PLÉBÁNIÁK KÖNYVVEZETÉSE Krizmanits Márton Győri Egyházmegye számvevő – okleveles könyvvizsgáló
Leányfalu, 2015. április 15.
Cél - Ajánlás elkészítése • 296/2013. (VII. 29) Korm. rendelet – (már a
2014-es beszámoló) • Legutóbb 1993 • Ma: Vitaanyag • Ajánlás elkészítése • Plébániák könyvvezetése • Egyszeres könyvvitel • Kettős könyvvitel • Egyéb szervezetek könyvvezetése
Konzultáció • Dr. Német Emma • Horányi Márton - okleveles könyvvizsgáló • Tóth József - okleveles könyvvizsgáló
• Nagyné Margit - okleveles könyvvizsgáló • Némethi Sándorné Erzsébet - okleveles könyvvizsgáló • Bárány Terézia - okleveles könyvvizsgáló
• Etl János okleveles könyvvizsgáló • Járosi Józsefné közgazdász • NAV Vas megyei igazgatóságának munkatársai
Egyszeres könyvvitel 162. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen.
Egyszeres könyvvitel (2) A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki.
Plébániák egyszeres könyvvitelben 296/2013 (VII. 29) Korm. rendelet 2. § A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személynek az Szt. könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásait - a bevett egyház belső szabályában a beszámolót alátámasztó sajátos nyilvántartási rendre meghatározott szabályokra tekintettel - kell figyelembe vennie.
Számviteli alapelvek 162.§ „a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja.”
•Világosság
•Valódiság
Figyelmeztetés "Jaj nektek is, törvénytudók! Elviselhetetlen nehéz terhet rótok az emberekre, de magatok egy ujjal sem érintitek a terhet.” (Lk.11.46)
Plébániák egyszeres könyvvitelben 296/2013 (VII. 29) Korm. rendelet • 296/2013 (VII. 29) Korm. rendelet : a bevétel két egymást
követő évben nem éri el az 50 millió forintot de nincs vállalkozási tevékenysége. A bevétel számításánál valamennyi, a pénztárkönyvben lekönyvelt bevételt össze kell számítani, levonva ezekből az átfutó tételeket. • (Bevételnek: az önkéntes hozzájárulás, a perselypénz, stóla, stipendium, pénzadományok, központi költségvetésből, önkormányzattól, alapítványtól, egyházmegyétől vagy más gazdálkodó szervezettől kapott támogatás, a jóváírt kamat, hozam. • Ebből a szempontból nem bevétel az szja és járulék visszavételezése, a pénztár és bankszámla közötti mozgás, a betétlekötéssel járó pénzmozgás) • Eredmény : alig van olyan plébánia - egyházi szervezet – amelyek kettősben könyvvitelben kellene könyvelnie
Plébániák egyszeres könyvvitelben Hogyan? • Az egyszeres könyvvitel: • naplófőkönyvet • pénztárkönyvet • Elkészítés módja • kézi kitöltésű nyomtatvány, • excell táblázat • számítógépes program
A könyvelésben a egyházmegyék által kiadott kódszámokat kell alkalmazni, melyek segítségével készül el a bevételeket és kiadásokat részletező kimutatás, az un. zárszámadás.
Plébániák egyszeres könyvvitelben Pénztárkönyv kötelező adattartalma: Hagyományos rovatok: • Sorszám • Dátum (a pénzmozgás dátuma) • Bizonylat sorszáma • Megnevezés • Kód • Banki bevétel
• Banki kiadás • Banki egyenleg • Pénztár bevétel • Pénztár kiadás • Pénztár egyenleg
Plébániák egyszeres könyvvitelben Pénztárkönyv kötelező adattartalma: • Pénztárkönyv kötelező adattartalma • a bevételek és kiadások bevétel-, ktgnemek szerinti bontásban csak akkor, ha kizárólag papíralapú a könyvelés, és év közben a bevételek és kiadások folyamatos, adott időpontban történő minimális összesítése csak így biztosítható. • A fordulónapon elkészített zárás kapcsán a bevételi és kiadási forgalom összesített értékei.
