PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA

PE P I TA

STERZSÉBETI

EDAGÓGIAI

NTÉZET

LLÓZÓJA

IV/3 2004. május

Kedves Olvasók! 2004. május 1-je emlékezetes nappá vált történelmünkben: Magyarország az európai államok politikai és gazdasági közösségének tagjává vált. Változást hoz-e az oktatásban az Európai Unióhoz történő csatlakozás? A magyar közoktatásban az oktatási eredmények jelentős hányada mögött eddig is ott volt az európai térség oktatási törekvéseihez való kapcsolódás valamilyen formája: a tartalmi modernizációtól kezdve a projektmódszerek alkalmazásáig számos kezdeményezés. Az Unióhoz csatlakozás nem jelent gyökeresen új helyzetet, hiszen a modern európai törekvések legtöbbje hosszabb-rövidebb ideje már érezteti hatását az oktatási intézmények jelentős hányadában. A személyi feltételek tekintetében nincs miért szégyenkeznünk: a pedagógusok igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel, megfelelni az új kihívásoknak. A lehetőségek kiszélesedését, a tárgyi feltételek javulását reméljük az Unió tagjaként. Részben azzal, hogy lehetővé teszi az európai térben történő tanulást, tapasztalatszerzést, részben azzal, hogy olyan modernizációs forrásokra teremt esélyt, amely növelheti a versenyképességünket a világban. „Ez a történelmi esemény olyan változások elindítója lehet, amelyek felgyorsíthatják az ország gazdasági fejlődését, elősegíthetik a globalizálódással járó kockázatok enyhítését, és lehetőséget biztosítanak a társadalmi és területi különbségek csökkenésére.” (Halász Gábor: Jelentés a magyar közoktatásról 2003) Budapest XX. kerületében, Pesterzsébeten is erre lenne a legnagyobb szükség, hogy az élethosszig tartó tanulás tekintetében valóban biztos alapokat nyújthasson a közoktatás.

Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

3

TARTALOM 12 HÉT TÖRTÉNÉSE S z e k e r e s L á s z l ó n é : PEPI híradó ............................................. … ... 05 GÓRCSŐ V a s as D e z s ő n é A környezettudatos magatartás kialakításának lehetősége az óvodában 11 Madarak és fák napja ............................................................................. 17 EX CATHEDRA Barnáné Kiss Erika: A fejlesztés módszerei és lehetőségei a lemaradással küzdő gyerekek segítésében ........................................................................................... 18 B á n h e g y i F e r e n c : Etika ................................................................ ... 19 Zsinné Gách Ágnes Osztályfőnöki óra a barátságról 6. osztályban ...................................... ... 21 V a r g a I b o l y a : A Kerekerdő Óvoda a minőség felé......................... .. 30 SZÖRFÖZÉS V e r ő c e i G á b o r n é : A játék, mint motívációs tényező ................... ... 33 V e r ő c e i G á b o r n é : Pesterzsébeti színjátszók III. találkozója ....... ... 35 G y ü r e Z s u z s a n n a : Színjátszó találkozón jártunk.......................... ... 36 J u h á s z M a g d o l n a : Kézműves játszóház ......................................... ... 37 K o p á c s I m r é n é : "Pesterzsébeti óvodák jelene és múltja" ............ ... 38 S ö r ö s E r i k a : A Föld Napja a "Zöld oviban" .................................... ... 39 Sulyokné Smidéliusz Marianna Montessori módszer alkalmazása és a továbbképzés............................ ... 40 Józsáné Hajdu Zsuzsanna Országos Lajtha műveltségi verseny..................................................... ... 41 Z a t h u r e c z k y n é S z o b a v á r i I r m a : Olasz nyelvi verseny...... ... 42 Fentné Fodor Éva, Rimóczi Andrea "Jeles napok" a Tátrában 43 S z e p e s h á z y n é K u r i m a y Á g n e s :Múzeumok mindenkinek 44 B o n d o r M á r i a :Észak- Alföld, Jászság 45 Pappné Gazdag Zsuzsanna: Testnevelőtanárok továbbképzése 51 B ó k a J ú l i a : Születésnap 52 K r é n J ó z s e f n é : 35 éves lettem én 53 T á l a s D ó r a : A Kihívás Napja 54 A vers- és prózamondó verseny eredménye 55 Pelyhe Andrásné Kétéves az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 56 Biricz Jánosné,Ráczné D.Kamilla,Sulyok Andrea "Jó hangulatú, tartalmas két tanév áll mögöttünk." 59

4

12 HÉT TÖRTÉNÉSE

PEPI híradó 2004. február 03. Az „Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata” Egyesület által szervezett konferencián Vasas Dezsőné óvodai szaktanácsadó vett részt, ahol „Az egészség évtizedének Johan Béla nemzeti program” óvodákat érintő témakörei kerültek feldolgozásra. 04. A „kulcskompetencia fejlesztési lehetősége a fizikaórán” címmel Szekeres Lászlóné szaktanácsadó tartott előadást a Nemzeti Tankönyvkiadóban. 16. A XIII. kerületi Pedagógiai Napok „Az EU belépés hatása a hazai óvodai nevelésre” című programon dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató és Vasas Dezsőné képviselte Intézetünket. Az Országos Közoktatási Intézet munkatársa, Villányi Györgyné az OECD kisgyermekek nevelésével kapcsolatos vizsgálatok eredményeinek bemutatásával szemléltette a magyarországi helyzetet. 17. A Bod Péter Könyvtárhasználati verseny fővárosi szóbeli fordulóján Emmer Gáborné szaktanácsadó a zsűri tagjaként vett részt. 19. „A kulcskompetenciák erősítése a földrajzi térképhasználat során” címmel gyakorlati ötleteket láthattak az érdeklődő pedagógusok Bécsy Lászlóné és Fazekas Attiláné szaktanácsadóktól a Fővárosi Pedagógiai Intézetben rendezett módszertani továbbképzésen, melyen Rezsdovics Györgyné vett részt. 23. „Oktatásunk értékei és érdekei itthon – Európában” címmel közoktatási konferenciát rendezett a XIII. kerületi Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ. Az előadások az EU és a csatlakozó országok közoktatási politikáját (Setényi János Humán Expanzió), minőségpolitikáját (Radó Péter OKI) mutatták be. Intézetünket dr. Nagyné Koczog Tünde képviselte. 25. A leendő első osztályosok szüleinek az óvodák segítségével eljuttattuk a „De nehéz az iskolatáska …” című tájékoztató kiadványunkat a kerület általános iskoláiról.

5

12 HÉT TÖRTÉNÉSE 2004. március 02. Az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete Mentálhigiénés Osztály által szervezett Pedagógus Mentálhigiénés Műhely munkájában Somhegyiné Remete Katalin kerületi osztályfőnöki témagondozó és Rezsdovics Györgyné szaktanácsadó vett részt. A hallgatóság megismerkedhetett a pedagógusok mentálhigiénés állapotának felmérési eredményeivel, a pedagógusok egészségfejlesztésének lehetőségeivel. 02. Vasas Dezsőné pályázatkészítési konzultáción tájékozódott. A továbbképzést az „Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata” Egyesület tartotta. 03. A könyvtárhasználati versenyek névadója, Bod Péter emlékezetére rendezett országos ülésen Emmer Gáborné képviselte a kerület iskolai könyvtárosait. 03. A Zuglói A Zuglói Pedagógiai Szolgáltató Intézet iskolai könyvtárosoknak rendezett munkaközösségi programján Emmer Gáborné tartott előadást az iskolai könyvtárak minőségfejlesztése, és a könyvtári szakfelügyelet témakörében. 04. A BME Pedagógiai Tanszéke közoktatási vezető szakos hallgatókat küldött kétnapos gyakorlatra. Intézetünk immár negyedszer vállalta fel a pedagógus-továbbképzésben résztvevők oktatását. 09. A Terézvárosi Pedagógiai Szolgáltató Intézetben megtartott fővárosi szakmai szolgáltató intézmények megbeszélésén dr. Nagyné Koczog Tünde és Szekeres Lászlóné képviselte Intézetünket. A tanácskozás fő témája a környezeti nevelés és a program elkészítése volt. 16. A Budapest Főváros XXIII. kerület Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Csoportja Kerületi Pedagógiai Napot tartott, melynek néhány rendezvényén kerületünkből is vettek részt érdeklődő pedagógusok. Soltészné Szabó Emőke szaktanácsadó „A magyar Nobeldíjasok”-ról szóló érdekes előadást hallgatta meg Dr. Rosta István főigazgató (KE) tolmácsolásában. Kőtörő Emese pszichológus „A magyar közoktatás integrációs kérdései” című előadásán Verőcei Gáborné volt Intézetünk részéről.

6

12 HÉT TÖRTÉNÉSE 22. A hagyományos tavaszi „Bemutatkoznak az iskolák” című kiállítást Majoros József, az Oktatási, Kulturális és Sportosztály vezetője nyitotta meg a Baross ovi - Kindergarten Baross Óvodában. A kiállításon az óvoda közelében lévő általános iskolák mutatták be céljaikat, kiemelt feladataikat, rendezvényeiket, kiadványaikat, specialitásukat, oktatási módszereiket és eszközeiket. Intézetünkből Vasas Dezsőné, Verőcei Gáborné és Rezsdovics Györgyné szaktanácsadók vettek részt e kedves programon. 24. Az Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ „Szakmai nap az Európai Unióról” című színvonalas konferenciáján dr. Nagyné Koczog Tünde hallgatta meg az előadásokat a Nemzeti Fejlesztési Terv és operatív programjairól (Kovács Melitta OM), az EU oktatáspolitikájáról (Brassói Sándor OM), Magyarország útja az információs társadalomba (Juhász Lilla BME) témákról. 25. A Pesterzsébeti Színjátszó Csoportok III. Találkozójára a Csili Művelődési Központ színháztermében került sor. A rendezvényről a SZÖRFÖZÉS rovatban lehet bővebben olvasni. 26. A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata Gyöngyösön rendezte meg a Rákóczi-évforduló tiszteletére tavaszi konferenciáját. 27. Rákóczi városában neves történészek gyűltek össze, hogy legújabb kutatásaikat megosszák az érdeklődő pedagógusközönséggel. A helyi II. Rákóczi Ferenc-szobor (Győrfi Sándor szobrászművész alkotása) koszorúzása után a művelődési központban került sor az ELTE és a Debreceni Egyetem tanárainak előadásaira. Kerületünk történelemtanárait Somhegyiné Remete Katalin (Ady E. Ált Isk.), Koltai Elvira (Hajós A. Ált. Isk.) és Bondor Mária (PPI) képviselték. 30. A Pesterzsébeti Család-és Gyermekvédelmi Központ a jelzőrendszer tagjainak szakmai tanácskozást rendezett. Híres Angéla, az intézet vezetője elmondta, hogy szükség van a szakmaközi megbeszélésekre, amelyről a 15/1998. NM. rendelet is szól. Minden gyermekvédelemmel foglalkozó szakember röviden ismertette feladatait. (Pl.: Nevelési Tanácsadó, óvodák, iskolák képviselői, Bűnmegelőzési Centrum, Forró Pontok, pártfogói felügyelet, ÁNTSZ felelősök, stb.) Rezsdovics Györgyné kerületi gyermek-

7

12 HÉT TÖRTÉNÉSE védelmi szaktanácsadó szólt a különféle intézmények együttműködéséről, az esetmegbeszélések hatékonyságáról. ***** 2004. április 03. A Budapesti Pedagógusok Szakmai Szervezete „A játék, mint motivációs tényező” címmel konferenciát tartott a BelvárosLipótváros Önkormányzat Pedagógiai Szolgáltató Központban. A tartalmas programról Verőcei Gáborné írt SZÖRFÖZÉS rovatunkban. 05. Az utolsó előtti pillanatban szervezett konferenciát a Közoktatási Minőségfejlesztési Programigazgatóság az „Intézményi Minőségirányítási Program” címmel. A regionális tanácskozáson a rendszerszemléletű elméleti kapaszkodókon kívül gyakorlati segítséget is kapott a hallgatóság. Az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete által összeállított IMIP segédanyagot Emmer Gáborné és Vasas Dezsőné szaktanácsadók ismerhették meg. 15. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Pesterzsébeti Területi Köre „Gyermekarcok” címmel fotókiállítást szervezett Pesterzsébet várossá nyilvánításának 80. évfordulója tiszteletére. A Mákvirág Óvodában megtartott rendezvényen Vasas Dezsőné és Rezsdovics Györgyné vett részt. 16. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet intézetünkkel közösen országos olasz nyelvi versenyt szervezett. Országos szintű idegen nyelvi verseny rendezésére először került sor kerületünkben, melyet Belányiné Loncsák Judit főigazgató asszony és dr. Nagyné Koczog Tünde megnyitója után rövid műsor, majd az egyéni és csoport kategóriában a verseny követett. 17. A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet hagyományos tavaszi tanulmányi kirándulását ezúttal a Jászságba szerveztük. Az érdeklődő kerületi pedagógusok néprajzi, földrajzi, biológiai, képzőművészeti, történelmi és környezeti nevelőmunkájukhoz kaptak segítséget. A nap végén az Erdőtelek közelében lévő Pintér-tanya megtekintésével pedig az osztálykirándulásokhoz és az erdei iskolák

8

12 HÉT TÖRTÉNÉSE

19. 20.

21.

22.

helyszínéhez kaptunk ötleteket. A jó hangulatot fokozta az együtt elköltött vacsora és a játékos totó eredményhirdetése. (Cikk és totó a SZÖRFÖZÉS rovatban) A kerületi óvodákról szóló „Kipp-kopp kopogok …” című kiadványunkat eljuttattuk a kerületi bölcsődékbe. A II. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét, eredményeit, problémáit és a „Gyermekekért Munkacsoport” tevékenységét ismerhették meg a meghívott vendégek. A foglalkozáson a Pesterzsébeti „Nyitnikék” Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója: Poczkodi Györgyi és Rezsdovics Györgyné szaktanácsadó vett részt. A Bóbita Óvodában a „Pesterzsébeti óvodák múltja és jelene” kiállítást Szabados Ákos polgármester nyitotta meg. A rendezvény Pesterzsébet várossá avatásának 80. évfordulója tiszteletére képek és dokumentumok, gyermek- és felnőttmunkák segítségével mutatta be a régmúlt és a jelen óvodáit. Intézetünket a megnyitón dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató képviselte. A kerületi „Éneklő Ifjúság” tavaszi hangversenyén négy iskola (Hajós Alfréd, József Attila, Lázár Vilmos általános iskolák és a Nagy László Általános Iskola és Gimnázium) 6 kórusa és a Zrínyi Miklós Általános Iskola, a Német Nemzetiségi Gimnázium, valamint a Varga Jenő Közgazdasági Középiskola és Szakiskola kórusaival kiegészülő összkar hangja csendült fel. A hangversenyt az idén Pesterzsébet várossá nyilvánításának 80. évfordulója tiszteletére rendeztük, melynek fővédnöke Dobray István a Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanára, Pesterzsébet díszpolgára volt. A kórusok előadásában mind az ő, mind Lajtha László művei megszólaltak. Ebben az évben a Hajós Alfréd Általános Iskola énekkara arany minősítést szerzett. Az intézetünk által alapított kórusdíjjal járó vándorserleget a Lázár Vilmos Általános Iskola alsós kórusának már másodszor ítélte oda a szakmai zsűri (Kórusvezető: Lestákné Czeróczki Judit). A karnagyi díjat Mátyás Ferencné, a Hajós Alfréd Általános Iskola kórusának karnagya kapta. Gratulálunk!

