Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Pedagógiai Program. készítette: Szabó Károlyné

Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai Program 2012 készítette: Szabó Károlyné 2012. 06. 26.

Balatonkenese, 2012-06-26

„A nevelésnek és oktatásnak arra kell törekednie, hogy a gyerekekből fizikailag egészséges, lelkileg szabad és szellemileg tiszta embereket neveljen.” (Rudolf Steiner)

2

Tartalomjegyzék

Az iskola adatai

4

Az iskola arculata

6

A kompetencia alapú oktatás bevezetése intézményünkben

10

I. Fejezet Az iskola nevelési programja

52

II. fejezet Egészségnevelési program

89

III. fejezet Az iskola környezeti nevelési programja

100

IV. fejezet Az iskola helyi tanterve

112

Innováció I.

152

Innováció II.

270

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

298

3

Az iskola adatai: 1.

Az intézmény neve: Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alapfokú Művészetoktatás telephelyei: Küngös Község - Közösségi Ház 8162 Küngös, Kossuth L. út. 30. 2. Az intézmény székhelye: Balatonkenese, Bajcsy-Zsilinszky u. 10. 3. Az intézmény létrehozásának éve: 1992. szeptember 1. 4. Az alapítószerv megnevezése és az alapító szerv címe: Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testülete 5. Az intézmény felügyeleti szerve: Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 6. Az intézmény típusa: önállóan működő, közoktatási intézmény, nevelésioktatási intézmény, általános iskola területe: Balatonkenese, Küngös, 7. Az intézmény működési önkormányzatainak működési területe 8. Az intézmény fenntartója: Balatonkenese - Küngös Intézményfenntartó Társulás 9. OM azonosító: 037158 10. Az intézmény alaptevékenysége: TEÁOR 8520 nappali tagozatos általános iskolai oktatás, nevelés 1-8. évfolyam alapfokú művészetoktatás 11. Alapfokú művészeti oktatás fenntartója: Kistérségi feladatellátó intézményi társulás keretében 2009. július 1. napjától:. Balatonkenese Város Önkormányzata 8174 Balatonkenese, Béri B. Á. tér 1. Küngös Község Önkormányzat 8162 Küngös, Kossuth L. u. 30.

12. Az intézmény évfolyamainak száma: Általános iskola: 8 évfolyam Művészeti iskola: 12 évfolyam

4

Bevezető Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatokat teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. Pedagógiai programunk a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormány rendelet módosítása alapján a 202/2007. (VII. 31.) Kormány rendelet 7.§ (3) bekezdése alapján készült. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - az 1993. évi LXXIX.törvény a közoktatásról, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet, - a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, - a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, - az intézmény alapító okirata. A pedagógiai program magában foglalja: - a nevelési programot, egészségnevelési programot, környezeti nevelési programot, - a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

5

-

a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,

-

az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,

-

a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.

A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 31% -ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. 1. Az iskola arculata A Pilinszky János Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény története Balatonkenesén éppen úgy, mint a többi magyarországi faluban, az általános iskola elődei a jól működő felekezeti iskolák voltak, a római katolikus és a református egyház is tartott fenn iskolát. Rendes tanítóságra 1885-ben Fazekas Mihályt választották a református elemi iskolába, a katolikus iskolába pedig Ambrus Mihályt. 1928-ban már két-két tanító oktatott hozzávetőleg 240 gyereket. A református iskolában Szabó Sándor és Cseke Dezső, a katolikusokat Bankó Géza és Nagy Károly. A 6 elemi után három évig egy héten kétszer ún. „ismétlőbe” jártak a diákok. A fiúk a gazdálkodással kapcsolatos ismereteket, a lányok a háztartás, kézimunkázás rejtelmeit ismerték meg. Az oktatás eszközei a legszükségesebbek voltak: tábla, számológép, térkép és a tanító által készített képek. Az államosítás után nőtt a tanulók létszáma, 1948-ban 240 fő, 1950-ben 334 fő, 11 tanítóval és már napközis csoportokat is szerveztek, így a négy tanterem kevésnek bizonyult. Ezért szükséghelyiségekben folyt az oktatás: magánházaknál, a párthelyiségben, két kocsmában. Ebből az időből származik a következő történet: Amikor tanulmányi felügyelő érkezett Kenesére és az iskola holléte felől érdeklődött, az egyik paraszt bácsi azzal indította el, hogy menjen nyugodtan tovább, és ahol lát egy rossz kocsmát, oda bemehet, ott van az iskola. Fontos esemény volt a helyi oktatás történetében, hogy 1958-ban elkészült az új, hat tantermes iskola, így már megfelelő körülmények között tudták elhelyezni az osztályokat, de a délutáni tanítás még mindig nem szűnt meg. 1963-ban a Kenesén működő Kállai Éva Nevelőotthon tanulói a községi iskolába kezdtek járni. Az 560 gyermeket 25 pedagógus oktatta. Ebből adódóan jelentkezett az új feladat: az iskolát bővíteni kellett. Állami támogatással és sok társadalmi munkával 1971. november 27-re hozzáépítették a régi épülethez az új 9 tantermes szárnyat, felöltve ezzel jelenlegi méreteit, formáját. 6

A pedagógusok szaktantermeket alakítottak ki, korszerű eszközökkel, új berendezéssel látták el a termeket. A Nevelőotthon 1992-ben megszűnt, a tanulók létszáma ekkortól vált 300 körülivé.

1993-ban a Rády Sportcsarnokkal, valamint a technikai műhelyek kialakításával jött létre a jelenleg is működő komplexum. A zene oktatása szülői igényként jelentkezett. Zongora, furulya, fúvós hangszerek, és szolfézsoktatás folyik 1991 óta. Az intézmény hagyományos 8 évfolyamos általános iskola. Az iskola a balatonkenesei, balatonakarattyai, és részben a küngösi általános iskoláskorú gyermekek számára biztosítja az alapfokú nevelést-oktatást. Az ehhez szükséges alapvető tárgyi feltételek biztosítottak: 16 tanterem, ebből 7 szaktanterem, tornacsarnok, iskolai könyvtár, alapvető tan- és szemléltetőeszközök, művelődési csarnok, a zeneoktatáshoz hangszerek. Iskolánk 1996-ban, az országban elsőként vette fel Pilinszky János költő nevét.

Vér Lászlóné nyomán írta: Bánfy Zoltánné

1.1.

Az iskola jellemzői, helyzetelemzése

Intézményünk hagyományos 8 évfolyamos általános iskola. Balatonkenese és Küngös önkormányzatai által, intézményfenntartó társulásban működik. Jelenleg 10 tanulócsoport, 4 napközis, 1 tanulószobai, és 2 gyógytestneveléses csoport működik. A tanulólétszám 202 fő, az osztályok átlaglétszáma 19 fő. Az iskola lakókörnyezetünk, Balatonkenese, Balatonakarattya, és Küngös egyetlen olyan intézménye, ahol általános és zenei műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás folyik általános iskoláskorú gyermekek részére. Az Alapfokú Művészetoktatást 2009 - 07 – 01-től intézményünk látja el. Költségvetését, pénzügyi gazdálkodását az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg, részben önálló gazdálkodású intézmény. A gyermekek ismeretkörét és világképét alapvetően meghatározza a szociális helyzetük. Fejlődésük üteme, teljesítményük eredményessége az országos felmérések tanúsága szerint a legtöbb téren átlag feletti, de minimum átlagos.

7

Egyénileg természetesen nagyon gyenge és kimagasló eredményeket elérők is akadnak. Továbbtanulási lehetőségek elsősorban Veszprémben, Balatonalmádiban, Balatonfűzfőn, Balatonfüreden, Siófokon, illetve távolabbi városokban vannak. A tantestület tagjai rendelkeznek a tevékenységük végzéséhez előírt szakmai képesítéssel; nagy részük sokéves szakmai gyakorlattal bír. A folyamatos önképzés lehetőségét a rendszeres szakmai továbbképzések és az egyéb felkészítő tanfolyamok jelentik számukra – továbbképzési tervünk alapján. A tantestület munkájára jellemző a módszertani változatosság, az igényesség, valamint az együttműködési készség. A fenntartó – lehetőségei szerint – biztosítja a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Célunk: a szülők aktívabb bevonása a nevelői munkába. Az alapkészségek értékelése és a neveltségi szintmérés az alapja a további oktatási és nevelési tevékenység megtervezésének. Legfontosabb feladatunk: - a személyiség fejlesztése - az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése.

Személyi feltételeink: 24

pedagógus

Ebből: 7

tanító végzettségű

14

tanár végzettségű

3 zenetanár

tanár végzettségű

fejlesztő ped.

óraadó tanár

és 6

technikai dolgozó

Műveltségi csoportok:

területek

alapján

szerveződő

munkaközösségek,

munka-

- osztályfőnöki - humán - természettudományi - művészet - alapfokú művészetoktatás - testnevelés Feladatuk: - 1-8. osztályig egy csoportba tömöríteni az azonos tantárgyakat tanító, hasonló területen dolgozó nevelőket.

8

- Megismerni a tantárgyak képzési ciklusra vonatkozó alapelveit, céljait, egymásra épülő szerkezetét, tartalmát. - Egységes eljárások kidolgozása a nevelés és oktatási folyamatban. - Részvétel az iskolai Helyi Tanterv tantárgyi programok karbantartásában 1-8. osztályig. - Azonos elveken alapuló szint- és készségmérések elvégzése, értékelése. - Tantárgyi szabályzat kidolgozása a felső tagozat fő tantárgyaiban. - Sajátos működési rendszer kidolgozása: - versenyek szervezése, irányítása, értékelése - pályázatok írása - önképzés, önművelés irányítása Tárgyi feltételek: A nevelés-oktatás hatékonyságát szolgáló eszközrendszer Az oktatáshoz és a nevelőmunkához szükséges alapvető tárgyi feltételek biztosítottak. A tantárgyak egy részének tanítása szaktanteremben folyik. A meglévő eszközök mennyiségi és minőségi mutatói nincsenek összhangban egymással. A rendelkezésre állók között sok az elavult ill. javításra váró. Az iskolában található: - 12 tanterem - Technika műhely - Számítástechnika terem - XCLASS multimédiás oktató terem - Tornaterem, öltözők, szertár - Sportpálya (100m-es futókörrel, atlétika oktatásához) - Bitumenes kosárlabda pálya - Alapvető tan-és szemléltető eszközök - Iskolai könyvtár - Audiovizuális eszközök - A napközi otthon sport – és játék felszereltsége hiányos - Médiatár és könyvtár - Szertárak száma kevés -A tantárgyak tanításához szükséges könyvek, CD-k, kazetták - Szaktanterem működik fizika, kémia, számítástechnika, tantárgyaknál.

technika

Az iskola nyitott más intézmények, szervezetek felé. Rendszeres kapcsolatot tart fenn: - társintézményekkel, - szülői szervezettel, - fenntartókkal, - civil szervezetekkel.

9

1.2. A kompetencia alapú oktatás bevezetése intézményünkben 1. Intézményünkben a nevelés-oktatás alapvető céljai: Oktató-nevelő munkánk célja, hogy tanulóink olyan képzést és nevelést kapjanak a nálunk töltött évek alatt, amely megfelel a kor és a környezet elvárásainak. Felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra, és átjárhatóságot biztosítunk az oktatás bármely szakaszára. Célunk: A TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás intézményi fejlesztések elemeinek bevezetésével célunk a készségek, képességek, attitűdök olyan irányú fejlesztése, mely során tanulóink alkalmazásképes tudást szereznek, és képessé válnak az egész életen át tartó tanulásra. Az intézményi fejlesztések elemei Kompetencia alapú programcsomagok bevezetése Tantárgytömbösített oktatás Témahét 3 hetet meghaladó projekt 2009. szeptember 1.-jén bevezettük a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján a kompetencia alapú oktatást, melynek lényege: A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a tanulni tudás képességének fejlesztése. A tanulni tudás képességeinek fejlesztéséhez sorolható a szelektáló képességek kialakítása is. Ezzel a képességgel rendelkező gyermek lesz csak képes a rázúduló információ mennyiségben elválasztani a lényegest a lényegtelentől. Meg kell tanítanunk őket a kételkedésre, a kritikai gondolkodásra. Hangsúlyozottabbá válik a tudatos egyéni fejlesztési folyamat, az un. tevékenységterv (curriculum) ami a tanuló adott tudásából, képességeiből, szociális helyzetéből indul ki. A tanulás folyamatában kiemelt szerepet kap a játék, érzékelés, észlelés, tapasztalás. Fontos a gyermek aktív részvétele a tanulási folyamatban, melynek érdekében kooperatív módszereket alkalmazunk. A hagyományos és kompetencia lapú oktatás összehasonlítása: Hagyományos tanulás Tények Tanár - tanuló Egyénileg Passzív folyamat Témakörök Jól válaszol -jól vizsgázik

Aktív tanulás – kompetencia alapú Összefüggések Tanuló- Tanár Együttműködve Aktív folyamat Problémák Jól kérdez -jól tájékozódik 10

Tanár kérdez Értékelés-eredmény minősége Tantárgyon és iskolán belül

Tanuló kérdez Értékelés-folyamat minősége Tantárgyon és iskolán kívül

A hatékony oktatás jellemzői: Az oktatás középpontjában a tanuló áll. Nem elkülönült tantárgyi ismeretek megtanulása folyik. Kompetencia: ismeret – képesség – attitűd Meghatározó a tanulók önmagukról alkotott képe. A tanár-diák kapcsolat minőségi változása: körültekintően megszervezett tanulási szituációk. Tanórai differenciálás heterogén csoportban. Tevékenységközpontú, kooperatív tanulás. Projekt- és drámapedagógiai módszerek. Együttműködés és verseny egyensúlya.

A tanulás jellemzői: Célok, tartalmak, eszközök (miért, mit, hogyan) Folyamat tervezése, szervezése, értékelése Célok: kommunikáció-központúság, partnerség, rendszeresség, differenciáltság, kutatószemlélet Módszerek: együttműködés, tevékenykedés, problémamegoldás, kreativitás, önálló tanulás Személyiségjegyek: önállóság, belső kontroll, nyitottság, rugalmasság, tolerancia Örömforrás: pl. szövegértés alapfok drámajáték, középfok médiaismeret

A kulcskompetenciák fejlesztése: Kulcskompetenciák: azok az alapvető kompetenciák (képességek, készségek, használható tudás), amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Anyanyelvi kommunikáció: Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes, és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során. Idegen nyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes, és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során. A hallott és olvasott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség, szövegalkotás. Más kultúrák megértése, megismerése. Matematikai kompetencia:

11

Matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. Matematikai modellek alkalmazása: képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok. Természettudományos kompetencia: Az ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával megértsük az ember és a rajta kívüli természeti világ kölcsönhatásait, a lejátszódó folyamatokat, magyarázatokat adjunk, irányítsuk cselekvéseinket. Egyéni és közösségi felelősséget vállaljunk a természetért. Digitális kompetencia: Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, és cseréje, kommunikációs és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás: Az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. A tanuló tudását és képességeit tudja használni otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szociális és állampolgári kompetencia: Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, ha szükséges konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúráról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Segíti az egyént a mindennapi életben – munkában – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. Célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre, Jelenti azokat a speciális ismereteket, képességeket, amelyekre a gazdasági tevékenységek során szükség van. Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek, kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 2. Kiemelt fejlesztési feladataink Iskolánk kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

12

Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személység fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka

13

világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása: I. Moduláris oktatás, kompetencia alapú programcsomagok bevezetése Intézményünkben a következő programcsomagok kerültek bevezetésre 2009/2010 tanévben Programcsomag

Osztály

Szövegértésszövegalkotás (anyanyelvi kommunikáció) „A”

1.

Szövegértésszövegalkotás (anyanyelvi kommunikáció) „A”

5.

Szövegértésszövegalkotás (kommunikációtörténelem) „B”

8.

Matematika

1.

Matematika

3.

Matematika

5.

Idegen nyelv (német)

2.

Idegen nyelv (német)

6.

Szociális kompetencia „B”

1.

Szociális kompetencia „B”

8.

1. Szövegértés-szövegalkotás „A”

A 2009/2010-es tanévben a módszertani megújulás keretében tantárgyunk középpontjába szövegértés - szövegalkotás kompetenciafejlesztés került. Az „A” típusú szövegértés-szövegalkotás programcsomag olyan integrált nyelviirodalmi programot kínált, amely nagy hangsúlyt fektet a szövegértésszövegalkotás fejlesztésére. A program az évi teljes óraszámot lefedi jelenleg 1. és 5. osztályban, de a következő tanévekben iskolánk összes tanulócsoportjában bevezetésre kerül. Célok 14

A kisiskolás korosztály anyanyelvi nevelésének célja, hogy az iskolába kerülést megelőző nyelvi tapasztalatokra építve megindítsa a gyerekek anyanyelvi tudatosodásának folyamatát, megalapozza annak – a későbbiekben kiteljesedő – igényes és működőképes eszközi használatát. A fejlesztés eredményeképpen a spontán anyanyelvhasználat a kezdő iskolaszakasz végére egyre tudatosabbá válik. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés a későbbiekben olvasni, megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Egyik alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Ezzel összhangban kiemelt feladata a közvetlen (interperszonális, szóbeli és írásbeli), illetve csoportos, közösségi kommunikáció, az önkifejezés hatékonyságának növelése az eredményes közlést és befogadást segítő, a verbális és a nem verbális kommunikációhoz köthető képességek továbbfejlesztése, gyakorlása révén. Helyi tantervünkben kitágul az irodalom tananyag fogalma is, megjelenik a regionális kultúra, a tánc és a dráma. Célunk továbbá az irodalom, irodalmi alkotások megkedveltetése, az olvasás igényének kialakítása, fejlesztése. Megfelelően motivált befogadói magatartás kialakítása, az irodalom és a művészetek iránti érdeklődés állandó fejlesztése, az önálló ízlés kialakulásának az elősegítése. Tantárgyaink sok lehetőséget nyújtanak a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. Feladatok A szóbeli szövegek alkotására és megértésére, a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. A szó- és írásbeli szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig, a különböző interperszonális megnyilvánulásokig, illetve az audiovizuális, vizuális, IST alapú szövegekig terjed. Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya: A szövegértésszövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi - irodalmi kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés. Tevékenység-centrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük. Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen.

15

A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. A tankönyvválasztás szabályai szerint a tantárgyakhoz szükséges tankönyvek, munkafüzetek, atlaszok biztosítása. A tantárgy tanításához szükséges eszközök beszerzése, korszerű eszköztár létrehozása. Egységes mérőrendszer alkalmazása, a csoportok közötti átjárhatóság biztosítása. A tantárggyal kapcsolatos éves feladatokról, programokról a magyar munkaközösség dönt. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kompetenciák tudatos és magas szintű birtoklása nélkül nem valósulhat meg. Digitális kompetencia A szövegszerkesztés, az információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az információs társadalom technológiái útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) mind feltételezik az anyanyelvi kommunikáció magas szintjét. Az éves óraszám 30 %-ban a tananyag elsajátítása IKT- s eszközökkel történik.

A hatékony, önálló tanulás A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi alkalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra, az önálló orientációra és ismeretszerzésre. Ennek érdekében szükséges a folyamatos, egymásra épülő tevékenységtípusok bevonása a tanítási és tanulási folyamatba. Az irodalom terén is nagy hangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy kooperatív munka. Szociális és állampolgári kompetencia E kulcskompetencia alapja a hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, a környezet problémái iránti érzékenység. A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és magatartási szabályok megértése. A tantárgy óraszámai

16

Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1. 8 296

2. 8 296

3. 7 259

4. 7 259

5. 5 185

6. 5 185

7. 4 148

8. 4 148

Kompetencia alapú oktatási csomagok bevezetése évfolyamonként 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013

A tankönyvválasztás alapelvei A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, a szaknyelv használatát fokozatosan bevezető és alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül lehetőleg olyanokat kell használni, amelyek lehetőséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, kompetenciafejlesztésre, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetővé. A taneszköz kiválasztásánál előnyben részesítjük az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre: • a taneszköz-családokat, • a tantervhez, PP célkitűzéseihez illeszkedő • a tantárgyi követelményeknek megfelelő • a munkáltató-tevékenykedtető jellegű, ezzel is pozitívan motiváló, • feladatokban gazdag, • az egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató, • az önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító, • tanultakat rendszerező és jól strukturált, • tipográfiailag jól szerkesztett (pl. betűméret, ábrák, kiemelések, képek), didaktikailag jól felépített • megfizethető tankönyveket.

A tanulók ellenőrzése és értékelése A tanulók tudásának értékelésében az írásbeli beszámoltatások formáját, rendjét a tantárgyi szabályzat az alábbi módon tartalmazza: • legalább egy héttel előre bejelentett időpontban, • diagnosztikus mérés a fejlesztési feladatok feltárásához, • témakörök összefoglalása, témazáró dolgozat,

17

Nem kell előre bejelenteni a pillanatnyi tudásszint felméréséhez használt tudáspróbák íratását. A tanulók tudását, teljesítményét rendszeresen ellenőrizzük a következő módokon: • feladatlapok • szóbeli felelet (memoriterek, olvasottak tartalmának ismertetése, házi kommunikálása, feladatok helyes megoldásának szakszerű lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, órai feladatok végrehajtása, ); • témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor); • otthoni munka (feladatok, kutatómunka, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számítógépes megoldása …); • füzetvezetés (íráskép, áttekinthetőség, pontosság …); • csoportmunka (megoldások, megoldási stratégiák, következtetések prezentálása); • projektmunka és annak dokumentálása; • versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények. Az eredménynek be kell kerülnie osztályozási naplóba és a gyerek ellenőrzőjébe is. Félévkor és év végén osztályzatokkal vagy szövegesen értékeljük a tanulók eredményességét, a törvényes előírásoknak megfelelően. Év végén, szaktárgyi dicséret esetén a bizonyítványba a jeles bejegyzés helyett a kitűnő bejegyzés kerül. 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 4. évfolyam első félévében a közoktatási törvény szerint szöveges értékelést, minősítést kell kapnia a tanulónak, amely kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. A 4. évfolyamon a második félévben a szöveges értékelést felváltják az érdemjegyek, év végén pedig osztályzattal kell értékelni a tanulókat. 5-6. évfolyamokon a magyar nyelv és irodalom tantárgyat, valamint a tánc és dráma modult tantárgyi integráció keretében oktatjuk. A tanulók az irodalmi és anyanyelvi mérések alapján félévkor és év végén egy osztályzatot kapnak. 7-8. évfolyamokon két tárgyra bontottuk: Magyar nyelvre és Magyar irodalomra. Ez a konvencionális elkülönítés ugyanakkor teljes mértékben elfogadja azt a nézetet, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. A tanulók félévkor és év végén külön osztályzatot kapnak Magyar nyelv valamint Magyar irodalom tantárgyakból. 1-4. osztály mérései: - diagnosztizáló felmérések a fejlesztési területek kijelölésére - témazárók - félévi és év végi szummatív mérések - 4. osztályban OKÉV mérés 5-6. osztály mérései: - diagnosztizáló felmérések a fejlesztési területek kijelölésére (szövegértés, szövegalkotás, helyesírás) 18

- témazárók a helyi tantervben megjelenő témakörök végén - félévi és év végi szummatív mérések - 6. osztályban OKÉV mérés 7-8. osztály: - diagnosztizáló felmérések a fejlesztési területek kijelölésére (szövegértés, szövegalkotás, helyesírás - témazárók az irodalmi és nyelvtani témakörök végén (évfolyamonként három szövegalkotási feladat) - félévi és év végi szummatív mérések - 8. osztályban OKÉV mérés Értékelés: A továbbhaladás és értékelés feltételei részletesen a helyi tantervben. Az írásbeli feleletek, feladatlapok javítása piros tollal történik, kiosztásuk a megírástól számított maximum két hét. Taneszközök Minimális felszerelés: Demonstrációs: Hívóképek Projektor Személyi számítógép Dicséretkártya Vetítővászon Applikációs táblák Térkép Képsorok szövegalkotáshoz

Tevékenykedtető: Helyesírási szabályzat Irodalmi atlasz Digitális tananyag Kézikönyvek, lexikonok, szótárak Gyermeklexikonok, gyermekenciklopédiák Szó- és szóelemkártya

Szükséges továbbá egy korszerű gyermek- és ifjúsági szépirodalmi alkotásokat digitális és könyv formában tartalmazó iskolai könyvtár. Versenyek Alsó tagozaton: - versmondóverseny - mesemondóverseny Felső tagozaton: -Kazinczy „Szép magyar beszédért” verseny: korcsoportonként 2 fő -Nyelvünkben élünk anyanyelvi verseny: házi selejtező eredményétől függő benevezés. -Kárpát-medencei Simonyi Zsigmond helyesírási verseny -Hagyományos házi versenyek: Pilinszky János versmondóverseny (évente 1 alkalommal) 2. Szövegértés-szövegalkotás kompetencia „B” típusú programcsomag

19

Tantárgy neve: Történelem A szövegértés, szövegalkotás A mai oktatás sarokpontja a tanulók szövegértés- szövegalkotási kompetenciájának fejlesztése, hiszen a többi kompetencia terület esetében csak ezen keresztül érhetünk el javulást. Tekintettel arra, hogy a szövegértésszövegalkotás képességének gyakorlása nem lehet egyetlen tantárgy feladata, ún. „B” típusú programcsomagok kerültek kialakításra, amelyek lehetővé teszik több tantárgy esetében a fenti célterület fejlesztését. Iskolánkban az egyik megvalósulási terület a történelem tantárgy. Az adott tárgy széles spektrumát kínálja az eltérő szerkezetű és formájú, illetve nyelvezetű forrásoknak, amelyek remek lehetőséget nyújtanak a gyakorlásra. Cél tehát a tankönyvi szövegek olvasásának, megértésének könnyítése, a vizuális és verbális olvasási funkciók összehangolásának gyakorlása, illetve az élet közeli, mindennapi dokumentumok szövegeinek, ábráinak feldolgozása, értelmezése a történelem tantárgy keretein belül. A történelem-tanítás célja: -

-

a történelmi műveltség megalapozása környezeti változások hatottak a társadalmi átalakulásokra, életmódra, közösségi normák alakulására ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legfőbb jellemzőit ismerjék meg és tiszteljék más földrészek, más népek történelmét, kultúráját a tanulók nemzettudatának, nemzeti önismeretének megalapozása annak a történelmi folyamatnak a megértése, hogy a jelen a múlt eseményeinek eredménye, mai életünk pedig hatást fog gyakorolni a jövő nemzedék sorsára a 21. századi egységesülő Európában tájékozódni tudjanak a tanulók

A történelem-tanítás feladata: - az önálló tanulás, a lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, jegyzetelési technikák megismertetése, gyakoroltatása, az önálló ismeretszerzés megértése, feldolgozása - a térképen való tájékozódás, térképhasználat megtanítása, kommunikációs képességek: szóbeli, vizuális kommunikáció, információ átültetése egyik kódrendszerből a másikba (pl. képről beszélni, szövegesen közölt adatok alapján táblázatot készíteni). - ismeretszerzés különböző tömegkommunikációs eszközökből, megismerési képességek: tények, fogalmak, összefüggések ismerete, reprodukciója, különböző hagyományos és elektronikus források felhasználása az ismeretszerzésben, a módszeres tanulás képessége. - önálló kérdések, vélemények megfogalmazása, problémamegoldó gondolkodás: hipotézisek felállítása és ellenőrzése, szabályok alkalmazása segítségével problémák megoldása, példák összegyűjtése, többféle forrásból származó ismeretek mozgósítása egy probléma megoldása érdekében, összehasonlítás. - más tantárgyak ismeretanyagának felhasználása, alkalmazása a történelem órákon (irodalom, zene, rajz, technika, stb.), képzelőerő: valószerű (vagy

20

valószerűtlen) elképzelések megfogalmazása a világról, a valóság rekonstrukciója a meglevő ismeretek és a képzelőerő segítségével, a valóság jelenségeinek összevetése a tanuló saját értékrendjével. A számonkérés formái: A számonkérés történhet szóban és írásban, az adott évfolyam követelményeinek megfelelően. Szóbeli számonkérés formái: -

közvetlen szóbeli ellenőrzés a feleltetés, javasolt havonta legalább egy alkalommal az írásbeli nehézségekkel küzdő tanulók számára javasolt az írásbeli számonkérés kiváltása szóbelire kutatómunka, gyűjtőmunka (újság, könyvek, internet stb.) témájának ismertetése szóban forráselemzés szóban szituációs játékok grafikonok, diagramok, táblázatok elemzése térképismeret tanult évszámok számonkérése

Írásbeli számonkérés formái: - témazáró feladatlapok - félévkor, év végén összegző, számonkérő feladatlapok - írásbeli számonkérés egy-egy témában röviden, néhány kérdés alapján - munkafüzet feladatainak értékelése érdemjeggyel - vaktérkép kitöltésének értékelése érdemjeggyel - tanult évszámok számonkérése írásban - tanult személyek, események, összefüggések számonkérése írásban - jegyzetelés, vázlatkészítés - forráselemzés írásban - tanult évszámok, események számonkérése írásban Az értékelés módja: -

szóbeli értékelés érdemjeggyel történő értékelés az órai munka, részfeladatok, szorgalmi-és gyűjtőmunka értékelése pontokkal, amit érdemjegyre váltunk át a tantárgyhoz való hozzáállás, aktivitás, igyekezet értékelése

A javítás módja: A tanulók ceruzával dolgozzanak a munkafüzetben és dolgozatfüzetben. A tanár piros tollal, a tanulók színes ceruzával vagy kék tollal javítanak. Tevékenységi formák:

21

Tanóra, lehetőség szerint szakkör, múzeumlátogatás, tantárgyi vetélkedők, falumúzeum látogatása, helyi nevezetességek, emlékművek, egyházak történetének megismerése.

A történelem tantárgy óraszáma: 5-8 osztályig heti 2 óra, évi 74 óra Osztály Heti óraszám Évi óraszám

5 1,5+0,5 74

6 1,5+0,5 74

7 2 74

8 2 74

Kulcskompetenciák érvényesülése a történelem tanításában: 1. Anyanyelvi kommunikáció: A tantárgy tanulása igényli az olvasást, vázlatkészítést, jegyzetelést, dolgozatok írását. Fontos a folyékony, értő olvasás, olvasható írás. Kiemelt fontosságú az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflektív ismerete, melynek segítségével különböző szövegstruktúrák és szövegformák feldolgozására és alkotására van lehetőség. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Történelem órákon gyakran találkozunk olyan nevekkel, fogalmakkal, amelyek az idegen nyelv alapjainak ismeretét szükségessé teszik. 3. Matematikai kompetencia Az idő fogalmának, számításának megértéséhez, a diagramok, táblázatok megrajzolásához, kitöltéséhez, értelmezéséhez nélkülözhetetlen. 4. Természettudományi kompetencia A természeti jelenségek befolyásolják az emberiség életét. Az emberi tevékenység az idők folyamán megváltoztatta a természeti világot. 5. Digitális kompetencia A különböző ismerethordozók használata, alkalmazása segíti a tanulók ismeretanyagának bővítését. 22

Az éves óraszám 30 %-ban a tananyag elsajátítása IKT - s eszközökkel történik.

6. Hatékony, önálló tanulás A tanuló legyen képes önálló tanulásra, tudja az új ismereteket megérteni, feldolgozni és az addigi ismeretei mellé beépíteni.

7. Szociális és állampolgári kompetencia A történelmet az egyének és csoportok egymáshoz való viszonya alakítja és fejleszti. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A gazdasági ismeretek elsajátítása a tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás korunkban egyre nagyobb szerepet kap. 9. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az értékes, az esztétikus, a művészi érték felismerésének, kiválasztásának képessége. Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák: kiemelt fejlesztési feladatok: - énkép és önismeret / ÉN - hon- és népismeret /H - európai azonosságtudat, egyetemes kultúra / E - környezeti nevelés /K - információs és kommunikációs kultúra /I - tanulás /T - felkészülés a felnőtt lét szerepeire /F kulcskompetenciák: - kommunikációs - döntési - szabálykövető - lényegkiemelő - együttműködési - problémamegoldó - kritikai

/k /d / szk / lk / egy /p / kr 23

- komplex információk kezelésével kapcsolatos képesség / ki A szövegértés, szövegalkotás bevezetésének menete: 5.

kompetencia

6.

7.

B

programcsomag

8.

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013

A tankönyvválasztás elvei: -

tartalmazza a tanterv által előírt követelményeknek megfelelő tananyagot az életkornak megfelelő, érthető megfogalmazású legyen a kiegészítő olvasmányok segítsék a tananyag megértését a képanyag érdekes, jó minőségű legyen megfelelő árfekvés

Hon- és népismeret modul Ezt a modult a történelem tantárgyhoz integráltuk Alapvető célunk, hogy megalapozzuk a tanulók nemzettudatát, nemzeti önismeretüket, hazaszeretetüket. Ösztönözzük őket a tágabb és szűkebb környezet történelmi, vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Feladatunk, hogy a tanulók ismerjék meg a magyar múlt, nemzeti kultúránk legjelentősebb értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, szülőföld és a velünk együtt élő más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Az értékelés módja: A hon- és népismeret modult nem értékeljük külön érdemjeggyel. Mivel a történelem tantárgyhoz integráltuk, így a tantárgyhoz való hozzáállást, órai munkát, szorgalmi feladatokat, gyűjtőmunkát, kutatómunkát stb. a történelem tantárgy félévi és év végi érdemjegyénél vesszük figyelembe. Tevékenységi formák: Tanóra, Falumúzeum látogatása, a helyi egyházak története (látogatás a katolikus és református templomba), a város nevezetességei, emlékhelyek, emlékművek története, megtekintése. A hon-és népismeret modul óraszáma a történelem óraszámban jelentkezik

24

Osztály Heti óraszám Évi óraszám

5 0.5 18

6 0.5 18

Helytörténeti anyag a gyűjtőmunka, kutatómunka értékeléséhez osztályonként

5. osztály: Első írásos emlékeink városunkról. A település kialakulása, fejlődése, földrajzi nevek eredete, kenesei mondák. 6. osztály: Rákóczi emlékek, hagyományok községünkben. Hosszúmezei csata, Rákóczi-szilfa mondája, tatárlikak (töröklikak), király nélküli országgyűlés 1532. jan. 1. 7. osztály: Kossuth hagyományok, Kossuth kultusz Kenesén, a Kossuthszobor története, a gőzhajózás megindulása a Balatonon (a Kisfaludy gőzös első útja Füred Kenese között 1846. szept. 21.), a Széchenyi-park emlékműve, az I. világháborús emlékmű a Hősök kertjében, Aradi vértanúk emlékoszlopa a református temetőben. 8. osztály: II. világháborús emlékmű és német temető a református temetőben, a Margit-vonal Akarattyán, az 1956-osemlékmű a Ligetben. 9. A gyűjtőmunkához felhasználható: Falumúzeum anyaga: -

Dr. Kiss András: Az 1000 éves Kenese Lipták Gábor: Aranyhíd, Ezüsthíd: balatoni mondák Baksay György: Párbaj a Balaton jegén A Balaton könyve Veress D. Csaba könyve

3. Matematika Alapelvek, célok A matematikai kompetencia magába foglalja azokat a tantárgyi ismereteket, specifikus készségeket, képességeket, általános készségeket, képességeket, motívumokat, attitűdöket, amelyek az alkalmazható, gyakorlatra váltható tudás megszerzéséhez szükségesek. A matematika kompetenciához szükséges tudás magába foglalja a következőket: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladatok megoldása, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, következtetések. A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. A tanulók találkozzanak biológiához, kémiához, 25

fizikához, földrajzhoz, környezetvédelemhez, egészséges életmódra neveléshez kapcsolódó feladatokkal. A tanulói különbségek kiegyenlítésének célravezető módja hosszabb távon nem a csoportokba (osztályokba) szervezés, hanem az egyes tanulóknak – képességeik szerint – nyújtott egyéni pedagógiai segítség, azonos – végső követelménytámasztással. Alsó tagozatban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés A matematikai készségek –számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás- fejlesztése A négy alapművelet készség szintre emelése A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás. Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reális középfokú tanulmányok folytatásához. Célunk a matematikatanításunk megújítása, a matematikai kompetenciák fejlesztése a nem szakrendszerű oktatáson és tehetséggondozáson keresztül. A matematika – a lehetőségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, internet stb.), felhasználásának megismerését, információhordozók célszerű alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében.

Fejlesztési feladatok 1. Tájékozódás · Tájékozódás a térben · Tájékozódás az időben · Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban 2. Megismerés · Tapasztalatszerzés · Képzelet · Emlékezés · Gondolkodás · Ismeretek rendszerezése · Ismerethordozók használata 3. Ismeretek alkalmazása 4. Problémakezelés és - megoldás 5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás 6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek · Kommunikáció · Együttműködés · Motiváltság · Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás 7. A matematika épülésének elvei Kulcskompetenciák 1. A matematikai kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése:

26

- számlálás, számolás - mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés - becslés, mérés - problémamegoldás, metakogníció - rendszerezés, kombinativitás - deduktív és induktív következtetés - tapasztalatszerzés, tulajdonságok megfigyelése, csoportosítás 2. A tanulók értelmi képességeinek − logikai készségek, problémamegoldó, helyzetfelismerő képességek − folyamatos fejlesztése 3. A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése 4. A tanulók önellenőrzésének fejlesztése 5. A gyors és helyes döntés képességének kialakítása 6. A problémák, egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása 7. A tervszerű és célirányos feladat megoldási készség fejlesztése 8. A kreatív gondolkodás fejlesztése 9. A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása 10. A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben 11. A helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása Az éves óraszám 30 %-ban a tananyag elsajátítása IKT- s eszközökkel történik.

Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák : kiemelt fejlesztési feladatok: • énkép és önismeret ÉN) • hon- és népismeret H) • európai azonosságtudat – egyetemes kultúra E) • környezeti nevelés K) • információs és kommunikációs kultúra I) • tanulás T) • felkészülés a felnőtt lét szerepeire F) kulcskompetenciák: • kommunikációs k) • döntési d) • szabálykövető szk) • lényegkiemelő lk) • együttműködési egy) • problémamegoldó p) • kritikai kr) • komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek A tantárgy óraszámai Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1. 5 185

2. 5 185

3. 5 185

4. 5 185

5. 5 185

6. 5 185

7. 5 185

8. 5 185

27

Kompetencia alapú oktatási csomagok bevezetése évfolyamonként „A” 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013

A tankönyvválasztás alapelvei A matematika tantárgy tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, a szaknyelv használatát fokozatosan bevezető és alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül lehetőleg olyanokat kell használni, amelyek lehetőséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, kompetenciafejlesztésre, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetővé. A taneszköz kiválasztásánál előnyben részesítjük az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre: • a taneszköz-családokat, • a tantervhez, PP célkitűzéseihez illeszkedő • a tantárgyi követelményeknek megfelelő • a munkáltató-tevékenykedtető jellegű, ezzel is pozitívan motiváló, • feladatokban gazdag, • az egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató, • az önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító, • tanultakat rendszerező és jól strukturált, • tipográfiailag jól szerkesztett (pl. betűméret, ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített • megfizethető tankönyveket. A tanulók ellenőrzése és értékelése A tanulók tudásának értékelésében az írásbeli beszámoltatások formáját, rendjét a tantárgyi szabályzat az alábbi módon tartalmazza: • legalább egy héttel előre bejelentett időpontban, • diagnosztikus mérés a fejlesztési feladatok feltárásához, • témakörök összefoglalása, témazáró dolgozat, Nem kell előre bejelenteni a pillanatnyi tudásszint felméréséhez használt tudáspróbák íratását. A tanulók tudását, teljesítményét rendszeresen ellenőrizzük a következő módokon: • feladatlapok • szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása …);

28

• témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor); • otthoni munka (feladatok, szerkesztések, testek építése, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számítógépes megoldása …); • füzetvezetés (íráskép, áttekinthetőség, pontosság …); • csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése…); • projektmunka és annak dokumentálása; • versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények. Az eredménynek be kell kerülnie osztályozási naplóba és a gyerek ellenőrzőjébe is. Félévkor és év végén osztályzatokkal vagy szövegesen értékeljük a tanulók eredményességét, a törvényes előírásoknak megfelelően. Év végén, szaktárgyi dicséret esetén a bizonyítványba a jeles bejegyzés helyett a kitűnő bejegyzés kerül. A szöveges értékelés szempontjai: (1-4. osztályban félévkor és év végén.) Számolás és matematikai képesség: • szám és mennyiségi fogalom, számok közötti összefüggések, • szóbeli és írásbeli műveletek megértése, alkalmazása, • logikus gondolkodás, problémamegoldás, • mérőeszközök, mértékegységek ismerete, alkalmazása, • geometriai feladatok • önmagához mért matematikai képesség fejlődése, • részvétel a tanórai tevékenységekben Szöveges értékelés van első, második és harmadik osztályban félévkor és év végén, valamint negyedikben félévkor. Ennek megfelelően a tanuló bizonyítványába kiválóan megfelel, jól megfelel, megfelelt vagy felzárkóztatásra szorul záradék kerül. Negyedik év végétől nyolcadikig félévente osztályzatokkal értékelünk: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. Jeles /5/ ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt önállóan alkalmazni is képes. Pontosan, hibátlanul számol. Érti és alkalmazza a tanult definíciókat. Problémamegoldó gondolkodása kiváló. Jó /4/ ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Definíciói bemagoltak. Közepes /3/ ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, többször rászorul a nevelői segítségre. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni. Segítséggel képes feladatát elvégezni. Elégséges ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak /2/ eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud 29

/1/

eleget tenni. A minimumot sem tudja.

A tantárgyi eredmények értékelésénél fontos, hogy a tanulók: • motiváltak legyenek a minél jobb értékelés elnyerésére; • tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, jeggyel) értékelni, – ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel; • számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük; • hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján; • fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel történik az értékelés. Az írásbeli feleletek, feladatlapok javítása piros tollal történik, kiosztásuk a megírástól számított maximum két hét. Taneszközök Minimális felszerelés: Demonstrációs: Számkártyák nagy méretben Színesrúdkészlet nagy méretben Mérőrúd, mérőszalag, Körző, vonalzó, szögmérő Helyiérték-táblázat Kétkarú mérleg, súlysorozat Sík- és térgeometriai modellező Űrmértékmodell, mérőedények Logikai készlet, hőmérő, Mágnesek Testmodellek, Számegyenes Programcsomag moduljai által előírt eszközök

Tanulói: Számkártyák Színesrúdkészlet Mérőrúd, mérőszalag Körző, vonalzó, szögmérő Sík- és térgeometriai modellező Űrmértékmodell, mérőedények Logikai készlet Tükör Számegyenes, korongkészlet (piros-kék) Zsebszámológép Szívószál, hurkapálca, rajzlap Milliméterpapír, olló, ragasztó

Ajánlott felszerelés: Demonstrációs: Stopper, metronóm Földgömb, atlasz Óramodell Számítógép, Internet Videokazetták oktatófilmekkel Oktató CD-k Írásvetítő fóliák (üres) Nyomtatható fóliák Fóliafilc-készletek, Fóliakészlet Matematika CD-ROM-ok Matek Manó Comenius LOGO Matematikai faliképek

Tanulói: Babilon-készlet Számítógép Internet Oktató CD-k

30

A továbbhaladás feltétele Minden évfolyam továbbhaladási követelményét a helyi tanterv tartalmazza. Versenyek Zrínyi Ilona Matematika Verseny Alapműveleti verseny Házi versenyek 4. Idegen nyelvi kompetencia alapú programcsomag A tantárgy neve: Német Célok 1-4. évfolyamon az idegen nyelv tanításának alapvető célja: kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása és más népek kultúrájának megismerése iránt, hozzájuttatni a gyermeket a többnyelvűség élményéhez, valamint a játékos tanulás során szerzett kezdeti sikerek kíséretében megalapozni a későbbi nyelvtanulást 5-8. évfolyamon: a tanulók a személyes kapcsolatok révén szerezzenek tapasztalatot a német nyelvterület sajátosságairól, az idegen nyelv használatának előnyeiről, nehézségeiről. A tanulók a mindennapi élet általános, egyszerű szituációiban tudjanak kapcsolatot teremteni, párbeszédeket folytatni, magukat és szűkebb környezetüket bemutatni. (Bővebben ld. Helyi Tanterv) Feladatok 1-4. évfolyamon: A középpontban a szóbeli készség fejlesztése áll, mely megalapozza a későbbi nyelvtanulási stratégiák kialakítását. 5-8. évfolyamon: Továbbra is a szóbeli készség fejlesztése áll a középpontban, mely megalapozza a későbbi nyelvtanulási stratégiák kialakítását. Tudjanak levelezés során kapcsolatot teremteni velük egykorú német társaikkal, ill. ezt a kapcsolatot személyes találkozás és levelezés formájában ápolják is. Ebben segíti őket partneriskolánkkal való cserekapcsolatunk. Községünk élénk idegenforgalmából adódó kommunikációs lehetőségek feldolgozása, a tanulók életkori sajátosságának figyelembe vételével ezek bővítése, fejlesztése. (Bővebben ld. Helyi tanterv) Versenyeken való részvétel: •

Országos német nyelvi verseny: - a KÖRPI szervezésében, nevezési díjas. Iskolai forduló általában novemberben, ezt követi a megyei forduló márciusban, majd az országos májusban. (7-8. évfolyam)

31

•

Litteratum nyelvi verseny márciusban.

•

Idegen nyelvi kiejtési verseny

•

Levelező versenyek: tanév elején az iskolához beérkező levelező versenyekre való felhívásokat eljuttatjuk a diákokhoz, akik szüleikkel egyeztetve nevezhetnek ezekre, melyek ált nevezési díjasok. (Pl.: Der Die Das nyelvi levelező verseny, Mozaik levelező verseny, …)

(5-8. évfolyam) (nevezési díjas) Első forduló

Órakeret Évfolyam Óraszám/hét Óraszám/év

1. 1 37

2. 1 37

3. 1 37

4. 4 148

5. 4 148

6. 4 148

7. 4 148

8. 4 148

Bevezetésre kerülő programcsomagok Az idegennyelv-oktatás célja a mindennapi életben jól alkalmazható idegennyelvtudás biztosítása a tanulóifjúság számára. Ez egyre inkább előfeltétele a munkába állásnak, a felsőfokú tanulmányoknak, és a mindennapi élet is számtalan olyan helyzetet teremt, amelyben idegennyelv-tudás nélkül nem vagy csak alig lehet boldogulni. A 2009/2010-es tanévben az idegen nyelvi kompetencia alapú programcsomag 2. (heti 1 órában) és 6. évfolyamon (heti 4 órában) kerül bevezetésre. Az ezt követő tanévekben felmenő rendszerben kapcsolódnak be a további tanulócsoportok. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 A tankönyvválasztás alapelvei Az idegen nyelv tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, az idegen nyelv használatát fokozatosan bevezető és alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül lehetőleg olyanokat kell használni, amelyek lehetőséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, kompetenciafejlesztésre, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetővé. A taneszköz kiválasztásánál előnyben részesítjük az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre: - a taneszköz-családokat, - a tantervhez, PP célkitűzéseihez illeszkedő - a tantárgyi követelményeknek megfelelő - a munkáltató-tevékenykedtető jellegű, ezzel is pozitívan motiváló, 32

-

feladatokban gazdag, az egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató, az önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító, tanultakat rendszerező és jól strukturált, tipográfiailag jól szerkesztett (pl.képek, nyelvtani táblázatok, betűméret, ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített.

Az éves óraszám 30 %-ban a tananyag elsajátítása IKT- s eszközökkel történik.

A tantárgy ellenőrzési, értékelési rendszere Az ellenőrzés formái a) Szóbeli: -memoriterek (párbeszédek, rövid irodalmi alkotások) -az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése ( szavak kikérdezése, kérdésekre adott válasz, olvasmány tartalma, nyelvtani szabályok, olvasás, fordítás, hallás utáni szövegértés) b) Írásbeli:-év eleji ismétlő dolgozat (Célja a hiányosságok, erősségek feltérképezése) -év végi felmérő -tájékozódó felmérő -témazáró dolgozat -röpdolgozat -írásbeli felelet - feladatlapok - tesztlapok - másolás, diktálás - levél - önálló írásbeli munka - házi feladat leellenőrzése - önálló kutatómunka - plakát, reklám, stb. készítése - folyamatos önellenőrzés - füzetvezetés Az értékelés módja 1-3. osztályban ill.4. osztályban félévkor: szöveges értékelés 4-8. évfolyamokon: érdemjeggyel történő értékelés Az értékelés során szerzett információk, visszajelzések alapvetően a következő feladatokat látják el: -segítik a tanulást -minősítik valamely szakaszának eredményességét, -alapot adnak a további fejlesztésekhez, -támpontul szolgálnak a csoportbontáshoz. Szöveges értékelés szempontjai:

33

Szókincse: napra kész - időnként hiányos – nagyon hiányos Kiejtése: hibátlan – tévesztő – sok hibával olvas, beszél A tanult szavak helyesírása: hibátlan – kevés hibával ír – sok hibával ír Az idegen nyelvű óravezetés menetét: teljes mértékkel követi, aktívan részt vesz – nagy részben követi, részt vesz – részben követi, segítséget igényel

Az érdemjeggyel történő értékelés szempontjai: Szóbeli feleletek értékelése /A Goethe-Intézet útmutatása és a helyi tanterv követelményei alapján/

JELES

OLVASÁS FORDÍTÁS Érthető, jól tagolt, helyes intonáció, jó artikuláció

JÓ

Érthető, jól tagolt, helyes intonáció, apróbb diftongustévesztések, melyek azonban a helyes megértést nem zavarják KÖZEPES Akadozó, betűtévesztés gyakran előfordul, de korrigáció után még érthető, az intonáció nem megfelelő, gyakran javításra szorul

NYELVTAN

HALLÁS UTÁNI KOMMUNIKÁCIÓ SZÖVEGÉRTÉS A lexikai Kérdésre egész Kezdeményez, aktív anyag mondattal képes nyelvtani válaszolni ismeretének gyakorlás utáni helyes alkalmazása Az adott Kérdésre Kezdeményez, aktív, nyelvtani mondatokban segítséget igényel jelenség képes válaszolni apróbb hibával történő visszaadása Az adott Válaszai nem Segítséggel képes jelenséget mondatban kapcsolatot csak történnek, egy- teremteni segítséggel egy szóval adja vissza, reagál, néha önállóan értészavar áll képezni fenn még nem tudja Nem képes Értés is csak Alig képes a önállóan segítséggel. kapcsolatteremtésre. hasonló Válaszolni is képzésre, a csak ismétléssel nyelvtani képes. jelenséget nem ismeri fel

ELÉGSÉGES

Zavart, alig érthető, betűtévesztés

ELÉGTELEN

Elégtelen osztályzatot szóbeli feleletre alsó tagozatban egyáltalán nem adunk. Felső tagozatban sem jellemző a szóbeli felelet elégtelennel való értékelése,

34

hiszen semmiképpen nem szeretnénk, ha a tanulókban az idegen nyelven való megnyilatkozást gátlások, a „Mi lesz ha rosszul mondom?!”-tól való félelem kísérné. El kívánjuk érni, hogy a tanulónak legyen kedve idegen nyelven is kapcsolatot teremtenie. Elsődleges cél a BESZÉD!

Az írásbeli munkák értékelése /A Goethe –Intézet útmutatásai és a helyi tanterv követelményei alapján/ MÁSOLÁS

JELES

JÓ

KÖZEPES

ELÉGSÉGES

ELÉGTELEN

HALLÁS UTÁNI SZÖVEGÉRTÉS, Diktálás A szöveg A szöveg érthető hibátlan tagolása,a német visszaadása. A grafémák pontos német visszaadása, grafémák apróbb hibákkal, pontos melyek az értést ismerete. nem befolyásolják. A szöveg Grafémák apróbb apróbb tévesztése hibákkal (pl.:s-β) történő visszaadása. A szövegértést A szöveg több graféma tagolása hiányos, ill. diftong nem megfelelő. tévesztés A főnév néhol kis befolyásolja kezdőbetűs. Súlyos hibák: A szöveg Mondatkezdés, nagyrészt főnév kis összemosódott, kezdőbetűvel, nincs tagolás. diftongusok Német nem grafémákat, ismerősek. diftongusokat magyar megfelelővel adja vissza (részben ) A szöveg A szöveg, a visszaadása szavak nem tagolatlanok. áttekinthető. Magyar

Teszt, témazáró felmérés

SZÓDOLGOZAT,

100-91%

100-90%

90-76%

89-80%

75-55%

79-65%

54-35%

64-50%

34-0%

49-0%

35

Grafémák teljes tévesztése.

megfelelők használata (kizárólag). Kisbetűs mondat, ill. főnévkezdés.

*grafémák:v-w, s – *diftongok:kettős hangzók a német nyelvben: ai,au, ei, eu, … A tanév folyamán az egyes leckéket ellenőrző dolgozattal zárjuk. Ezen dolgozatokat a német szakos kollégák közösen állítják össze, felhasználva a Klett Kiadó által javasolt feladatgyűjteményt. Ennek a dolgozatnak az érdemjegye pirossal kerül be az osztályozó naplóba, hiszen ezek az érdemjegyek hangsúlyozottan számítanak a félévi ill. az év végi érdemjegyek elbírálásánál. Szinten piros érdemjegy a 5-8. évfolyamokon a min. 2 memoriter, melyek lexikai tartalma szorosan kapcsolódik az adott évfolyam tananyagához. Az év közbeni egyéb számonkérések (lsd.: a két táblázatot) osztályzatai kék színnel szerepelnek az osztályozó naplóban. Zöld színnel jelöljük a naplóban a tanuló órai szorgalmát, plusz kutató munkáját, német versenyen való részvételét. Év végén, szaktárgyi dicséret esetén a bizonyítványba a jeles bejegyzés helyett a kitűnő bejegyzés kerül. Differenciálás 4. évfolyamban az 1-3. évfolyamon végzett munkájuk alapján, az osztály tanítóival egyeztetve a tanulókat két csoportba osztjuk, ahol különböző mélységekben, különböző munkatempóban ismerkedhetnek meg az idegen nyelvvel. Az átjárhatóságot félévenként biztosítjuk. Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák : _

kiemelt fejlesztési feladatok: − énkép és önismeret

ÉN)

− hon- és népismeret

H)

− európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

E)

− környezeti nevelés

K)

− információs és kommunikációs kultúra

I)

− tanulás

T)

− felkészülés a felnőtt lét szerepeire

F)

− kulcskompetenciák: − kommunikációs

k)

36

− narratív

n)

− döntési

d)

− szabálykövető

szk)

− lényegkiemelő

lk)

− együttműködési

egy)

− problémamegoldó

p)

− kritikai

kr)

− komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek

i)

Cserekapcsolat Iskolánk 2005-ben testvériskolai megállapodást kötött a stahnsdorfi „Heinrich Zille Grundschule”-val. Ez a kapcsolat lehetőséget teremt diákjainknak arra, hogy nyelvi környezetben gyakorolhassák a német nyelvet. A német gyerekek ált. szeptemberben látogatják meg iskolánkat egy hétre, a magyar gyerekek pedig ált. júniusban utaznak német vendéglátóikhoz. Az iskola vezetése mellett a programok fő szervezője a mindenkori utazó, ill. vendéglátó osztály nyelvtanára. ( vagyis az 5. osztályos utazó, és a következő évben 6. osztályos vendéglátó osztály szaktanára.) Valamint az osztályfőnökök aktív közreműködésére is számítunk. Eszközlista - írásvetítő - színes TV - videomagnó -HIFI berendezés -Dominó nyelvi játék -Nyelvi táblázat -Die Zeit falikép -Deutschland térkép -Das deutsche Alphabet falikép -Kisszótár magyar-német -Kisszótár német - magyar -Közepes szótár magyar –német -Közepes szótár német – magyar -Warum nicht? Nyelvkönyvek -Meine Naturbücher -Grundlegende Übungen/Rechtschreibung 2000 -Videokazetták, DVD-k -Zenekazetta 37

-Mesekazetta -Folyóiratok -Gyermek és ifjúsági könyvek 5. Szociális, életviteli bevezetése „B”

és

környezeti

kompetenciák

programcsomag

„Az iskola elsődleges célja az kellene, hogy legyen, hogy a gyerekeket teljes emberré, és a közösség aktív tagjává nevelje.” Estelle Morris Brit Közoktatási Államtitkár Célok: A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák számos művelődési területhez, iskolai és iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódnak. A fejlesztendő szociális kompetenciák között nagy hangsúlyt kívánunk fektetni azon készségek és képességek fejlesztésére, amelyek képessé fogják majd tenni az iskolából kikerülő fiatalokat arra, hogy öntudatos, felelősségteljes, végiggondolt döntéseket meghozni képes, folyamatos megújulásra motivált és alkalmas, egészséges személyiségű felnőttekké váljanak. A program elsősorban nem a direkt ismeretátadásra, vagy nevelésre épít, hanem változatos példákon, tevékenységeken keresztül próbál alternatívákat kínálni. Nem törekszik a teljességre sem, hanem inkább különböző módszerek rendszeres ás állandóan visszatérő alkalmazásával igyekszik fejleszteni a kompetenciákat. Minimális stratégiai célunk, hogy a diákok el tudjanak igazodni a környezetükben, biztonságos életvitelre és felelős döntések hozására legyenek képesek a maguk mindenkori szintjén. Olyan felnőtteket szeretnénk viszontlátni, akik képesek lesznek felelősségteljes döntéseket hozni a saját és környezetük életét érintő kérdésekben, kritikusan mérlegelni a lehetőségeket és vállalni a döntésekkel járó következményeket.

