Példányszám: 400 Készült: IBM-72 composet szedéssel, rotaprint lemezről HU ISSN Kiadja: a Nehézipari Műszaki Egyetem

HU

LÁSZLÓ

KUN

Kiadja: NME

a

0324-6779

BIZOTTSÁG:

SZERKESZTŐ

Kiadásért

ISSN

felelős

szerkesztő

NAGY

ALADÁR,

SZOKOLI

LÁSZLÓ

Nehézipari Műszaki Egyetem felelős: Dr. Tajnafőí József rektorhelyettes Üzeme

Sokszorosító

Nyomdaszám:

KSZ-79-650-NME

Miskolc-Egyetemváros,

1979.

Engedély száma: MTTH-IlI-3183I1976. Vincze Endre egyetemi tanár Sajtó alá rendezte:Dr. Technikai

szerkesztőzKovácsné

Meelent

az

Kézirat

szedése:

Példányszám: Készült: MSZ

NME

Gabriella

Szerkesztőségének gondozásában 1.-1979. jan. 30., nyomása: 1979. ápr.

1978.

dec.

12.-1979.

400

IBM-72

5601-59 A sokszorosítását

az

Kismarton

Közleményei

composet

szedéssel, rotaprint

lemezről

és MSZ 5691-55 szabványok szerint, felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető

11

BIS ív texjedelemben

máj.

12.

AGRÁRFEJLŐDÉSÜNK FŐBB KÉRDÉSEIRŐL LENGYEL Kézirat

beérkezett:

BÉLA 1978.

június 23.

Mezőgazdaságunk mai fejlettsége, eredménymutatóinak mind nagyobb része a történem nemzetközileg is kiállja. Három évtizedes egyszer nehéz ellentés gyakorlati tapaszfeloldásán át végbement elméleti mondások agrárfejlődésünk gazdag talata kimeríthetetlen cselekvési forrást kínál mind saját magunk, mind az ezután a szocializmus útjára lépő népek számára. Tanulságot arra, hogy mit és mikor nem szabad, bátorsáEz got és elkötelezettséget ahhoz, hogy a történelmileg érett helyzetben mit kell tennünk. a tanulmány ellenére is a rendelkezésre álló gazdag tapasztalataink lehetőség alapján "csak" e fejlődés főbb vonásainak, elért eredményeinek és a közeljövő főbb feladatainak neti

összehasonlítást

-

-

-

rövid

-

bemutatására

-

vállalkozhat.

l. Történelmi

előzmények

népi demokrácia

öröksége: az európai agráripari országok soráközepes zónája. Mezőgazdasági öröksége ettől kedvezőtlenebb volt. Okát az elavult, feudális viszonyokkal is átszőtt birtokviszonyokban, az általánosan alacsony évi 5 -6%-os felhalmozási szintben, valamint külterjes termelési struktúrájában kell keresnünk. A termelés mezőgazdasági fejlesztésének üteme még a lakosság számheli gyarapodásának a mértékét sem érte el. Ez önmagában is alacsony élelmiszerfogyasztási színvonalra utal. A lI. világháború pusztításai tovább növelték a bajt: a termelőágazatok közül a 1938-as pengőmezőgazdaság szenvedte a legnagyobb kárt, a 21,9 milliárd értékben kifejezett álaz szarvasmarha 17%-át. összveszteség mintegy Elpusztult ország lományának 40, lóállományának 60, a sertés-juhállomány 80-70, a baromfiállomány 50%-a. Tetemes volt a kár az épületekben, a gépekben is. A mintegy 3 millió tonna elhurcolt és vement gabona hiánya nemcsak az élelmiszerellátást nehezítette, de vetőmagnak Szendobe valo sem voltelegendő. [3] A magyar

ban elért

fejlettségi szint

történeti alsó

-

-

-

-

NME

Közleményeí,

V. Sorozat,

Társadalomrudományok, 24(1979) köret,

3-30

3

A

tal

demokratikus agrárátalakulás

pártja,

a

Parasztpárt

Nemzeti

jelentkezett, amely

1945.

III.

már

17-én,

1945-ben

elkezdődött.

január közepén

1945. a

Minisztertanácsnak

A

a

szegényparasztság

fra-

földreform-tervezettdl

részletes

már

földreformról

szóló

rendelete

földet, Földigénylő Bizottságok ország igénybe. Összesen 642 ezren kaptak földet, köztük 110 000 gazdasági cseléd, 200 000 napszámos és 240 000 törpebirtokos. Ez forradalmi közül csak Lengyelországban volt taváltozás volt, amelyhez hasonló a népi demokráciák is gátat A kiosztott földek visszaperlésére irányuló reakciós törekvéseknek pasztalható. vetni. A földreform sikerrel zárult: átalakította a magyar tudtunk mezőgazdaság struktúa ráját (400 000 új kisgazdaság), megalapozta munkás-paraszt szövetséget, vereséget mért frnánctőkére is. A mezőgazdasági termelés a földesúri nöosztályra és a vele összefonódott között az évi 7%-ot meghaladta, de a ters vekedési üteme hirtelen felgyorsult: 1945-1950 terv befejezésére nem érte el az 1938-as év szintjét, attól melés 1949 végére, a hároméves mintegy 15-2072-kal még elmaradt. révén

realizálódott.

kh

az

művelésre

35%-át vették

területének

alkalmas

5,6 millió

A

a fordulat éve, a proletárdiktatúra megteremtése új helyzetet teremtett népgazday számára is. Az ezután következő évek azonban sok-sok ság, így a mezőgazdaság fejlesztése terhesek voltak. Az első ötéves terv feszített ellentmondással iparosítása, a mezőgazdaság szocialista átalakításának erőltetése nemcsak anyagi, de erkölcsi kárral is járt. Ez utóbbi vezetett. talán még nagyobb volt, hiszen ez a folyamat 1956-hoz

A

be agrárpolítíkánkban is. Megszűnt a vetés , alapvető fordulat következett F a felvásárlási árakat és a felvásárlás elemeltük kötelezettség. illetve termékbeszolgáltatási szabad rendszerének biztosítottuk. A mezőgazdaság irányítási rendszerében jetúlsúlyát lentősen önállósága. Az ál+ megnőttöáííndirekt elemek súlya s vele együtt a szövetkezetek lan a termelőszövetkezetek gazdálkodását, a jövedelmezőség alakítását az árpolitikával, at adó- és hitelpolitikával, a visszatérítési kötelezettség nélküli állami támogatással, a gépállov a termelőszövetkezeti mási díjkedvezményekkel, állami forrásból adott beruházásokkal, szakember-ellátás és szakképzés állami finanszírozásával szabályozta. Mindezek eredményeként megszilárdult az együtt maradt szövetkezetek vagyoni helyzete, nőtt a tagok közösből származó a belépni szándékozókat is. jövedelme, s ez vonzotta 1957-ben

között,

és 1961

Az 1959

három

év alatt

lezajlott tömeges

és

teljes átszervezést

gaz-

mezőgazdaság fejlődési ütemkülönbségéből adódó ellentmondás volt. A kellő 1950 és ez az ütemkülönbség az ipar javára 5,l-szeres 1958 között sürgette. háttér az mindenekelőtt mezőgazdaság hiánya iparnak nyersanyagokkal, munkaerővel, a való ellátásában, a devizakitermelés elmaradásában komoly lakosságnak élelmiszerekkel is kedvező 1959gondot okozott. Ehhez a politikai konszolidáció helyzetet teremtett. 1961 között az kollektivizálás eredményeként egymillió új termelővégrehajtott tömeges dasági

oldalról

szövetkezeti kh szántóval ta szektor

uralkodóvá 4

az

ipar

tag révén bővült

és

a

földreforrnhoz

hasonló

fordulat

következett

be. Csaknem

5 millió

a közös gazdaságok földje. Az állami gazdaságokkal együtt a szocialisaránya 96%-ra gyarapodott. Ezzel egész népgazdaságunkban osztatlanul váltak a szocialista termelési viszonyok. Pártunk 1962. novemberében megtar-

területi

befejeztük a szocialista megállapította: teremtett feltételeket kedvező új helyzet lerakását hazánkban." ütemű fejlesztéséhez. melési viszonyok eddiginél gyorsabb tan

kongresszusa

vnL

.

,,

.

társadalom

.

Az

a

alapjainak

termelőerők

és

a

ter-

mezőgazdaság népgazdasági jelentőségéről

[L A

a nagymég nem beszélhetünk elejére végrehajtott kollektivizálással kialakítása az áta mezőgazdaságban. Ennek térhódításáról üzemi gazdálkodásvalóságos a mezőgazdaság szerepéről vallott időszak feladata maradt. Megvalósítása követő szervezést A mezőgazdaság valóságos szerepének felismerése nehenézetek átalakulását is feltételezte. tartották az erősen elméletkialakult években magukat dogmák tört utat. Az ötvenes zen tisztázódott, hogy a mezőgazdasági nagyben és a gyakorlatban egyaránt. Kemény vitákban létrehozott az átszervezéssel azonos nagyobb földterülettel, következésképpen üzem nem a kisgazdaságokkal szemben; hogy a mezőgazdaság eleve" nincs ez fölényben tehát még fontos forrása, hanem a gazdasági növekedés nem egyszerűen az iparosítás felhalmozási a közvetlen tulajdon tényezője, a fejlesztés egyik központi célja; hogy termelőszövetkezeti szocialista jellegű tunem alacsonyabb rendű, mint az állami tulajdon, hanem következetes lajdont jelent a proletárdiktatúra viszonyai között; hogy a parasztságot nem a munkásosztály tartja el az állami támogatás révén

A hatvanas

évek

,,

.

.

.

Magyar Szocialista Munkáspárt 1966 végén megtartott IX. kongresszusának az a Hazánkban az ipar növekedése csak a mezőgazdaság egyidejű mely szerint: e hosszú viták és összegező fejlesztésével együtt lehetséges" megnyugtató lezárását, a mebiztosító zőgazdaság gyors fejlesztését agrárpolitika kijelölését is jelentette. (Ezen a kongresszuson született a gazdaságirányítási rendszer reformjáról, valamint a földtörvény megalkotásáról szóló határozat is.) Hogy ez az agrárpolitika valóban helyes volt, legjobban az a legutóbbizonyítja, hogy a 3 évtized alatt elért mezőgazdasági eredményeink kétharmada bi évtizedre jut. Az elért eredmények ugyanakkor igen számottevőek. A

határozata,

,,

l

mégis annak, hogy közvéleményünk egy része még ma sem elég tájékozott van az, hogy ha állami támogatásról, gazdasági bűncselekményről, vagy az átlagostól anlényegesen magasabb jövedelemről van szó, sokan a termelőszövetkezetre, nak tagjaira gondolnak? Ennek alapvető okát a tömegtájékoztatás még ma is előforduló helytelen hangsúlyában látom. Pedig a reális tájékoztatásra most különösen szükség van! Mi

ezen

a

oka

az

téren?

Ha

a

Miért

magyar

l

70

mezőgazdaság szerepét, jelentőségét,

mondhatjuk: Ma

reálisan

akarjuk látni, Összegezőleg _

magyar mezőgazdaság 9,3 millió hektár területen, a népgazdaság közértékének 12%-ával, az összes aktív dolgozó 18-20%-át foglalkoztatva a a

14-l6%-át, a belső, produkálja.Ez önmagában foglalkozunk vele. delem

összes

állóesz-

jövetúl az exportértékek 24-25% -át teljes élelmiszer-ellátáson sokat mond, teljesebb a kép azonban, ha részletesebben is nemzeti

közel is

A

mezőgazdaság a gazdasági növekedés, a nemzeti jövedelem növelésének fontos, tenyezője. Ebbéli szerepe nem csupán a hozzájárulás" amelynek mértéke kozvetlen eszmei áron számolva a ma kimutatotthoz is. több fontosstabmzátor képest -, hanem __

-

,,

vitatják, a gyakorlat mégis emellett szól, legutóbb az 1976-1977alacsony, 3%-os nemzeti jövedelem növekedése mögött 97%-os mint az év termelési index húzódott 1977-es 8%-os nemzeti meg, ahogyan mezőgazdasági is termelésnövekedés támasztotta alá. Ez 9-l0%-os mezőgazdasági jövedelem-növekedést s félni nem kell ebbéli valamiféle attól, hogy szerepe ipari nagyon egyértelmű bizonyíték, lebecsülést eredményezne. Bár ezt

es

többen

szerepét

a

éveké

év

is. Az 1976-os

növekvő

és egyre

többet

fogyasztó népesség élelmiszerekkel a teljes szükséglet hazai, élelmivaló ellátása. jól megoldott, még ma is szergazdasági ellátása alapján. A lakossági jövedelem közel ötven százalékát élelmiszervásárlásra költik, s a 3100 kalóriás átlagos napi fogyasztás nemzetközileg is elisa áll. Amíg az ötvenes években színvonalon mert egy mezőgazdasági dolgozó 4-5 fő számát fő 11-12 számára élelmiszertermelést-ellátást biztosítani. ma ra, képes

