Péteri Község Önkormányzata Képviselőtestületének

Péteri Község Önkormányzata Képviselőtestületének 30/2004. (XII.15.) rendelete a település Helyi építési szabályzatáról [Egységes szerkezetben a módosító 10/2008.(X.09.), 12/2009.(VI.04.) és az 1/2011.(I.28.) számú önkormányzati rendeletekkel] Péteri Község Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. 16. § (1) bekezdés és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3). bekezdés c) pontjának felhatalmazása alapján, a törvényben megfogalmazott keretek között az alábbi rendeletet alkotja és elfogadja a Szabályozási Tervet. I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1. § (1) A jelen rendelet hatálya Péteri község teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: terület) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni, az OTÉK és mellékletei előírásainak, valamint a jelen rendeletbe foglalt eltéréseknek és a szabályozási tervnek megfelelően szabad. (3) Jelen építési szabályzat mellékletei: a) szöveges mellékletei: 1. Fogalom magyarázat b) rajzi mellékletei: 2. sz. melléklet: Péteri 1:2000 léptékű belterületi szabályozási terve1 3. sz. melléklet: Péteri 1:10 000 léptékű külterületi övezeti szabályozása 4. sz. melléklet: Út mintakeresztszelvények 5. sz. melléklet: Péteri -Zöldfa utca mögötti terület 1:2000 léptékű szabályozási terve2 6. sz. melléklet: Volt katonai terület és környezetének 1:2500 léptékű Szabályozási terve 3

1

12/2009.(VI.04.) sz. Ör. Rendelet 3.§ (2) bek. értelmében a HÉSZ 2. sz. mellékletének azon részmódosítással érintett területre vonatkozó korábbi előírásai érvényüket vesztik, melyeket az 5.sz. melléklet érint. 2 Megállapította: 12/2009.(VI.04.) sz. Ör. Rendelet. Hatályba lépés napja: 2009. július 4. 3 Beiktatta a 1/2011.(I.28.) sz. önk. rendelet 3.§. (1) bekezdése, hatályos 2011. február 27-től

2

Az előírások alkalmazása 2. § (1) A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: − a tervezett szabályozási vonalat, − területfelhasználási egység határát, − a kialakítható legkisebb és legnagyobb telekméreteket, − az építési hely határát (elő-, oldal-, és hátsókert méretekkel), − az építési övezetek paramétereit, valamint − a közterületek és magánutak kialakítására és használatára, − a zöldterületekre, − a telepítendő fasorokra, − az erdősávokra − a környezet- és természetvédelmi területekre és védőterületekre vonatkozó előírásokat. (2) Az (1) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért ezek a terven belül megváltoztathatók. A terv területének felhasználása 3. § (1) A település területe - beépítésre szánt területekre, és beépítésre nem szánt területre tagolódik. (2) A beépítésre szánt területek: lakóterületek, ezen belül: Falusias lakóterület (Lf) Kertvárosias lakóterület (Lke) Kisvárosias lakóterület (Lk) vegyes terület, ezen belül: Településközpont vegyes terület (Vt) gazdasági terület, ezen belül: Kereskedelmi , szolgáltató terület (Gksz) Mezőgazdasági üzemi létesítmények területe (Gkm) üdülőterület, ezen belül: Üdülőházas terület (Üü) különleges terület, ezen belül: Különleges – sport terület (Ks) Különleges – temető terület (Kt) Különleges – közmű terület (Kkt) Különleges – hulladéklerakó terület (K-H) Különleges – rendezett hulladéklerakó terület (K-R)

3

besorolásúak. (3) A beépítésre nem szánt területek: Zöldterület ( közkert, közpark) Közlekedési és közműterületek Mezőgazdasági területek -Kertes mezőgazdasági -Általános mezőgazdasági - Erdőterületek -Védelmi rendeltetésű erdőterület -Gazdasági rendeltetésű erdőterület - Vízgazdálkodási terület besorolásúak. A tömb- és telekalakítás általános szabályai 4. § (1) A település területén a telekalakítást fokozatosan több ütemben lehet elvégezni. Az egyes ütemek meghatározója az építési szándékok megjelenése és feltétele a területek közművesítésének megléte. (2) Az ütemeken belül a telektömböket a telekalakítással összhangban fokozatosan lehet kialakítani. A tömböket egymástól közterülettel vagy magánúttal kell elválasztani. (3) A területen a kialakítható telekméreteket az övezeti előírások, 13-31 § tartalmazzák. (4) Telket alakítani csak az övezeti előírásokban meghatározott teleknagyságok, az érintett ingatlanokon kialakult beépítés és egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével lehet. Abban az esetben, ha a telekalakításra az ingatlanon átmenő szabályozási vonal által jelzett útkialakítás kapcsán kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a hátramaradó telek nagysága az övezeti előírásoktól eltér, de az ingatlan továbbra is beépíthető marad. A beépíthetőség tisztázása érdekében a telekalakítási eljárással egy időben elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni és abban kell igazolni a beépíthetőséget. Nyúlványos telek kialakítása nem engedélyezhető. (5) Telken, földrészleten az övezeti előírások betartása mellett beépítés, telekalakítás csak akkor hajtható végre, ha a telek, földrészlet rendelkezik az előírt út- és közműkapcsolatokkal. (6) Az újonnan kijelölt beépítésre szánt területeken a telekalakítás engedélyezéséről szóló határozatnak kötelezően tartalmaznia kell a telekalakításról szóló 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet 12.§ (2) bekezdés a) pontja szerint az utak és a közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére vonatkozó tájékoztatást. Az építés általános szabályai 5. § (1) A közterületek felőli utcakép védelme, valamint a különböző, telken belül elhelyezhető zavaró és védendő funkciók, a telekszomszédok közötti hatásainak csökkentése érdekében az épületeket fő- és mellékrendeltetés szerint: főrendeltetésű épületekre és mellékrendeltetésű épületekre kell osztani. A mellékrendeltetésű épület fogalmát e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

4

(2) Egyéb szabályozási, vagy övezeti előírás hiányában a főrendeltetésű épület a telek utcavonal felőli részére helyezendő. (3) Mellékrendeltetésű épület csak akkor építhető, ha a telken már van főrendeltetésű épület. Melléképítmény – kivéve a közműcsatlakozás építményeit - az utca felőli telekrészre nem épülhet, elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főrendeltetésű épület elhelyezését. (4) Új lakótelkek utcai homlokvonala oldalhatáron álló beépítés esetén nem lehet kisebb mint 16 méter, szabadon álló beépítés esetén nem lehet kisebb 18 méternél. Kivétel az Lke-6 építési övezetbe sorolt Deák Ferenc utcai terület, amely esetén nem lehet kisebb 13 méternél.4 (5) Üdülőterületen a telkeknek legalább 14 m szélesnek kell lenni. A telekösszevonásokkal kisebb szélességű telkek nem alakíthatók ki, nem építhetők be. (6) Az övezetben meghatározott méreteket ki nem elégítő, meglévő telek beépítésének módját az építési hatóság meghatározhatja, és beépítését engedélyezheti, ha az épület elhelyezése mellett az egyéb előírások, az előírt épülettávolságok és a telken belüli parkolás biztosítható. (7) A területen várhatóan fellelhető régészeti, kulturális emlékek megmentése érdekében a területen építési tevékenység csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény régészetről szóló 8 - 27. §-inak a leletmentésre vonatkozó előírásainak betartásával végezhető. (8) Amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírás másként nem rendelkezik, az egyes építési övezetekben elsősorban az övezetre jellemző rendeltetésű épületek helyezhetők el. Kiegészítő rendeltetéssel kivételesen a fő rendeltetéstől eltérő más építmény elhelyezhető, az övezetre vonatkozó környezetterhelési határértékek betartása mellett. A határérték megállapításánál figyelembe kell venni a környezet pillanatnyi és célállapotát. A környezet igénybevételét a környező létesítmények együttes hatásának figyelembe vételével kell megállapítani. (9) Az oldalhatáron álló beépítés esetén a távolság a telekhatártól a beépítési oldalon 1 m, azzal ellentétes oldalon min. 6 m legyen az oldalkert. (10) A szabadon álló beépítés esetén az oldalkert minimum 3 m, kivéve, ha az e rendelet szerinti övezeti előírás másként rendelkezik.5 (11)

