2013.11.06.
Pénz nélkül: cseregazdaság Közgazdasági alapismeretek 8. előadás A pénzpiacok
Kiskakas vízért
megy van apjuk” Piros kanadai gémkapocs →lakóház Óriási bizonytalanság, + nagy időigény → önellátás ami a biztos (minimális beruházás) „Jól
EKF Csorba László
A pénz története
Árupénz Arany (ezüst) pénzrendszer Aranyfedezet (1944 Bretton Woods)
Lebegő, lebegtetett árfolyamok (1973)
Pénzhelyettesítők figyelemmel kísérése! Forgalomban lévő pénz, két dolog fontos: mennyiség, forgási sebesség
A pénz látszólagos mennyiségének fontossága
International Monetary Found, Worldbank
Adott kibocsátás mellett érezhetően túl sok pénz van forgalomban: korrekció – áremelkedés, és/vagy kínálati bővülés (csökken a „pénz ára” termékben kifejezve) Túl kevés pénz: korrekció árcsökkenés, és/vagy kínálat csökkenése (nő a „pénz ára” termékben kifejezve) Ha a pénzmennyiség együtt változik a kínálattal, nincs árváltozás
Infláció – „pénzromlás” Def1:
tartós és általános áremelkedés vagyon és jövedelmek burkolt átrendeződése
Def2:
Keresleti infláció Költség (kínálati) infláció Kúszó, vágtató, hiper
1
2013.11.06.
Magyarország: éves infláció 1990-2010
Gazdasági növekedés Magyarországon 1990-2010
Kínálati infláció Magyarország
Keresleti infláció
Infláció Kína: 2000-2008
Alap-oka:
Monthly CPI (1990=100) 125 120 115 110 105 100 95 20 00 年 20 1月 00 年 20 7月 01 年 20 1月 01 年 20 7月 02 年 20 1月 02 年 20 7月 03 年 20 1月 03 年 20 7月 04 年 20 1月 04 年 20 7月 05 年 20 1月 05 年 20 7月 06 年 20 1月 06 年 20 7月 07 年 20 1月 07 年 20 7月 08 年 1月
kínálathoz képest nagy/növekvő kereslet. Megnyilvánulása: „túl sok pénze van a vevőknek” Következménye: kínálat nő, „pörög” a gazdaság Orvoslása: pénzmennyiség csökkentése
Alap-oka: Termelési költségek tartós és jelentékeny növekedése Termelő árbevételének, jövedelmének fokozott állami megcsapolása Felszínre kerülésének oka: Monopólium, vagy Kivéreztetett verseny Orvoslása: nem a pénzmennyiségen múlik! Következmény: kereslet csökken, csődhullám
2
2013.11.06.
Pénzmennyiség Kína: 19872007. (M2) M2
Kúszó infláció
Q2
Q1
19 87 1 Q3 988 19 Q4 89 19 Q1 90 1 Q2 992 19 Q3 93 1 Q4 994 1 Q1 995 19 Q2 97 1 Q3 998 1 Q4 999 20 Q1 00 2 Q2 002 2 Q3 003 20 Q4 04 2 Q1 005 20 07
6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
Defláció – amitől félnek, vagy irigylik
Évi 1-10% Üteme állandó: hozzá lehet szokni Oka: tartósan „túlfűtött gazdaság” Inkább némi infláció, mint defláció (félelem a deflációtól) Következménye: általában nagyobb gazdasági növekedés (reál értékben is), de vannak vesztesek is Orvoslása: ha keresleti, akkor viszonylag könnyen – ha akarják
Gazdasági növekedés a nagyoknál
Félelem:
árcsökkenés – kínálat folyamatos csökkenése valószínű Akik nem félnek (annyira): a hatékonyak
Infláció: Japán
Munkanélküliség: Japán
3
2013.11.06.