Világprobléma

ma

Hazánkban

Fontos

az

a

termékeinek

ipar Hozzájárulásának az

1949-ben Ma

ez

a

a

a

mindez

csaknem

mezőgazdaság az ipar számára jelent; nem csupán mint egyik jelentős felvásárlója, hanem mint ipari nyersanyagszállító is.

szerep

is, amit

mértéke

ma

a

tehető.

l4-l5%-osra

mezőgazdaság foglalkoztatta

részarány l8-20%

körül

van,

s az

az

aktív

aktív

kereúk

54%-át, 2 191 000 főt.

keresők száma

is

jelentősen

csökkent:

iparban talált foglalkozási lehetőséget, az ipari munka termelékenységi ütea mezőgazdaság;mét, drágítva ugyanakkor az élő munka holt munkával történő kiváltását ban. Az ötvenes évek elején elhibázott e tekintetben is agrárpolitika jelentkezett, s az ipari munka viszonylag alacsony termelékenységi szintjében ez még ma is benne van". 900 000

főre. A felszabaduló

kevésbé

nem

felduzzasztva

munkaerő

létszámát,

zöme

s

rontva

az

ezzel

,,

nyitott gazdaság, egyik megnyilvánulása export nemzeti jövedelemben mért arányában jelentkezik. A nemzeti jövedelem 50%-át is elérő exportunkban az élelmíszergazdaság termékeinek 23-24%-os részaránya hosszú évek óta stabilnak mondható. A szabaddevizás ez a részarány még nagyobb: 35-36% körül van. Mezőexportban gazdasági"exportunkban viszonylag eredményesen realizáljuk komparatív előnyünket, s a mezőgazdasági külkereskedelmi mérleg hosszú évek óta jelentős aktívummal zárul. Ily módon a mezőgazdaság hozzájárul más népgazdasági ág, mindenekelőtt az ipar növekvő imis. Bár az egyes évek eredménye a világpiaci áringadozások mi: portjának biztosításához att változó, kétségtelen tény viszont, hogy 1970 és 1975 között az élelmiszergazdasági Hazánk

s

ennek

az

-

-

termékek

külkereskedelmi

forgalmának pozitív egyenlege megkétszereződött. 1975-ben az egyenleg fedezetet például nyújtott országunk teljes kőolaj-, földgáz-, koksz-, szénés brikett, cellulóz- és gyapjúimportjára. Negatív jelenség viszont, hogy az utóbbi években mind a rubel, mind a nem rubel viszonylatú export tőkés importerőteljesen növekedett tartalma, s ez az élelmiszergazdasági termékek külkereskedelmi forgalma nettó egyenlegét csökkenti. rontja, ez

termelőerők fejlődésében végbement főbb változásokról A

[u

A

helyzetét

összevontan

az

szemlélteti:

alábbi táblázat

Meg evezés

A

gazdaságok

A

mg.-i termő-

száma

száma

Tsz-tagok háztáji gazd.

800 ooo

.

.

megoszlása

%

%

138 500

15

750 ooo

49

75

"

so

1500

nőm

ért.

megoszlása

%

14

151

Állami 831.1

Állóeszk.

Az össztermék

dolgozók

A

terület

megoszlása

nm

decemberi

1975.

termelőerők legfontosabb elemeinek

.

.

.

20

.

Kisegítő gazd. felett)

(0,5 ka-on

1.7

3

120 000

mill.

család 25

Egyéni gazd.

.

.

Összesen:

*

a

100 000

3

.

16

100%

100%

háztáji gazdaságok területével

együtt.

Milyen főbb változások

húzódnak

a) A termelés

növekedése

A felszabadulás

előtti

meg

meggyorsult,

statisztikai

e

összevont

fenti,

szerkezete

adatok

100%

mögött?

adatok

korszerűsödött között

1924-1932

1945 pedig l,7%-os mezőgazdasági termelés növekedési átlagot mutatnak. homorú, de felfelé ívelő görbe rajzolható fel a bruttó termelési érték alakulása

1945-1950 között:

között:

növekedési

ütem.

Ebből

között: a

2,8,

országok között Románia átlagos növekedési üteme közös gazdaságokban pedig

3,4,

legutóbbi

a

növekedési

üteme

között:

1956-60 között

1971-1975

folyamatból

cialista lés évi

között:

7,4, 1951-55

1,2, 1966-70

5 év után

állami

kö-

0,6, 1932-1938

zött

után

egy

szerint.

0,4, 1961-1965

pedig 4,5% volt az évi átlagos eredménye már kiemelkedő, a szoa

második

leggyorsabb.

A terme-

termelőszövetke-

gazdaságokban másfélszer, mint a mezőgazdasági átlag. A felnövekedési ütem ellenére a termelés színvonala tekintetében az európai országok gyorsult sorában elfoglalt helyünk az 1950-es évek elejével nagyjából azonos. Gazdaságfejlődésünk és bizonyítható is említettünk), hogy a nemtapasztalata (amit már bevezetőként ZftlJovedelem növekedési ütemének növekedése vagy csökkenése mögött a mezőgazdaSasi hasonló jellegű változásai húzódnak termelés meg. Nem túlzás tehát a mezőgazdasági zeti

fotttös

az

kétszer

gyorsabb volt,

a

ágazat

jeléntősstabilizátor

szerepéről szólni, fejlesztésének,

devizakitermelő

képességének

fontosságát hangsúlyozni! A termelés

tenyésztési

érték

is korszerűsödött.

szerkezete magas

A

(70% körüli) részaránya. közötti.

fejlett mezőgazdaság jellemzője Nálunk

ez

mutató

a

az

1930-as

az

állat-

években

megkezdődött sertés-, az 1972meghirdetett szarvasmarha-program végrehajtása jelentősen előre viheti ezt a fejlődési a belterjesség irányába változott: l938-hoz folyamatot. A művelési ágak szerkezete képest a a a szőlő A vetésterület szerkezete is a részaránya. jelentősen megnőtt kert, gyümölcsös, termelésben nőtt a kukorica, a hüvelyesek, az belterjesség irányába módosult: a szántóföldi a búza, a rozs, a burgonya vetésteipari növények, a zöldségkultúrák részaránya, csökkent

napjainkban 45-50%

35-40,

Az

1968-69-ben

ben

rületi

részesedése.

b)

az áIlóeszkÖz-ellátottság termelékenysége

Nőtt

és

az

élőmunka

a folyamat különösen 1968-tól, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésétől a mezőgazdasági beruházás gyorsult fel, mert egyéb kedvező tényezők mellett az ágazat közel alakult. A fenti az időszakban állami súlyának megfelelően népgazdasági a termelőszövetkezetek 2-szeresére növelték 60%-kal, gazdaságok állóeszköz-állományukalt miközben a selejtezés lényegesen gyorsabb volt, mint az egyéb ágakban. Az népgazdasági állóeszköz-ellátottság alakulását az alábbi mutatók jelzik (forintban):

Ez

kezdve

-

-

-

Állami gazdaságok

megevezés

Bruttó érték

1975

1968

1975

25 100

40 400

9 400

18 800

156 900

259 400

57 400

133 000

állóenk:

Ihektár: állóeszk:

Bruttó érték

Termelőszövetkezetek

1968

Ifő:

A talajmunkák, a vetés, a mezőgazdaság gépesítése közepesnek mondható. növényápolás gépesítése lényegében véve megoldott, bár a korszerű követelményeket csak részben elégíti lci..A növényvédelem körülbelül 50, a gabonabetakarítás 90-92, a szállítás 60-65, a rakodás pedig 10-l5%-ban gépesített. A jelenlegi gépi vonóerőállomány az őszi csúcsidőszak munkáinak időben történő nem optimális elegendő. elvégzésére természetesen munka igénybevé(A mezőgazdasági betakarítás csúcsidejében jelentkező külső társadalmi telére tehát még jó ideig szükség lesz. Ezt így kellene tudatosítani, különben a mezőgazdamunkák gépeság egyoldalú elítélése emiatt továbbra is megmarad.) Alacsony a kertészeti sítése (már több éve ellátási gondot is okoz), az állattenyésztésé pedig és a baronfr-hús

Most

a

-

8

kivéve

tojáste rmelést

sági irányítás beli

csak részben

-

alkalmazása

számítógépek

A

megoldott.

ban

sajnos

lassan

nagyon

-

elore.

halad

keresők

a mezőgazdasági növekedése Az állóeszköz-állományjelentős 1949-ben Magyarországon még az eredményezte. csökkenését

dolgozott (2 191 000 fő) közötti

1971-75 érintő nagy tömegeket Az

mezőgazdaságban,

a

IV. ötéves

is 130 000

társadalmi

évek első felében

1,43,

ben

ditottak.

változás

való áramlást,

városokba

.

termelésére

l q kukorica

a

54%-a

18-20%-os mindössze fovel csökkent

pedig

ma

időszakában

terv

kisüzemekben

.

.

szám-

yors

összkeresők

bonyolult viszonyok hordozója: nagy tömegek napi ingázását faluról is hozta. jelentős emelkedését élőmunka-termelékenység zőgazdaságí a

mezőgazda-

a

j, -

a

részarány.

létszám.

a

átrétegződési,

és természetesen Például

14,8, 1973-ban

E

a me-

1950-es

az

nagyüzemeink-

for0,25 kézi munkaórát 100 liter előállítására: 0,3; 1,6; tej cukorrépára: termeléséhez: termeléséhez: 52,6, 40,4, l8,2; 1 q sertéshús

iparszerű termelési Ugyanezek az értékek az

rendszerekben

pedig

1 q

mindössze

4,2;

17, 9,35, 4,6; 1 q marhahús A IV. ötéves 25, 11, 3,7 munkaóra.

az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó termemezőgazdasági létszám ma már lehetővé teszi történő termelőszövetkezeti az aktív tagok teljes munkaidőben foglalkoztatását. Jelenleg tela mezőgazdaság termelőszövetkezetekben egy dolgozó éves átlagban több munkaórát termelés eszjesít, mint más termelő ágazatokban! Ugyanakkor fokozódik a mezőgazdasági romlik az eszközök sajnos hatékonysága is. Ugy látszik, ez a mezőközigényessége és az ára. gazdaság iparosodásának

lési érték

807o-kal nőtt.

Az egyre

-

-

Tanulságos

alábbi,

az

említett

az

Megnevezés

1961-65

Névsazdaság összesen:

+

Alapvető anyagi termelés: Ivar

-

+

Epítőipar Mezősazdasás

_

-

szolgáltató ágazatok:

M

mutató

táblázat

megtekintése.

ütemkülönbsége

"'

magyar

'

összefüggésre

munkatermelékenység és az álíóeszköz-felszereltség növekedési mezőgazdaságban (%-ban)

A a

lehet

tervben

csökkenő

-

+

1966-70

2,4

+

0,8

_

0,5

-

5,5

_

2,9

-

5,0

+

1971-75

1,1

+

1,1 0,3

1,5

-

3_9

6,0

_

3,7

4,5

-

2,3

0,5 2_4

_

+

35

-

zes-

.

A

élojel 115393 Pluszmint

azt

.

,

jelenti, hogy

,

a

,

termelékenység

emelkedése

munka állóeszköz-felszereltségénekemelkedése. eszköíafsonYapb, ÚmYGSSCScsekken, negatív előjel esetén emelkedik. a

_

magasabb, Pozitív

a

mínusz

előjel

esetén

jel, az

A táblázat

mezőgazdasági adatai egyértelmű konzekvencia levonását teszik lehetővé; a mezőgazdaság állóeszköz-igényessége, romlott az állóalapok haté. konysági mutatója. Ebben azonban az a kedvező irányú változás is tükröződik, melynek lé. nyege: megnyílik az út a mezőgazdasági ipartól való elmaradásának a felszámolása előtt. Az felhasználása a ipari eredetű termelőeszközök mezőgazdaság korszerűsítését, a munkater. melékenység emelését, a munkás-paraszt életszínvonalkülönbségek csökkenését eredmé. az

átszervezés

óta nőtt

nyezr.

mellett a termelés anyagígényességének növeállóeszköz-igényesség növekedése kedése is végbement. [7] Ez az iparosodó mezőgazdaság velejárója: műtrágyát, vegyszereés egyre magasabb áron! használ növekvő mértékben fel a terme. ket, tápszereket l00-nak lés során. Ha a mezőgazdaság összes anyagfelhasználását 1938-ban vesszük, ma ez felhasznált 2,5-szeresére nőtt. Pedig a hektáronként műtrágya tekintetében még nem lehe. a érték Ha termelési tünk elégedettek (276 kglha). anyaghányada nő, megváltozik a pedig Az

-

-

.

bruttó

termelési

belül

40

c

+ 60

.

.

érték

is. A bruttó

szerkezete

(v + m)

összetételt

termelési Ma

mutatott.

ez

érték nálunk

szerkezete

1938-ban

körül-

ellenkezőjére fordult: 60 c + 27 (v + m), a háztáji

az

(v m) az arány, ezen belül az állami gazdaságokban 73 a nettó termelési gazdaságokban: 40 c + 60 (v + m). Az anyagigényesség növekedése ték stagnálását, ezen belül pedig a társadalmi tiszta jövedelem (m) arányának csökkenő tendenciáját eredményezi nálunk. + 40

+

Mi

okozhatja

ezt

a

kedvezőtlen

Az eszközhatékonyság

egyben

a

bruttó

szükségszerű következménye hogy másik két mezőgazdasági tényező (a föld és csökkenését ellensúlyozta, helyettesítette és csak kevésbé volt annak,

elsősorban-a termelési

volumen

növelését.

