Pedagógusok ellenőrzése – értékelőlap Pedagógusjelölt neve: Tenkei Lilla Boglárka Reflektáló pedagógusjelölt neve: Seres Renáta Mikrotanítások 3x20 percben. Mese. Az óra címe: Mesepszichológia: A rút kiskacsa
Az óra időpontja: 2015. 03. 18. Vizsgált dokumentumok: óraterv, diasor, a pedagógusjelölt saját reflexiója, a tanításról készült videó felvétel Terület, tartalom I. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése 1. Hogyan méri fel - milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz - a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? 2. Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában a tanítás, tanulás folyamatában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? 3. Milyen módon differenciál, alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? 4. Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal,
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés
1. nem jelent meg ezen az órán ez a szempont, így nem értékelhető.
2. n.é.
3. Csoportmunkát alkalmaz a jelentésteremtés során, a kérdések gondolkodást igénylőek, de megoldhatók, egy osztály esetén lehet azok segítségével differenciálnia. 4. n.é.
1
Terület, tartalom illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? 5. Hogyan fejleszti a kiemelkedő képességű tehetséges tanulókat? II. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 1. Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? 2. Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat? Amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylőket, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? 3. Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? 4. Hogyan működik, mint osztályfőnök? 5. Melyek azok a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? III. Módszertani felkészültség 1. Milyen a módszertani felkészültsége? 2. Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? (Alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés 5. n.é.
1. n.é.
2. n.é.
3. n.é.
4. n.é. 5. n.é.
1. Módszertanilag felkészült az órára, szakirodalmat is igénybe vett a felkészülés során. 2. Az óra menetét az RJR modell alapján építette fel. A feladatok színesek, átgondoltak és változatosak voltak. Az óra logikusan volt felépítve. Ráhangolódás szakaszában egy diakocka segítségével 2 képet megjelenített, melyről kérte a hallgatókat, hogy társítsanak valamilyen szót, vagy érzést, ami eszükbe jut róla. A 2
Terület, tartalom
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés
hallgatók nyitottak, érezhető volt, hogy kellően ráhangolódtak az óra további folytatására. A jelentésteremtés első lépésében kiosztja a Rút kiskacsa című mesét, mely az óra anyagát képezi, két emberre oszt egy lapot. Majd miután kiosztotta visszamegy a tanári asztal elé, és felolvassa a mesét. Ezután csoportmunka keretén belül dolgoztatja fel a tananyagot a diákokkal. A reflektálás fázisában megkéri a hallgatókat, hogy szemüket behunyva próbáljanak belehelyezkedni egy olyan helyzetbe, ahol az a feladatuk, hogy véleményt formáljanak a barátjuknak, hogy mitévő legyen, amikor egy új közösség nem akarja befogadni. 3. Hogyan méri, illetve értékeli az alkalmazott Látszik, hogy felkészülve érkezett az órára, és az óraterv is azt sugallja, hogy alaposan módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési elmélyült a tananyagban. Arányosan jelent meg az óráján a szemléltetés, a tanári és értékelési eredményeket saját pedagógiai elbeszélés, a tanári magyarázat, ám a tanulók kooperatív tevékenysége kicsúszott az általa gyakorlatában? feltüntetett időkeretből. igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?)
4. Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott 3. n.é. módszerek a tanulócsoporthoz, illetve a tananyaghoz? 4. Az RJR modell 3 fázisát megfelelően alkalmazta a tananyagot követve, habár az óratervében csupán a Ráhangolódás és Jelentésteremtés fázisa jelenik meg, ezután Önismereti feladat: Elsősegély az elutasítottaknak és Házi feladat címmel látta el a szakaszait. Érezhetőek voltak a közöttük lévő átmenetek, ugyanakkor kapcsolódtak egymáshoz. IV. A pedagógiai folyamat tervezése 1. Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési 1. Óraterve logikusan fel volt építve, a gondolatmenete érthető. Fontosnak érzem megjegyezni ugyanakkor, hogy formai szempontból hiányoltam, hogy nem választotta dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon szét élesen a tanári és tanulói tevékenységet, mely viszont megnehezítette az követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? átláthatóságát. (pedagógiai program, tanmenet, tematikus terv, Az óra elemei között látható a kapcsolat, illetve az óra tananyagának fokozatosan óraterv, óravázlat, foglalkozási terv, folyamatterv) nehezedő értelmezése. Az óra lezárását viszont időhiány okán hiányosnak, csapzottnak éreztem, látható volt a tanárjelölten is, hogy nem így tervezte az utolsó egységet.