Javasolt új rovatok: • Egyéb pénzeszköz bevétel • Egyéb pénzeszköz kiadás • Egyéb pénzeszköz egyenleg
Plébániák egyszeres könyvvitelben „Régi”pénztárkönyv rovatai: •
Plébániák egyszeres könyvvitelben „Új” pénztárkönyv rovatai:
Plébániák egyszeres könyvvitelben Pénztárkönyv kötelező adattartalma bevételi és kiadási bontás (u.n. jobb oldal) • Kell - Ha csak papíralapú a pénztárkönyv • Nem kell – ha nyilvántartásait számítógépes könyveléssel készíti (excell táblázat, vagy erre kifejlesztett számítógépes program), és az egyes tételek kapcsán az egyházmegye által használt kódszámok adott időpontban, folyamatosan biztosítják a bevételek és kiadások gyűjtését.
Plébániák egyszeres könyvvitelben Pénztárkönyv kinyomtatása Pénztárkönyv kinyomtatása (zártság) • Számítógépes könyvelés alkalmazása esetén a naplófőkönyvet vagy pénztárkönyvet az év végi zárást követően ki kell nyomtatni, és gondoskodni kell arról, hogy a „pénztárkönyv” olyan módon legyen összefűzve, bekötve (egy vagy több év), hogy abból lapokat ne lehessen eltávolítani, cserélni. (összefűzés esperesi aláírás, pecsét, beküldés egyházmegyéhez) • A pénztárkönyv alátámasztja a zárszámadást, annak egyes soraiban található tételeket. A pénztárkönyv nyitó és záró tételeinek valamit a bevételek és kiadások kódok által gyűjtött összegeinek a zárszámadással egyeznie kell.
Plébániák egyszeres könyvvitelben Gépi pénztárkönyv átmásolása A számítógépes könyvelésben elkészített, és az abból kinyomtatott tételeket nem kell átmásolni nyomdai úton előállított pénztárkönyvbe, ha a zártságot más módon biztosítjuk.
(vagyis kinyomtatni, hitelesíteni, egyházmegyéhez beküldeni, vagy valahogy „zárttá tenni” azt kell !!!)
Plébániák egyszeres könyvvitelben Alapbizonylatok azonosítója • Azon alapbizonylatok esetében, melyek egyedi
azonosítóval (számlaszám) rendelkeznek, nem szükséges újabb kiadási vagy bevételi bizonylatokkal alátámasztani azokat, a „számla sorszáma” rovatba az alapbizonylaton szereplő számlaszám beírható. • A kiadási és bevételi pénztárbizonylatokra akkor van szükség, ha a pénzmozgásról egyedi azonosítóval rendelkező (számlaszám) alapbizonylat nem áll rendelkezésre. (Pl.: stóla bevétel, adomány, illetve a lelkipásztori, kántori, sekrestyési illetmény kifizetése)
Plébániák egyszeres könyvvitelben Banki lekötések szerepeltetése • A bank illetve pénztár egyenlege rovatban az év
során az egyeztethetőség érdekében mindig a folyószámla és a pénztár aktuális állománya szerepel. Ez az ellenőrzés alapja. Ezért a lekötött pénzeszközök a naplófőkönyvben egy külön rovatban, a pénztárkönyv esetében egy harmadik rovatban kerülnek kimutatásra. • A naplófőkönyvben egy újabb külön rovatban, pénztárkönyvben a harmadik rovatpárban kell kimutatni egy esetleges további (elkülönített) bankszámla(ák) forgalmát is.
Plébániák egyszeres könyvvitelben „Régi”pénztárkönyv rovatai:
Plébániák egyszeres könyvvitelben „Új” pénztárkönyv rovatai:
Plébániák egyszeres könyvvitelben Értékpapírok, egyéb pénzügyi instrumentumok • Az értékpapírokat (pl.: állampapír)
nem a pénzeszközök közt, hanem külön analitikán, a pénztárkönyvből kivetetve, követelésként kell nyilvántartani.