Valóban:

ér-

tendenciát?

csökkenése,

tolódása

c

1938-at

bázisnak

a a

termelési

érték

termelési

eszközök

szerkezetének

el-

növekedése

munkaerő) jelentős mennyiségi biztosította

véve,

ma

a

kapacitások

körülbelül

és

a

900 000 kh-

munkaerővel, négyszeres állóalapállocsak többet a mezőgazdaságban, mint 1938-ban. termelünk mánnyal, mintegy 55-60%-kal az ipar általános Tehát az a sajátosság a mezőgazdaságban, hogy a gépesítésnek gyakorlatával ellentétben nincs (vagy csak másodlagosan van) kapacitásbővítő hatása. A gépes? dal kisebb

több

területen,

mint

1 millióval

kevesebb

-

-

tés eleven

munkát

szabadít

fel, abszolút

módon

csökkenti

az

eszközök

eleven

munka

fel-

uívó képességét. A mezőgazdaságban a kapacitás akkor bővül, ha a termelési tényezők mellett a területi mennyiségének növekedése termelékenység, a területegységre jutó termelés fokozódik. Termésátlagaink növekedése bizonyítja is ezt. A KGST országai között Szocialista a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák KöztársaságUőbb növényekre számított) termésátlagai mögött a harmadik helyen állunk. Kukorica termésátlasunl az országok között. viszont a legjobb ezek között

10

g/hektár

Magyarország tennésárlaga.

1971-75

1934-38

Búza

13.7

332

Kukorica

19v8

39 75

331 '6

205 oo

Cukorrépa

1154

72-0

Burgonya

3 7 14

,0

Á Ilattenyész tési hozamok

Egy tehén átlago s tejhozama, liter:

2300

1 586

Átlagos tojáshozam

elmondottakból

A fent

gazdaságunkban láról

az

munka

eleven

is

következik, és

hogy

föld oldaláról

a

a

zatlan

sági termelés

együttes

hatékonyságát

-

amely

a

növekedés

gazdasági

szemlélve

jellegű, vagyis: csökkent a földterület több eszközre volt termékmennyiség előállításához extenzív

viszont

zésre

az

138

66

(darab):

intenzív, és

jellege

mező-

eszközök

az

oldaválto-

keresők

száma, így szükség. Mindez a mezőgazdatisztajövedelem alakulásában jut kifejea

rontja.

-

c)

A

koncentráció,

A kollektivizálás

a

specializáció alakulása

és

a

korszerűsítés

gondjai

során

mindjárt nem alakultak ki megfelelő nagyságú szövetkezeti írálétrehozása népesedési viszonyok sok önálló kis szövetkezet nyába A nagyüzemi gazdálkodás kedvező általában teremtették feltételét meg hatottak. üzemek.

az

apro

települési

A

szövetkezetek

alakítását,

a

és

kedvező egyesítésével, ha ez a terület és a munkaerő gazdálkodó szövetkezetek tapasztalt vezetés alá vonását

rosszul

arányának szolgálta.

ki-

az utánT még 3611, termelőszövetkezet működött: hektárííízzan eredményeként vegére egyesülések termeloszövetke19"7S áelrulettel. Ám, atlagos területük viszont teruilet átszervezés

-

1500

Az

a

száma

zetek

3500

kh-ra

itt,aranyok kialakitasat eredményezte, melőszövetkeg; itma felnjobb eredményeket. termelöszövetfe Hír:Ziutlat l/3-a egyesült 'ze orulbelul lése

nem

az

o

f

1S

akkor

Az elmúlt

e

retébe.

A molgasok

mar

egy

resze

3-szor

mindenképpen

indokolt

ha

nott.

a

nove-

megnagyobbitott tera mezőgazdasági

8 év alatt

vagy került

volt, de

a

az

más szövetkezet

ötletszerű

ke-

szervezgetéll

sek, a megalapozatlan nagyüzemesitések" helytelennek bizonyultak. Nem véletlen tehát további összevonásának ne; hogy intézményesen megszigorították a termelőszövetkezetek nem máit. A hatékonysági, jövedelmezőségi mutatók éppen kedvező alakulása indokoltan csak egy-egy élen. A termelés intenek. erre hatékonyságának növelése ugyanis rendszerint folyamat 1968 után vált erőteljesebbé: a IV_ járó gazdaságra volt jellemző. A szakosodási ,,

ötéves

például

tervben

millió

téstelep (1,4

Hazánkban

'

400

szakosított

sertéshizlaldai

tehenészet

000 korszerű

(160

férőhely)

és 280

ser.

férőhely) épült.

hagyományos nagyüzemi termelést amelyben még nagy a szerepe az a emberi erőkifejtésnek -, fokozatosan felváltják termelés egész folyamatát komplexül gó. pesítő, nagy kapacitású erő- és munkagépek, hatékony kemikáliát nagy mennyiségben alku. rendszerek. Ennek következtében mazó termelési gyökeresen megváltozik a termelés tech. A a termelési rendszerek hatvanas évek közepén a korszerű nológiája. fejlesztése nagyüzemi és tojástermeléssel indult el. Ennek csirkehússikere ösztönözte a sertés-, majd a szarvasA hetvenes évekkel kezdődött marha-hústermelés korszerűsítését. el az iparszerű termelési a szántóföldi rendszerek térhódítása növénytermelésben. 1974-ben a nagyüzemek szántóa kukoricának területének 15%-át már ilyen módon művelték: mintegy felét, a cukorrépá. a búzának termelték nak csaknem 10%-át egyharmadát, mintegy iparszerűen. Kidolgozták a burgonya, a rizs, a szója, a lucerna, a napraforgó, és már a gyakorlatban is alkalmazzák sőt egyes kertészeti termékek termelésének is. Az elért hozamok biziparszerű termelését a kukorica, 10 q-val, a cukorrépa mintegy 20 q-val tatóak: búza átlagtermelése körülbelül termelékenysége magasabb mint a hagyományosan termelő nagyüzemekben. Az élőmunka azonban jelentős gondokkal jár. Melyek ezek? nagymértékben nő. A további korszerűsítés a

-

[8] Az rű termelés -

-

egyik, hogy a termelőszövetkezetek munkaerő-állománya igényeinek. Miben jut ez kifejezésre? Abban, hogy:

nem

felel meg

a

korsze-

termelés nem követi a korszerűsödő dolgozók kor és nem szerinti összetétele nő 54 a 40 évnél az életkor: év; idősebb; tagok részátlagos igényét (a tagok 3/4-e aránya 40%, az aktív korú tagok és a foglalkoztatott nyugdíjas tagok száma jelentősen emelkedik; a falusi ifjúságnak csak kis része vállalja a mezőgazdasági munkát); a

a

szakképzett

munkaerő

száma

mintegy 15%-a szakmunkás; velők

88%-ának

3S-40%-a

nem

(l) nincs fejezte be

az

lassan

felsőfokú az

végzőknek csupán 2I3-ának, főagronómusok 20, a főkönY végzettsége; a mezőgazdasági aktív keresők sem). iskolát, a pályakezdők 15-l6%-a

elnökök

általános

nő

(a

fizikai

munkát

a

munkaerőállonuírugalmasabban a termelőszövetkezetek nya a termelés igényeihez? Azért, mert tulajdonviszonyaik a tagok eltartási, foglalkoztatási kötelezettségét is magukban hordozzák, az ipari muri" ugyanakkor a munkafeltételek is A az utánpót" ma korszerűtlenebbek. munkaerő illetve kahelyekhez képest megtartása, lás biztosítása a jövőben csak úgy lehetséges, ha a munkafeltételek (jövedelem, szabad Ídőv a munkahely kulturáltsága) tekintetében versenyképessé válnak az iparral. Miért

12

nem

alkalmazkodik

ez a fejlődés igen kevés a másrészt: alacsony, viszonylag hatékonysága a termelőalapok Sé cs, Egyrészt: tart nem termelés a emeli lépést költségét, amellyel mértékben a folyamat olyan wke. 1970-ben országos átlagban például egy te( a jövedelem növekedése. sem sem a termelés, Ft. Egy már 60-80000 000 Ft, például 1975-ben beruházási összege 40-45 hénféro"ha a mezősorán az a

másik fő akadálya, hogy mezőgazdaságtovábbi iparosodásának

A

..

kimÉ;

újratermelés gazdaságok "hyl10-12 000 Ft-ba kerül.) éspedig ipari eredetű anyagfelhasználásra, növekvő hányadát fordítják sertéíiwtcírfnékek gazda tehát szóvá tettük, csökken korábban már megtermelt za eszközökre. nettó szövetkezeti jövedelmének hányada. Az gazdaságok nemzeti jövedelem, ír-liítgfk emelkedik mezőgazdaság teljesítménye, de Emiatt

a

is

Mint

és

a

a

ilgarosítás

ugyan jelentősen előállítása növekvő költségbe kerül,

következtében

egységnyi termék

a

vagyis romlik

Milyen okokkal tósan

a

jövedelmezőség. között

és rentabilitás

korszerűsítés

magyarázható, hogy a magyar korreláció mezőgazdaságban? pozitív a

A

legfontosabb

okok

a

nincs

tar-

következők:

l 7]

nyomán mezőgazdaság termelés eszközigényessége a termelés korszerűsítése E tendencia kea szocialista nemcsak emelkedik gazdaságban!) speciális (persze gyorsan a termelés korszerűsítése és a szocialista viszont vonása az, országokban hogy lét-európai átalakítása időben egybeesett: a munkaerő a mezőgazdaság strukturális kiáramlása, gyors a kisüzemi bizonyos gazdasági épületek sürgős pótlása miatt a termelés korszerűsítésének kényszer jellege volt. A munkaerőt drága gépekkel kellett helyettesíteni, nagyüzemi épületeket kellett emelni a költségekre való tekintet nélkül. A rentabilitás szempontja háttérbe szorult. Jórészt ez magyarázza, a termelés hogy eszközigényességének gyors emelkedése, együtt jár az eszközök csökkenésével. hatékonyságának -

-

pótolta

A

termelésből

munkaerőt.

első felében

Az évtized

a

kisüzemi

kiesett

második

mezőgazdasági

beruházás

termelőeszközöket:

a

túlnyomó

csökkenő

csupán és

a

felében

szolgálta

termelés

bizonyos elemei ma hatnak: erőltegáétérzszer? aílYettesítés gépesítése surgetové rentábilis vált,mert is

lém

része

termőföldet

tetemes része csak kis mérpedig a beruházások átalakulás bővítését, mivel a strukturális következtében gyora avuló korábbi beruházásokat újra kellett pótolni.

tékben san

évek

A hatvanas a

már

nem

következtében -

í; a

a

lgy

lítja elő

"

tudjak potolni kellően

nem

kieső

a

fejlett.

-

termeloeszkozeit, kéHYteICÍImCZOERZdaSÍg emelkedo importá]nj_ modern

,

..

.

A

gépipar

és

ezek tetemes

-

aron

a

ágazatok vég-

kézi munka

nemzedékváltás

munkaerőt.