A szociális kompetencia fogalma: Szociális kompetenciákhoz sorolunk minden olyan társas képességet, készséget, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. Fontosnak tartjuk az egyénnek azt az érzetét is, hogy ő képes valamire-, tehát a belső biztonság és magabiztosság nélkülözhetetlen összetevője e kompetenciának. A fejlesztés célrendszere Az „ÉN” dimenziója • belső kontrollt létrehozó érték- és motivációrendszer, erkölcsi fejlettség; • kongruens (hiteles) magatartás kialakítása (a kommunikációs csatornák, a verbális és non-verbális üzenetküldés összhangja);

38

• reális önismereten alapuló önbizalom és önállóság; • reális igényszint kialakítása, a kudarctűrés és a siker kezelésének képessége; • kitartás, kellő akarati működés, a döntéshozás és felelősségvállalás képessége. Társas dimenzió • decentrálás, a másik szempontjának figyelembevétele; • konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikáció; • együttműködési készség, • konfliktuskezelési készség, • szervezőkészség, • empátia, a másikra figyelés, az érzelmi ráhangolódás és a megértés képessége; • tolerancia, nyitottság, a másik értékeinek és különbözőségének elfogadása; • a különböző társas szerepek megélése és alakítása; • szabályok alkotásának és elfogadásának képessége, szabálykövetés.

Kognitív dimenzió • problémamegoldó gondolkodás, • a véleményalkotás képessége, vitakészség; • kreatív jegyek erősítése: rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság; • nyitottság és kíváncsiság, sokrétű érdeklődés. Programcsomagok A kidolgozott hat programcsomag a fent kiemelt készségek, képességek és viselkedésminták fejlesztését célozza. (részletesen megtalálható a tantervben) Programcsomag választás Iskolánkban a helyi adottságokat (személyi feltételek, órakeretek, integrálási lehetőségek, valamint a gyerekcsoportok összetétele) figyelembe véve, a nevelőtestület szavazata alapján a következő döntés született: Alapfokon, és 8. évfolyamon is a kereszttantervhez kötődő „B” típusú programcsomagot vezettük be. Az alapfok bevezetése „Én és a másik” címmel elsősorban az együttműködés fejlesztését tűzi ki célul, 2009/2010 tanévtől 1. osztályban, rajz és technika óra keretében, felmenő rendszerben. A 8. évfolyamon témája: Felkészülés a felnőtt élet szerepeire, mindig az aktuális 8. osztályban kerül bevezetésre. Órakeretek, óraszámok

39

Alapfok, „Én és a másik” programcsomag: minimum évi 30-30 óra keretébenrajz és technika órákon. A modulokat tömbösítve hetente 2 órában tartjuk. 8. évfolyamon, „Felnőtt szerepek” programcsomag: minimum évi 30 óra keretében, heti fél óra a technika, fél óra a média tantárgy keretéből. A modulokat az órák tömbösítésével, kéthetente 2 órában tartjuk. A taneszközrendszer jellemzői A taneszközök kiválasztásának szempontjai a következők: • hordozzanak releváns információkat, • legyenek alkalmasak az érdeklődés és a motiváció ébrentartására, • legyenek alkalmazhatóak egyéni és csoportmunkában, tanórán és azon kívül, • legyenek alkalmazhatóak különböző szintű és hátterű csoportokban, • legyenek könnyen kezelhetőek és reprodukálhatóak. A programtanterv nem ajánl újabb tankönyveket, hanem tanári segédanyagokra épít, és a tanárok feladata, hogy rugalmasan kezelhető, saját rendszert hozzanak létre saját munkájuk segítése érdekében. Olyan nyitott rendszer helyi kialakítása a cél, amely az aktuális változások, konkrét történések ismeretében folyamatosan frissíthető. A kiegészítő eszközök az alábbiak lehetnek (ezek minden esetben szerepelnek majd a modulleírásokban): aktuális újságcikkek, irodalmi szemelvények, filmek videón, vagy DVD-n, hirdetések, reklámanyagok, stb.) Alapfok A fejlesztés céljai A programcsomagban a szociális kompetenciák egyik területének, az együttműködési készségeknek és az együttműködés képességének a megalapozását és fejlesztését célozzuk meg. Az együttműködési készségek, az együttműködési képesség a szűkebb környezettel kialakított harmonikus kapcsolat egyik alapvető feltételét jelentik, és a személyes életben, az egzisztenciális célok megvalósításában és a demokratikus társadalom felelős polgáraként folytatott cselekvő részvételben egyaránt elengedhetetlenek. Mivel olyan személyes és társas kompetenciák fejlesztését tűztük ki, amelyek kialakulása már egészen korai életkorban elkezdődik, és sok elemük szintén viszonylag korán rögzül, később pedig csak nehezebben változtatható, a fejlesztést az iskolába lépéskor kell megkezdeni.

A szociális kompetencia-programok képességterületek:

mindegyikén

belül

megcélzott

• Önismeret • Identitás. • Önállóság és önbizalom • Szabálykövetés és szabályalkotás • Empátia • Kooperáció

40

1.évfolyam - Témakör: Együttlét 2. évfolyam – Témakör: Együttlét és elfogadás 3. évfolyam - Témakör: Közösségek 4. évfolyam – Témakör: Barátság Képességfejlesztési fókuszok, várható eredmények részletesen a tantervben találhatók.

41

8. évfolyamon A tantárgy neve: Életvitel Programcsomag: Felkészítés a felnőtt szerepekre (36 óra/év, 2 óra tömbösítve/ két hét) A Felkészítés a felnőtt szerepekre program az átmenetet jelenti az alapkészségek és attitűdök fejlesztése, és az egyén helyének a nagyobb társadalmi rendszerben való kijelölése között. Ugyanakkor épít az alsófokú programokban megjelenő készségfejlesztésre, elsősorban a kooperatív tanulási stratégiák, az én-tudatosság, valamint a szűkebb és tágabb környezettel való tudatos együttélés tekintetében. Kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok Az Európai Unió ajánlásai nyomán a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák közül mindhárom programcsomag középpontjában a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésének célkitűzése áll. Tevékenység- és feladatrendszerük révén ugyanakkor a csomagok erőteljesen hozzájárulnak az alábbi kulcskompetenciák fejlesztéséhez is: Anyanyelvi kommunikáció Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Mindezek mellett – a feldolgozott témakörök révén – kisebb mértékben szerepet vállalnak a diákok természettudományos kompetenciájának és idegen nyelvi kommunikációjának fejlesztésében is. Az éves óraszám 30 %-ban a tananyag elsajátítása IKT- s eszközökkel történik.

A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai közül a programcsomagok támogatják az alábbi tartalmi területeken folyó fejlesztést: Énkép, önismeret Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Környezettudatosságra nevelés Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A fentiek mellett közepes erősséggel támogatják a következő területekhez kapcsolódó fejlesztést is: Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Gazdasági nevelés A tanulás tanítása A programcsomagok moduljaiban megjelenő tartalmak kapcsolódnak az alábbi műveltségterületek képességfejlesztési és ismeretbővítési célkitűzéseihez, és a maguk eszközeivel jól szolgálják ezeket: Magyar nyelv és irodalom, Élő idegen nyelv, Ember és társadalom, Földünk és környezetünk, Ember a természetben,

42

Művészetek, Életvitel és gyakorlati ismeretek. A fejlesztés általános területei A személyiségfejlesztés általános célrendszere attitűdformálás, készségek és képességek fejlesztése. A szociális kompetencia-fejlesztés során előtérbe helyezett Attitűdök: Készségek: Nyitottság Kommunikációs készségek Tolerancia Vitakészség Önbizalom Gyors helyzetfelismerés Belső kontroll A társas befolyás kontrollja Autonómia Bizonytalanságtűrés Felelősségvállalás Képességek Információkezelés Kritikai gondolkodás Mérlegelés, döntési képesség Konfliktuskezelés Figyelem összpontosítás Többszempontú megközelítés Empátia Együttműködés

Az integritás megőrzése Érdekérvényesítés Képesség a játékra Képesség az örömre Kreativitás Célkitűzés, tervezés Céltartás, megvalósítás Rendszerszemlélet, rendszeralkotás

Az értékelés alapelvei • Az értékelésnek az egyéni fejlődés szempontjait kell követni. Esetünkben a szóbeli vagy írásos, szöveges értékelést tartjuk célravezetőnek. • A teljesítményt az egyéni képességekhez viszonyítva értékeljük. • Minden tevékenységről és produktumról szükséges visszajelzést adni, ideértve a csoportmunka folyamatát és eredményét is. • Az alkotó munka eredményei: rajz, eszköz, tanulmány, projektbemutató, kutatási beszámoló, portfolió, prezentáció, stb. különösen alkalmasak arra, hogy nyilvános értékelésükkel az önbizalmat, az előadókészséget, a nyilvános megszólalás képességét fejlesszük. • Az értékelésnél a pozitív megerősítésen legyen a hangsúly. • A hiányosságokról szóló visszajelzések célja mindig a fejlesztés legyen: törekedjünk motiválni a diákokat ezek megszűntetésére. • Ha valamilyen alkotó folyamat a tervezettnél hosszabb időt vesz igénybe, legyen lehetőség a befejezésre, és mindenképpen találjunk módot az értékelésre. • A fejlesztő célú értékelés során lehetőség van arra, hogy körültekintően, finom eszközökkel segítsünk a különböző esélyek kiegyenlítésében. A szociális kompetenciák fejlődésének követésére és értékelésére általánosságban véve alkalmatlan forma az osztályozás. Erre a célra eredményesen csak a formatív vagy fejlesztő értékelés használható. Ezek

43

között egyaránt szerepet kap köztük a tanulói önértékelés, a társak általi csoportos visszajelzés, és a tanári értékelés sokféle formája. A fejlesztés várható eredményei A kompetencia fejlesztés olyan terület, ahol nagyon nehezen mérhetők az eredmények. Kevés hatékony módszer áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy biztonsággal állíthassuk, nőtt a diákok tolerancia szintje, vagy mondjuk hatékonyabban tudnak konfliktust kezelni. Ennek ellenére számolhatunk néhány biztos eredménnyel egyrészt a pedagógusok, másrészt a tanulók és a csoport szintjén. Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez A Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése programcsomaghoz tíz részletes ajánlás készült. Ezek az ajánlások a sajátos nevelési igény – a közoktatási törvényben értelmezett fogyatékosságtípusok– szinte teljes jelentéstartományát felölelik. Azok az iskolák pedagógusok, amelyek-akik még nem próbálkoztak a fogyatékos gyermekek iskolai integrációjával, illetve az integráció feltételeinek megteremtésén dolgoznak, szakmai szempontokat kapnak az épnek és fogyatékosnak minősített, tehát valamennyi gyermek szociális, életviteli és környezeti kompetenciái – lehetséges és feltétlenül szükséges – tartalmairól, eljárásairól, módszereiről, és a fogyatékos népességcsoportok általános és individuális szükségletein kívül megtapasztalható speciális szükségleteiről – az értelmileg akadályozott; – a nagyothalló; – a tanulásban akadályozott; – a mozgáskorlátozott; – a súlyos fokban látássérült; – a beszédfogyatékos; – a gyengénlátó; – a siket; – a magatartási zavarral vagy hiperaktivitással küzdő, – a vak és – az autista gyermekek, tanulók körében. A sajátos nevelési igény a gyermek nevelési szükségleteire utal. A fogyatékos tanulókat természetesen túlnyomórészt ugyanazon társadalmi, kulturális hatások érik, mint bármely más gyermeket. Ők is kénytelenek a gyorsuló világhoz, a fokozott információáramláshoz, az ingerekkel (gyakran túl-) telített környezeti feltételekhez alkalmazkodni. Ez az alkalmazkodás nehéz, hiszen a civilizáció nyomása alatt az ember – felnőtt és gyermek egyaránt – csak úgy képes testi és lelki egészségét megőrizni, teljesítőképesnek maradni, ha tisztában van saját lehetőségeivel, értékeivel, korlátaival, vagyis reális önismerettel rendelkezik. A társadalmi környezetben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen a másik ember ismerete is, mindannyiunk sokféleségének megértése, az emberi kapcsolatok rendszerének és törvényszerűségeinek, valamint a gazdasági, társadalmi berendezkedés alapvető működéseinek átlátása. Ezeknek a – nevezzük „divatosan”, egyben korszerűen – kompetenciáknak a birtoklása a szocializációs (társadalmi beilleszkedési, társadalmi integrációs)

44

folyamat során alakul ki a családi és intézményes nevelés együttes eredményeként. Az új helyzetek az „átlagos” képességű személyek számára is bizonytalanságokkal terheltek, az akadályozott gyermek a maga „bizonytalan” pszichés, testi és szociális működésével viszont – magától értetődően – a sikeres alkalmazkodáshoz és a részvételhez többletsegítséget igényel. A szociális kompetenciák fejlesztése a sikeres integráció megvalósításának egyik alapvető célja és eszköze. Az együttnevelés-oktatás sikerességének érdekében fokozottan figyelemmel kell lenni – a személyes kapcsolatok alakulására, különös tekintettel a pedagógus–diák és a pedagógus–szülő viszonyára (a kommunikáció és kooperáció jelentőségére, az önértékelés képességének, illetve korszerű, árnyalt értékelési formák kialakítására); – a nagyobb szabadság megteremtésére, lehetőséget nyújtva a diákoknak szabadabb beosztásra, a feladatok közötti választásra (a differenciált módszerválasztásra és tananyagkezelésre, a tanulásszervezési formákra, a térés időszervezés rugalmasságára); – a tananyag problémaközpontú, aktuális és érdekes megfogalmazására és feldolgozásának érdekessé tételére (a gyermekek és fiatalok kreativitásának fejlesztésére); a szükséges tárgyi és személyi feltételek kialakítására. II. Tantárgytömbösített oktatás Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban: A Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-1015%-a mértékéig. (A szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret 2009/2010. tanévben legalább 5%-ának, a 2010/2011. tanévben legalább 10%-ának a 2011/2012. tanévben legalább 15%-ának, a felhasználásával szervezzük meg.) Tantárgytömbösítés Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. Követelmények a tanítási ciklusoknak legalább kéthetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani.

45

A tantárgytömbösítés megszervezésekor figyelni kell A tanulók heti óraszámára A pedagógusok kötelező óraszámára A pedagógusok túlórakeretére Tanítási időkeretre A tantárgy éves óraszámára A tantárgyfelosztásra A bevont és nem bevont osztályok órarendjére A tanítás minőségére Cél a tananyag ne tagolódjon szét a gyermek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódjon különböző megközelítésben, változatos eszközökkel sajátítsanak el egyegy anyagrészt Intézményi megvalósítás területei és ütemezése Idegen nyelv területén Természettudományos tantárgyakban Magyar nyelv és irodalom tantárgyban 2009/2010 tanév A. hét B. hét A. hét Matematika B. hét A. hét Történelem B. hét A. hét Természetismeret B. hét A. hét Földrajz B. hét A. hét Biológia B. hét A. hét Kémia B. hét A. hét Fizika B. hét A. hét Német B. hét Magyar

5. 6. 3+2 3

7/a. 7/b. 8/a. 8/b.

2 2 1 3

3 1

3+2 3+2 3 3

46

A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyakat minden évben felülvizsgálja és meghatározza a tantestület. III. Témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok Tervezés feltételei Eredményt akkor várhatunk, ha abban az iskola minden tanulója és tanára részt vesz A témahéten a tanárok által tartott foglalkozások a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen. Mindig egyetlen központi téma legyen A diákok lehetősége és feladata a felkínált foglalkozások közötti választás Célszerű nemcsak a tantárgyi kereteket, de az osztálykereteket is fellazítani A diákok az ötlet kitalálásától a lezárt hét értékeléséig minden szakaszban vegyenek részt Tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi „normál” működési életébe Az intézmény tantestülete tanévenként az éves munkatervben határozza meg a témahét időtartamát, témáját, amelyek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmas.

IV. Három hetet meghaladó projekt Olyan sajátos tanulásszervezés ez, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. Jellemző, hogy a projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, mely a lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát, gondolatkört. A projektmódszer az ismeretekről az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi át a hangsúlyt, alkalmazása nagyfokú tanári rugalmasságot, figyelmet, ráérzést kíván. A tanítási projekt egyszerre komoly és játékosan könnyed. Komoly, mert valódi teljesítményt várunk el. Ugyanakkor játékos is, hiszen az ötletek, a lehetséges szokatlan megoldások egyedi gondolkodást, elméjük játékát kívánja meg

47

Jellemzői •

•

• •

• • •

• •

•

•

•

• • •

• • •

A projektmódszer az ismeretekről az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi át a hangsúlyt, alkalmazása nagyfokú tanári rugalmasságot, figyelmet, ráérzést kíván. A tanulást egy elvárt, valóságos cselekvés végrehajtása szervezi. A probléma tehát mindig kettős, egyrészt a vizsgálat tárgyában, másrészt a vizsgált probléma megoldásának megszervezésében, a produktum elkészítésében jelenik meg. A projekt vezérlése folyamattervezést kíván tanártól, együttműködő csoporttól egyaránt. A célvezérelt tanítás során a csoport olyan momentum köré szervezi munkáját, melynek megvalósításában minden tagnak van valamilyen érdekeltsége. A közös alkotás, a közös siker identitást, együvé tartozást alapozó élmény. A siker a kollektivitástól, felelősségvállaló együttműködéstől függ. Ezért a folyamatos érdekérvényesítés, konfliktuskezelés is része a módszernek. A tanár nem hagyhatja magára a projekten dolgozó csoportot, feladata, hogy a munka megfelelő fázisaiban visszajelző, visszacsatoló szakaszt iktasson be. A csoport tagjai nincsenek versenyhelyzetben: a közös siker érdekében együttműködve kell munkálkodniuk. Az információt a helyzetértékelésproblémafelismerés → információszükségletismeretszerzés → ismeretalkalmazás → problémamegoldás → helyzetérték elés folyamatában kezeli, értelmezi, szelektálja és használja fel. Az út megtervezése és végigjárása közben a tanulók folyamatosan szembesülnek saját képességeikkel, a feladatok aktuális megoldása az egyéni képességekhez igazodik. A tanítási projekt egyszerre komoly és játékosan könnyed. Komoly, mert valódi teljesítményt várunk el. Ugyanakkor játékos is, hiszen az ötletek, a lehetséges szokatlan megoldások egyedi gondolkodást, elméjük játékát kívánja meg. A projektmódszerű tanítás éppen ezért ugyanezekkel a tulajdonságokkal jellemezhető – céltudatos, de nyitott, komoly, de könnyed – pedagógus képes irányítani. Interdiszciplinaritás: egy témát különböző oldalról, különböző aspektusból dolgoz fel A tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényeli Megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megodásában Átfogó módon gondolkodni képes tanárokat kíván Társas készségeket fejleszt Megszűnik a hagyományos pedagógus szerep, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik

48

A megvalósítás lépései 1. Előkészítés, tervezés –felelősök kijelölése 2. Teendők, szervezési feladatok •

• • •

•

A projekt címén belül a feldolgozandó területek kijelölése „ötletroham” segítségével történik; a felmerült variációk közül ezután választjuk ki a legnépszerűbbet. Csoportalakítás a témák iránti érdeklődés szerint. Adminisztráció (haladási napló vezetése). A projektkészítés lépései: o célok megfogalmazása, o a téma felosztása, o egyes lépések rögzítése, o a csoport munkamódszerének meghatározása, o időrendi tervezés, o a szükséges eszközök felsorolása, a dokumentálás módjának kiválasztása. Osztályfőnöki háttértámogatás: projekttervek ellenőrzése, korrekciós javaslatok megtétele, levelek, telefonok elintézése, a kapcsolattartás módjának meghatározása.

3. Megvalósítás A projekt kialakításában a gyerekek érdeklődése a meghatározó: • Mit

tudnak a gyerekek a témáról? (Milyen élményeik, tapasztalataik vannak?) • Mit szeretnénk megtudni? (A téma felbontását befolyásolja) • Mit tudtak meg a gyerekek? (Milyen képességekkel, készségekkel gyarapodtak?) A tematikus projektrendszer jellemzői: • A témák választása tág teret biztosít • Sokféle eljárást, módszert integrál • Sokféle tevékenységet integrál • Sokféle helyzetben találkoznak a gyerekek

a témával

Tanulási folyamat Az aktív ismeretszerzés közben, a tanulási folyamatot keretek közé szorító tudományos határok feloldódnak. Ez annál is inkább hasznos, mivel a tanuló a világot a tanulási folyamat közben is globális szemszögből, tudásának egész spektrumát kihasználva szemléli. A projektmódszer alkalmazása során az ismerettartalom nem veszít tudományos jellegéből, minőségéből, de a megismerés módozatai jelentősen eltérnek a hagyományos ismeretátadáson alapuló passzív tanulói megközelítéstől. Egy-egy kérdés megválaszolásánál különböző képességstruktúrák azonos szerephez jutnak. A tehetség és sikeresség fogalma más definíciót nyer, hiszen az iskolába eltérő képességekkel érkező gyerekek a felmerülő feladatokat saját kompetenciáiknak és képességeiknek megfelelően oldhatják meg, így adott esetben olyan tanulók is hatékonyan részt 49

vehetnek a projektmunkában, hozzájárulhatnak annak sikeréhez, akik a hétköznapi tanulási tevékenységben kevesebb sikerélményhez jutnak. Közvetlen hasznosulás, új kompetenciák, képességek A diákok a munkavégzéshez és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen képességeket fejlesztenek ki, úgymint a szolidaritás, együttműködés, felelősségvállalás, önértékelés, az idegen nyelvi kommunikáció és az informatikai készségek, amelyek mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon sikerességükhöz és érvényesülésükhöz. A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett, a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez, így a diákok bekapcsolódhatnak a célorientált mozzanatokba, és személyiségfejlődésük adott szakaszában meglévő ambícióik, tehetségük függvényében találják meg és végzik a projektfeladatokat. Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik, és saját képességeinek kibontakoztatásával a társadalom keretein belül zajló életére is felkészülhet. A társadalom és az egyén nem különválasztott, a társadalom az egyének organikus egysége, ha tehát a tanulók osztoznak a közösségi és társadalmi tudatosság formálásában egy adott tanulási folyamat megvalósításakor, az életre való felkészülésük is hatékonyabban valósulhat meg. A tanári szerep A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. Ez azt is jelenti, hogy a projektmunkát segítő és/vagy abban részt vevő tanár gyakran az iskolai közegtől eltérő, a mindennapi élethez hasonlatos szituációkban nyilvánul meg, így legtöbbször a diákok partnerévé válik az "első az egyenlők között" elvet követve. Mindazonáltal rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervező képessége, mivel a projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg. Nemcsak a diákokat kell összefognia, de meg kell teremteni az egyes műveltségi területek, mint például a hon- és népismeret, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra közötti összhangot. A projektmódszer segítségével az egyik legnehezebb feladatunk válik lehetségessé: felkelthetjük a diákok érdeklődését, beindítva vagy éppen fokozva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük önálló felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket. Eközben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet. 4. Utómunkálatok Értékelés •

A projekt akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és minden tanára teljes személyiségével, tevékenyen részt vesz. 50

•

• • •

• •

•

A projektnek mindig egyetlen központi témája legyen. Ez lehet valamely általánosabb fogalom, de lehet valami helyi vagy naptár szerinti aktualitás is. A projekt idején a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen. A diákok fontos lehetősége és egyben feladata a kínált foglalkozások közötti választás és a projekt minél gazdagabb kitöltése. Célszerű nem csak a tantárgyi kereteket, hanem az osztálykereteket is fellazítani. Így a diákoknak alkalmuk adódik az idősebb gyerekektől való tanulásra is. A tevékenységek rendjében és tartalmában egyensúlyt kell tartani a megtervezettség és a lelkes spontaneitás között. Mint minden projektben, itt is fontos, hogy a diákok az ötlet (azaz a téma) kitalálásától a lezárult hét értékeléséig valamennyi szakaszban szerepet kapjanak. A projekt tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi, „normál” életébe. Legyen tehát előzménye és következménye is.

Témaválasztás intézményünkben: Minden tanévben a munkaterv készítésekor a tantestület dönt a projekt tartalmáról, időpontjáról.

51

I. fejezet Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. -

-

-

-

-

-

A pedagógiai munka lényege: a személyes szabadságra nevelés. Minden tantárgy tanításával a gyermek személyes szabadságát kell szolgálni. Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást. A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében.

52

1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Célok: - Az iskolában folyó oktató-nevelő munkának tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakozását. - Gondoskodni kell: az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál, tanulási kudarcok megelőzéséről, a sikeres beilleszkedés elősegítéséről, a szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról, önismeret fejlesztéséről, önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.), a testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg, a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről, arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre. - Fontos: a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés, az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. Magyarország, Balatonkenese, Küngös megismerése, szeretete és megóvása, a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. - A tanulók legyenek képesek: az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani, saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Feladatok: Ahhoz, hogy céljaink megvalósuljanak, elvárásoknak kell megfelelniük: ¨ ¨

¨

a

pedagógusoknak

a

következő

legyenek jártasak a tudományokban és a nevelés művészetében igyekezzenek minél több értéket közvetíteni, egységes követelményrendszert kialakítani munkájukban legyenek igényesek, pontosak és fegyelmezettek

53

¨

¨

nevelőmunkájukban a gyermek-centrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód és türelem tükröződjék működjenek együtt egymással és a partnereinkkel

¨

munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, folyamatosan kísérjék figyelemmel a partneri igényeket, ezek változásait, s munkájuk során igyekezzenek az elvárásoknak megfelelni.

¨

iskolánkban otthonos légkör, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk

¨

az oktatás során figyelmet fordítunk a tanulók egyéni képességeire

¨

nagy figyelmet fordítunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére, az általános emberi értékek továbbadására

¨

testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges nemzedék kinevelése, olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni

¨

diákjaink sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket

¨

tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete legyen

¨

folyamatosan kapcsolatot tartani a szülőkkel, az önkormányzattal és a társintézményekkel

¨

eddigi hagyományainknak megfelelően iskolánk továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, ill. a tanulók számára szervezett körzeti, megyei szintű programokon

¨

a nevelők nagyobb figyelmet fordítsanak a tanulói közösségek megszervezésére, és a tanulók életkorának megfelelő szinten vonják be őket a közösségek fejlesztésébe, ezáltal alakítsák ki bennük az önkormányzás képességét

¨

az egyéni képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, valamint a gyengék felzárkóztatása az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítségével

¨

szakkörök működtetése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése céljából

¨

tanulóink megismertetése az Európai Unióval és az élethosszig tartó tanulás jelentőségével, érdeklődési körük szélesítése

¨

együttműködés a közművelődési intézményekkel a szabadidő változatos eltöltésének biztosítására.

54

„ A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók.” (Németh László) 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból: -

-

-

-

Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Fontos: kompetenciák fejlesztése, a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, . az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. Módszerek: a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.), a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.), a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.).

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

55

2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok -

-

-

-

Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia: változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat. Figyelmet kell fordítani: a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában), az egészséges, edzett személyiség kialakítására, az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez: a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

2.2. A beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő tanulók kezelése - Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. - Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. - A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. - Lehetőséghez mérten biztosítani kell a bontott csoportban történő oktatást matematika, magyar, idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyakból.

56

-

Emelt szintű képzést kell biztosítani első évfolyamtól: matematika, testnevelés, tantárgyakból. Harmadik évfolyamtól idegen nyelv (német) tantárgyból szabadon választhatóan.

2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola feladata felkészíteni tanulóit, hogy ismerjék saját értékeiket, személyiségük jellemzőit, be tudjanak kapcsolódni a közösségek életébe, képesek legyenek együttműködni másokkal, eredményeket elérni és egyéni boldogulásukat megteremteni. Az iskola elsődleges közösségei az osztályközösségek. Közösségi nevelésünk hatékonysága érdekében olyan feltételeket biztosítunk, ahol érvényesül a demokrácia, és lehetővé teszik tanulóink számára az együttműködést, egymásért érzett felelősségük kialakulását, önmaguk megismerését, a szabad véleménynyilvánítást. Színterei:

- Diákönkormányzat, - Diáksport Egyesület, - szabadidős tevékenységek.

Cél: Törekszünk arra, hogy tanulóink rendelkezzenek a következő személyiségjegyekkel: - önállóság, - alkalmazkodás, - kreativitás, - türelem, - céltudatosság, - segítségnyújtás, - tolerancia, - konfliktusmegoldó képesség, - nyitottság, - küzdőképesség, - kultúrált magatartás felnőttekkel és társakkal szemben. Szeretnénk, hogy közösségi magatartását a következők jellemezzék: - együttműködés munkában, - együttműködés a szabadidőben, - az iskola és az osztály közös céljainak ismerete és elfogadása, - az osztályközösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme, - az iskolai közösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme, - figyeljen és vigyázzon a közös értékekre környezetében, - ismerje lakóhelye, mint közösség értékeit, múltját, történelmét és legyen büszke rá.

57

Feladatok: A pedagógus minden tevékenysége arra irányuljon, hogy a gyermek személyisége és közösségi magatartása fejlődjön. A közéletiségre való felkészítéshez meg kell ismertetni a tanulókkal azokat a fórumokat, ahová problémáikkal fordulhatnak, ill. ahonnét megfelelő információt szerezhetnek. Foglalkozni kell a helyes viselkedés, megjelenés, a társasági élet alapjainak elsajátíttatásával. Fontos, hogy a gyermek korrekt, biztató, motiváló, de pontos visszajelzést kapjon személyiségéről és a közösségben elfoglalt helyéről. A személyiségfejlesztés és közösségi nevelés színterei az iskolában: - szakóra, - osztályfőnöki óra, - napközi, tanulószoba, - versenyek, - szakkörök, - szabadidős tevékenységek iskolán belül és kívül, - speciális foglalkozások - kirándulások, erdei iskola, - nyári táborok, sítáborok - egyéni beszélgetések. Tevékenységformák: - játékok, - vita, érvelés, - közösségi szabályok megfogalmazása, - közösség környezetének alakítása, - egy cél érdekében végzett közös tevékenység, - nevezetességeink megismerése, - ünnepélyek, megemlékezések, - versenyek, - közös szórakozás. A közösségi nevelés területének vizsgálati módszerei: - szociometriai mérés, - tesztlapos adatgyűjtés, - interjúkészítés. A személyiség fejlődésének vizsgálati módszerei - tesztlapos vizsgálatok, elemzések, - kérdőíves vizsgálatok. A személyiségfejlesztés és közösségi magatartásra nevelés teljesítésének kritériumai: - a gyermek kultúrált viselkedése trágárságmentes beszédben, másokkal szembeni tiszteletben nyilvánul meg, - önként vállal egyéniségének megfelelő feladatokat, melyeket teljesít is,

58

- a rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi, - ismeri önmagát és képes önkritikát gyakorolni, - képes a csoport céljaiért egyéni érdekérvényesítéséről, esetenként önként vagy meggyőzésre lemondani, - tevékenyen részt vesz a tanulmányi munkában, - tevékenyen részt vesz a közösségi munkában, a csoport közéletében, - kultúrált a véleménynyilvánítása, - képes segítségnyújtásra. Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A kortárs csoport: - lehetőséget ad az én-érvényesítésre, - biztosítja a valakihez tartozás érzését, - emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. 3.1. A család A legalapvetőbb közösség a család, amelyhez a gyermek tartozik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is. 3.2. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. 3.3. Az osztályközösség – osztályfőnöki munka A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.

59

Az osztályközösség feladata: -

valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, a másság elfogadása, a tolerancia, társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.

A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. 4. Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tehetség felismerését és kibontakozását támogató tevékenységünk: Tehetség: Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: - a korai felismerés, - a tehetségek számbavétele, - kompetenciák fejlesztése - a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, - a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás, - az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése.

60

A tehetséggondozás szervezett formái: 1. Tanóra keretén belül 2. Alapfokú Művészetoktatási Intézményben 3. Tanórán kívül 4.1. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - kompetenciák fejlesztése, - a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, - matematika, idegen nyelv-német, magyar, testnevelés tantárgyak emelt szintű vagy emelt óraszámban történő oktatása, - csoportbontás, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, - személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, - a viselkedéskultúra fejlesztése. 2010 – 09 -01 – től iskolánkban bevezetésre kerül az emelt szintű matematikaoktatás 1. osztálytól, felmenő rendszerben a tehetséges tanulók számára. 4.2 A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek: - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), - a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, - tehetséggondozó szakkörök, - iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok stb, - szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), - az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok). - Alapfokú Művészetoktatás A tanítási órán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók, de nem kerül a tanítási naplóba. Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek: - szakkörök, felzárkóztató foglalkozások - képesség kibontakoztató foglalkozások - táborok, - takarítási akciók (iskola, környék stb.), - gyűjtési akciók (papír, használt elem).

61

4.3. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ide tartozik: a szakkörök, az előkészítők és a sport szakkörök. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti. A szakköri foglalkozások, tömbösített formában is megtarthatók. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre a szaktanároknál lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: - Fontos, hogy: az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön, az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék, - A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevelőtestületének kell döntenie. Szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások: - Sport - Felzárkóztató, felvételi előkészítő - Informatika - Angol - Német - Környezetvédelem - Énekkar 4.4. Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolákban tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik. - Napközis foglalkozás Az intézmény 1-4. osztályig biztosítja a tanulók teljes ellátását (reggeli, ebéd, uzsonna) és felügyeletét. A napközi által nyújtott programokban az étkezés igénybe vétele nélkül is részt lehet venni. 62

A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalja a játszóházat, sportversenyeket, moziés színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak. -

Tanulószobai foglalkozás A tanulószobai foglalkozás keretében a pedagógus a felső tagozatos gyerekek számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését.

4.5. Alapfokú művészeti oktatás Az alapfokú művészeti oktatást 2009 – 07 – 01 – től önállóan, intézményünkben szervezzük. (ld. Alapfokú Művészetoktatás Helyi Tanterve) Választható művészeti ágak: -

Zeneművészet Képzőművészet – grafika – festészet Táncművészet

5. Alkalmanként szervezett foglalkozások A 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet alapján az iskolában szervezhető egy –egy alkalomra szervezhető kirándulások, táborok: Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. (Önköltséges!)

63

Erdei iskola Az erdei iskola a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segíti az iskola falain kívül. Szülői kérésre szervezhető 4.- 5. évfolyamon, a szállás - étkezés utazás biztosítása önköltséges (szülőket terhelő költség). Tanári felügyeletet az iskola biztosít. (A tanárok helyettesítése hivatalos helyettesítésnek számít, bérezésük ezen időszakban a Kollektív szerződés alapján történik.) Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. (Önköltséges!) Szabadidős foglalkozások A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülő anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes és önköltséges. Iskolai könyvtár – könyvtárszoba Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető az iskola és település könyvtárában a tanórán és tanórán kívül. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolákban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

64

5.1. Ünnepek - Hagyományos tevékenységeink: társadalmi, nemzeti ünnepek Január 22. Március 15. Április 11. Május 9. Béke napja Május 27. Június 4. Nemzeti összetartozás napja Augusztus 20. Október 6. és 23. November 27. Pilinszky-nap Karácsony A város hagyományőrző tevékenységében való részvétel /szüreti felvonulás, nyugdíjas napok, környezetvédő akciók segítése, testvérkapcsolatok ápolása Hagyományteremtő tevékenységek nov. 27. Pilinszky-nap - irodalmi est, vetélkedő. ápr. 11. Költészet napjához csatlakozó programok (Jánosi Gusztáv – Arany János – Soós Lajos). ápr. 18. Mezőszilas - Balatonkenese kapcsolata Pilinszky János és Németh László költészete révén. máj. 27. Pilinszky halálának évfordulója - Zeneiskola ünnepi hangversenye. jún.

„Utolsó tanítási hét”. Huba vezér emléktábla koszorúzása. Pilinszky-díj átadása - kitüntetett tanároknak és végzős 8. osztályosoknak.

6. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A diákönkormányzat célja: a tanulók saját közösségei életének szervezése iskolai életük folyamatában kezdeményezni, véleményt nyilvánítani, javaslatokat tenni

65

a tanulói közösségeknek és tagjainak érdekeit képviselni Feladatuk: iskolatársaik pozitív, negatív véleményeinek, igényeinek, elképzeléseinek, problémáinak közvetítése az iskolavezetés felé, - az iskolavezetés célkitűzéseinek, kéréseinek ismertetése az osztályközösségben. Részt vesznek - az iskolai rend, fegyelem kidolgozásában, biztosításában, - a Házirend megalkotásában, - kulturális- és sportesemények szervezésében, rendezésében, - órán kívüli tevékenységek szervezésében. A Diákönkormányzat külön munkaterv tanárt/felnőtt vezetőt a DÖK választ.

alapján

működik.

Összekötő

A diákönkormányzat szervezeti felépítése: az osztályon belüli létszámról, valamint az osztályok képviselőiről (vezetőiről) a közösség dönt az iskolai választmány tagja(i) az egyes osztályok által kijelölt tanuló(k) a diákönkormányzat tisztségviselőit a közösségek által kijelölt küldöttek választhatják meg, nyílt szavazással (50%+1fő többség szükséges) illetékessége az iskolai év kezdetétől, annak befejezéséig tart A diákönkormányzat jogai és kötelességei: az iskolai feladatok megoldásáért együtt tevékenykedik a pedagógusokkal elősegíti a rendszeres tanulmányi munkát, a fegyelem megtartását, a házirend betartását öntevékenyen szervezi – igény esetén tanári közreműködéssel – a tanórán kívüli foglalkozási formákat, javaslatot tesz a szabadidő hasznos eltöltésére segíti az iskola létesítményeinek, felszereléseinek megóvását képviselőin keresztül véleményt nyilvánít a közösségekben felmerült problémákról, elősegíti a hagyományok megőrzését dönt 1 tanítás nélküli munkanap programjáról dönt a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról A diákönkormányzat tagja lehet: 1./ Az iskola valamennyi tanulója és tanára 2./ Pártoló tagja lehet bármely magyar állampolgár, aki vállalja az önkormányzat célkitűzéseit, s annak megvalósításában részt vesz A diákönkormányzatba való be- és kilépés önkéntes Az önkormányzat csak akkor működhet, ha az iskola tanulóinak legalább 40%-a tagja kíván lenni.

66

A tagok jogai és kötelességei: 1./ Jogok a diákönkormányzat által kijelölt feladatok elvégzésében aktívan részt vehet, használhatja az iskola helyiségeit, felszereléseit kérheti a pedagógusok segítségét egy-egy feladat elvégzéséhez részt vehet az iskola rendezvényein, versenyein részesülhet az önkormányzat által nyújtott kedvezményekben (pl. tábor, síoktatás, nyelvtanulás stb.) véleményt nyilváníthat az önkormányzat munkájáról 2./ Kötelességek: rendszeres tevékenységet folytasson tartsa be az önkormányzat alapszabályát hajtsa végre a rá vonatkozó feladatokat legjobb tudásának megfelelően képviselje szervezetét A pártoló tagok jogai és kötelességei: 1./ Jogok javaslatokat, észrevételeket tehet az önkormányzat működésével kapcsolatban foglalkozásokat vezethet, elláthat technikai és egyéb feladatokat tisztségre választható (pl. sportrendezvények lebonyolítása, túravezetés) 2./ Kötelességek az alapszabály betartása az önkormányzat célkitűzéseinek támogatása segítő magatartás A diákönkormányzat szervezete 1. Legfőbb szerve a küldöttközgyűlés 2. A közgyűlést szükség szerint, de évente egyszer össze kell hívni 3. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok (küldöttek) több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén 15-20 napon belül másodszori öszszehívás szükséges. 4. A határozathozatal nyílt szavazással történik (egyszerű szótöbbséggel). Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 5. Kétharmados többség szükséges az önkormányzat feloszlásának kimondásához, valamint az alapszabály módosításához 6. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a/ az egyesület megalakulásának, feloszlásának kimondása b/ az alapszabály elfogadása, módosítása c/ a tisztségviselők megválasztása d/ az éves munkaterv összeállítása, elfogadása e/ a közösségek tevékenységeiről beszámoltatás 7. A diákönkormányzat működését a taglétszámtól függően elnökség irányítja Az elnök csak nagykorú magyar állampolgár lehet.

67

Az elnökség feladata: a diákönkormányzat közvetlen irányítása a diákönkormányzat éves programjának kidolgozása, megvalósítása a tisztségviselők feladatokkal való ellátása a diákönkormányzat eredményes működtetése az önkormányzat tagjai által elkövetett fegyelmi vétségek esetén eljárás: figyelmeztetés megrovás kizárás A diákönkormányzat gazdálkodása: A pénzügyi előírásoknak megfelelő gazdálkodás Bevétel származhat: rendezvényekből (pl. farsang) állami, társadalmi szervek támogatásából Az önkormányzat saját vagyonáért felel. Felhasználásáról az elnökség dönt (a tagság véleménye alapján) A gazdálkodással nagykorú magyar állampolgár bízható meg 7.A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, nevelése, oktatása A sajátos nevelési igényű gyermek az 1993. évi LXXIX törvény előírása alapján: 121.§ 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;

•

• •

A különleges gondozási igény a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása, ami sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások és szervezeti megoldások (szakszolgálati ellátás, integrált iskolai csoportok, külön iskolák) alkalmazását teszi szükségessé. A közoktatási tv. rendelkezései szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő ellátásban részesüljön attól kezdve, hogy igényjogosultságát megállapították A közoktatási tv. 3. sz. melléklete szerint a beszéd és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő kisgyermeket az iskolai csoport létszámának számításánál kettő, a testi, érzékszervi és középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá autista gyermeket három gyermekként kell figyelembe venni.

68

Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének feltétele iskolánkban •

A sajátos nevelési igényű gyermek iskolai felvételét a szülő kérésére és a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján biztosítjuk. Csak olyan gyermeket tudunk befogadni, akiről normál iskolai csoportban integrált nevelhetőséget állapít meg a szakértői bizottság és a számára előírt feltételeket tudjuk biztosítani . • Ha az ellátáshoz és a fejlesztéshez nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételeink , akkor nem tudjuk felvenni a gyermeket . A szükséges feltételek biztosítása érdekében a fenntartóval egyeztetést folytatunk, keresve a megoldást (a rehabilitációs bizottság által előírt feltételeket az önkormányzatnak kell biztosítani ). • Speciális esetekben további szakemberek bevonása szükséges –megteremtve a személyi feltételeket is a Fenntartóval egyeztetve.

Intézményünkben biztosított az SNI-s gyermekek szakszerű ellátása. Személyi feltételek: logopédus: 1 fő óraadó fejlesztő gyógypedagógus: 1 fő gyógytestnevelő: 1 fő inkluzív pedagógia tanára 1 fő A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján: - tanulmányait magántanulóként folytathatja, illetve - a szülő otthoni ellátás keretében is tehet eleget a képzési kötelezettségnek, az önkormányzat feladatellátása keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.

69

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja A Pilinszky János Általános Iskola és AMI speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a Közoktatási Törvény rendelkezései is lehetővé tesznek. Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú – biológiai-pszichológiai és környezeti okokra visszavezethető – az érvényben lévő jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz – nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenetszabályozással történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak. Egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik. Alapelv • A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi. • Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását, • a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátást, • a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését- oktatását a speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel, speciális terápiák biztosításával. • A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe kell venni az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával.

70

Cél • • •

A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása. Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek problémája figyelembe vétele mellett. Biztosítani szeretnénk számukra: - a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést - rehabilitációs célú fejlesztő terápiák - a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Feladat • Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. • Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. • A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján. • A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. • A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. • A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team-munkában. • A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve. • Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele. Az SNI-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása: • • •

Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk. Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amivel problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt

71

szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban. • A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. • A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. Integrált nevelés, oktatás Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. SNI-s tanuló felvételekor minden esetben körültekintően meg kell vizsgálni a fogyatékosság mértékét, az ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Amennyiben minden feltétel biztosított, dönthet az igazgató a tanuló felvételéről integrálásáról. A sajátos nevelési igényű tanulók típusai 1. A mozgáskorlátozott tanuló Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe. Egy kategóriába tartoznak azok a mozgásos tünetcsoportok, amelyek a pedagógiai gyakorlat terén azonos vagy hasonló feladatot jelentenek. Ebből a szempontból a következő csoportosítás alakítható ki: - végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok, - petyhüdt bénulást okozó kórformák, - a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek, - egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák, 72

- a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák. A mozgás minden kisgyermek tapasztalatszerzési lehetőségére hatással van, befolyásolja személyiségfejlődését is. A sérült gyermek esetében a mozgásos tanulás lehetősége módosul. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett tapasztalatai, mint az ép mozgású társainak. A mozgásállapot tartóssága, visszafordíthatatlansága is befolyásolja a fejlődésmenetet. Ez nem ritkán az átlagostól eltérő pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt. A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Ebből eredően a tanulók más-más személyiségfejlődési utat járnak be. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció és a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció alkalmazását.

2. A látássérült tanuló A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (látásteljesítmény 0-33%) közötti. Ezen belül: a) vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0); b) aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők, ujjolvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés -0,1); c) gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1-0,33). A vak, valamint a gyakorlatilag vak, aliglátó tanulókat elsősorban a tapintó-halló életmód, a látásukat praktikusan használó aliglátókat és a gyengénlátókat a látóhalló (tapintó) életmód jellemzi. A pedagógiai fejlesztés szempontjából elsődlegesen a látásélesség és a látási funkciók ismerete fontos, de a pedagógusnak tájékozottnak kell lennie - a látássérülés kórokáról, a látássérültség kialakulásának időpontjáról; - a szemészeti állapot - prognózis javuló vagy romló tendenciájáról, a pedagógiai látásvizsgálat eredményéről, a gyermek intelligenciájáról, személyiségvonásairól. A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is (pl. mozgás-, hallásés értelmi fogyatékosság, részképesség-kiesés, autizmus). A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

73

3. A hallássérült tanuló A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. a) A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Ennek következménye - az állapot fennmaradása esetén - a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétől, jellegétől, a környezeti hatásoktól függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. b) A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. c) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor. A nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van, de a hallássérültek integrációjára pedagógiai diagnózist követően kerülhet sor. Teljesítményüket a fogadó intézmény felkészültségén és a szülők együttműködő készségén kívül döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlődés zavara miatti beszéd- és nyelvtanulási akadályozottságuk. d) A halmozottan sérült hallássérült (siket, nagyothalló) tanuló hallásveszteségéhez mozgáskorlátozottság, látás-, értelmi fogyatékosság, tanulási, beszéd-, nyelvfejlődési akadályozottság vagy a fejlődés más további zavarai társulhatnak. Mindezek miatt a halmozottan sérült hallási fogyatékos hallássérült tanuló nevelhetősége, oktathatósága súlyosan nehezített. e) A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével fellépő állapotváltozást: a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszűkülését. Ebben az esetben fokozott segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához.

74

4 . Az értelmi fogyatékos tanuló Értelmi fogyatékosság A központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, amelyek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától - az első életévektől kezdve- számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott (Czeizel- LányinéRátay) Megnevezésük: Legsúlyosabb értelmi fogyatékos - 19 IQ Súlyos értelmi fogyatékos 20- 34 IQ Értelmileg akadályozott - középsúlyos értelmi fogyatékos 35- 49 IQ Tanulásban akadályozott - enyhe értelmi fogyatékos 50- 69 IQ Mentálisan retardált (határeset) 70- 84 IQ

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. - Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

75

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában – az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával – szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. - Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és rehabilitációja • •

•

szocializációja, eredményes társadalmi integrációja, a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg, a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás,

5. A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig - minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) megkésett beszédfejlődés, b) diszfázia, c) diszlália, 76

d) orrhangzós beszéd, e) beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), f) diszfónia, g) disarthria, h) mutizmus, i) diszlexia, j) diszgráfia, k) súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. - Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése • • • • •

pszicológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése önállóság fejlesztése önbizalom fejlesztése pozitív énkép kialakítása bátran merjen beszélni társai előtt

- Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja dadogásnál: laza izomműködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordináció fejlesztés. hadarás: • figyelem fejlesztés • helyes lépéstechnika • mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem • speciális mozgások • aktív és passzív szókincsbővítés Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges: • logopédiás terápia • kommunikációs tréning • bábterápia • drámaterápia • gyógytorna 6. Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanuló Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. a, Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni.

77

Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre. Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége. Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Magatartási zavarok: Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. - Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése • • •

egészséges énkép, önbizalom kialakítása kudarctűrő-képesség növelése önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt célja: Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete.

78

Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Fejlesztési feladat: • látás, hallás, mozgás koordinálása • olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel • élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége. Fejlesztés feladatai: • érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése • testséma kialakítása • a matematikai nyelv tudatosítása • segítő, kompenzáló eszközök használata • szám-és műveletfogalom kialakítása • egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar. Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Magatartási zavarok: Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai: • a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban • egyénhez igazodó követelmény kialakítása • az alkalmazkodó készség fejlesztése • együttműködés családokkal, szakemberrel • sikerélmény biztosítás.

79

- Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció •

Folyamatos szakorvosi ellátás, annak ellenőrzése, útmutatások figyelembe vétele • a tanultak elmélyítése • funkcionális képességfejlesztő programot. Iskolánkban csak azokat a tanulókat tudjuk beintegrálni, akikhez megfelelően tudunk biztosítani szakembert, gyógypedagógia tanárt, akivel nevelőink szorosan együttműködnek, tanítási órákon a szakembertől kapott utasításokat betartják és betartatják. Az osztályfőnökök és szaktanárok feladata a sérült tanuló beintegrálása, társakkal történő elfogadtatás. Szülőkkel, családdal rendszeres kapcsolattartás, problémák közös megbeszélése, gondok megoldása. Az iskolában egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló. A probléma nem megkerülhető és nem intézhető el méltatlankodással, a magatartás és tanulás puszta szankcionálásával. A pedagógia és az orvostudomány, a szülészet, a gyermekpszichiátria sok olyan tényezőt tárt fel, amelyek a "problémás gyerekek" helyzetét magyarázzák (pl. a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, oxigénhiányos állapot, agykárosodás, az anya depressziós magatartása, elhanyagoltság, kevés idő eltöltése a családi környezetben, stb.).

A tanulók felzárkóztatása

A Közoktatás Törvény 10. § (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért. Intézményünkben az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, fejlesztéssel történhet.

7. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek A 1993. évi LXXIX. Közoktatás Törvény 30. §-a és a 14/1994. MKM rendelet 22. §a szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartás rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezések.

80

E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben. Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei: - a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, - passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, - nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, - testi és pszichés tünetei vannak, - személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: - szoros kapcsolatot kell tartani a helyi intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, - fontos: a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a magatartási zavar feltárása, a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel, az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása, a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti foglalkoztatás, - együtt kell működni: a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek, az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek, - törekedni kell arra, hogy: a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek, minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében

81

foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztő pedagógus - gyermekenként, tanulónként. A fejlesztést a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben végzi.

8. A sajátos nevelési igényű, BTM nehézséggel küzdő tanulók kezelésének folyamata •

•

A beiratkozásnál az iskola gondosan tanulmányozza az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. Az óvodapedagógus, az iskolaorvos segítő véleményének, tanácsának kikérése kötelező. A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor ismerkedjen meg a szülőkkel, gyermekkel családlátogatáson. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a jövő szempontjából nagyon fontos.

•

A gyermekkel foglalkozó logopédus, gyógypedagógus sokat segíthet a probléma eredményes megközelítésében, a pedagógus kérje ki véleményüket.

•

Az iskolai beiratkozásnál - ha előre tudjuk a problémát, ajánlhatjuk kisebb osztálylétszámmal működő iskola megkeresését a szülőnek, a gyermek érdekében.

•

Iskolánkban csakis normál osztályban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra.

A pedagógussal szembeni elvárások: • ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét; • tudjon differenciáltan oktatni; • semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részérő a tanulót • értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői véleményt • erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány; • a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést; • nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására. Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: • a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon; • a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal; • szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében; • kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;

82

• •

gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról; szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt;

Az osztályfőnöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi hátterét, a sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára a tanuló különböző szintű és fokozatú mentesítésére. (Közoktatási törvény 30. § (9. bek.)) E törvényparagrafus részletesen szabályozza, melyek az iskola feladatai az e körbe eső tanulókkal. Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye: • konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn; • beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel; • kérje a tanuló nevelési tanácsadói vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes; • kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában; • tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges; • munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze. 9. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése Iskolánk a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő intézmények körébe tartozik. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Az SNI tanulók oktatásának irányelve: • Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. • Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk. • A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. • Egyéni fejlesztési tervet készítünk. • Egyéni haladási ütemet biztosítunk. • Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel. • Negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit. • Fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus segít a fejlesztésben a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben. • A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelését a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük. 83

8. Nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók nevelése Munkánkat a következő törvények betartásával végezzük: 1993. évi LXXVII. Törvény a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól 2003. évi Törvény az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról Intézményünk nyitott minden tanuló számára. Nem teszünk különbséget a nemzeti és etnikai hovatartozás szerint tanulóink között. Intézményünkben biztosítjuk minden tanuló számára az esélyegyenlőséget. Támogatjuk a lemaradókat, fejlesztő foglalkozásainkkal törekszünk a felzárkóztatásra. Ezen pedagógiai programban megfogalmazottak minden tanulóra érvényesek. Oktatási tartalmat ld. IV. Fejezet – Helyi tantervben

9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §-a rendezi. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: - a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, - tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, - együttműködés: a szabadidőt szervező kollégákkal, a napközis és tanulószobás nevelővel, az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel, az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral,

84

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: -

-

-

a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, - az okok feltárására, - az okok megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: - az indulási hátrányok csökkentése, - a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, - a felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai étkezés lehetősége, - a tanulószobai és napközis foglalkozás, - az egészségügyi szűrővizsgálat, - az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, - a családi életre való nevelés, - a személyes és egyéni tanácsadás, - a szülőkkel való együttműködés, - a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, - a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, támogatások), - a szenvedélybetegségek megelőzése.

85

11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Az iskolapedagógus a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatás Törvény és a (11/1994. MKM rendelet 6. §), a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény 124. § (21) bekezdésében szabályozza. A Közoktatás törvény 19. § (7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - csoportbontás, - étkeztetési támogatás, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadó óra, családlátogatás, szülői értekezlet, - továbbtanulás irányítása, segítése, - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, - ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak. - A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: - a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, - a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, -

felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről,

86

-

tankönyvtámogatás, kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.

12. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében, az iskola hagyományai, valamint a Közoktatási Törvény és a Szervezeti és működési szabályzat alapján. A Szervezeti és működési szabályzat több szintű együttműködést feltételez a szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvételével a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztése érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges. -

A szülők-pedagógusok együttműködése

Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A pedagógus és szülők közötti együttműködési formái: 1. Szülői értekezlet 2. Fogadó órák 4. Szülők közösségének részvétele az osztály életében 5. Szülői szervezet választmányi ülései 6. Nyílt tanítási nap 7. Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet) 8. Rendezvények 9. Hirdetőtábla 10. Honlap A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. -

A tanulók-pedagógusok együttműködése

Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában.

87

A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: -

tanórai munka, osztályfőnöki órák, közösségi programok, egyéni beszélgetések, diákönkormányzat, kérdőívek, vizsgálatok.

88

II. fejezet Egészségnevelési program 1. Fogalmak, jogszabályi előírások 1.1. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat. Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja: - a korszerű egészségnevelés, - az elsődleges prevenció, - a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, - az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák. Egészségnevelés: A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. 1.2. Jogszabályi előírások Rendelkezések: - A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5–12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.” (10. § (5) bekezdés. -

A közoktatásról szóló törvény (a 2003. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása (3.) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskolaegészségügyi szolgálat véleményét.” 2. Az egészségnevelés célja, feladatai Az iskola egészségnevelési terve érinti az iskola: - a Pedagógiai programját, - a Helyi tantervét és - a Szervezeti és Működési Szabályzatát.

