PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA

PE P I TA

STERZSÉBETI

EDAGÓGIAI

NTÉZET

LLÓZÓJA

V/1 2004. december

Kedves Olvasó! Novemberben ér véget Pesterzsébet várossá avatásának 80. évfordulója tiszteletére rendezett programsorozat. A méltó megemlékezések egy része a kerület közoktatási intézményeiben zajlott, melyeket a Pesterzsébet újság cikkei, a TV 20 adásai, a közintézmények helyi lapjai, vagy az eseményen résztvevők beszámolói örökítettek meg a közös emlékezet számára. Ebben a számban intézetünk munkatársai is hozzájárulnak írásaikkal az évforduló kapcsán lebonyolított események dokumentálásához. Egy teljes rovatot szentelünk a helyismeret, helytörténet tanítása tükrében készült kérdőív tapasztalatainak, mely a kerületi pedagógusok és tanulók attitűdjét mérte fel a téma kapcsán, de Olvasóink figyelmébe ajánlom a lokálpatriotizmus kialakítását célzó programjaink, versenyeink beszámolóit is. A lakóhely ismerete, a lakóhelyhez való kötődés esélyt ad minden állampolgárnak az állandóság, a biztonság, a gyökerekhez való visszatérés megélésére, mely a bizonytalanság kezelésében felmérhetetlen segítséget ad. Minden év utolsó harmadában feladataink lezárására, számvetésre készülünk. A Fővárosi Pedagógiai Intézet működésében ez az időszak új utak keresését indította el. Budapest Főváros Közgyűlése az intézet számára a kötelező feladatok teljes körű ellátását a középiskolák (önkormányzati fenntartásúakat is), a szakiskolák, a kollégiumok, az integráltan nem nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó gyógypedagógiai intézmények körében jelölte meg. A kerületi szakmai szolgáltató intézmények a pedagógiai tájékoztatás területén várhatnak segítséget. A fővárosi versenyek, a kerületi munkaközösségek vezetői szakmai találkozóinak koordinálását a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vette át. Reméljük, hogy az új „gazda” is szívén viseli majd a színvonalas lebonyolítást, sőt új hagyományok megteremtésére is lesz mód. A közelgő ünnepek alkalmából munkatársaim nevében is kívánom, hogy legyünk türelmesek, figyelmesek, nyitottak ahhoz, hogy észrevegyük a mindennapokban azt, ami igazán örömöt ad! Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

KIK VAGYUNK?

Bemutatkozás Kántor Anikó kolléganőnk anyai örömök elé néz, így 2004 szeptemberétől új munkatárs tölti be a sportszervezői feladatkört. Rövid bemutatkozását olvasva kiderül, hogy még ugyan kevés pedagógiai tapasztalattal rendelkezik, de sportmúltja példaadó, elhivatottsága, tenni akarása dicséretes. 2002-ben végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán történelem - testnevelés szakon. Korábban 11 évig élsportolóként öttusáztam az Alba Volán Sportklubnál A tanulmányaim befejezése után egy VII. kerületi általános iskolában helyezkedtem el, ahol hátrányos helyzetű gyerekeknek tanítottam testnevelést. Sajnos az iskolát, ahol dolgoztam, beolvasztották egy másikba, így nyáron költözködnünk kellett. Szeptembertől már nem csak testnevelést tanítottam, hanem történelmet is, és osztályfőnök is lettem. 2004 nyarán ezt az iskolát megszüntették, és új munkahelyet kellett keresnem. Munka mellett kezdtem el a Testnevelési Egyetemen a gyógytestnevelés tanulását levelező tagozaton, ahol 2004 nyarán szereztem diplomát. 2004 augusztusában kerültem a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetbe. Itt a munkaköröm sportszervező, tehát első számú feladatom a kerületi diáksport versenyrendszer működtetése, különböző egészségvédő, sportot népszerűsítő programok szervezésében, lebonyolításában való közreműködés. Eddig nagyon tetszik az új munkám, különböző sportágakban egyre több versenyt rendezünk. Szeretnénk, ha egyre több diák venne részt programjainkon, és egyre bővülne a sportágak köre, népszerűsége. A pesterzsébeti Pedagógiai Intézet keretein belül végzett munkám lehetőséget biztosít számomra, hogy szorosabb kapcsolatot tartsak fenn a nevelési intézményekkel, és nagyobb teret ad a kölcsönös együttműködésre is. Törekszem arra, hogy megfeleljek a sportolni vágyók, az élsportoló diákok, valamint az őket nevelő tanárok és edzők elvárásainak. Kenyeres Kinga sportszervező

12 HÉT TÖRTÉNÉSE

PEPI híradó 2004. június 21. Az Apáczai Könyvkiadó idén nyáron is megrendezte a Tanítók Nyári Akadémiáját (30 órás akkreditált tanfolyam). Az öt napos továbbképzésen kerületünket Palotainé Simon Ilona (József A. Ált. Isk.) és Bondor Mária (PPI) képviselte. A színvonalas szakmaimódszertani előadásokat kulturális programokkal tették színesebbé a szervezők. Az előadók között üdvözölhettük Dr. Ranschburg Jenőt, aki a sajátos nevelést igénylő gyerekekről beszélt. Dr. Grétsy László: „Európainak lenni, magyarnak maradni” című előadásában a magyar és uniós nyelvek hasonló és eltérő elemeit villantotta fel. Oroszlány Pétert a „Tanítás művészete” című előadásában pedig a pedagógus egyéniségről szólt. Ezeken kívül számos szintén aktuális témát is érintettek, mint például a szöveges értékelés, a környezeti nevelés, illetve a drámapedagógia és könyvtári órák szerepe a mindennapos tanításban. Ezek mellett a tantárgyi szakmódszereknek is jutott hely, kiemelten a készségtárgyaknak (technika, ének, rajz), és a matematikának. Az előadások menetébe idén először beillesztették a múzeumpedagógiát is, melyet kerületünk képviselői, múzeumpedagógusok mutattak be. Bondor Mária megismertette a hallgatósággal a módszer elméleti alapjait, Palotainé Simon Ilona pedig gyakorlati tapasztalatairól számolt be. A pozitív visszajelzések igazolták a módszer megismerése és alkalmazása iránti igényt a pedagógusok részéről. 2004. augusztus

*****

23. Pölöskei Gáborné, az OKÉV Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának igazgatója tanévnyitó értekezletre hívta a kerületek oktatási osztályainak képviselőit és a pedagógiai szakmai szolgáltatók vezetőit. Intézetünk vezetője is itt tájékozódott a tanév feladatainak országos szintű gyakorlati megvalósításáról, melyek között hangsúlyos szerepet kapott az első osztályokban az elősegítő

13


pedagógiai tevékenység megalapozásához a „Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer” alkalmazása a szükséges esetekben, illetve a kétszintű érettségi bevezetésére való felkészülés. A házirendek módosításához is jól használható segédanyagot kaptak a résztvevők. 25. A Fővárosi Pedagógiai Intézet feladatellátását Budapest Főváros Közgyűlése átstrukturálta, s az intézmény alapfeladatának a középfokú közoktatási intézmények szakmai szolgáltatását jelölte meg. Erről adott tájékoztatást az FPI újonnan kinevezett igazgatója, Minczér Ágnes Katalin a kerületi pedagógiai szakmai szolgáltatók vezetőinek. 25. A XIII. Óbudai Közoktatási Konferencia egyik szekcióján „Vigyázat törékeny! Serdülőkori problematikák” címmel Dr. Konkolyné dr. Németh Margit kandidátus, klinikai szakpszichológus tartott nagysikerű előadást, melyen Somhegyiné Remete Katalin témagondozó képviselte Intézetünket. ***** 2004. szeptember 07. A kerületi tantárgy- és témagondozók hagyományos tanévindító konzultációján először beszámoltunk az előző tanév legfontosabb tapasztalatairól. Ezt követően ismertettük az idei tanév feladatait, különös tekintettel a külső munkatársakra háruló elvárásokra. Tájékoztattuk őket a Fővárosi Pedagógiai Intézet új státuszából adódó következményekről. A tanácskozás végén összehangoltuk a munkaközösségek programjait. 21. Foki Tamás, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium az alapfokú közoktatási intézmények pedagógiai szakmai szolgáltatások fővárosi koordinálásáért felelős igazgatóhelyettese hívta meg a kerületi PSZK vezetőket közös gondolkodásra a fővárosi versenyek megrendezéséről és a munkaközösségek fővárosi színtű működtetéséről. 21. A kerületi gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök a Bűnmegelőzési Centrum szervezésében ellátogattak a Fiatalkorúak Büntetésvégrehajtó Intézetébe Tökölre. A jelen levők tájékozódtak a 6

12 HÉT TÖRTÉNÉSE drogprevenciós részleg működéséről, megismerkedtek az elterelést szolgáló sport és szabadidős programokkal. 22. Idén is a Lurkóház óvoda adott helyszínt a kerületi Autómentes Nap rendezvénynek. A délelőtti vidám akción Vasas Dezsőné óvodai szaktanácsadónk is részt vett. A tágas udvar és az intézmény környezeti adottságai lehetővé tették, hogy egyszerre több helyszínen bonyolódjanak a programok. Elismerésre méltó, hogy kerületünk valamennyi óvodájából érkezett gyermekcsoport. 23. A Páneurópa Általános Iskola és a Magyar Páneurópa Unió Délpesti Regionális Szervezete „Az iskola értékközvetítő szerepe a XXI. században címmel rendezett konferenciát Soroksáron, melyen Emmer Gáborné és Verőcei Gáborné képviselte Intézetünket. Az intézményvezető köszöntője után Dr. Mihály Ottó miniszteri tanácsadó beszélt az elmúlt 15 évben tapasztalható társadalmi értékváltozásokról. Hangsúlyozta az egyéni és közösségi értékek radikális változásait, valamint az egyén szabadságának megerősödésével járó értékválasztás fontosságát. Dr. Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára a „Partnerek a nevelésben” című előadásában az intézmények, a piacok, a civilek, és a média , valamint a „természet adta közösségek” által létrehozott „koronás deltoid” rajzával szemléltette a nevelés rendszerét. Dr. Szekszárdi Júlia, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete elnöke az értékközvetítési folyamatból az osztályfőnök szerepét emelte ki, majd dr. Szabó Ildikó, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi Tanszékének vezetője a családi értékszocializáció feladatrendszerét taglalta. Végül Dr. gr. Bethlen István, a Magyar Páneurópai Unió elnöke, a konferencia védnöke megköszönte a pedagógusok eddigi helytállását az értékválsággal sújtott társadalomban, és határozottan követelte a pedagógusszakma presztízsének helyreállítását. A magas színvonalú előadásoknak és a kedves vendéglátásnak köszönhetően valamennyi résztvevő feltöltődve távozhatott a kiválóan szervezett rendezvényről.

13


23. A XV. Kerületi Polgármesteri Hivatal dísztermében „Új tanév – új kihívások – új válaszok” címmel tartott gyógypedagógiai tanácskozáson a hátrányos helyzetű sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésében közreműködő, azt segítő közoktatási intézmények együttműködésének lehetséges útjairól, stratégiájáról, a HEFOP (Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program) pályázatok írásáról, megvalósításáról tanácskoztak az érintettek. E pályázatok célja, hogy csak azok a tanulók vegyenek részt szegregált képzésben, akik az egészséges tanulókkal együtt nem képezhetők. A sajátos nevelési igényű tanulók képzését pedig intézeti konzorciumok együttműködésében, egyéni fejlesztés segítségével, az integrált nevelésben közreműködő pedagógusok megfelelő felkészítésével kell megoldani. A pályázat első fordulója szeptember elején lezárult, de az elkövetkező években többször ismétlődik. 23. A Csili Színháztermében rendeztük meg a Diáksport Gálát, melyről a SZÖRFÖZÉS rovatban lehet bővebb információt szerezni. 25. Az Európai Unió és a NATO szerepe a terrorizmus elleni védelemben címmel rendezett konferenciát a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata és a Honvédelmi Minisztérium, melyen neves történészek számoltak be a témát érintő legújabb álláspontokról, valamint a magyar katonákat a NATO-n belül érintő hadmozdulatokról. Szó volt továbbá a rövidesen megalakuló hivatásos hadsereggel kapcsolatos tudnivalókról. A Balassi évfordulóra emlékezve pedig megismerhettük a történészek kutatásait a katona-költőről. A konferencián kerületünk pedagógusait Koltai Elvira (Hajós Alfréd Ált. I.), Badicsné Kurucz Olívia (József Attila Ált. I.) és Bondor Mária (PPI) képviselték. 30. „Tehetségmentés - tehetséggondozás” címmel országos konferenciát szerveztek Miskolcon. A konferencián elhangzottakról Szekeres Lászlóné írt összefoglalót az EX CATHEDRA rovatban. ***** 2004. október 8


