Piacelmélet (KGIIIB1) ELTECON 2010/2011 tavaszi félév Tanszék: ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tárgyfelelős: Selei Adrienn Kreditek száma: 6 Heti óraszám: 4 Előfeltételek: Mikroökonómia II. (KGIB3), Vállalatgazdaságtan (KGII3), Ökonometria (KGIA6) Követelmény: (GY) gyakorlati jegy Tananyag: •
Szemináriumok anyaga
•
Tankönyvek: Pepall et al. [P], Carlton-Perloff [CP], kieg.: Belleflamme-Peitz [BP], Shy [S]
Pepall, L., D. J. Richards, G. Norman: Piacelmélet. A harmadik kiadás magyar fordítása, HVG-ORAC 2008. Carlton, D. W., J. M. Perloff: Modern piacelmélet. Panem 2003. Belleflamme, P., M. Peitz: Industrial Organization. Markets and Strategies. Cambridge Univ. Press 2010. Shy, O.: The Economics of Network Industries. Cambridge Univ. Press 2001.
Gyakorlati jegy megszerzésének feltételei és kialakításának módja: Egyéni és csoportos házi feladatok… Negyedéves ZH (várhatóan a 8. héten) legalább 50%-ra való teljesítése (ezzel max. 30/100 pont szerezhető) • Féléves ZH (várhatóan a vizsgaidőszak első hetében) legalább 50%-ra való teljesítése (ezzel max. 30/100 pont szerezhető) • További pontok (max. 5/100) szerezhetők az előre kijelölt különösen nehéz feladatok teljesítésével, illetve az esszé jellegű házi feladatok angol nyelven (az angol tanár beadás előtti revíziójával) történő megírásával • A ZH-k pótlására, illetve javítására egy-egy lehetőséget biztosítunk. • A fentiek alapján a hallgatók megajánlott jegyet kapnak, ami a teljes félév anyagából tett szóbeli kollokviumon egy jeggyel módosítható (rontani is lehet!). Jeles osztályzat csak szóbeli kollokvium után adható. Megajánlott jegy ponthatárai: ... • •
Tárgyleírás A Piacszerkezetek kurzus azoknak az alkalmazott közgazdaságtan BA szakos, harmadéves hallgatóknak szól, akik már mikroökonómiai tanulmányaik során megismerkedtek az elméleti közgazdasági alapfogalmakkal, elsajátították a piacok működésének alapvető modellezési technikáit. A kurzus feltételezi a mindezek készségszintű alkalmazását, bár az első három hétben teret ad a szükséges mikroökonómiai alapok átismétlésének. Ami a módszertani eszközöket illeti, alapfokú algebrai ismeretek szükségesek egyenletek, egyenletrendszerek megoldásához, továbbá szükség lesz egyszerű differenciálszámítások elvégzésére, optimumszámítási feladatok megoldására. Egyes témákhoz játékelméleti alapismeretek is szükségesek. Az empirikus példák feldolgozásához hasznosak az alapvető ökonometriai ismeretek, a lineáris regressziók megértése. Fontos célkitűzés ugyanakkor, hogy a formális modellezési technikák mellett kiemeljük a közgazdasági intuíciót. A tananyag, az előadás vázlatok alapvetően magyar nyelven elérhető tankönyvekre épülnek, de egyes témáknál kiegészítő anyagként angol nyelvű könyvet, szakmai cikket is felhasználhatunk. A kurzus célja a piacok működésének, a vállalatok közötti interakcióknak strukturált tanulmányázása, a mikroökonómia kurzuson tanult modellek és módszertan kibővítése. Annak megértése, hogy a vállatok mi alapján hozzák árazási, termelési, beruházási döntéseiket, és ezek hogyan függnek a piac jellegzetességeitől, a többi piaci szereplőtől, és hogyan befolyásolják a vállalatok döntései a piaci szerkezetet. Mi határozza meg egy piacon az árakat, a mennyiséget, a szereplők számát, a termékválasztékot és minőséget, valamint a társadalmi jólétet?