89

2.1. Egészségfejlesztési programok célja Az egészségnevelés célja: - Növekedjen a születéskor várható időtartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség. - A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. - Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre. 2.2. Az egészségfejlesztés feladata Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata: - A tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi, - az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres biztosítása, - a közoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszerébe az egészségfejlesztési szempontok beépülésre kerüljenek, - a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetősége biztosítva legyen, - az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása: iskolaorvos, védőnő, tanár, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, gyermekvédelmi felelős, drogkoordinátor, egészségnevelő. 2.3. Feladat: az egészségfejlesztő iskola kialakítása Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: - Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség és az eredményes tanulást és együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. - Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösségek szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. - Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot és támogatja az egyéni előrejutást. - Az iskola törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését. Együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértésék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

90

3. Az egészségnevelés színterei A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Egészségnevelés színterei az iskola keretein belül: 1. Tanórán: - önálló tantárgyként, - más tantárgyba beépítve: egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, háztartástan-életvitel, természetismeret, emberismeret, nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek: informatika, történelem, kémia, fizika, nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, nehezebben illeszthető be magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének, - osztályfőnöki óra keretén belül. 2. Tanórán kívül: - szakköri foglalkozás, - napközis foglalkozások, - délutáni szabadidős foglalkozások, - hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok), - egészségnap – egészség hét, - kirándulások, erdei iskolák, túrák, táborok. 4. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek 1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségnevelési tananyagok az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint megoldásként a helyesnek vélt magatartásformákat kínálnak fel. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez. Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a tanulók aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák. 2. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportokkal folytatott megelőző tevékenység (pl.: túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei stb.). A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben

91

megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, vagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. Fontos az iskolás gyermekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatának rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. 3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társaskommunikációs készségeik fejlesztésére. Például a serdülőköri egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. 4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Ez a módszer a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkori fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Azok a programok, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra tanítja a fiatalokat, hogy tudjanak nemet mondani. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modellszereplőként is képviselhetik, pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. 5. Színtér programok Ez a módszer abból indul ki, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak a társas, a társadalmi és az ökológiai tényezők is. A színtér programok, eltérően a rizikó csoportos megközelítőstől, a természetes „élőhelyen” találják meg célpontjukat. Ilyen színtér programnak tekinthető az egészséges iskolák mozgalma. 6. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok A közösségi alapú programok nemcsak az élőhely azonosságát és életmód formáló szerepét veszik tekintetbe, hanem a tágabb értelmű politikai és társadalmi meghatározókat, realitásokat is. Ezek a programok nemcsak a diákokkal és nemcsak az iskolával foglalkoznak, hanem többféle célcsoporttal. Például: - a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez eljuttatja az információkat, - a háziorvoson keresztül elősegíti a dohányzás-leszoktató programokban történő részvételt,

92

-

kortárssegítőkkel vagy éjszakai sportrendezvényekkel igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak az iskolából. Lényeges, hogy a különböző akciókat egymással összehangolják, ugyanis csak ebben az esetben beszélhetünk komplex egészségfejlesztésről. 5. Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport létrehozása A csoport tagjai a következők: - iskolaigazgató vagy megbízottja, - az egészségnevelő, aki feltehetően valamilyen célirányos továbbképzésben részt vett pedagógus, - az iskolai drogügyi koordinátor, - testnevelő, - iskolaorvos, - védőnő, - diákönkormányzat-vezető, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - szülői munkaközösség képviselője. 6. A segítő kapcsolatok színterei 1. Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programját. 2. Szülői munkaközösség, szülői szervezet Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásuk 3. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az iskolaorvos és a védőnő feladata: - a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát, - adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, - közreműködés az egészségügyi-járványügyi, a környezetegészségügyi, a táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve, - felkérésre közreműködés az egészségügyi szakértői feladatokban. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: - az életmód és betegség összefüggései, - az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok,

93

-

-

a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában, környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben, az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben.

4. Iskolapszichológus – Nevelési Tanácsadóban A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tanulóknak 5. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. 6. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakembere és más egészségügyi intézmények, szervezetek Az egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Jelenleg működő program: VIBER 7. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Jelenleg működő program: DADA 7. Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmaguk és egészségi állapotuk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az értékek ismerete, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata, - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe egészségmegőrzésben, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - a tanulás technikái, - az idővel való gazdálkodás szerepe, - a rizikóvállalás és határai, - a szenvedélybetegségek elkerülése, - a tanulási környezet alakítása. - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

az

94

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Például: - Gondoskodunk-e az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről? - Megfelelően tájékozódik-e az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról? Megjelennek-e az ezzel kapcsolatos feladatok a jelen pedagógiai programban, s más iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktató-nevelőmunkában? - Megfelel-e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak? Igazodik-e az asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához? Megfelelő- e a világítás? Megfelelő-e a számítógépek elhelyezése? - Figyelnek-e a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására? - Az ülésrend kialakítása lehetővé teszi-e minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar…) testhelyzetben történő figyelést és tanulást? - Ügyelnek-e arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket? - A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik-e a mozgásigény kielégítéséről? - Beépítik-e óraterveikbe a tanórán belüli mozgáslehetőséget? stb.

7.1. Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott tervvel rendelkezik. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint - az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, - az egészséges táplálkozás, - a mindennapi testmozgás, - a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, - a fogyatékos és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzése, - a szexuális nevelés – már a pubertás időszakban, a nemi érés időpontját megelőzően. 7.2. Tanórai foglalkozások A tanórai foglalkozások a következők: 1. Szaktárgyi órák témafeldolgozása Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéssel. Ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet érdemes fordítani. 2. Osztályfőnöki órák 3. Gyógytestnevelés órák

95

7.3. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások az alábbiak lehetnek: 1. Napközis foglalkozások Ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a napközis nevelő között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is. 2. Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. 3. Egészségnap Az iskola egészét árfogó előre tervezett programok. Komoly szervezést, felkészülést igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión, megyén, településen belül. 4. Hétvégi iskolai program Sportrendezvények, kulturális programok. 5. Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok, táborok 6. Elsősök úszás oktatása (belépő önköltséges, utazás - oktatás - felügyelet iskola feladata. 7.4. Tájékoztató fórumok 1. Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb. 2. Szakmai tanácskozások, tréningek Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma. 7.5. Iskolán kívüli rendezvények 1. Kortárssegítő képzés Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe, de a legtöbb helyen a felkészítés színtere nem az iskola, hanem a képző intézmény. 2. Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz 8. Módszerek Leghatékonyabb az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok –„Sportolj Velünk”), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben

96

szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa). Feladatok: - Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl.: rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb. - Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe. - Építsük be tantárgyi rendszerünkbe az egészségnevelést: Kiemelten: Biológia - egészségtan Testnevelés Természetismeret Technika-életvitel Informatika – (számítógép optimális használata) -

Minél több pedagógus vegyen részt a témával kapcsolatos továbbképzésen. Rendszeres ellenőrzés szervezése a megfelelő munkakörülmények biztosítása érdekében. (Felelős: igazgató, igazgatóhelyettes)

9. Ajánlás a mindennapos iskolai testedzés program elkészítéséhez (K.t. 52.§ (9-10), 53.§ (9), NAT 243/2003 (XI. 17.)) Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Intézményünkben 2008/2009 tanévtől felmenő rendszerben a felső tagozatosoknak is biztosított az emelt szintű, mindennapos testnevelés óra. A mindennapos testnevelés óra bevezetésének ütemezése: 2009/2010 tanévben 1-6 évfolyamon 2010/2011 tanévben 1-7 évfolyamon 2011/2012 tanévben 1-8 évfolyamon Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyerek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikai helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (a 243/2003. (XII.17.) Testnevelés alapelvei és céljai);

97

-

a testnevelési anyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; - a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban; - a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében: futás, labdajátékok, sízés, kerékpározás); - a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. A mindennapos testmozgást biztosítja az iskolában működő Rády DSE is. Szervezésükben több éve sikeres program a „Sportolj Velünk” , amelyen a szülők, nagyszülők is részt vesznek. Sikeres még a tenisz oktatás, heti rendszerességgel szerveznek gyakorlási lehetőséget a tanulóknak. Tömbösítve 1 hetes programok a sítábor és nyári tábor is, amelyek 100%-ban önköltségesek. 10. Iskolai drogstratégia Mindenkinek van egy álma: egészségesen, szellemi erőink teljében minél hosszabb, sikeres életet éljünk le szeretteink és barátaink körében. Legyünk megbecsültek, érezzük, hogy szükség van ránk és munkánkra, családi életünkben legyünk hasznosak és boldogok. Az intézmény egészségnevelési programja a fentiek valóra váltásához kíván hozzájárulni azzal, hogy már iskolás korban meghatározza azokat az irányokat, teendőket, melyek elősegítik a fentiek megközelítését, elérését.

1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt célja és feladata: - Egészséges, harmonikus életre nevelés. Drogok veszélyeinek a felismerése. - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlatát szolgáló tevékenységi és egészségbarát viselkedésformákat. - A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten / - tanórán és azon kívül is – foglalkozzanak az egészség megőrzésének legfontosabb ismereteivel. o táplálkozás o alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás o környezet védelme o aktív életmód a sport o személyes higiénia o szexuális fejlődés 2. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák színterei: - mindennapos testnevelés alsó tagozatban, testnevelés óra felső tagozatban heti 5 óra (2008. szeptember. 1 - től ötödik évfolyamtól kezdve 98

-

-

felmenő rendszerben), sportkör (labdarúgás, kézilabda, atlétika, kosárlabda), gyógytestnevelés, úszásoktatás (1 évfolyamon). környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan, kémia tantárgyak, valamint 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeret anyag tanórán kívüli foglalkozások: szakkör, gyalog- és kerékpáros túra, vetélkedők, játékok az iskola egészségügyi szolgálatának /orvos, védőnő, fogorvos/ igénybevétele a tanulók és a szülők részére tartandó felvilágosító előadásoknál, szűrővizsgálatok megszervezésénél, lebonyolításánál.

3. Drogmegelőzés: Az intézmény egészségnevelési tervének fontos részét képezi a drogmegelőzés. Ennek fő eleme, hogy próbáljuk csökkenteni a drogok kipróbálásának motivációját. - a kíváncsiságot, a kockázatkereső magatartást - kortársak hatását - feszültséget Ez különösen az érzelmi nevelést, főként az önértékelést, problémamegoldást, stressz- kezelést, kommunikációs készségek fejlesztését tűzi ki célul, így közvetve hat a drogfogyasztásra. Az egészségnevelés és a drogprevenció az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórának és tanórán kívüli foglalkozásnak a feladata. Pontosan ezért nagyon speciális követelményeket támaszt a tanárokkal szemben. Fontos hogy: - érezzük felelősségünket a gyermekek személyiségfejlődésének alakulásáért. - hiteles, pozitív mintát nyújtó felnőttként jelenjünk meg előttük - együttműködővé kell válni a kollégákkal, családdal, gyerekkel és iskolán kívüli szakemberekkel is. Lényeges feladat a családdal, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, együttműködés lehetőségeinek keresése. - DADA program 1. osztályban. - Sportolj velünk! Havonta minden osztálynak. - Sítábor, nyári tábor. - Egészségnap (egészséges táplálkozás, mozgás, drogmegelőzés). - Szülői értekezlet (drogmegelőzés).

99

III. fejezet Az iskola környezeti nevelési programja Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni. (Burke) 1. Fogalmak, jogszabályi előírások 1.1. A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekeket felkészülnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, a problémák megkeresésére, okainak megértésére, kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére, az egyén és a közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” 1.2. Törvényi háttér Jogszabályi előírások A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: - 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. - 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: - A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. - Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (20032008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. - A Nemzeti Fejlesztése Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. - A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

100

2. A környezettudatosságra nevelés célja „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös teteikben.” NAT 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet 3. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele A környezeti nevelés programjának elkészítésekor figyelembe kell venni a következő közoktatási stratégiai célokat: 1. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, információszerzés emberektől). 2. Az oktatás esélyegyenlőtlenségek mérséklése A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. 3. Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújulását. 4. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését. 5. Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információtechnológiára alapozott nemzetközi környezeti nevelési program, lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére. Mindezen programokba való bekapcsolódások nem csak az IKT-alkalmazások fejlesztését segíti elő a környezeti nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is. 6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források hozzásegítik az iskolát a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.

101

4. Helyzetkép 4.1. Belső: az iskola Iskolánk 1948 óta áll jelenlegi helyén, szép környezetben, közel a Balaton parthoz. 1971-ben a hozzáépített 9 tantermes új szárnnyal, majd 1993-ban a Rády Sportcsarnokkal kibővülve nyerte el a mai formáját és méreteit. Az elmúlt években folyamatosan zajlott intézményünk felújítása, a régebbi épületrészen tetőcsere történt, műanyag nyílászárók és energiatakarékos fénycsövek biztosítják a takarékos energiafelhasználást. Az iskola helyi adottságai jók, az épületet két udvar veszi körül, egy nyitott kavicsos és egy kisebb, zárt, füves terület. A kerítés végében patak folyik, melyet időnként vízimadarak is látogatnak. Nagy hangsúlyt fektetünk a zöldítésre, erre a gondosan ápolt sziklakert, a jeles napok alkalmából ültetett fák, illetve a folyosókon, tantermekben található rengeteg növény a példa. Az udvaron padok szolgálják a diákok kényelmét, a sportpályák pedig a szabadidő aktív eltöltését teszik lehetővé. A folyosók falait beborítják a gyerekek rajzai, színvonalas, gyakran cserélődő alkotásai. A faliújságon helyet kapott a „Zöld sarok”, amely megújuló természet, és környezetvédelmi információkat tartalmaz. A tanulók ötleteit, kéréseit felhasználva folyamatosan újul, változik környezetünk, hogy még otthonosabbá, barátságosabbá váljon iskolánk. 4.2.Az iskola működése környezeti nevelési szempontból A következő hagyományokkal rendelkezünk: - papírgyűjtés tavasszal és ősszel - falutakarítási napokon részvétel - részvétel országos és megyei rendezésű természet, -és környezetvédelmi vetélkedőkön (Kaán Károly 5.-6. o., Herman Ottó biológiaverseny 7.-8. o.,Hevesy György Kémiaverseny7.-8.) - erdei iskolai program (4.-5.o.) lehetőség szerint később kibővíteni 3. és 6. o.-ra - nyári természetjáró tábor - tanulmányi kirándulások, múzeum, és üzemlátogatások - iskola környékének, Balaton partjának gondozása - részvétel környezetvédelmi témájú rajzpályázatokon (Víz világnapja, Föld napja, Balaton ) - műanyag tejespoharak szelektív gyűjtése az iskola területén - faültetés, madáretetők elhelyezése, parlagfűgyűjtés - egyszerű víz,-talaj,-és levegővizsgálati módszerek megismerése szakkörön - a község hagyományőrző napjain aktív részvétel - működő kapcsolatok különböző szervezetekkel (NABE, Balatonfelvidéki NP, Erdészet, Rendőrség, Polgárőrség…)

102

4.3. Külső: a település és a régió, a helyi értékek Balatonkenese nagyközség a Balaton keleti partjának több mint 11 km-es szakaszán nyúlik el. Az évezredek óta lakott terület mindig a dunántúli közlekedési hálózatok csomópontjában volt. Védett területei közé tartoznak a természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű nádasok, mivel számos értékes faj lelőhelyeként szolgálnak és fontos szerepük van a tó vízminőség védelmében. Védettséget élveznek a löszpusztagyepek, a csaknem függőleges löszfal növénytársulásai és a Soóshegyen található mész, -és melegkedvelő tölgyesek is. Itt található a hazánkban egyedülálló tátorján, mely ritka jégkorszaki maradványnövény. Virágzása május végén, június elején csodálható meg. Településünk egyes részein megtalálható a szelektív hulladékgyűjtés: papír, üveg, műanyag (PET) palack gyűjtése történik, sajnos az elszállítás akadozik. Hulladékudvar is üzemel, ahol a beszállított hulladék előválogatását követően tömörítik és lerakón elhelyezik. B.kenese 14,1 km hosszú kerékpárúttal rendelkezik, ez igen kedvezőnek mondható. A Falumúzeum épülete boltíves tornácú, nádtetős, szabadkéményes házban található, mely a Balaton-felvidék jellegzetes építészeti stílusát őrzi az 1850-es évekből. Balatonakarattya közepén állt a 400 évnél idősebb szilfa, melyről azt tartja a néphit, hogy hozzá kötötte a lovát Rákóczi fejedelem. A védett fát több villámcsapás és II. világháborús lövedék is érte, 1968-ban száradt ki. Településünkön található a változatos növényvilággal rendelkező Parragh-kert, mely régebben arborétumként működött, ma a Fővárosi Erdészet gondozása alatt áll, iskolai rendezvényeink egy lehetséges természetközeli színhelye. Május végén kerül sor a Tátorján tanösvény átadására, mely a Soós-hegyre vezet fel, s lehetőség nyílik a tátorján bokrok örökbefogadására is. 5.1. Belső erőforrások Iskolavezetőség Tanárok Környezeti nevelési munkacsoport (munkaközösség) Osztályfőnöki közösség Diákönkormányzatot segítő és mentálhigiénés tanár Iskolaorvos, védőnő Adminisztratív dolgozók Technikai dolgozók Diákok Szülők 5.1.

Külső személyi erőforrások

Más közoktatási intézmények WET Projekt Magyarország Deák Ált. Isk. Vp. határon túli iskolák Tallós

103

pedagógiai intézet szaktanácsadója önkormányzat környezetvédelmi referense Balaton-felvidéki Erdei Iskola Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Rt. Monostorapáti Erdészet Természetbúvár Alapítvány Országos Öko - Iskola Hálózat regionális vagy helyi környezeti nevelési szervezetek könyvtárak, könyvtári olvasó, művelődési központ önkormányzat, szülők, lakosság, civil szervezetek, egyéb partnerek stb. Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark ÁNTSZ Media Rendőrség helyi szolgáltatók víz szennyvíz hulladéklerakó hulladékégető közlekedési vállalat 5.3. Anyagi források megtervezése a költségigényes A szükséges anyagi erőforrások tanulásszervezési módoktól az épület környezetbarát módon való működtetésének feltételeiig mindenre terjedjen ki. Azokat a környezeti nevelési programokat és célokat, melyeket a kötelező tanórai (hagyományos és nem hagyományos) keretekbe építünk be a kormányzat az önkormányzatokon keresztül támogatja. Ezért fontos • Állami források: KvVM pályázatai (KAC), OM pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása. • Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, magánalapítványi, EU-s támogatások • Magánforrások: alapítványok, szponzorok • Egyéb bevételek: pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel, megtakarítások, vállalkozások stb. 6. Alapelvek, célok 6.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget.

104

A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi megismerésére problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. 6.2. Konkrét célok és feladatok • A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. • Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. • Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. • Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. • Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. • Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. • A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez 105

lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. • A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások • Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. • A tudatos kritikus fogyasztói magatartás és a fogyasztói kultúra fejlesztése a tanulókban. Megismertetni a reklám, a piac és a marketing szerepét, hangsúlyozni a minőség és a biztonság fontosságát a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 7.1. Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet • hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve • nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, témanaptémahét, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek. 7.2. Hagyományos tanórai foglalkozások A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. Jelenjenek meg a környezeti nevelési programban itt az egyes tantárgyak elvárásai, céljai környezeti nevelési szempontból. A helyi tanterv megírásakor is törekedjünk rá, hogy az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelési célok is. A tanórán a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. 7.3. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perces) órakeretek között is történhet. Néhány példa szerepel itt az ilyen típusú tanítási-tanulási keretre. Ezek a környezeti nevelés céljainak kitűnően megfelelnek: • Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a

106

•

•

•

•

tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János) Témanap – témahét: Iskolánkban őszi témanapokat és egy tavaszi témahetet tervezünk. Ilyenkor választunk egy témát, melyet projektmódszerrel dolgozunk fel, korosztályoknak megfelelően. Témahétnek felel meg az ősszel tartandó Erdők Hete. Ezen a héten dolgozzuk fel a fákkal, erdővel kapcsolatos tananyagokat, mind a természettudományos, a művészeti, mind a magyar nyelv és irodalom (versek, más szövegek feldolgozása), idegen nyelvi tantárgyakból. Jeles Napok: Ide a hagyományosan, minden évben megtartott, állandó programmal rendelkező jeles napokat vegyük listára, melyen kötelező tananyagot sajátíttatunk el. Iskolánkban ilyen a Víz Világnapja, a Madarak és Fák Napja. Terepgyakorlatok: Nagyon jó módszer például az 5-6. évfolyam számára, Magyarország élőhelyeinek, ezek élővilágának megismerésében. Iskolánkban a vizek élővilágáról szóló tananyaggal kapcsolatos ismeretek elmélyítése mindig a Balatonhoz szervezett terepgyakorlat keretében történik. Nem a tanteremben tartott óra: A háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart.

7.4. Tanórán kívüli lehetőségek - szakkör - gyűjtőmunka - vetélkedő - nyári tábor - kézműves foglalkozás - színház, mozi - akciók, kampányok - kirándulás, túra - tanulmányút - múzeum, állatkert látogatása - pályázatokon való részvétel - iskolakert - madárbarát kert - hulladékgyűjtés - kiállítás (készítés, megtekintés) - települési környezet szépítése - tanösvény látogatása 8. Módszerek Használhatunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására.

107

A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye Játékok - szituációs; - memóriafejlesztő - érzékelést fejlesztő - bizalomerősítő - kapcsolatteremtést segítő - drámapedagógia

Modellezés - rendszermodellezés - hatásvizsgálatok - működő modellek készítése - előrejelző

Terepgyakorlati módszerek - terepgyakorlatok - térképkészítés - egyszerű megfigyelések - célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka - természetvédelmi és fenntartási munka - madárvédelmi feladatok - szelektív hulladékgyűjtés - rend- és tisztasági verseny - közösségépítés élmény

Riport módszer - kérdőíves felmérés - direkt riportok - fotoriport Művészi kifejezés - vizuális művészet - irodalmi alkotások - zeneművészet, táncművészet - fotóművészet , népművészet - esztétikai érzékenység és kifejezése - a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén.

9. Taneszközök • Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. • Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. • Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb. • Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) • Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) 10. Az iskolai környezet A helyzetelemzésben kiderült, milyen az iskola jelenlegi állapota, képe, és az is, hogy ez mit jelent környezeti nevelési szempontból. Ennek a fejezetnek az a célja, hogy átgondoljuk, mi az, amit változtatni szeretnénk és tudunk (van rá lehetőség, megoldható pénzügyileg is), hiszen az iskolai környezet is jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására. Meg kell próbálni olyan körülményeket létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek örömmel érkezzenek az iskolába, úgy érezzék, hogy az iskola értük van.

108

11. Kommunikáció 7.1. Iskolán belül • Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, • Diákok–tanárok: faliújság , iskolaújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása, • Diákok–diákok: faliújság, diákönkormányzat, • Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, évkönyv, kiállítások. • Iskola–fenntartó: iskolagyűlés • Iskola–partnerek: évkönyv, nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás. 7.2. Külső (helyi és országos média) • Település újsága, önkormányzat faliújsága, nyílt programok, zöld hirdetőtábla, Öböl tv. • Országgal: TV, rádió, Internet. 12. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A környezeti nevelésben nem olyan egyszerű meghatározni a mérések, értékelések módjait, kritériumait, mint a hagyományos tantárgyi tudásszerzésben. A program elkészítése előtt „Én és a környezetem „címmel reprezentatív felmérést végeztem 7. és 8. osztályban, melyben különböző környezetükkel kapcsolatos kérdésekre válaszoltak a tanulók. A 40 kérdésből álló tesztben a gyerekek 5 fokozatú skálán válaszoltak az attitűdöket, szokásokat és aktivitást vizsgáló kérdéscsoportokra. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében • az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása • a szociális képességek alakulása • a beállítódások és értékorientáció fejlődése • a csoporthelyzet megismerése • a konfliktuskezelés módjai Osztályközösségek esetében • a csoportviszonyok alakulása • a közvélemény, a morális gondolkodás változása • az informális kapcsolatrendszerek alakulása • a tevékenységrendszer megismerése

109

A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése: • Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? • Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? • Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? • Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? • Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? • Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? • Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? • Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában? Tantárgyak • A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni.

A tanulók személyiség-fejlődése • A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket. 13. Továbbképzések 13.1. Belső (helyi) • Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. • Tanulmányutak: A mi iskolánkban minden évben szervezünk egy tanulmányutat, melynek során az iskola tágabb környezetében található természeti és kulturális értékekkel ismerkedünk. • Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. 13.2. Külső • Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki.

110

Felhasznált segédanyagok: 1. Balatonkenese Nagyközség Környezetvédelmi Programja (2004-2009) (részletek) 2. A település helyi értékei 3. ”Én és a környezetem” kérdőív és értékelése 4. Jeles napok 5. Törvényi szabályozók A programot összeállította: Pusztayné Nemes Beáta

111

Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Módosítva 2012 IV. fejezet Az iskola helyi tanterve 1. Intézményünkben a nevelés-oktatás alapvető céljai: Oktató-nevelő munkánk célja, hogy tanulóink olyan képzést és nevelést kapjanak a nálunk töltött évek alatt, amely megfelel a kor és a környezet elvárásainak. Felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra, és átjárhatóságot biztosítunk az oktatás bármely szakaszára. Feladatunk olyan értékek átadása, értékközvetítése, amiben tükröződik Pilinszky János szellemisége, a humanizmus, a barátság, kitartás és empátia valamint a hit szerepe az emberi életben. Szeretnénk tanulóink értékrendjébe beépíteni: - A személyiség harmóniájára vonatkozó értékeket: • példaadás, önismeret, felelősségvállalás, szerénység, alázat, nyitottság, • felelősség, tolerancia. - A kapcsolatokra vonatkozó értékeket: • tisztelet, hagyományok ápolása, nemzethez való kötődés, lokálpatriotizmus, • kultúrált viselkedés, udvariasság, segítőkészség, a durvaság és trágár beszéd elutasítása. - A tudással, munkával kapcsolatos értékeket: • tudás iránti vágy, önművelés, kötelességtudat, rendszeresség, következetesség, szorgalom. Célunk továbbá a használható tudás közvetítése, kompetenciák fejlesztése. ld. Kompetencia alapú oktatás bevezetése 2. Képzési kínálat, helyi sajátosságok:

112

2.1. Képzési kínálat: Emelt óraszámmal idegen nyelv oktatása, megvalósításához csoportbontás szükséges.

osztály Heti óraszám

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

1

1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

Angol és német nyelv oktatása 4. évfolyamtól szakköri formában is Alsó tagozat

Felső tagozat

2 óra/hét

2 óra/hét

Emelt szintű testnevelés oktatás 5 óra/ hét minden évfolyamon Felső tagozaton 28 fő feletti osztálylétszámnál csoportbontás szükséges. osztály

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

óraszám

5

5

5

5

5

5

5

5

Matematika emelt óraszámmal - 5-8. osztályban, csoportbontással 7.-8. osztályban osztály

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

óraszám

5

5

4+1

4+1

3+2

3+2

4+1

4+1

2010 – 09 – 01- től bevezetésre kerül az emelt szintű matematikaoktatás 1. osztálytól, felmenő rendszerben. Magyar nyelv és irodalom – emelt óraszámmal - 7-8. osztályban csoportbontással Kiemelten kezeljük az informatika oktatását 1. évfolyamtól Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók művészeti képzésére. (ld. Alapfokú Művészetoktatás) Kiemelt feladatunk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése – SNI Az SNI-s tanulók kiegészítő, fejlesztő foglalkozásokon vesznek rész egyéni fejlesztési terv alapján. Az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztő pedagógus, logopédus és gyógytestnevelő készíti a bizottság szakvéleménye alapján. A szakvélemény alapján az iskola igazgatója egyes tantárgyak tanulása, vagy értékelése alól felmentést ad. A felmentés egy tanévre szól, minden tanév elején felül kell vizsgálni.

113

Fejlesztő órák az intézményben: Logopédia

Ktv. szerint

Fejlesztő pedagógia

Ktv. szerint

Gyógytestnevelés

6 óra/hét – 2 csoportban

2.2. Helyi sajátosságok az oktató-nevelő munkánkban A követelmények a NAT-tal szinkronban a 4. a 6. és 8. osztály évvégére teljesítendők Anyanyelv és irodalom Osztály: 3. - 4. osztály Cél: A népköltészetről tanultak összegzése, jellemzőinek igazolása kenesei példákkal is. Szólások eredete átvitt értelmezése. A helytörténeti események beillesztése a történelmi események sorába. A hazafias érzelmek megalapozása, a kenesei múlt emlékeinek tisztelete, ápolása. Téma Népköltészet: - Támadi Lajos: Közmondások gyűjteménye

Követelmény A helyi közmondások, szólások és találós-kérdésekből tudjon értelmezni 10 -et. Dramatikus játékokkal előadni. Ismerje a helyi népies kifejezéseket.

Mondák világa: - Lipták Gábor: Balatoni mondák - Falumúzeumi séták Pilinszky János költészete:

Ismerje az "Őszi cirkusz" című verset és "Az aranymadár" című mesét

Osztály: 5. - 6. osztály Cél: A szülőföldhöz kötődő irodalmi alkotások megkedveltetése, érzések ismeretté, tudássá való transzformálása. Téma

Követelmény

"Visszarévedőben - hazagondolóban": - Pilinszky János élete - Verseköteteinek címe, megjelenésének ideje. - Versek: - Keringő - Anyám - Egy szenvedély margójára - Őszi vázlat

A tanulóknak legyen megfelelő ismeretük a szülőföldhöz kötődő irodalmi művekről. Legyenek képesek ismereteik, tudásuk átadására, közvetítésére.

114

- Ismerkedés a kenesei népszokásokkal - Támadi Lajos kenesei közmondásai - Látogatás a Falumúzeumban "magyar népköltészet": - a kenesei mondakör megismerése

Osztály: 7. - 8. osztály Cél: A művekben feltárt élethelyzeteket a tanulók saját életükre tudják vonatkoztatni. Olvasóvá nevelés. Téma

Követelmény

"Irodalmunk a századfordulón": - Helyi költőnk, Soós Lajos életútjának megismerése, tevékenységének értékelése. Versei közül kettő. " Irodalmunk 1945 után": - Pilinszky helye a hazai, európai irodalom-ban. Kapcsolata Németh László íróval. A XX. századi ember vívódásai, életérzése költeményei alapján. A művészetek "meditációs objektumok" gondolatisága, képszerűsége, kifejező ere-je. Versek: - Ama kései - Milyen felemelés - Örökkön - örökké - Azt hiszem - Parafrázis - Francia fogoly - Apokrif (részletek)

A tanulók legyenek képesek elolvasni, meg- érteni hosszabb, nehezebb irodalmi műveket.

- Kodolányi János írói munkásságának meg-ismerése, az író házának megtekintése. - Veres Péter élete, a Balaton szépségével foglalkozó műveinek kiemelése. Múzeumlátogatás: Falumúzeum A tanulmányi kirándulások során látogatott múzeumok.

115

Ember és Társadalom Osztály: 5-6. osztály Cél: A honfoglalás és letelepedés történetének megismerése után településünk kialakulásának, fejlődésének megtanítása A Rákóczi szabadságharc megtanítása után a községünkben élő Rákóczihagyományok megismertetése Téma A magyar nép őstörténete:

Követelmény

- A Falumúzeumban és dr. Kiss András : Az ezeréves Kenese c könyven található források alapján. Kenesei mondák

A tanuló ismerje meg az első írásos forrásokat lakóhelyünkről, az idevonatkozó földrajzi nevek eredetét, mondákat.

A hazáért és szabadságért: - A Falumúzeumban és „Az ezeréves Kenese” c. könyvben található források alapján. Kenesei mondák.

A tanuló tudja, ismerje községünk középkori történetét, a Rákóczi szabadságharccal kapcsolatos tényeket, mondákat.

Osztály: 7-8. osztály Cél:

A reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történéseinek megismerése után bemutatni, hogy ezek az események milyen hatást gyakoroltak községünk életére, fejlődésére. Nagyjaink tisztelete. A II. világháború eseményeinek elsajátítása után ismerje meg a tanuló, hogy lakhelyén milyen emlékművek találhatóa, melyek a névtelen világháborús hősöknek állítanak emléket. Tisztelgés az 1956-os hősök emlékműve előtt. Az 1989-es év milyen változást hozott hazánk és községünk életében. Téma

Követelmény

- A Falumúzeumban és „Az ezeréves Kenese” c. könyvben található források alapján.

A tanuló ismerje fel, hogy a gőzhajózás megindulása a Balatonon milyen hatással volt településünk fejlődésére

Reformkor:

Forradalom és szabadságharc: - A Falumúzeumban és „Az ezeréves

A tanuló tudja, hogy községünkben

116

Kenese” c. könyvben található források alapján.

milyen Kossuth-hagyományok élnek, milyen tisztelet övezte Kossuth Lajost, mit jelent az összefogás egy nemes cél érdekében (Kossuth szobor állítása)

Az első világháború: -

A Falumúzeumban és „Az ezeréves Kenese” c. könyvben található források alapján.

A tanuló tudja, hogy városunkban emlékművet állítottak az első világháborúban elesett kenesei katonák emlékének.

A II. világháború: Veres D. Csaba könyve alapján

Az 1956-os események hazánkban -

A tanuló tudja, hol vannak városunkban II. világháborús emlékek. Koszorúzzák meg az emlékművet a doni ütközet emlékére. A német katonatemetőben tett látogatás után tudatosodjék bennük, hogy az itt nyugvó német katonák sírját is ápolni illik.

„1956 a sajtó tükrében” c. kiadvány tallózása

Állampolgári ismeretek: - Az önkormányzatok működése

Ismerje fel a tanuló, hogy 1956 demokráciát és semlegességet kívánt Magyarország számára. Október 23-án méltón tisztelegjen a kenesei emlékmű előtt.

Ismerje az 1989-es év politikai változásait, annak következményeit a napi életben. Ismerje meg a lakóhelyén működő önkormányzat munkáját. Idegen nyelv Német Osztály: 5-6. osztály Cél: Az élénk idegenforgalomból adódó kommunikációs kapcsolatok kialakítása Téma

Követelmény

Utazás: -

Cserekapcsolat

-

Idegenforgalom

Tudjon felvilágosítást adni, kérni a lakóhelyünket érintő témákban.

117

Osztály: 7-8. osztály Cél: Kapcsolatteremtés levelezéssel testvérvárosunk iskolájának tanítványaival. Téma

Követelmény

Szabadidő, szórakozás: -

Levelezés

Tudjon élményeiről, életmódjáról írásban beszámolni

Ember és természet Osztály: 1-2. osztály Cél: Ismerkedés lakóhelyünkön és a közvetlen környezetünkben előforduló növényekkel, állatokkal. Téma A megismerési módszerek alapozása: -

Követelmény Vegyen részt a természet-megfigyelő túrán. A tapasztalatok elmondása

Séta a Balaton-partra és a Soóshegyre

Osztály: 3-4. osztály Cél: Fejleszteni a megfigyelő-, leíró-, tájékozódó és elemző képességet Balatonkenesén található felszíni formák és felszíni vizek megfigyelésével. Téma Követelmény Lakókörnyezet: A Föld felszínén: - Megfigyelések a tanulmányi séták alkalmával

A tanult megismerési módszerek felhasználása a lakóhely, környezet megismeréséhez. A tapasztalatok kifejezése szóban, rajzban, írásban. Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és felszíni vizeit.

Osztály: 5-6. osztály Cél: Lakóhelyünkön található természetvédelmi Környezetvédő magatartás kialakítása.

Téma

terület

megismerése.

Követelmény

Barangolás hazai tájakon: -

Szerezzenek gyakorlatot állatok és növények megfigyelésében a SoósTanulmányi séta a Balaton-partra hegyen és a Balaton partján (tátorján, és a Soós-hegyi árvalányhaj, mocsári ciprus). 118

-

természetvédelmi területre. Balaton a „magyar tenger” Mit tanultunk a dunántúli tájakról? Tanulmányi séta a tanösvényen

Víz-vízpart élővilága: - Az ember szerepe az élő környezetének alakításában

Balaton-felvidéki Nemzeti Park megismerése Felszíni formák felismerése és meghatározása Lösz meghatározása, kialakulása A Balaton vizének és élőlényeinek védelme, hasznosítása, pontos földrajzi helymeghatározása. Aktív környezetvédő tevékenység (pl. parlagfű gyűjtés, szárazelem- és akkumulátorgyűjtés)

Osztály: 7-8. osztály Cél: Lakóhelyünkön élő növények és állatok rendszertani kategóriákba való besorolása. Kitekintés a világba. Téma

Követelmény

A növények és gombák rendszerezése

Tátorján, árvalányhaj, mocsári ciprus rendszerezése A tóban élő növények és állatok Az állatok rendszerezése: rendszertani kategóriákba való - A Magas-parti tanösvény fajainak besorolása bemutatásához táblák készítése Európa országai:

Tudja elhelyezni testvérvárosainkat Európában és a Kárpát-medencében.

Művészetek Ének és Tánc Osztály: 3-4. osztály Cél: A tanult népdalok átélt hangulatának megfelelő éneklése. Ismerjék lakóhelyük népdalait. Téma Éneklés: - Kenesei népdalok (3 dal)

Követelmény Tudják a tanulók közösen, pontosan, hangulatosan elénekelni a három kenesei népdalt (Éles a nád, Ez a kislány, Karikázó)

Osztály: 5-6. osztály Cél: A tanult dalok érzelmi azonosulással való éneklése. A stílusrétegek jellemzőinek megismertetése.

119

Téma Éneklés: - Balatoni népdalok (6 dal)

Tánc: - Karikázó

Követelmény Tudják a tanulók fejlettségi szintjüknek megfelelően, érzelmi azonosulással közösen elénekelni a balatoni dalokat (6 dal). A stílusjegyek alapján ismerjék fel az ősi és új stílusú népdalokat. Karikázó lépéseinek ismerete (a 4. osztályban tanult Karikázó c. kenesei népdalhoz).

Osztály: 7-8. osztály Cél: A magyar népdalkincs további bővítése balatoni és bakonyi népdalokkal (6 dal). Téma Éneklés: - Balatoni és bakonyi népdalok (6 dal)

Tánc:

Követelmény A 8. évfolyam végére tudjanak 15 balatoni és bakonyi népdalt közösen, emlékezetből elénekelni a népdalokra jellemző előadásmóddal, lehetőség szerint kánonban vagy kétszólamban. Néhány népdal egyszerű lépéssel, mozgással kísérve.

Művészetek Rajz és vizuális kultúra Osztály: 1-2. osztály Cél: A gyermekek élmény és érzelemvilágához közelálló művészeti alkotások nézegetése, élményszerzés. Ismerkedés Péterfy Gizella Pilinszky Jánosról készült portréjával Téma Követelmény Kifejezés, képzőművészet: - Ismerkedés az iskolánk névadójáról készült képpel

Ismerkedjen meg Péterfy Gizella Pilinszky portréjával

Osztály: 3-4. osztály Cél: Élményszerzés a Balatonkenesén élő vagy itt alkotó művészek munkáiból Téma

Követelmény

Kifejezés, képzőművészet: - Tanulmányi séta a Balaton-partra

Ismerjen az itt élő művészek munkái közül párat, elemezze, életkorának megfelelően értelmezze. Legyen képes a Balaton és a balatoni táj látványának és szépségének vizuális kifejezésére. 120

-

Látogatás a művészeknél, ismerkedés a munkáikkal

Ismerje meg Makai Miklóst, a falunkban élő népművészet mesterét, alkotásait. Múzeumlátogatás a helyi Falumúzeumban. Lakóhelyünk múltjának, tárgyi emlékeinek megismerése.

Osztály: 5-6. osztály Cél: A művészeti alkotások megszerettetése, megfelelő befogadói magatartás kialakítása Péterfy Gizella és Györgydeák György alkotásain keresztül. Téma Kifejezés, képzőművészet: -

Rendhagyó rajzóra a meghívott művészekkel

Követelmény Képesek legyenek Péterfy Gizella és Györgydeák György műveiről alkotott élmény megfogalmazására. A képzőművészeti műfajok jellemzőinek megfogalmazása a megismert műalkotások alapján. A technikák felismerése, megkülönböztetése

Osztály: 7-8. osztály Cél: A személyes élmény belülről átélt ismeretté váljék. Az ízléskultúra fejlesztése. Fedezzék fel önmagukban, milyen érzéki benyomásokkal, színekkel kapcsolódnak össze emlékeik, gondolataik. A festők mentalitásának megértése. Téma Kifejezés, képzőművészet: -

-

Látogatás a művészek műtermébe, munkájuk megfigyelése alkotás közben Időszaki kiállítások megtekintése

Követelmény Legyenek képesek megfogalmazni véleményüket adott művekről, kérdéseket feltenni róluk, értelmezni azokat. A megismert műalkotások hasonlóságainak megragadása. Legyenek szemléletileg nyitottak a kortárs képzőművészeti alkotások befogadására, legyen saját látásmódjuk és hangoltságuk saját értékrendre. Ismerkedjenek meg a nyugalmazott művésztanárok Jákfalvi József és Gál István műveivel. A Faluházban lévő művészeti jellegű időszaki kiállítások megtekintése

121

Pilinszky János élete, munkássága a balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola helyi tantervében (pannótól - pannóig) 1-2. osztály - Ismerkedés a költővel Péterfy Gizella festőművész pannója alapján - Beszélgetés a költő Keneséhez való kötődéséről (Fürdő utcai házuk megtekintése)

3-4. osztály - „Pilinszky Keneséje” című videófilm alapján beszélgetés a költő kötődéséről a Balatonhoz, Keneséhez és a kenesei emberekhez. - Mese: Aranymadár - Vers: Őszi cirkusz 5-6. osztály - Ismerjék meg Pilinszky János életét, versesköteteinek címét, megjelenésüknek idejét - Versek: Keringő Anyám Egy szenvedély margójára Őszi vázlat - A versek alapján beszélgetések, kiselőadások a költő családi kapcsolatairól, életérzéséről. 7-8. osztály - Ismerjék a XX. Századi ember lelki vívódásait, kapcsolatait Pilinszky János költeményei alapján. - Beszélgessenek a művészetek „meditációs objektumai” alapján azok képszerűségéről, kifejező erejéről, gondolatiságáról. - Versek: Ama kései Milyen felemás Örökkön-örökké Azt hiszem Parafrázis Francia fogoly Apokrif (részletek) - Pannó: Péterfy Gizella: Pilinszky 3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei 3.1.

Tanórai keretek (K.t. 53. § (1), (2)) 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom

1-4 oszt.

5-6 oszt.

7-8 oszt.

9-10 oszt

11-12 oszt

32-42

17-24

10-15

10-15

10

122

Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Földünk és környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gy. ismeretek Testnevelés és sport

2-6

15-20

12-20

12-20

13

17-23 4-8

15-20 4-8

10-15 10-15

10-15 10-15

10 9

4-8

7-11

15-20

15-20

10

-

4-8

4-8

4-8

-

10-18 2-5 4-8

12-16 4-8 4-9

8-15 6-10 5-10

9-15 6-10 5-10

5 5 -

15-20

11-15

10-15

9-15

8

3.2. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. osztályig A Nemzeti Alaptanterv műveltségkörökbe rendezve tartalmazza, mit kell tanítani a magyar közoktatási rendszerben, mi az, amivel a tanulók megismerkednek, amit el kell sajátítaniuk. Alsó tagozat (1-4. évfolyam) Az alsó tagozat tantárgyai egységesen jellemezhetők, nem válnak még élesen külön a tárgyak, összefogja őket a tanító személye is. Az iskolába lépő gyereket a tanító vezeti be az iskola életébe. Megismerteti az iskola szokásaival, az iskolában folyó munkával. Törekszik a jó kapcsolat kialakítására a tanító, az iskola, a tanuló és a tanulás között. Fontos, hogy a gyerek és a közösség kölcsönösen megszokja, elfogadja egymást, így biztonságban, társaival tevékeny együttműködésben végezhesse mindenki a munkáját.

Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyakban Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (német, angol) Matematika Magyar nyelv, környezetismeret Környezetismeret Rajz, ének Informatika Technika Életvitel - szociális kompetencia Testnevelés

123

3.3. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. osztályig Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – 5-8. évfolyamra meghatározott – fejlesztési feladatait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom, Tánc és dráma Idegen nyelv – német, angol Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret, Ember és társadalomismeret)

Ember a természetben

Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia

Földünk – környezetünk Művészetek

Földrajz Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Informatika – médiaismeret 8.o. Technika, Életvitel - szociális kompetencia Testnevelés és sport

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport 3.4. Modulok: Modul Tánc és dráma Honés népism. Etika Egészségtan: Médiaismeret

óraszám 0,5

évfolyam 5. – 6.

tanterv Magyar t.-ban

értékelés nincs

0,5

5. – 6.

Tört. t.-ban

nincs

1 0,5 0,5

7. 8. 8.

O.f. t.-ban Biol. t.-ban Inf. t.-ban

nincs nincs nincs

124

3.5. Csoportbontások Tantárgy

Csoportbontás indoklása

Matematika 78 évfolyamo n

Tehetséggondozó nívó csoport

Magyar

Tehetséggondozó nívó csoport

Idegen nyelv 4-8 évfolyamon

Tehetséggondozó nívó csoport

Testnevelés

Emelt szint – 28 fő felett

Technika

Balesetvédelem – 20 fő felett

Informatika

Eszközök hiánya – 20 fő felett

78 évfolyamo n

3.6. Tanórán kívüli foglalkozások

Foglalkozás megnevezése Napközi (4 csoport) Tanulószoba (1 csoport) Matematika szakkör Sport (5 csop.) Környezetvédő Énekkar Könyvtár Informatika Német szakkör Angol szakkör Gyógytestnevelés (2 csop.) Fejlesztő pedagógia Logopédia Korrepetálás 8 fő/csoport A tanórán kívüli foglalkozások időkeretét a Ktv. 52. § szerint határozzuk meg az éves munkatervben.

125

4. Az iskola egyes évfolyamain tanított tárgyak a kötelező és szabadon tervezhető tanórai foglalkozások és azok óraszámainak terve (heti bontásban)

Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ÓRETERVE 1-4. évfolyam részére Tantárgy

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7 Matematika 5 5 5 4 Informatika 0 0 0 1 Idegen nyelv (német, angol) 0 0 0 3 Környezetismeret 1 1 2 2 Ének-zene 1 1 1 0,5 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Kötelező óraszám testneveléssel együtt 22 22 22 24,5 Válaszható tanórai foglalkozások Informatika 1 1 1 0 Idegen nyelv (német, angol) 1 1 1 1 Matematika 1 Összes óraszám 24 24 24 26,5

126

5-8. évfolyam részére Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv (német, angol) Matematika Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Természetismeret (egészségtan) Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika Életvitel- szociális kompetencia Testnevelés és sport Osztályfőnöki (Ember és társadalomismeret, etika) Kötelező óraszám a törvény alapján Nem szakrendszerű oktatás Kommunikáció - magyar Gondolkodás – tanulásfejlesztésmatematika Történelem – hon-és népismeret Természetismeret Tánc és dráma Válaszható tanórai foglalkozások Informatika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (német, angol) Matematika Választható tanórai foglalkozások összesen Összes óraszám

5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 3 3 3 3 1,5 3 3

2 3 3

2 3 4

1 2 0 0 0 0 1 1 1

1 1,5 0 0 0 0 1 1 1

0 0 1,5 1,5 2 1,5 1 1 1

5

5

5

2 3 4 0,5 0 0 1,5 2 1,5 1,5 0,5 0,5 0,5 1 5

1 22,5

1 22,5

1 27,5

1 27,5

1,5

1,5

1 0,5

1

0,5

0,5 0,5

0 0 1 1

0 0 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

2 28

2 28

4 31,5

4 31,5

127

4. Nem szakrendszerű oktatás (5. – 6. évfolyam) Az alábbi szabályozás kivezetésre kerül 2011.szeptember 1-jétől. A 2011-2012 tanévben a 6. évfolyamra érvényes. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 8. §-a határozza meg a nevelőoktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és kezdő szakaszban az 1-4. évfolyamon – nem szakrendszerű – oktatás keretében kell az oktatást megszervezni (tanítói végzettség). Az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamon részben szakrendszerű (szaktanár) illetve nem szakrendszerű az oktatás. A 2003. évi LXI. Törvény előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%ban nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A 2006. évi LXXI. Törvény módosítása a felhasználható időkeretbe bevonta a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. A nem szakrendszerű oktatás célja, hogy kialakuljon: a kritikus gondolkodás a kreativitás a kezdeményező képesség a problémamegoldó képesség a kockázat értékelés a döntéshozatal az érzelmek megfelelő kezelése. A korábbinál több időben folyjon az alapképességek fejlesztése: a kommunikációs képességek az olvasás-szövegértés a problémamegoldás fejlesztése. A rendelkezésre álló tanítási időkeretet a nem szakrendszerű oktatás szervezésével az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelésére és különösen a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztésére kell fordítani. Kulcskompetenciák: Azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív polgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Biztosítják a gyors és hatékony alkalmazkodást változó világunkhoz: döntési képesség együttműködési képesség életvezetési képesség információk kezelésének képessége kommunikációs képesség

128

komplexitás kezelésének képessége kritikai képesség lényegkiemelő képesség narratív képesség problémamegoldó képesség szabálykövető képesség. A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint önmegvalósításhoz szükséges kompetenciák: A korábbinál több időben folyjon az alapképességek fejlesztése:

a

személyes

a kommunikációs képességek az olvasás-szövegértés a problémamegoldás fejlesztése. Kiemelt fejlesztési irányok: az olvasáskészség íráskészség az elemi számolási készség az elemi rendszerező képesség A Közoktatási Törvény 133.§-a (1.bek.)alapján az 5. évfolyamon első ízben a 2008/2009-es tanévben, majd azt követően felmenő rendszerben kell megkezdeni az oktatást. Iskolánkban az 5-6. évfolyamon - anyanyelv és irodalom - matematika - természetismeret - történelem, hon-és népismeret - osztályfőnöki - tánc és dráma - informatika - informatika szakkör tantárgyak keretében valósítjuk meg a nem szakrendszerű oktatást, a következő óraterv alapján. 5. osztályban Tantárgy magyar nyelv és irodalom matematika rajz hon-és népismeret osztályfőnöki informatika informatika szakkör tánc ás dráma Összesen:

Óraszám/hét 1,5 1 1 0,5 1 1 0,5 0,5 7 129

6. osztályban Tantárgy magyar nyelv és irodalom matematika rajz természetismeret osztályfőnöki informatika informatika szakkör tánc ás dráma Összesen: A teljes időráfordítás aránya az 5-6. évfolyamon: 69 % - ban szakrendszerű 31 % - ban nem szakrendszerű.

Óraszám/hét 1,5 1 1 0,5 1 1 0,5 0,5 7

Helyi Tantervünket az érintett két tantárgyból a belső tartalom időarányainak megváltoztatásával módosítottuk. Az értékelés, a fejlesztés eredménye egyéni értékelőlapon történik szövegesen, osztályzatot a tantervi követelmények teljesítésének megfelelően kapnak a tanulók. A továbbhaladás feltétele a tantárgyi minimum teljesítése. A nem szakrendszerű oktatás külön, helyi tanterv szerint folyik.

6. Nem szakrendszerű oktatás (5. – 6. évfolyam) 2011. szeptember 1-jétől A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 8. §-a határozza meg a nevelőoktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és kezdő szakaszban az 1-4. évfolyamon – nem szakrendszerű – oktatás keretében kell az oktatást megszervezni (tanítói végzettség). Az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamon részben szakrendszerű (szaktanár) illetve nem szakrendszerű az oktatás folyik. A nem szakrendszerű oktatás célja, hogy kialakuljon: a kritikus gondolkodás a kreativitás a kezdeményező képesség a problémamegoldó képesség a kockázat értékelés a döntéshozatal az érzelmek megfelelő kezelése. A korábbinál több időben folyjon az alapképességek fejlesztése: a kommunikációs képességek az olvasás-szövegértés a problémamegoldás fejlesztése.

130

A rendelkezésre álló tanítási időkeretet a nem szakrendszerű oktatás szervezésével az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelésére és különösen a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztésére kell fordítani. Kulcskompetenciák: Azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív polgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Biztosítják a gyors és hatékony alkalmazkodást változó világunkhoz: döntési képesség együttműködési képesség életvezetési képesség információk kezelésének képessége kommunikációs képesség komplexitás kezelésének képessége kritikai képesség lényegkiemelő képesség narratív képesség problémamegoldó képesség szabálykövető képesség.

Iskolánkban az 5-6. évfolyamon 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a következő tantárgyak esetében vezetjük be a nem szakrendszerű oktatást:

5. osztályban Tantárgy ének-zene tánc és dráma rajz technika és életvitel Összesen:

Óraszám/hét 1 0,5 1 1 3,5

6. osztályban Tantárgy ének-zene tánc és dráma rajz technika és életvitel Összesen:

Óraszám/hét 1 0,5 1 1 3,5

131

7. Az iskolában tanított tantárgyak helyi tanterve Az 1-8. évfolyam tananyagát és követelményeit tartalmazó tantárgyi helyi tantervek külön kötve tartoznak pedagógiai programunkhoz. (melléklet) 8. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Taneszközök: Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, - a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az, lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. (K.t. 44. § (2)) A tankönyv legyen: - a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, - illusztrációban gazdag, - tartós, „örökölhető”, - a többség számára megfizethető, - a munkaközösség számára elfogadott.

9. Nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása Tekintettel arra, hogy településünkön nincs nemzetiségi és etnikai kisebbségi önkormányzat, fenntartónk szülői kezdeményezésre szervezhet ilyen tanulócsoportot. (minimális létszám 8 fő) – 1993. évi LXXVII törvény a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól 132

10. Belépés az iskolába, a magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. Az iskolába jutás, az iskola induló évfolyamára való belépés feltételei: A tanulói jogviszony a közoktatási törvény 66.§. (1) alapján felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a 42.§. (1)-(2) bekezdésében és a 46-47.§-ban meghatározottak alapján. (3) A tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. (4) Az iskolában a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a községi önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a szokásos módon tesszük közre. -

-

Iskola beiskolázási körzetéből Balatonkenese, Balatonakarattya, Küngös, – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz (problémás esetben iskolaérettségi vizsgálat után). Az 1. osztályba történő beiratkozás feltételeit a Közoktatási Törvény 66. §-a szabályozza.

2. Az első évfolyamba iratkozáshoz szükséges feltételek megfelelő életkor, iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény és orvosi igazolás, születési anyakönyvi kivonat. a tárgyév június 1. és december 31. között született gyermek felvételét a szülő akkor kérheti, ha a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján az óvoda javasolja a beiskolázását. a tanuló beiskolázásáról az igazgató dönt. Fellebbezési lehetőségek: a szülő fordulhat a jegyzőhöz vagy a fenntartóhoz. 3.A magasabb évfolyamra jelentkezők felvétele Az iskola a magasabb évfolyamra jelentkező tanulókat (más település lakója, betelepülő stb.) fogadja. A tanév közben átjelentkező tanulónak be kell szereznie azokat a taneszközöket, amelyek iskolánkban szükségesek. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 4. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje Az osztályba sorolás az életkor és az osztályszintű követelmények alapján történik. A csoportbontás elvei: szakmai szempontok és a szülői igények alapján osztályonként két tanulócsoport idegen nyelvből, matematikából, magyar nyelvből.

133

a rendelkezésre álló helyiségek korlátozott befogadóképessége miatt a felső tagozaton osztályonként technikából, informatikából. emelt színtű oktatás miatt testnevelésből 26 fő felett Az alapképzést kiegészítő választható foglalkozások, tevékenységek besorolási szempontjai: választhatóság anyagi lehetőség előzetes igényfelmérés rendelkezésre álló szakmai lehetőségek 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei (K.t. 71. § (1)-(3), (7))

-

-

-

-

-

-

A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha az előírt minimum tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítik. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére a negyedik-nyolcadik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, egyéni elbírálás alapján (Tantestületi döntéssel!) javítóvizsgát tehet. (11/1994. MKM rend. 21.§ (8) bek.) Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

6. Magántanulói jogviszony létesítése A ktv. 11.§. szerint a szülő írásban kérheti az iskola igazgatójától, hogy gyermeke magántanuló legyen. Megfelelő indok alapján azt az igazgató engedélyezi. A tanuló értékelése osztályozó vizsgán történik a készségtárgyak (ének, testnevelés, rajz, technika) kivételével. A tanulói jogviszony szüneteltetése lehetséges tartós betegség, baleset következtében. A tanuló értékelése osztályozó vizsgán történik a készségtárgyak (ének, testnevelés, rajz, technika) kivételével.

134

7. Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése A tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezés előtt: a közoktatási törvény 74.§ és 75. § alapján megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján A tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezésekor: megszűnik a tanulói jogviszony az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni, a tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad- a bejelentés tudomásulvételének napján. 8. A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje: -

-

-

A tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve az elméleti órák 20%-át, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szülőjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire). Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásol

11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája (K.t. 70. § (1)-(4)) Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van: 1. rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, 2. tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Az ellenőrzés formái: 1. Szóbeli számonkérés: - feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; - beszélgetés, - kiselőadás, stb.

