1 Perecz László Publikációs jegyzék
2015 a. „Négy kísérlet: A magyar filozófia elmaradottságának diskurzusáról”, Magyar Tudomány, 2015/1. pp. 87–95. [a 2014c. újraközlése]
2014
a. Antal Gábor–Szilágyi Ágnes Judit (szerk.): „»…mindent a legmagasabb szinten kell csinálnunk…«: Szilágyi Ágnes Judit történész, Perecz László filozófus, Tímár Katalin művészettörténész és Vörös István író, irodalomtörténész beszélgetése a tudományos nyelvről”, Pannonhalmi Szemle, 2014/2. pp. 47–58. b. „Irodalom és filozófia, Madách példáján” (Könyvismertetés Máté Zsuzsanna: A bölcselet átlényegülése esztétikummá – középpontban Madách Imre Az ember tragédiája című művével című könyvéről), Magyar Tudomány, 2014/12. pp. 1524–1526. c. „Négy kísérlet: A magyar filozófia elmaradottságának diskurzusáról”, in: Horváth Andor– Soós Amália (szerk.): A bölcsesség koszorúja: Tanulmányok Egyed Péter hatvanadik születésnapjára (Műhely, 27), Kolozsvár: Pro Philosophia Kiadó, 2014. pp. 161–171. d. „Személyes történelem: Deák Ferenc (1803–1876)”, BBC History, 2014/2. p. 98.
2013 a. Háttér előtt: Írások a magyar filozófia múltjáról és jelenéről, Pozsony–Budapest: Kalligram, 2013. 262 p. [benne a 2013b; 2013d; 2012e; 2012f; 2012g; 2011a; 2011b; 2011d; 2010c; 2010d; 2010e; 2009b; 2009d; 2009e; 2009f; 2008e; 2007a] (Ismerteti: Deczki Sarolta, Élet és Irodalom, 2014. szeptember 12; Holovicz Attila, Magyar Tudomány, 2014/9) b. „Irodalom vagy filozófia? Magyar szerelemfilozófiák a kilencvenes évekből: Nádas Péter és Mészáros András”, in: Laczkó Sándor (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz 11: A szerelem, Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány–Magyar Filozófiai Társaság–SZTE BTK Filozófia Tanszék–Státus Kiadó, 2013. pp. 154–158. c. „Tanácsok a magyar filozófia jövendő történészének”, Szépirodalmi Figyelő, 2013/3. pp. 48–52. d. „Társadalomlélektan, pro és kontra: A Bibó–Lukács vitáról”, Tolle Lege: Jog- és társadalomelméleti folyóirat, III. évf. 1. szám (2013. január 29.) http://tollelege.elte.hu/sites/default/files/articles/perecz_javitott1.pdf pp. 1–9. e. „Társadalomlélektan, pró és kontra: A Bibó–Lukács vitáról”, Világosság, 2013/tavasz–nyár, pp. 311–317. [a 2013d újraközlése]
2 f. „Utószó: Mit ér a filozófiatörténész, ha a magyar filozófia történetét műveli?”, in: Laczkó Sándor: A dolog és a szó: Tanulmányok a magyar filozófiai hagyományról (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, XIV), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia Kiadó–SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény, 2013. pp. 288–295.
2012 a. „A Gonosz birodalmai” (Könyvismertetés Lendvai L. Ferenc: A Gonosz birodalmai című könyvéről), Magyar Tudomány, 2012/4. pp. 503–506. b. „Az antipozitivizmus áramában: A Böhm-iskola és a Lukács-kör a századelőn”, in: Egyed Péter (szerk.): Felvilágosodás. Magyar századforduló: A VII. Hungarológiai Kongresszus Filozófia Szekcióinak előadásai, Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2012. pp. 271– 284. c. „Az irodalom ereje: Háy Jánosról”, Mozgó Világ, 2012/1. pp. 116–117. d. „Berggasse, Andrássy út”, Mozgó Világ, 2012/2. pp. 53–55. e. „Intézményeken és irányzatokon kívül: Hamvas Béla és a magyar filozófia”, Kalligram, 2012/3. pp. 86–91. f. „Kimért időben: Bibó István koalíciós válságelemzése”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): Bibó 100: Recepciók, értelmezések, alkalmazási kísérletek (Eszmetörténeti Könyvtár, 17), Budapest: Argumentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely, 2012. pp. 98–114. [a 2011e. rövidített változata] g. „Nyelv és filozófia: Bölcseleti spekuláció és nemzetkarakterológia Nádas Péter esszéisztikájában”, Holmi, 2012/3. pp. 325–332. h. „»Objektív« és »primitív«? Karácsony Sándor és a »magyar filozófia« gondolata”, in: Demeter Tamás–Hell Judit (szerk.): A társadalom aspektusai: Társadalomelméleti tanulmányok Lendvai Ferenc köszöntésére, Budapest: Áron Kiadó, é. n. [2012] pp. 63–79. [a 2007f. újraközlése] i. „Ügyes forgatómesterek”, Mozgó Világ, 2012/3. pp. 82–85.