05. A Természettudományi Múzeum adott helyet a „Sikeres Iskola – Sikeres Múzeum” című konferenciának, melyen a múzeumok és iskolák képviselői a sikeres együttműködésről és a témában kiírt pályázatok megvalósításáról számoltak be az előadók. A gyönyörűen felújított és kibővült múzeum nagy sikert aratott a jelenlevők körében. A konferencián kerületünk múzeumpedagógusai közül Bondor Mária (PPI), Palotainé Simon Ilona és Szepesházyné Kurimay Ágnes (József Attila Ált. Isk.) vettek részt, akik tablón be is mutatták iskolájuk múzeumpedagógiai tevékenységét. 12. Ötödik alkalommal rendeztük meg a „Millenniumi Kupa”, és a „Szent István Kupa” történelmi vetélkedőket, Pesterzsébet Magisztrátusának kezdeményezése nyomán. A vetélkedőről a SZÖRFÖZÉS rovatban lehet részletesebben olvasni. 13. A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatával karöltve az idén is megrendezi előadássorozatát, melynek keretében ezen a napon Thököly Imre katonai tevékenysége volt a téma. Az előadáson Koltai Elvira (Hajós Alfréd Ált. Isk.) és Bondor Mária (PPI) vettek részt. 14. Immár hagyománnyá vált, hogy a tanév elején fogadjuk a BME Pedagógiai Tanszéke közoktatás-vezető szakos hallgatóit. A szakmai gyakorlat keretében megismertettük őket Intézetünk szerteágazó tevékenységi körével. 14. Három napos országos szakértői konferenciát rendeztek "Közoktatásunk az Európai Unióban" címmel Debrecenben, melyen Soltészné Szabó Emőke képviselte Intézetünket. A plenáris üléseken a köz- és szakoktatás legfontosabb feladatairól, a teljesítményértékelés hazai és wales-i gyakorlatáról, a kistérségi társulások feladatellátásáról, az OKÉV idei feladatairól, a szakértői feladatok változásairól, a pályaorientáció megváltozásáról hallgattunk előadásokat. Délutánonként hat szekcióban folyt a munka, ahol az érdekes előadások után hasznos tapasztalatcserékre is sor került. A hortobágyi kirándulás nemcsak a környék nevezetességeinek megismerésére, hanem szakmai kapcsolatok kialakítására is kiváló alkalmat nyújtott.

13


14. „A Bűnmegelőzés színterei – különös tekintettel az európai országok ez irányú gyakorlatára” címmel tartott nemzetközi konferencián Rezsdovics Györgyné vett részt a Fővárosi Önkormányzat Dísztermében. A visegrádi négyek körében megtartott rendezvényen a résztvevők megvitatták az együttműködés lehetőségeit a városrendészet területén annak érdekében, hogy a közeljövőben eredményesen reagáljanak az új biztonságpolitikai kihívásokra. 18. A Budapesti Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda - Erzsébetvárosi Esélyek Háza rendezte meg az Esélyegyenlőségi Konferenciát. A gyermekek, a fogyatékossággal élők, a nők, az idősek és a romák helyzetéről és társadalmi problémáikról szóltak az előadók. A szekcióülések nyomán konkretizálódtak a megoldásra váró feladatok. A konferencia záró aktusaként megalakult a Budapesti Esélyegyenlőségi Szakmai Fórum, melyhez Intézetünk is csatlakozott. Az együttműködési megállapodást Vasas Dezsőné kolléganőnk írta alá. 21. Az 1956-os forradalom emlékére megrendezésre került a hagyományos Fáklyás futás. 25. Pálfi Sándor, a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar adjunktusa „A szerepjáték helyzete, lehetőségei a mai óvodai nevelési gyakorlatban” címmel tartott előadást a Csepeli Pedagógiai Szakmai Napokon. A hallgatóság nagy tapssal jelezte tetszését, és hálás volt azért, hogy végre olyan programon vehettek részt, amely az óvodapedagógia lényegéről, a gyermekről szólt. Intézetünket Vasas Dezsőné szaktanácsadó képviselte. 27. A Csepeli Pedagógiai Szakmai Napok keretében hallgatott meg egy előadást Verőcei Gáborné a Mindlab képességfejlesztő programról. Ez a program a 4-14 éves gyerekek számára készült, amely a játékok széles skáláján keresztül fejleszti, illetve mutatja be a kognitív, szociális és érzelmi fogalmakat, elveket. Megtanítja a tanulókat, hogyan is alkalmazhatóak ezek az új képességek az iskolai eredmények javítására. Lehetővé teszi a későbbi életben hasznosítható képességek és készségek érdekes és tapasztalatra épülő módon való elsajátítását, amely mély nyomot hagy minden

10

12 HÉT TÖRTÉNÉSE gyerek gondolkodásában. Bővebb információ www.mindlab.hu honlapon található. 27. A Kőbányai Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szolgáltató Központ hagyományos őszi konferenciájának az európai polgárrá nevelés volt a témája. Elsőként Dr. Horváth Zsuzsa, az Országos Közoktatási Intézet igazgatóhelyettese a kirajzolódott irányokat mutatta be a magyar közoktatásban az országos statisztikák elemzésével. Az előadás témájához kapcsolódott Dr. Zsolnai József egyetemi tanár szuggesztív előadása, melyben kifejtette, hogy amíg a hétköznapok gyakorlatában nem érvényesül a pedagógiai professzionalizmus, addig nem beszélhetünk paradigmaváltásról az oktatásban. A wolverhamptoni (Anglia) oktatásügyről tartott hangulatos élménybeszámolót követően a szünet előtti program során Dr. Czachesz Erzsébet egyetemi tanár az írott szöveg megértésének fontosságáról szólt. Sok példával illusztrálta, hogy ez az alapja az egész életen át tartó tanulásnak. Kutatási eredményeire hivatkozva hangsúlyozta, hogy ennek a kulcskompetenciának a fejlesztése nem csak a magyartanárok, hanem minden pedagógus alapvető feladata kell hogy legyen. A délelőtti programokon Szekeres Lászlóné vett részt. 28. Dr. Nagyné Koczog Tünde képviselte intézetünket a csepeli Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény pedagógiai napjai keretein belül Lénárd Sándor, az ELTE PPK tanára előadásán, aki „A nevelési értékek és a differenciálás szemlélete” kapcsán a tanulók és tanárok számára szükséges új kompetenciákról beszélt. Pesterzsébet várossá avatásának 80. évfordulója évében mi, pesterzsébetiek együtt örülhetünk a XXI. század kulturális kihívásainak megfelelően felújított Csili Művelődési Központnak. A megnyitón beszédet mondott dr. Hiller István kulturális miniszter, aki a helyszínen szép ajándékot adott, egymillió forintot ajánlott fel a kulturális programok megvalósításához. Több éves előkészítő munka után ezen a napon avatták fel Pesterzsébeten az Emlékezés terén azt az emlékművet, amelyet az I. és a II. világháború frontjain elesett hősi halottak és a helyi bombázások civil áldozatainak emlékére állítottak. Az emlékmű létrejöttéhez intézetünk dolgozói - legfőképp Bondor Mária szaktanácsadó - is hozzájárultak. Összegyűjtöttük, majd rendeztük 13


a lakossági bejelentések és a Hadtörténeti Intézet adatait, valamint a helyi egyházak anyakönyveit. A végleges névsort Pesterzsébet Önkormányzata alakította ki és fogadta el, amely végül felkerült a kőlapra. Mindannyian úgy érezzük, a kerület méltó emléket állított a pesterzsébeti áldozatoknak. 29. A Nyitnikék Óvoda János utcai tagóvodájában az intézmény fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen dr. Nagyné Koczog Tünde vett részt. Komoróczy László alpolgármester nyitotta meg az ünnepséget, melyet az óvodások műsora után egy emlékfa elültetése követett az óvoda udvarán a jövő nemzedéke számára. 2004. november

*****

03. dr. Nagyné Koczog Tünde, Soltészné Szabó Emőke, Bondor Mária és Vasas Dezsőné szaktanácsadók a gyakorlati tapasztalatszerzés igényével látogattak el az Orzságos Gyógypedagógiai Konferenciára, melyet a „Sajátos nevelést igénylő tanulók integrált nevelése, oktatása” címmel rendeztek meg Miskolcon. Az előadások főleg az elméleti háttérről szóltak, a hétköznapokban is használható elemek bemutatása elmaradt, ezért a konferencia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 04. „Talán a tudomány napja adta a szervezőknek az ötletet, hogy a konferenciákat és az országos szakmai programokat novemberben rendezzék”- kezdte mondandóját Szakács Mihályné dr., kari főigazgató (Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar) az V. Országos Óvodavezetői Konferencián Debrecenben. Kiváló előadók tolmácsolták gondolataikat, gyakorlati élményeiket például „Az óvodák terveinek rendszerszemléletű megvalósítása” és az „Óvodából iskolába” témakörökben. Vasas Dezsőné és Verőcei Gáborné voltak részesei a tartalmas szakmai napnak. Szekeres Lászlóné Igazgatóhelyettes

12


Kerületi híradó A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság „Biztonságosabb világ az EU-ban” címmel meghirdetett irodalmi pályázatán Kaszás Csenge, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet tanulója 2. helyezést ért el. A 3. a osztályos tanulót Győri Katalin tanítónő készítette fel a versenyre. Ugyanennek a versenynek a rajz pályázatán Hegyes Anna, a Stromfeld Aurél Általános Iskola 4. c. osztályos tanulója 3. helyezést ért el, aki Vida Béláné tanítványa. Az ünnepélyes eredményhirdetésre a „Természeti katasztrófák csökkentésének világnapján”, 2004. október 13-án került sort.

13

GÓRCSŐ

Meg akarjuk-e ismerni a 80 éve Pesterzsébetet? A környezet iránti érzékenység kialakítását és a hazaszeretetre nevelés alapjait a helyismeret és a helytörténet megszerettetésén keresztül érhetjük el, melyek elsajátítása egyben alapvető állampolgári feladatunk is. Ez a felismerés sarkallt arra, hogy ezeknek az ismereteknek az átadását, megszerzését segítsem agy tanulói munkafüzet összeállításával. A 2002-ben elkészült kiadványt először pályázati összegből finanszírozva juttattuk el a kerület általános iskoláiba (2020 könyvtári példány), majd Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete finanszírozása révén 2003 és 2004 szeptemberében minden 5. osztályos pesterzsébeti tanuló megkapta, hogy azt felső tagozatos éveiben használhassa. Segédanyagként 1-8. évfolyamig tanmenetjavaslatot is kaptak az iskolák. 2004 májusában kérdőíves felmérést készítettünk igazgatók, tanítók, tanárok és gyerekek körében, melyből a megkérdezettek tájékozottságát és attitűdjét szerettük volna lemérni. A kapott eredményeket az alábbi összegzés tükrözi. A vizsgálat során 4 különböző kérdőívet használtunk, egy igazgatóknak, egy tanítóknak, egy tanároknak és egy diákoknak szólót. A kérdések többsége hasonló volt. A felmérés során arra voltunk kíváncsiak, ismerik-e, használják-e a kollégák, illetve a gyerekek a munkafüzetet vagy más segédeszközt, és mi az általános vélemény róla. 10 igazgatói, 40 tanítói, 40 tanári és 200 tanulói (5. 6. évfolyamok) kérdőívet küldtünk ki az iskoláknak, melyből 10 igazgatói, 32 tanítói, 30 tanári, 178 tanulói kérdőív érkezett vissza. A beküldött adatokat számítógépen dolgoztuk fel.

igazgatók tanítók tanárok tanulók

kiküldött 10 40 40 200

14

visszaérkezett 10 32 30 178

% 100 % 78 % 75 % 89 %

GÓRCSŐ * Reprezentatív minta Megnéztük, hogy a vizsgálatban Pesterzsébeten. Pesterzsébeten lakik

igazgatók 60 %

résztvevők milyen arányban tanítók 53,1 %

tanárok 50 %

laknak

gyerekek 86,5 %

A lakóhely szerinti eloszlás indokolja a segédanyagok létjogosultságát. Az igazgatók kérdőívéből megtudtuk, hogy: Az igazgatók 100%-a fontosnak tartja a téma gondozását, mind az alsó, mind a felső tagozaton. • 7 iskola több éve, 3 iskola a 2002-2003-as tanév óta foglalkozik helyismerettel, helytörténettel. • Az igazgatók szerint a kollégák többsége ismeri a munkafüzetet, de nem mindenki használja. • Az igazgatók nyomon követik a helyismeret, helytörténet tanítását: a) Rendszeres ellenőrzéssel b) Rendszeres beszámolók alapján c) Rendezvények megvalósulása során méri le

30 % 40 % 50 %

• A téma tanítását az igazgatók 100%-a szerint a pedagógusok szívesen végzik. • 90 % szerint a rendelkezésre álló „központi” segédanyag (tanmenetjavaslat, munkafüzet) elegendő a napi munkához, 10% szerint túl sok, és 10% még kiegészítené alsó tagozatosoknak készített munkafüzettel. A válaszok kiegészítéseiből kitűntek az alábbiak: • Nincs mindenki tisztában azzal, hogy a munkafüzet 4 évre készült, és inkább a felsős korosztály számára alkalmasak. • Igyekeznek a kapcsolódó tantárgyak mindegyikét kiaknázni, s komplex módon beépíteni a helyi tantervbe a helyismeret, helytörténet anyagát. • Az igazgatók tisztában vannak azzal, hogy ez a téma a hazaszeretetre nevelés, a környezeti nevelés fontos része, hiszen a személyes környezet ismerete, szeretete, megóvása, építése, szépítése, hagyományainak ápolása, megtartása nevelési céljaik fontos részét képezik.