135

2. Írásbeli számonkérés: - témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően; - számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl . teszt, feladatlap); - írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). 3. Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. (ld. tantárgyi szabályzatok) A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének rendszere Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók: - szóbeli felelete, - írásbeli munkája vagy - gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az tanulmányi munka ellenőrzése: 1. Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó dolgozatot írnak. 2. Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

136

3. Szóbeli felelet: a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztésével párhuzamosan tesznek tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról. - Az írásbeli munkák javítása piros színű tollal történik. A pedagógus minden esetben aláírásával látja el a kijavított dolgozatot. - A tanulók saját munkájuk javításakor kék színű tollat használnak. - A napközis és tanulószobás nevelő minden írásbeli feladatot zöld színű tollal hagy jóvá, és aláírásával látja el azt. A tanulmányi munka értékelése (K.t. 70. §) Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét: - tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel és szövegesen értékeli, - félévkor és a tanítási év végén osztályzattal vagy szövegesen minősíti. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: - a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, - és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: - a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, - megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse, - megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Alapelvek: 1. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. 2. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. 3. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy

137

adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A kompetencia alapú programcsomaggal dolgozó évfolyamokon és tantárgyaknál a viszonyítás alapja kizárólag a NAT követelményszintje; Harmadik évfolyamtól a nem készségtárgyakat tájékoztató jelleggel érdemjeggyel is értékeljük tanév közben. Az érdemjegyek bekerülnek a tanulók tájékoztató füzetébe és az értékelési naplókba A negyedik évfolyam második félévében, valamint ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben érdemjegyekkel értékeljük, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Adott kompetenciaterület fejlődésének ellenőrzése, mérése. Funkcióját tekintve formatív mérés, tartalmát tekintve kompetenciamérés. Alkalmazott mérőeszközök: • A programcsomagokhoz készített mérőeszközök, mérőlapok illetve lehetnek saját készítésű kompetencia alapú mérőeszközök, mérőlapok is. • A kompetencia alapú oktatásban résztvevő tanulókra a pedagógus egy-egy fejlesztési szakasz zárása után végezhet mérést. A viszonyítás alapja a programtantervben meghatározott teljesítményszintek és a tanulók korábbi teljesítménye, önmagukhoz viszonyított fejlődése. 2010. szeptember 1-től Szöveges értékelés van minden tantárgyból első évfolyamon félévkor és tanév végén, második évfolyamon félévkor. (…../2010 Önkormányzati határozat) Ennek megfelelően a tanuló bizonyítványába kiválóan megfelel, jól megfelel, megfelel vagy felzárkóztatásra szorul záradék kerül. Második évfolyam évvégétől nyolcadik év végéig osztályzatokkal értékelünk minden tanulót. Az alsó tagozatra mellékletben.

érvényes

részletes

kidolgozást

tantárgyanként

ld.

a

jeles /5/, jó /4/, közepes /3, elégséges /2/, elégtelen /1/. Elméleti tárgyaknál: Jeles /5/:

Jó /4/:

ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak.

138

Közepes /3/: ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, többször rászorul a nevelői segítségre. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni. Segítséggel képes szóbeli, írásbeli feladatát elvégezni. Elégséges /2/: ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen /1/: ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám, %) érdemjegyre történő átváltásánál a szaktárgyat tanító nevelők a tantárgyi szabályzatban meghatározott alapelvek szerint járnak el. Az iskola tanárai törekednek annak az alapelvnek az érvényesítésére, hogy: 40% alatti teljesítményre – elégtelen osztályzatot adnak. Szöveges minősítés Az első-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap: -

az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.

Mentesítés az értékelés alól A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól: -

Az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére.

139

-

Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte.

Egyéni továbbhaladás Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Az előkészítő év az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.

140

A szöveges értékelés szempontjai: (1-4. osztályban félévkor és év végén.) Érzelmi élet: 1.1. érzelmi életének jellemzői, 1.2. iskolai munkához fűződő viszonya, 1.3. pedagógusokhoz fűződő viszonya, 1.4. fegyelmezettsége, 1.5. konfliktusmegoldó képessége. Társas kapcsolatok: 1.6. társas kapcsolatainak köre, 1.7. kapcsolatteremtő képessége, 1.8. a másokra való odafigyelés képessége, 1.9. együttműködési képessége a csoportban, 1.10. csoportnormák elfogadásának szintje. Tanulást befolyásoló tényezők: 1.11. Figyelem: 1.11.1. megfigyelő képessége, 1.11.2. figyelemének tartóssága, 1.11.3. figyelemének terjedelme. 1.12. Emlékezet: 1.12.1. bevésés, 1.12.2. megtartás, 1.12.3. felidézés, 1.12.4. mozgásos emlékezet fejlettsége, 1.12.5. vizuális emlékezet fejlettsége, 1.12.6. verbális emlékezet fejlettsége,

1.13. Gondolkodás. 1.14. Térorientáció: 1.14.1. a környezetben való tájékozódás. Tanulási technikák: 1.15. feladatmegoldás önállósága, 1.16. taneszközök, segédeszközök használata, 1.17. munkatempó, 1.18. önellenőrzés. Szóbeliség: 1.19. Kommunikáció: 1.19.1. beszédkésztetés, kifejező készség, 1.19.2. szókincs. 1.20. Olvasás: 1.20.1. betűfelismerés, 1.20.2. összeolvasás, 1.20.3. olvasás folyamatossága, 1.20.4. olvasás pontossága, 1.20.5. olvasottak megértése. Írás, íráskészség: o írástechnika, írástempó, külalak, o anyanyelvi ismeretek, helyesírás, o írásbeli szövegalkotás, fogalmazási ismeretek. 2. Számolás és matematikai képesség: 2.1. szám és mennyiségi fogalom, számok közötti összefüggések, 2.2. szóbeli és írásbeli műveletek megértése, alkalmazása, 2.3. logikus gondolkodás, problémamegoldás, 2.4. mérőeszközök, mértékegységek ismerete, alkalmazása, 2.5. geometriai feladatok. 141

3. Környezetismeret: 3.1. megismerési módszerek alkalmazása, 3.2. tájékozódási ismeretek, 3.3. az élő természet ismerete, 3.4. testi-lelki életműködésünk, 3.5. közlekedési ismeretek, 3.6. ország- és lakóhely ismeret, hon és népismeret. 4. Művészet és mozgásos tevékenység értékelése: 4.1. színezés, festés, rajzolás, 4.2. térbeli formázás, 4.3. művészeti alkotások (zene, képzőművészet) iránti nyitottság, 4.4. eszközök használata, anyagalakítás, konstruálás – a környezeti tényezők figyelembe vételével, 4.5. mozgások térbelisége, 4.6. mozgások tempója, 4.7. mozgások rendezettsége, összehangoltsága

142

A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: Magatartás

Példás

Jó

Változó

Rossz

Fegyelmezettsége

elvárásoknak állandó, megfelelő másokra pozitívan kiható

kifogásolható, zavaró, ingadozó

erősen kifogásolható, zavaró, negatív

Viselkedéskultúrája, hangneme

kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó

kevés kivetni valót hagy maga után

tiszteletlen, udvariatlan, heves, hangoskodó

durva, romboló, goromba, közönséges

a közösség életében részt vesz, de befolyást nem gyakorol; vonakodó

a közösségi negatív, ártó, életből kivonja megfélemlítő, magát, negatív goromba hatást gyakorol

Hatása a köpozitív, aktív, zösségre; társegítőkész, sas kapcsolatai jóindulatú, kezdeményező

Házirend betartása

betartja és néha hibázik másokat is erre ösztönöz

részben tartja be

sokat vét ellene, nem tartja be

Felelősségérzete

felelősségtudata nagyfokú

ingadozó

felelőtlen, megbízhatatlan

időnként feledékeny

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes 143

tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. A szorgalom értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: Szorgalom Tanulmányi munkája

Példás céltudatosan törekvő, igényes

Jó törekvő, figyelmes

Változó ingadozó

Hanyag hanyag, lusta

Munkavégzése kitartó, pontos, megbízható, önálló

rendszeres, rendszertelen, többnyire önálló hullámzó, önállótlan

megbízhatatlan , gondatlan

Kötelességtudata

megfelelő, néha ösztönözni kell

felszerelése gyakran hiányos

felszerelése szinte soha nincs, illetve hiányos

ösztönzésre dolgozik

ritkán vállal

egyáltalán nem vállal

kifogástalan, precíz

Tanórán kívüli rendszeres, többletmunkája érdeklődő

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag(2); Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és meghatározásának elvei és korlátai

szóbeli

feladatok

Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet: - szóbeli vagy - írásbeli munka, vagy - egyszerre mindkettő. A házi feladatok célja, hogy a tanulók: - elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, - megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és - segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is.

144

A házi feladat ellenőrzése: - A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. - Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. Házi feladatok lehetnek: - feladatgyűjteményből adott feladatok, - tankönyvi kérdésekre adandó válaszok, - vázlatkészítés, - leíró vagy elemző munkák, - házi dolgozatok, - gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve - számítógépes feladat. Hétvégére, pihenő napokra lehetőség szerint nem adunk házi feladatot! 12. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei Tankönyv, tanulmányi segédlet Tartalmi megfelelés: A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere fedje le a tantárgy tantervi anyagát. A tankönyv legyen egy egymásra épített tankönyvcsalád tagja (legyen előzménye, folytatása). A tartalma szaktárgyi szempontból legyen korrekt. Szemléleti (kép) anyaga legyen igényes. A feladatok legyenek változatosak a tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében. Vegye figyelembe a korosztály értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori jellemzőit, fejlődési, fejlesztési szükségleteit. Adjon lehetőséget a kreatív tanulók fejlődésének, a helyi sajátosságok érvényesülésének. Formai megfelelés A tankönyvoldalak legyenek áttekinthetőek (igazodjon el könnyen a szerkesztésében, jelrendszerében az adott korosztály). A tankönyv mérete, súlya, kötése, tartóssága legyen életkorbarát. Egyéb szempontok A tankönyv önmagában kiszolgálja-e az adott tantárgy helyi tantervébe foglaltak tanítását, vagy szükséges kiegészítő eszköz? A kiszemelt tankönyv hány évfolyam anyagát tartalmazza? Ha a pedagógus egy tantárgy tanításához a tankönyvön kívül egyéb tanulmányi segédletet is használni kíván, úgy azok lehetőleg egy tankönyvcsalád tagjai legyenek, kivéve a földrajzi és a történelmi atlaszokat.

145

Ettől eltérni csak nagyon indokolt esetben lehetséges (pl. ha ezt az adott évben az adott osztály összetétele megkívánja). Egy tankönyvcsaládhoz tartozó könyvekhez a témazáró feladatlap is hozzá tartozzon. A tankönyv tartalma feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az 5. osztályban kiválasztott tankönyvcsalád folyamatosságát biztosítani kell a felmenő évfolyamokon is, kivéve, ha az osztály összetétele változtatást kíván, vagy ha a nevelő új tankönyvcsaládot próbál ki. A kiválasztott taneszközök a tanulók érdekeit szolgálják (a leggyengébbektől a tehetségesekig). Az alkalmazott olvasókönyveket (forrásgyűjteményeket), szöveggyűjteményeket, példatárakat megfelelő példányszámban érdemes az iskolai könyvtárban tartós könyvként elhelyezni, ahonnan majd kölcsönözni lehet. Kizárólag csak tankönyvvé nyilvánítottból választhat a nevelő. Törekszünk arra, hogy a tankönyvek ára a költségvetési törvényben meghatározottakhoz közeli legyen. Ha a tanítási év közben megváltozik a pedagógus személye, nem fordulhat elő, hogy a változás miatt feleslegessé váljanak azok a könyvek, taneszközök, felszerelések, amit a szülők megvásároltak. Csak akkor élhet a változtatás jogával, ha az ebből eredő terheket az iskola magára tudja vállalni. Felszerelések kiválasztása A kiválasztásról a szaktanár dönt az iskola helyi tantervének figyelembevételével. A következő tanévre kiválasztott részletes eszközlistát megkapják a tanulók írásban a bizonyítvánnyal együtt, hogy a szülőnek a nyár folyamán legyen elegendő ideje megvásárolni. A testnevelés, rajz, technika tantárgyak tanításához felszerelések, ill. ruházat kiválasztásának szabályai

szükséges

A tantárgyak tanításához szükséges eszközök kiválasztása az iskola helyi tanterve követelményeinek figyelembevételével történik a szaktanár által. A tanulónként legszükségesebb eszközök: Füzetek, íróeszközök (tollak, ceruzák), vonalzók, körző, szögmérő, 8. osztályban matematikához számológép. Számológépet az iskola igény esetén biztosítja. Dolgozatíráshoz füzet (több éven át használható) és A/4-es lap. Az A/4-es lap egységes minőségű legyen. (évente meghatározott Ftösszeg) Testnevelés: tornacipő, fehér zokni, kék rövid tornanadrág, fehér póló, melegítő alsó, melegítő felső (vagy hosszú ujjú pulóver). Rajz: rajzlapok, vízfestékek, tempera, puha ceruza, zsírkréta (vagy pasztellkréta), különböző vastagságú ecsetek, vizes edény, filctollak, színes ceruza, rajztömb. Technika: olló, ragasztó.

146

Felszerelések, taneszközök beszerzése, finanszírozása A tanórai foglalkozásokon való részvételhez feltétlenül szükséges taneszközök beszerzése részben az iskola, részben a szülő feladata. Az iskola évente megrendeli tanulói részére a szükséges tankönyveket és tanulmányi segédleteket, amelyek ellenértékét a szülő téríti meg. Amennyiben a szülő maga kívánja beszerezni mindezeket, az iskola által alkalmazni kívánt taneszközök megismerésével ezt megteheti (testvértől, rokontól örökli vagy maga szerzi be). Ha gondot okozna a szülőnek a taneszközök árának megtérítése, úgy fordulhat támogatásért a helyi önkormányzathoz; igénybe veheti az iskolai könyvtárat, ahonnan kikölcsönözhetőek a tankönyvek (munkafüzetek, munkatankönyvek, feladatlapok nem!), ha ez utóbbival él a tanuló, úgy köteles a tankönyvre vigyázni, azt rendeltetésszerűen használni szándékos rongálás, elvesztés esetén köteles annak megállapított árát megtéríteni, vagy új tankönyvvel azt pótolni. A többi felszerelés beszerzése a szülő feladata. A tanév közben érkezett tanuló tankönyveit, egyéb felszerelését a szülő biztosítja.

147

13. A tanulók fizikai állapotának mérése A következő méréseket végezzük iskolánkban: - Értékelés évente – új célok meghatározása - Az egészséges környezettel és közegészségüggyel kapcsolatos vizsgálat (igazgató) - A tanulók fizikai teljesítményének mérése évente kétszer: ősszel, tavasszal a közoktatásról szóló törvény 41. § (5) alapján kötelező. Módszer: Mini Hungarofit - Felelősök: minden testnevelést tanító - Koordinál, értékel: Testnevelés Munkaközösség vezetője - Egészséggel kapcsolatos tesztek: 4. 6. 8. évfolyamon, kétévente.” Törvényi háttér: A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy az „..általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal” , ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A mérés során feltérképezhetők a hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgálhat mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, a teherbíró képesség fokozatos fejlesztéséhez, a szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók képességinek mérésére alkalmas teszteket állított össze, melyek: - egyszerűek - kevés szerigényűek - megmutatják a tanulók fizikai felkészültségének mértékét. Az Oktatási Minisztérium 2001-ben minden iskolához eljuttatta a két legközismertebb módszer használatát segítő segédanyagot, amely a Hungarofit és az Eurofit módszer leírását tartalmazta, valamint a két módszer alkalmazását és az eredmények feldolgozását segítő útmutatót és a Hungarofit tesztek helyi feldolgozását segítő számítógépes programot. Iskolánk a MINI Hungarofit módszert választotta A próbarendszer nevelési eszköznek és a tudományos kutatás eszközének is tekinthetjük, mely lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja: 1. Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőség-ellenőrzés: 148

Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes értékelés és minősítése. Minőségbiztosítás: Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai szint megfelelő legyen. Tudatosuljon az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség-megtartó, egészségjavító szerepe. 2. Az egészségügy területén: Az egészségügy is (orvos, védőnő) kapjon reális képet a mérhető adatok alapján a tanulók egészségi állapotáról. Tervezhető legyen számukra is a prevenciós és a terápiás tevékenység. A mérés szervezése: A teszt értéke, hatékonysága a tanártól kapott motiváltságon is múlik. A mérést a testnevelést tanító tanár vezeti. A méréseket kétszer, a tanév elején és végén kell végezni. - A méréseket megfelelő sorrendben kell elvégeztetni. Az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen. Megfelelő pihenőidőt kell előtte biztosítani. teszt vezetője legyen tisztában, miért, és hogyan értelmezzük az eredményeket. - A mérés körülményeinek hasonlónak kell lennie minden tanulónál – csak így lehet összehasonlítást végezni. - A mérés eredményét minden tanulónak személyre szólóan kell megadni. Az eredményről a szülőket is tájékoztatni kell. - A referenciatáblázatokat egy speciális testület határozza meg. - Az eredményeket az interneten is meg kell jeleníteni. - A tanárok számára ajánlatos a teszt-videokazetta tanulmányozása a mérések előtt. -

A tanár feladatai: 1. Egységes minőség-ellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. 2. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságokat, és a képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával törekedni kell az egészséges létezés stabilabb szintjére. 3. Folyamatos visszacsatolás A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. A tanárnak, tanulónak, szülőnek törekednie kell az egészség folyamatos megtartására és fejlesztésére. Az egészségügy feladata: Az egészségügyiek az osztályonkénti összesített adatlapok alapján szintén minősítik a tanulókat. Az adatokat továbbítják a KSH- hoz. 149

A gyenge fizikummal kiszűrt tanulókat nyilvántartásba veszik és gondoskodnak a megfelelő ellátásról. A MINI HUNGAROFIT bemutatása A különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer megfelelve a tudományosság kritériumainak – valódiság, megbízhatóság, objektivitás – méri és értékeli: 1. Az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést, 2. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket, 3.A fizikai fitness önmagában is értékelhető, de kiegészíthető egyéni életvitelre vonatkozó információkkal is. Értékelés, minősítés A tanulók teljesítményét pontszámok alapján határozzuk meg. A pontszámok alapján történik az egyes kategóriákba sorolás, melyek a következők: Igen gyenge: 0 -20.5 pontig Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének javítására igen gyakran élénkítő szerek, gyógyszerek fogyasztására van szüksége. Hajlamos a gyakori betegségre. Gyenge: 21 – 40.5 pontig Az egésznapi tevékenységtől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek rosszkedvűnek érzi magát. Kifogásolható: 41- 60.5 pontig A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többlet munka még erősen igénybe veszi. Közepes: 61 – 80.5 pontig Elérte azt a szintet, mely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, tartósan jó közérzettel élhessen. Jó: 81 – 100.5 pontig Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szinten rendszeresen edzenek. Kiváló: 101 – 120.5 pontig Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan jól terhelhető fizikailag. Néhány sportágban élsportoló lehet. Extra: 121- 140 pontig Az általános teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Nemzetközi szinten is csúcsteljesítményre képes. A minősítő kategóriák egyénre szóló értelmezésénél ismernünk kell a megkívántság vagy a szükségesség mértékét. A fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása táblázatok alapján történik. A mérések értékelését jelenleg korszerű számítógépes program segíti. Az adatok bevitele után lehetséges az egyes tanulók, egyes tanulócsoportok vagy az egész iskola értékelése is.

150

A próbák megnevezése: 1. Helyből távolugrás (m) 2. Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás (db) 3. Hason-fekvésből törzsemelés és – leengedés (db) 4. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés (db) 5. Cooper-teszt, 12 percig futás (m)

A tanulók értékelése: A tanulók pontszámát, szöveges értékelését minden mérés után ellenőrző könyvben közölni kell a szülőkkel. A szaktanár tájékoztató jellegű osztályzatot adhat a tanulónak a mérés eredménye alapján, amelynél figyelembe kell venni az egyén fejlődését, esetleges rontást. (Részletes szabályozás a tantárgyi szabályzatban.) Az érdemjegyet piros tollal kell a naplóba írni, a félévi és év végi értékelésnél csak akkor lehet figyelembe venni az osztályzatot, ha az a tanuló eredményét javítja!

151

Innováció A Pilinszky János Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben 2009

Új hangsúlyok a nevelés-oktatás területén a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése következtében

Készítette: Szabó Károlyné igazgató

Balatonkenese, 2010-03-1

152

I. Intézmény bemutatása 1.2.

Az iskola jellemzői, helyzetelemzése

Intézményünk hagyományos 8 évfolyamos általános iskola. Balatonkenese, Küngös önkormányzatai által, intézményfenntartó társulásban működik. Jelenleg 10 tanulócsoport, 4 napközis, 1 tanulószobai, és 2 gyógytestneveléses csoport működik. A tanulólétszám 195 fő, az osztályok átlaglétszáma 18 fő. Az iskola lakókörnyezetünk, Balatonkenese, Balatonakarattya, és Küngös egyetlen olyan intézménye, ahol általános és zenei műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás folyik általános iskoláskorú gyermekek részére. Az Alapfokú Művészetoktatást 2009 – 07 – 01 –jétől intézményünk látja el. Költségvetését, pénzügyi gazdálkodását az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg, részben önálló gazdálkodású intézmény. A gyermekek ismeretkörét és világképét alapvetően meghatározza a szociális helyzetük. Fejlődésük üteme, teljesítményük eredményessége az országos felmérések tanúsága szerint a legtöbb téren átlag feletti, de minimum átlagos. Egyénileg természetesen nagyon gyenge és kimagasló eredményeket elérők is akadnak. elsősorban Veszprémben, Balatonalmádiban, Továbbtanulási lehetőségek Balatonfűzfőn, Balatonfüreden, Siófokon, illetve távolabbi városokban vannak. A tantestület tagjai rendelkeznek a tevékenységük végzéséhez előírt szakmai képesítéssel; nagy részük sokéves szakmai gyakorlattal bír. A folyamatos önképzés lehetőségét a rendszeres szakmai továbbképzések és az egyéb felkészítő tanfolyamok jelentik számukra – továbbképzési tervünk alapján. A tantestület munkájára jellemző a módszertani változatosság, az igényesség, valamint az együttműködési készség. A fenntartó – lehetőségei szerint – biztosítja a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A TÁMOP 3.1.4. pályázat új távlatokat nyitott meg intézményünk előtt. Bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás. A tantestület vegyes érzelmekkel fogadta a ránk váró feladatokat, melyek nagy terhet róttak a közösségre és a tantestület minden tagjára.

153

A pályázat értelmében a következő programcsomagok kerültek bevezetésre:

Programcsomag

Osztály

Szövegértés-szövegalkotás (anyanyelvi kommunikáció) „A”

1.

Szövegértés-szövegalkotás (anyanyelvi kommunikáció) „A”

5.

Szövegértés-szövegalkotás (kommunikáció-történelem) „B”

8.

Matematika

1.

Matematika

3.

Matematika

5.

Idegen nyelv (német)

2.

Idegen nyelv (német)

6.

Szociális kompetencia „B”

1.

Szociális kompetencia „B”

8.

I. Témaválasztás, innováció indoklása: 2007 szeptemberétől intézményünk folyamatosan a szakmai megújulásra törekszik, melynek célja: 1. Korszerű, minden igényt kielégítő iskola létrehozása - oktatásszervezési változások - módszertani megújulás - korszerű oktatási módszerek bevezetése - kompetenciák fejlesztése - élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása - tanulók műveltségének, kulturált viselkedésének fejlesztése - egészséges környezet, egészséges életmód kialakítása 2. Szülői igények figyelembe vétele - tanulók elvándorlásának megállítása 3. Fenntartó elvárásai az oktató-nevelő munka minőségének javítására 4. Tantestület közös céljainak megvalósítása, belső igények kielégítése

154

A TÁMOP 3.1.4. pályázat lehetőséget teremtett a fenti célok megvalósítására, közös munkával megteremtjük az intézményi innováció tartalmi és szervezeti kereteit. A fenntartó határozatával jóváhagyta az intézményi innováció megvalósítását, melynek fő elemei: - Angol nyelv oktatásának bevezetése 1. osztálytól felmenő rendszerben - Emelt szintű matematika oktatás bevezetése 1. osztálytól felmenő rendszerben - Sport általi nevelés - IKT fejlesztés, törekvés az intelligens iskola kialakítására

II.

Saját innováció a művelődés területén Angol nyelv oktatásának bevezetése 2010

„Az elmúlt évtizedben az idegennyelvtudás társadalmi megítélése egész Európában, így hazánkban is, radikálisan megváltozott. A használható nyelvtudás számos területen a munkahely megszerzésének és megtartásának elengedhetetlen feltételévé vált, így a mindennapi életben is egyre gyakrabban van szükség a nyelvismeretre, melynek következtében az idegennyelv-oktatás fokozatosan, mindinkább a figyelem középpontjába került.” (SZAKMAI KONCEPCIÓ AZ IDEGEN NYELVI KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉHEZ AZ 1– 12. ÉVFOLYAMOKON Készítette: Kuti Zsuzsa és Morvai Edit 2007.) 1. Helyzetelemzés: Intézményünkben 1990 óta német nyelv oktatása folyik. A fenntartó ehhez minden segítséget megadott: óraszámok, csoportbontás, cserekapcsolat. Az oktatás hagyományos módszerekkel és eszközökkel történt. Hatékonysága kérdéses volt már évekkel ezelőtt is, mint minden magyar iskolában. Négy –öt tehetséges tanuló jutott be német két tannyelvű gimnáziumba (Siófok - Perczel Mór Gimnázium, Veszprém- Lovassy László Gimnázium német nemzetiségi osztály). 2008 májusában kezdeményeztük, hogy emelt óraszámban taníthassuk a német nyelvet. Fenntartónk jóváhagyta pedagógiai programunkat. Sikereink: Országos I.-II.-III. hely az országos Der, Die, Das levelező versenyen, helyezések a térségi szépkiejtési német versenyeken. 2009-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a településen nagy igény mutatkozik az angol nyelv oktatásának bevezetésére. (ld. *kérdőív eredménye) Az igények felmérése után kezdeményeztük fenntartónknál az intézményi innováció lehetőségét az angol nyelv bevezetésére, melyet Önkormányzatunk határozatával jóváhagyott. Az angol nyelvoktatás bevezetése szükségessé vált a kor követelményei, a szülők és Fenntartó igénye alapján

155

5. o. 15 fő 1.

2.

6.

7.

Százalék

0%

2

0%

3

1

2

2

8%

4

1

3

3

11%

5

13

19

10

10

81%

Könnyebb elhelyezkedés a munkaerőpiacon

12

15

13

9

77%

Külföldi munkavállalás lehetősége

3

7

7

4

33%

Utazás, nyaralás

3

5

7

4

30%

Külföldi barátok, ismerősök

1

5

1

4

17%

1

1

1

5%

Miért tartja fontosnak?

4

3

Az általános intelligenciához tartozik

6

8

8

4

41%

Nyelvvizsga

3

6

5

3

27%

Egyéb

1

11%

2%

Mennyire fontos a korai nyelvoktatás? 1

5.

7/b. 10 fő

1

Kötelező az iskolában

4.

7/a. 15 fő

Fontosnak tartja -e Ön az idegennyelv-tudást?

Külföldi magazinok, könyvek olvasása

3.

6.o. 24 fő

1

3

1

8%

2

1

3

6%

3

2

7

4

2

23%

4

6

2

1

2

17%

5

6

11

7

5

45%

igen

11

18

11

7

73%

nem

4

6

4

3

27%

általános iskola

9

15

8

8

63%

középiskola

5

8

5

7

39%

1

2

20%

1

9%

Az önök családjában beszélnek -e idegen nyelvet?

Milyen módját választotta az idegennyelvtanulásnak?

nyelvtanfolyam

3

7

külföldi ösztöndíj, munka

1

4

egyéb

1

4

2

3

16%

munka

4

13

6

1

38%

ismerősök, barátok külföldön

5

6

1

2

22%

nyaralás

4

9

3

5

33%

Idegen nyelvű folyóiratok, könyvek olvasása

1

4

1

9%

nem használom

6

8

3

39%

Az élet mely területén tanulja Ön az adott idegen nyelvet?

8

Véleménye szerint hány idegen nyelv ismerete szükséges napjainkban?

156

Egy

3

7

3

4

27%

Kettő

11

13

11

5

63%

Három v. több

1

4

1

1

11%

Nem szükséges

8.

9.

0%

Az ön gyermeke jelenleg mely idegen nyelvet/ nyelveket tanulja? Német

14

23

13

9

92%

Angol

4

6

2

2

22%

Egyéb

1

1

1

2

2

6

3

3

9

4

5

5

6

2%

Mennyire tanulja szívesen gyermeke az idegen nyelvet? 1

3%

2

1

17%

6

4

34%

6

5

3

30%

3

2

1

19%

Az Ön gyermeke mely idegen nyelvet tanulná 10. szívesen? Német

3

10

1

3

27%

Angol

14

16

11

7

75%

Spanyol

2

5

1

2

16%

Egyéb

1

2

2

1

9%

Érdekli

3

7

2

Kötelező

7

Az Ön gyermeke miért tanulja az adott idegen 11. nyelvet? 19%

10

12

6

55%

Később szeretne külföldön élni, dolgozni Környékünkön jó lehetőség van a nyelv gyakorlására

12

1

1

22%

Családunkban mások is ezt a nyelvet ismerik Szüksége van a továbbtanuláshoz erre a nyelvre

4

2

2

13%

8

10

6

5

45%

Biztos

12

12

10

5

61%

Talán

1

7

3

5

25%

Nem, másik nyelvet választ

2

5

2

1

2%

Folytatni kívánja-e gyermeke a 12. középiskolában az adott nyelvet?

14%

2. Célunk: A tanulók műveltségének fejlesztése. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciáinak kialakítása és fejlesztése. 8. osztály végére a tanulók legyenek képesek egy idegen nyelvet személyes, és oktatási környezetben megfelelően használni. A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció nyelvtudásuk fejlesztésére. A tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére.

157

A tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni. Legyenek képesek második idegen nyelv elsajátítására. Legyenek tudatos nyelvhasználók, merjenek és tudjanak kommunikálni utazásaik, turisztikai rendezvények alkalmával. (Balaton parton élünk!) Legyenek tanulóink az Európai Unió egyenrangú polgárai, tudjanak munkát vállalni az EU egész területén.

158

Fenntartó által támogatott intézményi innováció

Angol idegen nyelvű oktatás 1. évfolyamtól

Emelt szintű matematika oktatás sport Intelligens iskola Ikt eszközök

művelődés

természettudományok

TÁMOP vállalásaink 159

3. Vállalt feladataink: 3.1. Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése-kiemelten a kommunikatív kompetenciát Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására, amelyet a kompetenciaalapú nyelvtanítási programok felhasználásával, és fokozatos bevezetésével kíván megvalósítani. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése érdekében olyan oktatási anyagok, programcsomag használatát tűztük ki célul, amely figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit, témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződik, s lehetővé teszi, hogy a tanulók értelmes tevékenységek során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. 3.2.

A tanulók műveltségének fejlesztése – művelt ember eszményképe

Műveltség fogalma: A műveltség azon főként szellemi javak összességének ismeretét jelenti, amit az emberi történelem és társadalom létrehozott. A műveltség alapvetően kulturális dimenzió, tudati állapot, amely mérhető, jellemezhető. Sajátossága, hogy magatartás- és gondolkodásformáló hatása van. A műveltség és a kultúra szoros kapcsolatban áll, szinonimaként is használják a fogalmakat. A kultúra a műveltségi színvonalat jelenti. Fontos, hogy nemcsak tudati állapotként, ismerethalmazként értelmezzük a fogalmakat, hanem magatartási megnyilvánulásként is. Jelenti tehát: Az iskolázottságot, a képzettséget. Az iskolarendszerekben szerzett tudás többet jelent, mint tárgyi ismeretet. Maga az iskola szocializációs hatásaival tudás-, ismeret és műveltségösztönző. Az iskolában szerzett tudás kulturális hasznán túl erősíti a felkészültséget a közösségi létre, a képességet a problémák megoldására. A műveltség mindennapi életformát, magatartást is jelent. A művelt viselkedés, kifinomult magatartás, a jó ízlés mintegy gerjeszti a műveltség iránti vágyat, az olvasási, művelődési, tanulási igényt. Az angol nyelv oktatásával hozzájárulunk tanulóink műveltségének fejlesztéséhez. A kommunikáció, a kapcsolatteremtés eszköze lesz, Tanulóink megismerik az angol nyelvterületen élők kultúráját.

160

A bevezetés ütemezése: évfolyam 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.

3.3. A 6-10 éves kezdő nyelvtanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztési céljai 3.3.1. Általános fejlesztési célok Az idegennyelv-oktatás legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése. Kisiskolás korban a legfontosabb cél az idegen nyelv és a nyelvtanulás iránti pozitív attitűd és motiváció kialakítása és fenntartása. Ezen kívül fontos szerepe van a hatékony nyelvtanulási stratégiák megismertetésének, elsajátíttatásának a fokozatosan kialakítandó önálló tanulás érdekében. Általános fejlesztési célokon olyan célokat értünk, amelyek nem közvetlenül a nyelvi kompetenciák fejlesztésére irányulnak, hanem szélesebb körben, tantárgytól függetlenül fejleszthető életviteli, tanulási, önismereti készségeket céloznak meg. Az általános célok megfogalmazásával azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nyelvtanulás egy nagyobb, átfogó nevelési program része, melynek során a tanulót abban segítjük, hogy önmagát és környezetét ismerő, maga és mások számára haszonnal tevékenykedő, autonóm, fejlődésre, boldogulásra és boldogságra képes felnőtté váljon. A programtantervnek ez a része felsorolja a kiemelten fontos általános fejlesztési célokat, és példákat ad arra, hogyan integráljuk ezeket a célokat a nyelvi tevékenységekbe. 1. Alakuljon ki és növekedjen a tanulóban a nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódás, az adott idegen nyelv iránti motiváció és érdeklődés. 2. Maradjon meg, illetve növekedjen a tanuló életkorából ösztönösen adódó megismerési és tanulási vágy. 3. Növekedjen a tanuló kreativitása a nyelvhasználatban, illetve a nyelvórán alkalmazott tevékenységek végzésében. 4. Növekedjen a tanuló interkulturális nyitottsága, a tanuló törekedjen a célnyelvi kultúra minél szélesebb körű megismerésére. 5. Növekedjen a tanuló önismerete, önbizalma és önbecsülése. 6. Fokozatosan alakuljon ki és növekedjen a tanuló együttműködésre való képessége. 7. A tanuló ismerjen meg alapvető nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiákat, és ezeket részben tanári segítséggel, részben önállóan kezdje alkalmazni.

161

3. 3. 2. Nyelvi fejlesztési célok Szövegértés fejlesztése 1. Beszédértés Beszéd fejlesztése 2. Interakció 3. Összefüggő beszéd Szövegértés fejlesztése 4. Olvasás (ezen a szinten nem jelenik meg) Írás fejlesztése 5. Írásbeli szövegalkotás (ezen a szinten nem jelenik meg) 3.4. A 10-13 éves nyelvtanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztési céljai Az idegennyelv-oktatás legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése. Kisiskolás korban a legfontosabb cél az idegen nyelv és a nyelvtanulás iránti pozitív attitűd és motiváció kialakítása és fenntartása. Ezen kívül fontos szerepe van a hatékony nyelvtanulási stratégiák megismertetésének, elsajátíttatásának a fokozatosan kialakítandó önálló tanulás érdekében. 3.4.1. Általános fejlesztési célok Általános fejlesztési célokon olyan célokat értünk, amelyek nem közvetlenül a nyelvi kompetenciák fejlesztésére irányulnak, hanem szélesebb körben, tantárgytól függetlenül fejleszthető életviteli, tanulási, önismereti készségeket céloznak meg. Az általános célok megfogalmazásával azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nyelvtanulás egy nagyobb, átfogó nevelési program része, melynek során a tanulót abban segítjük, hogy önmagát és környezetét ismerő, maga és mások számára haszonnal tevékenykedő, autonóm, fejlődésre, boldogulásra és boldogságra képes felnőtté váljon. A programtantervnek ez a része felsorolja a kiemelten fontos általános fejlesztési célokat, és példákat ad arra, hogyan integráljuk ezeket a célokat a nyelvi tevékenységekbe. 1. Alakuljon ki és növekedjen a tanulóban a nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódás, az adott idegen nyelv iránti motiváció és érdeklődés. 2. Maradjon meg, illetve növekedjen a tanuló életkorából ösztönösen adódó megismerési és tanulási vágy. 3. Növekedjen a tanuló kreativitása a nyelvhasználatban, illetve a nyelvórán alkalmazott tevékenységek végzésében. 4. Növekedjen a tanuló interkulturális nyitottsága, a tanuló törekedjen a célnyelvi kultúra minél szélesebb körű megismerésére. 5. Növekedjen a tanuló önismerete, önbizalma és önbecsülése. 6. Fokozatosan alakuljon ki és növekedjen a tanuló együttműködésre való képessége. 7. A tanuló ismerjen meg alapvető nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiákat, és ezeket részben tanári segítséggel, részben önállóan kezdje alkalmazni. 8. A tanuló fokozatosan váljon autonóm tanulóvá és személyiséggé.

162

3. 4. 2. Nyelvi fejlesztési célok A nyelvi fejlesztés célja a tanulók kommunikatív nyelvhasználati képességének a kialakítása, fejlesztése. Ezen felül fontos cél a nyelv eszközként, saját célokra való használata, a tanultak kreatív, a tanulók egyéni környezete, érdeklődése szerinti alkalmazása. Specifikus cél még az autentikus gyermekirodalom művészi és interkulturális értékeinek felfedeztetése, ezáltal a nyelv kreatív, esztétikai és játékos használata. A nyelvi fejlesztési célok megvalósítása érdekében alkalmazott tevékenységek lehetnek produktív, receptív, interaktív és közvetítő jellegűek, valamint szóbeliek és írásbeliek. Mindezeknek megfelelően a fontossági sorrend a következő: Szövegértés fejlesztése 1. Beszédértés Beszéd fejlesztése 2. Összefüggő beszéd 3. Interakció Szövegértés fejlesztése 4. Olvasás Írásbeli szövegalkotás fejlesztése 5. Írásbeli szövegalkotás A tanuló az idegen nyelvi olvasás és írás bevezetésére felkészült

4. A Kompetenciafejlesztés módszertani alapelvei Tevékenységalapú megközelítés Autentikus anyagok használata Kereszttantervi megközelítés Kooperatív tanulás Önálló tanulóvá nevelés Differenciálás Tanári és diák szerepek A tanórai nyelvhasználat Értékelési alapelvek és módszerek 5. A tananyag rendszere, modulok A kiegészítő tananyag moduláris rendszerben épül fel. Egy-egy modul általában 5 tanórát ölel fel. A modulok felhasználása a tanterv minimum 30%-ában ajánlott, rugalmas alkalmazásuk révén felhasználásuk kötetlen. A tananyagmodulok a NAT követelményeire támaszkodnak, de nem követik egyik kerettantervet és tankönyvet sem. Olyan általános és nyelvi készségek fejlesztését szolgálják, és olyan a korosztály számára érdekes és motiváló témákkal foglalkoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy bármelyik helyi tantervbe és tanári tanmenetbe beilleszthetők legyenek. A tananyagok megválasztása, kidolgozása és elrendezése, a feldolgozásukra javasolt lépések, munkaformák, stb. lehetővé teszik a tanulócsoporton belüli személyre szabott, azaz differenciált oktatást, a különböző nyelvi szinteknek megfelelő feladatválasztást, valamint a teljes tanulói személyiség aktivizálását épp úgy, mint a tanulói kreativitás kiaknázását és sokirányú fejlesztését. A moduláris rendszer lehetővé teszi, hogy a modultípust alkalmazó tanár válasszon a felkínált

163

anyagok közül és a megfelelőnek ítélt modulokat úgy integrálja tanmenetébe, ahogy azt az adott tanulócsoport szempontjából a leginkább megfelelőnek ítéli. Angol nyelv oktatásának helyi tanterve 1-8.évfolyam Összesített óraterv Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

1. 1 37

2. 1 37

3. 1 37

4. 4 148

5. 4 148

6. 4 148

7. 4 148

1-4. ÉVFOLYAM Az angol nyelvel való megismerkedést, a beszédre a kommunikációra alapozva, a kommunikációs szándékok és fogalomkörök megértését, begyakorlását és automatikussá válását, a szókincs bővítésével az egyes témakörök és hozzájuk kapcsolódó változatos munkaformák biztosítják. A 6-8 évesek számára, akik még nem állnak készen az idegen nyelven való írásra, olvasásra a tevékenykedtetés, kommunikációs helyzetek teremtésének módszerét alkalmazva a következő témakörök kerülnek feldolgozásra.

Témakörök: Ráhangolódás szakasza • Mesefeldolgozás • Gyerekek • Körjátékok • Színek és formák • Az erdő • Mesebeli lények • Zöldségek • Járművek • A víz Célja: • Cselekedtető és kreatív tevékenységek a nyelvórán • Szókincs és célnyelvi kommunikáció fejlesztése • Kereszttantervi kapcsolatok tudatos megjelenése a nyelvórán • Változatos munkaformák szervezése Eszközei: • TPR tevékenységek • Versek, dalok, mondókák, kiszámolók • Gyermekjátékok • Társasjátékok, kártyajátékok, kitalálós játékok 164

8. 4 148

• •

Kézműves munka, poszter, mini könyv alkotása Új szöveg alkotása

A nyelvtanár feladata, hogy eldöntse mely témákat, illetve a témákhoz nyújtott bőséges munkaformákból melyiket választja ki, tervezi meg, készíti elő a tanulócsoport nyelvi szintjéhez, képességeihez, érdeklődéséhez, igényeihez igazítva a nyelv tanulására biztosított időkereten belül. 1. évfolyam Időkeret: 37 óra/ év (1óra/hét) Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok: • Köszönés, elköszönés • Megszólítás, bemutatkozás • Érdeklődés mások tulajdonságviszonyairól mennyiségek iránt hobbija, kedvenc tevékenysége iránt • Tetszés nem tetszés • Érzelmek, érzések • Képességek • Udvarias kérés Fogalomkörök • What’s your name? • My name is…. • Good morning Good bye • Nice to meet you • Instructions • Can I have? • Here you are, thank you • It’s a ,Is it, Yes it is, No it isn’t • I’m…Are you? No I’m not Yes I’m • Meléknevek (színek, méretek, állapotok) • Számok 0-10-ig • Többes szám How many? • Birtoklás I have got… Have you got? No, I haven’t… Yes, I have… • Do you like? • What’s your favourite ….? Témakörök: Bevezető szakasz Mesefeldolgozás Ünnepek Amit tudok

20 óra 6-8óra 6 óra 5 óra

165

Bevezető szakasz - Célja a hallás utáni szövegértés fejlesztése mozgásos nonverbális tevékenységeken keresztül. Pozitív légkör teremtése, amiben a gyerekek bátran és örömmel kísérletezhetnek az idegen nyelv használatával. - Eszközei Gyerekek tevékenykedtetése, mondókák, dalok, játékok tanulása, életszerű helyzetekben mini párbeszédek kialakítása. Mesefeldolgozás - célja A gyermekek életkorának megfelelő élmény nyújtása idegen nyelven, olyan mese bemutatásával, amit saját nyelvükön jól ismernek Ünnepek - célja Jókívánságok kifejezése idegen nyelven. - eszközei Gyermekek által készített üdvözlőlapok, rajzok, ajándékok Amit tudok - célja A gyermekek előadják, bemutatják a tanult dalokat, verseket, meséket, játékokat. Értékelik önmaguk és társaik munkáját. 2. évfolyam Időkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok: • • • • • • •

Érdeklődés mások tulajdonviszonyairól Érdeklődés hobbija, kedvenc tevékenysége iránt Érdeklődés mennyiségek iránt Utasítások, kérések megértése, kifejezése, elfogadása Játékos tevékenységek során használt szavak, kifejezések megértése, alkalmazása Érzelmek, érzések kifejezése Tulajdonságok bemutatása

Fogalomkörök • • •

I like Do you like? She/He likes… She/he has got… állító, kérdő, tagadó forma She is He is It is 166

• • •

There is , There are… Can you? Yes I can, No, I can’t Melléknevek

Információcsere • • • • • • • •

Dolgok azonosítása, megnevezése: Tárgyak, játékok,ajándékok Ételek Állatok Testrészek Járművek Dolgok, személyek leírása Igenlő, nemleges válasz

Témakörök

Szókincsbővítés

Időkeret

Gyerekek

Játék, hobbi, állatok, ételek

3-5 óra

Körjátékok

Járművek, színek, alakok, taneszközök, ételek

3-5 óra

Színek és formák

színek, alakok, testrészek, matematikai műveletek

3-5 óra

Az erdő

Évszakok, színek, növények, állatok

3-5 óra

Mesefeldolgozás

Elbeszélő szöveg, ill. párbeszédek

5-10 óra

Ünnepek: Karácsony, Húsvét

Ajándék rajzolás, készítés átadás

3-5 óra

Amit már tudok

Dalok, mondókák, játékok, szerepjátékok bemutatása

5-7 óra

3. évfolyam Időkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) Az előzőekben felsorolt kommunikációs szándékok és fogalomkörök gyakorlása szóbeliségre alapozott konkrét tevékenységeken keresztül. Kiegészítve az információkérés Where is it? Where is she? Where is he? Nyelvtani formákkal, valamint a kommunikációs képesség fejlestésére elöljárószavak: in, on, under használatával. A tanulók ebben a korban már megtapasztalják az írás, olvasás élményét saját anyanyelvükön, ezért igénylik az írás, olvasás örömét idegen nyelven is. 167

Fokozatosan, egy hosszú folyamat részeként megkezdődik az írott szavak képhez társítása, olvasása, másolása. Témakörök

Szókincsbővítés

Időkeret

Mesebeli lények

Idegenek, helyszínek, berendezési tárgyak

3-5 óra

Zöldségek-gyümölcsök

Helyszínek, ételek, állatok 3-5óra

Járművek

Közlekedési eszközök

3-5 óra

A víz

Állatok, növények, élőhelyek

3-5 óra

Mesefeldolgozás

Előadás, elbeszélő és párbeszédes formában

5-10 óra

Ünnepek

Ajándék rajzolás, készítés 3-5 óra átadás, üdvözlőlap írása

Amit már tudok

Dalok, mondókák, játékok, szerepjátékok bemutatása

5-7 óra

4. évfolyam Időkeret: 148 óra/év (4 óra/heti) Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok: • Érdeklődés mások hétköznapi tevékenysége iránt • nemzetisége iránt • életkora felöl • foglalkozása felöl • érdeklődés tárgyak helye iránt mi mennyibe kerül időjárás felöl • jókívánság, gratuláció, köszönet Információcsere: • Információ kérés-adás • Dolgok személyek megnevezése: • Családtagok • Foglalkozások • Ruhadarabok • Évszakok, hónapok, napok • Országok, nemzetiségek

168

•

• Épületek, helyszínek • Szobabútorok Dolgok, események leírása: • Napi szokás • Helymeghatározás

Fogalmak: • • • • • • • •

to be létige állító, kérdő, tagadó alakjai There is…. There are… Egyszerű jelen, állító, kérdő, tagadó alakjai How many? How much? megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek Számok100-ig Időjárás kifejezésére szavak Melléknevek (állapotok, nemzetiségek, méretek) Elöljárószavak: in, on, under, next to, between

Mivel a tanuló az idegen nyelvi írás és olvasás bevezetésére felkészült, írás és olvasási készség fejlesztése: • Az angol ABC megismerése • Szavak tematikus gyűjtése • Írásbeli, nyelvi játékok • Egyszerű, ismert szöveg rekonstruálása • Szövegvariációk készítése egy-egy szó megváltoztatásával • Egyszerű szöveg alkotása mintaadással

Témakörök

Időkeret

Betű, szó, mondat, szöveg, könyv Szünidő:tevékenységek, időjárás, öltözködés, képeslap írás Család:családtagok, szabadidő, utazás, évszakok, ünnepek Osztálytársak, barátok:érzések, hangulatok, tulajdonságok, országok, nemzetiségek, foglalkozások Földönkívül(i):Föld, bolygók, helyszínek, robotok, testrészek, utazás, járművek Szülinapi party:ételek, italok, ajándékok, vásárlás, dekorálás,versfaragás

10-15 óra 10-15 óra 10-15 óra 10-15 óra

10-15 óra 10-15 óra

169

Más népek kultúrája

10-15 óra

Szabadon felhasználható órák: Addjuk elő, játsszuk el! Párbeszéd, projektek

70-40 óra

Követelmények, elérendő célok A 4. osztály végére, amikor a tanuló az idegen nyelvi írás-olvasás bevezetésére felkészült: Beszédértés • Instrukciók meghallgatása után megfelelő tevékenység elvégzése • Érdeklődés kifejezésére egyszerű kérdések feltevése és válaszadás • Órai tevékenységben való aktív részvétel Interakció • Mesék, mondókák, dalok előadása • Dolgok, személyek, egyszerű nyelvi eszközzel való bemutatása • Csoportos, páros munka során alkotott projekt bemutatása • Egyszerű szerepjáték előadása, gyakorlás, felkészülés után Olvasás • Bekapcsolódás közös olvasásba • Olvasott szövegből információk kiszűrése bizonyos szempontok alapján • Egymás írásbeli munkájának megtekintése, elolvasása Írás • Tanult egyszerű szöveg másolása, illusztrálása • Képes szótár készítése • Szövegvariációk készítése egy-egy szó megváltoztatásával • Egyszerű szöveg alkotása minta alapján • Játékos írásbeli feladatok megoldása, készítése Ikt-s segédanyag: http://www.sulinet.hu/tart/fkat/Kba http://angoltanulas.lap.hu http://www.nurseryrhyme4 u.com and Sing a Song of Sixpnce http://www.boyscouttrailcom/content/song/song-1289.asp-11K 5–8. ÉVFOLYAM Célok és feladatok A tanulók a nyelvtanulás e szakaszában már az A1-es szinten állnak, tehát a tanuló az írás olvasás bevezetésére felkészült. Megértik a tanár kéréseit, óravezetéshez használt utasításait. Fontos, hogy a nyelvtanulás iránti vágyuk, a kíváncsiságuk továbbra is fennmaradjon. Ez a sikerélményhez juttatással, az önbizalmuk növelésével, valamint a tanulók érdeklődését fenntartó témaválasztással érhető el. A témák kapcsolatban állnak a többi tantárgy

170

tartalmával, ezáltal tudatosul a tanulókban, hogy az idegen nyelvet nem öncélúan tanulják, hanem azért, hogy minél szélesebb körből legyenek képesek információt gyűjteni illetve feldolgozni. Továbbra is a receptív készségek (hallott és írott szöveg értése) kapják a főszerepet, de egyre inkább előtérbe kerül a beszédkészség fejlesztése. Ennek érdekében a szabadon felhasználható órákon ajánlatos az angol gyermek irodalomból válogatni a gyerekek érdeklődésének és nyelvi szintjének figyelembevételével. Fontos a konkrét tevékenységekhez kapcsolódó társalgási helyzetek kialakítása, sikerélményt biztosító gyakorlása, valamint projektek készítése amikor a tanulók számára értelmezhető kontextusban, ismert szituációkba ágyazott nyelvi közegben, számukra átélhető feladatokon keresztül van lehetőség konkrét, valódi produktum létrehozására. Például: poszterkészítés és annak bemutatása, bábelőadás, kérdőíves felmérés, képregény készítése. A feladatok előkészítése, végrehajtása, bemutatása során a tanuló számára számtalan lehetőség nyílik a sokoldalú nyelvhasználatra. Másfelől lehetőségük van egyéni munkára, valamint párban és csoportban való tevékenységekre. A munka során megtanulják világosan kifejezni gondolataikat, meghallgatni és értékelni mások ötleteit,megosztani a feladatokat,vagy éppen közösen felelős döntéseket hozni. Életkori sajátosságuknak megfelelően a tanulók tanári segítséggel megismerik a hasonlóságon alapuló nyelvtani szerkezetekkel. A cél az, hogy tudatosuljon bennük ezek képzése és használata. Fokozatosan megismerik a nyelv szabályszerűségeit, bár a nyelvhelyesség még nem erősségük. Ösztönözni kell őket arra, hogy a nyelvi hibákat maguk vegyék észre és javítsák azokat, ezáltal válhatnak autonóm nyelvtanulóvá. A nyolcadik évfolyam végére a tanulóknak képessé kell válniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatára, amely lehetővé teszi számukra az őket iskolán kívül érő idegen nyelvi hatások (filmek, zene, könyvek, újságok stb.) hasznosítását, valamint az irányított önálló tanulást. Fejlesztési követelmények – Alakuljon ki a tanuló érdeklődése más népek kultúrája és élete iránt. – Életkorának és egyéniségének megfelelően fedezze fel az idegennyelv-tanulás sajátos módszereit, és fokozatosan sajátítsa el azokat. – Használjon továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiákat. – Fokozódó önbizalmának köszönhetően merjen idegen nyelven megszólalni. – Legyen képes információt gyűjteni és nyújtani közvetlen környezetéről. – Használja fel a nyelvtudásának fejlesztéséhez az őt osztálytermen kívül érő idegen nyelvi hatásokat. Témalista 5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

Az én világom

Emberi kapcsolatok

A család és barátok

Tágabb környezetünk

Ház, lakás

Természeti környezetünk

Vadállatok; állatkert

Az iskola világa

Mindennapi életünk

Egészség, betegség

171

Az iskola

Időjárás; öltözködés

Vásárlás

Étkezés

Étkezés

Utazás

Számok, alapműveletek

Szabadidő, szórakozás

Időjárás, öltözködés Más népek élete Szabadon felhasználható órák: Addjuk elő, Játsszuk el! Párbeszéd, Projektek

Szabadon felhasználható órák: Addjuk elő, Játsszuk el! Párbeszéd, Projektek

5. évfolyam Időkeret: 148 óra/év (4 óra/hét) Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok Társas érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – köszönés, elköszönés; – megszólítás, bemutatkozás; – érdeklődés – mások hogyléte iránt, – mások hobbija, kedvenc tevékenysége iránt, – múltbeli események iránt, – az időjárás iránt, – mások hétköznapi és ünnepi tevékenysége iránt, – más nemzetek szokásai iránt, – figyelemfelhívás; – búcsúzás.

Információcsere – információkérés, információadás; – tudás, nem tudás, – dolgok, személyek megnevezése, leírása: – színek, – ruházat, – családtagok, – foglalkozások, – használati tárgyak, – testrészek, – gyakori betegségek, – alapvető árucikkek, – ételek, receptek, – iskolai tárgyak, – tantárgyak,

172

– tárgyak az osztályban, – állatok, – hónapok, – dátum, – szabadidős tevékenységek, – bútorok a lakásban, – házimunka, – rendszeresen ismétlődő tevékenységek, – szokások, – folyamatban lévő események, – múltbeli események, – személyek leírása, – állatok leírása, – gyakori betegségek tünetei, – tudás, nem tudás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – egyetértés, egyet nem értés; – tetszés, nem tetszés; – akarat, kívánság, szándék; – gratulációk, jókívánságok; – érdeklődés, közömbösség kifejezése. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: – javaslat és arra reagálás; – udvarias kérés; – meghívás és arra reagálás; – tanácsadás; – figyelmeztetés, utasítás; – segítség felajánlása, elfogadása. Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: – a ’to be’ ige jelen idejű állító, tagadó és kérdő alakjai; – there is/there are szerkezet állító, tagadó és kérdő alakjai, a hangsúlyos állítmány; – egyszerű jelen idő; – folyamatos jelen idő; – az egyszerű és a folyamatos jelen idő összehasonlítása; – egyszerű múlt idő (szabályos és rendhagyó múlt idejű igék) állító, tagadó és kérdő alakjai; – az egyszerű jelen idő és az egyszerű múlt idő összehasonlítása; – jövő idő kifejezése (be going to). Birtoklás kifejezése: – birtokos névmási jelzők (my, your stb.); – birtokviszony (It is Mary’s cat.); – a ’have got’ állító, tagadó, kérdő alakjai; – az ’of’ használata (a bar of chocolate). 173

Térbeli viszonyok: – hely és irány meghatározása; – helyre vonatkozó elöljárószók; Időbeli viszonyok: – időpontok kifejezése; – időre vonatkozó elöljárószók; – napszakok; – hónapok; – dátum; – gyakoriságot kifejező határozók; – időhatározók. Modalitás: – a ’can’ segédige állító, tagadó, kérdő alakjai; – ’must, shall’ segédigék; – ’have to’ szerkezet. Mennyiségi viszonyok: – tőszámnevek; – sorszámnevek; – főnevek egyes és többes száma; – a rendhagyó főnevek többes száma (children, men, women); – egyes és többes számú testrészek; – megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; – ’some, any’. Minőségi viszonyok: – melléknevek; – melléknevek fokozása; – ’as...as’. Logikai viszonyok – kötőszavak (and, but). Szövegösszetartó eszközök: – mutató névmások (this/these, that/those); – határozott, határozatlan névelők (a/an, the); – személyes névmások; – határozatlan névmások (something, anything); – mutatószavak. Témakörök Témakör

Óraszám

Az én világom – személyes adatok, bemutatkozás, ismerkedés, köszönés, elköszönés, mit szeretek, mit nem

6

A család és barátok – családtagok, barátok, foglalkozások

7

174

Ház, lakás – berendezési tárgyak a lakásban/házban; a lakás/ház bemutatása, állatok és növények a ház körül

7

Vadállatok; állatkert

5

Mindennapi életük (1) – a mindennapi élet tevékenységei; napszakok

8

Mindennapi életünk (2) – szabadidős tevékenységek

5

Az iskola – tanórai kérések, kérdések, utasítások; iskolai tárgyak, tantárgyak

11

Vásárlás – alapvető árucikkek; pénznemek

10

Étkezés – mindennapi étkezéseink; alapvető étel- és italfajták

9

Időjárás – időjárási viszonyok, évszakok; ünnepek

8

Egészség – betegség

6

Öltözködés – ruhadarabok; személyek külsejének leírása; tetszés, nemtetszés

7

Más népek élete, kultúrája

9

Szabadon felhasználható órák: Addjuk elő, Játsszuk el! Párbeszéd, Projektek

50

Követelmények Beszédértés A tanuló legyen képes – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kéréseket, utasításokat, azokra cselekvéssel válaszolni; – megérteni a ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kérdéseket; – kiszűrni fontos információkat ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből. Beszédkészség A tanuló legyen képes – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatokban válaszolni; – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közlést megfogalmazni, – tényszerű, egyszerű információkat kérni; – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat; – megtalálni fontos információkat ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből; – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott rövid szöveg lényegét.