A hátsókertek legalább 6 méter mélységűek legyenek

(12) Épületet elhelyezni csak az övezeti előírásoknak megfelelően megállapított, továbbá a szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehetséges, a szükséges védőtávolságok betartása mellett. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik. Ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átépíthető. Ezek az épületek is azonban csak az építési helyen belül bővíthetők. (13) Az építési helyen kívül álló meglévő épületek tovább nem bővíthetők (sem vízszintes, sem függőleges irányban), nem alakíthatók át, azokon csak állagmegóvási tevékenység végezhető. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza. 4 5

Beiktatta a 10/2008 (X.09). sz rendelet Beiktatta a 10/2008 (X.09). sz rendelet

5

(14) Tereprendezés és építési tevékenység csak úgy valósítható meg, hogy az ne rontsa a terület felszíni vízelvezetési tulajdonságait, és a vízelvezetés ne veszélyeztesse a szomszédos telkeket, illetve a talaj állékonyságát. (15) Az elhanyagolt, településképet rontó utcai homlokzatok, kapuk és kerítések gondozására és helyreállítására kötelezhetik a jegyző a tulajdonost, illetve a kezelőt, amennyiben a károsodás mértéke nagyobb, mint a felsorolt épület-, építményrészek felületének 20 %-a. (16) A belterületi telkek be nem épített részét kertként kell művelni és fenntartani, ami a tulajdonos illetve a kezelő kötelezettsége. Elmulasztása esetén határozattal kötelezik az érintettet jelen előírás teljesítésére. (17) A lakó- és üdülőterületen elhelyezkedő főrendeltetésű épületek tetőfedése nem lehet hullámpala és fémlemez (hullám, trapéz) fedés. (18) Közterületen tehergépjármű, 3,5 t össztömeget meghaladó gépjármű, állandó jellegű (tartós, hosszabb idejű) parkolása nem engedélyezett, kivéve a tömegközlekedést szolgáló autóbuszokat. Magánterületen parkolhat tehergépjármű, de nem telephelyezhető, kivételt képeznek ez alól a gazdasági övezetek. (19) A település beépítésre nem szánt részén terepszint alatti építmény szintterülete a telek 10% -át nem haladhatja meg. (20) A beépítésre nem szánt, mezőgazdasági területen – amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra -, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízkezelő kislétesítmény (korszerű csatorna közműpótló) megléte esetén lehet. (21) A reklámok elhelyezését a településen önkormányzati rendelet határozza meg. Óriásplakátok nem helyezhetők el a település teljes közigazgatási területén

Beépítésre szánt területek átmeneti szabályozása az átminősítésig 6. § (1) Beépítésre szánt, de az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott területen az övezeti előírások szerinti lakóépületre építési engedélyt csak a terület művelési ág változását követően lehet kiadni. A belterülettel határos területeken a belterületbe vonás is feltétele az építési engedély kiadásának. (2) A belterületbe vonás feltétele a közművesítés (víz-, szennyvízcsatorna- és elektromos hálózat) biztosításának lehetősége. A belterületeken csak önállóan lehatárolt területi egységenként (minimum tömbönként) lehet a közműveket kiépíteni. (3) A belterületbe vonás időpontjáról az önkormányzat – a (2) bekezdésbe foglalt feltétel teljesítése után - külön határozatban dönt. (4) A telekalakítás és útkialakítás vonatkozásában az új területfelhasználáshoz kapcsolódó övezeti előírásokat kell figyelembe venni.

6

Engedélyhez kötött építési munkák 7.§ (1) A közterület és magánút határán álló kerítések a bel-, és külterületen egyaránt építési engedély kötelesek. (2) Közterületen csak az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató, információs rendszer elemei helyezhetők el. (3) Az épületeken csak a funkciójuknak megfelelő, magyar nyelvű cégfelirat, reklámhordozó helyezhető el, aminek méret meghatározása, kialakítása része az engedélyezési dokumentációnak. (4) Jelen rendelet hatályba lépése előtt közterületen elhelyezett nem önkormányzati tulajdonú hirdető-berendezések, reklámtáblák áthelyezésére a szabályzat kihirdetésétől számított 1 (egy) év áll a tulajdonos rendelkezésére.

Köz-, és magánutak 8.§ (1) Épület megközelítését szolgáló út, közút, vagy a földhivatali nyilvántartásban önálló helyrajzi számon, útként nyilvántartott magánút lehet. (2) Épület megközelítését biztosító magánutat úgy kell kialakítani, hogy a magánút kialakítása feleljen meg a közutakra vonatkozó műszaki előírásoknak és a közművesítés, a szennyvízcsatorna elhelyezhetőségi követelményeinek. (3) Önálló gyalogút nem használható fel telek, telkek kialakítására, kiszolgálására. (4) Amennyiben a helyi közutat és a rajta elhelyezett közműveket az önkormányzat létesíti, annak költségeit – külön rendeletben – teljes egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. Általános természetvédelmi előírások 9. § (1) A vízgazdálkodási terület felhasználási egységbe tartozó vízfolyások és vízparti területek természetközeli állományú szakaszainak védelmére vonatkozóan a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 16.§-ában foglaltak irányadóak. (2) A felszíni vizek be nem épített szakaszain folytatott tevékenységek során figyelembe kell venni, hogy azok az ökológiai hálózat elemei. (3) A nyílt közcsatornák teljes hosszán a medertől számított 3 méteres sávot tartósan elkeríteni, azon épületet, építményt elhelyezni – gyalogos sétaút kivételével – tilos.

Állattartó építmények elhelyezése 10. § (1) Péteri területén folytatott állattartás és annak építményei, külön megalkotott önkormányzati rendeletben van részletesen szabályozva.

7

(2) Az állattartás céljára szolgáló épületek, melléképítmények építési telken való elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket – a közegészségügyi és az állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – kell megállapítani.