1. Blokk: bevezetés, mikroökonómiai alapok ismétlése (3 hét) 1. hét Mi is az a piacelmélet, miért érdemes foglalkozni vele? A mikroökonómia tökéletes világát kiegészítjük valósághűbb feltevésekkel, mint amilyen a korlátozott informáltság, tranzakciós költségek, az áralkalmazkodás költségessége, kormányzati beavatkozások, piacra való belépési korlátok. Átismételjük a mikroökonómiai piacdefiníciót, az ármechanizmus működését, és röviden áttekintjük, hogy a versenyszabályozástól az iparági szabályozásig milyen alkalmazási területei lehetnek a piacelméleti kutatásoknak, eredményeknek. Megemlítjük, hogy a piacok szerkezete mellett a vállalatok belső szerkezete is fontos kérdés, bár a kurzusból ez a témakör kimarad. Tananyag: P1, CP1 (BP1) Vállalatelmélet Miért vannak vállalatok? Mi a céljuk? A kérdéskört röviden érintjük, amennyire szükséges
ahhoz, hogy a kurzus során ismertetett modellek feltevéseinek érvényessége érezhető legyen. Átismételjük a mikroökonómiai költségfogalmakat, költségfüggvényeket, a méret- és választékgazdaságosságra, továbbá kiegészítjük azokat a többtermékes vállalatokra vonatkozó függvényekkel. Hangsúlyozzuk a költségfüggvények és a piacszerkezet közötti kapcsolatot, a technológiai változások piacszerkezetre gyakorolt hatásait. Az óra célja a koncentrált ismétlés mellett a későbbiekben tanulandó tananyag motivációja. Tananyag: P4, CP2 (BP2.1) 2. hét A legfontosabb piacszerkezeti fogalmak áttekintése Monopólium és tökéletes verseny: a két viszonyítási pont. Oligopólium és domináns vállalat, valamint a monopolisztikus verseny legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata. Mik a jóléti/hatékonysági jellemzőik? A mikroökonómia kurzuson tanultak rövid átismétlése, az esetleges hiányosságokra szűkítve a tárgyalást, a diákok felkészültségétől függően. Tananyag: P2, (CP3,4), CP5,7 (BP2.2) A mikroökonómia kurzuson tanult játékelméleti alapok átismétlése Stratégiák, statikus egyensúly, egyidőszakos oligopol modellek, Cournot-, Bertrand-, és Stackelberg-modellek megoldásának áttekintése. Tananyag: P9.1-5., 10.1-2,11.1, (CP6) (BP4.1,4.3) 3. hét A piaci erő mérése Koncentrációs mutatók, Herfindahl-Hirschmann-index. A különböző mérési lehetőségek összehasonlítása, előnyeik, hátrányaik, kapcsolatuk a piaci szerkezettel, piaci teljesítménnyel. A piacok határainak megvonása, piacmeghatározási fogalmak. Az EU-s versenyjogi gyakorlat és a SNIP-teszt használata, a teszt előnyei és alkalmazhatóságának korlátai. Piacmeghatározási módszerek adatigényei és gyakorlati alkalmazhatóságuk. Tananyag: P3 (BP2.3,3.5,4.2) Piactisztulás A legtöbb mikroökonómiai modell feltételezi, hogy a piactisztulás, vagyis a kereslet és a kínálat kiegyenlítődése az árak alkalmazkodásával következik be. A gyakorlatban azonban léteznek ármerevségek, amik miatt a piactisztulásnak más tényezőkön keresztül kell bekövetkeznie. Áttekintjük az ármerevségek okait, és a piac ezekhez való alkalmazkodását. Nem árbeli tényezői például a készletek szintjének alkalmazkodása, a termelés rugalmassága, a fogyasztás elhalasztása. A szabályozott árak is befolyásolják a piactisztulást. Előfordul, ha az ár nem is egyértelmű, vannak információs aszimmetriák, nem racionális magatartás.
