Pestszentlőrinc-Pestszentimre
Jövőkép 2005-2014
Tervezet ! 2004. novembere
Összeállította : Világpolgár 2000. Tanácsadói Iroda
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK
2
1.
3
ELŐZMÉNYEK ÉS INDOKOLTSÁG
1.1
EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS: AZ ÚJ TERVEZÉSI KULTÚRA IGÉNYE
3
1.2
A TERVEZÉS DOKUMENTUMAI
3
1.3
DÖNTÉS PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI
DOKUMENTUMAINAK FORGATÓKÖNYVÉRŐL (2004.)
4
2.
5
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
2.1
A JÖVŐKÉP FUNKCIÓJA
5
2.2
PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE JÖVŐKÉPÉNEK IDŐSZERŰSÉGE
5
2.3
A JÖVŐKÉP TERVEZÉSI SZEMLÉLETE: „REÁLIS VÍZIÓ”
6
2.4
JÖVŐKÉP: HÍD A TRADÍCIÓKBÓL ADÓDÓ ÉS A JÖVŐ GENERÁCIÓVAL SZEMBEN FENNÁLLÓ
KÖTELEZETTSÉGEK KÖZÖTT
6
2.5
7
3.
KITÖRÉSI PONT: A HUMÁNERŐ FEJLESZTÉSE
PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE JÖVŐKÉPE
ÖSSZEFOGLALÁS
8
21
1. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ UNIÓS SZEMLÉLETŰ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS TERVEZÉSÉNEK FÁZISAI ÉS DOKUMENTUMAI
23
2. SZÁMÚ MELLÉKLET: A JÖVŐKÉP MÓDSZERTANA
24
3. SZÁMÚ MELLÉKLET: STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI ALAPELVEK ÉS KAPCSOLÓDÁSI PONTOK (AZ EURÓPAI UNIÓ, MAGYARORSZÁG, A KÖZPONTI-RÉGIÓ ÉS BUDAPEST FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁIHOZ)
26 2
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
1. 1.1
Előzmények és indokoltság Európai uniós csatlakozás: az új tervezési kultúra igénye
2004. május elsejei európai uniós taggá válásával Magyarország települései egy konszolidált, stratégia-alapú tervezési kultúrát gyakorló térség részévé váltak. Az uniós tagság a magyar települési önkormányzatok számára bővülő forrásokat jelenthet, amennyiben a települések saját fejlesztéspolitikájukat szintén tervezett módon, valamint az európai uniós fejlesztési prioritások és újraelosztási elvek figyelembevételével alakítják, és ehhez igazítják tervezési, forrásszerzési és igazgatási kultúrájukat is. Az európai integrációban a településfejlesztési környezet újszerűsége abban nyilvánul meg, hogy az uniós fejlesztési politika és ebből következően az újraelosztás és gyakorlata hosszú távú, stratégiai alapú tervezést követel meg. 1.2
A tervezés dokumentumai
A jó esetben stagnáló magyar költségvetési támogatások, valamint saját jogú bevételek mellett az európai uniós támogatások felértékelődnek a települési önkormányzatok szempontjából. Ezek megszerzése akkor lehet hatékony, ha a településfejlesztés fázisában megjelennek a felettes regionális szintek fejlesztési prioritásai és az Európai Unió regionális politikájának újraelosztási elvei. Az új helyzet kihívásaira az európai városok és települési önkormányzatok egyre nagyobb hányada stratégiai típusú fejlesztéstervezési dokumentumokkal 1 , azaz Jövőkép, Településfejlesztési Koncepció és Településfejlesztési Program, valamint ennek részét képező szakági akcióprogramok készítésével és tudatos megvalósításával reagál. A hatékony forrásszerzést biztosító európai szemléletű, stratégiai típusú fejlesztési dokumentumok összeállításának folyamata Pestszentlőrinc-Pestszentimre esetében is az évtizedes futamidejű Jövőkép megfogalmazásával indítható el leghatékonyabban. Ennek elkészülte és elfogadása után állítható össze az ilyen módon már szintén uniós szemléletű 7-8 éves futamidejű Településfejlesztési Koncepció, ez után pedig a 3-4 éves távlatra készülő Településfejlesztési Program, amely az egyes önkormányzati ágazatok fejlesztési programját fogja össze.
1
Az európai uniós szemléletű településfejlesztés tervezés fázisai és dokumentumai az 1. számú mellékletben tekinthetők át.
3
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
1.3
Döntés
Pestszentlőrinc-Pestszentimre
településfejlesztési
stratégiai
dokumentumainak
forgatókönyvéről (2004.)
Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzatának vezetése felismerte azt a kihívást, amelyet az európai csatlakozással járó új tervezési kultúra igénye jelent és megtette az első lépéseket saját fejlesztési stratégiájának megalapozása felé. 2004 júniusában az Önkormányzati Képviselő-testület elfogadta a település EU-programozási menetrendjét.
Kezdetéül a „kerületi jövőkép” megalkotását tűzte ki, amely a képviselő-testületi határozat
megfogalmazásában „a kerület 10 éves fejlesztésének (2005-2014) fő irányait és célkitűzéseit tartalmazó, az európai uniós fejlesztési tervekhez és Nemzeti Fejlesztési Tervhez igazodó dokumentum”. (PestszentlőrincPestszentimre önkormányzatának KT 677/2004. (VI. 24) számú határozata.)
4
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
2. Vezetői összefoglaló 2.1
A Jövőkép funkciója
Pestszentlőrinc-Pestszentimre hosszú távú jövőképének kulcsfontosságú elemeként tűzi ki, hogy PestszentlőrincPestszentimre az egyesült Európa integráns részeként, nemzetközi téren is szerepet játszó településsé formálódjon, kedvező geográfiai helyzetét kihasználva regionális központtá váljon. A településfejlődési tendenciák a XXI. század elején számos ponton jelentenek alapvető kihívást a települések számára. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőképe tükrözi, hogy: •
hogyan tudja településünk a helyét, szerepét meghatározni és biztosítani a régióban és az egyesült Európában, figyelembe véve a gazdaságban bekövetkező tőkekoncentráció, a multinacionális vállalatok fokozódó jelenlétét és hatását, valamint megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit;
•
milyen mértékben tudja biztosítani településünk a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében az épített és természeti környezet adottságainak fenntartható fejlesztését;
•
milyen szintű és mértékű szociális biztonságot nyújt a lakosságnak a településünk, s hogyan kezeli a meglévő szegénység problémáit, miképpen képes a középrétegek leszakadását mérsékelni, s hogyan biztosítja a leszakadó társadalmi csoportok számára az integrálódás esélyét;
•
településünk hogyan tudja hatékonyabbá tenni működését, valamint milyen mértékben tudja kialakítani a gazdasági és a civil szférával a partneri együttműködést, a kölcsönös előnyöket kereső kooperációra és kompromisszumra építve - felismerve az önkormányzat korlátos forrásait.
