PILISVÖRÖSVÁRI KISTÉRSÉG

PILISVÖRÖSVÁRI KISTÉRSÉG

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Készítette:

Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás

e-mail: [email protected], honlap: www.zoldovezet.webs.com tel:70-306-1423

- 2010 -

Pilisvörösvári Kistérség Környezetvédelmi Programja

2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék _____________________________________________________________________________ 2 Bevezetés ____________________________________________________________________________________ 5 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése ______________________________________ 6 2. A kistérség bemutatása __________________________________________________________________ 11 2.1 A kistérség elhelyezkedése ______________________________________________________________ 11 2.2 A település története ___________________________________________________________________ 11 2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése ______________________________________________ 11 2.4 A kistérség népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása ________________ 17 2.4.1 Népességi adatok bemutatása _______________________________________________________ 17 2.4.2 Gazdasági adottságok bemutatása ___________________________________________________ 19 2.4.3 Látnivalók, turisztikai adottságok ____________________________________________________ 22

3. Környezeti állapotfelmérés ________________________________________________________________ 23 3.1. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA_____________________________________________________________ 23 3.1.1. Levegı _____________________________________________________________________________ 23 3.1.2. Víz ________________________________________________________________________________ 28 3.1.3. Felszínborítottság __________________________________________________________________ 34 3.1.4. A természet állapota _______________________________________________________________ 36

3.2. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA _______________________________________________ 40 3.2.1. Települési környezet, infrastruktúra ________________________________________________ 40 3.2.2. Épített környezet állapota __________________________________________________________ 55

3.3 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY _________________________________________________________________ 56 3.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZİK _________________________________________________________ 58 3.4.1. Hulladékgazdálkodás ________________________________________________________________ 58 3.4.2. Zajterhelés ________________________________________________________________________ 64 3.4.3. Oktatás, nevelés, képzés ___________________________________________________________ 66 3.4.4 Környezetbiztonság__________________________________________________________________ 69

4. Helyzetértékelés _________________________________________________________________________ 71 5. Pilisvörösvári kistérség SWOT analízise ___________________________________________________ 76 6. Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája ___________________ 77 7. Tematikus akcióprogramok ________________________________________________________________ 79 7.1 TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETMINİSÉGE __________________________________________________________ 79 7.1.1 Településfejlesztés, -rendezés _____________________________________________________ 79 7.1.2 Zöldterület-gazdálkodás ____________________________________________________________ 80


3

7.1.3 Épített környezet __________________________________________________________________ 80

7.2 KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG __________________________________________________________________ 82 7.2.1 Levegıminıség ______________________________________________________________________ 82 7.2.2 Biológiai allaergének _________________________________________________________________ 82 7.2.3 Zaj- és rezgés______________________________________________________________________ 83 7.2.4 vízminıség __________________________________________________________________________ 83 7.2.5 Élelmiszerbiztonság__________________________________________________________________ 83 7.2.6 Klíma és egészség ___________________________________________________________________ 84

7.3 VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA____________________________________________ 87 7.3.1 A vizek jó ökológiai állapotának elérése ______________________________________________ 87 7.3.2 Ivóvízbázis védelem _________________________________________________________________ 88 7.3.3 Nitrát akcióprogram_________________________________________________________________ 88 7.3.4 Bel- és külterületi vízrendezés ______________________________________________________ 88

7.4 A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERİSÍTÉSE ____________________________ 90 7.4.1 Környezeti nevelés, oktatás _________________________________________________________ 90 7.4.2 Környezettudatos szemléletformálás _________________________________________________ 90 7.4.3 Fenntartható fogyasztói szemlélet kialakítása ________________________________________ 91 7.4.4 Információs szabadság ______________________________________________________________ 91

7.5 TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM ________________________________________________________________ 93 7.5.1 A természeti táj és értékek védelme ________________________________________________ 93 7.5.2 Károsodott területek helyreállítása __________________________________________________ 94 7.5.3 Genetikai erıforrások megırzése ____________________________________________________ 94 7.5.4 Ökoturizmus ________________________________________________________________________ 94

7.6 FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT _______________________________________________ 96 7.6.1 Talajok védelme és fenntartható használata__________________________________________ 96 7.6.2 Környezetbarát mezıgazdasági gyakorlat _____________________________________________ 96

7.7 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS_______________________________________________________________________ 98 7.7.1 Energiagazdálkodás__________________________________________________________________ 98 7.7.2 Közlekedés, Éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés_______________________________ 98

7.8 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS __________________________________________________________________ 100 7.8.1 Megelızés _________________________________________________________________________ 100 7.8.2 Hasznosítás ________________________________________________________________________ 100 7.8.3 Ártalmatlanítás ____________________________________________________________________ 100

7.9 KÖRNYEZETBIZTONSÁG ___________________________________________________________________ 102 7.9.1 Természeti katasztrófák elleni védekezés ___________________________________________ 102 7.9.2 Emberi tevékenységgel kapcsolatos környezetbiztonság ______________________________ 102


4

8. A megvalósítás eszközei _________________________________________________________________ 104 8.1 PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE _________________________________________ 104 8.2 SZEMLÉLETFORMÁLÁS _____________________________________________________________________ 105 8.3 TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS _____________________________________________________________ 106 8.4 INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE ________________________________________________________ 107 8.5. ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE ________________________________________________________ 107 8.6 SZAKMAI PARTNEREK _____________________________________________________________________ 111 Irodalomjegyzék ___________________________________________________________________________ 112 Mellékletek ________________________________________________________________________________ 113 Térképek __________________________________________________________________________________ 113


5

Bevezetés

A természeti erıforrásokat nem fenntartható módon használja az emberiség, amivel párhuzamosan a környezetrombolás is jelentısen megnıtt. A kialakult helyzetet a kiváltó okok szintjén kell elsısorban orvosolni, és nem csupán a következmények szintjén. Ehhez jelentıs szemléletváltozásra lenne szükség. Mindezek figyelembe vételével kell meghatározni jövıbeni környezetvédelmi feladatainkat, melynek keretét a Program határozza meg a 2010-2014 közötti idıintervallumra vonatkozóan.

A Program céljáról, tartalmáról, megvalósításáról az 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. A közelmúltban

jelentıs

gazdasági

változások

mentek

végbe

a

világban,

hazánkban,

melynek

következtében a környezetvédelmi célok és prioritások is módosultak. A kistérségi Program tervezési elvei az országos Programmal (NKP III) összehangoltan lettek meghatározva, így nagyobb szerepet kap a tervezés során a települések fenntartható fejlıdési pályára való átállásának elısegítése, a szükséges intézkedések

meghatározása.

Nagyobb

hangsúlyt

kell

fektetni

a

végrehajtás

során

az

együttmőködésre, a szubszidiaritás1 és a decentralizáció elvére. Ezen elveket hivatott elımozdítani a környezetvédelmi törvény 2008. évi módosítása, mely változtatások a különbözı tervezési szintek (országos, területi, települési), közötti kapcsolat megerısítésére, összehangolására irányul. A törvénymódosítás a programkészítés tartalmi elemeit is módosította, illetve kiegészítette. Ennek megfelelıen a jelen kistérségi program is az elkészült országos programmal összehangolva, a regionális és megyei tervezési szintek bevonásával készült el, figyelembe véve a tartalmi követelmények változását.

A tematikus akcióprogramok kidolgozása a különbözı ágazati és szakpolitikai programok, tervek figyelembe vételével készültek.

Párhuzamosan a kistérségi program elkészítésével, a kistérségi településeinek települési programjai is ki lettek dolgozva. A kistérségi programot a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség KTVF:38890-1/2010. számú levelében véleményezte, a kért módosításokat jelen Program tartalmazza, az anyagba beépítésre került.

1

Kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsıbb hatalmi szint akkor lép közbe, ha azt az alsóbb szinten nem tudják megoldani


6

1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése

Akörnyezetpolitikának feladata, hogy meghatározza a környezeti célokat és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A környezetpolitikának a sokoldalú tervezési rendszerben elsısorban horizontális szakpolitikai szerepet kell betöltenie, ami biztosítja a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a társadalmi-gazdasági tevékenységek során. A Program készítése során figyelembe lett véve az ágazati stratégiákból, a szakterületi programokból adódó, környezetvédelmet érintı fıbb törekvések.

A kistérséget érintı környezetpolitika fıbb kapcsolódási pontjai:

•

A környezetpolitika - kialakításban, mőködtetésben egyaránt - kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez.

•

A Kistérségi Program célkitőzései a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Megye Környezetvédelmi Programjával, az egyes települések programjaival, valamint a Régió Stratégiai Tervével összhangban került meghatározásra.

•

A Kistérségi Környezetvédelmi Program a települési környezetügy átfogó középtávú programja, mely más ágazati és szakterületi terveket és programokat is magába integrál. (pl.: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Energiapolitikai Koncepció, Nemzeti Erdıprogram, Nemzeti Turizmusfejlesztési

Stratégia,

Országos

Kármentesítési

Program,

Ivóvízminıség-javító

Program, Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Program). •

Helyi Hulladékgazdálkodási Terv.

A célok és feladatok megfogalmazása a következı alapelvek alapján történtek:

•

Helyi erıforrások fenntartható hasznosításának elve.

•

A környezetvédelmi törvényben megfogalmazott alapelvek (elıvigyázatosság, megelızés, szennyezı fizet, tájékoztatás, nyilvánosság).

•

Szubszidiaritás, decentralizáció elımozdítása.

Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a megelızés elvére a jövıben. A Program túlmutat a hagyományos megközelítésekkel, az okozati, csıvégi környezetpolitikával szemben az okokra, a "hajtóerıkre" is koncentrál, ugyanis csak így van lehetıség megelızı környezetvédelemre. A Kistérségi Program


7

célrendszerének meghatározása során fı szempont a hajtóerık, okozatok, tendenciák és a komplexitás vizsgálata volt.

A környezetvédelmi programok elkészítésénél alapvetı szemléletváltozásra van szükség mind a tervezık, mind az érintett önkormányzatok részérıl. A tervezésnél az állapotfelmérést és értékelést követıen, a célok és programok megfogalmazásánál, hangsúlyosan a Környezeti- Energetikai Operatív Programjához (KEOP) való kapcsolódási pontokat is meg kell találni. A kistérségi célkitőzéseket, a régiós stratégiai célkitőzésekhez kell igazítani.

Megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi Program feladata az öt éves idıtartamra szóló - felméréseken alapuló

-

stratégiai

célkitőzések,

az

ehhez

kapcsolódó

intézkedések,

cselekvési

programok

meghatározás. Nem feladata azonban a kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása (pl: zöldfelületrendezési, kerékpárút fejlesztési, energiahatékonysági, stb.).

A 2008. évben módosított környezetvédelmi törvény elıírásainak megfelelıen a Környezetvédelmi Programnak a települések adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetıségeivel összhangban tartalmaznia kell:

•

a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel,

•

a zaj és rezgés elleni védelemmel,

•

a zöldfelület-gazdálkodással,

•

a települési környezet és a közterületek tisztaságával,

•

az ivóvízellátással,

•

a települési csapadékvíz-gazdálkodással,

•

a kommunális szennyvízkezeléssel,

•

a településihulladék-gazdálkodással,

•

az energiagazdálkodással,

•

a közlekedés- és szállításszervezéssel,

•

a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével

kapcsolatos feladatokat és elıírásokat.

A törvény alapján a Kistérségi Környezetvédelmi Program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetıségeivel összhangban - tartalmazhatja továbbá: A környezet minıségének,


8

környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapot javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen,

• • •

a területhasználattal, a földtani képzıdmények védelmével, a talaj, illetve termıföld védelmével,

•

a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével,

•

a rekultivációval és rehabilitációval,

•

a természet- és tájvédelemmel,

•

az épített környezet védelmével,

•

az ár- és belvízgazdálkodással,

•

az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,

•

a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel

kapcsolatos feladatokat és elıírásokat.

Ahhoz,

hogy

az

önkormányzatok

át

tudják

tekinteni

a

települések

területén

jelentkezı

környezetvédelmi problémákat, kötelezettségük szerint priorálni és kezelni tudják azokat, megfelelı környezetvédelmi helyzetértékeléssel és szakmai stratégiai elképzelésekkel kell rendelkezni. Ezek biztosításának egyik korszerő eszköze a Kistérségi Környezetvédelmi Program.

A Program célja, a környezeti jellemzık meghatározása, a meglévı környezeti értékek megóvása, a problémák feltárása, rangsorolása és javaslat készítése a prioritások megjelölésével a további feladatok meghatározására. Célja továbbá a környezetkárosító tevékenységek megelızése illetve felszámolása, a környezeti állapot helyreállítása, a települések lakosságának, a környezet és a településeken mőködı gazdasági szervezetek közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása.

A III. NKP-al és a Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben, a környezeti célkitőzések a következık:

• a települések légszennyezésének csökkentése, • a települések csatornázottságának fejlesztése,


9

• a szelektív hulladékgyőjtési rendszer fejlesztése, • a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztetı szint alá történı csökkentése, • a zöldfelületek fejlesztése mind minıségi, mind mennyiségi vonatkozásban, •

környezetkímélı mezıgazdasági technológiák támogatása az agráriumban,

• a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élıhelyeket esetlegesen érintı tervek környezet-szempontú összehangolása. • az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlıdésbıl adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása.

A Kistérségi Környezetvédelmi Program a következıképpen épül fel:

A 2. fejezet a települések bemutatásából áll, általános jellegő tájékoztatásként szolgál. A terület környezeti jellemzıit bemutató részt a 3. fejezet részletezi. Bemutatja a települések környezetében elfoglalt helyét, rávilágít azokra a tényezıkre, folyamatokra és emberi tevékenységekre, amelyek a környezet helyzetét alakítják. A 4. fejezet tartalmazza a helyzetértékelést, az 5. pedig a SWOT analízist, mely két fejezet elıkészíti a tervezési feladatok stratégiaalkotását, a tervezési döntések megalapozását. A 6. fejezet magában foglalja az átfogó célokat, a 7. fejezet pedig a tematikus akcióprogramokat. A 8. fejezet a megvalósítás eszközeivel foglalkozik, mely tartalmazza a tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatokat, és javaslatokat ad a finanszírozás lehetséges forrásaira.

A Program elkészítésének elsı fázisát a települések környezet állapotfelmérése képezte. A felmérésre azért volt szükség, hogy reális képet alkothassunk a jelenlegi környezeti állapotokról, az azt befolyásoló tényezıkrıl. A megszerzett információk, és azok elemzése alapját képezik az átgondolt programalkotásnak. A célkitőzések megvalósítása érdekében meghatározott idıközönként (évente) Beszámolót kell kidolgozni.

A tervben foglaltak megvalósulásának fontos részét kell, hogy képezze, a helyi viszonylatban történı tájékoztatás. Egyik kiemelt célkitőzés, a lakosság környezettudatos magatartásának alakítása, kedvezı irányba történı befolyásolása. Környezetünk védelme mindannyiunk érdeke, hiszen természeti és épített környezetünk degradálódása, saját életminıségünk romlásához vezet. A természeti tényezık túlzott leterhelésének, és kizsákmányolásának következményei a mai nemzedék számára kézzelfogható:


10

Elszennyezett felszíni vizek, nem megfelelıen kezelt hulladék-hegyek, vagy - akár globális szinten - a klímaváltozás hatásai. Ezek a problémák egy-két generációt megelızıen, az emberiség több ezer éves történelmébe visszatekintve nem jelentkeztek ilyen aktuális módon, mint manapság. Elmondhatjuk sajnos, hogy a mai emberiség legnagyobb problémáját – az éhezés, betegségek, térségi konfliktusok mellett –a környezeti elemekben bekövetkezett kedvezıtlen irányú változások adják. De mit tehetünk mi ennek megváltoztatására? A legfontosabb az, hogy helyi szinten próbáljuk meg a konfliktusokat megfelelıen kezelni. Helyi környezetünkben is számos olyan tényezıt lehet befolyásolni, amelyek kedvezı irányba hatnak a környezeti elemek állapotára. A környezeti elemek megırzése a jövı nemzedékek számára mindannyiunk alapvetı kötelessége!

A Kistérségi Környezetvédelmi Program - a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési intervallumát is figyelembe véve- középtávú (5 év) program. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének - a források rendelkezésre állásának függvényében - hosszú-, vagy nagytávú feladat meghatározásai. A programkészítés során figyelembe vettük az országos és megyei szintő kapcsolódási pontokat, amiket a Kistérségi Környezetvédelmi Program kidolgozásakor, és végrehajtásakor is figyelembe kell venni.


11

2. A kistérség bemutatása

2.1 A kistérség elhelyezkedése

A kistérség elhelyezkedését, a hozzá tartozó települések bemutatását az 1. térkép tartalmazza.

2.2 A település története A

települések

történetének

bemutatásával

részletesen

az

egyes

települési

programokban

foglalkoztunk.

2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése

Magyarországot természetföldrajzi adottságai alapján, nagytájakra, azon belül középtájakra, a középtájakat kistájcsoportokra, majd a kistájcsoportokat kistájakra osztották fel. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete 1990-ben elkészítette eme felosztás szerint Magyarország kistájainak kataszterét, mely tartalmazza a kistájak domborzati, földtani, éghajlati, vízrajzi adottságait, növényzetének, talajainak ismertetését, sajátos táji adottságait és tájtipológiai összegzését. Tájfelosztás alapján a kistérség a Dunántúli-középhegység nagytájhoz, a Dunazug-

hegyvidék középtájhoz tartozik.

A települések a következı kistájakhoz tartoznak:

Keleti-Gerecse: Tinnye közigazgatási területe Budai-hegyek : Nagykovácsi, Remeteszılıs közigazgatási területe Pilisi-hegyek : Pilisborosjenı, Üröm közigazgatási területe Pilisi medencék: Pilisjászfalu, Piliscsaba, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár közigazgatási területe

Zsámbéki -medence: Tök, Zsámbék, Perbál, közigazgatási területe.


12

Az alábbiakban ismertetjük a kistájak domborzati, földtani, éghajlati, vízrajzi adottságait.

Keleti-Gerecse A kistájhoz Tinnye közigazgatási területe tartozik.

Domborzati adatok A Központi-Gerecséhez K-en alacsony helyzető sasbércsorok és tágas hegyközi medencék, széles eróziós völgyek formacsoportjaiból álló kistáj, a Keleti-Gerecse kapcsolódik. ÉNy-i-DK-i és erre merıleges törésvonalak mentén sasbércsorokra és árkos medencékre differenciálódott az egykori felsıkréta idején. A harmadidıszakban (oligocén) létrejött széntelepes tengeri üledékeken a negyedidıszak során medencedombság formálódott. Átlagos tszf-i magassága 300-350 m, legmagasabb sasbérce a Nagy-Gete (487 m). A Keleti-Gerecsét szerkezetileg elırejelzett, teraszos eróziós völgyek tagolják.

Az erısen tagolt medencedombságok kategóriájába tartozik. A sőrő völgyhálózat

nagymértékő eróziós kitakarítás eredménye. A kis patakok a Duna mindenkori erózióbázisához igazodva erodálták a belsı medenceterületeket. A völgyek oldalán és a teraszokon édesvízi mészkıpadok jelzik az egykori erózióbázis helyzetét. A sasbérceket erdıtakaró borítja, a medencedombságot a mezıgazdaság hasznosítja. A laza kızető domblejtıkön erıs a felületi erózió, a völgytalpakon a feliszapolódás.

Földtani adottságok Elsısorban építési anyagokban bıvelkedik. Fıbb hasznosítható nyersanyag a falazó dolomit, tőz- és saválló agyag, mészgyártási mészkı, vakoló homok, falazó mészkı, kaolinos homokkı, kavics, dolomit murva. A differenciált medencealjzat középsıeocén és alsóoligocén széntelepeket tartalmaz.

Éghajlat Mérsékelten hővös-mérsékelten száraz, de már közel a mérsékelten meleg éghajlati típushoz. A napsütés évi összege 1970-1980 óra között van, nyáron 770 óra körüli, télen mintegy 190 óra napfénytartamra lehet számítani. Az évi középhımérséklet 9,7

◦

C körüli. A csapadék évi összege

általában 600 mm körüli. Az ariditási index értéke 1,08-1,15. Leggyakrabban az ÉNy-i, É-i irányból fúj a szél, az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli.

Vízrajz Mérsékelten vízhiányos terület. Tavai mind mesterségesek. A talajvíz csak a völgyekben összefüggı szint, ahol a völgytalpakon 2-4 m, a lejtıkön 4-6 m között találjuk. Mennyisége jelentéktelen. Kémiailag


13

kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegő, de É-on a nátrium is megjelenik. A rétegvíz készlet 1 l/s.km2 körüli. Mivel a kistáj a budapesti források háttérterülete, fokozott vízminıség-védelmet igényel.

Budai-hegyek A kistáj magába foglalja Nagykovácsi, Remeteszılıs közigazgatási területét.

Domborzat: A Dunántúli-középhegység K-i tagja, minden oldalról középhegységi fıtörések határolják. Szerkezetimorfológiai alkata alapján a töréses szerkezeti árkos medencékre és sasbércekre különült középhegység domborzattípusát képviseli. ÉNy-DK-i és erre merıleges szerkezeti vonalak mellett a domborzat tagolásában jelentıs szerepük volt a fiatalabb, É-D-i irányú töréseknek is. Szerkezetimorfológiai képe változatos. A törések, lépcsıs levetıdések mellett enyhe lokális boltozódások, győrıdések, feltolódások és pikkelyezıdések alakították a hegységet. Szeizmikusan érzékeny terület. Alakrajzilag alacsony középhegység. Mai geomorfológiai képét a hosszanti, mozaikosan, helyenként mikrotektonikusan összetöredezett sasbércsorok, eltérı mélységbe süllyedt hegységközi medencék, az eróziós völgyek, a laza üledékekbıl épült medencedombságok deráziós formakincse, keskenyebbszélesebb pedimentek és glacisok formacsoportjai jellemzik. Karsztos formákban gazdag domborzatát számos barlang teszi változatossá. A teraszokon települı édesvízi mészkövek szemléltetıen bizonyítják a hegység fiatal negyedidıszaki emelkedését.

Földtani adottságok: A felszín legfontosabb kızettípusai a mezozóos mészkı és dolomit formációk üledéksorozatai, eocén, szarmata, pannóniai és negyedidıszaki édesvízi mészkövek, oligocén agyag és hárshegyi homokkı, eocén márga, miocén agyag és kavics, s végül a peremeken a pannóniai homok és agyag összletek. A felszínt litofáciesekben gazdag lejtıüledékek, és lösz borítja. Számos kızet jó minıségő építési nyersanyag.

Éghajlat Mérsékelten meleg- mérsékelten száraz, a tetıkön mérsékelten hővös. É-on viszont mérsékelten meleg és mérsékelten nedves éghajlatú. Az évi napfénytartam 1950 óra körüli. A hımérséklet évi átlaga a DKi részeken 10,5-11 ◦C, máshol 9,5 ◦C körüli, de a tetıkön nem éri el a 9,0 ◦C-ot sem. A csapadék évi átlaga 650 mm körüli, de É-on megközelíti a 700 mm-t. Az ariditási index 1,08, É-on 1,00, D-en 1,14. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, ehhez tartoznak a legnagyobb szélsebességek 4 m/s körüli értékkel. Az átlagos szélsebesség 3,5 m/s körüli.


14

Vízrajz Nagyobb részben mérsékelten vízhiányos terület. Az árvizek nyár elején, a kisvizek ısszel a leggyakoribbak. Összefüggı talajvíz-elıfordulás csak a völgyekben van, ahol a talpakon 2-4 m, a lejtıkön 4-6 m között található. Mennyisége azonban nem számottevı. Kémiailag fıleg kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos típusú. A rétegvíz készlet 1-1,5 l/s.km2 közötti. Vízbázisa kiemelt védelmet igényel.

Pilisi-hegyek A kistájhoz tartozik Pilisborosjenı, Üröm közigazgatási területe.

Domborzati adatok ÉNy-DK-i irányú közel párhuzamos szerkezeti vonalai a Pilis-hegység sasbérces vonalait határolják. Szerkezeti-morfológiai szempontból töréses sasbércsorozat, amelyet árkos medencék tagolnak. Alakrajzilag alacsony középhegység, átlagos magassága 450-500 m, legmagasabb tetıfelszínei 700 m fölé magasodnak. Az erısen tagolt hegységek csoportjába sorolható. Felszínépítı kızetei uralkodóan mezozóos dolomit és mészkı. A karsztos fennsíkok és lejtık mikroformákban gazdag térszínek. Lejtıin impozáns sziklatornyok, sziklafalak preparálódtak ki. A laza porlódó dolomitfelszíneket a száraz szóvölgyek aprólékosan feltagolták, s a sasbérclejtık alján törmelékkúpokat halmoztak fel. A jól karsztosodó mészkıben karsztbarlangok, hévizes járatok is elıfordulnak.

Földtani adottságok Uralkodó építési nyersanyagok a dolomitmurva és a téglaagyag. A medencefelszínek laza kızetekbıl (agyag, homok) épültek fel.

Éghajlat Mérsékelten hővös- mérsékelten száraz, de a D-i vidékeken mérsékelten nedves éghajlatú. A tetıkön hővös-nedves. Az évi középhımérséklet 9,0 és 9,5 ◦C között van, de a tetıkön csak 8,5 ◦C körüli. A csapadék évi átlaga a tetıkön a 800 mm-t is eléri, sıt meghaladja, a D-i területeken 700 mm, É-on csak 650 mm körüli. Az ariditási index 1,00-1,08, de a tetıkön 0,85 körüli. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, második helyen a D-DK-i áll. Az átlagos szélsebesség a tetıkön 4,5 m/s körüli, másutt 3 és 4 m/s közötti.


15

Vízrajz Mérsékelten vízhiányos terület. A hegyekben számos forrás ered. Valamelyes talajvíz elıfordulás csak a völgylejtıkön van, 4-6 m közötti mélységben. Kémiailag fıleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú. A rétegvíz készlet 1-1,5 l/s.km2 közötti. Vízbázisa kiemelt védelmet igényel.

Pilisi medencék A kistájhoz tartozik Pilisjászfalu, Piliscsaba, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár közigazgatási területe.

Domborzati adatok A Budai-hegységhez hasonlóan a Pilis sasbércsorozatai is árkos medencéket fognak közre. A medencék mozaikos, töréses aljzatai igen eltérı mélységben helyezkednek el. A sekély aljzatú medencék eredeti trópusi formakincse 50-100 m-re süllyedt. Más medencék aljzata mélyebben húzódik. Sok esetben széntelepes összlet takarja a karsztos formakincset. A telepek sok helyen karsztvízszint alatt helyezkednek el, bányászatukat nehezíti a fokozott vízveszély. A medencék litológiai felépítése igen hasonló. Laza üledékeken dombsági jellegő térszínek formálódtak. A sasbércek oldaláról enyhén hullámos hegylábfelszínek, ritkábban pedimentek hajlanak a medencetalpak irányába. A felszín egyenetlenségeit vékony lejtılösztakaró borítja.

Földtani adottságok Legjelentısebb természeti erıforrása az eocén barnakıszén. Építési nyersanyagok a dolomitmurva, mészgyártási mészkı , dolomit, falazó mészkı.

Éghajlat Mérsékelten hővös-mérsékelten nedves, de a DK-i részeken mérsékelten száraz éghajlatú. A hımérséklet évi átlaga 9,0 ◦C körüli, de a DK-en eléri, sıt kevéssel meghaladja a 9,5-9,8 ◦C-ot. Az évi csapadékösszeg 700-750 mm, de DK-en csak 650 mm körüli. Az ariditási index 0,94-1,00, de DK-en 1,15 körüli. Uralkodó szélirány az ÉNy-i. Az ÉNy-DK-i futású völgyekben jelentıs a DK-i szelek gyakorisága. Az átlagos szélsebesség 3,0-3,5 m/s.