175

Írás A tanuló legyen képes – egyszerű, tényszerű információkat leírni. Szókincs – A tanuló szókincse kb. 500 aktív, 200 passzív szóból, kifejezésből álljon.

6. évfolyam Időkeret: 148 óra/év (4 óra/hét) Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok Társas érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – köszönés; – megszólítás, bemutatkozás; – köszönet és arra reagálás; – bocsánatkérés és arra reagálás; – jókívánságok, gratuláció és arra reagálás; – búcsúzás, elköszönés. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – egyetértés, egyet nem értés; – tetszés, nem tetszés; – akarat, kívánság, szándék kifejezése. Információcsere – információkérés, információadás; – személyes adatokról, – kérdőívek, – útbaigazítás, – tudás–nem tudás kifejezése; – igenlő vagy nemleges válasz; – dolgok azonosítása, megnevezése; – családtagok, rokonok; – szabadidős tevékenységek, – tantárgyak, – napirend, – a ház/lakás részei, berendezési tárgyak, – dolgok, események leírása; – rendszeresen ismétlődő tevékenységek, – szokások, – folyamatban lévő események, – személyes élmények, tapasztalatok leírása, – személyek leírása, – állatok leírása, – tervek, szándékok leírása, – városok leírása, – filmek, filmkritikák, 176

– iskolai szabályok, iskolai élet. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: – javaslat és arra reagálás; – udvarias kérés; – meghívás és arra reagálás; – tanácsadás; – figyelmeztetés, utasítás; – segítség felajánlása, elfogadása; – kínálás és arra reagálás. Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: – a ’to be’ ige jelen idejű állító, tagadó és kérdő alakjai; – there is/there are szerkezet állító, tagadó és kérdő alakjai, a hangsúlyos állítmány; – egyszerű jelen idő; – folyamatos jelen idő; – az egyszerű és a folyamatos jelen idő összehasonlítása; – egyszerű múlt idő (szabályos és rendhagyó múlt idejű igék) állító, tagadó és kérdő alakjai; – az egyszerű jelen idő és az egyszerű múlt idő összehasonlítása; – folyamatos múlt idő; – az egyszerű múlt és a folyamatos múlt idő összehasonlítása; – jövő idő kifejezése (be going to; will, folyamatos jelen idős szerkezet használata az előre elrendezett tevékenységek kifejezésére) – a befejezett jelen idő állító, tagadó és kérdő alakjai (a befejezett melléknévi igenevek használata). Birtoklás kifejezése: – birtokos névmási jelzők (my, your stb.); – birtokviszony (It is Mary’s cat.); – a ’have got’ állító, tagadó, kérdő alakjai; – az ’of’ használata (a bar of chocolate). Térbeli viszonyok: – hely és irány meghatározása; – helyre vonatkozó elöljárószók. Időbeli viszonyok: – időpontok kifejezése; – időre vonatkozó elöljárószók; – napszakok; – hónapok; – dátum; – gyakoriságot kifejező határozók; – időhatározók (every day, at the moment, ever, never). Modalitás: – ’can, must/mustn’t, should/shouldn’t’ segédigék; 177

– ’have to/don’t have to’ szerkezet. Mennyiségi viszonyok: – többjegyű számok; – főnevek egyes és többes száma; – a rendhagyó főnevek többes száma; – egyes és többes számú testrészek; – megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; – ’some, any’. Minőségi viszonyok: – melléknevek; – melléknevek fokozása; – ’as...as’. Logikai viszonyok – kötőszavak (and, or, but, because). Szövegösszetartó eszközök: – mutató névmások (this/these, that/those); – határozott, határozatlan névelők (a/an, the); – személyes névmások; – határozatlan névmások (something, anything, anywhere, nothing, nowhere); – mutatószavak; – szókapcsolatok; – jelzői birtokos névmások; – több tagból álló igék. Témakörök Témakör

Óraszám

Az én világom – személyes adatok, bemutatkozás, ismerkedés, köszönés, elköszönés, mit szeretek, mit nem

6

A család és barátok – családtagok, barátok, foglalkozások

9

Ház, lakás – berendezési tárgyak a lakásban/házban; a lakás/ház bemutatása

7

Mindennapi életük (1) – a mindennapi élet tevékenységei, szokások

7

Mindennapi életünk (2) – szabadidős tevékenységek

7

Az iskola – tanórai kérések, kérdések, utasítások; iskolai tárgyak, tantárgyak

13

Vásárlás – alapvető árucikkek; pénznemek

12

Étkezés – mindennapi étkezéseink; alapvető étel- és italfajták, receptek

8

Időjárás – időjárási viszonyok, évszakok; ünnepek

6

Egészség – betegség

5

Öltözködés – ruhadarabok; személyek külsejének leírása; tetszés, nemtetszés

7

178

Más népek élete, kultúrája

11

Szabadon felhasználható órák Adjuk elő, Játsszuk el! Párbeszéd, Projektek

50

Kimeneti követelmények 6. évfolyam végén Beszédértés A tanuló legyen képes – megérteni az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak, – megérteni az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszolni, – megérteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, – kiszűrni fontos információkat jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből, – megérteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét. Beszédkészség A tanuló legyen képes – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszolni, – tényszerű, egyszerű információkat kérni, – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közlést megfogalmazni, – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – felismerni és megérteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat, – megtalálni fontos információkat jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből, – megérteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott rövid szöveg lényegét. Írás A tanuló legyen képes – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leírni, – egyszerű közléseket és kérdéseket a tanult minta alapján írásban megfogalmazni, – egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenetet, képeslapot) létrehozni.

Szókincs – A tanuló szókincse kb. 600 aktív, 250 passzív szóból, kifejezésből álljon.

179

7. évfolyam Időkeret: 148 óra/év (4 óra/hét) Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok Társas érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – köszönés; – megszólítás, bemutatkozás; – köszönet és arra reagálás; – bocsánatkérés és arra reagálás; – jókívánságok, gratuláció és arra reagálás; – érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; – engedélykérés és arra reagálás; – búcsúzás, elköszönés. Érzelem kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – öröm – bánat; – elégedettség, elégedetlenség; – izgalom; – aggodalom; – remény; – bánat; – bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – egyetértés, egyet nem értés; – tetszés, nem tetszés; – akarat, kívánság, szándék, kötelezettség, képesség, lehetőség; – véleménykérés és arra reagálás; – szándék, terv. Információcsere – információkérés, információadás; – személyes adatokról, – kérdőívek, – útbaigazítás, – tudás–nem tudás; – igenlő vagy nemleges válasz; – dolgok azonosítása, megnevezése, leírása – foglalkozások, munkahelyek, – öltözködés, divat, – ruhák részei, – anyagok, háztartási eszközök, – ételek, – testrészek, – állatok,

180

– időjárás, – közlekedési eszközök, – földrajzi helyek, – személyek, személyiség, – szokások, – egészségügyi panaszok és azok kezelése, – események leírása. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: – javaslat és arra reagálás; – udvarias kérés; – meghívás és arra reagálás; – tanácsadás; – figyelmeztetés, utasítás, tiltás, felszólítás; – segítség felajánlása, elfogadása; – kínálás és arra reagálás; – bíztatás, meggyőzés. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: – nem értés; – betűzés kérése, betűzés; – felkérés lassabb, tagoltabb beszédre. Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: – jelenidejűség; állapotot kifejező igék (want, think, like, know) – befejezett jelen idő (a for és since használata) – múltidejűség; az egyszerű múlt és a folyamatos múlt idő összehasonlítása – az egyszerű múlt és a befejezett jelen összehasonlítása (a been és gone használata) – szenvedő szerkezet különböző igeidőkben Birtoklás kifejezése: Térbeli viszonyok: – helyre vonatkozó elöljárószók; – helyhatározók. Időbeli viszonyok: – időre vonatkozó elöljárószók; – időhatározók. Modalitás: – kötelesség, tiltás: (must/mustn’t, have to/had to); – képesség: (can/can’t, could/couldn’t, be able to). Mennyiségi viszonyok: – tő- és sorszámnevek; – rendhagyó többes számú főnevek; – megszámlálható és nem megszámlálható főnevek.

181

Minőségi viszonyok: – melléknevek fokozása; – rendhagyó melléknevek fokozása (good; bad). Logikai viszonyok: – feltételes mondatok (1-es típus) Szövegösszetartó eszközök: – kötőszavak; – több tagból álló igék; – névmások. Témakörök Témakör Emberi kapcsolatok A családi élet, házimunka; háztartási eszközök Foglalkozások; munkahelyek Ünnepek Barátság, emberek belső tulajdonságai Tágabb környezetünk Településtípusok; városi élet – vidéki élet; lakóhelyünk; fővárosunk nevezetességei Célnyelvi ország(ok) bemutatása Természeti környezetünk Növények, állatok Az iskola világa Iskolai élet, iskolám bemutatása Iskolai élet a célnyelvi ország(ok)ban Egészség, betegség Az emberi test részei, leggyakoribb betegségek (panaszok, kezelések); orvosnál; gyógyszertárban Baleset, sérülések, kórházban Időjárás; öltözködés Évszakok, időjárás Divat; ruhák részei Étkezés Ételkészítés, étkezési szokások Vendéglő, rendelés, fizetés, reklamáció Utazás Utazási előkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás Utazási eszközök, módok Szabadidő, szórakozás Hobbi, szabadidős tevékenységek, sportok

Óraszám 5 5 5 5 9 9 7 7 5 5 5 4 4 6 4 3 4 6

182

50

Szabadon felhasználható Addjuk elő, Játsszuk el! Párbeszéd, Projektek

Követelmények Beszédértés A tanuló legyen képes – megérteni a hozzá intézett gondosan és lassan megfogalmazott utasításokat, azokra cselekvéssel válaszolni; – megérteni a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét; – kiszűrni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből a fontos információkat. Beszédkészség A tanuló legyen képes – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokkal válaszolni, – egyszerű mondatokban közlést megfogalmazni, – kérdéseket feltenni, – eseményeket elmesélni, – megértési probléma esetén segítséget kérni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – elolvasni jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget, – megérteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét, – megtalálni fontos információkat jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben. Írás A tanuló legyen képes – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyes írni, – egyszerű kérdéseket és közléseket írásban megfogalmazni, – egyszerű szöveget (üdvözlet, baráti levél) létrehozni. Szókincs – A tanuló szókincse kb. 800 aktív, 300 passzív szóból, kifejezésből álljon.

183

8. évfolyam Időkeret: 148 óra/év (4 óra/hét) Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándékok Társas érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – köszönés; – megszólítás, bemutatkozás; – köszönet és arra reagálás; – bocsánatkérés és arra reagálás; – jókívánságok, gratuláció és arra reagálás; – érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; – engedélykérés és arra reagálás; – búcsúzás, elköszönés. Érzelem kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – öröm –bánat; – elégedettség, elégedetlenség; – izgalom; – aggodalom; – remény; – bánat; – bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – egyetértés, egyet nem értés; – tetszés, nem tetszés; – akarat, kívánság, szándék, kötelezettség, képesség, lehetőség; – véleménykérés és arra reagálás; – szándék, terv; – dicséret, kritika. Információcsere – információkérés, információadás; – személyes adatok, – kérdőívek, – útbaigazítás, – tudás–nem tudás; – igenlő vagy nemleges válasz; – dolgok azonosítása, megnevezése, leírása; – emberi és társadalmi viszonyok, – iskolai kellemetlenségek, – környezeti, társadalmi problémák, – szabadidő, szórakozás, – időpont egyeztetés, – lakóhely, lakáskörülmények,

184

– az ideális otthon, – nyaralás, utazás, – kormányzati berendezkedés, – általános események elmesélése, – sportesemények elmesélése, – használati tárgyak, – a test működése, – tinédzserek élete, – szokásos cselekvések, – ház/lakás részei, bútorok, – a tudomány világa, – események leírása. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: – javaslat és arra reagálás; – udvarias kérés; – meghívás és arra reagálás; – tanácsadás; – figyelmeztetés, utasítás, tiltás, felszólítás; – segítség felajánlása, elfogadása; – kínálás és arra reagálás; – bíztatás, meggyőzés. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: – visszakérdezés, ismétlés kérése; – nem értés; – betűzés kérése, betűzés; – felkérés lassabb, tagoltabb beszédre. Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: – egyszerű jelen idő; – folyamatos jelen idő; – befejezett jelen idő; – egyszerű múlt idő; – a ’used to’ használata; – jövő idő (be going to; will). Birtoklás kifejezése: – a ’have’ múlt idejű alakjai; – birtokos melléknevek; – birtokos névmások; – birtokos eset; – az ’of’-os birtokos szerkezet. Térbeli viszonyok: – irányok; – helymeghatározás; – képleírások.

185

Időbeli viszonyok: – időkifejezések; – időre vonatkozó elöljárószók; – időhatározók; – időtartam; gyakoriság. Modalitás: – valószínűség, lehetőség: (may, might); – tiltás: (mustn’t,); – szükségesség: (should/shouldn’t); – lehetőség: (might). Mennyiségi viszonyok: – megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek. Minőségi viszonyok: – melléknevek fokozása; – rendhagyó melléknevek fokozása; – hasonlító mellékmondatok. Logikai viszonyok: – ige + -ing szerkezetek és a főnévi igenév; – feltételes mondatok (2-es típus). Függő beszéd: – jelen idejű állítmánnyal. Szövegösszetartó eszközök: – vonatkozó névmások; – kötőszavak; – határozott és határozatlan névelők; – visszaható névmások. Témalista Témakör Emberi kapcsolatok A családi élet, házimunka; háztartási eszközök Foglalkozások; munkahelyek Ünnepek Barátság, emberek belső tulajdonságai Tágabb környezetünk Településtípusok; városi élet – vidéki élet; lakóhelyünk; fővárosunk nevezetességei Célnyelvi ország(ok) bemutatása Természeti környezetünk Növények, állatok, környezetvédelem Az iskola világa Iskolai élet, iskolám bemutatása

Óraszám 5 4 3 5 9 10 7 7

186

Iskolai élet a célnyelvi ország(ok)ban Egészség, betegség Az emberi test részei, leggyakoribb betegségek (panaszok, kezelések); orvosnál; gyógyszertárban Baleset, sérülések, kórházban Időjárás; öltözködés Évszakok, időjárás Divat; ruhák részei Étkezés Ételkészítés, étkezési szokások Vendéglő, rendelés, fizetés, reklamáció Utazás Utazási előkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás Utazási eszközök, módok Szabadidő, szórakozás Hobbi, szabadidős tevékenységek, sportok

5

Szabadon felhasználható Addjuk elő, Játsszuk el! Párbeszéd, Projektek

50

7 5 4 4 4 4 5 4 6

Kimeneti követelmények 8. évfolyam végén Beszédértés A tanuló legyen képes – megérteni az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak, – megérteni a hozzá intézett gondosan és lassan megfogalmazott instrukciókat, – követni rövid, egyszerű útbaigazításokat, – megérteni a tanárának a tananyaggal kapcsolatos egyszerű angol nyelvű magyarázatát, – kikövetkeztetni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb.100 szavas szövegből az ismeretlen nyelvi elem jelentését, – elkülöníteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől. Beszédkészség A tanuló legyen képes – egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél, – feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan, – önmagát, lakóhelyét egyszerű fordulatokkal leírni, – fenntartani a beszélgetést, pl. új témát kezdeményezni, problémát felvetni, – részt venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témákról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban, – képes magát megértetni társasági beszélgetésben.

187

Olvasott szöveg értése A tanuló képes – megérteni az ismerős szavakat feliratokon, reklámokban, katalógusokban, – elkülöníteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől, – kikövetkeztetni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből az ismeretlen nyelvi elem jelentését. Írás A tanuló képes – egyszerű nyomtatványt kitölteni, – rövid üzenetet megírni, – magáról és kitalált személyekről egyszerű fordulatokat és mondatokat írni, – ismert nyelvtani szerkezetek felhasználásával tényszerű információt közvetítő, kb. 50 szavas szöveget írni, – kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót írni. Szókincs – A tanuló szókincse kb. 1200 aktív, 400 passzív szóból, kifejezésből álljon. Ikt-s segédanyag: http://www.sulinet.hu/tart/fkat/Kba

188

III. Saját innováció a természetismeret, természettudományok területén 1. Emelt szintű matematika oktatás bevezetése 2010/ 2011 tanévtől Célunk: A tanulók intellektuális, értelmi fejlesztése – tehetségek felkutatása Az értelmi vagy intellektuális nevelés az egységes nevelési folyamatnak azt az oldalát jelenti, mely a művelődési anyag rendszeres feldolgozása útján az értelmi erők, intellektuális képességek tervszerű fejlesztésére irányul. Korunkban az értelmi nevelés jelentősége szembetűnően növekszik. Az információáramlás intenzitásának fokozódása következtében egyre több új eredmény jelentkezik a tudományok, technika, művészetek területén, ezzel együtt természetes módon merül fel annak szükségessége, hogy tanulóinkat fokozottabban fel kell készíteni új információk önálló megszerzésének lehetőségére. Elérkeztünk oda, hogy mindenkinek egész életén át új meg új ismereteket kell szereznie. Erre azonban csak akkor képes, ha intellektuális képességeit magas szinten kifejlesztettük. Mi a képesség? Azok a pszichikai sajátosságok, melyektől valamilyen tevékenység végrehajtása függ. A képességek munka közben alakulnak: „a képességek, mint az izmok, tréning közben fejlődnek”. A tanítás-tanulás egészét olyanná kell alakítani, hogy megvalósíthassuk azt az alapvető elvünket, mely szerint a személyiség és annak valamennyi tulajdonsága a célirányosan megtervezett tevékenység során alakul. Nincs más mód a személyiség fejlesztésére, csakis célszerűen tervezett aktivitása. Intézményünk 2009. szeptemberétől bevezette a kompetencia alapú oktatást a TÁMOP 3.1.4 pályázat kapcsán. Innovációs törekvéseink alapja a tanulók intellektuális képességeinek fejlesztése, melyek lehetővé teszik a további tanulást. Alapvető intellektuális képességek: Figyelem, észlelés, megfigyelés, emlékezés, képzelet és gondolkodás mely vezető szerepet játszik valamennyi megismerési folyamatban, valamint a jártasságok és készségek kialakításában is; ugyanakkor szoros egységben a beszéddel állandó hatást gyakorol az oktatási tevékenység során minden más pszichikai folyamatra. Az értelmi nevelés pedagógiai feltételei: 1.Olyan szemléletmód, mely lehetővé teszi, hogy a tanítás egyre nagyobb mértékben a tanulás irányításává, vezérlésévé változzék. 2. Reálisan méretezett tantervi anyag, képzési tartalom. 3. Az oktatási folyamat korszerű megvalósítása.

189

4. Új módszerek, amelyek lehetővé teszik a különböző gondolkodási funkciók működését. 5. Korszerű oktatási eszközök alkalmazása. 6. Tanár-tanulói viszony, mely lehetővé teszi az alkotó munkát, önálló ismeretszerzést. 1. A matematikai kompetencia fogalma, fejlesztendő komponensei A tudatosság kialakításának első lépése a cél megfogalmazása. A társadalomban, a világban végbement változások megváltoztatták az oktatással szembeni elvárásokat is. Egyre erősebben fogalmazódik meg az igény, hogy az iskolák használható tudást adjanak a tanulóknak. Ennek az igénynek a megfogalmazására egyre gyakrabban használt kifejezés a kompetencia fejlesztése. Mivel a tanártársadalomra általában jellemző a megszokott dolgokhoz való ragaszkodás, így nem meglepő, hogy egy pedagógiai szemléletváltoztatásra irányuló törekvés ellenállásba ütközhet. Célul tűzi ki, hogy megerősítsük a fejlesztő munka eddigi jó gyakorlatát. Mi a matematikai kompetencia? A kompetencia alatt olyan felkészültséget értenek, amely alkalmassá tesz arra, hogy különböző helyzetekben hatékonyan cselekedjünk. Olyan felkészültség, amely tudásra, készségekre, tapasztalatokra, értékekre, beállítódásokra épül. A matematikai kompetencián belül jelentős például a gondolkodási képesség, de ez többfajta képességen keresztül realizálódik (pl. rendszerezés, kombinativitás, deduktív és induktív következtetés, érvelés), és ezeknek más területen is működő komponenseknek kell lennie. Tehát a matematika tanórákon vagy tanórán kívüli foglalkozásokon fejlesztett gondolkodási képességnek más tantárgyak tanóráin (más területeken) is alkalmazható képességgé kell válnia, s fordítva is fenn kellene állnia, pl. egy nyelvtan órán fejlesztett elemző képesség a matematika órán is alkalmazásra érett kell, hogy legyen. A kompetencia, s itt most elsősorban a matematikai kompetencia kialakításához az alábbi képességeket kívánjuk fejleszteni: Gondolkodási képességek: rendszerezés kombinativitás deduktív következtetés induktív következtetés gondolkodási sebesség mennyiségi következtetés valószínűségi következtetés érvelés, bizonyítás Tudásszerző képességek: számlálás számolási képesség mennyiségi következtetés műveletvégzési sebesség probléma-érzékenység probléma-reprezentáció eredetiség kreativitás

190

problémamegoldás metakogníció (a saját tudásunkról rendelkezésre álló tudás, amelyet a hosszú távú emlékezetben tárolunk; a saját tudásunk működtetésének ellenőrzése) Kommunikációs képességek: nyelvi fejlettség szövegértés, szövegértelmezés relációszókincs Vizuális képességek: térlátás térbeli viszonyok ábrázolás, prezentáció hosszúság (terület, térfogat) becslés rész-egész észlelése Tanulási képességek: memória-terjedelme asszociatív memória értelmes memória tanulási sebesség Ezeknek a képességeknek egy része a matematikatanítás szakirodalmában is ismert. A felsorolásban szerepelnek általános képességek is. Célszerű és fontos tisztáznunk, hogy e képességek milyen jelentéstartalommal bírnak a matematika tanítás során. A rendszerező képesség egyrészt a feladatban, a felvetett problémában megjelenő információk, adatok kigyűjtését, rendszerezését jelenti, másrészt a tanuló képességét arra, hogy az újonnan megszerzett ismeretet beillessze az addigi ismeretek rendszerébe. Az életkornak megfelelő nyelvi fejlettség, szövegértés, szövegértelmezés, és a relációszókincs jelentése nem szorul értelmezésre, kiemelendő viszont, hogy a megléte elengedhetetlenül szükséges a matematika szaknyelv értelmes használatához, a szövegben elengedhetetlenül szükséges a matematika szaknyelv értelmes használatához, a szövegben rejlő összefüggések felismeréséhez, a fogalmak mély megértéséhez. A memória terjedelme, az asszociatív memória és az értelmes memória a matematika kompetencia fontos komponensei. Az, hogy a tanuló egy ismeretet már készség szintjén elsajátított-e, és pl. meg tud-e egy erre az ismeretre épülő feladatot fejben oldani, ennek során jut szerephez a memória terjedelme. Egy-egy képlet megjegyzése (alkalmazások során) a tanuló asszociatív memóriájának milyenségére utaló. Az értelmes memória a megjegyzendő dolgok között fellelhető összefüggések megértésével segíthet a tanulásban. 2. A matematikai kompetencia helye, szerepe az iskolában Fejlesztő programunk elsősorban a fenti tanulói készségek és képességek kialakítását tűzte ki célul. Ennek megvalósítása együtt kell, hogy járjon a tanári munka tudatossá válásával, hiszen a tanárnak egy-egy foglalkozás tartalmi meghatározásán túl, végig kell gondolnia, hogy az adott tananyag (tartalom) feldolgozása milyen képességek fejlesztését teszi lehetővé, el kell döntenie, hogy a kitűzött célok milyen módszerek alkalmazásával érhetők el, és milyen foglalkoztatási forma segíti leginkább a cél elérését. Az eddig megfogalmazott célok mindegyike a tanórán kívüli foglalkozásoknak is sajátja, de továbbiakkal is bővül a foglalkozás sajátossága miatt. Fontos szerephez jutnak az ismeretanyag megértését elősegítő képi, tárgyi eszközök. Az eddigi gyakorlathoz képest nagyobb szerephez jut a tanulók manuális tevékenysége. Nagyobb teret kap a

191

foglalkozásokon a tanulót körülvevő környezet. alkalmanként az iskola épületén kívülre kerülhet.

A

foglalkozás

helyszíne

3. A feladat tartalmának kidolgozásához köthető megközelítési módok Egy-egy tanóra tartalmához szervesen hozzátartozik annak feldolgozási módja. Az egyéni és csoportos foglalkoztatás nagy hangsúlyt kap, a frontális munka háttérbe szorul, s csak akkor jelenik meg, ha ennek didaktikai funkciója van. 4. Pedagógiai elgondolások Programunkat a tehetséges gyermekeknek készítettük, mely lehetővé teszi tehetségük kibontakoztatását, elősegíti egyéni boldogulásukat. Kreatív, logikusan gondolkodó tanulók képzése a célunk.

Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tehetség felismerését és kibontakozását támogató tevékenységünk: Tehetség: Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: -

a korai felismerés, a tehetségek számbavétele, kompetenciák fejlesztése a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése.

A tehetséggondozás szervezett formái: 1. Tanóra keretén belül 3. Tanórán kívül

192

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - kompetenciák fejlesztése, - a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, - emelt szintű matematika tanterv szerinti oktatás - csoportbontás, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - tanulás segítése kiegészítő foglalkozásokkal, - személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, - a viselkedéskultúra fejlesztése.

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek: -

versenyek, vetélkedők a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, tehetséggondozó délutáni foglalkozások az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok).

A tanítási órán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók, de nem kerül a tanítási naplóba. Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek: - szakkörök, felzárkóztató foglalkozások - képesség kibontakoztató foglalkozások - táborok - versenyek Programunk lehetőséget teremt a motiválatlan tanulók felzárkóztatására is. Az alul motiváltság okai lehetnek: Lehet, hogy a tanuló ingerszegény környezetben nő fel. Lehet, hogy a szülők irreálisan magas eredményeket várnak el. Lehet, hogy az osztályban olyan légkör alakul ki, ahol lehetetlenné válik az érdeklődés. Lehet, hogy annyi inger éri a környezetében (számítógépes játékok, szerepjátékok, stb), hogy ezek teljesen kitöltik az életét. Megoldás: A tanárnak meg kell találni a módját annak, hogy az elsajátítandó ismereteket úgy dolgoztassa fel a tanulókkal, hogy közben lehetőséget adjon nekik a sikerélmény megélésére, az érdeklődésük felkeltésére.

193

Az alapvető szemléletváltozás talán legtömörebb megfogalmazása: „Elsősorban nem matematikát, hanem gyermeket tanítunk.” A teljes emberre figyelés képessége már „hozza magával” a szükséges beállítódást: empátia, türelmesség, együttérzés, kreativitás. A programtervezés alapelvei: - A tehetségek oktatása szilárd filozófiai, pedagógiai és pszichológiai alapokra épüljön. - A tehetséges tanuló programja ott kezdődik, ahol ő van, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy olyan messzire menjen el a dolgok megismerésében, amennyire csak lehetséges. - A tehetségek oktatása inkább befogadó, semmint kizáró attitűdöt képviseljen. - A tehetségek oktatása az egész iskola szerves részét képezze. - A tehetségek oktatása a teljes személyiségre irányuljon, és a tanulót a maga egyedi mivoltában fejlessze. - A tehetségek oktatása folyamatos erőfeszítés legyen az iskolarendszer részéről. 5. Módszerek, tanítási eljárások A tanórák tartalma, az alkalmazott módszerek, eszközök alárendelődnek a tanuló kompetenciáinak fejlesztésének. A tartalom: A tanuló eddig megszerzett ismereteire támaszkodik. Egy-egy modul fókuszában nem csak egyetlen anyagrész szerepel. Vannak olyan témakörök (kombinatorika, valószínűségszámítás, statisztika, gráfok), melyek folyamatosan jelenlévők, az életkori sajátosságnak megfelelő szinten. Változatos problémafelvetéseken keresztül feltáró: az egyes tanuló ismereteinek hiányát kikutató. Egy-egy ismeretanyag mély megértése annak sokoldalú megközelítését feltételezi, és ez nemcsak a megoldandó feladatok színességére, emberközelségére vonatkozik, hanem a tanuló többfajta képességének „mozgatására” is, ugyanis az adott tananyaggal kapcsolatban minél több konkrét tapasztalatot szerez a tanuló, annál élményszerűbbé válik számára a „befogadás”, s mélyebb az ismeretanyag megértése. Alkalmazott módszerek, eszközök: A tanulói kompetenciák nagy része elsősorban egyéni foglalkoztatással fejleszthető, de a társakkal való együttműködés, a kommunikációs képesség fejlesztése szükségessé teszi a csoportmunkát is. A csoportok összetétele minden esetben a konkrét feladattól, cselekvés elvégzésétől függ. A foglalkozásokon felhasznált eszközök, tárgyak vég nélkül sorolhatók, hiszen csak a helyüket és szerepüket kell megtalálni, így például a képzőművészeti alkotások, a zenei hangok, hangközök, a különböző tésztaszaggató formák, molekula modellek, játékszerek, növények, cipőfűzők, kártya, különböző színű kockák, azonos méretű műanyag lapok, kódok, homokórák, újság stb. Az informatika fejlesztő programja természetesen tartalmazza a matematika tanórákon, és azon kívüli foglalkozásokon fejlesztendő kompetenciákat, s a fejlesztés módjait is.

194

6. Az esélyegyenlőség kezelése A programban javasolt egyéni foglalkoztatás módszere biztosítja a foglalkozáson résztvevő tanulók képességeinek, kompetenciáinak egyedi fejlődését. Ez minden tanuló számára esélyt ad a fejlődésre, a matematika területén tehetségesebb, s a lemaradó számára is. 7. Megvalósítás, bevezetés ütemezése: évfolyam 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.

4. Tananyag Emelt szintű matematika tanterv Matematika 1-8. (emelt szintű a 3. évfolyamtól) Az 1-2. évfolyam részére egységes tanterv készült heti 5 órára. A 3-6. évfolyamra heti 5 órában olyan alapvető matematikai ismeretekre és gondolkodási szintre juttatja el a tanulókat, amely biztosítja az emelt szintű tantervi változat eredményes megvalósítását. Ez a tanterv végig heti 5 órára készült. Igyekszik átmenteni a nagy hagyományokkal bíró szakosított matematika tantervű tanítás értékeit. A tanterv figyelembe veszi a NAT valamennyi követelményét. Fő témái a NATban megfogalmazott témák (Gondolkodási módszerek; Számtan-algebra; Függvények-sorozatok; Geometria; Valószínűség-statisztika). Ezen témákat bontottuk altémákra. A tanterv spirális felépítésű. A teljes óraszámot egyetlen évfolyamon sem osztottuk szét teljesen az öt témakörnek. Mindenütt kellő időt biztosítottunk egyrészt az ismétlésre, másrészt a pedagógus által fontosnak tartott, a tanulócsoport igényeihez igazodó foglalkozásra (gyakorlásra, az anyag elmélyítésére vagy bővítésére). A tanterv minden évfolyamon azzal indul, hogy meghatározza az évfolyamra vonatkozólag a tanítás célját, követelményeit, az előzményeket, a tartalmat, az értékelést, s a feltételeket. Az egyes témáknál (altémáknál) ezekre történnek visszautalások, illetve elsősorban a cél, a követelmény és a tartalom esetében részletes kifejtések.

195

Az első két évfolyam fő feladata a gyermekek bevezetése az iskolai életbe, a tanulási szokások kialakítása és elfogadtatása. Ennek eléréséhez az életkori sajátosságok figyelembe vételével feltétlenül szükség van játékos módszerek alkalmazására, a gyermekekben lévő kíváncsiság ébrentartására megfigyelésekkel, próbálgatásokkal, jól választott eszközökkel való tevékenykedtetéssel. Nem e két évfolyam feladata a tagozati szinten történő tanítás. A fentiek miatt készült az első két évfolyam részére egységes matematika tanterv, melyben egyaránt fontosnak tartjuk a helyes számfogalom, műveletfogalom fokozatos kialakítását, a számolási készség fejlesztését és a logikus, rugalmas gondolkodásra nevelést. A tantervben nagy szerepet kap a tapasztalatokra épülő matematika oktatás, az irányított felfedeztetés, az induktív módszer. Ugyanakkor fontos a tapasztalatok által megszerzett ismereteknek az életkornak megfelelő pontossággal történő megfogalmazása, tudása, s a matematikán belül, illetve más tantárgyakban való alkalmazási készsége. A 7. évfolyamtól kezdődően az induktív módszerek, a tevékenykedtető ismeretszerzés mellett fokozatosan elindul a deduktív módszerek alkalmazása, az elvont bizonyításokra való felkészítés. Ez hosszú folyamat, s természetesen a tanulók képességei és érdeklődése is meghatározza az elérhető szintet. Véleményünk szerint ebben az életkorban az emelt szint az érdekesebb, nehezebb feladatok szerepeltetését jelenti elsősorban. Fontosnak tartjuk a NAT-ban is leírt rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelést, a megfelelő szintű problémamegoldást. Azt gondoljuk, hogy a megértett és begyakorolt ismeretanyag, a megfelelően fejlesztett gondolkodási képesség többet ér, mint a nagy, de kellően meg nem értett tananyag. Óraszámok évfolyamok óra/hét összóraszám

1. 5 185

2. 5 185

3. 5 185

4. 5 185

5. 5 185

6. 5 185

7. 5 185

8. 5 18 5

Ez a tanterv azon tanulók számára készült, akik a matematika iránt különösen érdeklődnek, szakkörökre, versenyekre járnak. Több tanulónál ez az érdeklődés a harmadik évfolyamig kialakul (ezen az évfolyamon indulnak be a szakkörök, a versenyek). Ebben a tantervben nem az a cél, hogy a tananyag bővüljön, semmiképpen sem az, hogy később tanítandó anyagok kerüljenek korábbi évfolyamra. Az összetettebb, nehezebb, ugyanakkor érdekesebb, több ötletet igénylő feladatokra kell a nagyobb óraszám. Cél • A tanterv legfontosabb céljának tekinti a NAT-ban megfogalmazottaknak megfelelően a rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelést. Fontos cél és pozitív motívációs eszköz annak megmutatása, hogy a matematika a kultúrtörténet része, hogy a matematikai ismeretek lehetővé teszik a világ

196

jobb megismerését. A matematikai ismeretek alkalmazása, s a megfelelően fejlett gondolkodás biztosítja több tantárgy megfelelő szintű megértését, tanulását. • A tantervekben fontos cél a tevékenységekkel megérlelt fogalmak kialakítása, majd pontos tudása, az életkornak megfelelő matematikai nyelv egyre pontosabb használata, az átlagosnál magasabb szintű tudás megszerzése, birtoklása. • A leírtak érdekében a gondolkodási módszereknek a matematika minden témakörében folyamatosan kell szerepelniük. Követelmény Ez a tanterv egyfelől a NAT-ban megjelölt időszakaszokig a NAT követelményeinek mindegyikét teljesíti, másfelől lehetőséget biztosítja a matematika-igényes továbbtanulás lehetőségét. A minimális teljesítmény a NAT-ban foglaltaknál kevesebb nem lehet. Ebben a tantervben ennél többre van szükség. A tantervet használó pedagógus tudja eldönteni a többlet-követelményt. Ezt a tanulóknak ismerniük kell. Feltételek • A tanterv tanításához a szükséges képesítést a Közoktatási törvény előírja. (L.: 17.§) • A javasolt taneszközöket évfolyamonként meghatározzuk. • A matematikában használt demonstrációs és tanulói eszközök az iskolákban általában megvannak. • Elengedhetetlennek tartjuk az alsóbb évfolyamokon a tevékenységre épülő tankönyvet és a logikus gondolkodást segítő alapeszközöket. • A felsőbb évfolyamokon a jól megválasztott tankönyvek mellé érdekes feladatokat, versenyfeladatokat tartalmazó feladatgyűjteményeket ajánlunk. Matematika 1 Óraszám Iskolai: 185 óra Tanítási ciklus 5 óra / 1 hét Cél Az iskolába kerülő gyermek konkrét szemlélethez kapcsolódó gondolkodásának fejlesztése korának megfelelő, játékos módszerekkel, tevékenységgel. Egyszerű matematikai problémák felfedezése a gyakorlatban, összefüggések, kapcsolatok kifejezése tárgyi tevékenységgel. A valóság megismerése, tapasztalatok gyűjtése, matematikai szövegek megértése. A számfogalom építésének alapozása, a műveletfogalom bevezetése, (hozzáadás, elvétel, összeadás, kivonás) a műveletek értelmezése. Kapcsolatok, összefüggések kifejezése a matematika nyelvén. A kreatív gondolkodás fejlődésének alapozása többféle megoldás keresésével, sokoldalú szemléltetéssel, manipulatív eljárásokkal. A matematika iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékokkal.

197

Követelmény • Az első osztály befejezésekor a gondolkodási módszerek alkalmazásával képes legyen a tárgyak tulajdonságainak megnevezésére, válogatásra, rendezésre, összehasonlításra. • Alakuljon ki számfogalma a húszas számkörben, ismerje a hozzáadás, elvétel fogalmát, értelmezze kirakással az összeadást, kivonást. • Alkalmazza a szóbeli összeadást és kivonást. a tanult számkörben. • Legyen képes gyakorlati mérésekre választott mértékegységgel. Ismerje fel a legegyszerűbb geometriai alakzatokat (háromszög, négyszög). Előzmény A gyermek környezetében előforduló tárgyak főbb jellemzőinek (nagyság, szín, forma) megfigyelése. Együttműködés a tanítóval a gyakorlati tevékenységek során. Tartalom I. Gondolkodási módszerek 21 óra − Halmazok, matematikai logika elemei 15 óra − Kombinatorika 6 óra II. Számtan-algebra 88 óra − Számfogalom, műveletértelmezés,számolási eljárások 72 óra − Nyitott mondat 16 óra III. Sorozatok 28 óra IV. Geometria 22 óra − Síkidomok, testek, transzformációk 10 óra − Mérés, mértékek 12 óra V. Statisztika, valószínűség 4 óra VI. Ismétlés, szabadon felhasználható további órakeret 22 óra Értékelés Folyamatos szóbeli értékelés, a házi feladatok ellenőrzése. A tanórai írásbeli munka folyamatos értékelése választott jelzéssel. Tananyagegységenként összeállított feladatsor (3-4 feladat) önálló megoldásának szóbeli (szöveges) értékelése. Feltételek • Tevékenységre utaló tankönyv, mely a matematikai problémákat gyermekközeli ábrák segítségével mutatja be. • Alapeszközkészlet a tanulói tevékenység biztosítására: korong, pálcika, logikai-készlet, dobókocka, színesrúd-készlet, tükör, zsineg, lyukas-tábla. • Tanítói demonstrációs készlet a bemutatáshoz. Gondolkodási módszerek Óraszám Iskolai:

21 óra

198

Cél A megfigyelési képesség fejlesztése, a felfedezés, kitalálás, rátalálás útján, összehasonlítás, rendezés, csoportosítás alkalmazása a gondolkodás fejlesztésére. A matematikai kételkedés felébresztése az állítások megítélésekor. A figyelem felhívása a számok közötti kapcsolatra, tulajdonságaikra. A felfedezés örömének átélése, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Tapasztalatszerzés a lehetőségek előállításában és számbavételében. előállításában. Követelmény A gondolkodási módszerek alkalmazása során: • tudjon tárgyakat szétválogatni, rendszerezni adott tulajdonság alapján; • hasonlítsa össze az ismert tárgyakat, a tanult relációk szerint (kisebb, nagyobb, alacsonyabb, magasabb, szélesebb, keskenyebb) a kifejezések használatával; • döntse el - megfigyelés és tárgyi tevékenység segítségével -, hogy igaz vagy hamis a tárgyakra vonatkozó állítás. Előzmény Az óvodai előkészítő év során szerzett tapasztalatok a tulajdonságok megítélésében, a számosság fogalmának alapozásában. Tartalom • Halmazok, matematikai logika elemei (15 óra) • Tárgyak, tulajdonságok összehasonlítása, rendezése felismert és megadott szempont szerint. Változások felismerése a tulajdonságokban, elrendezésben. • Halmazok képzése azonos tulajdonságok szerint. A halmazok elemszámának megállapítása, sorbarendezése a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmának értelmezése tárgyi tevékenységgel. • Állítások megfogalmazása a tárgyak, tulajdonságok, kapcsolatok megfigyelésével. Az állítások igazságának megítélése. • Kombinatorikus feladatok (6 óra) • Válogatás tulajdonság alapján (alak, szín, megkülönböztető jel), rendezés. • Játék a dobókockával, lehetőségek számbavétele. • A "zsákbamacska" játékok, elemek kiválasztása 2-3 jellemző tulajdonság alapján (piros és kék korong, golyó). Értékelés A tanuló tevékenységének folyamatos megfigyelése. megfogalmazása szóban, tanítói segítséggel és önállóan.

A

tevékenység

Feltételek • Alapeszközkészlet és annak praktikus tárolása. • Az eszközök kiegészítése önálló gyűjtéssel (gesztenye, bab, gomb).

199

Számtan-algebra Óraszám Iskolai:

88 óra

Cél • A biztos számfogalom kialakítása 20-as számkörben. • A számok tulajdonságainak megismerése. • A hozzáadás és elvétel értelmezése, számolási eljárások (összeadás, kivonás, bontás, pótlás) alkalmazása. • Szöveges feladatok értelmezése, megoldása. • A matematikai logika alapjainak lerakása, a számok kapcsolatainak, tulajdonságainak megismerése, a műveletek gyakorlásával. Követelmény • Ismerje és önállóan olvassa, írja a számok jelét 20-ig. Ismerje a számok tulajdonságait, nagyságrendjét (páros, páratlan, helye a számegyenesen). • Tudja a számokat nagyság szerint rendezni. • Olvassa le rajzról, ábráról az összeadást, kivonást. • Ábrázolja a tanult műveleteket kirakással, rajzzal. Végezzen kéttagú összeadást és kivonást eszközhasználat nélkül szóban, készségszinten a 20-as számkörben. • Legyen képes az egyszerű nyitott mondat kiegészítésére és annak eldöntésére, hogy igaz vagy hamis a megfogalmazott állítás. Döntését kirakással igazolja. Előzmény Tárgyi tevékenység és annak szóbeli megfogalmazása. Tartalom • Számfogalom, műveletértelmezés, számolási eljárások (72 óra) • Mennyiségek, véges halmazok összehasonlítása becsléssel, párosítással ...több, kevesebb, ugyanannyi. • A természetes szám, mint halmazok elemszáma. Tárgyak megszámlálása, elemszám, sorszám. • A számok jele 20-ig, írása, olvasása. A számok nagyság szerinti összehasonlítása, a <, > és = jelek használata. A számok szomszédai, helye a számegyenesen. A számok összeg- és különbségalakjai. a számok tulajdonságai és kapcsolatai. • A műveletek értelmezése: − összeadás tevékenységgel 20-as körben, − kivonás tevékenységgel 20-as körben. • Műveleti tulajdonságok: összeadás: a tagok felcserélhetősége. Az összeadás és kivonás közötti kapcsolat. • Számolási eljárások: − kéttagú összeg kiszámítása tevékenységgel és számokkal, bontás; − három és több tagú összegek kiszámítása tevékenységgel és számokkal; − kivonás tárgyi tevékenységgel, pótlás. 200

• Szöveges feladatok kirakása, lerajzolása, modellezése, megfogalmazás, lejegyzés művelettel, megoldás, válasz megfogalmazása. • Szöveges feladatok leolvasása, alkotása ábráról. • Nyitott mondatok (16 óra) • Összefüggések, kapcsolatok megállapítása összeadás és kivonás segítségével, ábráról, rajzról. Az állítás kifejezése számokkal, jelekkel. Nyitott mondatok alkotása megjelenítéssel, számokkal. Nyitott mondatok megoldásának keresése próbálgatással, behelyettesítéssel. Az alaphalmaz szerepe a megoldásban. • Többféle megoldás keresése. A relációs jelek használata, értelmezése. • Nyitott mondatok leolvasása, értelmezése. • Szöveges feladatok értelmezése, a probléma megoldása tevékenységgel, rajz segítségével és nyitott mondat felállításával. • A becslés képességének fejlesztése a várt eredmény közelítő értékének meghatározásával. Értékelés Szóbeli számolási készség megnyílvánulása az órán. A tanító által összeállított feladatsor tevékenység segítségével - számkörönként. Feltételek Munkáltató, tevékenységre alapeszközkészlet.

épülő

tankönyvek

és

munkafüzetek,

Sorozatok Óraszám Iskolai:

28 óra

Cél Tárgyak, tárgyhalmazok kapcsolatának felismerése. A sorozatok folytatása megadott vagy felismert tulajdonság alapján. Követelmény Tudjon adott szabályú periodikus és egyéb sorozatot folytatni tárgyi tevékenységgel. Szerezzen jártasságot az egyesével, kettesével, hármasával növekvő sorozat kiegészítésében. Előzmény A tanult számfogalom, számok nagyságrendjének ismerete. Tartalom • Egyszerű, ismert kapcsolatok, relációk kifejezése tárgyi tevékenységgel és rajzzal. Párok megkeresése, összetartozó tárgyak jelölése összekapcsolással. • A nyíl használata a kapcsolatok kifejezésére. • Egyszerű sorozatok folytatása, kiegészítése tevékenységgel. Sorozatok tárgyhalmazokkal, mennyiségekkel, számokkal. Sorozatok leolvasása.

201

• Grafikonok építése adatok, tapasztalatok alapján, összehasonlítása, leolvasása a táblázatról, értelmezése.

az

adatok

Értékelés Sorozatépítés, tárgyi tevékenységgel. Sorozatképzés, kiegészítés számokkal. Feltételek Tapasztalatok gyűjtése szabályok felismerésére. Geometria Óraszám Iskolai:

22 óra

Cél Tapasztalatszerzés a geometriai tulajdonságok felfedezésében. Tájékozódás vonalon, síkban, térben. A testek és síkidomok megkülönböztetése. Mérés a gyakorlatban a mennyiségek fogalmának megértésére és a számfogalom építésére. Követelmény Másoljon le kirakással egyszerű síkmintát és építményt. Nevezze meg a háromszöget, négyszöget, ötszöget. Tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni választott egységgel. Tudja a mennyiségeket összehasonlítani, a mérés eredményét szóban megfogalmazni. Előzmény Tapasztalatok gyűjtése a mérhető tulajdonságok körében, kapcsolat a természetismeret hasonló témakörével. Tartalom • Síkidomok, testek, transzformációk. (10 óra) • Testek szétválogatása tulajdonságok alapján, rendezés, csoportosítás. • Testek építése modell után és szabadon. • Testek építése egy-egy feltétel megkötésével. • Síkidomok szétválogatása tulajdonságok alapján, rendezés, csoportosítás. • Síkidomok előállítása nyírással, lyukas táblán egy-egy feltétel megkötésével. • Tapasztalatszerzés síktükörrel, építés a tükör mögött. A szimmetria fogalmának alapozása tengelyesen tükrös alakzatok létrehozásával. • Tájékozódás síkban: jobbra, balra fordulás. • Mérés (12 óra) • Mennyiségek összehasonlítása, mérése alkalmilag választott egységgel, tevékenységgel: pl.: kirakás, teletöltés, széttöltés, kiegyensúlyozás. • Azonos egységgel való mérés, többféle egységgel történő mérés. • Összehasonlítás, következtetések levonása a mérés egységére és a mennyiségre vonatkozóan. • Ismerkedés a méterrel, literrel, kilogrammal, mérés, az adatok lejegyzése a m, kg, l jelek használatával.

202

Értékelés Tevékenység útján szerzett tapasztalat és gyakorlati mérések szóbeli értékelése folyamatosan. Feltételek • Testek és síkidomok. • Modellek és mérőeszközök, építő-játékok. Statisztika, valószínűség Óraszám Iskolai:

4 óra

Cél Tapasztalatszerzés a véletlen és biztos fogalmának megértéséhez. A gyermek saját életével kapcsolatos számadatok összegyűjtése, értelmezése. Követelmény E témában az első évfolyamon követelményt nem határozunk meg. Csupán szerezzenek tájékozottságot a matematikai kételkedés területén. Előzmény Próbálgatás módszere a feladatok megoldásában. Tartalom • Adatok, tevékenységek, kísérletek eredményeinek gyűjtése, lejegyzése. • Adatok leolvasása táblázatról, épített grafikonról. • Megfigyelések, játékok, kísérletek a "biztos", a "lehetséges, de nem biztos", és a "lehetetlen" fogalmának megértésére. Értékelés A próbálgatásban való aktív részvétel. Feltételek A gyűjtőmunkához szükséges adatok, lejegyzési formák bemutatása. Ismétlés, szabadon felhasználható Óraszám Iskolai:

22 óra

Matematika 2 Óraszám Iskolai: 185 óra Tanítási ciklus 5 óra / 1 hét

203

Cél • Tapasztalatgyűjtés a valóságból, összefüggések felismerése, megfogalmazása. A felfedezés örömének átélése a matematikai problémák felismerésekor. • A számfogalom további értelmezése és bővítése 100-ig. Műveletek értelmezése: szorzás, bennfoglalás, részekre osztás bevezetése, a tanult számolási eljárások alkalmazása. • A mérhető tulajdonságok számbavétele, jártasság a gyakorlati mérésekben. • Geometriai alakzatok tulajdonságainak felismerése, alakzatok létrehozása modell segítségével. Követelmény A gondolkodási módszerek alkalmazásával: • tudja a tárgyak, személyek, jelenségek néhány jellemző tulajdonságát, • tudjon megadott szempont szerint rendezni, csoportosítani, • ismerje és használja a kisebb, nagyobb, több, kevesebb, szélesebb, keskenyebb, magasabb, alacsonyabb fogalmakat, • alakuljon ki számfogalma a 100-as számkörben, • tudja a szorzás- és bennfoglalás eseteit, • alkalmazza a feladatmegoldások során a négy alapműveletet, • végezzen méréseket választott és szabvány mértékegységekkel,- tudjon létrehozni egy-egy megadott feltétel szerint síkidomokat, testeket. Előzmény Számfogalom és számolási eljárások a 20-as számkörben. Jártasság a tulajdonságok megfigyelésében. Tartalom I. Gondolkodási módszerek - folyamatos kb. évi 24 óra − Halmazok, matematikai logika elemei 16 óra − Kombinatorikus feladatok 8 óra II. Számtan-algebra 85 óra − Számfogalom, műveletértelmezés 67 óra − Nyitott mondatok 18 óra III. Sorozatok 24 óra IV. Geometria 30 óra − Síkidomok, testek, transzformációk 12 óra − Mérés, mértékek 18 óra V. Statisztika, valószínűség 6 óra VI. Ismétlés, szabadon felhasználható további órakeret 16 óra Értékelés Folyamatos szóbeli értékelés, a házi feladatok ellenőrzése. Tananyagegységenként összeállított feladatsor (3-4 feladat) önálló megoldásának értékelése szóban. Tudáspróba (5-6 feladat) félévkor és tanév végén.

204

Feltételek Munkáltató tankönyv és munkafüzet. Alapeszközkészlet a tevékenységhez. (Lásd 1. osztály) Gondolkodási módszerek Óraszám Iskolai:

24 óra

Cél A megfigyelési képesség fejlesztése az érzékelhető és mérhető tulajdonságok felismerésével. Osztályozás, válogatás tevékenységen keresztül. Állítások, tagadások megfogalmazása, a tagadás logikai értelmének megértése. A nyitott mondat megoldásának előkészítése tevékenységgel. A gondolkodás fejlesztése sorbarendezéssel, kiválasztással. A szorzás értelmezése kombinatorikus feladatokban. Követelmény A gondolkodási módszerek alkalmazásával • legyen képes tárgyakat kétfelé válogatni ismert, megnevezett tulajdonság szerint, • tudja megnevezni a kiválogatott elemek közös tulajdonságát, • tudja értelmezni a tulajdonság tagadását, • rendezze a tárgyakat egy két tulajdonság szerint, • tudjon nyitott mondatba számokat, számpárokat behelyettesíteni, • tudja eldönteni, hogy a nyitott mondatból a behelyettesítés után kapott állítás igaz vagy hamis. Előzmény Jártasság a tulajdonságok megítélésében és megfogalmazásában, valamint a halmazok létrehozásában és rendezésében. Tartalom • Halmazok, a matematikai logika elemei(16 óra) • Elemek osztályozása megadott és választott szempontok szerint. Részhalmaz és kiegészítő halmaza különféle alaphalmazokon. A halmazdiagram használata. Részhalmaz és kiegészítő halmaz jellemzése. a "nem" szó matematikai értelmezése. • Állítások, döntések megfogalmazása. Nyitott mondatok kiegészítése. Nyitott mondatok két változóval. • Kombinatorika ( 8 óra) • Két halmaz elemeiből rendezett párok keresése, az előállított párok közös elrendezése táblázatba. Lehetőség keresése, megkülönböztetése. Az összes lehetőség előállítása, felsorolása tárgyi tevékenységgel, rajzban. Értékelés Az órai tevékenységben való aktív részvétel figyelemmel kísérése. A tanult gondolkodási módszerek alkalmazásának módja a tanulók egyéni munkájában. Szóbeli értékelés a gondolkodás fejlettségének szintjéről.

205

Feltételek Tevékenységre indító tankönyv válogatáshoz, rendezéshez.

és

munkafüzet.

Gyűjtött

tárgyak

a

Számtan-algebra Óraszám Iskolai:

85 óra

Cél Tapasztalatszerzés a valóság és a számok kapcsolatáról. Számszerű összefüggések felfedezése (nagyobb mennyiségek méréséhez több egység szükséges; nagyobb egységgel való mérés). Tájékozódás a számok nagyságrendjéban, számkörbővítés 100-as számkörben. A szorzás, részekre osztás, bennfoglalás értelmezése, alkalmazása. szöveges feladatok értelmezése, megoldása. A műveletek közötti kapcsolatok felfedezése. Az ellenőrzés bevezetése, alkalmazása. Követelmény • Ismerje és önállóan írja, olvassa a számok jelét 100-ig. • Tudjon mennyiségeket összehasonlítani, összemérni. • Tudjon tárgyakat meg- és leszámlálni egyesével, kettesével, tízesével 100ig. • Találja meg a számok helyét a számegyenesen és ismerje a számok szomszédait. • Tudja a kisegyszeregynek megfelelő szorzat-alakokat. • Tudjon leolvasni (rajzról, tevékenységről) összeadást, kivonást, szorzást, osztást. • Alkalmazza a 20-as körben megtanult összeadást és kivonást 100-as körben. • Ismerje és alkalmazza a szorzó és bennfoglalótáblát. • Értelmezze kirakással az egyszerű szöveges feladatokat. Előzmény Az összeadás és kivonás készségszíntű ismerete 20-as számkörben. Tartalom Számfogalom, műveletértelmezés (67 óra) • A számok jele, írása, olvasása 100-ig. A számok tulajdonságai, nagyságrendje. a számok összeg- és különbség alakjai, a számok kapcsolatai. Az összeadás, kivonás, szorzás, osztás értelmezése tevékenységgel. Műveletvégzés számokkal. • Műveletek közötti kapcsolat: összeadás-kivonás; összeadás-szorzás; szorzás-osztás; összeg és különbség szorzása. • A zárójel használata. • Összeadás, kivonás 100-as számkörben, analógiák kiépítése. Három és többtagú összegek kiszámítása. Két-tényezős szorzatok tárgyi tevékenységgel, számokkal. Részekre osztás, bennfoglaló osztás tárgyi tevékenységgel.

