PE P I TA
STERZSÉBETI
EDAGÓGIAI
NTÉZET
LLÓZÓJA
XIV/1. 2014. február
Kedves Olvasók! „A változással és fejlődéssel szükségszerűen együtt járó szorongást elkerülendő, sokszor csökönyösen ragaszkodnánk a megszokotthoz. A veszélytelen egyformaságba csimpaszkodva mindent és mindenkit szeretnénk olyan biztosra venni, mint a napfelkeltét, olyan állandóan tudni, mint a csillagokat. De nem lehet. Az élet folyamat, mozgás, átalakulás. Bármennyire szeretetnénk „visszatartani a hajnalt”, a változás az egyetlen, amiben biztosak lehetünk.”
Kedves Olvasó! Harriet Lerner szavait akár a magyar pedagógusoknak is címezhette volna, hiszen a magyar közoktatás a változások korát éli, mely érinti a pedagógustársadalom egészét, kihatással van az intézmények életének alakulására. Ennek egyik hozadéka, hogy a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet 2013 szeptemberétől ismét önálló, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hatáskörébe tartozó intézmény. Feladatköre továbbra is megmaradt, munkatársai változatlan lelkesedéssel szervezik, segítik a tanulmányi versenyeket, a pedagógus továbbképzéseket, tájékoztatást nyújtanak tanárnak, diáknak egyaránt. Tanácsot adnak a NAT és a kerettanterv változásait érintő kérdésekben, a pedagógusok minősítési rendszerével és a tanfelügyelettel kapcsolatban. Feladat-ellátási területe bővült a 21. kerület iskoláival és óvodáival, ami új kihívást jelent. Az intézmény vezetésében is változás történt. 2014. február 1-jétől Vasas Dezsőné új területen hasznosítja tapasztalatait. Régi „PEPIS”-ként én vettem át a stafétát. Az elmúlt 14 év alatt alkalmam nyílt megismerni a kerület közoktatási intézményeit, az ott folyó munkát, az ott dolgozó tanárokat, s nyugodtan mondhatom, nincs okuk tartani a jövőbeni változásoktól!
Bondor Mária mb. intézményvezető
TARTALOM K E D V E S O L V A S Ó K .........................................................................................................01 GÓRCSŐ Simon Krisztina Könyvtárhasználati tudásszint – mérés a 4. és 7. évfolyamon .........................................................03 EX CATHEDRA Lórántfi Jánosné Az integrálást segítő módszerek elméleti és gyakorlati lehetőségei, megvalósítása a Napraforgó csoportban ....................................................................................................................18 Erdélyi Orsolya Az integrálást segítő módszerek elméleti és gyakorlati lehetőségei, megvalósítása a Katica csoportban ............................................................................................................................21 Pók Zoltánné Az erdő állatai ..................................................................................................................................23 Repkáné Guj Judit Erkölcstan bemutató óra ..................................................................................................................26 Boros Istvánné Erkölcstan továbbképzés a csepeli iskolákban.................................................................................27 Agócsné Borsi Beatrix Erkölcstan óravázlat .........................................................................................................................31 TEHETSÉGPONT Hírek a tehetség világából................................................................................................................40 Szekeres Lászlóné Mit kell tudni a pedagógiai e-portfólióról? ......................................................................................41 Válogatás a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Tehetségpont gyűjteményéből .................................43 SZÖRFÖZÉS Sörös Erika Sárkányreptetés - a levegő projekt zárása -......................................................................................46 Így ünnepeltük az Állatok napját .....................................................................................................47 Sánta Ervinné KOKOSZ-konferencia a XX. kerületben.........................................................................................47 Kuruczné Hegedűs Magdolna A Könyvtár Kisegere a szivárvány csoportban ................................................................................48 Sikéné Pfeiffer Éva Már 135 éves az Ady! ......................................................................................................................50 Oláhné Horváth Ildikó PIGYÖ képviselők felnőtt döntéshozóval .......................................................................................51 Barcsa Mónika PIGYŐ csapatépítés a GYEJÓ-ban .................................................................................................53 Bondor Mária „Millenniumi és Szent István Kupa” ...............................................................................................54 AJÁNLÁS Tegyük színesebbé az erkölcstan órákat könyvekkel! .....................................................................56
GÓRCSŐ Könyvtárhasználati tudásszint – mérés a 4. és 7. évfolyamon
Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 413/2008. (XII.04.) Ök. sz. határozatával arról döntött, hogy felkéri a polgármestert, hogy a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet közreműködésével dolgozzanak ki a kompetencia alapú oktatás eredményessége érdekében egy programot. A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet középtávú cselekvési tervet dolgozott ki a 2009-2013 közötti időszakra a kerület iskolái számára. Ebben a cselekvési tervben kiemelt szerepet kapott az olvasóvá, könyvtárhasználóvá nevelés. Az iskolákban elért eredményekre voltunk kíváncsiak. 2013. május 7-én a kerület összes 4. és 7. osztályos tanulója könyvkönyvtárhasználati mérésen vett részt. A mérőlapot a kerületi szaktanácsadók állították össze. Az alábbiakban az elért eredményeket összegezzük. 1. Mérés célja, előzményei A mérés időpontja egy átmeneti időszakra esett. A 2012 előtti szabályozókból, követelményrendszerekből kell kiindulnunk, hisz a mérés időpontjában 4. és 7. osztályosok még ezek szerint tanultak. A könyv- és könyvtárhasználat tanítása speciális helyzetben van a magyar oktatásban. Ismeretköre két jellegzetes szegmensből áll, az egyik rész a könyvtárra, a dokumentumokra, tájékoztató eszközökre vonatkozik, a másik a szellemi munka technikájára. Ez az ismeretegyüttes szerepel mind a régi, mind az új NAT-ban, valamint a kerettantervekben, de nem egységesen, hanem bizonyos területek részeként. A régi NAT kulcskompetenciái közül „A hatékony önálló tanulás” és a „Digitális kompetencia” tartalmazza a könyv és könyvtárhasználat legtöbb tartalmi elemét. Egyébként pedig szinte az összes kompetencia között fellelhető. Például amikor az idegen nyelvi kompetencián belül segédeszközök használatáról beszélünk, máris eljutunk a szótárhasználathoz, amihez szintén szükséges a könyv-könyvtárhasználat. A kerettantervekben is megjelennek, már konkrétabbak a témakör tudáselemei. Sajnos itt sem találunk „Könyv- könyvtárhasználati kerettantervet”, hanem a befogadó tantárgyak a magyar nyelv és irodalom valamint az informatika kerettantervek részeként jelenik meg, pontos órakeretek meghatározása nélkül. A fentiekből kitűnik, hogy a könyv-könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat, melynek alapozó részét feltétlenül a könyvtáros tanárnak kell megtanítani, majd a begyakorlásnál szükséges a tanítókkal, szaktanárokkal való szoros együttműködés. Az együttműködés kialakításához fontos, hogy tisztába legyünk a fejlesztési követelményekkel, melyekről elmondható, hogy az új szabályozók tartalmát figyelembe véve nem vesztették el aktualitásukat.
3
GÓRCSŐ A fejlesztési követelmények röviden összefoglalva
1–4. évfolyamon: · Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban végezhető tevékenységekről. Tudja azonosítani a könyvtár tereit és állományrészeit. Ismerje meg a könyvtár használatának módját és a könyvtárban való viselkedés szabályait. · Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő anyagokból. · Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket. · Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Legyen képes gyermekkönyvek és -folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait, azok megnevezését. · Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidős tevékenységekben. Ismerje meg a lakóhelyi gyermekkönyvtárat, és használata során tudja alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait.
5–8. évfolyamon: · Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. · A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. · Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban.
4
GÓRCSŐ · Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. · Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. 1 A fenti fejlesztési követelmények megvalósulásának mérése nem egyszerű feladat, hisz a gyerekek tudásáról igazából a gyakorlatban tudunk objektív képet alkotni. Intézetünk munkatársai igyekeztek egy gyakorlatias, az aktuális kihívásokhoz alkalmazkodó feladatlapot összeállítani, miközben szem előtt tartottuk a 2001-es kerületi mérés feladatainak struktúráját is. 2001 októbere és decembere között már történt egy mérés Pesterzsébet 11 iskolájában. Akkor az ötödik és kilencedik osztályos tanulók könyv- és könyvtárhasználati ismereteinek szintjét mérték a Fővárosi Pedagógiai Intézet mérőlapjai segítségével. A feladatok tartalma követte az ismeretkör NAT és kerettanterv szerinti felosztását, rákérdezett a dokumentumismeretre, tájékoztató eszközök ismeretére, a könyvtárban való eligazodásra és az erről szóló tudnivalókra. A 2013-as mérésnél igyekeztünk ennek a feladatlapnak az ismeretköreit figyelembe venni, de tartalmában már az új követelményekhez és a könyvtárak használata során az elmúlt években való változásokhoz igazodtunk. Elsődleges célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a könyv-könyvtárhasználat oktatásának fontosságára, hisz napjainkban az információk közötti eligazodás képessége létfontosságúvá vált. 2. Mérőlapok tartalma és szerkezete A mérőlapok A és B változatban készültek el, de tartalmukban és itemszámban azonosak. Ezek az itemszámok segítik az elemzést. A feladatok rövid válaszadást, többféle párosítást, szöveg és kép kiegészítést, halmazba sorolást, helyes válasz kiválasztást igényeltek. A 7. osztályos mérőlap önálló szövegalkotást is elvárt a tanulóktól. Feladatainkkal, igazodva a 2001-es méréshez, a tanulók tudását a következő területeken vizsgáltuk 1
Dán Krisztina, Haralyi Ervinné: Könyvtárhasználati ismeretek a kerettantervben; www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/konyvtar.doc alapján
5
GÓRCSŐ 4. osztály Dokumentumismeret: Könyv Könyv formai elemei Könyv tartalmi elemei
7.osztály Dokumentumismeret Könyv formai elemei Könyv tartalmi elemei
Item 1-4 5-7
Folyóirat Fajtái Kiválasztásuk internetes elérhetőséggel Nem nyomtatott dokumentumok Tájékoztatás segédkönyvek
8-9 10-21 22-24 25-29
Könyvtárismeret Könyvtári rend 30-39 Könyvtári tér 40-43 Könyvtári szolgáltatá- 44-56 sok
Item 1-4 5-8
Bibliográfiai adatok Folyóirat Fajtái Kiválasztásuk internetes elérhetőséggel Nem nyomtatott dokumentumok Tájékoztatás segédkönyvek katalógus jelzetek „irodalomkutatás”
9-13
Szellemi munka technikája
39-43
14-15 16-21 22-24 25-32 33-38 44-51 52-55
3. Negyedik osztályos eredmények, tapasztalatok 3.1. Dokumentumismeret 3.1.1 A könyv formai és tartalmi elemei (1-7. item) E témakörben a mérőlap kérdései három fő területre vonatkoztak. Elsőként a könyv elemeinek ismeretét vizsgáltuk két részre osztva. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a formai elemeket (gerinc, lap, stb.) be tudják-e azonosítani a 4. osztályososok, majd arra is, hogy tudják-e hol találhatóak egyes tartalmi elemek (pl. a címlapon szerepel a szerző, cím, kiadási adatok). A feladatot a kerületi tanulók 79 %-os eredménnyel oldották meg. Az alacsony szórás arra utal, hogy a kerület iskolák hasonlóan teljesítettek. Ezen a területen jelentős fejlődés mutatkozik 2001-hez képes, mert akkor az egyes iskolák eredményei között (12,6% és 76,6 %) nagy eltérések mutatkoztak. Az itemeket külön vizsgálva kiemelném az 5. itemet. Arra kérdezetünk rá, hogy a tartalomjegyzéket hová nyomtatják? Általános hiba volt, hogy a borítót írták. A sokadik ilyen megoldás után kiderült, hogy a gyerekek összekeverték a tartalom és tartalomjegyzék fogalmait. (A könyv tartalmának leírása egyébként tényleg megtalálható a borítón.) A nagy szórás az iskolák eredményei közötti jelentős eltérésre utalt. Az iskolák egyenkénti eredményei a 23% és az 58% közötti skálán mozogtak.
6
GÓRCSŐ A feladatrész teljességét áttekintve jelentős fejlődésnek mondható, hogy a gyerekek 81%-a legalább a pontok felét megszerezte és ezen belül volt 24%, akik hibátlanul oldották meg a feladatot, miközben 0 pontos nem volt. Az eredményekből úgy tűnik a könyv-könyvtárhasználat oktatása során kellő hangsúlyt kapnak a könyv formai és tartalmi elemei. A tartalmi elemek fogalmainak pontosítására van csupán szükség. 3.1.2 Időszaki kiadványok és internetes elérhetőségük (8-21. item) Az időszaki kiadványokra vonatkozó feladatot két különálló részre bontottuk és ezeket külön is értékeltük. Az elemzés során kiderült, hogy ez mérésmetodikailag nem volt szerencsés. A két itemből álló feladat eredménye már egy hiba esetén is csak 50%-os lett. Jelen esetben az időszaki kiadvány fogalmára vonatkozó kerületi átlag 27,31% lett. Ebben a feladatrészben a gyerekeknek egy ábrát kellett kiegészíteni, mely az időszaki kiadványokat csoportosította. Az alacsony teljesítmény mögött az iskolai eredmények közötti nagy eltérés mutatkozik. A legjobb feladatmegoldás 57,61%-os, a legrosszabb 15%-os lett. Érdekes lenne további kérdésekkel kideríteni mi lehet ennek az oka. A 2001-es mérésben nem volt így szétbontva a folyóiratokra vonatkozó feladatsor. Akkor a fogalomra kérdeztek rá, majd alá kellett húzni a gyerekeknek a felsorolt címek közül a folyóiratcímeket. 2011-ben a folyóiratok felismerésére a második, külön értékelt blokkban került sor. A gyerekeknek címlapok alapján kellett a folyóiratokat kiválasztani és hozzájuk kapcsolni az internetes címeiket. A kerületi átlag 56,81% lett, ami nagyon jónak mondható, főleg annak tükrében, hogy a kerületi általános iskolák nagy részébe még mindig nem járnak rendszeresen időszaki kiadványok (a 2001-ben hasonló volt a helyzet). Fontos feladata a könyvtáros tanároknak, hogy anyagi források hiányába is találjanak arra lehetőséget, hogy a tanulók ismerjék és használják az időszaki kiadványokat. Ilyen lehetőségek lehetnek például: egy letéti folyóirat-olvasó létrehozása ahová a gyerekek behozhatják a már nem használt kiadványaikat. További lehetőség a kapcsolatfelvétel a közművelődési könyvtárakkal ahol vannak időszaki kiadványok. Ki lehet dolgozni egy könyvtárközi kölcsönzési rendszert. Miután már rendelkezünk folyóiratokkal fontos, olyan kezdeményezések elindítása, hogy a gyerekek forgassák, olvassák is azokat. 3.1.3 Nem nyomtatott dokumentumok (22-24. item) Az egyik legjobb eredményt 2001-ben a nem nyomtatott dokumentumokkal kapcsolatos feladat hozta 89-77%-os csúcsteljesítményekkel. Sajnos a 2013-as mérés egyik legkevésbé sikeres feladata a nem nyomtatott dokumentumokra vonatkozó kis itemszámú (22,83%) feladat volt. Nehezítésként (2001-hez képest) a gyerekeknek nemcsak kiválasztani kellett a nem nyomtatott dokumentumokat
7
GÓRCSŐ (ez egy item vagy jó volt vagy rossz), hanem önállóan felsorolni is. A kiválasztás kerületi szinten 34%-os, míg az önálló felsorolás 18% illetve 16% lett. A nem nyomtatott dokumentumok fogalma rohamosan bővül, ezért az új fogalmak nyomon követése, tisztázása feltétlenül szükséges. 3.2. A könyvtári tájékoztatás, tájékozódás. A témakört a következő területre bontva vizsgálta a feladatlap. 3.2.1. Segédkönyvtípusok és használatuk (25-29 item) A feladatban a gyerekeknek a segédkönyvekhez, használatukhoz kötődő állításokról kellett eldönteni, hogy igazak-e vagy hamisak. A kerületi átlageredmény 57,67% lett, ami szinte teljesen megegyezik a 2001-es eredménnyel (55%). A feladat itemeinek vizsgálata után megállapítható, hogy a gyerekek az enciklopédia fogalmával, annak az információkeresésben betöltött szerepével nincsenek tisztában (27%), úgy gondolják, ha gyors információszerzére van szükségük, arra az enciklopédia a legalkalmasabb. A vizsgálat tükrében érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a különböző mutatók (név, tárgy), szócikkek fogalmának megismertetésére, ezek gyakorlati használatára, begyakoroltatására. Külön fel kell hívni a gyerekek figyelmét, hogy ezek használata jelentősen megkönnyíti a kutatómunkát. Ennek a feladatrésznek a legjobb eredménye a szótárak használatára vonatkozóan született (84%), és elmondhatjuk, hogy a tartalomjegyzék fogalmával és használatával is tisztába vannak a kerületi tanulók (77%). A feladat kérdésekre bontott eredményei: Kérdés
eredmény
1.