Vízrajz Mérsékelten vízhiányos terület. A vízjárások árvizei inkább nyári nagycsapadékok alkalmával keletkeznek, míg ısszel a kisvizek gyakoriak. A völgytalpakon 2-4 m mélyen találjuk a talajvizet, míg a


16

lejtıkön 4-6 m között. Kémiailag fıleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú, de Pomáz környékén a nátrium is elıfordul. A rétegvíz készlet 1-1,5 l/s.km2 közötti.

Zsámbéki-medence A kistájhoz tartozik Tök, Zsámbék, Perbál, közigazgatási területe.

Domborzati adatok A Zsámbéki-medence a Gerecse és a Budai-hegység között formálódott tektonikus medence. ÉNy-DK-i és

erre

merıleges

Ny-K-i

irányú

szerkezeti

vonalak

–középhegység

fıtörések

–

mentén

medencealapzata közel 1000 m mélyre süllyedt. Legmélyebb az árkos-sasbérces medencealjzat PátyTelki-Budajenı vonalában; szeizmikusan igen érzékeny terület. A medencét a Gerecse és a Budaihegység mezozóos dolomit és mészkı formációiból, ill. szarmata mészkıbıl épült sasbércek keretezik. A durvamészkı, a dolomit és a felsıtriász mészkı építési anyagként hasznosítható. A laza pannóniai homok öntödei homok minıségő. Domborzati adottságai kedvezıek a mezıgazdasági termelés szempontjából, uralkodóan mezıgazdasági hasznosítású kistáj, üdülı jelleggel.

Földtani adottságok Felszínépítı kızetei alapján építési nyersanyagokban bıvelkedik.

Éghajlat Mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Sokévi átlagban a napsütéses órák száma évi 1970-1980. Az évi átlaghımérséklet 9,7 ° C körüli. Az abszolút hımérsékleti maximumok sokévi átlaga 33,5 °C, a minimumoké –15,5 és –16,0 °C közötti. A csapadék évi átlaga 600 mm körül van. A leggyakoribb szélirányok a Ny-i, ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli. A szántóföldi és nem túl vízigényes kertészeti növények termesztésére alkalmas a medence éghajlata.

Vízrajz Vízhiányos terület. A vízminıség II.osztályú.

A talajvíz a völgyekben 2-4 m között, máshol 4-6 m

között ingadozik. Mennyisége nem jelentıs. Kémiailag kalcium-magnézium-hidrokarbonátos típusú. Keménysége általában 15-25 nk°, de Bicske és Bia között 45 nk° fölé emelkedik. Itt a szulfáttartalom meghaladja a 600 mg/l-t is. Sok a nitrát is. A kistáj, mint Budapest vízbázisának háttérterülete, fokozott vízminıség védelmet igényel.


17

2.4 A kistérség népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása

2.4.1 NÉPESSÉGI ADATOK BEMUTATÁSA A települések lakónépességének változását az alábbi táblázat szemlélteti:

2/1. táblázat: Pilisvörösvár kistérség települései laknépességének változása (forrás: KSH) Település

1990 év

2002. év

2004.év

2006.év

2008. év

Nagykovácsi

3 521

5 201

5 228

5 493

6 548

Perbál

1 903

2 139

2 202

2 225

2 095

Pilisborosjenı

2 443

3 143

3 336

3 395

3 510

Piliscsaba

5 203

6 515

6 983

7 249

7 335

Pilisjászfalu

n.a.

1 081

1 251

1 305

1 453

Pilisszántó

1 963

2 203

2 281

2 303

2 453

Pilisszentiván

3 438

4 101

4 171

4 250

4 375

Pilisvörösvár

11 183

12 780

13 023

13 150

14 034

Remeteszılıs

-

-

446

498

651

Solymár

6 209

9118

9 482

9 574

10 088

Tinnye

1 080

1 382

1 456

1 474

1 537

Tök

1 162

1 329

1 374

1 393

1 426

Üröm

3 498

4 904

5 442

5 798

6 810

Zsámbék

3 996

4 748

5 014

4 991

5 171

45 599

58 644

61 689

63 098

Pilisvörösvár kistérség összesen

67 486


18

fı

lakónépesség alakulása 70000 68000 66000 64000 62000 60000 58000 56000 54000 2002

2004

2006

2008

2009

év

A kistérség települései a népességnövekedés mértékét tekintve, a dinamikusan fejlıdı települések közé tartozik. Az utóbbi 5 évben a növekedés mértéke a kistérség egészét tekintve évi 1,8 % volt, összesen 8,6%, ami a budapestiek idevándorlásából és a

természetes szaporodásból is adódik.

Részletes 2008. évi statisztikai adatokat a kistérségre vonatkozóan az 1. melléklet tartalmaz.


19

2.4.2 GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA A kistérség gazdasági mutatói meghaladják a megye átlagát, néhány jelzıszám esetében pedig különösen magas ez az arány. Ezek elsısorban a konkrét gazdasági tartalmú mutatók: így a mőködı vállalkozások száma, az adófizetési kötelezettség értéke. A munkanélküliek aránya a Pilisvörösvári kistérségben a megyéhez viszonyítva majdnem a legalacsonyabb. Az egy adófizetıre jutó személyi jövedelemadó a második legnagyobb a kistérségben (csak a budaörsi nagyobb). A szolgáltatási szektorban dolgozók arány a legmagasabb. A nyilvántartott álláskeresık aránya alacsony szintő. Regisztrált mezıgazdasági vállalkozások száma:

148

Regisztrált ipari és építıipari vállalkozások száma:

1 683

Regisztrált szolgáltató vállalkozások száma:

7 604

Összesen regisztrált vállalkozások száma:

9 435

Ebbıl társas:

5 002

Személygépkocsik száma 1000 lakosra:

345

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 1000 lakosra:

2 fı

A mezı és erdıgazdálkodásban foglalkoztatottak aránya:

1,4%

Az ipari és építıipari szektorban foglalkoztatottak aránya:

32,1%

A szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya:

66,4%

Nyilvántartott álláskeresık aránya a munkavállalási korú állandó népességbıl:

2%

Ezer lakosra jutó adófizetık száma:

442 fı

Egy adófizetıre jutó személyi jövedelemadó:

553 464 Ft


20

2/2. táblázat: A 20 legnagyobb támogatott UMFT projekt (2004-2009 évben) Pályázó neve

Projekt célja (év)

Pilisvörösvár Város Önkormányzata Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata

Pilisvörösvár, Fı utca program (2010) 12 csoportos óvoda, Piliscsaba (2008)

Pilisi Parkerdı Zárt Körően Mőködı Részvénytársaság

Megvalósítás helye

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

Pilisvörösvár Piliscsaba

623 609 497 205

Parkerdı természetesen - Élı és élettelen természeti értékek megırzését, rehabilitációját szolgáló beruházások a Pilisi Parkerdı Zrt. területén (2009)

Perbál

460 157

511 286

Tinnye Község Önkormányzata

A 21. század iskolájának megfelelı, korszerő általános iskola építése Tinnyén (2008)

Tinnye

431 817

479 797

Tök Község Önkormányzata

A töki Napsugár Óvoda komplex fejlesztése, azaz a korai fejlesztés, kompetencia alapú nevelés és széles körő tudás alapjainak biztosítása. (2008)

Tök

250 000

291 206

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata

A Nagykovácsi Kispatak Óvoda infrastrukturális beruházása (2008)

Nagykovácsi

250 000

312 771

Pilisszentiván község Önkormányzata

Pilisszentiván

250 000

319 959

MEDICONTUR Orvostechnikai Kft.

"Terem-teni taní-tani" (2008) Piaci igényeknek megfelelı hidrofób alapanyagú intraokuláris lencse gyártása a Medicontur Kft-nél (2008)

Zsámbék

182 555

365 110

Pilisszentiván község Önkormányzata

"Süss fel Nap..." (2008)

Pilisszentiván

159 940

177 711

Üröm Község Önkormányzata

A Napraforgó Óvoda környezetbarát üzemeltetést lehetıvé tevı fejlesztése (2008)

Üröm

157 924

175 472

Solymár Nagyközség Önkormányzat

Belterületi útfejlesztés Solymáron (2009)

Solymár

124 084

177 263

LUDWIG & MENTESI Sütıipari és Kereskedelmi Kft.

Komplex technológiai fejlesztés a korszerőbb, eredményesebb mőködés és termelés elısegítése érdekében a Ludwig & Mentesi Kft-nél (2009)

Pilisszentiván

100 000

292 754

Pilisszentiván Község Önkormányzata

Pilisszentiván Község települési szilárdhulladék lerakójának rekultávációja (2008)

Pilisszentiván

96 000

124 000

Perbál Község Önkormányzata

Településközpont fejlesztése Perbálon (2009)

Perbál

90 000

106 869

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata

Nagykovácsi történelmi, de mára funkciói ellátására alkalmatlanná vált fıterének rehabilitációja, találkozóhelyi és közösségi téri funkciókra alkalmassá tétele, rendezett zöldfelületének növelése új, együttmőködésen alapuló elıkészítési módszerrel (2009)

Nagykovácsi

89 495

124 092

Pilisszántó Község Önkormányzata

Pilisszántó község településközpontjának fejlesztése (2009)

Pilisszántó

88 632

100 604

Pilisszentiván Község Önkormányzata

Generációk Háza (2009)

Pilisszentiván

86 626

96 251

TAMZA Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság

TotalCar System gépjármő-kereskedelmi rendszer kifejlesztése (2009)

Pilisjászfalu

73 845

164 100

MEDITOP Gyógyszeripari Korlátolt Felelısségő Társaság

Telephelyfejlesztés a Meditop Kft-nél (2009)

Pilisborosjenı

72 896

208 273

Tinnye Község Önkormányzata

A Garancsi tó rehabilitációja (2009)

Tinnye

Összesen

71 325 4 156 110

795 052 552 450

79 250 5 454 270

2.4.3 LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI ADOTTSÁGOK A kistérség településeinek látnivalóit, turisztikai adottságait részletesen a települések programjában ismertetjük. Itt a teljesség igénye nélkül rövid utalásokat adunk meg az egyes települések látniavalóiból. A kistérség bıvölködik természeti, és kulturálsi értékekben. Perbál

•

Nagy-forrás, Meszes-hegy (Kopasz), pincesor.

•

A szılıhegyi védett pincesoron 100-200 éves pincék.

Tök

Zsámbék •

Koragótikus romteplom (1200-as évek közepe), törökkút, lámpamúzeum, sváb tájház, lámpamúzeum.

Nagykovácsi •

Tisza-kastély és park, Nagykopasz, Zsíros-hegy, Nagyszénás.

Solymár •

Zsíros-hegy, Ördüglyuk-barlang, Szarkavár, Helytörténeti múzeum

Pilisborosjenı •

Nagy-Kevély, Kis-Kevély.

Piliscsaba •

Lazarista rendház és kápolna, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Iosephinum, Zajnát-hegy, Kálvária-domb, Garancsi-tó.

Pilisjászfalu •

Kis- és Nagysomlyó, barlangok, Székelykapu, Hagyományırzı park, Jászok emlékköve

Pilisszántó •

Barokk templom, Sziklaszínház, Orosdy-kastély, Kıfülke-barlang, Csillagösvény, Trézsi-kút.

Pilisszentivánő •

Szénások (pilisi len), Jági-tanösvény, Képkövek (képoszlopok), Tájház, Slötyi, Jági-tó

Pilisvörösvár •

Falumúzeum, Kálvária-domb, Erdei kápolna, Bányász emlékmő.

Remeteszılıs •

Budai-hegység

Tinnye •

Garancsi-tó,

Üröm •

Ürömi Kongó-barlang, Víznyelı-barlang, Ürömi-tanösvény


23

3. Környezeti állapotfelmérés

3.1. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA

3.1.1. LEVEGİ A környezeti levegı szennyezettségét az ipari-, szolgáltatói tevékenységekbıl, lakossági főtésbıl, valamint a közlekedésbıl származó légszennyezı anyagok együttesen határozzák meg. A szennyezı ipari tevékenységek, forgalmas közlekedési útvonalak közelében a szennyezı anyagok koncentrációja lényegesen magasabb, mint a szennyezı forrásoktól távol. Az ország levegıminıségét a vonatkozó kormányrendelet alapján az Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat (OLM) méri és értékeli. Az OLM automata mérıhálózatból és manuális (RIV) mérıhálózatból áll. Az automata mérıhálózat 32 településen 59 mérıállomást foglal magába. A RIV hálózat 109 településen (ülepedı por esetében 133 településen) méri a légszennyezettséget. A mérıhálózatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) irányítása mellett a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségek (felügyelıségek)

üzemeltetik.

A

levegıminıség

minısítésére

alkalmas

mérıhálózat

nincs

a

településeken. Ennek hiányában a levegıminıség állapotának jellemzésére általában a bejelentés köteles légszennyezı forrást üzemeltetı telephelyek önbevalláson alapuló kibocsátási értékei szolgálnak alapul.

A légszennyezettség éves egészségügyi határértékei a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet 1. számú melléklete szerint:

COx: 3000 µg/ m3 PM10: 40 µg/ m3 Kén-dioxid: 50 µg/ m3 Nitrogén-dioxid: 40 µg/m3

A 4/2002 (X.7.) KvVM rendelet 1. és 2. számú mellékletének figyelembe vételével a kistérségi települések, a légszennyezettségi zónába sorolás alapján, az 1. és 10. zónacsoportba tartoznak.


24

Az 1. zónacsoportba tartozó települések: •

Üröm, Nagykovácsi, Solymár, Pilisborosjenı, Piliscsaba, Pilisszentiván, Remeteszılıs

A 10. zónacsoportba tartozó települések: •

Perbál, Tök, Zsámbék, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisvörösvár, Tinnye

3/1. táblázat: az 1. zónacsoport szennyezı anyagok szerinti jellemzı besorolása: Légszennyezı anyag

Csoport

Zóna típus ismertetése

megnevezése Kén-dioxid

E

A légszennyezettség a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van.

Nitrogén-dioxid

B

A légszennyezettségi határértéket, tőréshatárt meghaladja.

Szén-monoxid

D

Légszennyezettség a felsı vizsgálati küszöbérték és a l. sz. határérték között

Szilárd

C

A légszennyezettség a l. sz. határérték és a tőréshatár között van

Benzol

E

A légszennyezettség a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van.

3/2. táblázat: a 10. zónacsoport szennyezı anyagok szerinti jellemzı besorolása: Légszennyezı anyag

Csoport

Zóna típus ismertetése

F

Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem

megnevezése Kén-dioxid

haladja meg. Nitrogén-dioxid

F

Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

Szén-monoxid

F


PM10

E

Azon terület, ahol a légszennyezettség a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van..

Benzol

F


3/3. táblázat: összes légszennyezıanyag kibocsátás a településeken (2003-2008. év). Település

2003-2008. év kibocsátott mennyiség (kg)

Bejelentett telephelyek száma

Tök

844 119

4

Zsámbék

3 875 873

8

Perbál

0>5

1

Üröm

19 791

5

Nagykovácsi

4 916 883

2

Solymár

13 679 100

9

Pilisborosjenı

234 673

1

Piliscsaba

3 198 514

6

Pilisjászfalu

615

2

Pilisszántó

5 637

2

Pilisszentiván

1 304 813

5

Pilisvörösvár

14 135 219

15

Tinnye

46

1

Remeteszılıs

0

0

Összesen:

42 215 283

61

A 2003-2008. éves idıszakot nézve a településeken összesen 42 215 tonna szennyezıanyag került a levegıbe az ipari, gazdálkodói tevékenység következtében. A kibocsátott szennyezıanyag döntı része szén-dioxid volt. Ebben az idıszakban 61 bejelentett, légszennyezıanyag kibocsátó gazdálkodó szervezet mőködött a területen. Részletes adatok a településeken kibocsátott légszennyezı anyagok típusáról, a kibocsátó szervezetekrıl -a kistérségi programmal párhuzamosan készült-, települések

saját programjaiban találhatók meg. A legnagyobb kibocsátó szervezetek, és az általuk legnagyobb mennyiségben kibocsátott szennyezı-anyagok típusát mennyiségekkel, feltüntetésével, az alábbi táblázatban közöljük a 2003-2008. idıszakra vonatkozóan. A táblázatban azok a kibocsátási adatok szerepelnek, melyek a 2003-2008. idıszakra vonatkozóan meghaladták a 200 tonnát összesen.

3/4. táblázat: A legnagyobb szennyezıanyag kibocsátó ipari létesítmény adatai (2003-2008. év) Mennyiség Cég neve

Település

Kibocsátott anyag

Champignon-Union Gombatermelö Kft

Tök

Ammónia

(2003-2008. év/kg) 498 931 342 252

Sapori D'Italia Kft. PEMÜ ZSÁMBÉKI TELEPHELYE WAVIN MAGYARORSZÁGI TELEPHELY AMERIKAI NEMZETKÖZI ISKOLA AISB ALAPÍTVÁNY ROBUT FAIPARI TERMELİ ÉS ÉRTÉKESÍTİ KFT

Tök

Szén-dioxid 640 218

Zsámbék

Szén-dioxid

Zsámbék

Szén-dioxid

3 004 081 3 267 432

Nagykovács

Szén-dioxid 1 644 650

Nagykovácsi

Szén-dioxid

Solymár

Szén-dioxid

674 553 SOLYMÁR ÁRUHÁZ PÉTER MŐANYAGABLAK FAIPARITERMÉK GYÁRTÓ ÉS FORG.KFT WIENERBERGER II TÉGLAGYÁR Omninvest Oltóanyagtermelı És Kutatásfejlesztı Kereskedelmi Kft. Tiplex Nemzetközi Faipari És Kereskedelmi Kft

406 149

Solymár

Szén-dioxid

Solymár

Szén-monoxid

997 324 232 149

Pilisborosjenı

Szén-dioxid

Piliscsaba

Szén-dioxid

Tungsram-Schréder Zrt. W.E.T. Automative Systems Magyarország Kft

Pilisszentiván

Szén-dioxid

Pilisszentiván

Szén-dioxid

Dunakenyér Zrt

Pilisvörösvár

Szén-dioxid

Fgsz Zrt. Hofstadter Faipari Termelı és Kereskedelmi Kft

Pilisvörösvár

Szén-dioxid

3 191 903 957 890 331 443 1 842 138 417 013 4 219 568

Pilisvörösvár

Szén-dioxid


27

583 654

Magyar Aszfal Kft Mikro-Sport Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft.

Pilisvörösvár

Szén-dioxid

Pilisvörösvár

Szén-dioxid

Pilisvörösvár

Szén-dioxid

Összesen:

-

-

4 170 786 2 648 314

30 070 448

A fenti kibocsátás a 2003-2008. idıszakra vonatkozó teljes kibocsátott mennyiségnek a 71%-a.

A gazdasági válság hatása a termelés volumenében, így a kibocsátás csökkenésében is jól nyomon követhetı. A 2004. évtıl folyamatosan csökkent a teljes kibocsátás mértéke, ami környezeti szempontból elınyösen hatott a kistérség légállapotára. A kibocsátott légszennyezı-anyagok összes mennyiségének évenkénti változását az alábbi diagram szemlélteti.

Légszen n yezı-an yag kibocsátás 10000000 9000000

m en n yiség (kg )

8000000 7000000 6000000 5000000 4000000 3000000 2000000 1000000 0 2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

év

A lakossági gázellátási program gyorsütemő megvalósításának eredményeként a településen a hıenergia termelés során jelentıs mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyezı anyag kibocsátás.


28

3.1.2. VÍZ Víz nélkül nincs élet. A környezetvédelem egyik legfontosabb feladata tehát a víz védelme. A vizek mennyiségi és minıségi védelmét, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást biztosítanunk szükséges, és az esetleges károsodásokat meg kell elızni. A lakosság tájékoztatása nem mindig megfelelı, ösztönözni kell a vízbázisok védelmére, a takarékos vízhasználatokra, a szennyvízgyőjtés,elvezetés,- tisztítás fontosságára, a vízi környezet megóvására.

Felszíni vizek Az utóbbi idıszakban a felszíni vizek minısége drasztikusan csökkent. Ennek okai a túlzott igénybevétel, valamint a magas szennyezıanyag-kibocsátás. A probléma mérséklése helyi és globális szinteken egyaránt égetıen fontos.

A vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítéséhez Magyarország területét - amely teljes egészében a Duna vízgyőjtıjéhez tartozik - 42 tervezési alegységre osztották fel. A kistérség települései - két kivétellel - a Közép-Duna tervezési alegységhez tartoznak. Piliscsaba és Pilisjászfalu települések a Gerecse tervezési alegységhez tartoznak.

Közép-Duna tervezési alegység A közel 8600 km2 területő Közép-Duna tervezési alegység meglehetısen különleges helyzetben van, mivel nem egységes vízgyőjtıterületet, hanem a Duna két partján lefutó kisvízfolyások vízgyőjtıinek sokaságát foglalja magába. Ezek a bal parton a Szob és a Csepel-sziget északi csúcsa között, a jobb parton pedig a Dömös és Dunaföldvár között érik el a Dunát. Ennek megfelelıen a terület földrajzi felépítése is változatos: a bal parton ide tartozik a Börzsöny déli része, a Gödöllıi-dombság nyugati szegélye és a hordalékkúpteraszokkal tagolt Pesti-síkság keskeny északi elvégzıdése. A jobb parton az északkeletdélnyugati csapásirányú, töréses, pikkelyes szerkezető Dunántúli-középhegység résztájai közül a Visegrádi-hegység, a Pilis, a Budai-hegység és a Zsámbéki-medence, a Gerecse és a Vértes egyes részei, illetve a déli irányból benyúló Mezıföld északi része csatlakozik a területhez. Ebbıl következıen a tervezési egység földtani felépítése is rendkívül változatos.

A terület napfénytartama északról (1950-2000 óra/év) dél felé nı(2000-2500 óra/év). A tenyészidıszak hıösszege a magassági viszonyoknak megfelelıen alakul, délen, a Mezıföldön eléri a


29

3200-3300 °C-ot. Az évi középhımérséklet a hegyvidéki területeken 8-10 °C, a magasabb részeken 8 °C alatti, a déli területeken eléri a 10-11 °C-ot. A júliusi középhımérséklet 20-22 °C, a domborzati viszonyoknak megfelelıen északról dél felé növekszik. A januári középhımérséklet -1-3 °C. A hımérséklet átlagos évi ingása a magasabban fekvı térszíneken (21-22 °C), az alacsonyabb fekvésőalföldi területeken 23-24 °C-ra emelkedik. Az uralkodó szélirány az északnyugati. Az évi csapadék mennyisége a hegyvidékeken 600-700 mm, a Mezıföldön 500-550 mm-re csökken. A területre a nyári (tavasz végi) csapadékmaximum a jellemzı.

A terület nagy részét erdık borítják, uralkodó talaja az erdei talaj. A Pilist a Visegrádi-hegységtıl a Kétbükkfa-nyereg, a Budai-hegységtıl a Pilisvörösvári-árok választja el. Szerkezetében és alaki vonásaiban a Budai-hegység hasonmása: tolódott, rögös, pikkelyes szerkezetőröghegység. A Dunántúliközéphegység legmagasabbra kiemelt része. Fıfelépítı kızete a triász mészkıés dolomit. A hegységet szerkezeti a vonalakon képzıdött völgyek és medencék tagolják. A nagyobb eróziós völgyek (a Derapatak és a Pilisvörösváriárok teraszos völgyei) is szerkezeti vonalak mentén alakultak ki. Növénytakarója a magasabb térszíneken cseres-tölgyes, bükkös és karsztbokor-erdı, a peremeken mezıgazdasági mővelés alatt álló kultúrtáj. Talajai barna erdıtalajok, mészkı- és dolomit-rendzinák, dolomiton nyers szikla- és törmeléktalajok.

A Budai-hegység a Duna-völgye Észak-Mezıföld, a Zsámbéki-medence és a Pilisvörösvár solymári árkos süllyedék között helyezkedik el. Torlódott, pikkelyes, töréses szerkezető, sasbérces, tönkrögös, medencékkel tagolt középhegyvidék. Átlagos magassága 250-500 m. Fı építıanyaga a triász dolomit és dachsteini mészkı. Mivel az alaphegységi mészkı és dolomit nagy területeken a felszínen van, sok a karsztos képzıdmény. Gyakoriak a meredek lejtık, törtlejtık, töréslépcsık, lapos felszínő tönkrögök. A terület forrásokban és felszíni vízfolyásokban szegény, de felszálló hévforrásokkal keveredı karsztvizekben gazdag. A hegyvidék kistájait a szerkezeti vonalak mentén kialakult völgyek és medencék határolják. A Zsámbéki-medence a Budai-hegység és a Gerecse között húzódó, tágas pliocén és pleisztocén korú, medencés, sasbérces, röglépcsıs szerkezető süllyedék. A medence déli pereme az Észak-Mezıföld felé képez átmenetet.

A tervezési egység területén összesen 140 lakott település található. Közülük a maga 23 kerületével Budapest fıváros, illetve két megyei jogú város, Érd és Dunaújváros emelkedik ki. Összesen 22 városi


30

rangú település található a területen. A településszerkezetben fontos helyet foglal el a budapesti agglomeráció 80 települése a maga Budapesttel együtt közel 2,5 millió fıs népességével. A tervezési egység gazdasági központja Budapest és a Közép-Magyarországi régió. Itt állítják elı az ország GDPjének közel felét. A fıváros gazdasági szerepének köszönhetıen a lakosság munkaerı piaci helyzete számottevıen jobb az országosnál. A foglalkoztatási szerkezet is eltér az országostól: a szolgáltatási jellegő ágazatok súlya jóval nagyobb, a termelıágazatok szerepe pedig kisebb, mint az ország más területein. A mezıgazdasági termelés részesedése a budapesti agglomeráció területén nem túl jelentıs, nagyobb arányt inkább csak a tervezési egység déli részét képezı sík térszíneken (Mezıföld) ér el. A fıváros itteni elhelyezkedése az idegenforgalmi szektor helyzetére is nagy hatással van.

Gerecse tervezési alegység A tervezési alegység a Dunába ömlı kisvízfolyásokat foglalja magába, az Általér torkolata és Dömös között. A kistérség jellegzetes vízfolyásai részben vagy teljes hosszukban idıszakos vízfolyások. Ezt a vízfolyásokba történı bevezetések tervezése során figyelembe kell venni. Érintett fı vízfolyások: •

Bikol-patak

•

Bajóti-patak

•

Únyi-patak

•

Kenyérmezei-patak

•

Szentlélek-patak

•

Csenke-patak

•

Pilismaróti malom-patak

•

Dömösi malom-patak

Bikol-patak, Bajóti-patak: Jellegzetes háromszög-alakú, 206 km2 nagyságú vízgyőjtı két jelentıs vízfolyással és sok rövid, közvetlenül a Dunába futó vízmosással (Nyáraska és Gıte vízmosás, Piszkei-, Lábatlani- és Fuchs-patak). A Bikol patak alsó 13,5 km-e vízügyi igazgatósági kezeléső, a felsı 4,2 km-t pedig a komáromi Vizitársulat vette át. A többi vízfolyást jelenleg a Gerecse-Pilis Vizitársulat kezeli.


31

A vízgyőjtı dombvidéki jellegő, felsı harmada -Tardosbánya körzetének kivételével- a Gerecse Tájvédelmi körzethez tartozik. Unyi-patak: Jellegzetes, középen kiszélesedı, 203 km2-es vízgyőjtı, melynek vízfolyás-sőrősége a vizsgált területen a legnagyobb. Felsı része dombvidéki, az alsó viszont a dunai árvizek által járt síkvidéki jellegő. Kenyérmezei pataktól Dömösig: A 312 km2 nagyságú hegyes, dombos vízgyőjtınek több mint 1/3-át a Kenyérmezei patak és kiterjedt mellékvizei tárják fel. A többi vízfolyás kisebb jelentıségő és néhány rövidebb mellékvíz összegyőjtése után közvetlenül a Dunába vagy valamelyik mellékágába torkollik. A Kenyérmezei-patak alsó kb 92 km2- kiterjedéső része Komárom-Esztergom megye keleti részén, felsı kb 35 km2- része Pest megyében fekszik, a Pomázi Vizitársulat kezelésébe tartozik.