Plébániák egyszeres könyvvitelben Mérleg, eredménykimutatás • A Korm. rendelet előírásai szerint egyszeres könyvvitelben is kell mérleget és eredménykimutatást is kell készíteni. A mérleg a leltárból, az eredménykimutatásból és a pénzeszközök állományából állítható elő. Az eredménykimutatás alapja a pénzforgalmi könyvelés. (2. melléklet – Egyszerűsített beszámoló)
Plébániák egyszeres könyvvitelben 2. melléklet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelethez • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
2. melléklet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelethez 1. Az egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérlegének előírt tagolása ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Ertékpapírok IV. Pénzeszközök FORRÁSOK (PASSZÍVAK) C. Saját tőke I. Induló tőke II. Tőkeváltozás III. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény 1. Alaptevékenységből származó eredmény 2. Vállalkozási tevékenységből származó eredmény D. Tartalék E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek
Plébániák egyszeres könyvvitelben 2. melléklet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelethez • 2. Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolása • A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (1+11) • I. Pénzügyileg rendezett bevételek ebből:
• • • • • • • • • •
a) egyházi támogatások b) központi költségvetési támogatások c) helyi önkormányzati támogatások d) egyéb támogatások II. Pénzbevételt nem jelentő bevételek B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (I II + IV+V+VI) III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások IV. Ráfordítást jelentő eszközváltozások V. Ráfordítást jelentő elszámolások VI. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások C. Tárgyi pénzügyi eredmény (I-Ill-VI) D. Nem pénzben realizált eredmény [1I-(lV+V)] E. Adózás előtti eredmény [(I+IIHIII+IV+V)] VII. Fizetendő társasági adó F. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény (E-VII)
Plébániák egyszeres könyvvitelben Mérleg, eredménykimutatás • A Korm. rendelet előírásai szerint egyszeres könyvvitelben is kell mérleget és eredménykimutatást is kell készíteni. • AZONBAN! 50 M alatt, és ha nincs vállalkozási tevékenység: „Egyház belső szabályában a beszámolót alátámasztó sajátos nyilvántartási rend”! Legyen ilyen belső szabály!
Plébániák egyszeres könyvvitelben Eredménykimutatás „belső szabály” például:
Plébániák egyszeres könyvvitelben Mérleg „belső szabály” például:
Plébániák egyszeres könyvvitelben • A kitöltendő nyomtatványokat előre nyomtatott
formában lehet kitölteni vagy a honlapról lehet letölteni, de mindenki számára javasoljuk az elektronikus formában történő könyvvezetést és zárszámadás készítést. • Egyszerűbb • Gyorsabb • Kevesebb a hibalehetőség
Plébániák kettős könyvvitelben • 296/2013 (VII. 29) Korm. Rendelet : a bevétel
két egymást követő évben eléri az 50 millió forintot és van vállalkozási tevékenysége. • DE: Az egyszeres könnyvitel • egyszerű struktúra - egyszerű szervezetek
gazdasági eseményeinek lekönyvelésére alkalmas. • önálló nyilvántartások összegzése ( un. analitikák), • nehezen egyeztethető • a vagyon zárt rendszerben történő, teljeskörű
kimutathatósága nehézkes
• nagyobb szervezeteknél és bonyolultabb gazdasági
események - számtalan hibalehetőség
Plébániák kettős könyvvitelben Túl a törvényen – az ésszerűség miatt A törvényi lehetőség ellenére köteles kettős könyvvitelt vezetni az az egyházi szervezet, amely • egyházmegye • egyéb, nem hitéleti tevékenységet ellátó egyházi szervezet (pl.: papi otthon, szociális otthon oktatási intézmény, kollégium levéltár, kincstár, múzeum, látogatóközpont, stb,) • plébánia, ha • Európai Uniós, vagy nemzeti pályázatban vesz részt
• kimutatott eszközei közt deviza vagy valuta szerepel • három, vagy több bankszámlával rendelkezik, vagy három vagy több
pénztárat használ • vállalkozási tevékenysége meghaladja a 6 MFt-os összeghatárt – függetlenül az 50 M Ft-os bevételi korláttól • bevétele a 25 MFt-ot meghaladja (a vállalkozási árbevételtől függetlenül)
Plébániák kettős könyvvitelben Kettős könyvvitelre történő áttérés • Az áttérés - január 1-vel, érseki, püspöki engedélye alapján •
•
• •
lehet megtenni. SZT trv.! A plébániáknak az egyházmegye által kialakított számlatükröt kell alkalmaznia Az egyházmegye által kiadott számlatükörben található főkönyvi számlaszámok a plébániai, intézményi igényeknek megfelelően alábonthatók. A könyvelés segédlete az egyházmegye gazdasági szakemberei által összeállított részletes számlamagyarázat vagy számlatükör. A könyveléshez az egyházmegyék által ajánlott program, vagy a már használatban levő könyvelőprogram használható. A felmerülő esetleges kérdéseket az egyházmegyék gazdasági munkatársainak lehet feltenni, akik szívesen segítenek a megoldás megkeresésében. – Készüljünk fel rá!!!