9

12 HÉT TÖRTÉNÉSE 23. A Fagyöngy Alapfokú Művészeti Iskola feladatának tartja, hogy a hon- és népismeret tanítását és a hagyományápolást segítő programokat szervezzen. Az őszi Matyóföldi tanulmányi kirándulás után most a Felső-Tiszavidékre látogathattak el az érdeklődők. A Nyíregyháza – Vaja - Vásárosnamény – Tákos – Csaroda – Szatmárcseke – Tiszacsécse - Túristvándi - Nyírbátor – Máriapócs útvonal sok érdekességet és látnivalót tartogat az idelátogatók számára. Kerületünkből a József Attila és a Hajós Alfréd Általános Iskolák képviselői, valamint a PPI munkatársa vett részt a továbbképzés szintű tanulmányúton. 24. A 11. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Könyvtárosok Klubja keretében Emmer Gáborné beszélgetett Dömsödy Andreával, a Könyvtár-pedagógia című kötet szerzőjével az iskolai könyvtárak helyéről, a könyvtárostanárok szerepéről. A Könyvtárostanárok Egyesülete tavaszi szakmai napján Emmer Gáborné szaktanácsadó képviselte a kerületi iskolai könyvtárosokat, ahol az országos verseny tanulságairól, jövőbeli tennivalóiról esett szó. ***** 2004. május 03. A Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány támogatásával a „Háromoldalú európai kapcsolatok kiépítése” projekt keretében Intézetünk Neubrandenburgból (Németország) fogadott vendéget, akivel közösen pesterzsébeti intézménylátogatáson és kerekasztalbeszélgetésen vettünk részt. A magyarországi program után külföldi partnerünkkel közösen Erdélyben (Alsósófalva, Parajd, Székelykeresztúr) vendégeskedtünk. Az ottani óvodai és az iskolai életről gyűjtöttünk tapasztalatokat. A közel egy hetes programunk tanácskozásairól, élményeiről és észrevételeiről június elején kiadványt jelentetünk meg, melyet eljuttatunk minden kerületi közoktatási intézménybe. Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes

10

GÓRCSŐ

A környezettudatos magatartás kialakításának lehetősége az óvodában Kérdőíves mérés a kerületi óvodákban a 2003-2004-es tanévben. A kerületi helyzetfeltáró elemzés Pesterzsébet Önkormányzata Oktatási, Kulturális és Sportosztályának munkatervében meghatározott feladat részeként készült el. A mindennapi szóhasználatban a témával kapcsolatosan többféle kifejezést is szinonímaként használunk. Ezért mindenekelőtt fontosnak tartom ezek tisztázást, vajon ugyanazt jelentik-e valamennyiünk számára? - Miért környezeti s nem környezetvédelmi? - Miért nevelés s nem oktatás vagy képzés? - Miért a környezet szót használjuk? Az "Óvodai nevelés országos alapprogramja" a "Külső világ tevékeny megismerése" kifejezést használja. A környezetvédelmi tudatformálást a huszadik század derekától kezdődően a környezeti nevelés terminussal jelöljük. Célja: a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Nem egyszerűen a környezet megvédésére kívánunk nevelni, hanem a környezettel való "együttélésre", politikai szóhasználatot alkalmazva a "környezettel való békés egymás mellett élésre", azaz környezeti kultúrára szeretnénk nevelni. Környezeti kultúra: életmód, gondolkodás- és viselkedésmód, védelem, fejlesztés, okos és mértéktartó fölhasználás. A környezet szóba beleértjük a természetes és mesterséges környezetünket is, vagyis az ember által létrehozott környezetet és értelemszerűen az élő és élettelen természetet is. Ebben az értelemben tehát a környezeti nevelés komplex fogalomként él a ma óvodapedagógiájában. A nevelés (vagyis a személyiség formálása) tágabban értelmezhető folyamat, mint az oktatás, így röviden "csak" környezeti nevelést

10

GÓRCSŐ mondunk, de az óvoda világában beleértjük az ismeretek átadását és a valamilyen feladat elvégzésére való motiválást, felkészítést, megvalósítást. Törvényi szabályozás: A közoktatási törvény 45.§-a előírja az óvodai nevelési program elkészítését, a 47. §-ban megfogalmazza az alapelveket is, melynek része a környezeti nevelés is. A 137/1996.(VIII. 28.) Kormányrendelet pedig a tartalmi elemeket közli: „A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Az óvodapedagógus feladata, hogy • tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, • biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, • segítse elő a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítását.” Az óvodai nevelés célja: • A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása. • Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával. • A gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése. • Olyan szokások szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek, készségek fejlesztése, amelyek elősegíthetik a természetes és az ember által épített, létrehozott környezettel, pontosabban az ott lévő értékekkel, való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrend, a környezettudatos életvitel kialakulását. A cél eléréséhez szükséges feladatok, módszerek meghatározásánál a 3-7 éves gyermek következő életkori jellemzőit kell figyelembe venni: 11

GÓRCSŐ • cselekedeteit mindig valamilyen érzelem kíséri, • tevékeny, nyitott, kreatív, • a körülötte lévő világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg, • érzelmileg kötődik az őt nevelő felnőttekhez: modellkövető. A kérdőíves véleménykutatás A kérdőíves véleménykutatás 2004. februárjában zajlott. Az önkormányzat által fenntartott 11 óvodában, intézményenként 7 db azonos tartalmú kérdőívet küldtem ki az óvodapedagógusoknak, valamint egy más struktúrájút minden óvodavezetőnek. A 77 db kérdőívből 75 db érkezett vissza, ez 97,4 %. Az óvodapedagógusi kérdőívek 12 zárt és 3 nyitott kérdést tartalmaztak. Az óvodavezetői kérdőívek a témával kapcsolatos hagyományt építő, visszatérő rendezvények körét mérték, 100%-ban visszaérkeztek A kerületben dolgozó kb. 170 fő óvodapedagógus közül kb. 44%-os a megkérdezettek száma. A számosítható részek feldolgozása SPSS számítógépes programmal történt. A szemléletváltást a fiatalok jelenléte, illetve a továbbképzéseken való feltöltődés segíthetné. Ehhez kapcsolódó adatok: Kerületünk óvodapedagógusainak jelentős része 20-30 éve van a pályán. Kevesebb, mint 10 éve 10-20 éve 20-30 éve Több, mint 30 éve

9,3% 25,3 % 46,7 % 18,7 %

A környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzésen az óvodapedagógusok közel fele egyáltalán nem vett részt az elmúlt hét évben. Igen, egyszer Igen, többször Nem

32,0 % 21,3 % 45,3%

Viszont a nemmel válaszolók valamennyien részt vennének a témával kapcsolatos továbbképzésen! Az akadályt, sajnos, megint csak a továbbképzésekre rendelkezésre álló pénz, illetve a helyettesítések prob-

12

GÓRCSŐ lémája jelenti. programokban

A környezeti nevelés fontossága a helyi nevelési Nem fontos Kicsit fontos Közepesen fontos Nagyon fontos A legfontosabb

0 0 10,7 % 66,7 % 22,7 %

A szemléletváltás talán első hivatalos dokumentumának tekinthető a helyi óvodai nevelési programok létrehozása. A két utolsó számadatot figyelembe véve ezzel éltek is az intézmények, hiszen összesítve 89%os arányban tartják fontosnak az óvodai életben a környezeti nevelés hangsúlyos megjelenítését. Ez a pozitív tendencia tükröződik vissza az alábbi két táblázat adataiból is. A környezeti nevelés befolyásának mértékét a tervezőmunkára a legfontosabb tényezőnek látta a válaszadók többsége. Nem fontos Kicsit fontos Közepesen fontos Nagyon fontos A legfontosabb (meghatározó az egyes tevékenységek témájának megválasztásakor)

0 0 6,7 % 36,0 % 56,0 %

A mindennapokban a különböző tevékenységi formák és a környezeti nevelés közötti kapcsolat mértékét erősnek ítélték az óvónők. Nagyon kicsi Kicsi Közepes Erős Nagyon erős

0 0 8,0% 57,0 % 33,0 %

Az óvodai környezeti nevelés motivációs bázisa Személyes elhivatottság Szakmai elkötelezettség

61,3 % 37,3 % 13

GÓRCSŐ Helyi nevelési program Munkahelyi példák Vezetőségi elvárás

44,0 % 14,7% 8,0%

A 61,3 % kapcsán bátran elmondható, hogy a pedagógusok belső motivációja és szakmai elkötelezettsége erősebb minden törvényi előírásnál, szabályozásnál. A környezeti nevelés során használt eszközök, helyszínek tekintetében az alábbi megoszlás született: Szakkönyvek Szemléltetőeszközök Hangfelvételek Számítógépes programok Természetsarok a csoportban Óvoda udvara Óvoda kertje Óvoda közvetlen környezete Egyéb

73,0 % 85,3 % 52,0 % 1,3 % 84,0 % 94,7 % 74,7 % 97,3 % 56,0 %

Az életkori sajátosságokból adódóan a tapasztalatszerzés az óvoda környezetére, az óvoda kertjére, a természetsarok megismerésére korlátozódik. A helyi adottságok persze meghatározzák a környezeti nevelés tartalmát. Ha a lehetőségeket az óvónők eléggé ki tudják aknázni, akkor a kisgyermekek nagyon sok ismerettel felvértezve kezdhetik iskolás éveiket. A környezetben szerzett valóságos tapasztalatok érzelmeket és attitűdöket formálnak, befolyásolnak, alakítanak. A személyes tapasztalás sokkal hatékonyabb, mint a didaktikusan feldolgozott ismeretanyag. Az óvónők hisznek is a tevékenységük jelentőségében, elkötelezettek, és megfelelő gyakorlattal is rendelkeznek.

Nem fontos Kicsit fontos Közepesen fontos

14

0 0 8,0 %

GÓRCSŐ Nagyon fontos A legfontosabb

77,3 % 13,3 %

A környezeti nevelést - a fenti eredményekkel igazolhatóan - nagyon fontos pedagógiai feladatnak tartják a gyermekintézményekben. Megerősíti az előző állításokat, hogy egy hónap átlagát tekintve milyen gyakran foglalkoztak környezeti neveléssel a megkérdezettek: Minden nap Gyakran Ritkán Néha Soha Hetente

42,7 % 34,7 % 2,7 % 0 0 17,3 %

A válaszolók az alábbi rangsort állították fel a környezeti nevelés céljáról: A B C D E F G

A gyermekek életvitelének környezetkímélővé alakítása. Környezetvédelmi ismeretek közvetítése. A környezet állapotának bemutatása. Környezetrombolásról szóló információk közvetítése. Környezettudatos magatartás kialakítása. Megfelelő attitűd alakítása a környezetvédelemhez. Környezetvédelmi akciók szervezése.

3. hely 4. hely 5. hely 7. hely 1. hely 2. hely 7. hely

Az első három helyen szereplő környezettudatos magatartás kialakítása a pozitív példaadást, a pozitív szemlélet átadását teszi lehetővé, s így válhatnak a környezetükre figyelő felnőttekké a mai óvodások.

15

GÓRCSŐ Környezetvédelem iránt a vezetők és az óvónők egyaránt elkötelezettek: Pedagógusok Óvoda vezetősége Szülők Negatívan viszonyulnak 0 0 0 Egyáltalán nem elköte0 0 2,7% lezettek Nem elkötelezettek 4,0% 2,7% 33,3% Elkötelezettek 86,7% 70,7% 58,7% Nagyon elkötelezettek 9,3% 26,7% 2,7% Egyértelműen kimondható, hogy a környezeti nevelést segítő tényezők az oktatásban - nevelésben : • a szülők és pedagógusok példamutatása, az intézmény és a család együttműködése a nevelésben, • a nem eléggé elkötelezett óvodapedagógusok szemléletváltozása, felkészültségének növelése, • a gyermekek közvetlen tapasztalatszerzése, a hagyományok megteremtése, • a szelektív hulladékgyűjtésre szoktatás. A környezeti nevelést hátráltató tényezők: • az előzőekben felsoroltak hiánya, • a fogyasztói társadalom érdektelensége, közömbössége, passzivitása, • a gyermekek előtt zajló negatív példák, • az anyagi fedezet hiánya (eszközökre, kirándulásokra). A környezeti nevelés nem kampányszerű dolog, hanem lassú folyamat. A szülők és mi magunk átnevelése hosszadalmas tevékenység. A helyzetelemzés kapcsán elmondható, hogy a folyamat elkezdődött, a környezeti nevelés hangsúlyos része a kerület óvodapedagógiájának. Vasas Dezsőné óvodai szaktanácsadó

16

Pesterzsébet Önkormányzata Környezetvédelmi Bizottsága a Madarak, Fák Napja alkalmából a kerület oktatási intézményei között versenyt hirdetett: ki tudja szebbé, rendezettebbé varázsolni környezetét. A megmérettetést tíz óvoda (a tagóvodákkal együtt) és nyolc általános iskola vállalta. A Bizottság tagjai személyesen meglátogatták az intézményeket, majd ünnepélyes keretek közt május 11-én, Városházán adták át a díjakat. Eredmények: Óvodák : I. Mákvirág Óvoda II. Gyermekkert Óvoda III. Gyermekmosoly Óvoda Bíró Mihály utcai tagóvodája és a Kerekerdő Óvoda Különdíj: Gézengúz Óvoda Lázár utcai tagóvodája „Zöld ovi” Óvoda Csepeli átjáró tagóvodája Az általános iskolák : I. József Attila Általános Iskola II.Gróf Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola III.Hajós Alfréd Általános Iskola

EX CATHEDRA

A fejlesztés módszerei és lehetőségei a lemaradással küzdő gyerekek segítésében Az alsó tagozat munkaközössége a gróf Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola lelkes pedagógusainak vezetésével sikeres és hatékony módszertani foglalkozást tartott. Ennek a tapasztalatait szeretnénk megosztani minden kedves olvasóval. A lemaradással küzdő gyerekek felzárkóztatása legalább olyan felelősséget, türelmet jelent egy pedagógus számára, mint a tehetségekkel való külön foglalkozás. Az osztályok összetételéből adódóan mindig találkozunk olyan gyerekkel, akiket egyéni bánásmóddal, differenciálással tudunk hozzásegíteni ahhoz, hogy elérjék a kívánt szintet. A tanulási nehézség nem jelent behozhatatlan hátrányt. Speciális egyénre szabott eljárásokkal megszüntethető, vagy legalábbis enyhíthető a lemaradás. Ezen a kerületi munkaközösségi foglalkozáson ötleteket gyűjthettünk a lemaradással küzdő gyerekek fejlesztéséhez. A fejlesztő foglalkozás tartalmazhat: • mozgásfejlesztést (nagymozgások, finommozgások), • testséma fejlesztést, téri tájékozódási feladatokat, • percepció(észlelési zavar) fejlesztést, mely vizuális, auditív vagy verbális lehet, • fejlesztő játékokat. A délután folyamán 3 mikrotanítást (videóra felvett rövid órarészletet) láttunk. A 2. osztályos videós fejlesztőórát Tóth Béláné tartotta. Kiemelt feladata volt a gondolkodási képesség fejlesztése, melyet matematikai szöveges feladatokon keresztül valósított meg. Nyomon követhettük a megfigyelés fontosságát, az emlékezet fejlesztését, amit játékos és manipulációs feladatok sorozatával gyakoroltatott. Vámosi Béláné 1. osztályos tanulókkal dolgozott. A gyerekek irányproblémákkal küzdenek. Fonalas gyakorlatok alkalmazásával segítette a helyes tájékozódást. A játékos munkaforma ezúttal is eredményesnek bizonyult. 18

