PE P I TA
STERZSÉBETI
EDAGÓGIAI
NTÉZET
LLÓZÓJA
XII/1 2011. november
Kedves Olvasók! Az Oktatási és Kulturális Bizottság átruházott hatáskörben a funkcionális analfabétizmus megelőzésére kidolgozott XX. kerületi Cselekvési terv második ütemének megvalósításáról készült beszámolót a 233/2011. (IX. 08.) sz. OKB határozattal jóváhagyta. A második ütemben a kortárs irodalom jeles műveire és íróira igyekeztünk felhívni a figyelmet a pedagógusok körében. A 20102011. tanévben összefogott az óvodapedagógiai műhely, az alsós munkaközösség, a könyvtáros munkaközösség, a magyartanárok munkaközössége és közös programsorozatot dolgoztak ki. Az intézmények kapcsolódtak a programjainkhoz, valamint a szolgáltatások keretében a helyi igényeket figyelembe véve tanácsadást, a módszertani megújuláshoz szükséges előadásokat, diagnosztikus méréshez feladatlapokat, személyiségfejlesztést segítő foglalkozásokat igényeltek a szaktanácsadóktól. Az intézmények összesített beszámolói alapján elmondható, hogy a Cselekvési terv megvalósításában egyre egységesebben járnak el a pedagógusok. Ebben a tanévben már javában dolgozunk a harmadik ütem megvalósításán. Ennek kapcsán született jó gyakorlatot ad közre kolléganőnk, Simon Krisztina, aki a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet pályázatán munkájával díjat nyert. A tehetséggondozásról és más óvodán, iskolán kívüli eseményekről a Szörfözés rovatunkban adunk hírt. Örömmel üdvözöljük a Baross Ovi Kindergarten Baross Óvodát és a Bóbita Tagóvodát a regisztrált Tehetségpontok között! Bízunk benne, hogy egyre több kerületi intézmény csatlakozik a Tehetségpontok hálózatához, s összefogással még többet tehetünk a helyi tehetségek felismeréséért, felkarolásáért!
Dr. Nagyné Koczog Tünde mb. intézményegység-vezető
TARTALOM K E D V E S O L V A S Ó K .........................................................................................................01 KI VAGYOK
............................................................................................................................04
GÓRCSŐ Szekeres Lászlóné Megszondáztuk a természettudományok oktatását. .........................................................................05 EX CATHEDRA Simon Krisztina Az óvodai és iskolai könyvtárak szerepe a funkcionális analfabétizmus megelőzésében ...............12 TEHETSÉGPONT Szekeres Lászlóné Út a Géniuszhoz...............................................................................................................................26 Nagy Mátyásné, Lászlóné Ammer Klára, Szima Krisztina Hétszínvirág Tehetségpont ..............................................................................................................28 Hordósné Futó Ilona A Bóbita Óvoda, mint Tehetségpont ...............................................................................................30 SZÖRFÖZÉS Buc-Horváth Gabriella Gézengúz Óvoda..............................................................................................................................33 Kosárkó Tímea Maróti terem avatása a József Attila Általános Iskolában ...............................................................34 Lestákné Czeróczki Judit Vendégjárás a „Lázár”- ban .............................................................................................................36 Fentné Fodor Éva „Jeles Napok” vetélkedő a Tátra Téri Általános Iskolában .............................................................37 Bándoliné Laczi Lívia Bábolnán jártak a zrínyis diákok......................................................................................................38 Barcsa Mónika GYIÖT képzés Mártélyon................................................................................................................39 Asquiné Papp Klára Kooperáció angolul Finnországban .................................................................................................40 Bondor Mária Továbbképzés Cipruson...................................................................................................................42 Badicsné Kurucz Olívia Nyelvi sikerek ..................................................................................................................................43 Gyermekrajz pályázat.............................................................................................................................45 „Millenniumi és Szent István Kupa”......................................................................................................46 Fáklyás futás győztesei...........................................................................................................................47 Szekeres Lászlóné Kommunikáció – tanulás .................................................................................................................48 Valaczka András Magyar nyelv és irodalom – Lehetőségek a két terület integrálására ..............................................49 AJÁNLÁS Géniusz könyvsorozat......................................................................................................................53 Használd és használtasd a könyvtárat!.............................................................................................58
KIK VAGYUNK? Új munkatársunk Kovács Kinga A sport, a mozgás szeretete kisgyermekkorom óta meghatározza az életem. 25 évig kézilabdáztam versenyszerűen. 1991-ben végeztem a Magyar Testnevelési Egyetem testnevelő tanári szakán. 1993-tól dolgozom testnevelő tanárként. Kezdetben a Szivárvány Gyerekház Szakmunkásképző Iskolában, majd 1996-tól a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány égisze alatt működő szakképző iskolában, amely később József Nádor Szakképző Iskola, Gimnázium és Sportiskola néven működött tovább. Munkám során ráébredtem, hogy évről évre nagyon sok tanuló érkezik valamilyen mozgásszervi vagy belgyógyászati jellegű elváltozással. Szakszerű gondozásuk nem volt megoldott. Érdeklődésem így fordult a gyógy-testnevelői hivatás, a terápiás szemlélet felé. 1998-ban kezdtem meg tanulmányaimat, majd 1999-ben diplomáztam a Magyar Testnevelési Egyetemen, gyógy-testnevelő tanári szakon. Ettől kezdve a testnevelésórák mellett gyógy-testnevelői feladatokat is elláttam iskolámban. Mozgásterápiás ismereteimet a normál testnevelés órákon is kamatoztattam. Az itt eltöltött 15 év során pedagógusként igen változatos és sokrétű, szakmai fejlődést biztosító munkát végezhettem. Régóta érlelődött bennem, hogy a gyógy-testneveléssel önállóan foglalkozzak, mert szerepét nagyon fontosnak tartom az oktatás-nevelés rendszerében, valamint segítő-terápiás jellege miatt igen közel áll hozzám. Így kerültem –sikeres pályázat révén- a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Gyógytestnevelés Szakszolgálatához ez év szeptemberétől. Célom, hogy tanulóimnak a mozgás örömforrás legyen, igyekszem sok játékkal színesíteni óráimat. Fontosnak tartom, hogy az egyénre szabott, diagnózisnak megfelelő gyakorlatok köréből minél többet megismerjenek tanítványaim, és eközben a helyes testtudatuk kialakuljon. Külön öröm számomra, hogy itt, a XX. kerületben dolgozhatom, ahol születtem, és ahol jelenleg is élek a családommal.
4
GÓRCSŐ Megszondáztuk a természettudományok oktatását A Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete által 2008 decemberében elfogadott kerületi tanulói mérésekre vonatkozó ütemterv szerint került sor a természettudományi diagnosztikus mérésre a 2010-2011. tanévben. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program 3.9.5. pontja alapján a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézettel szemben támasztott elvárás: „Tervszerűen és rendszeresen értékeljék a tanulói tudás minőségét a kompetenciák fejlettségének tekintetében, segítve ezzel az iskolák eredményes felkészülését az országos tanulói képességmérésekre.” A májusi mérés lebonyolítását követően a természettudományi tantárgyakat tanító kollégákkal közösen kijavítottuk a feladatlapokat. A nyári adatfeldolgozás után készült el az elemzés, amelyet szeptember elején eljuttattunk az igazgatóknak. Az iskolai munkaközösségek az elemzésen felül megkapták az osztályok és a tanulók egyéni eredményeit tartalmazó anyagot. A mérés háttere és a mérőlap jellemzői Mérésünkkel a 7. osztályosok természettudományos kompetenciáját és a tantervi követelményekben előírt ismereteiket, készségeiket akartuk diagnosztizálni. Most is, mint minden mérésünknél nem minősítés a cél, hanem a tervszerű fejlesztésre szeretnénk ösztönözni a pedagógusokat. A tanárok az objektív adatokat értékelve láthatják, hogy az általános iskolai oktatás utolsó évében milyen tudásra építhetnek osztály és egyéni szinten, mely területeket kell a továbbiakban hangsúlyosabban fejleszteni. Úgy gondoltuk, hogy előnyös a diákoknak is, ha pályaválasztás előtt a tankönyvitől eltérő feladatokkal is találkoznak, segítve ezzel a középiskolára felkészülést. A mérőlap összeállításánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: • térképezze fel a legfontosabb kulcskompetenciákat, • az egyes változatok a 4 természettudományi tantárgy követelményeire arányosan kérdezzenek rá, • hangsúlyos legyen az alkalmazás és gyakorlatiasság, • különféle, sokszor összetett gondolkodási műveleteket kelljen végezni a megoldás során • ne legyen hosszabb 1 db A3-as lapnál, • többnyire zárt végű, de több itemből álló összetett feladatok is szerepeljenek.
5
GÓRCSŐ Tanulói kompetenciák mérése Az iskolák 2007-ben beépítették a kulcskompetenciák fejlesztési tervét a pedagógiai programjukba, azóta a pedagógiai munka tervezésének és a tanítási gyakorlatnak kötelező eleme ez. „A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A természettudományos kompetencia is ilyen kulcskompetenciának számít. Készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, … s irányítsuk cselekvéseinket.” (Melléklet a 202/2007. (VII.13.) Korm. rendelethez: A Nemzeti Alaptanterv) Mérőlapunk 60-70%-a a tanulók kompetenciáját térképezi fel, tehát a kérdések megválaszolásához a tanult természettudományos ismereteket a gyakorlatban, sokszor szokatlan kontextusban kellett alkalmazniuk. Az „Ember a természetben” műveltségterület követelményei „Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban, a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók természethez való viszonyát…Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, amelynek célja, hogy a tanulók tudatosan betartsák az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat.” (Nemzeti Alaptanterv) A műveltségterülethez a 7. évfolyamon három, újonnan belépő diszciplináris természettudományi tantárgy tartozik: biológia, fizika és kémia. Mérésünk e három tantárgyhoz kapcsolódó tudástartalmakat vizsgálta körülbelül egyenlő arányban. Magyarországon a földrajz tantárgy egy másik, a „Földünkkörnyezetünk” nevű műveltségterülethez tartozik. A nemzetközi mérések viszont a földrajz földtudományi (természetföldrajzi) részének tananyagait természettudományos oktatás részeként veszik. Ezt figyelembe véve mérésünk feladatlapjai kis mértékben, de érintették az 5-6. osztályos természetismeret földrajzi részét is.
6
GÓRCSŐ Gondolkodási műveletek szintjei A természettudományos gondolkodás során a tanulók kognitív műveleteket végeznek. A nemzetközi természettudományi oktatás szakirodalma az alábbiak szerint csoportosítja ezeket a műveleteket. A „Tudás” elnevezés a tanulók természettudományi tényekkel, fogalmakkal, eszközökkel és eljárásokkal kapcsolatos tudásbázisát jelenti (tényismeret). Tudás elemei: felidézés/felismerés, meghatározás, jellemzés, szemléltetés példákkal, eszközök és eljárások alkalmazása. A tudásanyag közvetlen mozgósítása, az „Alkalmazás” magasabb szintű műveletet jelent. Alkalmazás elemei: összehasonlítás/szembeállítás/osztályozás, modellhasználat, kapcsolatba hozás, információk értelmezése, megoldás megtalálása, magyarázat. Az „Értelmezés” olyan fogalmakra összpontosít, amely a diákoktól különböző területekről származó tudásuk egyesítését, integrálását és alkalmazását követeli meg újszerű helyzetben. Természetesen ez a legmagasabb rendű, legösszetettebb művelet. Értelmezés elemei: elemzés/problémamegoldás, integrálás/szintézis, hipotézis/előrejelzés, tervezés, következtetés, általánosítás, értékelés, indoklás. A mérőlap összeállításánál és az elemzésnél figyelembe vettük a feladatok területenkénti tartalma mellett a megoldásukhoz mozgósított kognitív műveleteket is. A fenti műveletek legtöbbjére szüksége volt tanulóinknak a feladat megoldása során (a kivételeket dőlt betűvel írtuk). Kompetenciamérésből következik, hogy leginkább az alkalmazást kértük számon a hetedik osztályosoktól. A legnehezebb, értelmezést igénylő művelet közül egy feladatban szerepelt csak az előrejelzés. A tápláléklánchoz kapcsolódó feladat 2. részében egy lehetséges „forgatókönyv” megírására kértük a tanulókat. Ez problémamegoldó gondolkodást, előrejelzést és meggyőző érvelést igényelt a diákok részéről. Az volt a feltevés, hogy a tápláléklánc egyik elemének egyedszáma (például a gabona) jelentősen lecsökken. Megkérdeztük, mi történhet a tápláléklánc egy távolabbi másik elemének (a vörösbegynek) populációjával. A válaszokat indokolni is kellett. A kérdés azért volt érdekes, mert többféle válasz is elfogadható: nőhet, csökkenhet, sőt még ezek egyensúlyaként előfordulhat, hogy nem is változik az adott populáció. Az volt a fontos, hogy a kapcsolatot, a befolyásoló hatást megemlítsék. A példa is mutatja, hogy mindenféleképpen újszerű helyzettel találták szembe magukat a tanulók. (Szép eredmény, hogy a tanulók 44%-a válaszolt jól.)
7
GÓRCSŐ A mérés eredményei kerületi szinten A mérés időpontja: 2011. május 10. 9 óra A részvevő tanulók létszáma: 331 fő. A mérés időtartama: 45 perc
biológia átlag fizika átlag kémia átlag Osztályzatok %-ban Problémás tanulók aránya Elérhető pontszám Elért maximális pontszám Feladatlap teljesítménye
„A” változat 3,43 3,20 3,48 60,66% 13,69% 67 pont 64 pont 48,98%
„B” változat 3,47 3,24 3,44 60,90% 15,34% 65 pont 63 pont 57,87%
Összesen 3,45 3,22 3,46 60,78% 14,5%
53,43%
A fenti táblázat utolsó sorából kitűnik, hogy a „B” változatnál jobban teljesítettek a gyerekek. A mérőlap jellemzőinél leírtuk, hogy a feladatok kiválogatásánál sok szempontot kellett figyelembe vennünk, és ezért a két feladatlap tartalma csak nagy vonalakban hasonlított egymásra. Az információ közlésmódjában, esetleg a gondolkodási műveletekben is eltérések voltak. Mindezekkel tudjuk magyarázni a két változat közötti eltéréseket. A mérőlapon megkérdeztük a diákok félévi biológia, fizika és kémia osztályzatát. A kiszámított kerületi átlagokból megállapítható, hogy a fizika osztályzatok a legalacsonyabbak. Az átlagokat a méréseknél szokásos módon váltottuk át százalékos értékre úgy, hogy az átlagokat megszoroztuk 18-cal. Az osztályzatok és a teljesítmények szigorú, mechanikus összevetését azért nem helyeseljük, mert a mérés nem annyira az ismereteket, mint inkább azok alkalmazását kérte számon. Az összehasonlítást torzítja még, hogy a feladatok között kevés volt a minimumszintű követelményeket számon kérő. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek belépő, új tantárgyak, tehát a tanárok még nem tudják árnyaltan értékelni tanítványaik tudását. Sokszor jellemző, hogy az osztályozásnál szem előtt tartják a diákok ösztönzését. Az intézmények és az osztályok teljesítményszintjét külön-külön vizsgálva a kerületi átlaghoz képest viszonylag nagyok az eltérések. Ennek okait a körülmények pontos ismeretében (osztály összetétele, év közben tanítóváltás, iskolaváltás stb.) lehet elemezni, s erre építve tervezni a fejlesztést. A reálisabb kép érdekében a fenti táblázatban feltüntettük a problémás tanulóknak az arányát, akik különleges bánásmódot igényelnek (SNI, BTM, HHH).