Plébániák kettős könyvvitelben Kettős könyvvitelre történő áttérés - Nyitó mérleg: • Áttéréskor – záró - nyitó mérleget kell készíteniük. • Záró mérleg = Nyitó mérleg • Esetlegesen nem nyilvántartott tételek zárómérlegbe Fontos, hogy ha követelések, kötelezettségek nem kerültek feltüntetésre, de ilyenek év végén voltak a plébánián, akkor azokat a záró mérlegben már szerepeltetni kell (Pl. levont, de be nem fizetett szja, járulékok, a decemberi fizetendő vagy visszaigényelt ÁFA, kiadott előlegek, a plébánia által adott kölcsön, vagy a plébánia által felvett kölcsön, hitel év végi maradványa ) Az adófizetési kötelezettség - december 31-i) adófolyószámla kivonat! • Meglévő eszközök écs – terven felüli écs. • Eszközök, források értékelési szabályai : Számviteli trv.
Plébániák kettős könyvvitelben Kettős könyvvitelre történő áttérés - Nyitó mérleg: • A nyitó mérlegben eszközök oldalon • az ingatlanok – „piaci” értéken, • a követeléseket a zárszámadásban (utolsó oldal adatai) feltüntetett összegben kell beállítani. • a pénzeszközöket a nyitást megelőző évi zárszámadásban feltüntetett bankszámla és pénztári pénzkészlettel megegyezően, • A könyveléshez a nyitó mérleget forintban kell
összeállítani! Az esetlegesen devizában, valutában meglévő eszközöket az MNB fordulónapi árfolyamával kell forintosítani.
Plébániák kettős könyvvitelben Kettős könyvvitelre történő áttérés - Nyitó mérleg: • A nyitó mérlegben A források oldalon • tőkeváltozásként az ingatlanok értékét, • kötelezettségként (tartozásként) a nyitást megelőző évi
zárszámadásban – zárómérleg - tartozásként kimutatott összegeket, • tőkeváltozásként az alábbi számítás alapján megállapított összeget kell beállítani. Számítás: eszközök összes értéke induló tőke kötelezettségek (tartozások) = tőkeváltozás összege
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok • Az egységesen kialakított költségvetési és
zárszámadási nyomtatvány, az éves mérleg és eredménykimutatás a beszámoló része, melyet, mint az eddigiekben is, a Egyházmegyei Hivatalhoz kell jóváhagyásra benyújtani. A nyomtatványokat az egyházmegye gazdasági szakembereitől lehet igényelni. • LEGYEN ILYEN NYOMTATVÁNY !
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok • Előlap (bevétel, kiadás, méregfőösszeg, eredmény) • 296/2013. (VII. 29) Korm. Rendelet szerinti • Mérleg • Eredménykimutatás • Munkatáblák • SZT szerinti mérleg és • SZT szerinti eredménykimutatás • Részletező kimutatás (érdemi adatok + költségvetés • Jegyzőkönyv kivonat • Jelenlét ív
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) – előlap:
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) – Mérleg (296/2013. - 1 sz. mell.)
• Eszközök:
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) – Mérleg (296/2013. - 1 sz. mell.)
• Források:
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) – Eredm.kimut. (296/2013. alapján)
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) – Eredm.kimut. (296/2013. - 1 sz. mell.)
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) – SZT Mérleg – „munkatábla”
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) – SZT Eredm.kimut – „munkatábla”
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) –részletező munkatábla
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) –részletező munkatábla
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) –részletező munkatábla
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) –részletező munkatábla
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) –részletező munkatábla
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) –részletező munkatábla
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) –részletező munkatábla
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) –részletező munkatábla
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) –részletező munkatábla
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) –részletező munkatábla
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) – jegyzőkönyv
Plébániák kettős könyvvitelben Nyomtatványok (programból előállítva) – jelenléti ív
Plébániák kettős könyvvitelben Az eszközök értékének megállapítása Eszközök értékelési szabályai Számviteli trv.! Ingatlanok • Földterület: szakértői anyag (értékbecslés), ha nincs a helyben kialakult telekár (Fő szabály: piaci érték!) • Épület, építmény: Értéke a biztosítási adatbázisból kerül felvételre. Az adatbázisban található épületek, építmények felsorolását az egyházmegye szakembere írásban adja meg a plébániáknak és intézményeknek.