2.2
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőképének időszerűsége
Pestszentlőrinc-Pestszentimre utolsó átfogó fejlesztési koncepciója közel egy évtizede készült, külön Jövőkép pedig mindeddig nem került kidolgozásra. A településfejlődés szinte minden feltétele alapvetően változik, a nemzetközi környezetet (EU –csatlakozás, tőkebeáramlás), a hazai szabályozást (önkormányzatok finanszírozási feltételei), vagy akár a regionális, térségi viszonyokat (régiók és kistérségek változó szerepe) tekintve egyaránt. A kerület saját Jövőképében a fenti vízió megvalósulását szolgáló célokat és fejlesztési elveket rögzíti. Olyan településfejlesztési Jövőképre van szükség, •
amelyben a legfőbb közszereplők egyetértése tükröződik;
5
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
•
amelynek segítségével erősíteni lehet a többi közszereplővel és a magántőkével történő együttműködést, és közösen lehet folytatni az érdekérvényesítést az országos szervek felé,
•
amelyből kiindulva meg lehet kezdeni a településfejlesztés új rendszerének létrehozását.
A Jövőkép elsősorban a közszféra szemszögéből fogalmazza meg a szükséges fejlesztési irányelveket, tudomásul véve, hogy ma a közszféra csak részleges szerepet játszik a település fejlődésében, a megvalósuló fejlesztések egyre növekvő hányada magánforrásokon és magán-elhatározásokon alapul. 2.3
A Jövőkép tervezési szemlélete: „reális vízió”
A Jövőkép nem a vágyak összefoglalása, hanem az adott helyzet, valamint a külső és belső tényezők által meghatározott lehetséges törekvések összegzéséből kinövő, hosszú távú településfejlődési pálya definiálása. A települési Jövőkép a településfejlesztés tervezésének hosszú távú, mintegy évtizednyi futamidővel bíró eleme. Ez a „reális vízió” a település életminőségét a jövőben biztosító fő attribútumokat és a megtervezett állapothoz vezető út kiemelt fejlesztési alapelveit tartalmazza. A Jövőkép a helyi adottságokat és a kreatív fejlesztési alapelveket egyaránt tükröző, jól kommunikálható dokumentum. A Jövőkép tervezési időtávja 2005-2014, ami megfelel számos európai településfejlesztési példának, s praktikus abból a szempontból is, hogy futamideje egybeesik a kerület szempontjából az egyik legfontosabb EU-támogatási forrás, az EU Strukturális Alapok támogatásainak következő, még kalkulálható tervezési ciklusával (2007-2014) is. 2.4
Jövőkép: híd a tradíciókból adódó és a jövő generációval szemben fennálló kötelezettségek között
A település számára jelenleg nagy fejlesztési kihívást jelent, hogy megtalálja azokat a pozíciókat, lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején új dinamikát adhatnak fejlődésének. Nagyrészt a közszférán múlik az, hogy sikerül-e a település fejlődése javára optimálisan kihasználni a kedvező lehetőségeket. Ez csak akkor elképzelhető, ha a település optimálisan, a közös érdekekből kiindulva kooperál a közszféra többi szereplőivel, a kerület polgáraival és a piaci szereplőkkel. Egyszerre szükséges a település működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának hatékonyságelvű fejlesztése, valamint a település és környéke életminőségének javítása – beleértve ebbe a fejlődésben lemaradók helyzetének javítását is. Azt kell tehát elérni, hogy a gazdasági potenciál növekedésével, a regionális szerepkör erősödésével párhuzamosan a település élhető, lakható, szolidáris hely maradjon úgy, hogy eddigi értékeit megőrzi, és a jövő számára is a legfontosabb kedvező opciókat feltárjuk.
6
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
2.5
Kitörési pont: a humánerő fejlesztése
A megfogalmazott elvárások akkor teljesülhetnek Pestszentlőrinc- Pestszentimre esetében, ha nem tévesztjük szem elől, hogy milyen erőforrásokkal rendelkezünk, és milyenekkel nem rendelkezünk úgy a jelenben, mint a következő évtizedben. A kerület elsősorban olyan lakófunkciójú városrész , amely korlátozott képességekkel bír a működő tőke bevonása terén, így a jövőkép alapvető célja a lakóhelyi környezet javítása és a kerületi lakosság, azaz az emberi erőforrás fejlesztése fogalmazható meg. A tudásalapú gazdaság és a humánerő-fejlesztés a modern társadalomfejlesztés motorja, a település- és területfejlesztés egyik katalizátora. Pestszentlőrinc-Pestszentimrén az oktatási intézményrendszer tradíciói, az itt élő polgárok által megtestesített humántőke olyan erőforrást jelent, amely méltán lehet kitörési pont egy regionális léptékben is számottevő, hosszú távú településfejlesztési stratégia számára.
7
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
3. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőképe
A kerület saját Jövőképében egy „reális vízió” megvalósulását szolgáló célt és elvrendszert rögzít. A fejlesztés céleszköz-eredmény felépítését a települési stratégia, a Jövőkép alapján készülő új Várofejlesztési Koncepció tartalmazza majd. Pestszentlőrinc-Pestszentimre 2005-2014-ig ívelő fejlődésének biztosítása érdekében egyszerre szükséges olyan hatékonyságelvű fejlesztés és méltányos társadalompolitika, amelynek eredményeként általános életminőség-javulás érhető el. Ezek az egymással részben konfliktusban lévő célok csak a közszféra aktív szerepvállalásával, kölcsönös előnyöket kereső, kooperációra és kompromisszumra épülő fejlesztési, szabályozási és végrehajtási struktúrákkal valósíthatók meg. Pestszentlőrinc-Pestszentimre hosszú távú Jövőképének kulcsfontosságú eleme, hogy a kerület az egyesült Európa integráns részeként olyan településsé formálódjon, amely kedvező geográfiai helyzetét optimálisan kihasználva, erősödő, regionális léptékben is fajsúlyos szerepet vállalhasson, Budapest és a központi régió centrumának egyik fontos – az EU tagországok felé közvetítő szerepet betöltő – hídfőállásaként. A kerületi önkormányzat legfontosabb hivatását a jólét megteremtése adja a helyi társadalom polgárainak számára. A települési „jólét”, a polgárok „életminősége” komplex fogalom, mely több tartalmi elemből áll. Az anyagi, fogyasztási szükségletek kielégítésén kívül ide tartozik a jog- és közbiztonság, a demokratikus közélet és az egyéni életpályamodellek kiteljesedésének lehetősége, a tanulási és művelődési lehetőségekhez való hozzáférés valamint az ökológiai tudatosság, amelyek együttesen a település fenntartható fejlődési pályájának zálogát is adják. Egyértelmű, hogy e területeknek csak egy része befolyásolható kerületi szinten, amelyek viszont igen, azokat befolyásolni önkormányzati kötelesség. Az életminőség („jólét”) mint domináns település- és társadalomfejlesztési cél négy dimenzióban ragadható meg: Gazdasági, Közösségi, Kulturális és Ökológiai Jólét. A stratégiai fejlesztési célok, a fejlesztési alapelvek, a hosszú távú cselekvési program, a várható hatások és a tervezett forgatókönyv a fenti megfontolás alapján a Jövőképben ezen a négy alapvető területen fogalmazódnak meg az alábbiakban.