.

illetve

termelési

nehéz

is, mert isurgeto korszerusitése aPmunkalieIyek csak

Ja

sazdasasok

korszerűsítés ipari háttere

A

egyes

vegyipar drágán részét az ország

ál-

-

jövedelme elegendő, erejükbőllugegdíeáksálfazxztlzrlxíoló Írmelőízövetkezetek ar- jövedelemviszonyok hogy saját

sem

és

hí:H,láfszerusitését. kellőkészteti beruhazasokgazdaságosságát í, szab

lehetővé. Az állami es a képpel).Emellett az állam otacioes eléggé szoros Ország amogatasnak hitelnyujtasnak m etve tőkeszegénysége a fordítható beruházások mezogazdasagra szik

9

ezt

nem

te.

nem

határt

az

viszonylagos 13

Elsősorban szűfósségé. ként

kedvező

szerűsíté

ezek

körülmények fékezik nyújtó magyar

a

fejlesztése számára egyéb. mezőgazdaság gyorsabb ütemű kor.

a

feltételeket

nagyüzemi

termeEs

sét. A

d)

termelés

mezőgazdasági

Az elmúlt

és

az

élelmíszeripari feldolgozás

helyzete

év során

a alapvetően megváltozott hazánkban mezőgazdasági ter. élelmiszerfogyasztás kapcsolata. A változás lényege: az élelmiszeripari feldolgo. zó tevékenység szerepe jelentősen nőtt. A kiváltó okok ismeretesek: a mezőgazdasági 13. miatt csökkent az önellátásra való termelés, a fogyasztási igények a kosság elvándorlása feldolgozott konyhakész" élelmiszerek felé tolódtak el; a külföldi piacok is a feldolgozott terméket igénylik.

melés

és

lS-20

az

,,

Hogyan alakult

az

elmúlt

másfél évtizedben

a

mezőgazdasági termelés

e's feldolgozás

viszonya? Az alábbi

A

táblázat

mg.-i termelés

átlagos Az

eligazít

ebben:

1961-65

1966-70

1971-75

1,2

2,8

4,5

5,7

4,6

4,5

évi

növekedése

('75):

élelrniszeripari termelés évi átlagos növekedése (96):

A két

ágazat

termelésnöveke-

dése közötti

arány:

1

:4,8

1

:2,3

1 :1

mutatják, hogy a termelés fejlesztése az élelmiszeriparban elágazat arányos fejlődésének hiánya sok gondot és feszültés közvetett közvetlen módon befolyásolja a mezőgazdasági terséget eredményez, amely beruházás is. Miközben a termelés sok-sok milliárdos melési eredményeit mezőgazdasági eredményeként kimagasló eredményeket ért el, a feldolgozóipari kapacitás relatív hiáNéhány példa erre: .nya miatt az eredmények egy része elvész, kárba megy. Miért? évente a felvásárolt 60-65%-át szemestermények tudjuk megfelelő körülmények csupán szárítását között tárolni; a gabonafélék zökkenőmentes akadályozza a szárítókapacitás a csökkent elégtelensége; a feldolgozás alacsony színvonala miatt a húsértékesítésben a magasabb árkategóriában levő feldolgozott termékek aránya mind a belföldi, mind külföldi piacokon; a cukorrépa optimálisnak tekinthető 80-90 napos feldolgozási kamA tárolás miatt a cukor150-160 hosszú pánya helyett cukorgyáraink napig dolgoznak. cukorveszteség több tízezer tonnára tehető. A konzervipar munkárépában bekövetkező elengedhetetleját nehezíti, hogy a gyáraknak nincsen kész- és félkész termék tárolásához nül szükséges korszerű A az áruk károsodnak. raktáraik. Emiatt tartósítóipaf gépesített sem kapacitása megfelelő még A táblázat

maradt

a

adatai

szinttől.

kívánt

azt

A két

-

-

-

-

.

14

.

.

Az

elés és

dasási mai

elmomiott

term

e

hmmg hozni-

ak al a?) 'á

következtetés

a

feldolgozás összhaná biztatóak,

ben

n

A kívánt

egyértelmű:

t! Az ötödik

összhangot

azonban

anyagi források tehntjielkezésre

miatt

álló szűk

a ren

-

kell teremteni

meg

ötéves -

mezőgaz-

a

tervszá-

élelmiszeripari

terv

jelentős aránytalanságok,

csak hosszabb

termelési viszonyok fejlődésében végbement főbb változások

távon

var

létre-

lehet

[v, A

A három a mez

mi e;

évtizedes fejlődés legáltalánosabb legátfogóbb A termelés szocialista jellege meghatározóvá vált. és

591413553 is a háztáji gazdaságokat magában -

változásai

a

következők:

mintegy 90%-a

az

álla-

gazdaságokból foglalószövetkezeti

tulajdon és elosztási viszonyok, a szövetkezeti demokrácia, parasztság szociaFejlődik, erősödik a szövetkezeti földtulajdon. a szocialista gyayapszik a szövetkezeti tagok mintegy 10%-a tagja a Magyal! lista tudata, politikai egysége. Jelenleg korábbi zártságát is feladta. Soraiból jelentős Szocialista Munkáspártnak. A parasztság vezető pozícióiba. Ma már csak gámban kerültek az államigazgatás és a gazdasági irányítás is a része városiasodás falvak s a falvakban jegyeit hordozza maél jelentős a lakosság fele 19 az ma már megyéje közül a foglalkoztaország gán. A területfejlesztés eredményeként Békés nevezhető és Bács-Kiskun mezőgazdaságinak. tási szerkezet alapján csak 2 megye: nagylCsak itt haladja meg a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya a 40%-ot. A korszerű üzerni és a kisárutermelést mezőgazdaság alapvető képét a nagyegyaránt felvonultató" üzemi, a szocialista jelleg határozza meg, amely egyben számottevő igényt is támaszt a csökken a város inkább népgazdaság fejlesztése számára; amelynek eredményeként egyre és a falu közötti lényeges különbség. zik. Erősödnek

szocialista

a

,,

már

Most

nézzük

a

termelési

viszonyokban végbement

változásokat

konkrétabban

termelőszövetkezetekben következtek legjelentősebb változások be, éppen ezért ezt követjük röviden A termelőszövetkezet nyomon. lényege, mint ismeretes: létrehozott személyi és vagyoni társulás, tulajdonformáját tekintve: tárönkéntesen sadalmi csoporttulajdon, amelyben az állami tulajdonhoz képest a termelés részleges és is. A

a

elsősorban

-

.-

fokú társadalmasításából alacfonyabb

az

masitottsága következik.

"Í Milyen főbb változások

elsajátítás részleges

tapasztalhatók

e

és

alacsonyabb

fokú

tulajdonforma fejlődésében?

társadal-

[7, 8]

a termelőszövetkezetek földjükkel, vagyonukkal lépteklúeázzligíügagtollc gazdasáxként. részét visszatartották háztáji désükkel, létrehozásakor

Kiöreset elhalálozásuktzjdonuk lesz, olyan hogy tagjaik szövetkezeteink között többsége elobb-utobb generaciovaltás folyamata. zajlik szövetkezetekbe mÉYbCIÉPÍÍÉSZ-Íilmultyost vagyonhoz lat ok sí inai egy

m!

nincs

hozzájárulás.Ők

járulnak hozzá teszi ki

az

a

rész

éni

e

_

az

közös

a '

mely

A termek?

a

v

feltétel

közös

való

anyaí): vállalat munkájukkal hasonlóan személyes 3311 dolgozóihoz A tehát mind kisebb hányadát szamara

nem

a

növekedéséhez. tagságnak vaja): anYagllag hozzájárult gazdaság vagyonához. n

is

a

közös

15

A termelőszövetkezeti

növekvő

dolgozók

részaránya

a

tag

nem

-

alkalmazott.

-

Ma már

a tagoknak mintegy 70%-a a közös területből háztáji gazdaságok területének kiadott az föld, illetőleg az alkalmazottak egyéni földtulajdon öröklü illetményföldje. Igaz, hogy dik, de az elvándorlás, és a földmegváltás (az 1967. évi földtörvény realizálása)követkeL tében fokozatosan növekszik a szövetkezet földterülete is. (Ma saját, tehát oszthatatlan körülbelül ez 50%-os részarányt jelent.) a

Megváltozott tehát a háztáji föld jellege, sőt a közössel való kapcsolata is. Nap" mint fent láttuk döntően a közös területből a tagoknak kiadott háztáji főm kollektíva Eredetileg azért lett az egyén a termelőszövetkezeti tagja, mert egyéni tulajdo. a helyzet: nem nos volt. Napjainkban már fordított azért taa valaki a kollektívának, m" (egyéni) tulajdonos, hanem azért kaphat háztáji földet, mert tagja a kollektívának. Aha. át a tulajdona gyan nő tehát a föld nélkül belépők aránya a tagságon belül, úgy változik 2.

inkban

sok

a

-

kollektívája

-

kollektív

tulajdonossá! felhalmozásban

3. A termelőszövetkezeti tosan

növekvő

rész állami

A termelőszövetkezetek

érték

alapján képeznek

és

jelentős

termelődik

tulajdon ugyanis állóeszközeik nem

állami

az

újra

után

csak

a

Ez

folyam.

a

termelőszövetkezetek

saját

a

támogatás. erő

számán

összegének megfelelő

amortizációt.

a termelőszövetkezetek fentiekből egyértelműen levonható: úgy tűnik egyre átalakulnak kevésbé vagyoni és személyi társulások, fokozatosan kizárólag személyi alapon A közös gazdaságokban való belépésnek de a kilépésnek is szerveződő kollektívává. A konzekvenciái nincsenek. termelőszövetkezet szocialista vagyoni jellege erősödött, a tua létrehozására szövetkezeti de lajdonforma csoportjellege megmaradt, jellemző jelleállami vállage nem képződik újra. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy elhamarkodottan

A

-

-

-

-

lattá

-

-

minősítsék!

mezőgazdasági temelésí viszointegrációs formák kialakulása, az állanyakra. [5] A vállalatközi a mi és a szövetkezeti vállalatok közötti együttműködés kibontakozása csoporttulajdonoá termelési viszonyok fejlődése számára új mozgásformát teremt. Ma hazánkban 226 szövetA szekszárdi, a bajai, a nádudvari és a bábolnai kezeti társulás működik. gesztorgazdasázilk 335 mezőgazdasági nagyüzem fejlesztését az iparszeű kukoricatermelési rendszerben foyák át. A rendszergazdának jelentős szerepe van a közös gazdaságok termelés-fejlesztétöbbek sében, a szakosítás, az érdekeltségi viszonyok kialakításában. Mindez hatással van 4. A mezőgazdaság

iparosodása

közvetlenül

is hat

a

és vertikális

horizontális

-

-

között

-

az

üzemi

is. A termelési

demokráciára

azonban demokrácia

az

túllépi

az

üzemi

elemeivel.

határokat

Sokan

sérti a gesztorgazda ír elő a esoporttulajdon jog szerinti -

16

és

gyakran

úgy érzik, hogy választott

módszerek .

.

.

kihatnak

Az üzemi

A termelési

a

demokrácia

rendszer

elterjedéSé-Vf vezet0'

tagság

korszerű

és

a

formái 3131?

technikája,

hagyományos értelmezés" a technológiai fegyelem amit demokratikus jogait, csorbítja

összeütközik

a

akötelező

-

vezetők, testületek

gyakorlásának lehetőségét

és

kialakulásával

rendszerek

munkaszervezési

változások, járó új ség viszonyára, az üzemi munkaerőgazdálkodásra vetően az üzemi keretek között érvényesülnek. szervezeti

.

.

.

Az

új termelési

rendszer

be"

demokrácia az üzemi gyakorlásában, de tartalmában elenül változást hoz vezeték és a tagságot egészében érintő fejlesztési progran megnő a gazdaságot agítja a-ztnme a jelentősége. döntéseknek és a demokratikus kozSY űlési vitájának meg beható lehet megfogalis az alábbiakban dottakon túl, vagy azt összegezőleg A fent elmon a tulajdonviszonyoka IS mezőgazdaság iparosodásának számára az oktatás _

-

í

akár

_

gyakorzligsifttpáció a)

n

növeli

tömegét

és

a

körét

az

méreteket,

üzemi

így

vagyonának

szövetkezet

egy-egy

a

is.

korábbi

zárt

és

jellegétnövelífüggőségét ésnaturális nagyon

a b) Megszünteti mezőgazdaság egyaránt. (A kozos érdekeltség megteremtése az ipartól, kereskedelemtől

lenne.)

fontos

c) Erősíti d)

a

A vállalkozás,

a

jellegét.

vállalat

szövetkezet

vállalat

és

a

tulajdon új formáját

létre

hozza

(amelynek jellege

ma

még tisztázatlan)! b) Megváltozott

a

szövetkezeti

szerkezete

egysége

évek fő munkaszervezeti

Az 1950-es

átalakult

munkaszervezet,

a

szövetkezeti

termelők

is. a

termelés

minden

ágában

általánosan

brigád lett. A gépesítettség akkori alacsony foka alapján nagy létszámú Az 1959-6l-ben feladatát. látta el kézi műveléssel végrehajtott tömeges kollektivizálás forma kialakításában is messzemenő a munkaszervezeti során a szövetkezet szabadságot és kötelezően

a

kivéve általánossá vált az úgynevezett családi műteljesen gépesített kultúrákat alapvető gépi munkákat (szántás, vetés) gépekkel végezték, majd átmenetileg kis a nagytáblákat, parcellákra osztották amelyeken a termelőszövetkezeti tagok családtaai (sok esetben az iparban dolgozó családtagok bevonásával) végezték el a szükséges növénymunkákat. Sokan ezt a munkaszervezeti ápolási, s főként betakarítási formát visszalépés-

kapott. velés.

