e !f elejtsük, hogy a sértett rendszerint teljesen

tájékozatlan a bűnügyek és a nyomozások terén, nem ért ho'Zzlá. A hozzáértéls,t a nyomozó csendőrne,k kell szolgáltatnia azáltal, hogy szrukszerű kérdéseket tesz fel a sértettnek. Itt is ennek volt köszönhető, hogya két kárpitos segéd neve felhukkant. Ha a járőr ezt rögtön a kezdet elején megteszi, megtakarította V'olna magának az Alagon és Dunakeszin folytatott hiábavaló nyomozást. Városok közelében mindig ,g ondolni kell a városi "kiránduló" bűnözők tettess.égélre éls azt feltevés tárgyává is kell tenni.

Gyilkosság kiderítése. írta: HOLLó LAJOS alhadnagy

(Salgót~rján).

A ikarancskeszi örshöz tartozó Bocsárlapujtő községben 1932. évi november [hó 9-én, 18 ,és 19 óra közö,t ti időb em, Bereez Borhála bo,csárlapujtöi lakos 5 hónapDS törvénytelen fiúgyermekét az alatt az idő alatt, amíg az anyja a lak ás áról távol volt, ismeretlen tettes a kútba dobta. Az esetről a község elöljárósága a karancske·s zi örsöt nyomban értesítette. Az örs legénysége az örsparancsnok vezetésével, nemkülönben a baglyasaljai őrsparancsnok, a gyilkosság ügyében 4 napon át nyomoztak, de eredményt nem sikeTÜlt elérni és a nyomozást abbahagyták.. 1932. éVli december hó 25-én az örs legénysége azörsparancsn~k vezetésével és két polgári ruhás nyomozó bevonásával a gyilkosság ügyében a pótnY'omozást új'b ól bevezették. Ekkor a nyomozáS adatai szerint a 'g yanú HeV'ér Márton, a törvénytelen gyermek atyja és özv. Hevér Antalné, szül. Haj6s Anna, bocsárlapujtöi lakosok eUen irányuH. Az örs nevezetteket gyilkosságért elfogta és a salgótarjáni kir. járásbíróságnak átadta. , A vizsgálat lefolytatása után, mivel nevezettek tagadásban voltak és ellenük sem személyi, sem tárgyi bizonyíték nem volt, a ihalassagyarmati kir. törvényszék felmentette őket s így a gyilkossági eset az örsöna kiderítetlenek közé került. Amidőn az 1934" évi április hó 26-án a karancskeszi örsön mint ideigI'81nes szakaszparancsnok eilső alkalommal az örs meglepése végett megjelentem, az ö,r sön a kiderítetlen eseteikl foga.Imazvá.nyait átvizsgáltrum, arra a meggyőződésre jutottam, hogy a .gyilkosságot másnak nem állott érdekében etkövetni, mint Héver Mártonnak, 'a törvénytelen gyermek atyjámak. Ebből kid'olYÓllag az els ete,t minden alkalommal pótnYOllllJozás tárgyává tettem, de, mivel nekem sem sikerült ,a gyanusított ellen sem tárgyi, sem személyli bizonyítéküt heszereznem, így csupán arra törekeiClJh ettem, hogy abeismerést megszerezzem. Ezért - 19ye'keztem vele töb bször találkozni. Nyolc esetben az utcán találkoztam is vele és a gyilkosságot nem is említve, beszélgettem vele, mik,özben viselkedésIét figyeltem. Hevér Márton a vele történt talátkozásaimkor minden alkalommal igen meglepődött és izgatott, . nyug'ta,l an voJt éig, ha cSlaik tehette, messúről ellmTÜU, hogy velem ne találkozzék. Két esetben sikerült is neki engem elkerülni, mert mikor az utcán meg1átOtlt, visszafordult és bement ,a nem messze ~evő lakására. E gyanus viselkedése; nemkülönhen a puhatolásaJim során történt ama megállapításom, hogy Hevér Márton szülei nagyon e.llenezték, hogy Berecz Borbálát, a tőle megesett nőt tfelség.ül vegye és ebből kifolyólag nemcsak ők, hanem a rokonsága

484

t.

1940 július 15.

CSENDÖRSÉGI LAPOK

is állandóan szemreitányásokat tettek neki és hangoztatták, hogy most már amije van, ait mind a nőnek fizetheti gyermektartásra, gyanumat megerő­ sítették. Hevér a családja folytonos szemrehányásai miatt annyira elkeseredett, hogy annakidején öngyilkossággal is fenyegetőzött. A puhatolás során sikerült továhbá még azt is megállapítanom, hogy Hevér Márton akkor, mikor gyermektartásra ítélték, már másik .gazdag és hozzávaló leánynak udvarol, kit szülei is szívesen vettek. Mikor a gyermeket lábalól eltette és sikerült tisztázni magát az ügyből kifolyólag, a leányt fele~ ségül is vette. 1936. évi április hó 17-00, a karancskes!ZÍ örs meglepése alkalmá"\éal Holló János csendőrrel a fenti adatok alapján a gyilkossági esetet ismét pótnyomozás t.árgyává tettem. Április 18-án, 7 órakor He~ vér Mártont a községházára hívattam, hol az esetre ,"onatkozólag most már részletesen kikérdeztem. Először tagadott, de a vele slZemben történt határozott fellépésem, nemkiUönben az előtte feltárt gya , nús körülmények hatása alatt annyira megtö.rt, hogy sírva fakadt és a cselekméJny elkövetését az alábbiak szerint töredelmesen beismerte. 1932. évi június hó 13-án Berecz Borbála bocsárlapújtői lakos hajadonnak tőle törvénytelen fiúgyermeke született. A gyermek anyja őt, mivel ferleségül venni nem volt hajlandó, beperelte és így a salgótarjáni kir. járásbíróság havi 12 pengő gyermektartásra és 200 pengő egyéb költségek megtéJ:íl.ésére ítélte. Ez és az édesanyjának, nemkülönben ,a rokonainak az állandó korholása annyira elkeserítette, hogy elhatározta, hogya gyeTmeket elteszi lábalól. Ezt többször meg is kísérelte, de nem 't udta végrehajtani. 1932. évi novembeT 9-én egBsz nap azon gondollmzott, hogy a gyerméket akármilyen módon, d~ elteszi lábalól. Aznap 18-19 6ra közötti időben végre is hajtotta a csell'e kményt úgy, hogy a kertj ükön keresztülvezető iparvá~ányú kisvasúton elment BuI;ecz Borbála lakására. A lakásra érve, bement a konyhába, hol az öthónapos gyermeket bepólyálva találta az ajtó mellett levő gyermekágyon. Mi"el a konyhában és kint nem látott setLkit, így a gyermeket pólyástól együtt felvette és a közvetlen a lak.áJs előtt 3 méter távolságra levő kútba dobta, majd ugyanazon úton, melyen oda ment, futva távozott. Útközben senkivel sem találkozott· (a távolság a lakásuktól kb. 4-500 méter). A cselekmény elkövetése kb. 8-10 percet vott igémybe. Senki őt fel mern brujtotta és rajtakívül mindezideig a oselekméJnyOOek elköv'etéséről senkim ek nem voJt tudomása. Hevér, Mártont a gyilkosságért elfogiam és 1936. évi április hó 19-én a karancskeszi örs egyik járőrével a balassagy.armati kir. ügyészségnek átadtam. Nevezettet a balassagyarmati kir. törvémys~k 1936. évi június hó 27-én a gyilkosságért 8 évifegyházra. ítél te.