A lexikonok szócikkei témák szerint vannak csoportosítva.
50%
2.
A mű fejezeteinek címét, lapszámát tartalmazza a tartalomjegyzék.
77%
3.
A névmutató megmutatja, hogy a műben bemutatott személyekről hányadik oldalon olvasható adat. Szótárat használunk akkor, ha egy idegen nyelv szavait le akarjuk fordítani magyarra. Enciklopédiát használunk, ha gyors információszerzésre van szükséü k
4. 5.
48% 84% 27%
3.3. Könyvtárismeret A feladatlap 3. nagy egységében arra voltunk kíváncsiak, hogy a gyerekek mennyire igazodnak el a könyvtárban. Három szempontból vizsgáltuk a tanulók tájékozottságát. Az alábbiakban ezek eredményeit mutatjuk be.
8
GÓRCSŐ 3.3.1. Könyvtári rend (30-39. item) Ebben a feladatrészben kiskönyvtárosként kellett gondolkodni a gyerekeknek. Az volt a feladatuk, hogy rendet tegyenek a könyvtárban. Kiderült a feladat megoldásából, hogy mennyire pontosak az ismereteik a szépirodalom és a szakirodalom fogalmait illetően, képesek-e a könyveket borítójuk alapján azonosítani. Rámutatott arra is, hogy tudják-e milyen struktúra szerint vannak csoportosítva a könyvek a könyvtárban, valamint a polcokon. A feladatlap legjobban sikerült feladata lett ez, a 90%-os átlageredményével. Az eredmény alapján elmondhatjuk, hogy a tanulók biztonsággal különítik el az ismeretterjesztő állományba tartozó könyveket a szépirodalomtól. A könyvtári rendre vonatkozó kérdésekkel már nehezebben boldogultak. Nagyon nagy különbség volt az iskolák között. Kerületi szinten a tanulók 35%-a tudta saját szavaival megfogalmazni, hogy mit vett figyelemben a könyvek sorrendbe állításánál (A legmagasabb teljesítmény 50%-hoz közelített, míg a legalacsonyabb a 10%-hoz). A betűrendbe állítás sem ment könnyen. (Igaz ott nagyon kellett figyelni, hisz a könyvek között volt olyan, aminek pl. nem volt feltüntetve az írója.) Sokaknál a betűrenddel volt probléma. Tudták, hogy az írók nevét kell figyelembe venni, Gáti Éva mégis Móricz Zsigmond mögé került a polcon. Vajon miért? Milyen jókat lehetne játszani az 1-2. osztályos gyerekekkel a könyvtárban, amikor az ábécét tanítjuk nekik. A könyvtári rendet megismerve begyakorolhatnák az abc-t is. 3.3.2. Könyvtári tér (40-43 item) A gyerekek tisztában vannak azzal, hogy milyen dokumentumokat kereshetnek az olvasóteremben, a kölcsönözhető könyvek között, a médiatárban és a folyóirat-olvasóban. A könyvtári térre vonatkozó feladat kerületi átlaga 82% lett, és az iskolák eredményei hasonló szinten mozogtak. Tapasztalataim szerint folyóirat-olvasó szinte egyik iskolában, és ehhez képest nagyon jó eredménynek mondható, hogy a gyerekek 72%-a tudta, hogy a Minimax magazint a folyóiratolvasóban lapozgathatja. 3.3.3. Könyvtári szolgáltatások (44-56. item) A könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésre adott válaszok alapján levonható a következtetés, hogy a tanulók tisztában vannak azzal, mit lehet egy könyvtárban csinálni (97%-os kerületi átlag). Ismerik a könyvtárban igényelhető lehetőségeket, a kölcsönzéshez kapcsolódó kötelességeiket. A feladat gyengébben sikerült feladatrésze elvontabb gondolkodást igényelt. Pontosan meg kellett nevezniük azokat a könyvtárakat a XX. kerületben, ahol e felsorolt szolgáltatásokat igénybe tudják venni. A gyerekek 42%-a tudott legalább egy könyvtárat pontosan megnevezni. Ez általában az iskola könyvtára volt, de töb-
9
GÓRCSŐ ben megnevezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárait is. Az eredményekből úgy tűnik, a CSILI könyvtárát ismerik legkevésbé a gyerekek. A fejlesztési követelmények tükrében a negyedik osztály végére célunk, hogy ne csak az iskolai könyvtárat ismerjék a tanulók, hanem a lakóhelyi gyermekkönyvtárat is és annak használata során tudja alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait. A közművelődési könyvtárak ismerete, használata azért is fontos, hogy az általános iskola elhagyása után is legyen olyan könyvtár, ahol otthon érzik magukat a gyerekek. Feladatunk tehát több kihelyezett foglalkozást tartani a helyi közművelődési könyvtárakban. Az egész napos iskola nyújtotta új lehetőség kihasználására nyitottak a kerületi közművelődési könyvtárak is. Nagy szeretettel, különböző színes programokkal várják a kerületi diákokat. Az utolsó feladatrész már túlmutatott az iskolai könyvtárak világán. Miközben a gyerekek értelemszerűen kitöltötték az olvasójegyet, képet kaptunk anyanyelvi kompetenciájukról. Nagyon jó eredmény, hogy a gyerekek több mint 80%-a meg tudta nevezni mit lát a képen, és azt is tudták mikor kell használni az olvasójegyet annak ellenére, hogy az iskolai könyvtárakban általában nem használják. 4. Hetedik osztályos eredmények, tapasztalatok: A mérőlapok tartalmát és szerkezetét bemutató táblázatból is jól látszik, hogy a negyedikes és hetedikes feladatsorok első része hasonló feladatokból áll (lsd. 4. oszt. táblázata), de a második részben elválik. A könyvtárismeretről és a könyvtári szolgáltatásokról a tájékoztatásra, a kutatásra, a szellemi munka technikájára helyeztük a hangsúlyt. Így az elemzés a kezdeti párhuzamok után különválik. Ezért is indokolt a két feladatlap külön-külön értékelése. 4.1. Dokumentumismeret 4.1.1 A könyv formai és tartalmi elemei (1-8. item) A hetedikes tanulók ugyanazt az ábrát kapták, mint a negyedikesek. Annyival volt nehezebb a feladatuk, hogy önállóan kellett megnevezniük (nem csak behelyettesíteni) a dokumentum formai elemeit, majd a felsorolást követve a tartalmi elemeket. A kerületi tanulók 57,46%-os eredménnyel oldották meg ezt a feladatrészt. Az iskolák közel azonos szinten teljesítettek. Külön kíváncsiak voltunk arra, hogy fel tudják-e sorolni a könyvek 5 alapvető bibliográfiai adatát. A feladatrész 23,75%-ra sikerült. A problémát maga a fogalom jelentette. Személyes élményeim alapján elmondhatom, hogy a fogalmat sok felnőtt sem ismeri. Ennek tükrében pedig már nem is olyan rossz ez az eredmény. A fogalmat mégis fontos megismertetnünk a gyerekekkel, mert a későbbiekben az önálló ismeretszerzés során szükségük lesz használatára. Honnan
10
GÓRCSŐ tudja egyébként, hogy egy bibliográfia összeállításánál mit is kell csinálnia? Az IKT technikák alkalmazásának is fontos eleme ez a kifejezés. A fenti átlageredmény mögött az iskolák eredményi közötti nagy eltérésből adódó különbség áll. A leggyengébben teljesítő iskola 6,47%-on, a legjobban teljesítő 69,19%-on oldotta meg a feladatot. Ez nagy tudásbeli különbségre utal. Fejlesztendő terület a felsős tanulók körében a fogalom megtanítása, begyakoroltatása, bibliográfiák készítése különböző témákhoz. 4.1.2 Időszaki kiadványok és internetes elérhetőségük (14 - 24. item) Az időszaki kiadványokra vonatkozó feladat értékelését, már nem bontottuk két különálló részre. Az első feladatrészben a hetedikes tanulóknak ugyanúgy egy ábrát egészíteni ki, mint a 4. osztályosok. Az időszaki kiadványokat csoportosították. A második részben címlapok alapján kellett a folyóiratokat kiválasztani és kapcsolni hozzájuk az internetes címeiket. A feladattípus ugyanaz volt, mint a negyedikeseknél, csak a tartalmat aktualizáltuk a korosztály érdeklődéséhez. A feladat kerületi átlageredménye 54,20% lett, de érdemes kiemelni, hogy a legjobb teljesítmény 75,85% volt. 4.1.3 Nem nyomtatott dokumentumok (22-24. item) A témakörben érdemes összehasonlítani a két korcsoport eredményeit. Feladatuk ugyanaz volt, így az értékek relevánsak egymással. Önállóan kellet felsorolni 3 nem nyomtatott dokumentumot. Nem nyomtatott dokumentumok
7. o. 4.o.
Zr ke ín yi rü le ti át la g
Tá tra Vö rö sm ar ty
Lá Na zá r gy Lá sz ló
G yu la i Ha Jó jó s zs ef At tila
Ad y
84% 90% 80% 69% 70% 60% 51% 50% 37% 39% 39% 26% 40% 26% 25% 30% 23% 30% 20% 20% 19% 22% 19% 17% 14% 20% 5% 10% 0%
Nem nyomtatott dokumentumokhoz kapcsolódó feladat eredményei
A hetedikes tanulók ugyan nem hozták a 2001-es mérés eredményeit, de az előzetes várakozásnak megfelelően a témában jobban teljesítettek, mint az alsósok. (Jellemző a korosztályra a nem nyomtatott dokumentumok használata, így várható volt, hogy többet tudnak majd felsorolni). A fenti grafikonból jól látszik a
11
GÓRCSŐ korosztályok ismerete közötti különbség. A kerületi átlag 38,60% lett. Érdemes lenne külön megvizsgálni azt a két esetet, ahol a negyedikesek teljesítettek jobban. 4.2. A könyvtári tájékoztatás, tájékozódás. A hetedikes feladatlapban a tájékoztatás témakörén belül a segédkönyvekkel már gyakorlatiasabb feladat foglalkozott. Bővült a feladatsor a katalógushasználat, jelzetek, irodalomkutatás témaköreivel. A negyedikes feladatlaphoz képest kimaradtak a könyvtári térre, könyvtári szolgáltatásokra vonatkozó feladatok. Ajánlom a kollegák figyelmébe annak lehetőségét, hogy a hetedikes tanulókkal megírathatják a negyedikes mérőlapot is. 4.2.1. Segédkönyvtípusok és használatuk (25-32 item) A feladatban a gyerekeknek a segédkönyvrészeket kellett felismerni, majd megnevezni, hogy bizonyos tartalmi elemek melyik segédkönyvtípusban találhatóak. A következő táblázatban azt mutatjuk be, hogy a felismerés és a gyakorlati alkalmazás lehetősége mennyire áll összhangban. 54,90% 58,75%
Rövidítésjegyzék
73,59% 76,26%
Szócikk
23,44%
Tárgymutató
51,04% 17,21%
TARTALOMJEGYZÉK
89,32%
Alklmazás Felismerés
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Kerületi átlageredmények
A fenti grafikonról jól látszik, hogy a tartalomjegyzéket a gyerekek közel 90%-a felismerte. Úgy gondolom ez annak is köszönhető, hogy tartalomjegyzéke a könyvek (így a tankönyvek) nagy részének is van. Meglepő azonban, hogy az alkalmazásnál csak 17%-uk tudta pontosan mely segédkönyveknek van tartalomjegyzéke. Választási lehetőségük a következő volt: lexikonban, szótárban, enciklopédiában. Leggyakoribb hiba volt, hogy a lexikont, szótárat is beírták az
12
GÓRCSŐ enciklopédia mellé. A következő szintén nagyon jó eredmény a szócikk felismerésének volt. Nemcsak felismerik a szócikket, de mint a fenti grafikon is mutatja, tudják is, hogy melyik segédkönyvben vannak szócikkek. A rövidítésjegyzék felismerése közepes eredményt hozott, de aki tudta mi a rövidítésjegyzék, általában azzal is tisztába volt, miben található. A tárgymutatót ismerte fel a legkevesebb tanuló és azt még kevesebb százaléka tudta a gyerekeknek, hogy miben van a tárgymutató. Úgy gondolom ez egy olyan hiányosság, amit feltétlenül pótolnunk kell. Szintén a kutatómunkát segíti a segédkönyvek szakszerű használata. A feladat eredményéből úgy tűnik, az enciklopédiákat használják legkevésbé a gyerekek, illetve ha kutatnak is belőle, nem a tárgymutató segít a témák szűkítésében. A változó tanulási struktúrához alkalmazkodva, az egész napos iskola lehetőségeit kihasználva, több kutatómunkát kaphatnának a tanulók, mely során lehetőség nyílna a különféle mutatók használatának gyakorlására. 4.2.2. Katalógushasználat (33-38 item) A könyvtári tájékozódás, információkeresés, kutatómunka alapja a katalógushasználat. Mivel egyre kevesebb helyen használják a papír alapú katalógusokat, ezért a feladat a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár katalógusához kötődött. Mivel kerületünk könyvtáraiban változó rendszereket használnak vagy nincsenek is katalógusaik szaktanácsadóként kerületi szinten szorgalmazom, hogy ezt a katalógust minden tanuló ismerje. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár katalógusának gyakorlott használata mellett szól az is, hogy budapesti szinten bárhová kerülnek is tanulóink az általános iskola után, ezzel a könyvtártípussal minden kerületben találkoznak. Egyébként pedig kerületünkben nagyon szoros együttműködésben dolgoznak az iskolai könyvtárak a FSZEK és a Pedagógiai Intézet Könyvtára. Ez a feladat vizsgálta a gyerekek szövegértését is. A kerületi tanulók 82,69 % -a felismerte, hogy a képen a FSZEK katalógusát látja. A keresett könyvre, a kiadásra vonatkozó kérdések eredményei is jók lettek kerületi szinten (87,54%; 94,36%). A feladat gyengébben sikerült része a kiadóra vonatkozott. Megfigyelhető volt egy típushiba, a gyerekek félreértették a kérdést, és nem a kiadót, hanem az írót nevezték meg. A gyakorlat szempontjából ki kell emelni a kölcsönzésre vonatkozó kérdés eredményét melynek kerületi átlaga 48,66 % lett. Ez az eredmény jelzi, hogy a katalógus értelmezésére több időt kell szentelni. Hiába találja meg a gyermek a megfelelő című, kiadású könyvet. A találati eredmény adataiból ki kellene tudniuk következtetni, hogy az adott könyv honnan kölcsönözhető ki. Márpedig a fenti eredmény azt mutatja, hogy ez csak a tanulók felének sikerült.