8
GÓRCSŐ Feladatonkénti eredmények Az alábbi táblázatban a feladat tartalma mellett a feladat számát és az elért teljesítményt tüntettük fel %-ban. „A” változat „B” változat Feladat Tartalom Fel. sz. Tartalom Fel. sz. Teljes. Teljes. % % Grafikonértelmezés, lázgörbe, 1. körgrafikon, 1. jelenségmagyarázat kölcsönhatás 39,48 testek úszása 74,03 Környezetvédelem, globális problémák 4. termékeken található 2. ökológia 48,33 jelölések 93,62 Tápláléklánc és bio- szárazföldi életkö2. vízi (tenger) életkö7. lógiai kölcsönhatás zösség 65,38 zösség 71,17 Szövegértés ábrák növény ápolása 9. időjárási jelek 4. alapján 68,79 72,15 Számítások végzése menetidő, út, fo5. menetidő, CO2 6. arányos következt. gyasztás 34,46 kibocsátás 33,36 Kémiai csoportosítás anyagok 6. Fizikai és kémiai vál- 8. tulajdonságai 50,69 tozások 41,88 Természetismereti éghajlat, hazánk 8. kontinensek, 5. alapok éghajlata 43,72 alapfogalmak 67,34 Tantárgyi tudás, is- szűrés (kémia) 3. hely- és térkép3. meret 47,02 ismeret (természet65,03 oldat töménysége 7. ismeret) 51,98 A fenti táblázat a mérésben érintett szaktanároknak nyújt információt. A kerületi adatsort összehasonlíthatják osztályuk teljesítményével, így a pedagógusok közösen meghatározhatják, hol és mely területeken szükséges leginkább javítani. Annyi azonban mindenki számára elmondható, hogy tanulóink az osztályzatok alapján tőlük elvárható szinten teljesítettek az egyszerűbb ismeretek és alkalmazások területén. A táblázatok, grafikonok, ábrák értelmezése a korábbi mérésekhez képest sokat javult. Szövegértésük a nevelőtestület odafigyelésének, a többszöri méréseknek köszönhetően fejlődött. Az egészség- és környezetvédelemmel kapcsolatos tudásuk életkoruknak megfelelő. A két mérőlap összesen 17 feladatot tartalmazott, melyek közül az A/5-ös feladat teljesítménye lett az egyik legalacsonyabb. Ez egy összetett, komplex kompetenciafeladat, amely magas szintű problémamegoldó gondolkodást, arányos következtetésben való jártasságot, kitartó, értő olvasást és többek között mérték-
9
GÓRCSŐ váltást igényelt. Tanulóink nem ilyen feladatokkal találkoznak a tanórán. Ennek szemléltetésére az alábbiakban közlünk egy hagyományos dolgozat példát és az A/5-ös feladatot. Azt hisszük, a különbség nagyon szemléletes és magyarázza a tanulók teljesítményét. Hagyományos „dolgozat” feladat (út és menetidő számítás): Az agár sebessége 25 m/s. Mekkora utat tesz meg 60 másodperc alatt? Az egyik orkán 630 km-re volt az óceán partjától, amikor jelezték a közeledését. Mennyi idő alatt ért a parthoz, ha sebessége 125 km/h volt? Összetett kompetencia feladatra példa (A/5. feladat): Katiék Budapestről az M7-es autópályán mennek Horvátországba. Előre kigyűjtötték, hogy az egyes városok, amelyek mellett elhaladnak, milyen távolságra vannak a kiindulási helytől: Helységnév Távolság Budapest határától Székesfehérvár 60 km Balatonaliga 90 km Siófok 105 km Fonyód 150 km Nagykanizsa 211 km Letenye - határátkelőhely 240 km a) Katiék 100 km/h átlagsebességgel haladnak. Indulás után 1,5 óra múlva szeretnének először pihenni. Melyik város mellett lesznek ekkor? b) A pihenés után megállás nélkül autóznak egészen a határállomásig. Hány perc alatt teszik meg ezt a szakaszt, ha változatlan átlagsebességgel haladnak? c) Katiék autója ennél a sebességnél 6 liter benzint fogyaszt 100 kilométerenként. A budapesti induláskor a 40 literes üzemanyagtartály félig volt benzinnel. Elég lesz-e a benzin a határátkelőhelyig? Az A/5-ös kompetenciafeladatnál a könnyebb a) részben sincs rá utalás, hogy a megtett utat kell kiszámolni a sebesség és a menetidő ismeretében. Így érthető, hogy az a) pontban feltett kérdésre a gyerekek fele adott csak jó választ. A b) résznél a gyerekeknek először meg kellett határozniuk a hátralévő utat a táblázat adatai alapján (Fonyódtól Letenyéig), majd ezt követően tudták kiszámolni a menetidőt. Az eredményt órában kapták meg, melyet át kellett váltani percre. (0,9 óra = 54 perc) Ezt a b) pontot a gyerekek ötöde számolta ki hibátlanul. A feladat c) részében az utazás során felhasznált benzint kértük kiszámolni, majd válaszolni kellett arra a kérdésre, hogy elég lesz-e a benzin a határátkelőhelyig. A tanulók negyede tudta jól kiszámítani a benzinfogyasztást, amiben közrejátszott az a probléma, hogy sokan rossz távolság adattal dolgoztak. Ennek ellenére
10
GÓRCSŐ 57%-uk válasza helyes volt, miszerint elég lesz a benzin. Feltehetően sokan gyakorlati tapasztalatuk alapján becsülték meg a fogyasztást. Ez a részletesebb elemzés is rávilágít arra, milyen új elvárások vannak a korszerű, kompetenciaközpontú tanítással szemben. Az információkat sokszor közvetetten, több adatot átnézve kapja csak meg a tanuló. Egyre inkább a problémamegoldó gondolkodásra helyeződik a hangsúly a képletek, definíciók rutinszerű biflázása helyett. A kompetenciákat feltételező összetettebb feladatok megoldása most még csak a jobb képességű tanulóknál eredményes. Összegzés A mérés eredményeinek értékelésénél figyelembe kell venni, hogy diákjaink a tanulmányok elején járnak. A fogalmak és a szakszókincs, illetve a természettudományos látásmód kialakítása hosszú folyamat, mely csak most kezdődött el. A tanulás nem lineáris, hanem egy spirál, ugyanaz a fogalom többször és egyre magasabb szinten jön elő a tanítás során. Tantárgyi tartalmon felül legalább ilyen fontos a kognitív készségek fejlesztése. A mérés eredményei is megmutatták, hogy a figyelem, a kitartás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése terén még milyen sok tennivaló van. A természettudományokat tanító szaktanárok összefogása nélkülözhetetlen az eredményességhez. Ez a helyi tantervek, tanmenetek, módszerek és értékelések összhangját, koherenciáját igényli. Érdemes tudatosítani, hogy a természettudomány-oktatás legfőbb célja felkészíteni a diákokat arra, hogy helyzetek értelmezése révén képesek legyenek problémák megoldására, magyarázatok alkotására, következtetések levonására, döntések meghozatalára, valamint arra, hogy tudásukat kiterjesszék addig ismeretlen helyzetek értelmezésére is. Ennek kialakításához figyelembe kell venni a gyerekek eltérő fejlődési ütemét. Szükséges lenne a tanítási tartalmakat jobban közelíteni a gyerekek mindennapi életéhez. Ez motivációjukat is erősítené. Ehhez azonban a tananyag további csökkentésére, korszerűsítésére lenne szükség. Mérésünk rávilágít arra az országos problémára, hogy a természettudományi és különösen a fizika, kémia oktatást sok kritika éri az utóbbi években. Az összetett probléma egyik eleme, hogy a tananyag elavult, követelményei magasak az óraszámokhoz képest, illetve nem igazán veszi figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait. Az előrelépés esélyeit egy - a szereplők konszenzusán alapuló, széles körben elfogadott – jelentős, koncepciójában új tanterv hozhatja meg. Szekeres Lászlóné szaktanácsadó
11
EX CATHEDRA Az óvodai és iskolai könyvtárak szerepe a funkcionális analfabétizmus megelőzésében A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet a „TAMOP-3.2.4-09/1/KMR-2010-0001 Budapest iskolakönyvtári hálózatának fejlesztése az élethosszig tartó tanulás érdekében” c. projekt keretében könyvtárpedagógiai módszertani szakmai anyagok összeállítására hirdetett pályázatot. Az alábbiakban közreadjuk az egyik nyertes pályaművet, melyet intézetünk munkatársa készített. Nem lehet elég korán kezdeni az olvasóvá, könyvtárlátogatóvá való nevelést A szakértők általában háromféle analfabétizmust különböztetnek meg: elsődlegest, másodlagost és funkcionálist. Az elsőben az egyén soha nem tanult meg írni és olvasni, a másodikban megtanult ugyan, de gyakorlat híján elfelejtette azt. A funkcionális analfabetizmus azt jelenti, hogy valaki tud ugyan írni és olvasni, de nem képes egy elolvasott szöveget megérteni és annak tartalmát elmondani. Ismeri a betűket, de csak rövid feliratok olvasására képes, hosszabb szöveget már nem ért meg. Problémát jelent számukra olyan alapvető teendők elvégzése, mint: űrlapkitöltés, használati utasítás, újságcikk megértése, közlekedési szabályokban való eligazodás, szótárhasználat vagy a busz menetrendjének értelmezése. Tehát a funkcionális analfabéta hiába rendelkezik alapvető írásiolvasási ismeretekkel, nem tud eligazodni a saját korában. Nehezére esik az információs és kommunikációs technológiák (számítógép, mobil telefon) használata is. Az óvodák és óvodai könyvtárak lehetőségei a funkcionális analfabétizmus leküzdésében Az olvasóvá nevelés már az önálló olvasás elsajátítása előtt, akár csecsemőkorban megkezdődik, vagyis az érdeklődés korábbi, mint a képesség elsajátítása. Az írásbeliség kultúrájával való találkozás első színtere a család. Az ideális az, ha a családban a gyerek gyakran találkozik az írásbeliséghez fűződő információcsere változatos módjaival (újságok, könyvek meglététől a meseolvasáson át a kvázi-írás, kvázi-olvasásig 1). A család nyelvi szocializációs háttere 2 és literációs kultúrája befolyásolja a gyerek későbbi ismeretszerzési stratégiáit, azok sikerességét. Azoknál a gyerekeknél, ahol ez a háttér nem megfelelő, az óvodai neve1
Szinger Veronika: Nagycsoportos óvodások írásbeliséggel kapcsolatos tudása és tevékenységei. Könyv és nevelés, 2009/2. http://www.tanszertar.hu/eken/2009_02/szv_0902.html
2
Torgyik Judit: Nyelvi szocializáció és oktatás. Új Pedagógiai Szemle, 2005/3. 3-10.
12
EX CATHEDRA lésnek komoly kompenzációs lehetőségei vannak. Az óvoda feladata az ingergazdag literációs környezet és a változatos tevékenységformák felkínálása. Ezt szem előtt tartva a XX. kerület óvodáiban a csoportszobákon belül kialakított olvasó sarkokon kívül óvodai könyvtárak is működnek, melyek vezetését óvodai könyvtárosok végzik. Ők olyan óvodapedagógusok, akik plusz feladatként vállalják ezt a tevékenységet. A könyvtári feladatok mellett részt vesznek a kerületi munkaközösségi foglalkozásokon, továbbképzéseken, szervezik a gyerekek könyvtárlátogatásait, könyvtári foglalkozásait. Sokakban az a kép él ezekről a foglalkozásokról, hogy a gyerekek bemennek a könyvtárba, meghallgatnak egy mesét, esetleg rajzolnak, kézműveskednek. Az ilyen típusú foglakozásnak is megvan a helye, de tapasztalataim alapján már az óvodás korosztályt is meg lehet tanítani arra, hogy milyen dokumentumokat gyűjt a könyvtár, és hol találja meg azokat a könyveket, amelyek őt érdeklik. A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársaként harmadik éve tartok játékos, mesés foglakozásokat a kicsiknek, melyekre egyre nagyobb igény van. Az alábbiakban ötleteket szeretnék adni arra, hogyan vihetjük közelebb a könyvtárat az óvodás korosztályhoz is. 1. foglalkozás Kisegér a könyvtárból Téma: Mire jó a könyvtár? Mit csinálunk ott? Helyszín: Óvodai csoportszoba, szőnyeget körbeülve A óvodások előzetes ismeretei: (Mire építek?) • Láttak és lapozgattak már könyvet és újságot. • Vannak gyerekek, akik voltak már könyvtárban. • Vannak gyerekek, akik voltak már könyvesboltban.
Dátum:
Célok (Milyen eredményt várok el? Milyen változás történjék a gyerekekben?) • Érdeklődés felkeltése a könyvek, újságok iránt. • A különböző dokumentum típusok megismertetése. • Kíváncsiság felébresztése a könyvtár, a könyvkölcsönzés iránt. Kiemelten fejlesztendő kompetenciák • Szociális képességek fejlesztése: társas együttlét szabályai, együttműködési képesség, alkalmazkodás képességének gyakorlása, bele- és együtt érző képesség fejlesztése. • Értelmi képességek fejlesztése: ismeretnyújtás, figyelem-emlékezet fejlesztése, összehasonlítás, analízis-szintézis, jobb-bal irány fejlesztése. • Verbális készségek fejlesztése: kifejező készség fejlesztése, szókincsbővítés, metakommunikáció fejlesztése. Testi képességek fejlesztése: nagymozgások, finommozgások.
13
EX CATHEDRA
Szervezési módok, módszerek, eszközök Szervezési mód: csoportmunka
A foglalkozás menete 1.
Ráhangolódás
Kötetlen beszélgetés, amikor megismerkedik a foglalkozást tartó a gyerekekkel. Miközben beszélgetnek, vékonyka cinco- Eszközök: gás hallatszik a hátizsákból. Előbújik a kisegér és mesél. ( Me- Könyvtári dokumentumokkal se lsd. 1.sz. melléklet) teli hátizsák, melynek zsebében egy egérbáb lapul. 2. Jelentésteremtés 2.1. A könyv Beszélgetünk a könyvekről. − Hogy néz ki a könyv? − Mit csinálunk vele? − Írunk-e a könyvbe? − Melyik könyvet ki használja? (pl. leporelló inkább kicsik) − Hogyan bánunk a könyvvel? A végén a kisegér megdicséri a gyerekeket, esetleg fel is olvas valamelyik könyvből, hogy bebizonyítsa, olvasni is tud. Majd arra hivatkozva, hogy mennyire éhes, megkéri a foglalkozás tartóját, vegye elő a csomagot, amit idefele jövet a postástól kapott (lsd. 2. sz. melléklet) 2.2. Csomagbontás. Ismerkedés a könyvtárban lévő dokumentumokkal. Beszélgetés a dokumentumfajtákról, miközben azok sorra előkerülnek a csomagból. Játék: Ismeretek megszilárdítása (lsd. 3. sz. melléklet) 3. Irány a mesekönyvtár! Miután már bemutattuk a könyvtárban megtalálható dokumentumokat, beszélgetünk a könyvtárról. − Ki volt már könyvtárban? − Mi a különbség a könyvesbolt és a könyvtár között? − Mit jelen az, hogy kölcsönzünk valamit? A beszélgetés a következő kérdéssel zárul, mely egy lazító gyakorlatba vezet át: Szeretnétek elmenni egy mesekönyvtárba? 3.1.
Úton a könyvtárba (lsd. 4. sz. melléklet)
3.2.
A Mesekönyvtárban (lsd. 5. sz. melléklet)
14
A gyerekek által a szőnyeg közepére hordott tárgyak, melyek között könyvek is vannak.
Könyvek, újságok, cd, dvd, kazetták
Drámajáték Drámajáték
EX CATHEDRA Manuális tevékenység 4. Emlék a foglalkozásról A gyerekek elkészítik saját kis újságukat. Az alapot a foglalko- Színesceruza, filc, olló, razást tartó pedagógus viszi. (lsd. 6. sz. melléklet) gasztó, kicsiknek előre kivágott képek amit csak be kell ragasztani. Nagyoknak prospektusok, képeslapok amikből kivághatják a képeket. 5. Reflektálás Miközben a gyerekek dolgoznak, visszatér a kisegér és végignézi a készülő és elkészült újságokat. Beszélget a gyerekekkel. Hol „jártak”, mit láttak? Ki szeretne elmenni egy igazi könyvtárba? Amennyiben az óvó nénivel előre egyeztetve van a későbbi könyvtárlátogatás, a kisegér megígér egy újabb találkozót. Azoknál a csoportoknál, ahol gond a könyvek rongálása, elkészíthető egy hajtogatott, rajzolt stb. kisegér, aki ott marad a gyerekeknél, és figyeli, hogyan bánnak a könyvekkel. (Ez egy óvodapedagógus ötlete volt, a foglalkozás után. Bevált.)