""

A kiderítetlem bűncseleU~mények myomozásához S'ZIOTgalom és kitartás kell. Megfigyelés és az esetmek állandó fe
megnyugszik az idők multával. N em tud azonban megnyugodni, ha a tettest valami folyton eiIIJlékez.teti a borzalmas bűnre, de ennek várható következményeire is. A gyilkos i tt sem tudott megnyugodni, mert látta, hogy cselekményéről a csendőrség nem felejtkezett meg, ellenkezőleg, folyton bolygat ja, foglalkozik vele. A szakaszparancsnok minden beszélgetése felélesztette, ,s erkentette a le,l kiismeretet. A gyilkos állandó nyugtalanságban, rettegésben élt. Ez azután felőrölte a tagadásra irányjtott akaratát és a végén a súlyos lelki tehertől abeismeréssel igyekezett sz,a badulni.

l-HALOTTAINK I Nyugállományú bajtársaink közül meghaltak: Jakab Lajos üszthelyettes (VI. ker.), 19051933-ig szolgált, Kárpáti Sámuel tiszthelyettes (I. ker.), 1896 -1922-ig szolgál t, . Kiss István törzsőrmester (VII. ker.), 19131919-ig és 1922-1932-ig szolgált, Simon Gyula törzsőrmester (V. ker.), 19121924-ig szolgált a testületben. Kegyelettel őrizzük emléküket!

HIREK . Dicséretek. A m. kir. csendőrség felügyelője dicsérő ok· irat/al látta el TurcsánYi Mihály péCSi IV. csendőrkerűletbeli tiszthelyette,st, mert mint nyomozó alosztálybeli alcsoportvezetií, egy nagyobbszabású lopási esetet fáradhatatlan odaadással és szakértelemmel derített ki, egy pénzhamisít!Íisi eset kiderítésénél pedi,g igen eredményesen működött közre azzal, hogy az adatokat kimagasló kötelességtudással és leleményességgel kutatta fel. A székesfehérvári II. csendőrkerület parancsnoka Lepsényi János őrmestert és SolymOSi Mihály csendőrt, mert 1939 november és december havában Esztergom környékén történt sorozatos betöréses lopásokat, a tudomásvételt követő rövid időn belül eredményesen kinyomozták és a tetteseket a'7. igazságszolgáltatás kezére juttatták; Sáfár Ferenc és Fehér P ál csendőröket, mert 1940 február 13'- án a nagy hóvihar miatt elakadt vonatközle,k edPs folytán, Esztergomból a környező kör.ségekbe gyalog hazatérő, s a hidegben kimerült és megfagyás veszélyének kitett több iskolásgyermeket különböző útvonalakon önfeláldozó szolgálatteljesítés közben felkutatott, elhelyezpsiiket é,s gondoz ii sukat biztosította - kerületi nyilvános dicsérő e li .~merPsben részesítette. A pécsi IV. kerület parancsnoka Csizmadia ' József őr­ mestert, aki 19 rendbeli fol.ytatóla!!:osan elkövetett villabetörést, majd pedig egy pénzhamisítást fáradhatatlan oda-

1940 július 15.

485

CSENDöRSÉGI LAPOK

adással és filz,aJkértelemmel lefolytatott nyomozással kiderített és a tetteseket az igazságszolgáltatás kezére j uttatta, okil'atilag; Pes I stván tiszthelyettest, aki 19 rendbeli folytatólagosan elkövetett villab etörés kiderítésében a tettesek elfogúsánál és a bünjelek biztosítás ánál igen nagy szorgalommal, leleményességgel és igen eredményesen működött közre, nyilvánosan m egdicsérte. A miskolci VII. kerület paJ'lancnoka Polgár I stván törzsőrmestert, a magyar Felvidék vissz&CSlatolásával kapcsolatban a m. kir. csendőrség kötelékében - különleges viszonyok között, buzgó odwadással tel jesített hasznos szolgálataiért, okiratilag megdicserte. DíszérfaD. odaitélése. A m. kir. honvédelmi miniszter úr a budapesti I . csendőrkerület állományába tartozó Győrfi Aron BZV. alhadnagy, Gálos Sánuor szv. alhadnagy, Orosz Mihály 8ZV. tiszthelyettes, lliidnai Sándor SlV . alhadnagy, Szigeti Gyorgy és Bercsényi Arpád szv. tiszthelyettes, E lek Sándor J. és Bogár Ferenc szv. alhaduagy, Erőss Imre alhadnagy, Török J)ávid tiszthelyettes, Varga Kálmán és Kóréh Ferenc alhadnagy; a szekesfehérvári ll. esendő, kerület állományába tartozó Kossa Géza szv. ,a lhadn.agy, Farkas György 1., palIag Károly, Kövi Pál és Pethő Lajos alhadnagy; a szombathelyi Ill. csendő r kerület állományába tartozó Tóth Mihály alhadnagy; a miskolci VII. csendőrkerü l p.t állományába tartozó Csordás András il'. alhadnagy, Balogh József IL, Orbán József, Dénes József, Berecz Mihály szv. alhadnagy, Szabó Lajos alhadnagy és E:zéni János szv. tiszthelyett.es reszére a 35 évi hű szolgálatokért a Diszérmet odaítélte. A hatláron tuli események. Folyó hó 6-án 15 órakor a penészleki határban levő H.áta tanya közelében a 77., 78., 79. szamú román piketről a granicsárok 4 főből <álló szénát kaszaló magyar határvadászokra gol yószóróval, géppuskaval és puskával reá lőttek. A határvadászok a penészleki határv{l.dászok segítségével a granicsál'okkal a harcot felvették. A penészleki határvadászok a nyírbélteki csendőr örs segítsé·g ét kérték, mire a nyírbélteki csendőr örs 6 fővel a helyszínre kivonult. A megérkezéskor a határvadászokkal együtt a tüzelést a románok ellen felvették. A tüzelés folytán a románok a határtól mintegy 800-1000 méter távolságra visszavonultak, mire a magyar részről a tüzelés be lett szüntetve. A románok részéről kb. ~ halott, a magyar részről seb
~dó-né

Határs értés. J únius 30-án a V isk k özséghez ,tartozó Mic6völgyben levő határVIadász álló őrségre a r ománok rálövö döztek. A határőrség a tüzet viszonoz ta. Lövöldözés fol ytán a határőrség részéről sebesülés nem történt. Az ügyet k ivizsgálták. Fegyverhasznála t . A balassagyarmati örs ál~ományába ' tartozó Imre I stván csendőr j árőrve z ető és T örök Antal prb. csendőr bő l állott j árőr jún. 23-án K anyó J ózsef és neje, őr­ halmi lakosok ellen nyomozás közben - mert ellenszegültek - szuronyfegyvert használt. Úgy K anyó, mint felesége könnyebb sérülést szenved tek. Járőr kórházba szálIításukról gondoskodott. A kórh ázból orvosi kezelés u tán nevezetteket el bocsátották. A sándorfalvai örs állományába tartozó KiS
ASZTALOS,

LAKATOS, VASSI ' RKEIET és REDÖHYGYARA

'II

BUDAPEST,X. BÁNYA-UTCA61 TJ:LFF O N:

11'1-()')1.

B ARO SS C:; ZÖVETS ~ G TA G JA.

fÉMÁRÚ- FEGYVER ÉS CÉPGYÁR RT. ITógépek olcsó- árban r é s z l e t f i z e t é s i feltételekkel

BUOAPEST,IX.,SOROKSARI-ÚT158.

PIRKNER és ZETTNER

Városi lerakata: V., gróf Tisza István-u. 10.

íRÓ és SZÁMOLÓGEP VEZERKEPVIöELETNEL

Gyá rt: sörétes és golyós vadászpuskáka t minden használatos öbnagyságban, gal ambl övő-, madHrászó-, cserkész-, levente- és ifjúsági puská kat , cé ll övő fegyvereket. ön védelmi- és cé ll öv ő pi s z t ol y ok a t , sö rétes vadász- és pisztoly töltényt. Mindezek kiilönféle ki vitel ben és k U l ső kiálUtásbHn, de egyaránt II legszabatosabb m pgmunkálással és a legkivál6bb anyagból kl'!szl1lnek.

a

legkedvezőbb

BUDAPEST, IV. MÁRIA VALERIA-UTCA 1. SZ. T E " E F O N: 1 8 2 • tS 9 7, 1 8 2 • 2 3 9.

Akkumulátorok

Szárazelemek minden célra

Sziklai é§ Társa B u d a p e s t, VII., Péterfy Sándor-utca 9. T'vbeBzélöt 135-143. A m. kir. BelOgyminlut6rlum R'dló'Uom.a, A m. kir Caendöra'g •• o!.IU\óJa.