EX CATHEDRA Csohányné Csík Erika mozgásfejlesztő gyakorlatokkal segíti a felzárkóztatásra szoruló tanulókat. Jól felépített feladatait élvezettel hajtották végre, így pozitív élményekkel gazdagodtak. Török Emese, iskolapszichológus segítségével a témához tartozó pszichológiai módszerekből kaphattunk ízelítőt. Relaxációs gyakorlataival lelki nyugalmat, kiegyensúlyozottságot igyekszik nyújtani a gyerekeknek. Nagyon hasznos játékgyűjteményt kaptunk tőle, melyet munkája során mindenki sikerrel alkalmazhat. A gyakorlatokban a relaxáció alapélménye jelenik meg, a feszítés és ellazulás, elernyedés. A relaxáció élménye a testbelső felöl érkező ingerek felismerésének, feldolgozásának képességét fejleszti, így segít a figyelem, az összpontosítás, koncentráció nehézségei esetén is. Ezeken a foglalkozásokon olyan alapkészségeket fejlesztettek a pedagógusok, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javították. A folyamatos gyakorlással a hiányosságok kompenzálódtak, így ezeknek a gyerekeknek a tanulási esélyeik javultak. Köszönjük a gróf Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola igazgatójának és tanítóinak, hogy megismerhettük a náluk folyó tartalmas, eredményes és szeretetteljes munkát. Önzetlen segítségükért a szervezők nevében csak egy idézetet tudok felajánlani: „A szeretet hiányát az ember sohasem pótolhatja, míg a szeretet minden mást pótol!”

Etika

Barnáné Kiss Erika tantárgygondozó

2003 szeptemberében új, hiánypótló tananyag jelent meg az általános iskolások számára. Az 5-6. osztályosok 2001-től ismerkedhettek a honés népismeret, valamint a tánc és dráma modul elemeivel. Ugyanez az évfolyam, elsőként találkozhatott 7. osztályban az etika modullal. Ehhez többek között segítséget nyújtott az Apáczai Kiadó Etika tankönyve, amelyhez óravázlatokat és módszertani ötleteket is nyújtó tanári kézikönyv párosul.

19

EX CATHEDRA Miért modul? Mert nem kötődik sem a tananyag, sem a szaktanár felől nézve egy konkrét tantárgyhoz. Az etikát – amely heti egy órát kapott oktatási rendszerünkben – a kialakult gyakorlat szerint történelem, magyar, biológia szakos tanárok, illetve a helyi megállapodás szerint osztályfőnökök tanítják, akik bármely szakosok lehetnek. A kezdeti nehézségek és bizonytalanságok után, ami a szakmai ismeretek és a taneszközök hiányosságából adódott, a 2003/2004-es tanévben mind a gyerekek, mind a tanárok hasznosnak tartják az új "tantárgyat". Miről szól ez az új tananyag? Olyan alapvető erkölcsi témákról, amelyek a 13 éves korosztály számára – ismerve az egyre sűrűsödő rájuk nehezedő negatív tendenciákat – égetően fontos erkölcsi értékeket, alapismereteket közvetítenek. Ilyenek az emberi természet, az egyén és személy, valamint a társas kapcsolatok három nagy témaköre. Ezeken belül a gyerekek választ kaphatnak arra, hogy : - Hol van helyük a világban? - Melyek a főbb testi és lelki betegségek? - Melyek a nyelv és kommunikáció, a kreativitás tudnivalói? - Mit takar az erkölcsi jó, a becsület és lelkiismeret, a szeretet, a barátság fogalma? A nemzedékek kapcsolata, az előítéletesség, a férfi és női szerepek, az életmód, a hit, vallás, világnézet és megannyi más téma révén talán nagyobb eséllyel igazodhatnak el a világban. A modult érdekes tanmesék, szituációs játékok, beszélgetések, filmrészletek, képek, idézetek teszik változatossá, könnyen tanulhatóvá. A kialakult gyakorlat szerint az etikát tanáraink nem osztályozzák, hanem a gyerekek munkáját szöveges értékeléssel zárják le. Jövőre, 2004 szeptemberében kerül bevezetésre egy újabb, záró modul a 8. osztályosok részére, a mozgókép és médiaismeretet. Ennek segítségével az óriási, a 14 éves tanuló számára feldolgozhatatlan információözönből kiválasztja, megismerteti azokat az ismereteket, tudásanyagot, amelyek gyerekeink épülésére születtek. Bánhegyi Ferenc tankönyvszerző

20

EX CATHEDRA

Etika 2003 szeptemberében új, hiánypótló tananyag jelent meg az általános iskolások számára. Ehhez többek között segítséget nyújtott az Apáczai Kiadó Etika tankönyve, amelyhez óravázlatokat és módszertani ötleteket is nyújtó tanári kézikönyv párosul. Az 5-6. osztályosok 2001-től ismerkedhettek a hon- és népismeret, valamint a tánc és dráma modul elemeivel. Ugyanez az évfolyam, elsőként találkozhatott 7. osztályban az etika modullal. Miért modul? Mert nem kötődik sem a tananyag, sem a szaktanár felől nézve egy konkrét tantárgyhoz. Az etikát – amely heti egy órát kapott oktatási rendszerünkben – a kialakult gyakorlat szerint történelem, magyar, biológia szakos tanárok, illetve a helyi megállapodás szerint osztályfőnökök tanítják, akik bármely szakosok lehetnek. A kezdeti nehézségek és bizonytalanságok után, ami a szakmai ismeretek és a taneszközök hiányosságából adódott, a 2003/2004-es tanév során mind a gyerekek, mind a tanárok hasznosnak tartják az etikát. Miről szól ez az új tananyag? Olyan alapvető erkölcsi témákról, amelyek a 13 éves korosztály számára – ismerve az egyre sűrűsödő rájuk nehezedő negatív tendenciákat – égetően fontos erkölcsi értékeket, alapismereteket közvetítenek. Ilyenek az emberi természet, az egyén és személy, valamint a társas kapcsolatok három nagy témaköre. Ezeken belül a gyerekek választ kaphatnak arra, - hogy hol van helyük a világban, - melyek a főbb testi és lelki betegségek, valamint - a nyelv és kommunikáció, a kreativitás tudnivalói, - az erkölcsi jó, a becsület és lelkiismeret, a szeretet, a barátság fogalma, - a nemzedékek kapcsolata, az előítéletesség, a férfi és női szerepek, - az életmód, a hit, vallás, világnézet és megannyi más téma révén talán nagyobb eséllyel igazodhatnak el a világban. 33

EX CATHEDRA A modult érdekes tanmesék, szituációs játékok, beszélgetések, filmrészletek, képek, idézetek teszik változatossá, könnyen tanulhatóvá. A kialakult gyakorlat szerint az etikát tanáraink nem osztályozzák, hanem a gyerekek munkáját szöveges értékeléssel zárják le. Jövőre, 2004 szeptemberében egy újabb, egyben záró modult vezetünk be a 8. osztályosok részére, a mozgókép és médiaismeretet. Ez pedig úgy próbál segíteni, hogy az óriási, a 14 éves tanuló számára feldolgozhatatlan információözönből kiválasztja, megismerteti azokat az ismereteket, tudásanyagot, amelyek gyerekeink épülésére és nem rontására születtek. Bánhegyi Ferenc tankönyvszerző

34

EX CATHEDRA

Osztályfőnöki óra a barátságról 6. osztályban Néha van olyan, hogy pedagógusként az ember örömmel gondol vissza egy-egy órájára, mert reméli, hiszi hogy ezt a gyermekek magukkal viszik talán több évre is, és nem felejtik el a kicsengetéskor, hogy miről is volt szó. Arra kértük Zsinné Gách Ágnes kolléganőnket, hogy adja közre ennek a jól sikerült órának a leírását. Igazi nehéz csapat ez az osztály. Két fő kivételével mindenki veszélyeztetett tanuló, többen halmozottan veszélyeztetettek. Van közöttük állami gondozottból örökbefogadott, van anyaotthonos és megannyi nehézséggel küszködő. Több osztályfőnökük volt az alsóban. Nehéz magaviseletük miatt volt tanító, aki nem vállalta őket. 4. osztályban vettem át ezt a kis szétszórt, sok hányattatást megélt gyermekcsoportot. Összeszoktunk és gondolom nevükben is mondhatom szeretjük egymást. Ez látszik minden megnyilvánulásukon. Őszinték − nehéz helyzetekben is − mindent meg tudunk beszélni. Nagy gondot jelentett az utóbbi hónapokban, hogy igen sokat veszekedtek, gyakran komoly lelki sebeket okozva egymásnak. Ez az oka annak, hogy míg a 6. osztályos anyag témakörében a fiúk lányok barátsága szerepel, én nem igazán ezt domborítottam ki, nem igazán erre fókuszáltam az órán, mert úgy éreztem, hogy elsősorban a barátság fogalmát kell egy kicsit „tisztába tennünk” ahhoz, hogy a következő témakör megbeszélése sikeres legyen. Igaz, hogy az előző években is szerepelt ez a témakör, azonban most éreztem azt, hogy motiváltak a témára. Nevelési feladatok, tudatosítandó területek, eszközök: − A barátságról általában − A barátság, mint emberi érték − Fiúk és lányok barátságának eltérései − Helyes fiú és lány barátság − A tartós kapcsolat őszinteségre tapintatra épül egyenrangúságra − A barátság, mint emberi „szükséglet” − Barátságvirág (varázsradír, rózsa) 21

EX CATHEDRA A.) „Tyúkanyózzunk?!” Gyertek! Könyv, füzet, tolltartó maradjon az asztalon, csak a székeket hozzátok. (Körben ülnek a tanári asztal körül) Rövid tájékozódás, beszélgetés 1. Hogy telt a hétvége? 2. Történt valami érdekes valakivel? 3. Mi várható a héten? (dolgozat, advent, Mikulás stb.) 4. Miről is beszélgettünk az elmúlt órán? (A serdülőkor higiéniai szokásairól, a biológiai fejlődésről.) 5. A múlt órán kértem valamit. Mi is volt az? (Képgyűjtés olyan emberekről, akiről sugárzik a szeretet, barátként, barátnőként, udvarló vagy szerelmespárként, táncolók vagy együtt tanulók, együtt dolgozók esetében stb.) B.) Képnézegetés Felhívom a figyelmet egy-egy sugárzó arcra, testmozdulatra, kézre. 1. Miért kértem ezt? Rövid találgatások... C.) Felelgetős Figyeljetek, majd a játékunk elárulja. A következő kérdések kapcsán felkerül a táblára a mai óra anyaga, s egyben röviden átfésüljük az előző óra, órák témáit is. Kikötés: a kérdésekre csak igennel vagy nemmel nem lehet válaszolni. 1. Bíztok abban, hogy ügyes okos felnőtteké értek Bízunk majd a serdülőkor után? 2. Arcunk is megváltozhat a serdülő korban (Ez nem Arcunk is. baj!!) 3. Rossz haverok, vagy jó barátok kínálnak cigivel? Rossz haver 4. Ábrándozni szeret a serdülő vagy magolni? Ábrándozni. 5. Mindent megbeszélsz valakivel, vagy vannak titkaid Titkaim is is? vannak. 6. Segítenek a szüleid, ha gondjaid vannak? Segítenek. 7. Át kell esni a felnőttkor érdekében némi pattanásos, Át kell esni. álmodozós, izzadós serdülőkoron? 8. Gondosan kell tisztálkodni a serdülőkorban is? Gondosan Lett egy szép szavunk ─ ez lesz a mai beszélgetésünk témája.

22

EX CATHEDRA D.) Beszélgetés 1. Kik között lehet barátság? 2. Fontos ez a számunkra? Most már tudjátok miért kértem örömtől sugárzó arcokat a képgyűjtés kapcsán hiszen egy jó baráttal lenni öröm, boldogság. Óvónéni koromból emlékszem két óvodásra, akik az egyforma szandál felfedezésének örömén azt mondták „legyünk barátok.” 3. Tartós az ilyen barátság? Miért? 4. Volt már olyan, hogy szülők erőltettek barátságot valakivel? (Svéd gyermekversek) 5. Igaza volt a gyermeknek? Miért? E.) Csoportjáték 1. Van közöttetek olyan, akinek nincs barátja (1. csop.) Menjetek hátra és írjátok le, hogy szerintetek milyen tulajdonságú barátra van szükségetek! 2. Ti pedig „barátok”, írjátok össze a megélt tulajdonságait az igazi barátnak. (2. csop.) A szógyűjtés várható szavai (szükség szerint kiegészítem) nagylelkű kedves hűséges rokonszenves

humoros szórakoztató figyelmes boldog

vidám vonzó érdekes népszerű

szavahihető megbízható barátságos titoktartó

Egy-egy szót ki is emelünk! Barát és barát között, ha a szavakat csoportosítjuk, akkor talán ezen szavakat felírhatjuk a táblára is nagy piros betűkkel. MEGOSZTOZOL MEGHALLGATSZ Minden barátság ezen TÁMOGATSZ kulcsszavakhoz kapcsolódik. BÍZOL Mindenki ugyanerre vágyik!! F.) A szeretet háromszöge Szeretnék nektek egy érdekes háromszöget mutatni. Sok részre oszthatnánk, később majd fogjuk is. Olyan szükségleteket rajzolok bele, mely nélkül nem élhetünk. Mit jelentenek a rajzok? 23

EX CATHEDRA 1. Helyettesítsük szavakkal a képeket!

2. Melyek a szeretet tulajdonságai? 3. Mi a kapcsolat a barátság és a szeretet között? A szeretet tulajdonságai és a barátság szógyűjtése között kapcsolatot keresünk: - nagylelkű, figyelmes, szavahihető, megbízható, - önfeláldozó, törekvő, más örömét kereső lemondó 4. Hol lehet barátságot kötni, pontosabban szőni? Mit jelent az őszinteségre, tapintatra, egyenrangúságra épülő barátság? G.) Súrlódások a barátságban − Kiküldök két barátot és „kutya-macska” barátságban lévő gyerekeket a folyosóra, hogy értelmezzék a következőt: „A barátság aranyfonál, amely ha elszakad, összekötni ugyan össze lehet, de a csomó örökre megmarad.” Míg ők kint megbeszélik, addig egy történetet értelmezünk a többiekkel. „Anna és Júlia közeli barátok. Mindketten énekkarosok. Az énektanár megkérte Annát, hogy énekelje el a szólót a karácsonyi ünnepélyen. Anna örömét elrontotta, hogy Juli egész nap kerülte őt!” − Miért volt durcás Anna? − Milyen baráti tulajdonság hiányzott belőle? A kintlévők értelmezik a feladott mondatot, beszámolnak róla.