A fenti foglalkozás megtartható 1-2. osztályosoknak is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a gyerekek nagyon élvezik. Bár hosszúnak tűnik, még a vegyes csoportok kicsijei is bekapcsolódnak a foglakozásba. Nagyon fontosnak tartom azonban, hogy a foglalkozást tartó pedagógus érezze, mennyire fáradnak a gyerekek. A foglalkozást bármikor le lehet rövidíteni, részeket kihagyni. A lényeg, hogy amikor a gyerekek hazamennek, egy élménnyel legyenek gazdagabbak, pozitív benyomásuk maradjon a könyvtárról. Alakuljon ki bennük érdeklődés a könyvtár iránt. És akkor jöhet a találkozó az igazi könyvtárral! 1. sz. melléklet Mese Az alábbi mese egy vázlat csupán, mely tetszőlegesen alakítható a gyerekek reakcióinak függvényében. − Cinn! Cinn! − Ti is halljátok, amit én? Mi lehetett ez? − ….. − Ti találkoztatok már egérrel az óvodában? − …… − Cinn! Cinn! − Honnan jön ez a hang? − ……
15
EX CATHEDRA − Tőlem ugyan nem. Lehet, hogy a hátizsákomból? Nézzünk csak körül! (Keressük, kutatjuk, fokozzuk az izgalmat, mielőtt előbújik a kisegér, aki nem más, mint egy ujjbáb a foglakozást tartó kezén.) − Cinn! Cinn! Végre kivettél a zsebedből! Fáztam, és unalmas volt, és… Hú, kik ezek a gyerekek? − Óvodások, akikhez eljöttem kicsit beszélgetni, játszani. Ide figyelj, barátocskám, te mit keresel az én zsebemben? Egy egérnek a mezőn a helye. ( A kisegér elszomorodik.) − Hosszú annak a története, hogyan kerültem én a mezőről a városba. Talán nem is érdekli a gyerekeket. − Gyerekek! Érdekel benneteket? (Ilyenkor általában hangosan kiabálnak, hogy IGEN. Előfordult már, hogy valaki bekiabált a többiek mellett, hogy nem. Neki azt szoktam ajánlani, hogy csukja be a szemét, fogja be a fülét, és akkor nem kell meghallgatnia. A reakciója ilyenkor a gyerekeknek, hogy csak vicceltem, és engem is érdekel.) − Egy hideg téli napon kezdődött minden. Elkezdett valami hideg, fehér hullani az égből. És csak hullt, csak hullt. A végén már olyan sok volt belőle, hogy nem találtam ennivalót. Próbáltam én leásni a valami mélyére, de nézzétek, még a farkam is lefagyott. Pár nap múlva rájöttem, nem mehet ez így tovább. Keresnem kell valami élelmet. Így vándorútra indultam. Mentem, mendegéltem, míg egy csurig töltött kamrához nem értem. (Időnként rákérdezünk a gyerekektől, tudják-e mi az a kamra, tanya stb. és megbeszéljük, ha nem. Aztán mesél csak tovább a kisegér.) Volt ott mindenféle földi jó. Színig töltött búzászsák, nagy guriga sajt, kolbászka. A zsákot kirágtam, a sajtot megdézsmáltam, még a kolbászba is belerágtam. Nem is tetszett a tanya gazdáinak. Mert sajnos a kamra nem magában állt a mező közepén, hanem egy tanyasi ház egyik kis zuga volt. A házban pedig óriások laktak, akik elől folyton bujkálnom kellett. Amikor észrevették, hogy valaki lakik a kamrában és mindenbe belekóstol, hoztak egy hatalmas, szörnyűséges vadállatot. Amikor meghallottam, hogy MIAÚÚ, már iszkoltam is. Vége lett a nyugodt lakmározásoknak. Az életem rémálommá változott. Az örökös kergetőzés. Miután egyszer majdnem a vadállat karmai között maradtam, elszaladtam. Szaladtam, szaladtam és a könyvtárig meg se álltam. Aztán ott be is rendezkedtem. Igaz, időnként korog a gyomrom, de azért annyi elemózsiához mégis csak jutok, amennyi picinyke testemnek elegendő. És ami a legfontosabb, itt végre nyugalmat találtam. Igaz, napközben jönnek mennek az óriások, hol kis óriások, hol nagyok, hol fiúk, hol lányok, de estére minden elcsendesedik, és enyém az egész könyvtár. Akkor pedig felkapaszkodom valamelyik polcra, keresek egy jó kis könyvet és olvasgatok. − No, nehogy azt mond már, hogy tudsz olvasni. Szerintem a könyveket is csak rágcsálásra használod, mint a többi rokonod más mesékben. (Beszélgethe-
16
EX CATHEDRA tünk egeres mesékről pl. Frakk, de előkerülhet Cin Cin lovag is aki szintén tud olvasni.) Szerintem azt se tudod, mi az a könyv. − Fölháborító, hogy ilyen műveletlennek nézel! Tegyetek próbára! − Gyerekek, próbára tegyük? − …… − Hozzatok ide mindenféle dolgot a csoportszobából! Legyen közötte könyv is! (A kisegér játékosan szétválogatja a tárgyakat. Beül a kisautóba, épít a kockákból stb. Miután végzett, beszélgetünk a könyvekről.) 2. sz. melléklet A mese folytatódik (Beszélgetés a könyvről, és arról, hogy mire használjuk.) − Ezek a gyerekek még nálam is többet tudnak. A fülük azonban nem olyan jó, mint nekem. − Miért? − Te se hallod? − Mit? − Hogy korog a gyomrom! Ideje lenne kibontani azt a csomagot, amit a postás hozott nekem. − Neked? Hisz a könyvtár címére jött! − Tehát az én lakóhelyem címére, ebből következik, hogy az enyém. − Nem a te neved írták rá, hanem az enyémet! − Az se baj, csak bontsd már ki, és együk meg! − Nem akarlak elkeseríteni, de szerintem nem ennivaló van benne, egy kiadótól jött. − Az meg ki? Nem ételeket gyárt? − Nem, könyveket, újságokat, előfordul, hogy kazettákat, cd-t, dvd-ket. − Azok vannak azokban a fogtörő, műanyag dobozokban? Nem baj, akkor is bontsuk ki, és nézzük meg, mi van benne! (A kiadó olyan aranyos volt, hogy gondolt az egérkére is. Egy zacskóban magvak vannak amit a kisegér rögtön kiszimatol és a gyerekek engedélyével elvonul enni míg mi beszélgetünk a csomag tartalmáról)
17
EX CATHEDRA 3. sz. melléklet Mi van a terítő alatt? Egy ismerős játékot használunk az ismeretek megszilárdítására. Azokat a dokumentumokat, melyek a csomagból előkerültek, a kör közepére tesszük, és egy nagy terítővel letakarjuk. Az a gyermek, aki el tudja kapni a felé repülő labdát, a terítő alatt kitapogat egy tárgyat, majd megnevezi, hogy milyen dokumentum van a kezében. Azután előhúzza. A csoport feladata, hogy ha kitalálta, mi van a kezében, nagy tapssal jutalmazza. Amennyiben nem sikerült kitalálni, segítünk. Megmondjuk a helyes választ, és csak kisebb tapsot kap. 4. sz. melléklet „Lazító játék” Eljátsszuk a sétálást. A gyerekek felállnak a szőnyegről, és párokba rendeződnek. Elindul a séta a csoportszobában, miközben képzeletben változnak a helyszínek. 1. helyszín: Park Megfigyeljük az állatokat. Mókus a fán, madarak az ágakon, csiga a fűben stb. Elered az eső. Az esőcseppek egyre hangosabbak. Van, aki esernyőt nyit, van, aki esőkabátot húz, és közben a mi hangunk az esőcsepp (csipp – csepp lehet „kiabálni” is). 2. helyszín: Játszótér A képzeletbeli játszótéren lehet hintázni versikét szavalva, mászókázni, csúszdázni, libikókázni, képzeletbeli labdát dobálni, szaladgálni, hangoskodni. Lényeg, hogy mozgassuk meg a gyerekeket. 3. helyszín: Az utca A játszótérről kiérve újra párokba rendeződve, figyelmesen sétálunk. A könyvtár előtt átkelünk a zebrán, és már meg is érkeztünk.
18
EX CATHEDRA 5. sz. melléklet A mesekönyvtárban Szintén a drámajátékot hívjuk segítségül. Eljátszható mind a két játék is, de a gyakorlat azt mutatja, hogy annyira élvezik, hogy inkább csak az egyiket játszszuk többször. 1. A könyvtárlátogató, aki nem kér segítséget a könyvtárostól. Bekötött szemmel bolyong, és keres. A gyerekek a mesepolcok, aki között bolyong a bekötött szemű könyvtárlátogató. Ezek a polcok „beszélni” is tudnak. Akinél van könyvtári dokumentum, azt mondja: Gyere ide! Akinél nincs, recseg, hogy figyelmeztesse a könyvtárlátogatót, hogy neki ne menjen. A becsukott szemű könyvtárlátogatónak az a feladata, hogy összegyűjtse a dokumentumokat, amelyek egy-egy „polc” kezében vannak. A játékot játszhatjuk úgy, hogy egy gyerek végig a könyvtárlátogató, de érdekesebb, hogy akinél a megtalált dokumentum van a továbbiakban ő lesz a kereső. Ezt a verziót jobban szeretik a gyerekek. A játéknak sose lenne vége. Fel lehet ajánlani nekik azt a lehetőséget, hogy a későbbiekben az óvó nénivel is játszhatnak ilyet. Zárásként elmondhatjuk, hogy hoztunk egy meglepetést, de ahhoz, hogy megkapják, mindenkinek le kell ülni egy asztalhoz, így könnyebben megnyugszik az is, aki nem került sorra. 2. A könyvtárlátogató, aki segítséget kér a könyvtárostól. Újra körben ülünk le. A körön belül elhelyezünk pár dokumentumot, melyet a bekötött szemű könyvtárlátogatónak a könyvtáros utasításai szerint kell megtalálni. (Jó lehetőség a jobb-bal irány gyakorlására.) 6. sz. melléklet Az újság elkészítése egyszerű. Egy A/4-es lapot 4 részre vágunk, középen összetűzzük. Legegyszerűbb, ha egy radírt teszünk a tűzőgép alá, így jól hajtható. Egyedi, ha a fedőlapot nyomtatottan és valami érdekes betűtípussal készítjük el. Az én újságom – felirattal. Gyakorlati javaslat, hogy mielőtt hozzákezdenek a munkához, mindenki rajzolja, rajzoltassa rá a nevét.
19
EX CATHEDRA A könyvtárban Az következő foglalkozás tervezet szintén óvodásoknak íródott. Megvizsgálva azonban azokat a tankönyveket, melyek könyv-könyvtárhasználat témakörében az alsó tagozatos korosztály számára készültek, úgy gondolom, ez a foglalkozás tervezet is beilleszthető az alsósok tanmenetébe. 2. foglalkozás A kisegér bemutatja barátait a könyvtárból Téma: Milyen a könyvtár? Hogyan igazodunk el a könyvek között? Dátum: Helyszín lehet: Óvodai könyvtár, iskolai könyvtár vagy közművelődési könyvtár gyerekkönyvtári része. A óvodások előzetes ismeretei: (Mire építek?) • Emlékeznek rá, hogy milyen dokumentumok vannak a könyvtárban, mit lehet onnan kölcsönözni. • Vannak gyerekek, akik voltak már könyvtárban, így ismerik a kölcsönzés menetét. • Volt már a kezükben ismeretterjesztő könyv, mesekönyv. Célok (Milyen eredményt várok el? Milyen változás történjék a gyerekekben?) • Érezzék jól magukat a könyvtárban!!! • Ismerjék meg, hogy melyik polcon vannak a mesekönyvek, és melyiken az ismeretterjesztő könyvek. • Tudatosuljon bennük, hogy a könyvtárban a könyvek valamilyen rendszer szerint vannak, melyik információhordozót hol találják meg. • Jegyezzék meg, hogy a könyvtárban nem szabad akárhová visszatenni a könyvet. Amennyiben nem tudom biztosan honnan vettem ki, inkább hagyjam az asztalon. • Legfontosabb, amennyiben nyilvános könyvtárban tartottuk a foglalkozást, hogy a gyerekek „hozzák” el a szüleiket is a könyvtárba. Váljanak könyvtárlátogatókká. Amennyiben iskolai könyvtárban tartottuk, elsősként ismerős hely legyen számukra a könyvtár és rendszeresen látogassák. Kiemelten fejlesztendő kompetenciák • Szociális képességek fejlesztése: társas együttlét szabályai, együttműködési képesség, alkalmazkodás képességének gyakorlása, bele- és együtt érző képesség fejlesztése. • Értelmi képességek fejlesztése: ismeretnyújtás, figyelem, emlékezet fejlesztése, összehasonlítás, analízis-szintézis, jobb-bal irány fejlesztése. • Verbális készségek fejlesztése: kifejező készség fejlesztése, szókincsbővítés, metakommunikáció fejlesztése. Testi képességek fejlesztése: nagymozgások, finommozgások.
20
EX CATHEDRA Szervezési módok, módszerek, eszközök Szervezési mód: csoportmunka
A foglalkozás menete 1. Ráhangolódás
Rövid beszélgetés a könyvtárba vezető útjukról, és arról, Eszközök: hogy ki volt már az adott könyvtárban. Beszélgetés közben könyvtári kisegér újbáb a halk cincogás hallatszik. Rögtön tudják, újra itt a könyvtá- különböző állatfigurák ri meseegér (van aki már a beszélgetés közben hiányolja). plüss kutya és oroszlán A kisegér felhívja a gyerekek figyelmét a polcon sorakozó gumi cica figurákra és mesél róluk. (Mese lsd. 1-3. sz. melléklet) sógyurma süni 2. Jelentésteremtés 2.1 Csoportalakítás Puzzle-t készítünk 4 képből, melyen az állatkák képei lát- Szétdarabolt képek hatóak (4-5 részre vágjuk a csoport létszámától függően), zacskó majd egy zacskóba tesszük. Ebből kell húzni a gyerekeknek, majd úgy leülni, hogy azok kerüljenek egy asztalhoz, akiknél ugyanannak a képnek a darabja van. 2.2. Ismétlő játék (lsd. 4. sz. melléklet) könyvtári dokumentumok Mi van a dobozban? doboz 2.3. Feladatmegoldás Előre elkészített könyvjelzők, Ti vagytok a detektívek! Keressetek! Az előzetesen elkészített könyvjelzőket az állatkák képeivel melyekre ugyanazt a képet kell elrejtjük a könyvtár dokumentumaiban. Olyan könyveket ragasztani, mint amit a csoportkeressünk, amelyekben a könyvjelzőn szereplő állatról ol- alakításnál kiraktak. vashatnak, nézegethetnek képeket. Egy könyvjelzőt mese- Polcokon lévő dokumentumok könyvbe, egy könyvjelzőt ismeretterjesztő könyvbe, egyet pedig újságba, cd-hez, dvd-hez tegyünk. A gyerekek feladata megtalálni, és összegyűjteni az asztalukra azokat a dokumentumokat, melyekben az ő állatukat ábrázoló könyvjelzők vannak. (Egy csapatnak 3 dokumentumot kell megtalálni!). Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy jegyezzék meg, hogy melyik könyvet melyik polcról vették le. 2.4. A megtalált könyvek nézegetése. A csoportok feladata, hogy a képek, a könyv felépítése alapján maguktól rájöjjenek, melyik a mesekönyv, melyik az ismeretterjesztő könyv, melyik verses könyv. Rövid megbeszélés után a csoportok képviselői megmutatják a többi csoportnak, mit találtak, megmutatják azt is, hogy hol találták. 2.5. Melyik polcon mit találunk? Polcjelzők készítése. Együtt rájönnek a gyerekek, hogy melyik polcon vannak cd-k, dvd-k, a mesekönyvek, verseskönyvek, ismeretterjesztő könyvek, hol vannak az újságok.
21
EX CATHEDRA A csoportok megbeszélik egymással, hogy melyik állat melyik polc őre legyen. Ezután készítenek egy közös rajzot, amelyből kiderül, hogy melyik állat polca és milyen típusú könyvek vannak azon a polcon is. Emlékeztetőnek ki is ragasztjuk a képeket a polcra. 3. Reflektálás A kisegér újra színre lép Miközben a gyerekek dolgoznak, a kisegér megnézi a készülő plakátokat. Miközben segít feltenni a képeket, újra átbeszéli a gyerekekkel a könyvtár felépítését. A képekkel együtt az állatokat is a polcra teszik a csoportok, hisz ők az őrizők. 3.2. Kötetlen kutatás A foglalkozás kötetlen könyvnézegetéssel, játékkal zárul. Kijelölünk egy asztalt, ahol az érdeklődő gyerekek ujjbábot készíthetnek. Az ujjbáb vagy a kisegeret vagy valamelyik polcőrző állatkát ábrázolja.
Rajzlap, színes ceruza, tikszó
egér ujjbáb ragasztó állatfigurák
könyvtár egész állománya papír, ragasztó, képek
3.3. Az ajándék A gyerekek a kisegértől kapnak egy könyvjelzőt, mely tartalmazza a könyvtár legfontosabb adatait, a beiratkozási feltételeket, valamint egy beiratkozási adatlapot, melyet ha a szülő kitölt és lead az óvó néninek a következő alkalommal, beírathatjuk a gyermeket.( A könyvtárat bemutató könyvjelző egyben ötletes meghívó is lehet, mely a szülőt is megszólítja, hogy hozza el gyermekét.)
A fenti könyvtárhoz kötött foglalkozás megtartható óvodai könyvtárban, közművelődési könyvtárban, de iskolai könyvtárban is. A XX. kerület óvodái a pedagógiai szakmai szolgáltató szolgáltatási jegyzékéből (www.pepint.hu) több könyvtárhoz kapcsolódó foglalkozás megtartását is kérhetik. Ezek között szerepel a nagycsoportosoknak szóló könyvtári óra is, melynek helyszíne az iskolai könyvtár. A pedagógiai intézet munkatársa az iskolai könyvtárossal együtt tartja a foglalkozást, ezzel is segítve az óvoda iskola átmenet nehézségeit. Bemutatnak egy helyet az ovisoknak ahol mindig szeretettel várják őket. Így már az első naptól lesz valami ismerős, valami biztonságot adó az iskolában és ez az iskolai könyvtár.