I

I

Az utóbb, esztendök t e g n a g y o b b 6 P o r t e, e d m e n y e ' a EGYVF"GYA R kész i tm e nye i vel kapcsolatosak

r-

486

CSENDÖRSÉGILAPOK

káromlás közben azt kiabáltá,k , hogya jegyvÍzsgálókat leszúrják és mégis II-od osztályú kocsihan fognak uiazni. A két kubikus zls ebkésért a zsebbe nyúlt, mire a jegyvizsgálók megijedtek és a kb. 30-40 méter távolságr,a lévő járőrhöz menekültek. Járőr a vonathoz sietett és az akkorra már a III-ad osztályú va,s úti kocsi lépcsőjén álló két kubikus m u nk,á st a járőr a vonatról való leszállásria és igazolásra szólította fel, de a munkások úgy a leszállást, mint az igazolás teljesítését meg tagad ták, mire járőr a két gyanusítottat elfogta és azokat karjukmái fogva kényszerítő eszköz alkalmazásával a vonat lépcsőjérŐl leszállította, mil{özben Géczi illés a vasúti kocsiajtó ablakát könyökével betörte. Ez idő alatt Szórád szökést kísérelt meg, miért is j,árőr mindkét gyanúsítottat megbilincselte és hatóság elleni erőszak miatt ,a kecskeméti ügyészségnek átadta. Sem járőr, sem a munkások részéríjl sebesülés nem tört&nt. A munkások túlnyomó része ittas volt. Elsült a pisztoly. A lenti-i örsről a balatonfüredi örsre vezényelt Ujvári Ferenc csendőr június 28-án az örs laktanyában pisztoly takarítás közben a csesztregi örsről vezényelt Horváth Sáfndor IV. csendőrt hasbalőtte. Horváth 'csendőrt súlyos és életveszélyes, sérüléssel a veszprémi kórházba sz állították, hol sérülésébe folyó évi június 30-án belehalt. Csendőregyén megtámadása. A kőrösladányi örs állományába tartozó B. Nagy János próIJacsendőrt folyó évi június 29-én 24 óra tájban szolgálaton kívül Himmer János napszámos, kőrösladánYi loakos megtámad.ta, torkon ragadta, földhöz vágta, miközben az ille,tő eH en B. Nagy prb. csendőr 3 ízben kardfegyvert használt. Úgy B. Nagy prb. csendőr, mint támadó sérülése 8 napon alul gyógyuló. Himmert az örs elfogta és hatÓSági közege.Jleni erőszak miatt a gYUlai kir. iigyészségnek átadta_ Felrobbant gyutacs. Június 25-én a debreceni városli gŐ,z­ té,g lagyárba Kisterenyéről érkez eH egy vagón darabos szén ,k ir,a kás,a alk,a lmávalegy, .a szén közé került gyutacs felrobbant. A robbanás ereje cse,k ély vol.t, azonban a 's zétvágódott széndaooboktól a kirakást végző 3 munkás közül 2 megsérült. Az egyik munkás a saját Il ábán távozott, ,a másiJkat mentők szállították el. A mentők által ,e lszállított munká;s az ar,c án és szemén sérült meg ,a széndaraboktól.

A csendőrségi j uta lmazási alap ra felaj ánlott j u talékok. A budapesti I. kerületben : Enyedi Péter őrmester és v.arga Dezső csendőr 'e gyütt 98 f ., Kesz't lhelyi Józsed' csendőr 2 P 48 f ., Kovács Mihály őrmester 2 P 06 f., Németh Lajos 'ÍÖr,z sőrmester és Pásztó József őrmester együtt 4 P 96 f ., Fábián Pál 6l1meste:r 5 P, Gömö'r i János és Kel'e,k es Györ,g y csendőrö, k együtt 5 P; a székesfehérvári II. kerületben : Horváth Imre törzső'rmester és N agy Gyula cs.endőr egyenkint 4 P 97 f ., Beke L'a jo,s ől'llIleeDe,r és RózsaJhegyi Ferenc csendőr egyenkint 2 P 50 f., Molruár F ,e renc tö,rzsőrmester 9 P 86 f., Katona Lajos csendőr 2 P 48 f., Fekete Józserf csendőr 7 P 38. f ., VlázsonYi Vendel és Fekete Is1lván csendőrök egyenkint 50 f.; a szombathelYi III. kerületben!: KáJntor Is,tván II. törzsőrmester 3 P 68 f ., Kondákor Ferenc prb. csendőr 3 P 67 f ., Ho:rvátlh János IV. őmnester és Osás'bár Gá)bor csendőr

egy'e nkint 6 P 71 f ., Ker't ész Vilmos törzsőrmester és V árföldi Józsed' prb. csendőr egyenkint 7 P 45 f ., Malonsoki Vince tiszlt helyettes 4 P 96 f ., Tótlh János és LoVlas János törzsőrmester ek e,g yenkint 4 P 9f7 If., vitéz Rado!lIlJai IstváJn cs,endőr 24 P 80 f ., Papp ~erellJc tisztlhelye,ttes 14 P 88 i., Szőcs József ll. tiszthelyettes 24 P 64 f. ; a péCSi IV. kerüle,tbelYt : Piros Demeter tisztIhelyettes és B.akonyi József Ő1'­ meste'r egyenkint 9 P 94 f ., Katona Lajos és ScÍlpos Imre csendő, r,ök együtt 10 P, Bartalus János és Néime,1;h Ferenc III. csendőrök együtt 5 P, Molnár V,e ndel törzsőmnester és Kov:ács Antal csendőr együtt lt4 P 92 :t, Sándor J ,áJnos II. ,törzsőrmester és Horváth Géza csflILdőr egyÜ't t 24 P 80 f., Horvátlh Lajos II. törzsől'IIIl,ester és Sz·rubllidkai János prb. csendőr együtt 10 P, Dobos István tiszthelyettes és Szilágyi Ferenc prb. cs'endőr együtt 17 P 41 :e., Györ,g y János II. őrmes­ ter és Nagy József VII. csend'őr együtt 14 P 92 f., Ikerv;ári Sándor törzsőrmester és Hernel István prb. csendőr együtt 10 P; a szegedi B. kerületben: Várnagy István törzsőrmester és Sza'bó A:ntal ceendőr együtt 19 P 88 f ., Pénzes Józls ef tiszthely'ettes és Simon Menyhért 'ő'l'mester együtt 5 P; a debreceni V I . kerületben: Engi Antal csendőr és Süli János prb. csendőr együ,tt 6 P 21., Tösma,g i János törzső:rmester és Osabai György csendőr egyÜtt 9 P 94 f., Petes István töl"Z8'őrmester és Földi Gyula prlb. cs,e nd6r együ·Q"ndőr és Dudás F 'IIDenc prb. csendőr e,g yütt 10 P , Máté Sándor törzsőrmester és Halogfu István csendŐr együtt 5 P, Zay Ká.roly törzsIőrmester és Németlh János csendőr együtt 14 P 92 f., Irinyi András törzs·ő'l1IDester és Tenke Illme őr­ me's ter e'gyütt l P 6,6 f.; a kassai VIII. kerületben: M'i klós AntaI törzsőrme,ster és Fekete Józsed' ,csendőr együtt 15 P, Bajó Lajos törz,sőrtIllester, Tokodi Lajos és Hidvégi Sáilldor csendőr együtt 6,8 f., 'tettenérŐoi és tfeUelemtési jutaMJrlban ré· sZlBsültek. A jutalékot vaLamennyien felajáI!!lották a csendőr­ ségi jutalmaz1ási alapra. A tfelajánlott összeg,eket a honvárlelmi minisz,ter úr elfo'g adta. A Horth y M ik lós Nemzeti Rep ülő A l ap támogatásával szerkesztett 'repülésügyi folyóirat, a Magyar Szárnyak júliusi új száma ismét a szokott bő tartalommal jelent meg. A Bzé-

MEZ HIMZÖFONALAK SELYEMFÉNYOEK ÉS KIV ÁLOAN SZINTARTOAK!

