Pénzügytan összefoglaló

Pénzügytan összefoglaló

Pordán Tamás A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/

Pordán Tamás

Pénzügytan összefoglaló (1-4 fejezet)

BCE – GTK – GM – 1

2007-06-08

Pordán Tamás

1. fejezet --Hitelpénz: olyan bankpasszíva, amely képes betölteni a forgalmi eszköz, a fizetési eszköz, a felhalmozódási eszköz és az értékmérı funkciót. Eredetét tekintve lehet jegybanki pénz és kereskedelmi banki-pénz. Formáját tekintve lehet készpénz vagy számlapénz --M1=készpénz + látra szóló betét ; M2= M1+ határidıs+takarék+devizabetétek --Szektorok: Vállalati, lakossági, államháztartási, pénzügyi(jegybank, kereskedelmi bank, egyéb pénzintézetek) külföldi szektor --Egyszintő bankrendszer: ha egy bank betölti egyidejőleg a jegybank és a kereskedelmi bank szerepét --Kétszintő bakrendszer: a Jegybank az államháztartás bankja és a többi banké, míg a kereskedelmi bankok a gazdasághitelellátását és pénzforgalmát biztosítják --Pénzteremtés: 1. hitelnyújtás; 2. külföldi fizetıeszköz vásárlása --Pénzmegsemmisülés: 1. hiteltörlesztéssel ; 2. külföldi fizetıeszköz eladásával --Bankmérleg: Aktívák( Állóeszközök
ingatlanok, gépek; forgóeszközök
anyagkészletek, befejezetlen és készárukészletek, vevık tartozásai, bankszámlabetét) ; Passzívák (saját források; szállítók követelése ; Bankhitel) --Pénz-multiplikátor: pénztömeg növekedésének a mértéke (1/t); (valamely pénztömeg
M1,M2 és a jegybankpénz-mennyiség hányadosa) --Nem számítanak bele a pénztömegbe: más országok pénzei, monetáris bankok követelései, a költségvetés betétei --Pénztömeg: monetáris hatóságok(jegybank+kincstár) és a monetáris (kereskedelmi) bankok konszolidált mérlegének bizonyos passzívái tartoznak bele. A pénztömeg zömét a gazdaság szféra betétei, a vállalatok és a lakosság monetáris pénzintézeteknél vezetett számlakövetelései alkotják --Valutabelföldi: a monetáris pénzintézeteknél külföldi valutában vezetett számlái kvázipénznek számítanak --Pénz = Bankrendszeren kívüli készpénzállomány + kereskedelmi bankoknál vezetett látraszóló betétek --Kvázipénz (pénzre szóló követelés) = Jegybanknál és a kereskedelmi bankoknál lévı határidıs takarék és devizaszámlák --Pénzhez közeli (M2-be nem tartozó) tételek = kötvények és pénzpiaci befektetések + importtételek és egyéb korlátozott felhasználású számlák --Pénzteremtés és a pénztömeg elválik egymástól
Pl.: 1 pénzteremtés pénztömeg változása nélkül ( jegybankpénz befizetés a kereskedelmi bank pénztárába ; a jegybank pénzteremtı hitelt nyújt valamely kereskedelmi banknak) ; 2. pénztömeg növekedése pénzteremtés nélkül (költségvetés vásárlásai ; költségvetés adó-visszatérítései) --A jegybanki monetáris politika célja általában az árstabilitás elérése és fenntartása oly módon, hogy eközben a foglalkoztatottságot, a gazdasági növekedést és a fizetési mérleg egyensúlyát ne rontsa --Pénzkínálatot a jegybank és a kereskedelmi bankok pénzteremtése, valamint a pénzmultiplikáció biztosítja --Fisheri forgalmi egyenlet: M*V*=P*Y (pénzmennyiség*forgási sebesség=árszínvonal*mennyiség) --Keynes-i likviditási preferencia 3 motívuma: 1. tranzakciós (vásárlások finanszírozására) 2. óvatossági (váratlan kiadások) 3. spekuláció (értékırzés) M= t(Y)+s(r) --cambridge-i állományszemlélető megközelítés --GNDI (bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem) --X-M (export-import) --R
belföld-külföld közötti jövedelem-átutalások és transzferek egyenlege --dK
belföld és külföld közötti tıkeáramlások egyenlege --dRes
a bankrendszer devizatartalékainak megváltozása --TR
államháztartási transzferek --dB
belföldi magánszektor államkötvény-állományának megváltozása 2

