PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ MAGYARORSZÁGON

PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ MAGYARORSZÁGON Tanulmány

Készítette:

Sándor Judit 2009. március 23.

Pedagógiai rehabilitáció Magyarországon

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................................... 1 BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................................... 2 A FOGYATÉKOSSÁGRÓL ............................................................................................................................................. 2 A FOGYATÉKOSSÁG CSOPORTJAI ................................................................................................................................ 2 KÉT FONTOS TÖRVÉNY A PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓHOZ KAPCSOLÓDÓAN................................... 3 A FOGYATÉKOS SZEMÉLYT MEGILLETİ JOGOK ........................................................................................................... 3 AZ ESÉLYEGYENLİSÍTÉS CÉLTERÜLETEI .................................................................................................................... 3 A REHABILITÁCIÓRÓL ................................................................................................................................................ 5 A REHABILITÁCIÓ FAJTÁI ........................................................................................................................................... 5 PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ ...................................................................................................................................... 5 SPECIÁLIS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYEREKEK KÜLÖNLEGES GONDOZÁSA.................................................... 5 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ NEVELÉSHEZ ÉS OKTATÁSHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK ................................................. 7 A PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ Fİ INTÉZMÉNYEI MAGYARORSZÁGON ................................................ 7 FOGYATÉKKAL ÉLİ SZEMÉLYEK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE .......................................................................... 9 FELHASZNÁLT IRODALOM......................................................................................................................................... 9

1


„Csak azért, mert... mert bizonyos fajta lapokat osztottak nekünk... ez még nem jelenti azt, hogy nem dönthetünk úgy, hogy fölébe kerekedünk a végzetünknek... egy olyan végzetnek, amit egyikünk sem maga választott.” (Stephenie Meyer)

Bevezetés Tanulmányom témája a pedagógiai rehabilitáció, azért választottam ezt a témakört, mert nagyon fontosnak érzem a fogyatékos emberek életében. Úgy gondolom, ennek segítségével jelentısen csökkenhet a társadalmi hátrányuk, ugyanis saját képességeiknek és állapotuknak megfelelıen van lehetıségük a folyamatos fejlıdésre, hozzáértı szakemberek irányítása alatt. A pedagógiai rehabilitáció által lehetıséget kapnak a fogyatékos gyerekek is a normális - vagy ahhoz nagyon hasonló - életvitelhez, hisz az egészséges gyerekekhez hasonlóan járhatnak óvodába és iskolába vagy valamilyen fejlesztı foglalkozásra. Emellett felnıtt korban is van lehetıségük a fejlıdésre a fogyatékkal élı embereknek, hisz részt vehetnek például szakmai képzéseken, mely a munkába állásuk szempontjából döntı jelentıségő. Ezáltal nagymértékben javulhat az életminıségük, ugyanis ha alkalmazásban állnak, akkor (valószínőleg) biztosítani tudják megélhetésüket, illetve a társadalom hasznos és tevékeny tagjának érezhetik önmagukat. Társadalmi beilleszkedésüket mindezek nagyban elısegítik. Tanulmányom felépítését tekintve, elıször a fogyatékosságról írok, tisztázom a fogalmát, megadom a csoportjait, majd hazai helyzetképet nyújtok arányszámok megadásával. Ezt követıen kiemelek két törvényt, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról rendelkezı törvényt és a közoktatási törvényt, ezek tartalmát részletesebben bemutatom. A következı egységben magát a rehabilitációt járom körül, közlöm a fogalmát, célját és fajtáit. Ezután a pedagógiai rehabilitáció sajátosságait adom meg, majd pedig bemutatom a speciális nevelési igényő gyerekek különleges gondozásának módozatait. Ezt követıen felsorolom a pedagógiai rehabilitáció fıbb intézményeit és leírom feladatukat. Végezetül, a fogyatékkal élı személyek iskolai végzettségének megoszlását mutatom be és elemzem munkaerıpiaci lehetıségüket. Zárásként a felhasznált irodalom található.

A fogyatékosságról A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevıen elmaradnak az emberek átlagától. Tehát a normálistól eltérı sajátosság, amelyben a változások és a fejlıdési lemaradás több évre tehetı, átmeneti vagy maradandó. A fogyatékosság nem betegség, leggyakrabban viszont valamilyen betegség miatt alakul ki (53,8 %), emellett lehet veleszületett (17%), illetve baleset eredménye.