Általános környezetvédelmi előírások 11. § (1) A területen mindennemű tevékenység csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint végezhető. Levegőtisztaság védelem (2) A település területén a légszennyezés egészségügyi határértékeit kell betartani a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglaltak szerint. A kibocsátási határértékeket a rendelet 5. számú melléklete szerint kell megállapítani. Talajvédelem, földvédelem (3) A település belterületén a talajt és a talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható. (4) A területen bármely tevékenységet csak a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. § (1) és (2) bekezdésének betartása mellett szabad végezni. Zaj és rezgés elleni védelem (5) A település közigazgatási területén bárminemű tevékenység csak a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.) MT rendelet – módosítva a 88/1990. (VI.30.) MT. rendelettel – előírásainak és a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM rendelet zaj határértékeinek betartásával folytatható. Vízminőség védelem (6) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeinek megállapítása a 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet szerint történik. Eszerint a település területe a „3. Általánosan védett felszíni vízminőség védelmi területek” közé tartozik. A rendelet szerint kell alkalmazni a felszíni víz környezetbe bevezetett szennyvizek területi kibocsátási határértékeit. (7) A település közigazgatási területe a felszín alatti vizek minőségének védelme szempontjából a „C” besorolású kevésbé érzékeny területek közé tartozik a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) kormányrendeletben foglaltak alapján. Kivételt képeznek a helyi jelentőségű természetvédelmi területek, amelyek a „B” besorolású érzékeny területek közé tartoznak. Az övezetben folytatott tevékenységek során a rendelet vonatkozó előírásait be kell tartani. (8) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz új beépítés esetén beépítésre szánt területen csak közcsatornába – annak kiépítéséig zárt tárolóba –

8

vezethető, a tároló rendszeresen ürítendő. Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztárolót vagy egyedi szennyvíztisztító berendezést kell létesíteni, a vonatkozó hatósági előírások figyelembe vételével, rendszeres szállítással és ártalmatlanítással. (9) Vízelvezető árkokba, felszíni kisvízfolyásokba, kutakba szennyvizet bevezetni még tisztított formában sem szabad. Folyamatos karbantartásukról, tisztításukról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni. (10) A település közigazgatási területén a talajt, talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható. Hulladékgazdálkodás (11) A település közigazgatási területére más területekről nem hozható be folyékony vagy szilárd hulladék tárolás vagy ártalmatlanítás céljából, kivéve újrafelhasználás esetén. (12) A településen a kommunális és termelési hulladék kezelése csak a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a végrehajtásáról szóló rendeletek előírásai szerint történhet. (13) A települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésére az önkormányzat – külön rendeletben megállapított rendszerben – hulladékkezelési közszolgáltatást szervez. (14) A településen keletkező hulladékokat úgy kell tárolni, gyűjteni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt. (15) Engedély nélküli hulladéklerakás esetén a lerakott hulladék elszállítására, hasznosítására, ártalmatlanítására, és a lerakás helyén okozott szennyezés felszámolására vonatkozóan a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 30. §-a, és annak végrehajtási rendeletei irányadók. (16) Lakó- és intézményterületen veszélyes hulladékot még ideiglenesen sem szabad tárolni. Az üzemi telephelyeken veszélyes hulladékok kezelésére a 102/1996 (VII.12.) valamint a 98/2001. (VI. 15.) kormányrendeletek előírásai vonatkoznak. (17) Inert (építési) hulladékot lerakni csak az önkormányzat által arra kijelölt helyen lehet. A kijelölt helyen el kell különíteni a nem veszélyes és a veszélyes építési hulladékokat, és a jogszabályokban előírt módon kell azokat gyűjteni és tárolni. Erre a célra csak gépjárművel megközelíthető hely jelölhető ki úgy, hogy az a közúttól minimum 100 m-es távolságban legyen. A kulturális örökség védelme6 12. § (1)

6

A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-, építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális

Beiktatta a 10/2008 (X.09). sz rendelet

9

(2)

(3)

(4)

(5)

Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapest Környéki Irodáját szakhatóságként meg kell keresni, a 2001. évi LXIV. tv. (továbbiakban: örökségvédelmi törvény) 63. § (4) bekezdése alapján. Ha régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlanul régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az Örökségvédelmi törvény 24. § - ban foglaltak szerint kell eljárni. A bejelentési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt, a kivitelezőt és a lelet felfedezőjét egyaránt terheli. Az építkezés a leletmentés időtartamára leállítható. Az Örökségvédelmi törvény 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti örökség védelme érdekében a területen tervezett földmunkákat régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. Amennyiben a régészeti érdekű területeken végzett régészeti szakfelügyelet során régészeti emlék kerül elő, a továbbiakban az örökségvédelmi törvény régészeti lelőhelyekre és megelőző feltárásokra vonatkozó előírásait kell alkalmazni. II. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

Falusias lakóterületek 13. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lakóépületek, a mező és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető: − lakóépület, − kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, − szálláshely szolgáltató épület, − helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. (3) A falusias lakóterületen kiegészítő vagy mellékfunkcióként elhelyezhető: − mezőgazdasági építmény, − kézműipari építmény, − fő funkcióhoz kapcsolódó kiegészítő funkciójú építmény. (4) A szabályzat hatályba lépésekor érvényes telepengedéllyel rendelkezőkre az építési korlátozás nem vonatkozik. (5) A kiegészítő funkciójú épület építménymagassága az építési övezetre előírt építménymagasságtól függetlenül legfeljebb 5,0 m lehet, de elhelyezése csak a telek belső területein lehetséges. (6) Az övezet telkein legfeljebb kétlakásos épület létesíthető. (7) A falusias lakóterületen nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás illetve önálló parkoló terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, kivéve a mezőgazdasági erő- és munkagépek.

10

(8) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. (9) A beépített utcákban az előkert méretét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete alkalmazkodjon a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez. (10) Az épületek kialakítása során a helyi jellegű anyagok (tégla, kő, vakolt és meszelt- festett fal, agyagcserép és nád) alkalmazandók. (11)

A tetők hajlásszöge 40° - 45° között alakítható ki.

Lf-1 építési övezet 14. § (1) Az Lf építési övezetbe a település belső magját alkotó, jellemzően hagyományos, fésűs beépítésű területek tartoznak. (2) Az építési övezetben az épületeket oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni. (3) A területen a legkisebb kialakítható teleknagyság 1000 m2. (4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,5. (5) A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet. (6) A telkek területének legalább 50% -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m.

Lf-2 építési övezet 15. § (1) Az Lf építési övezetbe a település belső magját alkotó, jellemzően hagyományos, fésűs beépítésű területek tartoznak. (2) Az építési övezetben az épületeket oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni. (3) A területen a legkisebb kialakítható teleknagyság 500 m2. (4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,5. (5) A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet. (6) A telkek területének legalább 50% -t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m.

11

Kertvárosias lakóterület 16. § (1)

(2)

A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 6,0 méteres építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek, elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

− legfeljebb kétlakásos épület, − a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, − legfeljebb 2 db vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület, − egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, − kézműipari épület, − állattartó építmény. (3) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4) A kertvárosias lakóterület teljes közművesítéssel kell ellátni. (5) A beépített utcákban az előkert méretét úgy kell meghatározni, hogy az új épület illeszkedjen az utcaképbe, az előkert mérete illeszkedjen a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez. (6) Új lakóterületen az előkert mérete 5,0 m. (5) A terület övezeteinek szabályozása az általános építési szabályokban, és az általános környezet- és természetvédelmi előírásokban foglaltakkal együtt érvényes.

