Pocsaj Nagyközségi Önkormányzat 9/2010. (X.13) számú rendelet Pocsaj Nagyözség Önkormányzata képviselô-testületének Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról Preambulum A Magyar Köztársaság Országgyûlése az Alkotmányban három kiemelkedôen fontos jogot biztosít az önkormányzatoknak: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmét. E jogok biztosításával olyan önszervezôdô helyi hatalomgyakorlás valósult meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselôi útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi közügyek széles körét. A helyi önkormányzat széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Pocsaj község története a bronzkorig vezethető vissza ie. 1200. körül trák, illir és kelta törzsek éltek e tájon a népvándorlás idején avarok telepedtek le, védelmi célból valószínűleg ők építették az első földvárat ezen a vidéken. Egyes feltevések szerint itt kereshető a Lányvár eredete is. A honfoglalók gyér lakosságot találtak itt, főként töredék szláv népet. Írásos forrásainkban 1291-ben bukkant fel először Puchey néven. Neve alapján szláv település lehetett, de a középkorból ismert lakossága már mind magyar. 1558-ban a települést a törökök lerombolták, lakosságát elpusztították. 1620-as években I. Rákóczi György hajdúkat telepített ide a falu benépesítésére. Az uradalmat majorgazdálkodásra szervezte át, malom működött a Berettyón. 1645-ben az erdélyi fejedelem udvarházat épít, mert a Debrecent Nagyváraddal összekötő kereskedelmi és hadi utat védeni kellett. A Rákócziak kedvenc tartózkodási helye volt a kastély, 1653-ban itt tartották Bornemissza Anna és az utolsó erdélyi fejedelem Apaffy Mihály esküvőjét. A Rákóczi szabadságharc bukása után a nagyváradi püspökség és gróf Dietrichstein birtokába jutott, aki a XIX. sz. elején a Zichy családnak adták el. 1750-ben került sor a Rákóczi vár maradványainak újjáépítésére vámház, majd vendégfogadó céljából. Több évtizedig tartó török uralom és a súlyos adóterhek miatt a falu a XVII. sz.-ban majdnem elnéptelenedett. A XIX. sz. derekán a helyi hagyomány egyébként 4 várról tudott, nevezetesen a Lányvárról, a Hosszúzugi várról, a Hídközi várról és a Rákóczi várról. Az 1860-as évektől kezdve nagyobb fejlődés figyelhető meg a falu életében, megkezdődött a közutak építése, elkészült a Berettyó-part, postahivatal épült, 1910-ben kezdődött el a vasútvonal építése. Az I. világháború és a román csapatok azt követő bevonulása a falu számára sok szenvedést hozott. A 119 hősi halott emlékét és nevét emlék őrzi. A háború után betonhidat emeltek a Berettyó és az ér folyón, tűzoltóegylet alakult, 1929-ben felépült a Népház. A II. Világháborút a polgári lakosság is megsinylette, sok érték elpusztult, az elhunytak nevét az új köztemetőben kopjafa őrzi.
A település önálló címerrel rendelkezik. A Berettyó és az Ér folyót átszelő híd oly annyira jelentős volt a község életében, hogy ez adta címerképét is. Pecsétjének legrégibb lenyomata 1631-ben készült. 1786-ban új címeres pecsétnyomót készítettek. A címer képe egy karfával ellátott hidat mutat, melyen egy lány megy. A címerkép különös érdekessége a köznapi életből ellesett jelenség. Pocsaj község Hajdú - Bihar megye Bihari peremén helyezkedik el. 35 km- re Debrecentől a román határ mellett. A lakosság egy része görög katolikus hitű, a magyarság többi része a református felekezethez tartozik, a cigányság újabban a baptista felekezethez csatlakozott. A település földrajzi elhelyezkedése nem kedvez az ipartelepítésre, a vállalkozók tőkebefektetésének, ugyanis megközelíthetősége igen körülményes és költséges. A lakosság szinte egyedüli jövedelemforrása a mezőgazdaságból , állattenyésztésből származó jövedelem, mely a szövetkezetek felszámolásával szintén jelentősen csökkent. Nem csak a földrajzi elhelyezkedés okozza a térség halmozottan hátrányos helyzetét. A közgazdasági mutatók (gazdasági, társadalmi, munkanélküliségi) is ezt az eredményt jelzik. A cigányság és a munkanélküliség magas arányszáma feszítő társadalmi problémát jelent a pocsaji önkormányzatnak. Mindezeket alapul véve és szem elôtt tartva Pocsaj nagyközség önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körû nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Pocsaj Nagyközség Önkormányzata Képviselô-testülete (továbbiakban: Képviselô-testület) a helyi önkormányzatokról szóló és módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a – szervezeti és mûködési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) – a következô rendelet alkotja:
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A Képviselô-testület és szervei számára az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és mûködési elôírásokat az SZMSZ ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pocsaj Nagyközség Önkormányzata (2) Az önkormányzat székhelye: 4125.Pocsaj, Nagy utca 51. (3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Pocsaj Nagyközség Önkormányzatának Képviselô-testülete (4) Illetékességi területe: Pocsaj község közigazgatási területe. A település fontosabb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
II. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI 3 § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló a) A címer leírása :Kék címerpajzsban három-három cölöpön nyugvó, karfával ellátott híd (a híd alatt a víz ábrázolva), amelyen heraldikailag jobbra fekete ruhás leány megy, aki a jobb kezével tartott,s vállára fektetett bot végén hosszúkás alakú korsót visz. b) A zászló leírása: A zászló 1 m széles, 2 m hosszú fehér színű selyem, szélén fehér zsinórral díszített. A zászló mértani közepén, mindkét oldalon a címert ismétli meg az a) pontban leírtak szerint. (2) A címer és a zászló használata (1) A címer díszítő és utaló jelképként használtató - képviselő-testületi ülés meghívóján - a képviselő-testület által alapított okleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, jelvényeken - a hivatal tevékenysége során használt levélpapírokon, borítékokon - az önkormányzati hivatal épületének falán, valamint az épület tanácskozótermében, a település történetével, életével, fejlődésével kapcsolatos kiadványokon - települési ünnepségeken - az önkormányzat felügyelete, irányítása alatt álló intézmények emblémájaként. (2) A címer hatósági tevékenység során nem használható. (3) A címert kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni. (4) Nyomdai sokszorosítás esetén a címer fekete-fehér színben is ábrázolható. (5) A címer csak hiteles ábrázolás sérelme nélkül kicsinyíthető. (6) A címer előállítására, használatára irányuló kérelmet a polgármesteri hivatalnál kell benyújtani. A kérelem elbírálásának hatáskörét a polgármester átruházott hatáskörben gyakorolja. (7) A zászlót az önkormányzati hivatal épületében lévő tanácskozó teremben (házasságkötő teremben) kell elhelyezni. (8) A zászló lobogóként is használható. (9) A zászló különösen a következő esetekben használható - a település életében kiemelkedő események alkalmával - önkormányzati ünnepségeken, rendezvényeken - több település részvételével tartott rendezvényeken. (3)Jelképekkel összefüggő szabálysértési rendelkezések Szabálysértést követ el, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki az önkormányzat jelképeit engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon használja vagy állítja elő. 4.§ A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátáshoz, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak [Ötv. 1. § (2) bek.].