Mez-Cameza Mez-Meridian Mez-Gyöngyfonal Mez...:.Horgol6

Kisörssy Aladár

II

vA

accumuló torok autóhoz, ródióhoz. P&RTRIX szórazelemek I e r a k a t a. B O S C H autóvillamos berendezések jovltósa .

A T A

B U D A P E S T, IX., L6nyaI-utca 7.

Sport

lel s ze relé sek s z akUzlete

~

i \

f

~~~t:.~_1941

felftn ts fiuilltilumt kábel- . SOdrOnu- ts sOdrongköttlQUár rt. Dowden l ékpöszmók éS s p iróllSOk.

DUdöpesf. XI. Dudölohi-ot fiO. sz.

1940 július 15.

Gyá

r t ja

MEZR·T.

~

~

t ~

BUDAPEST NAGYATÁD

CSENDORSÉGILAPOK

1940 július 15.

pen illusztrált folyóirat vezető helyen emlékezik meg a Kormányzó Úr tiszteletére rendezett légi felvonulásl'ól, majd a szokásos repülőkrónika, gépismertetés, műszaki, ifjú repülő i és regényrovat mellett érdekes még Bisits Tibur repülőőrnagy beszámolója a nyugati háborúról, Jánosy István főszerkesztő ismertetése az olasz légiflottáról, Sebosics László cikke a nemzetközi hírirodák "vadkacsá I ról", Pl'ugberger főmérnök ismertetése a folyadékhiítÓ<;I;lS trlö+orok fejlődéséről. A lap hozza e számaitól kezdve, mint hi vatalos lap, a Magyar Aero Szövetsé,u közleményeil ,t>. A nagy ter~edelmű lap ára 60 fillér. Mindenütt kapható. Mutatványszúmot a kiadóhivatal (üllői-út 12) kívánatra ingyen küld. Csendőrség i Közlöny 14. szám. Szabátyrendeletek. Az ország faszükségletének biztosítása. Cukorfejadag kiegészítése szükségességének orvosi igazolása. A közúti közlekedésrendéBzeti szabályzat némely rendelJkezésének értelmezése tár'g yában kiadott rendelet egyes rentdelkezéseinek módosítása. Szerelvényi, lószerelvényi cikkek és ágyneműek központi nyilvá'lltartása. Ágyneműek, szereivényi és tömegbeli cikkek Belejtitésének újbóli B:DabMyozása. Bal.atonmenti fürdőszolgálat megkezdése 1940. évben. Harlká·nyi fürdőkülönítmény működésének megkezdése. Öltözeti módosításO'k a csendőrtisz·tek öltözetében. A honvédelemről szóló 1939:II. t .-c. végrehajtására vonatkozó utasítás III. Rész 3. Cím kivonata. Kesztyű viselésének szubályozása a nyári idős:Dakban. Cukor forgalmának és fogyasztásának szabályozása. Gázvédelmi és légoltalmi eszközök elő­ áHításá'n k szabályozása. Gyapjú forgalmának korlátozáStR. Ki tud rólaf Baumwnn Ferencet. aki 1890/92. év'ben Krassószörénymegye Rudabányán született és a m. kir. csendőrségnél teljesített 'Szolgálatot, keresi Pink6 Rólbert, Miskolc, Csillag-u. 3. alatti lakos.

SZEM.€LYI HIREK. Előléptek őrmesterré:

a péCSi IV. kerületben: vitéz Csepregi IstváaJ. és Kálmán József V. csendőrök. Véglegesítették a budapesti I. kerületben: Molnár Józs'~, Urbán Adorján, KÓlmár József, Pintér István L, Szabó Miklós, Kovács M. Lajos, Csonka József, Pető Ferenc, Béres József. vitéz Gartai Ernő, Sólyom István, Biczó József, Várszegi József, Laposa Géza, Kőpataki Bálint, Szalontai J ózsed', Kelemen Sándor, Kóbor József, Károly István L, Menyhárt János, Kerek János. Kálmán Győ~ő, Vizi Káilllnán, Finta Bene~ek. Koltai lmre. Gombás Istvám, Hős Károly, Selmeczi Lajos, Rátkai László, Mentes Sándor, Bognár Gyula, Sági Sándor, B!edők Dénes. Kecskés Jónsef, Tóbh Károly L, Zatykó Károly, Békefi Imre, Ivanics Sándor, Kovács György, Boda Ferenc, Bujtor Ferenc. Rosta József, Jakab Gyula, Targya Ferenc, Lelkes Józsof, HorvátJh Lás:m.ó I .. Kuti Domokos, Dezső Béla, KJenyár János; a szegedi V. kerületben: Vass Mihály. Gálosi István, Bánszegi István, Nagy Sándor, Dolmány Mihály, Mágori Sámuel, V. Szabó Lajos, v.arju László. Várszegi Lajos, Béres Lajos, Nyikor Lajos, Józsa JáDOS, Tóth János, Tóth József, Ádás:/i István, Altordai Lás:zJló, Bare.th János, Gyuris Ferenc, Molnár Imre, Pató Mihály, Répás Gáspár, Szilágyi István, SzillÍlgyIi József, K . Szűcs Sándor, Onooi János, Czirok István. Plá.nfai J~ajos, Farkas Imre, Slmpér Kilimán, KristO'! Lados, Kadarkuti Sándor, B. KOVíács István, Milai István, Veisz János, Ádám Mihály, Molnár János I., Széles Mi'hály, Abafalvi József, Báufalvi Béla. Kerepesi József. KeLomen Sándor, Sárai Pál, K . Koyács Sándor. Karé!os SáIIldor, Kovács Lajos, H. H egedü'S Mátyás. Lévai Ferenc, Budinszki János, Herczeg Imre, Hugyec György, Oláh J ,á nos, Molnár György, Sárai Szabó Károly, J uhász István, Szóró János, Varga Ádám, Markot István, Nyikos JÓ:zJSef, PetJhő József m .. Kajdi Sándor; a miskolci VII. kerületben: vitéz Rimaszécsi Ba'r nabás, Körtési Ferenc, Nagy Sándor, Révész Gábor, Rátkai Sánc:!or, vitéz KaMkó József,

Elöléptetéséhez ...gratulálunk!

T o vábbi g yors Al ~ r eh alad á st é s e r edmé nyes munkát kívánunk Ö nnek , amely b e n IDe/Zbízható hG.séges m unkatársa les z O nnek Co n t in pnta l ir ó gépünk. melyet m ér spk eltfln S Z It bott. ked vezm énye" á rban, kényelmes r észletfizetésre i s m egvá.sárolhat.

GOY és KOVALSZKY Buda.pest,

v ..

N lí.dnr-utca 11.

487

MIÉRT választja a legtöbb vevö a

CONTI

E TAL

hordozható (p or t a bI e) irógépet?

MERT: megbizható és elpusztíthatatlan ; nemes ~ pótanyag októl mentes acélból készült alkatrészeit gondos munkáskezek alkotják t ö kéI et es géppé;nemcsak ujkorában Ir szépen, de Irása hosszú esztendők erös használata után is tiszta és egyenletes. Járása halk. MEGSEM DRAGABB, amellett igen kedvezö részletfizetésre is kapható. ARA SZIGOROAN SZABOTT!

Kapható igen sok megbizható i róg é p k e r e s k e d ö n é l és a magyarországi vezérképviseletnél :

GOY ÉS KOVALSZKY Budapest , V. , Nádor-utca ll. sz.

CSENDORSÉGILAPOK

4fl8

1940 július 15.