Lke-1 építési övezet 17. § (1) A Lke-1 építési övezetbe a laza beépítésű, közepes méretű telkekkel kialakított, a falusias lakóterületet körbeölelő, az utóbbi évtizedekben beépült területek tartoznak. (2) Az építési övezetben az épületeket az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni. (3) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 1200 m2, a legnagyobb 2500 m2. (4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,6. (5) A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet. (6) A telkek területének legalább 50%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m. (9) A tetők hajlásszöge 30° - 45° között alakítható ki.

12

Lke-2 építési övezet 18. § (1) A Lke-2 építési övezetbe a laza beépítésű, kisebb méretű telkekkel kialakított, a falusias lakóterületekhez csatlakozó új beépítésű területek tartoznak. (2) Az építési övezetben az épületeket az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni. (3) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 600 m2, a legnagyobb 1500 m2 (4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,6. (5) A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet. (6) A telkek területének legalább 50%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m. (8) A tetők hajlásszöge 30 – 45° között alakíthatók ki. (9) Új utca kialakításakor az előkert egységesen 5 m legyen.7 Lke-3 építési övezet 19. § (1) A Lke-3 építési övezetbe a laza beépítésű, kisebb és közepes méretű telkekkel kialakított, az utóbbi évtizedekben beépült és a jelenleg javasolt lakóterületek tartoznak. (2) Az építési övezetben az épületeket az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni. (3) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 600 m2, legnagyobb 1500 m2 (4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,6. (5) A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet. (6) A telkek területének legalább 50%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0 m. (8) A tetők hajlásszöge 30° - 45° között alakítható ki.

Lke-4 építési övezet 20. § (1) A Lke-4 építési övezetbe a laza beépítésű, nagyobb méretű telkekkel kialakított, a belterületbe újonnan bevont lakóterületek tartoznak. (2) Az építési övezetben az épületeket az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni. 7

Beiktatta a 10/2008 (X.09). sz rendelet

13

(3) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 800 m2, a legnagyobb 1500m2. (4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,6. (5) A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet. (6) A telkek területének legalább 50%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0 m. (8) A tetők hajlásszöge 30° - 45° között alakítható ki.

Lke-5 építési övezet 21. § (1) A Lke-5 építési övezetbe a laza beépítésű, nagyobb méretű telkekkel kialakított, a belterületbe újonnan bevont lakóterületek tartoznak. (2) Az építési övezetben az épületeket az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni. (3) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 800 m2, a legnagyobb 1500m2. (4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,6. (5) A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet. (6) A telkek területének legalább 50%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m. (8) A tetők hajlásszöge 30° - 45° között alakítható ki.

Lke-6 építési övezet8 21/A. § (1)

A Lke-7 építési övezetbe a laza beépítésű, kisebb méretű telkekkel kialakított lakóterületek tartoznak.

(2) Az építési övezetben az épületeket az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni. (3) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 500 m2, a legnagyobb 1500m2. A minimális telekszélesség nem lehet kevesebb 13 méternél. (4) Az építési övezetben nyelestelek kialakítható. (5) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,6. (6) A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet. (7) A telkek területének legalább 50%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (8) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,0 m. 8

Beiktatta a 10/2008 (X.09). sz rendelet

14

(9) A szabályozási tervben kialakított új telekosztások esetében az előkert egységesen 5 m legyen. (10) A tetők hajlásszöge 30° - 45° között alakítható ki.

Kisvárosias lakóterületek 22. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: • Lakóépület, • A helyi lakosság ellátását szolgáló, kereskedelmi és szolgáltató épület, • Sportépítmény Egyéb épület kivételesen sem helyezhető el. (3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás illetve önálló parkoló terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, kivéve a mezőgazdasági erő- és munkagépek. (4) Kisvárosias lakóterületet teljes közművesítéssel kell ellátni. Lk-1 építési övezet 23. § (1) A lakóépületek az övezetben szabadon állóan helyezhetők el. (2) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 800 m2.9 (3) Megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,0 . (4) A telkek beépítettsége legfeljebb 40% lehet.10 (5) A telkek területének legalább 30%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (6) A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. (7) Az előkert mérete min. 5,0, maximum 10,0 m, oldalkert min. 4,0 m, a hátsókert min. 6,0 m.11 (8) A tetők hajlásszöge 30° - 45° között alakítható ki. (9) Lakóutca szélesség min. 12,0 méter.12

9

Módosította a 10/2008.(X.09.). rendelet Módosította a 10/2008.(X.09.). rendelet 11 Módosította a 10/2008. .(X.09.) rendelet 12 Módosította a 10/2008. .(X.09.) rendelet 10

15

24. §13

A településközponti vegyes területre vonatkozó általános előírások 25. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek helyezhetők el: a)

lakóépület;

b)

igazgatási épület;

c)

a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

d)

közösségi szórakoztató és kulturális épület;

e)

egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület;

f)

kereskedelmi szálláshely épület;

g)

sportépítmény

h)

a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

A területen a (3) pontban felsoroltak kivételével elhelyezhető minden olyan építmény, amely hozzájárul a területen elhelyezhető épületek rendeltetésszerű használatához. A településközpont vegyes területen nem helyezhető el: a)

önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára;

b)

közműpótló építmény;

c)

állattartás céljára szolgáló építmény.

A vegyes területen a nem lakó funkcióhoz tartozó telkeken kialakítandó parkolók az önkormányzati parkolási rendelet alapján – az Önkormányzat valamint a tulajdonos közötti megállapodás keretében – amennyiben erre mód van, közterületen is elhelyezhetők. A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.

A településközpont vegyes terület építési övezeteinek részletes előírásai A Vt-1 jelű építési övezet 26.§ (1)

A Vt-1 jelű övezet a település központját jelöli ki.

(2)

Az építési övezetben épületeket zártsorú beépítési mód szerint szabad elhelyezni.

13

Hatályon kívül helyezte a 10/2008.(X.09.) rendelet

16

(3)

A telkek beépítettsége legfeljebb 55 % lehet, ami azonban csak közösségi intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, idegenforgalmi, stb. funkciókkal érvényesíthető. Önálló lakófunkció esetén maximum 30 % lehet a beépítettség.

(4)

A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,5m.

(5)

A legkisebb kialakítható telekméret 500 m2.

(6)

Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 1,0.

(7)

A telkek területének legalább 30%-t növényzettel fedetten kell kialakítani.

(8)

Előkert a szomszédos beépítés, az utcakép és a funkció függvényében alakítandó ki.

(9)

A beépítettséget és az előkert méretét elvi építési engedéllyel kell meghatározni a környezetet figyelembevéve. A Vt-2 jelű építési övezet 27.§

(1)

A Vt-2 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak, alapvetően az oktatási, nevelési és kulturális, valamint az egyházi intézmények számára fenntartva. Az övezetben szolgálati lakás igen, önálló lakóépület nem helyezhető el.

(2)

Az építési övezetben épületeket szabadonálló beépítési mód szerint lehet elhelyezni.

(3)

A telkek beépítettsége legfeljebb 55 % lehet, kivéve az oktatási intézmények telkét, ahol maximum 25%.

(4)

A legnagyobb megengedett építménymagasság 10,0 m.

(5)

A legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2.