5. § (1) A képviselô-testület véleményt nyilvánít az alábbi esetekben: – a feladat- és hatáskörébe közvetlen nem tartozó, de a helyi közösséget érintô ügyekben, – országos vagy területi kihatású intézkedések, települést érintô vonatkozásában, Ilyen ügyekben vélemény nyilvánítás, illetve kezdeményezés elôtt az érintett lakosság réteget, érdekképviseleti vagy társadalmi szervezet is meg kell hallgatni. (2) Önkormányzati döntést a: a) a képviselô-testület, b) a képviselô-testület felhatalmazása alapján bizottság, c) a polgármester, d) a helyi népszavazás hozhat. [Ötv. 2. § (2) bek.] 6.§. (1) A képviselô-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervezô munkában együttmûködik a megyei önkormányzattal, valamint a szûkebb kistérség önkormányzataival. Az együttmûködés célja a megyei és kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. (2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyzô feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselô-testületet.
III. Fejezet A KÉPVISELÔ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 7. § A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselô-testületet illetik meg. E hatásköröket – ha jogszabály lehetôvé teszi – rendeletben, vagy más önkormányzati intézkedéssel a polgármesterre, illetve állandó bizottságára átruházhatja. 8. § (1) A települési önkormányzat képviselô-testületének törvények által elôírt kötelezô önkormányzati feladat- és hatáskörei: a) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: – – – – – –
a településrendezés és településfejlesztés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás, a köztemetôk fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása,
– – – – – – – –
a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása [Ötv. 8. § (1) bek.], gondoskodás a helyi tûzvédelemrôl és a közbiztonság helyi feladatairól, közremûködés az energia szolgáltatásban, közremûködés a foglalkoztatás megoldásában, gondoskodás az óvodai nevelésrôl, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról [Ötv. 8. § (4) bek.], a közmûvelôdési, tudományos, mûvészeti tevékenység és a sport támogatása, a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elôsegítése.
b) Az önkormányzat köteles gondoskodni: – – – – – – 9. §
az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrôl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrôl, az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és köztemetô fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérôl. A képviselô-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat munkaprogramja tartalmazza, amely négy évre szól.
10. § (1) Helyi közügy megoldásának felvállalása elôtt elôkészítô eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselô-testület a vizsgálat lefolytatatásával megbízhatja bizottságát, illetve a polgármestert is. (2) Az eljárás eredményét összegezô elôterjesztés akkor terjeszthetô a képviselôtestület elé, ha az minden tekintetben tisztázott. 11. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselô-testületet illetik meg. (2) A képviselô-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvetô intézményhálózat létrehozásával és mûködtetésével szorosan összefüggô hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelôen és ezen túlmenôen a képviselô-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: – az önkormányzati rendeletalkotás, – az önkormányzat szervezetének és mûködésének meghatározása, – a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés, – a helyi népszavazás kiírása, – az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerô címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása, – a gazdasági program megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, – megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmûködésrôl, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás, – a településrendezési terv jóváhagyása,
– – – – – – – – –
hitel felvétele, kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, intézmény, vállalkozás, gazdasági társaság alapítása, közterület elnevezése, emlékmû és köztéri szobor állítása, eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, felterjesztési jog gyakorlása, a népi ülnökök megválasztása, állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezésérôl, megszüntetésérôl, ellátási, szolgáltatási körzeteirôl, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,
12. § (1) A képviselô-testület az Ötv. 18. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki az önfeloszlatását. 13. § (1) A képviselô-testület, hatáskörének átruházásáról, illetôleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról egyedileg dönt. (2) A képviselô-testület az átruházott hatásköre gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekrôl (3) A képviselô-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. 14. § A képviselô-testület feladat- és hatáskörét érintô törvényi változásokról a jegyzô a képviselô-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja. IV. Fejezet A KÉPVISELÔ-TESTÜLET MÛKÖDÉSE 15. § (1) A képviselô-testület tagjainak száma: 7 fô. (2) A képviselô-testület évente 8 ülést tart. Rendkívüli esetben soron kívül össze kell hívni a képviselô-testület ülését. (3) A képviselô-testület összehívását a megyei közigazgatási hivatal vezetôje, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. (4) A képviselô-testület ülésére meg kell hívni: – a képviselôket, – a bizottságok nem képviselô tagjait, – a jegyzôt, – az illetékes országgyûlési képviselôt, – a kisebbségi önkormányzat elnökét, (5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: – az illetékes országgyûlési képviselôt, – a bizottságok nem képviselô tagjait, – a jegyzôt, – akit a polgármester meghívott, (6) Az képviselô-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok elôterjesztéseit a képviselôknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévôknek olyan idôpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés elôtt legalább 5 nappal megkapják.
(7) A képviselô-testületi ülések idôpontjáról a lakosságot hírdetőtábla útján kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmazni kell: a testületi ülések idôpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a polgármesteri hivatalban. (8) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselôk legalább 1/4ének vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Halasztást nem tûrô esetben az ülés elôtt 24 órával is kiküldhetô a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehetô, a sürgôsség okát azonban mindenképpen közölni kell. (9) A közmeghallgatást igénylô napirendeket tárgyaló ülések idôpontját, helyét legalább 8.nappal az ülés elôtt – közszemlére tétel útján – nyilvánosságra kell hozni. 16. § (1) A képviselô-testület saját, tevékenységének fontosabb kérdéseirôl, a prioritásairól, a fejlesztési céljairól egységes programot alkot. A program a képviselô -testület megbízatásának idôtartamára szól. (2) A program tervezetének elôkészítésérôl és a képviselô-testület elé terjesztésérôl a polgármester gondoskodik. (3) A program képviselô-testületi tárgyalását és elfogadását közmeghallgatás elôzi meg. 17. § (1) A képviselô-testület a programon alapuló jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját. (2) Az üléstervet a program alapján évente december 31-ig, a polgármester állítja össze. Elsô alkalommal az ülésterv a programmal együtt kerül elôterjesztésre. (3) A program végrehajtásának üléstervére javaslatot tehetnek: – a települési képviselôk, – a bizottságok, – az alpolgármester, – a jegyzô, – intézmények vezetôi, – társadalmi csoportosulások (4) Az ülésterv-javaslat elôterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról. (5) Az ülésterv tartalmazza: – a képviselô-testület üléseinek tervezett idôpontjait és napirendjét, – a tervezett napirendi pont elôterjesztôjének nevét, – a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását. (6) A programot, továbbá a jóváhagyott üléstervet közé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában. A képviselô-testület ülése 18. § (1) A képviselô-testület ülése nyilvános. (2) A képviselô-testület: a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetôi megbízás adása, illetôleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylô személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor. b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértene. (3) A zárt ülésen a képviselô-testület tagjai, a kisebbségi önkormányzat elnöke és a jegyzô,továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértô vesz részt. Törvény által elôírt
esetben kötelezô az érintett meghívása [Ötv. 12. § (5) bek.]. (4) A képviselô-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester vagy a képviselôtestület által arra kijelölt képviselô vezeti a testületi ülést. (5) A polgármester a testületi ülés vezetése során: – megállapítja, hogy a képviselô-testület ülését milyen minôségben hívták össze, – megállapítja az ülés határozatképességét, – elôterjeszti az ülés napirendjét, (6) A képviselô-testület a napirendrôl vita nélkül határoz. Az elôterjesztés 19. § (1) Elôterjesztésnek minôsül: – minden a munkatervbe felvett és új, – tervezett napirenden kívüli – anyag, – a képviselô-testület vagy a képviselô-testület bizottsága által elôzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató. (2) A testületi ülésre az elôterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az elôterjesztésre szóban történt. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt elôterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történô kiosztását. (3) Az elôterjesztés tartalmi és alaki követelményei: a) Az elôterjesztés elsô része tartalmazza a: – címet vagy tárgyat, az elôzmények ismertetetését, – a tárgykört érintô jogszabályokat, – az elôkészítésben részt vevôk (bizottságok, szakértôk, más közigazgatási szervek stb.) véleményét, – mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetôvé teszik a minôsítést s a döntést indokolják. b) Az elôterjesztés második része tartalmazza: – az egyértelmûen megfogalmazott határozati javaslatot – a végrehajtásért felelôsök megnevezését és a részhatáridejét.