Tervezési alegységhez tartozó felszíni víztestek: A korábbi vízminıségi monitoring helyek száma az új monitoring alkalmazásával mennyiségileg nem, de helyileg változott. A korábbi országos vízminıségi monitoringban 2 helyen (Kenyérmezei patakon Dorognál, az Unyi patakon Tátnál ) történt mintavétel és mérés. Az ezekbıl származó adatok 1968 óta állnak rendelkezésre. A 2007 óta üzemelı monitoring keretében, feltáró monitoring vizsgált mintavételi helyek kijelölésére került sor a Kenyérmezei patakon Dorog, szv.telep alatt (régi 01FF63) és a Dömösi-Malom patakon Dömösnél. Az Unyi patak vize a tápanyagháztartás mutatók tekintetében az

erısen

szennyezett

minısítést

kapta.

A

kis

vízhozamú

Kenyérmezei

patak

változó

szennyezıanyagterhelést mutat. Csökkenı szervesanyag koncentráció mutatható ki, nagy a szervetlen anyagok és a tápanyagok mennyisége.

Tervezési alegységhez tartozó felszín alatti víztestek: A Gerecse tömegét a földtörténeti középkor karbonátos kızetei alkotják, mely a hegységképzı mozgások során rögökre darabolódott. A vetık mentén egyes rögök a mélybe süllyedtek, míg mások kiemelkedtek. A mélybe zökkent területeket a felszínen negyedkori törmelékes üledékek fedik. A szárazulatok idejével a karbonátos felszín karsztosodott. A hegység karsztos, illetve törés és repedéshálózattal átjárt területei összefüggı karsztvíz rendszert tárolnak, mely egységet képez a Dunántúli-középhegység karsztvíz rendszerével. Az alegység területéhez tartozik a Gerecse elıterében a Duna menti táti-esztergomi öblözet és a pilismaróti öblözet, ahol a karsztos


32

alaphegységre folyóvizi üledékek települtek. A Duna kavicsteraszában tárolódó partiszőréső vízkészletek szintén jó lehetıséget adnak a vízbeszerzésre. Állóvíz víztest az alegységen nincs.

Az alegység települései Komárom-Esztergom megyében vannak, de két pest megyei település (Piliscsaba, Pilisjászfalu) is található a területen. Négy város van a vízgyőjtın: Esztergom, Dorog, Nyergesújfalu, Lábatlan. A térség teljeskörő közmőves ivóvízellátással rendelkezik, az ellátottsági arány megközelíti a 100 %-ot. A települések 4 vízellátó rendszerhez kapcsolódnak; a Dorog Esztergom Regionális Vízmőre, a Nyergesújfalu Kistérségi Vízmőre, a Dömösi Kistérségi Vízmőre, valamint a Tatabánya-Oroszlány-Bicske Regionális Vízmő bicskei ágára (Gyermely, Szomor). Kiemelt feladatként jelentkezik a Dorog-Esztergom Regionális Vízmő partiszőréső vízbázisával egyenértékő karsztvíz bázis kialakítása, továbbá a Dömös Kistérségi Vízmő partiszőréső vízbázisának dunai árvizekkel szemben való bevédése,

illetve

magas

dunai

árhullámok

idıszakában

történı

biztonságos

vízellátásának

megteremtése. A térség valamennyi települése Úny és Máriahalom kivételével a belterületre kiterjedıen közel teljeskörü közmőves csatornaellátottsággal rendelkezik. A lakosság csatorna rákötöttségi aránya a városokban 80-90 % feletti, míg a községi településeken 60-80 %-os.

A Pilisvörösvári kistérség jellegzetesebb felszíni vízfolyásai: •

Perbál-patak

•

Békás-patak

•

Határ-réti patak

•

Aranyhegyi-patak

•

Tök-patak

•

Zsámbéki-patak

•

Nagy Ördög árok

•

Paparikás-patak

•

Pilisborosjenıi-patak

•

Kenyérmezei-patak

A kistérség vízfolyás hálózata viszonylag ritka, melynek következtében a feladatok száma is csekély. A Kistérség három fı vízgyőjtıre osztható: Piliscsaba és Pilisjászfalu a Kenyérmezei-patak vízgyőjtıjén fekszik, ahonnan a Dunába történı lefolyás észak-északnyugati irányba történik. A többi település lefolyási iránya kelet-délkeleti, ezek az Aranyhegyi patak, illetve az Ördög-árok vízgyőjtıjén


33

fekszenek. A vízválasztó Pilisvörösvár-Piliscsaba között húzódik. Jellemzı, hogy a települések a vízgyőjtı terület felsı részén találhatók, így viszonylag egyszerő vízfolyás „hálózattal” rendelkeznek. Az utóbbi vízgyőjtı további részvízgyőjtıkre osztható. Nagykovácsi és Remeteszılıs egy különálló medencében helyezkedik el, egyetlen lefolyása (kisvízfolyása) az Ördög-árok.

Pilisszántó, Pilisvörösvár, Pilisszentiván és Solymár az Aranyhegyi- illetve Határréti patakok vízgyőjtıjén terül el, méretébıl fakadóan ez a kistérség legnagyobb részvízgyőjtıje.

Pilisborosjenı és Üröm is egy önálló részvízgyőjtın, a Cigány-patak vízgyőjtıjén helyezkedik el.

Az Aranyhegyi-patak és a Kenyérmezei-patak felszíni vízminıségére vonatkozó adatokat a 2.

mellékletben közöljük (adatforrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium).

Felszín alatti vizek

A 27/2004. (XII.25.) KvVM, és a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából a kistérség összes települése fokozottan, vagy kiemelten érzékeny területen helyezkedik el: A 27/2006. (II.7.) Kormány rendelet 2. számú melléklete szerint a települések területe nitrát érzékeny területen található.

A kistérség alatt több felszín alatti víztest húzódik, de ezek mérete jelentısen meghaladja a kistérség méretét. A felszín alatti víztestek (egy része) „nem jó” mennyiségi állapotban van, azaz túltermelt. A kistérség települései az összes vízkitermelésbıl csak egészen csekély hányaddal részesülnek, azt is közüzemi vízellátás céljából teszik, egyéb célú vízkitermelés nincs. Az ivóvíz célú termelés csökkentése aligha lesz feladat, a kitermelés növelése viszont csak különösen indokolt esetben képzelhetı el, így jelentısebb felszín alatti vízkivétellel járó tevékenység bevezetését nem célszerő tervezni. A településeknek a felszín alatti vizek minıségének védelmével kapcsolatban vannak feladataik. Ez részben a még csatornázatlan településrészek csatornázását és a nem megfelelıen mőködı szennyvíztisztítók korszerősítését, illetve a területen található hulladéklerakók rekultivációját jelenti.

Javasolt a vízbázis védelem szempontjából a településeken található engedély nélkül üzemelı kutak feltérképezése, és utólagos engedélyezése

Fokozott figyelmet kell fordítani a következı kutak védelmére:


34

•

Pilisvörösvár külterületén található É-jelő karsztkút

•

Solymáron a PEMÜ tulajdonában és üzemeltetésében található Szélhegyi kút, és a DMRV Zrt. által üzemeltetett Cserépgyári kút Pilisborosjenı 3. sz. telepen található I/A. sz. kút, és a 4. sz. telepen található 2. sz. kút Piliscsabán található K-14 sz. ásványvízkút Piliscsabán a Iosephinum karsztakna

• • •

Bizonyos kutak esetében a védıövezet kijelölése már folyamatban van' más kutaknál ez jövıbeli feladat.

A kutak tágabb környezetének tisztán és karbantartása a terület tulajdonosának a feladata, mely nem mindig valósul meg. Ilyen esetekben javasolt az önkormányzati szerepvállalás a kút környezetében található szennyezı források, illegális szemétlerakók felszámolásában.

3.1.3. FELSZÍNBORÍTOTTSÁG A talaj állapotának ismerete és az állapotváltozás nyomon követése kiemelten fontos feladat. E célból hozták létre a Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszert, valamint ennek egy speciális alegységét, a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszert (TIM). A TIM országos mérıhálózata 1236 mérési pontot foglal magába, melyeket kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein jelölték ki, a jellemzı talajsajátosságokat követve. Az 1236 pontból 865 található mezıgazdasági területen.

A felszínborítottságot a 2. térkép mutatja be részletesen. A felszínborítottság megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti:

3/5. táblázat: Felszínborítottság (ha)

Belterületek

Egyéb mesterséges felszín

345,14

26,51

82,29

99,8

11,73

Pilisborosjenı

137,49

39,74

Piliscsaba

346,53

Pilisjászfalu

75,97

Pilisvörösvár

597,23

Település Nagykovácsi Perbál

Kistáblás szántóföld

Intenzíven használt gyep

Természetes erdık

Gyümölcs

443,38

1522,96

103,76

1333,86

132,71

229,17

581,41

4,07

118,83

34,18

78,38

349,53

20,3

35,68

94,35

42,13

374,04

1244,81

41,02

152,92

15,16

106,89

184,06

84,27

733,9

170,84

67,31

246,69

124,19

56,87

761,49

15,06

360,22

33,77

189,09

Nagytáblás szántóföld

Szılı

28,92

8,7

Pilisszántó

222,19

6,85

202,1

Pilisszentiván

162,95

17,01

26,31

Remeteszılıs

25,01

26,31

Solymár

470,29

141,33

250,75

134,87

117,82

465,83

Tinnye

95,83

14,9

839,71

88,26

75,34

258,46

Tök

61,48

40,8

1468,76

73,94

58,32

108,82

126,8

Üröm

136,22

47,96

262,49

22,65

60,24

25,63

9,68

189,15

102,14

2358,77

16,46

112,67

141,25

96,13

143,69

2965,28 Tanyás térségek

636,25

7925,04 Egyéb természetes terület

855,39

1829,26

6440,25

396,27

466,41

Erdı ültetvények

Természetes gyep

Vizenyıs terület

151,77

82,66

12,2

65,81

7,6

15,14

92,82

15,88

Zsámbék Végösszeg Település

Egyéb mezıgazdasági

Nagykovácsi

9,43

Perbál

45,36

Pilisborosjenı

22,69

Piliscsaba

20,54

209,64

79,59

68,03

21,59

48,04

31,18

19,54

49,53

8,95

317,58

21,29

86,74

Pilisszántó

43,13

43,03

71,41

16,28

44,48

Pilisszentiván

58,84

Pilisjászfalu Pilisvörösvár

28,3

9,1

11,1

7,02

156,17

26,83

293,8

Felszíni víz

36,06 1,22 7,85

Remeteszılıs Solymár

40,72

21,38

84,91

5,14

41,27

Tinnye

26,46

Tök

33,29

24,83

75,81

89,38

17,75

22,93

146,85

35,11

Üröm

47,25

9,35

44,28

3,07 1,98

Zsámbék

42,39

15,73

21,46

43,07

71,25

11,7

0,86

Végösszeg

384,84

250,88

48,68

1508,16

455,36

316,85

51,04

3.1.4. A TERMÉSZET ÁLLAPOTA

A különbözı életközösségek, geológiai, vízrajzi, tájképi értékek megóvásának leghatékonyabb eszközei a természetvédelmi területek. A védettségi kategóriák egyrészt az élıvilág táj- és természetvédelem szempontjából legértékesebb területeit jelölik, amelyek a területi érzékenységi kategóriarendszerben a legérzékenyebbek. A védettség jogszabályokban, illetve védetté nyilvánítási határozatban rögzített tilalmakat, korlátozásokat jelent az adott területen, amely jelentısen befolyásolja e területek távlati terület felhasználását, hasznosítását.

A kistérség településeinek jelentısé része a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által érintett, illetve az országos jelentıségő védett természetvédelmi terület a Budai Tájvédelmi Körzet része.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A

Duna-Ipoly

Nemzeti

Park

Igazgatóság

mőködési

területe

hazánk

legsőrőbben

lakott,

infrastrukturális és ipari létesítményekkel behálózott középsı részén helyezkedik el. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 34712006. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet) 37. §-a, alapján illetékességi területén ellátja a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi

kezelésével

kapcsolatos

feladatokat,

valamint

vagyonkezelıi

feladatokat

a

vagyonkezelésében lévı állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében. A természetvédelmi, hatósági, illetve a szakhatósági jogkört a felügyelıség - és nem a nemzeti park igazgatóság - gyakorolja. Helyi jelentıségő védett természeti területek esetében pedig a jegyzı rendelkezik hatáskörrel a jogszabályban meghatározott esetekben.

A Nemzeti Park - kilencedikként - 1997-ben alakult, a Visegrádi-hegységet (I.), a Börzsönyt (II.), az Ipoly-völgy még viszonylag érintetlen területét (III.), a Szentendrei-sziget egy részét (IV.) és a Pilis hegységet (V.) foglalja magában. Területe 60 669,3 hektár. A Pilis hegység területe egyben nemzetközi védelmet élvezı bioszféra-rezervátum is. Az igazgatóság mőködési területén országos jelentıségő védett területként található a térségben a Budai TK. 1999. évben az Európa Tanács Európa Diplomát


37

adományozott a Pilisszentiváni Kis- és Nagy-Szénás területén, mely ezzel 1182 hektár fokozottan védett területté minısíttetett.

A Nemzeti Park részletesebb ismertetését a 3. melléklet tartalmazza.

Budai Tájvédelmi Körzet A Budapestet nyugatról övezı erdı borította hegyvidék sajátos táji keretet ad a kétmilliós fıvárosnak. A kiterjedt erdıségek jelentıs környezetvédelmi szerepük mellett a fıváros lakóinak pihenését és felüdülését szolgálják. A Budai-hegység változatos felszíni formái, a dolomithegyek, szurdokvölgyek, sziklaalakzatok jelentıs természeti értéket képviselnek. A karsztosodásra alkalmas kızetekben mintegy 160 barlang ismert. Botanikai szempontból legjelentısebb terület a Szénás csoport, amely a pannon flóra bölcsıjének tekinthetı. Népszerő kirándulóhely a Budakeszi Vadaspark, mely számos látogatót vonz. A Tájvédelmi Körzet területe 10 500, 4 ha.

A Tájvédelmi Körzet részletesebb ismertetését a 4. melléklet tartalmazza.

Natura 2000 hálózat Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élıhely-védelmi

(92/43/EEC)

irányelv.

A

két

jogszabály

rendelkezései

szerint

kijelölt

természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentıs, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élıhely típusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megırzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A Natura 2000 hálózat kialakítása az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele volt. Az irányelvek átültetése a magyar jogrendbe és a területek kijelölése a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl kormányrendelettel történt meg. A Natura 2000 hálózat által érintett területek (különleges madárvédelmi területek és különleges természetmegırzési területek) helyrajzi számainak átdolgozott listáját a 14/2010. (V.11.) KvVM r. tartalmazza.

A 275/2004. (X.8.)Korm. rendelet szerint különleges jelentıségő természet-megırzési terület a településeken nem található. A 14/2010. (V.11.) KvVM r. szerint, a Pilisvörösvári kistérség településeinek kiemelt jelentıségő természetmegırzési helynek jelölt területei: •

Budai-hegység HUDI20009

•

Nyakas tetı szarmata vonulat HUDI20037


38

•

Szénások dolomit hegyei a Budai-hegységben

•

Pilis-Visegrádi-hegység HUDI20039

A kiemelt jelentıségő természetmegırzési helyek helyrajzi-számos bemutatása a települések saját programjaiban található meg. Pilisvörösvári kistérség településein nincs különleges madárvédelmi terület. A helyi jelentıségő védett természeti értékek ismertetését az 5. melléklet tartalmazza. A természetvédelmi területek elhelyezkedését a 3. térkép mutatja be.

3/6. táblázat: védett területek (ha) Név

Duna-Ipoly NP

Budai TK

Nagykovácsi

2109

Perbál

690

Pilisborosjenı

459

Piliscsaba

748

Pilisvörösvár Pilisszántó

727

Pilisszentiván

479

Remeteszılıs

201

Solymár

499

Összesen

1186

4726

3/7. táblázat: ökológiai-hálózat területei (ha) Név Nagykovácsi

Magterület

Pufferterület

Ökológiai folyosó

1952

346

38

Perbál

740

Pilisborosjenı

459

73

Piliscsaba

778

731

135

108

234

2

388

215

Pilisszántó

714

139

34

Pilisszentiván

439

Remeteszılıs

199

Solymár

510

62

119

Tinnye

259

29

48

Tök

134

49

81

Pilisjászfalu Pilisvörösvár

Üröm

252

41

Zsámbék

137

192

171

Összesen

6323

2158

1327

3/8. táblázat: különleges természetmegırzési területek (ha)

Név Nagykovácsi Perbál Pilisborosjenı Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisvörösvár Pilisszántó Pilisszentiván Remeteszılıs Solymár Tinnye Tök Üröm Zsámbék

Összesen

Budai-hegység 1797 735

Nyakas-tetı szarmata vonulat

Pilis-Visegrádi-hegység

463 474 219 143 895

623

272 193 515 150

27 108 38 295

4285

403

2259

3.2. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA

3.2.1. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, INFRASTRUKTÚRA

3.2.1.1. A települési környezet tisztasága A települések környezetvédelmi megítélésében jelentıs szerepe van a köztisztaságnak. Nemcsak a kívülálló, hanem a településeken élı ember számára is a legszembetőnıbb a közterületek tisztasága, a zöldterületek gondozottsága, a közutak állapota. A települések környezetének rendezettsége, tisztasága

növeli

az

ott

élık

komfortérzetét,

esztétikusabb

életteret

biztosít.

Települési

környezetünk tisztaságát legjobban mi magunk tudjuk befolyásolni.

A

települések

útjai,

közterületei,

parkjai

általában

tisztának

mondhatóak.

A

közterületek,

zöldterületek fenntartását, fejlesztését az önkormányzatok végzik. A települések belterületére vonatkozóan a közterületek, zöldterületek fenntartásával, gondozással kapcsolatos feladatokat részletesen, a helyi önkormányzati rendeletek határozzák meg.

A települések területén lévı ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megmőveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák. Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegő takarításáról, síkosság-mentesítésérıl, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezésérıl, ürítésérıl az önkormányzatok a polgármesteri hivatalok útján gondoskodnak. Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem

rendelkezı

egyéb

szervezetek

tevékenysége

következtében

közterületen

keletkezett

szennyezıdés megszüntetése, a szennyezıdést okozó szerv, illetve személy feladata. Az ingatlant övezı valamennyi járda ( út ) szakaszt, elıkertet, a járdák ( utak ) melletti zöldsávot – ideértve külterületen az ingatlant övezı zöldsávot is – folyamatos, szükség szerinti tisztántartása ( kaszálás, gyomtalanítás, stb. ) az ingatlan tényleges használójának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek elıtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységbıl származik-e. A tényleges használó kötelessége a járda mellett növı gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelı nyesése (a gyalogos és jármőközlekedést ne zavarja, elektromos vezetékhez ne érjen). A közterületen lévı árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan


41

elfolyásának biztosítása – az ingatlan elıtti szakaszra terjedıen – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Kapubejárók és járdák átereszeinek, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége – kivéve az útkeresztezıdésekben az utak és járdák alatti átereszeket. A csapadékelvezetı árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tőzés robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezetı árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos! Közterületen szennyezı anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállító eszközbıl semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyezıdnék, a szennyezıdés elıidézıje köteles azt eltávolítani és a további szennyezıdés megakadályozásáról gondoskodni. A települések közterületén tilos jármővet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyezıdést okoz. Építményekhez tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyezıdés közterületre ne kerüljön. A gondozott zöldterületre jármővel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos! Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

3.2.1.2. Csapadékvíz elvezetés A települési vízrendezés feladata a települést fenyegetı vízkárok megelızése és elhárítása, a felszínen lefolyó csapadékvíz biztonságos elvezetése. A csapadékvíz megfelelı elvezetése a beépített területekrıl a közúthálózat, közterületek használhatóságának jelentıs minıségváltozását eredményezi.

A kistérség összes települése dombos vidéken helyezkedik el, a beépített területek zöme lejtıs területen fekszik, a települések széle „felkúszik” a környezı hegy(ek)re. Ezért a települések belterületi

vízrendezésének

kettıs

feladattal

kell

megbirkóznia:

a

környezı

területeken

összegyülekezı és onnan a település területére lefolyó külterületi vizek elvezetésének problémájával, illetve magára a település területére hulló csapadékvizekkel.

A kistérség településein a beépített terület nagysága – ezzel a burkolt területeké is – növekszik, amely megnövekedı lefolyást okoz, a vízvisszatartó képesség a burkolt részeken teljesen megszőnik, nagyobb térséget tekintve pedig jelentısen csökken, azaz a beépítettség mértékének növekedésével nı a csapadékvíz-elvezetés problémája is.


42

A meglévı csatornák állapota a települések egy részén elhanyagolt, benıtt (gaz, nád). Felújításra, tisztításra szorulnak, a rajtuk lévı mőtárgyakat, átereszeket a jelen igényeknek megfelelıen át kell építeni.

A kistérség felszíni kisvízfolyás hálózata gyér, a térség három részvízgyőjtıre osztható. A kisvízfolyások egyik településre nézve sem jelentenek árvízveszélyt.

A Kenyérmezei-patak vízgyőjtıjén található Piliscsaba és Pilisjászfalu. A Kenyérmezei-patakot a rosszul mőködı Piliscsaba szennyvíztelep terheli tisztított szennyvízzel, ezen kívül a két település nem terheli a patakot. A vízgyőjtı-gazdálkodás terv szerint a patak kémiai- és ökológiai állapota nem jó, amit 2027-re jó állapotúra kell javítani. Ehhez a szennyvíztelepet kell fejleszteni, illetve a patak menti védısávot kell kialakítani.

Az Ördög-árok vízgyőjtıjén található Nagykovácsi és Remeteszılıs. A vízgyőjtı-gazdálkodás terv szerint a patak ökológiai állapota nem jó, kémiai állapota nem ismert. A környezeti célkitőzések szerint a jó ökológiai potenciál 2027-re elérhetı, ehhez elsısorban meder rehabilitációra és a meder melletti viszonyok rendezésére lesz szükség. A patak vízminısége szempontjából egyértelmő kockázatot jelentene a tervezett szennyvíztelep megépítése.

A térség többi települése az Aranyhegyi-patak vízgyőjtıjén terül el, amelynek mellékágai a Határrétipatak, a Cigány-patak és a Paprikás-patak. A patakot jelenleg 3 szennyvíztelep terheli (Pilisvörösvár, Solymár és Pilisborosjenı), amelyek közül a Pilisvörösvári hatásfoka nem megfelelı. A patak kémiai- és ökológiai állapota ennek megfelelıen nem jó. A jó állapot elérését 2021-re tőzték ki. Ehhez a Pilisvörösvári szennyvíztelep intenzifikálására van szükség, illetve mederrehabilitációra.

A

patakok

mindegyikére

nézve

jelentıs

potenciális

szennyezıanyag

forrás

a

településeken

összegyülekezı és végül a patakokba (befogadókba) jutó belterületi csapadékvíz. A csapadékvíz elvezetı rendszerek tervezésekor célszerő arra törekedni – ahol a domborzati viszonyok és a rendelkezésre álló területek ezt lehetıvé teszik –, hogy az összegyőjtött csapadékvíz ne közvetlenül a patakba jusson, hanem egy kisebb „szőrımezın” (wetlanden) keresztül.

Egyik település sem rendelkezik összefüggı csapadékvíz elvezetı rendszerrel. A csapadékvíz mindegyik településen kisebb-nagyobb problémát jelent, amely a közlekedésben okoz fennakadásokat az utak


43

elöntésével, a földutak eróziójával, illetve a kimosott hordalék lerakásával. Ezen túlmenıen pincék, garázsok elöntése fordul elı, illetve néhány ingatlanban keletkeztek károk. A csapadékvíz elvezetı rendszerek hiányosságai miatt a szennyvízcsatornába is viszonylag sok csapadékvíz juthat, ami a szennyvíztelep üzemeltetése szempontjából kedvezıtlen. A csapadékvíz okozta károk összköltsége éves szinten néhány millió forintot jelent a kistérség egészére nézve.

A települések két kivétellel nem rendelkeznek kész tervekkel a csapadékvíz-elvezetı rendszer kiépítésére vonatkozóan. Ezért költségbecslést végeztünk a vízelvezetı rendszer kiépítésének várható költségeirıl, amelybıl a rendszer tervezési költségeire is következtethetünk. A becsült költségek a település méretétıl függıen 350 millió forinttól (Remeteszılıs) 5,2 milliárd forintig (Pilisvörösvár) terjednek, a tervezési költségre ezen összegek 1,1-1,5%-át lehet számolni.

3.2.1.3. Ivóvízellátás Az ivóvízellátás - mint közszolgáltatás - környezetvédelmi szempontból általában nem vizsgálandó tényezı, de egy települések életében, és az ott élık életminıségében meghatározó fontosságú elem. Egyrészt infrastrukturális fejlettségi mutató, hogy a lakásokba hogyan jut el a vezetett ivóvíz. Másrészt környezet-egészségügyi szempontból lényeges, hogy a lakosság milyen minıségő vizet fogyaszt, ezért, mint kritikus faktort, az egészséges ivóvízzel való ellátást is meg kell vizsgálni. A vízbázis védelembe-helyezésével és a megfelelı víztisztítási technológia üzemeltetésével sem garantált ugyanis teljes mértékben az, hogy a lakossághoz kifogástalan víz jut el, hiszen a vízelosztás és a vízvezetés során is szennyezıdhet az ivóvíz. Ennek az ún. másodlagos vízszennyezésnek a megelızése, felderítése, a bekövetkezett minıségromlás emberi egészséget veszélyeztetı hatásának kivédése üzemeltetési és környezet-egészségügyi feladat.

A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 93,6% volt a 2008. évben, ez az arány a 2009. évre tovább nıtt 95,7%-ra.

A települések ivóvízellátása mennyiségi szempontból gyakorlatilag megoldottnak tekinthetı, vízhiány, ellátatlan településrész egyik településen sincs, ezért nagyobb léptékő fejlesztésre ezen a téren nincs szükség. A települések lakos számának növekedésével a vízigény is növekszik, a növekvı igénnyel a szolgáltató lépést tud tartani. A vízellátás mennyiségi biztonsága érdekében a DMRV kutakat létesített/létesít Pilisvörösvár – Pilisszántó térségében, melynek vizét a regionális rendszerre táplálja. A DMRV tervezi a települési tározókapacitások növelését is, ami szintén az ellátás biztonságát növeli.


44

Az ivóvíz minısége minden településen megfelelı (jó), mivel parti szőréső vízbázisról kapják a vizet. Idıszakos minıségi problémák helyenként elıfordulnak/elıfordulhatnak (pl. zavarosodás, „klóríz”) ez azonban üzemeltetési probléma, illetve üzemeltetési sajátosság. Az ivóvíz hálózatok kora és állapota a kistérség településein eltérı, a legtöbb településen új és öregedı szakaszok vegyesen találhatók. A hálózatokon csıtörések viszonylag ritkán fordulnak elı, egyedül Pilisvörösváron jelezték, hogy az öregebb részeken gyakoriak a csıtörések. A települések ivóvíz ellátással kapcsolatos legkomolyabb hosszú távú feladata, hogy az üzemeltetıvel közösen kidolgozzanak egy hálózat-rekonstrukciós stratégiát és azt következetesen végre is hajtsák. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet a vízdíjba kell beépíteni és azt elkülönítve kezelni, amelyet a kistérség településein a szolgáltatóval együttmőködve meg is tesznek. Nagykovácsi és Remeteszılıs új kút/kutak létesítésével részlegesen függetleníteni kívánja a vízellátását Budapesttıl, az engedélyeztetési eljárás folyamatban van. Megvalósítás esetén különös figyelmet kell fordítani a kétféle minıségő víz keveredése által potenciálisan megjelenı vízminıségi problémákra és egyben javasolt, hogy a kétféle víz összekeverésére ne a hálózatban, hanem egy néhány óra tartózkodási idıt biztosító tározóban (reaktorban) kerüljön sor.