24

EX CATHEDRA H.) A fiúk- lányok barátsága 1. Fiúk és lányok barátsága lehetséges? 2. Mindjárt szerelemre kell gondoljunk? 3. Vannak dolgok, amiben mások a fiúk és a lányok a barátság terén? I.) Hogyan indulhat egy barátság? − szituációs játék (2-2 fő fiú-fiú, lány-lány, fiú-lány szituációs játékra) (Segítem: bemutatkozás, Hová mész? Szereted a gimnasztikát, szolfézst stb.? Veled mehetek? Stb.) − Lehet barát: a szülő? a tanár? a nagymama? a nagypapa? a nagypapa? az unokatesó? J.) Helyzetgyakorlat Feri és Karcsi barátok. Karcsi harmadik elégtelenét kapja történelemből. Fél az otthoni leszidástól. Most te vagy Feri. Ő kéri a segítségedet. Barátként mit teszel? Megbeszélés közben felhívom a figyelmet arra, hogy: − Mindig hallgassuk meg egymás gondját, és segítsük megoldani. − A megoldás őszinte, de tapintatos legyen! − Ne legyünk cinkosok, mert az nem barátság, legfeljebb haverság! − Ne használjuk ki barátunkat, a barátságban egyenrangúak a felek! K.) Barátságvirág Sok érdekességet szedtünk össze a barátságról. Gyönyörű szó az, hogy barát, ízlelgesd csak a lelkedben! Olyan ez, mint a virág, ápolni, öntözni, óvni kell, hogy örömünk legyen benne, különben elhervad, tönkre megy.

25

EX CATHEDRA

(A szirmokat, szárat gyökeret stb. előre elkészítettem papírból és a gyerekekkel közösen tettük fel a táblára.) − Barátságvirágunk leveleit, szirmait szép tulajdonságokkal még bővíthetjük, azonban él-e így, ahogyan megalkottuk? NEM Bízol bennem megosztozol meghallgatsz támogatsz

26

EX CATHEDRA Napsugarak nélkül és az eső nélkül a növénykénk, barátságvirágunk elhervadna. Az éltető „bízol bennem” felhő esőcseppjei és a megosztozol, meghallgatsz, támogatsz melengető napsugarai táplálják, éltetik barátság virágunkat. L.) Varázsradír Mint valami féltve őrzött kincsre úgy kell vigyázni a barátságra. Kívánom, hogy őszinte, megértő, önzetlen magatartásoddal sikerüljön igaz barátot találnotok. Fehér Klára egyik regényében ír egy radírról, egy „csodálatos radírgumiról”. „...Olyan csodálatos radírt szeretnék, amivel nemcsak azt lehet kiradírozni, amit leírtam, hanem azt is, amit kimondtam. Mert, ha volna egy ilyen radírom, akkor kiradírozhatnám azt, hogy Ferinek azt mondtam, hogy te utálatos, hülye. Meg: te irigy kutya. És azt is kiradíroznám, hogy nem fogok játszani veled, és add vissza a focimat. De az ilyen csodálatos radírgumival se szabad nagyon sokat radírozni, nehogy kilyukadjon a barátság.” (Fehér Klára: A csodálatos radírgumi. A fele királyságom c. kötetéből) − Mondtál-e olyasmit a barátodnak, amit te is legszívesebben kiradíroztál volna? Erre ne most adjatok választ! Gondold ezt át otthon, és ha volt ilyen, akkor itt az advent idején kérj elnézést, kérj bocsánatot tőle, engeszteld ki egy fél almával, kínáld meg egy szem cukorral. De ne azért, mert én mondtam, hanem szíved tiszta szeretetéből. Bizony, nagy dolog, nagy kincs a barátság. A barátságban gazdagodunk és gazdagítunk. (Lassan mondom, hogy ízlelgesse lelkük a szavakat!) Gazdagodsz sok szép élménnyel, érzéssel. Soroljunk fel néhány ilyen érzést: öröm boldogság megkönnyebbülés.

27

EX CATHEDRA Gazdagítunk: könnyítünk a másikon örömet szerzünk szerethetünk stb. Sok érdekes dolog, sok értékes dolog elhangzott a mai órán. Megdicsérlek benneteket, mert ügyesek voltatok. Szeretném, ha a mai beszélgetés egy-egy részlete szükség esetén majd eszetekbe jutna, és vigyáznátok a barátság arany fonalára, el ne szakadjon, nehogy sok csomó legyen rajta. M.) Rózsa Végezetül egy gyönyörű rózsáról szeretnék egy-két gondolatot elolvasni nektek. Ezt ajándékba adom, borítékostul ragasszátok be hátul a füzetetekbe, s igyekezzetek sok ilyet gyűjtögetni. Ebben majd segítek. A rózsa felolvasása: A rózsa Amikor elültetjük egy virág magját, tudjuk, hogy piciny és sérülékeny. Mégsem mondjuk rá, hogy gyökértelen, kihajtani is képtelen. Magként kezeljük, termékeny földdel borítjuk, locsolgatjuk. Amikor első, gyenge hajtásai kibújnak a talajból, nem ítéljük fejletlennek, elmaradottnak, s bimbaját sem kritizáljuk azért, mert szirmait nem nyitotta ki rögtön. Csodálkozva figyeljük a folyamatot, amely létrehozza. s megadunk neki mindent, amit fejlődése szakaszai megkívánnak. A virág magkezdeményétől fogva elhervadásáig virág. Közben pedig a kiteljesedés lehetősége. Állandó változáson, fejlődésen megy keresztül, Mégis minden állapota minden percében tökéletes úgy, ahogy éppen van. Ilyen barátságvirágot, ilyen barátságot kívánok nektek! Ha nagyobbak is lesztek, és indul, szövődik egy barátság, gondoljatok erre a rózsára, és örüljetek, ha igazi jó barátra találtok. Ne felejtsétek el azt sem, hogy a barátság örömét adni is kell, nemcsak kapni.

28

EX CATHEDRA Ezen sorokat két hónappal később írom, mint hogy az órát tartottam. Időnként látom, hogy az osztályfőnöki füzetben meg-megnézegetik, újra olvasgatják a „virág részeit”. Hatása is mérhető, hiszen valamivel kevesebb az „utálatoskodó baráti vagy barátnői megjegyzés”. Egy óra nem tesz csodát. A hátam mögött lévő több mint 30 év tapasztalata mondatja velem ezt. De az biztos, hogy ennek a csapatnak ez egy sikeres órája volt, melynek hatása remélem a lelkükben egy kicsit mélyebbre hatott. Nem szeretek dicsekedni egy-egy jobban sikerült órával, főként nem ilyen formában, de megkértek rá, hogy írjam le, hátha más is nyer belőle néhány ötletet. Az ötleteket sok helyről olvastam és ollóztam, − az nem az én érdemem. Viszont örömmel adom tovább másoknak is újabb „ollózgatásra”, mazsolázgatásra. Zsinné Gách Ágnes tanár

29

EX CATHEDRA

A Kerekerdő Óvoda a minőség felé Az 1999/2000. tanévben a nevelési és oktatási intézmények új kifejezéseket ízlelgettek, merőben szokatlan tartalmakkal ismerkedtek: minőség, minőségbiztosítás, minőségfejlesztés. Az új kezdeményezés kíváncsiságot is ébresztett, de gyakran vihart is kavart. „Nevelésben, oktatásban piacról, áruról, szolgáltatásról beszélni? Kérem, mit jelentenek ezek az iparból átszivárgó kifejezések gyermekekre, pedagógusokra, intézményekre vonatkoztatva? Mi ez az újabb feladat?” A fentiekhez hasonló gondolatok jártak sokunk fejében, és a fogalmak, feladatok megértéshez hosszú út, hosszú tanulási folyamat vezetett. Hogyan is történt? Lássuk az időrendi áttekintést! 1999/2000. A továbbképzésekkel foglalkozó intézmények, irodák kínálatukat új modulokkal bővítették, elkezdődtek a minőségügyi képzések. Az Oktatási Minisztérium az iskolák, óvodák segítségére sietve megalkotta a COMENIUS 2000 Intézményi Minőségirányítási Programjait. A vállalkozó szellemű intézmények pályázatokat nyújthattak be, és ha sikeresnek bizonyultak, minőségügyi tanácsadó segítségével kezdhették meg munkájukat. 2001. Mi a Kerekerdő Óvoda dolgozói jelentős döntést hoztunk: beadjuk pályázatunkat a COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Program I. modelljének, a „Partnerközpontú működés kialakítása” című projektjére. Ezt a lépésünket sok gondolkodás, mérlegelés és latolgatás előzte meg. Olyan kérdésekre kellett válaszolnunk, melyek egyértelműnek tűntek, de mégsem azok. „Kik vagyunk, honnan, jövünk, hová tartunk, mit szeretnénk elérni, mit tudunk felvállalni ennek érdekében?” A kérdések megválaszolása során egyre világosabbá vált, hogy a minőség fejlesztése, biztosítása elkerülhetetlen feladat. A gyermeklétszámok csökkenő tendenciát mutatnak, oktatási rendszerünkben csak azok az 30

EX CATHEDRA intézmények tudnak talpon maradni, ahová újra és újra érkeznek gyermekek. Az is kikristályosodott, hogy ehhez a feladathoz elengedhetetlen a tudatosság és a teljes körű elkötelezettség. Akkor és csak akkor vihetjük mindezt véghez, ha az óvoda minden dolgozója tisztán látja a célok és feladatok rendszerét, illetve saját helyét ebben a rendszerben. A legfontosabb elem azonban az óvodavezetés teljes elkötelezettsége. Az óvoda vezetője Sebes Tamásné most is, mint mindig, élére állt az innovációnak és az új kezdeményezésnek. Döntésünket siker koronázta, 2001 tavaszán sikeres pályázatot nyújtottunk be a COMENIUS programba! A háromoldalú szerződés megkötése után, 2001 szeptemberében, a Méra Kft. tanácsadója, Petri Zoltán segítségével kezdhettük meg a program kiépítéséhez szükséges másfél éves munkánkat. Azok a pedagógusok, akik vállalták, hogy teamvezetőkként vesznek részt a programban, még a nyár folyamán elvégezték a szükséges minőségügyi képzéseket. 2001. szeptember –2003. március: A modell kiépítése folyamatosan zajlott, újra és újra szembesültünk azzal, hogy csak közös munka hozhat sikert. A teamek tagjai között voltak nem pedagógiai munkát segítő dolgozók is, és büszkén állíthatjuk, hogy a másfél év alatt az óvoda dolgozóinak 100%-a vett részt a különböző munkaszakaszokban. Előfordult, hogy hibákat követtünk el, de sokat tanultunk belőle. Ma már tudjuk, hogy mitől jó egy kérdőív, hogyan kell interjút készíteni, milyen problémák megoldására érdemes vállalkoznunk és melyekre nem. Felmértük a saját teljesítő képességünket, tudatosabban ismerjük óvodánk specifikumait, meghatároztuk az egyes munkaszakaszok számunkra eredményt hozó optimális időkereteit. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a program ütemezése gyakran nem volt összhangban a nevelési év időrendjével. Az egyes elvégzett munkaszakaszokról munkajelentéseket nyújtottunk be, melyekben dokumentálnunk kellett az elvégzett feladatainkat. 2003 tavaszán helyszíni szemle során győződtek meg a Minőségfejlesztési Programiroda munkatársai az óvodánkban folyó mun-

31

EX CATHEDRA káról, melynek visszajelzése igen pozitív volt. Kiemelték benne, a teljes körben végzett munkát, azt, hogy átütő módon jelenik meg az elkötelezettségünk, valamint azt, hogy ténylegesen megértettük a minőség fejlesztésének és irányításának fontosságát. 2003. október 29. Átvehettük az oklevelet, mely azt tanúsította, hogy a COMENIUS 2000 program I. Intézményi modelljének kiépítését sikeresen befejeztük, a kiépítés kötelezettségeinek eleget tettünk! Tapasztalatainkat, eredményeinket felhasználhattuk az óvodánk Minőségirányítási Programjának elkészítésekor. Megmutathattuk, hogy ez a típusú munka bár távolállónak látszik a pedagógus gondolkodásmódtól, értelmezhető, elvégezhető, jól alkalmazható. A minőségirányítási módszerek átültethetők a mindennapokba, beilleszthetők a pedagógiai folyamatokba. A program lezárásakor alapvetően három dologgal lettünk gazdagabbak: 1. A minőségfejlesztés soha véget nem érő folyamat, az új gyermekek és az új szülők új feladatokat jelölnek ki számunkra. 2. A szolgáltatás nem egyenlő a kiszolgáltatottsággal, partnereink meghatározhatják, hogy MIT szeretnének tőlünk, a HOGYANRÓL viszont mi dönthetünk. 3. Megfogalmaztuk alapvető célkitűzésünket: Célunk, hogy a Kerekerdő Óvoda váljon Pesterzsébet közoktatási rendszerének meghatározó pedagógiai intézményévé. Varga Ibolya Óvodapedagógus – Programfelelős

32

SZÖRFÖZÉS

A játék, mint motivációs tényező "Mindenhez van jogom, hát játszom, Föntről gyereknek, lentről embernek látszom." (Ratkó József) Ebben a témában rendezett konferenciát a Budapesti Pedagógusok Szakmai Szervezete 2004. április 3-án. Az előadók a játék fontosságát és személyiségfejlesztő szerepét hangsúlyozták és megfogalmazott üzenetük minden pedagógushoz szól. Gyorsan változó korunkban változik a gyerekek és az iskola világa is. Ha eredményt szeretnénk elérni a nevelés és az oktatás területén, nem alkalmazhatjuk minden esetben a régi, jól bevált módszereinket. Bizony, nagyon nehéz tanítványaink érdeklődését felkelteni a tanulás iránt, amikor a környezetük számtalan, színes, izgalmas dolgot kínál, az eredményes iskolai munka viszont kitartást, fáradságos munkát igényel. A ma iskolájában a tanulás az a kulcsfontosságú tevékenység, amely alakítója a személyes kapcsolatoknak, a tanító és a gyermek együttműködésének. A tanulás eredményessége mutatója az iskola munkájának. Az eredményességnek azonban nagyon sok összetevője van. Talán az egyik legfontosabb, hogy a kisgyermek szeresse az iskoláját, szeresse a tanító nénijét, melyhez a kulcs: a játék, a derű, a vidámság. A játék alapvető tevékenysége a gyermeki létnek, amelyet önként és örömmel végez a gyermek. A játék az élet fenntartásához szükséges mozgások és cselekvésformák begyakorlásának színtere. Minden életkornak megvannak a jellemző játékai. Szinte nincs az életnek olyan területe, mely ne jelenne meg a játékokban. Igen nagy tehát az a terület, amelyből a pedagógus válogathat sajátos céljainak megfelelően. A gyermeket a játékra belső feszültség készteti, mely elsődlegesen fiziológiai-pszichológiai érésből fakad, de nagy hatása van rá a szociális környezetnek is. Nem célszerű a játékot a tanulással szembeállítani, de hasznos a játék iránti igényt a tanulás szolgálatába állítani. A nevelési-oktatási célnak megfelelően kiválasztott játék nemcsak érdekessé teszi az óvodai, iskolai életet, hanem új erőket kapcsol be az 33