végrehajtás
határidejét,
A sürgôsségi indítvány 20. § (1) A képviselô-testület a sürgôsségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetésérôl minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt. (2) A sürgôsségi indítvány benyújtásának a feltételei: a) Sürgôsségi indítványt- a sürgôsség tényének rövid indokolásával – legkésôbb az ülést megelôzô nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgôsségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselôk, a jegyzô. b) Ha a polgármester vagy valamely sürgôsségi indítvány elôterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgôsség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgôsség tényének rövid indokolására.
c)
Ha a képviselô-testület nem ismeri el a sürgôsséget, úgy az indítványt egyszerû napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják. A napirendek vitája, döntéshozatal
21. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden elôterjesztés felett különkülön nyit vitát, melynek során: a) az elôterjesztô a napirendhez a vita elôtt szóban kiegészítést tehet, b) az elôterjesztés elôadójához a képviselô-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevôk kérdéseket intézhetnek. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás idôtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás idôtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idô túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. (3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. (4) Az önkormányzat bizottsága bármely elôterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselôtestülethez. (5) Az elôterjesztô – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselô a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Ha a képviselô a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre az érintett bizottságnak átadja. (6) A vita lezárására, a hozzászólások idôtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása utána napirend elôadója válaszol a hozzászólásokra. (7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyzô törvényességi észrevételt tehet. (8) Az elôterjesztésben szereplô és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Elôször a módosító és kiegészítô indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a végleges határozat döntésrôl (9) A javaslat elfogadásához a jelenlévô települési képviselôk több mint felének igen szavazata szükséges [Ötv. 14. § (1) bek.]. A képviselô-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselô köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselô kezdeményezésére vagy bármely települési képviselô javaslatára a képviselô-testület dönt. A kizárt települési képviselôt a határozatképesség szempontjából jelenlévônek kell tekinteni. [Ötv. 14. § (2) bek.] (10) Szavazategyenlôség esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. (11) minősített többség szükséges: – önkormányzati rendeletalkotáshoz [Ötv. 10. § a) pont], – az önkormányzat szervezetének kialakításához és mûködésének meghatározásához, – továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz [Ötv. 10. § b) pont], – önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz [Ötv. 10. § e) pont],
–
külföldi önkormányzattal való együttmûködést rögzítô megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz [Ötv. 10. § f) pont], – intézmény alapításához [Ötv. 10. § a) pont], – zárt ülés elrendeléséhez [Ötv. 12. § (4) bek. b) pont], – a képviselô-testület megbízatásának lejárta elôtti önfeloszlatásához [Ötv. 18. § (3) bek.], – a polgármester elleni kereset benyújtásához [Ötv. 33/B. § (19 bek.], (12) A képviselô-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. [Ötv. 12. § (6) bek.] Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselô-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. (13) Zárt ülésen hozott döntést nyilvános ülésen ismertetni kell. (14) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: – törvény írja elô, – a polgármester és a képviselôk 1/2-e kéri. (15) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: – törvény írja elô, – a polgármester és a képviselôk 1/2- e kéri.
(16) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyzô felolvassa a tagok nevét, jelenlévô tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetôen az „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavak használatával szavaznak. (17) A név szerinti szavazásról kötelezô jegyzôkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzôkönyvhöz kell csatolni. (18) A szavazatok csoportosított összeszámlálásáról a szavazást levezetô elnök gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni. (19) A képviselô-testület határozatait évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint: Pocsaj Nagyközség Önkormányzatának 1/2003 .(I.21.).KT.sz. határozata. (20) A testületi határozatokról a jegyzô sorszám szerinti, valamint betûrendes és határidôs nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenôrzésre. (21) A határozatokat a jegyzôkönyv elkészítését követô 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelôs személyeknek és szerveknek. (22) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos elôterjesztéseket, jelentéseket a polgármester készíti elô és terjeszti a képviselô-testület elé. A titkos szavazás 22. § (1) A testület titkos szavazással dönt: – választás, – kinevezés, felmentés, – fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés esetén (2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyzôkönyv feladata. (3) A titkos szavazásnál szavazategyenlôség esetén a szavazás megismétlésérôl, elhalasztásáról – annak konkrét idejérôl – azonnal dönteni kell.
Kérdés és interpelláció 23. § (1) Kérdést az önkormányzati képviselôtestület, valamint a polgármesteri hivatal hatáskörbe tartozó bármely ügyben fel lehet tenni. (2) A kérdésre lehetôleg a képviselô-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. A válaszadásnak lényegre törônek kell lenni. Amennyiben összetett problémáról van szó 15.napon belül, írásban kell a választ megadni. (3) A képviselô a képviselô-testület ülésén – a napirendek lezárása után: – polgármestertôl, alpolgármestertôl, – az önkormányzati bizottságok elnökeitôl, – a jegyzôtôl önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – de legkésôbb 15. napon belül írásban – érdemi választ kell adni. (4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselô-testület ülését megelôzôen legalább 15. nappal került sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni. (5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselôt is be lehet vonni. (6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról. (7) Az interpellációkról a jegyzô nyilvántartást vezet. A tanácskozás rendje 24. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezetô elnök – gondoskodik. (2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következô intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie: a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illô, sértô kifejezéseket használ. b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja. (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlôdô rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. (4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet A jegyzôkönyv 25. § (1) A képviselô-testület ülésérôl jegyzôkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: – képviselôk és meghívottak nevét, – a tárgyalt napirendi pontokat, – a tanácskozás lényegét, – a szavazás számszerû eredményét – a hozott döntéseket A jegyzôkönyv elkészítésérôl a jegyzô gondoskodik. [Ötv. 17. § (1) bek.]. (2) A testületi ülésrôl 3 példányban kell jegyzôkönyvet készíteni, melybôl: – az eredeti példányt a jegyzô kezeli. – az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei Közigazgatási Hivatal vezetôjének [Ötv. 17. § (2) bek.].