8
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
3A. GAZDASÁGI JÓLÉT
Stratégiai célok:
tartósan versenyképes gazdaság
diverzifikált gazdaságszerkezet
magas foglalkoztatottság
Fejlesztési alapelv:
versenyképesség növelése
Cselekvési program: A gazdasági jólét őrzése, illetve erősítése terén egyidejűleg feladat a meglévő gazdasági szereplők támogatása és új szereplők bevonása. A kerületnek általában csak közvetett hatása van a gazdaságfejlesztésre. Ennek egyik fontos eleme a telephelykínálat, amit megerősít a jó megközelíthetőség, a hazai és nemzetközi vasúti, légi és közúti szállítási útvonalak metszéspontjában elfoglalt földrajzi fekvés. A vonzó gazdasági környezet kialakításának eszköze az adókedvezmények nyújtása, a helyi és a térségi beszállítói-vállalkozói környezet lehetőségeinek feltárása, valamint a humán-erőforrások (oktatási-képzési feltételek) hátterének, a gazdasági és a humánerőfejlesztési ágazatok együttműködésének azaz a tudásalapú gazdaság és társadalom fejlesztési modelljének megteremtése. Pestszentlőrinc-Pestszentimre gazdasági jólétének alapja, hogy a kerület gazdasága továbbra is sokoldalúan fejlődjön, javuljon a jelenleg már itt működő gazdasági szervezetek belső integrációja és termelési kooperációja. A nem termelő szolgáltatási ágazatok fejlesztésére (logisztika, szállítás, raktározás, nagykereskedelem stb.) – tekintettel a kiemelten előnyös elhelyezkedésre és a folyamatosan javuló közlekedési adottságokra – még több lehetőség kínálkozik. A logisztikai fejlesztések középpontjában a fajlagosan nagy értékű árucikkek disztribúciója állhat. Fokozottan ügyelni kell ugyanakkor a nagy területigényű létesítmények racionális elhelyezésére. Az adottságokból és a modern, beszállítói klaszterekben működő gazdaság szabályaiból kiindulva Pestszentlőrinc-Pestszentimre diverzifikált gazdaságfejlesztése vetíthető előre. Olyan innovációs központ(ok) létrehozása segítheti ezt igazán, amelyek szervesen illeszkednek egyrészt a helyi vállalkozási struktúrához, másrészt tagjai országos és európai uniós hálózatoknak. A tágan értelmezett lokális gazdaság tekintetében – s a régiós programcentrumok ideájából kiindulva – Pestszentlőrinc-Pestszentimre lehetőségeket biztosíthat pl. a már említett, légiszállításból adódó logisztikai szolgáltatásokra, nemzetközi tranzit-turizmusra alapozott szolgáltatások
9
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
bővítéséhez (Budapest Ferihegy és Budapest Airport Rt. együttműködésével), amelyek együttesen katalizátorszerepet játszhatnak a régión belüli gazdasági-szolgáltató centrum-szerep kialakításához. Pestszentlőrinc-Pestszentimre területi-igazgatási és egészségügyi ellátási szerepkörei viszonylag kötöttek, a közigazgatási beosztás szerint behatároltak. Ugyanakkor a kerület tényleges vonzáskörzete átlépi ezeket a határokat. A valódi vonzáskörzetet vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a helyi javakat igénybevevők a kerületnél jóval tágabb területről érkeznek. Ki kell dolgozni azokat az önkormányzati, intézményi vagy éppen gazdasági, kulturális, idegenforgalmi együttműködési, funkció-megosztási és program-összehangolási lehetőségeket, melyek e térkapcsolatok alapján Pestszentlőrinc-Pestszentimre számára a Közép-Magyarországi régióban adódnak. A térségi fejlesztési együttműködési fórumot érdemes bővíteni a kistérségi partnerekkel és a Budapest Külső Kerületek Szövetsége (BKKSZ) tagjaival.
Pestszentlőrinc-Pestszentimrének mind gazdasága fejlesztéséhez, mind pedig a befektetői érdeklődés fenntartásához, az idegenforgalom fejlesztéséhez, a nemzetközi kapcsolatainak kiteljesítéséhez tudatos településmarketingre van szüksége. Ennek feltétele a releváns településadatok (vállalkozói- szolgáltatói kínálat, tudástérkép, stb.) mindenkori aktuális megléte, következménye pedig eredményes hálózatépítés lehet Magyarországon és Európában egyaránt. Abból indulunk ki, hogy az Európai Unióban az oktatásirányítás és az ehhez csatlakozó fejlesztési programok kialakítása a nemzeti és önkormányzati szinteken tükrözi azt a fejleményt, hogy az európai integráció folyamata a kilencvenes években elérte ezt a szintet, hogy szükségessé vált a tagállamok és ezeken belül az önkormányzatok gazdasági és társadalmi viszonyait meghatározó közpolitikák folyamatos közösségi szintű koordinálása, beleértve ebbe az oktatáspolitikát is, hiszen az oktatás területe stratégiai fontosságot nyer a „tudásalapú gazdaság, a tanuló társadalom” rendszereinek kiépítésével, s ezért megfigyelhető, hogy a sikeres EU-önkormányzatok és tagállamok (pl. Írország, Portugália, Hollandia, Finnország) nagyvárosai integrált fejlesztési programokat fogalmaznak meg, A gazdaságfejlesztésnek a humánerő minőségi biztosítását szolgáló feladatairól a „Kulturális Jólét” című fejezetrészben esik szó. Várható hatások: •
Tartós gazdasági stabilitás, alacsony munkanélküliség, a kerület sajátos és más szférákra is kiható fejlesztési lehetőségeinek javuló pozíciói.