22
EX CATHEDRA 1. sz. melléklet Mese Az alábbi mese egy vázlat csupán, mely tetszőlegesen alakítható a gyerekek reakcióinak, saját személyes élményeinknek függvényében. − Képzeljétek gyerekek, már nem egyedül élek a könyvtárban mióta nem találkoztunk új barátaim lettek. Az oroszlán, a kutyus, a süni és a cica. Szerintetek igazából is élhetnénk mi így együtt? − ………………….. − Igazatok van. Itt a könyvtárban azonban minden megtörténhet. Még a könyvtáros nénit is sikerült egy ideig becsapnunk. Nem gondolta, hogy az én kis barátaim mást is tudnak csinálni, mint álldogálni és nézelődni, de ezt inkább mesélje el ő. (A kisegér átadja a szót a foglakozást tartónak). − Mielőtt elmesélném nektek furcsa felfedezésemet, arról szólnék pár szót, hogyan kerültek ezek az állatkák a polcomra. Érdekel titeket? − ……………………. − Egy borús őszi napon, amikor a felhők is olyan szomorúak voltak, hogy könnyeiket hullatták a földre, épp azon gondolkodtam, hogyan vigasztalhatnám meg őket. Daloljak vagy táncoljak nekik, hogy jobb kedvre derüljenek. Kipróbáltam, de hiába. Se a dal, se a tánc nem csalt mosolyt a szájukra. Aztán rájöttem mi a baj. Nincs, aki megsimogassa őket, és az nagyon rossz lehet, ha valakit sohasem simogat meg senki. Az jutott az eszembe, megkérem az egyik ismerősöm férjét, aki pilóta, hogy ha újra fölszáll a gépével, nyúljon ki az ablakon, és simítsa végig a felhőcskék hátát. Szóval épp itt tartottam, amikor megbotlottam valamiben. Majdnem tovább mentem, hisz már megint rohannom kellett, nehogy elkéssem a munkából, de valamin megakadt a szemem. Egy gumiból készült cica hevert árván, elhagyatottan a földön. Pici volt, látni is alig lehetett. Ebbe botlottam volna fel? Lehet, hogy felbuktatott, hogy észrevegyem és felvegyem. Nem tudom, hogy történhetett, de megsajnáltam, zsebre tettem, és benn a könyvtárban kitettem a polcra. Had lásson egy kis világot. A következő a kutyus volt, aki a polcra került. Őt otthonról hoztam. Egy napon a kisfiam elkezdett tüsszögni, és csak tüsszögött és tüsszögött és tüsszögött. Mi meg csak mondtuk, hogy egészségedre, egészségedre, egészségedre. Aztán rájöttünk, hogy bizony ez már nem egészség. Az orvos meg azt mondta allergia a porra. Száműzni minden szőnyeget, plüss állatot. Könnyű azt mondani. De mi szerettük a plüss állatainkat. Végül mindnek találtunk is gazdát. Csak ezt a kutyust nem adtuk oda senkinek. Fájt volna megválni tőle. Behoztam a könyvtárba, így még a kisfiammal is találkozhatnak néha. Őt is a polcra tettem a cica mellé. Harmadiknak az oroszlán került ide. Egy nagypapától kaptam. A kis unokájának nem kellett,
23
EX CATHEDRA mert nem menő. Nem nagyon értettem, de a nagypapa elmagyarázta. A kis unokája nem oroszlános meséket néz a tv-ben. Szegény kis oroszlán, milyen rossz lehetett neki azt hallani, hogy nem menő. Mondtam a nagypapának, ha nálunk hagyja, a könyvtárba jövő gyerekek örülni fognak neki, mert sok oroszlános mesekönyvünk, meg ismeretterjesztő könyvünk van. Így került Ő is a polcra. Utolsóként ez a sünike került a többiek közé. Számomra Ő a legkedvesebb, mert a kisfiam készítette nekem az oviban. Miután a süni is megérkezett, egyre furcsább dolgok történtek. Délután elmentem, és amikor reggel megérkeztem, más sorrendben álldogáltak. Néha összebújtak, máskor meg a polc külön-külön végein álldogáltak, mint akik összevesztek. (Közben eljátsszuk a polcon, amiről mesélünk.) Lehet, hogy nem jól emlékszem? Ti észrevennétek a változást? − ……… − Akkor próbára teszlek titeket. Figyeljetek!
2. sz. melléklet Memória játék A polcon fölállítjuk az álatkákat egy sorrendben: Ezt kell megjegyezni a gyerekeknek, miután pár másodpercig nézték. Ezután becsukják a szemüket. A foglalkozást tartó más sorrendbe rendezi őket. A gyerekek feladata, hogy visszaállítsák az eredeti állapotot. A játékot többször játsszuk el! Lehet csalafintáskodni, kivenni valamelyiket a sorból, vagy titokban előre odakészített másik állatot is beállítani a sorba! 3. sz. melléklet Mese folytatása − Látjátok, ti is mindig észreveszitek a változást. Rá kellett jönnöm, itt valami történik az éj leple alatt. Miután az egyik reggel a sünikét a földön találtam megrepedve, gondoltam, ennek a felel se tréfa, utána kell járnom a dolognak. Délután a tettek mezejére léptem. Ugyanúgy összepakoltam, elköszöntem és kimentem a szobámból. Aztán visszasettenkedtem és meglapultam az ajtó mö-
24
EX CATHEDRA gött. Vártam. Már mindenki hazament, és a könyvtár is elcsendesedett, amikor halk neszezést hallottam. Egy vékony hang hallatszott a szobámból: − Elmentek. Indulhatunk. − Neked könnyű, te macska vagy és mindig talpra esel, de nézd meg, süni hogy járt tegnap. − Még most is fáj minden porcikám, de azért én is szeretnék menni. Láttam, hogy az alsó polcra tették a sünis mesekönyvet. Szeretném befejezni az elkezdett mesét. − És megér annyit az a mese, hogy bajod essék? − Jajj, kutyus, tegnap megzavartak. Valaki visszajött és akkor ijedtemben lecsúsztam. Sose fordult még ilyen elő, és remélhetőleg ezután se fog. Induljunk. − Neked mi a véleményed oroszlán? − kérdezte a kutyus. Az oroszlán válaszát azonban nem hallhattam, mert közben az orromra szállt egy légy, és eltüsszentettem magam. Észrevettek és rögtön lemerevedtek, mintha csak közönséges figurák lennének. Akkor azonban elhatároztam, segíteni fogok nekik, hogy ne kelljen olyan hosszú, veszélyes utakra menniük. Megkeresem a róluk szóló könyveket, és könnyen megközelíthető helyre teszem. Ehhez azonban segítségre lenne szükségem. Lesztek a segítőim? − ………………… Akkor mindenki húzzon egy képrészecskét ebből a nagy zsákból! 4. sz. melléklet Ismétlő játék Miután az első foglalkozáson megismerkedtek a gyerekek a dokumentumok fajtáival, ezzel a játékkal felelevenítjük az ismereteket. A könyvtárban megtalálható dokumentumfajtákból egyet-egyet beleteszünk egy dobozba. Ezeket a gyerekek nem látják. Minden csoport kiküld egy képviselőt, aki kiválaszt egy dokumentumot. Úgy kell körülírással bemutatnia a csoport többi tagjának, hogy azok ki tudják találni, mit tart a kezében. Simon Krisztina könyvtáros szaktanácsadó
25
TEHETSÉGPONT Út a géniuszhoz Eljött a számvetés ideje a Nemzeti Tehetség Programmal kapcsolatban. Lezárult a két éves Géniusz program, amely valóságos mozgalmat indított el a tehetségek segítéséért. Ráirányította a pedagógusok figyelmét erre – az utóbbi időkben kissé elhanyagolt – területre. Az induló új projektek az eddigi eredmények megtartására, kiszélesítésére ösztönöznek. Első sorban a tanulókra, szülőkre és a civil helyi társadalomra fókuszálnak. Mi is készítettünk egy kis összegzést, majd röviden bemutatjuk az új programra vonatkozó elképzeléseket. A rovat végén bemutatkozik két új kerületi Tehetségpont.
A Magyar Géniusz program zárása − 2011. októberben lezárult a Magyar Géniusz Program kiemelt projekt. Az október 15-i záró konferencián elhangzott néhány adatból adunk közre egy válogatást: • A Kárpát-medencében eddig 630 Tehetségpont jött létre, ebből közel 150 akkreditált kiváló. Több mint 100 jó tehetségsegítő gyakorlatot fogadtak el. • A 737 Géniusz képzésen összesen 13 829-en vettek részt. 17 Géniusz konferenciát tartottak a két év alatt. • A projekt végrehajtása (tehetséggondozó szakkörök, táborok, tehetségműhelyek) 26 733 diák tehetségsegítését érintette. • A www.geniuszportal.hu honlapnak 2010. április óta 272 131 látogatója volt. • A Tehetségbarátok körének 637 tagja van már. • 24 új Géniusz-könyv jelent meg eddig, amelyek az előbbi honlapról letölthetők. • A tehetségbarát ügyét 2011-től Tehetségnagykövetek képviselik: Berkes Gábor asztalosmester, Bogányi Gergely zongoraművész, Freund Tamás agykutató, György Alfréd atya, L. Ritók Nóra művészetpedagógus, Petrás Mária népdalénekes, képzőművész, Snétberger Ferenc gitárművész és Sólyom László volt köztársasági elnök. − A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Tehetségpont – ahogy erről az előző PEPITA kiadványainkban is beszámoltunk – aktívan részt vett a projektben: • Intézetünk kiváló akkreditált Tehetségpont lett. 26
TEHETSÉGPONT • Két tehetségműhelyünket (Pesterzsébeti Okostojások és a Tudorkák Klubja) elfogadták jó gyakorlatnak. • A tavalyi tanévben 3 tehetséggondozó projektet valósítottak meg műhelyeink („Pesterzsébet anno”, „Űrkutatók”, „Nyelv? Ész? Logikus!”). • Csatlakoztunk a Tehetségbarát körhöz. • 2011. március 3-án kerületi Tehetségnapot rendeztünk. A júniusi Győztesek gáláján több mint 100 versenygyőztes tanulót köszöntöttünk. • Könyvtárunk rendelkezik Géniusz könyvekkel, melyek listája olvasható AJÁNLÁS rovatunkban. • Kerületi tehetséggondozó munkaközösség működésével és egyedi szaktanácsadással segítettük a kerületi tehetséggondozó munka összehangolását, fejlesztését. − A kerületi oktatási-nevelési intézmények közül a Bóbita Óvoda és a Baross Ovi Kindergarten Baross óvodákat köszönthetjük, mint új regisztrált Tehetségpontokat. Bemutatkozásukat ebben a rovatban lehet elolvasni. Indulnak az új programok − A Tehetséghidak projekt kiemelt célcsoportja a Magyar Géniusz projekt által helyzetbe hozott és megerősített tehetséggondozók mellett a tehetséges fiatalok és szüleik lesznek. A projekt hidakat épít a tehetséggondozásban részt vevők között: tehetséges fiatalokból és tehetséggondozókból tehetségközösségeket, szülőkből és támogatókból tehetségfejlesztő közösségeket fog teremteni; a projekt elősegíti e tehetségközösségek dominanciájának fokozatos megteremtését a helyi oktatási, társadalmi környezetben, segíti egy átfogó tehetséggondozói életpálya modell kidolgozását. A projekt ezen felül hidakat képez a tehetséggondozás azon ágai között, amelyek jelenleg egymástól jobbára elszakítottan léteznek. A program 2012-ben indul, és remélhetően sokrétű pályázati lehetőségeket biztosít az intézményeknek, tanulóknak és közösségeknek. − Az idén ősszel indult Tehetségbónusz program célja, hogy találkozási lehetőséget biztosítson fiatal tehetségeknek és mentoraiknak. A Tehetségbónusz keretében folytatott mentori tevékenység informális, bizalmi légkörön és kölcsönös tiszteleten alapuló, személyes hangvételű viszonyt igényel mentor és mentorált között. A konkrét mesterségbeli ismeretek átadása mellett a képességek kibontakoztatásához szükséges személyes kompetenciák fejlesztése és az életút alakítására vonatkozó tanácsadás, támogatás is hangsúlyos.
27
TEHETSÉGPONT Ahogy a Tehetségbónusz Programban részt vevő fiatalnak (szükség esetén szülője beleegyezésével és közreműködésével) lehetősége van arra, hogy szükségleteinek és igényeinek megfelelő mentort keressen fel, úgy a mentornak is megvan a lehetősége arra, hogy eldöntse, a hozzá jelentkezett fiatal mentorálását el tudja-e vállalni. A kapcsolattartás gyakorisága, módja, tartalma, az elérendő célok egyedi megegyezés tárgyát képezik. A „bónusz” elnevezés arra utal, hogy a mentorálásban részesülő fiatalok támogatják fiatalabb, vagy hátrányosabb helyzetben lévő társaikat, illetve egyéb, tehetségsegítéssel összefüggő önkéntes munkát végeznek majd. A mentorhálózatba Tehetségpontok és MATEHETSZ tagszervezetek ajánlásával kerülhetnek be mentorok és mentoráltak. Az érdeklődők mindkét programról részletesen tájékozódhatnak a www.geniuszportal.hu honlapon. − A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Tehetségpont eddig 2 mentor és 2 mentorált tanuló ajánlását küldte el, de több is folyamatban van. Segítségünkkel több 13. életévüket betöltő kerületi tehetséges tanuló választhat majd mentort a géniusz adatbázisból.
Hétszínvirág Tehetségpont A Baross Ovi Kindergarten Baross Óvoda nevelőközössége egyre nagyobb hangsúlyt fektet a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozás tudatos fejlesztésére. A különböző nevelési területeket és tevékenységi tartalmakat megfigyelve a gyermekek manuális tevékenysége mellett a mozgás, valamint a nyelv terén tűnnek fel leginkább tehetségesnek ígérkező gyermekek. Mi óvodapedagógusok abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a közösségbe érkező gyermekekről először észlelhetjük, hogy valamiben kitűnnek társaik közül, és jobban teljesítenek. Az óvodapedagógus feladata, hogy felfigyeljen a tehetséges gyermekekre, és az óvodai nevelésben biztosítsa számukra a megfelelő lehetőségeket tehetségük kibontakoztatásához. A csoportban való tehetségfejlesztés mellett egyre inkább szükséges a „tehetségműhelyek” kialakítása azon gyermekek számára, akik egy - egy területen gyorsabban fejlődnek társaiknál, magasabb fejlettséget mutatnak, tehetségeknek ígérkeznek. A Baross Oviban jelenleg a rajz, a nyelv és a mozgás terén látunk tehetséges gyermekeket, akik számára a tehetségfejlesztés kibontakoztatására új lehetőségeket is keresünk. A rajzversenyeken és sportversenyeken veszünk részt tehetséges gyermekeinkkel, ahol a jó eredmény még inkább fokozza az alkotó kedvet, segíti az önbizalom erősítését, és fejleszti a tehetség kibontakoztatását. Több rajzversenyen szerepeltünk már eredményesen, legutóbb két óvodásunk ért el igazán kimagasló eredményt tehetségével.
28
TEHETSÉGPONT Kis Kézműves Műhelyünkben 15 gyermek, aki tehetsége, kitartása és lelki érettsége alapján került be, alkot hetente foglalkozás keretében. Nemezelünk, kosarat fonunk, méhviaszból gyertyát tekerünk... mindezt nagy odaadással és kitartással csinálják gyermekeink. Kindergarten Műhely: Óvodánkban évek óta foglalkozunk a német nemzetiségi neveléssel, hagyományaink továbbadásával. Azonban a műhely külön lehetőséget ad a nemzetiségi táncos gyermekjátékok elsajátítására és az ünnepekhez kötődő jelenetek dramatizálására. A gyerekek saját természetes környezetükben is használják és hallják a német nyelvet, de a műhely így lehetőséget ad az ezen a területen tehetségesebb gyerekekkel történő egyéni és kisebb csoportos fejlesztésre is, amiknek eredményét ünnepeinken való fellépéseink is bizonyítják. Izgő-mozgók tehetséggondozó műhelyünket ebben a nevelési évben indítottuk el, ahol hetente 1 alkalommal szervezünk a nagycsoportosok közül kiválasztott gyerekeknek mozgásos foglalkozásokat, biztosítunk egyéb sportolási lehetőségeket (úszás, korcsolya, stb.). A műhely keretein belül neveztük óvodánkat az Óvodás Olimpiára. A műhelyt vezető óvodapedagógusok így még inkább el tudnak mélyülni abban a tevékenységben, melyeket szívügyüknek tekintenek. A műhelyek működtetésének anyagi forrása a Kindergarten Alapítvány, valamint a pályázati támogatások. Az Óvodai tehetségműhelyek kapcsán HÉTSZÍNVIRÁG TEHETSÉGPONTTÁ váltunk a 2010/2011. nevelési évben, és várjuk az akkreditációt. Nagy Mátyásné, Lászlóné Ammer Klára, Szima Krisztina műhelyvezetők Baross Ovi Kindergarten Baross Óvoda
29
TEHETSÉGPONT A Bóbita Óvoda, mint Tehetségpont Óvodánk, a Bóbita Óvoda 2010 decemberében regisztrált, mint Tehetségpont, csatlakozva a Magyar Tehetség Segítő Szervezetek Szövetségéhez, amely az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül jött létre a tehetségek felkarolására. A Bóbita Óvodában nem új keletű a tehetséggondozás. 1993-tól működnek a tehetséggondozó műhelyek a helyi program szerves részeként. A többször átdolgozott program neve Játék-esztétika komplexitás, melynek alapelvei: • • • • •
Az esztétikus környezet folyamatos gondozása. A zenei és kézműves készségek terén tehetséges gyermekekkel való külön foglalkozás, amely beépül az óvoda pedagógiai munkájába. A csoportokban az ábrázolási tevékenységhez szükséges feltételek színvonalának emelése /optimális hely, esztétikus eszközök, maximális idő/. A művészetekkel való ismerkedés, múzeumlátogatások, zenei élményekkel való rendszeres találkozás. Negyedévenként hagyományos óvodai program megrendezése.