Pordán Tamás --dNDC
a bankrendszer nettó belföldi hitelnyújtása --dNFA
a bankrendszer nettó devizapozíciójának megváltozása --dMO
a pénzmennyiség megváltozása X - M + dK = dRes Nyitott gazdaságban: S - I = X - M GDP = C + I + G + NX; NX = (X - M) GNDI = GSP + R Yr = GNDI – T + TR Yr = C+S (I - S) + (G+TR-T) + (X-M+R) = 0 Külföld nem pénzügyi egyenlege: X + R + (dKp + dKg + dKb) = M + dRes Államháztartás nem pénzügyi egyenlege: G + TR = T + dB + dNDCg + dKg (dNDCp + dNDCg) + dRes = dMO + dKb dNFA = dRes – dKb dNDC + dNFA = dMO --Külföld nem pénzügyi egyenlege a nettó export és az egyoldalú átutalások egyenlegének összessége --A magánszektor nem pénzügyi egyenlege anyagi beruházásai és megtakarításai közötti különbség --A államháztartás nem pénzügyi egyenlege az államháztartási többlet, vagy hiány --Megtakarítás lehet: anyagi beruházás, értékpapír vásárlás –lekötött bankbetétbe helyezés, pénzkészlettartás --Fizetési mérleg: a külfölddel való elszámolásokat fogalja össze --Magánszektor sematikus mérlege: Eszköz (anyagi felhalmozás, államkötvény-vásárlás, pénzfelhalmozás); Forrás (megtakarítás, bankhitel, külföldi hitelfelvétel --Államháztartás sematikus mérlege: Eszköz ( Kormányzati vásárlások, transzferkifizetések) ; Forrás ( adó, kötvénykibocsátás belföldi magánszektornak, bankhitel, külföldi hitel --külföld sematikus mérlege: Eszköz ( Export, hitelnyújtás, Egyoldalú átutalások) ; Forrás (import, devizatartalék változás -- bankrendszer sematikus mérlege: Eszköz ( Belföldi hitelnyújtás, devizatartalék növekedése) ; Forrás (pénzfelhalmozódás, külföldi hitelfelvétel) --Befektetési alapok: összegyőjtik ügyfeleik értékpapír-vásárlásra szánt megtakarításait és az ügyfeleik helyett végzik el az értékpapír-vásárlást --Biztosítók és nyugdíjalapok: az általuk összegyőjtött pénzt hosszúlejáratú, nagy hozamú vállalati részvényekbe, kötvényekbe fektetik --finanszírozási társaságok:kis összegő, többnyire rövid lejáratú fogyasztási vagy üzleti célú hiteleket nyújtanak --betéti intézetek: lakásépítési célokat elısegítı jelzáloghiteleket nyújtanak --kereskedelmi bankok: a megtakarítások ideiglenes elosztásán kívül a pénzteremtés intézményei és a pénzforgalom lebonyolítása a feladatuk --infláció az áruk és szolgáltatások általános árszínvonalának folyamatos és tartós emelkedése oka lehet a pénzösszeg túlzott növekedése, lakossági megtakarítások csökkenése, lakossági hitelállományok növekedése, pénzbeli, társadalmi juttatások növekedése, foglalkoztatottak számának és munkaidejének csökkenése, munkatermelékenység nem kellı mértékő növekedése, esetleg csökkenése  belsı tényezık ; külsı tényezık
a lakosság külföldrıl származó pénzjövedelmének növekedése, nem kereskedelmi jelegő valutabeváltás növekedése, fogyasztási eszközök exportjának növekedése és importjának csökkenése --hiperinfláció: a fogyasztói árszínvonal gyorsuló emelkedése --maginfláció: az infláció legváltozékonyabb és a monetáris politikától leginkább független tényezık hatásától megtisztított index --infláció hatására a fogyasztói jólét csökken, csökkenti a megtakarítások értékét, a vállalati szférát arra sarkallja, hogy növelje eladósodottságát, ami makrogazdasági szinten a pénzügyi stabilitást veszélyeztetheti, hátrányos azoknak, akik fix költségvetési juttatásban részesülnek, költséges továbbá a kereskedelem számára is 3

Pordán Tamás

2. fejezet --devizagazdálkodás azon módszerek, intézkedések, rendeletek, elıírások, tiltások összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkezı ország belsı pénzrendszere a nemzetközi pénzrendszerhez, illetve másik nemzetgazdaság pénzrendszeréhez kapcsolódik --kötött devizagazdálkodás: ha alapvetıen kötelezı jellegő szabályokat, elıírásokat fogalmaz meg az ország gazdálkodó egységei számára. Nem konvertibilis valutájú országokra jellemzı. Lehet centralizált és decentralizált. Devizaszolgáltatási és deviza-bejelentési kötelezettség van érvényben --szabad devizagazdálkodás: ha alapvetıen piaci mechanizmusok érvényesülnek, , amelyeket nem idegen módszerekkel befolyásolnak --elszámolások fajtái:bilaterális, multilateriális forgalom és konvertibilis valutákon keresztüli szabad elszámolás --bilaterális: olyan nemzetközi fizetések összessége, amelyben a két ország viszonyában keletkezett tartozások és követelések csak ugyanezen két ország viszonylatában használható fel --multilaterális: többoldalú pénzügyi kapcsolat, melynek egyszerő formája az ún. szaldókompenzáció. A multilaterizmusban a nemzetközi gazdasági együttmőködés valutáris alapon szervezıdik, ahol az egyik országgal szemben keletkezett követelés az elszámolási körhöz tartozó bármelyik országban folyamatosan felhasználható --teljes konvertibilitás:az átválthatóság a nemzetközi fizetési mérleg minden tételére kiterjed --korlátozott konvertibilitás, ha csak a folyó tételekre terjed ki az átválthatóság --részleges konvertibilitás: az átválthatóság a fizetési mérleg egyenlegének meghatározott arányában lehetséges --Konvertibilitás csak a valuta-külföldiekre terjed ki, akkor külsı, ha a valuta-belföldiekre is, akkor belsı konvertibilitásról beszélünk --Valuta - Devizapiac: a külföldi valuták és devizák keresletének és kínálatának összessége --valutaárfolyam: valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára --devizaárfolyam:Valamely meghatározott pénznemre szóló devizának egy másik ország pénznemében kifejezett ára --rugalmas árfolyam: az árfolyam szabadon változhat a kereslet és kínálat hatására --rögzített árfolyam: szők sávban ingadozhat a deklarált paritás körül --pontfix: Ha az árfolyam 0%-os sávban „ingadozhat” --Kötött árfolyam: nem piaci, hanem hatósági úton rögzítik az árfolyamot. --Fix és kötött árfolyamok esetén fel –és leértékelésrıl, rugalmas árfolyamok esetén fel –és leértékelıdésrıl beszélünk --Leértékelés ösztönzi az exportot, fékezi az importot. Akkor kap szerepet, ha a folyófizetési mérleg javítása kap elsıbbséget --Felértékelés: véd a külföldi árszinvonal emelkedéssel szemben. Akkor történik meg, ha a külföldi inflációs ráta nagyobb a belföldinél és a belföldi árszint védelmét tekintik elsıdlegesen fontosnak --Effektív árfolyam: több valutával szembeni átlagos árfolyamváltozást kifejezı árfolyamindex --paritások: érme, arany, valuta, vásárlóerı, kamat --vásárlóerıparítás:a valuta(deviza) árfolyam és a két ország árszínvonalának hányadosa közti egyensúlyi viszony -Fedezett kamatparitás: a jelenbeli hozamok, a jelenbeli és a határidıs devizaárfolyam közötti egyensúlyi összefüggés --Belföldi kamatláb = külföldi kamatláb + devizaárfolyam várt százalékos megváltozása --Kockázatos deviza kamatlába = preferált deviza kamatlába + várható árfolyamváltozás + kockázati prémium --Fizetési mérleg: rezidens és nem rezidens személyek közötti gazdasági mőveletek nyilvántartására szolgáló pénzügyi kimutatás I. Folyófizetési mérleg egyenlege (áruk, szolgáltatások, jövedelmek, viszonzatlan folyó átutalások egyenlege) II. Tıkemérleg egyenlege (kormányzati szektor és egyéb szektor viszonzatlan tıkeátutalásainak, nem termelt pénzügyi javak forgalmának egyenlege) III. 4