•
A gazdasági megújuló-képesség folyamatosságnak biztosítása, a térbeli gazdasági – irányító, koordináló szerepkör bővülése.
10
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
•
A területellátásban fontos városi funkciók stabilizálása, a regionális szerepkör erősítése, új fejlesztési lehetőségek feltárása, a tartósan nem jövedelmező feladatok tehermegosztása.
•
A gazdasági és kulturális kapcsolatok tudatos és stabil fejlődése, a nemzetközi városversenybe való érdemi bekapcsolódás.
Tervezett fejlődési pálya:
A fenti stratégiai fejlesztési irányok áttekintése után érdemes végiggondolni, hogy a kerület hosszú távú fejlődése milyen pályát járhat be, ha a kerület fejlődését meghatározó lehetőségek és a belső erősségek optimálisan érvényesülnek a következő évtizedben. Pestszentlőrinc-Pestszentimre földrajzi elhelyezkedéséből és a gazdaság dinamizálódásából adódóan fellendül a befektetések száma és mértéke az elkövetkező években. A jövedelmi viszonyokra a reálnövekedés lesz a jellemző. Az országos közlekedési infrastruktúrát tekintve az M5-ös gyorsforgalmi utat 2006-ig megépítik az országhatárig, valamint megkezdődik a 4-es főút gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése. Ezen fejlesztések és a Budapestet elkerülő M0-ás autópálya közeli megvalósulása bekapcsolja Pestszentlőrinc-Pestszentimrét az országos gyorsforgalmi úthálózatba. A repülőtér regionális és európai jelentősége növekszik a légiforgalom dinamikus fejlődése miatt. A központi költségvetés allokációs elképzelései nem változnak, a decentralizáció folytatódik. Az önkormányzatok költségvetési reformja dinamikusan lezajlik az elkövetkező években – optimálisan 2005-2007 között. Az uniós támogatások hatására 2008-tól fellendülnek a helyi vállalkozások beruházásai, bővül a foglalkoztatottak száma. Az oktatási és humánerő-fejlesztési szféra a településsel együttműködő képzési, fejlesztési és innovációs bázisa lesz a helyi gazdaságnak. Pestszenlőrinc-Pestszentimre gazdasági – társadalmi vonzáskörzete nő, kiterjed a határos dél-pesti kerületekre és a környező agglomerációs teleülésekre (Vecsés és Gyál) is. Szoros ágazati feladatellátási együttműködések jönnek létre, amelyek kiegyensúlyozott fejlődést eredményeznek. A megépült M0-as gyorsforgalmi út és az elkerülő bekötőszakaszok eredményeképpen a település átmenő gépjárműforgalma csökken. A belső települési közlekedésben az Üllői út és az abba bekötő gyűjtőutak rendszere jó elérést biztosít a kiterjesztett településcentrumhoz. A főváros középtávú városfejlesztési koncepciójában szereplő Külső Kerületi Körút tovább csökkenti az átmenő forgalmat, valamint elősegíti a kerület könnyebb és biztonságosabb megközelíthetőségét.
11
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
Megvalósul az elektronikus közigazgatás önkormányzati szinten, az Interneten a lakosság számára minden releváns információ megjelenik és minden fontos ügyet el lehet intézni a hálózat használatával. PestszentlőrincPestszentimre ismert és elismert szereplője lesz tevékenységeit bemutató promóciós anyagain keresztül az interregionális települési folyamatoknak
3B. KÖZÖSSÉGI JÓLÉT A közösséghez és a lakóhelyhez kötődés, az identitástudat, lokálpatriotizmus, valamint a társadalmi szolidaritás megteremtése érdekében a társadalmi kapcsolatok tudatos építésének célrendszere abból a meggyőződésből fogalmazható meg, hogy e nélkül nem lehet növelni az itt élők életminőségét és együttműködési készségüket sem. A társadalmi kohézió erősítése mellett szükség van a külső, multiregionális kooperáció erősítésére is, valamint a demokratikus közélet, a jó légkörű városvezetés, a közvetlen, partnerségen alapuló érdekérvényesítés biztosítására egyaránt. Stratégiai célok:
a helyi identitás erősítése és a lakosság komfortérzetének növelése
a társadalmi kohézió és szolidaritás erősítése
a szociális ellátórendszer minőségfejlesztése
tudatos településmarketingre épített networking kialakítása
Fejlesztési alapelvek:
a társadalmi szolidaritás és partnerség
szolgáltató önkormányzat által támogatott társadalmi kooperáció
fenntartható társadalomfejlődés
Cselekvési program: Pestszentlőrinc-Pestszentimre hagyományait ápoló, jelentős tradíciókkal rendelkező városrész, a kerületi polgárok (idevalósiak és beköltözöttek egyaránt) büszkék városukra, itt képzelik el gyermekeik jövőjét. Ez a kötődés jelentős társadalmi-szervező-fejlesztő energiákat szabadíthat fel a Jövőképben foglaltak megvalósításhoz. Ehhez támogatni kell a nagyszámú civil és szakmai szervezetet, tudatosan összefogni munkájukat, véleményeiket érvényesíteni az egyes programok megvalósításában.