SZÖRFÖZÉS ismeretek, készségek begyakorlásához, alkalmazásához. Ne féljünk attól, ha tanítványainkat "játékosnak" ítéli környezete: adjunk alkalmat minél több játékra. Nemcsak a kicsik lesznek szívesen játszótársaink, hanem a nagyobbak is. A játékon keresztül megtaníthatjuk diákjainknak a kapcsolattartás, az együttműködés, a szabálytartás gyakorlatát, fejlesztjük önbizalmukat, koncentrációképességüket, s ezek mind olyan képességek, amelyeket egy adott közösségben fejlesztenünk kell. Játékkal nemcsak könnyebb, érdekesebb a tanulás, de érdekesebb, könnyebb a pedagógus munkája is. Ha együtt tudok játszani a gyerekekkel, ha bele tudok lépni az ő világába, akkor elnyertem bizalmát, hiszek benne. Ez a hit pedig hegyeket tud megmozgatni. Ezért érdemes minden napunkat teljes hittel, teljes szeretettel, teljes tudással végigdolgozni. Verőcei Gáborné szaktanácsadó

34

SZÖRFÖZÉS

Pesterzsébeti színjátszók III. találkozója 2004. március 25-én került megrendezésre 8 fellépő csoport részvételével a III. színjátszó találkozó. Kerületünk 6 általános iskolájából érkező színjátszó csoportok színvonalas produkciókban mutatták be hosszú hónapok felkészülésének eredményét. A József Attila Általános Iskola Csőrike színjátszó csoportja a "Gyalog csillag" című előadást mutatta be. Felkészítőjük Liptákné Sári Éva. A Lázár Vilmos Általános Iskolából 2 csoport is érkezett: A Hangyabanda színjátszó csoportot Balla Edit készítette fel. Műsorukban a "Bocsáss meg, Madárijesztő!" című darabot láthattuk. A 2. a osztály "Szebeni muzsikusok" bemutatóját Tóth Márta tanította be. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet Arany kapu színjátszó csoportja Veress Éva vezetésével a "Fele se tréfa" című előadást mutatta be. A Stromfeld Aurél Általános Iskola előadásában kettő produkciót is láthattunk. A Csiribiri csoport a Kacor királyt, a felsős Handa-Banda csoport pedig a János vitézt adta elő. Mindkét előadást Niszner Annamária tanította be. A Zrínyi Miklós Általános Iskolában működő Fagyöngy Művészeti Iskola Gyüre Zsuzsanna tanítónő vezetésével első alkalommal vett részt a színjátszó találkozón. (A későbbiekben a csoportvezető élményeit olvashatjuk.) A Tátra Téri Általános Iskola Burattínó színjátszó csoportjának "Az egerek gyűlése" című előadását Verőcei Gáborné rendezte.

35

SZÖRFÖZÉS A bemutatón részt vevő nagyszámú közönség az előadásokat lelkes tapssal fogadta, és egy kellemes délutánt töltött el. Köszönjük a felkészítő pedagógusok odaadó, önzetlen munkáját, hogy a fellépő gyerekek számára maradandó élményt biztosítottak. Köszönjük támogatóinknak, szponzoraink (Interspar Pesterzsébet, Pesterzsébet Ifjúsági és Gyermek Önkormányzat (PIGYÖ), "Kiskegyed" Axel Springer - Budapest Kiadói Kft.)a segítségét, akik a csoportvezető pedagógusoknak és a gyerekeknek biztosították az ajándékokat. Verőcei Gáborné alsó tagozatos szaktanácsadó

Színjátszó találkozón jártunk A 2003/2004-es tanévben a FAGYÖNGY Alapfokú Művészeti Alapítvány elindította színjáték tanszakát a Zrínyi Miklós Általános Iskolában. A csoport 20 tanulóval kezdte meg munkáját, harmadik és negyedik osztályosokkal, 7 fiúval és 13 lánnyal. Kerületi szintű első nagy megmérettetést a március 25-ei színjátszó találkozó jelentette számunkra. Régi, kedves regényemből, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című művéből adtuk elő a második részt, melyben Nyilas Misi pakkot kapott hazulról. Segítségemre volt a regény, a film és a musical zenei anyaga. A jelenet 20 beszélő szereplővel, s egy táncos betéttel 15 perces volt. Miután a gyerekek is először szerepeltek "igazi" színpadon, óriási izgalom munkált bennük, s bennem. A produkció a visszajelzések alapján is nagyon sikeres volt. Ezek a tíz-tizenegy éves gyerekek hatalmas örömöt éltek át a színpadon. Bátran, találékonyan viselkedtek a porondon, irigylésre méltón leplezve lámpalázukat. Alig másfél hónap alatt sikerült egy olyan 36

SZÖRFÖZÉS produkcióval kiállniuk, amire minden pedagógus büszke lenne. A legbüszkébb természetesen én magam vagyok, hiszen vágyaimat ezek a kicsi gyerekek kezdik megvalósítani. Örülök, hogy ilyen élményt élhettek át gyermekeink, s remélem, hasonló sikerekben lesz még részük, s egy empatikusabb, játékot szerető, jó önés társismerettel rendelkező, színjátszást szerető, színházkedvelő felnőtt válik majd belőlük. Gyüre Zsuzsanna Tanítónő

Kézműves játszóház Az Ady Endre Általános Iskolában évek óta hagyomány karácsony és húsvét előtt a kézműves játszóház megrendezése. A tanító nénik közreműködésével és irányításával több (8-10) helyszínen változatos anyagokból és technikákkal az ünnephez kapcsolódva készíthetnek ajándéktárgyakat az alsó tagozatos gyerekek. A húsvéti játszóházra mindig várjuk és szívesen fogadjuk a leendő elsőosztályos óvodásokat is, akik itt ismerkedhetnek az iskolával, kipróbálhatják ügyességüket, kreativitásukat. A program iránt érdeklődők ötleteket meríthetnek, a szülők pedig közelebbi kapcsolatot alakíthatnak ki az iskolával. A kézműveskedés, barkácsolás családias hangulatban zajlik, a gyerekek már alig várják a következő alkalmat. Juhász Magdolna foglalkozásvezető tanítónő 37

SZÖRFÖZÉS

"Pesterzsébeti óvodák jelene és múltja" Óvodatörténeti kiállítás a Bóbita Óvodában Kerületünk óvodapedagógiai életében a tavasz jeles hagyományának számít az a kiállítás megrendezése, melyet a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Pesterzsébeti Területi Kör szervez a kerületi óvodapedagógusokkal karöltve. Évek óta visszatérő helyszíne a Bóbita Óvoda. Minden évben nagy izgalommal kezdünk hozzá a szervezéshez és a kivitelezéshez, melyben a dadus nénik, az óvó nénik, a vezető és még a titkárnő is kiveszi részét. Rendkívül fontos és meghatározó a kiállítás címe, ami az egésznek az ízét adja. A kerület intézményeiből ideérkező munkák szétválogatása és elhelyezése kb. kétheti munkánk. Az idei év más volt, mint az eddigiek. Pesterzsébet várossá nyilvánításának 80. évfordulója egészen más megvilágításba helyezte a tervezést és kivitelezést. A kiállítás címének a "Pesterzsébeti óvodák jelene és múltja" címet adtuk. Már januárban átgondoltuk kik azok a nyugdíjas pedagógusok, akik fényképeikkel, játékgyűjteményükkel, bábjaikkal segíthetnek felidézni a múlt eseményeit. Személyesen kerestük fel valamennyiüket és gyűjtöttük össze a rengeteg fotót, írásos és tárgyi emléket. Rendkívül érdekes volt ezeket válogatni, beleélni magunkat a letűnt időbe. Jelen korosztályunk számára nagyon furcsának hatott az elmúlt kor óvodapedagógiai felfogása. Idősebb kollégáink örömmel és lelkesedéssel ismerték fel régi óvodájukat, óvó nénijüket, akik közül sajnos már többen nincsenek köztünk. A kiállítás megnyitójára minden kedves nyugdíjas kollégát is meghívtunk. Közülük sokan meg is tiszteltek jelenlétükkel. A két hét alatt, míg a kiállítás tartott, több óvodás csoport is ellátogatott hozzánk. Gyakran lettünk figyelmesek arra, hogy a folyosón apukák és anyukák "mazsoláztak" a fotók között, felismerve hajdani óvodájukat, óvó nénijüket, ovis társaikat. Ekkor éreztük, hogy a kiállítás 38

SZÖRFÖZÉS nemcsak nekünk szakembereknek jelentett élményt, hanem örömteli pillanatokat szereztünk a szülőknek is. Úgy érezzük emlékezetes programmal járultunk hozzá Pesterzsébet várossá nyilvánításának 80. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozathoz. Kopács Imréné óvodapedagógus

A Föld napja a „Zöld oviban” Hagyományainkhoz híven, a Föld napja alkalmából, az idén április 24-én rendeztük meg családi játszó-délelőttünket. Már hónapokkal előbb kezdtük a készülődést. Mi legyen az idei témánk? Készítsünk békakiállítást. Jó, jó, de mi lenne, ha akkor a békák köré szerződne az összes program? Így tettünk. Szombaton díszbe öltözött az óvoda. A szülők által, a saját magunk által gyűjtött és készített békák itt is, ott is ránk kukucskálnak a díszletek közül. Itt a tó körül ugrándoznak plüssből, papírból, fából, amott a táplálékláncban elfoglalt helyét látjuk. Jaj,csak nehogy elkaja a gólya! Az információs tablóról a szülők is megtudhatnak ey-két érdekességet. Hogy lehetséges az, hogy Magyarországon minden kétéltű védett, az éttermekben mégis lehet békacombot rendelni? Az akváriumban ott úszkál egy afrikai karmosbéka, amit az állatkereskedésben vásároltunk, és mindenféle gyermekrajzok, ahogyan ők látják a békát. Ezek a legszebbek. Reggel hétkor berendeztük a játékhelyszíneket, kissé aggódunk, nehogy essen az eső. Kilenckor jönnek a gyerekek. Eleinte bizonytalanok, mivel is játsszanak, mi pedig csalogatjuk őket, mint a vásáron: ide, ide, gyere gyurmázni, ide, ide, gyere kirakózni, gyere pecázni! Hamarosan nincs szükség a csalogatásra. Mindenfelé tevékenykedő gyerekeket és felnőtteket láttunk. A legkisebbek főként gyurmáznak, színeznek, a nagyobbak ragasztják a békafejdíszt,a békás puzzle kirakása némi fejtörést okoz. A memori játszása közben okítják szüleiket: nem látod, hogy az a barna varangy, nem kecskebéka. A medence tavából egymás után pecázzák ki a békákat. Akkora a tolongás, hogy el 39

SZÖRFÖZÉS sem férünk. Persze az eső pillanatok alatt nekikezd áprilisi tréfájának. Sebaj! Sietősen felköltözünk a teraszra, a pecázók előkapják esőkabátjukat, és minden megy tovább, mint eddig. Tizenegy óra. Véget ér a móka mára, de az óvónénik búcsúzóul még eljátsszák a „Világszép kecskebéka” című mesét, a dadusnénik pedig békaszendvicsekkel kínálják a vendégeket. Ezek után ki állítja, hogy a béka csúf és undorító állat? Ismét jót mulattunk. Aki nem hiszi, jövőre jöjjön el, és járjon utána. Sörös Erika óvodapedagógus

Montessori módszer alkalmazása és a továbbképzés Óvodánkban hat éve párhuzamosan működik az egészséges életmódra nevelést célzó alapprogram, illetve a Montessori alternatív pedagógia.A pedagógusok a magyar óvodapedagógia mellett alkalmazzák Montessori szellemiségét, az alapelveket és az eszközrendszert. Természetesen ez megfelelő módszertani képzést feltételez, mely megszerezhető B. Méhes Vera által vezetett Montessori Alaptanfolyamon. A tanfolyam hallgatói az egész ország területéről jelentkeznek. A jelen tanévben ez 12 fő. A továbbképzési rendszerben aktívan veszünk részt, melyben elmélet és gyakorlat alkalmanként változik. Óvodánk Katica csoportja B. Méhes Vera tanfolyamának egyik hospitáló csoportja. A tanmenet kijelölt témája alapján történik a bemutató nap, melyen a hallgatók a megkapott esszé tartalmának megfelelően végzik a megfigyelést. A nap végén az eszközrendszer megtekintése, alkalmazásának gyakorlása a feladat, és megbeszéljük az aktuális kérdéseket is. A hallgatók Óvodánkban a kozmikus nevelés eszközeinek alkalmazására láttak gyakorlati bemutatót 2004. március 30-án. Bemutatóink a kerület, a főváros és országos érdeklődésnek egyaránt szólnak. Többször nyílt lehetőségünk az ELTE számára is betekintést nyújtani munkánkba. A komplexen alkalmazott pedagógia (a Montessori-pedagógia és a magyar óvodapedagógia) igen nehéz feladat és ennek a gyakorlatban való megfigyelése mindig nagy érdeklődést vált ki. 40

SZÖRFÖZÉS Sokszor kerül előtérbe a felmerülő kérdések alapján a dokumentálás, a gyerekek egyéni szintjének fejlesztése, nyomon követésének módja, lehetőségei. A visszajelzések alapján sokrétű tapasztalattal és ötletekkel gazdagodnak a résztvevők. Az elmúlt évek azt mutatják, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az alternatív pedagógiák iránt, nem csak a pedagógusok de a szülők körében is. Óvodánkban a programunk részeként kezeljük a Montessori módszertválasztási lehetőséget adva a szülők számára. Sulyokné Smidéliusz Marianna Óvodapedagógus Országos Lajtha-műveltségi verseny a pesterzsébeti Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézményben 2004. április 22-én zajlott le az a verseny, amelyet iskolánk névadójának emlékére rendeztünk. A versenyt megelőzően iskolánk folyosóján kiállított Lajthaemlékhelyet avattuk fel. Emlékező beszédet Breuer János mondott. Ezt követően Papp Károlyné tanszakvezető vezetésével a szolfézstanszak válogatott növendékei Lajtha gyűjtésű népdalokat énekeltek. A zsűri elnöke Solymosi Tari Emőke zenetörténész, újságíró. Lajthakutató. A zsűri tagjai Szigetiné Horváth Zsuzsa szolfézstanár, az FPI szaktanácsadója és Breuer János zenetörténész, Lajtha-kutató voltak. Megjelent vendégeink: Dr. Lajtha Ildikó, a Lajtha-hagyaték gondnoka, Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató, Lajtha egykori tanítványa és gyűjtőtársa, Szirányi János a Lajtha Bizottság elnöke és a Bartók Emlékház igazgatója, Nagy Krisztina könyvtáros a Hagyományok Házának munkatársa és Bősze Lajos volt kerületi alpolgármester. A verseny eredménye: Általános iskolások: Gimnazisták: 1. XX. kerület TULIPÁN csapat Szentes MARSEILLAISE csapata Józsáné Hajdu Zsuzsanna pedagógus