Pordán Tamás Pénzügyi mérleg egyenlege (közvetlen tıkebefektetések, portfólióbefektetések egyenlege) IV. Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fizetési mérleg egyenlege VI. Nemzetközi tartalékok változása (III+VI=I+II) --árumérleg: az export és import körébe tartozó áruügyletek (a bérmunka nem itt szerepel) --szolgáltatások mérlege: idegenforgalom, nemzetközi szállítmányozás(ehhez kapcsolódó biztosítás) üzleti, technikai, kulturális, építési szolgáltatások --Jövedelmi mérleg: rezidensek és nem rezidensek között zajló profit, kamat, osztalék, illetve munkából származó jövedelmek elszámolása --Viszonzatlan folyó átutalások mérlege: külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalásai, külföldrıl kapott folyó segély, rezidens biztosítók által nem rezidensnek fizetett, illetve a rezidens ügyfelek által külföldrıl kapott kártérítések --nem termel nem pénzügyi javak forgalmának mérlege: immateriális javak értékesítésébıl származó bevételek --közvetlen pénzügyi befektetések: lejárat nélküli, 10% tulajdonrész felettitartós érdekeltségek, melyek egy adott gazdaság rezidens természetes vagy jogi személyeinek egy másik gazdaság rezidens gazdálkodó egységében tulajdonjogilag és a vállalatirányításban történı részvételével állnak fenn; magánszemélyek hitelbefektetései --portfolió-befektetések: másodlagos piaci forgalommal rendelkezı befektetések tulajdonviszonyt megtestesítı értékpapírok, kötvények, pénzpiaci eszközök, pénzügyi derivatívák. --tévedések és kihagyások: az eltérı adatforrások, illetve egyéb statisztikai hibák összege --Nemzetközi tartalékok: a jegybank likvid eszközeit tartalmazza, melyeket a monetáris hatóság monetáris politikai célokra felhasználhat (monetáris aranykészlet, valutaállomány, likvid devizakövetelések, SDR-t és az IMF-el szembeni tartalékpozíciót --BIS (Bank for International Settlements; Nemzetközi Fizetések Bankja): feladata (jegybankok együttmőködésének elısegítése, nemzetközi pénzügyletek új lehetıségeinek megteremtése, nemzetközi fizetéseknél megbízottként való közremőködés ; alaptevékenysége (támogatja a nemzetközi devizapolitikai együttmőködést, jegybankok bankjaként funkcionál, lebonyolítja a nemzetközi elszámolásokat ; jogosult (aranyat-devizát vásárolni és eladni, jegybankoktól arany és devizabetéteket elfogadni, értékpapírokat venni és eladni, jegybankoknak hiteleket nyújtani, bankokkal, társaságokkal bankügyleteket kötni, ha az illetı ország központi bankja ez ellen nem emel kifogást; nemzetközi szervezetekkel üzleti kapcsolatba lépni --IMF: célja (a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása, az árfolyamstabilitás elısegítése, részvétel a tagországok között folyó fizetések multilaterális rendszerének kialakításában, a világkereskedelem növekedését akadályozó devizakorlátozások megszüntetésének elısegítése; pénzügyi erıforrások biztosítása a tagországok számára fizetési mérleg pozíciójuk kiigazítására a kereskedelmi és fizetési korlátozásokhoz való visszatérés nélkül; nemzetközi monetáris problémákkal kapcsolatos együttmőködés és konzultációs fórum biztosítása) ; tagság kritériumai ( tagságért csak országok folyamodhatnak, amelyek külkapcsolataikat önállóan alakítják, hajlandóak és képesek az Alapokmány által elıírt kötelezettségek teljesítésére); hitelkonstrukciói ( készenléti hitelek, szerkezetet átalakító és egyensúlyjavító hitelek az alacsony nemzeti jövedelmő országok számára) árfolyam-politikája (a tagországok nem manipulálhatják valutájuk árfolyamát a fizetési egyensúly rendezésnek elhalasztása, vagy versenyképességük fokozása céljából; a tagországok kötelesek beavatkozni saját devizapiacukon valutájuk árfolyamának erıteljes, rövid távú ingadozása esetén; az intervenciót végrehajtó tagországnak, lehetıség szerint figyelembe kell vennie más országok érdekeit) --EIB (European Investment Bank; Európai Beruházási Bank) célkitőzése (EU-n belüli kiegyensúlyozott fejlıdés biztosítása hosszú lejáratú hitelek és garanciák nem-profit alapon történı nyújtásával) fejlesztési tervek finanszírozásával elısegíti (kevésbé fejlett régiók felzárkózását; vállalatok átalakítását, modernizálását, új vállalatok létesítését; több ország közös fejlesztési tevékenységét) --EBRD (European Bank for Reconstruction and Development; Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank): tevékenységi kör (a magánszektor fejlesztéséhez és a piacgazdaságra való átmenet 5