A

Az

nek tekintették

nagyüzemi

képest. Pedig tulajdonképpen a családi színvonalához való hozzáigazítása törvolt már a gondamunkafegyelemmel, szervezettséggel, a termelési eredmények(MOSleesyszerusodott. A tagság érdekelt volt a végtermékben, amelyből természetw; v 39' pénzben részesedett s az is lényeges volt, hogy a munkacsúcsok idején, ha kellett b"'0"h*'"a a nem mezőgazdasági dolgozó családtagjait is. műveléssel

a

a

termelési

munkaszervezethez

viszonyoknak

a

termelőerők

ELANem

jelentős fejlődésével Sépesítésének nagywmőüzrság brrlgádoknak, amelyek formáknak: komplex családi

a

a

a

mi

-

a

téve,

u]

az

A mező

zetét

átadta

is.

vetkező

o

'

Imo

a

Saldasagi termelőerők v

fejlődése

átalakította

a

helyét

a

egy adott jevégtermékben is érdekelt-

daslervezeti felelősséggel, GÍVÉSÉIk teljes önelszámtlg" mliénkalai termelési rendszerek iparszerű mukodve. ezeknek .Az Önelsgsy lgként kislétszámu bngadoknak szerepe, jelentősége

lentős terület a

művelés

szövetkezeti

térhódításánőni

termelők

fog. szerke-

Ezzfisiaeilrtilzzlzíílgízeltgínkben --

_

_

_

napjamkban általánosan

jellemzőként

a

termelők

kö-

17

úgynevezett paraszt" típus. Jelentős része csak annyi munkanapot teljesít amennyivel megszerezheti a jogot a háztáji területre. Tevékenysége ma már nem kulcste: általában a munkacsúcsok vékenység; gyalogmunkás" nagy idején. Különösebb szakké p' zettsége nincs. J övedelmének nagyobb része a háztáji gazdaságokból ered. 1. Az

,,

,,

munkás" úgynevezett típus. Ma már ez a közös gazdaság motorja, Almát, és sok múlik azon, gépekkel dolgozik hogyan végzi munkáját. Nem igényel többé-kevésbé kötetlen mértékben aláveti magát a nagyüzemi munkarendet, teljes munkafegyelemnek Ezzel szemben egész évben folyamatos munkát és meglehetősen magas garantált fix zást igényel. 2. Az

,,

díja:

3. Az

,,

torállomások

alkalmazott"

típus.

felszámolását

követő

A

tömeges kollektivizálás,

időszakban

jelent

meg

továbbá

ez

a

állami gép. és mm típus. Munkaszerződés km, az

tében fix, kialkudott munkadíjban részesül, vagy a munkában eltöltöttidő, vagy a munka. teljesítmény alapján. Keresete tehát nem függ a közös gazdaság jövedelmétől, de tagsági 20%.) jogai sincsenek. (Részarányuk ma körülbelül A

szerint

tapasztalatok

a

,,

sági termelőszövetkezeteinknek.

paraszt" és munkás" típus valóságos típusai mezőgazda. a legelterjedtebb típus a kettő közötti átmenet. Ez m; ,,

De

a háztáji állattartást, serkenti a összefügg azzal, hogy az állam kimondottan háztáji a munkás" tevékenységet. Kétségtelen azonban, hogy napjainkban típus elterjedése az Különösen a legfiatalabb generáció már úgyszólván teljes mértékben alapvető tendencia. a közös gazdaságra alapozza létét. Csak gépekkel és modern technológiákkal hajlandó dolgozni és éppen úgy, mint az ipari munkás, teljes évi foglalkoztatást igényel.

rosan

,,

iparszerű termelési rendszerek elterjedésével a termelés fő alakja tűnik úgy mégsem a fent jellemzett munkás" típus lesz. A munkás" a munkateljesítután ménye (vagy olykor a teljesített munkaidő után) akar jövedelemben részesülni, nem akar kockázatot vállalni (vagy ha igen, csak abban az esetben, ha az kevéssé hat jövedelmére). A modern technika legújabb vívmányaival termelő mezőgazdaságban már kislétszámú brigádok is el tudják látni a munkát, de e kis munkaszervezeti egység minden taára óriási hárul. döntő hatással van az művelési ágazat fejlődésére.10felelősség Tevékenysége egész vállaljon a kölö? gos követelmény tehát, hogy ez az új típusú termelő jelentős kockázatot A jövőben

az

-

-

,,

,,

ség érdekében.

fejlődése során nemcsak a paraszt": új típusának, amely komplex bfísá" a a fent már elmondottak dokban dolgozik alapján teljes felelősséggel, munkájuknak közös gazdasággal kötött szerződés alapján történő szabályozásával. Az is bizonyos, hOSY a ezek a közös gazdaságok is jelentős változáson mennek majd át tulajdonforma8315" is. Nem kétséges, hogy ezt a godása tekintetében új termelő fíPust magasan képzett de

a

Az látszik

valószínűnek,

munkás"

is

,,

hogy a termelőerők átadja majd helyét a termelő a

,,

egy

-

-

-

-

-

mielőbb

ki kell nevelni!

Jelentős

támogatott a

fejlődés következett szakemberképzés nélkül

termelőszövetkezet

18

általános

be

az

a

mai

szakértelme

agrárgazdaságok vezetése terén is. Az államilaí bár eredmények elképzelhetetlenek lennének, színvonalában

számottevő

és növekvő még

a .

iskolázottság,

_Az

évtizedberra

azelrrrúlt

,, avulása

a

m

és wuzak cseréi=

lnökök 50,

wgövetkeleti de ú e

i:%;f::;:';** vár*m'me:;"e';;;%*b*

onyve -acser o" foagronómusok termeloszovetkezetek egyesulései miatt következett o

a

,

z

.

n

u

nagyobb részt

-

a

51, átlagos termelőszövetkezeti 1967-ben lég:ttslfs főkönyvelőké: átlagéletkor. 43, 37, ousoké; Fumó újra, kísérletezése, fogékony nagyobb vezetőinek fönsríázsáíok teljesítésének. Kár, hogy feltétele

részben

45,

46 év volt.

a

mdem

Ez is fontos én y ezresre.

fokozodó '

_

kenyggukcta

mez

tembe, végéig 527,

a

ez

a

jelent zlzozás

meg,

42 év

Ma:

része

mind

W

w,

a

'

ő s azdasá 811"o 81

tevé-

is

,,

és

személyi

a

jogi

sza-

jelentős.)

a termelőszövetkezetek népgazdaságunkban

eredmények

1974. _

h

_

énnto

_

végbement főbb változások

a

jövedelmek között

elejétől

( 1971

vagy közvetve

közvetlenül

[14] Ma

bátor

feladatok

területén jövedelemelosztás jövedelemarányok

c) A

a

túlszabályozás nehezíti.

termelőszövetkezetet gyarapodás"még ma

A kö-

az

a

az

növekvő

'

és

életkora:

elnökök

a

vezetés

a

ha a

a

az

egyetlen szektor, kapcsolat

közvetlen

szoros,

ahol

az

üzemi

van.

az egyéni éppen úgy, mint korábban maradék elvet" alkalmazaz úgynevezett kisgazdaságokban a jövedelem elosztásában után számbaés az adók levonása a zárszámadáskor költségek pénzbeli ták. Az évvégi munka a szövetkezetben és övék az volt, amelyet végzett vették azt a maradékot, amely (munkaegység) alapján osztottak szét. általánossá után viszonylag gyorsan között Az 1959-61 végbement kollektivizálás esetében a ma is működő vált a szövetkezeti garantált fix munkadíjazási forma. A tagok szövetkezetek a kialakult szerint a gyakorlat megelőző 2 évi részesedési átlagának mint garantált díjat havonként 20%-ot és az esetleges ezen kifizetik, a fennmaradt 80%-át, feluli nyereségrészesedést csak az évvégi zárszámadás után, az eredményektől függően fiutik ki. Ez a munkadíjazási forma részben a a szövetkezet részben munkához, végzett eredményéhez igazodik.

létrejött

Az 1948 után

kis szövetkezetekben

-

,,

-

-

-

'

-

-

illetőleg jövedelemarányok jövedelemszínvonal, csigázom), váltolzás eredménye emultlő folyamat az,hogy a

"u"

a

E

soran.

az

alakuláéletszínvo-

131122122 1966-1970 ríűllmledelem tekznteteben parasztilag Áunkáwziísíl Nem túlzás Meg-szunt jövedelem diszparitása. ás:Íffeíelemgzznüet. tény Ima átalakítása ogyez mezosazdasag foldreformés szgcialginas, épitésenek parasztságot m]

legfontosabb

wn

elérte

_

a

a

tehát

tehát

az

után

"Yű-

Hogy

paritás

a me

a

a

k"

be,

.

s

..

..

énntő

mttgivetkezett

csalásbvonatkozik, Sincs népességcsoponsn Puuztok beletartoznaiolgozok, b)

a

3

-

a

.

ehat

.

is

a

nagy

kialakult

jövedelem-

paraszti népességcsoport"mezőgazdasági fizikai munp mas termelési ágban foglalkoztatott fizikai dolgozó. A panemcsak a termelőszövetkezetekben dolgozó tagok, hanem a szoVetkezetr alkalmazottak és az egyénileg dolgozó fenti

a

mm"

meg

vívmá-

harmadik

,

milyen korulmenyek húzódnak a

u!

Szocia.

a

a

kö-

a

a

us

megállapítás kell,hogy tartzgsezügfxgudnunk amelyekben a) végez,

hoz

*

..

a

,,

családfő

,,

_

19

jövedelemkíegyenlíődés folyamata

A

a

következőképpen

végbe.

ment

1960-65

Az

mezőgazdagyors mezőgazdasági munkadíj-növekedés eredményeként ipari sági munkadíj-növekedés eredményeként az ipari és a mezőgazdasági jövedelemparitás a munkadíjakban már 1968 előtt végbement. A paraszti népességcsoport egy főre jutó szeEz a mélyí jövedelmének szintje viszont csak a hatvanas évek végére érte el a munkásokét. és a pénzbeni társadalmi jutjelentős csökkenésével mezőgazdaság" dolgozók létszámának tatások kiterjesztésével is összefüggésben van. A reáljövedelemben történt kiegyenlítődés

közötti

ma

és

az

már

tény. Ez

viszont

a

következő

körülmények

ismeretét

a

igényli:

tagok (nem nyugdíjasok!) munka szerinti a hatvanas években az ipari munkásság, illetőleg az állami gazdaságok mináljövedelme havi nomináljövedelmük még ma is kisebb, mint gozóitól lényegesen gyorsabban nőtt, állami ipar munkásaié. Még alacsonyabb a tsz-tagok jövedelme az alkalmazottakéhoz nyitva. Bár

-

a

dolgozó termelőszövetkezeti

A termelőszövetkezeti

-

kásokétól.

Ez

arra

kaóra-teljesítmény

utal, hogy húzódik

a

tagok egy munkaórára jutó jövedelme is alacsonyabb havi munkadíj magasabb színvonala mögött nagyobb

Mivel

magyarázható

kásokét, miközben

dolaz

viszo-

a

mun-

mun-

meg.

paraszti társadalmi csoport elmaradása a társadalmi juttatásokban még számottevő (25-30%), a parasztság összjövedelmén belül tehát kisebb a társadalmi tások aránya, mint a munkásság jövedelmében. A

-

no-

tehát

szövetkezeti

akkor, hogy

a

parasztság reáljövedelme

már elérte

attól?

is

ma

juttaa mun-

azzal, tagok nomináljövedelme alkalparaszti" népességcsoportba tartozó állami gazdasági dolgozók, szövetkezeti mazottak, egyénileg dolgozó parasztok reáljövedelme magasabb, mint a szövetkezeti tagoké, részben pedig azzal, hogy a parasztság jövedelmének egy részét (25-30%) a háztáji gazdaság adja.

hogy

a

a

elmarad

Részben

,,

sokkal differenciáltabb. Az átlagkeresetek is jelentős valóság ettől természetesen takarnak szövetkezetenként és szövetkezeteken belül is. Az aktív szövetkekülönbségeket zeti tag havi átlagkeresete nyilvánvalóan lényegesen magasabb a nyugdíjas dolgozó tagétól; az állattenyésztésben többet A munka szerinti keresnek, mint a növénytermelésben jövedelemnek a háztájiból származó részaránya is jelentős különbségeket takar: a szövetkezetek mobil (munkaerejük teljében levő, részben szakképzett, az ipari vagy iparszerű tevékenységben folyamatosan foglalkoztatottak) rétegének személyi jövedelmében körülbelül 20, az immobil (főleg a paraszt" típusnak jelzett) rétegének személyi jövedelmében pedig 70-80%-os részarányt is eléri. A fejlődés e részarány csökkenése irányába fog hatni. A

.

.

.

,,

mint közismert munkás-paraszt jövedelemszínvonal kiegyenlítődése lenti az életszínvonal azonos színvonalát, nagyságát, a társadalmi juttatások azonos és falu között ma Ez utóbbiak még meglevő jelentős különbségek kiegyenlítődését. a termelőszövetkezeti dolgozók, illetőleg a falvak hátrányára jelentkeznek. Mindez mit sem von le az elért nagy eredményekből.