Tananyag: CP17 2. Blokk: Üzleti/vállalati/piaci stratégiák (10 hét) A vállalatok igyekeznek környezetüket a saját javukra alakítani. Piaci és jogi mozgásterük lehet nagyon tág, lépéseiknél figyelembeveszik a többi szereplő válaszlépéseit is. Stratégiai magatartásuk széles skáláját tekintjük át az alábbiakban. 4. hét Összejátszás, kartell Hallgatólagos és explicit kooperáció, árrögzítések és leleplezésük. A piaci szereplőknek sokféle lehetőségük adódik arra, hogy összehangolják döntéseiket. A piaci összejátszás növelheti a résztvevők profitját, csökkentheti a piaci hatékonyságot, módosítja a termelői és fogyasztói többlet elosztását. Vannak olyan iparágak, ahol az összejátszás gyakoribb, tartósabb, mint máshol. Mik azok a tényezők, amik elősegítik a kartellek létrejöttét, fennmaradását, mitől függnek az összejátszás hozadékai és költségei? Az árnövelés lehetőségei, a lebukás után várható büntetés, a kartell megszervezésének költségei, a résztvevők száma, a termék homogenitása mind fontos szerepet játszanak a kartellek sikerességében. Milyen jóléti következményei vannak a kartelleknek? Milyen tényezők segítik a felbomlásukat, mik a gyakorlati tapasztalatok? Milyen feltételek mellett működhetnek stabilan? Árrögzítés és az ismételt játékok, kartellek és a bizonytalan kereslet. Tananyag: P14.1(2-3),15, CP11 (BP14) 5. hét Termékdifferenciálás Eszköz a piaci erő növelésére. A reklám mint differenciáló eszköz. Ha egy vállalat negatív meredekségű egyéni (reziduális) keresleti görbével szembesül, akkor piaci ereje van. Az egyik oka annak, hogy ez teljesül egy adott vállalatra, hogy a fogyasztók a vállalat termékét különbözőnek tartják a többi iparágbeli vállalatétól. Ez azt jelenti, hogy az iparágon belül a termékek nem homogének, azaz nem tökéletes helyettesítői egymásnak, mint ahogy eddig feltételeztük, hanem heterogének, azaz differenciáltak. Hogyan lehet modellezni ezeket a piacokat? Monopolisztikus verseny reprezentatív fogyasztóval, ahol az összes vállalat az összes fogyasztóért versenyez, illetve térbeli elhelyezkedési modellek, ahol a fogyasztók igényei különböznek. Milyen elosztási, jóléti, árazási következményei vannak a termékdifferenciálásnak? A reklám eszköz lehet a többiektől való megkülönböztetés erősítésében. Mikor érdemes ezt az eszközt választani? A termékdifferenciálás hatása a vállalat keresleti függvényére. Hotelling és Salop termékdifferenciálás modellje. Árverseny, illetve szekvenciális árazás differenciált termékekkel. Tananyag: P7 (CP7) (BP5.1-5.4)
6. hét Árdiszkrimináció, lineáris és nem-lineáris árazás: a fogyasztói többlet átcsoportosításának piaci lehetőségei A vállalatok növelni tudják profitjukat, ha megtalálják a módját annak, hogy lehetőleg minél több fogyasztónak, fogyasztói csoportnak olyan árat szabjanak meg, amekkorát még éppen hajlandók megfizetni. A korábban vizsgált modellekben a termékek egységára azonos volt minden fogyasztó számára. Most olyan modellekkel foglalkozunk, amelyekben egyes fogyasztók más-más árat fizetnek ugyanazért a termékért, vagy ugyanaz a fogyasztó más árat fizet a vásárolt mennyiségtől függően. Az árdiszkriminációnak sokféle formája lehet, vannak kétrészes tarifák, mennyiségi kedvezmények, árukapcsolások, minőségi diszkrimináció, többféle árminőség csomag felajánlása. Milyen feltételek mellett van lehetőség árdiszkriminációra? Piaci erő, a fogyasztókról rendelkezésre álló információk, a diszkrikminált csoportok közötti viszonteladás korlátozása. Első-, másod-, harmadfokú árdiszkrimináció és azok jóléti következményei. Tananyag: P5,6,8.1-2&4, CP9-10 (BP8) 7-8. hét Horizontális stratégiák I. A vállalatok igyekeznek a rendelkezésükre álló eszközökkel fenntartani vagy növelni piaci erejüket, csökkenteni a verseny intenzitását. Olyan nem-kooperatív piaci stratégiai magatartási formákat vizsgálunk, melyek ezeket a célokat szolgálják, de különböznek a korábban tárgyalt, árat vagy mennyiséget rögzítő összejátszástól. Például költségek alatti árazás a gyengébb versenytársak kiszorítására, ennek elméleti és gyakorlati, jogi vonatkozásai, kivédési lehetőségei. Továbbá olyan árképzés, ami éppen annyi keresletet hagy szabadon, amennyi túl kevés ahhoz, hogy megérje egy újabb vállalatnak belépni a piacra, valamint a termelési