(6)

Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 1,5.

(7)

A telkek területének legalább 40%-t növényzettel fedetten kell kialakítani.

(8)

Az előkert mérete legalább 5 m legyen, illetve utcasorba illeszkedő.

(9)

Az oldalkertek legalább 3 m szélesek legyenek.

(10)

A hátsókert legalább 6 m mélységű.

Kereskedelmi és szolgáltató gazdasági területre vonatkozó általános előírások 28. § (1)

A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek, elhelyezésére szolgál.

(2)

A terület övezetének szabályozása az általános építési szabályokban, és az általános környezet- és természetvédelmi előírásokban foglaltakkal együtt érvényes.

(3)

A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

17

− mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve az állattartás gazdasági épületeit is, − a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, − igazgatási, egyéb irodaépület, − üzemanyagtöltő. (4)

A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető:

− egyházi-, oktatási-, egészségügyi- és szociális épület, − sportépítmény, − egyéb közösségi szórakoztató épület. A területet teljes közművesítettséggel kell ellátni. Gazdasági területek 29. § (1)

(2)

A Gksz építési övezetbe tartoznak a település belterületén a már így kialakított és jelölt területek, továbbá a külterületen lévő, beépítésre szánt a szabályozási terven így jelölt területek. Az övezetben elhelyezhető:

− mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, − a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakások, − igazgatási, egyéb irodaépület, − üzemanyagtöltő, de lakóterülettel körbevett telken nem építhető, − sportépítmény. Gksz-1 építési övezet 30. §. (1) Az építési övezetben az épületeket a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint kell elhelyezni. (2) A telkek beépítettsége legfeljebb 40% lehet. (3) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0 m, a belterülethez nem csatlakozó részeken 10,0 m. (4) A szintterületi mutató nem lépheti túl a 1,6 értéket. (5) A legkisebb kialakítható telekméret 850 m2. 14

14

Módosította a 10/2008.(X.09.) rendelet

18

(6) A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, de 2000 m2 telekrészenként csak 1 (egy) darab. Több főfunkciójú épületet csak az épületek elhelyezését tisztázó elvi építési engedélyezési terv alapján lehet meghatározni. (7) A település külterületén – a települési és tájkarakter védelme érdekében – 2500 m2nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek építése nem engedélyezhető, egy telken csak egy csarnok építhető. (8) A telkek területének legalább 25%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.15 (9) Az előkert legkisebb mérete 10 m, az oldalkerté 6 m és a hátsókerté 15 m legyen. (10) A lakóterülettel érintkező telekhatáron a megengedett zajkibocsátás mértéke nappal 50dB, éjjel 40 dB nagyságú lehet. A követelmény kielégíthető zajárnyékolással. (11) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A központi belterülethez nem csatlakozó részeken létesíthető zárt szennyvízgyűjtő tartály.

Gksz-2 építési övezet 31. §. (1) Az építési övezetben az épületeket az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint kell elhelyezni. (2) A telkek beépítettsége legfeljebb 50 % lehet. (3) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m (6,0 m) (4) A szintterületi mutató nem lépheti túl az 1,0 értéket. (5) A legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2 (6) A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető, de 2000 m2 (7) A telkek területének legalább 20%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (8) Az előkert legkisebb mérete utcasorba illeszkedő, a hátsókerté 6,0 m legyen. (9) A lakóterülettel érintkező telekhatáron a megengedett zajkibocsátás mértéke nappal 50dB, éjjel 40 dB nagyságú lehet. A követelmény kielégíthető zajárnyékolással. (10) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. Gksz-3 építési övezet16 31A. §. 1) Az építési övezetben az épületeket a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint kell elhelyezni. 2) A telkek beépítettsége legfeljebb 50% lehet. 3) A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. 4) A szintterületi mutató nem lépheti túl a 1,6 értéket. 15 16

Módosította a 10/2008.(X.09.). rendelet Beiktatta a 10/2008.(X.09.) rendelet

19

5) A legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2. 6) A telken egy főfunkciójú épület helyezhető el. 7) Csarnok nem létesíthető. 8) A telkek területének legalább 30%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. 9) Az előkert legkisebb mérete utcasorba illeszkedő, a hátsókerté 6 m legyen. 10) A lakóterülettel érintkező telekhatáron a megengedett zajkibocsátás mértéke nappal 50dB, éjjel 40 dB nagyságú lehet. A követelmény kielégíthető zajárnyékolással. 11) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. Gksz-4 építési övezet 17 31/B. § (1) Az építési övezetben a beépítési mód kialakult. Az épületeket a telkeken az egyéb építési szabályok (tűztávolság, oldalkert méretek, stb.) betartásával lehet bővíteni, elhelyezni. (2) A telkek beépítettsége legfeljebb 40 % lehet. (3) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0 m (4) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,0 (5) A legkisebb kialakítható telekméret 700 m2 (6) A telkek területének legalább 20 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (7) Az előkert kialakult, legkisebb mérete utcasorba illeszkedő, a hátsókerté legalább a maximális építménymagasságnak megfelelő – ott, ahol más beépített területtel nem érintkezik. A más beépített telekkel csatlakozó részeken legalább 6,0 m legyen. (8) A lakóterülettel érintkező telekhatáron a megengedett zajkibocsátás mértéke nappal 50 dB, éjjel 40 dB nagyságú lehet. A követelmény kielégíthető zajárnyékolással. (9) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. (10) Az övezetben a víz- és csatornahálózat teljes kiépítéséig ideiglenesen engedélyezhető a zárt szennyvíztároló elhelyezése és üzemeltetése a szennyvízcsatorna rendszer kiépüléséig az alábbi feltételekkel: − az ideiglenes tároló akkor felel meg a környezetvédelmi előírásoknak, ha vízzáró, nem szennyezi a talajt és a talajvizet, nem szikkasztja a szennyvizet; − vízzáró kivitel ellenőrzése a kivitelezés alatt dokumentált módon megtörtént; − 48 órás időtartamú szivárgáspróba a hozzáférés garantált kizárásával a használatbavételi engedély kiadása előtt; − a csatornahálózathoz való csatlakozás után az ideiglenes tárolót fel kell számolni; − ha kiépült az adott közművezeték, függetlenül attól, hogy használatbavételi engedéllyel rendelkezik a tulajdonos, a kiépített közművezetékre köteles rákötni.

17

Beiktatta a 1/2011.(I.28.) sz. önk. rendelet 1.§-a, hatályos 2011. február 27-től.