2011 a. „A filozófusok és ellenségeik: Rémtörténeti adalékok”, Beszélő, 2011/1–2. pp. 86–91. b. „Az antipozitivizmus áramában: A Böhm-iskola és a Lukács-kör a századelőn”, Magyar Tudomány, 2011/12. pp. 1499–1507. c. „»Das ungarische Denken«: asiatisch oder versteckend? Sándor Karácsony und Lajos Prohászka über die »Nationale Philosophie«“, in: Jankovics József–Nyerges Judit (szerk.): Kultúra, nemzet, identitás: A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Debrecen, 2006. augusztus 23-26.) elhangzott előadások, Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2011. pp. 68–75. http://mek.oszk.hu/09300/09396/ [a 2007e rövidített, német nyelvű változata] d. „Felejtés után” (Könyvismertetés Balog Iván: Bibó István recepciója című könyvéről), Holmi, 2011/8. pp. 1047–1052. e. „Kimért időben: Bibó István koalíciós válságelemzése”, in: Bibó István: A magyar demokrácia válsága (Bibó István munkái: Centenáriumi sorozat, 3), Budapest: Argumentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely, 2011. pp. 255–275.
3 f. „»Nemzeti művészet« és »nemzeti filozófia«: Fülep Lajos Magyar művészetének helye a magyar bölcselet „»nemzeti filozófiai« vonulatában”, Ars Hungarica, 2011/2. pp. 108–117. [a 2010e. újraközlése]
2010 a. „Beszélgetés Szigeti József akadémikussal”, Ezredvég, 2010/1. pp. 95–114. b. „Beszélgetés Szigeti Józseffel”, in: Boros Gábor (szerk.): A hetvenes évek filozófiai lehetőségei és valósága (Ad marginem), Budapest: L’Harmattan–Német-Magyar Filozófiai Társaság, 2010. pp. 279–298. [a 2010a. újraközlése] c. „Hagyomány vagy örökség? Romsics Ignác (szerk.): A magyar jobboldali hagyomány, 1900–1948.”, Századvég, 2010/1. pp. 103–112. d. „Háttér előtt: A »hivatalos« magyar filozófia és a századelő Lukács-köre”, Fordulat, 10. (2010/3.), pp. 90–105. [a 2008h magyar nyelvű változata] e. „»Nemzeti művészet« és »nemzeti filozófia«: Fülep Lajos Magyar művészetének helye a magyar bölcselet „»nemzeti filozófiai« vonulatában”, Világosság, 2010/nyár, pp. 29–38.
2009 a. A fölfedezett reneszánsz: Filozófiatörténeti tanulmányok, [Veszprém]: Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2009. 187 p. [benne a 2005f; 2005h; 2004c; 2003f; 2003i; 2002h; 2001d; 2001e; 2001g; 1999d; 1998c; 1997e] b. „A nemzetjellemtan dekonstrukciója: Bibó István és a »nemzeti filozófia« gondolata”, in: Garaczi Imre–Kalmár Zoltán (szerk.): Pro Philosophia Évkönyv 2009, [Veszprém]: Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2009. pp. 137–150. d. „Kovács Gábor: Az utolsó kísértés – változatok a hatalomra” (könyvismertetés), Magyar Tudomány, 2009/1. pp. 126–128. e. „Lendvai L. Ferenc: Az ifjú Lukács (Útja Marxhoz: 1902–1918)” (könyvismertetés), Magyar Tudomány, 2009/7. pp. 886–889. f. „Zsidai Ágnes: A tiszta jogszociológia” (könyvismertetés), Magyar Tudomány, 2009/4. pp. 504–506.
2008 a. Nemzet, filozófia, „nemzeti filozófia” (Eszmetörténeti Könyvtár, 7), Budapest: Argumentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely, 2008. 286 p. [benne a 2008e; 2007a; 2007b; 2007f; 2006b; 2005b; 2005c; 2004b; 2004h; 2004i; 2003b; 2002i; 1995a; 1994b; 1992a átdolgozott változata] (Ismerteti: Gángó Gábor, Élet és Irodalom, 2008. június 6; Mester Béla, Népszabadság, 2008. augusztus 30; Ungvári Zrínyi Imre, Erdélyi Múzeum, 2011/1; Zóka Péter, Magyar Tudomány, 2009/12) b. „Antifilozofikus bujdosó: Prohászka Lajos és a »nemzeti filozófia«”, Világosság, 2008/1. pp. 3–13.
4 c. „Lee Congdon: Seeing red: Hungarian intellectuals in exile and the challenge of communism” (könyvismertetés), Studies in East European Thought, 2008/1–2. (60.), pp. 165–167. [a 2002f angol nyelvű változata] d. „Márkus György”, in: Nádori Attila (főszerk.): Britannica Hungarica Világenciklopédia, 20. kötet, Budapest: Lexikon Kiadó, [2008], p. 389. e. „Mester Béla: Magyar philosophia” (könyvismertetés), Magyar Tudomány, 2008/1. pp. 124–127. f. „Nemzet, filozófia, »nemzeti filozófia«: Adalékok a magyar filozófiatörténet »nemzeti filozófiai« toposzához”, in: Kulin Ferenc–Sallai Éva (szerk.): A nemzeti tudományok historikuma: Tudományos tanácskozás (Kölcsey Füzetek, XVIII.), Budapest: Kölcsey Intézet, 2008. pp. 363–381. [a 2006c újraközlése] g. „Rathmann János: Történetiség a német felvilágosodásban” (könyvismertetés), Magyar Tudomány, 2008/9. pp. 1159–1162. h. „The background scenery: »Official« Hungarian philosophy and the Lukács Circle at the turn of the century”, Studies in East European Thought, 2008/1–2. (60), pp. 31–43. i. „Vajda Mihály”, in: Nádori Attila (főszerk.): Britannica Hungarica Világenciklopédia, 20. kötet, Budapest: Lexikon Kiadó, [2008], p. 598.