Pordán Tamás biztosításához szükséges intézményi és fizikai értelemben vett infrastruktúra kialakítása; privatizáció; pénzügyi szektor reformjai; produktív kompetitív magánszektor megteremtése; iparvállalatok szerkezeti átalakítása; környezetvédelem, környezeti rehabilitáció) --ECB (European Central Bank; Európai Központi Bank) feladata (pénzpiaci kondíciók és ezáltal a rövid távú kamatok befolyásolása annak érdekében, hogy az árstabilitás középtávon megvalósuljon) --Világbank csoport 5 intézménye: IBRD; IDA; ICF; ICSID; MIGA --Világbanki kölcsönök típusai: Beruházási, Átfogó szerkezetátalakítási, ágazat szerkezetátalakítási, szerkezetátalakítási --IBRD (International Bank for Reconstruction and Development; Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank): célja (újjáépítés elıremozdítása, magántıke-befektetések elısegítése, nemzetközi kereskedelem fejlesztése, különbözı kölcsönök összehangolása és a külföldi beruházások hatásának figyelemmelkísérése) ; tevékenységi köre (termelı beruházások project jellegő finanszírozása, középtávú gazdasági növekedést és a fizetési mérleg egyensúlyának fenntartását elısegítı gazdasági szerkezet-átalakító programok támogatása) --IDA (International Development Association; Nemzetközi Fejlesztési Társulás): célja (legszegényebb országok gazdasági fejlıdésének elısegítése és fejlesztési szükségleteik egy részének kielégítése a pénzpiaci feltételeknél jóval kedvezıbb feltételek mellett nyújtott hitelekkel); tevékenysége (mezıgazdaság, közlekedés, oktatás) --ICF (International Finance Corporation; Nemzetközi Pénzügyi Társaság): célja (tagállamok termelı magánvállalkozásainak támogatása; finanszírozás azokban az esetekben, amikor megfelelı mennyiségő magántıke nem áll rendelkezésre; hazai és külföldi tıke összekapcsolása); tevékenységei (készenléti hitelnyújtás, az általa szervezett beruházások kapcsán tıkejegyzésre vonatkozó kötelezettség vállalása, kölcsönszindikátusok szervezése kereskedelmi bankokkal és más magánbefektetıkkel, garanciavállalás, szakmai segítségnyújtás a fejlıdı országok kölcsönpiacának kialakításához, szervezéséhez és továbbfejlesztéséhez, technikai segítségnyújtás, katalizátorként való tevékenykedés a tıke és a termelés összehangolásában) -MIGA (Mulilateral Investments Guarantee Agency; Nemzetközi beruházás-biztosítási Ügynökség): feladata (külföldi befektetık számára politikai és gazdaságpolitikai jellegő kockázatok ellen nyújtson biztosítást; fejlıdı országokban a megvalósulandó beruházások biztosítására is garanciát vállal és technikai segítségnyújtást végez a beruházások elıkészítésében és megvalósításában) --ICSID (International Central for Settlements of Investments Desputes; Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja): feladata (külföldi beruházásokkal kapcsolatban felmerülı vitás kérdések rendezése, amivel hozzájárulhat a nemzetközi befektetési légkör javításához --Nemzetközi pénzügyi rendszer: azon pénzügyi mechanizmusok és intézmények összessége, melyek meghatározzák a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatokban résztvevı országok fizetési mérlegének egyensúlyát és finanszírozását biztosító szabályokat --Szubszidiaritás elve: minden tevékenységet az elvégzés szintjén finanszíroznak --EU költségvetésének alapelvei: egységesség és teljesség; évenkéntiség; egyensúly; elszámolási egység; globális fedezet; specifikáció;;; összhangban kell állnia még az átláthatóság, 6ékonyság és eredményes pénzgazdálkodás elvvel is --EU forrásai: Tradicionális saját; hozzáadott értékadón alapuló; Bruttó nemzeti jövedelmen alapuló --Euroövezet: elsıdleges célja az árstabilitás fenntartása --Eurorendszer fı feladatai: monetáris politika meghatározása és végrehajtása; devizapiaci mőveletek végzése; tagállamok valutatartalékainak kezelése; fizetési rendszerek zökkenımentes mőködésének biztosítása