20

Gksz-5 építési övezet 18 31/C. § (1) Az építési övezetben az épületeket a szabadon álló beépítési mód szabályai szerint kell elhelyezni. (2) A telkek beépítettsége legfeljebb 50 % lehet. (3) A legnagyobb megengedett építménymagasság 10,0 m (4) A szintterületi mutató nem lépheti túl az 1,5 értéket. (5) A legkisebb kialakítható telekméret 2 500 m2 (6) A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető. (7) A telkek területének legalább 25 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (8) Az előkert legkisebb mérete 8,0 m, a hátsókerté 6,0 m legyen. (9) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. (10) Az övezetben a víz- és csatornahálózat teljes kiépítéséig ideiglenesen engedélyezhető a zárt szennyvíztároló elhelyezése és üzemeltetése a szennyvízcsatorna rendszer kiépüléséig az alábbi feltételekkel: − az ideiglenes tároló akkor felel meg a környezetvédelmi előírásoknak, ha vízzáró, nem szennyezi a talajt és a talajvizet, nem szikkasztja a szennyvizet; − vízzáró kivitel ellenőrzése a kivitelezés alatt dokumentált módon megtörtént; − 48 órás időtartamú szivárgáspróba a hozzáférés garantált kizárásával a használatbavételi engedély kiadása előtt; − a csatornahálózathoz való csatlakozás után az ideiglenes tárolót fel kell számolni; − ha kiépült az adott közművezeték, függetlenül attól, hogy használatbavételi engedéllyel rendelkezik a tulajdonos, a kiépített közművezetékre köteles rákötni. (11)

A telekhatárok mentén legalább egy sor fa telepítendő, cserje-sávval együtt.” Gkm építési övezet 32. §

(1) (2) (3) (4)

18

Az övezet mezőgazdasági célú üzemi létesítmények (major, üvegház, állattartó telep, termékfeldolgozó és tároló építmény) elhelyezésére szolgál. Beépíthetőség maximum 40 %. Az építménymagasság maximum 10,0 m, legmagasabb építményrész sem lehet 12 m-nél magasabb. A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m².

Beiktatta a 1/2011.(I.28.) sz. önk. rendelet 2.§-a, hatályos 2011. február 27-től.

21

(5) A telek határoló területein legalább 15 m széles, intenzív, fásított zöldfelület telepítendő. Üdülőterületre vonatkozó általános előírások 33. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek, elhelyezésére szolgál. (2) Az üdülőterületen állattartó épület – ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével nem helyezhető el. A területen siló- és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – csak a terepszint alatti, fedett kialakítással helyezhető el.

Üü-1 építési övezet 34. § (1) Az üdülőházas övezetbe a tó melletti terület tartozik. (2) Az Üü építési övezetbe olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük valamint infrastruktúrális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra szolgálnak. (3) Az épületeket szabadon álló beépítési mód szerint lehet elhelyezni. (4) A kialakítható legkisebb telekméret 2000 m2. (5) A telek maximális beépítettsége 20 % lehet. (6) A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. (7) A telek területének legalább 60%-át zöldfelülettel fedetten kell kialakítani. (8)

Az övezetben csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el. Hü-1 építési övezet

35. § (1) A hétvégi házas övezetbe az un. Haleszi területe tartozik. (2) Az épületeket oldalhatáron álló beépítési mód szerint szabad elhelyezni. (3) A kialakítható legkisebb telekméret 500 m2, a legnagyobb 1500 m2 (4) A telek maximális beépítettsége 20 % lehet. (5) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,0 m. (6) A telek területének legalább 50%-át zöldfelülettel fedetten kell kialakítani. (7) Az övezetben csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

22

Különleges területek Különleges sportterület Ksp építési övezet 36. § (1) A Ksp építési övezet a település sportpályáinak a területét foglalja magába. (2) A területen csak sportolási célú épületek és sportpályák alakíthatók ki. (3) Az épületeket szabadon álló beépítési mód szerint lehet elhelyezni. (4) A telek beépítettsége legfeljebb 10% lehet. (5) A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2. (6) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0, kivéve a sportcsarnok, tornacsarnok épületét, ahol 10 m a maximum. (7) Az elő-, oldal-, és hátsókertek legalább 10,0 m szélesek. Különleges temetőterület Kt építési övezet 37. § (1) A Kt építési övezet a település temetőjének területét foglalja magába. (2) Az építési övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el. (3) Az építési övezetben az épületeket szabadon állóan lehet elhelyezni. (4) A legnagyobb beépítettség 10 % lehet. (5) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. (6) A legkisebb zöldfelületi arány a telek 60 %-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni. (7) Az övezetben lakóépület, lakás nem helyezhető el. (8) A temető jelenlegi növényállományát meg kell őrizni, illetve fenntartási terv alapján gondozni és fejleszteni kell. (9) A temető telkétől megtartandó védőtávolság 25 m. A védőtávolságon belül állattartó tevékenység nem folytatható, vízkivételi hely nem létesíthető valamint étkezési célra történő növénytermesztés illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható. (10) A temetőbővítések illetve a temető még igénybe nem vett területén, a telekhatáron belül 30 m-es védő zöldsávot kell kialakítani. (11) Az OTÉK előírásának megfelelően a temető területének minden megkezdett 500 m2 –e után egy személygépkocsi számára parkolót kell biztosítani. (12) A temető fenntartását és üzemeltetését a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. XLIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Kormányrendelet szerint kell végezni.

23

K-H Hulladéklerakó övezete 38. § (1) Az övezet a meglévő szeméttelep területe, ahol átmenetileg – a létesítmény megszűnéséig – a veszélyesnek nem minősülő kommunális hulladékok tárolhatók és kezelhetők. A létesítmény megszüntetését követően a környezet rendezésről a kezelő köteles gondoskodni. (2) Az övezetben csak a hulladékkezelést szolgáló építmények helyezhetők el. (3) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni. (4) A kommunális hulladék elhelyezése, kezelése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásai szerint történhet.

K-R Rendezett hulladéklerakó övezete 39. § (1) Az övezetbe anyagnyerőhelyek felhasználásával kialakított megszűnt települési szilárd hulladéklerakó és szennyvízleürítő helyek tartoznak. (2) Az övezetbe tartozó területek felszínét tereprendezni és fásítani kell. (3) Az övezetben található védett madárfészkelő helyeket meg kell őrizni.

A műemléki környezet területére vonatkozó egyéb előírások 40. § (1) A műemléki környezet területébe tartozik a szabályozási terven a „műemléki környezet határa” által kijelölt terület. Péteri műemléki épülete: evangélikus templom

hrsz.: 247

(2) Jelen előírások nem vonatkoznak az országos építészeti örökség – a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény rendelkezik. (3) A védőövezetben – a műemléki környezet határán belül – a környezeti érték jellegét, a bemutatás (látvány) hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények elhelyezésére a kulturális örökség védelméről, illetve a műemlékvédelemről szóló törvények korlátozásai érvényesek. (4) A terület funkcionális működését, illetve a bemutathatóságot biztosító új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel építhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés magát a védendő értéket veszélyeztetné, károsítaná.

24

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI Zöldterület övezetei Z-KP, Z-KK Közpark és közkert övezet 41. § (1)

A közpark pihenés céljára szolgáló, jellemzően növényzettel fedett, be nem épített területként kell kialakítani.

(2)

Az övezetben csak a pihenés és testedzés céljára szolgáló építmény helyezhető el (sétaút, pihenőhely, tornapálya, szobor stb.).

(3)

Az övezetben gépkocsi parkolóhely nem alakítható ki.

(4) A közparknak közútról megközelíthetőnek kell lennie.

Általános mezőgazdasági terület övezetei MÁ-Sz Szántóföldi növénytermesztés övezete 42. § (1) Az övezet szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál. (2) Az övezetben a növénytermesztés valamint az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el. (3) Az övezetben tanya, farmgazdaság építése nem lehetséges, csak közmű, nyomvonal jellegű vezeték, távközlési és vízgazdálkodási építmény valamint geodéziai jel helyezhetők el.