2007 a. „Bölcseleti gondolkodás: saját vagy idegen? A Babits–Lukács-vitáról”, Pro Philosophia Füzetek, 52. (2007), pp. 55–64. b. „Korrelációban: egyetemes és nemzeti. Fülep Lajos a »nemzeti művészetről«”, Pro Philosophia Füzetek, 50. (2007), pp. 67–83. c. „Lukács György”, in: Boros Gábor (főszerk.): Filozófia (Akadémiai Kézikönyvek), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2007. pp. 1060–1062. d. „Magyar filozófiatörténet”, in: Boros Gábor (főszerk.): Filozófia (Akadémiai Kézikönyvek), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2007. pp. 1146–1172. e. „»Magyar gondolkodás«: ázsiai vagy bujdosó? Karácsony Sándor és Prohászka Lajos a »nemzeti filozófiáról«”, Magyar Tudomány, 2007/3. pp. 290–300. f. „»Objektív« és »primitív«? Karácsony Sándor és a »magyar filozófia« gondolata”, Világosság, 2007/4. pp. 21–31.
2006
a. „A fölfedezett reneszánsz: Hanák Tibor és a magyar filozófia történetírása”, in: Veres Ildikó (szerk.): Megidézett reneszánsz (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, IX), Miskolc, 2006. pp. 21–31. [a 2004c újraközlése] b. „Nemzet és filozófia: Kérdések a magyar »nemzeti filozófiáról«”, Debreceni Disputa, 2006/7–8. pp. 113–117. c. „Nemzet, filozófia, »nemzeti filozófia«: Adalékok a magyar filozófiatörténet »nemzeti filozófiai« toposzához”, Pro Philosophia Füzetek, 46. (2006), pp. 129–141.
5 2005 a. „Alexander Bernát”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/alexander_bernat.htm (2005. augusztus) b. „A nemzeti kultúraépítés jegyében: Imre, Palágyi, Pekár és a »nemzeti filozófia« gondolata”, Kellék, 26. (2005), pp. 123–138. c. „Böhm és Alexander a »nemzeti filozófiáról«: Fejezet a magyar neokantianizmus történetéből”, Világosság, 2005/2–3. pp. 113–119. d. « Des rôles multiples et changeants : István Bibó et l’opposition hongroise », in : Chantal Delsol–Michel Masłowski–Joanna Nowicki (dir.) : Dissidences (Politique d’aujourd’hui), Paris : Presses Universitaires de France, 2005. pp. 171–184. e. „Erdélyi János”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/erdelyi_janos.htm (2005. augusztus) f. „»Fajegészségtan«, balról jobbra: Az eugenika század eleji recepciójához: Madzsar és Pekár”, in: Valastyán Tamás (szerk.): A totalitarizmus és a magyar filozófia: Tanulmányok (Memento Könyvek, 1), Debrecen: Vulgo, 2005. pp. 200–212. g. „Hegel-vita”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/hegel-vita.htm (2005. augusztus) h. „Kultusztárgyból gondolkodó” (Könyvismertetés Balog Iván: Politikai hisztériák Közép- és Kelet-Európában: Bibó István fasizmusról, nacionalizmusról, antiszemitizmusról, illetve Kovács Gábor: Az európai egyensúlytól a kölcsönös szolgáltatások társadalmáig: Bibó István, a politikai gondolkodó című könyvéről), Szociológiai Szemle, 2005/1. pp. 72–79. i. „Magyar filozófia”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/magyar_filozofia.htm (2005. augusztus) j. „Nach dem Neubeginn: Zur Lage der ungarischen Philosophie seit 1989“, Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 2005/2. pp. 277–285. [a 2000p rövidített, német nyelvű változata] k. „Nemzet és filozófia: a német példa”, Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXII. Sectio Philosophica, 2005. pp. 261–277. [a 2004h újraközlése] l. „»Nemzeti kultúra«: nyitott vagy zárt? Szontagh Gusztáv és Palágyi Menyhért a magyar »nemzeti filozófiáról«”, Beszélő, 2005/6–7. pp. 146–152. m. „Pauler Ákos”, in: Nyíri Kristóf (főszerk.): Magyar Virtuális Enciklopédia, http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/pauler_akos.htm (2005. augusztus)
2004 a. Közelítések a magyar filozófia történetéhez: Magyarország és a modernitás (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. 432 p. (szerkesztés, szerkesztőtárs: Mester Béla) (Ismerteti: Dinnyei Béla, Magyar Tudomány, 2004/12; Hajós József, Korunk, 2005/6; Hajós, József, Philobiblon, Vol. X–XI. (2005–2006) ; Pichler, Tibor, Filozofia, 2005/8; Pléh Csaba, Élet és Irodalom, 2004. szeptember 11; Pléh Csaba, Magyar Tudomány, 2005/5; Somos Róbert, Magyar Filozófiai Szemle, 2005/1–2) b. „A filozófia mint följelentés: Budai Ferenc »Rostá«-jának nemzetfölfogása”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság értelme – az értelem szabadsága: Filozófiai és eszmetörténeti tanulmányok, Budapest: Argumentum Kiadó, 2004. pp. 285–298.