206

• A tört szám fogalmának előkészítése tapasztalati úton. Egyszerű egységtörtek előállítása hajtogatással, leolvasás. • A negatív szám fogalmának előkészítése a hőmérő leolvasásával. Lépések a számegyenesen a 0-tól balra. Adósság-készpénz együttes értéke kirakással. • Szöveges feladatok a műveletek alkalmazására. Nyitott mondatok (18 óra) • Összefüggések, kapcsolatok megállapítása rajzról, lejegyzés számokkal. Nyitott mondatok megoldásának keresése. Az alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz szerepe a nyitott mondat megoldásában. Kevés elemű alaphalmaz elemeinek behelyettesítése a nyitott mondatba. Értékelés Számolási eljárások: a szorzás és bennfoglalás eseteinek készségszíntű ismerete - számonkérés szóban, folyamatosan. témazáró feladatsorok önálló megoldása évi 3-4 alkalommal. Feltételek Számolási készség fejlesztésére szolgáló eszközök (ábrák leolvasása, számegyenes, táblázatok). Munkáltató tankönyv és munkafüzet. Sorozatok Óraszám Iskolai:

24 óra

Cél Az összefüggés felismerése, megértése az adott szabályú sorozatok folytatásával. Kapcsolatépítés a sorozat elemei között, a kapcsolatok megfogalmazása szavakkal. összefüggések felismerése táblázatok számpárjai között. Követelmény Tudjon adott szabályú sorozatokat folytatni, kiegészíteni. Tudjon adott kapcsolatot kifejezni az összetartozó párok összekapcsolásával, szétválogatásával, sorbarendezésével. Előzmény Biztonság a 20-as sorozatképzésben.

számkörben

végzett

műveletek

körében

és

a

Tartalom • Tárgy-, rajz-, és jelsorozatok folytatása, kiegészítése adott és felismert összefüggések alapján. • Számsorozatok állandó és egyenletesen növekvő, csökkenő különbséggel. • Sorozatok különbségsorozatainak képzése. • Grafikonok építése, olvasása. • Függvénytáblázat kiegészítése adott összefüggés szerint.

207

• Gyakorlat szerzése az egyművelettel felismerésében, megfogalmazás szavakkal.

leírható

összefüggések

Értékelés A konkrét tevékenységekben való aktív közreműködés a tanítási órán - szóbeli értékelés. Sorozatok kiegészítése önálló munkával. Feltételek Az alapeszközkészlettel végzett rendezések, kirakások. Az adatok lejegyzése táblázatba. Geometria Óraszám Iskolai:

30 óra

Cél A geometriai tulajdonságok felismerése, megnevezése, tudatosítása és összehasonlítása. Szerkesztési feladatok alapozása egyszerű konstrukciókkal, ismerkedés a vonalzóval, sablonokkal. Az egybevágóság fogalmának alapozása. A tengelyes szimmetria megfigyelése. Szemléletfejlesztés, a geometriai transzformáció előkészítése tükrözéssel és eltolással. Tájékozódás síkban és térben. Testek építése kockákból, téglákból. Alkalmilag választott egységekkel való mérés a mennyiség, egység, mérőszám kapcsolatának megismerése. Követelmény • Ismerje a tanult geometriai tulajdonságokat. • Tudjon létrehozni ismert geometriai alakzatokat. • Tudjon 4-10 elemből álló építményt lemásolni. • Ismerje a négyzetek és más téglalapok tengelyes tükrösségét, tudja eldönteni, hogy az adott négyszög téglalap vagy négyzet. • Tudjon választott és szabvány egységekkel meg- és kimérni hosszúságot, űrtartalmat, tömeget. • Ismerje és a gyakorlati mérésekben használja a m, dm, cm; l, dl; kg, dkg egységeit, az órát és percet. Előzmény Tapasztalat síkban és térben a mérhető és érzékelhető tulajdonságok megfigyelésében. Tartalom Síkidomok, testek, transzformációk (12 óra) • Testek gyűjtése, építése szabadon és egy(két) feltétel megkötésével. Testek válogatása, rendezése megadott szempontok szerint. • Testek másolása modellről. • Síkidomok előállítása szabadon és egy(két) feltétel megkötésével. Vonalzó és sablon használata. Síkidomok másolása kirakással, befedéssel, átlátszó papirral. Tevékenységek síktükörrel: építés előtte, mögötte. tükrös

208

alakzatok előállítása. Négyszögek tulajdonságainak vizsgálata: téglalap, négyzet megfigyelése. Tengelyes szimmetriák előállítása hajtogatással. Egyszerű figurák eltolása átlátszó papir segítségével. • Tájékozódás síkban két adat megadásával: sorszám, oszlopszám. Mérés, mértékek (18 óra) • Mérés alkalmilag választott egységekkel. • Annak megfigyelése, hogy 2-szer, 3-szor nagyobb mennyiséget 2-szer, 3szor több egység teszi ki; 2-szer, 3-szor nagyobb egységből fele, harmada annyi teszi ki ugyanazt a mennyiséget. • A m, dm, cm, mm; mp, perc, óra, nap, hét, hónap, év; l, dl; dkg, kg ismerete, alkalmazása. Mérés a fenti egységekkel a gyakorlatban. Értékelés A tevékenységekben való részvétel a tanítási órán - értékelés szóban. A gyakorlottság figyelemmel kísérése a konkrét mérések végzésében. Feltételek Tevékenységre utaló tankönyv és munkafüzet. a tapasztalatszerzéshez szükséges modellek építő játékok és mérőeszközök, átlátszó papír.

Statisztika, valószínűség Óraszám Iskolai:

6 óra

Cél A matematikai szemlélet formálása megfigyelési játékok alkalmazásával. Felfedezés és kételkedés, a lehetőségek keresése, becslés, sejtés, következtetés. Kísérletek, próbálgatások lejegyzése. Követelmény E témakörben követelményt nem fogalmazunk meg. Törekedjünk arra, hogy minden tanulónak legyen élménye a valószínűségi játékok során és ismerje (tanítói segítséggel) a valószínűségi kísérletek lejegyzésének módját. Előzmény Együttműködés tanítóval, társakkal. Tartalom • Tapasztalati adatok, tevékenységek, kísérleti eredmények gyűjtése, jegyzése. Grafikon építése, adatok leolvasása táblázatról. • Megfigyelési játékok a "biztos, lehetséges, de nem biztos, lehetetlen" fogalmak értelmezésére. • Sejtések megfogalmazása, lejegyzése, összevetése a tapasztalattal. Értékelés A közös játékban, adatgyűjtésben, beszélgetésben való részvétel.

209

Feltételek Feladatok a valószínűségi játékokhoz, adatgyűjtéshez, dobókockák. Matematika 3 Óraszám Iskolai: 185 óra Tanítási ciklus 5 óra / 1 hét Cél • A gondolkodási módszerek alkalmazása a fogalmak tudatosítására, a rendszerező képesség fejlesztésére. Az önálló, felfedezésen alapuló, kreatív gondolkodás fejlesztése. • Gyakorlottság kialakítása a számfogalom építése és műveletvégzés területén. • Tevékenység útján szerzett tapasztalatok megfogalmazása a műveletek, szöveges feladatok értelmezésében. Többféle megoldás keresése a feladatokban, összefüggések felfedezése. • Számolási készség fejlesztése a szóbeli és írásbeli műveletek elvégzésével. • A gondolkodás fejlesztése a konkrét tevékenységek útján szerzett tapasztalattól az általánosítások, következtetések megfogalmazásáig. Tevékenység testekkel, síkidomokkal, térben való tájékozódás. Sík- és térszemlélet fejlesztése modellezéssel. • Kombinatorikus feladatok megoldása a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. Követelmény Biztos számfogalom és készségszintű számolás ezres számkörben. Gyakorlottság a gondolkodási műveletek (összehasonlítás, rendezés, csoportosítás, válogatás) alkalmazásában. Tárgyi tevékenység során szerzett tapasztalat alapján • értelmezze a műveleteket, tudja megjeleníteni az összefüggéseket számokkal, • véges alaphalmaz elemeinek a nyitott mondatba való helyettesítése után tudja eldönteni, hogy a kapott állítás igaz-e vagy hamis, • tudjon mennyiségeket, tárgyakat összehasonlítani, nagyságrendbe állítani, • ismerje a szabvány mértékegységeket és tudjon mérést elvégezni, • ismerje fel az egyszerű geometriai alakzatokat és azok tulajdonságait, • állítson elő geometriai alakzatokat megadott feltételeknek megfelelően. Előzmény Számfogalom és számolási eljárások a 100-as számkörben. Jártasság a manipulatív tevékenységben. Tartalom I. Gondolkodási módszerek 24 óra − Halmazok, matematikai logika elemei (15 óra)

210

− Kombinatorikus feladatok ( 9 óra) II. Számtan-algebra 78 óra − Számfogalom, műveletértelmezés, számolási eljárások (58 óra) − Nyitott mondatok (20 óra) III. Összefüggések, sorozatok 15 óra IV. Geometria 36 óra − Testek, síkidomok, transzformációk (18 óra) − Mérés, mértékek (18 óra) V. Statisztika, valószínűség 10 óra VI. Ismétlés, szabadon felhasználható további órakeret 22 óra Értékelés Folyamatos szóbeli értékelés a manipulatív tapasztalatszerzés során tanúsított aktivitásnál. Témazáró feladatsorok (5-6 feladat) az ismeretek elsajátításának ellenőrzésére. Írásbeli felmérő félévkor és tanév végén. Feltételek Tevékenységre épülő tankönyvek és munkafüzetek. Alapeszközkészlet: mérőeszközök, színes rúdkészlet, logikai készlet, testek, síkidomok, modellek. Gondolkodási módszerek Óraszám Iskolai:

24 óra

Cél A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felfedezése tevékenységek segítségével. Matematikai problémák felismerése, ábrázolása. A rugalmas gondolkodás fejlesztése többféle megoldás keresésével. Halmazok képzése közös tulajdonságok számbavételével, a részhalmaz és kiegészítő halmaz értelmezése. Nyitott mondat igazsághalmazának megtalálása. Követelmény • Jellemezze az alaphalmaz részhalmazát az elemek közös tulajdonságával és kiegészítő halmazát a tulajdonság tagadásával. • Állapítsa meg próbálgatással az állítások igazságtartalmát. • Legyen képes a tulajdonsággal adott halmazokba - egyidejűleg két halmazba - elemeket elhelyezni. Előzmény Mérhető tulajdonságok feladatokban.

számbavétele,

alkalmazása

a

matematikai

Tartalom Halmazok, matematikai logika elemei (15 óra) • Elemek szétválogatása, osztályozása. Részhalmaz, kiegészítő halmaz képzése válogatásokhoz kapcsolva. Elemek elrendezése, fadiagram használata. Közös elemek tulajdonságainak keresése, az "és" logikai fogalmának előkészítése.

211

• A "mindegyik", "van olyan", "egyik sem", "nem mind" kifejezések használata konkrét tevékenység kíséretében. Állítások igazságának eldöntése. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése próbálgatással véges alaphalmazokon. • Az alaphalmaz és részhalmaz kapcsolata alapján alá- és fölérendelt fogalmak. Az igazsághalmaz különféle alaphalmazokon. Tervszerű próbálgatás. Kombinatorikus feladatok (9 óra) • A lehetőségek előállítása kirakással, színezéssel, rajzzal. Fadiagram készítése. • A hiányzó lehetőségek megkeresése a fadiagram segítségével. • Sorbarendezés, kiválasztás. (3-4 elem esetén az összes eset megtalálása.) • Feladatok a "szorzás-szabály" és az "összeadás-szabály" tapasztalására. Kombinatorikai feladatoknál jó modell lehet egyszerű gráf. Értékelés A tanulók aktivitása, szóbeli válaszai, a megfigyelések megfogalmazása egyéni, szóbeli értékeléssel. A gondolkodás fejlődésének figyelemmel kísérése az órai tevékenység alapján. Feltételek Munkáltató tankönyv és munkafüzet. Alapeszközkészlet és gyűjtött eszközök a tapasztalatszerzéshez. Számtan-algebra Óraszám Iskolai:

78 óra

Cél A számok közötti tájékozódás az ezres számkörben. A helyiérték rendszer megértése és alkalmazása. A számok nagyságviszonyainak és tulajdonságainak megismerése. A műveletek értelmezésének szélesítése (szakaszok, területek, becslés, közelítő érték). A szóbeli és írásbeli számolási eljárások fejlesztése. a szöveges feladatok értelmezése, megoldása. A törtszámmal és negatív számmal való ismerkedés. A gondolkodási módszerek önálló alkalmazása a feladatok megoldásában. Követelmény • Ismerje és önállóan írja a számok jelét az ezres számkörben. • Tudjon mennyiségeket az egység többszöröseivel mérni. • Ismerje a számok nagyságrendjét és tulajdonságait. • Ábrázolja és értelmezze a műveleteket. • Alkalmazza a kerekített értékekkel való becslést. • Tudja a négy alapműveletet elvégezni fejben, az összeadást, kivonást, szorzást írásban. • Tudjon szöveges feladatot megoldani próbálgatással, modellel. • Tudja előállítani a számok különféle alakjait egy és két művelettel, zárójel használatával. 212

• Alkalmazza a tagok felcserélhetőségét, csoportosíthatóságát. • Készítsen önállóan matematikai modellt (rajzot, grafikont, táblázatot, nyitott mondatot). Előzmény Biztos számfogalom a 100-as készségszintű alkalmazása.

számkörben.

A

szóbeli

műveletek

Tartalom Számfogalom, műveletértelmezés, számolási eljárások (58 óra) • Számfogalom építése ezres számkörben. • A számok nagyságrendje, tulajdonságai, kapcsolatai: 2-vel, 3-mal, 4-gyel... osztható számok. a számok összeg, különbség, szorzat, hányados és összetett alakjai. A zárójel használata. A műveletek közötti kapcsolat felismerése, a műveletsorrend szabályai. • Műveletek értelmezése: összeadás, kivonás tevékenységgel. Összeg, különbség becslése, a "közelítően egyenlő" jel bevezetése. Elnevezések: tagok, összeg, kisebbítendő, kivonandó, maradék, különbség. Szorzás, osztás, maradékos osztás tevékenységgel. Elnevezések: tényezők, szorzat, osztandó, osztó, hányados, maradék. • Műveleti tulajdonságok: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összeg, különbség változása, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága. • Műveletek közötti kapcsolatok összeadás, kivonás; osztás, szorzás; összeg, különbség szorzása. • Számolási eljárások: összeadás, kivonás szóban és írásbeli művelettel. Írásbeli szorzás egyjegyűvel. 10-es, 100-as számszomszédok. Becslés a közelítő érték meghatározásával. • A törtszám fogalmának előkészítése tevékenységgel, törtrészek előállítása, összehasonlítása (fél, negyed, háromnegyed). • Negatív számok fogalmának előkészítése a gyakorlatban: hőmérő leolvasása, lépegetés a számegyenesen a 0-tól balra, adósság-készpénz. Különféle számrendszerek megismerése eszközzel, tevékenységgel. Egyszerű számfeladatok a megismert számrendszerekben. Bűvös négyzet készítése. Nyitott mondatok (20 óra) • Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése próbálgatással véges alaphalmazon. Nyitott mondat igazzá tétele, behelyettesítés. • Szöveges feladatok értelmezése modell segítségével. Szöveges feladatról nyitott mondat készítése. többféle megoldási mód keresése. Ellenőrzés, az eredmény összevetése a valósággal. • Matematikai modellek (sorozatok, táblázatok, rajzok, nyíl-diagramok, grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. • Összefüggések leírása nyitott mondattal az általános szóbeli megfogalmazásnak megfelelően; ellenőrzés az adatpárok, - hármasok behelyettesítésével. • Olyan szöveges feladattal való ismerkedés, mely azonossághoz vezet. (Az alaphalmaz minden eleme igazzá teszi a nyitott mondatot.) Olyan feladat, amelynek nincs megoldása. 213

Értékelés Folyamatosan a résztémák feldolgozása után feladatsorok segítségével. Témazáró feladatlapok félévkor, év végén. Feltételek Munkáltató tankönyv és munkafüzet. Alapeszközök. Összefüggések, sorozatok Óraszám Iskolai:

15 óra

Cél Tevékenységgel végzett sorozatalkotás a számok tulajdonságainak megfigyelésére, a műveleti tulajdonságok értelmezésére. A számok közötti kapcsolatok felfedezése, szabályok, rendszerek megismerése. Követelmény • Tudjon folytatni adott szabályú sorozatokat. • Találjon összefüggéseket a sorozat elemei között. • Tudjon kiegészíteni adott szabályú függvénytáblázatot. Előzmény Egyszerű sorozatok folytatása, kiegészítése a 100-as számkörben. Tartalom • Sorozatok folytatása, kiegészítése adott szabály szerint. Egyszerű számsorozatok növekedésének vagy csökkenésének megfigyelése. • Sorozatok rendezése mérésekben, számlálások alkalmával. • Összefüggések felismerése a sorozat elemei között. • Táblázatok kiegészítése adott összefüggés alapján. Adatok táblázatba rendezése, grafikonok készítése. • Összefüggések leírása nyitott mondattal, függvénytáblázatok készítése, kiegészítése. Értékelés Sorozatok kiegészítése önállóan, írásban. Témazáró feladatsorok, mérések félévkor és a tanév végén. Feltételek Tevékenységre utaló tankönyvek és munkafüzetek. Geometria Óraszám Iskolai:

36 óra

214

Cél A tanulók sík és térszemléletének fejlesztése. A megfigyelés, mint a megismerés egyik fontos eszközének gyakorlása a geometriai ismeretek elsajátításakor. A geometriai alakzatok tulajdonságainak leírása a fogalmak (pl. csúcs, él, lap) használatával. az egybevágóság szemléletes fogalmának elmélyítése tapasztalat útján. A mérés alkalmazása a mennyiségek összehasonlítására. Egység, mennyiség és mérőszám kapcsolatának felismerése. Követelmény • Tudja megmutatni az egyszerű testek lapjait, csúcsait, éleit. • Tudjon lemásolni 6-10 elemből álló építményt. Tudjon térbeli és síkbeli tükrözéseket végezni, tulajdonságokat megállapítani. • Tudjon mennyiségeket alkalmilag választott egységekkel mérni, , hosszúságot, tömeget, űrtartalmat szabványos egységekkel mérni. • Tudja elvégezni a méréshez kapcsolódó legegyszerűbb váltásokat. Mérjen területet kirakással, hálón megszámlálással. Előzmény Mérhető tulajdonságok számbavétele. Testek, síkidomok megkülönböztetése. Tartalom Testek, síkidomok, transzformációk (18 óra) • Testek építése szabadon és adott feltételek szerint. Testek szétválogatása egy és két tulajdonság szerint. Testek másolása modellről. Testek tengely körüli elforgatása, térbeli minták készítése egybevágó testekből eltolással, síkra tükrözéssel. • Síkidomok előállítása szabadon és egy-két feltétel megkötésével. Szétválogatás, rendezés. Vonalzó és körző használata. • Tengelyesen tükrös alakzatok előállítása tevékenységgel: nyírás, hajtogatás, szöges táblán körülkerítés. Eltolás, tükrözés átlátszó papíron. tükrös testek készítése. Alakváltozások nyújtással, zsugorítással, nagyítással. • Tájékozódás vonalon, pontok megadásával. • Pontok megadása egy rögzített ponthoz viszonyítva iránnyal és távolsággal. • Tájékozódási vázlatok (utcarajzok) készítése, utcakereszteződések meghatározása pontok megadásával. Mérés, mértékek (18 óra) • Mérés alkalmi egységekkel a már megismert mennyiségek körében. Át és beváltások konkrét esetekben. Mérés szabvány egységekkel: m, dm, cm, mm; l, dl, cl, ml; g, dkg, kg; km, hl, t. Az idő mérése (óra, perc). • Szög, terület, térfogat mérése alkalmi egységekkel, gyakorlatban. • Egység, mennyiség és mérőszám kapcsolata. • Mérés az egységek többszöröseivel. • A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban.

215

Értékelés Tanórai tevékenység értékelése szóban. Feladatsorok önálló megoldása, témazáró mérés félévkor és tanév végén. Feltételek Geometriai modellek, mérőeszközök. Statisztika, valószínűség Óraszám Iskolai:

10 óra

Cél A valószínűségi szemlélet fejlesztése tapasztalatszerzéssel, tevékenység útján. Matematikai játékok a kreatív gondolkodás fejlesztésére. Módszerek megmutatása a matematikai problémák felfedezésére, bizonyítására. A kombinatorika alkalmazása. A valóság és a matematika kapcsolatának felfedezése, példák (adatok, esetek) keresése a kapcsolat bizonyítására. Követelmény Követelményt nem fogalmazunk meg, de elvárjuk a tanulóktól, hogy ismerjék az alapvető statisztikai módszerek alkalmazását és a "lehetséges", "nem biztos" fogalmát. Alkalmazzák megállapításaikban a matematikai logikai fogalmakat.

Előzmény Adatgyűjtés, rendezés a 2. osztály anyagából. Tartalom • Adatok, kísérleti és mérési eredmények gyűjtése, lejegyzése, táblázatok, grafikonok készítése. • Adatok leolvasása, jellemzés a középső adattal, a számtani közép fogalmának előkészítése. Néhány szám számtani közepe. • Megfigyelésekkel a lehetséges adatok keresése. Sejtések megfogalmazása, egybevetése a tapasztalattal. • Gyakoriság megállapítása az egyszerű valószínűségi kísérletekben. • Valószínűségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek megállapítása önállóan. Értékelés A gyakorlati tapasztalatszerzésben való részvétel szóbeli értékelése. Feltételek Feladat és eszközgyűjtemény a valószínűségi játékokhoz.

216

Matematika 4 Óraszám Iskolai: 185 óra Tanítási ciklus 5 óra / 1 hét Cél A gondolkodási módszerek alkalmazása a fogalmak tudatosítására, a rendszerező képesség fejlesztésére. Az önálló, felfedezésen alapuló, kreatív gondolkodás fejlesztése. A tanulók felkészítése a következő iskolaszakasz követelményeinek teljesítésére. Ennek érdekében a számolási készség és logikus gondolkodás fejlesztése. Biztonság a számolási eljárások területén, valamint feladatmegoldó képesség a tízezres számkörben. Szöveges matematikai feladatok értő olvasása és megoldása. Fegyelmezett gondolkodásra, pontosságra, matematikai kételkedésre, ok-okozati következtetésekre nevelés. A matematikai ismeretek elsajátítása során szerzett gondolkodási képesség alkalmazása más műveltségi terület tananyagának tanulása során. A kreatív gondolkodás fejlesztése a többféle megoldás keresésére buzdító feladatokkal. Az önálló problémalátás képességének fejlesztése. Felkészítés versenyekre, vetélkedőkre. Követelmény Biztos számfogalom, valamint az írásbeli és szóbeli műveletek megoldásában szerzett képesség a tízezres számkörben. Az alapvető gondolkodási műveletek (összehasonlítás, rendezés, csoportosítás), algoritmusok (értelmezés, lejegyzés, becslés, számolás, ellenőrzés, válasz megfogalmazása) alkalmazása a feladatmegoldások során. A tárgyi tevékenység során szerzett tapasztalatok alapján: • tudjon mennyiségeket rendezni, • egyszerű geometriai alakzatokat felismerni és előállítani. • ismerje a tanult testek, síkidomok alapvető tulajdonságait, • helyesen használja a tanult mértékegységeket. • biztonsággal tudja átváltani a tanult mértékegységeket kisebb és nagyobb egységekre. Előzmény Gyakorlati tapasztalatokra, tevékenységre épülő ismeretek az ezres számkörben, a megismert geometriai anyagban, a gondolkodási módszerekben. Tartalom I. Gondolkodási módszerek 24 óra − Halmazok, matematikai logika elemei (15 óra) − Kombinatorikus feladatok ( 9 óra) II. Számtan - algebra 78 óra − Számfogalom, műveletértelmezés, számolási eljárások (58 óra) − Nyitott mondatok (20 óra) III. Összefüggések, sorozatok 15 óra IV. Geometria 36 óra 217

− Testek, síkidomok, transzformációk (18 óra) − Mérés, mértékek (18 óra) V. Statisztika, valószínűség 10 óra VI. Ismétlés, szabadon felhasználható további órakeret 22 óra Értékelés Folyamatos szóbeli értékelés a tanórai munka és a manipulatív tapasztalatszerzés során tanúsított aktivitásról. Témazáró feladatsorok (6-8 feladat) az ismeretek elsajátításának ellenőrzésére. Felmérő dolgozatok negyedévenként. Feltételek Tevékenységre utaló tankönyvek és munkafüzetek. A differenciált fejlesztést szolgáló feladatlapok. Alapeszközkészlet: mérőeszközök, színes rudak, logikai készlet, vonalzó, körző, négyzetrács, testek, síkidomok.

Gondolkodási módszerek Óraszám Iskolai:

24 óra

Cél A matematikai szemlélet alapozása, a rugalmas, kreatív gondolkodás fejlesztése. Összefüggések felismerése és megfogalmazása a matematikai szaknyelv használatával. A gondolkodási módszerek alkalmazása a tanulás minden területén. Az önállóság fejlesztése a matematikai problémák felismerésében és megoldásában. A gondolkodási módszerek (összehasonlítás, rendezés, csoportosítás) önálló alkalmazása a feladatmegoldásokban. Követelmény • Képezzen halmazokat adott tulajdonság alapján. Hasonlítsa össze a halmazokat, fogalmazza meg a halmazok tulajdonságát. Értse és használja az "és", "vagy" "nem", "mindegyik", "van olyan" kifejezéseket. • Ismerje és alkalmazza az alaphalmaz, részhalmaz, kigészítőhalmaz fogalmakat. • Készítsen feladatokat a halmazok, matematikai logika témakörből. Előzmény Halmazok tulajdonságainak meghatározása. Tapasztalatok az összehasonlítás területén. A gondolkodási módszerek gyakorlása a megelőző évfolyamokon. Tartalom Halmazok, a matematikai logika elemei (15 óra) • Tárgyak, mennyiségek összehasonlítása, szétválogatása, rendezése, mérése, konstruálása, modellezése.

218

• Elemek besorolása halmazokba. Halmazok metszete, egyesítése, kiegészítés, üres halmaz. Tulajdonságok összekapcsolása "és"-sel, "vagy"gyal. • Állítások megfogalmazása a "mindegyik", "van olyan", "egyik sem" kifejezések használatával. • Állítások tagadása; kapcsolat a kiegészítő halmazzal. Két nyitott mondat egyidejű teljesülése, kapcsolat halmazok metszetével. Skatulya elv egyszerű esetekben (Pl. 11 egész szám között van két olyan, melyek különbsége 0-ra végződik). Kombinatorikus feladatok (9 óra) • Az összes lehetőség keresése a sorbarendezési és kiválasztási feladatokban. Elrendezés táblázatban vagy fa-diagramon. A táblázat, fadiagram olvasása, kiegészítése (becslés alkalmazásával is). • Gráfok alkalmazása feladatok megoldásában. Értékelés E témánál a tanulók aktivitását, szóbeli kifejezőképességét, pontos szóhasználatát értékeljük a tanulás folyamán. Egyéni, szóbeli értékelést javaslunk. Feltételek A gondolkodás fejlesztésére, egy-egy probléma sokoldalú megközelítésére utaló feladatok és eszközök. Számtan - algebra Óraszám Iskolai:

78 óra

Cél Biztos számfogalom kiépítése a tízezres számkörben. Készségszintű számolás a négy alapművelet területén szóban és írásban. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása. Feladatmegoldási szokások kialakítása. Nyitott mondatok megoldása. Többféle megoldás keresése. Műveleti tulajdonságok megfogalmazása, alkalmazása a számolási eljárásokban. Matematikatörténeti érdekességek megismerése, a matematika és más tudományok kapcsolódó területeinek felkutatása. Követelmény • Írja és olvassa a négyjegyű számokat a helyiérték pontos meghatározásával. Ismerje az alaki-helyi- és valódi érték fogalmát. • A négy alapműveletet értelmezze és használja készségszínten a feladatok megoldásához. • Számolását ellenőrizze. • Oldjon meg önállóan egyszerű szöveges feladatokat modell segítségével. • Tudja alkalmazni a tanult számolási eljárásokat készségszinten a szöveges feladatok megoldásakor. • Alkalmazza a törtszámokról és negatív számokról tanult ismereteket. • Ismerje a műveletek inverzeit és használja fel az ismeretlen kiszámításánál. 219

Előzmény Biztos számfogalom és műveletvégzés az ezres számkörben. Számolási rutin a szóbeli számolás területén. Tartalom Számfogalom, műveletértelmezés, számolási eljárások (58 óra) • Számok írása, olvasása 10.000-ig. Római számok írása 2.000-ig. Számok bontása, képzése helyiérték szerint. alaki-, helyi-, valódi érték értelmezése. • A számok nagyságrendje a halmazok, mennyiségek közvetítésével, számegyenes használatával. • A számok tulajdonságai, kapcsolatai, összeg, különbség, szorzat, hányados alakjai. • A zárójel használata. • A műveletek értelmezése tevékenységgel és anélkül. Becslés közelítő érték megkeresése. • Műveleti tulajdonságok kiterjesztése a tízezres számkörre. a műveletek közötti kapcsolat tudatosítása. • Összeadás, kivonás, szorzás, osztás fejben kerek számok esetében. Szorzás, osztás, tízzel, százzal, ezerrel. Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal. Írásbeli szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel. Az írásbeli műveletek kiterjesztése analógia alapján a nagyobb számkörre. • 2-vel, 5-tel, 10-zel osztható számok jellemzői. • A törtszám fogalma, előállítása tárgyi tevékenységgel. A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése. • Törtszámok helye a számegyenesen. Egész számok törtrészei. • Időtengely készítése, leolvasása a negatív szám fogalmának bevezetése. • Bűvös négyzet készítése. A kettes, a nyolcas számrendszer (a matematika történetéből: a 12-es, a 60-as számrendszert is használták). Nyitott mondatok (20 óra) • A nyitott mondatok igazsághalmazának megítélése véges alaphalmazon. • Nyitott mondat tagadása, kiegészítése a jelek értelmezése, használata. • Szöveges feladatok értelmezése, az adatok ábrázolása, modell készítése. Felírás nyitott mondattal. Többféle megoldási mód keresése. Ellenőrzés, az eredmény összevetése a valósággal. • A nyitott mondat, mint a matematikai összefüggések lejegyzésének egyik módja. • Nyitott mondatok megoldása önállóan. Értékelés Szám- és szöveges feladatok a négy alapművelet alkalmazásával. Ellenőrző feladatsorok összeállítása a tanítási anyag feldolgozási ütemének megfelelően - önálló feladatvégzés. Írásbeli felmérő negyedévenként. Feltételek A műveletértelmezésre utaló tankönyvi fejezetek. Munkáltató tankönyvek és munkafüzetek.

220

Összefüggések, sorozatok Óraszám Iskolai:

15 óra

Cél A tevékenységre alapuló sorozatképzésről áttérés a számsorozatokra, mellyel a számfogalom mélyítését, a műveletek tulajdonságainak értékelését, a műveletvégzés gyakorlását kívánjuk segíteni. Követelmény • Tudja folytatni az adott szabályú sorozatokat. • Keressen szabályokat néhány elemével megadott sorozathoz, fogalmazza meg általános formában, jelekkel és szóban. • Szerezzen jártasságot a sorozat elemei közötti összefüggés felismerésében. Előzmény Tapasztalatok a sorozatok képzésében, kiegészítésében és alkotásában az 1000-es számkörben. Tartalom • Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. számtani sorozatok 10., 20., 100. elemének megállapítása. • Sorozatok képzési szabályának keresése, kifejezése szavakkal. Többféle folytatás megtalálása. • Különbség- és hányadossorozat képzése. • Az adatok sorozatba rendezése, a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. • Számtani sorozat összegének ügyes meghatározása. (Hogy számolt a kis Gauss?) Értékelés Sorozatok kiegészítése és folytatása önállóan feladatlapok, írásbeli felmérő negyedévenként. Feltételek Munkáltató tankönyvek, számegyenesek.

munkafüzetek.

írásban.

Különböző

Témazáró

beosztású

221

Geometria Óraszám Iskolai:

36 óra

Cél A tanulók sík- és térszemléletének kialakítása és fejlesztése. A valóság és a matematika kapcsolatának felfedezése. Modellek "leolvasása", készítése. Geometriai alapfogalmak megértése és használata. Geometriai ismeretek alkalmazása a feladatok megoldásában. A szerkesztések és bizonyítások tapasztalati alapozása. Követelmény • Ismerje fel és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat: téglalap, négyzet, háromszög, négyszög, kocka, téglatest. Ismerje ezek legfontosabb tulajdonságait: oldalak, szögek, csúcsok, élek száma. Használja helyesen az egyenlő, egybevágó, merőleges, párhuzamos fogalmakat. Állítson elő geometriai alakzatokat az ismert tulajdonságok alapján. • Ismerje fel a tükörtengelyt és a derékszöget. • Tudjon eltolásokat, tükrözéseket végrehajtani. • Ismerje fel a geometriai alakzatokat különféle helyzetükben is. • Ismerje és alkalmazza az egybevágóság és hasonlóság szemléletesen kialakított fogalmát. Előzmény Jártasság a geometriai alakzatok felismerésében és létrehozásában tárgyi tevékenység útján. Tartalom Testek, síkidomok, transzformációk (18 óra) • Testek építése adott feltételek szerint. • Testháló kiterítése, tervezése, összeállítása: téglatest, kocka. • Testek másolása modellről. • Síkidomok előállítása adott feltételekkel. • Párhuzamos és merőleges vonalpárok kifeszítése szöges táblán. Az egybevágóság fogalma tapasztalatszerzés útján. • Síkidomok másolása, eltolás, tengelyes tükrözés, elforgatás. Térbeli és síkbeli tükörképek előállítása, tükrözés párhuzamos és nem párhuzamos tengelyekre. • Nagyítás leszámolással. • A hasonlóság fogalmának előkészítése. • Egybevágó alakzatok egymásra mozgatásai; a mozgatás (eltolás, elforgatás) során a sík pontjainak megfigyelése. A megtalált mozgás jellemzőinek keverése. Parkettázás. • Nagyítás méréssel. • Egyszerű topológiai feladatok. Mérés, mértékek (18 óra)

222

• A hosszúság, űrtartalom, tömeg és idő mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A mennyiségek szabvány mértékegységeinek használata. Váltások a tízes számrendszerben. • A terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a területegységek összeszámolásával, térfogatmérés kirakással, építéssel. • Rácssokszögek területének mérése kiegészítéssel. • Szögmérés derékszöggel, felével, negyedével. Értékelés A tevékenység figyelemmel kísérése a tanulás során, egyéni, szóbeli értékelés. Témazáró feladatsor az ismeretek elsajátításának ellenőrzésére. Feltételek Taneszközök, modellek, mérőeszközök. Statisztika, valószínűség Óraszám Iskolai:

10 óra

Cél A valószínűségi szemlélet fejlesztése tapasztalatok szerzésével. A relatív gyakoriság fogalmának alapozása. Matematikai játékok megismerése a valószínűség fogalmának alapozására. Követelmény Követelményt nem fogalmazunk meg, ugyanakkor tapasztalatszerzéshez juttatjuk a tanulókat a valószínűség megítélésében, a statisztikai módszerek alkalmazásában. Előzmény Matematikai problémákhoz való közelítés próbálgatással. Jártasság a matematikai játékok megoldásában. Tartalom • Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása grafikonon. • Táblázatok, grafikonok leolvasása, készítése, értelmezése. a leggyakoribb adat kiválasztása, mint az adatok jellemzője. a középső adat kiválasztása, mint az adatok jellemzője. Számtani közép értelmezése, az "átlag" fogalmának bevezetése, használata. • Valószínűségi játékok, kísérletek. • A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével, ábrázolása oszlopdiagramon. • Előzetes elképzelés megfogalmazása adott számú kísérletben. • A kísérleti eredmények összevetése az előzetes elképzelésekkel, az eltérés megállapítása és magyarázata. • A relatív gyakoriság fogalmának alapozása a "viszonylagos" előfordulással. • A kombinatorika felhasználása a valószínűség megállapításában.

223

Értékelés Tapasztalatszerzés játékokban.

tevékenységen

keresztül,

aktivitás,

részvétel

a

Feltételek Feladatgyűjtemény a valószínűségi játékokhoz. Matematika 5 Óraszám Iskolai: 185 óra Tanítási ciklus 5 óra / 1 hét Cél A gondolkodási módszerek alkalmazása a fogalmak tudatosítására, a rendszerező képesség fejlesztésére. Az önálló, felfedezésen alapuló, kreatív gondolkodás fejlesztése. • A cselekvésből kiinduló logikus gondolkodás fejlesztése. • Az értő-elemző olvasás fejlesztése. • A szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése. • A memória fejlesztése. • Az 1-4. osztályokban előkészített fogalmak elmélyítése, rögzítése, új ismeretek előkészítése és megtanulása. • A tanult ismeretek (fogalmak, eljárások, algoritmusok) gyakorlati alkalmazása a hétköznapokban. • Kapcsolattartás feladatokon keresztül a matematikát felhasználó tárgyakkal (pl.: rajz, környezetismeret). • A matematika történeti érdekességekkel a tárgy iránti pozitív motíváció kialakítása. • Egészséges versenyszellem kialakítása. • Az önálló tanulásra nevelés. • Az önismeret fejlesztése. • A tudás, a felfedezés örömének megismertetése. • A matematika belső szépségeinek bemutatása. • A tanult ismeretek alkalmazása összetettebb problémák megoldásában, és ezek igényes, tömör, világos leírása. • Versenyeken való szereplés, megmérettetés. Követelmény • Legyen képes önálló tanulásra, önálló feladatmegoldásra, problémáinak világos megfogalmazására. • Tudja alkalmazni a tanultakat az életkornak megfelelő (egyszerűbb és összetettebb) problémák megoldásában. • Teljesítse megfelelő szinten - a tanév végéig - évfolyamának elvárásait matematikából. Előzmény E tanterv 4. osztály végi követelményeinek megfelelő szintű teljesítése.

224

Tartalom • Halmazszemlélet és a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. • Számkörbővítés (egészek és törtek). • Műveletek kiterjesztése, értelmezése, tulajdonságai. • A 2-es alapú és más számrendszerek. • Kerekítés, becslés. • Egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok (két-három lépéssel megoldhatók). • Egyszerű következtetések. • Arány, százalék. • Összefüggések, kapcsolatok és ábrázolásuk. • Geometriai alakzatok, mértékek, szabvány-mértékegységek. • Alakzatok és azokból építhető összetett formák mértékeinek kiszámítása. • Egyszerű geometriai transzformációk . • A természetben, művészetben, illetve környezetünkben fellelhető szimmetrikus tárgyak, élőlények felkutatása és elemzése a geometriai transzformáció tükrében. • Szög, szögfajták. Szögmérés. • Valószínűségi szemlélet fejlesztése. • Statisztikai adatok elemzése (átlag), táblázatba rendezése, ábrázolása grafikonon. • Zsebszámológép használata megfelelő esetekben. Tananyag egységek: − Gondolkodási módszerek 15 óra + folyamatos 1./ Halmazok, logika (5 óra + folyamatos) 2./ Kombinatorika (10 óra + folyamatos) − Számtan, algebra 60 óra 1./ Számfogalom, műveletek (20 óra) 2./ Egyenletek, egyenlőtlenség (20 óra) 3./ Számelmélet (20 óra) − Függvények, sorozatok 20 óra − Geometria 50 óra 1./ Ponthalmazok, alakzatok (20 óra) 2./ Mérés, geometriai mértékek (15 óra) 3./ Geometriai transzformációk (15 óra) − Statisztika, valószínűség 15 óra Az év során öt témazáró felmérést javaslunk, melyre -a javítási órákat is beleszámítva - összesen 10 óra szükséges. A tanév 185 matematika órájából a megmaradt 15 órával a tanár szabadon rendelkezik. A tanéveleji és a tanévvégi ismétlésekre, gyakorlásra, versenyfeladatok közös megbeszélésére stb. ebből az órakeretből választhat. A halmazok, logika illetve a kombinatorika témakörökre javasolt időkeretben a "folyamatos" jelző azt jelenti, hogy a tananyagot átszövi ez a téma. Értékelés • Szóbeli és írásbeli, mely lehet diagnosztikus és elemző, illetve egyes anyagrészeket lezárva osztályzatot adó értékelés.

225

• Az értékelés a tanulási tevékenység folyamatának megfelelő rendszerességgel történik. • Ebben az életkorban dominál a dicséret, a pozitívumok fel és elismerése. • Az értékelésben törekedni kell az átlátható és követhető rendszerességre, a követelmények és módszerek világossá • tételére (pl.: meghatározott időegység, vagy meghatározott tartalmi szakaszhatárnál adunk értékelő tájékoztatót, osztályzatot stb.). • Kiselőadások, szorgalmi munkák értékelése is legyen következetes és egyértelmű. • A tanév folyamán négy egész órás témazáró felmérést javasolunk, melyhez kapcsolódó javítási órákkal együtt ez éppen nyolc óra. Feltételek • Tanulók számára: tankönyv, feladatgyűjtemény, színes ceruzák, vonalzók, szögmérő, körző, zsebszámológép, füzetek (kockás és sima). Átlátszó papírok, kockák, dobókockák. • Tanárok számára: a tanulóknak szánt eszközökön túl kézikönyvek, segédkönyvek, demonstrációs táblák (pl. mértékegységek, mértékek), testmodellek, írásvetítő fóliák (színes átlátszó lapok), színes kréták, táblai rajzeszközök (vonalzók, körző, szögmérő). Halmazok, logika Óraszám Iskolai:

5 óra

Cél • A halmazszemlélet fejlesztése során a rendszerezéshez, összetett problémák egyszerű megoldásához - a halmazelmélet legalapvetőbb elemeinek konkrét példákon való megismertetésével - eszközöket, módszereket nyújtani. • A nyelv logikai elemei (pl.: minden, van olyan, és, vagy) életkornak megfelelő használatával, az értő-elemző olvasás és a gondolatok pontos kifejezésének fejlesztése. • A tanult ismeretek önálló alkalmazása problémák megoldása során. Követelmény • Tudják adott véges halmaz adott tulajdonságú elemeinek részhalmazát kiválasztani. • Tudják két-három halmaz metszetét, unióját képezni és ezek elemeit meghatározni. • Ismerjék a metszésképzés kapcsolatát a logikai "és"-sel, az unióképzés kapcsolatát a logikai "vagy"-gyal. • Tudják helyesen alkalmazni a "minden", "van olyan" kifejezéseket és tagadásukat. • Értsék és helyesen használják az "alaphalmaz", igazsághalmaz, egyenlet, egyenlőtlenség fogalmakat.

226

Előzmény • Jártasság néhány elemű halmaz elemeiből előre adott tulajdonságú elemek kiválasztásában, illetve néhány elemmel adott halmaz jellemzőinek meghatározásában. • Az életkornak megfelelő szintű értő-elemző olvasás és kommunikációs készség. Tartalom • Adott halmazokról állítások megfogalmazása és azok logikai értékének vizsgálata. • Adott alaphalmazból két-három tulajdonsággal megadott elemek kiválasztása. • Részhalmaznak, kiegészítő halmaznak, halmazok metszetének, halmazok egyesítésének képzése konkrét példákhoz kapcsolva. • Véges és egyszerűbb végtelen halmazokon a "minden", "van olyan" kifejezések és tagadásuk helyes használata. igazsághalmazának megkeresése, • Egyenletek, egyenlőtlenségek ellenőrzés. • Szöveges feladatok elemzése: feltételek, adatok, kérdés szétválasztása. • A tanultak alkalmazása összetett versenyszintű problémák megoldásában. Értékelés • Szóbeli feladatok és rövid diagnosztikus írásbeli felmérések. • Konkrét tevékenység során (pl.: tárgyak csoportosítása, válogatása) a figyelem, a koncentráció, a türelem, az önálló felfedezés, az önálló megoldás megfigyelése. • Több műveltségterületet érintő (pl.: nyelvtan, környezetismeret, közlekedés stb.) egyszerű, konkrét problémák megoldásának és lejegyzésének megfigyelése, közös javítása. • Állítások igazságtartalmának vizsgálata szóban és írásban. • Egyenletek, egyenlőtlenségek igazsághalmazának megkeresése, ellenőrzése írásban és szóban. Feltételek Az általános részben jelzetteken túl számkártyák, színes és különböző formájú lapok (pl.: logikai készlet) vagy a síkmértani modellező), különböző testmodellek. Különböző versenyfeladat gyűjtemények. Kombinatorika Óraszám Iskolai:

10 óra

Cél • A rendszerező és kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. • A lehetőségek áttekinthető, ellenőrizhető sorrendezése, leírása. • Néhány elem esetén az összes lehetőség módszeres felkutatása.

227

• Adott elemből adott számú elem kiválasztása. Követelmény • Tudja néhány elem összes lehetséges sorrendezését valamilyen módszer szerint megtalálni. • Legyen képes 4-5 elemből 2-3 elemet az összes lehetséges módon kiválasztani. Előzmény Készség az együttműködésre és a fegyelmezett munkára. Két-három elem különböző sorrendezési lehetőségeinek megtalálása. Tartalom • A tevékenységből kiinduló tapasztalatszerzés: sorrendezések, kiválasztások. • Az összes eset módszeres keresése (pl.: számkártyák segítségével; két különböző színű kocka segítségével dobva, a lehetséges kéttagú összegek keresése, és a lehetőségek fadiagrammal történő ábrázolása). • Konkrét feladatok kapcsán útdiagram készítése, segítségével az esetek számának leolvasása. • A megtapasztalt módszerek, ötletek önálló alkalmazása összetettebb, illetve versenyszintű feladatok megoldása során. Értékelés • Cselekvő tevékenység végzése során az önállóság, a rendszerező képesség, a helyes módszer - pl.: kis számú összes eset - megtalálásának megfigyelése. • Rövid szóbeli és írásbeli feleletek. • Kutatási feladatok otthonra és a jó megoldási ötletek előadása órán szóban. • Egy módszerre feladatok készítése önállóan. • Rövid versenyek az órákon (pl: ki talál több megoldást, az összes megoldást?) Feltételek Számkártyák, színes lapocskák, színes golyók, gyöngyök, pálcikák. Füzet, színes ceruzák. Számfogalom, műveletek Óraszám Iskolai:

20 óra

Cél • A számfogalom mélyítése. • Számkörbővítés és abban a műveletek értelmezése. tulajdonságok "átöröklődésének" megfigyelése. • Kapcsolatok felfedezése, értelmezése (pl.: tört-arány-százalék). • Tájékozódás más számrendszerekben.

228

Követelmény • Alaki-, helyi és a valódi érték ismerete és értése. • Ismerje a számok írását, olvasását milliós számkörben, tudja összehasonlítani, megfelelően kerekíteni azokat. • Tudjon tájékozódni a számegyenesen, ismerje egy adott szám számszomszédait. • Legyen járatos kerekített értékekkel történő számolásban, műveletek eredményeinek előzetes becslésében. • Tudja és helyesen alkalmazza a műveleti sorrendről tanultakat. • Tudja szemléletes alapon megállapítani a számok ellentettjét, abszolutértékét. • Tudja a tizedestörtekben szereplő számjegyeket értelmezni, jelentésüket megmagyarázni. • Tudjon tizedestörtet írni, olvasni, ábrázolni (közelítőleg) a számegyenesen. • Tudja a tizedestörtekkel a négy alapműveletet elvégezni (az osztó, a szorzó egész). • Ismerje és értse a tört fogalmát, a közönséges tört kétféle értelmezését, és a szemlélet alapján legyen képes különböző (egyjegyű) nevezőjű törtek összeadására és kivonására. • Tudjon számokat, bontott alakban felírni. • Értse az arány és a százalék fogalmakat. • Legyen képes kéttagú összegből vagy különbségből az arány ismeretében meghatározni a tagokat. • Értse a más alapú számrendszerek szerkezetét. • Legyen képes egyszerű műveletek elvégzésére különböző alapú számrendszerek esetén (pl.: 2-tes alap, 3-as és 16-os alap). Előzmény • A természetes számok ismerete, és az abban elvégezhető négy alapművelet értése, begyakorlottsága. • Tört és a negatív szám fogalmának megfelelő előkészítettsége. Tartalom • Alaki érték, helyi érték, valódi érték. • Helyiérték megfogalmazása 10 hatványaival. • Helyiérték megfogalmazása különböző alapok hatványaival. • Természetes számok, negatív egészek, egészek, törtek, tört számok fogalma. • Számok és a számegyenes pontjainak megfeleltetése. • Számok összehasonlítása, számszomszédok. • Számok bontott alakja. • Számok ellentettje, abszolutértéke szemléletesen. • Kerekítés. • Törtek, tizedestörtek (véges, végtelen). • A tört kétféle értelmezése. • Százalék fogalma, kifejezése tizedestörttel. • Törtek átalakítása; bővítése, egyszerűsítése. • Tört, hányados, arány kapcsolata.

229

• Műveletek egészekkel és törtekkel (az osztó és a szorzó egész) írásban, szóban. • Műveleti tulajdonságok vizsgálata. • Helyes műveleti sorrend. • Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése. • 0 és 1 szerepe a műveletekben. • Különböző alapú számrendszerekben egyszerűbb alapműveletek elvégzése. Értékelés A számfogalom és alapműveletek, valamint a helyes műveleti sorrend biztos tudásának szóbeli és írásbeli ellenőrzése. Diagnosztikus felmérés, röpdolgozatok. Feltételek • Az általános részben jelzetteken túl a számegyenes, számhalmazok ábrái. • Számkártyák kibővítve törtekkel. • (Számítógépes szoftverek alkalmazása az alapműveletek gyakorlására.) • Zsebszámológépek az eredmények ellenőrzésére. Egyenlet, egyenlőtlenség Óraszám Iskolai:

20 óra

Cél • Szöveggel adott problémák megfogalmazása szóban és leírása a matematika nyelvén. • Eljárások, algoritmusok megismertetése egyenletek, egyenlőtlenségek megoldására, ellenőrzésére. Követelmény • Legyen képes egyszerű egyenletet, egyenlőtlenséget módszeres próbálgatással (pl.: "túl kicsi, túl nagy" módszerével), lebontogatással (műveletek közötti összefüggés alapján) megoldani. • Ismerje a mérlegelvet szemlélet alapján. • Alkalmazza a mérlegelvet szemlélet alapján, két-három lépéssel megoldható feladatokban. • Tudja ábrázolni a megoldásokat számegyenesen. • Értse és helyesen használja az alaphalmaz és megoldáshalmaz, igazsághalmaz fogalmakat. • Legyen igénye az ellenőrzése. • Tudja lejegyezni a szöveges feladatok adatait, összefüggéseit. • Legyen képes a megoldást megtervezni, az eredményt megbecsülni, ellenőrizni, a valósággal összevetni. • Legyen járatos egyszerű arányossági következtetések elvégzésében. • Ismerje fel az egyenes és fordított arányosságot, legyen képes ilyen arányossági következtetésekre.

230

Előzmény Az alapműveletek és inverzeik kapcsolatának, a helyes műveleti sorrendnek az ismerete pozitív egész számok körében. Az életkornak megfelelő szintű értő-elemző olvasási készség. Tartalom • Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek felírása, megoldása (adott alaphalmazon a megoldáshalmaz, igazsághalmaz megkeresése) és ellenőrzése. • Megoldások ábrázolása számegyenesen. • Lássanak a tanulók példákat módszeres próbálgatásra, következtetésre, lebontogatásra és mérlegelv alkalmazása szemlélet alapján. • Szöveges feladatok elemzése: adatok és ezek kapcsolatának lejegyzése. • Szöveges feladatok megoldása, táblázatok, ábrák, rajzok segítségével. • Egyenlethez egyenlőtlenséghez szöveg készítése. • Adjunk olyan feladatokat is, melyek felesleges vagy ellentmondó adatokat tartalmaznak. • Arányossági következtetések: egyről többre, többről egyre (egyenes és fordított arányossági következtetések). • Összetett szöveges feladatok megoldása. • Versenyfeladatok megoldása. Értékelés • Szóbeli és írásbeli feleletek az alapismeretek ellenőrzésére, értékelésére. Versenyszintű feladatok önálló megoldása írásban. • Érdekes, szokatlan gondolkodást kívánó szöveges feladatok megoldása szóban. • Az első egész órás felmérés megíratása az eddig tanultakból. Feltételek • Az általános részben említetteken túl a napi gyakorlathoz kapcsolódó egyszerű szöveges feladatok gyűjteménye. Kétkarú mérleg vagy azt jól helyettesítő szemléltetés. • Versenyfeladat gyűjtemény. Számelmélet Óraszám Iskolai:

20 óra

Cél • A természetes számok világának megismerése; a természetes számok tulajdonságainak, jellemzőinek, kapcsolatainak felfedezése, megértése. • A matematika belső szépségeinek bemutatása. Követelmény • Legyen képes megkeresni egy 100-nál kisebb, adott szám összes osztóit a szorzótábla ismeretében.

231

• Tudja megkeresni két-három szám néhány többszörösét és legalább egy közös osztóját. • Ismerkedjen meg a prímszámokkal. Előzmény • A természetes számok ismerete. • A szorzótábla készségszintű tudása. Tartalom • Osztó; egy szám osztói. • Oszthatóság 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal. • Két szám közös osztói. • Többszörös; egy szám többszörösei. • Két szám közös többszöröseinek keresése próbálgatással. • Háromszögszámok, négyszögszámok. • Feladatok megoldása a tanultak alkalmazására. • Prímszámok. • Erathosztenészi szita. • Összetett számok és felbontások prímtényezők szorzatára. • A témához kapcsolódó összetett és versenyfeladatok. Értékelés • Rövid szóbeli és írásbeli feladatok. • A témához kapcsolódó matematikai érdekességek (pl: barátságos számok, tökéletes számok stb.) felkutatása, önálló beszámolók tartása. • A tanultak összetett alkalmazása. • Versenyfeladatok megoldása szóban és írásban (kidolgozás otthon). Feltételek • Az általános részben jelölteken túl, számtáblázatok, számkártyák. • Koordinátarendszer. Függvények, sorozatok Óraszám Iskolai:

25 óra

Cél • Összefüggések keresése, kapcsolatok felfedeztetése és lejegyzése, ábrázolása. • Függvényszemlélet erősítése. • A természettudományos tárgyak tanult összefüggéseinek elemző vizsgálata. Követelmény • Jártasság pontok ábrázolásában koordinátarendszerben.

és

leolvasásában

a

derékszögű

232

• Legyenek képesek kapcsolatok (pl.: tapasztalati függvények) lejegyzésére, ábrázolására derékszögű koordinátarendszerben. • Legyenek képesek tapasztalati függvények elemzésére, grafikonok vizsgálatára. • Legyenek képesek szabályok felismerésére; • szabályok alapján sorozatok folytatására mindkét irányban. • Ismerjék fel, ha többféle szabály is megfogalmazható. Előzmény Számok és a számegyenes pontjainak kölcsönös megfeleltetése. Tartalom • Relációk és tagadásuk. • Kapcsolatok felismerése, ábrázolása, derékszögű koordinátarendszerben. • Grafikonok olvasása. • Grafikonok elemzése. • Szabályok keresése táblázatok, sorozatok elemei alapján. • Szabályokhoz sorozatok készítése. • Feladatok egyenes és fordított arányosságra. • Szöveges feladatok megoldása. Értékelés • Rövid szóbeli és írásbeli beszámolók. hőmérsékletingadozás mérése, vizsgálatai. • A második egész órás felmérés megírása.

Pl.:

menetrend,

napi

Feltételek • Az általános részben közölteken túl menetrendek, statisztikai táblázatok vizsgálata. • Piaci árak változása a mennyiség függvényében. • Autók sebessége és menetideje közötti kapcsolat vizsgálata adott útszakaszon. Ponthalmazok, alakzatok Óraszám Iskolai: Cél • • • • •

20 óra

Két- és háromdimenziós alakzatok jellemzése. A tanult geometriai alapfogalmak helyes használata. A geometriai alakzatok ponthalmazként való vizsgálata. Összetett alakzatok vizsgálata, felépítése, jellemzése. Adott tulajdonságú ponthalmazok szerkesztése, jellemzése, vizsgálata.