A

20

-

-

je-

nem

a

város

ma

még

azonban

-

Mit

mutat

az

állami

támogatás és

jöveáelemelvonás mérlege.

a

mezőgazdaság gazdasági szabályozására az állam az árak és a hitel mellett az állami éveken át élt közvéleményünk is felhasználja. Hosszú támogatások és elvonások rendszerét a termelőszövetkezeti részében a szakemberek" részében is), hogy egy (de parasztjelentős el" az állami támás szólva az állam, ágazatokban dolgozók tartják pontosabban ságot a közvéleménynek -, erről keveset beszéltünk tűnt mert mintha révén. Ugy mogatások élne a támogatás rendszere. az iparban nem Pedig az ipari támogatások abszolút nagysága és az ipari jövedelmekben mért részarány jóval meghaladja a mezőgazdaságét. Ezek a téA mezőgazdaság termelési eredmények lassan-lassan a helyükre kerülnek, rendeződnek. a felvásárlási árak számottevő de az árakkal árszembeni ipari nyeinek jelentős javulása, sem távolról feloldó kedvezőbb feltételt teremtett a önemelése gazdaságok diszparitást A

,,

-

,,

-

-

-

fmanszírozása

tekintetében. állami

elvonások

összege az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben egyaránt meghaladja a támogatások összegét. Nem jelenti ez természetesen azt, hogy az állami támogatásra ne lenne szükség a jövőben. A termelés szerkezetének korszerűsítése, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdál-

Kétségtelen tény, hogy

1971

óta

az

továbbra is feltételezi a központi javítása, az érdekek megfelelő harmonizálása az állami szabályozást, így támogatást is. Ennek egyetlen fő forrása azonban ma már a meés realizált érték, amelyhez az állam az elvonások útján jut. zőgazdaságban létrehozott Milyen fő formákban funkcionál ma a mezőgazdaság állam-í támogatása hazánkban?

kodásának

Ezek szűk

zömét

beruházásokra,

keresztmetszetét,

a

olyan ágazatok fejlesztésére fordítják, amelyek a fejlődés gazdasági növekedés fékjét alkotják. Csak példaként említek néhá-

nyat: tárolóhelyiségek létesítéséhez,

traktorok

beszerzéséhez

20, szarvasmarha-

és sertésfé-

rőhelyek építésére és korszerűsítésére, öntözőtelepek létesítésére, ügyviteli gépek beszerzésére 40, zöldség, burgonya, cukorrépa-, dohány-, gyümölcstermelés célgépeinek beszerzésére 70%-os; meliorációs munkák támogatására 50-70%-os beruházási támogatást ad az állam természetesen feltételek biztosítása, megléte alapján. megfelelő ad az állam a Támogatást nagyüzemekés kistermelők meghatározott tevékenységére, árkiegészítés,forgóalap-kiegészítésformájában. Ez elúsorban az állattenyésztés fejlesztését igyekszik késztetni. -

_

kedvezőtlen

adottságú termelőszövetkezetek(1974-ben számuk kb. 700; az összterület 1I3-án körülbelül 250 000 fővel, a mezőgazdasági termelési érték 25%-át adják, a szövetkezeti átlagnál 20%-kal kisebb egy főre jutó fejlesztési alappal) támogatása 3 fő formában vameg: árkíegészítés (a gyenge termőhelyű szövetkezetek kapják), jövedelemkíegészít" (legfeljebb22 000 Ft) fő/év mértékig 1977-es évvel bezárólag) és fejlesztési hozzájámlás (a 37 000 Ft/fő/év bruttó jövedelmet el nem ért szövetkezetek kötekaphatják visszafizetési lezettségnélkül, vagy visszafizetési kötelezettséggel.) A

lósul

Természetesen minden olyan, az iparnak adott állami támogatás, amely segíti Wdasági termelésifeltételeinek javítását, a mezőgazdaság számára is hasznos lehet.

a

mező-

21

jövedelemelvonásnak is többféle formája van. Az állami gazdaságok város- és községfejlesztési hozzájárulást és progresszív nyereségadót fizetnek. A termelőszövetkezetekváros- és községfejlesztésí hozzájárulás címén a bruttó től az állam jövedelem 1%-át vonja Az el. tisztajövedelem alapján progresszíve megállapított földadó a küátlagos kataszteri az elért eszköze. Adózik a termelőszövetkezet lönbözeti jövedeföldjáradék elvonásának vetített bruttó jövedelem alapján is: jövedelemadó (mértéke: az egy állományi létszámra emelkedő lemszinvonal progressziójú), valamint a szövetkezeti alapján sávos rendszerben növekedését szabályozó úgynevezett jövedelemnövekménytagok jövedelemszínvonalának adó formájában. Az ipari (kiegészítő) tevékenységet is végző közös gazdaságok e tevékenyfizetni. Ena fent megnevezett termelési adót kötelesek adókon túlmenőleg ség után nek az a rendeltetése, hogy kiegyenlítse a nem mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági tevékenység közötti jövedelemszabályozás színvonalkülönbségét. A

-

-

V. A az

_

mezőgazdaság előtt ötéves

ötödik

álló főbb

feladatok

tervben

népgazdaság általános helyzetével összefüggésben az ötödik ötéves tervben a mezőváltak. A szigorúbb követelményeket gazdaság gazdálkodási feltételei is feszitettebbekké támasztó, módosított gazdasági szabályozókra alapozott feladatok eredményes végrehajtása csak a hatékonyság számottevő növelése útján lehetséges. A

termelését a megelőző 5 évhez (1971-1975) viszonyítva mezőgazdasági termékek kell növelni. A l6*l8%-kal átlagban 3,2-3,4,összesen növénytermelés dinamikája évi az évi a tervben. A két ágazat fordított ütemkü3%-kal szerepel 3,6-3,8, állattenyésztésé változások és a feldolgozó, tároló kapacitás elmaralönbségét a világpiacon bekövetkezett árarányváltozások újrarendezdottsága tették szükségessé. A tőkés piacokon bekövetkezett ték az ágazatok (és vállalatok), a különböző termékcsoportok és gazdasági tevékenységek Az értékrendjét. új árarányok mércéi alapján nőtt a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágak gazdaságossága általában, de a növénytermelésé sokkal inkább, mint az állattenyésztésé. Ehhez pedig az export miatt is igazodnunk kell! A

évi

-

-

A növénytermesztésben elsősorban a kenyér- és takarmánygabona, az olajos növények, a cukorrépa, a zöldség- gyümölcsfélék termelését (és termésátlagának növelését) szorgalmazzuk. Az állattenyésztésben a vágóállat-termelést 12-13, a tehénállományt 8-10, a kell növelni. Folytatni keH a nagyhozatejtermelést l5-16, a tojástermelést l4-15%-kal mú tehenészeti és a hozamok telepek kialakítását átlagának emelését.

negyedik ötéves terv eredményeit, ténymutatóit ismerve elmondhatjuk: a termelés dráguló feltételei között nagy erőfeszítést igénylő feladatok ezek. Különösen az állattenyésztés feladatai tűnnek ennek. A negyedik ötéves tervben a terv 24,4 milliárd forintos termelési érték létrehozásával számolt. A teljesítés: 20 milliárd. 1975-re tehenenként 2 750 liter tejhozamot tűztünk ki célul. Az eredmény: 2 300 liter, alacsonyabb, mint a tervidőszak elején. A tervezett 1,2 millió daszarvasmarha-állomány elérése is csorbát szenvedett: rab helyett csak 1,1 millió lett; a fajta összetétele sem alakult a tervezettnek megfelelően. Alapvetően jövedelmezőségi és áruátvételi gondok húzódnak meg e mögött. A felvásárlási A

22

önmagában nem fog segíteni, hiszen (A fűtőolaj, tüzelőjelentősen emelkednek. az a ára a és 20-30%-ka1, műtrágya 23, növényvédőszerek 24, az import gázolaj olaj, benzin a árak emelése nem kompenzálja a mezőgazdasági fehérjék ára l57o-kal), így felvásárlási a tartalékok A gazdálkodás hatékonyságának növelése termelési költségek emelkedését. elengedhetetlen feltétellé válik. jobb kihasználása á; 1976. év

januári, mintegy 8%-os

iparból átveendő

általános

terrnelőeszközök

emelése

árai is

-

-

népgazdaság külső egyena mezőgazdasági is nagyon fontos. A magyar export 23-24%-a súlya javítása érdekében van. a mezőgazdaság importkörül Mivel a tőkés 40% belül Ezen aránya export eredetű. rovata" jelentős exportmérleg mezőgazdasági igénye relatíve kicsiny, a külkereskedelmi devizakítermelő termékeink évre. évről Közismert, hogy mezőgazdasági többlettel zárul képességejó. 1973-ban például 1 dollár kitermelése az exportban búzából 17-20, kukoA termelési

teljesítése

feladatok

külkereskedelem,

a

így

a

,,

ricából 20-22, vizaszorzó

(a

vágómarhából 33-36, vágottbaromfrból 52-54 árfolyam) értéke 50 Ft/dollár

mai kereskedelmi

Ft-ba

volt.

került, amikor

Az árbevételek

de-

a

ma

sem

Piac korlátekintetében az európai Közös lényegesen rosszabbak ennél, bár az állatkivitel érintettek bennünket. A történő szállítási tozásaí érzékenyen lehetőség seSzovjetunióba a tennelőgített a nehéz helyzetben. A késedelmes belű áruátvétel azonban visszavetette és kisgazdaságok áruterrnelését. A tervteljesítés lemaradása ezeken a terüleszövetkezetek teken ezzel is magyarázható. A mezőgazdaság Az ötödik ötéves terv is jelentős mezőgazdaságiexportra számít. változatlan áron számolt szocialista élelrniszeriparí termékek exportját 28%-kal, a tőkés relációjú exportját pedig 45%-kal kívánjuk növelni. Ennek érdekében a mezőgazdais és vehetik az által felkínált állam sági nagyüzemek kedvezményes ,,konvertáligénybe ható export árualapok bővítését A népgazdaság egészére rendelkeelősegítő hitelek"-et. zésre bocsátott 45 milliárd forintos hitelkeretből s mezőgazdaság 12, az élelmiszeripar 20%-os igénybevételi lehetőséget (l4,4 mrd. Ft-ot) kapott; A tervezett export teljesítése a népgazdaság külső egyensúlya erősítése szempontjából is fontos féladat. és

-

közül

-

cukorrépa termelés fejlesztését szeretném még kialágazat évek óta sok gondot okoz. J övedelmezőségí problémákról van itt elsősorban szó. A zöldségfélék termelése munkaigényes termék. Az alacsony kereseti lehetőséga munkáskezek elapadásához vezetett. Exportkötelezettségeink teljesítése a belű piaci ellátást negatívan érintette. Gépesített termelése ma még nem megoldott. Itt az árakat zömmel a szabadpiac dirigálja. Fejlesztése alapvető feladat. A feladatok

a

zöldség-

és

a

emelni. Mindkét

A 70-es évek előtt

nem

volt

.

Salát termelésünkből.

lelköltséseiviszont

Később nem

a

gond

az

egyre munkaerő-ellátás

az térültekimeg

adott

cukorellátás

növekvő

hazai

mind

nehezebbé

felvásárlási

árak

vált,

a

alapján.

biztosítása több-

gépesítés

évek-

1975 előtti

be" jelentősen csökkent a mind cukorrépa vetésterülete, s így bár a hozamok nőttek nagyobb cukorimportra szorultunk, amely a miatt állami költségvetésünmagas importár ket 1974-ben közel 8 milliárd forinttal 1975terhelte. importár-kiegészítés -

-

n

például

jelentősen növeltük

-

-

a

cukorrépa vetésterületét,

s

magát

a

ténylegesen megtermelt

cu-

23

korrépa mennyiségét azonban

most

is,

a

jelentős csökkenése

cukortartalom

sikerült

sem

a

belső

ellátást

hazai

termelésből

(1 5-1 6%-ról l2%-Ia) biztosítani.

miatt

még

1976-ban

intézElőremutató import szerepelt a népgazdasági tervben. felvásárlási árát 1979-től a cukortartalom kedés történt alapján mócukorrépa dosítják, pontosabban a minőségtől függően premizálják. A műszeres átvétel többletkö1ta mennyiségi szemléletről a megtérülhet, ha ezzel is sikerül a termelőket sége sokszorosan a cukorgyártás késztetni. szemléletre amíg kampánya Átmenetileg egyébként minőségi a kukoricát rövidül célszerű 100 napon belülire nem átváltani", a fajcukorimportra és szabad a szinte a nem mutatók egyébként saját cukorral lagos kínálják lehetőséget

mindig

45 millió

dollár

ez

évben:

értékű a

-

-

,,

-

jelentkezik a tapresztízst csinálni! Fontos feladatként túl ma karmánytermelés fejlesztése is. A hagyományos lehetőségek jobb kihasználásán már a mikrobiológiai ipar kifejlesztése elengedhetetlen követelménye az állattenyésztés fejlesztésének. létrehozásával, a takarmányfehérje gyártással importot fogunk helyettesíteni. Tőkeigénye meglehetősen nagy. sajnos való ellátásból

valamiféle

nemzeti

-

-

fejlesztés a hozamok növelését tételezi fel. Az ötödik ötéves terv előis igényesek. A búza termésátlagának ötéves átlagban 39-40, irányzatai a kukoricának A termék 48-49 többi q/hektárt kell elérnie. jövedelmező előállítása is a további hozamok számottevő emelését lehetőségét kínáligényli. A termelés növelésének ja annak a közel 50 000 hektár megműveletlen földnek (Borsodban 12 000 hektárt jelent) ez) a hasznosítása, amely 1975-ben bevetetlen maradt. A tapasztalatok alapján azonban félő ez csak inkább lehetőség marad. Az intenzív e

-

tekintetben

-

-

A terv

irányzatot kedni.