6 c. „A fölfedezett reneszánsz: Hanák Tibor és a magyar filozófia történetírása”, Pro Philosophia Füzetek, 40. (2004), pp. 87–96. d. „A magyar bölcselők és a modernitás”, in: 2004a. pp. 7–16. (szerzőtárs: Mester Béla) e. „A magyar bölcselők és a modernitás”, in: Palló Gábor (szerk.): Teremtő befogadás: Összefüggések, tanulságok (Recepció és kreativitás), Budapest: Áron Kiadó, 2004. pp. 197–206. (szerzőtárs: Mester Béla) [a 2004d újraközlése] f. „A magyar filozófiai intézményrendszer kialakulása”, in: 2004a. pp. 40–74. g. „Nap nélkül: Halasy-Nagy és az Athenaeum”, in: Szabó Tibor (szerk.): Scientia Potestas: Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról, Szeged: Lectum Kiadó, 2004. pp. 145– 154. [a 2003f újraközlése] h. „Nemzet és filozófia: a német példa”, Világosság, 2004/6. pp. 99–110. i. „»Nemzeti filozófia«: saját vagy idegen? Erdélyi János és a »magyar filozófia« gondolata”, Irodalomtörténeti Közlemények, 2004/5–6. pp. 541–558.
2003 a. „A filozófia intézményrendszere Magyarországon: Magyar Encyclopaedia, Kant- és Hegelvita, Alexander Bernát fordítói sorozata”, www.phil-inst.hu/nkfp/perecz.htm b. „A nemzeti nyelvtől a »nemzeti filozófiáig«: A »magyar filozófia« fogalmának jelentésváltozatai a reformkori Akadémia bölcseleti vitáiban”, Világosság, 2003/11–12. pp. 55–61. c. „Az antispekulativitás jegyében: Bibó István filozófiai előföltevéseiről”, in: Fehér M. István– Veres Ildikó (szerk.): Filozófia és teológia a magyar eszmetörténetben (Magyar Filozófiatörténeti Könyvtár, VII.), Miskolc: Bíbor Kiadó, 2003. pp. 185–202. [a 2001d rövidített változata] d. „Béla Hamvas”, Nova Istra, 2003/1. pp. 73–78. (szerzőtársak: Judit Hell, Ferenc L. Lendvai, fordította: Neven Ušumović) e. „Die Geschichte der ungarischen Philosophie als eine Geschichte der Rezeption”, Berliner Osteuropa Info, 19. (2003), pp. 49–51. f. „Nap nélkül: Halasy-Nagy és az Athenaeum”, Kalligram, 2003/11. pp. 98–105. g. „Tóth Tamás (szerk.): Az európai egyetem funkcióváltozásai” (könyvismertetés), Magyar Tudomány, 2003/7. pp. 926–928. h. „Túl az iskolafilozófián: A Pauer–Kármán-vitáról”, in: Mészáros András (szerk./red.): Iskolai filozófia Magyarországon a XVI–XIX. században. Školská filozofia v Uhorsku v XVI–XIX. stročí (Dialógus Könyvek. Edícia Dialógy), Pozsony/Bratislava: Kalligram Könyvkiadó–A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete/Kultúrny inštitút Mad’arskej republiky, 2003. pp. 145–152. [a 2002h újraközlése] i. „Újrafölfedezés” (Könyvismertetés Somos Róbert: Pauler Ákos élete és filozófiája című kötetéről), Magyar Filozófiai Szemle, 2003/4. pp. 533–541.
2002 a. Államtani és közigazgatási jogi ismeretek, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2002. 89 p. (társszerző: Bánkuti Antal) b. Jog, állam, gazdaság, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2002. 175 p.
7 c. „Fejlődés, kérdőjelekkel: A filozófiai tudományosság és az Akadémia, 1825–1944.”, in: Glatz Ferenc (szerk.): Közgyűlési előadások, 2000. 175 éves a Magyar Tudományos Akadémia (Akadémiai Műhely), I. kötet, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2002. pp. 81–87. [a 2001e újraközlése] d. „György Lukács, die Lukács-Schule und die Budapester Schule”, in: Frank Benseler– Werner Jung (Hgg.): Lukács 2002: Jahrbuch der Internationalen Georg-LukácsGesellschaft, Bielefeld: Aisthesis Verlag, 2002. pp. 165–191. (szerzőtársak: Judit Hell, Ferenc L. Lendvai) [a 2002g német nyelvű változata] e. „Herbárium” (Könyvismertetés a Balogh József és Tóth László szerkesztette, Magyar leveleskönyv I–II. című kötetről), Magyar Tudomány, 2002/4. pp. 525–529. f. „Lee Congdon: Seeing Red” (könyvismertetés), Magyar Tudomány, 2002/12. pp. 1680– 1682. g. „Lukács György, a Lukács-iskola és a Budapesti Iskola”, Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tomus VIII. – Fasciculus 1. 2002. pp. 81–118. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) h. „Túl az iskolafilozófián: A Pauer–Kármán-vitáról”, Világosság, 2002/8–9. pp. 55–60. i. „Változatok a magyar filozófiára: A »nemzeti filozófia« toposza a magyar filozófiatörténetben”, Magyar Tudomány, 2002/9. pp. 1242–1251.