6

Pordán Tamás

3. fejezet --4 alapkérdés: Mit (az erıforrások mekkora hányadát használják fel a közjavak elıállítására és mekkora rész maradjon a magánjavakra); hogyan (mikor kell az államnak a közjavakat állami üzemekben elıállítania és milyen esetben jobb azt a piacról a magángazdaságtól megrendelnie); kinek a részére (elosztás kérdése: az államnak el kell döntenie, hogy mely közjavat állítsa elı); hogyan születnek a döntések --Modern állam gazdasági funkciói: allokációs; disztribúciós (állami beavatkozás hiányában a termelési tényezık birtoklásán és hatékony felhasználásán alapuló jövedelem-eloszláson alapul, amely a kompetitív árképzésen keresztül valósul meg); stabilizációs (a költségvetési politikát úgy kell kialakítani, hogy tekintettel legyen a magas foglalkoztatásra, az árstabilitásra, a fizetési mérleg egyensúlyára és az érzékelhetı gazdaság növekedésére) --Államháztartás: a közösségi feladatok ellátását szolgáló rendszerek. Alrendszerei (központi költségvetés, kötelezı társadalombiztosítás, elkülönített alapok, helyi önkormányzatok) --Költségvetés: egy várható idıszak valószínősíthetı összes bevételeinek és kiadásainak összeállítását kell érteni --Szociális biztonság rendszere: társadalombiztosítás, magán nyugdíjpénztárak, önkéntes pénztárak, kiegészítı és magánbiztosítás együttese alkotja --Biztosítás: azonos kockázatnak kitett természetes vagy jogi személyek önkéntes vagy kényszertársulása, ahol a bekövetkezı károk egy elıre megállapított összegő hozzájárulás útján egyetemes szétosztásra kerülnek --Társadalombiztosítás fıbb szolgáltatásai: öregségi, rokkantsági nyugdíj; egészségügyi ellátás; táppénz; anyasági és gyermekgondozási segély; munkanélküli segély --Öregségi, rokkantsági nyugdíj: biztosítja a megöregedett vagy egyéb okból munkaképtelenné vált munkavállalói megélhetéseit ; rendszerei: (felosztó-kirovó [biztosítási év alatt befolyt járulékbevételeket a megállapított nyugdíjszabályok szerint szétosztják a biztosítottak között, így a mindenkori aktív munkavállalók járulékai képezik a nyugdíjak fedezetét], várományfedezeti [a munkavállaló egy meghatározott ideig köteles teljesíteni a befizetést, amelybıl és amelynek kamataiból fizeti a rendszer a nyugdíjat]; tıkefedezeti [a nyugdíjfizetéseket a folyó járulékbevételekbıl teljesítik, de minden biztosított számára egyedi tıkefedezeti számlát vezetnek] --Egészségügyi biztosítás: Kiterjed a betegségekkel összefüggı gyógyításra, esetleges gyógyszerek térítésére és a táppénz folyósítására. Lehet kötött (minden városban és községben van saját fix fizetéső orvos, aki a társadalombiztosítás szolgálatában áll); szabad (a beteg maga választja meg orvosát, aki területi elvtıl függetlenül javasolhatja a gyógyításhoz szükséges intézmény igénybevételét); vegyes (vannak szerzıdéses orvosok és a társadalombiztosítás is rendelkezik intézményekkel --Önkéntes pénztárak: célja (elırelátó öngondoskodás olyan élethelyzetek esetére, amelyek általában a társadalombiztosítás és a szociális gondoskodás körébe tartozik); nyugdíjpénztárak (célja az idıskorra való anyagi felkészülés); önsegélyezı pénztárak (munkanélküliség, keresıképtelenség, illetve anyasággal, gyermek neveléssel és taníttatással kapcsolatos vagy egyéb szociális rászorultság esetére szóló anyagi támogatást biztosítanak); egészségpénztár (vállalhatják az egészségügyi alapellátáson és szakellátáson belül és azon felüli kiegészítı ellátások szervezését és finanszírozását. --Önkormányzat:gazdasági funkciói (közösségi feladatokat szerveznek és finanszíroznak, helyi infrastruktúra és adóztatási politikájuk révén befolyásolják a település gazdaságának fejlıdését); feladatai (alapfokú oktatás, egészségügyi, szociális ellátás, helyi közutak és köztemetık fenntartása, egészséges ivóvízrıl való gondoskodás, közvilágítás); modellek ( központosított, önkormányzati); források (adóbevételek; állami támogatás[funkciói:helyi adók kiegészítése, központilag meghatározott, helyi szinten végrehajtott állami feladatok finanszírozása, konkrét feladatok ellátására való ösztönzés, területi különbségek kiegyenlítése; típusai: normatív és kiegyenlítı<elmaradott települések, térségek, régiók megsegítésére>, egyedi céltámogatás]; egyéb saját bevételek (kötvények, hitelek) 7

Pordán Tamás --Non-profit szervezet: közhasznú szervezet (közösségi , illetve hiánypótló vagy kiegészítı feladatokat lát el); önhasznú szervezet (szolgáltatásait csak egy meghatározott fogyasztói közösség veheti igénybe) ; érdekképviseletek (elısegítik a konfliktusok erıszakmentes megoldását);;; bevételei: (egyéni és vállalati adományok, költségvetési támogatás, saját bevételek -- Költségvetés tervezésének fázisai: elıkészítı (gazdasági növekedés várható prognosztizálása, kialakulnak a fı irányszámok, költségvetési elvárások); tervezési (egyes fejezetek költségvetése); egyeztetı (tárcák költségvetése) -- Államháztartás bevételei: Adójellegő (adók, állami monopóliumok, vámok, társadalombiztosítási járulékok); nem adó jellegő (illetékek, díjak, bírságok); államháztartási (privatizációs, osztalék befizetés); adományok, segélyek, egyéb bevételek --Adó: törvényben elıírt, állammal szembeni kényszer jellegő befizetési kötelezettség, amelyért a befizetınek semmilyen közvetlen ellenszolgáltatásra joga nem keletkezik -- Adóalany: az a természetes, vagy jogi személy, aki önadózásnál az adó kiszámításáról és befizetésérıl maga gondoskodik, illetve kivetéses adózásnál aki a terhére a fizetési kötelezettséget az adóhatóság elıírja --Közvetlen adó: az adó jelentette közgazdasági terhet közvetlenül az adóalany viseli, azt másra nem, vagy csak közvetve tudja áthárítani --Közvetett adó: Az adóalany és az adó közgazdasági terheit viselı személye különválik --Adó tárgya: jogviszony, vagy gazdasági esemény, amelynek alapján a törvény adófizetési kötelezettséget keletkeztet --Adóalap: Az adó tárgyához szorosan kapcsolódó, pénzben mérhetı mennyiség --Adó mértéke: Megmutatja, hogy az adózó mekkora összeget köteles befizetni, illetve az összes adóalany befizetési kötelezettségeit összeadva az állam mekkora adóbevétellel számolhat --Adókulcs: függvény, amely az adóalaphoz törvény szerinti adómértéket rendel. Átlagadókulcs (az adóalap egészére vetítve az adómérték annak hány százalékát teszi ki); Határadókulcs (az adóalap utolsó egységére mekkora adóteher jut);;; Proporcionális (az adókulcs az adóalap növekedése esetén változatlan); Progresszív (adókulcs növekszik az adóalap növekedésével); degresszív (az adókulcs csökken az adóalap növekedésével) --Adó funkciója: fedezeti, befolyásolási arányosítási --Adórendszerrel szemben támasztott követelmények: haszonelvőség (adóterheket az adófizetık olyan arányban viselik, ahogyan a közkiadásokból részesednek); közteherviselıképesség (a közteherviselıképesség arányában kell kivennie részét a közkiadások finanszírozásából, illetve mindenkire akkora adóterhet kell hárítani, amekkora a többiekével azonos hasznosságról való lemondást eredményez); Hatékonyság (közkiadások finanszírozásához szükséges bevételeket a gazdasági növekedés ütemének lehetséges minimális csökkentése mellett kell beszedni); semlegesség (piacgazdaság mőködését a legkisebb mértékben zavarja); egyértelmőség ; egyszerőség; alacsony adminisztratív költségek -- Adónemek: jövedelem ( személyi, társasági); Vagyoni illetve tárgyi; Erıforrásokhoz kapcsolódó; Forgalmi (általános, fogyasztási) --Funkcionális osztályozás: azt mutatja, hogy a kiadások milyen feladatok érdekében merültek fel. Lehetnek: (általános közösségi szolgáltatások, védelem, közrend és közbiztonsági feladatok, oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, jóléti feladatok, lakás és közösségi kommunális feladatok, kulturális szolgáltatás, energetikai szolgáltatás, mezıgazdaság, erdészet, bányászat, ipar, építıipar, szállítás és távközlés, egyéb szolgáltatás érdekében felmerült kiadások, idegenforgalom, a fı csoportokba nem sorolt kiadások) --Közgazdasági osztályozás: (költségvetési kiadások jellegét mutatja) árukkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások; Kamatfizetések; Támogatások és egyéb folyó transzferek, folyó kiadások; Tárgyi eszközök; Készletek vásárlása; Föld és immateriális javak beszerzése; Tıketranszferek, tıkekiadások; Visszafizetéssel csökkentett belföldi és külföldi kölcsön nyújtása) --Támogatás: Közvetlen (költségvetési kiadást jelent. Pl.:árkiegészítés, dotáció, állami vásárlás); Közvetett (bevételkiesést jelent pl.: adómentesség, adókedvezmény);;; Termeléshez kapcsolódó; Termelési; 8