15

GÓRCSŐ A kérdőívek azonos kérdéseire adott válaszok összehasonlítása: Arra a kérdésre, hogy fontosnak, szükségesnek tartják-e az igazgatók és a kollégák a helyismeret, helytörténet tanítását, a következő adatokat kaptunk: a) Fontosnak tartom. b) Nem tartom fontosnak. c) Fölöslegesnek tartom. Nem válaszolt

igazgatók 100 % -

tanítók 96,9 % 3,1 %

tanárok 86,7 % 3,3 % 10 %

A tanmenetjavaslatot és a munkafüzetet a tanítók az alábbi megoszlásban ismerik, illetve használják: tanítók 50 %

Ismerem és használom.

tanárok 80 %

A megkérdezettek túlnyomó része ismeri és használja is a munkafüzetet, nem csak felső tagozatban. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy igénylik ezt a segédanyagot a kollégák. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdett el foglalkozni helyismeret tanításával, a következő válaszokat kaptuk: a) Ebben a tanévben b) Az előző tanévben c) Nem válaszolt d) Évek óta e) Egyáltalán nem foglalkozom vele

tanítók 34,4 % 53,1 % 34,4 % 12,5 %

tanárok 53,3 % 36,7 % 10 %

A válaszokból kiderül, hogy a tanítók évek óta foglalkoznak a témával, sőt a tanárok egy része is. Többségük a Pedagógiai Programokba való bekerüléskor kezdte el a tematikus helyismereti órák tervezését, szervezését. A diákok (5-6. osztályosok) válaszai ezt alátámasztják.

16

GÓRCSŐ A szaktárgyi megoszlásban nagy eltérések mutatkoznak az alsó és a felső tagozatban. a) Szakóráimon. b) Osztályfőnöki órán c) Szabadidős tevékenységek során a) Csak osztályfőnöki órán. b) Csak szabadidős tevékenységek során c) Szakóráimon: Egyéb foglalkozásokon a fentieket is beleértve

tanárok 50 % 50 % 16,7 % tanítók 12,5 % 15,5 % 15,5 % 84,4 %

• A felső tagozatban a szak- és osztályfőnöki órák között fele-fele arányban oszlik meg az eredmény, és 16,7 %-ban szabadidős tevékenység keretein belül is van mód a helyismerettel foglalkozni. • Rákérdeztünk arra is, hogy milyen szakpárosítású tanárok adtak választ. A válaszolók 50 % - a nem jelölte meg szakpárosítását. A másik 50 % többségében, 73 % - ban történelem szakos tanár, magyar, idegen nyelv, földrajz szakpárosítással. Ennek oka az is lehet, hogy a kerületi történelem munkaközösség személyem által jobban ismerheti a munkafüzetet, viszont teljesen ellentmond annak, hogy az alsó tagozatban ez az arány teljesen logikusan a környezet- és társadalomismeret irányába mozdul el, azaz a tanítók 78 %-a ehhez a tantárgyhoz tudja leginkább csatolni a helyismereti tudnivalókat. Jó lenne, ha felső tagozaton is foglalkoznának természetismeret, biológia, földrajz, kémia, rajz stb. órákon a helyhez kapcsolódó ismeretekkel, úgy is, mint a környezeti nevelés alkotóelemei, mint pl. a környezetszennyezés, szelektív hulladékgyűjtés, környezet felszíni formái, biológiája, vagy nagyobb üzemei és azok hatásai a környezetre, a helyi építészet ismérvei, pesterzsébeti művészek stb. A téma komplexitása maga után vonja a modern módszertani fogások alkalmazását. Például projektmódszer alkalmazásával több szakos pedagógus összefogásával kisebb tanulócsoportok hasznos ismereteket szerezhetnének adott téma több oldalról való megvizsgálásával. Ehhez a pedagógusok együttműködésére, team-munkára lenne szükség, aminek már vannak kezdeményei az iskolákban.

17

GÓRCSŐ Arra a kérdésre, hogy az általuk ismert munkafüzeti feladatok milyen témakörben mozognak a válaszok a következőképpen alakultak: a) Pesterzsébet történetével foglalkoznak. b) Pesterzsébet nevezetességeivel foglalkoznak. c) Pesterzsébet földrajzi és biológiai környezetével foglalkoznak. d) Egyéb témákkal foglalkoznak:

tanítók 50 % 96,9 %

tanárok 86,7 % 83,3 %

gyerekek 91 % 77 %

28,1 %

20 %

4,5 %

12,5 %

3,3 %

9,6 %

Az egyéb témák között az érdekesebbeket említeném, mint öltözködés, utcanevek, közlekedés, sport, híres pesterzsébeti emberek, jelképek, iskolatörténet, stb. A következő témakör kérdései a tantervjavaslatra, illetve a munkafüzet feladataira vonatkoztak. A megkérdeztük a tanítókat és a tanárokat, mennyire segítik ezek a helyismereti témakör feldolgozását? tanítók 81,3 %

Megkönnyítik.

tanárok 90 %

Az adatok arra utalnak, hogy a többség sikeresen alkalmazza a munkafüzetet a napi gyakorlatban, munkájukat segíti, megkönnyíti, hiszen nem maguknak kell a feladatokat kitalálniuk, csak ki kell választani a témához illőeket. Még a tanítók jelentős része is ezt írta, pedig, mint már elhangzott, a munkafüzet nem kimondottan az alsós korosztálynak készült. Megkérdeztünk a nevelőktől, hogy véleményük szerint a gyerekek szívesen foglalkoznak-e a munkafüzet feladataival? A válaszok a következőképpen alakultak: tanítók 84,4 % 15,6 %

a) Szívesen végzik b) Nem szívesen végzik c) Unják Nem válaszolt

18

tanárok 83,3 % 3,3 % 13,3 %

GÓRCSŐ Egy esetben olvashattunk olyan választ, melyben a tanár azt mondja, hogy a tanulók unják a helytörténettel való foglalkozást (3,3 %). Megvizsgálva ennek a kollégának a nyílt kérdésekre adott válaszait, kiderült, hogy maga sem foglalkozik szívesen ezzel a témával, nem is tartja fontosnak, szerinte nem hasznosíthatóak a témában szerzett ismeretek, nem éri meg energiát fordítani rá. Ő maga nem pesterzsébeti lakos, de ez nem szolgálhat magyarázatként. Ebből az iskolából 9 gyerek maradt közömbös és ketten tartják fölöslegesnek azt, hogy ilyesmivel foglalkozzanak. Mindketten helyi lakosok. Ez a példa alátámasztja azt a véleményt, miszerint a pedagógus attitűdje meghatározó lehet a gyerekek témához, illetve tantárgyhoz való hozzáállásában. Megvizsgáltuk a gyerekek válaszait is a munkafüzet feladatai kérdéskörben: a) Érdekesek, szórakoztatóak voltak. b) Hasznos ismereteket nyújtottak. c) Unalmasak voltak. d) Unalmasak és fölöslegesek voltak.

51,7 % 88,2 % 6,7 % -

Láthatjuk, hogy bár 6,7 %-a a gyerekeknek unalmasnak tartotta a feladatokat, de egyik sem tartotta fölöslegesnek. Itt kell megjegyezni azt is, hogy bár a segédanyag törekszik a pedagógusok vállán csökkenteni a terheket, de a módszertani eszközök, a motiváltság kialakítása és fenntartása a pedagógus egyéniségén múlik. Végül mindhárom csoportot megkérdeztük, mi a véleményük a helyismeret, helytörténet tanításáról, tanulásáról. a) Örülök, hogy foglalkozunk helytörténeti, helyismereti témával. b) Nekem mindegy, hogy foglalkozunk-e helytörténeti, helyismereti témával. c) Fölöslegesnek tartom a helytörténet, helyismeret tanulmányozását az iskolában. Nem válaszolt

19

tanítók 96,9 %

tanárok 86,7 %

gyerekek 78,1 %

-

3,3 %

19,7 %

-

-

2,2%

3,1 %

10 %

-

GÓRCSŐ Összegzés: Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek körében egyértelműen az a vélemény alakult ki, hogy ezzel a témával foglalkozni kell, s a segédanyag ennek megvalósításában hasznos szerepet tölt be. A gyerekek megfelelő módszerek (Kutatási feladatok, csoportmunka, projektmódszer) és eszközök segítségével egyre inkább motiváltak lesznek a téma iránt, belső igényükké válik annak sokoldalú ismerete. Az alábbiakban kiválasztottam néhány tanulói véleményt. „Nekem mindegy, hogy foglalkozunk-e helytörténeti, helyismereti témával….” •mert nem érdekel annyira, de ha tanulunk róla, nem baj. •nem szoktam ilyenekkel foglalkozni, de soha nem árthat. •végül is nem rossz ezekről tanulni. „Örülök, hogy foglalkozunk helytörténeti, helyismereti témával….” •azért, mert sok dolgot tanultam, amit használhatok felnőtt koromban. •hasznos információt nyújtottak, és megismertem Pesterzsébet történetét. •mert ennek kapcsán sokkal intelligensebbek lettünk. •nekem fontos, hogy megismerjem lakóhelyemet. •szeretek Pesterzsébeten élni. •azért, mert ha újat tudok meg Pesterzsébetről, mindig jó kedvem van. •azért, mert mindenki tudja, milyen fontos területen él, de én dicsekedhetek vele, hisz mindent tudok róla. •mert, ha az élőhelyünkről megtudunk valamit, attól okosabbak és műveltebbek leszünk.

20

GÓRCSŐ Tervek: • Szeretnék a jövőben más jellegű, de a témához kapcsolódó gyerekeknek szóló kiadványt készíteni. A vizsgálódás során többen is jelezték, hogy erre van igény. • Óralátogatásaim során már láttam néhány helyismereti, helytörténeti órát, illetve a helyi múzeumban megtartott foglalkozást. A jövőben ezeket szeretném rendszeressé tenni. • A 2004-2005-ös tanévben 5. és 6. osztályos helyismereti, környezeti mérést végez intézetünk. Bondor Mária történelem szaktanácsadó

21

EX CATHEDRA

Európából nézve a helyzet „napos” A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet mindig is szívügyének tekintette a tehetséggondozást.