2001 a. A vállalkozások jogi kérdései, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2001. 184 p. (szerkesztés) b. Magyar filozófia a XX. században: Második rész, Budapest: Áron Kiadó, 2001. 338 p. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) [benne a 2003b; 2002g; 2000j; 2000p átdolgozott változata] c. Szép rendbe foglalva: Arcképvázlatok a magyar filozófia történetéből, Budapest: Ister Kiadó, 2001. 309 p. [benne a 2000e; 2000f; 2000j; 2000o; 1999e; 1999i; 1999j; 1997b; 1996d] (Ismerteti: Almási Miklós, Népszabadság, 2001. május 23; Kruzslicz Anita, Jelenkor, 2003/4; Laczkó Sándor, Iskolakultúra, 2002/11; Lendvai L. Ferenc, Magyar Tudomány, 2002/2; Poszler György, Élet és Irodalom, 2002. január 25; Ungvári Zrínyi Imre, Korunk, 2001/12; Végh Attila, Magyar Nemzet, 2001. április 28; Weiss János, Élet és Irodalom, 2001. augusztus 10.) d. „Az antispekulativitás jegyében: Bibó István filozófiai előföltevéseiről”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): Megtalálni a szabadság rendjét. Tanulmányok Bibó István életművéről, Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2001. pp. 37–55. e. „Fejlődés, kérdőjelekkel: A filozófiai tudományosság és az Akadémia, 1825–1944.”, Magyar Tudomány, 2001/4. pp. 422–427. f. „Filozófiai irányzatok és viták a két világháború között”, in: Lackó Miklós (szerk.): Filozófia és kultúra: Írások a modern magyar művelődéstörténet köréből (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 28), Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 2001. pp. 9–42. [az 1997e. újraközlése] g. „Következetes következetlenség: Bartók György, 1882–1970.”, in: Bartók György: Szellem és rendszer: Válogatott írások (Magyar Minerva), Budapest: Ister Kiadó, 2001. pp. 5–19. [az 1991b új változata] h. „Magyar filozófia”, in: Magyar Nagylexikon, XII. kötet, Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 2001. pp. 412–414.
8 i. „Talpraállás után: Magyar filozófia a kilencvenes években”, MFT Hírek, 2001/1. pp. 3–21. [a 2000 újraközlése] j. [Válasz a »Terrorizmus és szabadság« című körkérdésre], Fundamentum, 2001/4. pp. 76– 78. k. „Weiss János: Tizenkét előadás a Frankfurti Iskoláról és a diákmozgalmakról” (könyvismertetés), Magyar Tudomány, 2001/8. pp. 1012–1014.
2000 a. Jogtudományi alapismeretek, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2000. 177 p. (szerkesztés és részletek) b. Környezetjog, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2000. 226 p. (szerkesztés és részletek, szerkesztőtárs: Bándi Gyula) [az 1998b 2. kiadása] c. Magyar filozófia a XX. században: Első rész, Budapest: Áron Kiadó, 2000. 319 p. (szerzőtársak: Hell Judit, Lendvai L. Ferenc) [benne az 1999d; 1999j; 1998c; 1998g; 1997b; 1997e; 1991b átdolgozott változata] (Ismerteti: Mester Béla, Magyar Tudomány, 2001/3; Montcalm, www.animamundi.hu/kajanloform. php?kid=12) d. Munkajogi ismeretek, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2000. 106 p. (szerkesztés) e. „A filozófiai gondolat fényénél: Százötven éve született Alexander Bernát”, Magyar Tudomány, 2000/4. pp. 483–493. f. „Az élet mint tett és mű: Prohászka Lajosról”, Világosság, 2000/11–12. pp. 90–103. g. [Bevezető Alexander Bernát »Nemzeti szellem a philosophiában« című akadémiai székfoglaló értekezéséhez], in: Csató Éva (szerk.): Pályánk emlékezete: Válogatás az Akadémiai Értesítő írásaiból (Magyar Tudomány Füzetek, 2), Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2000. p. 83. h. [Bevezető Vargha Gyula »Népünk mozgalma a népszámlálás adatai szerint« című akadémiai székfoglaló értekezéséhez], in: Csató Éva (szerk.): Pályánk emlékezete: Válogatás az Akadémiai Értesítő írásaiból (Magyar Tudomány Füzetek, 2), Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2000. p. 79. i. „Böhm Károly nyelve”, in: Böhm Károly és a „kolozsvári iskola” (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai, III.), Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 2000. pp. 165–176. [az 1996c újraközlése] j. „Emigrációból emigrációba: Mannheim Károlyról”, in: Fehér Márta–Lendvai L. Ferenc (szerk.): Hársing László 70 éves, Miskolc: E Typographeo Universitatis, 2000. (Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tomus VI. Fasciculus 2. Fasciculus Specialis), pp. 219–237. k. „Fábián Péter: Közelképtár” (könyvismertetés), Kritika, 2000/4. p. 40. l. „Hungary, philosophy in”, in: Concise Routledge Encyclopedia of Philosophy, London: Routledge, 2000. pp. 368–369. [az 1998e.rövidített változata] m. Jogtudományi ismeretek mérnökhallgatóknak, szerkesztette: Majtényi László, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2000. 106 p. (részletek) [az 1995f 4. kiadása] n. „Könyvtárjelenetek Alsó-Szászországból”, Kritika, 2000/8. pp. 21–22. o. „Szép rendbe foglalva: Apáczai Csere János”, Kalligram, 2000/7–8. pp. 105–118. p. „Talpraállás után: Magyar filozófia a kilencvenes években”, Századvég, 2000/ősz, pp. 163– 188. q. „Üres-e a kamra? Körkérdés a magyar filozófiai hagyományról”, Magyar Tudomány, 2000/8. p. 981.