A fogyatékosság csoportjai: - Értelmi fogyatékosság Értelmileg akadályozottak (az általános értelmi képességük az adott népesség átlagától számottevıen elmarad, emiatt az önálló életvezetésük jelentısen akadályozott) - Érzékszervi fogyatékosság Látássérültek (gyengénlátók, vakok) Hallássérültek (nagyothallók, siketek) Beszédben akadályozottak (beszédhibások, némák) - Testi/mozgás fogyatékosság Mozgáskorlátozottak, végtaghiányos emberek és egyéb testi fogyatékos személyek - Halmozott fogyatékosság Akiknél a fogyatékosság több területre terjed ki 2


A fogyatékos emberek a társadalomban relatíve zárt szubkultúrát alkotnak, mások, mint az ép társadalom. A másságuk megjelenik az élet minden területén, a fogyatékosság jellegének és mértékének megfelelıen egymástól is egyes elemeiben eltérı szubkultúrát alkotnak. A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint a hazai népességen belül 6% a fogyatékkal élık aránya (577.006 fı). Közülük mozgássérült 44%, látásfogyatékos 14%, siket vagy beszédhibás 11%, értelmi fogyatékos 10%, egyéb 19% és súlyos halmozott 2%.

Két fontos törvény a pedagógiai rehabilitációhoz kapcsolódóan A fogyatékos személyek speciális segítséget igénylı emberek, a társadalom egyenrangú tagjai, ugyanazok a jogok illetik meg ıket, mint minden más állampolgárt. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségérıl rendelkezı törvény1 célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlıségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. A törvény kimondja, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetıvé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt; olyan körülményeket kell létrehozni, melyben a fogyatékos emberek képesek teljesebb életre és fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetık.

A fogyatékos személyt megilletı jogok: - Környezet: a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhetı és biztonságos épített környezetre. - Kommunikáció: érzékelhetı és értelmezhetı módon kell biztosítani a hozzáférés lehetıségét a közérdekő információkhoz és azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megilletı jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. - Közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés: a fogyatékos személy számára biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférést. (A különbözı közszolgáltatási intézményeknek a megvalósításhoz elıírt határidık a törvény mellékletében vannak megadva.) - Közlekedés: közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi jelzı- és tájékoztató berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük fogyatékos személy általi igénybevételre. (Megvalósítási határidı legkésıbb 2010. január 01.) Közhasználatú parkolóban fogyatékos személyek számára parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. - Támogató szolgálat, segédeszköz: a fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelı támogató szolgálat igénybevételét és segédeszközt.

Az esélyegyenlısítés célterületei: - Egészségügy: a fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. Biztosítani kell számára az állapota javításához és az állapotromlás megelızéséhez szükséges egészségügyi ellátást. Törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elı a rehabilitációját és társadalmi beilleszkedését. Biztosítani kell a fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetıségét is. - Oktatás, képzés: a fogyatékos személy joga, hogy állapotának megfelelıen és életkorától függıen korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai oktatásban, fejlesztı felkészítésben, szakképzésben, felnıttképzésben, felsıoktatásban vehessen részt. Ha a szakértıi véleményében foglaltak szerint a fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából elınyös, akkor óvodai nevelésben és iskolai oktatásban a többi gyermekkel együtt egy csoportban, illetve osztályban vehet részt (integráció). Az óvodát és az iskolát a szülı választja ki a kapott szakvélemény alapján. 1