–
egy példányát a könyvtár kapja, aki biztosítja a hozzáférhetôséget a képviselôk és az érdeklôdô állampolgárok számára. (3) A képviselô-testület ülésérôl készített jegyzôkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselô hozzászólását írásban nyújtotta be azt kell mellékelni kell a jegyzôkönyvhöz. (4) A jegyzôkönyv tartalmazza: – az ülés helyét, idôpontját, – a megjelent, a távol maradt képviselôk nevét, – a tanácskozási joggal megjelent résztvevôk nevét, – az elfogadott napirendet, – napirendenként az elôadó és a felszólalók nevét, a hozzászólások rövid tartalmát, – a határozathozatal módját és érdemét, – a szavazás részletes eredményét és a meghozott határozat szövegét, – külön indítványra a kisebbségi véleményt, – a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására, – az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint, – az ülés bezárásának az idôpontját, (5) A képviselô-testület ülésének a jegyzôkönyvét a polgármester és a jegyzô írja alá. [Ötv. 17. § (2) bek.]. (6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselô-testület elôterjesztésébe és ülésének a jegyzôkönyvébe. A zárt ülésrôl külön jegyzôkönyvet kell készíteni, ahol a választópolgár csak a hozott döntést ismerheti meg. [Ötv. 17. § (3) bek.] V. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS 26. § (1) A képviselô-testület – jogszabály felhatalmazás alapján – a nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – normatív önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintô egyes ügyek szabályairól (2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következô ügyekben: – az önkormányzat szervezetérôl és mûködési szabályairól [Ötv. 18. § (1) bek], – a települési képviselôknek, a bizottságok elnökeinek, a bizottságok tagjainak tiszteletdíjáról, egyéb juttatásainak megállapításáról. [Ötv. 20. § (2) bek.], – bizottság részére önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról [Ötv. 23. § (2) bek.], – helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról [Ötv. 50. § (2) bek.], – a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítésérôl, megterhelésérôl, vállalkozásba való bevitelérôl, illetôleg más célú hasznosításáról [Ötv. 80. § (2) bek.]. (3) Rendeletet kell alkotni továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére, illetve jog által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére. A jogszabály alkotás és tájékoztatás
27. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: – a települési képviselôk, – az önkormányzat bizottságai, – a polgármester, az alpolgármester, a jegyzô, (2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyzô feladata, aki belátása szerint külsô segítséget is igénybe vehet. (3) A rendelet tervezet képviselô-testület elfogadása: – A jegyzô – a polgármester, és a bizottságok egyetértése esetén a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselô-testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az elôkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellôzés indokaira. – A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyzô szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyzô írja alá. (4) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja: – Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatalban, a közművelődési könyvtárban jól látható helyen el kell helyezni. Errôl a polgármesteri hivatal hirdetôtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát. – A jegyzô gondoskodik arról is, hogy a hatályos rendeletek évenként gyûjteményes formában is megjelenjenek. (5) A Képviselőtestület által alkotott rendeletek jelölése minden évben elölről kezdve, növekvő rendben arab számmal történik, törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a rendelet hatályba lépésének időpontját (a hónapot római számmal, a napot arab számmal). Ezt követően a "KT." rövidítést kell használni, mely után pontosan meg kell fogalmazni a rendelet tárgyát. VI. FEJEZET A TELEPÜLÉSI KÉPVISELÔ (Ötv. 19–21. §) 28. § A képviselôt az Ötv. – ben és az SZMSZ – ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetôleg terhelik. 29. § A települési képviselô az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követô ülésen a 32.§ szerinti esküt tesz. [Ötv. 19. § (1) bek.] 30. § A képviselô – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el. A képviselôk jogai 31. § (1) Részt vehet a képviselô-testület döntéseinek elôkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenôrzésében. (2) Kezdeményezheti, hogy a képviselô-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselô-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. [Ötv. 19. § (2) bek. c) pont] (3) A képviselô-testület hivatalától igényelheti a képviselôi munkájához szükséges tájékoztatást, illetôleg ügyviteli közremûködést. (4) Sürgôs, azonnali intézkedést igénylô közérdekû ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni. (5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. (6) A képviselô-testület a települési képviselônek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak külön rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapít
meg. [Ötv. 20. § (2) bek.] A képviselô kötelezettségei 32. § A képviselônek kötelessége: – részt venni a képviselô-testület munkájában. – olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. – felkérés alapján részt venni a testületi ülések elôkészítésében, valamint a különbözô vizsgálatokban. – a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megôrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll. – kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, – a személyes érintettségét bejelenteni. VII. FEJEZET A KÉPVISELÔ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottságok 33. § (1) A képviselô-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat. (2) A képviselô-testület a következô állandó bizottságot hozza létre: - Pénzügyi és Ellenőrző és Vagyonnyilatkozat tételi Bizottság, létszáma: 3 fô, - Szociális Bizottság. Létszáma 3 fő Egy képviselô több bizottság tagjának is megválasztható. (3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ melléklete rögzíti. (4) A bizottság a belsô mûködési szabályait – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg. (5) A képviselô-testület ideiglenes jelleggel – meghatározott szakmai feladat ellátására – albizottságot alakíthat. Az albizottság mûködésének szabályait az érdekelt bizottság állapítja meg. A bizottságok mûködése 34. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselôk közül kell választani. A képviselô-testület hivatalának köztisztviselôje nem lehet tagja bizottságnak. [Ötv. 24. § (1) bek.] (2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselô-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. [Ötv. 23. § (3) bek.] (3) A képviselô-testület a munkatervében meghatározza azokat az elôterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselô-testülethez. E meghatározott elôterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselô-testületi ülésen. (4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. (5) Bármely képviselô javaslatot tehet bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselôt. (6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A
kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (7) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseirôl annak elnöke adhat tájékoztatást. (8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megôrizni. (9) A bizottság üléseirôl jegyzôkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza A jegyzôkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. (10) A jegyzôkönyv elkészítésére a képviselô-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelôen alkalmazni. (11) A bizottság a tevékenységrôl ciklusonként beszámol a képviselô-testületnek. VIII. FEJEZET A TISZTSÉGVISELÔK 35. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselô-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követôen az alakuló ülésen esküt tesz a képviselôtestület elôtt. (Ötv. 32. §) (3) A polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök bérfejlesztésére a pénzügyi bizottság tesz javaslatot. (4) A polgármesternek a képviselô-testület mûködésével összefüggô feladatai: – összehívja és vezeti a testület üléseit, – képviseli az önkormányzatot. (5) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenôen: – fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai képviselôit és – véleményt nyilvánít a település életét érintô kérdésekben, – nyilatkozatot ad a hírközlô szerveknek, – meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol, – irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét, – ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat, (6) A polgármesternek a bizottságok mûködésével összefüggô feladatai különösen: – indítványozhatja a bizottság összehívását, – felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselôtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésrôl a képviselô-testület a következô ülésén határoz. [Ötv. 25. § (2) bek.] (7) A polgármesteri hivatallal összefüggô polgármesteri feladatok: a) a képviselô-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt, b) a jegyzô javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések elôkészítésében és
végrehajtásában, c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, d) a jegyzô javaslatára elôterjesztést nyújt be a képviselô-testületnek a hivatal belsô szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására, e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét, e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyzô és az önkormányzati intézményvezetôk tekintetében. [Ötv. 35. § (2) bek.] Az alpolgármester 36. § (1) A képviselô-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselô-testület megbízatásának idôtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítségére 1 fô alpolgármestert választ. (Ötv. 34. §) (2) Az alpolgármester megbízatásában látja el feladatait. (3) Az alpolgármesterre megfelelôen irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. (4) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelôen – elôkészítô, összehangoló jellegûek. (5) Az alpolgármestert külön rendeletben megállapított tiszteletdíj, természetbeni juttatás illeti meg. Részt vesz: – a képviselô-testület ülésére kerülô elôterjesztések kidolgozásában, – a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végzô szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban, – a bizottságok és a képviselôk munkájának segítésében, – a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek elôkészítésében.