Pordán Tamás -- Felhalmozódási kiadás: Magukba foglalják a beruházások és az ehhez kapcsolódókészletezés pénzügyi rendezését, éppúgy mint a lakásépítés, vagy a vállalati fejlesztések pénzügyi támogatását --Társadalmi közös kiadás: Magán foglalja a pénzbeli juttatásokat, transzferkifizetéseket és az intézménybeli szolgáltatásokat --Adósságszolgálat: Esedékes hiteltörlesztéseket és a kamatfizetési kötelezettséget jelenti --Horizontális egyenlıség elve:az egyenlıket egyenlıen kell kezelni --Fizetıképesség elve: a nem egyenlıket nem egyenlıen kell kezelni (a magasabb jövedelmőeknek magasabb térítési díjat kell fizetni -- Haszonelv: Térítéseknek a haszonhoz kell igazodnia --Deficit: Kiadási megközelítés szerint: Deficit = (Bevétel + Adományok) – Áruk javak vásárlása + Bérkifizetés + Nettó hitelnyújtás); Állományváltozásból kiindulva: Deficit = Állami adósságállomány változása + Költségvetési pénzkészlet változása --Kiszorítási hatás: Deficit miatti állami hitelfelvétel kiszorítja a magánberuházásokat a tıkepiacról --Államadósság: egy adott országban a helyi, a szövetségi és a központi kormány adósságainak konszolidált összege

4.fejezet --Modern bankok tevékenységei: fizetésközvetítés, értékkezelés, értékpapír-mővelet, valuta és devizamővelet, egyéb pénzügyi szolgáltatások ~~~~Hitelintézetek által végezhetı tevékenységek : ~~~~ A tankönyvben 105.o ~~~~ --Hitelintézet: Betéteket és más visszafizetendı forrásokat győjt --Pénzintézetek: Betétet, vagy más visszafizetendı forrást nem győjt --Univerzális bank: Kereskedelmi banki és befektetési banki mőveleteket egyaránt végez --Hitelkockázat: Hitelfelvevık nem tudják/akarják a hiteleket és azok kamatait esedékességkor visszafizetni --Likviditási kockázat: Bank nem tud azonnal megfelelni ügyfelei jegybankpénz igényeinek --Kamatkockázat: Bank bizonyos fix kamatozású aktíváit változó kamatozású forrásokkal finanszírozza és a változó kamatok emel --Devizakockázat: Bank nyitott devizapiacot tart fent, azaz akár aktíva, akár passzíva oldalon eltér az adott devizában dominált tételek mennyisége, lejárata, kamatozása --Mőködési kockázat: Bank mőködési költségei meghaladják a mőködési bevételeit, illetve a mőködés során keletkezı bármilyen veszteségét --Mérlegen kívüli tételek kockázata: Azoknak a banktevékenységeknek a kockázatára utal, amelyek a bankmérlegben nem jelennek meg (garanciavállalás, hitelkeretek nyújtása, underwriting, származtatott termékekkel kapcsolatos kereskedés --Csalás kockázata: Bankvezetık és az alkalmazottak az ügyfelek és a külsı behatolók tevékenységével kapcsolatos --Szabályozási kockázat: Szabályozás úgy változik meg, hogy az a banknak veszteséget okoz, illetve növeli a korábban felsorolt kockázatok valamelyikét -- Országkockázat: Az adott gazdaság állapotával van összefüggésben (romló gazdasági helyzetben a bankok külfölddel szembeni követelései is leértékelıdhetnek ---MNB: 1924.május 24. Célja (az árstabilitás elérése és fenntartása, illetve ezek veszélyeztetése nélkül a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatni a Kormány gazdaságpolitikáját); szervei (közgyőlés[feladata az alapszabály megállapítása, módosítása, mérleg és az eredménykimutatás megállapítása, könyvvizsgálók megválasztása, díjazásának megállapítása], monetáris tanács [MNB legfıbb monetáris irányító szerve, határoz az MNB éves monetáris politikai irányelveirıl, az árfolyam-politikával kapcsolatos jegybanki álláspontról, a jegybanki politika 9

