A Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium
Pedagógiai Programjának mellékletei
(3 – 9.) 1
Tartalomjegyzék 3.számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei ………………………………. 2 4. számú melléklet Felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára ................................................ 32 5. számú melléklet Kiegészítő szakmai programok szakközépiskolai osztályok részére ........ 33 6. számú melléklet Szakközépiskolai vizsgáztatás .................................................................. 38 7. sz. melléklet Nevelőtestület névsora ..................................................................................... 40 8. sz. melléklet Technikai alkalmazottak ................................................................................ 41 9. sz. melléklet Az iskolában tanító pedagógusok végzettsége .............................................. 42
2
3. számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei Irodalom A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 irodalom tételt jelöl ki. (További szóbeli tételek kijelöléséről a vizsgáztató szaktanár dönt.) A tételsor tematikai aránya Szerzők, művek Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház-és drámatörténet Az irodalom határterületei Regionális kultúra Összesen
Tételek száma 6 4 3 1 2 2 1 1 20
I. Életművek (6) Petőfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila Az elvárások a következők: -
Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság; a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői; néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között, a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése
II. Portrék (4) A témakörbe sorolt szerzők: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János Az elvárások a következők: - Az életmű néhány jellemzője kíséretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése. - Memoriterek-legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek.
3
III. Látásmódok (3)
A témakörbe tartozik Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes és Szilágyi Domokos munkássága. A lista bővíthető legalább két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel pl.: Juhász Gyula és Tóth Árpád költészetével. Az elvárások a következők: A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegretörő értelmezésével. IV. A kortárs irodalomból (1) A témakör keretén belül legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művét kell értelmezni az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Az elvárások a következők: -
Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban Nyomtatott szövegek, digitális közlés.
V. Világirodalom (2) A téma az európai irodalom alapvető hagyományait összegzi. Az elvárások a következők: -
az antikvitás fogalma a Biblia A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egykét kiemelkedő képviselőjének bemutatása.
VI. Színház-és drámatörténet (2) A színház és dráma különböző korszakaiból egy-egy mű értelmezése a követelmény az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében. - Szerzők: Szophoklész, Shakespeare,Moliere - Művek: Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája
4
Magyar nyelv
Magyar nyelvi tételsor A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következő témáira, illetve a vizsgáztató tanár által kiválasztott altémáira épülnek: 1.
Ember és nyelv
2.
Kommunikáció
3.
A magyar nyelv története
4.
Nyelv és társadalom
5.
A nyelvi szintek
6.
A szöveg
7.
A retorika alapjai
8.
Stílus és jelentés A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két tétel
tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről – ide értve a húszon felüli tételszámot is – a szaktanár dönt.
5
Matematika A középszintű szóbeli vizsga tételei az alábbi listában szereplő elméleti anyagra épülnek I. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1. Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). 2. Logika Logikai műveletek 3. Fogalmak, tételek 4. Kombinatorika 5. Gráfok A negáció, konjukció, diszjunkció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. A szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. II. Számelmélet, algebra 1. Számfogalom 2. Számelmélet A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód. Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. 3. Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. 4. Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. 5. Egyenletek, egyenlőtlenségek 6
Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolutértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek. III. Függvények, az analízis elemei 1. Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyökfüggvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolutérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c. f(x), f(c. x) 2. Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. 3.
Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat számítása.
IV. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 1. Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. 2.
Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.
3.
Síkgeometriai alakzatok a) Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. b) Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. c) Sokszögek Szabályos sokszögek. d) Kör A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
4. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp
7
5. Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testeken különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya. 6. Vektorok A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektor alkalmazása. 7. Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. 8. Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük. V. Valószínűség számítás, statisztika 1. Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram) Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. 2.
Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.
8
Történelem 1. Források használata és értékelése 1.1.
Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása
1.2.
Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése
1.3.
Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése
1.4.
A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez
1.5.
Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból
1.6.
A tények és feltételezések megkülönböztetése
1.7.
Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása
1.8.
Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete
1.9.
A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során
1.10. Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet 1.11. Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről 2. A szaknyelv alkalmazása 2.1.
Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata
2.2.
A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete 3. Tájékozódás térben és időben
3.1.
Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken
3.2.
A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában
3.3.
A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken
3.4.
Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése3.5. A történelmi tér változásainak
ismerete 3.6.
Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése 9
3.7.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete
3.8.
Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között
3.9.
Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása 4. Eseményeket alakító tényezők feltárása
4.1.
A tanultak okok és következmények szerinti rendezése4.2.
Annak bizonyítása,
hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van4.3. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése 4.4.
A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése
4.5.
Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja
4.6.
Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeiről
4.7.
A változás és fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon
4.8.
A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása
4.9.
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása
4.10.
Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése
4.11. Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása 4.12.