13
GÓRCSŐ 4.2.3. Könyvtárismeret – a könyvtári rend – „Jelzetek” (44-51 item) A feladatsor 6. feladata egy többszörösen összetett feladat volt. A tanulóknak egyes könyvek bibliográfiai leírásait kellett jelzetükkel, majd a könyvek borítójával párosítani. Ezután azon is el kellett gondolkodniuk, hogy egyes témáknak melyik könyvben néznének utána. Az utóbbi feladatrész ugyan az irodalomkutatás témakörébe tartozik, de a feladat egysége miatt a feladatot ezzel a feladatrésszel együtt értékeltük, de az elemzésnél külön írunk róla. A fentiek tükrében a 6. feladat kerületi átlaga 60,76% lett. Nézzük hogyan állt össze ez az eredmény. Az a) feladatrész volt a jelzetek és a könyvek leírásának összepárosítása. Érdekes módon a szépirodalmi könyvek besorolása okozott nagyobb problémát. A megoldásokból látszik, hogy a gyerekek nagy része tisztába van azzal, hogy a könyvek jelzetét a szerző, cím, és a téma határozza meg, de sokan a szépirodalmi könyveknek is adtak szakirodalmi jelzetet. Talán ennek is köszönhető, hogy a feladatrész átlageredménye 46,26% lett. Az eredmény tükrében fontos lenne az utolsó tanévükben megszilárdítani a tanulók ismeretét, így az iskolából kilépve nagyobb eséllyel tudnak majd eligazodni a könyvek, könyvespolcok között. A b) feladatrészben a könyvek leírását kellett összepárosítani a könyvek borítójával. A közel 62%-os eredmény nem túl jó ahhoz képest, hogy a borítókon jól láthatóan szerepelt a cím. A gyerekek 40%-a ennek ellenére nem tudta összepárosítani a címet és a könyvet. Hogy fogják megtalálni a katalógus alapján a könyveket a polcon? Ezt feltétlenül gyakoroltatni kell a gyerekekkel. Feladatrészek átlaga
Irodalomkutatás
74,39%
Párosítás
61,65%
Jelzetek
46,26%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
A 6. feladat kerületi átlaga részfeladatokra bontva
4.2.4. „Irodalomkutatás” és a szellemi munka technikája (39-43; 52-55 item) A fenti grafikonból is jól látszik, hogy a 6. feladat irodalomkutatás témaköréhez tartozó része sikerült a legjobban. A tanulók 74,39%- a téma ismeretében ki tud-
14
GÓRCSŐ ta választani, hogy melyik könyvet használná. De lássuk mit tesznek akkor, ha egy adott témában kutatniuk kell. Az 5. feladat kifejtős típusú volt. A kutatómunka lépéseit kellett leírni a tanulóknak. Itt lényegében a szellemi munka technikájára voltunk kíváncsiak. Tapasztalataim alapján a felső tagozaton időhiány miatt, nem kap elegendő hangsúlyt a kutatómunka lépéseinek megtanítása. Nem volt meglepő tehát a kerületi 39,13%-os átlageredmény. Az eredmények 18,46% - 55,68% között változtak. A teljesítmények több mint 30%-os eltérése az iskolák szociokulturális környezetéből is adódhat, mely meghatározza, hogy egyes iskolákban milyen mértékben és mélységben végeznek kutatómunkát a tanulók. Egyébként az eredményből az is kitűnik, hogy ahol készítenek is kiselőadásokat a gyerekek, a folyamat ott sem letisztult, nem tudatos. Gyakori volt az olyan válasz, hogy felmegyek az internetre, beírom a Google-ba, kimásolom, kinyomtatom, előadom. Tudjuk, hogy ez a tényleges gyakorlat, de nagyon fontos a gyerekek figyelmét felhívni ennek a típusú „irodalomkutatásnak” a veszélyeire (pl. plágium vagy téves információkhoz való jutás). 5. Összegzés 5.1. Eredmények A 4. osztályos tanulók kerületi átlageredménye 65,07%-os lett. A mérés eredménye sok éves tapasztalatomat is alátámasztja, miszerint a gyerekek alsó tagozaton még többet használják a könyvtárat. Az alsó tagozatos pedagógusok igyekeznek beépíti oktató-nevelő munkájukba a könyv-könyvtárhasználatot. Szervezetten is több könyvtárlátogatáson, könyvtárhasználati órán vesznek részt a gyerekek. 4. osztályos mérőlapok eredményei iskolánként 59,1% 68,1%
75,0%
66,3% 61,8% 61,6%
Tá tra Vö rö sm ar ty
Lá zá r Lá sz ló
G yu la i
Ad y
Ha jó Jó s zs ef At tila
Na gy
15
64,3%
65,1%
Zr ín Ke yi rü le ti át la g
59,7% 66,3%
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
GÓRCSŐ Aztán felsőben valahol elveszítjük őket. A felsősök eredményeit bemutató diagram részben igazolja ezt a megfigyelést. 7.osztályos mérőlapok eredménye iskolánként
Zr ín yi ke rü le ti át la g
Vö rö sm
ar ty
Tá tra
Lá zá r
ós Jó zs ef At tila
Ha j
G yu la i
Ad y
80% 66,44% 71,21% 70% 52,65% 60% 45,54% 54,12% 48,54% 44,07% 40,36% 50% 35,32% 40% 30% 20% 10% 0%
A felsős korosztálynál a különbségek szembetűnőek. Az 52,65%-os átlageredmény elfogadható egy olyan tudásanyag esetén, aminek tantárgyköziségét hangsúlyozzuk, de egyik tantárgy se érzi igazán magáénak. A könyvkönyvtárhasználat gyakran elvész a tantárgyak között. Elmarad a strukturált, céltudatos oktatás, vagy hiányzik a gyakorlási szakasz. A felsős korosztálynál a kollegáknak már meg kell küzdeni az érdektelenséggel is. A könyvkönyvtárhasználat gyakorlati, a későbbi életben fontos tudással gazdagíthatja a gyerekeket, de ennek jelentőségét rövidtávon még nem érzik a diákok. Nem látják, mekkora hátránnyal indulnak a tudatos információkeresés és találás területén, amire pedig nagy szükségük lesz az általános iskolából kilépve is. Érdemes rövid összehasonlítást végezni nem csak az iskolák, hanem a korosztályok között is. Az alábbi diagram magáért beszél. Összességében minden iskolában jobban teljesítettek a negyedikesek, mint a hetedikesek. (A Nagy László kivételével ahol a 7. osztályosok érettségi szünet miatt kimaradtak a mérésből.) Az iskolán belüli különbségek mértéke 2-27% között mozog. 4. éa 7. osztályosok eredményei 68% 60% 46%
66% 59% 49%
66% 54%
75% 71% 66%
62%
62%
64%
65% 53%
44% 35%
40%
7.o. 4.o
16
Zr ke ín yi rü le ti át la g
Tá tra Vö rö sm ar ty
Lá Na zá r gy Lá sz ló
G yu la i Ha Jó jó s zs ef At tila
0%
Ad y
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
GÓRCSŐ 5.2. A kerületi iskolai könyvtárakról röviden Miközben az intézmények megvalósították a funkcionális analfabétizmus megelőzésének cselekvési tervét, jó alkalom nyílt arra, hogy felhívjuk a figyelmet a iskolai könyvtárakra és az ott folyó oktató-nevelő munkára. Több olvasóvá nevelési kezdeményezést is indítottunk, melynek bázisai az iskolai könyvtárak voltak. 2001-ben az iskolai könyvtárak helyzetelemzéseként, önértékelést célzó kérdőívet töltöttek ki az iskolai könyvtárosok. 2013-ban ilyet nem töltettünk ki, viszont megtörtént a kerületi iskolai könyvtárak Szervezeti és Működési Szabályzatainak szakértése. Ebből aktuális képet kaphatunk a jelenlegi helyzetről. A háttérkérdőív elemzésének megállapításaival összehasonlítva bizonyos területeken javulás tapasztalható. 1. Minden intézményben főállású könyvtáros dolgozik teljes munkaidőben. 2. A könyvtárak nyitva tartása megfelel a köznevelési törvény követelményeinek. 3. Több intézményben rendszeresen dokumentált könyv-könyvtárhasználati foglalkozásokat tartanak a törvényi előírásoknak megfelelően. 4. Minden iskolai könyvtár rendelkezik szakértetett SZMSZ-el 5. Elkészültek a Könyvtár Pedagógiai Programok Probléma maradt továbbra is a állománygyarapítás esetlegessége, a forráshiány. Az állomány feltárása szempontjából pedig változatos a kép, mindenki igyekszik áttérni a számítógépes nyilvántartásra. A fentiek tükrében megállapítható, hogy a XX. kerületi általános iskolák könyvtárai alkalmasak a könyv-könyvtárhasználati foglakozások tartására. Így a 2013as könyv-könyvtárhasználati mérés eredményeinek elemzése során meghatározott fejlesztési célok a pedagógusok összefogásával, átgondolt időkeretekkel megvalósíthatóak. Célunk, hogy a cselekvési terv befejezése után is fókuszban maradjanak a könyvtárak. A 2013-2014-es tanévben ennek érdekében indult el a Kerületünk Könyvkirálya program, mely az olvasás megszerettetésén kívül kortárs gyermekirodalmi könyvekkel gazdagítja az iskolai könyvtárak állományát a kiadók és a Rainbow Könyvközösség jóvoltából.
Simon Krisztina pedagógiai előadó
17
EX CATHEDRA Az integrálást segítő módszerek elméleti és gyakorlati lehetőségei, megvalósítása. A témában a Lurkóház Óvoda- Gyermekkert Tagóvodájának három csoportjában bemutatókon vehettek részt az érdeklődők 2013. november 19-én. Az alábbiakban a foglalkozások leírásait közöljük.
A Napraforgó csoportban Korosztály: vegyes A tevékenység megnevezése: Környezet megismerésére nevelés a komplexitás elve alapján (ének-zene" matematika" mese-vers" vizuális nevelés) Előzmények: Az őszi időjárási jelenségek folyamatos figyelemmel kisérése, séta a környéken. Az őszi levelek, termések megfigyelése (mennyiségük a fán, a földön, színük) Az erdőben élő állatok megismerése (képek, könyvek alapján) Őszi versek, dalok megismerése, gyakorlása 1. Környezeti nevelés Képességfejlesztés: Megismerő tevékenység: megfigyelőképesség fejlesztése az állatok képeinek keresése során Érzékelő - észlelő képesség fejlesztése a feladatok végrehajtásakor Gondolkodás fejlesztése, az ok-okozati összefüggések feltárásával: időjárás növények, állatok viselkedése Mozgásfejlesztés: Nagymozgások a dalos játékok alkalmával, finommotorika fejlesztése a terméssel való tevékenység során Verbális fejlesztés: állatok hangjának utánzásával, vers gyakorlással Kommunikáció fejlesztése a közös játékok során. 3. Differenciált feladatok H H H gyermekek egyéni bánásmódja - Fokozott figyelem irányukba, lehetőleg mindenben jussanak szerephez - Szükség esetén nagyobb segítségnyújtás, sikerélményhez juttatás 3-4 évesek: fejdíszek kiválasztása, megnevezése 4-5 évesek: az erdei állatok megnevezése, jellemzőik 5-6 évesek: ok - okozati összefüggések felismerése, verbális megfogalmazása, őszi termések megnevezése 18
EX CATHEDRA 4.
Érzelmi nevelés: Türelem, önfegyelem, egymás iránti tolerancia fejlesztése, valamint együtt játszás, és együttes élmények szerzése 5. Integráció más tevékenységi területekkel - Irodalmi nevelés: Csoóri Sándor: Dióbél bácsi c. verse - Zenei nevelés: Hopp mókuska, Erre csörög a dió, Mókuska, mókuska - Mozgásfejlesztés: állatok mozgásának utánzása - Matematikai: dió számlálása, összemérése (kisebb - nagyobb) A tervezett módszerek: magyarázat, beszélgetés, szemléltetés, megfigyelés, öszszehasonlítás, dicséret, értékelés A tevékenység várható menete Motiváció I. Előzőekben készített távcső elővétele, kikukkantás az ablakon. Időjárás megbeszélése. Erdei sétára indulás Útközben, avarban sétálunk, szélfúvásba kerülünk (hangutánzás) II. Környezet megismerésére nevelés Képességek fejlesztése - az őszi évszak jellemző jegyeinek érzékeltetése - az ősz színeinek megbeszélése - erdei állatok felismerése, megnevezése - pozitív érzelmi kötődés kialakítása a környezet megismertetésével - emlékezet: az ősszel kapcsolatos előzetes tapasztalatok felidézése - gondolkodás: az ok-okozat összefüggések megállapításával - a hideg ill. a meleg hatása a növényekre, állatokra Milyen állatok élnek az erdőben? Kötetlen beszélgetés a témában, a gyerekek által irányítva Megbeszéljük: milyen a színük, hány lábuk van, mit esznek, szelídek vagy ragadozók, mi borítja a testüket, gyorsak vagy lassúak, mozgásukat utánozzuk Ki, milyen állat bőrébe bújna szívesen? - fejdíszek kiosztása Mindenki a választott állat mozgását utánozza Melyik állatból van most a legtöbb? /mókus/ Zenei nevelés: Képességfejlesztés: tiszta éneklés, a dalok megfelelő magasságú kezdése, szükség esetén a „morgó” gyermekkel való egyéni bánásmód, stb.