41

SZÖRFÖZÉS

Olasz nyelvi verseny Április 16-án nagy jelentőségű esemény zajlott a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézetben. Budapesti, szegedi, pécsi, nyíregyházi, gyömrői és tápiógyörgyei gyerekek érkeztek ide az általános iskolások országos olasz nyelvi versenyére. A megnyitón Belányiné Loncsák Judit, a házigazda iskola igazgatója, dr. Nagyné Koczog Tünde, a PPI igazgatója és Giovanni Cataluccio, a Magyarországi Olasz Kultúrintézet munkatársa üdvözölte a megjelenteket. Nemcsak jelenlétével tisztelt meg bennünket, hanem a zsűri munkájában is aktívan részt vett Ogonovszky Istvánné nyugalmazott és Füzesséry Zoltánné jelenlegi szaktanácsadó. A gyerekek több kategóriában - élőbeszéd, szövegértés, nyelvtan, versmondás, prózamondás és ének - mérték össze tudásukat. A Vörösmarty iskola gondos előkészítő munkájának köszönhetően pergő ritmusban, olajozottan folyt a verseny. A zsűrikben a vendég olasztanárok dolgoztak, a feladatlapokat pedig a vörösmartys kollégák javították, értékelték. Míg a résztvevők ebédeltek, illetve a tágas udvaron napfürdőzve vagy a szabadidő-teremben olasz filmet nézve pihentek, iskolánk tanárai már az eredményhirdetést készítették elő. Kategóriánként és korcsoportonként értékeltük a gyerekek teljesítményét. A helyezettek oklevelet és értékes díjakat vehettek át – köszönet érte az Olasz Intézetnek, a Plus Élelmiszer Diszkont Kft. ügyvezető igazgatójának és az Eötvös Kiadónak. Senki nem távozott üres kézzel: minden résztvevő kapott emléklapot, az iskolák pedig egy gyönyörű, Olaszországot idéző plakátot. A rendezvény kora délután ért véget. A vendégek fáradtan ugyan, de a jól végzett munka örömével és egy kellemes nap emlékével térhettek haza. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola tanárai pedig azzal a jóleső érzéssel, hogy ismét bizonyítottak: szívvel-lélekkel, összehangolt munkával nagy dolgokra képesek. Zathureczkyné Szobavári Irma olasztanár 42

SZÖRFÖZÉS

„Jeles napok” a Tátrában A Tátra Téri Általános Iskola a 2003/2004. tanévben, a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulója alkalmából „Jeles évfordulók - Istennel a hazáért és a szabadságért” címmel országos versenyt szervezett 5. 6. 7. osztályos diákok számára. A feladatok megoldása során jobban megismerték a tanulók Magyarország szerepét a kor Európájának politikájában, valamint világossá válhatott számukra, mit jelent magyarnak lenni, a hazához kötődni. Felhívásunkra az ország különböző tájáról 68 ötfős csapat jelentkezett. A verseny egy komplex írásbeli forduló után, az iskolánkban megrendezett döntővel zárult 2004. március 26-án, ahová a 12 legtöbb pontot elért csapatot hívtuk vetélkedésre. A gyerekek a döntő délelőttjén a Rákóczi - szabadságharc eseményeivel kapcsolatos írásbeli feladatokat oldottak meg. Ezután játékos szóbeli feladat következett, amelyben Rákóczi életével, kortársaival kapcsolatos fogalmakat, személyeket kellett minél kevesebb meghatározásból kitalálni. A verseny második szakaszában a kor szellemi és kulturális életének ismeretéről adtak számot a játékosok. A tanulók alaposan felkészültek, ami a verseny szoros állásán is mérhető volt. A játék kellemes hangulatban telt, melyről a résztvevők jókedvűen és elégedetten távoztak. Szponzorok segítségével értékes discmaneket, CD-s rádiós magnókat, társasjátékokat, könyveket, papír-írószereket kaptak a díjazottak. E versenyen kerületünkből csak a Hajós Alfréd Általános Iskola vett részt. A „Tátrás” diákok minden évben sajnálják, hogy csak a szervezésben vehetnek részt, a versenyben nem. A verseny során a gyerekek bővebb ismeretet szerezhettek a XVIII. század első felének történelmi, irodalmi, képzőművészeti, kulturális értékeiről, játékos, élvezetes formában. Így bízunk abban, hogy a következő tanévben megrendezendő „Jeles évfordulók”- Balassi Bálint és korával kapcsolatos vetélkedőre nagyobb lesz a kerület iskoláinak lelkesedése is. Fentné Fodor Éva és Rimóczi Andrea szervező pedagógusok 43

SZÖRFÖZÉS

Múzeumok mindenkinek A jól hangzó szlogen mögötti tartalomról érdemes néhány szót ejteni. Hogyan élhetünk mi, általános iskolai tanárok azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a múzeumok nyújtanak? Hogyan kapcsolhatjuk szerteágazó nevelési, oktatási és képzési céljaink megvalósításához a kiállítások anyagait? Ha minden együtt van - múzeum, gyerek, szakember az érdekes, élvezetes program akkor sem biztos, hogy megvalósulhat, mert jelentős anyagi vonzata is van egy-egy múzeumlátogatásnak. A Fővárosi Közoktatási Közalapítvány 2003 őszén pályázatot írt ki, hogy megkönnyítse a diákok hozzájutását a művelődési javakhoz. Többek között múzeumi belépőkre is lehetett pályázni. Iskolánkban, a József Attila Általános Iskolában már évek óta az alternatív tanulási-tanítási módszerek közül a múzeumpedagógiát is alkalmazzuk. Részletesen kidolgozott, osztályokra lebontott múzeumi foglalkozási tervünket és ennek költségvetését benyújtottuk a fenti pályázatra, 311 ezer forint támogatást kaptunk, hogy céljainkat könynyebben megvalósíthassuk. Az így nyert pénzből minden osztályban két-két múzeumi foglalkozás megtartására nyílt módunk. Legszebb és egyben legnagyobb vállalkozásunk a nagysikerű „Monet és barátai” kiállítás volt a Szépművészeti Múzeumban. Büszkék vagyunk rá, hogy a felső tagozat minden érdeklődő diákja(több mint 200 gyerek) részesülhetett ebben a nem mindennapi élményben,. A sajátos körülményekhez alkalmazkodva egy-egy turnusban átlagosan 40 tanulót vezettek végig az iskola rajz tanárai és múzeumpedagógusai a tárlaton. A viszontagságos bejutást követően mind a diákok, mind a szülők, kollégák, mind pedig a kiállítás látogatói köréből nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. A következő nagylélegzetű programunk júniusban lesz, amikor Aquincumba látogatunk el, hogy tanulmányozzuk a római emlékeket. Ez a rendezvény 110 gyereket érint, akik egy akadályverseny feladatai során szerezhetnek újabb ismereteket erről a korról és az itt élő emberekről. 44

SZÖRFÖZÉS Természetesen nemcsak nagy tömegeket megmozgató múzeumi foglalkozásokat tartottunk és tartunk, hanem tananyaghoz kötötten, az osztályokkal külön is járjuk a múzeumokat. Az alsó tagozattal a Természettudományi Múzeumban (A kavics meséje; Vizek, vízpartok élővilága), a Néprajzi Múzeumban (A régi vásárok világa), a Közlekedési Múzeumban (Az én rózsám vasutas), a Mezőgazdasági Múzeumban (Erdő, mező kincsei), a Nemzeti Múzeumban (Árpád-házi királyaink; Hej, Rákóczi…) és az Állatkertben (A mesék állatai; Daru is, gólya is…;Vízparti élet háza) voltunk. A felső tagozat diákjai a már említetteken kívül az Állatkertben (Távoli tájak élővilága), a Nemzeti Múzeumban (Szt. István és kora; Ékes krónika), és a Néprajzi Múzeumban (Ünnepi és hétköznapi viseletek) tölthették el a tanulási idő egy részét és szabadidejüket. Munkánk eredményességét az is igazolja, hogy az idén az FPI által kiírt Horváth Mihály történelmi versenyen Füle Dániel 6. osztályos tanulónk első helyezést ért el a Nemzeti Múzeum „Kelet és nyugat határán” című kiállításához írt tárlatvezetésével. Eredményéhez ezúton is gratulálunk. Szepesházyné Kurimay Ágnes múzeumpedagógus

Észak-Alföld Jászság Hagyományos tavaszi tanulmányi kirándulásunkat az idén a kevesek által ismert Jászságba és Heves megye déli részére szerveztük. Hangulatos sétákat tettünk a Jász székhelyen, útba ejtve a boldogi tájházat, Vágó Pál helyi festőművész szülőházát és az erdőtelki arborétumot. A program végén betértünk az Erdőtelek közelében lévő Pintér-tanyára, ahol megismerhettük a helyi szállás és erdei iskola lehetőségeket. Jó szívvel ajánljuk iskolai tanulmányi kirándulások helyszínéül az alábbi kis ismertetővel, melyhez feladatot is mellékeltünk.

45

SZÖRFÖZÉS A Jászság az Alföld északi részén elterülő jellegzetes kistáj, szinte teljesen az ország közepén fekszik. Könnyen megközelíthető. A Mátra és a Tisza között fekvő alföldies táj, melyben van egy alig észrevehető hullámzás, amelyet nem annyira a terepviszonyok, mint inkább a homokra telepített kisebb-nagyobb erdőfoltok adnak. Sík vidék, de háttérben ott magasodik a Mátra, a sok szőlő- és gyümölcsöskert szinte hegyaljai levegőt áraszt. Egyes kutatók szerint talán éppen a hegyek látványa miatt választották és kedvelték meg a tájat a perzsákkal rokon nyelvet beszélő a Kaukázus lábaitól idevándorló jászok ősei, akiket a kunokkal egyetemben IV. Béla király fogadott be. A jászok gyakorta életrevalóbbnak mutatkoztak a kunoknál. Jellemzőjük az is, hogy rendszerint jobban alkalmazkodtak új hazájukhoz, mindig igyekeztek megszolgálni a királyoktól és más elöljáróktól kiérdemelt – a székelyekéhez hasonló – kiváltságokat. A jászok a kunokkal, a hajdúkkal és más tiszántúli népcsoportokkal szemben – rövid időszakot leszámítva – mindig katolikusok maradtak. A hitélet bizonyos része összekapcsolódik a lakók jellegzetes foglalkozásával, az állattartással. A juhászok védőszentjének Szent Vendelnek emlékét Jászság-szerte őrzik szobrai. A jellegzetes pásztorfigurák mellett állatokat is ábrázolnak az emlékművek, sőt a jászberényi Ferences templom oltárát díszítő szoboralak is szokatlan módon juhsajtot tart a kezében. A királyhoz való ragaszkodásukat fejezi ki a jászberényi főtemplom tornyát ékesítő, magyar államiságot jelképező Szent Korona is. A tájnak különös vonzást adnak a vizek. Már a vidék egyik legelső krónikása Ammianus Marcellinus római százados is a tekervényes folyók áradásától mocsaras, fűzfaerdőkkel benőtt, úttalan és csak igen jártasak által járható vidéknek írja le. a tájat. Az általa leírt kép évszázadokon át sem változott, egészen addig, míg fontosabbá nem vált a gabonafélék termesztése és az addig szabadon folyó vizek megzabolázása. A rendszerint könnyűszerrel átléphető folyócskák: a Zagyva, a Tarna és a Tápió ma is képesek megduzzadni, a tavaszi áradások idején még vízitúrára is alkalmasak azokon a szakaszokon, ahol megmaradt a ősi meder (Jászberény – Jászfelsőszentgyörgy). 46

SZÖRFÖZÉS A környék másik vonzereje a termálvizes fürdők sora, melyek nem csak üdülésre, kikapcsolódásra, hanem vizeinek gyógyhatása révén egyes– főként mozgásszervi – betegségek kezelésére is alkalmasak. Az ipar fejlődése a térséget is elérte, s az infrastruktúra lassan felszámolta az egyébként e tájra jellemző tanyai életmódot. Az első településnyom a Jászberény közelében talált 7000 éves (mezolit) lakóház maradványa, amelyhez képest viszonylag fiatal, 5000 éves a legrégebbi emberi csontmaradvány, az őskőkorból (neolitikum). Éltek ezen a területen szkíták, kelták,, majd az i. sz. kezdete körül a szarmaták. Valószínű, hogy az ő nevükhöz fűződik a Csörszárok védelmi rendszerének kiépítése és a mesterséges halmok egy része. (Lengyel Dénes: Csörsz-árka c. monda). Az avarokat a honfoglaló magyarság követi a sorban, akik a X. század során a Zagyva mentét benépesítették. A XI. század vége felé telepednek meg a premontrei szerzetesek Jánoshida környékén, feltehetően a közelben letelepedett besenyők megtérítése céljából. 1238-39-ben az iráni-oszét eredetű jászok a kunokkal együtt telepednek be az országba, majd a tatárjárás (1241-42) után megszállják mai településterületüket. 1279-ben IV. (Kun) Lászlótól a kunokkal együtt kiváltságos levelet kapnak, majd Károly Róbert 1323-ban felszabadítja a kunok politikai befolyása alól a jászokat, tekintettel hadi érdemeikre és szolgálataikra. Ekkor említik először a „jász” nevet, majd 1357-ben említik először a Beren nevet, egy oklevélben. Ez feltehetően honfoglaláskori törzsi vagy kabar név. Az ún. „jász nyelvemlék” 1422-ből származik, melyet az Országos Levéltárban Fekete Nagy Antal fedezett fel, 1957-ben és Németh Gyula professzor fejtett meg. A nyelvemlék a Jász Múzeumban található. A feltehetően a Bizánci Birodalomban elefántagyarból a IX-X. század fordulóján készült, Lehel kürtje, vagy Jászkürt néven ismert emlék első ábrázolása a jászberényi református egyház pecsétjén 1642-ből való. (L4enygyel Dénes: Lehel kürtje c. mondája.) I. Lipót 1702-ben eladja a Jászkunságot a Német Lovagrendnek. 1703-10 között az elkeseredett jászok csatlakoznak a Rákóczi szabadságharchoz, mely elbukik, és visszatér a Német Lovagrend. 1745-ben Mária Terézia engedélyezi a jászoknak az önmegváltást, amennyiben 47