Vágtató infláció
Spirálok a gazdaságban
10%-nál nagyobb,
„regenerálódni kell,
ráadásul gyakran gyorsuló is Rövid ideig tartható, aztán vagy kúszó, vagy hiper Okok: pénzügyi kontroll elvesztése, és/vagy szándékos átrendezés Következmények: a normálisak többsége nem bírja Orvoslás: csak erős szer használhat
hogy regenerálódhassunk” Önmagát erősítő folyamat pl.
Adósság-spirál Inláció-spirál
Egymást
erősítő folyamatok pl.
Ár-bér-spirál
Infláció és kamatlábak: összetevők egy újabb spirálhoz
Növekvő inflációs ráta → növekvő kamatlábak (előbb jegybanki alapkamat, betéti kamat, majd hitelkamatok) Növekvő kamatok → növekvő inflációs várakozások → növekvő inflációs ráta Inflációs várakozások – önbeteljesítő jóslat!
Jegybanki alapkamat 1990-2011
Infláció és munkanélküliség
A Philips-görbe: átváltás inflációs ráta és a munkanélküliség között:
Egy legalább átlagosan jó orrszágban
4
2013.11.06.
Foglalkoztatottak száma 1990-2010 Magyarország
Ft/EUR árfolyam 2003-2006
(változás az előző időszakhoz képest %)
230
forint/euro
forint/euro
230 235
240
240
245
245
250
250
255
255
260
260
265
265
270
270
275
275 2003.jan.2 jan.27 febr.19 márc.14 ápr.8 máj.6 máj.29 jún.24 júl.17 aug.11 szept.4 szept.29 okt.22 nov.18 dec.11 2004.jan.12 febr.4 febr.27 márc.24 ápr.19 máj.11 jún.4 jún.29 júl.22 aug.16 szept.9 okt.4 okt.27 nov.22 dec.15 2005.jan.10 febr.2 febr.25 márc.24 ápr.19 máj.12 jún.7 jún.30 júl.25 aug.17 szept.9 okt.4 okt.27 nov.23 dec.16
235
Euró és USD árfolyam (Ft) 1994-2012
Árfolyamok és infláció 19942012
350,00 350,00 300,00
300,00 250,00
250,00
200,00 EUR
200,00
150,00
USD
EUR 150,00
USD
infláció
100,00 50,00 0,00
50,00
1994.. szepte… május 1996.. szepte… május 1998.. szepte… május 2000.. szepte… május 2002.. szepte… május 2004.. szepte… május 2006.. szepte… május 2008.. szepte… május 2010.. szepte… május 2012.. szepte…
100,00
1994.. július 1995.. július 1996.. július 1997.. július 1998.. július 1999.. július 2000.. július 2001.. július 2002.. július 2003.. július 2004.. július 2005.. július 2006.. július 2007.. július 2008.. július 2009.. július 2010.. július 2011.. július 2012.. július
0,00
A pénz létrejötte a gazdaságban
Hogyan kerülhet ki pénz a jegybankból? Pénzteremtés
Jegybankból jegybankpénz
Devizavásárlás
A
Aranyvásárlás
áramlik ki kereskedelmi bankok számlapénzt teremtenek – pénzmultiplikátor
Hitelnyújtás kereskedelmi
bankoknak kamatfizetés (jegybanki alapkamat!)
Betéteik kifizetése,
Az
MNB-nél levő pénz nem pénz (neki)!
5
2013.11.06.
Hogyan kerülhet be a pénz a jegybankba? – „pénzmegsemmisülés”
Állam számára hitelfelvétel: Államadósság Kezelő Központ
Jegybank
Töröcskei
Aranyat
Állampapírok
devizát ad el ad el Betéteket fogad Hiteleket törlesztik neki Hitelkamatot fizetnek neki (refinanszírozási kamat)
István vezérigazgató kibocsátása
Kötvények, kincstárjegyek (aukciók)
Egyéb
hitelfelvétel törlesztése
Adósságok
Pénzmennyiség jegybanki szabályozása Nyíltpiaci műveletek Jegybanki alapkamat Refinanszírozási hitelkamat Kötelező tartalékráta árfolyampolitika
6