Kereszturi Bertalan, Vanus József, J ,a osman József, Gulyás Bertalan, Juhász József; a kassai VIII. kerületben: Erdei György, Lázár János, B'ojtos-Szabó Mátyás, Ivanics Pál, Molnár Béla, ]1enyves Mihály, NáJzon János és Szilágyi László próbacsendőrt a próbaszolgálati idő letöltése után. Házas8ágot kötöttek. Fekete László II. százados Szilcz Agnes úrhölggyel Körmenden; továbbá a budapesti I. kerületben: Révész János tiszthelyettes Szedlaesek Ilonával Dombóváron, Horváth Gábor II. tiszthelyettes Orosz Juliannával Dömsödön, Bak Józs ef őrmester Hatvani Máriával Nagykőrösön; a pécsi IV. kerületben: Patinai István örmesUlr Sebők Piroskával B:atvanban, Varga Gyula őrmester Papp Soroltával Hetsen, Ladi Ferenc tiszthelyettes Tóth Erzsébettel Kálmáncsán; a szegedi V. kerületben: Kemény Márton tiszthelyeLUls Csernák Máriával Mezöberényben, Orosz János törzsőrmester Gutai Matilddal Kecelen, Laskai Mihály törzsőrmester Vineze Máriával Soltvadkerten, Utasi László tiRzthelycttes Vági Rozáliával Sándorfalván, Farlcas György törzsőrmester Csesznegi Krisztinával Jánoshalmán, Szabados Sándor II. őrmester Maczkó Máriával Bácsbokodon; a debreceni VI. kerületben: lIlaklári Mihály törzsőrmester Hegedüs Emmával Püspökladányban; a miskolci VII. kerületben: Solymosi András őrmester Vass Annával Nyékládházán; a kassai VIII. kerületben: Békefi József tör:ltsőrmester v. Budai Ilonával Felsőapsán, Németh Sándor őrmester Biezó Ilona Jolánnal Királyházán. Született a budoappsti r. kerületben: Házi Pál tiszthelyettes feleségének Piroska Margit Magdolna leánya; a szombathelyi III. kerületben: Papp István I. törzsőrmester feleségének László István fia; a szegedi V. 'kerületben: Kovács Sándor ITI. őrmpster feleségének Mária Ilona leány,a , Nagy Ernő törzs6rmcster feleségének Terézia Rózsa Julianna Ilona leánya, Kiss Sándor tiszthelyettN! feleségének Sándor János fia, Kutasi Imre törzsőrmester feleségének Katalin leánya; a kassai VIII. kerületben: Lantos István tiszthelyettes feleségének Éva Mária leánya, DarvaJS Sándor tiszthelyettes feleségének Sándor István András fia, Orbán Lajos tiszthelyettes feleségének Lajos József fia, H nrmati Károly törzsörmester feleségének Ferenc fia, Balogh Géza törzsőrmester feleségének Géza fia, Vat-nagy Imre II. törzsőrmester feleségének Imre fia, Kővári Ferenc tiszthelyettes feleségének Éva Szilvia leánya. Halálozás. Marsi Tamás meghalt.

törzsőrmester

felesége Derecslk:én

sZ É K E S • ZALKA LAJOS EGYENRUHÁZAT SZÉKESFEHÉRVÁR, Szinh6z épület. FELSZERELÉSI CIKKEK - T E L E F O N S Z AM: 8-12,U R I S Z A B Ó S Á G A magyar kir61yi csendőrség tagjainak k e d v e z ő f i z e t é s i f e I t é t e I e k.

S:er'kes:löi Ü;zene1e'k. KözJeményt nemcsak a csendlJrség tagjaitól, hanem bár. kitől elfogadunk, de tizenöt gép- vagy kéz'rásOB hasábnál hosszabbat cS?k előzetes megeg1/ezéB után. - A közlt>mények fogalmazási átcsiszolásának és - ha szükséges - tartalmi módositásánalr, valamint a törlés és a kiegészítés jogát fenntartjtIk magunknak. A kéziratot kérJük a papirlapnak csak eg1/ik oldalára é. félhascibosan lehetőleg 'rógéppel írni. Olvashatatlan, vag1/ névfelen kéziraltal nem foglalkozunk. Kéziratolr sorsóról szerkesztői üzenetben adunk választ és csak akkor ' küldünk vissza kézirafot, ha a szerző megcimzett és válaszbél1/eggel ellátott borUélrot mellékel ahhoz. A megjelent közleménlleket tiszteletdíjban ' részesítjük. Fénykppfelvételek beküldése alkalmával csatolni kell a felvétel készítlJjének nyilatkozatát arról, hog1/ a felvételek közléséhez - a szokásos tiszteletdíj ellenében - hozzájárul. A megjelent közleményekre, fényképekre, rajzokra tulajdonJogunkat fenntart juk, azokat tehát beleegyezésünk nélkül nem szabad másutt közölni, Sem pedig utánnyomatni. Közlemények kUlönlenyomatalt a nyomda a velünk kötött elkészUeni.

szerződésben megjelölt árszabás szerint köteles

MInden hozzánk intézett levélre a szerkesztői Dz!'nl'tekbeD válaszolunk, jellge alatt. Jeligéül legcélszenlbb kisebb helyséIJ nevét, vag1/ ötjegyiJ számot választani. Aki Jeligét nem jelöl meg. annak neve kezdlJbetiJi és állomáshel1/e megjelölése alatt válaszolunk.

EH ÉR

v .A R:

REGéNYI óra REGéNYI ékszer REGéNYI javltás'MEGB i ZHAT ó I Alpakka evöeszközök és ajándéktárgyak.

K e d ve" ö fiz e t é si t e I t é t e I ek.

KERESZTÉNY CÉGI

Diva.tárukat, szövetet, vásznat, női és gyermekkabátokat, szönyeget és függönyt

SZÉKESFEHÉRVAR, Kossu\h-u. 2.

OfiK IfSI,tRfK (tanti s

zi kI Sf8bir váI. Kiloly király-tér 2. Yásároljunk. Szl'tbott árak Kedvező fizetési feltételek. Ala.pitási év 1843.

B

u,

T O R T

a legegys.erflbbtöl a különleges kiviteiig mflbútor as"talosmester bútoresarnokából v fl. s fl. r o I II n k S z é k e 8 I e h é r v á r, SzinM. épfilet A m. kir. C1!endörség tagjainak kedve"6 fl"etési feltételek Méltány08 árak% Kiváló munka % Mi

FEKETE VILMOS

(f-énlJkipéue1i eik kek SZÉKESFEHÉRVÁR, KO SS UTH-U. 8. Megbizható keresztény cég. A m. kir. esendOriég tagjainak kedve"ö fizetési teltételeIt.

és minden drogériai áru

A L B A drogérléban SZÉKESFEBÉRVÁR.

CSENDtiRSltOI LAPOK

1940 július 15.

Magánl evelet nem íru nk, akkor sem, h a a b ekül dő válasz· bélyeget rrteUékel. Közérdekű kérdésekre nem szerkesztői üzenetben, hanem a C!lt'udörlexlkon rovatban felelünk. Minden levelet teljes névvel és rendfokozattal alá kell irni és az állomáshelyei is fel /cell tüntetni. Hozzánk intézett le'velet sZ(Jlgutati útra nt:m terel'Üuk és azok t u rtalma, vagy beküldőinek ktléte felől senkinek sem adunk felvilagosttast. Előlizetést csa'k a csendőrség nyugullo'munyú tagjuitól, továbbd a honvédség és a m. kir. relllJőrseg, a bíróliu g ok, igazságügyi és közigazgatási hatóságok tényleges és uJ/ug· átlo1ftllnJ/ú tagjaitÓL fogadunk el, más/ól n em. h:lőfizt: t ési díj a rtyugátlománJ/ ú csendőrtisztek, valamint a h onved lié g , rend· őrség, bírósúgok, i gazsá güg'lli és közigazga tási ha/ósa g ok téttylt:ges és nyugallomunJlIÁ ta g jai relizere evi 12 p en g ő, a nyugutlomártJlIÁ csendőrte g etl'llse g részére pedig évi /I p engő. L egkisebb előfizetési idő: letev. A nyugáltomány 'Ú cSt.:nd or· le g enl/ség az etőfize t ési dí j at negyed évi 2 pe ltgós Teszletekb en is fiZeth et i. A pénzküldem én y eket kér j ük a Cs en dőrség i L apok 25.342,zámú pos/atakarekpenztári csekkszámlu j ára be/ize/tli. Cim V'áltozását m indenki m a ga kötelell velünk kö zöl n i, kérj ük, hogy ezt a borítÓlap il. és 4. oldalá n n y omatoU l evelezőlapon tegyék.