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról

3


- Foglalkoztatás: a fogyatékos személy lehetıség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást nyújtó munkáltató köteles biztosítani a munkahelyi környezet, munkaeszközök, berendezések megfelelı átalakítását. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, akkor számára speciális munkahelyek mőködtetésével a munkához való jogát lehetıség szerint biztosítani kell. (A védett munkahely költségvetési normatív támogatásban részesül.) - Lakóhely: a fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának megfelelı - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához. - Kultúra, sport: a fogyatékos személy számára lehetıvé kell tenni a mővelıdési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását, hozzáférhetıvé kell tenni a sportolási célú és a szabadidıs intézmények használatát. A törvény rendelkezik továbbá a rehabilitációról (ezt részletesen ismertetem a dolgozat következı részében), a fogyatékossági támogatásról (mértéke, igénylésének módja, igénybevevık köre). A kormány fogyatékosüggyel kapcsolatos feladatainak ellátását az Országos Fogyatékosügyi Tanács segíti, ennek feladatait, mőködésének módját szintén megadja a törvény. Ez a Tanács dolgozza ki az Országos Fogyatékosügyi Programot, és figyelemmel kíséri a végrehajtását. A Programot az Országgyőlés határozza meg a fogyatékos személyek esélyegyenlıségének megvalósítása érdekében, a törvényben szerepel a program tartalmának fı irányvonala. A Közoktatási törvény2 rendelkezik a fogyatékos személyek nevelésének és oktatásának szabályairól is. A törvény értelmében az önkormányzatok kötelesek gondoskodni a többi gyermekkel együtt nevelhetı, oktatható sajátos nevelési igényő gyerekek óvodai nevelésérıl és általános iskolai oktatásáról. A megyei és a fıvárosi önkormányzatok kötelesek továbbá gondoskodni azoknak a sajátos nevelési igényő gyermekeknek az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról is, akik a többi gyermekkel nem foglalkoztathatók együtt. Az oktatásért felelıs miniszter véleménye alapján több megyére, országrészre kiterjedıen is mőködtethetnek sajátos nevelési igényő tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményt. Az illetékes szakértıi és rehabilitációs bizottságot a fıjegyzı tájékoztatja arról, hogy mely intézmények rendelkeznek a sajátos nevelési igényő gyerekek különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel. A Kormány közalapítványt hoz létre a sajátos nevelési igényő gyermekek nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztı felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a közremőködı intézmények mőködtetése, az érintett gyermekek részére szükséges eszközök, jármővek beszerzésének támogatása és a szülıi gondozói tanfolyam megszervezésének segítése céljából. A közalapítványt a központi költségvetésbıl támogatják, illetve lehetségesek önkéntes felajánlások és egyéb bevételek. A törvény rendelkezése szerint az oktatásért felelıs miniszter adja ki szakvélemények alapján a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztı oktatása irányelvét. A miniszter rendeletben szabályozza a sajátos nevelési igényő gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos szakértıi vélemény elkészítésével összefüggı eljárást, a szakértıi és rehabilitációs bizottság mőködését, az országos és más szakértıi és rehabilitációs feladatokat. A törvény megadja a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevı nevelési-oktatási intézményekben dolgozók munkavégzéshez szükséges iskolai végzettségét, illetve szakképzettségét. A kizárólag speciális nevelési igényő gyerekeket ellátó nevelési-oktatási intézményekben elıírás a gyermek fogyatékossági típusának megfelelı gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói vagy terapeuta szakképzettség. Intézményvezetıi megbízást az kaphat, aki rendelkezik a felsorolt végzettségek valamelyikével, illetve van szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája. 2

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

4


A rehabilitációról A fogyatékos személy érzékszervi (fıleg látás, hallás), mozgásszervi, értelmi képességeit jelentıs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve kommunikációjában jelentısen korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvételben. A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra, jogának érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. A rehabilitáció egy szervezett tevékenység, melyet a társadalom biztosít a fogyatékos embereknek, cél a képességeik fejlesztése, szinten tartása, az önálló életvitelük elısegítése és annak biztosítása, hogy elfoglalhassák helyüket a közösségben. A rehabilitáció különbözı intézkedések tervszerő, együttes és összehangolt, egyénre szabott alkalmazása, amiben a rehabilitálandó személy részvétele nélkülözhetetlen.

A rehabilitáció fajtái: - Orvosi rehabilitáció - Foglalkozási rehabilitáció

- Pedagógiai rehabilitáció - Szociális rehabilitáció

Pedagógiai rehabilitáció: A pedagógiai rehabilitáció magában foglalja a fogyatékos gyerekek speciális oktatását, gyógypedagógiai nevelését, illetve a munkaképes korú emberek szakmai képzését, új szakmára való átképzését. A közoktatási törvény meghatározása szerint sajátos nevelési igényő az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. A sajátos nevelési igényő gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelı pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a fejlesztı felkészítés keretében kell biztosítani a gyermek életkorától és állapotától függıen, a szakértıi és rehabilitációs bizottságok szakértıi véleményében foglaltak szerint.

