2016. I. évfolyam 2. szám
Piaci áttekintés | Fogyasztók 3–5. oldal
GfK – Growth from Knowledge
www.gfk.com
6–7. oldal
2
Építőipari Hírlevél | 2016. I. évolyam 2. szám
Építőipari Hírlevél | 2016. I. évolyam 2. szám
3
KSH: több felépült lakás, meredeken emelkedő építési kedv Ön is kíváncsi vállalkozása teljesítményére? Akkor csatlakozzon a GfK építőipari adatszolgáltatói bázisához!
2016 első félévében 3420 új lakás épült, 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépületek építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 13 236 volt, ami több mint kétszerese a 2015. I. félévinek. 2016 első félévében az előző év azonos időszakához képest:
A GfK építőipari panelje a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) segítségével indult el 2014 második félévében, és a hazánkban működő építőanyag-kereskedéseket foglalja magában. Kereskedői partnereink folyamatosan csatlakoztak, amelynek eredménye, hogy 2015-ben 95 szerződött telephellyel rendelkeztünk, és ez a szám folyamatosan nő. A szerződött kereskedők adataiból rendkívül sok tényező figyelembevételével, statisztikai szorzószámokat használva képezzük le a teljes magyarországi értékesítési volument. Az adatszolgáltatás kizárólag a szakkereskedői csatorna szintjén elérhető. Az egyes kereskedők, illetve láncok adatai az adatszolgáltatást megrendelők számára nem beazonosíthatók, amire a GfK jogi garanciát is vállal. Amennyiben Ön is szívesen csatlakozna adatszolgáltató bázisunkhoz, keresse bizalommal Tar Ferencet a +36 30 619 3355–ös telefonszámon, vagy a
[email protected] e-mail címen.
Építőipari Hírlevél 2016. I. évfolyam 2. szám Negyedéves, ingyenes, elektronikus kiadvány Kiadja a GfK Hungária Piackutató Kft. | Felelős kiadó: Dr. Kozák Ákos | Szerkesztő: Sztupár Andrea 1077 Budapest, Wesselényi u. 16. | T: +36 1 452 3050 |
[email protected]
»» az épített lakások száma a községekben 21 százalékkal csökkent, miközben a megyei jogú városokban 36, a többi városban 13, Budapesten 9 százalékkal nőtt;
»» a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 46 százalékra esett, a vállalkozások által építetteké 43-ról 54 százalékra emelkedett;
»» az új lakóépületek között 54-ről 43 százalékra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 35-ről 46 százalékra nőtt;
»» a használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m2-rel, 92 m2-re csökkent;
»» a 300 m2 alatti lakóépületek építésére benyújtott bejelentések és a kiadott lakásépítési engedélyek száma együtt 13 236 volt, több mint duplája az előző évinek, ezen belül Budapesten közel háromszoros a növekedés;
»» a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 79 százalékkal több, összesen 5434 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (3072 darab) 52 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
A lakásépítés alakulása (ezer darab)
4
Építőipari Hírlevél | 2016. I. évolyam 2. szám
Építőipari Hírlevél | 2016. I. évolyam 2. szám
Mi történt az építőanyagok piacán az első hét hónapban? 2016. január–júliusban az építőanyagok piaca két számjegyű (15,7 %) növekedést könyvelhet el magának 2015 azonos időszakához képest. Az első negyedévhez hasonlóan a transzportbeton alkotóelemeihez való sóder, kavics, valamint cement forgalmi értéke nőtt meg, bár a növekedés üteme csökkent. A vasáru, a falazat és a tetőt képező anyagok értékesítése összességében 25 százalék feletti növekedést mutat. Ezek közül legkiemelkedőbb a vasáruk, utána pedig a falazat volt. A nyílászárók piaca viszont nem tudta már hozni a 2015-ös szintet. Az építési anyagok közül az aljzatképzéshez és a szigeteléshez tatozó anyagok forgalma
10 százalék körüli növekedést ért el, de maga a többi termékkör, mint a burkolatok és burkolóanyag, valamint a beltéri felületképzők forgalma nem tudott nőni a csatornában.