Pordán Tamás eszközeinek módosításáról], igazgatóság [elnök és alelnökbıl áll] és a felügyelı-bizottság [MNB ellenırzı szerve]) ~~~Jegybank feladatai: ~~~~~~~ Tankönyv 109.o ~~~~~~~~ ~~~MNB kiemelt feladatai: ~~~~ Tankönyv 109.o ~~~~~~~~ --Monetáris politika direkt eszközei: Refinanszírozási keret (a jegybank meghatározza a kereskedelmi bank jegybanki hitelkeretét); Kamatplafon, kamatpadló (a jegybank maximálja a kereskedelmi banki hitelek kamatait, illetve megállapítja az alkalmazható legmagasabb, illetve legalacsonyabb betéti kamatokat --Monetáris politika indirekt eszközei: Swapügylet (jegybank és egy piaci szereplı jövıbeli pénzáramlásokat cserélnek el meghatározott feltételek mellett); Viszontleszámítolás (Jegybank kereskedelmi banki, elsısorban értékpapírban megtestesülı követeléseket vásárol meg, ezzel a kereskedelmi banknak likviditást nyújt); Állampapír adásvételi ügyletek (célja a likviditás szabályozása); Visszavásárlási megállapodás >repó< (a jegybank egy értékpapírt elad az azonnali piacon és azt határidısen visszavásárolja, vagy fordítva); jegybanki kötvény (kibocsátásával a jegybank hosszabb lejáratokon biztosítja a bankrendszer likviditásfeleslegének lekötését); Jegybanki betét; Fedezeti hitel (a jegybank állampapír-fedezet ellenében áll a kereskedelmi bankok rendelkezésére); Kötelezı tartalékráta (azt fejezi ki, hogy a kereskedelmi bankoknak meghatározott idegen forrásaik után mekkora jegybanki tartalékot kell képezniük) --Kamatcsatorna: Mőködése azon alapul, hogy az irányadó eszköz hozamának és a többi pénzpiaci eszköz hozamának alakulása nem szakad el egymástól --Hitelintézeti törvény: Meghatározza a pénzügyi és a kiegészítı pénzügyi szolgáltatásokat ~~~~Pénzügyi szolgáltatások:~~~~ Tankönyv 114.o ~~~~ --Kiegészítı pénzügyi szolgáltatás: Pénzváltási tevékenység, elszámolás-forgalom lebonyolítása, pénzfeldolgozási tevékenység, pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon
Ezek csak engedéllyel végezhetık ~~~~Pénzügyi intézmény tevékenységei:~~~~Tankönyv 115.o ~~~~ --Hitelintézet: Az a pénzügyi intézmény, amely betéteket győjt, vagy más visszafizetendı pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt. Csak a hitelintézet jogosult ezekre, továbbá pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, készpénz helyettesítı eszközök kibocsátására, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, pénzváltási tevékenység végzésére. Lehet: Bank(betétgyőjtést, hitel és pénzkölcsön, valamint pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását üzemszerően végzi); szakosított hitelintézet (nem végezhet teljeskörő pénzügyi szolgáltatást); szövetkezeti hitelintézet (a pénzváltás kivételével csak saját tagjai körében végezheti tevékenységét --Pénzügyi vállalkozás: Az a pénzügyi intézmény, amely a betétgyőjtés és a pénzforgalmi szolgáltatás kivételével egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, illetve pénzügyi holding társaság és a hitelintézeti elszámolóház --Alapvetı tıkeelemek: Jegyzett tıke, tıketartalék, eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény, általános tartalék a lekötött tartalékból, alapvetı kölcsöntıke --Járulékos tıkeelemek: Osztalékelsıbbségi jegyzett és befizetett részvények, értékelési tartalék, járulékos kölcsöntıke, alárendelt kölcsöntıke --PSZÁF feladata: elısegíti a hitelintézeti törvény alkalmazását, elbírálja az engedélykérelmeket, ellenırzi a törvény betartását, határozatokat hoz és intézkedéseket alkalmaz, ellenırzi a pénzügyi intézmények tevékenységét és mindenkori fizetıképességét ~~~~PSZÁF jogköre:~~~~ Tankönyv 118.o ~~~~ --OBA feladata: A betétek befagyását megelızı intézkedések meghozatala, betétek befagyása esetén a betétesek bizonyos értékhatárig való kártalanítása ~~~~Betétek csoportosítása:~~~~ Tankönyv 119.o ~~~~ --Látraszóló betét: Olyan betétszerzıdés jön létre a bank és az ügyfél között, amelynek alapján a számla tulajdonosa, illetve annak megbízottja a számlán elhelyezett pénzösszeg felıl bármikor és bárhogyan rendelkezhet, a bank köteles azt azonnal teljesíteni --Felmondásos betét: A betétes bármikor utasíthatja a bankot a kifizetés teljesítésére, de azt a bank csak bizonyos határidıvel köteles csak teljesíteni 10