a

lizálódik

és

feldolgozás összhangját

bruttó

termelése

erősítendő

elő-

számos

28,5%-kal fog élelmiszeripar például a növényolajipar 72, a tartósítóipar 40, a húsipar 32, a tejipar 1 600 000 tonna tároló építése reatermelését. Különböző erőforrásokból Az

öt év alatt

növe-

belül

Ezen

32%-kal

mezőgazdasági termelés

tartalmaz.

növeli

bővítése, meglevő cukorgyárak rekonstrukciós felépül új cukorgyár. kampányhosszt 125 napra csökkenti. Megkezdkészítendő invert cukor gyártását is. A tartósítóipar fejlesztése érjük a kukoricából a termelés dekében fokozzuk gépesítését: így például a konzervparadicsonmál a jelenlegi 10-12% helyett 40-50%-os, a vöröshagymánál 90-100%-os.gépesítési szintet kell elérnünk. A hűtőipar termelése 34%-kal fog nőni. Ez a meglevők bővítését, valamint újak építését tételezi fel (Zalaegerszeg). Fejlesztjük húsiparunkat is (Gyulai-Szegedi Húskombinát): az évi sertésvágó kapacitás 1,2 millió darabbal bővül; a szalámigyártás 50, a kolbászgyártás 40, a dobozolt sonkagyártás 90%-kal nő. A húskonzervgyártó kapacitás duplájára fog emelkedni, együttműködve a tartósító iparokkal. A tervek megvalósításához az állami húsipar jelentős beruházási támogatást kap. E feladatok megvalósítása jelentősen javíthats vele együtt az ja a mezőgazdasági termelés és feldolgozás összhanát élelmiszeripar hatés

majd.

a

A terv

végbemegy

szerint

kabai

Mindez

-

a

a

-

konyságátis. A IV. ötéves

értek

24

el. A

jelenlegi

tervben ötéves

a

mezőgazdaság megvalósított

tervben

-

870 milliárdos,

a

beruházásai

szocialista

72 milliárd

szektorban

forintot

tervezett

össz-

beruházásból szeg

mert

-

mezőgazdaság fejlesztését

a

-

beruházási

a

javak

milliárd

105-107

jelentősen

árszínvonala

szolgálja. Ez az ösztényleges beruhá-

forint

emelkedett

a

-

képest. A tervmegközelítően a neelőirányzat a felel meg. E szerény lehetőség a nemzeti jövegyedik ötéves terv beruházási színvonalának változásokkal bekövetkezett függ össze. Ugyanakkor az ipari és delem felhasználásában korábbi üteme közelítésének növekedési tendenciája valamemezőgazdasági beruházások a üteme az beruházások mezőgazdaságnál gyorsabb lesz. Vigasztaló ipari lyest módosul, az élelmiszeripar fejlesztésére a terv során 25%-kal több beruházást ebben talán az, hogy növeli

zási lehetőséget

csak mintegy 4-5%-kal szövetkezeti szektorban

a

negyedik áron

változatlan

-

ötéves

tervhez

számolva

-

szánunk. szerkezete mezőgazdasági beruházások jelentősen módosul: a gépek és gépi berenaz növekszik, dezések aránya számottevően építési beruházásoké pedig csökken. Csak kiA

növekedhetnek

sebb mértékben

mölcstelepítésére, lami támogatások ,,

több

minél

termelés

a

öntözés

infrastrukturális

fejlesztésére,

A szőlő-

beruházásai.

talajvédelemre,

a

a

szükséges

és gyüaz ál-

erdősítésre

'

is késztetnek.

gépek, gépi

A

rábbi

az

berendezések

traktor

traktorállományunk 5 év a megoldás. erő növelése kell felváltani.

beruházásainál

legyen"

szemlélet

szemléletváltozásra ma

már

múlva

már csak 40 000 lesz,

A

zömmel

ma

működő

nem

ugyanis

az

lóerős

50-55

szükség. A kojelenlegi 63 000-rés hektárra jutó vonóvan

tartható.

A egy

150-30016-

traktorokat

gazdaságos termelés egyik fontos feltétele. Egy nehéz traktor négy traktorost szabadit fel, ez négy-ötszörös termelékenység növekedést jelenthet például a szántás-vetésben. A traktorcsere A adottak. lehetőségei magyar-amerikai kooperációban gyártott Rába-Steiger 245 lóerős (két műszakban 50 hektárt szánt fel), a szovjet Ktrovec-700", 200 lóerős (amelyből 200 darab már van is) traktorok, a csehszlovák

erősökkel

Ez

a

,,

lóerős

120-180

lósítására.

forgalmazását Fontos

Agrotröszt

el is kezdi.

Ha

re, másrészt

gességére

a

való

a

átalakításnak

szerkezeti

a

megva-

(ebből Rába-Steigert) végbemegy, 1980-ig 20 000 traktoros gazdálkodás szempontjából is igen fontos ez.

szerkezeti

400 darab

változás

a

Ez a

utal.

(vízlemosta), 1,5

szikesedés

ez

ennek

950 nehéztraktor

már

föld mennyiségének és a talaj termőképességének megóvása, illetőa mérsékléséegyrészt a mezőgazdasági területek további csökkentésének talajok regenerációjának és minőségi javításának (meliorációjának) a szükséMezőgazdaságilag hasznos területeinknek mintegy 30%-a (2,3 millió hektár)

feladat

Ieg fokozása.

A

az

fel. A munkaerővel

szabadul

erodált

együtt alkalmasak

Zetorokkal

1976-ban

millió

hektár

a

defláció

(a szél pusztító)

hatásának

kitett

terület.

jelentős. A gyengébb talajok élőmunka igénye viszont közismerten nagyobb. A talajjavítást szolgáló munkákat állami támogatással késztetjük. Megvalósításuk azonban nagy körültekintést igényel, mert az eddigi tapasztalatok a ráfordítások és az elérhető terméktöbblet értékarányát tekintve kedvezőtlenek. Meg kellene állítani végre a nagyobb is

,,

átlaghozam

-

bármi áron"

szemlélet

gyakorlatát kellene következetesebben

gyakorlatát és érvényesíteni.

a

fajlagos

mutatók

szemléletét

és

25

erőteljesebb fejlesztését irányozza elő. Az öntözött növekszik előreláthatólag (a már meglevő 400 000 ha mellett): főöntözőberendezések a valamint a Kiskörei felújításával, Vízlépcső II. üteme leg meglevő a építésének befejezésével. Előkészítjük Csongrádi Vízlépcső kiépítését is. A gyenge talajok a legelőgazdálkodás termelésből a szántóföldi kivonása javítását is szolgáló egy részének A terv

gazdálkodás

öntözéses

az

terület

hektárral

100 000

-

erdősítéssel

-

oldódik

meg.

országgyűlés megalkotta az élelmiszertörvényt, amely az élelmiszerek és forgalmazásának szabályozásával foglalkozik. Ez a törvény magas mércét termelésének közvetlen és a mezőgazdaság számára állít a minőségi követelmények tekintetében (amenyés közvetett során végez) (jobb tevékenységet feldolgozó ipari nyiben kiegészítő tevékenység A felelősfeladatot az kell szállítania jelent. élelmiszeripar számára) minőségű alapanyagot ségiitt kettős irányú: meg kell felelni a növekvő belső fogyasztási igényeknek, s ugyanakkor export igényének is. Mindkét követelmény teljesítése a népeleget kell tenni a fokozódó gazdasági egyensúly javításának fontos eszköze is egyben. 1976-ban

az

mezőgazdaság növekvő nyebb anyagi eszközökkel, de

feladatait

A

az

öt év során

elkövetkezendő

szeré-

nemcsak

foglalkoztatottai kell megoldani. Öt év alatt 120 létszám elAz innen eláramló 000 fő csökkenésével számolunk a mezőgazdaságban. -l30 lehetőaz a területén sősorban kaphat foglalkoztatási építőiparban, illetőleg szolgáltatások séget. Bár a területfejlesztéssel a vidéken létrehozandó ipartelepeken is jelentkezik létszámigény (amint a tapasztalatok szerint az eddigiektől sokkal gondosabban kell felmérni, mert óhatatlanulfeszültségeket okozhatl), a foglalkoztatás zömét a szolgáltatásoknak kell bizkevesebb

tosítani. Az ötödik

ötéves

daságban dolgozók termelőszövetkezetekben

ütemben,

14-l6%-kal

-20%-os

növekedésére

szerint

tára

az

ötödik

terv

élet- és

ötéves

életszírtvonalemeléssel

munkakörülményeit dolgozók reálkeresete

növekszik.

A társadalmi

fog lehetőséget terv

időszaka

is

kapcsolatos előirányzatai a mezőgazjavítják. A terv szerint a mezőgazdasági munkás

a

juttatások

biztosítani. alatt

a

és alkalmazottakéval

emelkedése

Kiemelendő

termelőszövetkezeti

itt

a

azonos

reáljövedelem

18

intézkedés,

amely parasztság nyugdíjkorhaaz

az

válik a munkás-alkalmazotti rétegével. Az alacsony nyugdíjak emelésére, a Ezeknek családipótlék növelésére a termelőszövetkezeti parasztság is számíthat. a területeknek a viszonylagos lemaradása ma A fennáll. munkás-alkalmazott családok még 1975. évi, családonként csa7601 a szemben családok termelőszövetkezeti kapott Ft-jával ládi pótléka: 6796 Ft volt. A nyugdíjak átlagos nagyságában is számottevő különbségek vannak ma 1976 évi 1830 Ft nyugdíjával szemmég. Egy saját jogú munkás-alkalmazott ben a termelőszövetkezeti nyugdíjas 1330 Ft-ja áll. Még nagyobb a különbség, ha az idős termelőszövetkezeti járulékosok havi átlagos járadékát is figyelembe vesszük. Ez 850 Ft] A csak fokozatosan hólfő. különbségek megszüntetése természetesen lehetséges. Az ötödik ötéves tervben e különbségek számottevően mérséklődnek remélhetőleg majd. azonossá

tervezett

-

-

***

26

teljes. csupán. A kép tehát korántsem az l millió naha-nál termésátlagában jó 10 között már a az között élű öt, illetőleg ország világon yobb vetésterületű országok keresi a rendszer termelési mint 70 féle helyét" világ iparszerű ott vagyunk".A több területének csupán 0,1 5%-án gazdálkodó Magyarországon. Eredményei biz-

Agrárfejlődésünk néhány kérdéséről volt érzés tudni, hogy például a búza és kukorica

szó

-

-

,,

Swzőgazdasági

a háztáji gazdaságok, a kise5 több mint millió ember érdekelt és a mezőamelyben gítő gazdaságokszerepéről bruttó termelési érték 1/3-át adja. A gazdasági lehetőségek és a gazdasági érdegazdasági ebben a gyakorlatban függetlenül kek helyes egyeztetése fogalmazódik és realizálódik "is ma kitett. még attól, hogy támadásoknak

tatóak, jövőbeni fejlődésünket megalapozóak. Nem szóltunk sem,

-

és ennek megfelelő magasan fejlett termelőerőket fejlett szocialista társadalom A az magyar mezőgazdaság eddigi eredményeket tovább termelési viszonyokat igényel. gyarapítva képes e növekvő feladatoknak eleget tenni. Az is fontos viszont, hogy helyét, a társadalmi tudat szfészerepét, népgazdasági jelentőségét felelősségteljesen közvetítsük vívni ami szélmalomharcot Ne olyan eredményért, olykor olyan dologért, kelljen rájába. el". csak a már amit ,,vész elértünk, már megvan, éppen tömegtájékoztatás hangsúlyában is és októberi határozatainak ebben 1977. A KB 1976. segítséget gondos tanulmányozása A

-

-

nyújthat. IRODALOM

[1] [2] [3] [4]

I.:

BEREND

T. I.: A szocialista

BETHLENDI

L.: A

DONÁTH

[6] DONÁT [7] ÉGETŐ

1976.

Kossuth,

1945-1968.

Kossuth,

1974.

Szemle.

1976"

F.: A kollektivizált

mezőgazdaság iparosodási: Magyarországon. Közgazdasági Szemle,

sz.

Gazdasági

F.:

és

jövedelmezőség

KOVÁCS I.:

A

háztáji 3.

és

és

mezőgazdaság. Valóníg, 1976.,

és szocialista

növekedés

B.: Felhalmozás

Szemle, 1976.,

a

termelési

a

termelőszövetkezetekben.

viszonyok összhangja

a

9.

Kossuth,

sz.

1976.

termelőszövetkezetekben.

'

3. -

a

sz.

mezőgazdaság

kisegítő gazdaságok

életszínvonal

-

szerepe

-

szocialista

kultúra.

Kossuth,

gazdaságunkban.

1970. Társadalmi

sz.

[11] KOVÁCS-VÁNCSA: Mezőgazdasági termelés [n]

Kossuth,

terve.

mezőgazdaság iparosodásának néhány kérdéseJfőlxllldd-Iűxí

GYENES A.: A termelőerók

4.

ötéves

1975.

gazdaság fejlődése Magyarországon

KözgazdaságiSzemle, 1975., [9] TÁRSSZERZŐK:25 év ipar

[m]

ötödik

sz.