3/9. táblázat: Közüzemi vízhálózatra csatlakozó lakások (Forrás: 2009. év KSH adatbázis) Közüzemi

Közüzemi

Közüzemi

vízvezetékhálózat

vízhálózatba

(km)

bekapcsolt lakás

2 468

45

2 401

97,2

320

Perbál

748

10,8

748

100

68

Tök

532

11,2

532

100

57

Zsámbék

1 640

24,6

1 635

99,6

158

Nagykovácsi

2 175

63,1

2 175

100

294

Solymár

3 711

78,8

3 429

92,4

527

Pilisborosjenı

1 226

30,3

1 207

98

160

Pilisjászfalu

467

12,2

467

100

57

Pilisszántó

817

21,9

815

99,7

95

Pilisszentiván

1 589

28,6

1 490

93,7

183

Pilisvörösvár

4 565

68,5

4 344

95,1

514

Remeteszılıs

206

11

193

93,6

39

Tinnye

559

17,2

554

99,1

59

Üröm

2 429

42,8

2 154

88,6

391

23 132

466

22 144

95,7

2 922

Település

Piliscsaba

Összesen:

Lakásállomány összesen

vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya

Lakosságnak szolgáltatott víz 1000m3


45

A vízminıség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. A vizek minısítése a következı jellemzık alapján történik: oxigénháztartás, nitrogén- és foszforháztartás, mikrobiológiai jellemzık, mikroszennyezık (szerves és szervetlen mikroszennyezık), toxicitás, valamint egyéb jellemzık. Az egyes csoportokba számos mérendı komponens tartozik. A víz kémiai minısége szempontjából a vízben oldott gázok, az oldott sók és a szerves anyagok jelentısége a legnagyobb. A vízben részben fizikailag, részben kémiailag oldott gázok közül az oxigén, a széndioxid, az ammónia és a kénhidrogén a legjelentısebbek. A víz fizikai tulajdonságai közül elsısorban a vízmozgások, a hımérsékleti és a fényviszonyok azok, amelyeknek mind a vízterek jellemzése, mind az élılények elıfordulása szempontjából döntı jelentısége van. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 18/1992 (VII. 4.) KHVM sz. rendelete a közmőves vízellátás üzemeltetési követelményeirıl elıírja a települési ivóvízigények kielégítését szolgáló kutak nyersvizének rendszeres ellenırzését.

A Kormány 201/2001 (X. 25.) Korm. sz. rendelete az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl már elıírja a vízellátó vállalatoknak a nyersvíz részletesebb, a mikroszennyezıket is magában foglaló elemzését. A közüzemi vízmővek termelıkút adatait a vízügyi igazgatóságoknak küldik meg. A települések jelentıs részén az ivóvíz szolgáltató a Duna Menti Regionális Vízmővek Zrt. (DMRV Zrt. ). A szolgáltatott víz minısége a kistérségben megfelelı. A vett vízminta vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az elemek koncentrációja a 201/2001 (X.25.) Kormány rendeletben található határértékeket nem haladják meg.

3/10. táblázat: Piliscsaba, Solymár és Pilisborosjenı települések vízminıségi adatai PARAMÉTEREK

MÉRTÉKEGYSÉG

JELLEMZİ ÉRTÉK

MAXIMUM

HATÁRÉRTÉK

7,5

7,8

6,5-9,5

µS/cm

615

769

2500 µS/cm

mg/l

33

49

100 mg/l

mg/l O2

0,5

1

3,5 mg/l O2

nitrát

mg/l

5,3

8,3

50 mg/l

nitrit

mg/l

<0,01

<0,01

0,10 mg/l

ammónium

mg/l

<0,02

0,02

0,20 mg/l

összes vas

mg/l

<0,02

0,08

0,2 mg/l

összes mangán

mg/l

<0,01

0,02

0,05 mg/l

összes lúgosság

[mmol/l]

5,4

7,7

[CaO mg/l]

152

216

Piliscsaba pH vezetıképesség klorid permanganát-index (KOIps)

karbonát-keménység


összes keménység

46

[CaO mg/l]

205

282

min.50-max 350 CaO mg/l

szulfát

mg/l

99

128

250 mg/l

fluorid

mg/l

0,22

0,33

1,5 mg/l

Solymár pH

7,5

7,8

6,5-9,5

µS/cm

594

735

2500 µS/cm

mg/l

27

57

100 mg/l

mg/l O2

0,6

1

3,5 mg/l O2

nitrát

mg/l

5,3

10,6

50 mg/l

nitrit

mg/l

<0,01

<0,01

0,10 mg/l

ammónium

mg/l

<0,02

0,06

0,20 mg/l

összes vas

mg/l

<0,02

0,09

0,2 mg/l

összes mangán

mg/l

<0,01

0,04

0,05 mg/l

összes lúgosság

[mmol/l]

4,4

5,6


[CaO mg/l]

123

157

összes keménység

[CaO mg/l]

175

220


szulfát

mg/l

89

138

250 mg/l

fluorid

mg/l

0,21

0,36

vezetıképesség klorid permanganát-index (KOIps)

1,5 mg/l

Pilisborosjenı pH

7,5

7,8

6,5-9,5

µS/cm

594

735

2500 µS/cm

mg/l

27

57

100 mg/l

mg/l O2

0,6

1

3,5 mg/l O2

nitrát

mg/l

5,3

10,6

50 mg/l

nitrit

mg/l

<0,01

<0,01

0,10 mg/l

ammónium

mg/l

<0,02

0,06

0,20 mg/l

összes vas

mg/l

<0,02

0,09

0,2 mg/l

összes mangán

mg/l

<0,01

0,04

0,05 mg/l

összes lúgosság

[mmol/l]

4,4

5,6


[CaO mg/l]

123

157

összes keménység

[CaO mg/l]

175

220


szulfát

mg/l

89

138

250 mg/l

fluorid

mg/l

0,21

0,36

vezetıképesség klorid permanganát-index (KOIps)

1,5 mg/l


47

3.2.1.4. Szennyvízkezelés

Az értékesített vízmennyiségnek megközelítıleg 70%-a, a szennyvíztisztítás során elvezetett szennyvíz mennyisége. A közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 73,2% volt. Ez 10%-al magasabb arányt képvisel, mint a Pest megyei érték. A kistérség településeinek csatornázottsági aránya magas, 80%-os, vagy a feletti, egyedül Pilisszántón és Tök településeken nincs még kiépített csatornahálózat, illetve Piliscsabán alacsony (~70%) a csatornázottság aránya. A kistérség összes településen célként kell kitőzni a legalább 95%-os csatornázottsági arány elérését, illetve a legalább ekkora rákötési mutatót.

Pilisjászfalu szennyvízelvezetése és szennyvízkezelése megoldott. Piliscsabán fejleszteni kell a csatornahálózatot, valamint bıvíteni és intenzifikálni a szennyvíztelepet. Ehhez a KEOP- 2009- 1.2.0 pályázaton nyerhetı támogatás.

Pilisszántó csatornázásra és szennyvíztelep létesítésére benyújtott pályázata a KEOP pályázat elsı fordulóján sikerrel túljutott, amennyiben a második fordulóban is sikeres lesz, Pilisszántó szennyvízelvezetéssel kapcsolatos problémái megoldódnak.

Pilisszentiván és Solymár közös szennyvíz-agglomerációba tartozik, a csatornázottság szempontjából különbség van, Pilisszentiván csatornázottsága közel teljes, Solymáré 75%-os. Mindkét település szennyvizét a solymári szennyvíztisztító telepen kezelik, amely az elıírásoknak megfelelıen üzemel. Pilisszentiván szennyvizét jelenleg átemelın keresztül vezetik, noha vannak kész tervek a gravitációs vezeték kiépítésére.

Pilisvörösvár

csatornázottsága

megfelelı,

szennyvíztelepe

azonban

nem képes teljesíteni

az

elıírásokat. A bıvítésére KEOP pályázatot nyújtottak be, melynek elsı fordulóján támogatásban részesültek. Célszerő megoldás lett lenne, hogy Pilisvörösvár szennyvizét gravitációs úton átvezessék Solymárra, ahol a szennyvíztelep bıvítésére lehetıség van. Ugyanezen az átvezetı csatornán lehetne átvezetni a Pilisszentiváni szennyvizet is. Ez a megoldás a szennyvíz-kezelés fajlagos költségeit csökkentené, valamint további környezeti elınye lenne, hogy az Aranyhegyi-patak egészen Solymárig szennyvíz terhelésektıl mentes lenne, ami ökológiai állapotának javulásához vezetne.


48

Célszerő lenne, hogy a pilisvörösvári, solymári és piliscsabai szennyvíztelepek megvizsgálják egy közös iszapkezelı (iszaprothasztó) létesítésének lehetıségét, mivel a szállítási távolság nem jelentıs és a három telepen keletkezı iszap mennyisége együttesen már gazdaságos biogáz-elıállítást is lehetıvé tehetne. Ezzel megoldódna a szennyvíziszap elhelyezésének problémája is, amit jelenleg tengelyen szállítanak viszonylag nagy távolságba.

Pilisborosjenı önálló szennyvíz agglomerációba tartozik, a szennyvíztisztító telep próbaüzemét 2009. évben tárták le, és kapta meg vízjogi üzemeltetési engedélyét, így a település szennyvízkezelési problémái megoldottnak tekinthetık.

Üröm csatornázottsága egy kis településrészt (Sadove) leszámítva teljes. Az összegyőjtött szennyvizet az Észak-pesti szennyvíztelepre vezetik, így a szennyvízkezelés megoldottnak tekinthetı.

Nagykovácsi és Remeteszılıs egyaránt a Budapesti (Csepel Központi Szennyvíztisztító) szennyvíz agglomerációba tartozik. A Remeteszılıs csatornázottsága közel teljes, Nagykovácsi csatornázottsága megközelítıen 80%-os, a szennyvizet jelenleg Budapestre adják át. A Budapestre vezetı fıcsatorna állapota rossz, felújításra szorul, melyet saját forrásból kellene finanszírozni.

Nagykovácsiban felmerült a saját szennyvíztisztító telep építésének igénye és az Önkormányzat megkezdte az ehhez szükséges jogi eljárást (agglomerációs besorolás módosítása, elvi vízjogi engedélyes terv beszerzése). Az elképzelés motivációja, a regionálisnál olcsóbb szennyvízkezelés megvalósítása a település szempontjából érthetı. Ettıl függetlenül nem látjuk indokoltnak a saját szennyvíztelep megépítésének szükségességét, mivel egyedüli haszonként a feltételezetten olcsóbb szennyvízdíj jelenik meg, ugyanakkor környezeti szempontból egyértelmően káros, hogy – az egyébként védett területen folyó és eddig szennyvíz által nem terhelt – Ördög-árok a jövıben folyamatos (tisztított) szennyvízterhelést kapjon, amely az ökológiai állapotát biztosan kedvezıtlen irányba befolyásolná.

Amennyiben mégis a szennyvíztelep megépítése mellett döntenének, akkor azt feltétlenül egyeztetni kell Remeteszılıssel és ebben az esetben is célszerőbbnek tőnik a szennyvíztelepet Remeteszılısön megépíteni és Nagykovácsi szennyvizét átvezetni.


49

3/11. táblázat: szennyvíz-kibocsátási adatok településenként (2008. év KSH) Év Település

2008. Vezetékes

Szennyvíz

Értékesített

Fajlagos éves

Elvezetett

ivóvízzel

hálózatba

vízmennyiség

vízfogyasztás

szennyvíz

ellátott

bekötött

[1000m3/év]

(m3/fı/év)

(1000m3/év)

lakosok

lakosok

száma

száma

Perbál

745

549

150

68

80

Tök

528

0

123

87,9

0

Zsámbék

1 614

1 322

203

39

171

Nagykovácsi

1 897

1 736

378

62

245

Solymár

3 328

2 943

586

58

422

Pilisborosjenı

1 194

1 010

193

55,7

154

Piliscsaba

2 161

1 513

444

57,7

343

Pilisjászfalu

438

376

82

57,4

57

Pilisszántó

810

0

121

49,7

0

Pilisszentiván

1 472

1 320

226

52,8

181

Pilisvörösvár

4 298

3 319

612

45,9

519

Remeteszılıs

154

154

53

86,6

43

Tinnye

535

449

69

44,6

47

Üröm

2 068

1 913

428

63

300

21 242

16 604

3 668

59,1

2 562

Összesen:


50

3.2.1.5.Energiaellátás Gázellátás

3/12. táblázat: a települések gázellátásának adatai

Település neve

Lakások száma (db)

Gázellátásba

Fogyasztott

Gázellátásba

bekapcsolt háztartások

gázmennyiség

bekapcsolt lakások

3

száma (db)

(ezer m )

aránya (%)

2001. év

2008. év

2001.év

2008. év

2001. év

2008. év

2001. év

2008. év

Perbál

704

745

484

561

1 233

1 472

68,8

75

Tök

494

528

321

370

804

714

65

70

Zsámbék

1 653

1 614

1 110

1 420

3 063

3 144

67,2

87,9

Nagykovácsi

1 841

2 142

1 377

2 077

3 716

4 188

74,8

96,9

Solymár

3 305

3 612

2 942

3 397

6 592

13 097

89

94

Pilisborosjenı

1 066

1 214

962

1 191

2 266

3 162

90,2

98,1

Piliscsaba

2 076

2 414

1 593

2 347

3 711

4 817

76,7

97,2

Pilisjászfalu

323

438

226

381

503

858

70

86,9

Pilisszántó

775

812

597

829

1 203

1 346

77

100

Pilisszentiván

1 467

1 570

1 044

1 217

2 750

3 570

71,2

77,5

Pilisvörösvár

4 272

4 517

3 679

4 286

7 225

13 358

86,1

94,8

Remeteszılıs

140

169

242

323

707

1 197

100

100

Tinnye

470

540

278

405

650

633

59,1

75

Üröm

1 450

2 380

1 407

2 327

3 461

5 876

97

97,7

Összesen:

20 036

22 695

16 262

21 131

37 884

57 432

78

89

A táblázatból megállapítható, hogy a gázellátás, a bekapcsolt lakások aránya megfelelı (89%), így a főtésbıl származó levegıszennyezés - a hagyományos főtési megoldásokkal szemben - kisebb mértékő a településeken. A gázellátásba bekapcsolt lakások aránya nyolc év alatt 11%-al nıtt. Az éves fogyasztott gázmennyiség 34%-al nıtt.

Elektromos energia

A települések elektromos ellátottságát jellemzı adatok az alábbi táblázatban találhatók


51

3/13. táblázat: elektromos energia-ellátottság

Település neve

Lakások száma (db)

Elektromos energiát fogyasztó

Háztartások részére szolgáltatott

háztartások száma (db)

elektromos energia (MWh )

2001. év

2008. év

2001.év

2008. év

2001. év

2008. év

Perbál

704

745

951

1 083

2 000

2 191

Tök

494

528

628

667

1 501

1 753

Zsámbék

1 653

1 614

1 962

2 264

5 086

5 311

Nagykovácsi

1 841

2 142

4 207

3 990

8 048

5 903

Solymár

3 305

3612

5 459

5 326

12 455

11 285

Pilisborosjenı

1 066

1 214

1 949

2 121

3 987

3 716

Piliscsaba

2 076

2 414

3 008

3 315

4 777

3 898

Pilisjászfalu

323

438

475

541

968

1 560

Pilisszántó

775

812

1 948

1 995

2 853

3 705

Pilisszentiván

1 467

1 570

2 200

2 302

4 933

4 613

Pilisvörösvár

4 272

4 517

4 511

6 102

14 437

17 330

Remeteszılıs

140

169

309

315

546

548

Tinnye

470

540

609

665

1 457

1 472

Üröm

1 450

2 380

2 306

2 425

5 774

5 811

Összesen:

20 036

22 695

30 522

33 111

68 822

69 096

A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyiség éves szintje körülbelül 1%-al nıtt.

Alternatív energiaforrások

A fosszilis energiahordozók készleteinek behatárolódása, szolgáltatási anomáliái, használatuknak környezetünkre gyakorolt káros hatásai, s nem utolsó sorban világpiaci árszintjük emelkedése, egyre inkább a figyelem középpontjába helyezte az energiahatékonyság és energiatakarékosság kérdéseit, valamint az alternatív, megújuló, természetes energiaforrások feltárását, illetve felhasználásuk kiszélesítését. Az Európai Unió vezetı testületei egyre több direktívában fogalmazzák meg ez irányú ajánlásaikat és elvárásaikat tagállamaik felé. Az üvegház hatás elıidézésében jelentıs szerepet játszó szén-dioxid kibocsátás mérséklésében Magyarország különösen érdekelt, hiszen a klímaváltozási elırejelzésekben hazánk komoly elsivatagosodásra számíthat.


52

3.2.1.6.Zöldterület-gazdálkodás A környezeti tényezık közül ez az a – talán legfontosabb - elem, melynek fejlesztése illetve a fenntartás magas színvonala jótékony, javító hatással van a többire. Mind a turisztikai fejlesztések, mind a kikapcsolódásra alkalmas, frissebb levegıjő lakókörnyezet kialakítása megkívánja a települések parkosítását, a bel- és külterületek fásítását. A központi belterületek egyes részein viszonylag sok a beépítetlen telek, illetve kisebb-nagyobb zöldfelület, közpark, díszkert található, amely lazítja az intenzív területhasználatot. A települések igazgatási területének különbözı pontjain jöttek létre az egyes sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek, amelyek részben belterületen, részben külterületen valósultak meg. A következı táblázat összefoglalja a települések zöld területtel való ellátottságát. Az adatszolgáltatások alapján összesen 677 547 m² zöldterülettel rendelkeznek a települések.

3/14. táblázat a települések zöldterületei közpark

fásított

temetı

sportpálya

területe (m²)

terület (m²)

területe (m²)

területe (m²)

Nagykovácsi

13 150

0

17 905

6 828

Solymár

35 000

0

6 000

n.a.

Piliscsaba

38 200

0

18 490

12 619

Pilisvörösvár

10 277

74 834

55 094

18 950

Pilisszántó

3 612

3 950

9 579

5 042

Remeteszılıs

4 500

0

0

0

Perbál

28 971

0

17 528

23 955

Üröm

2 000

0

30 000

3 500

Pilisjászfalu

75

0

0

225

Tinnye

0

0

45 000

8 687

Zsámbék

26 000

0

36 000

23 000

Pilisszentiván

10 001

0

8 981

5 200

Pilisborosjenı

n.a.

0

6 394

n.a.

Tök

21 000

15 000

25 000

7 000

Összesen

192 786

93 784

275 971

115 006

Település

A beépítések során biztosítani kell a beépítési elıírásokban elıírt aktív zöldfelületi arányt. A tervezett beépítéstıl függıen aktív - lehetıleg több szintő - zöldfelület tervezendı legalább az övezetre vonatkozó beépítési elıírásokban rögzített minimális zöldfelületi mértékig. A terület közterületein kétoldali utcai fasor telepítendı, kivéve, ahol a közterület használathoz szükséges


53

mőszaki létesítmények ezt nem teszik lehetıvé. A zöldsávok és telepítendı egyéb zöldfelületek növényállományát a honos fajokból kell választani.

3.2.1.7. Közlekedés A 10-es fıút Esztergom-Budapest közötti szakasza a rendkívül nagy áthaladó forgalom miatt az elmúlt években szinte járhatatlanná vált. A statisztikai elemzések szerint az utóbbi tíz évben a legforgalmasabb szakaszon, Pilisvörösvárnál már napi tizennyolcezer gépjármő is megfordult egy nap alatt. Egy tehermentesítı útvonal létesítése mindenképpen szükségessé vált, amely megosztja a forgalmat. Pilisvörösvár önkormányzata elkészítette a települést elkerülı út tervét, amely jól kapcsolható lenne az észak-déli nemzetközi forgalmat bonyolító M11-es gyorsforgalmi úthoz, valamint a tervezett 10-es tehermentesítı útvonalhoz.

3/15. táblázat: A települések útjai (forrás: Önkormányzati kérdıív) Összes úthossz település

Nagykovácsi Solymár Piliscsaba Pilisvörösvár Pilisszántó Remeteszılıs Perbál Üröm Pilisjászfalu Tinnye Zsámbék Pilisszentiván Pilisborosjenı Tök

Összesen

Szilárd burkolatú (km)

Burkolatlan (km)

24,2

12,6

62

23

33,872

62,581

53,965

65,526

16,238

13,128

3,6

5,2

6,983

59,881

57

20

3,16

10,69

13,38

19,773

29

0,9

16,48

19,916

10,52

30,793

7,2

2,1

337,598

346,088


54

3/16. táblázat: a 10-es út jármőforgalmi adatai (2008. év) Szelvénye (km)

Kapacitás (E/ó)

Kihasználás (%)

Összes forgalom

Személygépkocsi

(j/nap)

(j/nap)

10+705

1 700

130

19 888

15 318

16+100

1 700

102

16 247

12 764

20+250

1 800

88

15 792

11 742

23+800

1 700

97

15 555

11 167

31+936

1 700

76

11 576

8 044

A 10-es út kihasználtságának mértéke a jármőforgalmi út több szelvénykilométerénél is meghaladja, az úthálózat terhelhetıségét. A 11104 j országos közút átlagos napi keresztmetszeti forgalma (ÁNF) 2004-ben 7853 egységjármő/nap volt.


55

3.2.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA A városképet a természeti elemek mellett alapvetıen az épített környezet határozza meg. Fontos feladatunk a különbözı korokból ránk maradt építészeti alkotások megırzése. Ezek a települések arculatának jellegzetes meghatározói, megfelelı védelmük közös érdekünk. Ez vonatkozik egy-egy épületre, jellegzetes utcasorokra, de a településkép egészére is. Ez alapján az épített környezet még fennmaradt egyedi értékeit helyi védettség alá kell helyezni, annak érdekében, hogy a települések múltjának még meglévı, értékes elemei fennmaradjanak.

A települések belterületére elsısorban a falusias beépítés, míg országos tekintetben inkább a kertvárosias (családi házas) településkép jellemzı.

A települések helyi értékvédelem alatt álló épített értékeinek ismertetését a 6. melléklet tartalmazza. .


56

3.3 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY Az élılény –így az ember is- és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. Lényegében megállapítható az a tény, hogy minden környezeti elem szennyezettsége hatással van az emberi szervezet egészségére. 3/17. táblázat: az egyes allergén növények virágzási ideje Magyar név

Latin név

Virágzás - Pollenszórás

Allergenitás febr.

márc

ápr.

bálványfa

Ailantus

*

bodza

Sambucus

**

bükk

Fagus

*

ciprusfélék

Cupressaceae

**

csalánfélék

Urticaceae

**

Dió

Juglans

*

éger

Almus

***

eperfa

Morus

*

ernyısök

Umbelliferae

*

fenyıfélék

Pinaceae

*

fészkesek

Compositae

***

füvek

Poaceae

****

főz

Salix

***

gyertyán

Carpinus

**

hárs

Tilia

**

|||||

juhar

Acer

**

kender

Cannabis

*

kıris

Fraximus

***

libatopfélék

Chenopodiacea

***

lórom, sóska

Rumex

***

mogyoró

Corylus

***

nyár

Populus

nyír olajfafélék

||||||

||||||

||||||

||||||

||||||

|

||||

||||||

||

|

||||||

||||

||||||

|||

||||||

Cyperaceae

*

gesztenye

Castanea

*

szil

Ulmus

*

tiszafa

Taxus

**

tölgy

Quercus

***

||||||

||

||||||

||||||

||||||

||||||

||||||

||||||

||||||

||| ||||||

||

|||||

|||||

||||||

||||||

|||||

|||||

|||||

|

||||||

||||||

|||

||||||

||||||

||||||

||||||

|

||||||

||||||

||

||||

||||||

||||||

|||

||||||

||

||||||

||||||

|||

|||||| ||||||

|||||| ||||

*

||

|||

****

útifő

Plantago

***

üröm

Artemisia

****

vadgesztenye

Aesculus

**

|||||

|||||

||||||

sások

||||||

||||||

||

**

||||||

||||||

**

***

||||||

||

||||||

***

Platanus

okt.

||||||

Oleaceae

Fabaceae

szept

||||||

Betula

platán

aug.

|||

||||||

pillangósok

júli.

|||| ||||||

||||||

Celtis

||||||

|||||

**

Ambrosia

||| |

|||

parlagfő

júni. ||||||

||||||

ostorfa

máj.

||||||

||||||

||||||

||||||

|||||

||||

|||| ||||||

|||||

||||||

|

||||||

||||||

||||||

||||

|||||| |||

||||

||||

||||||

||||||

||||||

|||

||||||

||||||

||||||

**** - nagyon gyakori allergén, igen sokan szenvednek tıle; *** - gyakori allergén; ** - nem gyakori allergén, keveseket betegít meg * - panaszokat nem okoz illetve allergenitásáról nincsenek adatok

Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása (Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékozatója)

|||


57

Az elmúlt tíz év alatt az asztmás és allergiás megbetegedések száma folyamatosan növekszik. A regisztrált szénanáthás betegek száma 10-szer magasabb, mint tíz évvel ezelıtt. Az újonnan regisztrált asztmás betegek megbetegedésének 64%-a valamilyen allergiás eredető okra vezethetı vissza. A külsı és belsıtéri biológiai légszennyezık, elsısorban a rendkívül allergén parlagfő pollen, országszerte magas koncentrációját is fontos kockázati tényezınek kell tekinteni.

Környezeti hatással bír a településen közlekedı gépjármővek forgalma, a fı közlekedési utak por- és

zajhatása. Légszennyezés szempontjából említésre méltó a mezıgazdasági mővelésbıl származó porszennyezıdés. Ezek ellen erdısávok telepítésével lehet védekezni. A helyi önkormányzati rendeletek foglalkoznak részletesen a parlagfő elleni védekezéssel, a lakossági avar és kerti hulladék égetésének szabályozásával.


58

3.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZİK

3.4.1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 3.4.1.1. Keletkezı nem veszélyes hulladék típusok és mennyiségei Települési szilárd hulladék A települési szilárd hulladék győjtését és elhelyezését a településeken (Perbál, Zsámbék kivételével) a Saubermacher cégcsoporthoz tartozó társaságok: Saubermacher-Bicske Kft. és a SaubermacherEsztergom Kft. végzi. A cég Pilisvörösváron üzemeltet átrakóállomást, és Esztergomban fióktelepet. A hulladékok végsı ártalmatlanítása a Saubermacher-Bicske Kft. üzemeltetésében lévı Bicskei Regionális Hulladékkezelı Telepen történik. Az esztergomi fióktelepre Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó és Tinnye települések hulladékát győjtik be, a pilisvörösvári átrakóra pedig Nagykovácsi, Pilisborosjenı, Pilisvörösvár, Solymár, Üröm, Remeteszılıs települések hulladékát. Perbál és Zsámbék települések hulladéka az AVE Tatabánya Zrt üzemeltetésében lévı hulladéklerakóra kerül (2800 Tatabánya, II. Erdész u.). A rendszeres hulladék elszállításba bevont lakások aránya 100 %. A hulladékot a településekrıl hetente egy alkalommal szállítják el. A lakosság győjtı-edényzeteként 110 l-s szemétgyőjtı kukák, nylon zsákok, a gazdálkodói és intézményi területeken pedig 1-5 m3-s konténerek funkcionálnak. A lakossági hulladékszállítás díja 2006-2007-ben 2,71-2,98 Ft/l+áfa között alakult. Magánszemélyek, vállalkozások a győjtési rendszerben maguk is szállítanak be hulladékot. Lomtalanítást évente egy alkalommal végeznek a településeken.