12
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
Bővíteni kell a városrész történetének feldolgozására irányuló projekteket, a helyi médiában, az iskolákban szorgalmazni kell a helyismeretet ápoló műsorokat, vetélkedőket. Kívánatos tankönyvet írni a helytörténetet és a helyismeretre alapozott tudást megalapozó tantervekhez. Külön lehetőségként merülhet fel e téren a sajátos meghatározottságú kerületi városrészek (telepek), civil – városszépítő (építő, ápoló) szervezeteinek támogatása, illetve újabbak létrehozásának támogatása. A tudásalapú és digitális városprogramhoz kapcsolódva e feladatot is erősítheti a városrészről szóló információk, tudásanyagok internetes oldalakon való megjelenítése. A modern településeken egyre növekednek az aktív és kulturált pihenéshez, szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz, művelődéshez szoroson kötődő elvárások, melyek nemcsak a lakosság igényeit elégítik ki, hanem kiemelkedő szerepet játszhatnak a sokoldalú, új (gazdasági, szolgáltatási, innovációs) fejlesztések megtelepedésében is. E feladat magában foglalja a városi parkok és zöldterületek bővítését, a vendéglátás, művelődési intézmények eltérő lakossági-, és turista-igényekhez igazodó szegmenseinek összehangolt és ötletes fejlesztését, támogatását. Kiemelten érdemes támogatni a szabadidő értékes eltöltésével, a sporttal, az egészségtudatra neveléssel összefüggő piaci és civil kezdeményezéseket. Az uniós integrációs folyamatok kerületi hatásainak és a helyi közigazgatási döntések előkészítésének, valamint végrehajtásának bemutatása erőteljesebben megjeleníthető a kerületi önkormányzat tájékoztató munkájában, amelyhez kapcsolódó kiegészítő fejlesztési irány a közigazgatás fejlesztésében a szolgáltatói jelleg erősítése. A kerület demográfiai szempontból az elöregedés jeleit viseli. Ez kettős feladatokat vet fel, mégpedig az idősödő korosztály igényeinek kiszolgálását, mint követő cselekvéssort, másrészt a fiatalabb korosztály helybetartásának feladatát, mint a megelőzést szolgáló cselekvéssort. Az időskorúak számára szánt szolgáltatási, szabadidő eltöltési kínálat bővítése, ellátásuk magasabb színvonalú megszervezése a felmerülő feladat. A fiatalabb korosztály életminőségét célzó terveket lásd a „Kulturális Jólét” című fejezetrészben. Várható hatások: •
Aktív demokratikus közélet, aktív kommunikáció.
•
Hozzájárulás a gazdasági, kulturális funkciók fejlődésének megalapozásához és a lakosság komfortérzetének növeléséhez.
•
Növekszik a képviseleti demokráciában történő részvétel szükségességének tudatossága.
Tervezett fejlődési pálya:
13
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
A lakosság száma nem csökken jelentősen, esetleg – a kedvező születési és beköltözési tendenciák eredményeként – stagnál. A lakosság korcsoportos megoszlására jellemző, hogy relatíve magas marad a fiatalok, illetve a munkaképes-korúak aránya. Az időskorúak ellátása együttműködve a környező településekkel és piaci szereplőkkel javul. A kerületben a helyi társadalmi partnerség intézményrendszere, a lokális civil társadalom megerősödik és ennek megfelelően a helyi identitástudat, lokálpatriotizmus is fejlődik. A kerületi szociális és egészségügyi ellátórendszer szolgáltatási színvonala javul, ennek megfelelően a terület ún. társadalmi kohéziója is erősödik. Pestszentlőrinc-Pestszentimre tudatos településmarketing tevékenység eredményeképp ismertté válik a hazai és európai integrációs településfejlesztési programok szereplői és döntéshozói számára. Az önkormányzati működés szolgáltatói jellege válik általánossá. A gazdasági fejlődés hatására a társadalmi polarizáltság csökken a településen. A jövedelmek közötti különbségek nem növekednek tovább, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul. A jelenleg komoly problémát jelentő, ill. kezelhetetlennek látszó szociális feszültségek (hátralékok magas szintje, települési szegénytelepek, a roma kisebbség egy részével kapcsolatos problémák, lakótelepek felújítása) a kezelésükre indított szakmai programok segítségével enyhülnek. A gazdasági fejlődés okozta negatív hatásokra (szegények bevándorlása, szociális problémák térbeli koncentrációja, stb.) a szociális szféra a kapcsolódó szakmai területekkel együtt megfelelő megoldásokat dolgoz ki, így ezek nem fokozzák a jelenlegi kihívásokat. A szociális ellátórendszer színvonala jelentős mértékben javul, minőségi ellátásokat vehetnek igénybe a település lakói, a civil szervezetek, egyházak ellátási szerepe jelentős mértékben megnő. A szociális ellátórendszer hiányzó intézményei kiépülnek, amelyeket csupán indokolt esetben kell majd igénybe venniük a rászorulóknak, hiszen az ellátás alapvetően a kliensek természetes környezetében történik. A Pestszentlőrinc-Pestszentimre közintézményei és lakói befogadóbbá válnak a hátrányos csoportokkal szemben, a szükséges mértékben segítik őket, így „rejtőzködésük” megszűnik, a kerület hasznos tagjainak, kerületi polgárnak érezhetik magukat. A lakosság körében intenzív felvilágosító, megelőzési és szűrési program indul, melynek eredményeként javul a lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a keringési rendszer megbetegedéseire. A környezetvédelmi intézkedések hatására csökken az allergiás, illetve a légzőrendszeri megbetegedések száma. Az egészségügyi ellátás információs rendszerének kiépítése folytatódik, az egyes szintek közötti elektronikus kommunikáció létrejön.
14
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
Ugyancsak kialakul a lakossági – előrejelző, figyelmeztető szerepet is betöltő – monitoring rendszer az ellátás színvonalának javítása érdekében. Az egyes ellátási szinteken a fejlesztésekkel az ellátottsági mutatók (pl. egy háziorvosi körzetre jutó lakosok száma) meghaladják az országos átlagot.