A területért felelős munkatársként, illetve a Magyar Tehetséggondozó Társaság tagjaként nagy várakozással készültem a „Tehetségmentés - Tehetséggondozás” címmel meghirdetett konferenciára. A meghívóban olvasható rangos hazai és nemzetközi szaktekintélyek neve láttán reméltem, hogy tartalmas gondolatokat, hasznosítható ötleteket ismerhetek majd meg. A konferencia zárása után egyöntetű volt az a vélemény, hogy mind tartalmában, mind szervezettségében egy nagyon színvonalas rendezvénynek lehettünk részesei. A három napos programból megpróbáltam kicsemegézni a legérdekesebb részeket azzal a szándékkal, hogy a kerületi intézményekben munkálkodó tehetséggondozó pedagógusoknak nyújtsak friss információkat a legújabb eredményekről, tapasztalatokról. A rendezvénynek helyet adó Miskolci Egyetem rektor helyettese és a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei közgyűlés alelnöke, Kormos Dénes köszöntő szavai után Magyar Bálint oktatási miniszter nyitotta meg a három napos konferenciát, melyre különösen sokan érkeztek az északi régióból, illetve a minisztériumi támogatás jóvoltából a határon túlról. Megnyitó előadásában a miniszter a konferencia címére utalva kiemelte, hogy csak a személyre szabott oktatási programokkal lehet ma a tehetségeket megmenteni a tömegessé vált iskoláztatás során. Egyre több intézmény próbál ki olyan új tanulásszervezési módokat, mint az epochális és projektoktatás. A tehetség és iskola kapcsolatának tárgyalása során felidézte azt a jelenetet, amikor az innovatív és diákolimpikon gyerekek találkozóján megkérdezte, hogyan viszonyult az iskola hozzájuk, a legtöbben azt válaszolták: ”békén hagytak minket”. Dr. Franz J. Mönks professzor, az European Council for High Ability, röviden ECHA (Kiemelkedő Tehetségekkel Foglalkozó Európai Tanács) elnöke az „Áttekintés az európai tehetséggondozásról” című előadásában először kifejtette: már régóta tudják, hogy az egyének eltérése megköveteli a közoktatástól, hogy különbözőképpen kellene bánni a gyerekekkel, de ezt a jogos elvárást az informatikai robbanás erősítette fel. Ezért az individualista, az érdeklődésekre odafigyelő, kulcskompetenciák fejlesztését kiemelten kezelő iskolák felelnek csak meg a korszerű európai elvárásoknak. Az UNESCO kérdőíves módszerrel vizsgálta az egyes országok oktatási rendszerének tehetségfejlesztő attitűdjét. A jogi szabályzási keretek kidolgozottsága, a közoktatási-rendszer rugalmassága, a tehetségazonosítás megvalósulása, a pedagógus-továbbképzés, a gondozói hálózatok, illetve a kutatás és tanácsadás összetevőket megvizsgálva értékelte az egyes országokat. A hallgatóság elé tárt táblázatokban napos, felhős és esős logókkal szemléltette az egyes országok állapotát a tehetséggondozás területén. Magyarország a legtöbb 24

EX CATHEDRA területen jó osztályzatot, azaz napocskát kapott, a tanártovábbképzés létszámarányát tekintve pedig kiváló minősítéssel büszkélkedhet. A hazai tehetséggondozó hálózatok közül kiemelte és példaként állította mindenki elé a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei tehetséggondozó programot. Dr. Báthory Zoltán, egyetemi tanár, a Magyar Tehetséggondozó Társaság eddigi elnöke először a tudással kapcsolatos tudásunk nagyarányú gyarapodásáról beszélt, amely szerinte pozitív kihatással lesz a pedagógiára is. A felvilágosodás és a reformkor során kialakult tantárgyi struktúra és nemzeti tartalom a globalizáció és a digitális írástudás világában nem tartható. A szintetikus látásmód, az európai polgár magyar identitástudattal – várhatóan ezek a jelszavak erősödnek majd föl. Ez megköveteli a tehetségfogalomnál a kreativitás felértékelődését. A továbbiakban szólt arról, hogy többek szerint jó lenne, ha a szakszolgálatok feladatai között ténylegesen megjelenne a tehetségdiagnosztika és egyéni tanácsadás, mely nem tekintené homogénnek és egységesnek a tehetségeket. Összegzésként sajnálattal állapította meg, hogy az 1997-ben megfogalmazott Tehetség program csak kis hányadát sikerült megvalósítani. Dr. Mönks professzorral ellentétben ő nem látja olyan „naposnak” a magyar tehetséggondozást. Dr. Balogh László, az ECHA alelnöke, a Debreceni Egyetem tanszékvezető tanára lendületes, kiválóan szerkesztett előadásának elején a magyarországi tehetséggondozás erősségeit, azaz a „napsütötte” oldalakat sorolta fel: a törvényi keretek, tehetség gazdagítás a tanórán kívül, speciális tehetségfejlesztés, versenyek hálózata, szakemberekkel való ellátottság. A továbbiakban a fejlesztendő „felhős” területeket elemezte. Ezek közül elsőként a tehetségazonosítást említette. Sok iskolában rájönnek, hogy ez kellene, ad hoc csinálnak is valamit – rendszerint a tantárgyi jegyekből indulnak ki. Egyre többen tesztekkel vizsgálják – egyenlőre még - főleg a tanulók képességeit, intelligenciáját. Sajnos ma még ritka a rendszer jellegű szisztematikus, sokoldalú és komplex vizsgálat (tanári megfigyelés, tesztek, kérdőívek a motivációról, az érzelmi intelligenciáról és az önértékelésről, iskolapszichológusi, szülői és tanulótársak jellemzései). Második javítandó elem a differenciált tanórai fejlesztés. Kevés helyen gyakorlat még a különböző munkatempó elfogadása, a képesség szerinti csoportok kialakítása az évfolyamok között, az egyéni feladatátadás, és az alapszint és a választott feladatok közötti helyes arány megtalálása. A harmadik olyan terület, amelynek törvény adta lehetőségével ma még nagyon ritkán élnek a pedagógusok, a gyorsítás módszere. Negyedik, rendkívül fontos fejlesztendő elem a tantestület szervezettsége a tehetség témában. A tantárgyi struktúra erre a közösségre is rányomja a bélyeget, így ritkán fordul elő, hogy külön megbízatást kap egy tehetség koordinátor. Tehetség-tanácsadó szakemberekkel, ha nem is szervezett keretek között, de lehet találkozni az iskolákban, míg mentorokkal sajnos csak elvétve. Hagyományosan hátrányos és elhanyagolt területe a

25

EX CATHEDRA magyar oktatásnak a hatékony és bipoláris kapcsolat a családokkal. Pedig e nélkül az iskolai tehetséggondozás csak látszatsikereket érhet el. Az előadók mindegyike kiemelte azt a színvonalas munkát, amelyet a vendéglátó megye végez a magyar tehetségmentés területen. Ezért is volt érdekes számomra Kormos Dénes, a BAZ megyei közgyűlés alelnökének részletes beszámolója a „Tehetséggondozó hálózati programról”. A program beindítását nagyban befolyásolta az a tény, hogy a megyére jellemző az aprófalvas települések túlsúlya. Az országban elsőként 1997-ben jöttek létre a kistérségekben a „közoktatási feladat-ellátási társulások”. Mára a megye településeinek több mint 95%-a kapcsolódott az egyes társulásokhoz. A tehetségfejlesztő hálózati program ismertetésénél kiemelte, hogy milyen fontos szerepet kaptak az előzmények, amelyekre bátran építhettek: • Háttérkutatások a témában, melyet a Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológiai Tanszék tanárai, illetve a Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet munkatársai végeztek Dr. Balogh László vezetésével. • A személyi feltételrendszer viszonylag adott volt, hiszen nagy számban dolgoztak képzett pedagógusok (60, illetve 120 órás továbbképzés, tehetségfejlesztési szakértői képzés) a megyében. Gondot csak az eloszlás helyi egyenetlensége okozott. • Fontos alapérték, hogy mindvégig nagy érdeklődés, motiváltság, együttműködési szándék jellemezte és még ma is jellemzi a résztvevőket. Jó eredmény, hogy a már működő programok multiplikáló szerepére lehet építeni, illetve hogy a partnerek köre egyre bővül. • Az anyagi erőforrások jelentős részét a megyei közoktatási közalapítvány pályázatai, valamint a megyei és a Miskolc Város Önkormányzatának költségvetésben elkülönített tehetségprogram céltámogatásai biztosítják. A közoktatási társulások a tehetséggondozó munkaközösségek, a továbbképzések, a versenyek és a pályázatok segítésének pénzügyi fedezetét teremtik elő. Az egyes tevékenységi formáknak (műhelyek) helyt adó intézmények hozzájárulnak a működés dologi költségeihez. Néhány kiemelt rendezvényt szerződés útján a gazdasági élet szereplői szponzorálnak. A program egyben projektfejlesztés, így jelentős forrásbővítést hozhatnak a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó pályázatok. A hálózati program koordinálója és képviselője a Megyei Tehetségfejlesztési Koordinációs Fórum, amelynek tagjai: a háttérkutatók vezetői, a Tehetségfejlesztő Központ képviselője, a decentumok (körzeti központok) vezetői, önkormányzatok, szülők és az érintett diákok képviselői. A fórum keretében időszakosan áttekintik a program helyzetét, a továbbképzés feladatait, a menedzseléssel, az erőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos teendőket. A hálózat legfontosabb eleme a kilenc decentrum. Itt pszichológusok, tehetségfejlesztési koordinátorok, körzeti tehetség területen munkaközösség-vezetők összehangolt munkája révén az alábbi tevékenységeket látják el: • közreműködés a tehetségazonosításban (közvetlen vizsgálatok)

26

EX CATHEDRA program monitorizálása, mentori hálózat építése (Miskolci Egyetem bekapcsolódása), külső partnerek felkutatása • képzés, továbbképzés szervezése, szaktanácsadás a pedagógusoknak • kistérségi tehetséggondozó munkaközösség működtetése (szeretnék elérni, hogy a programban résztvevő iskolákban legyen tehetségfejlesztő koordinátor) • tehetséggondozó műhelyek szervezése, módszertani segítés, szaktáborok szervezése A hálózat fontos gyakorlati elemei a műhelyek iskolán kívüli színterei és a megyei bázisintézmények. A hálózati program részben már az óvodából indulva – több iskolafokot átfogva - egészen az egyetemig tart. A felelősök mindent elkövetnek azért, hogy kiszámítható működési feltételt és folyamatosságot biztosítsanak. Megvalósul az egymásra épülés, így a felmenő rendszerű fejlesztés nyomon követhető. Megkezdődött a távoktatás által nyújtotta lehetőségek beillesztése a programba. A program egységes értékelési rendszere lehetővé teszi az adatok következetes kezelését, az eredményesség mérését. Az előző tanévben több ezer tanuló fejlesztése folyt a decentrumokban. A tervek szerint 2006. végére a megye egészét átfogja a program. Jelenleg az akadályoztatott tehetségek felkutatásának sikeresebbé tételén dolgoznak. Összegzésként elmondta, hogy valamennyi közreműködő egyetért abban, hogy ebben a térségben valódi lehetőségbővítő és esélyjavító szerepet is betölt ez a tehetséggondozó program. •

Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus, az MTT örökös elnöke a magyar géniuszokról folyó több éves kutató munkájának fontos eredményeit tárta fel a hallgatóság előtt. A rendkívül élvezetes stílusú előadásában számadatokkal bizonyította, hogy a magyar géniuszok a genetikailag azonos lehetőségek ellenére a külső társadalmi hatások miatt térben és időben igen eltérő számban léteztek és alkottak. A kutatók szerint hazánk főleg a zenében megnyilvánuló rendkívüli tehetségeket tudták elfogadtatni a világgal. Pedig a Nobeldíjasok életét kutatva megállapították, hogy Budapest előkelő helyet foglal el a neves tudósokat adó városok képzeletbeli ranglistáján. Az orvosgenetikus kifejtette azon véleményét, miszerint a XX. század a magyar agyelszívás szomorú története, hiszen a magyar származású Nobel-díjasok közül csak nagyon kevesen voltak magyar állampolgárok a díj átvételekor. „Tényleg az a törvényszerű, hogy el kell mennie annak, aki híres akar lenni a nagyvilágban?” - tette fel a költői kérdést a professzor. Vörösmarty Mihály szerint: „Itt élned, halnod kell!”, Ady Endrének már kételyei voltak: „Mit ér az ember, ha magyar”, az előadó pedig végül azt kérdezte: „Érdemes-e magyarnak lenni?” A hosszú plenáris ülés után a tehetséggondozó műhelyek munkáiból nyílt érdekes és ötletgazdag kiállítás mindennél ékesebben bizonyította a megyei tehetségfejlesztő munka sikerességét.