Speciális nevelési igényő gyerekek különleges gondozása A korai fejlesztés és gondozás sokféle módon megvalósítható: otthoni ellátás; bölcsıdei gondozás; fogyatékosok otthonában vagy gyermekotthonban nyújtott gondozás; gyógypedagógiai tanácsadás; korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, illetve konduktív pedagógiai ellátás keretében. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának idıpontjától kezdıdıen a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülı bevonásával, a szülı részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. A sajátos nevelési igényő gyermek óvodai nevelése történhet az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban vagy tagozaton; a többi gyerekkel közösen, vagy tılük külön. A gyermek külön óvodai nevelését végzı óvodai csoportot vagy tagozatot a fogyatékosság típusának megfelelıen kell létrehozni. Óvodai nevelés keretében egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesülnie kell a gyermeknek. Az óvodai nevelési program elkészítésénél figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a nevelési program tartalmazza a sajátos nevelési igénybıl eredı hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztı tevékenységet. 5


A sajátos nevelési igényő tanuló iskolai nevelése-oktatása és kollégiumi nevelése az e célra létrehozott intézményben, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban, a többi tanulóval együtt, vagy tılük külön történhet. A tanulók külön iskolai oktatását végzı iskolai tagozatot, osztályt, csoportot a fogyatékosság típusának megfelelıen kell létrehozni. A tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. A közoktatási törvény értelmében minden gyerek tanköteles, a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. Sajátos nevelési igényő tanuló esetén tankötelezettsége meghosszabbítható huszadik életévéig. A tankötelezettség kezdetérıl és meghosszabbításáról sajátos nevelési igényő gyermek esetén az iskola igazgatója dönt, a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenységet végzı szakértıi és rehabilitációs bizottság szakértıi véleménye alapján. A Nemzeti alaptanterv tartalmazza a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai nevelése-oktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit is. A sajátos nevelési igényő tanulók oktatását végzı iskola figyelembe veszi az iskolai helyi tanterv elkészítésénél a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A helyi tantervnek tartalmaznia kell a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztı programot, az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idı is megjelölhetı. A közoktatási törvény értelmében a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt arról, hogy egy gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı vagy sajátos nevelési igényő. Az igazgató a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelezı tanórai foglalkozásokon való részvétel alól - a gyakorlati képzés kivételével -, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A tanulókat az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és a minısítés alól, megfelelı szakértıi vélemény alapján. Ez esetben az iskola egyéni foglalkozást szervez e tanulók részére, ezzel segítik a felzárkózásukat. A tanagyag alól mentesített tanuló az érettségi vizsgán másik tantárgyat választhat, a megadott szabályok szerint. A speciális nevelési igényő tanuló részére a különbözı vizsgákon hosszabb felkészülési idıt kell biztosítani, illetve az írásbeli beszámolón lehetıvé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történı felváltását. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevı nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényő tanulók részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelezı egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Ezen tanórai foglalkozások heti idıkeretét részletesen megadja a közoktatási törvény. A gyógypedagógiai- és konduktív nevelésben-oktatásban részt vevı nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként vagy készségfejlesztı speciális szakiskolaként is mőködhet. A nevelési-oktatási intézményt a szülı választja ki gyermeke részére a tanulási képességet vizsgáló szakértıi vélemény alapján. Ha a bizottság által kijelölt nevelési-oktatási intézmény valami miatt nem tudja felvenni a gyermeket, akkor a bizottság ajánlására másik intézményt próbálnak találni a gyereknek. A szakértıi véleményt adó intézmény meghatározza, hogy a gyermek milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az oktatásba, és a gyermeket elıjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem sikerül megoldani. A szülı joga, hogy a sajátos nevelési igényő gyermek lakóhelyén vagy tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék. 6


Fejlesztı felkészítésben vesz részt a sajátos nevelési igényő gyermek attól az évtıl kezdve, amelyikben az ötödik életévét betölti, ha súlyos és halmozottan fogyatékos. A fejlesztı felkészítés megvalósítható a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás; a fogyatékosok rehabilitációs intézményében vagy nappali intézményében nyújtott gondozás; a gyógypedagógiai tanácsadás; korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás; a konduktív pedagógiai ellátás; a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt vevı iskolában nyújtott fejlesztés keretében; illetve bölcsıdei gondozás keretében. A fejlesztı felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlıdésükhöz szükséges felkészítést, a szülı bevonásával, a szülı részére tanácsadás nyújtásával.