Pordán Tamás --Lekötött betét: Pénztulajdonos meghatározott lejáratra köti le, a bank ezután kamatot fizet --Nyereménybetét: a Betétesnek nem a klasszikus értelemben vett kamatot fizetnek ki, hanem a kamatösszegbıl a bank nyereményalapot hoz létre, amelynek összegét vagy az abból vett vagyontárgyat kisorsolja a betétesek közt ☺ --Változtatható kamatozású ügylet: Bank felhatalmazást kap arra, hogy valamilyen referencia kamatláb megváltozása esetén a betét kamatlábát egyoldalúan megváltoztathassa --Változó kamatozású ügyletek: A kamatláb valamilyen bázis kamatlábhoz van kötve, annak a futamidı alatti változása a betét kamatlábát is átárazza --Hitel pénztömegre gyakorolt hatása lehet: jegybanki, kereskedelmi banki, nem monetáris pénzintézetek által nyújtott hitel --Lejárat szerint lehet: Rövid, közép, hosszú távú --Hiteltípus szerint: Pénzhitel (hitel folyósításakor a bank a hitel összegét azonnal kifizeti, vagy jóváírja az ügyfél számláján; lehet folyószámla és számlahitel); Hitelszerő kihelyezések (a hitel kihelyezését a bank nem attól várja, akinek a hitelt nyújtotta. Lehet: leszámítolás [a bank váltóval fedezett áruügyletek szállítójának nyújt hitelt azáltal, hogy átvállalja a hitelezıi szerepet, azonban a hitel-visszafizetést a váltó kiállítójától vagy elfogadójától várja]; követelések megvásárlása [jogosult részére fizetés teljesítése, illetve ehhez kapcsolódóan az esedékes fizetések nyilvántartása, a kintlévıségek beszedése és a megrendelı fizetési mulasztása esetén kockázatvállalás]; áruvásárlási hitel [a lakosság részletre vásárolhat különbözı tartós fogyasztási cikkeket]; értékpapír hitel [a bankok valamilyen átruházható értékpapírra nyújtják, hogy kintlévıségeik ellenében szükség szerint likvid eszközöket szerezzenek]); Kötelezettségvállalási hitel (pénzintézet hitelfolyósítási készsége, ami egyben az ügyfél számára potenciálisan igénybevehetı hitelt jelent) --Kereskedelmi bankok hitelei: Vállalati, fogyasztói, ingatlanhitelek --Vállalati hitelek: Hitel nyitott hitelkeret alapján ; Áthidalási hitel (idıleges finanszírozási szükségleteket elégítenek ki, amelyek esetileg merülnek fel); Forgótıke-hitel (vállalatok forgótıkeeszközeik tartós növekedésének finanszírozására használják); Rulírozó hitel; Hosszú lejáratú hitel --Fogyasztói hitel: Részletfizetési hitelek; Hitelkártyák és rulírozó hitelek; Jelzáloghitelek(Építési hitelek; Jelzáloghitelintézetek átmeneti finanszírozása; fokozatos visszafizetéső jelzáloghitelek) --Nemzetközi hitelezési sajátosságok: Céghitelek; Ügynöki hitelek; Bankhitelek; Nemzetközi pénzügyi szervezeteknek nyújtott hitelek; Kormányhitelek; Vegyes finanszírozású hitelek (teljes hitelösszeg több hitelnyújtóhoz tartozik) --Kamat összetevıi: Kamatfelár (függ a futamidıtıl és a hiteladós piaci megítélésétıl) ; alapkamat --Konzorciós kölcsön: Több bank együttes hitelnyújtása egy vagy több hiteladós számára. --Átutalás: A fizetı kezdeményezésére teljesített átírás, melynek során pénzintézet(ek) fizetés céljából pénzösszegeket vezet(nek) át egyik bankszámláról a másikra --Inkasszó: Jogosult kezdeményezésére teljesített átírás --Váltó: Fizetési ígérvény vagy felszólítás, egy késıbb esedékes fizetést megtestesítı, többnyire rövid lejáratú értékpapír, szigorú váltójogi szabályoknak megfelelı formában kiállított okirat. Formai elıírások: váltómegnevezés az okirat szövegében a kiállítás nyelvén, határozott pénzösszeg megjelölése, fizetési hely feltüntetése, kedvezményezett neve, váltó kiállításának napja, helye, kibocsátó, vagy kiállító aláírása. Gazdasági funkciói: hiteleszköz; fizetési eszköz Lehet idegen váltó (kibocsátója egy másik természetes vagy jogi személyt szólít fel, hogy a váltóban megjelölt összeget a váltón feltüntetett kedvezményezett részére fizesse ki) ; saját váltó (kiállítója kötelezı fizetési ígéretet tesz, hogy a váltóban feltüntetett összeget a megjelölt idıpontban és helyen ki fogja fizetni --Leszámítolás, diszkontálás: Követelés, illetve azt megtestesítı értékpapír megvásárlása az esedékességig járó kamat összegének levonásával --Viszontleszámítolás: A leszámítolással megvásárolt követelés, illetve követelést megtestesítı értékpapír megvétele más pénzintézet részérıl az esedékességig járó kamat összegének levonásával --Akkreditív: Készpénz nélküli fizetési forma, a bankszámlák közti átírás egyik változata --Csekk: Készpénz kímélı fizetési eszköz, írásbeli fizetési meghagyás. Alaki kellékek: csekk megjelölés az okiraton a kiállítás nyelvén, meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen 11

Pordán Tamás meghagyás, a fizetésre kötelezett megnevezése, telephelye, fizetési hely megjelölése, a csekk kiállításának helye és napja, a kibocsátó aláírása --Loro számla: Bank vezet saját ügyfeleinek --Nostro számla: Különféle pénzintézetek különféle devizákban bankunknak vezetnek -- Távirati utalási rendszer: lényege, hogy a gyors fizetéseket a bankok távirati úton rendezik --Bankközi Klíring Rendszer (BKR): Bankok közötti fizetések lebonyolítására szolgál --Terminálokkal végezhetı mőveletek: Hitel garantálása; Csekk vertifikálása; Csekk garantálása; Számlaközi átutalás; Készpénzfelvétel; Vásárolt áruk ellenértékének kifizetése; Betétek elfogadása --Bankkártyák, fizetési kártyák lehetnek: Betéti kártya, Hitelkártya, Terhelési kártya, Egyedi ütemezéső hitelkártya ;;; Technikai formájukat tekintve lehetnek dombornyomott, mágnescsíkos, chipes és optikailag olvashatók --Hitelkártya: Lehet utazási és szórakozási kártya (utazással, szállodákkal, vendéglıkkel stb., kapcsolatos fizetéseket teljesítik); Csekk-kártya --Vagyonkezelés: Más rendelkezik a vagyon felett és más élvezi a hozadékát --Faktorálás: Bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése --Forfetírozás: Késıbbi idıpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából eredı középlejáratú követelés megvásárlása visszkereset nélkül, azaz az összes kockázat átvállalása mellett.

12