19
EX CATHEDRA Az egyenletes lüktetés folyamatos gyakorlása, ill. a ritmus kiemelése a mondókák és dalok hangoztatása során játékos mozdulatokkal, dióval töltött zacskóval Zenei alkotókedv alakítása: mozdulatok kitalálása a dalokhoz, éneklésre biztatás Hopp mókuska, Mókuska, mókuska /dalok éneklése, mozgással kísérve/ Dióval töltött zacskó kiosztása, zörgőhang létrehozásához Erre csörög a dió... dalos játék Matematika: A zacskó tartalmának felfedése Matematikai tevékenységek köre (számlálás, összehasonlítás, becslés, összemérés) Mese - vers Csoóri Sándor: „Dióbél bácsi” című vers gyakorlása Képességfejlesztés: Verbális fejlesztés a vers mondogatásával Anyanyelvi nevelési feladatok A vers jellegzetes ritmusának érzékeltetése a szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangfekvés, beszédtempó stb.) változatos használatával Szómagyarázattal szókincsbővítés: dióbél, csonthéj, csontkapu, cammogva A verssel kapcsolatos tevékenységek, események megbeszélése /érzékszervek bevonása/ III. Az erdei séta véget ért, visszamegyünk az óvodába Vizuális nevelés: Szabadon választott tevékenységként „Dióbél bácsi” készítése dióhéjból és papírból, vágással, ragasztással Kreativitás fejlesztése: egyéni megoldások, ötletek Finommotorika fejlesztése: nagyobbaknak ollóhasználat Taktikus érzékenység fejlesztése: különböző felületek tapintása (dió, papír) Az elkészült munkák közös értékelése, kiállítás keretében
Lórántfi Jánosné óvodapedagógus Lurkóház Óvoda- Gyermekkert Tagóvoda
20
EX CATHEDRA A Katica csoportban Életkor: vegyes Tevékenység megnevezése: Környezet megismerésére nevelés a komplexitás elve alapján / vers-mese, énekzene, mozgás, rajzolás, mintázás, kézimunka, matematikai nevelés, játék./ Előzmények: Könyvek nézegetése közben ismerkedés a vízben élő állatokkal Társasjáték alapjának közös megfestése, kellékek elkészítése Vízi állatos versek, ének mondogatása, éneklése Képek gyűjtése Képességfejlesztés Környezettudatos szemlélet megalapozása, állatok szeretete, tisztelete A természetes gyermeki kíváncsiság felkeltése, kielégítése sokoldalú tapasztalatszerzéssel Kommunikációs képességek Társas magatartás fejlesztése egymás meghallgatásával Logikus gondolkodás és koncentráló képesség fejlesztése Számolási készség fejlesztése Kifejező készség fejlesztése Szabálytudat, beleérző képesség, Együttműködésre való képesség fejlesztése Vizuális érzékelés, észlelés Finommozgás Szem-kéz koordináció Mozgásfejlesztés Feladatok A hátrányos helyzetű gyerekekkel való egyéni bánásmód Felzárkóztatás és tehetséggondozás az egyéni képességek figyelembe vételével Szükség esetén több segítségnyújtás, sikerélményhez juttatás Élményt nyújtó tevékenységek biztosítása Kapcsolódás más tevékenységi területekkel Fő tevékenységforma a játékon és cselekvéseken keresztüli tapasztalatszerzés
21
EX CATHEDRA -
Mese-vers:
Szabó Magda: Ki hol lakik /részlet/ Osváth Erzsébet: Brekeke Mozgásfejlesztés: Nagy ho- ho- ho horgász… közös tánc zenére Matematika: csoportosítás /édes- és sós vízben élő/ halmazok elemeinek mennyiségi megállapítása számlálással, több-kevesebb Zenei nevelés: Nád alól… Tervezett módszerek: beszélgetés, magyarázat, szemléltetés, megfigyelés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, dicséret A tevékenység várható menete Könyvek nézegetése közben a vízi állatokról való ismeretek felelevenítése. Asztali tevékenységek: puzzle memória képválogatás: melyik milyen vízben él? témához kapcsolódó színezők Szőnyegen: A gyerekek segítségével készített nagy társasjáték. Feladat: Átjutás a másik partra Szabálya: A nagy dobókockán zöld és piros pöttyök vannak. Aki zöldet dob az annyi hullámon mehet keresztül amennyit dobott, aki pirosat dob, annak visszafele kell annyit lépnie. Ők választhatnak állatot, így eldöntve, hogy a hullámok tengert vagy tavat szimbolizáljanak! Előzetesen elkészített pecabotok kiosztása. Indulás a vízi állatok megmentésére! Zene: A nagy ho-ho-ho horgász Tánc a „tó” körül Szegény vízi állatok összekeveredtek, segítsünk nekik! Mit gondoltok, melyik hol érzi jobban magát? Állatok kipecázása közben válogatás és jellemzés, tanult dal éneklése, versek mondogatása Eszközök: dekorgumiból kivágott állatok teknős formájú homokozó vízzel feltöltve pecabotok
22
EX CATHEDRA Differenciálás: kisebbek: ki fogott ki több állatot? nagyobbak: számláld össze a halakon lévő pöttyöket, kinek van több? A horgászat véget ért, aki szeretne maga is készíthet egy papír halacskát. Rajzolás, mintázás, kézimunka Szabadon választott tevékenység, halacska készítése. Differenciálás: kisebbek: Előre megrajzolt, kivágott hal, ujjfestéssel pöttyözés nagyobbak: Hal festése önállóan, majd pöttyözéssel díszítés Az elkészült munkák közös nézegetése. Erdélyi Orsolya óvodapedagógus Lurkóház Óvoda- Gyermekkert Tagóvoda
Az erdő állatai komplex foglalkozás a Napsugár csoportban
A foglalkozás feladatai játékban megvalósuló képességfejlesztés: - emlékezet fejlesztése - beszédészlelés, beszédértés fejlesztése - beszédfegyelem fejlesztése - nyelvi kifejezőkészség, kommunikáció fejlesztése - térirányok, téri tájékozódás fejlesztése - természethez való pozitív érzelmi viszony fejlesztése - koncentrált figyelem fejlesztése - finommotorika fejlesztése
23
EX CATHEDRA -
kooperációs készség fejlesztése gondolkodás fejlesztése hátrányos helyzetű gyermekekkel való egyéni bánásmód tehetséggondozás
A foglalkozás eszközei: - állatos mesekönyvek, szőrős plüss állatok, műanyag állatok, állatos társasjátékok, magnó, kazetta, 2 db kicsi, 2 db közepes hullahopp karika, - saját készítésű képek állatokról, növényekről, találós kérdéses kártya, színező, só-liszt gyurma A foglalkozás módszerei: Beszélgetés, magyarázat, megfigyelés, gyakorlás, ellenőrzés,értékelés,dicséret, játék. A csoportban a különleges bánásmódot igénylő gyerekhez használandó módszerek: Dicséret, magyarázat, bemutatás, szemléltetés, gyakorlás, segítségnyújtás, ellenőrzés… A tevékenységek tervezete I.
Játékok
1. / szőnyegen: erdőépítés, állatok szállítása, állatetetés, állatok elhelyezése élőhelyüknek megfelelően (előző nap készített fák, bokrok felhasználásával erdő, műanyag és szőrös állatok keresése) 2. / asztalnál: · Beszélgető (2 személyes színek ismeretét igénylő játék: az egyik szóval irányít, a másik a megfelelő lyukba helyezi a képen a tüskét. A végén a tábla megfordításával leellenőrizheti a megoldást) · Puzzle (házi/ vadon élő) · A farm hangjai – társasjáték (képeket kell azonosítani hang alapján, ha felismerte, a táblájára teszi) · Minilük / Bambinolük (6/12 db-os tábla, füzettel, a megfelelő helyre kell a képeket elhelyezni sorban egymás után, a végén a tábla megfordításával ellenőrizhető a feladat)
24
EX CATHEDRA · Ki vagyok én?- társasjáték (homlokukra helyezett kép alapján a társak mondanak róla jellemző tulajdonságokat, ezekből az információkból kell kitalálni mit ábrázol a kép) · Kártya találós kérdésekkel (az óvónő felolvassa a találós kérdést, aki kitalálja, megkapja a kártyát, aki a legtöbbet gyűjti, nyer) · „Robotos” (az irányító eldugja az állatot, addig a társa kint várakozik, majd bejön és megkeresi az elrejtett szőrös állatot úgy, hogy lépéseit a társa mögötte haladva irányítja) II.
Kép válogatás szempontok szerint: erdőben él – állat – 4 lábú – húsevő –
ház körül él, táplálék, 2 lábú, növényevő
· Ének: Csiga – biga, Hopp mókuska · Vers: Sündisznó a bokorban/ Szarka- szarka III.
Mese: Sün Balázs
IV.
Sün mintázása (só liszt gyurmából sün formázása, tüskéi napraforgó magok beszúrásával)
V.
Visszavezetés a játékba - Szőnyegen - sünöknek házépítés - Asztalnál: - kirakó - állatos színező - állatos társasjáték - kártya Pók Zoltánné óvodapedagógus Lurkóház Óvoda- Gyermekkert Tagóvoda
25
EX CATHEDRA ERKÖLCSTAN XX. kerületi bemutatóóra 2013. november 13-án a Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 1. a osztályában Boros Istvánné bemutatóórát tartott az újonnan bevezetett Erkölcstan tantárgyból. Ezt megelőzően egy 10 órás továbbképzés keretében készültek fel a kerület tanítói a tantárgy oktatására. Bondor Mária erkölcstan szakos, pedagógiai szakértő elméleti és gyakorlati oldalról is bemutatta a tantárgyhoz kapcsolódó ismereteket. Átnézték a kerettantervet és a helyi tanterveket a kollégák, feladatbankot állítottak össze a későbbi munkájukhoz. A továbbképzés utolsó része volt a bemutatóóra megtekintése és az ott látottak szakmai megbeszélése. 30 kerületben dolgozó tanító nézte meg az órát és vett részt az azt követő beszélgetésen. A megtekintett óra utáni beszélgetésből kiderült, hogy nagyon szeretik a kis elsősök az erkölcstan órákat, mert rengeteg mese, játék színesíti a nevelés szempontjából fontos tartalmakat. Ezen az órán a segítségnyújtás erkölcsi szükségszerűségének felismerése és az egymás iránti szeretet, szolidaritás erősítése volt a pedagógus célja. A Három pillangó mese segítségével a gyerekek megértették és el is játszották a történetet. A tanítónő azt is elmondta, hogy a gyerekek az erkölcstan órákon tanult szabályokat rendszeresen visszaidézik és a történetekkel, mesékkel azonosítva könnyebben emlékeztetik társaikat is a helyes magatartásformákra. A tanóra bizonyította a tanító gazdag módszertanát. Az animációs kisfilm levetítése után a gyerekek feszültségét játékkal oldotta. Lehettek szelek, napocskák, békák, kismadarak. Az új tantárgy bevezetését minden pedagógus pozitívan fogadta, egyetlen probléma azzal van az iskolákban, hogy a hittanra járó osztálytársak ezekből a közös beszélgetésekből kimaradnak. (Bár van arra is példa, hogy egymásnak beszámolnak a gyerekek.) Repkáné Guj Judit pedagógiai előadó
26
EX CATHEDRA Erkölcstan továbbképzés a csepeli iskolákban A 2012-es NAT nagy hangsúlyt helyez a diákok erkölcsi nevelésére, bevezetésre került a tárgy 1. és 5. évfolyamokon. Ez új kihívást jelent az érintett pedagógusok számára. Ezért vállalta fel a Intézet, hogy továbbképzéssel segíti a tanítókat. Szeptember folyamán az igényekhez igazodva három tanfolyamot szerveztünk a tanítók számára, kettőt Pesterzsébeten, és egyet Csepelen. A továbbképzés elméleti és gyakorlati részből állt. A gyakorlati rész záróakkordját mindkét kerületben egy bemutatóóra képezte, melyet egy-egy önként vállalkozó tanítónő tartott meg saját osztályában. Az alábbiakban a két óravázlatot, és Repkáné Guj Judit alsó tagozatos szaktanácsadó összefoglalóját olvashatják. Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó Osztály: 1. o. Témakör: Társaim – ők és én Téma: Egymás elfogadása, segítése Az óra célja és feladata: Társaink elfogadása, figyelmes, rendszeres segítése A segítségnyújtás erkölcsi szükségszerűségének felismerése Önismeret fejlesztése, önvizsgálatra késztetés Pozitív magatartásminták megerősítése Helyes magatartásformára nevelés Az egymás iránti figyelem és bizalom kialakítása A segítségre szorulók felismerése, a segítségnyújtás lehetőségei Egymás iránti szeretet, szolidaritás erősítése Kulcskompetenciák: Társas kompetencia: együttműködés, alkalmazkodás, kommunikációs készség, véleményalkotás, problémamegoldás, Szociális kompetencia: szociális érzékenység, figyelmesség, segítőkészség, empátia. Erkölcsi kompetencia: helyes, követendő magatartás Anyanyelvi kompetencia: verbális kifejezőkészség, beszédértés Kapcsolódási pontok: magyar nyelv és irodalom, vizuális kultúra, ének-zene, környezetismeret
27
EX CATHEDRA Idő
Az óra feladatai, főbb tartalmi elemek
Módszer, munkaforma, eszköz
Szervezési feladatok teremrendezés, elhelyezkedés, eszközök előkészítése (előzetesen) 1’ Vendégek köszöntése tanítói közlés Motiváció – ráhangolódás 2’ Egy érdekes animációval szeretném kezdeni az órát, ami a mai témánkat segít előkészíteni! Az animációs film bemutatása A téma előkészítése Miket láttunk ezen a kis filmen? Melyik érzékszervünk segítette a film megtekintését? (szemünk) Milyen érzékszervünk működésének a hiányát éreztük, amikor a filmet néztük? (a fülünkét) Minek az érzékszerve a fül? (hallásé) Ebben a filmben nem hallunk semmit, ezért a ti segít4’ ségeteket kérem abban, hogy a képeket hangokkal elevenítsük meg! Hogyan csiripelnek a madarak, hogyan brekeg a béka? Mutassátok be a méhek zümmögését! Ha fúj a szél, jön a vihar, akkor milyen hangok erősödnek fel a természetben? (a szél susog, a fák, bokrok, növények hajladoznak) Álljatok fel és hajladozzunk, mint a virágok, a fák ágai és utánozzuk a szél hangját! Ha esik az eső, mit hallunk? (az eső kopogását, zuhogását, mennydörgést, villámlást) Próbáljuk meg ezeket a hangokat érzékeltetni! Tekintsük meg újra az animációt, s a megbeszélt mozgásokkal, hangokkal kísérjük! Ügyesen segítettetek érzékeltetni a természetben előforduló változásokat. Vajon képesek vagyunk egymásra is figyelni?