A kertészethez tartozó termékek az építőanyag-kereskedésekben jelentős növekedést értek el. Mivel a bázis nagyon alacsony, kevesen fókuszálnak még erre, így van benne némi potenciál, főleg nagyobb, széles termékkínálattal rendelkező kereskedések esetében. Maga a piac közel 36 milliárd forintos forgalmat bonyolított a hiperek, barkácsáruházak és építőanyag-kereskedések körében, a kertészetek
Negyven százalék felett van még a gépészethez tartozó csövek, csőszigetelések valamint a kertészeti termékek piacának fejlődése. A kertburkolatok és díszburkolatok értékesítése csupán 5 százalékot nőtt, tehát a növekedés üteme itt is lassult. Várakozásaink szerint a szerkezetépítő anyagok körében a növekedés üteme csökkenni fog, és az építési anyagok piaca jobban növekszik majd az év hátralévő részében.
5,1
1,7
Betontermékek 35,0
39,6
33,3 7,0
Szerkezetépítés
29,5 0,6
6,4
17,3
17,1
2015. január–július
2016. január–július
124 milliárd forint
0,7
143 milliárd forint
17,2 | 15,7 0|0
1,5 | 3,8
40,3 | 37,3
15,2 | 18,3
18,4 | 18,1
22,6 | 25,9
21,4 | 22,3
17,3 | 14,7
Öntözőrendszerek
Kerti vegyszerek, kemikáliák
Ömlesztett anyagok
Elektromos kerti gépek
18,6 | 14,8
Magok 5,6 | 5,1
14,4 | 12,4
13,3 | 13,5
1,7
Élő növények 18,0 | 19,6
24,4 | 25,8
Az építőanyag-kereskedések értékesítésének megoszlása főbb kategóriák szerint 2015. január–július és 2016. január–július
5,1
forgalma ebben nem szerepel. A három csatorna közül a barkácsáruházak bonyolítják a fogalom 51 százalékát, a legnagyobb fókusz a kerti kellékeken, kiegészítőkön, az élő növényeken és az elektromos gépeken van. Ez utóbbi egyébként az a kategória, amelyben minimálisan ugyan, de látható valamekkora aktivitás az építőanyag kereskedések felől is.
Kertészetpiaci kategóriák csatornán belüli piacrésze (%)
Kerti kiegészítők
2,6 | 2,0
45,1 | 40,0
0|0
12,5 | 12,0
16,8 | 14,9
2,6 | 2,4
14,7 | 15,7
10,6 | 8,2
8,4 | 7,7
Kerítések és alkotóelemei
Kézi kertiszerszámok
Kerti készházak 1,6 | 2,3
2,6 | 2,7
2,8 | 2,8
Építési anyagok
8,6 | 14,8
1,6 | 1,9
0,2 | 0,1
Dísz-/kertburkolat
5,4 | 4,5
3,1 | 3,5
0,6 | 2,0
Kertészet
0,4 | 0,5
2,3 | 2,2
2,4 | 2,8
Egyéb
Csatornák összesen Változás az előző év azonos időszakához képest
+0,8 | +9,7
Építőanyag-kereskedők
+19,5 | +31,2
Barkácsáruházak
Hipermarketek
-8,2 | +10,6
+7,9 | +7,5
2015. január–július | 2016. január–július
Forrás: GfK Építőanyag-kereskedelmi Panel
Forrás: GfK Építőanyag-kereskedelmi Panel
5
Építőipari Hírlevél | 2016. I. évolyam 2. szám
Építőipari Hírlevél | 2016. I. évolyam 2. szám
Az online csatorna szerepe az építőanyagok piacán
A GfK Digital Connected Consumer (DCC) felmérésének legfrissebb adatai szerint a mobiltelefonon internetező 18-49 évesek közel háromnegyede tájékozódik az interneten nagyobb értékű vásárlás előtt. Mintegy 37 százalékukra jellemző, hogy nagyobb értékű vásárlás esetén először egy boltban nézik ki a terméket, amit aztán interneten vásárolnak meg olcsóbban. Mások világhálón megosztott tapasztalatainak, értékeléseinek fontosságát jelzi, hogy a mobilon netezők 42 százaléka vásárlás előtt megnézi az interneten, mit mondanak azok, akik használják az adott terméket. Vásárlást megelőző tájékozódás mobilon internetező 18–49 évesek körében Nagyobb értékű vásárlások előtt az interneten tájékozódik 70%
2014
74%
2016
Nagyobb értékű vásárlások előtt kinézi egy boltban, amit meg akar vásárolni, utána interneten szerzi be olcsóbban 2014
30%
2016
37%
Egyre többet. És egyre inkább mobilon. Az internetezésre használt eszközöket tekintve az elmúlt években komoly változás figyelhető meg. Bár még mindig az asztali PC az internethasználat elsődleges platformja, szerepe egyre inkább csökken, míg az okostelefonon végzett aktív internethasználat időtartama ugrásszerűen nőtt. Idén már 54 percet interneteztünk mobilon, míg 2011-ben átlagosan mindössze 3 percet használtuk telefonunkat a világháló böngészésére.