Követelmény • Ismerjék a négyszögek és háromszögek fajtáit, a sokszögeket, a kört, a kockát, a téglatesteket, a gömböt.

233

• Ismerjék fel alakzatok (egyenesek és síkok) merőlegességét, párhuzamosságát. • Szerkesztéssel tudjanak előállítani párhuzamos és merőleges egyeneseket, téglalapokat, négyzetet. • Legyenek jártasak adott tulajdonságú pontok halmazának megkeresésében, megszerkesztésében. • Legyenek képesek a tanultakat önállóan alkalmazni összetett feladatok megoldásában is. Előzmény Tapasztalatok síkbeli és térbeli alakzatokról tapintás és mérések alapján. Tartalom • Geometriai alapfogalmak (pont, vonal, felület, test, lap, él, csúcs, egyenes, félegyenes, szakasz, tér, sík, merőleges, párhuzamos, távolság) és azok kapcsolata, kölcsönös helyzete. • Konvex, nem konvex (konkáv) alakzatok. • távolság - (szakasz hossza). • Adott tulajdonságú ponthalmaz keresése szerkesztéssel és anélkül (pl.: kör, gömb, szakaszfelező merőleges, párhuzamos, szögfelelő egyenes). • Szerkesztési feladatok (körző, vonalzók használata). • Négyzet, téglalap szerkesztése. • Háromszögek, négyszögek előállítása kivágással, rajzzal és azok tulajdonságainak vizsgálata. • Téglatestek, kockák. • Testek építése kockákból, ezek vizsgálata. (Pl.: piramisok, festett lapú testek szétszedése, a részek csoportosítása a festett lapok szerint.) • Szög fogalma, elnevezések. • Szög különböző fajtái. • Szög mérése. • Összetett síkbeli és térbeli alakzatok előállítása, vizsgálata. (Pl.: legkevesebb hány kockából építhető fel az az építmény, amelynek elöl-, illetve oldalnézete adott.) • Több feltételnek eleget tévő pontok keresése egy, két és három dimenziós alakzaton. • Versenyfeladatok megoldása. Értékelés • A körző, vonalzó, szögmérő helyes és célszerű használatának megfigyelése cselekvő tevékenység közben. • A szerkesztés menetének (vázlat) és kivitelezésének ellenőrzése, megbeszélése. • Az igényes, kultúrált külalak. • Rövid felmérések (röpdolgozatok), szóbeli számonkérés. • Házi dolgozatok, egy-egy kutatási feladat szóbeli, illetve írásbeli beszámolója. • A témához kapcsolódó szakirodalom keresése a könyvtárban.

234

Feltételek • Az általános részben jelölteken túl, pontos mérőeszközök (szögmérő, vonalzó), körző, különböző színes lapok, síkidomok, kockák, téglatestek, gömbök és egyéb sík- és térmértani modellek. • Versenyfeladat gyűjtemények. Mérés, geometriai mértékek Óraszám Iskolai:

15 óra

Cél • A mérés, mint összehasonlítás megismertetése és több választott, majd szabványmértékegységgel való ismerkedés. • A legalapvetőbb alakzatok mértékeinek meghatározása. • A szabvány mértékegységek alkalmazása, átváltása. Követelmény • Tudjon hosszúságot, területet, térfogatot (űrtartalom)tömeget, időt és szöget mérni a szabvány mértékegységek segítségével konkrét alakzatokon. • Tudja a szabványmértékegységeket és összefüggéseiket (átváltások). • Ismerjen más, szokatlan mértékegységeket (pl.: hüvelyk, láb stb.). Előzmény Konkrét mérések során szerzett gyakorlat abban, összehasonlítás. (Pl.: a kancsó víz = 10 pohár víz.)

hogy

a

mérés

Tartalom • Mérés - különböző választott és szabvány mértékegységekkel történő konkrét összehasonlítások, számítások. • A távolság fogalom kialakítása. • Hosszúság (távolság), terület, térfogat, tömeg, idő, szög mérése, és az ezekhez kapcsolódó mértékegységek összefüggései (átváltások), rendszerező áttekintése. • A kilo,- hekto,- deka,- deci,- centi, - milli - "előszavak" jelentése. • Mennyiség: mint mérőszám és mértékegység, valamint ezek kapcsolata. • Mennyiségek becslése. • Távolságmérés: − két pont távolságának (azaz szakasz hosszának) − meghatározása; − pont és egyenes, egyenes és egyenes stb... • Egyszerű síkbeli alakzatok kerületének, területének közelítése. • Négyzet, téglalap kerülete, területe. • Kocka, téglatest hálója, felszíne és térfogata. Értékelés • Szóbeli és írásbeli értékelés.

235

• Tevékenységek (pl.: szerkesztések) megfigyelése. • Hálók készítésének ellenőrzése. • Kockákból, téglatestekből épített összetett alakzatok vizsgálata, jellemzése. Feltételek • Különböző síkbeli alakzatok, testmodellek, hálók. • Szabvány és nem szabvány mértékegységek. • Körző, vonalzók, szögmérő. Geometriai transzformációk Óraszám Iskolai:

15 óra

Cél Tapasztalatszerzés konkrét tevékenységek kapcsán (pl.: hajtogatás, kivágások, rajzok készítése átlátszó papírok segítségével; szimmetriák a természetben). Követelmény szimmetrikus alakzatok előállítása cselekvő • Nagyon egyszerű tevékenységgel (pl.: kivágás, rajzok stb.). • Szimmetrikus alakzatok felismerése, észrevétel a természetben (pl.: falevelek gyűjtése) építészetben, művészi alkotásokban stb. • Gyűjtőmunka során egy kis album összeállítása szép szimmetrikus alakzatokból. Előzmény Néhány konkrét, felidézhető a témával való foglalkozást pozitívan befolyásoló élmény pl.: tükrözések, kicsinyítés, nagyítás négyzethálón, virágok szimmetriái. Tartalom • Mozgások vizsgálata különböző alakzatokon (pl.: számegyenes ellentett, koordinátarendszer, négyzetháló). • Szimmetriák megfigyelése (pl.: faleveleken, épületeken, önmagunkon, Escher képeken, stb.). • Szimmetrikus alakzatok a térben: − vizsgálat − előállítás kockákból. Értékelés • Önállóan készített, gyűjtött szimmetrikus alakzatok jellemzése. • A cselekvő tevékenység megfigyelése, melynek eredménye egy-egy szimmetrikus alakzat. • Egy órás felmérés az 5. osztályos geometria témaköreiből vett - a tanár által összeállított - feladatok segítségével.

236

Feltételek • Különböző pontrácsok, testhálók, sík- és térbeli alakzatok. • Színes papírok. • Átlátszó papírok. • Olló, ragasztó, színes ceruzák, síktükrök. Statisztika, valószínűség Óraszám Iskolai:

15 óra

Cél • A tapasztalatokból kiinduló, fokozatosan építkező valószínűségi szemlélet fejlesztése. • Játékok elemzése, adatok gyűjtése és rendszerezése. • Biztos és lehetetlen események megfigyelése, kiválasztása több esemény közül. Követelmény • Együttműködési készség a kísérletek (pl.: pénzdobások) közös végzésére, adatok összegyűjtésére, jellemzésére. • a kommunikáció igénye az elemzésekhez, jellemzésekhez (adatsokaság), a tanári utasítások értő végrehajtása tevékenységgel. Előzmény • Kocka- és pénzdobálások elvégzése. • Az eredmények összegyűjtése, rendezése. Tartalom • A tanulók által gyűjtött különböző statisztikai adatok rendezése, vizsgálata, ábrázolása grafikonon. • Készen kapott grafikonok értelmezése. Valószínűségi kísérletek elemzése. • Biztos, lehetséges, lehetetlen események. • Átlag több szám esetén. • Gyakoriság, relatív gyakoriság. Értékelés • Tevékenységek megfigyelése. • Számtani közép kiszámítására adott egyszerű feladatok megoldása, adatokból grafikon készítése, grafikonok értelmezése szóban, írásban. Feltételek Dobókockák, színes készítéséhez.

golyók,

számkártyák,

kockás

papírok

grafikonok

237

Matematika 6 Óraszám Iskolai: 185 óra Tanítási ciklus 5 óra / 1 hét Cél A gondolkodási módszerek alkalmazása a fogalmak tudatosítására, a rendszerező képesség fejlesztésére. Az önálló, felfedezésen alapuló, kreatív gondolkodás fejlesztése. • A szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése. • A matematikai jelrendszer (szimbólumok) kiterjesztése. • A memória fejlesztése. • Az 1-5. osztályokban előkészített fogalmak elmélyítése, rögzítése, új ismeretek előkészítése és megtanulása. • A tanult ismeretek (fogalmak, eljárások, algoritmusok) gyakorlati alkalmazása a hétköznapokban. • Kapcsolattartás feladatokon keresztül a matematikát felhasználó tárgyakkal (pl.: rajz, technika, fizika, környezetismeret). • A matematika történeti érdekességekkel a tárgy iránti pozitív motíváció kialakítása. • Egészséges versenyszellem kialakítása. • Az önálló tanulásra nevelés. • Az önismeret fejlesztése. • A tudás, a felfedezés örömének megismertetése. • A matematika belső szépségeinek bemutatása. • A tanult ismeretek alkalmazása összetettebb problémák megoldásában, és ezek igényes, tömör, világos leírása. • Versenyeken való szereplés, megmérettetés. Követelmény • Legyen képes önálló tanulásra, önálló feladatmegoldásra, problémáinak világos megfogalmazására. • Tudja alkalmazni a tanultakat az életkornak megfelelő (egyszerűbb és összetettebb) problémák megoldásában. • Teljesítse megfelelő szinten - a tanév végéig - évfolyamának elvárásait matematikából. Előzmény E tanterv 5. osztály végi követelményeinek megfelelő színtű teljesítése. Tartalom • Halmazszemlélet és a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. • Számkörbővítés (egészek és törtek). • Műveletek kiterjesztése, értelmezése, tulajdonságai. • Kerekítés, becslés. • Egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok (mérlegelvvel megoldhatók).

is

238

• • • • • • • • •

Egyszerű következtetések. Arány, arányosság. Százalékszámítás. Összefüggések, kapcsolatok és ábrázolásuk. Egyenes és fordított arányosság. Számelméleti alapismeretek. Geometriai alakzatok, mértékek, szabvány-mértékegységek. Egyszerű geometriai transzformációk (tengelyes tükrözés). Valószínűségi szemlélet fejlesztése (relatív gyakoriság). Statisztikai adatok elemzése (átlag), táblázatba rendezése, ábrázolása grafikonon. • Zsebszámológép használata megfelelő esetekben. A tananyag egységei: − Gondolkodási módszerek: 20 óra 1./ Halmazok, logika (10 óra + folyamatos) 2./ Kombinatorika (10 óra + folyamatos) − Számtan, algebra: 65 óra 1./ Számfogalom, műveletek. Százalékszámítás. (20 óra) 2./ Egyenletek, egyenlőtlenség (20 óra) 3./ Számelmélet (25 óra) − Függvények, sorozatok: 25 óra − Geometria: 40 óra 1./ Ponthalmazok, alakzatok (15 óra) 2./ Mérés, geometriai mértékek (10 óra) 3./ Geometriai transzformációk (15 óra) − Statisztika, valószínűség: 10 óra Az év során öt témazáró felmérést javaslunk, melyre -a javítási órákat is beleszámítva - összesen tíz óra szükséges. A tanév 185 matematika órájából megmaradt 15 órával a tanár szabadon rendelkezik. A halmazok logika és a kombinatorika témáknál ajánlott óraszám mellett megjelenő "folyamatos" jelző azt jelenti, hogy e két téma az egész éves tananyagot átszövi. Értékelés • Szóbeli és írásbeli, mely lehet diagnosztikus és elemző, illetve egyes anyagrészeket lezárva osztályzatot adó értékelés. • Az értékelés a cselekvés, a tanulási tevékenység folyamatának megfelelő rendszerességgel történik. • Ebben az életkorban dominál a dicséret, a pozitívumok fel és elismerése. • Az értékelésben törekedni kell az átlátható ás követhető rendszerességre, a követelmények és módszerek világossá tételére (pl.: meghatározott időegység, vagy meghatározott tartalmi szakaszhatárnál adunk értékelő tájékoztatót, osztályzatot stb.). Kiselőadások, szorgalmi munkák értékelése is legyen következetes és egyértelmű.

239

Feltételek • Tanulók számára: tankönyv, feladatgyűjtemény, színes ceruzák, vonalzók, szögmérő, körző, zsebszámológép, füzetek (kockás és sima). Átlátszó papírok, kockák, dobókockák. • Tanárok számára: a tanulóknak felsoroltakon túl kézikönyvek, segédkönyvek, demonstrációs táblák (pl. mértékegységek, mértékek), testmodellek, írásvetítő fóliák (színes átlátszó lapok), színes kréták, táblai rajzeszközök (vonalzók, körző, szögmérő). Halmazok, logika Óraszám Iskolai:

10 óra

Cél • Rendszerszemlélet fejlesztése • Halmazelméleti ismeretek eszközszerű alkalmazása. • A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai témájú állításokban. Követelmény • Legyenek járatosak halmazok vizsgálatában, jellemzőinek felismerésében. • Legyenek képesek 2-3 halmaz metszetét, unióját képezni. • Legyenek képesek kiegészítő halmazok és részhalmazok képzésére, ezek elemeinek felsorolására. • Ismerjék és helyesen alkalmazzák a "minden", "van olyan" kifejezéseket és ezek ellentettjét. • Értsék a metszet, unió, illetve az "és" és a "vagy" kapcsolatát. Előzmény • Ismerje a "halmaz", "eleme" fogalmakat. • Tudjon adott alaphalmazon részhalmazokat képezni. • Használja helyesen - az életkornak megfelelő szinten - anyanyelvét. Tartalom • Halmazalgebrai és logikai alapfogalmak eszközszerű alkalmazása különböző témájú, konkrét feladatok kapcsán. • Ismeretek rendszerezése halmazok segítségével. • A nyelv logikai elemeinek helyes használata. (Pl.: "minden", "van olyan", "és", "vagy".) • A "ha", "akkor" állítások igazságának vizsgálata. Értékelés Elsősorban szóbeli értékelés, illetve nagyon rövid diagnosztizáló értékelés. Más témakörökhöz kapcsolódóan minősítő felmérés írása. Feltételek Feladatok rendszeres megbeszélése.

240

Kombinatorika Óraszám Iskolai:

10 óra

Cél • A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. • A rugalmas, ötletes, kreatív gondolkodás fejlesztése. Követelmény • Legyenek képesek tervszerűen megtalálni az összes lehetőséget, és a lehetőségeket áttekinthetően elrendezni. • Legyenek képesek több elem esetén sorrendezni, néhány elemet az összes módon kiválasztani. Előzmény Az 5. évfolyamig elvárt teljesítmények minimumszintű megléte. Tartalom • Konkrét kombinatorikus feladatok kapcsán a lehetőségek megtalálása egykét feltétel rendszeres változtatásával, gráfok segítségével. • Rajzokhoz, gráfokhoz szöveges feladatok megfogalmazása. • A lehetőségek táblázatba, sorozatba való rendezése. Értékelés Rövid szóbeli és írásbeli számonkérés. Feltételek • Példatárak, számkártyák, színes golyók stb. • Előre elkészített rajzok, gráfok. Számfogalom, műveletek Óraszám Iskolai:

20 óra

Cél • Számfogalom mélyítése, számkörbővítés. • Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben. • Becslési képesség fejlesztése. Követelmény • Készségszinten tudják a racionális számok helyét (közelítőleg) a számegyenesen, nagysági viszonyaikat. • Készségszinten tudják a kerekítést, a helyes műveleti sorrendet. • Legyenek járatosak a négy alapművelet elvégzésében, a műveletek eredményeinek előzetes becslésében.

241

• Legyenek képesek törtrészekből az egész, illetve az egészből a törtrészt kiszámítani. • Legyenek járatosak a százalékszámításban, arányossági következtetésekben. Előzmény Ismerjék a tanulók az 5. osztály e témához kapcsolódó törzsanyagát. Tartalom • Racionális számkör. • Tört, arány, százalék. • Tizedestörtek. • Véges és végtelen vesszős törtek (törtek más számrendszerben) szakaszos tizedestörtek. • Példák nem racionális számokra. • Pontos számok, közelítőszámok. • Négy alapművelet és tulajdonságai a racionális számkörben. • Számolás 10 hatványaival. • Kerekítés, becslés. • Százalékszámítás alapjai. • Végtelen szakaszos tizedestörtek közönséges tört alakja. • Érdekes - praktikus! - számolási eljárások fejben és írásban. Értékelés • Házi feladatok rendszeres ellenőrzése. • Diagnosztikus mérések. • Szóbeli számonkérés. • Minősítő felmérés az alapműveletek elvégzésével kapcsolatban. Feltételek • Feladatlapok a négy alapművelet elvégzésére. • Szoftverek a gyakorláshoz. • Zsebszámológép (pl: az ellenőrzésre). Egyenlet, egyenlőtlenség Óraszám Iskolai: Cél • • • •

20 óra

Az értő elemző olvasás fejlesztése. A problémamegoldó képesség fejlesztése. A diszkussziós készség fejlesztése. Az ellenőrzés, önellenőrzés igényének kialakítása.

242

Követelmény • Egyszerű egyenleteket és egyenlőtlenségeket megoldani következtetéssel, lebontogatással és algebrai úton, a eredmények ellenőrzése, és vesse össze a valósággal. • Legyen képes arányossági következtetésekre, százalékszámítási feladatok megoldására következtetéssel. Előzmény • Jártasság egyszerű szöveges feladatok megoldásában következtetéssel, lebontogatással. • Az 5. osztályos anyag ismerete e témában. • Megfelelő szintű olvasási készség és kommunikációs készség. Tartalom • Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, mérlegelvvel (2-3 lépésben). • Ellenőrzés. • Következtetési feladatok egyenes és fordított arányosságra. • Százalékszámítási alapfeladatok. Kamatszámítás. • Kapcsolat - szöveges feladatokon keresztül - a mindennapi élettel, gyakorlattal, a természettudományos tárgyakkal. • A szövegek értelmezése, szöveg alapján egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. • Összetett arányossági következtetések. Értékelés • Szóbeli és írásbeli feleletek. • Egy órás felmérés az eddig tanultaktól. • Szöveges feladatok értelmezése szóban. Egyenletek felírása a szöveg alapján. • Házi feladatok ellenőrzése. • Igényes leírás, szép külalak. Feltételek Feladatgyűjtemények, érdekes feladatok a pozitív motíváció kialakulásához. Számelmélet Óraszám Iskolai: Cél • • • •

25 óra

Számok tulajdonságainak megismerése. A számokról tanultak alkalmazása. A matematika belső szépségeinek felfedeztetése. A tudomány és a gyakorlat kapcsolatának bemutatása.

243

Követelmény • Ismerjék a prímszám, összetett szám fogalmát. • Legyenek járatosak a törzstényezős alak felírásában. • Ismerjék az osztó fogalmát. • Tudják alkalmazni az oszthatósági szabályokat konkrét számok vizsgálata esetén. • Legyenek képesek több szám legkisebb közös többszörösét, legnagyobb közös osztóját meghatározni. • Tudjanak törteket közös nevezőre hozni, bővíteni, egyszerűsíteni. Előzmény Az 5. osztály végéig tanultak ismerete. Tartalom • A természetes számok tulajdonságai, osztók, osztópárok. • Prímszámok (törzsszámok), összetett számok. • Számok törzstényezős alakja. • Hatvány, hatványjelölések. • Pozitív egész kitevőjű hatványozás azonosságai. • Oszthatósági szabályok megfogalmazása, bizonyítás. • Közös osztók, közös többszörösök keresése. • Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. • Érdekes feladatok a gyakorlathoz kapcsolódva. • Relatív prímek. • Versenyfeladatok. • Ikerprímek, hármasikrek. • A prímszámok száma végtelen. Értékelés • Szóbeli és írásbeli feleletek • Önálló kutatási feladatok a témához kapcsolódva (könyvtárhasználat). Feltételek • Prímszámtáblázat. • Hatványtáblázat. • Zsebszámológép. Függvények, sorozatok Óraszám Iskolai:

25 óra

Cél • A függvényszemlélet fejlesztése: kapcsolatok felismerése, értelmezése, ábrázoltatása. • Kapcsolata, összefüggések felismerése a természetben, a társadalmi, gazdasági környezetben, a többi tantárgy esetén.

244

• Szabványok felismerése számsorozatokban, alkalmazása újabb elemek meghatározásában. Követelmény • Ismerje fel egyszerűbb esetekben a változó mennyiségek közötti kapcsolatokat, legyen képes azokat lejegyezni, táblázatba rendezni., derékszögű koordinátarendszerben ábrázolni. • Tudja folytatni felismert szabály esetén mindkét irányban a sorozatokat. • Legyen képes adott szabályhoz készíteni sorozatokat. • Számtani sorozat és tulajdonságai. Előzmény Az 5. osztályig tanultak ismerete. Tájékozódás a számegyenesen és a derékszögű koordinátarendszerben. Tartalom • Változó mennyiségek közötti kapcsolatok megfigyelése, felismerése, lejegyzése, szövegesen, táblázatba, képlettel, ábrázolás grafikonokat. • Fizikában tanult összefüggések értelmezése. • Grafikonok vizsgálata, elemzése. • Példák az egyenes- és fordított arányosságra. • Függvényfogalom előkészítése. • Sorozatok folytatása felismert szabály alapján mindkét irányban. • Több szabály keresése. • Adott szabályhoz sorozat(ok) készítése. • Összetett arányossági feladatok vizsgálata, megoldása. • Versenyfeladatok megoldása. Értékelés • Házi feladatok rendszeres ellenőrzése. • Diagnosztikus mérések. Szóbeli feleletek. • Egy órás témazáró felmérés írása számelméleti témákkal kiegészítve. Feltételek Feladatgyűjtemények, grafikonok. Ponthalmazok, alakzatok Óraszám Iskolai:

15 óra

Cél • A szabatos megfogalmazás igényének alakítása, fejlesztése. • A szerkesztő eszközök helyes használata, az esztétikus kivitelű munka iránti igény fejlesztése. • Vázlat, megoldási terv készítése, az erre vonatkozó igény kialakítása, az ellenőrzési igény fejlesztés. • Térszemlélet fejlesztése.

245

• Függvényszemlélet kapcsolódóan.

erősítése

a

geometriai

transzformációhoz

Követelmény • Ismerjék a háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör tulajdonságait, tudják az alakzatokhoz kapcsolódó elnevezéseket. • Legyenek képesek megfelelő adatok birtokában szerkesztési feladatok elvégzésére, adott tulajdonságú pontok megkeresésére • Legyenek képesek összetett szerkesztési feladatok elvégzése. Előzmény A témában 5. osztályig tanultak ismerete. Tartalom • Síkidomok, sokszögek, háromszögek, négyszögek, kör tulajdonságai. • Elnevezések. • A tanult alakzatok szerkesztése megfelelő adatok birtokában. • Háromszögek, négyszögek fajtái és azok jellemzői. • Egyenes hasábok hálója, hálókból a test felépítése. • Szabályos testek (öt szabályos poliéder) és tulajdonságaik. • Testek különböző nézetei. • Testek, építményk elkészítése adott nézetekből. (Pl.: kockák segítségével.) • Megadott tulajdonságú pontok keresése síkban, térben. • Adott ponthalmazok jellemzése tulajdonsággal. • Szögmásolás. • Verseny- és felvételi feladatok megoldása. Értékelés • Házi feladatok rendszeres ellenőrzése. • Diagnosztikus mérések. • Szerkesztési feladatok kapcsán a szerkesztési eljárások megfigyelése, értékelése (röpdolgozatok alapszerkesztésekből). • Különböző hálózatok elkészítésének ellenőrzése. • Szóbeli feleletek a tanult alakzatok és tulajdonságaik ismeretéből. Feltételek • A szerkesztéshez szükséges alapeszközök, színes ceruzák, testmodellek, különböző síkidomok: háromszögek, négyszögek. • Különböző testhálók. Mérés, geometriai mértékek Óraszám Iskolai:

10 óra

Cél • A mérés összehasonlításként történő értelmezése (különböző, nem csak szabvány egységekkel történő összehasonlítás).

246

• A szabványmértékegységek és átváltásaik megismerése, értése. • A különböző geometriai mértékek (pl.: kerület, terült) számítással történő meghatározása. • Térszemlélet fejlesztése. Követelmény • Tudja a mennyiségeket kifejezni különböző mértékegységek segítségével. • Tudja a háromszögek, négyszögek, sokszögek kerületét kiszámítani. • Legyen képes darabolással, számítással háromszögek, négyszögek, szabályos sokszögek területét meghatározni. • Tudja konkrét egyenes hasábok felszínét és térfogatát kiszámítani. • Tudja a háromszög, négyszög szabályos sokszögek belső és külső szögeinek összegét meghatározni. Előzmény A témában 5. osztály végéig tanultak ismerete. Tartalom • Mértékegységek és átváltásaik. • Háromszögek, négyszögek, sokszögek belső és külső szögeinek összege. • Háromszögek, négyszögek, szabályos sokszögek kerülete, területe: általános összefüggések megfogalmazása. • Egyenesek, hasábok felszíne, térfogata. • Kockákból, téglatestekből, sokszögalapú egyenes hasábokból épített összetett testek felszíne és térfogata. • Versenyfeladatok és felvételi feladatok megoldása. Értékelés Szóbeli és írásbeli felmérések a mértékegységek és átváltásaik ismeretéből, a tanult kerület, terület, felszín, térfogatszámítási ismeretekből. Feltételek Különböző mértékegységek, síkidomok és testmodellek. Geometriai transzformációk Óraszám Iskolai:

15 óra

Cél • Függvényszemlélet fejlesztése. • Szimmetriák megfigyeltetésével az esztétikai nevelés erősítése. • Szerkesztési eljárások pontos kivitelezése, a diszkusszió megismerése. Követelmény • A tengelyes tükrözés tulajdonságainak ismerete és alkalmazása szerkesztési feladatok megoldása során. • Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése (pl.: háromszögek, négyszögek, kör), jellemzőinek meghatározása. 247

Előzmény Az előző évfolyamokon e témában tanultak ismerete. Tartalom • Szimmetriák keresése környezetünkben, művészi alkotásokban, természetben. • Tengelyesen tükrös alakzatok előállítása papírkivágással négyzetrácson, koordinátarendszerben. • Tengelyes szimmetria és tulajdonságai. • Alkalmazások szerkesztési feladatokban. Megoldási terv. Vázlat készítés (szerkesztés menete). • Tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek tulajdonságai, szerkesztése. • A tengelyes tükrözés alkalmazása, felhasználása egyszerűbb számítási, bizonyítási feladatokban. • Összetett szerkesztési és számolási feladatok megoldása a tengelyes tükrözés tulajdonságainak felhasználásával. • Diszkusszió a feladatban szereplő feltételek változtatásával. • Verseny és felvételi feladatok megoldása. Értékelés • Rövid szóbeli feleletek. • Rövid írásbeli felmérések a tanultak ellenőrzése. • Egész órás témazáró, melynek feladatait a geometria három témaköréből válogatja az osztályt tanító tanár. Feltételek • Táblai eszközök: szögmérő, körző, vonalzók. • Átlátszó papírok, négyzetrácsok. • Színes ceruzák, szerkesztési eszközök (körző, vonalzók, szögmérő). • Könyvtári állományból művészeti albumok (Pl.: Escher). • Tengelyesen szimmetrikus képzőművészeti alkotások, természeti tárgyak másolatainak, fényképeinek összegyűjtése. Statisztika, valószínűség Óraszám Iskolai:

10 óra

Cél • A valószínűségi szemlélet fejlesztése. • Rendszerező eljárások megismerése értelmezésére, jellemzők leolvasására.

adatsokaság

kezelésére,

Követelmény • Tudjon grafikonokat értelmezni, adatokból grafikonokat, diagramokat készíteni. • Tudja több szám számtani közepét kiszámítani.

248

• Legyen képes megállapítani egyszerű valószínűségi játékok és kísérletek kimeneteleit. Előzmény Egyszerű valószínűségi kísérletek elvégzése. Adatok alapján grafikonkészítés. Tartalom • Valószínűségi kísérletek (pl.: kockadobálások, pénzdobálások, színes golyók, illetve számkártyák véletlen kihúzásán alapuló konkrét problémák) elvégzése, elemzése. Eredmények értelmezése. • A biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmának konkrét példák segítségével történő mélyítése. • Adatok (pl.: Statisztikai zsebkönyv) gyűjtése, rendszerezése, jellemzők keresése. • Több szám számtani középének meghatározása. • Feladatok számelméleti, geometriai témakörökből is. • A geometria és a valószínűség kapcsolata véletlen események kapcsán. • Versenyfeladatok, felvételi feladatok megoldása. Értékelés A tanulók előmenetele a témakörhöz kapcsolódó problémák szóbeli megoldásához, a közös megbeszélések során adott ötletek és azok kivitelezéséhez kapcsolható. Minősítő dolgozat csak más témákhoz kapcsolódva javasolható. Feltételek Statisztikai adatok (pl.: könyvtárból), számkártyák, színes golyók, dobókockák, diagramok, grafikonok, melyek valamilyen ismert adatsokaság alapján készültek (pl.: népesség, népsűrűség stb.). Matematika 7 Óraszám Iskolai: 185 óra Tanítási ciklus 5 óra / 1 hét Cél • Minél több önálló felfedezésen alapuló matematikai tevékenység, a kreatív gondolkodás fejlesztése. A matematika szeretetének további erősítése, a tehetséggondozás. • Az önálló munka és az ellenőrzés igényének fejlesztése. • A matematikai szövegértés, a matematika nyelvének fokozatos elsajátíttatása. • A tapasztalat alapján megfogalmazott összefüggés és a bizonyítás közti különbség fokozatos megértetése. • A matematika természettudományokban való felhasználásának megmutatása, koncentráció a természettudományos tárgyakkal. • Az egyes anyagrészekkel kapcsolatos célok:

249

• A racionális számokkal végzett műveletek készségszintű elvégzése, ellenőrzés, becslés igényének fejlesztése. • A mérlegelv biztos alkalmazása lineáris egyenletek megoldásánál. • Algebrai kifejezések, azonosságok megismerése. • Geometriai alakzatok és transzformációk tulajdonságainak megismerése, bővítése. • Halmazokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, a kombinatorikus gondolkodás, a valószínűségi szemlélet fejlesztése. • Változatos kombinatorikai feladatok szerepeltetése. • Az érdeklődő tanulók felkészítése országos versenyre. Követelmény A tanuló • készség szinten számoljon a racionális számkörben • tudja alkalmazni a hatványozás azonosságait számításokban, oszthatósági problémák megoldásában, • készség szinten tudjon megoldani elsőfokú egyenletet a mérlegelv alkalmazásával, • tudja elvégezni algebrai egész kifejezések összevonását, szorzását, tudja alkalmazni a megtanult nevezetes azonosságokat, • készség szinten tudjon ábrázolni lineáris függvényeket, ismerje a többi megtanult függvényt és tudja megfogalmazni szemléletes tulajdonságaikat, tudja ábrázolni konkrét transzformáltjaikat, • ismerje a háromszögek tulajdonságait, nevezetes vonalait és pontjait, tudjon háromszöget szerkeszteni adatokból, • ismerje és tudja alkalmazni a tanult egybevágósági transzformációkat szerkesztési feladatokban, alakzatok tulajdonságainak indoklásánál, • tudja módszeresen összeszámolni elemek lehetséges elrendezéseinek számát, tudjon értelmezni valószínűségi kísérletet. Előzmény A tanterv 6. évfolyamig megfogalmazott követelményeinek teljesítése. Tartalom A tananyag felosztása: I.Gondolkodási módszerek: 7 óra 1.Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet elemei, a logika elemei (7 óra) II.Számtan, algebra: 71 óra 1.Számfogalom, műveletek (25 óra) 2.Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek (28 óra) 3.Számelmélet (18 óra) III.Összefüggések, függvények: 19 óra IV.Geometria: 47 óra 1.Ponthalmazok, alakzatok (21 óra) 2.Geometriai transzformációk (20 óra) 3.Geometriai mértékek ( 6 óra) 8 óra V.Kombinatorika, valószínűség: VI.Rendszerező összefoglalás, kiegészítések: 23 óra

250

A gondolkodási módszerek témakör halmazokkal, a matematikai logikával kapcsolatos ismereteit nem önálló feldolgozásban, hanem a többi anyagba beépítve célszerű tárgyalni. Értékelés • Év eleji tudásszintfelmérés, diagnosztikus mérések. • A tanulók tanórai munkájának folyamatos értékelése, rövidebb írásbeli és szóbeli számonkérés, házi feladatok ellenőrzése. • A tanév folyamán öt alkalommal témazáró felmérés a szaktanár által összeállított feladatlappal, egy-egy tanórai időtartamban. • Országos vagy regionális mérésekben való részvétel az iskola tervei szerint. Feltételek • Legalább főiskolai diplomával rendelkező matematika szakos tanár, megfelelően felszerelt tanterem. • A tanulóknak: tankönyv, példatár, füzetek, körző, vonalzók, egyszerű zsebszámológép, dobókocka. • A tanárnak: a tanulóknál felsoroltak, valamint tanári kézikönyvek, szakkönyvek, módszertani folyóiratok, táblai rajzeszközök, színes kréta, szemléltető testmodellek, a szabvány-mértékegységeket demonstráló modulok, írásvetítő fóliákkal, matematikai témájú számítógépes oktatóprogramok , lehetőség feladatlapok sokszorosítására. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet elemei, a logika elemei Óraszám Iskolai:

7 óra

Cél • A matematikai nyelv elemeinek fokozatos elsajátíttatása. • Konkrét halmazokkal kapcsolatban a halmazműveletek elvégzése, a halmazszemlélet fejlesztése. Követelmény A további altémákban fogalmazódik meg. Előzmény A tanterv 6. osztályos követelményei. Tartalom • Konkrét példák halmazokra. A részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet szemléletes fogalma a konkrét példákhoz kapacsolódóan (számelmélet, számhalmazok, ponthalmazok). • A bizonyítás fogalmának előkészítése. Szemléletes indoklás, bizonyítás fokozatos megkülönböztetése. "és", "vagy, "ha... akkor" kifejezések jelentése.A skatulyaelv alkalmazásával megoldható feladatok.

251

• A gondolkodási módszerek témakör átszövi az egész tananyagot. Külön óraszámot azért biztosítottunk rá, mert szükséges lehet, hogy egy-egy részletének a hangsúlyozására legyen elég idő. • Versenyszintű feladatok megoldása. Értékelés A további altémák feldolgozásánál. Feltételek Az évfolyamra megfogalmazottak.

Számfogalom, műveletek Óraszám Iskolai:

25 óra

Cél • A racionális számokkal való biztos számolási készség megszilárdítása. • A matematika nyelvének (célszerű jelölések, gondolati sorrend megjelenítése írásban) fokozatos megismertetése, a nyelv logikai elemeinek (és, vagy, ha... akkor) helyes használata. • Gyakorlati problémák matematikai modelljének helyes megtalálása (arányossági problémák kapcsán). Követelmény A tanuló • készség szinten tudja a racionális számkörben a négy alapműveletet elvégezni, pozitív egész kitevőjű hatványokat kiszámolni, az azonosságokat alkalmazni számításokban, • alkalmazza helyesen a műveleti sorrendet, a zárójeleket, a hatványozás azonosságait, • ismerje az aránypár fogalmát, tudja kiszámítani a százalékértéket, a százaléklábat vagy az alapot a másik kettő ismeretében, • ismerje fel helyesen az egyenes illetve fordított arányossági kapcsolatokat, tudja ezeket alkalmazni, • tudja megbecsülni számolásának várható eredményét, használja célszerűen a zsebszámológépet. Előzmény A tanterv 6. évfolyamos követelményei. Tartalom • Változatos feladatok a racionális számok körében végzett alapműveletek összefoglalására. • Műveleti sorrend, zárójelhasználat. • Kerekítés, közelítő értékek.

252

• Az összeadás és szorzás műveleti azonosságainak megfogalmazása a konkrét számítások kapcsán, majd általáosan is. • Pozitív egész kitevőjű hatványozás, a hatványozás azonosságainak konkrét számolásban való felismerése után azok általános megfogalmazása. • 0 és negatív egész kitevőjű hatványozás értelmezése. • Arány, aránypár, egyenes arányosság, fordított arányosság fogalma, a százalékszámítás fogalmai, alap, százalékláb, százalék; ezek használata feladatmegoldásokban. Értékelés Diagnosztikus mérés a téma elején, a házi feladatok ellenőrzése, értékelése, rövid írásbeli ellenőrzés. Feltételek Az évfolyamra vonatkozók közül az ezen tantárgyszakaszhoz szükségesek. Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek Óraszám Iskolai:

28 óra

Cél • Az algebrai jelölésmód lényegének megértése, a betűkifejezésekkel kapcsolatos fogalmak bevezetése. • Szöveges problémák megoldása egyenlettel, elsőfokú egyenletek lebontogatással és mérlegelvvel való megoldásának elsajátítása. Követelmény A tanuló • ismerje a helyettesítési érték fogalmát, tudja kiszámítani racionális algebrai kifejezés helyettesítési értékét, • helyesen vonjon össze algebrai kifejezéseket, végezze el többtagúak szorzását, • legyen képes mindkét irányban alkalmazni a megismert nevezetes azonosságokat, • értse a mérlegelv alapgondolatát és legyen képes azt alkalmazni lineáris egyenletek és egyenlőtlenségek megoldásánál. Előzmény A tanterv 6. osztályos követelményei, valamint az előző altéma követelményei. Tartalom • Az algebrai kifejezés fogalma, algebrai egész kifejezések összevonása, többtagúak szorzása. • Az összeadás és szorzás műveleti azonosságainak algebrai megfogalmazása. • Nevezetes azonosságok: kéttagú összeg és különbség négyzete, két négyzetszám különbségének szorzat alakja. Az azonosságok alkalmazása mindkét irányban.

253

• A mérlegelv alkalmazása lineáris egyenletek és egyenlőtlenségek megoldásánál, a megoldás ellenőrzése. • Gyöktényezős alakban adott magasabbfokú egyenletek megoldása, egyenletmegoldás ilyen alakra visszavezetéssel. Értékelés Szóbeli számonkérés, házi feladatok ellenőrzése, megbeszélése, rövid írásbeli ellenőrzés. Feltételek Az egész évfolyamra vonatkozók közül az ezen tantárgyszakaszhoz szükségesek. Számelmélet Óraszám Iskolai:

18 óra

Cél • A matematika iránti érdeklődés felkeltése illetve fokozása a számelméleti ismeretekkel, matematikatörténeti érdekességekkel, vonatkozásokkal, érdekes, változatos feladatok megoldása. • Oszthatósági kapcsolatok megfogalmazása halmazok metszetének, uniójának segítségével. Követelmény A tanuló • ismerje a prímszám, összetett szám, relatív prímek fogalmát, • készség szinten tudja elvégezni számok prímtényezős felbontását, • ismerje a legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többszörös fogalmát, tudja ezeket meghatározni két-három szám esetén, • ismerje a tanult oszthatósági szabályokat és tudja ezeket alkalmazni feladatok megoldásában. • ismerje a kongruencia fogalmát, tudja alkalmazni egyszerű oszthatósági feladatok megoldásában. Előzmény A tanterv 6. osztályos követelményei, valamint az előző két altéma követelményei. Tartalom • Prímszám, összetett szám fogalma, relatív prímek. • Számok prímtényezős felbontása. • Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös fogalma, kiszámításának módja, felhasználásuk a törtekkel végzett műveleteknél. • Oszthatósági szabályok (2-vel, 4-gyel, 8-cal, 5-tel, 25-tel, 100-zal, 3-mal, 9cel). • Oszthatósági feladatok (a tanult algebrai azonosságok alkalmazása is). • Maradékosztály fogalma, kongruenciák. 254

Értékelés Házi feladatok ellenőrzése, megbeszélése, szóbeli felelés. Feltételek Az egész tanévre megfogalmazottak közül az ezen tantárgyszakaszhoz szükségesek. Összefüggések, függvények Óraszám Iskolai:

19 óra

Cél • Változó mennyiségek kapcsolatát leíró fogalmak megismerése. • A függvényszemlélet fejlesztése. • A derékszögű koordinátarendszer biztos használata függvények grafikonjának készítésekor. • A függvények felhasználási lehetőségeinek bemutatása (gazdasági, természettudományi témájú kapcsolatok, egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása). Követelmény A tanuló • készség szinten tudjon pontokat ábrázolni és pont koordinátáit leolvasni a derékszögű koordináta-rendszerben, • különféle kapcsolatok közül tudja kiválasztani a függvénykapcsolatot, • ismerje és helyesen használja az értelmezési tartomány, értékkészlet fogalmát, a függvények megadási módjait, • tudja ábrázolni az első fokú, abszolutértékes, egyszerű másodfokú és lineáris törtfüggvényt, megállapítani szemléletes tulajdonságaikat, ábrázolni konkrét transzformáltjaikat, • legyen képes megismert függvények grafikonját felhasználni egyenlet és egyenlőtlenség megoldására. Előzmény A tanterv 6. évfolyamos követelményei. Tartalom • Derékszögű koordinátarendszer. • Változó mennyiségek kapcsolata, ezek ábrázolása. • A függvény fogalma, megadási módjai, ábrázolásuk Venn-diagrammal, derékszögű koordinátarendszerben. • Az értelmezési tartomány, értékkészlet fogalma, a függvények tulajdonságainak szemléletes leírása (növekedés, fogyás, zérushely, szélsőérték, paritás). • Elsőfokú függvények, a bennük szereplő paraméterek jelentésének megfogalmazása konkrét függvények vizsgálata után

255

• Az abszolútérték-, a négyzet- éa az a/x függvény ábrázolása, tulajdonságaik, egyszerűbb, konkrét transzformáltjaik ábrázolása, ezek tulajdonságainak vizsgálata. Értékelés Házi feladatok ellenőrzése, pontos, rendezett grafikonok készítésének elvárása, szóbeli felelés, rövid írásbeli számonkérés. Feltételek Az évfolyamra szükségesek.

megfogalmazottak

közül

az

ezen

tantárgyszakaszhoz

Ponthalmazok, alakzatok Óraszám Iskolai:

21 óra

Cél • Nevezetes ponthalmazok megismerése, ennek kapcsán a halmazszemlélet fejlesztése. • A bizonyítási igény felkeltése. • A geometriai szemlélet fejlesztése a háromszögekkel kapcsolatos ismeretek alapján, szerkesztéseknél a diszkusszió és bizonyítás igényének felkeltése. Követelmény A tanuló • ismerje és szerkesztési és egyszerübb bizonyítási feladatokban tudja alkalmazni a megismert nevezetes ponthalmazokat, a nevezetes szögpárokat, • ismerje a háromszög oldalai, szögei, oldalai és szögei közötti összefüggéseket, a háromszög nevezetes vonalainak és köreinek fogalmát, tulajdonságait, tudja ezeket alkalmazni szerkesztési feladatokban, • ismerje a háromszögek egybevágóságát biztosító alapeseteket, ezek alapján tudjon háromszögszerkesztési feladatokat elvégezni, • legyen képes a szerkesztés menetét indokolni, egyszerű esetekben a feladatot diszkutálni. Előzmény A tanterv 6. évfolyamos követelményei, a 7. évfolyam Függvények tantárgyszakasz követelményei. Tartalom • Nevezetes ponthalmazok a síkban: szakaszfelező merőleges, szögfelező, kör, ponthalmazok a koordinátasíkon. • Nevezetes ponthalmazok a térben: szakaszfelező merőleges sík, a gömb. • A térbeli koordinátarendszer. • Nevezetes szögpárok.

256

• Összefüggés a háromszög oldalai, oldalai és szögei között, (szemlélet, tapasztalat alapján megfogalmazva), a háromszög szögei között (szemléltetés és nevezetes szögpárokkal való bizonyítás). • A háromszög oldalfelező merőlegesei, belső szögfelezői, magasságvonalai, beírt és köré írt köre. • A háromszögek egybevágóságát biztosító alapesetek megfogalmazása, háromszögszerkesztések. • A szerkesztési feladat lépései, a diszkusszió. Értékelés Házi feladatok ellenőrzése, rendezett, áttekinthető szerkesztések megkövetelése, a tanult egyszerűbb bizonyítások szóbeli számonkérése kezdetben önként vállalkozóktól, fokozatosan mindenkitől. Feltételek Az egész évfolyamra vonatkozók közül az ezen tantárgyszakaszhoz szükségesek.

Geometriai transzformációk Óraszám Iskolai:

20 óra

Cél • A geometriai transzformáció fogalmának megalapozása. • A tapasztalati megfogalmazás és az indoklás, bizonyítás megkülönböztetése. • A megismert transzformációk tulajdonságainak felhasználása síkidomok tulajdonságainak bizonyítására. Követelmény A tanuló • ismerje a középpontos tükrözés, a pont körüli elforgatás, az eltolás fogalmát, ezeknek a transzformációknak a tulajdonságait. Ismerjen példákat nem egybevágósági transzformációra. • Legyen képes alakzatok képét megszerkeszteni a felsorolt transzformációkban, tudja a transzformációkkal kapcsolatos ismereteit alkalmazni szerkesztési feladatokban, • ismerje a középpontos szimmetria, a forgásszimmetria fogalmát, ismerjen fel ilyen szimmetriákkal rendelkező síkidomokat, • ismerje a paralelogramma definícióját, tulajdonságait, • ismerje a háromszög, a paralelogramma, a trapéz középvonalának fogalmát, tudja indokolni a tulajdonságaikat, • ismerje a vektor fogalmát, tudja értelmezni és megszerkeszteni a vektorok összegét, két vektor különbségét, tudja értelmezni vektor számszorosát.

257

Előzmény A tanterv 6. évfolyamos követelményei. Tartalom • A tengelyes tükrözésről tanultak átismétlése. • Példák nem egybevágósági transzformációkra; merőleges vetítés, pontból vetítés. • Középpontos tükrözés, pont körüli elforgatás, tulajdonságaik, alkalmazásuk szerkesztési feladatokban. • Középpontosan szimmetrikus alakzatok, forgásszimmetrikus alakzatok, szabályos sokszögek. • Szimmetriák a térben. • A paralelogramma és tulajdonságai, ekvivalens definicíók. • A háromszög, a paralelogramma és a trapéz középvonala. • Eltolás, az eltolás tulajdonságai, a vektor fogalma, vektorok összege, két vektor különbsége, vektor számszorosának értelmezése. Értékelés Házi feladatok ellenőrzése, szóbeli felelés a tanult bizonyításokból. Feltételek Az évfolyamra vonatkozók közül az ezen tantárgyszakaszhoz szükségesek. Geometriai mértékek Óraszám Iskolai:

6 óra

Cél A már ismert területképletek szemléletes indoklása, a térszemlélet fejlesztése. Követelmény A tanuló • tudja indokolni a háromszög, a paralelogramma és a trapéz területképletét téglalappá való átdarabolással, • tudja alkalmazni a megismert területképleteket • ismerje az egyenes hasáb felszínének és térfogatának kiszámítási módját, legyen képes egyenes hasáb hálóját elkészíteni. Előzmény A tanterv 6. évfolyamos követelményei, az előző altémákból a számításokra vonatkozó követelmények. Tartalom • A téglalap területképletének ismétlése. • A háromszög, a paralelogramma, a trapéz területének képlete téglalappá való átdarabolás alkalmazásával. • Az egyenes hasáb felszíne, térfogata, hálója.

258

Értékelés Szóbeli felelés, testek hálójának elkészítése. Feltételek Az egész évfolyamra vonatkozók közül az ezen tantárgyszakaszhoz szükségesek. Kombinatorika, valószínűség Óraszám Iskolai:

8 óra

Cél A tanulók rendszerezőképességének fejlesztése elemek sorbarendezése kapcsán. Tapasztalatszerzés a véletlen jelenségekről és azok matematikai leírási lehetőségéről. Követelmény A tanuló • képletek ismerete nélkül tudja meghatározni különböző konkrét dolgok más és más szempontú lehetséges elrendezésének, kiválasztásának számát, • keresse a rendszerezést és az összes lehetséges eset meghatározását, • tudjon megfigyeléseket és kísérleteket végezni véletlen jelenségekkel, ismerje a relatív gyakoriság hányados értelmét. Előzmény A tanterv 6. osztályos követelményei. Tartalom • Különböző tárgyak összes lehetséges sorrendjének módszeres összeszámlálása. Változatos konkrét példák. • Kockadobással, pénzérmékkel végzett valószínűségi kísérletek. A tapasztalatok táblázatba foglalása, grafikonnal való ábrázolása, a relatív gyakoriság és a tapasztalatok értelmezése. Véletlen események számítógépes szimulálásának bemutatása. Értékelés Fontos figyelemmel kísérni, hogy értik-e a gyerekek kombinatorikus feladatoknál a módszeres próbálkozás fontosságát. Feltételek Az egész évfolyamra megfogalmazottak közül ezen tantárgyszakaszhoz tartozók és eszközök a valószínűségi kísérletekhez. Rendszerező összefoglalás, kiegészítések Óraszám Iskolai:

20 óra

259

Cél Az éves tananyag legfontosabb fogalmainak, összefüggéseinek rendszerezése, az egyes anyagrészek közötti kapcsolatok megmutatása, gyakorlati alkalmazások. Követelmény A tanuló • legyen képes a megismert fogalmakat, összefüggéseket alkalmazni feladatmegoldásokban, találja meg egy-egy problémához a szükséges matematikai eszközt. Előzmény Az egyes altémák követelményei. Tartalom • Elsősorban feladatok megoldásán keresztül az éves anyag leghangsúlyosabb részeinek összefoglalása, esetleges hiányok pótlása. • Az osztály érdeklődésétől függően kiegészítő témák feldolgozása. (Pl.: összetettebb kombinatorikai feladatok, gráfok, parkettázási problémák.) Értékelés Az utolsó témazáró dolgozatot ekkor célszerű íratni. Feltételek Az egész évfolyamra vonatkozók.

Matematika 8 Óraszám Iskolai: 185 óra Tanítási ciklus 5 óra / 1 hét Cél • A kreatív gondolkodás fejlesztése az önálló, felfedezésen alapuló matematikai tevékenységgel. • A matematikatanulás módszereinek fokozatos tudatosítása. • A tapasztalati alapon megfogalmazott összefüggések és a bizonyított tételek határozott megkülönböztetése, a bizonyítási igény fejlesztése. • A gyakorlati tartalmú problémák matematikai nyelvre (függvények, egyenletek) fordítása. • Koncentráció a természettudományos tárgyakkal, gyakorlati alkalmazások. • Az egyes anyagrészekkel kapcsolatos célok: • A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. • A célszerű számolási készség további fejlesztése.

260

• Lineáris egyenletek és egyenletrendszerek biztos megoldása, szöveges egyenletek megoldásánál is. • A függvényszemlélet további fejlesztése, sorozatok gyakorlati alkalmazása. • A derékszögű háromszögekkel kapcsolatos ismeretek alkalmazása síkbeli és térbeli számításokban, bizonyítási feladatokban. • A transzformációs szemlélet fejlesztése a középpontos hasonlóság tapasztalati vizsgálata során • A térszemlélet fejlesztése a megismert testek és számítások segítségével. • Az érdeklődő tanulók felkészítése versenyekre, tehetséggondozás. Követelmény A tanuló • értse a racionális szám fogalmát, ismerje tizedestört alakját, • ismerje a négyzetgyök fogalmát, azonosságait tudja számításokban alkalmazni, • használja biztonsággal a számok normálalakját. • ismerje és tudja alkalmazni Pitagorasz tételét, Thalész tételét, • tudjon megoldani lineáris egyenletet és kétismeretlenes lineáris egyenletrendszert, különböző szöveges feladatoknál is, • tudja ábrázolni a négyzetgyök függvényt, transzformáltjait, megfogalmazni a tulajdonságait, • ismerje a számtani és mértani sorozat fogalmát, képzési szabályát, tudja alkalmazni az összefüggéseket egyszerűbb konkrét problémák megoldásánál, • ismerje a középpontos hasonlóság fogalmát, • tudja számításokban alkalmazni a megismert testek felszínére és térfogatára vonatkozó képleteket. • ismerje a szabályos testeket. Előzmény A tanterv 7. osztályos követelményeinek teljesítése. Tartalom A tananyag beosztása: I.Gondolkodási módszerek: 18 óra 1.Halmazelmélet elemei, logika elemei ( 7 óra) 2.Kombinatorika (11 óra) II.Számtan, algebra: 50 óra 1.Számfogalom, műveletek, algebrai kifejezések (20 óra) 2.Egyenletek, egyenlőtlenségek (30 óra) III.Függvények, sorozatok: 28 óra IV.Geometria: 58 óra 1.Alakzatok, geometriai transzformációk (25 óra) 2.Geometriai mértékek (25 óra) V.Valószínűség, statisztika: 8 óra VI.Rendszerező összefoglalás, kiegészítések: 21 óra

261

Értékelés • Kb. októberben minden tanuló részvételével az előző három év anyagára támaszkodó diagnosztikus mérést célszerű szervezni. Ez a négyosztályos középiskolába készülőknek az eredmények visszajelzése mellett a vizsgarutin megszerzésében is segít a felvételi vizsgák előtt. • A tanulók tanórai munkájának folyamatos értékelése, a házi feladatok ellenőrzése, rövidebb írásbeli és szóbeli számonkérés. • A tanév folyamán öt alkalommal témazáró felmérés a szaktanár által összeállított feladatalappal, egy-egy órai időtartamban. • Országos vagy regionális mérésekben való részvétel az iskola tervei szerint. Feltételek • Legalább főiskolai végzettségű matematika szakos tanár, megfelelően felszerelt tanterem (személyi számítógép is). • A tanulóknak: tankönyv. Matematikai és geometriai feladatgyűjtemény. Füzetek, körző, vonalzók, függvénytáblázat, zsebszámológép. • A tanárnak: a tanulóknál felsoroltak, továbbá tanári kézikönyvek, szakkönyvek, módszertani folyóiratok, táblai rajzeszköz, szemléltető testmodellek, színes kréta, írásvetítő fóliákkal, matematikai témájú számítógépes oktatóprogramok, lehetőség feladatalapok sokszorosítására. Halmazelmélet elemei, logika elemei Óraszám Iskolai: Cél • • • •

7 óra

További tapasztalatok halmazokkal kapcsolatban. A skatulyaelv további alkalmazása. Tétel és megfordításának megkülönböztetése. Gondolkodásfejlesztés érdekes, szokatlan feladatokkal.

Követelmény A további altémákban fogalmazódik meg. Előzmény A tanterv 7. osztályos követelményei. Tartalom • Halmazműveletek (metszet, unió), részhalmaz, üres halmaz fogalmának használata, ezek rendszerezése. • A skatulyaelv módszerével megoldható feladatok. • Logikai szita formula. • "Ha, ... akkor" pontos használata, tétel és megfordítása. • "Akkor és csak akkor" használata. • A gondolkodási módszerek témakör átszövi az egész tananyagot. Külön óraszámot azért biztosítottunk rá, mert egyes részeinek az önálló feldolgozása szükséges. 262

• Érdekes, összetett, versenyszintű feladatok. Értékelés A többi altémáknál. Feltételek Az évfolyamra megfogalmazottak. Kombinatorika Óraszám Iskolai:

11 óra

Cél Tapasztalatszerzés kombinatorikai feladatoknál az összes eset rendszerezett felsorolásában, összeszámolásában. Követelmény A tanuló • ismerje a fadiagram, az útdiagram alkalmazását az összes eset rendszerezett felsorolására kombinatorikai feladatoknál. • ismerje és használja n faktoriális fogalmát. Előzmény Ezen tanterv 7. évfolyamos követelményei a kombinatorika altémából. Tartalom • Változatos kombinatorikai feladatok megoldása során a módszer fontosságának hangsúlyozása az összes lehetőség megkeresésekor. Fadiagram készítése, útdiagram készítése, az "összeadási és szorzási szabály". • n faktoriális értelmezése, felhasználása kombinatorikai számításokban. Értékelés A házi feladatok részletes megbeszélése, szóbeli számonkérés. Feltételek Az évfolyamra megfogalmazottak közül az ezen tantárgyszakaszhoz tartozók. Számfogalom, műveletek, algebrai kifejezések Óraszám Iskolai:

20 óra

Cél A racionális szám fogalmának, az eddig megismert számhalmazok kapcsolatának ismerete, a számolási készség további fejlesztése, hatványokkal és négyzetgyökökkel való számolás, a normálalak biztos használata.