1976., 6.

[3]

népgazdaság fejlesztésének

Feilesztéxi-bemházári politika.

BEREND

9.

[5]

A

BAGOTA-GARAMI:

-

élelmiszerfeldolgozás.

Társadalmi

Szemle, 1976.,

sz.

LENGYEL B.: A megye termelőszövetkezeti parantságának jövedelemkiegyenlitődéséről. BorSzemle, 1971., l. sz. és A gazdasági propaganda tapantalatából. Borsodi Szemle, 1973., 4.

mdi sz.

[13] [u]

LOVAS

M.:

NAGY L.:

Mezőgazdaságunk fejlődése

e: távlatai.

Kossuth,

ipari és mezőgazdasági személyi jövedelmek "'""8" Szemle. 1976., 3. sz. Az

1975.

aránya és arányos fejlesztése. Közgaz-

27

SZABÓ

[15] [16]

Mezőgazdasági szövetkezetek

1.:

4.

1976.,

B.: A

SZALAI

3.

le, 1977.,

[17] [18] [19]

ötéves

Közgazdasági Szemle,

kezdetén.

terv

mezőgazdaság" export

és

1.: Az élelmiszertermelés

ZÁM T.: Javasoljuk akongresszusnak. E.: Eltérések

ZSUFFA

1977., 12.

mérleg egyensúlya. Társadalmi

külkereskedelmi

a

Szem,

sz.

SZLAMENICZKY

[20]

ötödik

az

sz.

kérdése.

szerkezeti

Valóság, 1977., 6.

Társadalmi

Szemle,

Tánadalnpi

mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági helyzetében.

a

1978., 1.

gz_

sz.

Szank,

sz.

megfelelő kiadványai.

A KSH

OUESTIONS

PRINCIPAL

THE

ABOUT

OUR

OF

DEVELOPMENT

AGRARIAN

by BÉLA

LENGYEL

Summary and by making use of the practical experíence the principal gxound of a rích literature development of the socíalist Hungarian agrarian development are followed ín the papa fxom the democratic beginning ín 1945 tíll nowdays. Documenting the outagraxían transformation of the national-economical Hungarian agriculture, the principal features and conimportance standíng and the applied economic tradictions of the agrarían transformation policy, the opinions declaxed about debates, and theix economíca] ma: national importance of the agriculture, giving rise to so much-much are shown. development respectively, the

On

of the

featuxes

The

in the

changes

of the

of the

of the

concentration

food-

nation

of the

about

causes

and

The

change

axe

discussed

balanü

the

ín the

live-labour,

of

lack

a

stable

the

factors

28

of

produc-

ín the

demonstrated

are

of the

advence

contradictory

supply

accelentod

of the

fixed

of the fonnation

process

between

appearing

the

in the

and agricultural modernization factors of the modernizatío"

human

the process of of the form of the ownership, the changed working- structure, of the income, the income-level and the incomerelatíons leadíng, the dimibutíon the changes of the agricultural relations of productíon. The most/interesting paItS fo!

of the ín

economist

thís

bein

may

agricultural co-operatives; of the

have

The

raport is ended Five-Year cm

of the

Plan

experíonce economícal

relation the

subventions

national

fífth

readet

the

rather

correlation

contradíctions

of the

the

agricultural pupulatíon ín the

relatíons

enríchment

theoretical

of the

production

of íts structure,

rentability, analysis arc especially inducing our observation.

the

agricultural

of the agricultlland the specíalisation, of the industry- like production-systems, industry processing. The ínterpretation of the agricultural capacity- enlargíng, the exanl?

ral and

the

of

forces

modernízation

the

and

of the

development

productíon, productívity

of the

assets

ture

in the

followed

are

íncrease

a

and

changes in the agricultural forces of production way. by the author ín the most detaíled

The tíons

not

by -

to

the

well

-

future

the

díscussions

form

of the

about

working and of the agricultural income-

the

socialíst

structure

deprival

and -

co-operatíve

-

the

formation

verífying

fel"

OÍ

that the

be subsidízed.

detaíled

and

outlirxíng of the principal tasks to be solWd polícy of a given state. By teadíng the Pa?" beyond Ím looking, and equílíbrium- ínfluenees

instructíve

rellectíng

the

economic

of the

way

of

ínfluenees

equilibrmm.

ÜBER

DIE

FRAGEN

WICHTIGEN

UNSERER

AGRARENIWICKLUNG von

BÉLA LENGYEL

Zusammenfassung

aut- spm, begimxend

Grund

die

folgt

Die Abhandlung

ím J ahre

üblicher

Verwendung

Die

Abhandlung zeigt ausführlich

Prodiktionsverhültnissen, tan, und in der die und beweist dessen Entwícklung,

lung demisierung de;

In de:

de:

die Erkliirung der Kapazititssteigerung ín de: Landwirtschaft, Korrelation zwischen Renmbilitöt und MoMangel der dauemden Nich wehiger wichtig istdie Analyse der Widersprüche ín de: menschModemisierung.

lichen

landwírtschaftlichen

de:

de: Form

Eigentums, Führung, ín

den

de:

in de:

Ptoduzenten,

Produktionsverhültnissen

zeigt die Abhandlung die der lnndwirtschaftVetánderung ín de: Struktut und in den Güterverteilung, ín de: Niveau de: Einkommen

den Ptozess de:

de:

eín.

Ertragsverhöltnissen Für

dem

Ungestaltung

Bereícherung

des

ist die

bemerkenswert

Faktoren

theoretischen

können

Wirtschaftsfachmann

Erörterung

seinz: die

lichen Merkmalen

Ptoduktionsgenossenschaften, Entwícklung de: Einkommenspuitüt.

ín de:

de: landwirtschaftlichen

Zukunft,

De: Verfassex

lichen

und

über

die

zeigt die Entwicklung

Einkommennentziehungcin, Die

Wlrtschaft

Abhandlung in de: fünften

schliesst

und

sich mit

Füntjahrplan

de:

daB die

und

über

welche

de:

auch

man

Zu-

und

die

genossenschnftarbeitsorganichon de: landwírtschnft-

die Bilanz

Agxarbevölkerung

Beschreibung

stehen,

die sozialistischen

und Staatmnterstützúng

de:

beweist,

ín diesem

Teilen

die interessantesten über

sammenhang die folgenden Tatsachen Formen

Tagen, auf

Literatur.

ein.

Prüfung de: Begründungen von dernisierung der Landwirtschaft. lichen

de: reichen

Landwirtschaft

Entwicklung von Produktivkrüften zeigt die Abhandde: Mobeschleunígten Wuchses de: Produktion, und Spezialisation, derVerarbeitung von Produkten in

in de: Prozess

Konzentxation

de:

Nahrungsnúttelindustxie Besonders

unguíschen Agrarmgestaltung bis unseren

ProduktivkxifUmgestaltungen de: landwirtschaftleichen zeigt die Meinungen über die Bedeutung de: Landwirtschaft, hirvonagende Bedeutung der ungurischen landwlrfschaftin de:

gegensátzlichem

Struktux,

ihret

sozíalistíschen

de:

die

Volkswirtschaft. Die eingettoffene Umgestaltungen ziemlich

und

Erfahrungen

de:

ín einem

Merkmalen

wichtigsten

1945, mit de: demokratischen

nicht

aushalten

soll.

Aufgaben, die vor de: ungarischen Landdie Wírtschaftspolitik des gegebones

Landes K"! wiederspiegeln. De: Leser erfahrt

über

die Tatsachen

des ökonomischen

.

murisan

wöhrend

des Lesens

de:

Gleichgewichts

auch

anschaulichen

Ein-

Abhandlung.

29

O IIABHHX

BAHAÉAX HAMETO AIPAPHOIO

PABHTHH

EEHA HEHIEH

P E 3 D M E ocHoBe óoraroü H npaKTnqecnpnmenena anmeparypu rna3HHe connaxncTnnpocnemnsaer qepru paannrna CBHLCKOPO xo3HücTBa Haqasmeroca B I945-u OT, BeHPepCKOTO rony, nemoxparnqecxoro arpapnoro upeoópasoBaHnH no HBMMX nneü. Honasumaew 3aTeM apnoe npeoópasosanne, qepmu. pacxox_ rnagnne sxoHoMMqecKoü nenna rag HPKHHTO uoxnrnxn; npnanaew, Busngnmne MHOPO o sHaqnTenLHocTn censcxoro xosancrsa B Bsrnann cnopoa, nx Toqnee noxasumaa xosaücrse, Haponaom rosopa pasnnmne -, saaqenne cexLcnonnnmammeeca Haponno-xosaücrnennoe Benrepcxoro

Crarba

KOP0 qecxoro

-

onuwa

Ha

-

-

xosaücrna.

Koro

uonpoóneümnm oópasom

Asrop

nsmenenna nponcmenmme upocnexnnaer ceascxo-xoaaücraennue nponaBoncTBennue B paanzmnn cnnu. nsmenna ez; Hacrynnme nponanoncrnennux B IOBOILHO-TEKH B yóucrpennn noxaauaer npornnopeqzaom nponecce B yCOBepmeHCTBOBaHHM Bospacrannx nponanoncwna, ycrpoücrsa, yBenn upousnonnrenbnocr qenze oóecneqenna ocnonnux xzsoro cpencmn K cnennannsannn, wpyna, Koanenrpannz npoöeccmonanbnne npon3Bonn CTBGHHHG CBILOKOTO xoaaücrsa nnmenoü apocncremm, oópaóorna Ocoóennoe Bnnmanne MHMHBHHOCTK. cnenyer OŐpaTHTL Ha TpaKTOBKy censcxoro msnoxennnx Mommnocmu xo3aücTBa, nsyqenne pacmnpenzz xonnenaunnnoro nxnreasnoro HenocTaTxa npmqnn Menny Monepn3aa CGKLCROPO ananns HadamTaxxe neü n penwaónnauneü xosqücrna, B ycoBepmeHcTBoBaHnn qexoneqecxmx nammnxca nporzsopeqnü ycxosnü. B usmenennn censcno-xoaaücmnennnx nponsnoncrnennn ycnonnü crecrarsa oóoramenna éopm coócrseanocrn, pyKOBOICTmsyqaem npoecc nsmenénnnm nonoxonnoe no, pacnpenenenne, paóoqym oprannsannm, n msmenenna omnomennü. nonoxonnux noxona Exa 3KOHOMMCTaypoBeHL ÓHT5 B amom cammm Mecwamm oTHomeHnn nnmepecnum Moryw Teopewnxa M Kooneparnnnux o xapaxwepnocrn connaancmzqecxnx arpncnenwxmmez o censcxo-xossücTBeHHux KO0HepaTMBOB; óymwxmnx mopmax nynnmypnus n paccyxnenna oó odpasosannz noxoynennqenna paóoqnn oprannsannü óanaHm oópasosanme non. nonnepxxy rocynapcwsa Anmop noxasnmaew annnü qTo cenca CGHLGKO-XOSHÜCTBGHHHX nonoxonnnx noxaauaa, B ,,conepxaHnn". He cxo-xo3HücTBeHHoe Hacexenne Hyxnaewca B

nponanoncrnenunx

ycnonnxx

H

-

Cwamsa xnsns,

nonpoónoü

saxanqmnaercs B

cexscxo-xo3aücTBeHHym sa cramn, maxwo aMM ónmnaew

30

H

noyqnTenbHoü

xosaücwsom cenbcxnm Benrepcxnm rnannoü 5-TOM HHTEHGTHBM nnane,

meü nepen

n

Boane

cwnna

ompnconxoü,

cros-

B npersopenna sanaqm xopomo orpaxaá awoü nannoü GTpaHH. Hpn npoqmenmn nonnmnxy Ha" qnTaTenL cenbcxo-xo3sücTBeHHoHo pa3HOBeEH

y9PaBHOBeCEH".

M

xnymen -

A zexző

címe:

DR. LENGYEL

BÉLA

egyetemi docens NME Marxizmus-leninizmus 35 1 5

Tlnszéke

Miskolc-Egyctenwiros

31

A

NEHÉZIPARI

MÜSZAKI EGYETEM

KÖZLEMÉNYEI

V.

sorozat

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 24. KÖTET

MISKOLC,

'

1-3.

1979

FÜZET

TARTALOMJEGYZÉK

Lengyel Béla: Agrárfejlődésünk főbb kérdéseiről Nagy Aladár: Szokolí Tóth

A

László:

Árpádné:

gépipar helyzete, Mérnöki

Bozsík

János:

Sándorné:

A

tevékenység, hatáskör és munka

szerinti

totalitás-kategória Küzdelmek

Lehoczky Alfréd: A munkaidő

.

távlati

.

a

.

.

.

feladatai

fejlődésünk néhány

Infrastrukturális

Majoros György: Munka Garadnai

aktuális

és

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

kérdése

elégedettség

elosztás

.

.

.

.

.

.

előnnényéről

néhány fxlozófiatörténeti

bányák államosításáért és munkabér

Borsod

a

borsodi

megye

3

.

iparvidéken

iparában

a

század

elején

.

33 49 73

87 109 123 141