27

EX CATHEDRA A konferencia második napján Dr. Joseph S. Renzulli (Connecticut University, USA) professzor előadását óriási érdeklődés előzte meg, amelyet az is bizonyít, hogy a kora reggeli időpont ellenére a konferencia résztvevőin kívül egyetemisták, és direkt erre az előadásra messziről jött pedagógusok zsúfolásig megtöltötték az előadótermet. Első ízben látogatott Magyarországra a világhírű tehetségkutató. Megtiszteltetésnek vette, hogy két órás előadást tarthatott, miközben a többi előadónak 25, maximum 30 perc állt a rendelkezésére. Az előadása elején az ő nevével jelzett tehetség összetevőiről szólt röviden, majd a legújabb tanuláselméleteket alkalmazó didaktikai jellemzőket sorolta fel. Kutató csoportjával bebizonyította, hogy a deduktív, leckefelmondó szerepre korlátozódott pedagógusi elvárás elsorvasztja a tehetségeket, csakis az induktív, produktív és kreatív légkör fejleszti a talentumokat. A kiscsoportos és az önálló tanulási formáknál a tanulóé a vezető szerep már a probléma kiválasztásánál is, és a pedagógus partner a folyamatnál. Az a szerencsés, ahol a probléma nyílt végű, és a produktumon, valamint a folyamat tartalmas átélésén van a hangsúly. Ma már nyilvánvaló, hogy a tényanyag nem releváns, tehát a kritikus gondolatok, hitek és viták az igazán fejlesztő hatásúak. Ezek a mának szólnak, és nem a távlati, homályos jövőre készít fel, mert az szükségképpen addigra elavul. A „megtanulni és visszaadni” jelszavak helyett a tudás kitermelése a feladat, amelynek a megvalósítása nem könnyű a pedagógusok számára. Előadásának második részében a világon széles körben elfogadott Renzulli-féle Gazdagító Triász Modellt ismertette. A Triász első eleme az ún. első típusú gazdagítás nagyon színes palettát tár fel a tanulók előtt. Célja, hogy a gyerekeket minél több témával, foglalkozással, hobbival, személlyel, hellyel és eseménnyel, stb. ismertesse meg, olyan dolgokkal, amelyeket a szokásos tantervek eredendően nem fednek le. Azok, akik a programokban jól teljesítenek, a második típusú gazdagításban vehetnek részt, melyeknél a csoportos fejlesztőprogramok, tréningek során a kreativitásra, a gondolkodás- és az érzelmi folyamatok fejlesztésére teszik a hangsúlyt: ide tartoznak a tanulásmódszertani fejlesztések, az írott, a beszélt és a vizuális kommunikáció, az önismeret, a művészi kifejezés gazdagítása. Ezek egy része megoldható osztálykeretek között is. A triászoknál mindig vezet visszaút is, amely sokszor azt is jelenti, hogy tanácsadónak mennek vissza a csoportból kikerülő fiatalok. A harmadik típusú gazdagítás már kutatási módszerekkel történik valós problémán keresztül, ahol fontos követelmény a kiemelkedő, de tartalmát tekintve bármilyen meglepő produktum létrehozása. Azoknak a fiataloknak szól, akik már elköteleződtek egy-egy önállóan választott terület iránt. Ennél a típusnál már egyéni vagy kiscsoportos, mentorok és más szakemberek bevonásával megvalósított tehetséggondozásról van szó. A professzor videofelvételen illusztrált néhány ilyen esetet: • 13-14 éves lányokból álló csoport eredeti receptkönyvet állított össze hangulatos ábrákkal, rajzokkal és versekkel. • Egy tizenéves lány diákoknak szóló magazint szerkesztett az iskolában, amely olyan sikert hozott neki, hogy egy országos magazin tini oldalának állandó szerkesztésére kérték fel a fiatalt.

28

EX CATHEDRA Nálunk teljesen szokatlan produktumot hozott létre egy nagyon elszánt és céltudatos diáklány: fogyatékosoknak tervezett, majd felépíttetett egy játszóteret. A projekt megvalósítása nagyon sokféle tevékenységet igényelt: modellalkotást, műszaki tervkészítést, mozgássérültek megfigyelését, munkafolyamatok szervezését, design-technológiát, és ami a legnehezebb feladat volt, hogy a megvalósítás pénzügyi feltételeit lobbizással előteremtse. • A legutolsónak levetített példában egy puerto ricói szegény bevándorló család gyermeke, aki nagyon érdeklődött a repüléstechnika iránt, a több éves projekttel odáig fejlődött, hogy a szélcsatornás vizsgálati eredményei alapján a repülőgépek szárnyának kialakításához készített egy újító javaslatot. Néhány év múlva tervét egy légitársaság megvalósította, mellyel számottevő energia-megtakarítást értek el. A fiú megkapta az innovációs világbajnoki érmet. A példákból is láthattuk, hogy az USA még mindig a nagy lehetőségek hazája. A professzor hangsúlyozta, hogy a gyermekarcokon látható őszinte boldog mosoly mutatja meg igazán a program sikerességét. Az előadás végén a közönség vastapssal köszönte meg a professzornak az élvezetes előadást. •

Az előadást követően csoportokba osztva egy-egy decentrumot látogattunk meg. A mi csoportunk a szerencsi Körzeti Tehetségkutató és Tehetségfejlesztő Központ vendége volt. A szerencsi Rákóczi-vár lovagtermében két órás tájékoztatót hallgattunk meg a központ munkájáról. A hallottakból kiderült, hogy valóban jól működik a hálózat. Sajnáltuk, hogy a sok előadó kevéssé tudta összehangolni mondandóját, az ismétlések miatt nagyon hosszúra nyúltak a beszámolók. Jobban örültünk volna egy kötetlenebb eszmecserének. A taktaharkányi Alkotóház képzőművész műhelyének délutáni foglalkozására ellátogatva végre találkozhattunk gyerekekkel, akik nagy átéléssel hoztak létre szebbnél szebb alkotásokat. A programon a település polgármestere kísért végig minket, akinek minden szavából érződött az a megszállottság, amellyel a tehetséggondozás ügyet képviseli a környéken. A látogatásunk utolsó célállomása a gyönyörű fekvésű és híres hegyaljai település, Mád volt. Itt az iskola egyik diákcsoportja a tokaji aszú elkészítésének menetét játszotta el egészen a szürettől kezdődően. A hangulatos kis műsor megtekintése után a csodálatosan felújított mádi zsinagógát tekintettük meg. A késő esti órákba nyúlóan tartotta meg tisztújító közgyűlését a Magyar Tehetséggondozó Társaság, amelyen dr. Báthory Zoltán elnök lemondása után a közgyűlés dr. Balogh László tanszékvezető tanárt, az ECHA alelnökét egyhangúlag választotta meg új elnökének. A harmadik napon délelőtt a „Hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozása Ózdon egy kutatás tükrében” című szekcióülésen vettem részt. Az Ady Endre Kollégium roma középiskolásai körében végzett kutatás eredményeiről először a kutatásvezető Dr. 29

EX CATHEDRA Trencsényi László docens (Miskolci Egyetem) tartott beszámolót. Az interdiszciplináris munka, mely során családsegítői, pszichológusi szerepkörben is otthonosan kellett mozogni, a cigány értelmiséggé válás minden buktatóját, kínját és apró örömeit tárta fel. Holló Leleszi Vendel, a kollégium igazgatója szólt arról, mit tanultak a vizsgálat résztvevői a kutatásból. A két előadó úgy tudott pátosz mentesen, de mégis hitelesen szólni a nagy erőfeszítéssel elért eredményekről, valamint a társadalom értékfelfogása miatt átélt és megtapasztalt konfliktusokról, hogy a résztvevők lélekben is sokat gazdagodtak. A konferencia utolsó előadója Sipos János, az Oktatási Minisztérium államtitkára a minisztérium tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységét mutatta be. A tartalmas konferencia zárásaként Prof. Dr. Franz J. Mönks Dr. Balogh Lászlóval közösen átnyújtották a legújabb ECHA diplomákat a jelenlevő frissen végzett hallgatóknak. Végezetül az egész konferencia mottójául szolgálhatna ez a Sütő András idézet: „Nincs más számonkérés, csak gyermekeink tekintetében. Ahány szóra vágyó gyermek, a jövőnek megannyi lámpása a meglódult időben.” Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes

30

SZÖRFÖZÉS

Tanulmányi kiránduláson Vértesszőlősön A tanulmányi kirándulás szerves része oktatási rendszerünknek. Évről évre bejárjuk hazánk történelmi emlékhelyeit ügyelve arra, hogy minden korosztály ízelítőt kapjon a tananyaghoz kapcsolódó ismeretekből. A helyszín varázsa, a megtanultak ellenőrzése és alkalmazása, a múzeumok kiállításai mind mély nyomot hagynak diákjainkban, és hisszük, hogy ezekkel a hangulatos kirándulásokkal gazdagítjuk tudásukat, lehetőséget adunk újabb tapasztalatok szerzésére, s olyan vidékeket ismerhetnek meg tanulóink általuk, amelyekről csupán a tankönyvekből szerezhettek korábban tudomást. Vértesszőlős kis település Budapesttől 70 km-re, ahová Mária Terézia telepített szlovák, azaz tót lakosságot. Méltán büszkék szépen fejlődő falujukra, ahová Tatabányáról, Tatáról sokan “kiköltöznek”, de németek és hollandok is előszeretettel vásárolnak itt ingatlant. Kis paloták, márkás kocsik jelzik a gazdagodást, de mi nem erre voltunk kíváncsiak, hanem arra a Magyar Nemzeti Múzeum által fenntartott intézményre a falu szélén, ahol Dr. Vértes László (1914-1968) 1965-ben világra szóló leletre bukkant munkatársaival. Sámuel napján történt mindez, ezért Sámuelnek (közismertebben Samunak) nevezték el a vértesszőlősi előembert, kinek tarkócsontja és eszközei kerültek elő az édesvízi mészkőből sok más egyébbel egyetemben. Levélkövületek, állatnyomok, fogak, állkapocs hirdeti, hogy milyen gazdag élővilág vehette körül a Sámuelnek keresztelt előasszonyt, hiszen később kiderült, hogy nőnemű a több mint 1 millió éves koponyacsont hajdani tulajdonosa. Vértesszőlős az egyetlen őskori helyszín, ahol ember, növény, állat, település, víz, tűzhasználat mind együtt és egyszerre volt jelen. HA EZ A LELET Németországban, vagy Franciaországban bukkant volna fel, akkora felhajtást és látványos, igényes zarándokhelyet “kreáltak” volna köré, amilyet nem látott még a világ, de mivel itt van nálunk, meg kell elégedni két épülettel és egy félig nyitott, fedett bódéval, s az ősök portréjával ellátott mosdóval. Nem titkoltuk, hogy szegényesnek érezzük a kiállítást, de megnyugtattak bennünket, hogy 2005-ben a 40 éves évforduló kapcsán augusztus 20-ára elkészül a modern, több folyosós új épületrész, ahol oktatási központféle működik majd. Szívesen vettük az invitálást, a gyerekek is kérték, hogy jöjjünk el, nézzük meg jövőre a változást. 34

SZÖRFÖZÉS Miért varázsolja el Vértesszőlős az ötödikeseinket évek óta? –teszem fel a kérdést magamnak. Része van ebben annak is, hogy nagy szeretettel és tisztelettel adózunk a csodának, miszerint őskori, történelem előtti lelettel állunk szemben, de annak is, hogy az itt élő emberek kedvesek, készségesek, segítőkészek és egyszerűségük, tisztaságuk, közvetlenségük páratlan. A szabadidőt a gyerekek töredék része focizással, a többiek csontok és kövek “kiásásával”, régészkedéssel tölti. Előkerülnek a kisecsetek, és gondosan tisztítgatják az édesvízi mészkövet, amelyekben még jól látható a kagyló vagy csiga háza. A csontok kifogyhatatlanok, mindenkinek jut az ereklyéből. Találgatják, kérdezgetik, vajon milyen eredetű és korú. Zacskóba kerülnek a kincsek, bővül az iskolai és otthoni gyűjtemény. A tótok életkörülményeit tükröző falumúzeum és a Fellner Jakab tervei alapján 1792-ben épült római katolikus templom, mellett sem szabad elmenni anélkül, hogy meg ne tekintenénk. A komáromi vonatbaleset következtében alig egy órás késéssel érkeztünk a Déli pályaudvarra az almásfüzitői mentesítő vonattal. Mindenki egy véleményen volt: jó volt, szép volt, de örülünk, hogy épségben nem kis szervezés és telefonálgatás után hazaértünk. Nagy Katalin a Zrínyi Miklós Általános Iskola tanára

35

SZÖRFÖZÉS

36

SZÖRFÖZÉS

Nyelvtanulás másképp Szerzőnk, Sajti Annamária némettanár 2004. október 10-én elismerő oklevélben részesült munkájáért, melyet a Fővárosi Német Önkormányzat ítélt meg számára. Ő lett ” Az év pedagógusa” az általános iskolában nemzetiségi németet oktató pedagógusok közül. Gratulálunk elismeréseihez! Rövid tudósításából reméljük talán mások is kedvet kapnak a nyelvtanítás eme formájához. Egy hetes ausztriai tanulmányúton vett részt iskolánk, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet 31 tanulója 2004. május 23. és 29. között ─ három kísérő tanárral. A gyönyörű karinthiai környezetben, a Klopeiner-tó közelében, a Turnersee partján található panzió alkalmazottai által nyújtott szolgáltatásokkal igazán elégedettek lehettünk. A panzió különböző helyiségeiben ─ vagy éppen a teraszon, a szabadban ─ tartották az osztrák tanárok a német nyelvi órákat. Gyerekeinknek szokatlan volt, hogy ha valamit kérdezni akartak a tanároktól, azt csak németül tehették. Többeknek tetszett ez a helyzet, ügyesen alkalmazták a gyakorlatban is meglévő tudásukat. Az osztrák pedagógusok által vezetett nyelvi órák jó hangulatban folytak. Sokoldalú, változatos, többnyire kommunikatív gyakorlatokkal fejlesztették gyerekeink nyelvtudását. Tanulóink egy-egy esetben tettek kritikus megjegyzést: sok volt az írásbeli feladat az egyik csoportban, a másikban a házi feladatot tartották túlméretezettnek. Összességében nagyon hasznosnak, a gyakorlati tudást fejlesztőnek bizonyultak a foglalkozások. Az utolsó napon a gyerekek kreativitására támaszkodó csapatversenyt szerveztek az osztrák kollégák. Ezt követte a látványos bemutató, amelyen a héten végzett munkájukról adtak számot gyerekeink. A nyelvi képzést sokoldalú, változatos programokkal egészítettük ki. Túrázás vadregényes tájakon, klagenfurti “rejtvényes városnézés”, a Minimundus “mini világa”, kirándulás a Wörthi-tóhoz, a Vogel madárparkban látott különleges madarak, élményfürdő, középkori vár látogatása ─ mindezek felejthetetlenné teszik számunkra ezt az utazást. 34