„Évszakbúcsúztató” címen, amely komplex módon jeleníti meg az évszakhoz kapcsolódó élményeket, szórakoztató lehetőséget kínálva a hétköznapokban. A tehetséges gyermekekkel való külön foglalkozás az „Ügyes-kezek műhely” működtetésével kezdődött. Két óvónő speciális tematika alapján foglalkozik a kézügyességben kiemelkedő gyermekekkel nevelési időben. A tehetséggondozás mellett, alkalom adódik egy-egy új módszer kipróbálására, melynek szélesebb körű alkalmazásával a többi gyermek is profitál. A helyi program fejlesztésével, mely a komplex esztétikai nevelés kiemelését célozza meg, szükségessé vált a zenei képességek terén tehetséges gyermekekkel való külön foglalkozás is. Megszerveztük és sikerrel működtetjük a „Zeneovi” képességfejlesztő műhelyt, amelynek munkamódszere a fent említett elveken alapul. A gyermekeket kiemelkedő képességeik alapján az óvónők választják ki és delegálják a műhelyekbe. A kiválasztás a megfigyelés módszerén alapul. Azok a gyermekek emelődnek ki, akiknek a csoportban készült alkotásai, ill. zene iránti affinitásuk kiemelkednek a többiek közül. Motiváltságuk e területeken a legszembetűnőbb. Az érintett gyermekek szülei büszkén veszik tudomásul gyermekük részvételét a műhelymunkákban. Aktívak, érdeklődőek, segítik az óvónők munkáját. A családok támogatását élvezik a tehetséggondozó műhelyek, mert az otthoni életben is támogatják gyermekük fejlesztését. A szülők maguk választa-
30
TEHETSÉGPONT nak a továbbtanuláskor olyan intézményt, amely biztosítja gyermekük tehetséggondozásának folyamatosságát. A tehetséggondozó műhelyek hetente egy alkalommal tevékenykednek, csoportonként 2-3 gyerek vesz részt a foglalkozásokon. Az összlétszámot maximáltuk 14 főben, hogy a fejlesztés hatékonyságát biztosítsuk. Természetesen ezt a létszámot rugalmasan kezeljük, mert minden tehetséges gyermeknek meg kell kapnia a fejlesztést. A fejlesztendő korcsoport a nagycsoportos korosztály, de kivételes esetekben fiatalabb gyermekek is bekerülhetnek a műhelyekbe. A különleges affinitású, motiváltságú gyermekeket különleges módszerrel fejlesztjük. Az „Ügyes kezek” műhely alapelve, hogy olyan különleges gyakorlati technikákkal, anyagokkal és módszerekkel ismertetjük meg őket, melyeket kiemelt képességük lehetővé tesz, s melyekre csak e kiemelt képességű gyermekek alkalmasak.
A „Zeneovi”-ban a kiemelkedő zenei képességű gyermekek fejlesztése az óvodai feladaton alapul, de ezek mellett olyan játékokat alkalmazunk, eszközöket biztosítunk, amely a csoportban zajló ének-zenei tevékenységek keretében nem működnek. Nagy szerepet kapnak a ritmus játékok, dalos játékok, hangszeres játékok, hallgatnak komolyzenét, népzenét, énekelnek önmaguktól, igénylik a hangszerekkel való játékot, érzik a zenélés varázsát. Gyermekeink nagy számban nyernek felvételt a közeli zenetagozatos általános iskola első osztályába, s már korán megismerkednek furulyával, zongorával, a hangszeres zenével. Akár komolyzene, akár népzene, az a fontos, hogy a gyermekek életében jelen legyen valamint, hogy szerepet kapjon! A program sikerének mérését a gyermekek és a szülők megkérdezésével tervezzük. Kérdőívet készítünk a gyermekek és a szülők részére, melynek segítségével szeretnénk felmérni a projekt programjainak sikerességét. Monitoring lapot készítünk, melyen felmérjük, melyik gyermek mennyi új technikát tudott elsajátítani, ill. több éneket-mondókát ismer. Meg tudjuk jeleníteni a mérőlapon azt is, hogy a tehetséges gyermekek közül mennyien tanulnak tovább a különböző tagozatokon. A megrendezésre kerülő kiállításokat, bemutatókat népszerűsít-
31
TEHETSÉGPONT jük a gyermekek, a szülők, a pedagógusok és a társintézmények körében és Vendégkönyvvel mérjük a látogatottságát. A műhelyek az óvodai alapítvány támogatásával működnek, melyek pénzügyi tartalékát a szülők teremtik meg. Évente több ezer forintot juttat az alapítvány a tehetséggondozó műhelyeknek, melyből a szükséges eszközök beszerzése valósul meg. Igyekszünk kiaknázni a pályázati lehetőségeket is. Az Oktatásért Közalapítvány pályázatain többször részt vettünk, most első alkalommal pályáztunk a tehetségfejlesztés témakörben. Ekkor fedeztük fel a tehetségpontok jelentőségét. Mindkét műhely pályázata nyertes lett. Próbáljuk az egyéb lehetőségeket is kiaknázni pl.: Magyar Rádió Szimfonikus zenekarának gyermekeknek szóló délelőtti koncertje, Zeneakadémia szintén gyermek koncertje, melyeken a gyermekek olyan hangszerekkel is találkoznak testközelben, melyekkel még nem volt alkalmuk. Továbbra is törekszünk a pályázati lehetőségek kiaknázására, és számítunk a szülők támogató anyagi segítségére. Terveink szerint a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskolával és a Csili Művelődési Központtal szorosabb kapcsolatot építünk ki, a lehetőségek bővítése céljából. A Tehetségpont másik működési területe óvodánkban a kerületben dolgozó óvodapedagógusok képzése. Az idei nevelési év a hetedik, amelyben megrendezésre kerül a pedagógiai intézet közreműködésével az ügyeskedő program. Az érdeklődő óvónők újszerű technikákkal, új módszerekkel és korszerű eszközökkel ismerkedhetnek meg. A program nagyon népszerű, a rendszeresen résztvevők száma megközelíti a 20 főt. Ugyanazon óvodapedagógusok szervezik, akik a gyermekekkel is foglalkoznak. Több alkalommal közös programként került megszervezésre az alsós tanítónők munkaközösségével. A felnőttek tehetséggondozása a gazdagításon, a tanácsadáson, az ismeretátadáson alapul. Fontos, hogy olyan biztos ismerettel lássuk el a nálunk résztvevőket, amit alkalmazni tudnak saját környezetükben, és át tudnak adni az általuk nevelt, fejlesztett gyermekeknek. A rendszeres, állandó résztvevők nagyobb fokú jártasságot, biztonságot szerezhetnek. Hordósné Futó Ilona vizuális mentor Bóbita Óvoda
32
SZÖRFÖZÉS Gézengúz Óvoda A meglepetésszerű, váratlan intézmény összevonás után a Gézengúz Óvoda egy tagóvodával bővült, így a 15 csoport 565 férőhellyel várja a gyermekeket az óvoda varázslatos világába. A kibővült nevelőtestület egy fejlődést mutató átalakuláson megy át, melyet partnereink pozitívan fogadnak. A változások mellett azonban megőriztük arculatunkat, jelképeinket, hagyományainkat. Csak ott változtatunk, ahol annak szükségét érezzük. Mindhárom tagóvodában a csoportszobák barátságosak és jól felszereltek, a gyermeki tevékenység színterei. Valamennyi csoportunkban az éppen aktuális témaprojekteknek megfelelően berendezettek és felszereltek. A tudatosan kialakított tárgyi környezet a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását is támogatja. A nagy, füves udvarok egészséges és füstmentes környezetet biztosítva kellemes színtere a szabadtéri mozgásnak, játéknak, ahol sokféle mozgásfejlesztő eszköz segíti a kötetlen és szervezett nagymozgást. Fejlesztő játékaink számát folyamatosan bővítjük pályázatok és egyéb források feltárásával. Szeretetteljes, biztonságos, a testi és lelki egészség védelmét, az egyéni különbözőségeket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal, minden gyermeknek esélyt adunk saját erősségeik felismerésére és a sikerélményre. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a másságot, erre neveljük gyermekeinket is. A gyermekek nevelését és fejlesztését továbbra is szakképzett óvodapedagógusok és dajkák végzik. Fejlesztési folyamatainkat a pedagógusok színvonalas továbbképzései, valamint az intézmény partnerközpontú működése garantálja. Helyi nevelési programunk tartalmában nem változott. A Gyöngyszem Tagóvoda a „Lépésről-Lépésre” program, a Lázár és Zalán utcai Tagóvodák a „Környezetvédő – hagyományőrző óvodai program útmutatása szerint nevelik a gyermekeket, melyek szerves részét képezik a kompetencia alapú óvodai programcsomag megvalósulásának. A hagyományos óvodai funkciókon túl családsegítő, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus és logopédus, a sajátos nevelési igényű gyermekeink fejlesztését speciális szakemberek segítik. 2012-ben ünnepeljük a Lázár utcai Tagóvoda 110 éves évfordulóját. Barátságos, kis tornácos épülete 1902-ben épült, és kezdettől fogva óvodaként funkcionált. Igazi kuriózum ez a kerületben. Bízunk abban, hogy a hozzánk járó gyermekeknek életre szóló élményeket és ismereteket nyújtunk, felvértezve őket azokkal a képességekkel, melyekre szükségük lesz e gyorsan változó világunkban. A tagóvodák részletes programja a gezenguzovi.hu honlapon található. Buc- Horváth Gabriella intézményvezető Gézengúz Óvoda
33
SZÖRFÖZÉS Maróti terem avatása a József Attila Általános Iskolában Immár hagyománynak számít iskolánkban, hogy kiemelkedő szakmai sikereket elérő hajdani kollégák emlékére termet és emléktáblát avatunk. Idén október 27től Maróti József nevét viseli az iskola emeletén található, egykori rajz szaktanterem. Mi értelme egy tantermet elnevezni valakiről? – tehetnénk fel a kérdést, amelyre Juhász Imre válaszolt, aki húsz éven át volt iskolánk igazgatója. Imre bácsi szerint az intézmény eljövendő pedagógusai, tanulói és a szülők, ha észreveszik majd az emléktáblát, meg fogják kérdezni, hogy ki volt az a Maróti József. Ekkor biztosan akad majd valaki, aki elmondja, hogy itt tanított valamikor egy pedagógus, az iskola történetének egyik legjobb tanára, meghatározó egyénisége, aki példaképe volt diákoknak és tanároknak egyaránt. Ki volt Maróti József? Beszélhetnénk róla száraz, életrajzi adatokkal, hogy 1932. október 27-én született, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett 1951-ben, majd a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán szerezte rajz-földrajz szakos tanári diplomáját 1954-ben, és így tovább. Hosszasan sorolhatnánk a díjakat, kitüntetéseket, melyekben munkájának elismeréseként részesült – a Művelődési Minisztérium Kiváló Pedagógus kitüntetését (1986), a Pesterzsébet Emlékérmet (1998), az Arany Diplomáját (2004)… Ám hitelesebb képet kaphatunk, ha azok szemével nézzük őt, akik ismerték: hajdani kollégái, növendékei beszámolóiból merítünk. Ahogy Varga Norbertné fogalmazott, a mai ünnepéllyel az emlékezők Józsi bácsi valódi, emberi természetét mutatták meg nekünk. Juhász Imre így emlékezett: „Jóska volt A PEDAGÓGUS – így, csupa nagybetűvel. Ő már előre látta, tudta, mit kell tenni, kijelölte az ahhoz vezető utat, amit aztán sok fáradság, nehézség árán is végigjárt, s vezette a rábízottakat. Előrelátására kiváló példa az a tény is, hogy már évekkel a Nemzeti Alaptanterv ötletének megszületése előtt részt vett az iskola saját nevelési tervének kidolgozásában.” Hogy pedagógiai erényeit már korán felismerték, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy legelső munkahelyén, a zebegényi iskolában, mindössze két év után igazgatóhelyettesi posztra nevezték ki. Csupán hat éven át dolgozott a településen, ám tevékenysége oly szeretetteljes hálára kötelezte növendékeit és munkatársait még öt évtized múltán is, hogy 2007-ben, 75. születésnapján Zebegény Díszpolgárává fogadta. Később Üllőn tanított, majd 1968-tól egészen 1994-es nyugdíjba vonulásáig iskolánk rajztanára volt. Erős Ildikó, díjazott iparművész szerint Maróti tanár úr rajzórái az alkotás, a rácsodálkozás, a kipróbálás élményét adták neki, s itt jött rá, hogy „a rajz nem csupán tehetség és készség, de tanulás dolga is”. Egy másik régi tanítványa bevallotta, számára az ún. „vetítéses” rajzórák, a műalkotások elemzése jelentette a
34
SZÖRFÖZÉS legnagyobb örömet, s bár ő maga nem lett művész, de „ezek indították a művészet szeretete felé”. Maróti tanár úr professzionális alkotói érzékét dicsérte az általa tervezett oklevelek, emlékérmek, kitüntetések terveitől intézményünk épületének díszítéséig számos munkája. Az ő tervei alapján készült el többek között a József Attila Emlékplakett, mellyel a tanárok közül az elsők között őt tüntette ki a testület. Felismerte, hogy azoknak a gyerekeknek az érdemeit is el kell ismerni, akik csak egy-egy területen kiemelkedően tehetségesek, így többféle oklevelet tervezett a Magyar Úttörők Szövetségének, melynek szintén tagja volt. Ahogy Ferenczi Mária fogalmazott egykori kollégájáról: „Maróti József nem csupán művész volt, sokkal több annál: művészi iparos, a szó legnemesebb értelmében.” Az esztétikai értéken túl nagy hangsúlyt fektetett a pontosságra, precizitásra is. Ezt tükrözte saját kis „birodalma”: az egykori rajz szaktanterem – mely mától a nevét viseli – és szertára is, ez utóbbi híres volt arról, hogy itt mindennek megvolt a pontos helye, ahol mindig katonás rend uralkodott. Ezt az alaposságot, pontosságot tükrözte az általa vezetett táborok, túrák, kirándulások, múzeumlátogatások szervezése és kivitelezése is, melyeken a tanárok és a diákok egyforma lelkesedéssel vettek részt. Faix Vilmosné, nyugdíjas kolléganőnk visszaemlékezésében elmondta, hogy Maróti József nagy hangsúlyt fektetett a tantestület tagjainak egymás iránti személyes kapcsolatának kiépítésére. Miután az Attila tanárai szakszervezeti vezetőjüknek választották meg, jó hangulatú névnapok, karácsonyok, a feledhetetlen, hazai és külföldi tantestületi kirándulások szervezésével hozta közelebb a kollégákat egymáshoz. Juhász Imre szerint Maróti hitte, hogy a diákok nevelésének nem szabad, s nem is lehet csupán a tanórákra korlátozódnia, szinte kötelező tanórán kívüli tevékenységeket szervezni. Tanítványaival is igyekezett személyes kapcsolatot kiépíteni, azt vallotta, hogy osztoznia kell a gyerekek örömében-bánatában. „Annak ellenére, hogy problémás gyerek voltam, ugyanúgy foglalkozott velem, mint másokkal. Figyelme erőt adott, buzdított” – emlékezett vissza szeretett tanárára Barlay András. Hogy fér bele ennyi minden egyetlen életbe? – kérdezném Maróti Józsi bácsitól én, e szerény cikk írója, de sajnos már nem tehetem. Ahhoz ugyanis, hogy valakiről tantermet nevezzenek el, az illetőnek örökre el kell távoznia tőlünk. Juhász Imréhez hasonlóan csak remélni tudom, hogy lesznek még Maróti Józsefhez hasonló egyéniségek az iskola falai között. Kosárkó Tímea pedagógus József Attila Általános Iskola
35
SZÖRFÖZÉS Vendégjárás a „Lázár”- ban „Üres falaknak lehet énekelni…de nem érdemes”- vallotta Kodály Zoltán. Véleményével arra célzott, hogy ha valahol működik egy énekkar, azt meg kell mutatni másoknak, hiszen a közönség tapsa és az öröm az egyik legnagyobb elismerése, jutalma a kórus tudásának, befektetett munkájának. Iskolánk énekkarai számára ezért is igyekszünk számos szereplési lehetőséget teremteni, s ennek részeként kapcsolatokat keresni itthon és külföldön is. Az idén két alkalommal is fogadtunk külföldieket. Mindig érdekes bepillantani különböző tájegységek vagy más népek szokásaiba, kultúrájába. A közelmúltban, iskolánknak két alkalommal is volt része ebben. Augusztusban egy 45 fős olasz csoport –egy énekkar és egy táncegyüttes – járt nálunk. Nagy izgalom előzte meg az érkezésüket, hiszen az alsós énekkar tagjaihoz felnőttek érkeztek. A legtöbb magyar emberben ilyenkor felmerül az aggodalom: hogyan fogjuk egymást megérteni? Nos, ez a kérdés az olaszokat egy pillanatra sem foglalkoztatta. Jókedvűen, széles mosollyal az arcukon rendületlenül magyaráztak nekünk…, na jó, néhány alapvető kifejezés megtanulásával és egy tolmáccsal azért rásegítettünk… Gazdag programot állítottunk össze számukra: jártak a Parlamentben, megnézték Budapest nevezetességeit, megcsodálták az esti fényben úszó fővárosunkat a Citadelláról, máskor sétahajóról (kissé meg is süllyedt a 120 fős hajó a 160 ember alatt…☺) Kipróbálták, milyen a Dunán csónakázni - csak úgy zengett az éneklésüktől a csepeli Duna-part! Felléptek a Csepeli Munkásotthonban, majd a gyerekekkel együtt a kőbányai - olasz két tannyelvű - Szent László Gimnáziumban, de a legnagyobb sikert aug. 20-án a Várban megrendezett Mesterségek Ünnepén aratták. Fergeteges show-műsorukkal rengeteg embert vonzottak a Palota színpadhoz. Majd a tikkasztó hőségben végig énekelték-táncolták a Lánchíd lábától a Bazilikáig tartó felvonulást –ez kb. egy órás út volt- a híd oldalán összegyűlt tömeg örömére, amely tapssal, éljenzéssel fogadta őket. Ők pedig mosolyogva szórakoztatták az embereket, és öleléssel köszöntötték a tömegből előkerülő ismeretlen honfitársaikat (a biztonsági emberek nagy bosszúságára ☺). Az utolsó estét a magyarok és olaszok közös főzése tette emlékezetessé. Vacsora után előkerültek a hangszerek, megállás nélkül folyt az ének, és szinte az összes táncukat megtanították nekünk. Mit tanultunk még tőlük? Jókedvet, humort, elfogadást, hazafiságot, szeretetet… A programban résztvevő szülők megnyugodtak: Jövőre bátran elengedhetik gyermekeiket ezekhez az emberekhez Olaszországba! Alig hogy elmentek az olasz vendégek, október közepén egy 24 fős spanyolországi – katalán- leánykart fogadott az iskolánk szüleiből, régi tanítványaiból álló Bella Musica Nőikar. A fentiekhez hasonló programokon vettek részt, és nagyon jól érezték magukat nálunk. Különösen érdeklődtek a magyar ének-zene oktatás iránt –lévén a kórus több mint fele ének- és zenetanár. Nagy elismeréssel fogad-