Polgármester, alpolgármester helyettesítése 37. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejûleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselôtestület összehívására, mûködésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja. (2) Tartós akadályoztatásnak minôsül: – 3 hónapot meghaladó betegség, külszolgálat, – büntetô vagy egyéb eljárás miatti tisztségbôl való felfüggesztés, – 3 hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság. IX. FEJEZET A POLGÁRMESTERI HIVATAL 38. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az Önkormányzat működésével valamint a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében.
(2) A képviselô-testület a polgármesteri hivatal irányítását döntésein keresztül látja el. (3) A polgármesteri hivatalt a jegyzô vezeti. a jegyző: a) igény szerint tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, a közigazgatási hatósági ügyintézés helyzetéről b) A hét minden napján de 8.00 h-tól 12.00 h-ig fogadóórát tart. c) folyamatosan vizsgálja a közigazgatási eljárás, szolgáltatás egyszerűsítésének, korszerűsítésének, az ügyintézés gyorsításának, színvonalasabbá tételének lehetőségét (4) A képviselô-testület a polgármester elôterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belô szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a bértömeget. (5) A polgármester a (4) bekezdésre vonatkozó elôterjesztését a jegyzô ajánlásainak messzemenô figyelembevételével teszi meg. (6) A hivatal a jegyzô által elkészített és a képviselőtestület által jóváhagyott ügyrend szerint mûködik, amely a hivatal feladatait és dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza. (7) A hivatal ügyrendjét 3. számú melléklet tartalmazza. (8) A kiadmányozás szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza. (9) A képviselô-testület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a polgármesteri hivatal szervezeti tagozódására, munkarendjére, valamint az ügyfélfogadás rendjére. (10) A hivatal köteles ellátni a bizottságok mûködésével kapcsolatos, a képviselô-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokban az esetekben, amikor a képviselô-testülettôl átruházott hatáskörben jár el a bizottság. (11) A települési képviselô a polgármesteri hivataltól a jegyzô útján igényelheti a képviselôi munkához szükséges tájékoztatást, és egyéb közremûködését. A lakosságot közvetlenül érintő ügyben kezdeményezheti a képviselô-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal intézkedni, illetve 8 napon belül érdemi választ köteles adni. (12) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv. (13) A polgármesteri hivatal belsô szervezeti egységre nem tagozódik. (14) A jegyzô döntése alapján az érdemi ügyintézôk kiadmányozási jogot kapnak. A kiadmányozási jogot a jegyzô bármikor visszavonhatja. (15) A polgármesteri hivatal hivatali munkarendje: – hétfőtől-csütörtökig munkanapokon: 7,30 órától – 16.00 óráig – a pénteki munkanapon: 7,30 órától –14.00 óráig A munkanapokon ügyfélfogadást 8 órától – 12. óráig kell tartani. (16) A polgármesteri hivatal részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, a polgármester és a jegyzô fogadóóráit az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. (17) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles az önkormányzat és a hivatal mûködésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselô-testületnek, valamint a bizottságoknak. (18) A hivatali köztisztviselôjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemrôl szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.
X. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS 39. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerûbb, gazdaságosabb és ésszerûbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselô-testület a megyei közgyûléssel, más települések képviselô-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. (2) A képviselô-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. (3) A társulások célja és rendeltetése: – Tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, – A lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása, – A lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történô megvitatása. (4) A koordináció fôbb módszerei – A polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzôk szakmai tanácskozásai, – Testületi ülések együttes tartása – Közös bizottságok szervezése, (5) A társulások létrehozását, szervezeti és mûködési rendjét rögzítô együttmûködési megállapodások az SZMSZ mellékletét képezik. XI. Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok 40. § (1) A képviselô-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét. (2) A képviselô-testület az Ötv. 46. §-ában foglaltakon túlmenôen a következô ügyekben ír ki helyi népszavazást: – adott község egyesítése más községgel vagy várossal, – korábbi községegyesítés megszüntetése, – meghatározott településrészből új község kialakítása. – Minden olyan képviselô-testületi hatáskörbe tartozó ügy, amelynél a helyi népszavazást az Ötv. 46. § (4) bekezdése nem zárja ki. (3) A (2) bekezdésben foglaltak a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjérôl alkotandó önkormányzati rendelet kötelezô tartalmi elemei. (4) Népi kezdeményezés útján a képviselô-testület elé terjeszthetô minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselô-testület hatáskörébe tartozik. [Ötv. 49. § (1) bek.] Lakossági fórumok 41. § (1) A képviselô-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, az alábbi szempontok szerint: a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen mûködô társadalmi szervezetek képviselői kérdéseket intézhetnek, illetôleg közérdekû javaslatokat tehetnek. b) A közmeghallgatás helyérôl, idejérôl, a tárgykörökrôl a meghatározott módon kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény elôtt legalább 8 nappal. c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) A közmeghallgatásról jegyzôkönyv készül, amelyre értelemszerûen vonatkozik a képviselô-testület jegyzôkönyvére irányadó szabályok. A jegyzôkönyv összeállításáról a jegyzô gondoskodik. (2) A polgármester elôre meghatározott közérdekû ügybenben, illetôleg a jelentôsebb döntések elôkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szervezôdések közvetlen tájékoztatása céljából falugyûlést hívhat össze. Fontosabb szabályai: a) A gyûlés helyérôl, idejérôl, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülô tárgykörökrôl a községháza hirdetôtábláján, a helyi újság útján kell tájékoztatást adni a rendezvény elôtt legalább 8 nappal. b) A gyûlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselôket, a jegyzôt, a polgármesteri hivatal belsô szervezeti egységeinek vezetôit. c) A gyûlésrôl jegyzôkönyv készül, amelyeknek vezetésérôl a jegyzô gondoskodik. XII. Fejezet Az önkormányzat vagyona 42. § (1) A képviselô-testület az önkormányzat vagyona fölött való rendelkezésrôl külön rendeletet kell alkotni. (2) Az önkormányzat tulajdonával kapcsolatos rendelkezésrôl, az azzal való gazdálkodásról szóló részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani: – a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, – a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során, – azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítésérôl, megterhelésérôl, vállalkozásba való bevitelérôl, illetôleg más célú hasznosításáról lehet dönteni. (3) Az önkormányzat törzsvagyonát 5/1997.(IV. 28.) számú számú rendelet tartalmazza. (4) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében az alábbi korlátozásokkal vehet részt különbözô gazdasági vállalkozásokban: – vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, – olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (7) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése 43. § (1) A képviselô-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. (2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. a) Az elsô forduló: – A költségvetési irányelvek tartalmának egybevetése az önkormányzat alapellátási kötelezettségével, a vállalható feladatokkal, – a bevételi források, – a lehetôségek és a célok egybevetése, – sorrend meghatározása, – hatásvizsgálat, – a helyi közösség véleményének igényeinek felmérése.