SZÖRFÖZÉS Tanulóink remekül érezték magukat: élvezték a csodálatos környezet és a nagyszerű időjárás nyújtotta lehetőségeket. Új barátságok születtek, egymást jobban megismerhettük. Ezekről a gyerekekről nem lehet elmondani, hogy még egy pohár vizet sem tudnak kérni egy idegen országban. Meglévő tudásukat próbálták alkalmazni az adódó élethelyzetekben. Még a legbátortalanabbak is tudtak repetát kérni a vacsorából! Biztos vagyok abban, hogy a tanulmányi úton részt vevők további ösztönzést kaptak a nyelvtanulás folytatásához. Tudatossá válik bennük, hogy az Európai Unión belül milyen fontos, hogy tudjunk megszólalni idegen nyelven, hogy tudjunk kommunikálni más országokban élőkkel. Többek között erre is jó volt ez az utazás. És arra is, hogy a gyerekek maguk fogalmazzák meg. “Én is ilyen gyönyörű környezetben szeretnék élni a hazámban”. Tudjuk, hogy ehhez még sokat kell tennünk nevelésben és nyelvtanulásban! Sajti Annamária némettanár, a csoport vezetője Vörösmarty Mihály Általános iskola és Logopédiai Intézet

35

SZÖRFÖZÉS Nyári továbbképzés Bad Wurzach tartományban Az Országos Kisebbségi Szolgáltató Iroda főtanácsosának meghívására 2004. július 25 – július 30 között vett részt a kolléganő egy 30 órás továbbképzésen Bad Wurzach tartomány Kislleg nevű városában. Hazánkat nyolc pedagógus képviselte – hét német nemzetiségi óvónő és egy német nemzetiségi tanítónő. A résztvevők az ország különböző tájairól érkeztek. A továbbképzést a “Gyermekek lehetőségei” címszó alatt hirdették meg, melyben a résztvevők az elméleti ismeretek szerzése mellett aktív, gyakorlati feladatok megoldásának részesei voltak. A továbbképzés tematikája nagyon érdekes volt: − Kommunikációs képességek és technikák (gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt, felnőtt- felnőtt között) − A kétnyelvűség feladatai és nehézségei. A beilleszkedés társadalmi kérdései. − Zene, zenei tradíciók szerepe a gyerekek életében. − Nép és képzőművészet bekapcsolódása a nevelésbe. − Kommunikációs technikák gyakorlása, szituációs játékok keretében − Eggio pedagógia − Waldorf pedagógia − Montessori pedagógia Hospitálási lehetőségünk volt: Ravensburgban a Montessori óvodában, Kissleggben a városi általános iskolában, Wolfeggben a Waldorf - óvodában és a Waldorf - iskolában. Az általános iskolába és a Waldorf- óvodába meghívást kaptunk az évzáró ünnepélyekre, melyek különös élményt jelentett számunkra. Láttuk Illerben a skanzent, hajóztunk a Bodeni tavon, kirándultunk a csodálatos Mainan - szigetre, megnézhettük Ravensburgban a könyvés tankönyvvásárt.

34

SZÖRFÖZÉS A továbbképzés vezetője prof Dr. Georg Glettler az Isny Egyetem professzora volt, aki minden idejét velünk töltötte. A továbbképzés sikere az ő nevéhez fűződik. Szituációs gyakorlatokat, játékokat végeztetett velünk, melyek minden nap az éjszakába nyúltak, így legyőztük a nyelvi gátlásokat, és így elérte, hogy mindenki bátran megszólaljon, illetve beszéljen németül. Az esti kötetlen beszélgetések, a napi benyomásokról szóló beszámolók is vidám, hangulatban zajlottak. A Reggio pedagógiáról Prof. Dr. Tassilo Kiranf, az Esseni Egyetem pedagógiai tanszékének professzora tartott egész napos előadást. A Reggio pedagógia új volt számunkra, közülünk senki nem ismerte. Lényege, hogy a természetet minél közelebb hozza a gyermekekhez, akik érzéseiket, benyomásaikat, a művészet eszközeivel fejezzék ki. A művészeten keresztül valósítsák meg önmagukat. A Reggio pedagógia Párma környékén alakult ki, és a szülők nagyon büszkék arra, ha gyermekeik Reggio pedagógiával foglalkozó óvodába, vagy iskolába járhatnak. Ezek az intézmények kiválóan felszereltek, nagyon szépek. Szoros napi kapcsolatban állnak a szülők a pedagógusokkal, hiszen a gyerekek megfigyelési feladataiban sokszor kell a szülőknek is bekapcsolódnia. Nincsenek a pedagógusok által kidolgozott oktatási tervek. A tervek anyagát a gyerekek pillanatnyi benyomása, érdeklődése határozza meg. A gyerekek maguk állítják össze és változtatják a tananyagot. Egy témát akkor fejeznek be, ha azt minden oldalról körbejárták, megvizsgálták, gyakorlati tapasztalatot szereztek. Rám nagy hatást tett a Waldorf - iskola ultramodern épülete. A tantermek nem téglalap, vagy négyzet alakúak, hanem kör, ovális, ötszög alakúak, lágy vonalak jellemzik. Minden tanteremnek más színű és más formájú a bejárata. A gyerekek széke és asztala a gyerekek magasságához állítható. A folyosók kacskaringósak és emelkedők illetve lejtők vannak benne. Egyenes szakasz nincs. Az embernek olyan benyomása van, mintha egy barlangban járna. Nagyon magas 38, 39-es 42-es létszámmal dolgoznak. Érdekes volt számunkra, hogy a tizenkét évfolyamos iskolában első osztálytól kezdve orosz nyelvet tanítanak, született orosz tanárokkal. Nagyon jó cserekapcsolatokkal rendelkeznek. A szülők takarítják és rendezik az iskolát. A beosztást, 35

SZÖRFÖZÉS mely a takarítás rendjére vonatkozik a szülők maguk állítják össze. Az iskolának nincs takarítói státusza. Nagyon szépek a technika termek, ahol minden létező eszköz és anyag a gyerekek rendelkezésére áll. A Waldorf - óvodában kétszer voltunk. Egyszer egy délelőttöt láttunk, egyszer pedig egy évzáró ünnepélyt. Az óvoda szép, kastélyszerű épület, óriási udvarral. Egy csoportban mindig két pedagógus van jelen. Az egyik a környezettel kapcsolatos ismereteket és az ének-zenét nyújtja a gyerekeknek, a másik manuális tevékenységüket felügyeli és irányítja. Az évzáró ünnepély érdekes volt. Minden kisgyereknek ott voltak a szülei és a nagyszülei. Az iskolába menő gyerekek fején szebbnélszebb élő virágból font koszorút láthattunk. A gyerekek nem szerepeltek. Közös körjátékokat játszottak a szüleikkel és óvónőikkel az udvaron. Utána ügyességi játékokban vettek részt, melyeket a szülők irányítottak és felügyeltek. Végül elfogyasztották szüleikkel azokat a finomságokat, amelyeket a szülők letettek a megterített asztalokra. A megbeszélt időpontra megérkezett a tanító néni, aki a jövendő első osztályosokat átkísérte az iskolába. Az évzáró egy vidám, dalos, zenés majálissá vált. Újszerűnek tűnt számomra az iskolai évzáró ünnepély, amely a városi általános iskolában volt. Este nyolc órakor kezdődött, hogy minden szülő és nagyszülő odaérhessen, mivel ebben a tartományban sokan foglalkoznak állattartással. Negyedik osztályosok évzáróját láttuk. Az igazgató elmondta rövid értékelését, utána a gyerekek az általuk készített maszkokban, jelmezekben előadtak egy zenés, vidám történetet. A kisebbek “Orff” hangszerekkel kísérték a szereplőket. A sok zene és tánc egy vidám musical hatását keltette, és olyan színvonalas volt, hogy órákig tudtuk volna nézni a gyerekeket, akik felszabadultak, jókedvűek voltak és szemmel láthatóan élvezték a történetet, amely az állatok és emberek kapcsolatát mutatta be, az állatok és az emberek szemszögéből. A Montessori - óvodát biztosan nagyra értékelnék e reformpedagógia hívei, hisz a felszereltségük minden igényt kielégít, amely a Montessori-rendszerű pedagógia megvalósításához kell.

36

SZÖRFÖZÉS Szívesen veszek részt mindig a Németországban meghirdetett továbbképzéseken, nagyon sok gyakorlati tapasztalattal leszek gazdagabb. A legfontosabb számomra a nyelvi feltöltődés, amely az anyaországban, anyanyelvi környezetben mehet végbe a legeredményesebben. László Ammer Klára német nemzeti óvodapedagógus

37

SZÖRFÖZÉS

Bővült az óvodai gyógytestnevelők köre kerületünkben Örömmel osztom meg a jó hírt valamennyi kedves olvasóval, mely a kerületi óvodákba járó gyermekek egészséges fejlődésének segítésében egy újabb lehetőség. Úgy vélem nem kell elemeznem, hogy mennyire fontos az egészséges életvitelre nevelést megkezdeni már óvodás korban. Mindenki előtt ismertek a hazánkban élő népesség egészségi állapotára vonatkozó különböző kutatások negatív eredményei. Az idei tanév októberétől a Baross ovi, Kindergarten Baross, a Bóbita, a Gyöngyszem, és a Mákvirág Óvodákban összesen hat fő óvodapedagógus kezdte meg az óvodai gyógytestnevelő munkát is. A szükséges képesítést valamennyien a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolán szerezték meg. Az előzmények is figyelmet érdemelnek, hiszen az, hogy négy óvodában az ott dolgozó pedagógus látja el a gyógy-testnevelői feladatokat, már egy hatalmas előrelépést jelent a kerületi óvodai innovációban. Az óvodai szervezett testnevelés foglalkozás megújítására törekvés a 20012002-es tanévben kezdődött. A téma iránt elkötelezett óvodapedagógusok, a PPI támogatásával, kerületi munkaközösségbe szerveződtünk. Valamennyi óvodába ellátogatva gyűjtöttük az újszerű elméleti ismeretekre épülő gyakorlati alkalmazás lehetőségeinek tapasztalatait. Minden egyes bemutatót érdemi munka követett. A látottakat elemezve, az őszinte hangvételű értékelések során felszínre kerültek a szakmódszertanra és a szervezési feladatokra vonatkozó kérdések, kételyek. Munkánkban segítséget kaptunk az Intézet munkatársától, Pappné Gazdag Zsuzsa óvodai gyógy-testnevelőtől, aki kerületünkben - akkor még - egyedül látta el ezt a tevékenységet. Igaz, a gyógy-testnevelés egy speciális területe a testnevelésnek, de prevenciós szemlélete, mozgásanyagának egyes elemei, a gyermekek képességeit figyelembe vevő tervezés, a foglalkoztatási formák, az eszközök, a játék és játékosság dominanciája mindmind a helyi sajátosságokat figyelembe véve alkalmazhatóak az óvodai testnevelési foglalkozások témakörében. Kezdeményezésünk az óvodavezetők körében is pozitív támogatást nyert. A nagyon elszánt kollégák vállalták, hogy másoddiplomaként megszerzik a szükséges képesítést, és úttörő módon Ők is csatlakoznak a gyermekek egészséges fejlődését célzó, prevenciós gyakorlatokat alkalmazó szakemberek táborához. Ezt követően megoldásra várt az a feladat, hogy milyen formában és 34

SZÖRFÖZÉS kik foglalkoztatják ezeket a kollégákat, hiszen egyik óvoda alapító okiratában sem szerepel ez a speciális tevékenység. A helyzet megoldására a PPI - az Oktatási, Kulturális és Sportosztály egyeztetésével- vállalkozott. Határozott időre szóló kinevezéseket kötött az érintett kollégákkal. Munkaköri leírások rögzítik azokat a paramétereket, melyek alapján a friss diplomások végzik óvodai gyógy-testnevelői munkájukat. Az Intézet Pappné Gazdag Zsuzsa személyében biztosítja a szaktanácsadást a kezdeti lépések megtételéhez. Itt tartunk most. Az önkormányzat által fenntartott 11 kerületi óvodából immár 6-ban működik óvodai gyógytestnevelés egy vagy két csoporttal. Említésre méltó, hogy újabb kollégák szánták el magukat a gyógy-testnevelés szakképesítés megszerzésére. Azonban a személyi feltételek adottsága mellé még társulnia kell tárgyi feltételek meglétének, hiszen nem egyszerű megszervezni mozgásos tevékenységeket olyan épületben, ahol nincs se tornatér, se tornaterem. Vasas Dezsőné óvodai szaktanácsadó