3C. KULTURÁLIS JÓLÉT Az Európai Unióban az oktatásirányítás és az ehhez csatlakozó fejlesztési programok kialakítása a nemzeti és önkormányzati szinteken tükrözi azt a fejleményt, hogy az európai integráció folyamata a kilencvenes években elérte ezt a szintet, hogy szükségessé vált a tagállamok és ezeken belül az önkormányzatok gazdasági és társadalmi viszonyait meghatározó közpolitikák folyamatos integrációja. Megfigyelhető, hogy az oktatást magában foglaló humánerő-fejlesztés területe stratégiai fontosságot nyer a „tudásalapú gazdaság, a tanuló társadalom” rendszereinek kiépítésével, s ezért megfigyelhető, hogy a sikeres EU-önkormányzatok és tagállamok (pl. Írország, Portugália, Hollandia, Finnország) nagyvárosai integrált fejlesztési programokat fogalmaznak meg, amelyek komplex humánerő-fejlesztési programokban ötvözik – többek között - az alábbi elemeket: •
oktatás-képzés
•
közművelődés
•
ifjúságpolitika
•
foglalkoztatási és munkaerő-piaci együttműködés
•
szociális kohézió
A kultúra és tudás ma már a modern gazdaság és társadalomfejlesztés motorja, a település és területfejlesztés egyik húzóereje. Pestszentlőrinc-Pestszentimrén az oktatási intézményrendszer tradíciói, az itt élő polgárok által megtestesített humánpotenciál olyan tőkét jelent, amelyre méltán lehet építeni egy regionális funkciókat is betöltő, hosszú távú humánerőforrás-fejlesztési stratégiát. Stratégiai célok:
a kerület legfőbb erőforrásának, a humánerőnek piacképessé tétele
helyi tudásalapú gazdaság és társadalomfejlesztési modell kialakítása
regionális humánerő-fejlesztési funkciók kialakítása
Fejlesztési alapelvek:
15
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
integrált humánerő-fejlesztési szemlélet, amely közelíti és összeköti a gazdaság és képzés az oktatás valamint a foglalkoztatás és szociális gondoskodás szereplőit
élethosszig tartó tanulás és tudásalapú társadalom európai integrációs és hazai fejlesztési modelljeinek adaptálása
a fejlődés fenntartáshoz tartósan hozzájárulni a legfőbb erőforrás fejlesztésével
Cselekvési program: A kerület erőforrásait mérlegelve a humánerő-fejlesztés jelenti majd a legfőbb „kitörési” irányt, fejlődési pályát a település jövőjét illetően. Ennek része lehet egy vagy több olyan „tudásközpont” létrehozása, amely az élethosszig tartó tanulást, a vállalkozásfejlesztést és a kulturális tevékenységek széles körét ellátja, inkubátor-házat, vállalkozásfejlesztési, EUpályázatírási információs központot, konferencia-helyszínt stb., funkciót is ellátva. Érdemes kísérletet tenni arra, hogy valamilyen felsőfokú intézmény települjön a kerületbe, annak figyelembevételével természetesen, hogy az állami felsőoktatás nem elsősorban piacorientált képzést (de egyre növekvő mértékben azt is) nyújt. Alternatívaként lehetőség van egy másik utat választani: ez a már meglévő bázison kialakított szellemi potenciálon keresztül vezethet a kívánt célhoz. Relatíve kisebb, projektekre ösztönző befektetésekkel kell támogatni mindazokat az innovatív pedagógiai kísérleteket (pl. korszerű alapkészség-fejlesztés, integrált nevelés, vállalkozói készségek oktatása, környezeti nevelés, európai dimenzió oktatása stb.) , amelyek képesek dinamikus fejlődési pályára állítani a helyi oktatási intézményrendszert, s ennek olyan hírverést, háttértámogatást adni, amelyik befektetők, kutatók, szakemberek figyelmét is felkeltheti. A tudásba fektetett támogatások, beruházások egyik eredménye lehet pezsgő szellemi életet felmutató kerületi közösség, amely a következő évtizedekre meghatározhatja Pestszentlőrinc-Pestszentimre arculatát. A régió és a kerület munkaerő-piaci igényei meghatározzák, hogy a középiskolai és a felsőoktatási rendszereket milyen irányban kell fejleszteni, bővíteni. A legfőbb prioritás a jövőben az élethosszig tartó tanulás és aktív művelődés feltételeinek megteremtése, a közoktatás és a szakképzés minőségi javulása és produktivitásának növelése mellett, az együttműködésen alapuló rugalmas és adaptív oktatási struktúrák kiépítése és összehangolása. A piacorientált szakképzés megvalósításához meg kell teremteni a szakmai, vállalkozói fórumok és az oktatási intézmények közötti párbeszéd feltételeit, kerületi, fővárosi, regionális szinten is. A jelenlegi munkaerő-piaci igények kielégítése kizárólag kvalifikált szakemberekkel lehetséges. Az át- és továbbképző intézmények és a gazdasági élet szereplőinek szoros együttműködésén alapuló rugalmas, adaptív át-
16
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
és továbbképzési intézményrendszer kiépítése szükséges, mely a dinamikusan fejlődő ágazatok igényeit követve új képzési lehetőségeket teremt. A kulturális aktivitás növelése integrált tevékenységként a településmarketing és az életminőségjavítás eszközeivel együtt hozzájárulhat a kerület ismertebbé tételéhez, a szellemi tőke importjához és helyben tartásához, valamint a tudásbázisok kiépítéséhez. Várható hatások: •
Összehangolt fejlesztések kedvező, „gerjesztő” hatása, országos elismertség, szellemi tőke helybentartása.
•
Stabilizálódik az oktatási szféra, a képzett fiatalok itt maradnak, s az új fejlesztések szakemberellátottsága biztosított lesz.
•
Tudásalapú társadalom és gazdaság modelljének megteremtése.
Tervezett fejlődési pálya: A kerület jelenleg barnamezős területein kialakul egy modern igényeket maradéktalanul kielégítő kulturális centrum, valamint egy tudásközpont. Ezek az intézmények több település és a magántőke közös projektjeként valósulnak meg. A polgárok és a civiltársadalom iskolázottsága, műveltsége, az oktatás-képzés, a K+F, a kulturális értékek megőrzése révén gazdag kulturális és tudományos élet bontakozik ki a kerületben. Az oktatási intézmények technikai felszereltsége a szükségleteknek megfelelően alakul. Az óvodai és az általános iskolai struktúra illeszkedik a településrendezési tervhez, esetenként iskolabuszos megoldással biztosítva a gyermekek számára a minél jobb ellátást. A középfokú oktatás továbbra is helyi és regionális hatókörű, a szakképzés és a felnőttoktatás, valamint a gazdaság közötti kapcsolat erősödő tendenciájú. A középiskolai szintű felnőttoktatás regionális hatókörű, az itt folyó módszertani-fejlesztési munkák országos jelentőségűek. A település mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, szabadidős, illetve sport kínálatot nyújt. Egyes rendezvények országos hírnévre tesznek szert, hagyománnyá válnak, ami hozzájárul a települési imázs növeléséhez. A kerületi lakosságra valamint a környező fővárosi kerületek és a közeli agglomerációs települések együttműködésével a XVIII. kerület Dél-Budapest oktatási-kulturális alközpontjává válik. Az ehhez szükséges humánerőforrás egy része már megtalálható a kerületben.
17
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
Hagyományteremtő céllal olyan speciális kulturális fesztiválok zajlanak a kerületben, amelyek országos vagy akár európai jelentőségű eseménnyé válhatnak. Állandó székhellyel nem rendelkező magyar közgyűjtemény befogadása történik. (pl. Magyar Műszaki Múzeum). Megvalósulhat a jövőorientált képzési és átképzési formák fejlesztése is. A felnőttoktatást Budapesten már napjainkban is innovatív módon távoktatási programokkal ötvöző helyi projektjére támaszkodva a település másik nagy humánerő-fejlesztési iránya lehet egy
virtuális tudásközpont kialakításával piacilag is jelentős
potenciállal rendelkező témákban indulhatnának kurzusok, amelyek illeszkednének az EU és az NFT által támogatott, ezért projekt-generálásra is alkalmas intézkedéseihez. A tudásközpont keretében lehetőség nyílna más felsőoktatási intézmény(ek) kihelyezett tagozatainak, szakjainak befogadására is. Külön lehetőség kínálkozik az Európában elterjedt post-secondary képzés megszervezésére is. Az összefogás eredményeként létrejöhet egy olyan konzultációs centrum, mely egyrészről biztosíthatja a térség értelmiségének megújulását, továbbá a munkaerő-piac igényeit, másrészt pedig puszta jelenlétével, s folyamatos erősödésével jótékony hatással lenne a gazdaság fejlődésén túl a kerület és a régió kulturális és közéleti klímájára. Mindezek a hosszútávú fejlesztési eredmények lerakják a kerület tudásalapú társadalom-modelljének alapjait.