28
szemléltetés IKT eszközök
beszélgetés frontális munkaforma
együttműködés
dramatikus játék
EX CATHEDRA 1’ Célkitűzés: A mai órán erről fogunk beszélgetni, és tanítói közlés arról hogyan fogadjuk el egymást, hogyan segíthetünk egymásnak! Az animációs képekről egy mese jutott az eszembe, amit most hallgassatok meg! A három pillangó című mese bemutatása (A tanulók bevonása a mese énekes részébe) 4’ Segítsetek a pillangóknak a dal éneklésében! „Süss fel nap, fényes nap, szárogasd meg szárnyamat, nyisd ki a virágokat!” A téma feldolgozása Ha eljátszanánk ezt a mesét, ki vállalná a pillangók szerepét? Miért? Milyen helyzetben voltak a pillangók? Mivel bizonyították a pillangók összetartozásukat, szeretetüket? Hogyan érezhették magukat a pillangók az esőben? (fáztak, dideregtek, remegtek, szomorúak voltak stb.) 8’ Mutassuk meg, hogyan dideregtek, fáztak a pillangók? Ki szeretne a tulipánok szerepébe bújni? Miért? Mi a véleményetek a tulipánok viselkedéséről? Mit tanácsolnátok nekik? Alakítsuk át úgy a mesét, hogy a tulipánok segítőkészek legyenek a pillangókkal!
tanítói bemutatás együttműködés
probléma felvetés elemzés megbeszélés beszélgetés frontális munkaforma dramatikus játék vélemény, érvelés ítéletalkotás
Játsszuk el a mesének ezt a részletét! Válasszatok magatoknak egy párt, egyikőtök legyen a tulipán fejdíszek pillangó síkbábok tulipán, a másik a pillangó! 3’ Egy szép nyári napon pillangók játszottak, kergetőztek a mezőn. De hirtelen beborult az ég, esni kezdett az eső. Minden pillangó menedéket keresett egy-egy szituációs játék virágnál. (a pillangók segítséget kérnek és kapnak) Szerep – és eszközcsere, mindenki más virágtól kér segítséget!
29
EX CATHEDRA Mikor kell segítenünk egymásnak? 4’ Felismerjük-e ha valaki segítségre szorul? Mondjatok példát ilyen helyzetekre! Mit érezhetnek azok, akik segítséget kapnak? (hála, öröm) Ti szoktatok-e segíteni? Milyen érzés segíteni másokon? Csak akkor segíthetünk, ha valaki kér bennünket erre? Milyen esetben szorultatok már segítségre? 5’ Kitől kaptatok segítséget? Feladat: Puzzle kép kirakása Minden csoport 1-1 borítékot kap, melyben puzzle képek találhatók. (az elkészült képek elhelyezése a táblára)
beszélgetés
magyarázat együttműködés tevékenykedtetés csoportos munkaforma ellenőrzés beszélgetés
Milyen segítségnyújtási lehetőség jut eszetekbe a képek láttán? 3’ magyarázat A mai mese egy illusztrációját kapja minden tanuló, egyéni munka amit kiszínezhet, majd beragaszthat a füzetébe. tevékenykedtetés
1’ pozitív értékelés egyénileg, csoportosan
Értékelés: Órai aktivitás
Boros Istvánné pedagógus Nagy László Általános Iskola és Gimnázium
30
EX CATHEDRA Óravázlat
Tantárgy: Erkölcstan Osztály: 1. c Témakör: Ki vagyok én? A tanítás anyaga: Nehéz helyzetben vagyok A tanítási óra céljai, feladatai: -
Az igazmondás erkölcsi szükségszerűségének felismerése
-
A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása
-
Tetteinkért való felelősségvállalás tudatosítása
-
A bocsánatkérés helyes verbális és non-verbális eszközei
-
Dramatizálással a szereplők helyzetébe való beleélés, a problémahelyzet többféle megoldása
-
Pozitív magatartásminták tudatosítása
-
Szabálytudat erősítése, a szabályok fontosságának tudatosítása
-
Az énkép és az önkifejezés fejlődésének támogatása
-
Személyes érzések kifejezésének gyakorlása
A kompetenciafejlesztés fókuszai: Az önismerettel összefüggő szociális és anyanyelvi kompetenciák. Munkaformák: frontális osztálymunka, csoportmunka. Kulcsfogalmak, értékek: döntés, döntési helyzet, viselkedés, probléma, konfliktus, következmény, lelkiismeret, lelkiismeret-furdalás, megbánás, jóvátétel, bocsánatkérés, megbocsátás, támasz, megoldás, megkönnyebbülés Módszerek: irányított beszélgetés, szemléltetés, dramatikus játék, magyarázat, játék, helyzetmegoldás, improvizáció Taneszközök, szemléltetés: levél, laptop, projektor, Mazsola és Tádé DVD film, szemléltetőképek, fejdíszek, kesztyűbáb, emlékeztető Mazsolának, puzzle Megjegyzés: Mazsola és Tádé: Tengeri csata c. epizódjának web-elérhetősége: http://videakid.hu/videok/bab/mazsola-es-tade-08-aranyos-gyerek-malacka7HiYE96CQinfPZuY
31
EX CATHEDRA Módszer Eszközök, Munkaformák szervezés
A tanóra menete 4 I. Előkészítő rész perc Ráhangolódás, feszültségoldás
Frontális osztálymunka
Teremrendezés: A szünetben az osztályterem szélére húzzuk a padokat.
Beszélgetés
Helyszín: szőnyeg
1. Szófogadó játék Játékszabály: Az osztály tanulóit 2 csoportra osztom. Az egyik csoport a szófogadó csoport, a másik a szófogadatlan csoport. A szófogadóak mindig végrehajtják a kérésem, a szófogadatlanok pedig a kérés ellentétét. Kérések: "Forduljatok balra!, Guggoljatok le!, Álljatok fel!, Tegyétek csípőre a kezeteket!" "Most szerepet cserélünk. A szófogadóak lesznek a szófogadatlanok, a másik csoport pedig fogadjon szót." Kérések: "Fordítsátok balra a fejeteket! Álljatok terpeszállásba!" A két csoport értékelése: "Tegye fel a kezét az a tanuló, aki mindig úgy hajtotta végre a kérésemet, ahogyan kellett!" "Könnyű volt-e szót fogadni? Melyik csoportnak volt nehezebb dolga? Miért? 2. Ráhangoló beszélgetés Ti mindig szót fogadtok? Mi történik akkor, ha nem fogadtok szót?
32
EX CATHEDRA II. Új anyag feldolgozása 1. Célkitűzés A mai órán a meggondolatlan cselekedeteinkről, 8 azok következményeiről szeretnék veletek játszani, perc beszélgetni, gondolkodni.
Frontális osztálymunka, kiscsoportos munka
2. Probléma felvetése: Körben ülünk a szőnyegen. Tanítótársam sietve érkezik kintről és kezében egy borítékot tart. "Most hozta a postás bácsi ezt a levelet, a mi osztályunknak Kontextus épí- Levél tés szerepből címezték." Kibontjuk a levelet, melyben ez áll: "Kedves Gyerekek! Mazsola vagyok. Kérlek Benneteket, segítsetek! A minap kicsit rosszalkodtunk Tádéval, s nagyon megbántottuk Manócskát. Az erdei kamera rögzítette a csínytevésünket. Kérlek, nézzétek meg, majd látogassatok el, és segítsetek megbékíteni Manócskát! Röf-röf- ös üdvözlettel: Mazsola" 3. Film megtekintése "Gyerekek! Nézzük meg, vajon mit rögzített az erdei Mazsola és Tádé bábfilm sotérfigyelő kamera." rozat Tengeri csata c. Megfigyelési szempontok: "Figyeljétek meg! epizódjának 1. Kik a mese szereplői? megtekintése. 2. Milyen csínytevést követett el Mazsola és Tádé?" A gyerekek spontán megnyilatkozásainak meghallgatása, válasz a megfigyelési szempontokra. Frontális osztálymunka – Szereplők megnevezése (táblán lévő mesehősök beszélgetés képeinek kiválogatásával). "Milyen csínytevést követettek el Mazsoláék?" (Elpazarolták a spárgatököket.)
33
Mazsola és Tádé bábfilm Laptop, projektor
Mesehősök képei a táblán
EX CATHEDRA
4. A téma részletes feldolgozása 5 a, Rövid, szöveget értelmező kérdésekre válaszperc adás " Mit játszott a két kismalac?" (Spárgatökökből hajókat készítettek, vízre tették őket, tengeri csatát játszottak.) "Mikor vált Mazsola rosszkedvűvé?" (Amikor Varjú bácsi figyelmeztette őket, hogy rosszat tettek.) "Hogyan próbált Mazsola megmenekülni a leszidástól?" (Rávette Tádét, hogy vállalja el, ő találta ki a játékot.)
Irányított beszélgetés, fron- Helyszín: tális osztályszőnyeg munka
Másik tanító néni Mazsolának beöltözve megjelenik, majd Mazsolaként „kihangosítja a gondolatait”. 1 A tanító varjú Kesztyűbáb b, Varjú apó megjelenik: perc „Szervusztok Gyerekek! Mazsolát nagyon megvisel- apó szerepébe te, hogy rosszalkodtak. Lelkiismeret furdalása van. lép. Még aludni sem tud nyugodtan. Forgolódik, és álmában folyton azt hajtogatja, hogy: "Soha életemben nem voltam ilyen nehéz helyzetben! Mit tegyek, hogy Manócska ne haragudjon meg rám?" Nem tudnátok valami jó tanáccsal segíteni Mazsolának?" 3 "Gyerekek! Mazsola nagy bajban van. Elmenjünk perc neki segíteni? Mi olyan ügyesek vagyunk, biztosan Improvizáció tudunk jó megoldást találni számára." "Kövessük Varjú apót! Siessünk! Hogy mielőbb odaérjünk, varázsoljunk! Mi kell a varázsláshoz? (varázsköpeny, varázspálca) Vegyük fel a varázsköpenyünket! Csatoljuk be az övet rajta! Most húzzuk fel a varázskesztyűnket! Először a jobb
34
EX CATHEDRA kezünkre, aztán a balra. Most tegyük a fejünkre a varázssapkánkat! Kössünk rá egy masnit is, hogy csinosabbak legyünk! Húzzuk fel a varázscsizmánkat is! Először a jobb lábunkra, majd a balra. Jobb kezünkkel fogjuk meg a varázspálcánkat, s mondjuk el a varázsigét! A varázsige elmondása után egyszer forduljunk meg a tengelyünk körül! Csiribi, csiribá, kipp-kopp, legyünk máris Mazsolánál!” 14 Amikor megérkeznek a gyerekek, Mazsola mélyen perc alszik. Különleges álma van. Arról álmodik, hogyan tehetné jóvá, amit elkövetett. c, Megoldásra variációk születnek – ezek dramatizálása – a megoldások megvitatása következik. Gyerekek! Vajon milyen megoldások jelennek meg Csoportmunka Mazsola álmában? Alkossunk csoportokat, s jelenít- Dramatikus játék sük meg! A csoportoknak megsúgom, miről álmodhat Mazso- Véleményalkotás minden la: csoport bemutatója után. 1. csoport: Úgy tesz Mazsola, mintha mi sem történt volna. Hízeleg, kedveskedik Manócskának. "Gyerekek! Jó lesz ez így?" (Ez nem jó így!) 2. csoport: Elmegy Mazsola a zöldségesbe, az elprédált tökök helyett újakat vásárol. Hazacipeli, becsempészi a kertbe. "Gyerekek! Jó lesz ez így?" (Ez sem lesz jó, mert becsapja Manócskát.)
35
EX CATHEDRA 3. csoport: Kihalássza Mazsola a tökhajókat a vízből. Lereszeli, odaadja Manócskának, mintha mi sem történt volna és nem mondja el az igazat. "Gyerekek! Jó lesz ez így?" (Ez sem lesz jó, mert becsapja Manócskát.) 4. csoport: Mazsola elmondja Manócskának, hogy az ő ötlete volt a tengeri csatázás. Bocsánatot kér Manócskától és Tádétól, majd megígéri, hogy ezentúl nem fog így viselkedni. "Gyerekek! Jó lesz ez így?" (Igen.) "Láttátok, hogyan kért bocsánatot Mazsola?" (Halk hangerővel, fejét lehajtva, időnként felpillantva kér bocsánatot Mazsola.) "Mely szavak szerepeljenek egy bocsánatkérés során?" (Sajnálom, ígérem, hogy legközelebb nem fordul elő. Kérlek, bocsáss meg!) "A 4. csoport így kért bocsánatot?" (Ha igen, megdi- A bocsánatkécsérem a csoportot. Ha nem, akkor újra eljátsszuk a rés verbális és jelenetet, tudatosan figyelve a bocsánatkérés verbális nonverbális eszközei és nonverbális eszközeinek használatára.)