Pilisszentiván helyi vállalkozóval s helyi teleppel oldotta meg a hulladék elhelyezést, ez a módszer azonban, a környezet terhelése miatt, hosszú ideig nem volt tartható. A 2009. évben megtörtént a lerakó rekultiválása. 2009. október 1-tıl Pilisszentiván hulladéka a bicskei lerakóra kerül. A térségben termelıdı hulladék mennyisége folyamatosan növekszik, s az elhelyezésen kívül égetı probléma a hulladék szelektív győjtése, kezelése. A Saubermacher Bicske Kft., valamint az AVE Tatabánya Zrt. 2003. évtıl kezdıdıen üveget, mőanyagot és a papírhulladékot győjt szelektíven. A rendszeres hulladék elszállításba bevont lakások aránya 100 %. A hulladékot a településekrıl hetente egy alkalommal szállítják el. A lakosság győjtı-edényzeteként 110 l-s szemétgyőjtı kukák, nylon zsákok, a gazdálkodói és intézményi területeken pedig 1-5 m3-s konténerek funkcionálnak. Magánszemélyek,


59

vállalkozások a győjtési rendszerben maguk is szállítanak be hulladékot. Lomtalanítást általában évente egy alkalommal végeznek a településeken.

3/18. táblázat: a keletkezett települési szilárd hulladék mennyiségének alakulása (t/év) Település neve

2002. év (t)

2003. év (t)

2004. év (t)

2005. év (t)

2008. év

2009. év

1 838

1 863

1 667

1 329

1 825,11

1 717,03

Perbál

690

750

545

547

553,14

494,58

Pilisborosjenı

1 121

1 175

983

1 007

1 171,47

1 259,555

Piliscsaba

2 280

2 292

2 423,5

2 032,4

1 912,57

1 935,3

Pilisjászfalu

376

428

290

236,5

328,126

274,87

Pilisszántó

804

816

431,5

619,5

476,56

475,72

Pilisszentiván

1 487

1 533

1 591

1 565

850

816

Pilisvörösvár

4 635

5 028

4 419

3 720

4 130,11

4 839,76

Remeteszılıs

170

175

411

325

369,92

229,925

3 257

3 301

3 136

3 178

3 379,25

3 326,31

Tinnye

492

513

444

326

257,607

250,62

Tök

512

544

333

375

345,77

378,66

Üröm

1 680

1 790

1 562

1 590

1 528,54

1 550,54

Zsámbék

1725

1920

1160

1273

1 262,36

1 189,88

21 067

22 128

19 396

18 123

18 390

18 738

Nagykovácsi

Solymár

Összesen:

A településen keletkezett nem veszélyes hulladékok mennyiségének alakulását az alábbi táblázat mutatja be összefoglalóan.

3/19. táblázat: keletkezett nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Mennyiség (t/2009.)

Települési szilárd hulladék

18 738

Inert hulladékok

342,32

Települési folyékony

33 768

Biológiailag lebomló szerves hulladék

514,58

Kommunális szennyvíziszap

10 251

Összesen

63 614


60

3.4.1.2. Keletkezı veszélyes, valamint nem veszélyes lakossági és termelıi hulladékok A háztartási hulladékok veszélyes összetevıi a képzıdı teljes hulladék mennyiség kb. 0,7-1,2 %-át teszik ki. A bicskei lerakón nem végeznek veszélyes hulladék válogatást. Az önkormányzatok kérésére a Saubermacher Kft., helyben, a Netta Kft. bevonásával szervez akciót a lakossági veszélyes hulladék begyőjtésére. Hulladékgyőjtı udvar csak Üröm településen lett kialakítva a 2007. évben. 3/20. táblázat: háztartásokban keletkezett és begyőjtött veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Veszélyes Hulladék



Akkumulátorok, elemek

-

0,404

Egészségügyi hulladék

0,044

0,168

-

0,43

0,162

0,672

-

8,165

0,206

9,839

Növényvédı szer Hulladék olaj Egyéb

Összesen

A teljesség érdekében foglalkozni kell nem csak a lakossági körben, hanem az ipari és szolgáltató tevékenységet végzı vállalkozásoknál keletkezı hulladékokkal is.

3/21. táblázat: keletkezett termelıi veszélyes és nem veszélyes hulladékok összes mennyisége 20052008 (forrás: Környezetvédelmi Minisztérium adatbázisa) Település

2005. év

2006.év

2007. év

2008. év

Összesen

Perbál

2400780

914796

1100712

1846446

6 262 734

Tök

7230

23526

5895

534923

571 574

Zsámbék

215479

197310

195357

466548

1 074 694

Nagykovácsi

140250

523223

1567786

221882

2 453 141

Solymár

7010232

1572944

996304

987538

10 567 018

Pilisborosjenı

244324

376731

526711

434234

1 582 000

Piliscsaba

71202

109209

175938

290587

646 936

Pilisjászfalu

134281

134510

200432

240293

709 516

Pilisszántó

3220

0

0

62060

65 280

Pilisszentiván

530606

973863

664927

203584

2 372 980

Pilisvörösvár

7191746

3810011

5987974

4083303

21 073 034

Tinnye

190004

320820

326768

412450

1 250 042

Üröm

13530

1982411

561938

809278

3 367 157

Összesen:

18 152 884

10 939 354

12 310 742

10 593 126

51 996 106


61

A településeken a 2005-2008. év idıszakban összesen 51 996 tonna mennyiségő termelıi eredető hulladék keletkezett. A legnagyobb hulladékképzıdés a települések közül Pilisvörösváron volt.

kg

K eletkez ett term elı i h u llad éko k 20000000 18000000 16000000 14000000 12000000 10000000 8000000 6000000 4000000 2000000 0 2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

év

A legnagyobb hulladéktermelı szervezetek adatai, a keletkezı hulladék mennyiségekkel, hulladék kódokkal az egyes települések saját programjaiban szerepelnek. A diagram jól szemléltet azt, hogy a gazdasági válság következtében a helyi gazdasági szervezetek hulladék termelése is jelentısen visszaesett. Valószínősíthetı, hogy ez a tendencia a 2009-2010. évi idıszakban is hasonló volt.

3.4.1.3. Kiemelt hulladékáramba tartozó hulladékok típusai és adatai

Csomagolási hulladék

A 94/2002. (V.5) Korm. rendelet a csomagolási hulladékokkal kapcsolatos részletes szabályozással foglalkozik. Csomagolás alatt érthetı a termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, értékesítése érdekében felhasznált csomagolóanyag. Csomagolási anyagféleségek: mőanyag, papír, karton, fém, fa, textil, üveg, kompozitok. A csomagolási hulladékok begyőjtése a 47 db hulladékgyőjtı szigeten, valamint a háztartásoknál történı begyőjtéssel történik.

Perbál és Zsámbék kivételével (AVE Tatabánya), a Saubermacher-Bicske Kft. látja el a közszolgáltatói feladatokat, a szelektív hulladékok begyőjtése során.


62

Az alábbi diagram is jól tükrözi azt, hogy a 2003. évtıl folyamatosan nıtt az évente begyőjtött csomagolási hulladékok mennyisége, a kihelyezett győjtıszigeteken való begyőjtésnek köszönhetıen. A 2009. évben begyőjtött mennyiség meghaladta az 1 200 tonnát.

1400 1200 1000 800 képzıdött mennyiség

600 400 200 0 2003

2005

2007

2009

3/22. táblázat: A települési szilárd hulladéktól elkülönítetten győjtött csomagolási hulladékok fajtánként megadott mennyisége 2009. év Megnevezés Nagykovácsi Pilisborosjenı Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszántó Pilisszentiván Pilisvörösvár Remeteszılıs Solymár Tinnye Üröm Perbál Zsámbék Tök Összesen:

Papír 55 36 70 11 23 45 195 5 105 15 58 8,27 12,404 15 653,674

Mőanyag 24 16 31 4 10 19 69 2 41 6 25 3,928 5,893 6 262,821

Üveg 29 19 36 6 12 23 78 3 49 8 31 7,566 11,349 7 319,915

Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok A hulladéklerakásról szóló 1999/31/EK irányelv alapján 2006, 2009 és 2016 évekre kell a lerakásra kerülı települési szilárd hulladék biológiailag lebontható részét ütemezetten csökkenteni, 25, 50, illetve 65% arányban.


63

Az alábbi táblázat tartalmazza a kistérség településeirıl begyőjtött, komposztálásra került szervesanyag-tartalmú hulladékok mennyiségét. 3/23. táblázat: a szervesanyag-tartalmú hulladékok és éves összes mennyiségük Település



115,15

111,68

0

0

Pilisborosjenı

8,62

8,11

Piliscsaba

82,11

82,54

Pilisjászfalu

0

0

Pilisszántó

0

0

Pilisszentiván

0

20,5

Pilisvörösvár

0,94

250

Remeteszılıs

0

1,32

5,42

0

0

0

2,4

0

29,17

40,43

0

0

243,81

514,58

Nagykovácsi Perbál

Solymár Tinnye Tök Üröm Zsámbék

Összesen:

A kistérség még egyetlen üzemelı, nem szigetelt lerakóját 2009. év júliusában bezárták Pilisszentivánon. A rekultiváció 2010. év június 15-én befejezıdött. Solymáron folyik a rekultiváció pályáztatásának folyamata. A tervek kész vannak az önkormányzat vállalta az önrészt és az utógondozást, valamint a pályázati cél között nem szereplı kiadásokat. Piliscsabán 1990-91-ben megtörtént a lerakó rekultivációja, 1 m-s földtakarást kapott, a terület fásítva lett.

Remeteszılısön, Perbálon,

Pilisszántón, Pilisjászfalun, Tökön és Üröm településen nincs felhagyott lerakó, tehát nincs szükség rekultivációra. Pilisborosjenın a 90-es évek elején a lerakót rekultiválták. Zsámbékon a BIO-Recycling Kft. üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévı területen a hulladéklerakó telephelyet. A Kft. engedélyét a KDVKF visszavonta és rekultivációra kötelezte. Mivel az önkormányzat nem látta a hajlandóságot a vég részérıl a rekultiváció elvégzésére, ezért pályázatot nyújtott be, ami sikertelen lett. Így a rekultiváció elvégzésének nincs tervezett idıpontja, az anyagi források függvénye. Nagykovácsin az 1990-es évek elején részleges rekultiválás kezdıdött meg, a lerakott hulladék át lett válogatva, majd 2-3 m vastag földborítást kapott. További rekultiválás a Duna-Ipoly Nemzeti Park közremőködésével tervbe van véve. Pilisvörösváron a felhagyott lerakó rekultivációja a Duna-vértes Hulladékgazdálkodási Társulás keretein belül történik, a pályázat folyamatban van.


64

3.4.2. ZAJTERHELÉS A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján a települések lakóterületei falusias, kisvárosias, illetve kertvárosias beépítésőek.

3/24. táblázat: a települések területén megengedett egyenértékő „A” hangnyomás-szint dB alapértékeit (zajterhelés alapértéke) –a település rendezési terve alapjánMegengedett egyenértékő „A”

Megengedett egyenértékő „A”

hangnyomás-szint dB

hangnyomás-szint dB

Nappal (6.00-22.00)

Éjszaka (22.00-6.00)

Lakóterület (kisvárosias)

50

40

Gazdasági terület

60

50

50

40

55

45

Oktatási intézmények területe, temetık, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias)

3/25.

táblázat:

imissziós

zajhatárértékek

lakó-

és

középületek

helyiségeiben

megengedett

egyenértékő „A” hangnyomás-szintek Helyiség megnevezése

Megengedett „A” hangnyomás-szint dB

Nappal

Éjjel

40

-

45

-

Kórtermek és betegszobák

35

30

Lakószobák lakóépületekben

40

30

Tantermek, elıadótermek oktatási intézményekben Étkezıkonyha, étkezıhelység lakóépületben

A termelı üzemek zajkibocsátásai nem okoznak jelentıs problémát a térségben, annál inkább jelentıs a közutak - elsısorban a 10-es számú fıközlekedési út - okozta zajterhelés. Égetı szükség lenne a kistérség

települései

számára

a

tehermentesítenék a zsúfolt utakat.

tervezett

elkerülı

utak

megépítése,

melyek

jelentısen

3/26. táblázat: a közlekedéstıl származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendı területeken (dB) 1*

2*

3*

Nappal 06-22 h

Nappal 06-22 h

Nappal 06-22 h

Éjjel 22-06 h

Éjjel 22-06 h

Éjjel 22-06 h

Lakóterület (kisvárosias)

50

40

55

45

60

50

Gazdasági terület

65

55

65

55

65

55

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

Oktatási intézmények területe, temetık, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias)

1*Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra 2* Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévı győjtıutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, 3* Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és fıutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévı belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsırendő fıutaktól és belterületi másodrendő fıutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fıvonaltól és pályaudvarától,

3.4.3. OKTATÁS, NEVELÉS, KÉPZÉS Magyarországon a környezeti tudatosság – sajnos – még nagyon alacsony szinten áll. A környezet védelmének

szempontjából

hosszú

távon

a

belsı

motiváltságon

alapuló

környezettudatos

magatartásformák alapján létrejött cselekvések a legelınyösebbek, mert olyan területeken is hatnak, amelyek nincsenek közgazdaságilag, vagy jogilag szabályozva, szemben azokkal, amelyeket a bírsághatásra történı kényszerbıl vagy gazdasági érdekbıl végzetek el. A belsı motiváltságon alapuló környezettudatos viselkedés hosszú évek több irányból érkezı tudatformálásnak a hatására alakul ki. A környezeti tudat kialakításában életkortól függıen más és más eszközök lehetnek a segítségünkre. Ilyen eszközök a: -

családi nevelés

-

intézményes oktatás (gyermek- és fiatalkor)

-

média

-

önkormányzati hatáskörbe tartozó eszközök

-

társadalmi szervezetek által felvállalt tevékenységek

Családi nevelés:

Jövınk szempontjából alapvetı jelentıségő, hogy a felnövekvı generációk természethez, környezethez való viszonyát sokkal magasabb szintre emeljük A természet tiszteletére való nevelést a kisgyermek születésétıl kell kezdeni. Értelme kibontakozásával párhuzamosan az alapvetı normák beépítését (nem szemetelünk, nem tépjük le a virágokat, rendben tartjuk környezetünket stb.) el kell végezni. Jó esetben ez a családban így történik.

Intézményes oktatás:

Felnıttkorban már nagyon nehéz a környezethez való viszonyt megváltoztatni, ezért meghatározó – a családon kívül – az iskola és az óvoda szemléletformáló szerepe. Sıt, az oktatási intézményekben megismert szemléletet a gyerekek hazaviszik, ez jó esetben némi változást eredményez szüleik gondolkodásmódjában is. Ha nem, az óvodai nevelés hivatott ezt a hiányosságot pótolni. Az óvodák pedagógiai programjának fontos eleme kell, hogy legyen a környezeti nevelés. Az általános iskola az alsó tagozatában a környezetismeret és az osztályfınöki órák keretében van lehetıség a környezet- és természetvédelem kérdéseivel foglalkozni. Az osztálykirándulások, a természetben - pl. erdıben, vízparton - megtartott órák az ott szerzett élmények segítségével hozzájárulhatnak a szemlélet elmélyítéséhez. Felsı tagozatban a földrajz, a biológia, a kémia, a fizika és az osztályfınöki órák az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan keretet adnak a környezetvédelem


67

kérdéseinek már elmélyültebb, de a gyerekek életkorának megfelelı szintő tárgyalására. A szaktárgyi órákon kívül érdemes ökológiai szakkört szervezni. Terepen végzett megfigyelések, téli madáretetés, savas esı programba való bekapcsolódás, önálló kiselıadások tartása, stb. színes program lehet az érdeklıdı tanulók számára. Ha módjában áll az iskolának, - esetleg önkormányzati segítséggel érdemes

iskolakertet

kialakítani,

melyben

különbözı

növényi

társulások

bemutatására,

tanulmányozására van lehetıség. A tápanyag utánpótlás biztosítására ki lehet egy kisebb komposztálót is alakítani, ahova a gyerekek akár otthonról is hozhatják a szerves konyhai hulladékot. (Ezzel a szelektív hulladékgyőjtés is részben megalapozható.)

Régóta jól mőködı tevékenység az iskolák által szervezett papírgyőjtés. Ez kiegészülhet a fém hulladékok győjtésével is. Érdemes az elhasznált elemek győjtését is megszervezni, tárolásuk helyigénye kicsi, de az elszállítást, megsemmisítést biztosítani kell. Az országban több olyan cég is található, amelyek ezzel a tevékenységgel foglalkoznak. A tanulók motiválásában szerepe lehet a leadott darabszámokhoz kapcsolódó tanári, igazgatói dicséreteknek is. Az elemek győjtése megfelelı mőanyag vagy karton dobozok kihelyezésével kiterjeszthetı kereskedelmi egységekre is, így a felnıtt lakosság is bevonható az akcióba.

Az

Média

allergiás,

asztmás

megbetegedések

számának

rohamos

emelkedése

kapcsán

a

figyelem

középpontjába kerültek az allergizáló polleneket termelı növények, fıleg legagresszívebben ható képviselıjük, a parlagfő. Egy szál virágzó parlagfő több milliárd virágpor szemcsét képes a levegıbe juttatni, melybıl légköbméterenként ötven pollen szemcse már elegendı allergiás reakció kiváltására. Bár a parlagfő kiirtása az ország területérıl csak kormányzati szinten és több éves következetes munkával valósítható meg, nagyon fontosak a térségi, települési szinten szervezett akciók is. Ebben nagy segítségre lehet a média, volt is rá példa a közelmúltban, de a helyi média is szervezhet az iskolák bevonásával parlagfő győjtési akciót.

Akár osztályok közötti, egyéni verseny is hirdethetı, melyben a legtöbb növényt begyőjtık jutalma pl. osztálykirándulás, kerékpár, különbözı sporteszközök, stb. lehet. A parlagfő-mentesítési akció kiterjeszthetı a felnıtt lakosságra is, a begyőjtött parlagfőért cserébe virágpalántákat, cserjéket esetleg facsemetéket is adhat az önkormányzat. (Ezek származhatnak a környékbeli kertészetek felajánlásaiból is.) Nagyon fontos, hogy a parlagfüvet még a virágzás elıtti idıszakban, és akkor is lehetıleg kesztyőben győjtsék, ugyanis a bırrel való kontaktus kapcsán is kialakulhat túlérzékenység.


68

Önkormányzati hatáskörbe tartozó eszközök:

Mivel a település vonatkozásában a környezeti adatok, a fejlesztési elképzelések és az orvoslás hatósági eszközei az önkormányzatnál, illetve a polgármesteri hivatalban futnak össze/jelennek meg, így a polgárbarát települési önkormányzatnak nem csak lehetıségei, de feladatai is vannak ezen a téren. Ilyen eszközök a nyilvánosság biztosításán túl, az éves környezeti állapot jelentések közzététele és indokolt esetekben a lakossági fórumok meghirdetése a tájékoztatás oldaláról.

Ezen túlmenıen számos kezdeményezést lehet támogatni a különbözı alapjaikból pl. táborok,

környezeti nevelı programok, rendezvények, a kultúrált szabadidı eltöltését – s így a környezeti nevelést is – szolgáló parkok; erdei óvoda és iskola programok szervezése az intézmények számára; zöldterület illetve játszótér

fejlesztések/korszerősítések,

amelyek

közvetetten szolgálják

a

környezeti nevelés ügyét. Kiadványok megjelentetésének támogatásával hozzájárulhat a szélesebb rétegek természeti környezetünkrıl való ismeretterjesztéséhez.

Lehetıség nyílhat az önkormányzatok számára az Európai Autómentes Naphoz történı csatlakozás, mely rendezvény nem csak a kerékpáros közlekedés népszerősítésében, de a környezettudatosságra nevelésben is jó alkalom lehet.

A társadalmi szervezetek által felvállalt tevékenységek:

Évente egy-két alkalommal pl. szemétgyőjtési akció rendezhetı, amikor a települések külterületérıl is megkísérlik eltávolítani az illegálisan lerakott szemetet. Ezekbe az akciókba érdemes bevonni az iskolásokat.

Számtalan lehetıség kínálkozik még a felsoroltakon kívül is a környezeti nevelésben, melyek feltárása és kidolgozása az önkormányzat, a pedagógusok és a civil önszervezıdı csoportok együttmőködése által valósítható meg.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium meghirdette Erdei iskola programját, mely a környezettudatos oktatást, nevelést hivatott elısegíteni. A program célja, hogy minden iskolás gyermek legalább egyszer eljusson bentlakásos erdei iskolába. A terepi környezeti nevelés feltételrendszerének fejlesztésével elısegítse a fenntartható fejlıdés megvalósításához szükséges értékrend, gondolkodásmód, életvitel, viselkedés kialakítását. Lehetıséget biztosítson arra, hogy a gyerekek felfedezzék és megértsék a természet, a közösség és az egyén kapcsolatait, összefüggéseit,


69

ezáltal kialakuljanak azok a készségek, képességek, amelyek elısegítik a környezeti problémák megoldását illetve elkerülését. A program támogatói: •

Oktatási Minisztérium;

•

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium;

•

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatala;

•

Európai Integrációs Ügyek Koordinációjáért Felelıs Tárca nélküli Miniszter (Miniszterelnöki Hivatal);

A program pályázatait lebonyolító szervezet: Az Oktatási Minisztérium Alapkezelı Igazgatósága; A program koordinátora: Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programigazgatóság

Az erdei iskola program feladatai •

Támogatni a gyerekek erdei iskolában való részvételét.

•

Segíteni az iskolákban az erdei iskolázáshoz szükséges szakmai háttér megteremtését.

•

Kialakítani, fejleszteni azt a minısített szolgáltatói kört, mely az erdei iskolázás mellett bázisa lehet a minıségi turizmusnak, ökoturizmusnak, fenntartható vidékfejlesztésnek, egészséges életmódra nevelésnek is.

•

Mind az iskolák mind a szolgáltatók számára:

•

Elegendı segédanyagot, szakmai háttéranyagot és kidolgozott programmintákat biztosítani;

•

Támogatni az igényeknek megfelelı képzési kínálatot és segíteni a szakértıi háttér kialakulását.

3.4.4 KÖRNYEZETBIZTONSÁG Az emberiség fejlıdésének egyik legnagyobb kihívása a globális és a helyi szintő biztonság megteremtése, ennek keretében a fenntartható fejlıdés környezetbiztonsági garanciáinak szavatolása. A legmagasabb nemzetközi szintő fórumokon is kiemelt fontossággal kezelik a környezetbiztonság ügyét, amelynek idıszerőségét az élet egyre gyakrabban igazolja a különbözı súlyos, ipari eredető környezeti katasztrófák bekövetkezésével. Az utóbbi években egyre gyakrabban jelentkezı nyári „felhıszakadások” alkalmával nagy mennyiségő csapadékvíz elvezetését kell biztosítani, havária helyzet elkerülése érdekében a befogadók vizsgálata szükséges, valamint a hiányzó árokrendszer kiépítése és a meglévı elvezetı árkok folyamatos karbantartása és felülvizsgálata. A rendkívüli események minden esetben a lakosságot valamint a természetes és épített környezetet is veszélyeztetik, így a problémával való foglalkozás elengedhetetlen.


70

Befejezıdött a környezetre káros gáztisztító massza kitermelése az Üröm-Csókavári mészkıbányából, amelynek eredményeként az évtizedek alatt a bányaüregben felhalmozott gázgyári hulladék nem veszélyezteti többé a budai karsztot.

Magyarország egyik legnagyobb - az Európai Unió Kohéziós Alapja által támogatott - környezeti kármentesítési projektjének keretében összesen mintegy 53,5 ezer tonnányi veszélyes anyagot termeltek ki, és szállítottak el a területrıl, amelyet teljesen megtisztítottak a szakemberek.

Önkormányzati tervek szerint a bánya területén egy amfiteátrum jellegő színházat hoznának létre. A projekt szakmai elıkészítése 1996-ban kezdıdött, amikor a szakemberek felismerték, hogy az Óbudai Gázgyárból 30 évvel azelıtt ellenırizhetetlen módon és ellenırizhetetlen mennyiségben került a veszélyes hulladék Üröm-Csókavári mészkıbányába. Ha veszélyes massza bejutott volna az ivóvízbe, felmérhetetlen károkat okozhatott volna az emberi szervezetre.

Az Európai Bizottság 2006-ban fogadta el Magyarország Üröm-Csókavár mészkıbányában lerakott gáztisztító massza kármentesítésére vonatkozó Kohéziós Alap támogatási kérelmét, és a hazai kármentesítési programok közül egyedüliként részesítette támogatásban. A kármentesítés közel hat milliárd forintnyi költségének finanszírozója 85 százalékban az EU Kohéziós Alapja, a fennmaradó rész terhelte a magyar államkasszát. A projekt hatása a környék lakossága mellett összességében több mint egymillió embert érintett, mivel a bánya megtisztítása az Észak-Budai Karszt vízgyőjtı területének megóvását célozta. A Gáztisztító Mővek a gázgyártás során keletkezett veszélyes gáztisztító masszát, szennyezı anyagot - 1967 és 1976 között a csókavári mészkıbányában helyezte el - az akkori törvények szerint nem szabályellenesen.

A mészkıbánya Budapesttıl északra, Üröm község határában, a nyílt karszton található. A ma már veszélyes hulladéknak számító gáztisztító masszán keresztül áramló csapadékvíz néhány évvel ezelıtt a karsztrendszerbe jutva jelzésszerően már meg is jelent a védett barlangokban. A kitermeléssel sikerült megakadályozni, hogy az anyag elszennyezze az egész Észak-Budai Karszt vízgyőjtı területet, ahol a híres budai langyos gyógyforrások is fakadnak. A projekt során a rendkívül nagy mennyiségő gáztisztító masszát kotrógéppel - a bányaüreg mélyebb pontjairól toronydaruval - ki kellett termelni, mérlegelni, aztán egy e célra épített kiszállító úton, biztonságos jármővekkel elszállítani a településrıl. A folyamat vége az ártalmatlanítás, ami a Borsodi Érc-, Ásvány- és Hulladék Hasznosító Mőben történt.


71

4. Helyzetértékelés A környezet állapotát befolyásoló fı hajtóerık a társadalmi, szabályozási és gazdasági tevékenységek. A hajtóerıkbıl származó környezetterhelés legfıképpen: • a természeti erıforrások felhasználása • a tér- és területhasználat • a környezeti kibocsátás, környezeti elemek terhelése A hajtóerık hatásai általában komplexen jelentkeznek, a környezetre gyakorolt hatásaik nehezen elkülöníthetıek. A környezet állapotát befolyásoló társadalmi folyamatok mint hajtóerık nehezen mérhetıek.

A környezeti értékekhez való viszonyulás, az azokkal való bánásmód társadalmi hajtóerıi: •

a berögzült szokások, tradíciók

•

nevelés és oktatás során megszerzett ismeretek

•

életmód, fogyasztási szokások

•

a korunkra erıs befolyást gyakorló médiakultúra

4/1. táblázat: helyzetértékelés Társadalmi hajtóerık

Helyzetértékelés

Kultúra

A hagyományos önellátó kultúrát a fogyasztási javaktól való függıség kultúrája váltotta fel. Erıforrások fokozottabb igénybevétele következtében a fenntarthatóság csökkent, a környezetterhelés megnıtt.