3
Terület, tartalom 2. Hogyan viszonyul megvalósítás?
egymáshoz
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés a
tervezés
és
3. A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti Alaptanterv fejlesztési területei nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztési kompetenciákat?
4. Az éves tervezés elemei megfelelnek-e a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak? 5. Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? V. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása 1. Milyen hatásos tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz (önálló és csoportos tanulás irányítása, differenciálás, projekt, témahét stb.)
2. Az óra menete pontosan követte a tervezést egészen az önismereti feladatig, ugyanis ott a mozgásos feladatra nem jutott idő, mivel a csoportmunkára több időt kellett adnia, mint ahogy eredetileg eltervezte. Ezért kihagyta az órából a drámajátékot.
3. A következő fejlesztési területeket emelném ki, melyek a NAT-ban megjelenő fejlesztési területek és a tanárjelölt is érvényesített a mikortanítása során: 1. Beszédkészség 2. Olvasás, az írott (és hallott) szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás (házi feladat formájában) 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése
3. n.é. 4. A pedagógusjelölt a tanulók előzetes tudására nem igazán épített.
1. A ráhangolódás fázisában frontális munkát alkalmazott, ahol a diákok önállóan dolgoztak, majd a jelentésteremtés szakaszában 3-3 Kontroll csoportra osztotta a hallgatókat. Közöttük nem vettem észre differenciálást, de szerintem a feladatok alkalmasak lettek volna arra is. A feladatok érthetőek voltak, ugyanakkor egy csoport nehezen boldogult a megoldásával. Az óra végén ismét önálló munkaforma dominál, aki akart, az szólalt fel a feltett kérdésekre. A tanárjelölt megfelelően tudta irányítani a csoportmunkát és a frontális osztálymunka során is figyeltek rá a hallgatók. A csoportmunka megoldására 3 percet adott, de ebből az időkeretből kicsúszott, kb. kétszer annyi időt kellett volna szánnia, illetve a 4
Terület, tartalom
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés végén bizonytalanodott el, de ettől függetlenül sikeresen le tudta zárni az órát.
2. Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését?
2. A diakockán néhány képpel igyekezett színesíteni az óra menetét, illetve a tananyaghoz kapcsolódó, gondolkodtató jellegű kérdésekkel. Az óra végén már inkább eldöntendő kérdéseket alkalmazott, hogy gyorsabban haladjanak az anyaggal. Az érdeklődés felkeltését és fenntartását elősegítették a változatos munkamódszerek használata. Igyekezett dinamikus ütemben haladni a feladatokkal. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a diákok számára az is fontos, hogy látszódjon a tanáron, hogy élvezi azt, amit csinál és én úgy láttam, hogy a tanárjelölt szívesen tartotta ebből a témából az előadását. Ez is elősegíthette az óra iránti érdeklődést.
3. Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét?
3. Mind a három szempont fejlesztése megjelent az órán. A gondolkodás kapott talán a legnagyobb hangsúlyt, ugyanis azt mind a csoportos, mind az egyéni munkamenet során fejlesztette, az utóbbi kettő pedig inkább csak a csoportmunka keretén belül jelent meg, ahol együtt kellett megoldaniuk a hallgatóknak a kiadott feladatot.
4. Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamatra?
4. Nyugodt, de érdeklődő légkör alakult ki a mikortanítás során, a diákok szívesen elmondták véleményüket, a tanárjelölt pedig nyitott volt ezekre, habár nem mindig volt visszacsatolás, sokszor csak a felszólaló diák mondatát ismételte meg, ezzel igyekezve a válaszát pozitívan megerősíteni. A végén már kapkodott, ami abban is meglátszott, hogy a válaszokra leginkább „Rendben”-nel reagált.
5. Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között?
5. Használta a számítógépet és a projektor az általa készített diasor kivetítésére. A ráhangolódás szakaszában 2 képet vetített ki, melyekről asszociációkat fogalmaztak meg a hallgatók. Ezután a jelentésteremtés segítésében alkalmazta a diát. A diakockákon többnyire kérdéseket tüntetett fel, melyek megválaszolása volt a csoportmunkában beosztott diákoknak. Végül a házi feladatot ismerteti, az utolsó diakocka pedig egy illusztrációt ábrázol a mese utolsó egységéről. 5
Terület, tartalom
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés Jól össze tudta kapcsolni a dián szereplő gondolatokat a saját beszédével, nem csupán felolvasta, hanem elmagyarázta a diákat. A diák megfelelően szerkesztettek, szellősek, átláthatóak voltak.
VI. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése
1. n.é.