És hogy mit is csinálunk ez idő alatt? A legfőbb internetes tevékenységek listáján vezet a közösségi oldalak látogatása, az elektronikus levelezés és a hírolvasás, amit jellemzően mobil eszközökön végzünk.
2016
28%
Közösségi oldalak látogatása
E-mailezés
82% NEWS
74% Híroldalak látogatása
Videómegosztó oldalak látogatása
69% Csetelés
60% Forrás: GfK Digital Connected Consumer 2016
149 47
3
3
201 Asztali PC
92
Laptop, notebook, táblagép
70
Mobiltelefon
54
Egyéb eszköz
Összesen
7
222
42%
Forrás: GfK Digital Connected Consumer 2016
83%
Internetezéssel töltött idő megoszlása eszközök szerint (perc/nap, átlag)
Előfordul, hogy mielőtt megvásárol valamit, még a mobilján megnézi az interneten, hogy mit mondanak azok, akik használják az adott terméket 2014
Legalább hetente végzett online tevékenységek | Top 5
Az okostelefonok nemcsak az internetezésre használt eszközök összetételében, hanem az internetezésre fordított átlagos időben is változást hoztak, hiszen idén már 222 percet lógtunk a neten, szemben a három évvel ezelőtti 206 perccel.
2016
Bár építőanyagot még ritkán vásárolunk online, a tájékozódásban és az információgyűjtésben kiemelkedő szerepe van az internetnek, legyen szó gyártói vagy egyéb honlapokról, blogok, fórumok olvasásáról vagy akár konkrét szavakra, márkákra való keresésről. Az építőanyagokkal kapcsolatos döntéseinket tehát a szakemberek (kivitelezők, kereskedők, építészek) mellett az interneten található információk, tartalmak, hirdetések is jelentősen befolyásolják, ezért is fókuszál egyre több építőipari cég honlapjának fejlesztésére illetve az online kommunikációra.
Mennyit lógunk a neten?
2011
6
Forrás: GfK Digital Connected Consumer 2016
7
8
9
A GfK Digital Connected Consumer tanulmánya » feltárja a digitális világ fogyasztóra gyakorolt hatásait, beleértve az internet- és eszközhasználatot, az online világgal szembeni attitűdöket; » választ ad arra, hogy vásárlás előtt hol tájékozódik, milyen szolgáltatásokat vesz igénybe a digitális fogyasztó; » megmutatja, milyen célra és mennyire aktívan használja a közösségi média csatornáit; » átfogó képet ad a mai magyar digitális fogyasztóról és az online trendekről; » támogatja az online csatornával kapcsolatos döntéseket; » segíti a hatékony marketingkommunikációt és az online értékesítést. Az 1500 fő online megkérdezésének eredményeit összefoglaló tanulmány ára 980.000 Ft + áfa. Megrendelés és további információ: Mesterházy Melinda | +36 30 922 7211 |
[email protected]
DIGITAL CONNECTED CONSUMER Tanulmány a digitális kor fogyasztójának megértéséhez