Mazsola felébred. "Szervusztok gyerekek! De jó, hogy itt vagytok! Képzeljétek! Álmomban megtaláltam a megoldást, hogyan tehetném jóvá, amit elkövettem!" A 2. tanító elmeséli az álmát. (4. csoport megoldása) Aztán gondolkodóba esik: "Az álmom végén egy nagyon fontos mondat is elhangzott. Valamit megfogadtam. De arra
36
2. tanító improvizációja
EX CATHEDRA már nem emlékszem pontosan, hogy mit fogadtam meg." " Vajon mi lehetett ez a mondat? Mi az, amit megfogadhatott Mazsola? Segítenétek felidézni? " Többet nem…" (füllentek, nem veszek rá senkit rossz dolgokra) Máskor....(jól fogok viselkedni) Örülök, hogy… (bocsánatot kértem.) Soha nem fogok...(többé hazudni)" "Nagyon sok hasznos figyelmeztetést, tanácsot hallottam tőletek! Köszönöm a segítséget, Gyerekek! Szervusztok!" Befejezetlen Emlékeztető mondatok ki- lap A gyerekek búcsút vesznek Mazsolától. egészítése (aszszociációs jáMazsola bemegy a házba. ték) A gyerekek még maradnak, s tanácsokat fogalmaznak meg emlékeztetőül Mazsolának: "- Ha rossz dolgot teszel, megbántasz valakit, akkor kérj bocsánatot és próbáld meg kijavítani a hibát, megoldani a problémát! - Bocsánatkérés után viselkedj is úgy, ahogy megígérted! - Mindig vállalj felelősséget a tetteidért! - Fogadj szót mindig Manócskának!" " A levelet itt hagyjuk, hogy Mazsola mindig tudja, hogyan kell majd viselkedni nehéz helyzetben." Visszavarázsoljuk magunkat az osztályba. d, Véleményalkotás "Szerintetek megbocsát Manócska Mazsolának? Miért?" (Szereti Mazsolát, és tudja, hogy annyira bántja a dolog, hogy legközelebb tényleg nem fog rosszalkodni.) "Mit gondoltok, elfogadja Manócska a bocsánatké-
37
EX CATHEDRA rést? Vajon miért?" (Igen, mert tudja, hogy ez fontos ahhoz, hogy Mazsolának ne legyen tovább lelkiismeret furdalása.) e, Időbeli eltávolítás: "Szerintetek mit csinál ezentúl Mazsola, ha olyasmi vonzza, ami tilos?" (Rögtön eszébe jut, mennyire rossz érzés volt, amikor megbántotta Manócskát.) " Szerintetek otthon meri hagyni legközelebb Manócska Mazsolát és Tádét?" (Nehezen, de fontos őket ketten hagyni, hogy érezzék Manócska bizalmát.) " Mire gondol Mazsola, ha a kertben rápillant egy tökre?" (Nem szabad rosszalkodni.) "Mi jut eszébe Manócskának a tökfőzelék főzése közben?" (Mazsola csínytevése.) 2 Puzzle (időkitöltő feladat, időhiány esetén elhagy- Csoportmunka Puzzle (3-4 perc ható) (6 fős csopor- darabos) "Kalandos kirándulásunk után játsszunk még egyet! tok) Tudjátok, nem csak szóban lehet szabályokat kifejezni, hanem jelekkel is. Gondoljatok pl. a figyelmeztető táblákra. Hoztam nektek 4 kirakót, amelyekből figyelmeztető, tiltó jeleket lehet összerakni. Újra álljanak össze a csoportok és rakjátok ki őket, de ne áruljátok el, hogy mi van rajta!" (Mobiltelefon használata tilos!, Fényképezni tilos!, Kutyát behozni tilos!, A helyiségben étkezni tilos!)
38
EX CATHEDRA 2 Activity (időkitöltő feladat, időhiány esetén elhagy- Csoportmunka perc ható) "Válasszatok a csoportból valakit, aki elmutogatja, milyen tiltó vagy figyelmeztető táblát raktatok ki a puzzle-ból, a többi csoport próbálja meg kitalálni, mi van a táblátokon." 1 Beszélgetés, III. Az óra lezárása, értékelés perc frontális osz"Játékos közvélemény-kutatást tartunk. tálymunka Jól érezted magad az órán? Ha tetszett, tapsoljál! Ha valamit másképp csináltál volna, vagy nem érezted jól magad, akkor tedd karba a kezed. Mondd el, hogy mit csináltál volna másképp, miért nem érezted jól magad?"
Agócsné Borsi Beatrix pedagógus Kék Általános Iskola (Csepel)
39
TEHETSÉGPONT Hírek a tehetség világából · A Tehetségpontok III. Országos Találkozójára és a Tehetséglabirintus című nagyszabású rendezvényre a Millenárison került sor 2013. szeptember 14-én. A szakmai rész előadásait követően adták át a Tehetségpontoknak az akkreditálásról szóló oklevelet és dísztáblát. Közöttük volt a Baross Ovi Kindergarten Baross Óvoda Hétszínvirág Tehetségpontja. A kerületi intézmény Akkreditált Kiváló Tehetségpont címmel büszkélkedhet. Gratulálunk az egész közösségnek! · A TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 „Tehetséghidak Program” nevű kiemelt projekt keretében a MATEHETSZ (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége) elindította III. képzési ütemét. Pályázók köre: Tehetségpontok, Tehetségsegítő Tanácsok intézményei, valamint bármely tehetséggondozást végző intézmény munkatársai. A meghirdető szervezet 106 Felnőttképzési Akkreditáló Testület által akkreditált képzési programmal (FAT program) és 35 Pedagógus Akkreditációs Testület által akkreditált képzési programmal (PAT program) rendelkezik. A FAT programok 5, 10, 15, 20, 25 tanórában szervezettek, míg a PAT programok 30 tanóra időtartamúak. Nyílt képzések jelentkezési határideje 2013. november 18-tól folyamatos az adott képzést megelőző 3. hétig. A III. nyílt képzési ütem célidőszaka: 2014. február, március, április hónap. A pedagógusoknak az „Online jelentkezési lap” kitöltésével lehet jelentkezni a konkrét képzés megjelölésével a továbbképzés előtt 3 hétig bezáróan (a jelentkezéskor egyértelműen látható, hogy a jelentkező befért a létszámba, vagy várólistán kapott helyett). Bővebben a www.tehetseg.hu internetes portálon lehet olvasni. · Szeptembertől január elejéig folytattuk a Pesterzsébeti Kis Okosok tehetségműhelyt a tavalyi év legaktívabb és legügyesebb tanulóival. A „Minden mozgásban” című projekt keretében a témához kapcsolódó kísérleteket végeztek a gyerekek, logikai feladatokat oldottak meg, miközben csillagászati ismereteik is bővültek. Előadásokat hallgattak meg, fejlesztettük szövegértésűket, tanulási képességeiket és kézügyességüket. A januári zárást követően igény szerint egyéni fejlesztéssel segítjük további tehetséggondozásukat. · November 25-i tehetséggondozó munkaközösségi programunkon beszéltünk arról, hogy mit tartalmazzon egy tehetségfejlesztési terv a pedagógus portfólióban. A rendezvényt követően jelent meg az „Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez” című kiadvány az Oktatási Hivatal honlapján.
40
TEHETSÉGPONT A pedagógusok jelentős részét élénken foglalkoztatja a pedagógiai portfólió elkészítése. A nevelő-oktató munka „kötelező” alap-, illetve a „szabadon választott” dokumentum részben is vannak olyan elemek, amelyek a tehetséggondozás témaköréhez köthetők. Egyrészt az alapdokumentumban kell egy különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való foglalkozás féléves ütem- és foglalkozástervét bemutatni, amely lehet szakkör, fakultáció, verseny-előkészítés, korrepetálás, felzárkóztatás, hátránykompenzáció stb. Másrészt a szabadon választható elemek közül lehet egy tanuló egyéni fejlesztési terének dokumentációját elkészíteni. Ez utóbbihoz gyűjtöttünk össze néhány fontos információt az Oktatási Hivatal honlapján megjelent „Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez” című kiadvány alapján. MIT KELL TUDNI A PEDAGÓGIAI E-PORTFÓLIÓRÓL?1 1.) A pedagógiai e-portfólió tartalmi elemei Az Útmutató a portfólió 2. elemét, „A nevelő-oktató munka dokumentumai” című részt alap- és szabadon választott dokumentumokra bontva mutatja be. A szabadon választott dokumentumok csak példák, a pedagógus más dokumentumokat is feltölthet kompetenciái alátámasztására. Az útmutató rendkívül sok szabadon választható területet és dokumentumot sorol fel. Ezek közül legalább hármat, de maximum 5-öt lehet választani. Egyik ilyen szabadon választható dokumentum egy tanuló számára egyéni fejlesztési terv készítése, a fejlesztés során elért eredmények dokumentálása, pl. tanulói munkákkal. Feltöltendő dokumentumok és Szabadon választott dokumentumok2 terjedelmük Egy tanuló egyéni fejlesztési terve, a tanuló profiljával együtt, Tanulói profil (1 oldal) és a fejlesztés során elért eredmények dokumentálása, tanulói Terv: max. 6 alkalomra, kb. 2–3 oldal munkák, elért eredmények. Tanulói munkák (max. 2 db) Reflexió: kb. 1–2 oldal Csatolható dokumentáció: a tanuló fejlesztésébe bevont más személlyel, szervezettel való együttműködésről (Nevelési Tanácsadó, tehetséggondozó team, szülők stb.)
Az egyéni fejlesztési terv készítése szükségessé teszi a tanuló profiljának felvázolását, hiszen anélkül a terv nem értelmezhető. Ehhez nyújt segítséget az alábbi szempontsor: 1
Antalné Szabó Ágnes, Hámori Veronika, Kimmel Magdolna, Kotschy Beáta, Móri Árpádné, Szőke-Milinte Enikő, Wölfling Zsuzsanna: Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez, Oktatási Hivatal, www.oktatas.hu, 64. p. 2 Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez, Oktatási Hivatal, www.oktatas.hu, 68. p.
41
TEHETSÉGPONT
Egyéni tanulói profil3 - A tanuló személyiségének megismeréséhez igénybe vett források, pl. interjúk, szülőkkel, osztályfőnökkel folytatott megbeszélés, a rendelkezésre álló dokumentumok és a belőlük nyert adatok elemzése. - A tanuló iskolai pályafutásának rövid áttekintése, különös tekintettel az adott tárgyra, az adott tárgyból rendelkezésre álló tanulói munkák elemzése. - A tanulóval folytatott megbeszélés rövid összefoglalása. (Új információk a tanuló hátteréről, a tanuló énképéről, motivációjáról, céljairól, információk a tanuló iskolához, társaihoz, tárgyhoz való viszonyáról, attitűdjéről és tanulási stratégiáiról, módszereiről.) - Összefoglalás: a tanuló személyisége, tanulási szempontból erősségei, problémái, mire lehet építeni a fejlesztésben. Az Útmutató 18. sz. melléklete egy sablont is közread, mely támpontul szolgálhat a terv kidolgozásához: Az egyéni fejlesztési terv sablonja és tartalmi elemei4 A fejlesztésbe bevont tanuló neve: X. Y. A tanuló évfolyama/osztálya: Az egyéni fejlesztés indoka: (tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, az egyensúly-érzékelés zavara és a bizonytalan testséma, téri orientáció zavara, a nagy és a finommozgás koordinációjának zavara, alakfelismerési zavar, a térbeli relációk helyes felismerésének nehézsége, sorbarendezési zavar; csak az egyszerre jelenlévő ingereket tudja hatékonyan feldolgozni, az egymásutániság felépítése nehézséget jelent. – vagy kiemelkedő tehetség, az átlagosnál gyorsabb haladási sebesség – más is, több is megjelölhető) Az egyéni fejlesztés szükségessége azonosításának módja: (saját tapasztalat, szülőtől, kollégáktól szerzett ismeret, nevelési tanácsadó javaslata, képességvizsgálat eredménye – más is, több is megjelölhető) A jelölt rész helyettesíthető a tanuló személyiségprofiljával (ld. előző rész) A fejlesztés területe: (tevékenységi terület, képesség stb.) Az egyéni fejlesztés formái és gyakorisága: (órai differenciálás, tanítási órán kívüli korrepetálás, szakkör, egyéni foglalkozás – több is megjelölhető; minden órán, hetente egy órában stb.)
3 4
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez, Oktatási Hivatal, www.oktatas.hu, 79. p. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez, Oktatási Hivatal, www.oktatas.hu, 145. p. 42
TEHETSÉGPONT Az egyéni fejlesztéshez használt eszközök: (a csoportétól eltérő tankönyv, munkafüzet, forrásanyag, példatár, saját készítésű feladatlapok, IKT-eszközök, más segédeszközök) A fejlesztés során elért eredmény mérésének, értékelésének eszközei: (a csoporttal azonos módon, írásbeli feladat elkészítéséhez több idő/több feladat biztosításával, egyéni beszámoltatással, otthoni feladattal, házidolgozat értékelésével, IKT segítségével) A fejlesztés éves/féléves/egy tematikus egységre/egy képességterületre vonatkozó, foglalkozásokra bontott tematikája (a csoporttal feldolgozott anyagtól eltérő mennyiségű, összetételű anyag bemutatása) Az egyéni fejlesztés eredménye vagy kudarca: (osztályzat javulása, képességbeli fejlődés, versenyeredmény – dokumentumokkal igazolva, ill. az esetleges kudarc okainak elemzése. Az általános útmutatón felül szeretnénk néhány tehetséggondozással kapcsolatos alapfogalmat közreadni, segítve ezzel a leendő dokumentumok szakszerűségét.
Segédanyag a tehetséggondozáshoz Válogatás a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Tehetségpont gyűjteményéből 1. Ki a tehetséges? Renzulli-féle tehetségkoncepció szerinti összetevők: · magas IQ, az általános intellektuális (pl. jó memória, kérdezni tudás, lényeglátás, következtetés, figyelem, kommunikáció, stb.) · speciális (Gardner) képességei átlagon felüliek: nyelvi, zenei, matematikailogikai, vizuális, téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. · kreativitás · belső hajtóerő, motiváció (szorgalom, kitartás) 2. Hogyan azonosíthatjuk a tehetséget? Tehetségazonosító módszerek: · tanári jellemzés (szisztematikus megfigyelés a tanórán) · tesztek, felmérések, versenyek eredményei, tanulói portfólió · kérdőívek – általános és tantárgyak szerinti · iskolapszichológusok véleménye · szülői jellemzés
43
TEHETSÉGPONT · ·
tanulótársak jellemzése önjellemzés
Megválaszolandó kérdések még az azonosításnál: ki, mikor, hogyan és milyen eszközzel azonosítja a tehetséget? Kivel történik az együttműködés? 3. Melyek lehetnek a tehetséggondozás általános céljai? · segíteni, hogy a gyermek, tanuló saját képességeit felismerje, fejleszthesse · kielégíteni a gyermek szükségleteit (megismerési, elfogadottsági, alkotási, biztonsági) · ösztönözni motivációját, kíváncsiságát és kreativitását · bevonni a problémáinak megoldásába · erősíteni a személyiségét, hogy vállaljon vezető szerepet · felkészíteni, hogy testileg, szellemileg egészséges, kreatív felnőtt váljék belőle. A tehetségfejlesztés, -gondozás konkrét céljai · a gyerekek erős oldalainak fejlesztése · egy adott tehetséges gyermek (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak kiegyenlítése; · hatékony tanulói módszerek kialakítása · megfelelő érzelmi légkör kialakítása EQ (érzelmi intelligencia), légkörjavítás, megelőzés, akarat 4. Tehetséggondozás módszerei és keretei · elkülönítés, szegregáció (emelt szint, csoportbontás, fakultáció) · gazdagítás, dúsítás lehetőségei: - differenciált tanórák és feladatok az iskolában - tanórán kívüli programok (szakkör, műhely, projekt, témahét) - iskolán kívüli programok (tábor, kirándulás, műhelyek, egyesületek) - egyéni (v. kiscsoportos) fejlesztés · versenyek A gazdagítás célja az ismeretek és a műveletekre épülő képességek kötelező tananyagon túllépő fejlesztése. A gazdagítás történhet: mélységben, tartalomban, feldolgozási képességekben, tempóban.