Plébániák kettős könyvvitelben Az eszközök értékének megállapítása Egyéb tárgyi eszközök • Egyszeres könyvvitelt vezető plébániák esetében - 0 Ft értékkel szerepelnek a leltárban. Ezeket változatlanul 0 forinton kell nyilvántartani. • A kettős könyvvitelre történő áttérés után javasolt, hogy legalább a
biztosított tárgyak kerüljenek be a leltárba a biztosítási értéken. Ilyenkor ezek a tételek tőkeváltozással szemben könyvelhetők.
• Az egyszeres könyvvitel vezetésének első
napjától beszerzett tárgyi eszközök beszerzési értékkel kerülnek be mind a leltárba, mind pedig a kettős könyvviteli rendszerbe.
Plébániák kettős könyvvitelben Az eszközök értékcsökkenése (Költség, amely csökkenti a pozitív adóalapot – ez a legtöbb szervezetnél 0 Ft) Értékcsökkenés elszámolása 1. Az egyházi szervezet 100% -os maradványértéket számol el minden tárgyi eszköz után. 2. Az egyházi szervezet nem számol maradványértékkel, és értékcsökkenést számol
Plébániák kettős könyvvitelben Az eszközök értékcsökkenése 1. Az egyházi szervezet 100% -os
maradványértéket számol el minden tárgyi eszköz után. Beszerzéskori árának 100%-án van nyilvántartva egészen a használatból történő kivonás napjáig. Értékcsökkenés elszámolására lényegében nem kerül sor, az bruttó eszköz értéke csak a selejtezésnél jelenik meg egyösszegű ráfordításként. (Számviteli politikában az amortizáció elszámolásának módosítása után a kettős könyvvezető is áttérhet erre a módszerre.)
Plébániák kettős könyvvitelben Az eszközök értékcsökkenése 1. Az egyházi szervezet nem számol
maradványértékkel, és értékcsökkenést számol • Kulcsok • Nyitáskor • Ahol a plébánia korábbi zárszámadásaiban feltüntették a
beszerzett tárgyi eszközök értékét is, - a zárszámadás vagyon és a nyitó mérleg egyeztethetősége érdekében – az eszközöket bruttó értéken vesszük fel a nyitómérlegbe, és nyitás után kezdjük elszámolni az értékcsökkenést. • Ezen eszközök esetében azonban lehetőség van arra is, hogy a zárómérleg elkészülte előtt, a korábbi évekre visszamenőleg is megállapításra kerüljön ezen eszközök értékcsökkenése, mégpedig terven felüli értékcsökkenésként elszámolva azt.
Plébániák kettős könyvvitelben Időbeli elhatárolás • A plébániáknak – egyházi szervezeteknek - nem
kötelező az időbeli elhatárolás elvét alkalmazniuk. Azonban számviteli politikában ezzel ellentétesen is döntenek. • Ez alól a szabad döntés alól kivétel a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 7.§ (4) bekezdésében foglalt, az adott naptári évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeg, melyet kötelező módon passzív időbeli elhatárolásként szerepeltetünk.
Plébániák kettős könyvvitelben Szakmai kompetencia • Azokon a plébániákon, amelyek egyszeres könyvvitelt
vezetnek, továbbra sem kell mérlegképes könyvelő • Kettős könyvvitelt vezető plébániáknak kötelező a mérlegképes könyvelő igénybevétele, aki nemcsak a mérleg és eredmény-kimutatás valódiságáért, hanem a társasági adó bevallásáért is felelősséget vállal. • Kívánatos, hogy az egyházmegye és az egyházmegyéhez tartozó, vagy az egyházmegye fenntartásában működő, kettős könyvvitelt vezető intézmények (gondnokságok, főiskola, szeminárium, EKIF, Karitász, gyűjtemények, közszolgáltató intézmények, stb.) éves mérlegét és eredménykimutatását nyilvántartásban szereplő mérlegképes könyvelő készítse el.