9
1999 a. Hívószavak: Publicisztikai írások, Budapest: Osiris Kiadó, 1999. 246 p. (Ismerteti: Sükösd Mihály, Népszabadság, 1999. augusztus 25; Sylvester András, Magyar Tudomány, 2000/3) b. „A politika védelmében” (Könyvismertetés Tamás Gáspár Miklós: Törzsi fogalmak, I–II. című könyvéről), Holmi, 1999/8. pp. 1058–1063. c. „A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Az Athenaeum feldolgozásának módszertani problémáiról”, in: Fehér M. István–Veres Ildikó (szerk.): Alternatív tradíciók a magyar filozófia történetében, Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó, 1999. pp. 405–411. d. „Az antinómiák filozófusa: Gróf Révay József, 1905–1945.”, in: Gróf Révay József: Mások megértéséről. Kisnemesek Tajnán, Budapest: Ister Kiadó, 1999. pp. 5–15. [az 1989a új változata] e. „Az Írás igazsága: Temesvári Pelbárt”, Kalligram, 1999/11. pp. 15–28. f. „Böhm, Bartók, Bibó: Az Erdélyi Iskola hatása a bibói munkásságra”, in: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság kis körei: Tanulmányok Bibó István életművéről, Budapest: Osiris Kiadó, 1999. pp. 153–165. g. „Jogtudomány a Műegyetemen – múltban és jövőben”, in: Dallos Györgyi (szerk.): Műegyetem 2000, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 1999. pp. 121–123. h. Jogtudományi ismeretek mérnökhallgatóknak, szerkesztette: Majtényi László, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 1999. 106 p. (részletek) [az 1995f 3. kiadása] i. „Különbözni, egyezni: Erdélyi János élete és halála”, in: Kardos András–Radnóti Sándor– Vajda Mihály (szerk.): Diotima: Heller Ágnes hetvenedik születésnapjára, Budapest: Osiris Kiadó–Gond, 1999. pp. 408–421. j. „Maszkok mögött: Pauler Ákosról”, Világosság, 1999/12. pp. 37–50.
1998 a. A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Athenaeum 1892–1947. (Horror Metaphysicae), Budapest: Osiris Kiadó, 1998. 244 p. [az 1999c; 1996b; 1995b; 1995c; 1995g; 1994c; 1994e; 1993b átdolgozott, monográfiává formált változata] (Ismerteti: Almási Miklós, Népszabadság, 1999. január 2; Vajda György Mihály, Magyar Tudomány, 1999/4) b. Környezetjog, Budapest: Államigazgatási Főiskolai Kiadó 1998. 220 p. (szerkesztés és részletek, szerkesztőtárs: Bándi Gyula) c. „A belátásos elmélettől a mezőelméletig. A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló, Moór, Horváth”, Századvég, 1998/ősz, pp. 73–94. d. „A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Athenaeum 1892–1947.”, in: Kőszegi Lajos (szerk.): Athenaeum–tár (Pannon Pantheon), Veszprém: Comitatus Kiadó, 1998. pp. 687– 701. [az 1993b bővített változata] e. „Hungary, philosophy in”, in: Edward Craig (ed.): Routledge Encyclopedia of Philosophy, Vol. 4. London: Routledge, 1998. pp. 567–573. [az 1996d angol nyelvű változata] f. „Láthatatlan történet” (Könyvismertetés Földesi Margit: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon: Visszaemlékezések, diplomáciai jelentések tükrében, 1945–1947. című könyvéről), Magyar Tudomány, 1998/7. pp. 883–884.
10 g. „Túl a neokantianizmuson: Vázlat az Erdélyi Iskoláról”, Pro Philosophia Füzetek, 13–14. (1998) pp. 219–235.