35

SZÖRFÖZÉS

“Linking Libraries, Literacy and Learning” Az első iskolai könyvtári világnap a Zrínyiben A Zrínyi Miklós Általános Iskola tanulói 2004.október 25-én először vettek részt az Iskolai Könyvtári Világnap rendezvényein. Csegeziné Barabás Irén rajztanárnő irányításával megterveztük a nap emblémáját. Az emblémát ábrázoló könyvjelzőt iskolánk tanulói és dolgozói ajándékba kapták. Könyvjezőkészítő-versenyt hirdettünk, és a beérkezett 257 alkotásból kiállítást rendeztünk az iskola könyvtárában. Tíz pályázót jutalmaztunk. Nagy sikere volt a könyvtári tombolának is. Minden pályázó tombolaszelvényt húzhatott, s ha kedvezett neki a szerencse, akkor tárgyjutalomban részesült. Szponzoraink a Szülői Munkaközösség és a Zrínyi Alapítvány voltak. Nyitvatartási időben ezen a különleges napon a kölcsönzők Zrínyi Miklós eposzából, a Szigeti veszedelemből olvastak fel egy-egy versszakot. A felolvasásból még a takarító néni sem maradt ki. Délután a hetedik osztályosoknak könyvtárhasználati vetélkedőt rendeztünk iskolánk névadójáról. A “Hogyan változott az iskolai könyvtár?” című riportjával iskolánk 8.a osztályos tanulója, Nagy Zsuzsa lett az első. A könyvtári világnapról készült fényképes beszámoló iskolánk honlapján is olvasható. /Free.x3.hu/zrinyi-miklos-altisk/ A nap eseményeiről angol nyelvű beszámolót küldtünk az International School Library Day címére.

34

SZÖRFÖZÉS Most türelmetlenül várjuk azoknak az iskoláknak a jelentkezését, amelyek szintén híres történelmi személy nevét viselik. Magyarul, angolul vagy németül leveleznénk.

Madarász Ágnes könyvtáros

35

SZÖRFÖZÉS

Rádió a Zrínyiben Az iskolarádió elindításának reménye 2003 novemberében csillant meg először, mikor Fehér Róbert - egy tanulónk édesapja – , a 75 éves Zrínyi Miklós Általános Iskola évfordulójára felülvizsgálta, megjavította az iskola hangszóróit. 2004 szeptemberében gyűjtöttem össze azokat a tanulókat a felső tagozatból, akik nagy kedvet éreztek társaik szórakoztatására az „éteren” keresztül. Ők alkotják a Zrínyi Rádió szerkesztőségét. A szerkesztők feladata, hogy összegyűjtsék a fontos és aktuális tudnivalókat iskolán belüli és kívüli eseményekről, riportok készítése, kvíz kérdések összeállítása, zenei anyagról való gondoskodás, kutatás az interneten és társaik ösztönzése arra, hogy minél kultúráltabb rádióhallgatókká, minél összetartóbb közösséggé váljanak. Én pedig egyre inkább csak gratulálni tudok nekik! Kovácsi Petra Zrínyi Miklós Általános Iskola

34

SZÖRFÖZÉS

Ünnepelt a város Pesterzsébet 80 évvel ezelőtt kapott városi rangot, így e számunk az évfordulóról, a jubileumi év során zajlott programokról is szól. Az emlékezésben segítenek a korabeli fotók, melyek Verőcei Gáborné kolléganőnk gyűjteményéből kerültek elő.

2004. október 21-én intézetünk is részt vett a Fáklyás futás megrendezésében. Ezen a versenyen az 1956-os forradalomra emlékeztünk. A verseny egyre népszerűbb, az idén 11 általános és 5 középiskola vett részt. Hagyományosan a Juta-dombtól indult és az Emlékezés terén végződött az emlékfutás. Az általános iskolák közül a József Attila Általános Iskola, középiskolák közül az Eötvös Lóránd Szakközépiskola nyerte a versenyt, akik október 23-án a városi ünnepségen vehették át a vándorkupát. *****

34

SZÖRFÖZÉS Ebben az évben a hagyománytól eltérően nem tavasszal, hanem ősszel rendeztük meg a Diáksport Gálát a CSILI színháztermében. A szeptember 23-án 16 órakor kezdődő rendezvényt Komoróczy László alpolgármester nyitotta meg, aki meleg szavakkal köszöntötte a sportversenyeken elért első helyezett tanulókat és az őket felkészítő tanárokat. A rendezvény fényét emelte, hogy díszvendégeink voltak: Cseh László, olimpiai úszó és Sárfalvi Péter öttusázó, Lipcsei Krisztina és Reményi Diána olimpiai kerettagok A műsorszünetekben felléptek a Hajós Alfréd Általános Iskola , a Nagy László Általános Iskola és Gimnázium, az Ady Endre Általános Iskola tanulói A gálát Pesterzsébeti Művészeti Stúdió táncbemutatója zárta.

35

SZÖRFÖZÉS

„Szent István” és Millenniumi Kupa” történelmi vetélkedők 2004. október 12-én ötödik alkalommal rendezte meg Intézetünk a „Szent István” és Millenniumi Kupa” történelmi vetélkedőket a Csili Művelődési Központ színháztermében. A már hagyományosnak számító versenyen 20 általános iskolai és 4 középiskolai csapat mérte össze helytörténeti tudását, hiszen a verseny is része volt Pesterzsébet várossá nyilvánításának 80. évfordulójára tisztelgő ünnepségsorozatnak. A zsűri tagjai kerületünk közéleti személyiségei voltak: Komoróczy László - alpolgármester, Somogyváry Géza – Pesterzsébet Magisztrátusának képviseletében, Majoros József - az Oktatási, Kulturális és Sportosztály vezetője, D. Udvary Ildikó – a Pesterzsébeti Múzeum igazgatója, és Kökény Sándorné – tanár, a Városvédő Egyesület Pesterzsébeti tagozatának vezetőségi tagja. A jutalmakon kívül a hagyomány szerint a két első helyezett vándorkupát vehetett át október 23-án az 56-os forradalom tiszteletére megrendezett ünnepségen. Eredmények: Szent István Kupa: I. hely: Varga Jenő Közgazdasági Középiskola „Vaspillangók” csapata Csáki Nikolett, Flóris Melinda, Varga Nóra Felkészítő tanáruk: Weidinger Mária II. hely: Baross Gábor Általános- és Szakiskola „Landwirth” csapata Halász Pál, Somogyi István, Steckl Péter Felkészítő tanáruk: Hegedűs Mónika III. hely: Varga Jenő Közgazdasági Középiskola „Legkirályabb gólyalányok” csapata Horváth Adrienn, Kurina Melinda, Mári Eszter Felkészítő tanáruk: Turai Mária

34

SZÖRFÖZÉS Millenniumi Kupa: I. hely: József Attila Általános Iskola „2.” Csapata Tóth Krisztina, Valkó Ágnes, Füle Dániel Felkészítő tanáruk: Zaj Ferencné II. hely: József Attila Általános Iskola „1.” Csapata Asqui Dalma, Bardóczi Bence, Rónai Vivien Felkészítő tanáruk: Asquiné Papp Klára III. hely: Tátra Téri Általános Iskola „Tátra 6” csapata Kanjo Nada, Serfőző Kinga, Girnt Borbála Felkészítő tanáruk: Molnárné Udvari Ágnes Gratulálunk a győzteseknek, és valamennyi résztvevőnek köszönjük, hogy versenyünket megtisztelték színvonalas felkészülésükkel. Köszönjük a felkészítő pedagógusok munkáját! Természetesen jövőre is megrendezzük a történelmi vetélkedőket, amire várjuk az iskolák csapatait! Bondor Mária szaktanácsadó

35

SZÖRFÖZÉS

Városismeret kicsiknek Az alsó tagozatos munkaközösség 2004. november 17-én rendezte meg a Lázár Vilmos Általános Iskolában a 4 osztályosok komplex lakóhely ismereti, helytörténeti vetélkedőjét. A játékos vetélkedő célja, hogy a gyerekek megismerjék közvetlen lakóhelyük értékeit, nevezetességeit, felismerjék azokat az intézményeket, amelyek falai mellett gyakran elhaladnak.

A versenyben előzetes feladatként ellátogatnak az osztályok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XX/2. Bíró Mihály utcai könyvtárába és a Pesterzsébeti Múzeum helytörténeti kiállítására. Az összegyűjtött információk, egyéni felkészülések alapján a versenyben felismerési játék, lakóhely-ismereti totó, keresztrejtvény, manuális feladat és várt a versenyzőkre. Értékelésre került a magukkal hozott benevezési rajz is, melynek témája: Az én Erzsébetem című kollázs, valamint a szituációs játék: "Reklámkampány Pesterzsébetről" A versenyt követően táncház színesítette a programot, melyet a Fagyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény néptánc oktatója, Nagy Zoltán József vezetett. Magyar szituációs játék: "Reklámkampány Pesterzsébetről" dudán Bese Botond játszott. Verőcei Gáborné szaktanácsadó 34

FAIX VILMOS tanító úrra emlékezve

Másodszor avattunk emléktermet 2004. november 12-én. Ezúttal a gyökerekhez jutottunk, amikor az em. 11-es termet Faix Vilmosról neveztük el, aki 1883-ban született Lőcsén, itt végezte a tanítóképzőt is. Az I. világháború idején zászlósként szolgált. A cseh megszállás alatt hűségnyilatkozatot nem tett, nem lehetett állami tanító, sőt szülőföldjét is el kellett hagynia. Feleségével és három gyermekével vagonokba toloncolva jött át a határon, hónapokig éltek ilyen körülmények között. 1919 novemberében Erzsébetfalván telepedett le, s itt talált az otthonán túl iskolára is. 1923-tól iskolánk elődjében, az erzsébetfalvi Templom téri állami elemi iskolában (akkor még lakásokban), majd 192742-ig a Baross Utcai Magyar Királyi Elemi Iskolában tanított. Ez a település befogadó volt, kartársai között voltak az Erdélyből menekült Huszti házaspár és a Bodor házaspár. Zaláni Bodor Imre 1942-48-ig iskolánk igazgatója is volt. A sors többször is próbára tette: eltemette feleségét, később leányát. Két fiát egyedül nevelte fel, mindkettőt diplomához juttatva. S közben nem könnyű körülmények között tanított. Alkotó pedagógus volt. Nevéhez kötődik a „Faix-féle számítógép”. 1932-ben a Pedagógiai szemináriumok c. munka III. kötetében óratervezete jelent meg: Hogyan hajtanak gépeket gőzzel? címmel VI. osztály részére. A könyv ajánlását Petri Pál m. kir. vallás- és közoktatási államtitkár írta. Tőle idézek: „Az iskola beléletét a tanító lelke irányítja. Ha a tanító kötelességtudó, nemesen érző és gondolkodó ember, ha eljárásában az elfogulatlan szeretet vezérli, nevelési eredménye és iskolája jó, még akkor is, ha nem ad túl nagy ismeretanyagot útravalóul tanítványainak. Ha ellenben a tanító közönyös nemtörődömséggel bánik növendékeivel, ha példájával hatni és nevelni nem tud, szavaiból és cselekedeteiből nem árad a gyermek felé az igaz szeretet melege, iskolája és nevelőmunkája értéktelen még akkor is, ha az ismeretek halmazával tömi meg tanítványai fejét.” Faix Vilmos tanító úr értett a munkához és szerette, mint ahogy nemesen érző és gondolkodó ember volt. Elfogulatlan szeretettel nevelte és tanította a rábízott gyerekeket, sokszor 40-60 tanulót. Megtiszteltek jelenlétükkel az unokák, Faix Márta és Faix Vilmos és családjaik, összesen tizenegyen, Karakas János országgyűlési képviselő, Komoróczy László alpolgármester, Schercz Gyuláné az OKKB elnöke, Körmendyné Kökény Eszter OKS főtanácsosa, Szekeres Lászlóné a PEPI igazgatóhelyettese, régi és jelenlegi kollégáink.