Sajátos nevelési igényő neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: A gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához: - sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelı gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, - a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek biztosítása. Magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztı felkészítéshez: - az illetékes szakértıi bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségő gyógypedagógus foglalkoztatása, - a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, speciális gyógyászati és technikai eszközök, - a gyermek, tanuló részére a szakértıi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

A pedagógiai rehabilitáció fı intézményei Magyarországon - Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság: A fogyatékosság típusának megfelelıen különbözı bizottságok vannak, ezek szakvéleménye alapján kerülhetnek be megadott pedagógiai intézményekbe a speciális nevelési igényő gyerekek. - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság: A bizottság feladata a fogyatékosság szőrése, ezt követıen szakértıi javaslatot készítenek a gyerek különleges gondozás keretében történı ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére vonatkozóan. Emellett ellenırzik a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét az egyes intézményekben. - Nevelési Tanácsadás: A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd. Ennek alapján szakvéleményt készítenek, majd a pedagógusok és a szülık bevonásával végzik a gyermek fejlesztı foglalkoztatását. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlıdésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülı, az óvoda, az iskola és a kollégium. Pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, illetve támogatja a pedagógus munkáját és segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás ellenırzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. Feladata továbbá, hogy a szakértıi és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse a speciális nevelési igényő gyerekek óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását. (A speciális nevelési igényő tanulók részére iskolai fejlesztı foglalkozást kell biztosítani, melynek megszervezése a nevelési-oktatási intézmény feladata.)

7


- Pedagógiai szakszolgálatok: Korai fejlesztés, a sajátos nevelési igényő gyermekek által legkorábban igénybe vehetı pedagógiai szakszolgálat, mely 0-5 év közötti, óvodába nem járó gyerekek részére alkalmazzák. Logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelızése és gyógyítása. Fejlesztı felkészítésben a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek vehetnek részt attól az évtıl kezdıdıen, amikor az 5. életévüket betöltik. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerő vizsgálata, majd ennek eredményeképp iskolaválasztás ajánlása. Ez a munkaerı-piaci tanácsadással közösen is megszervezhetı, együtt is ellátható. Konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. Gyógytestnevelés feladata a gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szőrıvizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. - Nevelési, oktatási intézmények - Gyógypedagógiai intézmények: A sajátos nevelési igényő gyerekek óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása történhet gyógypedagógiai intézményben külön vagy olyan nevelési, oktatási intézményben, melyek részt vesznek gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban. A nevelés, oktatás történhet tehát integráltan, az ép gyerekekkel együtt, vagy tılük külön, speciális intézményben. (pl. Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona, Gyermekotthona) A speciális nevelési igényő gyerekek neveléséhez, oktatásához szükséges személyi-tárgyi feltételeket az ellátást vállaló intézményeknek kell megteremteniük. - Középiskolák és felsıoktatási intézmények: Középiskolákban és felsıoktatási intézményekben továbbtanulhatnak a fogyatékkal élı tanulók (kivéve az értelmi fogyatékosok), jogszabályok garantálják számukra a speciális eszközök, módszerek igénybevételét a tanulmányaik elvégzéséhez. - Felnıttképzés: A felnıttképzés az a formális illetve informális tanulás, amelyben a 16. életévét betöltött felnıttek vehetnek részt, ha nem rendelkeznek tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal. A felnıttképzés három területe az általános, a nyelvi és a szakmai képzés. A Rehabilitációs képzés az iskolarendszeren kívüli felnıttképzés speciális területe. Ide tartozik a megváltozott munkaképességő, fogyatékossággal élı személyek megmaradt, ép képességeire alapozó, illetve azt fejlesztı képzések, át és továbbképzések, amelyek az érintettek munkavállalási esélyeit, továbbá munkamegtartó képességük javítását szolgálják. OKJ képzés a megváltozott munkaképességő vagy fogyatékossággal élı emberek körében a leggyakoribb képzési forma. Elınye, hogy rövid idı alatt megszerezhetı a képesítés, nem kell több évet tanulni, illetve kis létszámú csoportok vannak, így több idı jut egy-egy tanulóra. Motiválja a résztvevıket, hogy a képzés elvégzése után hamarabb el lehet helyezkedni. A fogyatékkal élık számára a képzés általában ingyenes, államilag finanszírozott. A fogyatékossággal élık részére szervezett képzéseknél azonos súlyosságú fogyatékossággal élıket próbálnak egy csoportba győjteni. A képzést szervezı intézmények, cégek, alapítványok stb. részére a speciális eszközök beszerzésének költsége csökkenthetı állami támogatás, illetve pályázati források által.