1997 a. „A posztakadémikus tudományig és tovább: Beszélgetés Fehér Mártával”, Magyar Tudomány, 1997/7. pp. 819–828. b. „A pozitivizmustól az újidealizmusig: Böhm Károly”, Világosság, 1997/9–10. pp. 97–108. c. „Az időszerűtlenség erénye”, in: Karikó Sándor (szerk.): Derrida Marx-szelleme, Budapest– Szeged: Gondolat Kiadó–Lukács Kör, 1997. pp. 81–86. d. „Böhm Károly nyelve”, Világosság, 1997/2. pp. 52–58. [az 1996b újraközlése] e. „Filozófiai irányzatok és viták a két háború között”, Pro Philosophia Füzetek, 11–12. (1997) pp. 29–67. f. „Filozófiatörténet versus tudománytörténet – Kelet-Európában” (Könyvismertetés Helmut Dahm–Assen Ignatow [Hg.]: Geschichte der philosophischen Traditionen Osteuropas című könyvéről), Magyar Filozófiai Szemle, 1997/5–6. pp. 993–1000. g. Jogtudományi ismeretek mérnökhallgatóknak, szerkesztette: Majtényi László, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 1997. 106 p. (részletek) [az 1995f 2. kiadása]
1996 a. Építéstervezői vállalkozási jogi és közigazgatási ismeretek, Budapest: Magyar Építészek Szövetsége, 1996. 123 p. (szerkesztés és részletek) b. „A szellemtörténet korszakában: Athenaeum 1920–1944.”, Gond, 12. (1996) pp. 162–196. c. „Böhm Károly nyelve”, Korunk, 1996/12. pp. 54–60. d. „Magyar filozófia”, Világosság, 1996/12. pp. 62–69.
1995 a. „A »nemzeti filozófia« megteremtésének kísérlete az egyezményesek bölcseletében”, in: Darai Lajos (szerk.): A magyar felvilágosodás és osztrák, német kapcsolatai. Die ungarische Aufklärung in ihren österreichischen und deutschen Beziehungen, Gödöllő: GATE Filozófia Tanszék, 1995. pp. 36–67. b. „A pozitivizmus programjával: Athenaeum 1892–1914.”, Magyar Filozófiai Szemle, 1995/1–2. pp. 1–37. c. „Az első másfél évtized: A Magyar Filozófiai Társaság indulása”, Magyar Tudomány, 1995/6. pp. 735–742. d. „Az első másfél évtized: A Magyar Filozófiai Társaság indulása”, MFT Hírek, 1995/2. pp. 9–16. [az 1995c. újraközlése] e. „Előszezon”, Mozgó Világ, 1995/12. pp. 65–71. f. Jogtudományi ismeretek mérnökhallgatóknak, szerkesztette: Majtényi László, Budapest: Műegyetemi Kiadó, 1995. 106 p. (részletek)
11 g. „Tükör és előzmény: A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei”, Világosság, 1995/5. pp. 25–31.
1994 a. „Alkotmányozás, alkotmány helyett?” [Válasz a „Mire való az alkotmányozás?” című körkérdésre], Világosság, 1994/12. pp. 23–26. b. „Két kísérlet: Az egyezményesek és Alexander Bernát a »nemzeti filozófiáról«”, Gond, 4. (1994) pp. 104–128. c. „Nyitások és árnyak: Az Athenaeum zárókorszaka”, Kalligram, 1994/12. pp. 32–44. d. „The Polls: Have Hungarian Voters Matured?”, Invest in Hungary, 1994/1. pp. 24–25; 71. e. „Új idealizmus, antipozitivizmus, antiliberalizmus: Athenaeum 1915–1919.”, Világosság, 1994/5–6. pp. 174–189.
1993 a. „Alkotmányaink jövőképe”, Valóság, 1993/5. pp. 1–14. b. „A pozitivizmustól a szellemtörténetig: Százéves az Athenaeum”, Világosság, 1993/7. pp. 44–55. c. „A szentkorona–tan alakváltozásai” (Könyvismertetés Kardos József: A szentkorona-tan története, 1919–1944. című könyvéről), Magyar Filozófiai Szemle, 1993/ 3–4. pp. 775– 779. d. „Az elfelejtett reneszánsz” (Könyvismertetés Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz című könyvéről), Valóság, 1993/12. pp. 104–108. e. „Erasing Old Political Definitions”, Invest in Hungary, 1993/2. pp. 9–10. f. „Finger in the Wind”, Invest in Hungary, 1993/4. pp. 10–11. g. „Képek a századvégről” (Könyvismertetés Lengyel László: Tépelődés című könyvéről), Kritika, 1993/3. p. 31. h. „Szélsőjobboldali tendenciák a mai Magyarországon”, Ellenállók és antifasiszták, 1993. május, p. 11.
1992 a. „A »nemzeti filozófia« születése: Egy 1847-es akadémiai vitáról”, Gond, 2. (1992) pp. 29– 35. b. „A nép és az ő barátai: Változatok a jobboldali populizmusra”, Kritika, 1992/1. pp. 13–16. c. „Felemás portré, politikai keretben: Kant–vita a Tudományos Gyűjtemény 1817–1818-as évfolyamaiban”, Világosság, 1992/11. pp. 845–856.