44
TEHETSÉGPONT A fő kérdés itt az, hogy mennyiségi vagy minőségi dominanciájú legyen-e a gazdagítás. A minőségi gazdagítás jellemzőiként Kaplan tíz elvet fogalmaz meg: • • • • • • • • • • •
A hagyományos tanulási tapasztalatok bővítése, nem pedig a tananyaggal történő túlterhelés. Produktív gondolkodás /célorientált kreatív gondolkodás/, nem pedig rutinszerű feladatmegoldás. Komplex gondolkodás, nem pedig leegyszerűsített műveletvégzés. Fogalmak "kialakítása", nem csupán üres szavak, tények, adatok biflázása. Plusz adása. Tanultak felhasználása gyakorlati feladatmegoldásban, nem pedig az ismeretek egyszerű visszaadása. Belső összefüggésekre koncentráló tanulás, nem pedig "sterilizált " részismeretek elsajátítása. A tanulók igényeire, szükségleteire épülő tanulás, nem pedig mindent előíró, merev keretekben mozgó oktatás. A problémafeltárás, -keresés tanulása, nem pedig a tanár rutin kérdéseinek megválaszolása. A kritikai gondolkodás fejlesztése, nem pedig a "vak" elfogadásé. A jövőbeni lehetőségeken való gondolkodás, nemcsak a jelen valóság megismerése.
A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai a hagyományos, intézményeknek nyújtott pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében szaktanácsadást nyújtanak a pedagógiai portfólió elkészítéséhez.
Szekeres Lászlóné Tehetségpont koordinátor
45
SZÖRFÖZÉS Sárkányreptetés
- a levegő projekt zárása „Vigyorog a papírsárkány Mert repülni úgy szeret! Hogy magasra felszállhasson, szépen kérte a szelet.” Kovács Barbara: Papírsárkány 2013. szeptember 25-én mintegy 250 gyermek reptethette sárkányát az ESMTK sportpályán. Ezt a programot először rendeztük meg mindhárom tagóvodánknak. A Gyöngyszem tagóvoda szervezésében láttuk vendégül Szatai „Öreg” Miklóst, a Sárkányeresztő Baráti Társaság szakemberét. Megmutatta, megtanította nekünk, hogy hogyan is kell könynyen elkészíthető és kis szélben is jól repülő sárkányt készíteni. A meglepetés az volt, hogy nem papírból készült. Ragasztottunk, zsinóroztunk és a végén élveztük munkánk gyümölcsét. A szivárvány színeiben tündöklő, nagy szemű, szélvész sárkányok születtek, akiket néha bizony meg kellett fékeznie a gyermekeknek az elrepüléstől. Ügyesen kivédték a zsinórok összeakadását és kifulladásig futkároztak. Köszönetünket fejezzük ki az ESMTK vezetőségének és dolgozóinak az együttműködésért! A program sikerét láthatják a gyermekarcokon!
46
SZÖRFÖZÉS Így ünnepeltük az Állatok napját
Óvodánkban évek óta ünnepeljük az Állatok napját. Idén sikerült anyagi támogatást nyernünk hagyományőrző pályázat útján, így nem csak a saját óvodásaink vehettek részt ezen az ünnepen, hanem nyitva volt a kapunk a kerület többi óvodája számára is. A gyerekek a különböző állomásokat bejárva állatmozgást utánzó versenyjátékokban vehettek részt, célba dobással etethették az erdőlakókat, nagy csipesszel kígyót-békát foghattak, óriás kockákból katicát, csigát rakhattak ki, magnóról állathangokat ismerhettek fel, talpukkal érezhették a különböző anyagokat, pecázhattak a medencében, állatbábot készíthettek, békát hajtogathattak. Az épületben az állatokkal kapcsolatos információs kiállításunk és az óvodásaink által készített munkák várták a gyerekeket. Végül az óvó nénik eljátszották „Az aranyostarajos kiskakas” című mesét. Reméljük, élménygazdag délelőttben volt része azoknak, akik meglátogatták óvodánkat. Sörös Erika óvodapedagógus Nyitnikék Óvoda – Zöld Ovi Torontál utcai telephely
KOKOSZ-konferencia a XX. kerületben Kerületünket az a megtiszteltetés érte, hogy a XX. kerületi Panna Panzióban tartotta őszi taggyűlését a Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ), melynek tagjai közé olyan zöld óvodák, ökoiskolák, gimnáziumok, főiskolák tartoznak, akiknek pedagógusai elhivatottak a környezetvédelem, a természet szeretete iránt. Ezen intézmények dolgozói azon munkálkodnak,
47
SZÖRFÖZÉS hogy tudásukat oly módon adják át a náluk tanuló fiataloknak, hogy bennük is kialakuljon az igény a természeti és társadalmi környezet értékeinek védelmére, megóvására. Az országos konferencia programjának részeként a résztvevők szakmai látogatást tettek Budapest két zöld óvodájában, egy ökoiskolában, a Sas-hegyi Természetvédelmi területen és a Parlamentben. A szakmai színvonalat emelte, hogy a Pesterzsébeti Nyitnikék Óvoda „Zöld ovi” Torontál utcai telephelye óvodapedagógusai „Zöld játékok” című kiállítást rendeztek az általuk készített olyan játékokból, melyek a környező világ tevékeny megismerésében segítik a gyermekeket. Ezúton is köszönjük Pesterzsébet Önkormányzat és a Panna Panzió anyagi támogatását a program megvalósulásához.
Sánta Ervinné óvodapedagógus Nyitnikék Óvoda
A Könyvtár Kisegere a szivárvány csoportban „Valamint a házat is alulról kezdik építeni, azonképpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyermeknél kell kezdeni.” (Benedek Elek) A Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda Bíró Mihály úti Tagóvodájának Szivárvány csoportjában 2013. október 9-én mesés könyv és könyvhasználati foglalkozást tartott a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet könyvtárosa, Simon Krisztina. Nem jött azonban egyedül, mert a hátizsákjából a gyerekek nagy örömére előbukkant a „Könyvtár Kisegere”. A cincogó kis vendég, rögtön felkeltette a gyerekek érdeklődését és így még aktívabban kapcsolódtak be a játékos könyv és könyvtárismereti foglalkozásba. A különböző érdekes szabályjátékokon keresztül lehetőségük nyílott sokféle tapasztalatot szerezni a könyv jellemzőiről és tulajdonságairól. Megismerhették a könyv részeit (gerinc, fedőlap, lapok) és azt is,
48
SZÖRFÖZÉS hogy miként lehet megkülönböztetni a könyvtári valamint az üzletben vásárolt könyveket. Megbeszélték azt is, hogy míg a boltban vásárolt könyv örökre a miénk marad, addig a könyvtárit csak valamennyi ideig tarthatjuk meg és, ha már visszavittük, mások is kikölcsönözhetik. Kriszti néni „csodadobozából” sok más a könyvtárakban megtalálható dolog is előkerült, mint például újság, video kazetta, CD, magnó kazetta és bakelit lemez, amellyel a mai gyerekek már csak elvétve találkozhatnak. A „mi van a takaró alatt” című játék során, aki szerette volna meg is tapogathatta és megnevezhette a tárgyakat. Az alapvető ismeretek megszerzése után kivétel nélkül mindegyik kisgyermek örömmel kapcsolódott be Kriszti néni vezetésével egy képzeletbeli könyvtárlátogatásba. A könyvtárhoz vezető út során sokféle utánzó mozgást végezhettek a gyerekek, valamint az alapvető közlekedési szabályokat is megbeszélték és gyakorolhatták. A könyvtárba beérkezve polcokká és könyvtár látogatóvá válhattak, ahol a szókincsbővítésen túl a hallás, a figyelem és tapintás fejlesztését elősegítő játékkal folytatódott az izgalmas kaland. Befejezésképpen mindenki elkészíthette élete első újságját „Az én újságom címmel”. Öröm volt látni a lelkesen rajzoló szivárvány csoportosokat és a sok színes alkotást, amelyeken megjelenítették a foglakozás során szerzett élményeket. Természetesen nem maradhatott el a „Könyvtár Kisegerét” ábrázoló rajz sem. Pedagógiai programunkhoz igazodóan a csoportunk életében fontos szerepet kap az olvasóvá nevelés. Úgy érezzük, nagy a felelősségünk abban, hogy óvodásainkkal megszerettessük a verseket, meséket,
49
SZÖRFÖZÉS népi mondókákat, a könyveket és minden olyan irodalmi alkotást, amely elősegíti személyiségfejlődésüket, formálja műveltségüket és megtanítja őket a tartalmas szabadidő eltöltésére. Azt gondoljuk, hogy az olvasóvá nevelést már kisgyermekkorban szükséges megalapozni, ezért a mindennapjainkban fontos szerepet kapnak a könyvek, azok helyes használata, óvása. Elmaradhatatlan a napi szintű mesélés, verselés, bábozás, dramatizálás valamint a szövegek egyszerű cselekvéses megjelenítése. Rendszeresen járunk könyvtárba és gyakran készítünk a gyermekek rajzaiból összeállított mesekönyveket és síkbábokat. A mai délelőtt bővítette az óvodában megvalósítható könyv és irodalom iránt érdeklődődést kialakító és megszerettető lehetőségek repertoárját, amelynek folytatását nagyon várjuk. Akkor azonban már nem csak egy képzeletbeli, hanem a Pesterzsébeti Szabó Ervin Könyvtárba látogatunk el Kriszti nénivel, valamint kedves barátunkkal, a Könyvtár Kisegerével. A tartalmas könyv és könyvhasználati foglalkozást köszönjük Simon Krisztinának, és találkozunk a következő könyvtári kaland alakalmával. Kuruczné Hegedűs Magdolna óvodapedagógus Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda
Már 135 éves az Ady! 2013. november 22-én este ünnepelte a Budapest XX. Kerületi Ady Endre Általános Iskola fennállásának 135. évfordulóját. „Kegyelet a népnevelésnek. Épült 1878. évben kegyadományból Török Flóris iskolagondnoksága és vezetése nem különben Kalteneker József és Pók Ignác elöljárók közreműködése alatt.” Ez a szöveg volt olvasható az Erzsébet utcai, mai Ady Endre utcai, elemi népiskola falában elhelyezett emléktáblán. 1986-ban épült fel a mai korszerű intézmény, mely 1994-ben vette fel Ady Endre nevét. A régmúlt és a jelen kapcsolata nagyon fontos, hiszen így érthetők meg a ránk maradt emlékek, kialakult szokások, hagyományok. Azonban a jelen is számos érdekességet tartogat. Ezt a sokszínűséget tárta elénk a gála, ahol diákok és pe-
50
SZÖRFÖZÉS dagógusok a múltból indulva haladtak a jövő felé műsorszámaikkal, melyek között szerepeltek versek, énekek, musical betétek, táncok, vetítés, sport és még sok meglepetés. Az ünnepi gálán megjelent Földesi Gyula Országgyűlési Képviselő Úr, Dr. Nagyné Koczog Tünde, a Tankerület Igazgató Asszonya, számos kerületi oktatási intézmény vezetője, nyugdíjas pedagógusok, volt és jelenlegi kollégák, szülők, diákok. A gála után a fölszinten és az emeleti galérián lehetett megtekinteni az iskola 135 évét felölelő kiállítást, ahol számos érdekes, értékes dokumentum, kép és egyéb tárgyi emlék volt látható. Köszönet a színvonalas gáláért az intézmény pedagógusainak és diákjainak! Sikéné Pfeiffer Éva igazgató Ady Endre Általános iskola PIGYÖ képviselők felnőtt döntéshozóval A Pesterzsébeti Ifjúsági-és Gyermekönkormányzat tagjai felkérték Földesi Gyulát, kerületünk legfiatalabb országgyűlési képviselőjét, tegye lehetővé, hogy a fiatalok beszélgethessenek vele. Már előzetesen nagyon sok kérdést gyűjtöttek össze a saját testületi ülésükön, hogy mi mindenre lennének kíváncsiak. Természetesen a diákokat érdekelte, milyen volt a gyerekkora, hol tanult, voltak-e meghatározó személyek az életében ebből az időből?
51
SZÖRFÖZÉS v Nagy örömmel hallották, Margó néni nevét (volt iskolaigazgató asszony), Nagy Judit néni nevét, aki még ma is oktatja-neveli a gyerekeket! Jó érzés volt a Zrínyis diákoknak, milyen büszkén mesél az iskolájukról Földesi Úr! Az Ifjúsági-és Gyermekönkormányzat, a „felnőtt” önkormányzat mintájára épült, azt modellezi. Ezért az is érdekelte a gyerekeket, hogy milyen végzettségre van szükség a politikai pályához, illetve mennyi szabadideje marad a politika mellett? v Mint elmondta, ez a hivatás iskolai végzettséghez nem kötött, de nagyon sok olyan tulajdonságot sorolt fel, pl.: szerénység, alázat, emberismeret, ami elengedhetetlen. A szabadidőt pedig, főleg a mostani időszakban, szinte nem is tudja elkülöníteni! A politikus hozzátartozójának nagyon nagyfokú toleranciáról kell tanúskodnia. A fiatalok arra is kíváncsiak voltak, ha nem lenne politikus, milyen pályát választana? v Elképzelhető, hogy pedagógus vagy erdész lenne, hiszen mind a kettő hivatás, mint a politikusi, a családban édesapja is ezt végzi mindennap, ez a pálya értéket teremt, ami meghatározó számára. A gyermek és fiatal képviselők arról is érdeklődtek, mennyire ismeri képviselő úr az ő tevékenységüket? v Jó érzés volt hallani, hogy nagyon tájékozott a kerület életéről, gondjairól, hisz itt él köztünk, és elsődleges feladatának tekinti az erzsébetiek problémáit, ezek mellett az ifjúság igényeit. Megígérte, hogy a lehetőségeket megbeszéli, megvitatja képviselőtársaival és keresik a megoldásokat, hogy a jövőben hogyan tudnák támogatni a Pesterzsébeti Ifjúsági-és Gyermekönkormányzat munkáját, illetve rajtuk keresztül a fiatalokat. A fiatalok felajánlották, hogy nagyon szívesen segítenek, együttműködnek a felnőtt Önkormányzattal, ha szükség van rá, bevonják osztálytársaikat, barátaikat, hogy együtt tegyék széppé, élhetővé, vonzóvá Pesterzsébetet, a lakóhelyünket! Köszönjük a jó hangulatú beszélgetést, sok sikert a további munkájához!