- .•. -

Rába. A folyó évi június hó 18-i ünnepi 6zámunkból még van néhány példányunk. A címlapról külön fény. képünk nincs, tegyék keretbe a címlapot. A laPt árát nem kérjük, de szeretnénk, ha ellenérték fejében 1-1 pengőt a Vörös Kereszt céljaira befizetnének. M. J., Kiskun dorozsma. Köszönjük az erdélyi viszonyokról küldöt leírást. Elé'g közismert dolgok, helyet nem BZoríthatunk ennek a lapban, nemsokára úgyis I.áitni fogjuk. T. B., Kenderes. A feljelenté,s áttekinthetőbb, ha a címszavakat aláhúzzák. Ezért ,ez 'w helyes. 11.921. 1. Megfelel. 2. A zárócsapót a .. Tüzelj!"-re kell kinyitni. így mondja ezt az E.·alap. 91. pontja. 3. Az E-alap 618. és 619. pontja harcalakzatban tüzelő rajra vonatkozik. "N. örs. Tüzet 's züntess!" helyte,l en paI'ancs, mert az örs nem zártrend. Ehe~yett ..N. raj! " meglszólítás a helyes. Zárt· rendben a csendőrök nem kiáltj ák tovább egymásnak a "Tüzet szüntess!" parancsot. Úgy látjuk, hogy igen járatlMl

-

489

ezekben a dolgokban. Forduljon idősebb bajtársaihoz, de ha figyelmesen tanulmányozza a szabályt - mint ahogyan arra szükség van, - maga is rájön mindenre. 4. Olvassa el lapunk ezévi ll. számának 387. oldaJ.án "Többeknek" jeligés üzene· tünket. 5. Ez a mai időkben bizonytalan. Vitás. Olvas,s a el folyó évi 12. számunk 422. oldalán .. Ve' zénylés", 1939. évfolyamunk 172. oldalán .. F . M. őrm., K. Vajda", a 427. oldalon "Igazság" és a 725. oldalon "Thymusz" jeligés üzenetünket. Ezekből tájékozódhatik a napibetétnek 20 százalékkal való felemelten fizetése és a napibetét vissza· fizetése kérdésében. ' Fsz. tanfolyam. Előléptetés szempontjából acsapatszol. gálatot teljesítők megelőzik a szakszolgálatosokat. Ennek az a magyarázata, hogy a csapátszolgálatot végzők vállain nyugszik a legnagyobb teher és felel ő sség. Ezek viselik l/l külszolgMattal járó fáradalmakat, aminek alávetik egész· ségüket, testi épségüket s ha a helyzet úgy hozza, az életü· ket is. A velük szemben támaS1;tott követelmény a legna· gyobb és a legáltalánosabb. A Bzakszolgálatosak - amint azt az elnevezé,s is mutatja - csak egy bizonyos szakban dolo goznak s ha sok törŐdéssel, gonddal és felelősséggel jár az is, mégsem a csapatszolgálatos terhes munkája az. 1l:rtékes és szép a szakszoIgálaws munkája is. A nagy gépezet nélkülözhete't1en kerel,e ő is, de a l egn'a gyobb kopásnak mégis csak ,a külszolgálatos van kitéve. Ezt méltán;volja az előlép­ tetési szabály s ezt tudtiik bizony,á ra Önök is, 'a mikor a fegyverszaki tanfolyamra jelentkeztek. Ebben s ér elem nincs 's épp 'e zért orvoslást sem kérhetnek'. Szurony . Rokkant és beteg tiszte:k részére orvosi bizo· nyítvány alapján a csapatparancsnokság oldalfegyver nél· kül való megjelenésre vagy szurony, esetleg bot viselésére ad engedélyt. (Öltözeti táblázQ,t VII. rész és Szolg. Szab. r. Rész. 330/13. pont.) A kengyellel ellátott altiszti szuronyra arany tiszti k<ardbojtot kell kötni. (A-26., 3. Függelék, 21. pont.) Duna. A Cs--20. Határozv,á nyok lOG/ d. alpont ja értelmé· ben a külszolgálatból bevonul ó járőr részére csak akkor kell étkezést készíteni, ha a bevonulása az étkezési időt kö· vető két órán belül várható. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a j,árőr részére is elké,s zítikaz ebédet, vagy vacsorát s azt elteszik bevonulá&áig. Ha étkezést nem készítettek a részére, mert a bevonul ása bizonytalan időre, vagy étkezési időtől számítva két órán túl várható, ilyenkor rögtönzött étellel kell ellátni bevonulása esetén. Ter mészetesen a rögtönzött

T ANOGASD

· VE MAGYA R SIEMENS SCHUCKERT MU

KVillamOSSá9j Részvénytársaság

-

11-3J1JM.,.s{jJt

,

-

-

Budapést, V!., 1 eréz-krt. 36: Tél.: 120-739

paplrárú, papírzacskó és szeti paplrárúk gyára

gyógyszeré.

Budapest, VI., Ó·utca 37. Tel.: 129-748

~~

OSKERESZTt:NY CIOG, HONVIOD KINCSTÁRI SZALLlrO ,

TAKARÉKTÜZHELYEK

MESTERE

HADiROKKANT EMLIOKLAPOS FOHADNAGY

BUDAPEST, IX., OUOI-ÚT l09/c. ÜZEM: VIII., KOSZORÚ-U.1S. Tel. 13-88-44.

BOROSSJANOS AUTÖKAROSSZÉRIA ÜZEME

A L A P I TV A: 1918. EV B E N. T A V B ESH L O : 18-82-18. BUDAPEST, IX. ERKEL-UTCÁ 17/B. (lálvin·lérni!.) LUXUS ES ÁRu s zALLITO KAROSSZERIAK,

I1ZLlII DfHLAnIíO(SIIí tPlTtSE hJlrrrAsA

490

CSENDÖRSÉGI LAPOK

étel ,a latt n em keU rendes ebédet vagy vacsorát érteni. Egy karéj kenyér, egy pohár tejjel, vagy szalonna, ' tepertő, esetleg tea, szóval, ami a háznal van, meglfelel. Hiszen ,a járőr kint is evett. Amint m.ár mondtuk egyszer, a köz,g azdálkodás nem vendé'glő vagy kifőzde, hanem az örs beli család gazdálkodása. Külön igényekkel egyik osaládtag s em léphet fel s ha éjjel megy haza valamelyik, nem kívánhatja, hogy külön süssön-főzzön neki a gaz das,sz ony. ,senkinek sem törik .Je a keze, ha ilyenkor maga melegít magának valamilyen ételt, vagy v'á g kenyeret, ha éppen éhes s ·a következő étkezési időt túlságosan távolinak érzIi . Bác~r.ra. 1. A Kormányzó Úr Ö Főmél tósá,ga 20 éves országlás ának éVfo,r dulója alkalmából kibocsátott kegyelmi rendelkezés (5/1940. H . K-ben közzétett 10.244j eln. 13., 1940. sz, H. M. körrend.) a osenldőrség :tagjainak fegyelmi fenyíté sein~ is vonatko·z ik. Eszerint az 19'38. december 31-ig bez,árólag kisz,a bott fegyelmi fenyítéseket - kivéve a lefokozások,a t és elbocsáj tásokat - a b ü ntetési jegyzőkönyvből törölték. EnnélfOogv'a az Ön 1937-ben kiszabott fenyítéséot is. 2. HOogy joga v,a n-e egyik ör,s nek kérni a másiktól, hogy egy gyanúsHOottat őrizetbe vegyen és a megkereső örlSre kísé,r jen, a rra nincs utasítás . N·e m is kér ilyent egyik örs sem, ha embere van, hanem maga küld járőrt a gyallllJSltottért. Ha valamilyen oknál fogva a legénység h uzamOosabb időn át távOol van és sürgős esetről van szó, megkereshető az idegen örs is a ter.ületén tartózkodó gyanusítOo,t t ,e l ővezetésére . A közbiztOonsági szolgálat az életnek dOolgOozik, ha mindenre paragrafust ker,e sünk, lemar·a dunk.