12 1991 a. „A filozófus arcmásai: Lukács György, a regényhős”, Társadalmi Szemle, 1991/1. pp. 38– 53. b. „Egy elfeledett magyar szellemfilozófus: Portrévázlat Bartók Györgyről”, UNIO, 1991/2. pp. 30–41. c. „Új magyar jobboldal: A Hunnia és a Szent Korona történelem- és társadalomképe”, Világosság, 1991/3. pp. 208–222.
1989 a. „Az antinómiák filozófusa: Gróf Révay Józsefről”, Tájékoztató, 1989/4. pp. 26–46. b. „Az erkölcs dialektikája” (Könyvismertetés Gróf Révay József: Az erkölcs dialektikája című könyvéről), Valóság, 1989/3. pp. 108–111. c. „»Gyönyörű víziója egy igazán emberi világnak«: Lukács György 1919-es kommunizmusképéről”, Magyar Filozófiai Szemle, 1989/5. pp. 535–549. [az 1982 új változata]
1988 a. „A demokrácia lehetetlensége és lehetőségei”, Barométer, 8. (1988. október) pp. 13–18. b. „A lukácsi demokráciafelfogás – húsz év után” (Könyvismertetés Lukács György: A demokratizálás jelene és jövője című könyvéről), EF–Lapok, 1988/11–12. pp. 17–18. c. „Csak hét?” [Válasz a „Hét szűk esztendő...” című körkérdésre], Kollégista, 1988. november, pp. 6–7. d. „Egy filozófus ébresztése” (Könyvismertetés Hajós József: Böhm Károly filozófiája című könyvéről), Világosság, 1988/10. pp. 719–720. e. „Társadalomontológia és jogelmélet” (Könyvismertetés Varga Csaba: Politikum és logikum a jogban című könyvéről), Világosság, 1988/3. pp. 189–190.
1987 a. „Az orvosi jogviszony” (Könyvismertetés Törő Károly: Az orvosi jogviszony című könyvéről), Orvosi Hetilap, 1987. november 18. p. 1757. (szerzőtárs: Németh András) b. „Filozófiatörténet és történetfilozófia” (Könyvismertetés Nyíri J. Kristóf: Európa szélén és Lendvai L. Ferenc: Protestantizmus, forradalom, magyarság című könyveiről), Valóság, 1987/6. pp. 96–99. c. „Gyorsuló–kötet” (Könyvismertetés Sárközy Tamás: Egy gazdasági szervezeti reform sodrában című könyvéről), Magyar Sajtó, 1987/5. p. 27. d. „Újbaloldali vagy alternatív?” (Könyvismertetés Heller Ágnes: A szükségletek jelentősége és jelentése Marx gondolatrendszerében című könyvéről), EF–Lapok, 1987/4–5. pp. 48–49.
13 1986 „Bibó István: Válogatott tanulmányok I–III.” (könyvismertetés), EF–Lapok, 1986/11–12. pp. 13–15.
1985 a. „A népi szociográfia” (Könyvismertetés Némedi Dénes: A népi szociográfia 1930–1938. című könyvéről), Társadalmi Szemle, 1985/8–9. pp. 152–154. b. „A zöldek – három szintről közelítve” (Könyvismertetés Szabó Máté: Zöldek, alternatívok, környezetvédők című könyvéről), Kulcsszavak, 1985. szeptember, p. 7. c. „Mitológiák” (Könyvismertetés Roland Barthes: Mitológiák című könyvéről), A Toll, 1984– 1985/2. p. 5.
1984 a. „Azért-ez-is-hadd-menjen-csak, avagy: kulcskérdés” (Könyvismertetés Vitányi Iván: Vitairat a mai magyar művelődésről című könyvéről), EF–Lapok, 1984/2. pp. 30–31. b. „Eötvös József”, in: Etikai kislexikon, Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1984. pp. 54–55. c. „Jászi Oszkár”, in: Etikai kislexikon, Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1984. p. 125. d. „Tematikus számok a Voproszü Filoszofiiban”, Magyar Filozófiai Szemle, 1984/3–4. pp. 525–531. (szerzőtárs: Kobal Vladiszlav)
1982 „Lukács György 1919-es kommunizmus-képéről”, in: Mezey Barna (szerk.): Tudományos Diákköri Füzetek, 13. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1982. pp. 237–292.
1981 a. „A lukácsi életmű és a jog” (Könyvismertetés Varga Csaba: A jog helye Lukács György világképében című könyvéről), Világosság, 1981/12. pp. 788–789. b. „Lukács György élete képekben és dokumentumokban” (Könyvismertetés Fekete Éva– Karádi Éva [szerk.]: Lukács György élete képekben és dokumentumokban című könyvéről), Valóság, 1981/6. pp. 102–104.
14 1980 „A Vasárnapi Kör” (Könyvismertetés Karádi Éva–Vezér Erzsébet [szerk.]: A Vasárnapi Kör című könyvéről), Valóság, 1980/12. pp. 102–105.
Az összeállítás nem tünteti föl a napi- és hetilapokban megjelent esszéket, publicisztikákat, recenziókat és ismeretterjesztő írásokat, illetve a rádió- és televízió-beszélgetéseket és interjúkat. A föltüntetett tételek között mindig először az önálló köteteket, utána, alfabetikus sorrendben, az egyéb publikációkat említi meg.