3D. ÖKOLÓGIAI JÓLÉT A jó életminőség környezeti-ökológiai feltételeinek javítása csak úgy lehetséges, ha a közösségi lét infrastrukturális rendszerei (pl. energia, közlekedés, úthálózat) úgy fejlődnek, hogy az egészséges élethez szükséges feltételek javítása és a természetes környezet védelme is megfogalmazódik célként.
Stratégiai cél:
a vonzó és élhető környezeti adottságok megőrzése, illetve kialakítása
18
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
Fejlesztési alapelv:
a fejlődés fenntarthatóságának biztosítása
Cselekvési program: Pestszentlőrinc-Pestszentimre, részben örökölt hátrányaiból is következően, több infrastrukturális mutató terén elmarad a fővárosi kerületek átlagától. Az elmúlt évtized elején elkezdődött infrastrukturális felzárkózást (csatornázás, bel-és külterületi úthálózat-építés) ütemesen folytatni szükséges, összhangban az egyes városrészekben élő lakosság eltérő igényszintjével és teherbíró-képességével. Az Európai Unió támogatásai ehhez nagyban hozzájárulnak, amennyiben értelmezhető projektek kerülnek kidolgozásra. Az igényes városi környezet fejlesztése a modern városfejlődés trendjei alapján kihat szinte minden szféra továbbfejlődésére. A fenntartható pestszentlőrinc-pestszentimre-i városfejlesztés modelljének komplex szemléletű kidolgozására a Jövőkép alapján, a Városfejlesztési Koncepció keretében kerül sor. Ezen belül kiemelt jelentőséggel bír a kerület két funkcionális központjának: az Üllői út és a pestszentimre-i Nemes utca környékének fejlesztése. A kerület épített környezete sajátos értékekkel bír. A kerület arculatához tartozó épített örökség részét képező épületek, az utcahálózat jelleg-megőrző és igényes fejlesztése mind a kulturális fejlesztéseknek, mind a városi polgárok e téren növekedő kulturális és városi-környezeti igényeinek kielégítése szempontjából kiemelt feladat, amelyhez a település szabályozásával is hozzá kell járulnia. Ugyanezen programmal párhuzamosan – átfogó városökológiai szemlélettel – egységes rendszernek tekintve a városi zöldövezeti rendszerét jelentős fásításra, parkosításra,
erdősítésre
van
szükség,
a
kertvárosi
területek
„megőrizve-megújítva”
elvet
követő
rekonstrukciójának jegyében. A közszféra és a gazdaság szolgáltató helyeinek decentralizálásával biztosítható, hogy a kerület lakosai kevesebb utazással érjenek el alapfunkciókat (pl.: egészségügyi ellátást) biztosító intézményeket, amely csökkenti az ezzel járó zaj- és porártalmat. Ugyanezt a célt szolgálhatja a fővárosi közlekedési hálózat korszerűsítése ( korszerűbb közlekedési eszközök üzembe állítása) és a helyi úthálózat felületjavítása, amely célokra az Európai Unió szintén irányoz elő támogatásokat. Várható hatások: Kellemesebb és egészségesebb lakókörnyezet, ápolt, gondozott város, minőségi városfejlődés.
19
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
Tervezett fejlődési pálya: Pestszentlőrinc-Pestszentimre fontosabb környezetvédelmi mutatói az Európai Unió normáinak megfelelőek. Az elkövetkező években a kerület törekszik az öröklött környezeti problémák (Cséry-telep, pakura-tó, laktanya) felszámolására, amelyhez mind a főváros, mind a kormányzat, mind az Európai Unió támogatására szükség van. Pestszentlőrinc-Pestszentimre rendelkezik a pesti oldal legnagyobb összefüggő erdőterületével, azonban zöldterületek növelésére, illetve a minőségi hasznosítás megteremtésére további lépéseket kell tenni. Az M0-ás autópálya megépítése eredményeként a közúti forgalomból adódó zaj- és levegőszennyezés csökkenő tendenciájú. A rezgés-szennyezés a repülőforgalom növekedésével emelkedik, ami külön intézkedést igényel. A szelektív hulladékgyűjtés az egész településen szervezetten működik, a hulladékhasznosításra program készül. A szennyvízelvezetés kérdése megoldódik.
20
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
Összefoglalás
A Magyarország előtt álló integrációs folyamat minden érintett számára kihívást jelent. Erre eredményesen felkészülni egyéni stratégiákkal, a kihívásokkal történő tudatos szembenézéssel és a feltáruló lehetőségek hatékony kihasználásával lehet. A sikeres integrációnak feltétele azonban a kedvező külgazdasági környezet, a felelős hazai gazdaságpolitika ugyanúgy, mint a demokratikus berendezkedés tartóssága. A gyakran technokrata ízű fejlesztési dokumentumok ez utóbbi társadalmi körülményhez nem viszonyulnak, azt örök adottságként kezelik. A demokrácia ugyanakkor sérülékenyebb, mint gondolnánk. Fenntartása csak mindennapi, aktív közreműködésünkkel, az élhető természeti és társadalmi környezethez fűződő jogaink érvényesítése útján képzelhető el. A Jövőkép mottója ennek tükrében, egy új, 21. századi reformkor reményében így szól: „ A jövő nem áll a hatalmunkban, de teljesen azon kívül sem.” Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőképe igenis az előttünk álló évek, évtizedek alakításának igényével készült, hiszen olyan átfogó fejlesztési programsor első dokumentuma, amelyre hosszú távon meghatározza a kerület fejlődési irányát. A kerület fejlesztésében egyidejűleg merül fel több olyan feladat, amely egyenként is komoly tervezést, átgondolást, valamint minden érintett összefogását igényli, és önmagában is túlmutat a helyi erőforrások határain. Hogy mégis ambiciózus tervek születhetnek, arra hazánk elmúlt másfél évtizedes fejlődése és az Európai Unió regionális politikája ad esélyt. A történelmi lehetőség tehát adott, használjuk ki közös erővel.