Egervölgye. 1. Az A---f;7. Nősülési szabályzat 52. pontjának utolsó bekezdés e szerint csak akkor kérheti a régi soo1'szám megtartását, ha az új kérvény benyujtását nem a csendőr hibája idézte elő. A leírt esetben a ' csendőr határo.zatlan magatartása volt a háia's ság meghiusulásának ,a z oka, meg is fenyítették ezért. Igy a régi sOor,s zám meig tartását nem is kérheti. 2. Fogl,alkozási idő után ·a nagy ny,á ri meJegben kényelembe helyezkedheti1{ az örs legénysége is. Levetheti a zu bb Oonyt, papucsot is húzhat, de az örsön megjelenő panasz'osOokat, érd eklődőket így nem fOogadhatja. Másik kérdésére később válaszolunk.

1940 július 15.

Kar d. 1. BOonaparte NapOoleon régi előkelő pOolgári család sarja. Ajaccióban, Korzika szigetén született 1769-ben, atyja ügyvéd volt. 2. LOovasszolgálatban a kardkötőre ninoSi szükSég. Elvinni nem keU. Szolgálatba indulás előtt, amikOor a kardot a POolcos fegyver- és köpenyfogasról leakaszt juk, hogy anyeregre felmálházzuk, a kardkötőt üresen ugyanOoda és ugyanúgy tegyük vissza, ahol a karddal együtt volt.

K. I. Pusztamérges. Idej'e után kérheti, ha egyébként is megfelel. Olvassa el lapunk 1939. évfolyamának 137. Ooldalán "B alaton", 760. olda lán "Madár" és ,,99.999", valamint a 393. oldalán "A munka nemesít" j,eligés üzeneteinket.

B. B. Hmvhely-Kutas. A legközelebbi tiszti szemlén jelerntsék, hogy kérelmüket még nem intézték el. Virág. A vezénylési és vezényeltetési pótdíjak kérdése re'lldszés alatt áll. Ennek keretében a pOolgári ruhában vezényelt csendőrök pótdíj a is szabálYOozást )lyer. Felvilágosítás. 1. Elő l éptet é si ügyeikben - amint írtuk nem adunk felvilágosítwst, mert nincs módunk minden oldalról kellően megvilágítva látnunk akörülményeket. 2. A rendelet azt mondj a: ha az idő j árás megengedi, a fogJ.a!'kOozást .a sz,a badban kell megtal'tani. Szeles időben p·ersz·e nem lehet írásbeli munkát v égezni, ennélfogva ·e zt a szobában te's zi. Kassa. A Cs-20. HatárOozványok 14. pontja értelmében elvileg egy összegben kell befizetni a vagyonrészt. 'M ár ebhől is következik, hogy ra belépéskor fennálló he'l yzet ,az irányadó alkkOor is, h.a .a bslépő részletben fizet 8 oközb{m csökken vagy smelkedik a vagyOon. OlvaSSa el a mult s'z ámunk 455. Oolda.lán "HámOor" jelige .alatt :ffiözoÖlt üzenetünket is. R omán ia. OroszOországtól 44.442, Ausztriától 10.441, MagyarOországtól 102.787 négyzetkilOométer terület'e t :ffiapOott a "békeszerződés'ek" révén ROománia. J ó erkölcs. Fürdőhelyeken rendszerint szabályrendelet intézkedik afelől, hogy hol lehst megjelenni fürdőruhában. Általában csak a fürdő terülstén szabad. Országosan nincsen szabálYOozva ez a :ffiérdés. A lehetőség aZOonban mi'n denütt megvan arra, hogy .a csendőr .a z utca erkölcsét megvédje lllagukról megfeledkezett emberekke~ szemben. Aki a jóizl ést és szemérmet sértő öltözetben jeleni'k meg nyilvános helyen, az szükség esetén a közerkölcsiség v é delméről szóló r,e ndelet alapján fe ljelenthető. A rendőri hatóság intézkedik, hOogy bizOonyos

I I I I I I I I I FOTO-KINO

t2a~lmtt' nuurkák

~R-

BUDAPEST IVo, VÁROSHÁZ uA. rELEFON : 18-93- 1Q •

I I I l,I I I I I

FéNYKéPEZéSHEZ

MINDIG A LEGJOBB és LEGMEGBIZHAT6BB I

CSENDÖRSÉGILAPOK

1940 július 15.

Jterület·en kívül ne járjanak ,a fürd ő ző,k fürdőruháhan. Szem ,előtt kell tartanilll a csendőrnek azt, hogy a városi ember üdii:lni megy a vidékre s ezt teszi nyámn a ráérő vidéki em,b er is . .Az üdüléss el, nyar,a láss'a l ·e gyütt jár 111 kényelmes öltö.z et s ha ez az öltöz·e t kifejezetten nem szemérmetsértő, tilos az üdülők zaklatása. 39.315. Forduljon felvilágosításért a budapesti tankerületi ker., Sz·e ntkirály'i-u. 11) és ig.. Ajánlott levéire el e g endő bélyeget is mellékeljen.

fŐÍJgaz' g,atóhoz '(Budapest, VIII. iIllutassa be előző biwnyítv,á nyát

Balaton. Rövid ,közlésé ből úgy ítéljük meg, hogy az illető 'I1lIDaoposvári lakbérre jogosult. Mdnt nyugállományú honvéd .altisztnek, a: H. M. úl"hoz' kell benyujtani a kérvényét. Okmányt esa tol'lli llem kell. . Maros-Tisza.

491

tanya virágoskertje a laktanyában lakó valamennYi csendőr é , beleértve a családtagokat is, annak gondozása, rendbentartása e,g yformán kötelessége mindlllyájuknak, nem csup,á n a nőtleneknek! A 1aktanya csinossága, otthonossága mindenütt, főlkJént azonban községekben, ahol a csendőr élesen szemelőtt van, - nem egyéni tetszés vagy nemt~tszés dolga, hanem a testület érdeke. Aki ezt nem é rti, aki nem fogja ezt így fel, annak ezt meg kell mondani! Mindenütt van paranosnok, annak kell ezt megtennie. Harmad<szor azt mondjuk: akli n em tekinti magáénak is a lakrtanya virágoskert jét s nem vesz részt annak gondozásában, ,a z ne merészeljen onnan egyetlen sz,á l virágot elvenni, aj.ándékbaadni, mert ez - lopásI Negyedszer a",t mondjuk: sok furcsaságot . hallottunk már, de ily.et még nem! KÉZIRATOK. FÉNYK'tPEK.

Forduljon felviIágosításért a községi jegy-

Fényképpályázatunk állandó!

.zőhöz.

Arad. Az am házasságkötés esetén is m egtarthatj.a állását, de ezt be kell jelenteni a gazd,aosági hivatalnak. Az állásban lévő feleség lakJáspénzének cook a fe[ét kapja meg. A csendőr természetesen nem számíthat ,a rra, hogy ,s zolgálati beosztásánál figyelembe vegyék felesége szolglálat~ helyét, mert 111 b'eosztásnál elsősorban a s,z olgálati követelmény iránYladó. Férj, feleség különé~ése pedig ;nem élet, nem csendőrnek vlllló. Remény. A tnaglasabb havizsolt-fokozatba való besorolás