Nevelés, oktatás

A környezeti nevelés intézményrendszere kiépült (óvodai, iskolai képzés). A felnıtt társadalom tudatformálása azonban még hiányos, sıt a médiakultúra révén erısen derogált.

Környezeti informáltság

A lakosság környezeti információkhoz való hozzájutása, ezáltal a környezeti demokrácia rendszere még hagy kívánnivalót maga után.

Környezeti értékrend

Jelenleg a környezeti értékrendek szélmalomharca folyik, a mesterségesen generált fogyasztói szokásokkal szemben. Az erısebb érvényesül elve alapján pedig egyenlıre a fogyasztói szokások dominálnak, míg a környezeti szempontok háttérbe szorulnak. Ennek oka elsısorban a reklámhadjáratok tudatos fogyasztásra való ösztönzése, az emberek értékrendjének befolyásolása. Megoldást csak a hasonló intenzitású tudatformáló médiakampányokkal lehetne elérni.

Fogyasztás

Gáz Az éves fogyasztott gázmennyiség megnıtt (34%-al), ezzel párhuzamosan pedig csökkent, a hagyományos tüzelıanyagok felhasznált mennyisége. Áram A lakossági villamos energia fogyasztó berendezések száma gyarapodott (készenléti üzemmódú szórakoztató elektronikai cikkek, légkondicionáló


72

berendezések. ). Az éves fogyasztott mennyiség kb. 1%-al nıtt. Közlekedés A személygépkocsik száma és a használat mértéke is emelkedett. Víz A lakossági vízigény folyamatosan nıtt a településeken. Szabályozás, igazgatás Helyi rendeletek, alkotása

tervek

Az EU konform szabályozások csökkentését hozták magukkal.

kialakítása

a

környezeti

terhelések

Az önkormányzati rendeletek nagy hatással vannak a környezet alakítására pl.: hulladékgazdálkodási tervezés, rendezési tervek, helyi építési szabályzatok, közszolgáltatás szabályozása, közösségi közlekedés, forgalomszervezés, köztisztaság, belterületi vízrendezés, stb.

Jogkövetés

A környezeti célok sokszor érdekérvényesítés során.

még

alul

maradnak

a

gazdasági

EU fejlesztési források

A környezetvédelmi EU-s támogatások elsısorban az infrastruktúra kiépítését segítették elı.

Adózás

Sajnos egyenlıre még nem tartunk ott, hogy az adózási rendszer megfelelı differenciát tenne azok között, akik túlhasználják a környezetet és akik kímélıbb módon használják.

Gazdasági hajtóerık

Az elmúlt évek gazdasági prioritása a versenyképesség javítása volt, ami a legtöbb esetben negatívan ha a környezeti értékek védelmére, megırzésére.

Ipar

Több település rendelkezik kiépített ipari parkkal, így a környezetterhelés is jelentıs (levegı, szennyvíz, hulladék).

Mezıgazdaság

A mezıgazdaság gépesítettsége alacsony szintő, ami kisebb energiafelhasználást von maga után. Negatív tendencia viszont, a mőtrágya és növényvédı szer felhasználása. Ugyancsak negatív tendencia, hogy a termelés meghatározó tényezıje nem a helyi adottságokra való építés, hanem a piaci árak és támogatások. Az állattenyésztés volumene csökkent ami kisebb környezetterheléssel jár.

Élelmiszeripar

Az élelmiszeripar jelentısen visszaesett a multinacionális cégek térnyerése következtében.

Energia és anyaghasználat

A települések energiaigénye folyamatosan nıtt az elmúlt években, elsısorban a helyi lakosság létszámának gyarapodásának köszönhetıen.

Szállítmányozás

A kereskedelmi aktivitás növekedésével szoros párhuzamban, a közúti szállítás intenzitása is nı. A kibocsátások mértéke megnıtt (pl: levegı, zaj), ezáltal egészség és környezetkárosító hatásuk fokozódott. Pilisvörösvári kistérség településein a tranzit szállítás intenzitása jelentıs tényezı.

Turizmus

A települések turisztikai adottságaiban nagyobb lehetıségek rejlenek még, amit ki lehetne használni. A turizmus fejlıdése nagy mértékben hozzájárul a természeti és épített környezet értékeinek a megbecsüléséhez.

Településszerkezet, infrastruktúra

Az urbanizáció hatására a beépített területek aránya megnıtt. A kis területeken koncentrálódó lakosság okozta környezetterhelés mértéke megnıtt. A terhelést ellensúlyozó környezeti beruházások, infrastruktúrafejlesztések - EU-s támogatások hatására - folyamatosan elıre haladnak.

Csatornázottság

A közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 73,2% volt. Két település kivételével csatornázottak a kistérség települései.


73

Hulladékkezelés

A szelektív hulladékgyőjtési rendszer megfelelıen kiépített. Környezetet szennyezı helyi lerakókat bezárták. A keletkezı települési szilárd hulladék környezetkímélı, engedélyezett szigetelt lerakókba kerül (SaubermacherBicske, AVE Tatabánya).

Beépítettség növekedése

A szabad talajfelszín beépítettségének, tartós fedettségének növekedése fokozza a terület érzékenységét a klimatikus hatásokkal szemben, mivel a talajok anyag és energiaforgalomban betöltött szerepét korlátozzák (pl.: csökken a CO2 megkötı képesség, vízraktározó képesség).

Zaj és rezgésvédelem

A legjelentısebb zajterhelések a közutak jármőforgalmából adódik, azok közül is a legnagyobb problémát a 10-es út átmenı forgalma okozza.

Vannak olyan jelentıs komplex folyamatok környezetünkbe, melyek mőködésük során a hajtıerıkre, azaz a társadalomra és a gazdaságra visszahatnak. A NKP III. ezen komplex jelenségek közül hármat emel

ki,

melyek

az elkövetkezı

évek

legfontosabb környezeti kihívásainak

tekinthetı.

Az

éghajlatváltozás hajtóerıi minden ágazatban kifejtik hatásukat. Az üvegházhatású gázok kibocsátását az energia és anyagfelhasználás mértéke nagyban befolyásolja. A lakosság illetve a közúti közlekedésben részt vevı felek szerepvállalása nem tekinthetı környezettudatosnak a kibocsátás csökkentése, az energiahordozókkal történı takarékosság területén. Megoldást a takarékosságra és hatékonyságra ösztönzı támogatáspolitika hozhat eredményt. A kibocsátás csökkentés mellett fontos feladat a nyelı-kapacitások (erdık) átgondolt bıvítése. A legutóbbi nemzetközi elemzésekbıl kitőnik, hogy a feltételezett globális éghajlatváltozás által veszélyeztetett régiók között van a kelet-középeurópai térség. Az elmúlt 10-15 évben végzett nemzetközi és hazai ku-tatások alapján a térségében az üvegházhatás erısödésével a következı évtizedekben a feltételezett globális átlagnál nagyobb mértékő hımérséklet-emelkedés várható, de ennek mértéke csak nagyon bizonytalanul becsülhetı. Mindezen éghajlati változások érintik a Pilisvörösvári kistérség településeinek területét is, ezért fontos megfelelı stratégiát kidolgozni a káros hatások ellen. Egyúttal éghajlatunk szárazabbá és napfényben gazdagabbá válása valószínősíthetı a globális melegedés kezdeti, néhány évtizedes idıszakában. Tehát a földi éghajlat változásának ebben a szakaszában bekövetkezı melegedést a tenyészidıszak vízellátottságának romlása kísérheti, amit a csapadék valószínő csökkenése mellett a hımérséklet emelkedése és a felhızet csökkenése miatti párologtató-képesség növekedés is súlyosbít. A globális éghajlatváltozás erısödésével, több fokos melegedés esetén a regionális következmények, különösen a csapadék jellemzıi lényegesen megváltozhatnak. A légköri szén-dioxid-koncentráció megduplázódása esetén – a globális modellek eredményeibıl kiindulva – hazai kutatók azt mutatták ki, hogy térségünkben az éves csapadékmennyiség kis mértékben növekedhet. Ugyanakkor a becslések szerint az átlagon „belül” a nyári és ıszi csapadékmennyiség csökkenése mégis gyakoribb aszályokat eredményezhet. A mérvadóbb becslésekhez azonban további vizsgálatokra van szükség. Az éghajlatváltozás régiónként eltérı módon és mértékben – a hımérséklet, a csapadékviszonyok, a


74

párolgás, a szélsıséges idıjárási jelenségeken keresztül – hatást gyakorol a természeti rendszerekre, az emberi egészségre, a talajra, a vízháztartásra és vízgazdálkodásra, a mezıgazdaságra és az erdıgazdálkodásra, az energiagazdálkodásra. A feltételezett globális éghajlatváltozás lehetséges térségi hatásaira ismételten ráirányították a figyelmet a közelmúlt szélsıséges meteorológiai és hidrológiai viszonyai. A vízháztartás és a vízgazdálkodás szempontjából meghatározó jelentıségő, hogy globális szinten a melegebb éghajlat átlagosan nagyobb csapadékot fog eredményezni, de egyúttal a magasabb hımérséklet nagyobb párolgást is jelent. Ez azonban regionálisan számottevı és akár eltérı elıjelő változásokkal járhat együtt, de ezek a becslések sokkal bizonytalanabbak és nagyban függnek a helyi éghajlatot alakító tényezıktıl. Többféle vizsgálat szerint a térségben is végbemenı melegedés mellett a következı évtizedekben – tehát a további változások kezdeti szakaszában – várhatóan a csapadék

mennyisége

csökken,

ami

többek

között

az

aszályok

gyakoriságának

növekedését

eredményezheti. A klíma szárazabbá és melegebbé válása jelentıs hatással lehet Pilisvörösvári kistérség települései álló és folyóvizeire. A változó hidrológiai folyamatoknak számos ökológiai következménye is lehet. Különösen a nyár végi kisvízi idıszakokban a vízminıség leromolhat. Szárazabb és melegebb éghajlaton ez a rossz vízminıségi állapot gyakoribbá válhat, aminek ökológiai következményeit egyelıre nem tudjuk reálisan megítélni. Hazánk nemcsak éghajlati, hanem biogeográfiai szempontból is átmeneti területen van: a közép-európai lomberdı-övezet és a kontinentális erdıssztyepp határán, jelentıs (szub)mediterrán és atlanti hatásokkal. A Kárpátmedence életföldrajzi képének alapvonása a flóra- és faunaelemek sokfélesége: a széles elterjedéső és tőrıképességő fajoktól a korlátozott elterjedéső és gyakran szők tőrıképességő életföldrajzi színezıelemekig. Ilyen körülmények között akár egy kisebb mértékő éghajlatváltozás is erıs flóra- és faunamozgást (bevándorlásokat és kihalásokat) indítana meg a természetes élıvilágban. Fokozza az élıvilág érzékenységét az a tény, hogy az elmúlt évtizedekben az emberi tevékenységek (kemizált nagyüzemi mezıgazdaság, a tájmozaikokat „homogenizáló” földhasználat, nagy területek vízháztartását deficitessé tevı meliorációs programok, a szők ártereken a ligeterdık kiirtása stb.) következtében károsodtak a táj-szintő ökológiai rendszerek – s ez a folyamat is hozzájárulhatott a mezoklíma megváltozáshoz és az éghajlati szélsıségek hatásainak élezıdéséhez. Mindezek következtében egy szárazabbá váló klíma hatására várható (és részben már ma is megfigyelhetı) a mediterrán és a balkáni fajok nagyobb térhódítása, továbbá a kozmopolita és adventív fajok elterjedése. Ezzel párhuzamosan megemlítendı, hogy a klímaváltozás sebessége olyan nagy lehet, hogy az ennek következtében megfigyelhetı klímaöv-eltolódás sebességét az egyes fajok nem tudják követni, és a szők tőréső endemikus és reliktum fajok egy része ezért (és más okok miatt is) kipusztulhat. Vizeink minıségi állapota elsısorban az emberi tevékenység hatásaként változik. Az urbanizáció és a területhasználat következtében romlott a vizek minısége. A vízminıség alakulása szempontjából a felszín alatti és a


75

felszíni vizek egymásra is hatnak. A szennyezett vízfolyás veszélyt jelent az általa táplált felszín alatti vízre, vagy az állóvízre. Kisvizes idıszakban viszont a vízfolyást tápláló szennyezett talajvíz okoz veszélyt, vagy a mélyebben elhelyezkedı vízadó. A vizek jó ökológiai állapota az éghajlati tényezıkkel szoros összefüggésben áll. Az a tény, hogy az ivóvíz értéke a jövıben megnı, még nagyobb hangsúlyt kell, hogy adjon a Pilisvörösvári kistérség települései közigazgatási területe alatt található vízadó rétegek védelmének. Az éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az aszályos nyári idıszakokban csökken a lehulló csapadék mennyisége, így kevesebb víz áll majd rendelkezésre az öntözés, illetve az ivóvízellátás számára. A télvégi, tavaszi árvizek hamarabb, és növekvı csúcsokkal érkeznek. A tavak vízforgalma átalakul, várhatóan csökken a felületük és nı a tartózkodási idı. A kisvízhozamok csökkenése érzékenyebbé teszi a vízfolyásokat a szennyezıanyag-terhelésekkel szemben. Felmérések szerint a biológiai sokféleség csökkenése még intenzívebb lesz jövıben. A hatásokat kiváltó negatív hajtóerık mögött gazdasági, társadalmi motivációk állnak, melyek a következık: •

a

növekvı

területhasználati

igények

a

biológiailag

aktív

területek

leszőküléséhez,

felaprózódásához vezettek •

a természettıl való elidegenedés a természetkárosítással együtt járó folyamat, mely ma megfigyelhetı

•

a gazdasági növekedés elıtérbe helyezése a természeti értékek megırzését háttérbe szorítja

A nem védett területeken a környezetkímélıbb területhasználatok is egyre jobban elterjedıben vannak (Natura 2000 területek). A turizmus fellendülése, annak gazdasági vonzata is nyomást gyakorol a természeti értékek megırzésére. Sajnálatos jelenség, hogy az urbanizáció, az agglomerációk terebélyesedése, a gazdasági elınyöket elıtérbe helyezve negatív visszacsatolást eredményez a környezet állapotára. A napjainkban elterjedı bioenergia elıállítás intenzívebb területhasználatot eredményez, ami szintén veszélyt jelent a biológiai sokféleségre. A helyzetértékelés alapján fontos következtetések vonhatók le, melyek segítik a cselekvési célok, intézkedések meghatározását. Nagy változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a fogyasztói társadalomba -és az ezt generáló gazdasági szférába - a fenntartható, erıforrásokkal megfelelıen gazdálkodó szemlélet nagyobb teret nyerjen. Jelenleg egy multinacionális "függıséget" létrehozó rendszer kialakulásának lehettünk tanúi. Ennek lényege, hogy az egyéneket, családokat az önfenntartó gazdálkodástól elidegenítve rákényszerítik a multik által megtermelt javaktól való függıségre. Ez összességében nagyobb társadalmi, és környezeti kockázattal jár, és nem a széles társadalom, hanem csak szők rétegek érdekét szolgálja. A gazdasági multi szféra a sokszor indokolatlan fogyasztást generálja (pl.: töménytelen reklám a médiában, utcákon, újságokban), ezáltal pedig fokozza a természeti erıforrások kizsákmányolását, a környezet terhelését. Mindez a gátlástalan "nyomulás" pedig nemcsak a természeti környezet fenntarthatatlan állapotát, hanem az emberek értékrendek degradálódását is okozza.


76

5. Pilisvörösvári kistérség SWOT analízise

BELSİ TÉNYEZİK - ERİSSÉGEK Nem jelentıs az ipari eredető lég- és zajszennyezés. A településeken mőködı légszennyezı ipari pontforrás kibocsátásai határérték alattiak. Megfelelıen kiépített a víz-, a gáz-, és elektromos hálózat. A kistérség lakosságának szilárd hulladéka környezetkímélı szigetelt lerakókba jut (Saubermacher-Bicske, AVE-Tatabánya). Mőködik a szelektív hulladékgyőjtés a településeken. Több természetes vízfolyással és állóvízzel is rendelkezik a kistérség Jelentısek a természetvédelmi, és turisztikai értékek. (Budai TK, Duna-Ipoly NP) Jelentıs kockázattal járó kibocsátás a településeken nem üzemel. Kiemelkedıen gazdag természeti, környezeti értékek, kiterjedt tájvédelmi területek. Építészeti, kulturális értékek gazdagsága KÜLSİ TÉNYEZİK- LEHETİSÉGEK Ökológiai adottságoknak legjobban megfelelı talajhasználat bıvítése. A települések jelentıs természeti értékekkel bírnak (turizmus, környezetnevelési programok, erdei iskolák megvalósítása). A közösségi és a kerékpáros közlekedés jogi és gazdasági eszközökkel való ösztönzésében számos lehetıség rejlik. Intenzív talajhasználat felváltása hagyományos, tájba illı gazdálkodási módokkal, extenzív talajhasználat megvalósításával, a környezetileg érzékeny és gyenge termıképességő területeken. Korszerő, környezetet kevésbé károsító energiahordozók racionális felhasználása. Csatornázottság kialakítása, rácsatlakozások számának növelése. Megújuló energiaforrások hasznosítása. Zöldfelület-fejlesztés, - rendezés. Erdısültség növelése, fıleg ıshonos fajokkal.

BELSİ TÉNYEZİK - GYENGESÉGEK A több települést érintı 10-es számú fıközlekedési út zaj-és lég szennyezése. A területen található csapadékvíz-elvezetı csatornák egy része rendezetlen, nem megfelelıen kiépítettek. Környezettudatos szemlélet hiánya a társadalom egy részében. Nincs megfelelı helyi légszennyezettséget mérı állomás. A burkolt utak állapota, minısége több esetben nem kielégítı. A települések területe felszín alatti víz szempontjából kiemelten érzékeny, érzékeny vízbázis-védelmi területen található. Több település esetében a szennyvíztisztító telepek felújításra, bıvítésre szorulnak. Két település (Pilisszántó és Tök) még nem csatornázott.

KÜLSİ TÉNYEZİK - VESZÉLYEK Pénzhiány miatt (saját erı) a környezetvédelmi beruházások háttérbe szorulhatnak. A gazdasági kényszer erısebb, mint a környezetvédelmi érdek. A turizmus fejlesztésének hatására megnı a környezetszennyezés. Az allergiás, asztmás megbetegedések száma növekszik. A nem megfelelı talajmővelés következtében a talajok minısége romlik (savanyodás, szikesedés).


77

6. Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája

A Kistérségi Program hosszú távú célkitőzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlıdés környezeti feltételeinek a biztosításához. A helyzetelemzés alapján, a jövıképhez és a hosszú távú célkitőzésekhez kapcsolódóan a Program átfogó céljai: •

a települések élet és környezetminıségének javítása

•

természeti erıforrásaink és értékeink megırzése

•

a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elısegítése, a környezetbiztonság javítása

Az átfogó célokhoz rendelten kell meghatározni a cselekvési irányokat, intézkedéseket és a végrehajtás eszközeit.

Az átfogó célok elérését a tematikus akcióprogramokban meghatározott fı célkitőzések, célok, intézkedések és cselekvési programok szolgálják. A szükséges intézkedésekhez azonban nem minden esetben kapcsolódik cselekvési program. Ez függ a települések jövıképétıl, forráslehetıségeitıl, stb. A Program kétéves felülvizsgálata során azonban újabb cselekvési programok kapcsolódhatnak be a tervezésbe. A program végrehajtásának operatív szintjén a környezetvédelmi szempontok horizontális érvényesítése szükséges. A környezetvédelmi infrastruktúrák teljes kiépítése, a szennyezı anyagok környezetbe való jutásának megakadályozása akár a keletkezésük megszüntetésével (csı eleji technológiák)

a

vízbázisok,

a

természeti

területek,

zöldfelületek

hathatósabb

védelme,

a

természetvédelem megerısítése, illetve további kiterjesztése, az egészségesebb társadalom felé tett elsırangú lépés lehet.

Az új közlekedési kapcsolatok kiépítése, illetve a meglévık fejlesztése, a közösségi közlekedés színvonalának és elérhetıségének nagymérvő javítása, az alternatív közlekedési módok lehetıségeinek megteremtése fontos lépés a lakosság életminıség-javulásához. A környezetügyi stratégiai tervezés csak akkor lehet hatékony, amennyiben minden más stratégia-alkotási folyamat is integrálja a környezetvédelmi szempontokat. A célkitőzések megvalósításának tudományos, gazdasági, kulturális és szociális elemei egyaránt vannak, illetve rövid-, közép- és hosszú távú célokat egyaránt tartalmaz. A célállapotok kijelölése és tisztázása önmagában nem jelent értéksorrendet, ezért prioritásokat szükséges kialakítani.


Prioritások: •

Települések környezetminısége

•

Környezet és egészség

•

Vizeink védelme és fenntartható használata

•

A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erısítése

•

Természet és tájvédelem

•

Fenntartható terület és földhasználat

•

Éghajlatváltozás

•

Hulladékgazdálkodás

•

Környezetbiztonság

78


79

7. Tematikus akcióprogramok 7.1 TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETMINİSÉGE A települések környezetállapotának

jellemzıi,

az infrastruktúra, a szolgáltatások színvonala

életminıségünket alapvetıen meghatározó tényezık. Az élhetı települési környezet, elsısorban a környezeti

ártalmaktól

mentes,

esztétikus,

megfelelı

rekreációs

lehetıségekkel

rendelkezı,

biztonságos lakóhelyet jelent. A környezeti infrastruktúra része az egészséges ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a rendszeres hulladékgyőjtés, kezelés. Fontos szempont, hogy a településfejlesztések,

rendezések

a

fenntarthatóság

szempontjainak

a

figyelembevételével

történjenek, beleértve az energiatakarékos építést, a környezetkímélı közlekedés elterjesztését, a zöldterület-gazdálkodási szempontok érvényesítését. A települések harmonikus fejlesztése, a fenntarthatósági szempontok érvényesülésének terület- és településfejlesztési eszközökkel való elısegítése az EU politikájában is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Fı célkitőzések az élhetı települések jegyében: •

A településfejlesztés tudatosabbá tétele, a fejlesztés és rendezés során a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése.

•

Az épített környezet és a zöldterületi rendszer védelme.

•

A települések harmonikusabb tájba illesztése.

•

A közlekedési igények mérséklése, illetve környezetkímélıbb formáinak az elterjesztése.

•

A környezeti infrastruktúra kiépítése.

7.1.1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, -RENDEZÉS Az

egészséges

környezethez

való

jog

érvényesítésének

egyik

eszköze

az

önkormányzati

településfejlesztési és -rendezési tevékenység. A településrendezéssel kapcsolatos döntések hosszútávra meghatározzák, - kedvezıen, vagy kedvezıtlenül befolyásolják- a települések környezetét. Napjainkban problémát jelent, hogy a településfejlesztési tevékenységek elnagyoltak, a fejlesztési koncepciók nem jelölnek ki határozott irányokat, a fejlesztések nincsenek stratégiai döntésekkel alátámasztva. Ennek következménye, hogy a területrendezési tevékenység nem a települések hosszú távú érdekeit szolgálja, inkább az adott állapot rögzítésére szolgál, vagy befektetıi érdekeket elégít ki. Erısíteni szükséges ezért a településrendezési és fejlesztési terv kapcsolatát. A koncepcióknak a gazdasági,

társadalmi

és

környezeti

tényezıket

egyenlı

súllyal

kell

kezelni,

törekedve

a

fenntarthatóságra. A fejlesztési és rendezési döntések során mérlegelni kell a környezet állapotára


80

való hatások mértékét. Pilisvörösvári kistérség településeinek célja emberközpontú, egészséges környezet kialakítása, az életminıség javítása.

7.1.2 ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS A települések dinamikus kölcsönhatásban vannak a természeti környezettel. A kapcsolat egyik legfontosabb eleme egy jól mőködı, biológiailag aktív zöldfelületi rendszer2. A települések zöldfelületi rendszerének funkciója -területe, szerkezete és minısége függvényében - sokrétő. Kedvezıen befolyásolja a helyi klímát, védelmet biztosít egyes kedvezıtlen környezeti hatásokkal szemben, összekapcsolja a települések különbözı rendeltetéső területeit, alkalmas rekreációra, a települések esztétikai megjelenését alapvetıen meghatározza. A meglévı éghajlati viszonyok között a mővi és természeti környezet arányánál, a zöldterületek aránya célszerően 55-60 % körül kellene, hogy mozogjon. Az egységes zöldfelületi rendszer hiányos, a zöldfolyosók egyre keskenyebbek, sok helyen mozaikossá váltak. Nı a mővi területek aránya, a véderdık aránya pedig csökken. A közelmúltban módosított építési törvény a biológiai aktivitásérték szinten tartását írja elı. Az egy lakosra jutó parkterület aránya 20-30 m2/fı között lenne kedvezı. A közvetlen lakókörnyezetben az utcák fásítása bír nagyobb zöldfelületi jelentıséggel. A zöldfelületek hiányán kívül azok elhanyagolt állapota is problémát jelent, hiszen így nem képesek funkciójukat maradandóan ellátni. A zöldterületek fenntartás komoly anyagi terhet ró az önkormányzatokra, azok fejlesztése, bıvítése, pedig külsı forrásokat igényelne. A zöldfelületi rendszer fontos tényezıje a talaj, ez a beépítések során elveszti funkcióját, ezért fontos az olyan építési tevékenységek ösztönzése, amelyek a talaj minél több funkciójának a megırzését szolgálják.

7.1.3 ÉPÍTETT KÖRNYEZET A településeken nagy számban, változatos formában és sokféle rendeltetéssel fordulnak elı az épített környezet elemei. Területi elhelyezkedésükkel, a zöldfelületekkel kialakult kapcsolatukkal a települések arculatának a meghatározói, fontos feladat ezért állapot megırzésük. A védett épületek fenntartása turisztikai szempontból is kiemelkedı szerepet kap. Az épített környezet fenntartását, felújítását és fejlesztését részletes mőszaki adatok alapján lehet csak megtervezni. A felújítási, kivitelezési tevékenységek során elıtérbe kell helyezni a fenntartható (környezetbarát, energiatakarékos) építési módokat, technológiákat.

2

A zöldterület állandóan növényzettel fedett, közhasználatú, vagy részben közhasználatú terület, míg a zöldfelület ennél szélesebb kategóriát foglal magába, melybe beletartozik a település összes zölddel borított területe (pl: lakótelkek zölddel borított része)

Cél

Szükséges intézkedések

Településfejlesztés, -rendezés •

Környezeti szempontokat érvényesítı fenntartható településfejlesztés

•

Összhang teremtése a településfejlesztési elképzelések és a településrendezési eszközök között.

•

Barnamezıs területek felhasználásának tervezése.

•

Településközpontok komplex rehabilitációja.

Monitoring mutató: A beépített területek évenkénti változása.

Zöldterület-gazdálkodás •

Összefüggı zöldfelületi kialakítása.

egységes rendszer

•

A meglévı zöldterületek megújítása, fenntartása.

•

A zöldfelületek esztétikai értékének a javítása.

•

Zöldfelületi kataszter létrehozása.

•

A zöldfelület-gazdálkodási feladatok megtervezése (pl: zöldsávok, folyosók létesítése, fenntartása, fasorok állapotának felmérése, felújítása, telepítése , véderdık).

•

Önálló rendelet alkotása a közhasználatú zöldterületekrıl.

•

A zöldfelületek védelmének növelése (pl: parkır, mezıır).

•

Meglévı zöldfelületek funkciójának növelése (pl: játszótér kialakítása).

•

Részvétel a Virágos Magyarországért programban, a helyi lakosság bevonása a zöldfelületek védelme, fenntartása céljából.

•

Mőszaki adatgyőjtés az épített környezet állapotáról.

•

Önkormányzati beruházásoknál a környezetbarát, energiatakarékos tervek elıtérbe helyezése.

Épített környezet •

Az épített védelme.