8


Fogyatékkal élı személyek iskolai végzettsége A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint a 15 évesnél idısebb fogyatékos személyek száma hazánkban 548.203 fı volt, iskolai végzettségük megoszlását a következı táblázat mutatja. (A 2001es adatoktól frissebb kimutatás nem található a témában, így ezt tudom csak elemezni.) 15 évesnél idısebb fogyatékkal élı személyek iskolai végzettsége (2001) 15 évesnél idısebb fogyatékos személyek száma

Általános iskola 1-3 osztály Elsı osztályt valamelyikét sem végezte el befejezte

4-7 osztály valamelyikét befejezte

Középiskola 8. osztályt befejezte

Középfokú szakmai képesítés

Érettségi vizsga

Egyetemi vagy fıiskolai végzettség

548.203

22.636

11.548

124.613

220.643

58.911

81.422

28.430

100%

∼4%

∼2%

∼23%

∼40%

∼11%

∼15%

∼5%

Látható, hogy a 15 évesnél idısebb fogyatékkal élı személyek mindössze 31%-a rendelkezik középfokú vagy felsıfokú végzettséggel, munkaerıpiaci helyzet tekintetében nekik van a legnagyobb esélyük az elhelyezkedésre, vagy átképzés segítségével a késıbbi munkába állásra. (Bár, sajnos a napjainkban zajló gazdasági világválság az egészséges emberek között is egyre nagyobb számú munkanélküliséggel sújt, így a fogyatékkal élı személyek munkába állása még inkább bizonytalan, megfelelı iskolai végzettség birtokában is.) Befejezett általános iskolai végzettséggel 40%-uk rendelkezik, számukra a felnıttképzésben való részvétel, azaz valamilyen szakma megtanulása nyithatja meg az utat a munkahelyi elhelyezkedés felé. A további 29%-uk munkavállalási esélye majdhogynem a nullával egyenlı, hisz szakmai képzettség megszerzéséhez sincs meg náluk az elıfeltétel. Munkabér hiányában ezek az emberek valamilyen szociális támogatásból (rokkantsági nyugdíj vagy járulék, rehabilitációs járulék, fogyatékossági támogatás, szociális segély, családi pótlék stb.), illetve családi segítséggel tudják csak fenntartani magukat. Az iskolai végzettség hiánya mellett az anyagiak szőkössége erısen korlátozza a fogyatékkal élı személyek társadalmi beilleszkedését, így elmondható, hogy boldogulásuk érdekében van még mit tennünk. Az alábbi idézettel zárom gondolataim: „Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülrıl lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítı kezet.” (Gabriel García Márquez)

Felhasznált irodalom -

Hatályos hazai jogszabályok - www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso A fogyatékosságról röviden - www.fogyatekos.hu/main/news-585.html Fogalom magyarázó - www.massag.hu/main.php?a=fogalommagyarazo Fogyatékkal élık a népszámlálási adatok tükrében - www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/12/tablak02.html Wikipédia, a szabad enciklopédia - hu.wikipedia.org A Startlap Rehabilitációs linkgyőjteménye - www.rehabilitacio.lap.hu Idézetek - www.citatum.hu és www.netorian.hu

9

PEDAGÓGIAI REHABILITÁCIÓ MAGYARORSZÁGON

Recommend Documents