A Faix család: unokák, dédunokák, ükunokák és díszvendégeink Varga Norbertné köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „az iskola a maradandóságot, állandóságot képviseli, s ez olyan kiváló pedagógusok munkájának köszönhető, mint Faix Vilmos tanító úr is volt”. Elmondta, hogy új hagyományt teremtve a jövőben névadóink sírját születésnapjukon felkeressük és felvirágozzuk. Elhangzott a Honfoglalás c. film ismert dala, majd az est szervezője, e sorok írója ismertette Faix tanító úr életútját és munkásságát. Kiemelte, hogy ő lámpásként világított és melegített a gyerekek között. „Élete, erkölcsi tartása, igényes újító munkája példa az utódok, mindannyiunk számára.” Az ükunokák a névadó unokái számára írt versét mondták el.

Az ükunokák: Molnár Julcsi és Molnár Andris

Az egykori tanítvány: Varga Józsefné, Neumann Edit meleg szavakkal, hálával emlékezett az alapozó ismereteket adó tanítójára. Kökény Sándorné Kalmár Veronika avatta fel az emléktermet, keresve azokat az érintő pontokat, amely a Faix és Kalmár család sorsában fellelhető. Befejezésül Pappné Koltai Réka hegedűművész játékában gyönyörködhettünk, gitáron Oravecz Péter költő kísérte.

Koltai Réka mögötti tablót Maróti József készítette Az unokák emlékezései, köszönő szavai zárták az emlékezést. A baráti, családias estet a felújított könyvtárban beszélgetéssel fejeztük be. 2004. december 06. Ferenczi Mária könyvtáros József Attila Általános Iskola

AJÁNLÁS

Mozgásfejlesztés integrált csoportban 3-10 éves korig Sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlesztése, valamint értelmi és szociális képességeik fejlesztése mozgáson keresztül az integrált csoportokban. (akkreditáció alatt álló 60 órás pedagógus továbbképzés Befogadó felnőtt társadalom csak úgy képzelhető el, ha már gyermekkorban találkoznak a gyermekek a nevelési és oktatási intézményekben a mássággal. Uniós csatlakozásunk után várhatóan felgyorsul az integrált nevelés és oktatás elterjedése az óvodákban és az iskolákban. A pályán dolgozó pedagógusoknak nagy szüksége van gyakorlati segítségre, hiszen egyre gyakrabban találkoznak a mássággal, a sajátos nevelési igénnyel (a későbbiekben MÁS), akár tudatos integrációval létrehozott csoportokban, akár a szükség szülte kényszerhelyzetekben. Ebben kíván segítséget nyújtani a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet egy 60 órás akkreditált pedagógus tanfolyam beindításával. A képzés célja, hogy a pedagógusok támogatni tudják a MÁS gyermekekkel foglalkozó szakemberek speciális, fejlesztő munkáját a saját mindennapi tevékenységükkel. A továbbképzés elméleti és gyakorlati segítséget kíván nyújtani azoknak a gyógypedagógiai végzettséggel nem rendelkező pedagógusoknak, akik sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlesztésével foglalkoznak az integrált nevelés keretein belül saját intézményükben. Ismereteket kíván nyújtani az integráció pedagógiai, pszichológiai alapelveiről, valamint törvényi hátteréről. A fejlődéstan alaptételein át megismerteti a gyermekkori mozgásfejlődés szakaszait, a mozgásfejlesztés fő feladatait, valamint betekintést nyújt a pszichomotoros fejlesztés alapvető feladataiba. Az ép minta megismertetése után az értelmi fogyatékos, és a különböző tanulási nehézségekkel küzdő MÁS gyermekek személyiség és mozgásfejlődésének speciális vonásait ismerteti meg a hallgatókkal. Ezen ismeretekre támaszkodva hatékony, differenciált mozgásfejlesztésük lehetőségeit, valamint az ellenjavallt gyakorlatokat emeli ki, videofelvételek bejátszásával segítve a gyakorlati alkalmazást. Az elméleti ismeretek elsajátítását ismétlő feladatsorokkal és játékokkal ellenőrizzük a résztémák után. A gyakorlati képzés során gyakorlatsorok önálló összeállítására, feladatok betanítására, hibajavításra, önértékelésre kapnak lehetőséget a hallgatók a folyamatos ellenőrzés céljából. A képzés végén tudásukról elméleti és gyakorlati vizsgán adnak számot, mely a 80%-os részvétellel együtt képezi a tanúsítvány kiadásának feltételét. A képzés összóraszáma: 60 óra Várható költsége: 50 000Ft/fő A képzés célcsoportja: óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok, gyógytestnevelők (akár teljes óvodai nevelőtestületek, iskolában alsótagozatos nevelőtestületek) A tanfolyamot tartja: Nagyné Kiszler Ottília gyógypedagógus és Pappné Gazdag Zsuzsanna gyógytestnevelő A tanfolyam várható indítási időpontja: 2005. februártól igény szerint 48

AJÁNLÁS A tanfolyam helyszíne: megfelelő számú jelentkező esetén a kerületben Főbb tematikai egységek: • Sajátos nevelés igényű gyermekek nevelése, oktatása (az integráció pedagógiai, pszichológiai értelmezése, a sikeres integráció törvényi, tárgyi és szakmai háttere, a sajátos nevelés igényekkel kapcsolatos Európai Uniós oktatáspolitika) • A sajátos nevelési igényű gyermek fogalmának meghatározása. Intézményes nevelésének feltételei és tartalma (intézményi és szakirányú kompetenciák) • Mozgásfejlődés 3-10 éves korban (alapfogalmak, a mozgásfejlődés szakaszai és biológiai feltételei) • Mozgásfejlesztés gyermekkorban (fő feladatok, a motorikus képességek fajtái és fejlődésük gyermekkorban, érzékeny fázisok) • Koordinációs képességek fejlesztése (alapmozgások koordinációjának javítása, testtudat fejlesztés, téri tájékozódás fejlesztése, egyensúlyérzék fejlesztése, szem – kéz, szem – láb koordináció fejlesztés) • Pszichomotoros fejlesztés az óvodában és az iskolában (észlelés és motorika, összefüggések a motorika és más pszichikai faktorok között, a differenciálás módjai a mozgásfejlesztésben) • Az értelmi fogyatékos, mint sajátos nevelési igényű gyermek személyiség és mozgásfejlődésének és fejlesztésének sajátosságai (az értelmi fogyatékos, mint sajátos nevelési igényű gyermek személyiség és mozgásfejlődésének és fejlesztésének sajátosságai, a mozgásérzékelés és észlelés idegrendszeri szabályozása, struktúrája és kapcsolatai, az értelmi fogyatékos gyerekek mozgásfejlesztésének sajátosságai) • Tanulási nehézséggel küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlesztése (a hyperaktív gyermekek mozgásfejlesztése, a részképességek fejlődése közti összhang hiányában kialakuló problémák, a dyslexia veszélyeztetett és a dyslexiás gyermekek mozgásfejlesztése) Előzetes jelentkezésre van lehetőség telefonon, e-mailben, vagy levélben a PEPI címén. További tájékoztatás is ott kérhető. Pappné Gazdag Zsuzsanna gyógytestnevelő, szaktanácsadó

49

AJÁNLÁS

KÖNYVAJÁNLÓ Joggal mondhatjuk, hogy a pszichológia a pedagógia segédtudománya. Megítélésünk szerint az alábbiakban ajánlott könyvek hasznos segítőtársai lehetnek a pedagógusoknak gyakorlati munkájuk során. Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen ( www.pedellus.hu) A könyv olyan pszichológiai vizsgáló eljárásokat mutat be, amelyeket a pedagógusok szakirányú képzettség nélkül is fel tudnak használni tanítványaik megismerésében. Így objektívebb képet kaphatnak, mintha pusztán benyomásaikra támaszkodnak. A kötetbe válogatott eljárások első sorban a 10-18 évesek vizsgálatára alkalmasak. Öt nagy témakört érint a gyűjtemény: • a tanulók személyi sajátosságai • a tanulási helyzet • az osztályközösség megismerése • családi háttér • a pályairányulás feltárása Mindegyik nagy témakörhöz természetesen több kisebb vizsgálandó terület tartozik. A módszerek leírása után feladatlapok és értékelési útmutatók következnek. A kötetben leírt eljárások előnye, hogy viszonylag kis időráfordítással is többé-kevésbé megbízhatóan tudja megragadni a tanulók vagy a közösség egy-egy sajátosságát. Dr. Tóth László: Pszichológia a tanításban Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen ( www.pedellus.hu) Ez a könyv tartalmában arra koncentrál, amire a pedagógusnak szüksége lehet a pszichológiából. Megközelítési módja abban újszerű, hogy ezen ismereteknek a gyakorlati pedagógiai munkában, a tanításban való alkalmazását tartja szem előtt. A fejezetek címei is a tanulmány hasznosságát sejtetik: • Fejlődés és személyiség • A tanulás folyamata (különböző tanuláselméletek, motiválás és értékelés) • A hatékony tanulási környezet A könyv felvetései új oldalról világítják meg a pedagógiai folyamatot, hozzájárulva ahhoz, hogy a pedagógusok munkájukat hatékonyan, tanítványaik és önmaguk megelégedésére végezzék. Az alábbiakban ajánlott három könyv könyvesbolti forgalmazásban nem kapható! Emailben lehet megrendelni: [email protected]

48

AJÁNLÁS Mező Ferenc: A tehetség tanácsadás kézikönyve Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület ─ Tehetségvadász Stúdió, 2004, Debrecen Hogyan és kiknek szervezzük meg a tehetség tanácsadást? Milyen témákat ölel fel, milyen szervezeti keretek között működhet a tehetség tanácsadó szolgáltatás? A tehetség tanácsadás két leggyakoribb tartalmi eleme: a tehetségazonosítás (és/vagy tehetséggondozó programba válogatás), illetve a tehetséggondozás. Hogyan szervezzük meg ezeket? A felvetett kérdésekre próbál választ adni a könyv. E kézikönyv a mindennapi gyakorlatban történő felhasználást segíti abban, hogy a részletekbe menő elméleti ismereteken túl a hazai és nemzetközi praxisból vett konkrét példákat sorakoztat fel, illetve a mellékletekben található problémamegoldó űrlapok hatékonyan támogatják a tehetség tanácsadó, tehetségazonosító és –gondozó munka tervezését és szervezését. Mező Ferenc ─ Mező Katalin: Kreatív és iskolába jár! Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület ─ Tehetségvadász Stúdió, (2003), Debrecen A könyv a kreativitás fogalmával, kultúrtörténetével, azonosításával és fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. Az elméleti ismeretek mellett a praktikum felé orientálódó olvasóknak is javasoljuk, hiszen számos gyakorlat, a kreativitás fejlesztésével foglalkozó elemi technikák, illetve (hazai és nemzetközi) programok, valamint jó néhány kreativitást becslő eljárás található benne. Mező Ferenc: A tanulás stratégiája Pedellus Novitas Tankönyvkiadó, (2002, 2004) Debrecen A könyv a tanulásfejlesztést módszertani oldalról közelíti meg. A témával kapcsolatos elméleti ismeretek összefoglalása után hét fejezeten keresztül „probléma - megoldás -gyakorlat triádok” segítik az olvasót a tanulásfejlesztés hatékony megvalósításában. A problémák egyes szám első személyben (a tanulóktól hallott panaszok alapján) kerültek megfogalmazásra. A szerzők igyekeztek minden problémára egynél több megoldást javasolni. A megoldások elsajátítását segítő gyakorlatok akár az iskolai tanórákba illesztve is használhatók.

49

AJÁNLÁS

A rovásírás A rovásírás különös dolog. Ki gondolta volna, hogy a magyarok már úgy foglalták el a Kárpát- medencét, hogy volt saját írásuk? Persze ezt majd később megtanítják az iskolában. Mi különleges módon tanultunk a rovásírásról, s ennek történelmi hátteréről egy nyelvóra keretén belül. Azon szerencsés emberek közé tartozunk, akik egy olyan embertől tanulhattuk meg az ősi székely rovásírást, aki mindent tud erről az írásmódról. Horváth István rovásírásról szóló előadása, diavetítése valamint kis könyve egyaránt érdekes. Az író könyvében olyan szavakkal ismerkedhettünk meg, amelyek a mai világban csak nagyon ritkán fordulnak elő. Például: aratókés, bak, cserény, gyepű, istenfa, tiloló, záp, zsindely. Ez csak egy rövid ismertető a könyvről. A rovásírás ábécéje című könyvet ajánlom minden korosztály számára. Viszlai Emese 5. A osztály Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet

48

AJÁNLÁS

Rendelje meg a PEPITÁT! Az előfizetés módja: személyesen, hétköznap 8-16 óra között a szerkesztőségben.

Megrendelőlap Alulírott megrendelem a PEPITA című pedagógiai folyóiratot. …… példányban Előfizetési díj:2004-január 1-től 600 Ft/3 szám Megrendelő neve: ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Címe: --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Telefonszáma:-----------------------------------------------------------------Számlát kérek:(a megfelelő aláhúzandó

Igen Nem …………………………………..

48

PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA

Recommend Documents