b) A második forduló: – A költségvetési rendelet-tervezet legalább alternatív részletezô elkészítése: (3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyzô készíti el, a polgármester terjeszti a képviselô-testület elé. Az elôterjesztést a Pénzügyi és Ellenörző bizottság köteles megtárgyalni. (4) A zárszámadásról szóló rendelet elkészítése és elôterjesztésére a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik Az önkormányzati gazdálkodás szabályai 44. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselô-testület, a gazdálkodás végrehajtásáért a polgármester, a szabályszerûségéért a jegyzô felelôs. (2) A mérleghiány helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvetô lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását. (3) A képviselô-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az SZMSZ szabályai szerint, járjon el a testületet folyamatos tájékoztatása mellett. (4) Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait a polgármesteri hivatal látja el, a jogszabályi elôírások alapján. (5) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenôrzése 45. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevôszék ellenôrzi [Ötv. 92. § (2) bek.] (2) A saját intézmények pénzügyi ellenôrzését a képviselô-testület látja el. [Ötv. 92. § (2) bek.] (3) A képviselô-testület gazdálkodásának belsô ellenôrzésérôl jogszabályban meghatározott képesítésû ellenôr útján gondoskodik. [Ötv. 92. § (2) bek.]
Felterjesztési jog 46. § A képviselô-testület az önkormányzati jogokat, illetôleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintô bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezô állami szerv vezetôjéhez fordulhat és a jogszabályokban elôírt lehetôségekkel élhet. XIII. Fejezet Záró rendelkezések 47. § (1) A szervezeti és mûködési szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetés napján, 2010.év október 13.-én lép hatályba. (2) Az SZMSZ hatálybalépésével hatályát veszti az 3/2003. (III.27.)ÖKT rendelet.
Kecskés Gyula polgármester
Már Vincéné jegyzô
Az SZMSZ mellékletei: 1. A polgármesteri hivatal ügyrendje. 2. A kiadmányozás rendjérôl. 3. A település fôbb adatai. 4. Az önkormányzat önként vállalt feladatai. 5. A bizottsági feladatok jegyzéke. 6. Az önkormányzat törzsvagyon tételes listája. 7. Az ügyfélfogadás rendje, valamint a polgármester és a jegyzô fogadóórái.
1. számú függelék A KÉPVISELŐTESTÜLET TAGJAINAK NÉVSORA, LAKCÍME
Polgármester: Alpolgármester:
Kecskés Gyula Kun István
4125. Pocsaj, Kossuth u. 69. 4125. Pocsaj, Árpád u. 53/a.
Települési képviselők: Dán Antal Dr. Gombkötő Péter Kozák István Mazsu Jenőné Selyemné Nádró Éva
4125.Pocsaj, Attila u. 22. 4125. Pocsaj, Piac u. 6. 4125. Pocsaj , Táncsics u. 15. 4125. Pocsaj, Árpád u.146. 4125. Pocsaj, Piac u. 42.
2. sz. függelék AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK ELNEVEZÉSE ÉS TAGJAINAK SZÁMA 1. Pénzügyi,Ellenörző és Vagyonnyilatkozat tételi Bizottság 3 fő 2. Szociális Bizottság 3.fő
3. számú függelék AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Elnöke: Selyemné Nádró Éva Tagjai: Mazsu Jenőné Búzás Lászlóné SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG Elnöke: Dr. Gombkötő Péter Tagjai: Dán Antal Makula Attila
1. sz. melléklet
A KÉPVISELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK
A polgármesterre átruházott hatáskörök: Dönt az Önkormányzat célhoz nem kötött forrásainak betétként történő elhelyezéséről - az állami hozzájárulás kivételével. (Ötv. 88. §) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. tv. helyi végrehajtására kiadott 4/2010. (III. 31.) ÖR. sz. rendelet alapján döntést hoz temetési segély köztemetés egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
ügyekben.
személyes gondoskodást nyújtó ellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás) időskorúak járadéka lakásfenntartási és fűtési támogatás ápolási díj közgyógyellátás
A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. helyi végrehajtásáról szóló módosított 3/2000. (II. 25.) KT. sz. rendeletben foglaltak alapján - megállapítja, felülvizsgálja, megszünteti a rendszeres gyermekvédelmi támogatást - odaítéli a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást.
2. sz. melléklet POCSAJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE A Pénzügyi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) működésének részletszabályait az alábbiak szerint határozza meg: 1. A bizottság alakuló (első) ülését a polgármester írásban hívja össze. 2. A bizottságnak 2 képviselő és 1 nem képviselő tagja van. 3. A bizottság elnöke képviseli a bizottságot. 4. A bizottság elnökének feladatai különösen: - tervezi és szervezi a bizottság tevékenységét - gondoskodik a bizottság határozatainak, javaslatainak megfelelő továbbításáról - beszámol a Képviselőtestületnek a bizottság működéséről - együttműködik a polgármesterrel - javaslatot tesz a bizottsági tagok közötti munkamegosztásra - állást foglal a bizottság nevében a bizottság feladatkörébe tartozó
kérdésekben. 5. A bizottság szükség szerint ülésezik. 6. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt bizottsági tag gyakorolja az ülés összehívását, illetőleg a vezetésével kapcsolatos jogosítványokat. 7. A bizottság ülésére meg kell hívni: - a bizottság tagjait - a polgármestert - a jegyzőt - akit a bizottság elnöke megjelöl. 8. A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a bizottság elnöke rendelhet el. 9. A bizottsági ülésen előterjesztett írásos dokumentumok sokszorosításáról, postázásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. 10. A Bizottság elnökét az SZMSZ-ben meghatározott ülésvezetői jogosítványok illetik meg. 11. A bizottság a döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 12. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza: - az ülésen megjelent bizottsági tagok nevét - a meghívottak nevét - a határozatképességet - a megtárgyalt napirendi pontok lényegét - a tárgyalt napirendek során hozott - szó szerint megfogalmazott - döntést, állásfoglalást, stb. a szavazati arány feltüntetésével. 13. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni: - a jegyzőnek - a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatalnak. 14. A bizottság írásos dokumentumait a Hivatal arra illetékes dolgozója kezeli. 15. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Ötv., valamint az SZMSZ-nek a bizottságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Pocsaj, 2010. október 13. Selyemné Nádró Éva sk. Elnök 3. sz. melléklet POCSAJ NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ÜGYRENDJE A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 38. §-a szerint: "a Képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre - a Képviselőtestület Hivatala elnevezéssel - Önkormányzat működésével valamint a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében. I. A Képviselőtestület Hivatala (továbbiakban: Hivatal) Megnevezése: Pocsaj Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének Polgármesteri Hivatala Székhelye:
4125. Pocsaj, Nagy u. 51.
A Hivatal jogállása: A Képviselőtestület szerve, nem önálló jogi személy. A Hivatal költségvetési szervként működik a saját költségvetési előirányzata körében. A Hivatal belső felépítése: A Hivatal egységes államigazgatási szerv, tovább nem tagozódik. A hivatal létszáma: 9 fő ügyintéző. 1 fő ügyvitelt ellátó II. A Hivatal irányítása a) A polgármester - a jegyző útján - irányítja a Hivatalt, szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét. b) A jegyző vezeti a Hivatalt, megszervezi a Hivatal munkáját. A munkáltatói jogok gyakorlása a) A polgármester gyakorolja a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. b) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Képviselőtestület Hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. III. A Hivatal feladatai 1. A Hivatal feladatait jogszabály, a Képviselőtestület, a polgármester és a jegyző határozza meg. 2. A Hivatal általános feladatai: - a Képviselőtestület és a bizottságok működésével, valamint a polgármester és a jegyző tevékenységével kapcsolatosan meghatározott feladatok ellátása - a helyi képviselők és az országgyűlési képviselő munkájának segítése - a lakosság tájékoztatása. A Hivatal ügyintézői feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni. Az együttműködés során törekedni kell tevékenységük összehangolására, a több ügyintézőt érintő feladat gyors és összehangolt végrehajtására. 3. A Hivatal feladatai a Képviselőtestület működésével kapcsolatban: Előkészíti a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket a Képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó, munkaterületét érintő előterjesztéseket és javaslatokat a Képviselőtestület hatáskörébe utalt választást, kinevezést, megbízást a munkaterületét érintő bizottsági előterjesztéseket.
Nyilvántartja és végrehajtja az Önkormányzatot érintő közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat. Közreműködik alapítvány létrehozásának, közérdekű kötelezettség-vállalásnak, hitelfelvételnek előkészítésében a bizottság feladat- és hatáskörének ellátásában. Tájékoztatja a bizottságot a Képviselőtestület döntéseinek előkészítéséről, illetve a végrehajtásra irányuló munkáról. Ellátja a bizottság működésének ügyviteli feladatait. 4. A Hivatal feladatai a képviselők tevékenységével kapcsolatban: - közreműködik a képviselők interpellációjának kivizsgálásában - segíti a képviselők munkáját, jogaik gyakorlását - megvizsgálja a képviselők javaslatait, bejelentéseit, és azokra 15 napon belül választ ad - nyilvántartja a feladatkörét érintő képviselői javaslatokat. 5. A polgármester közigazgatási hatósági jogkörével kapcsolatban közreműködik: - az Önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátásában - a polgármester közigazgatási hatósági feladat- és hatáskörének ellátásában - honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben. 6. A jegyző feladat- és hatáskörével kapcsolatosan közreműködik:
az Önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátásában a jegyző közigazgatási hatósági jogkörének ellátásában. Gyakorolja törvény vagy rendelet alapján a jegyzőre ruházott I. fokú hatósági jogköröket. IV. A Hivatal köztisztviselőinek általános feladatai
A Hivatal valamennyi köztisztviselőjének alapvető feladata a kulturált ügyfélfogadás, az ügyfelek államigazgatási ügyeinek törvényes, gyors ügyintézése, szakszerű tájékoztatás nyújtása. A köztisztviselő feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak, a Képviselőtestület döntéseinek megfelelően, szakszerűen köteles ellátni. A köztisztviselőnek kinevezésekor a polgármester és a jegyző előtt esküt kell tennie. V. A Hivatal működési rendje 1. A Hivatal dolgozóinak munkaideje heti 40 óra: hétfő 7.30-16.00 h-ig kedd 7.30-16.00 h-ig szerda 7.30-16.00 h-ig
csütörtök 7.30-16.00 h-ig péntek 7.30-13.30 h-ig A túlmunkáért szabadidő jár. 2. Az ügyfélfogadási rend a) A Hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfő 8.00 h-tól 12.00 h-ig kedd 8.00 h-tól 12.00 h-ig szerda 13.00 h-tól 16.00 h-ig csütörtök 8.00 h-tól 12.00 h-ig péntek 8.00 h-tól 12.00 h-ig b) A Jegyző ügyfélfogadási rendje: hétfőtől- csütörtökig 9.00 h-tól 12.00 h-ig. c.) A Polgármester ügyfélfogadási rendje: csütörtök: 8.00 h-tól 12.00 h-ig. d) A települési képviselőket soron kívül, munkaidőben bármikor, az Önkormányzat intézményeinek vezetőit ügyfélfogadási időn kívül is - lehetőleg előre egyeztetett időpontban - fogadni kell. VI. A Hivatalt érintő szervezési szabályok 1. A helyettesítés rendje A polgármestert tartós távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti. A jegyzőt távollétében az általa kijelölt személy, az általa meghatározott körben helyettesíti. Tartós - egy hetet meghaladó - távollét esetén a kijelölés csak írásban történhet. Amennyiben a jegyző a kijelölésről gondoskodni nem tud, a helyettesítő személyét a polgármester jogosult meghatározni. Ügyintézők távolléte esetén a helyettesítő személyt a jegyző jelöli ki. Külső helyettesítő csak abban az esetben alkalmazható, ha a Hivatal távollévő vagy akadályoztatott dolgozója feladatának ellátása belső helyettesítéssel nem oldható meg. 2. Iktatás, postabontás, bélyegzőhasználat a) A hivatalban központi iktatás történik, az ügyiratokról tárgymutató készül. Az iktató feladata, hogy az ügyirat iktatásával egyidejűleg az előzményt csatolja, az ügyirat számát és kiadásának idejét az ügyintéző munkanaplójába bevezesse. b) A postabontást - a névreszóló küldemények kivételével - a jegyző végzi. A polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben a szignálást a polgármester, a jegyző hatáskörébe tartozó ügyekben a szignálást a jegyző végzi. Az ügyintéző a rá szignált ügyeket tovább nem szignálhatja. c) A bélyegzők használata A hivatal bélyegzőit csak a kiadmányozási joggal felruházott dolgozók használhatják, akik felelősek annak jogszerű használatáért, gondoskodnak megőrzésükről. A jegyző által
megbízott dolgozó valamennyi hivatali bélyegzőről nyilvántartást köteles vezetni, feltüntetve, hogy mely bélyegzőt ki használhatja. A bélyegző elvesztésekor a szükséges intézkedéseket az köteles megtenni, akinek az a használatában volt. 3. Munkakör átadás-átvétel Munkaviszony megszűnése, munkakörváltozás esetén jegyző esetében a polgármester, polgármester és a beosztott dolgozók esetében a jegyző köteles gondoskodni a munkakör átadás-átvételéről, illetve annak jegyzőkönyvben történő rögzítéséről. A dolgozó munkaviszonya megszűnését, illetőleg a munkavégzési kötelezettség alóli felmentése időpontját megelőző napig rászignált feladatokat köteles elvégezni. 4. Hivatalos kiküldetés A kiküldetésben lévő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (továbbiakban: napidíj) jár. A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25 %-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni, és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el. Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenően a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit. VII. A Hivatal dolgozóinak jogai és kötelezettségei