MÁ-T Mezőgazdasági termelő övezet tanyás beépítés lehetőségével 43. § (1) Az övezetben a legkisebb kialakítható telek 1500 m2. (2) Tanya, farmgazdaság csak legalább 6000 m2 kiterjedésű és átlagosan legalább 40 méter szélességű földrészleten építhető, legfeljebb 1,5% beépítettséggel. Az önálló lakóépület építmény magassága legfeljebb 5,0 méter lehet. (3) A 6000 m2-nél kisebb földrészleteken közmű, nyomvonal jellegű vezeték, távközlési és vízgazdálkodási építmény valamint geodéziai jel illetve forgalomirányító létesítményeken kívül elhelyezhető: földdel borított pince és növénytermesztésre használt fóliasátor. (4) Az 1500 m2-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad. (5) Az övezetben lévő fásítások megőrzendők.

25

MÁ-Gy Gyepgazdálkodás övezete 44. § (1) Az övezetbe tartozó területek gyepgazdálkodási célt szolgálnak. (2) Az övezetben a gyepgazdálkodással összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló építmények helyezhetők el, 1500 m2-t meghaladó területű telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel. (3) Lakóépület a 6000 m2 feletti területnagyságú telken helyezhető el, legfeljebb 1,5 %os beépítettséggel.

Kertes mezőgazdasági terület övezetei MK Kertes övezet 45. § (1) Az övezet kisparcellás gyümölcs, szőlő és növénytermesztés céljára szolgál. (2) Az övezetben gazdasági épület és terepszint alatti építmény csak 720-1500 m² közötti telekterületen helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel. (3) Az övezetben lakóépület csak 3000 m²-nél nagyobb telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel. Erdőterület övezetei E-G Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőövezet 46. § (1) Az övezet gazdasági elsődleges rendeltetésű erdők fenntartására szolgál. Az övezetben erdőterv szerinti gazdálkodást kell folytatni. (2) Az övezetben csak az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel. (3) Az övezetben kommunális illetve veszélyes hulladék, vegyszer, trágya még ideiglenesen sem tárolható, környezetszennyező tevékenység nem folytatható.

E-V Elsődlegesen védelmi rendeltetésű (védő) erdőövezet 47. § (1) Az övezet védelmi (védő) elsődleges rendeltetésű erdők fenntartására szolgál. Az övezetben erdőterv szerinti gazdálkodást kell folytatni. (2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet. (3) Az övezetben kommunális illetve veszélyes hulladék, vegyszer, trágya még ideiglenesen sem tárolható, környezetszennyező tevékenység nem folytatható.

26

Vízgazdálkodási terület övezete V-CS Közcélú nyílt csatornák medre és partja övezet 48. § (1) Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott – az 1995. évi LVII. Törvény előírásai szerint kizárólag vízkár-elhárítási- építmények helyezhetők el. (2) Az övezetben tilos – ideiglenesen is – bárminemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása, környezetszennyező tevékenység folytatása. (3) Az övezetben folytatott tevékenységek során a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény előírásait érvényesíteni kell. V-TÓ Tómeder és partja övezet 49. § (1) Az övezetben sporthorgászat tevékenység folytatható, a vízminőség-védelem érdekeinek szem előtt tartásával. (2) Az övezetben kizárólag a vízgazdálkodást szolgáló, továbbá a sporthorgászat céljait szolgáló, ideiglenes építmények (stég, pihenőhely, csónaktároló) helyezhető el. (3) Az övezetben tilos – ideiglenesen is – bárminemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása, környezetszennyező tevékenység folytatása. (4) Az övezetben folytatott tevékenységek során a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény előírásait érvényesíteni kell.

Védelmi célú övezetek Táj- és természetvédelmi övezetek V-TH Helyi jelentőségű természetvédelmi területek 50. § 1) Helyi jelentőségű természetvédelmi területként, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásai szerint kell kezelni az alábbi területek: a Péteri Sósmocsár, és a Földváry-Boér kertben álló idős hársfa, rendszeres gondozásuk, fenntartásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelezettsége. 2) Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el. V-TT Természeti területek övezete 51. § (1) A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által nyilvántartott természeti területekre vonatkozóan a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásait kell alkalmazni.

27

(2) A természeti területeken vagy azok védelmi övezetében építési, ipari, kereskedelmi tevékenység nem engedélyezhető. (3) Az övezetben csak gyepgazdálkodás folytatható, a természeti értékeket kímélő módon. (4) A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok ill. növényvédő szerek alkalmazása csak indokolt esetben, az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, természetkímélő módon történhet. (5) Az övezetben a művelési ág megváltoztatása, a gyep égetése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével történhet.

Környezetvédelmi övezetek V-Fv Felszíni vizek védőövezete 52. § (1) A felszíni vizek partvonalától számított 50 m-en belül, belterületen 10 m-en belül csak vízügyi rendeltetetésű épület, építmény helyezhető el. Az övezeten belül tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni. (2) A talaj és talajvíz védelme érdekében a belterületen, valamint a patakok partvonalától számított 50 m-en belül a hígtrágya kezelés tilos.

Egyéb védőövezetek V-SZV Monori szennyvíziszap kezelő telep védőterülete 53. § (1) A kezelő telep 1000 méteres védőövezetében tilos lakó-, üdülő és közösségi célú, valamint állattartó és élelmiszer-feldolgozó épületek, építmények elhelyezése, továbbá emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása.

V-D Megszüntetendő dögkút védőterülete 54. § (1) A dögkutat megszüntetéséig, az érvényes közegészségügyi megfelelően kell kezelni (kerítés, zárás, időszakos fertőtlenítés).

előírásoknak

V-KH Kommunális hulladéklerakó védőterülete 55. § (1) A hulladéklerakó hely telekhatárától mért 500 m védőtávolságon belül eső telkeken lakó-, intézmény-, üdülőépületet, valamint élelmiszer feldolgozó épületet elhelyezni nem lehet.

28

V-GK Gázfogadó és gázvezeték biztonsági övezete 56. § (1) A gázfogadó állomás kerítésétől mért 30 méteren belül, illetve a gázvezetékek nyomvonalától mért 10-10 méteres sávban biztonsági védőövezetet kell fenntartani. A védőterületre vonatkozó korlátozásokat és tilalmakat a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről szóló 6/1982. (V.6.) IpM rendelet határozza meg. Közlekedési terület 57. § (1)

(2) (3)

(4)

A Közlekedési és közműterület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, valamint a közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál. A területen a közlekedési és közmű építmények és műtárgyak helyezhetők el. A település területén belül kialakítandó új utak esetében a következő szabályozási illetve kisajátítási szélességeket kell betartani. a. új helyi gyűjtőutak

min. 22 m

b. új helyi kiszolgáló utak (lakóutcák)

min. 12 m

A helyi kiszolgáló utakat vegyes használatú útként is ki lehet alakítani.

(5)

A funkciókhoz szükséges parkolóhelyeket az építési telkeken belül kell kialakítani és fenntartani, az OTÉK előírásainak megfelelően.

(6)

A parkolókat fásítottan kell kialakítani, 4 parkolóhelyenként 1 db nagy lombkoronát növelő fát szükséges ültetni.