Oláhné Horváth Ildikó PIGYÖ felnőtt segítője
52
SZÖRFÖZÉS PIGYŐ csapatépítés a GYEJÓ-ban Az idei évben is sikeresen megrendezésre került az év eleji PIGYŐ csapatépítő tréningünk. Mint az elmúlt években, most is a Gyermekjóléti adott nekünk helyet erre a célra. Szeptember 23án dördült el az a bizonyos „rajt pisztoly”, már 9 óra előtt gyülekeztünk a helyszínen. Mindenki arcán láttam az izgatottságot, hisz új év állt előttünk, rengeteg teendővel. Örömmel töltött el, hogy ismét együtt lehettünk 2 napot teljesen kötetlenül, felszabadultan. Persze a sok jó között kétségek is felmerültek bennünk miután nem tudtuk, hogy milyenek lesznek az új tagok, hogy milyen év vár ránk. Véleményem szerint ez a legfontosabb programunk minden tanévben, mert ha nem rázódik össze a csapatunk, akkor nem tudunk év közben hatékonyan együtt dogozni. De hál Istenek az új tagok is nagyon pozitívan, jókedvűen, hatalmas lelkesedéssel viszonyultak a PIGYŐ-höz. Az első napot Benkő Fruzsina a PINCE Ifjúsági Iroda ifjúságsegítője tartotta nekünk. Neki köszönhetően a felnőtt segítőnk (IKÓ) is önfeledten játszhatott velünk, ezzel is elősegítve csapatunk 100%-os összeépülését. Fruzsi fantasztikus játékokat mutatott nekünk, nagyon jól éreztük magunkat, és rengeteg mindent tanultunk tőle. Ez úton is nagyon köszönjük fáradozásait! A második napot karöltve tartottuk Ikóval. Enyém volt a megtiszteltetés, az első játékot én vezethettem le. Megszokottan, mint mindig energizer játékokkal kezdtünk, mert ezekkel fel tudtam rázni a fiatalokat. Az én nagy kedvencem a „Nád a házam teteje”. Tapasztalataim alapján ezt mindenki szereti, mert jó dallamú, könnyű a szövege, egyszerűen meg lehet jegyezni. Ezt persze „100” másik játék követte, többek közt gyorsasági feladatok, és más csapatépítő játékok. Ezután IKÓ átvette a stafétabotot és megismertette az új tagokkal, hogy mi a PIGYŐ fő feladata, miért is vagyunk mi. Nap vége felé azért a komoly dolgok után ismét sort kerítettünk egy kis szórakozásra. Előkerült a tárházból a hírhedt ”Puszi csata” is, a „Kapsz egy ilyet” és az „Alszik a város” is. (Ha érdekel valakit, hogy milyen játékok ezek, akkor csatlakozzon hozzánk, várunk minden önkéntest szeretettel J) Lezárásként új alpolgármestert is választottunk, Gál Balázs személyében, aki a Zrínyi Miklós Általános Iskolát képviseli. Szerintem idén is határozottan jó csapat kovácsolódott össze, remélem a lendület és a lelkesedés kitart egész év végéig. Barcsa Mónika A vén PIGYŐ-s 53
SZÖRFÖZÉS
„Millenniumi és Szent István Kupa” Októberben 14. alkalommal rendeztük meg a „Millenniumi és Szent István Kupa” történelmi vetélkedőket. Idei témánk „Szent István király és műve” (benevezés és szóbeli döntő), és „A Munkástanácsok szerepe az 1956-os forradalomban Budapesten és Pesterzsébeten” (prezentáció) volt. A verseny a hagyományok szerint most is két fordulóban zajlott. A benevező feladat egy tabló készítése volt, mely Szent István király életének, vagy munkásságának egy területét mutatja be. A szokásos prezentáció témáját az 1956-os Munkástanácsok és a Pesterzsébeten alakult Munkástanácsok bemutatása adta. Az előre leadott digitális anyag szóbeli bemutatására a döntőn került sor. A szóbeli döntő hagyományosan a Csili Művelődési Központ Bubik István termében zajlott. 13 csapat mérte össze tudását, 8 általános, és 5 középiskolai csapat. A zsűri elnöke Somogyváry Géza díszpolgár volt. A zsűri tagjai: Marton Sándorné – az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke, Dr. Nagyné Koczog Tünde – Budapesti XX. Tankerületi igazgató, Dr. Felföldi Szabolcs – régész, történész, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa, és Vasas Dezsőné – a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet intézményvezetője voltak. A Pestszenterzsébeti 56-os Szövetséget Kapcsos János elnök képviselte. A rendezvényt az OKB, a Csili Művelődési Központ és a Pesterzsébeti Múzeum támogatta. A versenyen a következő eredmények születtek: „Millenniumi Kupa”eredmények: 1.
hely: József Attila Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola: „Gizella és a lovagok” csapata: Kovács Boglárka, Keresztes Dániel, Munzáth Kristóf Felkészítő tanár: Pongráczné Krizmanits Mária, Badicsné Kurucz Olívia
2.
hely: József Attila Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola: „István követei” csapata: Balogh Dominika, Komlódi Eszter, Pintér Eszter Felkészítő tanár: Asquiné Papp Klára
3.
hely: Lázár Vilmos Általános Iskola: „Veszprémvölgyiek” csapata: Benedek Zsófia, Bubnó Sarolta, Mokán Anett Felkészítő tanár: Dr. Kovács Andrásné
54
SZÖRFÖZÉS „Szent István Kupa”eredmények: 1
hely: Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola: „Pamacskák” csapata: Kovács Réka, Boda Imola Mária, Váradi Enikő Felkészítő tanár: Molnár Mónika
2.
hely: Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola: „Anonymus” csapata: Somu Anita, Drobni Zsófia, Küzmös Cintia Felkészítő tanár: Molnár Mónika
3.
hely: Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium „1-es csapata” csapata: Ürögi Réka, Teplinszky Csilla, Frankberger Mercedes Felkészítő tanár: Farkas Mónika
Valamennyi résztvevő könyvjutalmat és emléklapot kapott, oklevélben az első három helyezett csapat részesült. A két Kupát hagyományosan az október 23-i kerületi ünnepségen vehetik majd át a csapatok. A Kupát hagyományosan az október 23-i kerületi ünnepségen vehették át a csapatok, a Fáklyás futás győzteseivel együtt.
Fáklyás futás győztesei Általános iskola: József Attila Általános Iskola csapata Középiskola: Német Nemzetiségi Gimnázium csapata
Minden versenyzőnek és győztesnek gratulálunk! Bondor Mária történelem szaktanácsadó
55
AJÁNLÁS Tegyük színesebbé az erkölcstan órákat könyvekkel! A 2011-es Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretekben történik. A helyes magatartás és a jó döntés elveiről kialakított álláspontok párbeszéde végigkíséri a civilizáció történetét. Az erkölcstan feladata többek között, hogy megismertessen ezzel a hagyománnyal. Nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik. A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával segít különbséget tenni jó és rossz döntés között. A Nemzeti Alaptanterv több kiemelt témájához is illeszkednek így jól felhasználhatóak a Csimota és Móra Könyvkiadó alábbi sorozatainak könyvei. A két kiadó odafigyelt arra is, hogy könyveit jól körülhatárolhatóan adott korosztálynak ajánlja. A gyakorlat alapján azonban elmondható, hogy esetleg érdemes kipróbálni más korosztállyal is. Az alábbiakban ezeket a sorozatokat, könyveket mutatjuk be.
A legkisebbeknek ajánljuk A Csimota Kiadó Tolerancia sorozat kötetei hétköznapi dolgokra világítanak rá, melyek körülvesznek bennünket. Olyan helyzeteket mutatnak be, melyekkel a gyerekek nap, mint nap találkoznak, de sokszor bele se gondolnak az adott helyzetbe, nem tudják mit élhet át a másik ember. A könyveket a kiadó katalógusában (www.rainbowkatalogus.hu) a 3-6 éveseknek ajánlja. Személyes tapasztalatom azonban azt mutatja, hogy terjedelmükből és témájukból adódóan nagyon jól használhatóak tanórán az alsósoknál is. Szegedi Katalin: Lenka, Bp: Csimota, 2011; Palkó, Bp: Csimota, 2013 Lenka története különösen közel áll a szívemhez, mert tudom mit él át egy kövér kislány, mit érez a csúfolódás közben, és milyen, amikor egy pedagógus a segítségére siet. A könyv bemutatja, Lenka hogyan próbál barátokat szerezni, miközben külseje miatt folyamatos elutasítást kap a gyerekektől. A könyv szövege és illusztrációi egyformán segítik a pedagógus munkáját. Több a NATban megfogalmazott témának is alapot teremhet pl. „Ön és társismeret”; „Társas kapcsolatok”. A könyvhöz foglakozásterv is készült, mely letölthető a kiadó honlapjáról: http://csimota.hu/foglalkozastervek/lenka.pdf
56
AJÁNLÁS Nem kellett sokat várni és megszületett Lenka „párja”, Palkó. A könyv megírása azért is volt nagyszerű ötlet, mert Lenka történetét megismerhetjük egy másik aspektusból az új barát, Palkó szemszögéből. Szerintem az írónő maga sem gondolta, hogy a két könyvvel milyen érdekes, komplex órákat tarthatnak pedagógus kollegáim. A kövér kislány, a szemüveges, mindig olvasó kisfiú, az őket elutasító környezetük, a barátság öröme…. És sok-sok más téma, ami megfogalmazódik mind felnőttben, mind gyerekben a könyvek olvasása során. A sorozat további kötetei többek között körüljárják a külső és belső tulajdonságok (A csúnya királyfi és a szép királykisasszony), az elmúlás és újjászületés (A hálás virág), a Down szindrómás hugica (Lili), az emberiség sokszínűségének (Emberke színe) témaköreit. A történetek a hovatartozásról, a másságban rejlő értékekről és ezek elfogadásáról szólnak. Teszik mindezt mesei környezetben, klasszikus motívumokkal. Bátran vegyük őket elő egy-egy alsós erkölcstan órán és garantált egy jó kis beszélgetés az osztályunkkal. Lélekdoki A Móra Kiadó sorozata a 9-11 éves korosztályt célozza meg. A könyveket Pacskovszky Zsolt író és Rigler Ilona, a Heim Pál Gyermekkórház pszichiátere írták (Írják), illetve a Heim Pál Gyermekkórház Mentálhigiéniai Központjának munkatársai is közreműködtek ötleteikkel és tanácsaikkal. Személyesen én a sorozat első és második kötetét olvastam és vittem be rendhagyó órára negyedik osztályosokhoz. 1. kötet: Pacskovszky Zsolt - Rigler Ilona: Hogyan élheted túl, ha rád száll az osztály? Bp., Móra Könyvkiadó, 2013. A könyv az iskolai kiközösítés témáját dolgozza fel. Kit, miért, mikor? Mi az, hogy nem gólra, hanem kapufára játszanak a gyerekek, és hogy nem veszi ezt észre Bandi bácsi?? Iskolai csínytevés, ami aztán komoly következményekkel jár. Barátság és árulás. Árulás vagy igazságtétel? Erősek és kiszolgáltatottak. Klikkek. Szülők és gyerekek.
57
AJÁNLÁS Iskolai titkok, amiről a gyerekek még otthon se beszélnek. Vagy mégis? A könyv egyes szám első személyben meséli el a történéseket, így még hitelesebbé, átélhetőbbé válnak az események. A végén pedig az olvasóhoz intézett kérdések segítik a feldolgozást, melyeket a szerzők egyes szám második személyben fogalmaztak meg, majd tanácsokat is kapnak a gyerekek az aktuális helyzet kezelésére. Úgy gondolom, hogy a könyv története, a kérdések és tanácsok egységes egészként segítik a pedagógusok munkáját egy érdekes óra összeállításában, megtartásában. Lehet, hogy a foglakozás végére nálunk is fény derül egy-két „titokra”?
2. kötet: Pacskovszky Zsolt - Rigler Ilona: Hogyan élheted túl a szüleid válását? Bp., Móra Könyvkiadó, 2013. A második kötet a szülők válásának témáját dolgozza fel. „Az az ember” „az a nő” „az a gyerek” a betolakodók, akik arra se érdemesek, hogy a nevüket leírjuk. Nem személyek, nem létezők… Luca egyes szám első személyben meséli el szülei különköltözését, majd válását. Amikor megosztja velünk gondolatait, érzéseit, megengedi, hogy a viselkedése mögé lássunk. Minden jó, ha jó a vége? Azért ez a valóságban nem ilyen egyszerű. A könyv, egy a helyzethez mérten ideális megoldással zárul. Sajnos az életben ez nem mindig sikerül így. Egyre több gyereknek kell szembenézni a válás, az új apuka, új anyuka „problémájával”. A könyv az első kötethez hasonló felépítésével (kérdések, válaszok, tanácsok) igyekszik segíteni azoknak a gyerekeknek, akik hasonló helyzetbe kerültek, de azoknak is segít, akiknek a környezetében történt válás. Az erkölcstan órák „Társas kapcsolatok” témakörében kiválóan használható segédkönyv.
58
AJÁNLÁS Tabu A Móra Könyvkiadó sorozata elhallgatott témákról, kényes kérdésekről, megrázó történetekről megtöri a hallgatást. Illetve próbálja megtörni, ha sikerül eljutnia a könyveknek a diákokhoz. Az alábbi borítók is bizonyítják, hogy a kiadó már a borítók megtervezésénél igyekezett figyelemfelkeltő lenni. Sikerült.
Úgy gondolom, ha a következő témákat össze kellene kötni egy-egy borítóval, nem lenne nehéz dolgunk. Neonácizmus, családon belüli zaklatás, agresszió, tanár-diák szex, új élet a kerekes székben. Szívesen írnék mind az öt könyvről részletesen, de ebben az ajánlóban annak a bemutatása a cél, hogy az adott könyvek felhasználhatóak-e a tanórákon. Úgy gondolom igen, de már nem feltétlenül a könyv egészének felolvasásával. Én részletekkel dolgoznék, melyek jók vitaindítónak, témafelvetésnek. Vagy csoportmunkában foglalkoztatnám a gyerekeket, ahol minden csoport más-más részt kapna a könyvből és a végére így állna össze az egész. Vagy… azt hiszem ha elolvassák kollégáim a könyveket és nem félnek a „rázós témáktól”, sok-sok ötletük lesz. A középiskolásokat érdeklik az ilyen témájú könyvek. Erre bizonyíték, hogy azokról a művekről, melyek bekerültek a Kerületünk Könyvkirálya programba, már komoly kritikák is születtek a diákok részéről konyvkiraly.blog.hu
Simon Krisztina pedagógiai előadó
59
A kiadványt írták a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai, valamint a kerületünkben dolgozó pedagógusok, meghívott előadóink, vendégeink.
Felelős kiadó: Bondor Mária Főszerkesztő: Simon Krisztina Szövegszerkesztés: Molnár Márk
Megjelenik évente három alkalommal. Szerkesztőség címe: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet 1204 Budapest Ady Endre u. 98.
[email protected] www.pepint.hu Telefonok: titkárság: 284-01-38 (fax is) vezető: 421-07-71