36
SZÖRFÖZÉS ták a 4. zenei osztály bemutató énekóráját, ahol a Kodály-módszer alkalmazásába pillanthattak bele. Érdekes adatokat tudtunk meg az ő iskolarendszerükről : az ottani gyerekek 3 éves koruktól járnak iskolába, s 5 éves korukra megtanulnak írni,olvasni,számolni…! Számunkra talán ez rémisztő, de valamit nagyon jól csinálhatnak: nyitott, érdeklődő fiatalokat ismertünk meg bennük, akik a két kórus közös koncertjén profi énektudásukkal, muzikalitásukkal, temperamentumukkal meghódították a magyar közönséget. Jövőre visszavárják a Bella Musica Nőikart Spanyolországba. Megelégedettség tölti el a házigazdákat, ha vendégeik jól érzik magukat. Számomra azonban e két eseménynek mélyebb az üzenete és a tartalma: ha erős akarat, segítőkészség és összetartás van, akkor át tudunk lépni a nehézségeken ilyen nehéz időkben is. Azért, hogy élményeket adjunk és kapjunk, s hogy mosolyt csaljunk az arcokra.. Lestákné Czeróczki Judit énektanár, karvezető Lázár Vilmos Általános Iskola és Központi Műhely „Jeles Napok” vetélkedő a Tátra Téri Általános Iskolában Iskolánkban évek óta hagyomány, hogy „Jeles Napok” címen egy tanévben kétszer versenyt rendezünk. A vetélkedő témája minden alkalommal nemzetünk egy-egy nagyjának életével vagy egy történelmi eseménnyel kapcsolatos. Idén az osztályok közötti verseny, az emlékévre tekintettel, Liszt Ferenc életéről szólt. A forrásanyagot a földszinti folyosón helyeztük el. A gyerekek csoportban dolgozhattak, és egy hét állt rendelkezésükre a feladatok megoldására. Művészeti keresztrejtvény, igaz- hamis, betűkereső, betű-totó, és párosító szerepelt a feladatok között. Október17-21-ig tartott a verseny, a két negyedik osztály bevonásával, felső tagozaton. Minden osztály nagyon lelkesen dolgozott, kevés hibával, határidőre adták le a feladatokat. Második félévben a „Három Xantusz” címen tartunk természettudományos témában vetélkedőt. Fentné Fodor Évaversenyszervező Tátra Téri Általános Iskola
37
SZÖRFÖZÉS Bábolnán jártak a zrínyis diákok Október közepén az OTP Bank Társadalmi Felelősségvállalási Programjának köszönhetően egynapos kirándulás keretében a kiválasztott diákcsoport eljuthatott a bábolnai szélerőmű parkba. Az út során és a helyszínen a gyerekek számukra könnyen feldolgozható formában, a felkészült önkéntesek által tartott bemutatókon, előadásokon tájékozódhattak a megújuló energiatermelés és - felhasználás hasznosságáról, az abban rejlő lehetőségekről. Mindemellett ismerkedtek a környezettudatos életmód jelentőségével, és megszemlélhették a szélerőművek működését egyszerűsített, a gyerekek számára érthető formában. A program során a bábolnai szélerőmű park ügyvezetője, valamint a cég alkalmazottai a helyi és az országos média jelenlétében körbevezették a csoportot a létesítmény területén, bemutatták a széltornyok legfontosabb berendezéseit és működési elvét, valamint lehetőséget biztosítottak az érdeklődők számára az egyik monumentális (105 méter magas) torony tetején található kilátóra való feljutásra is. (A helyi média által készített felvétel az alábbi webcímen található: http://o2gyor.hu/index.php?option=com_k2&id=8173:hatranyos-helyzetgyerekek-a-szelermparkban&view=item&Itemid=131) A létesítmény megtekintését követően egy közeli étteremben vendégelték meg a diákokat. Az ebéd elfogyasztása után Bábolna más nevezetességeit: a Ménesudvart és a hozzá tartózó Lovasmúzeumot is körbejárhatták a gyerek. A program végén még egy közös focimeccsre is jutott idő. A kiránduláson való részvétel az iskolára, illetve a diákokra semmilyen anyagi terhet nem rótt, minden költséget az OTP Bank állt. Az iskolánkban tanuló gyermekeknek hatalmas lehetőség és feledhetetlen élmény volt az együtt töltött nap. A résztvevő felső tagozatos diákok még napokkal később is lelkesen számoltak be az iskolában maradt osztálytársaknak és pedagógusoknak a bábolnai élményekről.
Bándoliné Laczi Lívia koordinátor tanár Zrínyi Miklós Általános Iskola
38
SZÖRFÖZÉS GYIÖT képzés Mártélyon Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzati Társaság A Pesterzsébeti Ifjúsági- és Gyermekönkormányzat (PIGYÖ) polgármestere, Mészáros Richárd (Rambó) hívott fel egy nagyszerű hírrel, hogy megrendezésre kerül 2011. szeptember 15-18. között a Bodnár Bertalan Természet-és Környezetvédelmi Oktatóközpontban, Mártélyon az „És ha vége…? Nincs vége…” elnevezésű műhelybeszélgetés, melyen jó lenne képviselni Gyermekönkormányzatunkat! A négynapos találkozó fő témája: pénzforrások pótlása, szponzorok keresése pályázat és projektírás volt. Ez a mi testületünket is foglalkoztatta, hiszen az idei évben nem kaptunk költségvetést alapítónktól. Fontosnak találtam, hogy részt vegyünk a találkozón, ezért rábólintottam, és másnap elkezdtük megszervezni utunkat. A nagy szervezkedésben elrohant az idő, és eljött a nagy nap. Vonatunk csütörtök reggel (szeptember 15.) 7.53-kor indult a Nyugati Pályaudvarról, amelyről Kiskunfélegyházán szálltunk át a mártélyi kisvonatra. (Zárójelben jegyzem meg, nagyon meglepődtem azon, hogy a mártélyi vonalon 1 kocsiból állt a vonat). Kb. 4 órát utaztunk. A célállomáson találkoztunk néhány résztvevővel, akik ugyanúgy a találkozóra jöttek, mint mi. A vasútállomástól 15 perces út vezetett a táborba, mely közvetlen a tó partján volt, gyönyörű kilátással. Érkezésünkkor Bálint Andrea a GYIÖT ügyvezető titkára, valamint Virág Péter a Zuglói Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzat (GYIÖK) vezetője, a GYIÖT jelenlegi elnöke, már várt bennünket. Először regisztráltunk, majd elfoglaltuk szép szobáinkat, ez után már csak az maradt, hogy bevárjuk az összes küldöttet a kezdéshez. Miután mindenki befutott, megebédeltünk, és nekiláttunk programjainknak, melyek nagyon jó hangulatban teltek, ismerkedő, csapatépítő percek voltak ezek. A második, harmadik, negyedik nap (péntek, szombat, vasárnap) folyamán kemény tempót diktáltak Andiék. Megpróbáltak megtanítani bennünket a munkaterv, költségvetés a projekt és a pályázatírás lényegére, annak rendszerére. Nem volt egyszerű dolguk, ugyanis ahogy teltek a napok, egyre jobban fáradtunk, mind szellemileg, mind fizikailag, egyre nehezebben fogtuk fel a dolgokat, de Andi és Peti nem adta fel, addig és annyiszor magyaráztak el mindent, amíg meg nem értettük. Ezúton is köszönjük a fáradozásukat! A negyedik nap végén volt a találkozó megbeszélése. Itt mindenki elmondhatta a pozitív vagy akár negatív érzéseit, észrevételeit, tapasztalatait. Én személy szerint nem tudtam rosszat mondani, ahogy a többiek sem (az összes résztvevő nagyon jól érezte magát a 4 nap leforgása alatt).
39
SZÖRFÖZÉS Dél körül a csapat még egyszer megebédelt, majd elkezdtek/tünk hazaszállingózni. A búcsúzkodás szomorú hangulatban telt, de azért az adott némi reményt, hogy október 29-én, a Pesten megrendezésre kerülő konferencián, ismét látjuk majd egymást. Örülök, hogy részt vehettem ezen a találkozón, mert részben sok mindent sikerült elsajátítanom, megtanulnom és persze nem utolsó sorban életre szóló barátságokat kötöttem, vidéki településeken élő GYIÖK –ök tagjaival. MEGÉRTE OTT LENNI!!!
Barcsa Mónika (Monó) „Vén” PIGYÖ-s
Kooperáció angolul Finnországban 2011 júliusának első hetében abban a szerencsében volt részem, hogy két, tanulmányaiban, iskolai munkájában kiemelkedő diákkal, Bana Adriennel, a Lázár Vilmos Általános Iskolából, s Veér Annamáriával a József Attila Általános Iskolából egy hetet tölthessek el a finnországi Vantaa városának nemzetközi gyermektáborában. A lányok véleménye a hazafelé tartó repülőúton summázva így szólt: azt nem lehet elmondani, azt át kell élni, olyan volt a HANGULAT. Megpróbálom csupán szerény mondatokban átadni legalább a hírét annak a hétnek, melyet valóban át kell élni. A gyermektábor egy nemzetközi tábor, melyben minden évben finn és különböző országok delegált csapatai vesznek részt. Idén Németországból, Dániából, Lengyelországból, Oroszországból, Svédországból, Kínából, Izraelből, Csehországból jöttek 12-14 éves gyermekcsoportok. A vendéglátó finnek s a vendégek egyforma létszámban, összesen kb. százan, továbbá kísérő tanáraik, csoporton-
40
SZÖRFÖZÉS ként egy-egy felnőtt. Természetesen a vendéglátó pedagógusok létszáma több volt, hiszen ők vitték a munka dandárját. A legfontosabb dolog, ami összekötött bennünket az első perctől: az angol. Angol a legkülönbözőbb szinten, formában, tevékenységben. Mindig s mindenhol angolul, s mindenkinek. Vantaa, mely tulajdonképpen Helsinki elővárosa, de önálló város, hiszen saját repülőtere is van, azért hozta létre, s azért tartja fenn ezt a tábort, hogy a nemzetközi kapcsolatok, a közösségfejlesztés, a minden helyzetben, mindenkivel együttműködni tudó, problémamegoldást közösen kialakító, formázó személyiségfejlődést alapozzon. Ehhez a legegyszerűbb kommunikációs eszköz az angol. Mindig csakis angolul, erre törekedtek az első pillanattól kezdve a szervezők. Az első két éjszakát finn családoknál töltöttük. A repülőtéren már névre szólóan vártak a vendéglátó családok. Mindenki angolul kommunikál, a finn gyerekek, s szüleik is, ki, ahogy tud. A nyelvtan nem számít, beszélni kell, mert ott a helyzet, sokszor konstruáltunk szinte tábori használatra szóösszetételeket, s ez így volt jó. Az ismerkedési estre egy művelődési házban került sor, ahol minden ország egy pillanatképpel mutatta be hazájának hangulatát. Mi egy „Kelet valcere” című DVD-ből választottunk táncos, angol feliratos ismertetővel kiegészített bemutatót a lányok által előadott népdalcsokorral megkoronázva. Ezután közösen külön busszal utaztunk a kb. kétórányi távolságra levő erdei táborba. Nincs TV, nincs Internet, nincs mobilozás (csak vacsoraidőben!, majd telefon vissza a faházat vezető tanárnak). Van sok fű, fa, sportpálya, sok kézműveskedési lehetőség, tó, úszás, kenu, sok-sok nagyon szervezett program, s a közösség. A közösség a legfontosabb reggel s este a zászló le- és felvonásnál, a sportversenyeken, a diszkókban, a közös színdarabok megírásában, előadásában, vásár szervezésében, saját országunkat bemutató stand szervezésében, úszásokban, közös zászlók tervezésében, s elkészítésében. S hopp, vége a hétnek, csomagolni kell, mert jönnek a buszok, visznek vissza a repülőtérre. Este szaladgálás, egymás címeinek cseréje, s természetesen sírás. Nagyon összejött a csapat. Miért is? Mert a gyerekek gyerekek maradhattak, s természetes környezetükben feltalálhatták magukat az eléjük adott közös feladatok megoldásában. Legkedvesebb emlékem az akadálypálya. A Limbó állomást választottam az előző esti nevelői megbeszélésen. Társammal, Petrával, a finn ifjúságsegítővel, másnap kimentünk állomáshelyünkre, a limbó léchez. Ott állt az építmény: két vasrúdra ráerősített kötél. Hol a zene? – kérdeztem Petrát. Nincs. – válaszolta. Nem fogjuk emelni a lécet helyettesítő kötelet? Nem, az marad. Akkor, hogy működik a limbó? Zene nélkül? Mozgatás nélkül? A cél, hogy mindenki átmenjen a kötél alatt, hogy segítsék egymást, hiszen csapatban versenyeznek. Megérkezett az első csapat, elmondtuk a feladatot, mindenki átmegy a kötél alatt, s egy-egy ka-
41
SZÖRFÖZÉS vicsot áthoz a másik oldalra. A cél a kavicsok gyűjtése, de csak akkor hozható át, ha valóban mindenki átjutott, és így tovább. Vártam mi lesz. Fiúcsapat, nyolcadikos körüliek. Hogy fognak majd hajlongani? Elindult az első, hátradőlt, de nem volt elég hajlékony, viszont hátraesni sem volt ideje, mert a társa abban a pillanatban emelte segítő kezét hátulról mikor az egész művelet megkezdődött. S ezt így csinálták végig, egymást bíztatva. - Take the rock! - Kiáltozták egymásnak, s képesek voltak újra és újra indulni az újabb kavicsokért. Az idő lejárta után izgatottan számolták össze a gyűjteményt, majd robogtak tovább közösen várva, hogy együtt megfeleljenek a következő kihívásnak. Az öröm, a siker, a bosszúság kifejezéséhez csak az angol. Nem nyelvvizsgára megyünk, nem versenyre, nem jegyre. Viszont angolul kell kommunikálni. Muszáj, különben kimaradunk valami nagyon jóból. Nekem ez a kép jelenik meg ahhoz a mondathoz, amit a lányok a repülőn mondtak. A továbbképzési tanfolyam a kooperatív nevelésről számomra ebben a táborban öltött testet. Köszönöm. Asquiné Papp Klára angoltanár József Attila Általános Iskola
Továbbképzés Cipruson A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsot 1949-ben alapították 10 európai állam részvételével. Ez a szám napjainkra elérte a 47-et, ami körülbelül 800 milliós taglétszámot jelent. Hazánk 1991 óta tagja ennek a közösségnek, mely fő feladatául a demokratikus alapelvek és az emberi jogok érvényesítését tűzte zászlójára, mely elveket az Európai Emberi Jogi Egyezmény tartalmaz. Feladatának tekinti továbbá a tagállamok politikai, társadalmi, jogi, kulturális és oktatási együttműködését. E kereteken belül jött létre a Pestalozzi nevével fémjelzett tanár továbbképzési program, melynek célja az oktatási-nevelési folyamatban felmerülő problémák megbeszélése, módszertani elvek egyeztetése, megvitatása, közös gondolkodás a közoktatás aktuális és globális kérdéseiben. Évente számos helyszínen folyik a képzés, melyek egy-egy tematikus kérdésre összpontosítanak. Idén nyáron én is pályáztam, hogy részt vehessek az egyik legaktuálisabb módszertani és oktatási kérdés – az együttműködésen alapuló hatékony tanulás – problémáival foglalkozó kurzuson. Tíz különböző ország pályázóin kívül a rendező fél, Ciprus tanárai is képviselték magukat a programon, melyet a magyarok számára nem ismeretlen népszerű nyaralóhelyen, Larnacában rendeztek meg. A színvonalas szakmai előadások és műhelyfoglalkozások mellett módunk nyílt betekinteni az ország iskoláinak mindennapi életébe. Kiderült, hogy hasonló problémákkal küszködnek mind a tanulólétszám csökkenése, mind a tananyag
42
SZÖRFÖZÉS elsajátításának módszertani kérdései témában. Részt vehettünk múzeum- és üzemlátogatáson, néphagyományokat felelevenítő diákelőadáson, tradicionális ciprusi ebéden. Ciprus elhelyezkedésének köszönhetően az októberi időjárás lehetővé tette, hogy fürödhessünk a tengerben és napozzunk a parton. Minden kollégámnak ajánlom, csiszolja nyelvtudását, s bátran pályázzon a Pestalozzi képzésre. Mivel tapasztalataimat inkább személyesen szeretném átadni a munkaközösségi foglalkozásokon, most két nagyon finom ciprusi édesség receptjét osztom meg az olvasókkal.