263

Követelmény A tanuló • ismerje a racionális szám fogalmát, tudja indokolni lehetséges tizedestört alakját, • ismerje a négyzetgyök fogalmát, azonosságait tudja használni négyzetgyökökkel való számolásban, • használja célszerűen a zsebszámológépet a szükséges számításokban, • tudjon számok normálalakjával számolni, • tudja az alapműveleteket elvégezni algebrai törtekkel. Előzmény Ezen tanterv 7. osztályos követelményei. Tartalom • A racionális szám fogalma, tizedestört alakja, az eddig megismert számhalmazok kapcsolata. • A négyzetgyök fogalma, azonosságainak megfogalmazása, az azonosságok alkalmazása. • A zsebszámológép használata hatványok és négyzetgyök meghatározásánál. • Az algebrai tört fogalma, összevonásuk, szorzásuk, osztásuk. • Paraméteres képletek, kifejezések rendezése. Értékelés Szóbeli számonkérés, házi feladatok ellenőrzése, rövid írásbeli számonkérés. Feltételek Az évfolyamra vonatkozók közül az ezen tantárgyszakaszhoz szükségesek. Egyenletek, egyenlőtlenségek Óraszám Iskolai:

30 óra

Cél • Elsőfokú vagy arra vezető egyenletek és kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldásának biztos ismerete. • Szöveges feladatok egyenletek nyelvén való megfogalmazása, az ellenőrzés szerepének hangsúlyozása, sokféle témájú feladat szerepeltetése. Követelmény A tanuló • készség szinten tudjon elsőfokú egyenletet megoldani, • ismerje a kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldásához a behelyettesítő módszert, az egyenlő együtthatók módszerét, tudja ezeket alkalmazni, • tudja a szöveges feladatok adatait táblázatba foglalni, egyenletet vagy egyenletrendszer felállítani, megoldani, eredményét ellenőrizni. 264

Előzmény Ezen tanterv 7. osztályos követelményei. Tartalom • Tört együtthatós elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. • Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer, az egyenlő együtthatók módszere, grafikus megoldás, a megoldások száma. • Új ismeretlen bveztésével megoldható egyenletrendszerek. • Elsőfokú egyenletre vagy egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok (mozgási, munkavégzéssel kapcsolatos, számjegyekkel kapcsolatos keverési feladatok), az adatok táblázatba rendezése, a megoldás ellenőrzése. Értékelés Házi feladatok ellenőrzése, rövid írásbeli számonkérés. Feltételek Az egész évfolyamra vonatkozók közül az ezen tantárgyszakaszhoz szükségesek. Függvények, sorozatok Óraszám Iskolai:

28 óra

Cél • A már ismert, gyakorlati problémákat és leíró függvények után néhány, matematikai tartalma szempontjából érdekes függvény megismertetése, a függvényszemlélet fejlesztése. • A számtani sorozat matematikatörténeti érdekességének bemutatása, a mértani sorozat biológiai, gazdasági jelenségek, problémák leírásánál való alkalmazásának bemutatása. Követelmény A tanuló • ismerje a négyzetgyök függvényt és tulajdonságait, az egészrész, a törtrész és az előjelfüggvényt, tudja ezeket ábrázolni és alkalmazni egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásánál, • ismerje a számtani és mértani sorozat fogalmát, a sorozat n-edik tagjának explicit képletét, a számtani sorozat első n elemének összegezésére vonatkozó Gauss-féle eljárást, a kamatos kamat fogalmát, konkrét esetekben való kiszámítási módját. Előzmény Ezen tanterv előző éveinél megfogalmazott követelmények a sorozatokkal kapcsolatban.

265

Tartalom • A négyzetgyök függvény, tulajdonságai, egyszerű transzformáltjai, az egészrész, a törtrész és az előjelfüggvény értelmezése, tulajdonságaik, ábrázolásuk, alkalmazásuk egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásánál. • Sorozatok vizsgálata, számtani és mértani sorozatok, az n-edik tag explicit képlete, az első n elem összegének célszerű kiszámítási módja számtani sorozatoknál. A kamatos kamat fogalma, kiszámítása konkrét gazdasági, biológiai növekedési problémák esetén. A mértani sorozat összegezésére vezető feladatok. Végtelen mértani sor összege egyszerű, konkrét feladatok kapcsán, szemléletes úton. Értékelés Házi feladatok ellenőrzése, szóbeli felelet. Feltételek Az egész évfolyamra vonatkozók közül az ezen tantárgyszakaszhoz szükségesek. Alakzatok, geometriai transzformációk Óraszám Iskolai:

25 óra

Cél Thalesz tétele és Pitagorasz tételének felfedeztetése kapcsán matematikatörténeti vonatkozások megmutatása, alkalmazások, a transzformációs szemlélet fejlesztése. Követelmény A tanuló • tudja megfogalmazni, bizonyítani és feladatokban alkalmazni Thalesz tételét, Pitagorasz tételét, • ismerje és különböztesse meg Pitagorasz tételének megfordítását a Pitagorasz tételtől, • ismerje a középpontos hasonlóság fogalmát, a hasonlóság szemléletes tulajdonságait, tudja megszerkeszteni egyszerű alakzatok középpontosan nagyított vagy kicsinyített képét. Előzmény Ezen tanterv 7. osztályos követelményei a geometria témákból. Tartalom • A derékszögű háromszög nevezetes pontjai, Thalész tétele, alkalmazások szerkesztési feladatokban. Körhöz külső pontból húzott érintők megszerkesztése. Pitagorasz tétele és különböző bizonyításai, a tétel megfordítása, alkalmazás síkbeli és térbeli számításokban, bizonyítási feladatokban.

266

• A középpontos hasonlóság. Nagyítás, kicsinyítés. A hasonlóság tulajdonságainak tapasztalati megfogalmazása. Hasonló síkidomok kerületének és területének aránya. • Két kör hasonlósági centruma. • Két kör közös érintőinek megszerkesztése. Értékelés Házi feladatok ellenőrzése, szóbeli és rövid írásbeli számonkérés a tanult bizonyításokból, szerkesztésekből. Feltételek Az egész évfolyamra vonatkozók közül az ezen tantárgyszakaszhoz szükségesek. Geometriai mértékek Óraszám Iskolai:

25 óra

Cél • A térszemlélet fejlesztése modellek, mindennapi tapasztalatok és a tanulók által épített testek felhasználásával. • A számolási készség fejlesztése, a zsebszámológép célszerű használata a felszín- és térfogatszámításokban. Követelmény A tanuló • tudja megtervezni és elkészíteni egyszerű testek hálóját, • tudja, hogy egyszerű poliéderek között kapcsolat van a csúcsok, élek és lapok száma között, • ismerje a megtanult felszín- és térfogatképleteket, tudja azokat alkalmazni. • ismerje a szabályos testeket. Előzmény Ezen tanterv követelményei az előző években a térgeometriával kapcsolatban. Tartalom • Testek építése, hálója, a térelemek kölcsönös helyzetének megvizsgálása a szereplő testeken. Euler poliéder-tételének megfogalmazása tapasztalati alapon, szemléletes indoklása. Szabályos testek. • A henger, a ferde hasábok, a gúla, a kúp és a gömb felszínének, térfogatának képlete. A képletek érvényességének alátámasztása mérésekkel. Felszín- és térfogatszámítási feladatok, gyakorlati problémák szerepeltetésével is. • Testek különböző síkmetszetei, síkra vonatkozó merőleges vetületeik. Értékelés Házi feladatok ellenőrzése, a tanulók által épített testek értékelése, rövid írásbeli számonkérés.

267

Feltételek Az évfolyamra vonatkozók közül az ezen tantárgyszakaszhoz szükségesek.

Valószínűség, statisztika Óraszám Iskolai:

8 óra

Cél • Statisztikai adatok értelmezésével kapcsolatos tapasztalatszerzés, ezek összekapcsolása a mindennapi gyakorlattal. • További példák a valószínűség szemléletes fogalmának építéséhez. Követelmény A tanuló • szerezzen tapasztalatot a mindennapi életben előforduló statisztikai adatokról, törekedjen ezek értelmezésére, • tudjon példát mondani biztos eseményekre, lehetetlen eseményekre. Előzmény Ezen tanterv 7. évfolyamos követelményei a témából. Tartalom • Adatok gyűjtése napilapokból, természeti jelenségekkel kapcsolatban, statisztikai zsebkönyvekből. • Ezek rendszerezése, szemléltetése, értelmezése. • A biztos esemény, a lehetetlen esemény fogalmának kialakítása példák alapján. • A várható érték szemléletes fogalma. Értékelés A tanórai és a gyűjtőmunka során mutatott aktivitást, alaposságot értékeljük. Feltételek Az évfolyamra vonatkozók közül a tantárgyszakaszra vonatkozók, valamint források az adatgyűjtéshez. Rendszerező összefoglalás, kiegészítések Óraszám Iskolai:

21 óra

Cél • Az éves tananyag ismereteinek áttekintő összefoglalása. • Azokban az osztályokban, csoportokban, ahol a tanulók befejezik az adott általános iskolában a tanulmányaikat, különösen fontos az előző évek matematikai tanulmányinak összegező lezárása.

268

Követelmény A tanuló • legyen képes eddigi matematikai ismereteit feladatok megoldásában alkalmazni, tudja gondolatait szóban pontosan kifejezni, legyen képes a tanult matematikai jelöléseket helyesen alkalmazni gondolatainak leírásakor. Előzmény Az egyes altémák követelményei. Tartalom Lehetőleg komplex, több területről vett ismereteket igénylő feladatok alapján a tananyag hangsúlyosabb részeinek összefoglalása, az esetleges hiányok pótlása. Értékelés Az utolsó témazáró dolgozatot ekkor célszerű íratni. Feltételek Az évfolyamra vonatkozók.

269

V. Intézményi innováció II. – Jó gyakorlatok 2010

Új hangsúlyok a nevelés-oktatás területén a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése következtében

Készítette: Szabó Károlyné igazgató

Balatonkenese, 2010 – 04 - 15 270

I. Sport általi nevelés – kosárlabda osztály működtetése „A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a "fair play", a nemes küzdelem szabályaira.” (Szent-Györgyi Albert) 1. A sport általi nevelés célja, feladatai, helye iskolánkban A személyiség fejlődésében a döntő tényező a személyiség és a környezet kölcsönhatása, az ember tevékenysége. Ez értelemszerűen magába foglalja az ember fizikai aktivitását is. A kisgyermekkorban az általános fejlődés nélkülözhetetlen feltétele a helyes testi fejlődés. A gyermek megismerőtevékenységének a fejlődése is elválaszthatatlanul összefügg a mozgással, a szervi fejlődéssel. A környezet megismerésében, a gyermek számára legfontosabb tapasztalatok megszerzésében a mozgáscselekvés elsődleges szerepet kap. Az egészséges testi fejlődés, a kiegyensúlyozott egészségi állapot azonban a későbbi életszakaszokban is nagy jelentőségű. Intézményünk sokoldalúan képzett, egészséges, életvidám gyerekeket szeretne nevelni. A testi nevelés fontossága szembetűnő az iskolába lépő gyermeknél. Az iskoláskort megelőzően a gyermek fő tevékenysége a játék, melyben jelentős szerepe van a mozgással járó játékoknak. Lényegesen megváltozik a gyermek élete az iskolába lépéssel. Mind nagyobb szerepet kap a tanulás, az iskolai munka. Ennek következménye, hogy a játék egyre csökken, ezzel egyenes arányban csökkennek azok az ingerek is, melyek csont-, izom-, és idegrendszerének fejlődését serkentik. A testi nevelés szempontjából nagyon jelentős, hogy ezért tanulóinkat felkészítsük az aktív egészségvédelemre, és képessé tegyük őket egészségük, testi edzettségük megőrzésére. Célunk tehát: Tanulóinkat testileg is képessé tegyük arra, hogy a munkában, az életben helytállhassanak, életerős, tevékeny tagjai legyenek a társadalomnak. Ennek érdekében: - Gondoskodnunk kell a tanulók szervezetének normális, egészséges fejlődéséről. - Meg kell szilárdítanunk tanulóink egészségét, meg kell edzenünk szervezetüket. - Ki kell fejlesztenünk mozgáskultúrájukat, testi képességeiket. - Ki kell alakítanunk egészséges életmódjukat. - Képessé kell tennünk őket arra, hogy egészségüket megőrizzék, illetve fejlesszék. - A testi nevelés folyamatában, jelentős mértékben foglalkoztatjuk a tanulók értelmét is: szabályok, higiéniai ismeretek stb.. fejlesztjük helyzetfelismerő, feladatmegoldó képességüket. - Jelentős hatást tudunk gyakorolni jellemük, erkölcsi felfogásuk, magatartásuk alakulására is. - Kialakíthatjuk a közösségi élet készségeit. - Szoros kapcsolat alakul ki az esztétikai neveléssel. - Az egész nevelési folyamat szerves része, minden nevelőnek részt kell vállalnia ben

271

1. A sport általi nevelés feladatai, tartalma Az iskolának biztosítania kell az egészséges környezetet. Tisztálkodás lehetőségét. Rendszeres orvosi felügyeletet, szűrést. Meg kell előzni a baleseteket. Fejleszteni kell a tanulók mozgáskultúráját. Ki kell alakítanunk az egészséges életmódot, szokásrendet. Biztosítani kell a rendszeres sportolási lehetőséget. 2. A sport általi nevelés formái és módszerei az iskolában A sport általi nevelés lehetőségei iskolánkban: Kötelező órák: Testnevelés óra Gyógytestnevelés óra Úszásoktatás 1. osztályban Szabadon választható foglalkozások: Sport szakkörök: kosárlabda, labdarúgás, tenisz Túrák, kerékpártúrák, kirándulások Sportolj velünk program: „SV” „Csillagtúra”- akadályverseny MINI tenisz DSE tevékenysége –folyamatos sportprogramok biztosítása

Téli sportok: Sítábor: alpesi sí, snowboard Korcsolyázás Tervezett sportágbővítés: Kajak-kenu (evezés), torna 1. Testnevelés órák: Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testülete biztosítja intézményünkben a mindennapos testnevelés órákat felmenő rendszerben. Jelenleg érvényes óraszámok: Évfolyam Óraszám/hét

1. 5

2. 5

3. 5

4. 5

5. 5

6. 5

7. 3

8. 3

A 2011/2012 tanévre megvalósul minden évfolyamon a mindennapos testnevelés óra.

272

Az órák szerkezete: 1. évfolyam: 3 óra úszás, kötelezően (tekintettel arra, hogy vízparton lakunk) 2 óra egyéb sportágak (atlétika, torna, labdajáték alapelemei) 2.- 4. évfolyam: 3 óra labdás ügyesség fejlesztése 2 óra egyéb sportágak oktatása (atlétika, torna, labdajáték – kosárlabda tanterv szerint. 2. Gyógytestnevelés: Célja: Egyrészt a testnevelés célját szolgálja, másrészt a deformitásos és belgyógyászati panaszos tanulóknak nyújt lehetőséget arra, hogy munkaképes és örömteli életet élő ember váljék belőlük, ezáltal pedig fontos társadalmi követelményt elégít ki. Az iskolai gyógytestnevelés azokkal a tanulókkal foglalkozik, akik sem az általános, sem a könnyített testnevelési órán nem vehetnek részt. Az órák biztosítják a tanulók fejlődését és egészségük olyan mértékű helyreállítását, hogy lehetőség szerint visszakerülhessenek egészséges társaik közé és velük egyenrangú munkát végezhessenek. A gyógytestnevelés órák tartalma: -

Tartó és mozgatórendszer zavarainak kezelése Belgyógyászati, neurológiai, szemészeti és egyéb betegségek kezelése Sérülés utáni állapot kezelése Elhízott tanulók kezelése

Besorolás a gyógytestnevelés órákra: Az iskolaorvos beutalójával, szakorvosi vizsgálat után. Kategóriák: I. Normál testnevelés óra II. Könnyített vagy gyógytestnevelés óra III. Felmentés sportmozgás alól

Intézményünkben 1986 óta saját gyógytestnevelő tartja a foglalkozásokat.

273

Jó gyakorlat Kiemelt innovációs tevékenységünk: Sport általi nevelés Speciális tantervű kosárlabda osztály működtetése 1. Cél: A sport általi nevelés kiemelt színtere intézményünkben az 5. évfolyamon induló kosárlabda osztály. Célunk, hogy a tanulók egészséges testmozgását biztosítsuk, olyan sportág segítségével, melynek élettani, pszichikai és nevelő hatása kiemelkedő. Célunk, hogy a kompetencia alapú oktatás kiváló színtere legyen. 2. Tanulóközpontú gyermekközpontú tevékenység: A gyermekek lételeme a játék és kedvelt sporteszközük a labda. Olyan eszközök és tevékenységformák állnak a testnevelők rendelkezésére ezeken az órákon melyekkel kiválóan fejleszthetjük a különböző kompetenciákat. Eszközök: - Szervezeti formák: egyéni, páros, csapat, és frontális munka - Labdás ügyességi feladatok, játékok - Állóképességet, ügyességet, gyorsaságot, erőt, hajlékonyságot fejlesztő gyakorlatok - Sporteszközök: elsősorban labdák, de minden sporteszköz felhasználható, ami az iskolában található. Célzottan fejlesztjük a testi és lelki egészséget. Feladatunk és felelősségünk: hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra neveljük, valamint minden tevékenységünkkel szolgáljuk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetünkkel segítsük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Egyenlő hozzáférés, sikeres együttnevelés Programunk biztosítja minden 5. évfolyamba lépő tanulónak a speciális kosárlabda tantervű osztályban való képzést. 4. évfolyam végén felmérjük a szülők körében az igényeket, eddig minden negyedikes gondviselője írásban jelezte, hogy gyermeke részese szeretne lenni ennek az oktatási formának. Sikerességünket bizonyítja, hogy a szülők 100% - a igényli ezt az oktatási formát. Nem teszünk különbséget a fizikailag fejlettebb és gyengébb tanulók között. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy rohamosan javul minden tanuló fizikai állapota, a lemaradók hamar leküzdik hátrányukat. A könnyített, gyógytestnevelésre járók és SNI - s tanulók is szívesen vesznek részt az órákon. Az ő értékelésük az önmagukhoz viszonyított fejlődés alapján történik.

274

3. Hatások és eredmények: Tapasztalataink alapján a kosárlabda osztályba járó gyermekek testi és lelki fejlődésére nagyon pozitív hatással van a programunk. Fizikai hatások: Az alap képességek: erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság, hajlékonyság gyorsabban fejlődnek. Egyéb kompetenciák fejlődése is megfigyelhető: A logikus gondolkodás Helyzetfelismerő képesség Döntéshozó képesség Érzelem feldolgozási készség Problémamegoldó képesség Akarati tényezők, motiváció Szociális kompetenciák: tolerancia, együttműködési készség, közösségi szellem, küzdeni tudás - Önértékelés, jövőkép kialakítása - Konfliktusok kezelése Javult a tanulók magatartása, tanulmányi eredménye. -

Referenciák: a. Részlet a testnevelés munkaközösség 2009/2010 félévi beszámolójából: „A 2008/09-es tanévben 5. osztályban a kosárlabda sportág oktatása a mindennapos testnevelés keretein belül került bevezetésre. Ez azt jelenti, hogy ebben az osztályban a heti öt testnevelés órából három kosárlabda, kettő pedig általános tanterv szerint zajlik. A kosárlabda tanmenet a NUPI által kiadott tanterv helyi viszonyokra átdolgozott változata. Nagy gondot fordítunk a kosárlabda sportág technikai képzésére, mely kitartó, pontos munkát igényel a gyerekektől. A heti 5 órának köszönhetően jelentősen javult a tanulók fizikai teljesítő képessége, állóképessége, ereje és gyorsasága. A csapatjáték jellemformáló hatása is észrevehető /összetartozás, egymás segítése, konfliktusok kezelése stb./ az osztályban. A gyerekek megszerették a sportágat, megismerték szabályait, és önállóan tudnak játszani. Osztályfőnökük tapasztalata szerint a tanulók magatartására, viselkedésére is pozitív hatással van a sport. Testnevelés órák után nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, jobb a teljesítőképességük, jobban tudnak koncentrálni. A szülőktől is pozitív visszajelzéseket kaptunk, egyöntetűen támogatják az iskolának ezt a kiváló kezdeményezését.” b. A kosárlabda osztály osztályfőnökének véleménye: „Előzmények: Az előző tanévben nagyon sok magatartásjellegű probléma merült fel az osztály jó néhány tanulójával kapcsolatban. Szinte nem múlt el hét, anélkül,

275

hogy ne hallottunk volna néhányukról a tanáriban, a különböző fegyelmezetlenségeikről, házirend megsértéseikről, viselkedési problémáikról. Ezt híven tükrözte a magatartásjegyük is, hiszen nem szokványos egy alsó tagozatos osztályban, hogy mindösszesen két gyereknek példás a magatartása a huszonkettő közül, a zömének jó és néhányuknak változó. Ugyanez elmondható a szorgalmukról is, hiszen csak négy gyereknek volt példás, a többieknek jó, illetve négy gyereknek változó. A tantárgyi átlagaik is gyengébbek voltak, mint a korosztályuk átlaga, hiszen nyelvtanból 3,5, matematikából 2,9, természetismeretből 3,36 volt. Eredmények: Ebben a tanévben a gyerekek magatartása ugrásszerűen javult, nincs velük annyi probléma és megoldásra váró gond, mint az előző időszakban. Ez egyértelműen megmutatkozik a magatartásjegyeiken, hiszen most tíz tanuló kapott példást, így a magatartásátlaguk három tizeddel jobb. Ugyanilyen tendencia tapasztalható a szorgalom értékelésben is, mivel ugyancsak tíz gyerek kapott példás jegyet, az egy bukott tanulón kívül pedig mindenki jó értékelést kapott, így a szorgalom átlaguk is három tizedet javult. Ha a tantárgyi eredményeiket nézzük ugyancsak megfigyelhető ez a tendencia. Nyelvtanból 3,7 (kéttizedes javítás a negyedik év végéhez képest) matematikából 3,1 (szintén kéttizedes javítás) természetismeretből 3,86 (öttizedes javítás). Ugyanígy a gyerekek egyéni teljesítményében is megmutatkozik a szembeötlő javítás. Egy kislány négy tizedet, másik négy tanuló pedig két tizedet javított félévkor a tavalyi év végi eredményekhez képest. Konklúzió: Az osztályban tavaly és idén tanító kollégákkal történő beszélgetések után az a meggyőződésem alakult ki, hogy a lehető legjobb dolog, ami ezekkel a gyerekekkel történhetett, hogy beindult az emelt szintű testnevelés iskolánk felső tagozatán is, kiegészítve speciális kosárlabdaképzéssel, ami heti három órás (plusz két szakkör) kosárlabda edzői képesítéssel rendelkező kolléga tart. Így a gyerekeknek minden nap van testnevelésórája, ahol kiélhetik a korosztályuknak megfelelő természetes mozgásigényüket. Ez viszont lehetővé teszi, hogy a többi órán jóleső fizikai fáradsággal, viszont szellemileg felfrissülten vegyenek részt, és az elméleti ismereteiket fokozott koncentrációkészséggel tudják elsajátítani. Ugyancsak a speciális kosárlabda foglalkozásoknak köszönhetően a gyerekek megtanultak egyéni és önös érdekek helyett csapatszellemben gondolkodni, mindig alkalmazkodni a különböző csapatbeosztásokhoz, a szabálykövető magatartást átvitték az élet más területeire is. Ezt megfigyelhettük a más iskolák csapataival játszott kosárlabda mérkőzéseiken éppúgy, minta tanulmányi eredményeik javulásában és a magatartásuk, valamint a szorgalmuk minőségi javulásában is. Remélem, hogy felmenő rendszerben egészen nyolcadik osztállyal bezáróan meg tudjuk valósítani ezt a speciális képzést, amely a környékünkön egyedülálló és iskolánk egyik fő vonzereje lehet, hiszen tantervbe építve máshol nem tanítják a kosárlabda alapismereteit. Sőt elképzelhetőnek tartom, hogy valamelyik környékbeli élvonalbeli sportegyesülettel együttműködve még tovább fejlesszük ezt a képzést utánpótlás biztosítás céljából, lehetőséget biztosítva tanulóinknak a továbblépéshez.”

276

4. A kosárlabda osztály tanterve (készült a NUPI tanterve alapján):

Kosárlabda 5. osztály 10-11 évesek Cél: •

Felkészítés a kosárlabda sportág technikájának alkalmazására, a csapatsportág jellegzetességeinek megtanulására, a koordinációs és kondicionális képességek hatékony fejlesztésére. Az állóképesség és a tudatos légzés fejlesztése. A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás /beszéd/ - gyakorlás és játék közben történő – pozitív és tudatos alkalmazása. Tananyag

Rendgyakorlatok: vonulások, lépéstartás, lépésváltás, fejlődések, szakadozások. Gimnasztika: a törzs izomzatának fejlesztése. Atlétikai feladatok, torna feladatok, úszó feladatok. Az általános állóképesség fejlesztése, valamint a NAT-ban és a kerettantervben megfogalmazott tananyaggal összefüggésben végeztetett feladatok. Feladatok labdával: •

• •

• • • • • • • • • • •

Az 1:1 elleni játékban használható feladatmegoldások beépítése az 5:5 elleni játékba, • új dobásformák /horogdobás, alsódobás, pörgetettdobás, tempó-horogdobás előkészítése, stb./ tanulása. Védekezés az adott dobásformák ellen. 2:2 elleni játék: egy- és kétkezes átadások, átadáscselek, támadó mozgása labda nélkül, elszakadások, befutások, kosárradobások mozgás közben átvett labdával,

Követelmény Tartós futás /pl. 6-8 perc/ Vágtafutás /30 m/5-6 mp/ Függőleges felugrás /40-20 cm/ Négyütemű gyakorlat /Burpeeteszt/30 mp/20-10 db/ Hasonfekvésből hátrahajlítás /28-15 db/ Hanyattfekvésből felülés / 30 mp/25-10 db/ Karhajlítás-nyújtás /30-5 db/ Szlalomfutás /2x15 m/6-8 mp/ Labdavezetéssel szlalomfutás /2x15 m/8-12 mp/ Célbadobás /büntetővonalról, 5 kísérletből 3-1 találat/ Fektetett és tempódobás /Büntető sarkáról indulva egy leütéssel 5 dobás jobb – 5 bal oldalról 4:4 és 3:3 találat/ Folyamatos játék mini játékidővel.

Megjegyzés Értékelés: A tanult feladatok mérkőzéshel y-zetben történő eredményes bemutatása /statisztikai értékelés/. A győzelemre törekvés értékelése, a vereség sportszerű elviselése, a hibák tudatos kijavítása.

277

•

páros lefutások, védekezés az adott támadó feladatok ellen, folyamatos 2:2 elleni játék, támadó-védő lepattanószerzés. 3:3 elleni játék: Átadások két irányba, hármas lefutások, játék emberelőnyben, emberhátrányban /pl.3:2 – 2:3 elleni játék/, védekezés az adott támadó feladatok ellen, támadó-védő lepattanószerzés.

Játékok: Pozíciós, félpályás és egészpályás játékok emberfogásos védekezéssel, az ötszektoros felosztás szerinti elhelyezkedés alkalmazása játékban. Elmélet: Kosárlabda játékszabályok megtanulása, a mérkőzéssel kapcsolatos formaságok elsajátítása.

278

6. osztály

11-12 évesek

Cél: • • • • •

Szoros összefüggésben az 5. osztály céljaival a testnevelés és a kosárlabda sportág támogassa a tanulók egészséges fejlődését. Segítse elő a koordinációs képességek dinamikus fejlődését. Kondicionális képességek fejlesztésével el kell érni, hogy a gyors testmagasság növekedés ne eredményezzen elmaradást a megváltozott testméretek és a motorikus képességek között. Minden tanuló tudjon minden szektorban játszani /mezőnyposztok szerinti képzés/. Küzdjék le a tanulók a szorongásukat, és beszéddel segítsék elő a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás pozitív és tudatos alkalmazását. Tananyag

Rendgyakorlatok: alakváltoztatások, testfordulatok, fejlődések, szakadozások, nyitódások, zárkózások, lépéshossz változtatások járás és futás közben. Gimnasztika: atlétikai feladatok, torna feladatok, úszó feladatok, kiemelt feladat a törzs izomzatának fejlesztése, valamint a NAT-ban és a kerettantervben megfogalmazott tananyaggal összefüggésben végeztetett feladatok.

Követelmény • • • • • • • • • •

Feladatok labdával: Az 1:1 elleni játékban használható feladatmegoldások beépítése az 5:5 ellen játékba. 2:2 elleni játék, az összes átadásiátvételi technika, labda nélküli mozgások, kosárra dobás mozgás közben átvett labdával, elszakadások, befutások, páros lefutások, védekezés az adott támadó feladatok ellen, folyamatos 2:2 elleni játék, támadó-védő lepattanószerzés, 3:3 elleni játék,

• • • • •

•

A motorikus képességek fejlődjenek a rájuk jellemző teljesítményekkel együtt. Tartós futás /7-9 perc/ Vágta futás /60 m – 9 mp – 12 mp/ Rajtgyakorlat /4-6x15 m pihenő nélkül/ Függőleges felugrás /45-25 cm/ Négyütemű gyakorlat /Burpeeteszt 30 mp– 22 – 10 db/ Hasonfekvésből hátrahajlás /30-15 db/ Hanyattfekvésből felülés / 30 mp– 27 – 10 db/ Karhajlítás-nyújtás / 35-10 db/ Szlalomfutás /2x15 m –5.7 – 8mp/ Labdavezetés /2x15 m – 7.512 mp/ Célbadobás /Büntetővonalról 5 kísérlet 4-2 találat/ Fektetett és tempódobás /Büntető sarkáról indulva egy leütéssel 5 dobás jobb, 5 bal oldalról, 9 és 7 találat/ Folyamatos játék gyermek

Megjegyzés

Értékelés: A tanult feladatok mérkőzéshel y-zetben történő eredményes alkalmazása /mérkőzéssta tisztika/ a teljesítmény értékelése a csapat és az egyén szempontjáb ól, sikeres megoldások pozitív megerősítése , hibás megoldások kijavítása.

279

átadások két társ irányába, hármas lefutások, játék emberelőnyben és emberhátrányban /pl. 3:2 és 2:3 elleni játék/, védekezés az adott támadó feladatok ellen, Játékok: pozíciós, félpályás és egészpályás játékok/ 1:1 – 5:5 ellen/ emberfogásos védekezéssel. Az ötszektoros felosztás szerinti elhelyezkedés alkalmazása játékban.

játékidővel.

Elmélet: A kosárlabda játékszabályok megtanulása, a szabályismeret pontosítás /feldobás, lépéshiba, stb./.

280

7. osztály

12-13 évesek

Cél: •

• • •

A testnevelés és a kosárlabda sportág járuljon hozzá a tanulók egészséges fejlődéséhez, a képzés anyagával segítse a módosult testméretek és testarányok /növekedés/ következtében megjelenő mozgásrendezetlenség megszűnését, a motorikus képességek és készségek továbbfejlődését. A posztok szerinti képzés elindítása /irányító, bedobó, középjátékos/. Minden tanuló tudjon minden poszton játszani. Tudjanak a tanulók pozitívan kommunikálni egymással a siker érdekében. Tananyag

Követelmény

Megjegyzés

Rendgyakorlatok teljes köre, különböző alakzatok, elvonulások, gimnasztika, atlétikai feladatok, torna feladatok, úszó feladatok, erősítés a testsúly felhasználásával, testtartás javító gyakorlatok, kiemelt feladatok a végtagok fokozatos gyorsasági erő fejlesztése, valamint a NAT-ban és a kerettantervben megfogalmazott tananyaggal összefüggésben végeztetett feladatok. Feladatok labdával: •

•

• • •

Az 1:1 elleni és a 2:2 elleni játék feladatmegoldásai és játékhelyzetei és ezek beépítése az 5:5 elleni játékba, kiemelt feladat az elzárásba vezetés, leválás, levágás alkalmazása és befutásokkal történő összekapcsolása, védekezés az elzárásba vezetés ellen, támadó-védő lepattanószerzés, pozíciós, félpályás és egészpályás gyakorlatok.

3:3 elleni játék feladatai: • •

Egy- és kétkezes átadások pozíciók szerinti oldalváltással, bejátszással, átadáscselek, hármas befutások, helycserék, helyzetkialakítások, hármas

• • • • • • • • • • • • •

•

A kitűzött cél versenyhelyzetben történő végrehajtása. Tartós futás /1500-2000 m ill. 8-10 perc/ Vágtafutás /60 m – 8.5 – 11.5 mp/ Rajtgyakorlat /6-8x15 m pihenő nélkül/ Függőleges felugrás /50-30 cm/ Négyütemű gyakorlat /Burpeeteszt/30 mp– 28 – 15 db/ Hasonfekvésből hátrahajlítás /32-15 db/ Hanyattfekvésből felülés / 30 mp 32 -15 db/ Karhajlítás-nyújtás /40-20 db/ Szlalomfutás /2x15 m/5.5-8 mp/ Labdavezetés /2x15 m – 7 – 11.5 mp/ Célbadobás /Büntetővonalról, 5 kísérlet 5-2 találat/ Fektetett és tempódobás /Büntető sarkáról indulva egy leütéssel 5 dobás jobb – 5 bal oldalról 10 és 8 találat/ Folyamatos játék /versenykosárlabda/

Értékelés: A tanult elemek játékhelyzetben történő alkalmazása, valamint a játékhelyzete k mérkőzéskörülmények között történő eredményes alkalmazása.

281

• • • •

lefutások, védekezés az adott támadó feladatok ellen, támadó-védő lepattanószerzés, folyamatos 3:3 elleni játék támadásban és emberfogásos védekezéssel, 3:3 elleni játék beépítve az 5:5 elleni játékba.

Elmélet: • • •

Egészségügyi, higiéniás tudnivalók, táplálkozási ismeretek, a szabályismeret bővítése, jegyzőkönyvvezetés. Az időkérés és cserélés jelentőségének elmagyarázása.

282

8. osztály

13-14 évesek

Cél: • • • • • • •

A testnevelés járuljon hozzá, hogy a tanulók ügyessége, gyorsasága, ereje és állóképessége jelentősen fejlődjön. A kosárlabda sportág alapozza meg a tanulók technikai és taktikai felkészültségét, hogy alkalmasak legyenek a versenykosárlabdázásra. Fejlődjön a játékosok motorikus cselekvési biztonsága. Posztok szerinti /irányító, bedobó, középjátékos/ képzés anyagának bővítése. Az öt-és négyszektoros felállásból szervezhető játékok elsajátítása. A serdülő korosztályos válogatott számára 2-3 tanuló felnevelése. A tanulók közötti pozitív kommunikálás fenntartása.

Tananyag Rendgyakorlatok teljes köre, gimnasztika, atlétikai feladatok, torna feladatok, úszó feladatok, erősítés a testsúly felhasználásával, testtartás javítófeladatok, a törzs és a végtagok harmonikus erősítése, valamint a NAT-ban és a kerettantervben megfogalmazott tananyaggal összefüggésben végeztetett feladatok.

• • • • •

Feladatok labdával:

•

•

•

•

• •

•

Az 1:1 – 2:2 és 3:3 elleni játék valamennyi feladatmegoldása és játékhelyzete, valamint ezek beépítése az 5:5 elleni játékba. Kiemelt feladat a labdás és a labda nélküli /üres/ elzárások alkalmazása és védekezés az adott elzárások ellen. Pozíciós, félpályás és egészpályás gyakorlatok. A 3:3 elleni játék feladatai: Hármas nyolcasok, hármas befutások, üreselzárások háromszögelések, keresztelzárások, kettős elzárások, helycserék, helyzetkialakítások. Védekezés az adott támadó feladatok ellen, támadó-védő lepattanószerzés, folyamatos játék támadásban és

• • • • • •

•

Követelmény A kitűzött cél versenyhelyzetben történő végrehajtása. Tartós futás /2500-3000 m/ vagy 9-11 perc/ Vágtafutás /60 m – 8.3 – 11 mp/ Rajtgyakorlat /8-10x15 m pihenő nélkül/ Függőleges felugrás /55-35 cm/ Négyütemű gyakorlat /Burpeeteszt/30 mp– 32 – 17 db/ Hasonfekvésből hátrahajlítás /34-17 db/ Hanyattfekvésből felülés / 30 mp 34 -17 db/ Karhajlítás-nyújtás /45-25 db/ Szlalomfutás /2x15 m/5.2-7.8 mp/ Labdavezetés /2x15 m – 6.7 – 11 mp/ Célbadobás /büntetővonalról 5 kísérlet 5-3 találat/ Fektetett és tempódobás /büntető sarkáról indulva egy leütéssel 5 dobás jobb – 5 bal oldalról 10 és 8 találat/ Folyamatos játék /versenykosárlabda/

Megjegyzés Értékelés: A tanult játékhelyzete k és taktikai ele-mek elméleti tesztelése, a játékhelyzete k és taktikai elemek mérkőzéskörülmények közötti alkalmazása.

283

védekezésben 3:3 ellen. • •

Hármas lefutások, visszahelyezkedés védekezésbe. A területvédekezés előkészítése.

Elmélet: •

•

Pálya méretei, sportszerű viselkedés, szabályismeret bővítése, a játékhelyzetek és taktikai feladatok elméleti elsajátítása. Az időkérés és cserélés jelentőségének elmagyarázása.

284

5. A Fenntartó, tantestület és szülők szerepe a sport általi nevelésben A Fenntartó biztosította intézményünkben a mindennapos testnevelés órák megvalósítását felmenő rendszerben. Támogatja a kosárlabda speciális tantervű osztály működését. Partnerként együttműködik a gyermekek egészségének megőrzésében és fejlesztésében. Az anyagi támogatáson kívül érezzük az erkölcsi megbecsülést is. A tantestület és szülők körében osztatlan sikert aratott az osztály létrehozása. Javult a tanulók tanulmányi eredménye, magatartása mindannyiunk megelégedésére. A sportágban elért sikerek – körzeti I. hely, megyei diákolimpia II. hely – szintén a sikeres munkát bizonyítják. A tanulók fejlődése lehetővé teszi a sportágban a megyei, később országos utánpótlás biztosítását. 6. Ellenőrzés, értékelés A tanulók teljesítményét a pedagógiai programban meghatározott Mini Hungarofit módszerrel mérjük, melynek eredményei igen bíztatóak. 7. Humán - erőforrás igény Egy fő testnevelő, aki rendelkezik a folyamatos megújulási képességgel és lehetőség szerint kosárlabda edzői képzettséggel. 8. Fenntartáshoz szükséges eszközigény Tornaterem 2 db kosárlabda palánkkal Tanulónként 1 db kosárlabda 9. Az átadás-átvétel költségterve: Know how ára: 100000 Ft Hospitálás: 10000 Ft/ óra – tájékoztató, részvétel tanórán, elemzés Mentorálás: 10000 Ft/ óra 10. Kapcsolattartó személy: Neve: Szabó Károlyné Beosztása: igazgató Postacíme: 8174 Balatonkenese, Bajcsy-Zsilinszky út. 10. Telefonszám: 0688481844 Mobiltelefon száma: 06203880679 E-mail címe: [email protected]

285

II. IKT fejlesztés-intelligens iskola kialakítása- Kompetenciák fejlesztése az XCLASS rendszer segítségével „Az ésszerűen élő ember alkalmazkodik a világhoz. Az ésszerűtlenül élő ragaszkodik ahhoz, hogy a világot próbálja magához igazítani. Tehát minden haladás ez utóbbin múlik.” (G. B. Shaw) 1. Bevezető A TÁMOP 3. 1. 4. pályázat jelentős változásokat hozott intézményünk életében. Az informatikai fejlesztések több éves elmaradását kellett leküzdeni. Javult iskolánk eszköz állománya. Ami ettől is nagyobb siker, hogy tantestületünk képzettsége, motiváltsága, eszközhasználata soha nem látott fejlődést eredményezett. Informatikai eszközök számának változása 2007-2009 között: Számítógépek száma az intézményben: 2007 - 22 db 2010 - 74 db

286

Számítógépek számának változása

Adatok Összeg / Gépek száma 2007-ben Összeg / Gépek száma 2010-ben

Tanárok informatikai végzettségének alakulása 2007-2010 között 2000 2004 2005 2005 2006 2006 2009 2009. november 2010. január 2010. május

Alapismeret-internet Szövegszerkesztés Szövegszerkesztés ECDL ECDL start ECDL ECDL IKT alapozó Interaktív tábla használata Végzettséggel rendelkezik

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 9 fő 12 fő 23 fő

2. Az IKT eszközök használatának célja, jelentősége Minden felelős intézményvezető és nevelőtestület e szempontokat figyelembe véve próbálja a tanulók aktivitását, motiváltságát fokozni. Ennek egy lehetősége az informatikai eszközök használata, hiszen egyre nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív technológia (intelligens tábla, a multimédiás osztályterem - felügyel és oktató szoftver).

287

Feladatunk: 2.1. A kulcskompetenciák fejlesztése „Az iskolai nevelés - oktatás jelentős anyagi, idő - és energiaráfordításokat igénylő folyamat. Ebből következik, hogy a NAT - mind a felnőtt-társadalom, mind pedig a tanulók szempontjából alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként, pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozást. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvés képesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. A digitális kompetencia: a szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az információs társadalomhoz kapcsolódó technológiák alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az eszközök használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. 2.2. A differenciált tanulásszervezés A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a felnövekvő gyermekek, testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező ) megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusképzést és -továbbképzést. A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épül differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhető k ki: Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

288

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, probléma megoldásainak, alkotóképességének el térbe állítása. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellen őrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igény gyerekek, a tanulási és tanulók nevelésének, egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.” (Szakdolgozat:(Mecsei Sárdi Péter)

3. A fenti célok eléréséhez hasznát eszközök: Jó gyakorlat 3.1. XCLASS rendszer alkalmazása a kompetenciák fejlesztésben Cél: A TÁMOP 3.1.4. pályázat jelentős informatikai fejlesztést tett lehetővé iskolánkban. A pályázat elnyerésével szinte egy időben Önkormányzatunk támogatásával átadásra került a minden igényt kielégítő XCLASS rendszerrel felszerelt informatika terem. Ez egy olyan számítógép-alapú multimédiás oktatórendszer, amely bármely tantárgy keretén belül felhasználható. Célunk, hogy ennek használatával lehetővé tegyük olyan képességek, készségek fejlesztését, amelyekkel a tanulók saját élethelyzeteiknek és adottságaiknak megfelelő tudást szerezhetnek, s a rohamosan, megállás nélküli változó

289

élethelyzeteikben, bővítésére.

munkakörnyezetben

képesek

lesznek

ismereteik

önálló

Az XCLASS terem alkalmas egyéni, kisebb csoport, vagy akár több csoport egyidejű, de mégis különálló foglalkoztatására. Az XCLASS egy olyan számítógép-alapú multimédiás oktatórendszer, amely kitűnően alkalmazható: Hagyományos (közismereti) tantárgyak kiegészítő oktatására -Pld: a SDT Digitális Adatbázisban jelenleg is megtalálható, illetve folyamatosan bővülő digitális tananyagok alapján alkalmazható biológia, földrajz, történelem, kémia, matematika órákon. Digitális nyelvi laborként – idegen nyelvi oktatáshoz Az alaprendszer is számtalan nyelvi labor funkciót tartalmaz, hisz egyetlen kattintással összekapcsolhatóak a diákok, csoportok alkothatóak (akár képességek alapján is) és a csoportok egymással a fejhallgatós-mikrofonon keresztül kommunikálhatnak. Mindezt tanári felügyelet alatt, akár hangrögzítési lehetősséggel is. Ezzel a differenciált oktatás akár tantárgyaktól függetlenül is megvalósítható. A diákok önállóan, tanári felügyelet nélkül is gyakorolhatják a kiejtést és szövegértést. Mindez, mint hatékony, önálló tanulás szintén kulcskompetencia szinten jelenik meg. A fenti rendszer – mivel nyelvtől független - magyar nyelvű szövegértés gyakorlására, a szövegértés fejlesztésére is használható. A rendszer ezzel támogatja az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésére megfogalmazott igényét Kompetencia alapú mérésekhez – tantárgyaktól függetlenül Az XCLASS rendszer részeként lehetőség adódik a diákok kompetenciájának, ismeretének tesztjellegű mérésére tantárgyaktól függetlenül. A tesztmodul akár statisztikák készítésére is alkalmas. A tesztek tantárgyaktól függetlenek, egyformán alkalmazhatóak idegen nyelv, történelem, földrajz, biológia stb. röpdolgozatok digitális megvalósítására, digitális számonkérésére. PC alapú órák felügyeletére, oktatási anyagok gazdagítására Az XCLASS rendszer az osztály folyamatos kézbenntarthatóságát, felügyelését is megvalósítja. A rendszer felügyeleti funkcióival az óra mindig a tanár kezében van, anélkül, hogy felállna a székéből. Mindemellett a rendszer használatával folyamatosan fejlődik digitális kompetenciájuk. A multimédiás oktatás hatékonysága és létjogosultsága az interneten fellelhető temérdek hang- és videó anyagoknak és egyre bővülő, kifejezetten magyar nyelvű digitális tanagyagoknak köszönhetően egyre nő. Az XCLASS ebben is élen jár, hisz nem kell hozzá különleges szaktudás és csodaszámítógépek..

290

Alkalmas a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, differenciálásra, egyénre szabott feladatok kiküldésére, a feladatok ellenőrzésére, bármely tantárgy vagy téma izgalmas, újszerű módon való bemutatására. A rendszer biztosítja a rugalmas tanulást, térben és időben is nyitottá teszi a tanulási környezetet. Egyénre szabott lehetőségeket ad arra, hogy a tanulók megmutassák erősségeiket, és hogy mennyit haladtak előre. Tanulóközpontú az oktatás folyamata. A tanulók támogatást kapnak ahhoz, hogy aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatban. Értelmes tanulást tesz lehetővé. Segíti a tanulás tanulását. A modern nyelvoktatás kitűnő eszköze. Lehetőséget ad egyéni munkamódszerekre. A kreatív pedagógusok újszerű feladatokat készíthetnek. Az iskola minden tanulója használja (1-8 évfolyamon). A hagyományos informatika teremhez képest számtalan funkcióval rendelkezik, melyek egyenként is korszerű, élvezetes oktatást biztosítanak. Az XCLASS terem eredményességi mutatói: Az eredményességet a tanulók motiváltságának, mérési eredményeinek javulása bizonyítja. Referenciák: 2009. szeptemberétől a Smart Consulting Group Kft. Referencia iskolája vagyunk. Feladatunk érdeklődő intézmények fogadása, bemutatók tartása. Tanáraink és tanulóink nagy megelégedéssel használják a termet. Szaktanárok tapasztalatai: 1. 2009 májusában vehettük birtokba a XCLASS kreatív tanársegéd programmal telepített termünket. Ez rengeteg újdonsággal szolgált a tanárok számára. Egyszerre kaptunk nyelvi labort, internetes feladatokhoz gyakorló termet, valamint tanítási segédeszközöket a digitális anyagok segítségével. Kezdetben sokat gyakorolták tanáraink a használatot, kipróbálták maguk között, majd néha-néha tanulói támogatással a terem adta lehetőségeket. Szeptember hónaptól már napi rendszerességgel látogatják gyerekek és felnőttek a termet. Az idegen nyelv oktatásának nagyon fontos a kommunikációs gyakorlat, amit a rendszer segítségével könnyen megoldhatnak nyelvtanáraink, legyen az párbeszéd a tanulók között, vagy tanulói felelet. Küldhetnek teszteket, hallgathatnak hanganyagot, nézhetnek videót az adott nyelven, vagy kereshetnek az online szótárban. Az XCLASS az informatikaoktatásban is előrelépést jelentett, hiszen az iskolába belépő gyermek még nem tud olvasni. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy minden tanuló számára ugyanaz a program legyen indítható. A pedagógus által folyamatosan kontrollálható a gyermek kalandozása a gépen. A tanulói gépeken lehetőség nyílik a távsegítségre, ha valamelyik gyermek nehezen boldogul a feladattal. Könnyebbséget jelent továbbá, hogy a tanulandó funkciók, programok a gyerekeknek kivetíthetőek az előttük lévő monitorra.

291

A digitális tananyagok elterjedése miatt nagyon sok más tantárgynál is használható az XCLASS terem. Például természettudományos tantárgyak esetében akár a Realika, vagy az SDT adta lehetőségeit emelhetjük ki, illetve a gyakorlása alkalmas animációkat, amelyek motiválják tanulóinkat, vagy a tankönyvkiadók által szerkesztett cd-ket, amelyek élvezetessé teszik a tananyagot. Csaknem egy év távlatából úgy látjuk, a program még rengeteg lehetőséget nyújt pedagógusaink és tanulóink számára az iskolai oktatásban. Jelentősen megkönnyíti tanáraink munkáját és a diákok számára izgalmasabbá, sablonoktól mentessé, sokkal érdekesebbé válik a tanítás. Reméljük, hogy még sokáig színesíti meg iskolánk hétköznapjait az XCLASS terem. Álich Klára matematika tanár 2. A matematikaoktatásban a különböző weboldalakon (pl. e-mentor, ide.sk) megjelenő gyakorló feladatsorok színesítik az oktatást. A tanulók önálló feladatmegoldását könnyen lehet ellenőrizni a diák képernyője funkcióval, valamint az egyéni segítségnyújtást a távsegítség funkciója teszi könnyebbé. A tanári prezentáció funkció segíti a különböző anyagok használatának bemutatását, könnyebbé téve ezek magyarázatát. A tanórán használt ismert és kevésbé ismert weblapok központi indítása egyszerűsíti az IKT-s órák elkezdését. A teszt funkcióval könnyen és gyorsan készíthető különböző szintű feladatsor, melyek összegyűjtését is lehetővé teszi a program. Sellei Abigél matematika tanár 3. A 2009. májusában átadott X-Class terem alig egy éves működése során nagy népszerűséget vívott ki a tanulók között. Földrajz és történelem órát is tartottam már itt, volt, hogy önálló munkában kellett anyagot gyűjteni, volt amikor csoportban dolgoztak a gyerekek A tanulószoba keretében is rendszeresen látogatjuk a termet, ilyenkor a kontroll melletti böngészés éppúgy lehetőség, mint a házi feladatként kapott dolgozatokhoz, kiselőadásokhoz kapcsolódó anyaggyűjtés. Meglátásom szerint nagy előnye a rendszernek, hogy a saját gépem mellől ellenőrizhetem melyik diák mit csinál, nem tudnak a gyerekek kijátszva a tanárt a tárgytól eltérő oldalakat látogatni, tehát az önálló diákmunka remekül felügyelhető. Jurcsó János történelem-földrajz tanár 4. A 2009/2010 tanévben rendszeresen a 7. és 8. évfolyamok kémia tanítása során használtam az XClASS termet. Főként a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) – Realika anyagát használjuk, amely rengeteg plusz információt ad a tananyaghoz, kisfilmek, kísérletek és animációk formájában. A 7. osztályokban a tömbösített-három óra-esetében, az első két órán megismert új anyag elmélyítésére, gyakorlására van jó lehetőség a harmadik órában. Lehetőség van a differenciálásra- a jobb képességű tanulók gyorsabban haladhatnak és több feladat megoldására nyílik lehetőség.

292

A gyerekek, tapasztalatom szerint szívesen, kreatívan alkalmazzák a terem adta lehetőségeket, az SDT tananyagcsomagját. Pusztayné Nemes Beáta biológia-kémia tanár 5. Médiaismeret 7.-8. osztályok részére Valamennyi tanórán az XCLASS teremben vagyunk. A gépek modernek, az internet gyorsan működik. A tanár együtt tud haladni a diákokkal közös anyag feldolgozása, böngészés, új oldalak megnyitása, stb. esetén. Lehetőség van egyéni diákelőadásra, csoportos beszélgetésre, prezentálásra. Hangos anyagok letöltésénél minden esetben használjuk a fülhallgatókat, így nem zavaró, ha csoportmunkában dolgozunk. Az elkészült munkák elmenthetők, a későbbiek során újra megnézhetők, kiegészíthetők. Összességében elmondhatjuk, hogy tanár és diák számára ebben a tanteremben dolgozni rendkívül jó dolog. Vági Károlyné magyar-média ismeret tanár

Egyéb eszközök használata TIOP 1.1.1/07 pályázat – elbírálás alatt (2011-ben megvalósult!) Tartalma: 20+1 asztali számítógép 6 db tantermi csomag: interaktív tábla, laptop, projektor, vetítővászon TIOP 1.1.1/09 pályázat – elbírálás alatt (2011-ben megvalósult) Tartalma: 119 db tanulói laptop Fenti pályázattal csatlakozunk a TÁMOP 3.1.4. pályázat tanulói laptop programjához. 2010-ben részt veszünk a tanulói laptop programhoz kapcsolódó Jó gyakorlaton (hospitálás, tájékoztatás, digitális tananyagok bemutatása). Tanulói laptop program bevezetésének terve: Osztály 2. 3. 4. 6. 7. 8.

Programcsomag Szövegértés-matematika Idegen nyelv - német Matematika Szövegértés-matematika Idegen nyelv - német Szövegértés „B”- Szociális kompetencia

293

Csatlakozás informatikai rendszerekhez 1. TANINFORM - adminisztrációs rendszer használata (2010) 2. eTwinning, az európai iskolák interneten keresztül történő együttműködése. A Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának egyik fontos része. Megkönnyíti az iskolák számára, hogy rövid vagy hosszú távon partnerséget alakítsanak ki és működtessenek bármilyen tantárgyi területen. 3. e-napló használata két éven belül

III. Moduláris Oktatás Témakör: Egészségnevelés - természetismeret

Moduláris oktatás: „A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak,…. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlataik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya.” (Pályázati kiírás) A TÁMOP 3.1.4. pályázat alapján intézményünkben moduláris oktatási formában szervezzük meg a Sport és egészségnapot. A Sport és egészségnap moduljai: 1. Mozgásfejlesztéssport programok: versenyek, bemutatók, vetélkedők. 2. Egészséges táplálkozás: ételek készítése közösen, ételkóstolók, előadások. 3. Egészséges életmód népszerűsítése: játékos, különböző sportágakat bemutató programok, neves sportolók, szakemberek bevonásával. 4. Elsősegély alapismeretek

294

Az Egészségnap programját, moduljait, időpontját, felelőseit minden tanévben a tantestület az éves munkatervében határozza meg.

IV.

Művelődést elősegítő tevékenység

A TÁMOP 3.1.4. pályázat alapján szerződést kötünk a Veszprémi Petőfi Színházzal rendszeres bérlet vásárlására.

Készítette: Szabó Károlyné igazgató Balatonkenese, 2010 – 04 – 10

295

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

1. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

-

-

A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A fenntartó a pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását évente értékeli.

2. A pedagógiai program módosítása (K.t. 44.§ (1)) A pedagógiai programot az igazgató készíti el, a nevelőtestület elé terjeszti megvitatásra és elfogadásra. A szülői szervezet képviselői útján egyetértési jogot gyakorol. Az egészségnevelési programot az iskola-egészségügyi szolgálat véleményezi. A programot a fenntartó hagyja jóvá. 1. A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - szakmai munkaközösségek, - az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A tanulók a pedagógiai program módosításával közvetlenül a képviselői (diákönkormányzat) útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai program a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala (K.t. 44.§ (2)) 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál, az iskola honlapján, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola igazgatójánál,

296

4. A pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok A pedagógiai program az alábbi dokumentumokkal együtt alkot egy olyan komplex egységet, amely leírja az iskola teljes működését. - Helyi tantervek, tantárgyi szabályzatok - SZMSZ, - Házirend, - Minőségbiztosítási program. Mellékletek: - Tantestületi értekezlet jegyzőkönyve, - Szülői szervezet értekezletének jegyzőkönyve, - A Diákönkormányzati fórum jegyzőkönyve.

5. A pedagógiai program érvényességi ideje Az intézmény 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját a pedagógia program módosítása alapján. A pedagógiai program 8 tanévre szól, 2018. szeptember 1 – jéig érvényes. A pedagógiai programban a kompetencia alapú oktatásra vonatkozó fejezet megvalósítása és 5 éves fenntartása kötelező, a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján. A 2011 évi módosítás 2011. szeptember 1- jén lép hatályba. A 2012 évi módosítása 2012. szeptember 1- jén lép hatályba.

297

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskolai Szülői szervezet a 2012. 06. 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

................................................................ Szülői szervezet megbízott képviselője

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2012. 06. 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

................................................................ az iskolai DÖK megbízott képviselője

A pedagógia programot a nevelőtestület a 2012. 06.26. napján tartott ülésén elfogadta.

................................................. igazgató

A pedagógiai programot Balatonkenese Város és Küngös Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. 08. 23. napján tartott ülésén jóváhagyta

................................................. Tömör István Balatonkenese Polgármestere

................................................. Szabó Gergely Küngös Polgármestere

298

A pedagógiai program felülvizsgálata Dátum

Oka

2009-06-02

átszervezés

2010-04-06 2011-07-14

2012-07-01

TÁMOP 3.1.4 Komp.alapú okt, átszervezés Hiánypótlás OH hatósági ellenőrzése után Nem szakrendszerű oktatás átszervezés

Felülvizsgálta igazgató, tagintézmény vezető

Aláírás

igazgató igazgató

igazgató

299