21
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
MELLÉKLETEK
22
1. számú melléklet: Az uniós szemléletű településfejlesztés tervezésének fázisai és dokumentumai
2. számú melléklet: A Jövőkép módszertana
A hosszú távú fejlesztési célok tartalmi elemeinek értelmezéséhez mindenképpen szükséges utalni egyfajta kritikai szelekciós mechanizmus alkalmazásának fontosságára, amely biztosítja, hogy a Pestszentlőrinc-Pestszentimre számára megfogalmazódó célrendszer nem „évezredes álmok” gyűjteménye, hanem mozgósító erejű, reális elképzelésrendszer.
GAZDASÁGI JÓLÉT A helyi társadalom jövedelmének növelése a gazdaság fejlesztése, versenyképességének növelése révén, melynek alapvető feltétele a gazdasági növekedés lehetőségeit megteremtő tőkebevonás, hatékonyan működő cégek, alacsony munkanélküliség, növekvő jövedelmek, növekvő fogyasztási lehetőségek biztosítása. KÖZÖSSÉGI JÓLÉT A közösséghez, a lakóhelyhez kötődés, identitástudat, lokálpatriotizmus, valamint az ún. társadalmi kohéziós erő megteremtése érdekében a társadalmi kapcsolatok tudatos építésének célja abból a meggyőződésből fogalmazható meg, hogy e nélkül nem lehet növelni az itt élők identitását, együttműködési készségét, s ennek hiányában, az előző pontban megfogalmazott gazdaságfejlesztési célok sem érhetők el. A belső kohézió erősítése mellett szükség van a külső, multiregionális kooperáció erősítésére is, a demokratikus közélet, a transzparens városvezetés, a közvetlen érdekérvényesítés biztosítására.
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
KULTURÁLIS JÓLÉT A polgárok és a civiltársadalom iskolázottságának, műveltségének, tudásbázisának növelése, az oktatás-képzés, a K+F ösztönzése és a kulturális értékek megőrzése révén gazdag kulturális, tudományos élet, szórakozási feltételek, színvonalas oktatás létrehozása minden korszerű városfejlesztési koncepció szerves része. KÖRNYEZETI-ÖKOLÓGIAI JÓLÉT A jó életminőség környezeti-ökológiai feltételeinek javítása csak úgy lehetséges, ha a közösségi lét infrastrukturális rendszerei úgy fejlődnek, hogy az egészséges élethez szükséges feltételek javítása és a természetes környezet védelme is megfogalmazódik célként. A fenti négy fejlesztési dimenzió összhangja biztosítja, hogy megfelelő gazdasági színvonalon, sikeres üzleti működés mellett, a jó közéleti, demokratikus, polgárbarát önkormányzati működés, a gazdag tudományosművészeti-kulturális tevékenység lehetősége egy-egy településen, így Pestszentlőrinc-Pestszentimrén is megjelenjen, egy értékeiben megőrzött, ökológiai szemlélet kialakítása mellett.
25
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
3. számú melléklet: Stratégiai fejlesztési alapelvek és kapcsolódási pontok (az Európai Unió, Magyarország, a Központi-régió és Budapest fejlesztési stratégiáihoz) A stratégiai fejlesztési alapelvek megfogalmazása az egyik legfontosabb tartalmi eleme minden településfejlesztési Jövőképnek. Mindenképpen úgy érdemes a kerület saját stratégiai fejlesztési alapelveit megalkotni, hogy azok illeszkedjenek az EU, a magyar kormány, valamint a régió és a főváros fejlesztési alapelveihez. Ellenkező esetben az egyéni fejlesztési célok megvalósításának esélye csökken. A fejlesztési alapelvek megfogalmazása előtt mérlegelést igényel általános szinten is a kihívások és az ebből adódó feladatok köre. A XXI. Század elején Közép – Európa keleti részén nem hagyhatók figyelmen kívül az alábbi részben nemzetközi relevanciájú kihívások: - globalizáció - tőkekoncentráció - az információs társadalom előretörése - a humánerő felértékelődése - a transzformálódó társadalom számos demokratikus deficitje - elöregedés - a jövedelmi/ vagyoni viszonyokban tapasztalható, szétnyíló „olló-hatás” - a fogyasztói társadalom természeti környezetet romboló hatása A kihívásokra történő reagálás az alábbi, általános feladatokat veti fel: - helyi vállalkozások fejlesztése - humánerő-fejlesztés - helyi identitás erősítése - az uniós integráció emberléptékűségének erősítése - a demokratikus öntudat fejlesztése - a környezettudatosság ösztönzése - a társadalmi szolidaritás erősítése - a reális alapokon nyugvó tudatos fejlesztéstervezés általánossá tétele A különböző regionális szinteken elkészült fejlesztési dokumentumok az alábbi specifikus célok megfogalmazásával reagálnak az értékelt kihívásokra:
26
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
Európai Unió
LISSZABONI STRATÉGIA
Európai Területfejlesztési Perspektíva
ESDP
KözépNemzeti Fejlesztési
magyarországi
Terv
Régió Operatív
NFT
Programja
KMROP
információs hálózatok elérhetősége
Városfejlesztési Koncepciója
BVK
Innovatív
Közlekedési és Innováció
Budapest
társadalmi és A gazdasági
gazdasági elemek
versenyképesség
fejlesztése
Hatékonyság
javítása A régió vonzerejének
Liberalizáció
növelése (turizmus, kultúra, szabadidő) Kiegyensúlyozott, hálózatokra épülő
Vállalkozás-
településfejlesztés
A humán erőforrások jobb kihasználása
Térszerkezeti és fejlettségi
Szolidaritás, méltányosság
egyenlőtlenségek
fejlesztés
mérséklése
Aktív, szolidáris társadalmi
Szociális
kezdeményezések
felzárkózás A természeti és kulturális örökség Fenntartható fejlesztés
megőrzése
Jobb környezet,
fejlesztése
kiegyensúlyozottabb
Lakhatóság,
regionális fejlődés A természeti és
élhetőség
épített környezet megújítása
27
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőkép (2005-2014)
Ebből a célhalmazból alsóbb regionális szinten az alábbi fejlesztési elvek fogalmazhatók meg: - a versenyképesség növelése - a társadalmi szolidaritás növelése - a fenntartható fejlődés biztosítása annak érdekében, hogy az általános cél, hogy egy stabil, élhető társadalom kialakuljon és hosszú távon fennmaradjon.
28