SZÖRFÖZÉS visszafizetik a német lovagrendnek az eladási árat. Ebben 25 jászkun település vesz részt. A XVIII. században a jászok pusztákat szereznek főleg a Kiskunság területén, növekvő állatállományuk és túlnépesedésük miatt. E század második felében indul meg a tanyásodás, a mesterségek közül pedig privilégiumot kapnak a vékonyszabók, a szűcsök, a bognárok, a kovácsok, a takácsok, tímárok és a vargák. A jászok kiváltsága 1848-ban szűnik meg jogilag. Az első latin iskolát a gimnázium elődjét 1767-ben Jászapátiban alapítja Dósa Pál jászkapitány. Ez az iskola később, 1779-ben Jászberénybe kerül. A ma is működő Tanítóképző Intézet, majd Főiskola 1917-ben kezdi meg működését. A Lehel hűtőgépgyár 1963 óta működik, előde az 1952-es alapítású Fémnyomó- és Lemezárugyár. TOTÓ Válasszátok ki és karikázzátok be a helyes választ! Minden jó válasz – 1 pontot ér. 1. Melyik nagy magyar tájegység része a Jászság? a) Kisalföld b) Kelet-Európai síkság c) Alföld d) Észak-alföld 2. Milyen eredetű a jász nép? a) magyar b) iráni-oszét c) török d) kun 3. Mi volt a fő foglalkozásuk eredetileg a jászoknak? a) pásztorkodás b) hűtőgépgyártás c) földművelés d) kézművesség 48

SZÖRFÖZÉS 4. Melyik a leghíresebb jász-emlékünk? a) Lehel vezér sírja b) Lehel vezér íja c) Lehel vezér kardja d) Lehel vezér kürtje 5. Mi az érdekessége a Nagyboldogasszony templom tornyának? a) A csúcsot a Szent Korona és a kereszt együttese díszíti. b) A csúcsot kereszt díszíti. c) A csúcsot a Szent Korona díszíti. d) A csúcson nincs díszítés. 6. Ki a pásztorok védőszentje az alábbiak közül? a) Szent Vendel b) Szent Vencel c) Szent Flórián d) Szent Antal 7. Ki volt Jászapáti neves festőművésze? a) Aba Novák Vilmos b) Munkácsy Mihály c) Vágó Pál d) Than Mór 8. Hogy nevezik Jászapáti termálfürdőjét? a) Nyárfás b) Juharos c) Bükkös d) Tölgyes 9. Az alábbi hírességek közül ki nem a Jászság szülötte? a) Székely Mihály b) Makovecz Imre c) Déryné Széppataki Róza d) Zirzen Janka 49

SZÖRFÖZÉS 10. Melyik két kihalófélben lévő madárfaj költőhelye a legendás Csörsz-árok? a) Túzok és rétisas b) Sólyom és rétisas c) Bagoly és héja d) Rétisas és héja 11. Melyik Nemzeti Parkunk kezeli az Erdőtelki Arborétumot? a) Hortobágyi Nemzeti Park b) Kiskunsági Nemzeti Park c) Bükki Nemzeti Park d) Duna-Ipoly Nemzeti Park 12. Melyik fenyőfaj legnagyobb egyede található az arborétumban? a) Feketefenyő b) Erdeifenyő c) Mamutfenyő d) Cukorsüvegfenyő 13. Melyik híres írónk regényének színhelye az erdőtelki Buttler kastély? a) Jókai Mór b) Mikszáth Kálmán c) Móricz Zsigmond d) Passuth László 13 +1. Kiről nevezték el a Pintér-tanyán lévő kápolnát? a) Árpád-házi Szent Erzsébetről. b) Árpád-házi Szent Margitról. c) Szent Lászlóról. d) Szent Imréről. MEGOLDÁS: 1. c; 2. b; 3. a; 4. d; 5. a; 6. a; 7. c; 8. c; 9. b; 10. a; 11. c; 12. d; 13. b; 13+1. b

50

SZÖRFÖZÉS

Észak-Alföld Jászság Hagyományos tavaszi tanulmányi kirándulásunkat az idén a kevesek által ismert Jászságba és Heves megye déli részére szerveztük. Hangulatos sétákat tettünk a Jász székhelyen, útba ejtve a boldogi tájházat, Vágó Pál helyi festőművész szülőházát és az erdőtelki arborétumot. A program végén betértünk az Erdőtelek közelében lévő Pintér-tanyára, ahol megismerhettük a helyi szállás és erdei iskola lehetőségeket. Jó szívvel ajánljuk iskolai tanulmányi kirándulások helyszínéül az alábbi kis ismertetővel, melyhez feladatot is mellékeltünk. A Jászság az Alföld északi részén elterülő jellegzetes kistáj, szinte teljesen az ország közepén fekszik. Könnyen megközelíthető. A Mátra és a Tisza között fekvő alföldies táj, melyben van egy alig észrevehető hullámzás, amelyet nem annyira a terepviszonyok, mint inkább a homokra telepített kisebb-nagyobb erdőfoltok adnak. Sík vidék, de háttérben ott magasodik a Mátra, a sok szőlő- és gyümölcsöskert szinte hegyaljai levegőt áraszt. Egyes kutatók szerint talán éppen a hegyek látványa miatt választották és kedvelték meg a tájat a perzsákkal rokon nyelvet beszélő a Kaukázus lábaitól idevándorló jászok ősei, akiket a kunokkal egyetemben IV. Béla király fogadott be. A jászok gyakorta életrevalóbbnak mutatkoztak a kunoknál. Jellemzőjük az is, hogy rendszerint jobban alkalmazkodtak új hazájukhoz, mindig igyekeztek megszolgálni a királyoktól és más elöljáróktól kiérdemelt – a székelyekéhez hasonló – kiváltságokat. A jászok a kunokkal, a hajdúkkal és más tiszántúli népcsoportokkal szemben – rövid időszakot leszámítva – mindig katolikusok maradtak. A hitélet bizonyos része összekapcsolódik a lakók jellegzetes foglalkozásával, az állattartással. A juhászok védőszentjének Szent Vendelnek emlékét Jászság-szerte őrzik szobrai. A jellegzetes pásztorfigurák mellett állatokat is ábrázolnak az emlékművek, sőt a jászberényi Ferences templom oltárát díszítő szoboralak is szokatlan módon juhsajtot tart a kezében. A királyhoz való ragaszkodásukat fejezi ki a jászberényi főtemplom tornyát ékesítő, magyar államiságot jelképező Szent Korona is. 32

SZÖRFÖZÉS A tájnak különös vonzást adnak a vizek. Már a vidék egyik legelső krónikása Ammianus Marcellinus római százados is a tekervényes folyók áradásától mocsaras, fűzfaerdőkkel benőtt, úttalan és csak igen jártasak által járható vidéknek írja le. a tájat. Az általa leírt kép évszázadokon át sem változott, egészen addig, míg fontosabbá nem vált a gabonafélék termesztése és az addig szabadon folyó vizek megzabolázása. A rendszerint könnyűszerrel átléphető folyócskák: a Zagyva, a Tarna és a Tápió ma is képesek megduzzadni, a tavaszi áradások idején még vízitúrára is alkalmasak azokon a szakaszokon, ahol megmaradt a ősi meder (Jászberény – Jászfelsőszentgyörgy). A környék másik vonzereje a termálvizes fürdők sora, melyek nem csak üdülésre, kikapcsolódásra, hanem vizeinek gyógyhatása révén egyes– főként mozgásszervi – betegségek kezelésére is alkalmasak. Az ipar fejlődése a térséget is elérte, s az infrastruktúra lassan felszámolta az egyébként e tájra jellemző tanyai életmódot. Az első településnyom a Jászberény közelében talált 7000 éves (mezolit) lakóház maradványa, amelyhez képest viszonylag fiatal, 5000 éves a legrégebbi emberi csontmaradvány, az őskőkorból (neolitikum). Éltek ezen a területen szkíták, kelták,, majd az i. sz. kezdete körül a szarmaták. Valószínű, hogy az ő nevükhöz fűződik a Csörszárok védelmi rendszerének kiépítése és a mesterséges halmok egy része. (Lengyel Dénes: Csörsz-árka c. monda). Az avarokat a honfoglaló magyarság követi a sorban, akik a X. század során a Zagyva mentét benépesítették. A XI. század vége felé telepednek meg a premontrei szerzetesek Jánoshida környékén, feltehetően a közelben letelepedett besenyők megtérítése céljából. 1238-39-ben az iráni-oszét eredetű jászok a kunokkal együtt telepednek be az országba, majd a tatárjárás (1241-42) után megszállják mai településterületüket. 1279-ben IV. (Kun) Lászlótól a kunokkal együtt kiváltságos levelet kapnak, majd Károly Róbert 1323-ban felszabadítja a kunok politikai befolyása alól a jászokat, tekintettel hadi érdemeikre és szolgálataikra. Ekkor említik először a „jász” nevet, majd 1357-ben említik először a Beren nevet, egy oklevélben. Ez feltehetően honfoglaláskori törzsi vagy kabar név. Az ún. „jász nyelvemlék” 1422-ből származik, melyet az Országos Levéltárban Fekete Nagy Antal fedezett fel, 1957-ben és 33

SZÖRFÖZÉS Németh Gyula professzor fejtett meg. A nyelvemlék a Jász Múzeumban található. A feltehetően a Bizánci Birodalomban elefántagyarból a IX-X. század fordulóján készült, Lehel kürtje, vagy Jászkürt néven ismert emlék első ábrázolása a jászberényi református egyház pecsétjén 1642-ből való. (L4enygyel Dénes: Lehel kürtje c. mondája.) I. Lipót 1702-ben eladja a Jászkunságot a Német Lovagrendnek. 1703-10 között az elkeseredett jászok csatlakoznak a Rákóczi szabadságharchoz, mely elbukik, és visszatér a Német Lovagrend. 1745-ben Mária Terézia engedélyezi a jászoknak az önmegváltást, amennyiben visszafizetik a német lovagrendnek az eladási árat. Ebben 25 jászkun település vesz részt. A XVIII. században a jászok pusztákat szereznek főleg a Kiskunság területén, növekvő állatállományuk és túlnépesedésük miatt. E század második felében indul meg a tanyásodás, a mesterségek közül pedig privilégiumot kapnak a vékonyszabók, a szűcsök, a bognárok, a kovácsok, a takácsok, tímárok és a vargák. A jászok kiváltsága 1848-ban szűnik meg jogilag. Az első latin iskolát a gimnázium elődjét 1767-ben Jászapátiban alapítja Dósa Pál jászkapitány. Ez az iskola később, 1779-ben Jászberénybe kerül. A ma is működő Tanítóképző Intézet, majd Főiskola 1917-ben kezdi meg működését. A Lehel hűtőgépgyár 1963 óta működik, előde az 1952-es alapítású Fémnyomó- és Lemezárugyár. TOTÓ Válasszátok ki és karikázzátok be a helyes választ! Minden jó válasz – 1 pontot ér. 1. Melyik nagy magyar tájegység része a Jászság? a) Kisalföld b) Kelet-Európai síkság c) Alföld d) Észak-alföld 2. Milyen eredetű a jász nép? 34

SZÖRFÖZÉS a) magyar b) iráni-oszét c) török d) kun 3. Mi volt a fő foglalkozásuk eredetileg a jászoknak? a) pásztorkodás b) hűtőgépgyártás c) földművelés d) kézművesség 4. Melyik a leghíresebb jász-emlékünk? a) Lehel vezér sírja b) Lehel vezér íja c) Lehel vezér kardja d) Lehel vezér kürtje 5. Mi az érdekessége a Nagyboldogasszony templom tornyának? a) A csúcsot a Szent Korona és a kereszt együttese díszíti. b) A csúcsot kereszt díszíti. c) A csúcsot a Szent Korona díszíti. d) A csúcson nincs díszítés. 6. Ki a pásztorok védőszentje az alábbiak közül? a) Szent Vendel b) Szent Vencel c) Szent Flórián d) Szent Antal 7. Ki volt Jászapáti neves festőművésze? a) Aba Novák Vilmos b) Munkácsy Mihály c) Vágó Pál d) Than Mór 8. Hogy nevezik Jászapáti termálfürdőjét? a) Nyárfás 35

SZÖRFÖZÉS b) Juharos c) Bükkös d) Tölgyes 9. Az alábbi hírességek közül ki nem a Jászság szülötte? a) Székely Mihály b) Makovecz Imre c) Déryné Széppataki Róza d) Zirzen Janka 10. Melyik két kihalófélben lévő madárfaj költőhelye a legendás Csörsz-árok? a) Túzok és rétisas b) Sólyom és rétisas c) Bagoly és héja d) Rétisas és héja 11. Melyik Nemzeti Parkunk kezeli az Erdőtelki Arborétumot? a) Hortobágyi Nemzeti Park b) Kiskunsági Nemzeti Park c) Bükki Nemzeti Park d) Duna-Ipoly Nemzeti Park 12. Melyik fenyőfaj legnagyobb egyede található az arborétumban? a) Feketefenyő b) Erdeifenyő c) Mamutfenyő d) Cukorsüvegfenyő 13. Melyik híres írónk regényének színhelye az erdőtelki Buttler kastély? a) Jókai Mór b) Mikszáth Kálmán c) Móricz Zsigmond d) Passuth László 36

SZÖRFÖZÉS 13 +1. Kiről nevezték el a Pintér-tanyán lévő kápolnát? a) Árpád-házi Szent Erzsébetről. b) Árpád-házi Szent Margitról. c) Szent Lászlóról. d) Szent Imréről. MEGOLDÁS: 1. c; 2. b; 3. a; 4. d; 5. a; 6. a; 7. c; 8. c; 9. b; 10. a; 11. c; 12. d; 13. b; 13+1. b

37

SZÖRFÖZÉS

Testnevelő tanárok továbbképzése A kerület iskoláiban dolgozó testnevelő tanárok részére április végén gyakorlati bemutatóval egybekötött továbbképzést szervezett a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet. A meghívott előadó Galambos László testnevelő tanár, okleveles fitness és aerobictréner arról beszélt, hogy miként lehet bevezetni a fitness tréninget az általános és középiskolák testnevelés óráiba. Fontosnak találtuk ezt a témát, mert a fitness nagyon széles körű lehetőséget kínál a tanulók kondicionális és koordinációs képességeinek fejlesztésére, nagyon hatékonyan fejleszti az erőt és az állóképességet. Ezen túlmenően olyan mozgásformák elsajátítását teszi lehetővé, amelyeket a gyerekek akkor is tudnak gyakorolni, ha kilépnek az iskolarendszerű oktatás keretei közül, hiszen egyre több fitness és aerobic klub ad erre lehetőséget. Mivel a zenére végzett táncos mozgásformák közel állnak a fiatalok érdeklődéséhez, ezért fontos részévé válhatnak a mozgás megszerettetésének, az egészséges életmódra való nevelésnek. A nemzetközi kitekintésben megismerhettük az ausztriai, svájci, svédországi gyakorlatot, megtudhattuk, hogy Nyugat-Európában léteznek már fitness óvodák is. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol erre irányuló kezdeményezések történtek, a gyerekek nagy örömmel fogadták a fitness bevezetését a testnevelés órák anyagába. Az előadást gyakorlati bemutató követte a résztvevők aktív közreműködésével. Egy 45 perces bottal végzett fitness tréningben próbálhattuk ki ügyességünket, gyorsaságunkat, erőnlétünket és állóképességünket. A bot használatával olyan kényszerítő helyzetek teremthetők, melyek jó lehetőségeket kínálnak a tartásjavításra is. A továbbképzésen megjelent 14 kolléga közül sajnos csak kevesen vállalták a gyakorlati részvételt. Külön dicséret illeti a Stromfeld Aurél Általános Iskolát, ahonnan hat kolléga is megtisztelte a továbbképzést részvételével. A gyakorlati foglalkozás videó anyaga megtekinthető az intézet könyvtárában. Pappné Gazdag Zsuzsanna Gyógytestnevelő, szaktanácsadó 51

SZÖRFÖZÉS

Születésnap „Nem az évek teszik az ifjúságot: a tizenhat, a húsz, a huszonhat! Az ifjúság selyemszövésű báb volt, rostjai oszladoznak.” /Juhász Ferenc/ Lelkesedéssel, összefogással ünnepeltük iskolánk működésének 30. évfordulóját 2004 április végén. Névadónk Baross Gábor a 19. század egyik kiemelkedő alakja volt, bár élete fonala csupán 44 esztendőt engedett számára, mégis kiemelkedőt sikerült alkotnia. Az ünnepségsorozat nyitó napján26 9. osztályos fiúnk és hat 2. osztályos gyerekünk mondott verset

A szereplők köre pici első osztályostól a 11. évfolyamig terjedt. Kiemelkedő színvonalon játszott iskolánk volt tanulója szintetizátoron húga pedig hegedűn. Testnevelés szakos kolleganőnk ötlete alapján olyan gúla-gyakorlatot láttunk, amelyben az alapot a szakiskolás izmos fiaink képezték, majd az általános iskola felső, és alsó tagozatát jelképező gyerekeink. Ez a szokatlan produkció is nagy sikert aratott. Intézményünk első, és jelenlegi igazgatója megkoszorúzta a bejáratnál található Baross emléktáblát.