•

Környezetbarát anyagok, technológiák alkalmazása.

környezet

7.2 KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG

Az egyének és a társadalom értékrendjében kiemelt szerephez jut az egészségmegırzés. A halandósági kockázati tényezık között kiemelt fontosságúak a környezeti ártalmak. Fıbb célkitőzések: •

A kistérség lakosságának egészségét károsító folyamatok visszaszorítása, megakadályozása.

•

Egészséges környezet kialakítása révén a környezeti eredető betegségteher mérséklése.

•

A

környezet-egészségügy

felkészítése,

a

globális

éghajlatváltozás

okozta

problémák

kezelésére.

7.2.1 LEVEGİMINİSÉG Az egészség alakulásában a kültéri és beltéri levegı minısége egyaránt szerepet játszik. A külsı települési környezetben kialakuló légszennyezettség mérséklése általánosan elfogadott feladat, nem kellıen ismert azonban a beltéri levegıminıség egészségre gyakorolt hatása. Tekintettel arra, hogy az ember életének jelentıs részét zárt környezetben éli, alapvetı fontosságú lenne az ott elıforduló anyagok egészségkárosító hatásának megismerése, a kiküszöbölés és megelızés érdekében.

A helyhez kötött új légszennyezı forrás létesítése során a tervezı, a tervezı hiányában a beruházó, illetıleg az építtetı, a technológia megváltoztatása esetén az üzemeltetı köteles kibocsátási határérték

megállapítását

kérni

a

levegıtisztaság-védelmi

hatóságtól

az

érvényben

lévı

rendelkezéseknek megfelelıen. A beruházó a terület-felhasználási, az építési (létesítési) és használatbavételi (üzembe helyezési) engedélyezési eljárás során igazolni köteles, hogy a tervezett, illetıleg megvalósított mőszaki megoldás megfelel az vonatkozó elıírásokban foglalt levegıtisztaságvédelmi elıírásoknak. Az igazolásnál a levegıbe kerülı valamennyi légszennyezı anyagot figyelembe kell venni. Törekedni kell a belterületen létesített légszennyezı vállalkozások, illetve folytatott légszennyezı tevékenységek, mint például az autófényezık, nagyobb mérető asztalosipari vállalkozások, illetve minden egyéb anyagokat felhasználó, vagy jelentıs porképzıdést okozó tevékenységek kereskedelmi, gazdasági területre történı kitelepítésére.

7.2.2 BIOLÓGIAI ALLAERGÉNEK A legtöbb tünetet kiváltó allergén növény a parlagfő. A globális éghajlatváltozás hatására egyre több allergén

növény

megjelenésére

lehet

számítani.

A

jogszabályi

elıírások,

szankcionálások hatására csökkent a parlagfővel fertızött területek aránya.

az

ellenırzések,


83

7.2.3 ZAJ- ÉS REZGÉS A

közlekedésfejlesztési

javaslatokat

meg

kell

valósítani,

egy

élhetıbb

környezetminıség

megvalósításához.

Az építmények tervezése, megvalósítása és mőködése során gondoskodni kell arról, hogy a vonatkozó elıírásokban meghatározott határtértékeket meghaladó mértékő zaj ne keletkezzen. Zajt elıidézı jelentıs építési munka esetén a munka megkezdése elıtt a kivitelezı köteles zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak megtartásáról gondoskodni.

7.2.4 VÍZMINİSÉG A Kistérségi Program egyik fı feladata az ivóvízben található egészségre ártalmas anyagok csökkentését szolgáló intézkedések meghatározása. A közmőves ellátottság megoldott, további feladatot elsısorban a minıségi problémák kiküszöbölése jelent.

A használt víznek a vizekbe történı visszavezetését, valamint a vizek átvezetését úgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, minıségét és élıvilágát kedvezıtlenül ne változtassa meg, természetes tisztulását ne veszélyeztesse. A területen mőködı technológiák következtében szennyezıdı csapadékvíz megfelelı tisztítás után vezethetı be a csapadékvíz befogadóba. Csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz elvezetı árokba szennyvizet, vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még tisztítottan sem szabad bevezetni. A felszíni vízelvezetı árkok mentén a jelenlegi partéltıl számított 3-3 méteres sáv nem építhetı be, azt a vízfolyás rendezésére, fenntartására kell biztosítani. A rétegvízkészlet utánpótlása és a természetes vízháztartás fennmaradása érdekében a csapadékvíz elvezetı árkoknál kerülni kell a zárt burkolatok alkalmazását.

7.2.5 ÉLELMISZERBIZTONSÁG A lakosság megfelelı életminıségének biztosítása érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni az élelmiszerbiztonságra.

Napjainkban

hatékony

eszközök

és

intézményrendszer

mőködik

az

élelmiszerbiztonság ellenırzése, fenntartása érdekében. A szennyezett élelmiszerek gyakrabban okoznak mérgezést, járványokat, mint a fertızött víz, levegı, vagy talaj. Az élelmiszeripari vállalkozásoknak számos elıírásnak, minıségbiztosítási követelménynek kell megfelelniük (pl: HACCP rendszer).

Helyi

szinten

kiemelt

feladatot

kell,

hogy

képezzen

a

gazdálkodók

megfelelı


84

szaktanácsadással való ellátása, a környezetkímélıbb - kevesebb növényvédı szert és mőtrágyát alkalmazó - módszerek használatára.

7.2.6 KLÍMA ÉS EGÉSZSÉG Az éghajlatváltozás hatására kialakuló hıhullámok gyakorisága és intenzitása nagy terhet ró a lakosság egészségi állapotára. A legnagyobb kockázatnak kitett csoportok a krónikus betegségben szenvedık, és a 65 év felettiek. A hıhatás mellet az UV sugárzás megnövekedése is következménye az éghajlatváltozásnak. A hıhullámok alatt jelentısen megnövekedhet a légszennyezettség, elsısorban a légköri ózonkoncentráció.

Cél


Levegıminıség •

•

Az óvodák, iskolák, lakások belsıtéri levegıminısége és a gyermekek egészségi állapota közötti összefüggések vizsgálata révén, az egészségre ártalmas kockázati tényezık kiszőrése, a negatív hatások kiküszöbölése.

•

A belsıtéri levegıminıséget javító intézkedések végrehajtása.

•

Fı közlekedési utak mentén történı imissziós tájékozódó mérések elvégzése, az eredmények értékelése. Az értékelés alapján forgalomtechnikai eszközök alkalmazása a káros hatások elkerülésére.

Monitoring mutatók: • Krónikus légzıszervi problémákkal küszködı gyermekek száma.

Imissziós légszennyezettség csökkentése.

Zaj- és rezgés •

Kisebb zajterhelés elérése, elsısorban a közlekedésben (vasút, közút).

•

A települések útjainak tehermentesítése a környezeti terhelés csökkentése érdekében.

•

Teherforgalmi korlátozások bevezetése.

Monitoring mutatók: • Zaj- és rezgés terhelés szintjének ellenırizhetı módon történı csökkentése. •

Útvonalak mennyiségi és minıségi változása.

•

A parlagfő borította területek feltárása, a védekezés elmulasztásához kapcsoló hatósági intézkedések foganatosítása.

Biológiai allergének •

•

A településeken a parlagfő pollenkoncentráció 30 3 pollenszem/m érték alatt maradjon. Parlagfő elleni védekezés.

Monitoring mutatók: • Pollenkoncentráció alakulása a levegıben.


86

Vízminıség •

•

Az ivóvíz-szennyezık miatt fellépı egészségi kockázatok csökkentése. A fürdıvízzel kapcsolatos egészségügyi kockázatok csökkentése a természetes és mővi környezetben.

Élelmiszerbiztonság •

Megfelelı minıségő élelmiszerek elıállítása, a szermaradványok tartalmának csökkentése.

Klíma és egészség •

A kedvezıtlen klimatikus hatások kivédésében a megelızés szerepének a növelése.

•

Saját ivóvízminıség-javító programok végrehajtása.

•

Az ismert természetes fürdızıhelyek felmérése, vízminıségi paraméterek meghatározása, értékelése.

Monitoring mutatók: • Az ivóvíz és fürdıvíz minıségi paramétereinek alakulása.

Monitoring mutatók: • Környezetkímélıbb termelési módok elterjedése. •

Gazdálkodók szaktanácsadással, tájékoztatókkal történı ellátása.

•

Tudatos fogyasztói magatartásra történı ösztönzése a lakosságnak (pl: miért keresse a biotermékeket.).

Monitoring mutatók: • A hıhullámokkal kapcsolatos megbetegedések számának alakulása. •

Egyes fogékonyságot fokozó helyeken (pl: utasvárók) környékén klímavédelmi intézkedések megtétele - árnyékadó növények telepítése

•

A nagyobb létszámú, és érzékenyebb csoportokat magába foglaló intézmények (pl: óvoda, iskola, szociális otthon) kötelezése intézkedési tervek készítésére.

•

Lakosság számára tájékoztató anyagok készítése.

7.3 VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA A

víz

korlátozottan

rendelkezésre

álló,

megújuló,

sérülékeny

természeti

erıforrásunk.

A

legelterjedtebb vízminıségi problémákat a szerves anyagok, a foszfor és a nitrátok magasabb mértékő jelenléte okozza. A felszíni vízrendszeren belül elsısorban az állóvizek, a kisvízfolyások a legérzékenyebbek a szennyezésekkel szemben.

A vizek védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos tevékenységek keretét az EU Víz Keretirányelv (VKI) tartalmazza.

A legfıbb célkitőzések: • •

A Víz Keretirányelvvel összhangban a települések vizeinek jó ökológiai állapotának elérése. A vízkészletek mennyiségi és minıségi védelme. Ésszerő és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek szennyezıanyag terhelésének csökkentése.

•

Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése.

7.3.1 A VIZEK JÓ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ELÉRÉSE A VKI megfelelı keretet ad a vizek jó ökológiai állapotának megırzését szolgáló intézkedésekre. A Vízgyőjtı Gazdálkodási Terv (VGT) szoros kapcsolatban áll a terület-, és településfejlesztési tervel, hiszen a vizek jó állapotára vonatkozó célkitőzések elérése érdekében, olyan helyi intézkedéseket kell megvalósítani, melyek szorosan kapcsolódnak a településhez. A VGT-ben megfogalmazott problémákat helyi és nagyobb egységeket felölelı térségben lehet megoldani. A VGT 2009. év végén került közzétételre, mely tartalmazza az emberi tevékenység által a vizek állapotára gyakorolt terheléseket, a monitoring eredmények térképi bemutatását, a védelmi programokat, az ellenırzı és helyreállítási intézkedéseket.

Környezetvédelmi és ökológiai célok •

A területen keletkezı szennyvizek összegyőjtésének és megfelelı kezelésének biztosítása;

•

A szükséges szennyvíztisztítási hatásfok biztosítása;

•

A talaj, talajvíz, illetve felszíni befogadók szennyezettségének csökkentése;

•

Jó felszín alatti vízminıségi állapot elérése vagy fenntartása összhangban a VKI céljaival;

•

Élıhelyek védelme, fenntartása, megvédése a környezetszennyezéstıl.


88

7.3.2 IVÓVÍZBÁZIS VÉDELEM Felszín alatti vizeink készletének mennyiségi és minıségi védelme stratégiai szintő feladat, hiszen a lakosság ivóvízfogyasztása döntıen e forrásból történik. A készletek megırzését az Ivóvízbázisvédelmi Program szolgálja. A sérülékeny területen elhelyezkedı vízbázisok védelmét a VKI védett területekre vonatkozó elıírásainak megfelelıen kell kezelni.

A vízbázisokat veszélyeztetı szennyezı források (illegális hulladéklerakások) felszámolása kiemelkedı feladat a kistérségben.

Szennyvíz, szennyezett csapadékvíz és egyéb szennyezı anyag a település területén nem szikkasztható el. Szikkasztani csak tiszta, tetıfelületi csapadékvizet lehet! A területek felhasználás során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz ne szennyezıdjön. Területek feltöltése esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhetı el, mely a földtani közeget és a felszín alatti vizeket nem karosítja.

7.3.3 NITRÁT AKCIÓPROGRAM A vizek mezıgazdasági eredető nitrát-szennyezés elleni védelmérıl szóló EU irányelv végrehajtása folyamatban van, szabályozási- és intézményrendszere kiépült. A program alapját a nitrát-érzékeny területek kijelölése, és az ezen a területekre vonatkozó gazdálkodási normák meghatározásai adják. A nitrát-érzékeny alapozódik.

területek

kijelölése

a

mezıgazdasági

A részletes jogszabályi elıírások

parcellaazonosító

rendszerre

(MePAR)

elsısorban az állattartó telepek trágyatároló

létesítményeinek a megfelelı kialakítását, mőszaki követelményeit, valamint a tápanyagok kimosódását megakadályozó trágyakijuttatás szabályait határozzák meg. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet értelmében Pilisvörösvári kistérség települései s nitrátérzékeny területen helyezkednek el.

7.3.4 BEL- ÉS KÜLTERÜLETI VÍZRENDEZÉS A bel- és külterületi vízrendezés a települési vízgazdálkodás fontos része. Magában foglalja a felesleges csapadék és belvizeket összegyőjtı és elvezetı zárt, vagy nyílt belvízcsatorna kiépítését, a nyílt csatornák, árkok, tavak, folyómedrek gondozását.

Cél


Vizek jó ökológiai állapotának elérése •

A VKI-ben és a VGT-ben megfogalmazott célkitőzések elérése

•

Kapcsolódás a helyi szintő szabályzásban, tervkészítésekben a VGT-hez

•

A jelenlegi követelményeknél szigorúbb a felszíni és felszín alatti vizek minıségét megırzı és javító intézkedések, programok.

Monitoring mutatók: •

Célkitőzések megvalósulása.

•

A még meg nem valósult beruházások megvalósítása.

Ivóvízbázis védelem •

•

Az Ivóvízbázis-védelmi Program céljainak megvalósítása. A települések lakásainak több mint 90 %-a ráköthetı legyen a csatornahálózatra és a szennyvíztisztító telepre.

Bel- és külterületi vízrendezés

•

Az árvíz kockázatának, a belvízi elöntések mértékének csökkentése.


A beruházások megvalósulása.

•

A szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya az összes lakásszámhoz képest.

•

Felszín alatti vizek minıségének alakulása.


Beruházások megvalósulása. Befogadók állapota.

•

Belterületi csapadékvíz-elvezetı hálózat rekonstrukciója.

•

Befogadó mellékágainak takarítása.

7.4 A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERİSÍTÉSE

A társadalmi értékrend alapvetıen befolyásolja az ember és a természet viszonyát. A társadalmi környezettudatosság

szintjét

olyan

szintre

szükséges

emelni,

ami

biztosítja

a

természeti

erıforrásokkal történı átgondolt, fenntartható gazdálkodást, a környezeti elemek terhelésének tudatos csökkentését. A környezettudatos viselkedés sok esetben az egyének kényelmi szempontjainak a háttérbe szorításával, esetleg többletkiadásokkal jár, de meg kell ismertetni, és értetni az emberekkel,

a

hosszútávon

jelentkezı

elınyöket.

A

környezettudatos

viselkedési

formák

elterjesztését segítik elı a példaértékő kezdeményezések támogatása, bemutatása, a kártokozó tevékenységek elitélése, szankcionálása.

Fıbb célkitőzések: •

A környezeti nevelés, szemléletformálás erısítése az oktatás minden szintjén.

•

A környezeti információkat biztosító rendszerek kialakítása, fejlesztése, a megszerzett információk hatékony terjesztése.

•

A társadalom aktivitásának ösztönzése a környezeti programokban való részvételre, aktív szerepvállalásra.

7.4.1 KÖRNYEZETI NEVELÉS, OKTATÁS A környezeti nevelés, oktatás elısegíti a különbözı korosztályok környezettudatos szemléletének kialakulását, úgy, hogy az elsajátított ismeretek a gyakorlati életben meghozott döntések során is érvényt szerezzenek. A környezeti nevelés hatással van a megfelelı értékrend kialakítására, ösztönöz a fenntartható fogyasztási minták elsajátítására. A közoktatási törvény elıírásai alapján minden iskola számára kötelezıvé vált a helyi környezeti nevelési, és egészségnevelési program létrehozása.

A környezeti nevelés elsıdleges célterülete a közoktatás. Létrejöttek a környezettudatosság erısítését szolgáló nemzeti minısítési keretrendszerek (Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Iskola). Az Ökoiskolai képzésben a környezeti szempontok hangsúlyozottabban jelennek meg.

7.4.2 KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETFORMÁLÁS A környezeti szemléletformálás célja a társadalom környezeti értékrendjének pozitív irányú befolyásolása, ezáltal egy élhetıbb élettér kialakítása, fenntartása. A közmővelıdési intézmények, civil szervezetek, a környezeti szemlélet kialakításában nagy szerepet játszanak, több eszközzel is képesek


91

befolyásolni a közgondolkodást. A helyi média közlésanyagában is fontos integrálnia a környezetvédelmi ügyeket.

7.4.3 FENNTARTHATÓ FOGYASZTÓI SZEMLÉLET KIALAKÍTÁSA A jelenlegi fogyasztás színvonala, mértéke nem fenntartható mértékő. A termelés bıvülése, a népesség növekedése, a természeti erıforrások egyre nagyobb mértékő kihasználásához, kiapadásához vezet. A fogyasztói szokások megváltoztatása területén is van még jócskán tennivaló. A fogyasztásra nagyobb a nyitottság, amint a fogyasztásról való lemondásra. A fogyasztás területén megjelentek - a fenntarthatóság követelményeit kielégítı -ökogazdálkodás termékei, de ezek még nem terjedtek el, elsısorban azok magas árai miatt. A jövıben olyan termelési módszereket és fogyasztói szokásokat kell propagálni, melyek a fenntarthatóság követelményeit kielégítik, elkerülve a környezeti értékek degradálódását, kimerülését. A média által sugallt életmódok, szöges ellentétben állnak napjainkban a környezeti értékrenddel. Ha a médiában megjelennek is környezetvédelmi elemek, azok is inkább csak a csıvégi eljárásokat erısítik (pl: szelektív hulladékgyőjtés). Az önkormányzat által fenntartott, támogatott médiának nagy szerepe lenne abban, hogy a lakosságot a környezettudatosabb életforma választására, az átgondoltabb fogyasztásra ösztönözze.

7.4.4 INFORMÁCIÓS SZABADSÁG Bár az utóbbi években bıvült az információhoz való hozzáférés lehetısége, azonban még mindig vannak feladatok ezen a területen is. A települések környezet állapotáról, a terhelésekrıl rendelkezésre álló adatokat az önkormányzatoknak rendszerbe kell foglalnia (helyi környezeti információs rendszer), és azt a lakosság részére hozzáférhetıvé kell tennie.

Cél


Környezeti nevelés, oktatás •

•

Az oktatási intézmények mőködtetése során a környezeti értékrend képviseletének az elterjesztése. Környezeti programokhoz történı csatlakozás (Ökoiskola, Zöld Óvoda, Erdei Iskola)

•

Helyi szabályozások felülvizsgálata, környezeti szempontok beemelése, a technológiai folyamatokba.

•

Az oktatási intézményekben a környezeti nevelési tevékenység fejlesztése, ösztönzése, és anyagi támogatása.

Monitoring mutatók: • A minısített zöld intézmények számának alakulása. •

Az Erdei Iskola, Zöld Óvoda, Ökoiskola programban résztvevı intézmények száma.

•

A önkormányzati közintézmények, és gazdasági társaságok környezettudatos mőködésének megtervezése és kialakítása (pl: energiatakarékos megoldások, szelektív hulladékgyőjtés, repapír használat stb.)

•

Civil környezetvédelmi szervezıdések támogatása.

•

Környezettudatosság erıteljes megjelenítése a helyi médiában.

•

A környezettudatosság és fenntarthatóság elveinek beépítése a beruházási – fejlesztési projektekbe.

•

Helyi termékek, ökogazdálkodásból származó, tanúsított biotermékek piacának ösztönzése, figyelemfelkeltés.

•

Helyi média anyagának alakítása, befolyásolása, a környezeti értékek megjelenítése céljából (helyi újság, polgármester szereplései során lokális rádióban, kábel TV).

Környezettudatos szemléletformálás •

A közmővelıdési és civil szervezetek szerepének növelése a szemléletformálásban.

•

A média aktív szerepvállalása a környezeti szemléletformálásban.

Fenntartható kialakítása

fogyasztói

szemlélet

•

A fenntartható fogyasztás, mint fogalom ismertségének a növelése.

•

A vásárlói tudatosság szintjének az emelése, a környezetet jobban kímélı termékek választására való ösztönzés.

Monitoring mutatók: Lakosság életvitelében tapasztalható változások. Fogyasztói szokások alakulása.

Információs szabadság •

•

A környezeti és vízügyi információkhoz való hozzáférés elısegítése A lakosság környezeti informáltságának javítása.

•

Helyi tájékozató anyagok létrehozása, lakossághoz történı eljuttatása, a helyi környezet állapotáról.

•

Ügyfélbarát ügyintézés (lakossági bejelentések fogadása, megoldása)

Monitoring mutatók: A lakosság környezeti ügyekben való informáltságának alakulása.

7.5 TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM

A társadalom folyamatosan növekvı terület-, energia- és erıforrásigénye következtében, a természeti környezet egyre nagyobb terhelésnek van kitéve. A legfıbb veszélyeztetı tényezı az élıhelyek csökkenése, felaprózódása, pusztulása, a nem megfelelı földhasználatból adódó túlhasznosítás, az éghajlatváltozás miatti özönfajok megjelenése.

Természetvédelmi örökségünk megırzése érdekében, a természetvédelmi szempontokat nem csupán a védelem alatt álló területeken, hanem minden más területen és tevékenységben is érvényesíteni kell.

Fıbb célkitőzések:

•

A védett természeti területek állapotának megırzése, javítása.

•

A biológiai sokféleség megırzésének és helyreállításának elısegítése a védett természeti területeken kívül is.

7.5.1 A TERMÉSZETI TÁJ ÉS ÉRTÉKEK VÉDELME A Natura 2000 területeken folytatott tevékenységek, elıírásoknak megfelelı módon történı végzésérıl gondoskodni szükséges. A természetvédelmi törvény hatályba lépése óta ex lege - azaz a törvény erejénél fogva - védett természeti területnek minısül valamennyi forrás, láp, víznyelı, szikes tó, barlang, kunhalom és földvár. A természet védelme nem csupán a védett természeti területekre, hanem a nem védett területekre, a táj egészére ki kell, hogy terjedjen. Az érzékeny természeti területek (ÉTT) olyan extenzív mővelés alatt álló területek, amelyek a természetkímélı gazdálkodási módok megırzését, fenntartását, ezáltal az élıhelyek megırzését, a biológiai sokféleség fenntartását, a tájképi értékek védelmét szolgálják. A 16/2009. (X.8.) KvVM rendelet a kistérség számos ingatlanát barlang felszíni védıövezetként állapítja meg.

Az építményeket a környezetükbe illeszkedıen kell elhelyezni és megvalósítani. A rálátás és a kilátás védelmérıl,

a

kedvezıtlen

környezeti

adottságok

megszüntetésérıl,

illetıleg

átalakításáról

gondoskodni kell. Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek

meg

a

településrendezés,

a

városépítészet,

a

környezet-,

a

természet-

és

a

mőemlékvédelem, továbbá a rendeltetés, az egészség-, a tőz- és a honvédelem, a köz- és más biztonság


94

követelményeinek, valamint a geológiai, meteorológiai, illetıleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak.

7.5.2 KÁROSODOTT TERÜLETEK HELYREÁLLÍTÁSA Természetvédelmi szempontból kiemelt feladat a leromlott termıhelyek, élıhelyek helyreállítása, eredeti állapotuk visszaállítása. Kiemelt jelentısége van a vizes élıhelyek helyreállításának. A jövıben a rehabilitációs és a rekonstrukciós feladatok esetében, figyelmet kell fordítani az éghajlatváltozás élıhelyekre gyakorolt hatására is.

7.5.3 GENETIKAI ERİFORRÁSOK MEGİRZÉSE A klímaváltozás, az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem, egyre fontosabb feladattá tette a genetikai erıforrások felkutatását, megırzését és fenntartható hasznosítását.

A genetikailag módosított szerezetek elterjedése még nehezen becsülhetı kockázatot jelent a természetre. A várható kockázati tényezık nehezen becsülhetıek, ezért az elıvigyázatosság elvére fokozott hangsúlyt kell helyezni.

7.5.4 ÖKOTURIZMUS Fontos feladat a védett természeti területek értékeinek az elérhetısége, nyilvánosság számára való hozzáférhetıségének a biztosítása, úgy, hogy az ne járjon környezetkárosítással.

Fontos azonban, hogy a meg növekedett turizmus ne okozzon a környezet állapotában minıségében romlást.

Szükséges intézkedések Cél

Természeti táj és értékek védelme •

• •

Helyi jelentıségő védett területek számának, méretének növelése. A Natura 2000 fenntartása.

területek

A tájvédelmi érdekel érvényesítése a településfejlesztés, -rendezés során.

Károsodott területek helyreállítása •

Vizes rekonstrukciója, erdıterületek természetessége

élıhelyek

A genetikai megırzése.

erıforrások

Természeti bemutatása.

•

Szaktanácsadással segíteni kell a helyi gazdálkodókat, a Natura 2000 támogatásokhoz való hozzájutáshoz.

•

A helyi településfejlesztési és -rendezési tervek felülvizsgálata, a tájértékek képviselete.

•

Egyedi tájértékek felmérése.

•

Az ETT-hez kapcsolódó szaktanácsadási feladatok ellátása.

Monitoring mutatók: • Védett területek számának, területének alakulása. •

Támogatások igénybevételének alakulása.

• •

A vizes élıhelyek helyreállítási munkáinak az elvégzése.

Monitoring mutatók: • Helyi gazdálkodók körében a génmegırzı tevékenység szerepének felértékelıdése, állomány, tenyészterület növekedés. •

Az ıshonos és veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajok genetikai állományának tenyésztésben történı megırzése

•

Mezıgazdasági genetikai erıforrások megırzése.

Monitoring mutatók: • Látogatottság, érdeklıdés.

Ökoturizmus •

Helyi védetté nyilvánítások lebonyolítása.

Monitoring mutatók: Helyreállításban részt vett területek száma, nagysága.

Genetikai erıforrások megırzése •

•

értékek

•

Helyi védett területek ismertségének a növelése.

7.6 FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT

A gazdasági-társadalmi tevékenységek megvalósulása különbözı mértékő földhasználattal jár együtt. A különbözı területhasználati módok különbözı környezeti elemeket vesznek igénybe, azokat eltérı módon hasznosítják, illetve terhelik meg. Az elmúlt években a területhasználat alakulását a mővelés alól kivett területek arányának a növekedése jellemezte. A földhasználat során gondot okoz a hagyományos értékırzı gazdálkodási módszerek háttérbe szorulása, fokozatos eltőnése.

Fı célkitőzések: •

A természeti erıforrások megırzése, fenntarthatóságának biztosítása.

•

A terület agro-ökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat kialakítása.

7.6.1 TALAJOK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA A talaj egy feltételesen megújuló természeti erıforrás, melynek megóvása, termékenységének fenntartása mindenki érdeke.

A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetık el, amelyek a föld minıségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. Beruházás

megkezdése

elıtt

gondoskodni

kell

a

termıréteg

megfelelı

letermelésérıl

és

termıtalajként felhasználásáról. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termıföld minıségében kárt ne okozzanak. A talajvédelmet szolgáló létesítmények szakszerő üzemeltetését és fenntartását, illetıleg a vízerózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatok megırzését biztosítani kell.