Doukissa – Δούκισσα Hozzávalók: 30 dkg csokoládé 25 dkg vaj 30 dkg háztartási keksz 3 egész tojás 1 csomag vaníliás cukor Elkészítés: A csokit a vajjal felolvasztjuk, majd ha kicsit kihűlt, hozzáadjuk a tojásokat, a vaníliás cukrot, és beletördeljük a kekszet. Elkeverjük, majd jól átforrósítjuk. Fóliával kibélelünk egy őzgerinc vagy egy tortaformát, és a masszát belesimítjuk. Jól lehűtjük, ezután tálalhatjuk. Jó étvágyat hozzá! Bondor Mária történelem szaktanácsadó
Nyelvi sikerek Két iskola is beszámol arról, hogy az elmúlt időszakban a nyelvtanítás során szép sikereket értek el. Szeretnénk, ha a továbbiakban mások is megküldenék eredményeiket, hogy megoszthassuk ezt olvasóinkkal is! Sikeres középfokú nyelvvizsgát tett a BME-n 2011 májusában Szép Ferenc, Somi Anita és Rubóczky Gergő, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és 43
SZÖRFÖZÉS Logopédiai Intézet 8. b osztályos tanulói. A tudásukhoz nagyban hozzájárult az iskolában folyó angol nyelvoktatás. Többletköltség nélkül, az iskolai oktatás keretében és plusz órákban érték el ezt az eredményt. Magántanárra nem volt szükségük. Kilenc hónap kemény munka eredménye lett a sikeres nyelvvizsga. Felkészítő tanáruk: Huszák Tihamérné A József Attila Iskola angol nyelvi oktatási eredményei a 2010-11-es tanévben Részt vettünk a Hebe által szervezett levelezős versenyeken. Első félévben csak az angolosok. Minden induló csapatunk 70% felett volt, Csörgő Lilla-Mező Viktória (5.a):98%, Kovács Boglárka-Cseh Rebeka(5.a): 87%, Horváth Szabolcs (7.a):89%, Szabó Szilvia(6.a):76%, Molnár Dorina(6.b):98%, Jankó DorinaHargitai Dóra-Szarvas Nikolett(7.b):82%. A sikereken felbuzdulva, már németesek is részt vettek a második félévben: Sztakó Kristóf-Repka Zsolt(5.a):95%, Matyóka Anna-Bathó Zsófia(5.a):83%, Duna Mátyás-Tóth Krisztián(5.b):67%. Cseh Rebeka-Mező Viktória(5.a):93%, Forga William-Major Ádám(5.a):92%, Ignácz Márk-Szórádi Balázs-Uitz Dániel(6.a):72%. Angol nyelvi tankönyv piackutatásában vettünk részt a Klett Kiadónál a második félévben.(Asquiné Papp Klára, Elsasser Hajnal, Badicsné Kurucz Olívia) Nemcsak az elemzett könyveket kapjuk meg, de iskolánk évi bruttó 20,000 Ft lehívható versenytámogatási ajándékkeretet kapott, és az iskola számára automatikus Klett Klub tagság jár, ami 15-30% kedvezményre jogosít fel minket. Ezen javadalmazásokat a feljövő nemzetiségi oktatatás segítésére fordítjuk a következő tanévben. Öt nyolcadikos sikeresen megírta a Pitman angol nyelvvizsga Elementary-szint próba nyelvvizsgáját. Három fő First Class minősítést kapott. Májusban tartotta a Fazekas Gimnázium a „Tehetségnap” elnevezésű fővárosi szintű angol nyelvi versenyét a Benchmark-ot. Ezen az induló 7. évfolyamunk 6., míg nyolcadikosaink 10. helyezést értek el. Badicsné Kurucz Olívia angoltanár József Attila Általános Iskola
44
SZÖRFÖZÉS Gyermekrajz pályázat „60 éves a Pesterzsébeti Múzeum” címmel meghirdetett képzőművészeti pályázat legjobb alkotásaiból nyílt kiállítás november 3-án a Gaál Imre Galéria emeleti kiállítótermében. A pályázatot még májusban tette közzé a Pesterzsébeti Múzeum és a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy közelebb hozza a fiatal látogatókat a múzeumhoz, melynek gyűjteménye sok, a gyerekek számára is érdekes dolgot rejt. A pályázatra 85 alkotás érkezett a kerület 5 iskolájából – Gyulai István Általános Iskola, József Attila Általános Iskola, Lázár Vilmos Általános Iskola, Nagy László Általános Iskola és Gimnázium, Zrínyi Miklós Általános Iskola – valamint a soroksári Török Flóris Általános Iskolából. Az ünnepélyes eredményhirdetésen 10 alkotást értékelt jutalmakkal és oklevéllel a szakmai zsűri, amit Pesterzsébet Önkormányzata és a Pesterzsébeti Múzeum biztosított. A legjobb és a kiírásnak leginkább megfelelő alkotásokat márciusig tekinthetik meg az érdeklődők. Díjazottak: 1. Bardi Anna – Gyulai István Általános Iskola Felkészítő tanár: Uchlár Tamás Szabó Kitti Bernadett – Keresztes Fanni – Török Flóris Általános Iskola Felkészítő tanár: Elek Margó 2. Orbán Bianka - Gyulai István Általános Iskola Horváth Dominika - Gyulai István Általános Iskola Felkészítő tanár: Uchlár Tamás 3. Szakos Nikolett - Gyulai István Általános Iskola Felkészítő tanár: Uchlár Tamás Antalics Tiffany - Gyulai István Általános Iskola Felkészítő tanár: Uchlár Tamás Különdíjak: Virág Vivien - Gyulai István Általános Iskola Felkészítő tanár: Uchlár Tamás
45
SZÖRFÖZÉS
Ahmed Jázmin Neda – Zrínyi Miklós Általános Iskola Felkészítő tanár: Dudás Mária József Attila Általános Iskola 2. b osztály: Gaál Roxána, Vámos Réka, Fabulya Zsófia, Gyimesi Zsófia, Polgár Anna, Török Noémi, Grenitzer Csenge, Körösztös Dóra, Jung Zsanett Felkészítő tanár: Major Judit Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 8. a és b osztály: Szabó Dalma, Perjés Áron,Szabó Dorottya, Krakkai László, Kocsi Levente, Pintye Viktória, Szabó Szilvia, Anker Vivien, Hermann Péter, Poór Valentin, Mórocz Gergő, Hunyadi Réka, Lemmer Emese, Kántor Krisztián, Kis Edina, Barna Antónia, Kurucz Alexandra, Németh Klaudia, Steiner Ádám Felkészítő tanár: Brecsokné Kertész Ágnes
„Millenniumi és Szent István Kupa” Októberben 12. alkalommal rendeztük meg a „Millenniumi” és „Szent István” Kupa történelmi vetélkedőket „Rebellis tartomány” címmel. Idei témánk az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi és budapesti eseményei voltak. A verseny a hagyományok szerint most is kétfordulós volt. A benevező helyismereti feladatok a Pesterzsébeti Múzeum anyagára épültek, így minden csapat ellátogatott a múzeumba, hogy a feladatokat megoldja. A szóbeli döntő hagyományosan a Csili Művelődési Központ Bubik István termében zajlott. 12 általános és 4 középiskolás csapat mérte össze tudását. A zsűri elnöke Somogyváry Géza díszpolgár volt, a zsűri tagjai: Marton Sándorné – az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke, Komoróczy László – képviselő, történelemtanár és Bánhegyi Ferenc – tanár, az Apáczai Kiadó tankönyvszerzője voltak. A versenyt az Apáczai Kiadó, a Csili Művelődési Központ és a Pesterzsébeti Múzeum támogatta. A versenyen a következő eredmények születtek: „Millenniumi Kupa”eredmények: 1. hely: Lázár Vilmos Általános Iskola és Központi Műhely: „Lányok a Petőfi Körből” csapata: Kovalik Nikoletta, Tóth Vivien, Vámosi Ágnes Felkészítő tanár: Dr. Kovács Andrásné
46
SZÖRFÖZÉS 2. hely: hely: József Attila Általános Iskola: „Juta-domb hősei” csapata: Pál Roland, Paska Angelika, Tóth Levente Felkészítő tanár: Pongráczné Krizmanits Mária 3. hely: Lázár Vilmos Általános Iskola és Központi Műhely: „EFSZ” (Erzsébeti Fiatalok Szövetsége)” csapata: Németh Zsolt, Pillik Bertalan, Seres Kristóf Felkészítő tanár: Dr. Kovács Andrásné „Szent István Kupa” eredmények: 1. hely: Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola „Szabadság Harcosai” csapata: Végh Nikolett, Nagy Henriette, Vadkerti Vivien Felkészítő tanár: Molnár Mónika 2. hely: Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola „Pesti Lányok” csapata: Stróbl Fanni, Vida Brigitta, Bús Barbara Felkészítő tanár: Molnár Mónika 3. hely: Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola: „Szobordöntők” csapata: Gyallai Dávid, Bilisics Boglárka, Molnár Eszter Felkészítő tanár: Molnár Mónika A két Kupát hagyományosan az október 23-i kerületi ünnepségen vehették át a csapatok, a Fáklyás futás győzteseivel együtt.
Fáklyás futás győztesei Általános iskola: Középiskola:
Hajós Alfréd Általános Iskola csapata Német Nemzetiségi Gimnázium csapata
Minden versenyzőnek és győztesnek gratulálunk! Bondor Mária történelem szaktanácsadó
47
SZÖRFÖZÉS Kommunikáció – tanulás Pesterzsébeti Pedagógiai Nap 2011. október 26. „Bármilyen nyelven is beszélsz, sosem tudsz mást mondani, mint ami vagy” mottóval meghirdetett pedagógus továbbképzésnek elsősorban az anyanyelv tanulása volt a fő témája. Az előadások témaválasztásával a funkcionális analfabétizmus elleni cselekvési terv végrehajtását kívántuk segíteni. A rendezvényünket támogató Nemzeti Tankönyvkiadó szerzői a nyelvi kommunikáció tanításának rejtelmeibe avatták be a hallgatóságot. A Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Máté János termében megtartott előadásokon 112 fő vett részt az aláírt jelenléti ívek szerint. Marton Sándorné, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke megnyitóját követően Csabay Katalin szakértő logopédus, a Lexi sorozat szerzője a kommunikáció és a tanulás összefüggéseiről tartott előadást. A második előadó, Valaczka András a magyar nyelv és irodalom integrált tanítási lehetőségét vázolta fel. Új tankönyv sorozatának alapkoncepciója mellett meggyőző érveket sorakoztatott fel. A hozzánk beérkezett elégedettségi kérdőívek alapján az alábbi eredmények születtek: − A kérdőívre válaszolók az előadók szakmai hozzáértését 4,67-ra, az előadási módot 4,33-ra értékelték az 5 fokozatú skálán. − A pedagógusok 36%-a jelezte, hogy teljes mértékben, 62%-uk pedig részben tudja az előadásokon elhangzottakat hasznosítani. − A nyílt végű kérdésekre adott válaszok szerint sok kolléga megerősítést kapott saját anyanyelvi tanítási elveivel, módszereivel kapcsolatban. − Néhányan megemlítették, hogy az előadó csak negatív pedagógus történeteket hangsúlyozott, illetve hogy többször is a tanítók által nem megoldható problémákat sorolt fel. A résztvevők véleménye alapján összeállította: Szekeres Lászlóné szaktanácsadó
48
SZÖRFÖZÉS Lexi sorozat – magyar nyelv és irodalom A Nemzeti Tankönyvkiadó kiadványa elnyerte a Hundidac 2005 nagydíját A LEXI betűországban I–II. című betűkóstolgató, szótagoló mesetankönyv a nagy sikerű Lexi tankönyvcsalád régen várt folytatása. A kiadvány a 6– 8 éves kisiskolásoknak szól, a logopédiai terápiából ismert hangoztatásra, fonomimikai és nagymozgásokra, valamint a szótagolásra alapozza az olvasástanítást. A betűtanítás sorrendje a homogén gátlás elkerülésére épül. A szerző figyelembe veszi a gyermeknyelv fejlődésének szakaszait, a tanuláshoz szükséges részfunkciók kialakulásának optimális érési idejét, követi a játékosság, a fokozatosság és a sokoldalú szemléltetés pedagógiai elveit. A LEXI íróka I–II. című kétkötetes feladatlap a mesetankönyv szerkezetéhez igazodva készült. A betűvázolgató munkafüzet a LEXI-programból adódóan több időt szán az alapozó időszakra, az írás elsajátításának játékos előkészítésére, a grafomotoros készség fejlesztésére. Csabay Katalin tankönyvszerző
Magyar nyelv és irodalom – Lehetőségek a két terület integrálására A Nemzeti Tankönyvkiadó Karakter sorozatának segítségével Egy tantárgy vagy kettő? • A haladási naplóban külön jelennek meg • A NEFMI Kerettanterve így fogalmaz: „Sok alkalmat nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére…” UGYANAKKOR: • Érettségin közös érdemjegy születik • A tantervi követelmények közösen, osztatlanul vannak megadva • Induljunk ki a gyerek holisztikus világképéből: ha békén hagyjuk, biztosan nem tantárgyakban kezd gondolkodni
49
SZÖRFÖZÉS Narratív keret • Elvesztegetett lehetőség: a mozaikszerű ismeretekkel szemben sokkal könnyebben tanulhatók a történetbe foglalt ismeretek • HASONLÍTSUK ÖSSZE EZT AZ ELVONT MONDATOT: • Az „ami” vonatkozó névmás a főmondat egészére utal vissza, míg az „amely” a konkrétan megnevezett mondatrészre. • EZZEL A TÖRTÉNETBE ÁGYAZOTT PÉLDAMONDATTAL: • Minden éjjel ellopták az almát, amely a királyt nagyon bosszantotta. A gondolat tárgyiasulása: új tankönyvsorozat • Elnevezése Karakter, ami a tantárgy kettősségét fejezi ki: • Karakternek mondjuk a betűt, a nyelvi jelek legkisebbikét • Karakternek mondjuk az irodalmi hőst, a komplex személyiséget, a maga sorsával, történetével együtt • Mind a tankönyv, mind a munkafüzet együtt dolgozza fel az irodalmat és a nyelvtant Nyelvtanóra? Irodalomóra? • Természetesen nem érdemes összevonni a két óratípust, ideális lehet a két irodalom, két nyelvtan • Az új módszer nem ebben áll, hanem a kölcsönös egymásra utalásban • Eddig is irodalmi példaanyagot vett a nyelvtan, csak nem abból, ami épp napirenden volt • A mostani megoldás kulcsszava a szinergia: az egyszerre ható két impulzus nem csupán összegződik Mivel növeljük a szinergiát? • Dani naplója – Dóri naplója: blog jellegű diákreflexiók • Részben saját életére reflektál az iskolaév naptárának megfelelően (ősz, karácsony, tavaszi szünet stb.) • Részben az olvasott irodalmi műre (akár ellenszenvét is kifejezheti) A konstruált szöveg úgy van összeállítva, hogy optimális példaszöveg legyen a nyelvtanhoz, miközben az irodalmi fejezetben gyökerezik Mi az újdonság az irodalomban? • A szemelvényekben alig van változás, követik a megszokott kánont • Új elem az előzetes kérdésadás: annak tükrében kezdje olvasni a szöveget, hogy mire kíváncsi, mit akar megtudni
50
SZÖRFÖZÉS • Steklács János és kecskeméti csapata dolgozta ki ennek a szövegértési technikának az elméletét • Egyben tagjai is a szerzői csapatnak • Ugyancsak újdonság, hogy minden egyes leckéhez kapcsolódik kooperatív feladat Mi az újdonság a nyelvtanban? • Frissebb, a diákok nyelvi tapasztalataira jobban építő példaanyag • Szerepet kap a szleng is, és jelen van a mindennapi nyelvhasználat • Több kisebb egységre van felbontva a tananyag, mert 5-6. osztályban szintetizáló képességet még nem lehet elvárni • A munkafüzetben a hétköznapi szövegtípusok dominálnak, rengeteg gyakorlósorral • Kisebb lépésekben haladunk, több teret kap a rutin, a begyakorlás Mi az újdonság a kommunikációban? • Nem önálló fejezetként jelenik meg, mert ennek sok hátránya van • (éles váltás, másként kell tanulni-tanítani, alig lehet számonkérni) • Ehelyett a grammatikával párhuzamosan haladunk a kommunikációban is • Minden lecke kitér a leíró nyelvtan mellett a kommunikációra is • Mindig csak egy kis témát vet fel • Fókuszban a gyakorlat, a szövegalkotási eljárások sora, és kevésbé az elmélet Pedagógiai cél: egységes nyelvi-irodalmi látásmód • A franciák földje gyönyörű tartomány, Egész paradicsom, egész kis Kánaán – többjelentésű szavak (paradicsom) • Hogy is kezdjem csak hát? Mindennek előtte Hogyan tettem szert a Kukoricza névre - azonos alakú szavak (hát) • Zúg az éji bogár… Ballag egy cica is – hangutánzó és hangulatfestő szavak • A bábeli torony története – minden nyelvben mások a helyesírás szabályai • Tolkien, Mark Twain, Alice Csodaországban – a kiejtés szerinti helyesírás a magyar nyelvben Esztétikai nevelés: igényes vizuális kultúra a kiadványokban • Az egységes látásmód szimbolikus jelzése az oldalak határán átívelő tónus és illusztráció
51
SZÖRFÖZÉS • A mai tarkabarka, csiricsáré színkavalkád ellenpontjai az egyazon szín árnyalataival megalkotott illusztrációk • A fiktív és hétköznapi szövegek kísérőjeként a meséket rajzok, a nyelvtani részeket fotók illusztrálják • Egészében a nyelvkönyvek igényességét és vizuális kreativitását akartuk megvalósítani – ne legyen az idegen nyelv vonzóbb, mint a magyar Nyelvi kultúra: tudjunk a szlengről, szorgalmazzuk az igényes beszédet! • Ha a köszönés a téma, tudjon a könyv a Csá! Cső! Heló! formákról is, sőt a bütykösről, a pacsiról, a high-five-ról is • Ne csak prédikáljon az illendő köszönésről, hanem segítsen is az eligazodásban: mikor-kinek Csókolom!, miért kell a Jó napot! mellé megszólítás (Jó napot, tanárnő!) • Ne kerülje a kellemetlen témákat, adjon alkalmat a nyelvi agresszió irtására (közbevágás, figyelmen kívül hagyás, trágárság) • Legyen realista a megszólítások ismertetésekor, tudjon a Figyelj!, a Hallod? formákról is Mi az újdonság a munkafüzetben? • Minden leckéje a tankönyvet követi, és 4 részből áll: • Grafikus szervezőkkel tér vissza a tankönyvi olvasmányra (Venndiagram, fürtábra, T-chart, Flow-chart, táblázat, térkép, sms, szétszakadt mondat) • Gondolattársítással hétköznapi szövegtípust elemeztet • Nyelvtani gyakorlósorokat közöl • Olvasósarok címen kiegészítő olvasmányokat ajánl könyvtárból és netről • Terjedelme megközelíti a tankönyvét, ami az interaktivitás, begyakorlás súlyát jelzi A sorozat elemei: • Tankönyv • Munkafüzet • Témazáró feladatlapok • Tanári kézikönyv • E-learning tananyag honlapon és CD-n • Alsó tagozatos előkészítő kötetek: Olvasás és szövegértés Valaczka András tankönyvszező
52
AJÁNLÁS GÉNIUSZ KÖNYVSOROZAT M. Nádasi Mária Adaptív nevelés és oktatás (Géniusz könyvek 1.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. A modul feldolgozásának célja: az adaptív neveléssel, oktatással kapcsolatos alapvető fogalmak értelmezése, össze függések vázolása, a gyakorlati vonatkozások felmutatása.