költségek csökkentésére irányuló, kutatás-fejlesztési beruházások. Ugyancsak idetartoznak a versenytársak költségeinek növelésére irányuló törekvések. Megvizsgáljuk ezen stratégiai magatartások jóléti következményeit, hatásosságát. Tananyag: P12,13.1&3., CP11 Horizontális stratégiák II. A vállalatfelvásárlások és egyesülések legfőbb motivációi. Hogyan befolyásolják a vállalati költségeket, mik a költségmegtakarítások forrásai? Hogyan hatnak a vállalati profitra? Milyen feltételek mellett növelik a vállalategyesülések a piaci erőt, és hogyan válaszol erre a szabályozás. Termékdifferenciálás és a horizontális fúziók, az árakra gyakorolt hatásuk és jóléti következményeik. Tananyag: P16 (BP15)
9. hét Vertikális stratégiák Miért érdemes egyes vállalatokank vertikálisan integrálódni, ahelyett, hogy a piaci koordinációra hagyatkoznának az értéklánc egyes elemeinek összekapcsolásában? A vertikális integrációnak lehetnek versenykorlátozó következményei is. Milyen körülmények között kell ettől tartani? Érintett témák: a beszállítók felvásárlása, a kiegészítő kapcsolat kiaknázása, az árdiszkriminináció megkönnyítése, a relációspecifikus beruházások kezelése, az alkupozíciók átrendeződése, piaclezárás, konglomerátumok. A különböző vertikális stratégiák versenyre gyakorolt hatása, jóléti következményeik. (Kiegészítő anyag: vertikális ár- és nem ár jellegű korlátozások.) Tananyag: P17.1-2&4-5., (18., 19.) CP12 10. hét Reklám A reklám információt is nyújt, és a termékdifferenciálást is elősegíti. Jelentőségét az is mutatja, hogy milyen sokat költenek erre szinte minden iparágban. A reklámok növelni tudják a vállalatok értékesítését, profitját, részben a fogyasztói igények befolyásolásán keresztül. Jelzésként szolgálhatnak a vevők felé, de lehetnek pazarlók is. Mik a reklámozás jóléti következményei, társadalmi szempontból optimális-e a mennyiségük? Hogyan függ ez a termékek jellegétől? Érdeke-e a vállalatoknak valós információt közölni a reklámokban? Mi a megtévesztő reklámok hatása? Tananyag: P20,21, CP14 (BP6)
11. hét Kutatás, fejlesztés A szabadalmaknak vannak kedvező és kedvezőtlen hatásai is. A monopol helyzet lehetősége erősíti a kutatásra való ösztönzést, viszont drágítja az új termékeket. Hogyan lehet a szabadalmi szabályozás segítségével elérni a társadalmilag optimális kutatási tevékenység szintjét? Mi az innováció értéke? Hogyan befolyásolja a termék piacának szerkezete a kutatásra való ösztönzőket? Mi az imitáció szerepe? Új technológiák bevezetésének stratégiai vonatkozásai, szabadalmi politika. Tananyag: P22.1-4.,23, CP16 12. hét Hálózatos javak, kétoldalú piacok A hálózati externáliák egyes termékek, iparágak esetén felülírhatják a korábban tárgyalt modellek következtetéseit, módosítják a verseny működését, az árazást. Milyen tényezők
vezetnek a hálózati hatás létezéséhez? Milyen iparágakban van ennek jelentősége? Hogyan alakul a hálózatos termék vagy szolgáltatás iránti kereslet? Mi a kritikus tömeg? A távközlési szolgáltatások példája. A hálózathoz való csatlakozás árazása monopólium esetén és új belépővel. Kétoldalú piacokon meghatározása, az optimális árak eltérése a költségalapú árazástól. A monopol platform és a közvetett hálózati externáliák internalizálása. Tananyag: P24, S1.1-2., 5.1-2. (BP22.3.1) 13. hét Visszatekintés: Structure-conduct-performance szemléletben. Összefoglalás. A piacok szerkezete, vagyis a vevők és eladók száma, a belépési korlátok, a termékek homogenitása szoros összefüggésben van a szereplők magatartásával (belépés, kilépés, árazás, összejátszás, termékválaszték, beruházás), és ennek következtében meghatározza a piaci teljesítményt, azaz a piaci erőt, hatékonyságot, elosztást, termelői és fogyasztói többletet. Ez a szemlélet világos keretet ad a fenti témák feldolgozásához. A piacszerkezet és a piaci erő közötti kapcsolat azonban nem egyértelmű, ráadásul nehezen is mérhető. Hasonlóan koncentrált iparágak egészen eltérő teljesítményt mutathatnak, hiszen ez sok egyéb tényezőtől is függ, többek között intézményi adottságoktól, egyedi iparági sajátosságoktól. Ebben a részben végigvesszük a mérési nehézségeket, valamint a piacszerkezet és a piaci teljesítmény közötti okokozati összefüggések kimutatásának nehézségeit. Tananyag: CP8