Közlekedési építmények 58. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv ábrázolja. (2) (3)

(4)

Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet. Közlekedési területbe sorolt: •

3111 j. közút (Monor - Gyömrő);

•

31112 j. közút (Üllő-Péteri);

Megépítésükkel egyidőben közlekedési területbe kell sorolni a tervezett: •

(5)

M4 autópálya;

Az utak megépítését a kijelölt helybiztosítással kell lehetővé tenni.

29

(6)

Az utak helybiztosításának területén építmények csak ideiglenes engedéllyel és kártérítési igény nélkül építhetők.

(7)

A közutak tervezési osztálya:

Országos közutak : M4 autópálya/autóút (vt=110 km/ó) / K.II.B. (vt=110 km/ó) (távlatban 2x3 sávos autópálya/ I. ütemben 2x2 sávos autóút)

K.I.C.

Jelenlegi 3111 sz. út (külterület/belterület) (vt=80 km/ó) / B.V.c.B. (vt=50 km/ó)

K.V.A.

Jelenlegi 31112 sz. út (külterület/belterület) (vt=80 km/ó) / B.V.c.B. (vt=50 km/ó)

K.V.A.

Helyi közutak: Kereskedelmi, gazdasági terület feltáró útja (külterületen) K.VIII.A. (vt=60 km/ó) A kiszolgáló és lakóutca tervezési osztálya a kötöttségektől függően: B.VI.d.A vagy B.VI.d.B., B.VI.d.C., B.VI.d.D. (8)

Közutak védőterületén •

az M4. sz. autópálya mentén, annak tengelyétől számított 100 m-es – védősávja a közlekedési hatóság szakhatósági és a közút kezelőjének hozzájárulásával használható fel

•

a 3111 és a 31112 jelű országos közutak mentén külterületen a közút tengelyétől számított 50 m-es - védősávja a közlekedési hatóság szakhatósági és a közút kezelőjének hozzájárulásával használható fel

Közműellátás, közműlétesítmények Általános előírások 59. § (1)

A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2)

A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3)

Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy-építés) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4)

A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség eseténegyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5)

A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

30

(6)

A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(7)

Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8)

Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9)

Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(10) A területen vezetett nyomvonalas felszíni és földalatti vezetékekre és létesítményekre vonatkozó biztonsági övezeteket be kell tartani: - villamosmű biztonsági övezete - (1/1984.(VIII. 22.) IpM sz. rendelet), - nagynyomású olajvezetékek, gázvezetékek és gázfogadó állomás védőtávolsága (1/1977 (IV.6.) NIM rendelet), - hírközlő és repülés-irányító berendezések védőövezete. (12) Új útnyitásoknál a közművek egyidejű kiépítéséről gondoskodni kell. A feleslegessé váló közműveket a földben hagyni nem szabad. (13) Az utak közvilágítását és a telkek térvilágítását összehangoltan kell megvalósítani.

Vízi közművek 60. § (1)

Telken, földrészleten - a belterületen - ívóvízbekötés csak akkor engedélyezhető, ha a szennyvízcsatorna hálózatra való csatlakozás a használatbavételnél biztosítható.

(2)

A 857 hrsz telken, a vízellátás javítása érdekében hidroglóbus elhelyezhető.

(3)

A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(4)

Beépítésre nem szánt területen zárt szennyvíztározó medencében kell a keletkező szennyvizeket összegyűjteni. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani..

(5)

A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre.

(6)

A gazdasági területen keletkező, a megengedettől eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül elő kell tisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.), a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. Az előtisztítást a környezetvédelmi hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.

(7)

Új utcanyitásoknál, útrekonstrukciónál, útépítéseknél - a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében - lehetőleg már zárt csapadékvíz gyűjtő csatornahálózatot kell építeni, feltéve, hogy az befogadó gyűjtőbe, levezető csatornába vezethető.

31

(8)

Új utcanyitásoknál, ha fedett gyűjtő nem, csak szikkasztó árokrendszer építhető, ezt az utca teljes vonalán egybefüggően, a kapubejáratoknál min. 300 mm átmérőjű átereszekkel kell kialakítani.

(9)

Az útszélesség megállapításánál a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges területet a méretezés során figyelembe kell venni.

(10) A vízbázis-védelmi területek kijelölése után a vonatkozó rendelkezéseket az építési engedélyezésnél kötelezően figyelembe kell venni.

Energiaközművek 61. § (1)

Új villamosenergia -közép- és kisfeszültségű, közvilágítási- hálózatokat építeni csak földkábeles módon szabad engedélyezni.

(2)

Ahol a meglevő hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból, az utca-bútorozási és utca-fásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni. Ezekben az utcákban párhuzamosan új oszlopsor elhelyezésére engedély nem adható. Oszlopsorral terhelt utcában új villamosenergia, vagy hírközlő hálózat már csak földkábel fektetéssel engedélyezhető.

(3)

A földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 5-5 m, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

(4)

A gázelosztás középnyomású, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.

(5)

Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(6)

A távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe, ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell kiépíteni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(7)

A község közigazgatási területén belterületen további rádiótelefon antenna nem telepíthető. III. Záró rendelkezések A rendelet hatálybalépése 62. §

1) Jelen rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a jelen rendeletben szabályozott területre vonatkozó korábbi előírások érvényüket vesztik. 2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

32

3) A rendeletben dőlt betűkkel szedett, magasabb szintű jogszabályi hivatkozások, rendeletszámok nem képezik e rendelet részét, módosításuk esetén a rendeletben automatikusan átvezetendők a változtatások. 4) A rendelet melléklete: Belterület Szabályozási Terv M= 1:2000 Külterület Övezeti Terv M= 1:10000

Péteri, 2004. december 14.

Dr. Szászik Károly sk. Polgármester

Fehér Károlyné sk. mb. jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva a 12/2009. (VI.04.) számú rendelettel: Péteri, 2009. június 4. Beke Andrea Megbízott jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva az 1/2011. (I.28.) számú rendelettel: Péteri, 2014. május 12. Keresztény Anikó jegyző

33

1. sz. melléklet Fogalom magyarázat: A szabályzat az OTÉK fogalomrendszerét használja, az itt leírtak csak kiegészítő és értelmező meghatározások. 1. Telekalakítási terv: A vonatkozó 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet értelmében, az abban meghatározottak szerint készítendő, amennyiben legalább 8 telek, vagy több jön létre. Telekalakítási terv csak meglévő, vagy szabályozási terv szerint tervezett közterület figyelembe vételével készülhet. Ha a közterületi határ módosítása szükséges, szabályozási tervet kell készíteni. 2. Szintterületi mutató: a telken megépíthető épületek összes szintterületének és a telek területének hányadosa, az építési övezeteknél lehet meghatározni. (nem tévesztendő össze a szintterület sűrűséggel.) 3. Mellékrendeltetésű épület/építmény: (melléképület volt az OÉSZ - ben) Az övezet leírásában meghatározott főrendeltetéstől eltérő, kiegészítő rendeltetésű épület, pl önálló gk tároló, vagy a terület jellemző használatától eltérő rendeltetésű épület, amely a telken az övezet alapvető rendeltetésének megfelelő építménnyel együtt, de külön egységben létesül. Nem azonos az OTÉK 108. oldal 54. pont alatt