1. A Hivatal köztisztviselőinek alapvető jogait és kötelezettségeit a köztisztviselők jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXIII. tv. tartalmazza. Valamennyi - a hivatalnál munkaviszonyban álló - dolgozó köteles a munkaköri leírásban szereplő feladatait megfelelően ellátni. A polgármester és a jegyző megbízhatják a dolgozót a munkaköri leírásban nem szereplő, ám a hivatal tevékenységi körébe tartozó egyéb feladattal is. 2. A Hivatal dolgozóinak a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben előírt minősítését a jegyző végzi. 3. A Hivatal dolgozóit megillető juttatások: a) A hivatallal munkaviszonyban álló valamennyi ügyintéző jogosult az idegennyelv-tudási pótlékra, ha a törvényben meghatározott követelményeknek megfelelnek. A hivatalban idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelv az angol, a német, az orosz, a román. b) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre a Hivatal dolgozója a Közszolgálati Szabályzatban rögzítettek szerint jogosult. 4. Képzettségi pótlék
(1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő továbbá szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára képzettségi pótlék kerül megállapításra. (2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségnél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges. Ide sorolható az informatikai szakképesítés is. ECDL. Vizsga. (3) A képzettségi pótlék mértéke: a) doktori fokozat vagy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXXIII. tv. 119. § (1) bek. alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75 %-a b) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50 %-a c) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40 %d) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30 %-a. (4) A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek az alább ismertetett táblázat szerint kerülnek megállapításra:
Munkakör (feladatkör)
9/1995. (II. 3.) Korm. rendeletben előírt végzettség, szakképesítés
jegyző
költségvetési, pénzügyi, adóügyi előadó gyámügyi előadó
A Korm. rend. I/16. pontjában meghatározott végzettség A Korm. rend. I/7. pontjában meghatározott végzettség szociális előadó A Korm. rend. I/18. pontjában meghatározott
Egyéb végzettség a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. év XXIII. tv. 48/A. § (4) bek. szerint a) pont b) pont c) pont d) pont közigazgatási közigazga szakma-csoport -tási felsőoktatási EUszakjo intézményében gász szerzett szakképes egyetemi, í-tés főiskolai végzettség, jogász végzettség további, a Korm. rendelet I/16. pontjában meghatározott végzettség, továbbá a II/1. és a II/2. pontjában meghatározott végzettség további, a Korm. rendelet I/18. pontjában meghatározott végzettség további, a Korm. rendelet I/18. pontjában meghatározott végzettség
végzettség igazgatási A Korm. rend. I/1. előadó pontjában meghatározott végzettség anyakönyvvezet A Korm. rend. I/1. ő pontjában meghatározott végzettség
további, a Korm. rendelet I/1. pontjában meghatározott végzettség további, a Korm. rendelet I/1. pontjában meghatározott végzettség
5. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 22/A. § (8) bekezdésében meghatározottak alapján a képviselő-testület – a vagyon-nyilatkozattételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét – az alábbi tartalommal állapítja meg: A Ktv. 22/A. (8) bekezdésében meghatározott munkakörök közül a következők a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséggel járó munkakörök: Kötelezettséget megállapító Munkakör jogszabályhely Ktv. 22/A. § (8) bek. d) pont jegyző Ktv. 22/A. § (8) bek. g) pont pénzügyi és gazdálkodási előadó Ktv. 22/A. § (8) bek. g) pont adóügyi előadó Ktv. 22/A. § (8) bek. e) pont anyakönyvvezető Ktv. 22/A. § (8) bek. e) pont szociális ügyintéző Ktv. 22/A. § (8) bek. e) pont igazgatási előadó
Vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség gyakorisága 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év
VIII. Záró rendelkezések 1. A Hivatal ügyrendje a polgármester jóváhagyásával egyidejűleg lép hatályba, egyidejűleg a kérdést szabályozó korábbi intézkedések hatályukat vesztik. 2. A jegyző köteles gondoskodni az ügyrend és mellékletei naprakész állapotáról, valamint arról, hogy azt valamennyi - a Hivatalnál munkaviszonyban álló - dolgozóval megismertesse. 3. Az ügyrend mellékletei: - munkaköri leírások. Pocsaj, 2010. október 13.
Már Vincéné jegyző
Az ügyrendet a fentiek szerint jóváhagyom: Pocsaj, 2010. október 13. Kecskés Gyula polgármeste 4. sz. melléklet
A KÉPVISELŐTESTÜLET HIVATALA
KIADMÁNYOZÁSI JOGKÖRÉNEK SZABÁLYOZÁSA
A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. t. 35. § (2) bek.d) pontjában foglaltak szerint a Hivatal kiadmányozási rendjét az alábbiak szerint szabályozom: 1. A polgármester kiadmányozási joga - Az önkormányzatot megillető önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadmányozási jogot - az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. sz. mellékletében foglalt, a Képviselőtestület által a polgármesterre ruházott feladat- és hatáskörökkel, a jogszabály által a polgármesterre ruházott hatósági jogkörrel, valamint az Önkormányzatot, mint ügyfelet megillető jogok gyakorlásával kapcsolatos kiadmányozási jogot fenntartom. A polgármester kiadmányozza: a költségvetést érintő intézkedéseket, javaslatokat honvédelmi, polgári védelmi ügyeket gépkocsihasználat engedélyezését. 2. A jegyző kiadmányozza a Képviselőtestület és annak bizottságai részére készülő előterjesztéseket, jelentéseket, javaslatokat a főhatóságokhoz küldött tájékoztatókat az országgyűlési képviselők és a Képviselőtestület tagjai által kezdeményezett intézkedésekre, közérdekű bejelentésekre, javaslatokra, kérdésekre vonatkozó válaszokat, ha azt a jegyzőhöz intézték települési önkormányzatok polgármestereihez, jegyzőihez intézett megkereséseket, átiratokat a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője által benyújtott észrevételeket, valamint az ügyészi intézkedésre adott válaszokat.
Pocsaj, 2010. október 13.
Kecskés Gyula polgármester