Vancsuráné Sárközi Angéla Drámapedagógia a tehetséggondozásban (Géniusz könyvek 3.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. A drámapedagógia egyik definíciója: a személyiségfejlesztés módszere, melynek során a cselekvő ember ismeretei, képességei, társas kapcsolatai a nevelő által irányított és a társakkal végzett dráma játékok és dráma konvenciók által fejlődnek. A drámajáték gyűjtőfogalom, játékok összessége: képességeket és készségeket fejlesztő gyakorlatok, melyek szerepvállalást, társas együtt működést, vagy rögtönzést, színjátékot színjátszást, igényelnek. Szivák Judit A reflektív gondolkodás fejlesztése (Géniusz könyvek 4.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. A tanárképzés jelenlegi rendszerében igen kevés értékelő jelzést kapnak a hallgatók önmagukról, pedagógiai képességeik alakulásáról. A pályán lévő pedagógusok esetében csak részben más a helyzet. A bizonytalanságot felváltja a rutin és a tudatosság, de mindez nem jelenti azt, hogy az elemző-értékelő helyzetekre egyformán érzékenyek a tapasztalt pedagógusok, hogy azokat reflexió tárgyává teszik és hogy reflexiójukat elfogadott szakmai szempontok mentén végzik.
53
AJÁNLÁS Czimer Györgyi, Balogh László Az irodalmi alkotótevékenység fejlesztése (Géniusz könyvek 5.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. Az irodalom művelésében tehetséges tanulók azonosítása és kiválasztása nem tartozik az egyszerűen megoldható feladatok közé sem a tehetségfejlesztő szakmával foglalkozó szakembereknek, de az irodalomtanítással foglalkozó gyakorló pedagógusoknak sem. Mert az irodalom területén alkotó, az irodalmat értelmező tehetség fogalma nem kategorizálható, de felismerhető és körülírható, megítélése nem normativizálható, de értékelésének szempontjai definiálhatók. M. Nádasi Mária A projektoktatás elmélete és gyakorlata (Géniusz könyvek 6.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. A kötet célja: a projekt oktatással kapcsolatos olyan ismeretek összefoglalása, amelyek szerepet játszhatnak a projekt oktatás gyakorlati megvalósításában, gyakorlati példák bemutatásával a projekt oktatás „elképzelhetőségének” támogatása, a projekt oktatással kapcsolatban ma gyakran tapasztalható iskolai helyzet, gyakran hallható nézetek, álláspontok bemutatása, Balogh László, Mező Ferenc Tehetségpontok létrehozása, akkreditációja (Géniusz könyvek 7.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. Jelen kiadvány célja, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik Tehetségpontok létrehozásával, akkreditációjával kapcsolatos tevékenységet végeznek. Bízunk benne, hogy e kiadvány hozzásegíti a Tisztelt Olvasót ahhoz, hogy elméleti és gyakorlati jellegű felkészítést kapjon, és elősegíthesse: a) Tehetségpontok létrehozását; b) már működő Tehetségpontok akkreditálását a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségénél; megismerje a Tehetségpontok létrehozásával kapcsolatos dokumentumokat.
54
AJÁNLÁS Orosz Róbert A sporttehetség felismerésének és fejlesztésének alapjai (Géniusz könyvek 8.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. Jelen könyv az integratív, rendszerszemléletű sporttehetséggondozás elméletébe és gyakorlati vonatkozásaiba nyújt bevezetést.
Turmezeyné Heller Erika A zenei tehetség felismerése és fejlesztése (Géniusz könyvek 9.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. E könyv célja egy részt azoknak a hazai és külföldi zenepedagógiai, - pszichológiai kutatási eredményeknek az össze foglalása, amelyek segíthetik és új szempontokkal gazdagíthatják a gyakorlati fejlesztő munkát. Másrészt rá kíván világítani arra is, hogy a tehetséggondozás több, mint a képességek fejlesztése! A tehetség korszerű, komplex szemlélete erre hívja fel a figyelmet. E mű egy korábbi könyv gyakorlati szempontú átdolgozása. Az érdeklődők, elméleti szakemberek további részleteket ott találhatnak (Turmezeyné Heller Erika–Balogh László: Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés, 2009).
Kirsch Éva, Dudics Pál, Balogh László A tehetséggondozás lehetőségei fizikából (Géniusz könyvek 10.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. (112 oldal)
55
AJÁNLÁS Gyarmathy Éva Hátrányban az előny. A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek (Géniusz könyvek 12.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az alacsony szociokulturális hátterű tehetségesek sajátosságának különböző oldalait, előnyös tulajdonságaikon keresztül hátrányaik csökkentésének lehetőségeit, és a mai ismereteink szerinti megfelelő ellátási lehetőségeket. A tanulmány foglalkozik az alul teljesítést előidéző okokkal, az oktatási és fejlesztési területekkel, valamint módszerekkel, amelyek az alulteljesítés megszüntetésében hatékony megoldásokat hozhatnak. Inántsy-Pap Judit, Orosz Róbert, Pék Győző, Nagy Tamás Tehetség és személyiségfejlesztés (Géniusz könyvek 14.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. Tartalomjegyzék: Tehetség és személyiségfejlesztés, a fejlődés problémája és kritikus kérdései, a személyiség fejlődés folyamata, a szülői pedagógia, a nevelési stílus hatása a fejlődésre, Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete, még egyszer az identitásról, a pszichoanalitikus, behaviorista és kognitív modellek Gordon Győri János (szerk.) A tehetséggondozás nemzetközi horizontja, I. (Géniusz könyvek 17.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. Magyar Tehetségsegítő Tanács elképzeléseiben az a törekvés is körvonalazódott, hogy kívánatos lenne a magyar tehetségsegítő kezdeményezések külkapcsolatainak gyarapodását elősegíteni, s ezen belül külön figyelmet fordítani az EU-n belüli kapcsolatok erősítésére, valamint a magyarországi és a határon túli magyar tehetségsegítő kezdeményezések interregionális és Kárpát-medencei együttműködésére. A könyv egyetemi tanárokból és a gyakorlati tehetség-gondozásban dolgozó szakemberekből, tanár kollégákból – megalakult külkapcsolati kutatócsoportja munkájának eredménye.
56
AJÁNLÁS Polonkai Mária (szerk.) Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban (Géniusz könyvek 21.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010. A kötetben bemutatott példák hozzásegítik a tehetséggel foglalkozó pedagógusokat, szakembereket újabb eredményes tehetségsegítő eljárások/módszerek átgondolt, tervszerű programjának kidolgozásához és gyakorlati megvalósításához. Franz J. Mönks, Irene H. Ypenburg Ha tehetséges a gyerek... Útmutató szülőknek és tanároknak (Géniusz könyvek 22.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2011. Ez a szülőknek, tanároknak és nevelőknek szóló útmutató teljes egészében átdolgozásra került és modernizálva lett. Különös figyelmet szentelünk a tehetséges emberek nagyfokú érzékenységének. Dabrowski kutatómunkáját különösen jelentősnek tartjuk, ha jobban meg akarjuk érteni a tehetséges gyerekeket. A tehetséges gyerekek speciális oktatást igényelnek. Ez a könyv segítséget kíván nyújtani szülőknek és nevelőknek, hogy megtalálják a tehetséges gyerekek számára megfelelő tanulási és fejlesztési módszereket. Pappné Gyulai Katalin, Pakurár Miklósné (szerk.) A debreceni példa. Tehetségazonosítás és tehetséggondozás a város közoktatási intézményeiben (Géniusz könyvek 23.) Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2011. (273 oldal) Büszkék vagyunk arra, hogy az utóbbi években egyre többet beszélnek országszerte a „debreceni csodáról”. A város önkormányzata feladatul tűz te ki, hogy az országban egyedülálló módon tehetségfejlesztő osztályokat, tehetségfejlesztő központot hozzon létre. E cél érdekében a város minden önkormányzati általános iskolájában a 4. évfolyamon diagnosztikai mérés alapján választják ki a tehetségesnek ígérkező gyerekeket. A tehetség gondozás azonban nem áll meg az általános iskolák szintjén. 2010 szeptemberében ugyanis elindult a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában a hat évfolyamos tehetséggondozó osztály.
57
AJÁNLÁS Használd és használtasd a könyvtárat! Ingyenes továbbképzés a XX. kerületi fenntartású iskolák pedagógusainak Az Ady Endre Általános Iskola és Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet több modulból álló továbbképzést indít annak érdekében, hogy a pedagógusok hatékonyabban tudják használtatni az iskolai és közművelődési könyvtárakat. A továbbképzés előkészíti a 2012-2013-as tanévre tervezett könyv könyvtárhasználati mérést is. A kerület pedagógusai ingyen részt vehetnek a modulokon. A 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet 5§ (3) c) d) e) pontjai alapján a rendelet (6) bekezdésben leírt feltételeknek megfelelve modulonként 5-5 óráról tudunk tanúsítványt adni. A továbbképzés a 3 modul együttes anyagával képez egy egészet, de egyenként is elvégezhető. A továbbképzés a tantervi követelmények miatt kiemelten ajánlott tanítóknak, iskolai könyvtárosoknak, magyar nyelv és irodalom illetve informatika tanároknak. IS. 1. Modul: Könyvtárak gyakorlati lehetőségei az oktató – nevelő munkában. 1.1. Interaktív foglalkozás: Keressünk és kerestessünk a könyvtárban! 1.2. A magyar és külföldi könyvtárosok gyakorlati ötletei az olvasás iránti érdeklődés felkeltésére. 1.3. Tehetséggondozás, felzárkóztatás a könyvtárak segítségével. 1.4. A tanulás tanítása. 1.5. Játsszunk! Időpont: 2011. november 16. 14:00 − 17:30 Helyszín: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára IS. 2. Modul: Az információs és kommunikációs technikák (IKT) lehetőségei a tanulás módszertan elsajátításában, az olvasás népszerűsítésében. 2.1. Információ keresés: internetes katalógus használatok, lexikonok, szótárak dvd-n, interneten, elektronikus könyvtárak, folyóiratok. 2.2 Milyen a jó prezentáció? - Prezentáció készítés. 2.3. Legyen saját honlapod! 2.4. Igény esetén interaktív táblás feladatszerkesztés 2.5. Internetes oldalak versekhez, mesékhez, olvasáshoz, játékos feladatokhoz. Időpont: 2011. december 14. 14:00 − 17:30 Helyszín: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára IS. 3. Modul: A könyv- könyvtárhasználat mérése. 3.1. Ezt kellene tudni a gyerekeknek! – évfolyamonkénti lebontás 3.2. Mikor, hol, hogyan tanítsam? 3.3. Készítsünk játékos feladatlapokat! 3.4. Szerkesszünk mérőlapot! Időpont: 2012. Január 25. 14:00 − 17:30 Helyszín: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára Az igazolás megszerzésének feltétele: Aktív részvétel a modul 80%-án. Érdeklődés esetén tervezzük a tanfolyam beindítását a tavaszi időszakban is. 58
AJÁNLÁS Használd és használtasd a könyvtárat! Ingyenes továbbképzés a XX. kerületi fenntartású iskolák pedagógusainak Az Ady Endre Általános Iskola és Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet több modulból álló továbbképzést indít annak érdekében, hogy az óvodapedagógusok hatékonyabban tudják használni és bemutatni a könyvtárakat. A továbbképzés kapcsolódik a 2011-2012-es tanévben is végrehajtandó funkcionális analfabétizmus kialakulásának megelőzésére kidolgozott cselekvési tervhez. A kerület pedagógusai ingyen vehetnek részt a modulokon. A 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet 5§ (3) c) d) e) pontjai alapján a rendelet (6) bekezdésben leírt feltételeknek megfelelve modulonként 5-5 óráról tudunk tanúsítványt adni. A továbbképzés a 2 modul együttes anyagával képez egy egészet, de egyenként is elvégezhető. ÓV. 1. Modul:
A könyvtárak gyakorlati lehetőségei az óvodai nevelésben.
1.1. Interaktív foglalkozás: Én hogyan tájékozódom a könyvtárban? 1.2. Tájékozódás az anyanyelvi nevelést, a szocializációs folyamatot, a személyiség fejlesztést, az óvodai munka egészét érintő könyvtári egységekben. 1. 2. Gyakorlati ötletek az óvodások olvasás iránti érdeklődésének felkeltésére. (pl. Készítsünk könyveket saját kezűleg) 1.3. Drámapedagógiai lehetőségek a könyvtárak, az olvasás iránti érdeklődés felkeltésében. 1.3. Játsszunk a könyvtárban is! Időpont: 2012. február 27. 14:00 − 17:30 Helyszín: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára ÓV. 2. Modul: 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
Az információs és kommunikációs technikák (IKT) lehetőségei az óvodapedagógusok mindennapi munkájában.
Információ keresés a világhálón. Internetes oldalak versekhez, mesékhez, olvasáshoz, játékos feladatokhoz. Prezentáció készítés. Legyen saját honlapod!
Időpont: 2012. március 19. 14:00 − 17:30 Helyszín: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Könyvtára Az igazolás megszerzésének feltétele: Aktív részvétel a modul 80%-án.
A jelentkezéseket január 30-ig várjuk! A jelentkezési lap letölthető a www.pepint.hu honlapról!
59
A kiadványt írták a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai, valamint a kerületünkben dolgozó pedagógusok, meghívott előadóink, vendégeink.
Felelős kiadó: Dr. Nagyné Koczog Tünde Főszerkesztő: Simon Krisztina Szövegszerkesztő: Molnár Márk Terjesztés: Molnár Márk Megjelenik évente három alkalommal. Szerkesztőség címe: Ady Endre Általános Iskola és Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet 1204 Budapest Ady Endre u. 98.
[email protected] www.pepint.hu Telefonok: titkárság: 284-01-38 (fax is) vezető: 421-07-70 előadók:421-07-71