7.6.2 KÖRNYEZETBARÁT MEZİGAZDASÁGI GYAKORLAT Az ökológiai gazdálkodást hátráltatja, hogy a termékek jelentıs része - a magas termelıi ár következtében - külföldön kerül értékesítésre. Problémát jelent a környezettudatos gazdálkodás hiánya, a sokszor szakszerőtlen agrotechnika. Az intenzív gazdálkodás mellett gondot okoz a területek mővelésének elhagyása is, ami a biodiverzitás csökkenését, és környezet-egészségügyi problémákat is okoz (pl: parlagfő). A környezetbarát mezıgazdasági gyakorlat fı támogatását az Új Magyarországért Vidékfejlesztési Program (UMVP) támogatja.

Cél


Talajok védelme és fenntartható használata •

•

A talajok termékenységének a védelme, a talajdegradációs folyamatok mérséklése. A termıföld mennyiségi és minıségi védelme.

•

A termıföld és talajvédelmi elıírások betartásának ellenırzése.

•

A talajvédelmi ismeretek terjesztése a szaktanácsadási, oktatási rendszer keretein belül.

•

A beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása.

•

Szennyvíziszapok szakszerő kezelése, hasznosítása.


Szennyezett talajok kiterjedése (TIM)

•

Az agrár-környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó szaktanácsadási rendszer fenntartása.

Környezetbarát mezıgazdasági gyakorlat •

A természet és környezetkímélı gazdálkodási módok elterjesztése


Az agrár-környezetgazdálkodással támogatott területek kiterjedésének alakulása.

7.7 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS Az emberi tevékenység következtében a légkörbe került és felhalmozódott üvegházhatású gázok hatása, a napjainkban tapasztalható éghajlatváltozásban már megjelent. A megváltozó hımérsékleti és csapadékviszonyok,

egyes

szélsıséges

meteorológiai

jelenségek,

veszélyeztetik

a

lakosság

életminıségét, környezeti értékeinket. A már elkerülhetetlennek tőnı változásokra fel kell készülni, egyrészt a káros hatások mérséklésével, másrészt az alkalmazkodási képesség erısítésével. A nemzeti stratégiai célkitőzéseket, intézkedéseket, a kétévente elkészülı Nemzeti Éghajlatváltozási Program tartalmazza, amihez a Kistérségi Környezetvédelmi Program célkitőzéseit is igazítani kell.

A legfıbb célkitőzések a következık: •

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.

•

Energiahatékonyság, és energiatakarékosság növelése.

•

Növényborítottság növelése az üvegházhatású gázok megkötésére.

•

A kedvezıtlen hatások elleni védekezési rendszer hatékonyságának fejlesztése.

7.7.1 ENERGIAGAZDÁLKODÁS A hazai energiagazdálkodás keretét a 2007-2020-ig szóló magyar energiapolitika jelenti, melynek fı alapelemei: az energiahatékonyság, versenyképesség, fenntarthatóság. A legfıbb feladat a zöld, megújuló energiák használatának elıtérbe helyezése. A helyi erıforrások feltárásával, alkalmazásával meg kell teremteni e feltételét, az energiaellátás környezetkímélı módra történı folyamatos átállásának. Fokozatosan meg kell szüntetni az import, nagy távolságokból szállított, nem megújuló energiáktól való függıséget.

7.7.2 KÖZLEKEDÉS, ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAIRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS Egyre több a lakossági tulajdonú gépjármú, egyre több a megtett kilométer. A kereskedelmi tevékenység, a tranzit szállítások mértéke is megnıtt. Fontos feladat a környezetkímélı, energiahatékony közlekedési rendszerek elterjesztése.

A kiugróan magas nyári hımérsékletek gyakoribbá válnak. Az éves átlagos csapadékmennyiség csak kis mértékben csökkent, de az eloszlása megváltozik, nagyobb intenzitású esızésekre, hosszan tartó aszályos idıszakokra, és gyakoribb árvizekre lehet számítani.

Cél


Energiagazdálkodás •

•

Az energiafelhasználásban a megújuló energia részarányát növelni kell. Energiahatékonysági Cselekvési Terv végrehajtása helyi szinten.

•

Az intézmények energiahatékonyságának növelése (főtési, hőtési és világítási rendszerek modernizálása, épületszigetelés).

•

Megújuló Energiahordozó Program helyi kidolgozása (helyi megújuló erıforrások, biomassza, nap-, szél-, geoenergia felhasználása.)


Energiafelhasználás arányának, mértékének alakulása.

•

Fás és lágyszárú energia ültevények alakulása.

•

Zöldenergiai beruházások száma.

•

A közösségi közlekedési rendszer infrastruktúrájának, állapotának javítása, a szolgáltatási színvonal fejlesztése.

•

A meglévı közlekedési infrastruktúra környezetbarát átalakítása.

Közlekedés •

•

A közlekedési-szállítási eredető környezetterhelés, kibocsátás csökkentése. A távolsági közösségi közlekedés versenyképességének növelése.

Éghajlatváltozás felkészülés •

hatásaira


Kerékpárút hosszának alakulása.

•

Közúti közlekedést igénybe vevı lakosság létszáma.

•

Az éghajlatváltozásra való felkészülést, a lakosság tájékoztatását elısegítı helyi programok kidolgozása. (pl. Helyi Klímavédelmi Program füzet, UV riadóterv)

•

Rendszeres naprakész tájékoztatás az UV dózis mértékérıl.

való

Az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképesség erısítése.

Monitoring mutató: •

Helyi programok elkészítése, lakosság tájékozottságának a szintje.

7.8 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A hulladékgazdálkodás feladata, hogy hozzájáruljon a természeti erıforrások felhasználásának a csökkentéséhez, felhasználásuk hatékonyságának a növeléséhez, a fenntartható gazdálkodáshoz. A kistérség hulladékgazdálkodás kereteit, a hat évre szóló, Helyi Hulladékgazdálkodási Terv tartalmazza. Stratégiai célkitőzés a keletkezı hulladékmennyiség növekedésének a megakadályozása megelızı intézkedésekkel, valamint a képzıdı hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítása, a lerakásra kerülı hulladék minimalizálása.


•

Az évente képzıdı hulladék mennyisége ne növekedjen.

•

A hasznosítás mértéke növekedjen a csomagolási és biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok körében.

7.8.1 MEGELİZÉS Az egyik alapvetı célkitőzés a csı-eleji megoldás, a képzıdı mennyiségek csökkentése, a kisebb anyagfelhasználás, a hatékonyabb használat kialakítása. Célkitőzés, hogy a háztartásokban a keletkezı települési szilárd hulladék mennyisége, ne haladja meg a napi 1 kg/fı mennyiséget. Nagyobb hangsúlyt kell tenni a jövıben a házi és közısségi komposztálási lehetıségekre.

7.8.2 HASZNOSÍTÁS A fenntartható fejlıdés egyik feltétele, a keletkezı hulladékok termelésbe, ezen keresztül pedig a fogyasztásba történı visszavezetése. A hasznosítás mértéke megnıtt a lakossági szelektív hulladékgyőjtési rendszer kiépítésével.

7.8.3 ÁRTALMATLANÍTÁS A megelızés, és hasznosítás után is megmaradó hulladékok, környezetkímélı ártalmatlanításáról gondoskodni szükséges. 2009. év júliusától nem üzemelhet, a korszerő mőszaki követelményeket nem teljesítı lerakó.

Cél


Megelızés • •

A települési szilárd hulladék képzıdésének megelızése. A házi és közösségi komposztálás elterjedése.

•

A házi és helyi komposztálási technológiák megismertetése a lakossággal.

•

A fogyasztás mérséklését ösztönzı kampányok folytatása.


A házi komposztálásba bekapcsolódott háztartások számának alakulása.

•

A gyártói felelısségi körbe tartozó hulladékok (csomagolóanyag, akkumulátor, elem, elektronikai hulladék, gumiabroncs) lakossági begyőjtı rendszerének fejlesztése.

•

A szelektív hulladékgyőjtés rendszerének a kiterjesztése, házhoz-menı begyőjtés bevezetése több településen.

•

A biohulladék elkülönített győjtésének megoldása.

Hasznosítás •

A szelektív hulladékgyőjtés infrastruktúrájának biztosítása.

•

A biológiailag lebomló hulladékok kezelıkapacitásának kialakítása.


Begyőjtött hulladékok körének és mennyiségének alakulása.

•

A papír és biohulladékok eltérítése a lerakástól.

•

Az illegális hulladéklerakás szankcionálásának szigorítása, ellenırzése.

Ártalmatlanítás •

A lerakott hulladék mennyiségnek, valamint szervesanyag tartalmának csökkentése.

7.9 KÖRNYEZETBIZTONSÁG

A környezetbiztonságot veszélyeztetı események lehetnek természeti (pl.: árvíz, belvíz, stb.), és lehetnek emberi tevékenység által kiváltott folyamatok (pl: ipari katasztrófa, talajszennyezés, stb). A természeti és ipari katasztrófák elhárítása, felszámolása elemi érdekünk. A környezetbiztonság feladatait olyan egységes rendszerbe célszerő beépíteni, ahol környezetvédelem, egészségvédelem és az általános biztonsági intézkedések együtt jelennek meg.


•

A környezetbiztonság növelése.

•

A bekövetkezett környezetkárosodások felszámolása.

7.9.1 TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS

A természeti katasztrófák jellemzıje, hogy általában váratlanul keletkeznek, pusztító hatásúak. a lakosság széles rétegét érinthetik, összetett jellegőek.

7.9.2 EMBERI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS KÖRNYEZETBIZTONSÁG

Az emberi tevékenységbıl adódó környezeti veszélyhelyzetek, túlnyomórészt baleseti szennyezéseket követıen alakulnak ki. A veszélyes üzemek mőködésérıl biztonsági jelentéseket és elemzéseket kell készíteni, melyek a veszélyhelyzetek elhárítását leíró belsı védelmi tervek alapjai. Ezt követıen készülnek a települések külsı védelmi tervei, a lakossági tájékoztatók. A településrendezési tervezés során figyelembe kell venni azokat az intézkedéseket, melyek tartalmazzák a veszélyes üzemekre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.

Szerencsére befejezıdött a környezetre káros gáztisztító massza kitermelése az Üröm-Csókavári mészkıbányából, amelynek eredményeként az évtizedek alatt a bányaüregben felhalmozott gázgyári hulladék nem veszélyezteti többé a budai karsztot.

Cél


Természeti katasztrófák elleni védekezés •

A károk megelızése, csökkentése.

•

A védekezésben együttmőködı szervek kapcsolatának javítása.

•

Helyi környezeti károk kezelése.


Vészhelyzet esetén, a hatékonyság színvonala.

•

Lakosság tájékoztatása a település környezetbiztonságát befolyásoló üzemi tevékenységekrıl, a veszélyforrásokról, a kialakult vészhelyzet során tanúsítandó magatartási formákról.

•

Veszélyes üzemi létesítmények védelmi tervérıl lakossági tájékozatók kiadása, elkészítésének megkövetelése.

Emberi tevékenységgel kapcsolatos környezetbiztonság •

•

A minıség megbízhatóság érvényesítése megelızésben, felkészülésben elhárításban.

és

a

és

a a az

Lakosság tájékoztatása


Lakosság felkészültsége, tájékozódottsága.

8. A megvalósítás eszközei

Az elızı pontban meghatározott célok, feladatok megvalósítása érdekében ki kell építeni a szükséges eszközrendszereket.

A legfontosabb általános eszközrendszerek a következık:

•

A Program sikerének egyik alapfeltétele a megfogalmazott célokra épülı, és az átfogó intézkedési feladatok megvalósulását ellenırzı évenkénti Beszámoló elkészítése.

•

A fenntartható fejlıdés települési szinten történı megvalósításának egyik leghatékonyabb eszköze a lakosság szemléletformálása.

•

A korszerő környezetgazdálkodás beépítése az önkormányzati intézmény tevékenységébe. (Engedélyeztetési eljárások, tervezés, stb.)

•

Környezeti

állapotrögzítı,

szükséges.

Az

megfigyelı

üzemeletetett

rendszerek

adatbázisok

üzemeltetése,

lehetıséget

adnak

adatbázisok

arra,

hogy

a

létrehozása települések

környezetében beállt változásokat nyomon lehessen követni, a beavatkozásokat idıben meg lehessen tenni. •

Saját és külsı források megteremtése. A külsı források megszerzéséhez pályázatokat kell készíteni. A legtöbb esetben a pályázatok saját részt követelnek meg, ezért az önkormányzatok feladata, a rendelkezésre álló anyagi forrásokból a saját rész elkülönítése.

8.1 PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE

A Program sikere attól függ, hogy a benne foglalt célok és átfogó intézkedések, miként kerülnek a gyakorlatba átültetésre, feldolgozásra, konkrét cselekvési stádiumba. Ennek egyik feltétele a Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, Beszámoló készítése. Ki kell jelölni egy felelıs személyt, aki a Környezetvédelmi Programban megfogalmazott szükséges intézkedések megvalósulását nyomon követi. Itt fontos szempont a prioritások felállítása, valamint a folytonosság biztosítása az egyes feladatok elvégzése során.

A felelıs személynek évenkénti Beszámolót kell tartania a szükséges intézkedések megvalósulásáról. A Környezetvédelmi Programot kétévente javasolt felülvizsgálni.


105

8.2 SZEMLÉLETFORMÁLÁS

A Kistérségi Környezetvédelmi Program megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom tagjaira, szervezeteire. A környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvény, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal vonatkozásában sajátos feladatai vannak az önkormányzatoknak.

A környezetvédelmi ismeretek, a környezettudatos magatartásforma kialakítása, az ökológiai szemlélet a társadalom minden tagja számára elengedhetetlen a fenntartható fejlıdés irányába való elırelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes

döntéseik

környezeti

következményeit

és

a

helyes

megoldások

módozatait.

Az

önkormányzatoknak ebben tevékenyen részt szükséges vállalniuk.

A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntı szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elısegíteni és egyidejőleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvetı elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebbıl a szempontból nem elegendı a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert enélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetıségei.

Szükség van az információhoz jutás lehetıségeinek javítására. A társadalom tudatossága csak olyan körülmények között növelhetı, amelynél a valóságos helyzet ismertetése a normális állapot és ez nem lehet állandó mérlegelés tárgya. A közösségek és a lakosság öntevékeny környezetvédelmi kezdeményezései számára szükséges megteremteni a hátteret. Tudatosítani kell a helyi társadalomban, hogy a környezeti feltételek, értékek a megfelelı életminıség lényeges összetevıi.

A

Kistérségi

Környezetvédelmi

Program

feladata

olyan

lehetıségek

megteremtése,

amelyek

kihasználásával mód nyílik környezetbarát és egészséges életmódot folytatni. A társadalmi részvétel és a tudatosság erısítésében kiemelkedı szerepe van a közoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A megvalósítás érdekében a megfogalmazott és elfogadott Programot széles körben szükséges

nyilvánosságra

hozni.

Elengedhetetlen

a

NAT

részeként

a

környezetvédelmi,

természetvédelmi oktatást helyi szinten is továbbfejleszteni. A környezeti nevelést már egészen kicsi korban szükséges elkezdeni. Ehhez nyújtanak segítséget a közös rendezvények, akcióprogramok, környezetvédelmi

klubok,

szervezıdések.

Hasznosnak

bizonyulnak

a

közös

ismeretterjesztı


106

kiadványok, elıadássorozatok. Fontos egy iskolán kívüli képzési rendszer kialakítása, melyben igény szerint felnıttek is részt vehetnének.

Szélesíteni kell a Programhoz kapcsolódó társadalmi szervezetek támogatását. Végsı soron a legfontosabb feladat a közvélemény szemléletének abba az irányba való formálása, hogy a szebb és egészségesebb környezet már belsı igénnyé váljon. Ha a saját területén minden ember tesz valamit környezetünkért, akkor az elıbb vagy utóbb mindenképp pozitív eredményhez és pozitív környezeti gondolkodáshoz vezet.

8.3 TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS

A korszerő környezetpolitika elırelátó, célorientált és integrált megközelítést, a különbözı területi szintek és az ágazatuk közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. A környezetvédelmi

törvény

ennek

szellemében

rendelkezik

a

települési

önkormányzatok

környezetvédelmi programalkotásának kereteirıl és rendjérıl. A törvény elıírja a környezetvédelmi program legalább kétévenkénti felülvizsgálatát, értékelését, és ennek megfelelıen a szükségessé váló tervezési módosításokat. A folyamatosan alkalmazott stratégiai tervezési módszerek helyi szinten is jó lehetıséget biztosítanak a környezeti célok, prioritások és probléma-megoldási módozatok pontosabb mérlegelésére. A stratégiai tervezés alkalmas az állandóan változó külsı környezet új kihívásaihoz történı alkalmazkodás elısegítésére, a környezetvédelem eszköztárát gazdagító új megoldások folyamatos elsajátítására. Ugyanekkor a számításba vehetı alternatívák feltárása révén lehetıséget nyújt a különbözı környezeti kockázatok csökkentésére, illetve megelızésére, a szükséges pénzügyi források, költségvetési igények pontos megfogalmazására, az erıforrások pontos hasznosítására. Érvényesülnie kell a "szennyezı fizet" elvnek. A szabályozás alapja a legtöbb esetben egy-egy helyi regionális szinten megjelenı környezeti probléma megoldása. A szabályozás hatékonyságának javítását csak akkor lehet elérni, ha a kiválasztott eszközök megfelelnek a megoldandó probléma jellegének. Hatékonysági szempontból elengedhetetlen, hogy a szabályozási rendszer bizonyos elemei tükrözzék a helyi és regionális környezeti problémák sajátosságait. Ennek érdekében folyamatosan át kell tekinteni a környezetvédelem ösztönzı és finanszírozási rendszerének mőködését kistérségi szinten is.


107

Helyi szinten szükséges a környezetvédelmi finanszírozási rendszer meghatározása, évente a meghatározott környezetvédelmi feladatokhoz igazított költségvetési keret meghatározása. A környezetvédelmet önálló szakfeladatként kell elismerni és számára az éves költségvetésben önálló keretet kell biztosítani. Szükséges a környezetvédelmi önkormányzati rendeletek megfelelı alkalmazása is.

8.4 INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE

A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitőzéseit figyelembe véve a kistérség településeinek szintjén is szükséges környezetvédelmi információs rendszer kialakítása, mely kapcsolódik a regionális és végsı soron az országos rendszerekhez. A létrehozandó környezetvédelmi információs és

adatrendszert úgy kell kialakítani, hogy az jól kezelhetı és elérhetı legyen. Az egységes, komplex információs rendszerben megvalósítható az adatok helyi szintő megbízható győjtése, ellenırzése, térinformatikai alapokon nyugvó rendszerezése, feldolgozása és továbbítása. A környezetvédelem terén is szükség van az Internet elérhetıségének biztosítására.

A Program megvalósítása szempontjából alapvetı a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erısítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlıdés elvének gyakorlati érvényesítése,

a

közérdek

védelme,

az

önkormányzati

környezetvédelmi

feladatok

ellátása.

Elengedhetetlen bıvíteni, és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elısegítve annak megfelelı mőködtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közremőködésnél. Szorosabb együttmőködésre kell törekedni a társhatóságokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, vállalatokkal, a lakossággal és a civil szervezetekkel.

8.5. ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE

Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarország 2007. és 2013. között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a 2007-


108

2013 közötti Európai Uniós költségvetési tervezési idıszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) „a környezet fenntartható használata” horizontális céljának végrehajtását szolgáló operatív program.

A KEOP 2007-2013 idıszakot átfogó prioritásai a következık: •

Egészséges, tiszta települések

•

Hulladékgazdálkodás

•

Ivóvízellátás

•

Szennyvízkezelés

•

Vizeink jó kezelése

•

Vízbázisvédelem

•

Árvíz-védelem

•

Hulladéklerakók rekultivációja

•

Természeti értékeink jó kezelése

•

Természeti értékek védelme

•

Élıhely megırzés

•

Erdei iskola hálózat

•

A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely

•

Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely

•

Fenntartható életmód és fogyasztás

•

Fenntartható fogyasztás

•

E-környezetvédelem

•

Projektelkészítés és finanszírozás

A Környezet és Energia Operatív Program végrehajtására 2007. és 2013. között mintegy 4,2 milliárd euró uniós forrás (a teljes összeg közel 19 %-a) áll rendelkezésre. A Kistérségi Környezetvédelmi Program végrehajtása szempontjából kisebb súllyal szóba jöhetnek még az Új Magyarország Fejlesztési Terv közlekedési (kerékpárút hálózat fejlesztése), gazdaságfejlesztési (megújuló energia beruházások), és agrárfejlesztési (biomassza elıállítás) komponensei is. Mindegyik operatív program esetében az uniós hozzájárulás saját forrással (önerıvel) egészül ki.

Egyéb uniós finanszírozási programok Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikája végrehajtásának eszköze 2007. és 2013. között a „LIFE +” Program. A program által támogatható célok az alábbiak:


109

•

Természetvédelem és biodiverzitás megırzése,

•

Környezetvédelmi politika és irányítás,

•

Információ és kommunikáció.

A hétéves idıszakra a program teljes költségvetése 2,1 milliárd euró. Megújuló energiák hasznosításának támogatására hozták létre az „Intelligent Energy for Europe” programot, amely a korábbi „SAVE”, „ALTENER” és „STEER” kezdeményezések összeolvasztásával jött létre. A program céljai: •

Energia hatékonyság és az energiaforrások ésszerő használatának elısegítése,

•

Új és megújuló energiaforrások felhasználásának, illetve az energiaforrások diverzifikációjának támogatása,

•

Az energia hatékonyság, illetve új és megújuló energiaforrások felhasználásának szélesítése a közlekedési

ágazatban.

2008-ban

a

program

finanszírozására

70,4

millió

euró

állt

rendelkezésre.

Környezetvédelmi innováció támogatására források állnak rendelkezésre az EU 7-es Kutatási Keretprogramjában. A Keretprogram prioritásai: •

Klímaváltozás, környezetszennyezés és környezeti kockázatok,

•

Fenntartható erıforrás-gazdálkodás,

•

Környezetvédelmi technológiák,

Egyéb források Számos környezetvédelmi és energetikai, illetve energia hatékonysági beruházás üzleti alapon is megtérül. Jelenleg elıkészítés alatt áll egy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott hitelkeret, mely a hazai önkormányzatok energia hatékonysági beruházásait finanszírozza. A környezetvédelmi törvény külön fejezetben rögzíti a környezetvédelem gazdasági alapjait. A Nemzeti Környezetvédelmi Program által meghatározott gyakorlatot célszerő helyi szinten is folytatni, azaz a települések környezetvédelmi programjainak esetében az éves költségvetés bizonyos hányadát közvetlen környezetvédelmi célokra évente meg kell határozni. Az elérhetı pályázati forrásokat ki kell egészíteni a saját forrásból megteremtett önrésszel.

A Környezetvédelmi Programban meghatározott feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket az alábbi módon lehetséges biztosítani:


•

110

A környezetvédelmi dologi kiadásokra (tanulmánytervek készíttetése, mérések, állapotfelmérések, környezeti és környezet-egészségügyi adatok nyilvántartása, informatikai háttér biztosítása stb.), mint szakfeladatra, évente külön költségvetési keretet kell meghatározni.

•

A környezetvédelmi célú fejlesztésekre, nagy beruházásokra évente külön fejlesztési keretet szükséges biztosítani, mely a programból fakadóan prioritási sorrendben finanszírozza a legégetıbb környezetvédelmi beruházásokat.

•

Önkormányzati Környezetvédelmi Alapokat kell létrehozni.

•

Negyedik pénzügyi forrásként megfontolandó környezetvédelmi alapítvány(ok) létrehozása, melyhez a magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával járulhatnak hozzá.

•

Fontos a hazai és nemzetközi környezetvédelmi célú pályázati lehetıségek folyamatos figyelemmel kísérése

(pl.:

EGT,

.Norvég

Finanszírozási

mechanizmus)

A

pályázati

támogatások

igénybevehetısége érdekében a szükséges önrész biztosításával számolni kell.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alapvetı feltétele volt, hogy a tervezési és finanszírozási rendszert az EU szabályoknak megfelelıen kell kialakítani, oly módon, hogy az megfeleljen az EU társfinanszírozást nyújtó strukturális és kohéziós alapok által megszabott követelményeknek is.

Az akcióprogramok finanszírozásának fıbb típusai a következık: •

Nemzetközi (EU) és hazai pályázati úton finanszírozott beruházások (EU Strukturális alapok, Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések).

•

Költségvetési beruházások.

•

Állami célelıirányzatokból pályázati úton finanszírozott beruházások.

•

Regionális és megyei pályázati úton finanszírozott beruházások.

•

Gazdálkodó szervezetek által finanszírozott beruházások.

•

Önkormányzatok által finanszírozott beruházások.

•

Lakosság által finanszírozott beruházások.


111

8.6 SZAKMAI PARTNEREK

A fenntartható fejlıdés és a környezetgazdálkodás alapvetı feltétele a környezeti ügyek komplex kezelése. Ez az érdekeltek és az érintettek (államigazgatási- és egyéb szakmai szervek, önkormányzat, civil szervezetek, stb.) széles körő együttmőködése révén valósítható meg. A legfontosabb intézmények, szervezetek, amelyek az önkormányzat környezetvédelmi munkájában partnerként megjelenhetnek:

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 1072 Budapest Nagydiófa u. 10-12. Tel: 1/478-4400 Fax: 1/478-4520 Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: 1/477-3500 Fax: 1/477-3519 Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1121 Budapest, Költı u. 21. Tel.: 1/391-4610 Fax: 1/200-1168 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest Táncsics Mihály u. 1. Tel: 1/225-4800 Fax: 1/225-4900 Fıvárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2100 Gödöllı, Kotlán Sándor 3. Tel.: 28/512-440 Fax: 28/512-460 Pest Megye Önkormányzata 1052 Budapest, Városház u. 7. Tel.: 1/485-6800 Fax: 1/266-1266 ÁNTSZ Pest Megyei Intézete 1035 Budapest, Váradi u. 15. Tel.: 1/388-7546 Fax: 1/367-2754


112

Irodalomjegyzék

1./ Agrár-Környezetgazdálkodási Információs Rendszer adatszolgáltatása. 2./ ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékoztatója., Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete. 3./ Helyi Építési Szabályzatok és Szabályozási Terv. 4./ Településrendezési terv. 5./ Pilisvörösvári Kistérség Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 6./ Complex CD jogtár, KJK-KERSZÖV. 7./ Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. 8./ Környezetbiztonsági Információs Rendszer (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) 9./ Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatszolgáltatása. 10./ Magyarország kistájainak katasztere I-II., MTA Földrajztudományi Kutató Intézet . 11./ III. Nemzeti Környezetvédelmi Program. 12./ Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat adatszolgáltatása. 13./ Parlagfő-mentesítési program, Összeállította: Dr. Farkas Ildikó, Magyar Donát, Erdei Eszter; „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete. 14./ KSH Statisztikai Évkönyve. 15./ Megye Településrendezési Terve. 16./ Vízügyi Adatbank, VITUKI Zrt. 17/ Pest Megyei Környezetvédelmi Program (2009-2014)


113

Mellékletek

1.

A Pilisvörösvári kistérség részletes statisztikai adatai (KSH 2008. év)

2. Az Aranyhegyi-patak és Kenyérmezei-patak vízminıség-mérési eredményei. 3. A Duna-Ipoly NP értékeinek, növény és állatvilágának részletesebb ismertetése. 4. A Budai TK részletesebb ismertetése 5. A helyi jelentıségő védett természetmegırzési helyek bemutatása 6. A helyi értékvédelem alatt álló épített értékek bemutatása

Térképek

1.

A kistérség bemutatása

2. A kistérség felszínborítottsága 3. Védett területek elhelyezkedése 4. Natura 2000 területek a kistérségben 5. A kistérség elhelyezkedése az Országos Ökológiai Hálózatban

PILISVÖRÖSVÁRI KISTÉRSÉG

Recommend Documents