1. Milyen esetekben alkalmazza a tanulási-tanítási folyamatban a diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat? 2. Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? 3. Mennyire támogató, fejlesztő az értékelése? 4. Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését? 5. Hogyan győződik meg arról, hogy reálisan értékeli-e a tanulókat?
2. n.é.
VII. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás 1. Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)?
2. Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése?
3. A csoportoknak kiadott feladatokat közösen ellenőrizték, közben sok szóbeli megerősítéssel viszi tovább a folyamatot. Leginkább tehát szóban támogatta a diákokat. 4. Visszajelzései pozitívak voltak, többször megismétli a jó választ, de gyakran hangzik el a „rendben van”, „így van”, „pontosan” megnyilvánulás is. Ez által a diákok úgy érezhetik, hogy nyugodtan elmondhatják a szerintük helyes megoldást. Ezen kívül az óra folyamán többször is megköszöni a diákok munkáját. Ám volt, amikor zavarba jött, mert nem hangzott el az a válasz, melyre ő gondolt és nem merte tovább boncolgatni a kérdést. 5. n.é. 1. Nyelvhasználata megfelelt a korosztály számára, nem tűzdelte tele szakszavakkal, de a tananyag is olyan volt, aminél ez nem is biztos, hogy célszerű lett volna. A beszédsebessége is jó volt, hangosan, szépen tagolva, folyamatosan és érthetően beszélt, hangsúlyozva a számára lényeges elemeket. Az artikuláció is megfelelővolt. A kérdései könnyen érthetőek voltak.
2. A kommunikációja az osztályteremben az óra elején jól működött. A végén már kicsit nehezen tudta magára vonni a figyelmet. Ez azért következett be, mert a csoportban kiadott feladatok nem egyforma időkeretet igényeltek, így akik már készen voltak csak 6
Terület, tartalom
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés egymással beszélgettek, ami elég nagy alapzajt generált. Mindemellett megfelelően tudott kommunikálni és együttműködni is a diákokkal. Néhány csoport esetén nagyobb együttműködést tanúsított, míg volt, akikre csak ránézett, és megkérdezte, hogy készen vannak-e. Ez szintén az egyenlőtlen feladatoknak volt köszönhető. De mindemellett igyekezett a diákokkal való személyes kapcsolatát erősíteni, melyet elősegített az is, hogy folyamatosan tartotta a diákokkal a szemkontaktust, illetve felszólította a diákokat, nem bekiabálás alapján várta el, hogy válaszoljanak a kérdéseire. A csoportmunka alatt folyamatosan járkált a teremben, mikor kijelentette, hogy már csak egy perc van hátra, csak akkor mert vissza az asztalhoz, ám egy csoport segítséget kért. Azzal, hogy odament segíteni elhúzódott az utolsó egy perc, mely nem biztos, hogy nagyon célszerű, talán jobb lett volna, ha azt mondja, amikor lejárt az időkeret, hogy majd együtt befejezzük, amit nem sikerült megoldaniuk. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy próbált Az egész órát tekintve az jelenthető ki, hogy sikeresen be tudta vonni a tanulókat az óra menetébe.
3. Milyen módon működik együtt pedagógus és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?
3. n.é.
4. Együttműködik-e és ha igen, milyen módon más intézmények pedagógusaival?
4. n.é.
5. Milyen pedagógiai fejlesztésekben vesz (intézményen belül, kívül, jó gyakorlat stb.)?
részt
6. Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a
5. n.é.
6. A tanárjelölt egy objektív véleményt írt le a mikortanításával kapcsolatban, megfogalmazta az óra célját (amit esetleg az óratervében megtehetett volna) illetve 7
Terület, tartalom visszajelzéseket? önfejlesztésre?
Képes-e
önreflexióra?
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés reálisan felismerte a hibákat, melyekre nagyon jó megoldási javaslatot tett. Idézem: „plusz feladatokkal, kérdésekkel is készülnék a gyorsabban dolgozó diákok számára.”
Képes-e
7. Mennyire tud azonosulni az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény hitvallásával?
7. n.é.
VIII. Az autonómia és a felelősségvállalás 1. Munkájában hogyan érvényesíti a PDCA szemléletet? 2. Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? 3. Kezdeményezőképessége, felelősségvállalása mennyire fejlett? 4. Munkájában mennyire pontos, megbízható?
1. 2. 3. 4.
n.é. n.é. n.é. A munkája megbízható volt, és pontos, jól tudott improvizálni a végén, mikor tudatosult benne, hogy nem maradt idő egy feladatra. A mikortanítás vége kicsit pontatlan volt, de egyébként összetett, jól megszerkesztett volt az óravázlat és az óramenet is.
Értékelés dátuma: 2015.03.22.
8