52

SZÖRFÖZÉS Ezt követően szívet melengető eseményre került sor. A 30 év eseményeiből, alkotásaiból kiállítást néztünk meg régi kollegáinkkal, vendégeinkkel. Többen nagy meghatottsággal, néha könnyekkel a szemükben ölelgették egymást. Jó volt emlékezni! A következő két napban sok ötlettel versenyeket rendeztünk az ifjúság számára. /Foci, hulahopp, ping-pong, felülés, szkander, sakk stb./ Végül, de nem utoljára szellemi – játékos vetélkedőt szerveztünk a DÖK segítségével vegyes csapatok számára. Örömmel néztük srácaink felszabadult szórakozását. Nem veszett kárba a befektetett energia! Bóka Júlia könyvtárostanár

35 éves lettem én… „ Néked szól az e dal, szívünk téged ünnepel ma.” hangzott fel a dal a Csili nézőterén 2004. május 7-én a József Attila Általános Iskola gálaműsorán. Az emelt szintű ének-zene oktatás ebben a tanévben ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját. Ennek jegyében novemberben a tagozat alapítójának emlékére Máté János nevét vette fel az énekterem. Az eseményzáró gálán Komoróczy László alpolgármester méltató szavai után iskolánk jelenlegi és volt tanítványai színvonalas műsorral szórakoztatták a közönséget. Az „öregek” és mostani zeneis diákok csodálatos énekszámai és hangszeres előadásai között helyet kaptak prózai számok is. Meghallgattuk az alsósok versmondását, megnéztük az 1.c osztály humoros jelenetét, újra hallhattuk Kossuth toborzóját és német nyelven élvezhettük Goethe csodálatos versét. A felcsendülő összkari ének után - ahol együtt énekelt kicsi és nagy, öreg és mostani diák - iskolánk igazgatója köszönte meg egy pohár pezsgő mellett mindazok áldozatos munkáját, akik hosszú éven át dolgoztak azért, hogy ez a tagozat kiemelkedő sikereket érjen el. Krén Józsefné igazgatóhelyettes

53

SZÖRFÖZÉS

Challenge Day = A Kihívás Napja A Kihívás Napja 1982-ben indult Kanadából, ahol két szomszédos város vezetői elhatározták, hogy egy egésznapos verseny keretében döntik el, melyikük városa a sportosabb. Május utolsó szerdáján ezért O órától este 9-ig folyamatosan számolták, hányan végeznek aktív testmozgást legalább 15 percen keresztül.

A Kihívás Napja hamar meghonosodott szerte Európában és a nagyvilágban, majd 1991-ben Magyarországra is megérkezett. Hazánkban eddig összesen 1451 település vett részt a vetélkedésben. Tavaly a versenyben részt vett falvak és városok lakói egyetlen nap alatt több mint 15 millió negyedórás testmozgást végeztek. A Kihívás Napja célja az, hogy kedvet teremtsen a mozgáshoz, az egészséges életmódhozezért támogatják olimpikonjaink, sportkiválóságaink is személyes részvételükkel ezt az országos eseményt. A benevezett falvak és városok közül az a település lesz a kategóriagyőztes, ahol a 15 perces regisztrált sportolások aránya a lakosság lélekszámához képest a legmagasabb. Egy-egy személy a Kihívás Napján több sportolással is hozzájárulhat a település sikeréhez. Tálas Dóra Sportszervező asszisztens 54

SZÖRFÖZÉS

A vers - és prózaíró verseny eredményei Intézetünk Pesterzsébet várossá avatásának 80. évfordulója tiszteletére meghirdetett vers- és prózaíró versenyre kevés pályamű érkezett. A zsűrizésre pesterzsébeti kötődésű fiatal költőket kértünk fel Király Levente és Oravecz Péter személyében. Miután esszé jellegű helytörténeti írásokat is kaptunk, ezért Bondor Mária történelem szaktanácsadó, múzeumpedagógus is bekapcsolódott a munkába. A név nélküli, jeligével ellátott művek értékelését követően, a zárt borítékok felbontása után tudtuk meg, hogy ki is rejtőzködik a pályaművek jeligéi mögött. Az iskolákon keresztül értesítettük a szerzőket. A „Győztesek gáláján” hirdetünk eredményt, és a díjakat is ott vehetik át az alkotók. 1. kategóriában (1-4. osztály) DICSÉRŐ OKLEVELET KAPOTT: - Gaál Péter: Kerületünk Pesterzsébet (József Attila Általános Iskola 4. osztály) 2. kategóriában (5-8. osztály) OKLEVELET KAPOTT: - Oláh Hajnalka: XX. kerület története (Zrínyi Miklós Általános Iskola) DICSÉRŐ OKLEVELET KAPOTT: - Beer Krisztián: Pestszenterzsébet, 2055. november (Zrínyi Miklós Általános Iskola 7. osztály) - Kalina Anikó: Tervek a jövőről (Stromfeld Aurél Általános Iskola 6. osztály) A VERSENY FŐDÍJÁT KAPTA: - Bognár Andrea: Ezért fontos ez a hely (József Attila Általános Iskola 8. osztály) 55

SZÖRFÖZÉS

Kétéves az Alapfokú Művészeti Intézmény Az intézmény, a 2002/2003 tanévben 5 osztállyal kezdte meg működését a székhelyen, a Lajtha László u. 5-7 szám alatt a Pesterzsébeti Önkormányzati terembérleti szerződése alapján. A 2003-2004 tanévtől további 3 telephely csatlakozott az intézményhez: Baross Gábor Általános Iskola, a Zrínyi Miklós Általános Iskola, Lázár Vilmos Általános Iskola Néhány számadat az intézményről: Személyi feltételek: alkalmazott pedagógusok létszáma 2002/2003 tanévben: 8 fő 2003/2004 tanévben: 15 fő Tanulói létszámok (minden tanév október 1-jei állapota alapján): 2002/2003 tanévben 77 tanuló 2003-2004 tanévben 191 tanuló Várható változások: 2004-2005 tanévtől az intézményünkhöz 2 tanszakkal (néptánc, kézműves) kíván csatlakozni a Tátra Téri Általános Iskola, az előzetes szülői igényfelmérések alapján. Tárgyi feltételek: A 2002/2003 tanévben a tanszakok indításához az induló évfolyamokon a tárgyi feltételek rendelkezésre álltak. A 2003/2004 tanévben a tárgyi feltételeket bővítettük a székhelyen és a telephelyeken. Pedagógiai szakmai munka elemzése: Intézményünk éves munkaterv alapján működik, évente két alkalommal szervezünk értekezletet (év elején, amely a nyitó és záró értekezlet is, valamint félévkor). Működésünk második évében az alapítvány elnöke dr. Tátrai Zsuzsanna felkérésére intézményünket szakértő nézte át. Évente 2 alkalommal a tanulók munkáiból kiállítást szervezünk, amelynek a helyszíne a székhelyként működő iskola, A Hajós Alfréd Általános Iskola. Az idén színesedett, gazdagodott a kiállításunk, hiszen már 4 iskola közel 190 diákja vett részt a tavaszi kiállításon. 56

SZÖRFÖZÉS Az intézmény kapcsolatrendszere: Intézményünk igen jó kapcsolatot alakított ki a kerületi Pesterzsébeti Pedagógiai Intézettel (PPI): - A 2002/2003 tanévben a kerületi Pedagógiai Napon lehetőségünk volt a bemutatkozásra - A 2002/2003 tanévben a PPI újságjában bemutatkoztunk. - A „Hon- és népismeret” kerettantervi modul keretében a 2002/2003 tanévben néptánc bemutató órát szerveztünk a József Attila Általános Iskolában a kollégák részére, Nagy Zoltán József néptánctanár vezetésével, - A 2003/2004 tanévben „Hon- és népismeret” kerettantervi modul keretében a székhelyen bemutató órát tartottunk a kézműves tanszak tanulói, valamint Sulyok Andrea és Ráczné Devecseri Kamilla nevelők irányításával. A foglalkozáson a tanulók betlehemet készítettek vesszőből, valamint a bele való gyapjú báránykákat, és a csuhé szereplőket, Máriát, Józsefet, és a kis Jézust. - A szaktanácsadó felkérésére örömmel vállaltuk el a zsűrizést tját a „Nép- és honismeret” kerületi tanulói verseny lebonyolításában. - Részt vettem a PEPI által szervezett jó hangulatú és magas színvonalon összeállított tanulmányi kiránduláson 2004. tavaszán. Egyéb rendezvényeink, vállalkozásaink: Nyári táborok: Intézményünk a 2003/2004 nyarára tehetséggondozó művészeti tábort szervez a csodálatos fekvésű Bükki Nemzeti Parkban.. A tanulói igényfelmérések folyamatban vannak. Tanulmányi kirándulások: Alapítványunk évek óta tanulmányi kirándulásokat szervez az ország különböző részeibe. (Sárköz, Palóc, Matyó, Felső-Tisza vidék) - 2002/2003 tanévben három kerület részére (Csepel, Pesterzsébet és Soroksár) Matyó vidékre szerveztünk tanulmányi kirándulást. - 2003/2004 tanévben a szintén három kerület részére Felső – Tisza vidéki 2 napos - elsődlegesen néprajzi témájú kiránduláson 57

SZÖRFÖZÉS látottakat és az elhangzottakat.- a „Hon- és népismereti” modult tanítók is jól hasznosítják a Vállalkozásaink; kézműves foglalkozásaink felkérésre: 2002/2003 tanévben MILKA Csokoládégyár Gyermeknapi rendezvényére 300 fő gyerek részére tartottunk kézműves foglalkozást. 2003/2004 tanévben „Karácsonyi Játszóházat” rendeztünk több, mint 250 tanuló részére, a soroksári Fekete István Általános Iskolában. 2003/2004 tavaszán a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a „Húsvéti Családi Játszóház” keretében közel 400 fő részére szerveztünk programot. Akkreditált továbbképzések szervezése: az ELTE és az alapítvány közös szervezésében: 60 órás hagyományismeret és 60 órás- néptánc tanfolyamot szerveztünk. Szeretnénk hazai és külföldi testvérvárosi kapcsolatot kialakítani más hasonló művészeti intézményekkel Pelyhe Andrásné Intézményvezető

"Jó hangulatú, tartalmas két tanév áll mögöttünk." Iskolánkban második éve működik az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (AMI) három kézműves tanszakkal. Kezdetektől fogva nagy volt az érdeklődés mind a szülők, mind a gyermekek részéről. Mivel iskolánkban a néphagyomány oktatása önálló tantárgyként, illetve a technika tantárgy keretén belül régóta működik, ennek is köszönhető volt a nagy érdeklődés. Az AMI tananyaga bővíti az így szerzett ismereteket, összehangoltan tudunk dolgozni. Mindenképpen előny, hogy bázisiskolaként működünk, nemcsak a gyermekeknek, hanem az itt dolgozó kollégáknak is. Segítségünkre van ebben a jól felszerelt tanterem (szakirodalom, videokazetták, eszközök, anyagok, stb.), valamint az idén elkészült új vitrin. 58

SZÖRFÖZÉS Az intézményvezetővel maximálisan jó a kapcsolatunk, mindenféle kérdéssel és kéréssel fordulhatunk hozzá. Évente két kiállítást rendezünk a karácsonyi és a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan. Jeles néprajzkutatók, igazgatók, kollégák tisztelnek meg jelenlétükkel, de a szülők is nagy érdeklődéssel várják ezeket a rendezvényeket. A kiállítások anyaga a gyerekek keze munkáját dicséri. el. Az idén először a telephelyeken működő tagozatok is bemutatkoztak, melynek köszönhetően nagyszabású, színvonalas produkciókat láthattunk. Az AMI terjeszkedése Pesterzsébeten újabb színfoltot jelent a kerület kulturális életében. A jobb kapcsolattartás érdekében több bemutató foglalkozást is tartottunk, a kerület képviselőinek, igazgatóknak, kollégáknak és szülőknek. Az intézményen kívül is megmutattuk magunkat - KRAFT Rt. Családi vasárnapján kézműves foglalkozás - Nyír u. Általános Iskolában "Ádventi készülődés" kézműves foglalkozás - Mezőgazdasági Múzeumban "Húsvéti készülődés" kézműves foglalkozás - Néprajzi Múzeum - "Mesterségek titkai" előadás és foglalkozás - Szentendrei Skanzen kézműves foglalkozás A foglalkozásokon a gyerekek elmélyülten, türelmesen dolgoznak, anyagismeretük révén bátran kísérleteznek egy-egy munkadarab elkészítésénél remek ötleteket adnak egymásnak is. Egyénileg és csoportosan is ügyesen, egymást segítve dolgoznak. Munkájukban kitartóak, fegyelmezettek, melynek eredményeként értékes, szép munkákat készítenek.. Biricz Jánosné, Ráczné D. Kamilla, Sulyok Andrea pedagógusok

59

A kiadványt írták a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai, valamint a kerületünkben dolgozó pedagógusok

Felelős kiadó: Főszerkesztő: Rovatvezetők: 12 hét történése: Górcső: Ex cathedra: Szörfözés:

Dr. Nagyné Koczog Tünde Emmer Gáborné

Szekeres Lászlóné Soltészné Szabó Emőke Bondor Mária Vasas Dezsőné Verőcei Gáborné Szövegszerkesztő: Kóródi Márta

Szerkesztőség címe: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet 1204 Budapest Ady Endre u. 98.

[email protected] www.pepint.hu

Telefonok: titkárság: 284 01 38 (fax is) vezető: 421 07 70 előadók:421 07 71