KARITÁSZ SZERVEZETEK ÜGYVITELI KÉRDÉSEI
Karitász ügyvitel • Működési anomáliák: • Hol is a helye a karitász szervezetnek • Helytelen értelmezés: önálló „társadalmi szervezet” • Helyes értelmezés – a plébánia alapítja – a plébánia része
• Plébánia – (plébános) alapítja ( a plébánia címét adószámát •
• •
•
használja!) Működésében alárendeli magát a plébániának (plébánosnak) Működéséért, gazdálkodásáért a plébános felel (akkor is, ha nem tudja) Pénzeszközeiről elszámolási kötelezettsége van a plébánia felé (jog és kötelezettség) Plébánosnak joga van a működési anomáliák megszüntetésére, szükség esetén az alapszervezet feloszlatására
Karitász ügyvitel ügyviteli dokumentumok Helyes működést biztosító ügyviteli dokumentumok - Alapító okirat - Pénztárkönyv – Beszámoló - Iktatókönyv - Engedély beszerzéshez - Engedély rendezvényhez
Karitász ügyvitel ügyviteli dokumentumok Helyes működést biztosító ügyviteli dokumentumok - Alapító okirat - Alapító plébánia, alapadatok - Nonprofit jelleg - Szervezeti kompetencia: plébános - Szakmai kompetencia – Egyházmegyei Karitász - Politikai pártoktól mentes tevékenység
- Alapítók felsorolása - Csoportvezető megnevezése feladata - kapcsolattartás - Összeférhetetlenségi szabályok (részesedés az adományokból) - Ügyviteli fegyelem - Munkavégzési szabályok (Önkéntes tevékenységről szóló 2005.
évi LXXXVIII. Törvény)
Karitász ügyvitel ügyviteli dokumentumok - Pénztárkönyv – Beszámoló : - A plébániai pénztárkönyvre alapozott plébániai beszámoló „butított változata” - Iktatókönyv: - Egyszerű séma a szervezet működéséhez kapcsolódó hivatalos anyagok nyilvántartására - Engedély beszerzéshez: - A plébános felé történő jelzés annak érdekében, hogy érdemben gyakorolhassa az utalványozási jogát. - Engedély rendezvényhez: - A plébános felé történő jelzés annak érdekében, hogy mindenképp tudatában legyen a csoport által szervezett rendezvény jellegéről, és érdemben gyakorolhassa az utalványozási jogát. -
Karitász ügyvitel ügyviteli dokumentumok Segélyezés dokumentáltsága: - A megfelelő dokumentáltságot meg kell követelni -
EGYÉB AKTUÁLIS KÉRDÉSEK
IRÁNYMUTATÁS A MAGYAR KATOLIKUS HITOKTATÁS EGYES MUNKAÜGYI, JOGI VALAMINT FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEIRŐL • „Az előzőek alapján a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
az ide vonatkozó korábbi szabályzat hatályon kívül helyezésével jogilag kötelező szándék nélkül a következő ajánlásokat teszi.” • 19. A kötelező hittanóra számát az egyházmegye vezetője határozza meg, a kötelezően választható hit- és erkölcstan esetében az érvényben lévő állami jogszabályokban megfogalmazottak a kötelezőek. A teljes munkaidőben foglalkoztatott hitoktató hittanóráinak ajánlott száma heti 22-26 óra • 82. Ha valamelyik megyéspüspök az egyházmegyéjében különösen a helyi viszonyokra tekintettel az Iránymutatás tárgyával összefüggően az abban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapít meg, azt a jelen Iránymutatással együtt teszi közzé és alkalmazza, illetve alkalmaztatja. Ez irányadó az Iránymutatás 1. és 2. számú mellékletei szerinti tárgykörök tekintetében is. (Besorolás és bérek)
„Tartási kötelezettségek kiadásai” • Természetbeni juttatásként történő
értelmezés veszélye! • Felesleges adminisztráció
Elérhetőség
Elérhetőség Ígéretemnek megfelelően mellékelem a Győri Egyházmegye weblapján elhelyezett (http://gyor.egyhazmegye.hu/dokumentumok), az előadásomhoz kapcsolódó dokumentumok és excell táblák gyűjteményét. Szándékom szerint ezek pár hónapig itt elérhetőek lesznek, és szabadon felhasználhatóak.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!