K. I. Szombathely. Részletes átnézés után nem találjuk közölhetőnek, mert hiányzan.ak belőle azok a részletek, melyek ,a tanulságot <szolgálnák. PI. kié volt hát és hogy [került a hely,s zínre a gyanusított kezdőbetűivel ellátott dohányt,árca; ha annyi bizonyíték volt ellene, mié rt bocsátotta mégia ,s zabadon az ügyészség; a valódi gyanusítottra n ézve ennyi bizonyíték sem volt, mégis elfogadta az ügyészség', stb. Szóval: tanuls·ágos nyomoz,ások leírásánál a kiderítést, a bizonyítékok összegyüjtésének munkáját 'k'e ll kidomborí,t ani és ·r észletezni,. m'e rt éppen ebben van a tanulság. Hangya. Sorra kerül.

P. J. K. Az álma,i szépek, de a vers nem jó. P. J. Lajosmizse. Jó csendőri munka volt, de t úlságosan e gyszerű ahhoz, hogy tanulságos nyomoz,á sként közölhető leg'yen. L. I. Óhaj. J ó kép, közöljük~ T. B. Kenderes. Ilyesmire nincs helyünk. Kár, hogy nem a kastélyról vagy 'a laJrtanyáról készítette, de aki ilyen jó éjjeli felvételt tud készíteni, az tud mást is. Várjuk! I. I. Lá.bod. A gép'e jó, a p.illanatot is jól eile's te, ha több helyünk lenne, közölnénk is. Igy v'árunk még jobbra. Csak próbálkozzék. O. {,i. törm. Mulatságos dolog, de nem a lapba való. B. J. Bercel. Jól megírta, érld ekes is, csupán a tárgya miatt nem közölhet jük. Szívesen látjuk máskor is.

1rppurk líneipp malátakávét! -

&d~~adtaa.z~~

__ D OX A.

A_T_Ö_K_ÉL_E_T_E_S'_M_EG_B_I_Z_H_A_T._Ó_SV_Al_C_1 _Ó_R_A_] DOXA 6rét vesvünk .

FLORA

.F E

.

IS T.

ÜGYELJÜNK AZ OLOMPLOMBÁRAI

TISZTIT oz

E

MI

BUDAPEST, VI., VILMOS csAszAR-ÚT 4. Telefon: 180-222. BUDAI KÖZPONT: II., TÖRÖK-UTCA 2. Telefon: 366-656.

Ned~e5 falak szárazzátételéhez liSANIT"

PosnanskyésStrelitzR.

II

habarcstömlt6 BUDAPEST, V., ZSITVAY LEO-UTCA 13. SZAM. TELEFON: 12-28-29; 12-82-85.:...

1940 július 15.

CSENDöRSÉGI LAPOK

492

II.

Megfejtések.

A leventeintézmény

I. Árvíz és hó pusztította az országot ez év elején s hogy még nagyobb rombolásainak elejét vegyék, a nemzet egyetlen emberként állott eléjjik. Élete.k , vagyonok pusztultak s hÓgy az ország

Bolla

Dákai thtts.

tőrm.

Bódi

az 1939. évi II. törvénycikkel lett valóban azzá, aminek lennie kellett, a katonai szolgálat előiskolájáVá. Mi csendőrök ismer· jük a teljes életét; ott állottunk másfél évtizeddel ezelőtt a. születésénél, segítettiik erősödni, talpraállani s hogy e nem· zeterősítő munkából kivettük a részünket, annak bizonyíté.. kául előrl;árhatnánk a számszerű nyilvántartásainkat az elő­ vez·etésekről . '. MilY órtási fejlődés a tökélesedés felé az, amit a honvédelmi törvény óta látunk! A május 15-i számunkban megjelent pály;ázatunkm beküldött doÍgozatok egyhangúan arról írnak, hogy ezt az esztendőt kiválóan használták fel fiataI bajtársaink, az i.ntézmény teljes virágz,á sban él és az ifjak büszkén tisztelegnek a csendőrnek ,,szebb jövőt!" köszönvén. Az elővezetések ritkultak és a bűnözők. közöut nem akad! levente. Köszönjük pályázóinknak - az ország minden részében hogy ennyire megörvendeztettek,

tőrm.

kev·eséből

nem ve,szett od'a még több, azt a hatalmas összefogásnak, segítésnek lehet köszönni. A nagy összecsapásban ott volt szerényen, hangoskodás nélkül, bátran és pihenésnélkül minden csendőr... Erről a harcról írtak bajtársaink az április l-i számunk p,ályázatára küldött dolgozataiJrban. Amint akkor mondtuk, nem hivalkodásból kívántunk foglalkozni a csendőri árvízi munk,ával, hanem tanulás, ta-

Nagy

cső.

Kerekes

tőrm.

Ádám thtts.

mindnyájunkat, bár tudtuk mindezt, de nagyon jó volt hal~ ­ lani fe'lőle ... A legjobb, legérdekesebb leíl'~t ÁdláJ;Il J ellő tiszthelyettes (Tardoskedd), !Benedek Lajos tiszthelyettes, (Kemecse), Dömötör Lajos őrmester (Kapolcs), Elekes János törzsőrmester (Orosz.k a), Gyurka József tÍoszthelYettes-: (Osurgó), Kerekes Fe,r enc őrm'ester (Abony), Nagy József I. csendőr (Kerekegyháza), U. Nagy József tiszthelyettes (HajdUIdorog), - küldték, közülök sorshúz,á s útján jutalmat kaptak Ádám Jenő tiszthelyettes, Kerekes Fer'enc őrmester és-: N agy József I. csendór.

Székely

tőrm.

U jfalussy

tőrm.

Nagyréti

cső.

nítás azok iközzétételének célja. Ebből 'a szempontból igen sok és szép leírást kaptunk, a legjobbakat közöljük, amint helyünk lesz 's azokat jutalmazzuk ds. Sorshúzás útján jutalmat k'a ptaka következők: Bencze Józsei!' cső. (Ujsz,á sz), Bódi Gusztáv tőrm. (Já,s zberény), Bolla Mihály tőrm. (Lillafüred), Dákai Péter tht (Perkáta), Nagyréti János cső. (Kiskunhalas), Székely Sándor tőrm. (Alsódabas), Ujfalussy János tőrm. (Kőlcse). Bencze cső. fény[képét nem kaptuk meg.

I KEReK pAR

(olkohészek)

VE S Z P R

eM,

A 8'Lerkeszt&.
Kossuth Lajos-utca 3 • • Telefon:

47.1

BEöTHY KALMÁN omagy.

Stádium Sajtó.állalat Rt., Budapest, V., Honvéd-utca 10. Felelős: Györy Aladár igazgató.

RADI6, (összes mórkÓk) CSILLAR

K e d ve z 6 r é s z I e t r e I M e g b i.z h ,a t 6 ~iszolfl.?lás: Szokszeru elismert jovitouzem.

I

v·I(Z ena S'andor I

Maradjon a csendőr a leventék legközelebbi és legkészebb bajtársa mindenben; adjon jó példát azoknak magaviseletével, szavaival, tetteivel. Bajtársak" ők, akik ott harcolnak majd mindenütt, ahol a honved, a csendőr ...

".~

Ge\

'%.t\ATOI

"

Kt", "'E'lMES I

Ed;N~OS

"TAKARÉKO-SSAG" R, -T

DE B RECE N BEVAsARLAsl RENDSZERE

MAGYAR PAPIR- ÉS IROSZER SZÁLL/TÁSI VÁLLALAT

SCHULER ISTVÁN ÉS FIAI B U D AP E S T, V., SZALAY-UTCA 3. SZÁM •• T E L E F O N: 1 2 - 4 3 - O8, 1 2 - 9 6 - 7 6

~~JIRJ

csak

ROYALNAL vé9V

ls.

Baro s s -uIc a 34. Részletre

Budapest

'I

J

124 1I.letben nyujt vá.árll;sl lehetőséget . t helyen jelenI tizetési kötele.eltséget, & havonta megújnló továbbvásárlás joghaJ I FELVILAGOSITAST, vAsARLAsI UTALVANYOKAT KÉSZSÉGGEL NYUJT A KÖZPONTI IRODA DEBRECEN, DEAK FERENC-U. 8.

IARCHulRODAGÉPEK S ZAKOZLETE OLAH MIHALY BUDAPEST, V" SZALAY-U. 5/0 . Tel: 118-995, A z ö s s z.e s r e n d s z e r ú ir6 és szómol6gépek és kellékek raktáron Köztisztvisel6knek n a g y . f i z e t é s i k .e d y. eJ; m é ny.