A magyar történelem sorsfordító eseményeinek többszempontú bemutatása
4.13. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában 4.14. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne részt vevők szándékai
10
5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása 5.1.
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
5.2.
Népesség, település, életmód
5.3.
Egyén, közösség, társadalom
5.4.
A modern demokráciák működése
5.5.
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
5.6.
Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
11
B) TÉMAKÖRÖK 1. Az ókor és kultúrája 1.1.
Vallás és kultúra az ókori Keleten
1.2.
A demokrácia kialakulása Athénban
1.3.
A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása
1.4.
Az antik hitvilág, művészet, tudomány
1.5.
A kereszténység kialakulása és elterjedése
1.6.
A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. A középkor
2.1.
A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői
2.2.
A nyugati és keleti kereszténység
2.3.
Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése
2.4.
A középkori városok
2.5.
Egyházi és világi kultúra a középkorban
2.6.
A humanizmus és a reneszánsz Itáliában
2.7.
Az angol és a francia rendi állam működése
2.8.
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
3.1.
A magyar nép őstörténete és vándorlása
3.2.
A honfoglalástól az államalapításig
3.3.
Az Árpád-kor
3.4.
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején
3.5.
A Hunyadiak
3.6.
Kultúra és művelődés 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
4.1.
A nagy földrajzi felfedezések és következményei
4.2.
Reformáció és katolikus megújulás
4.3.
A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában
4.4.
A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás
12
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1.
A mohácsi csata és az ország három részre szakadása5.2. Az Erdélyi Fejedelemség
virágkora 5.3.
A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc
5.4.
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban
5.5.
Művelődés, egyházak, iskolák 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
6.1.
A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
6.2.
A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája
6.3.
A XIX. század eszméi
6.4.
Az ipari forradalom és következményei
6.5.
Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón
6.6.
Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
7.1.
A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései7.2.
A reformkori
művelődés, kultúra 7.3.
A polgári forradalom
7.4.
A szabadságharc
7.5.
A kiegyezés előzményei és megszületése
7.6.
Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában
7.7.
Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8.1.
Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék
8.2.
A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.3.
Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus
8.4.
Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság
8.5.
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa
8.6.
A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években
8.7.
A második világháború előzményei jelentős fordulatai
8.8.
A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői
8.9.
A szocialista rendszerek bukása
13
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1.
Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.2.
A Horthy-rendszer jellege és jellemzői9.3. Művelődési viszonyok és az életmód
9.4.
A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái
9.5.
Magyarország részvétele a világháborúban
9.6.
A német megszállás és a holokauszt Magyarországon 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
10.1.
A szovjet felszabadítás és megszállás
10.2.
A határon túli magyarság sorsa
10.3.
A kommunista diktatúra kiépítése és működése
10.4.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
10.5.
A Kádár-rendszer jellege, jellemzői
10.6.
A rendszerváltozás 11. A jelenkor
11.1.
A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái
11.2.
Az európai integráció története
11.3.
A „harmadik világ”
11.4.
Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés
11.5.
A globális világ kihívásai és ellentmondásai 12. A mai magyar társadalom és életmód
12.1.
Alapvető állampolgári ismeretek
12.2.
Etnikumok és nemzetiségek a
12.3.
A magyarországi romák
12.4.
A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság
12.5.
Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások
14
Idegen nyelv Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikuson ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. Témakörök 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfiszerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben 15
- Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
16
KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban: Helyzet
Szerep
1. Áruházban,
üzletben, piacon vevő
2. Családban, családnál, baráti körben
vendéglátó, vendég
3. Étteremben, kávéházban, vendéglőben
vendég, egy társaság tagja
4. Hivatalokban, rendőrségen
ügyfél, állampolgár
5. Ifjúsági szálláson, kempingben, panzióban,
szállodában vendég
6. Iskolában
tanuló, iskolatárs
7. Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban
vendég, látogató, társ. tagja
8. Országhatáron
turista
9. Orvosnál
beteg, kísérő
10. Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)
ügyfél
11. Szünidei munkahelyen
munkavállaló
12. Tájékozódás az utcán, útközben
helyi lakos, turista
13. Telefonbeszélgetésben
hívó és hívott fél
14. Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
utas, útitárs
17
Biológia Gyakorlati feladatok témakörei 1. Növényismeret (határozás, jellemzés, ökológiai igények) 2. Növényi szervek morfológiája 3. Társulások jellemzői, változásai 4. Ökológiai piramis, táplálékláncok, tűrőképesség vizsgálata 5. Nemzeti parkok 6. Állatismeret (felismerés, összehasonlítás, jellemzés) 7. Gombák vizsgálata, jellemzése 8. Zuzmótelep vizsgálata, jellemzése 9. Egysejtűek mikroszkópos megfigyelése, jellemzése 10. Szövettani mikroszkópos vizsgálatok — állati és növényi szövetek felismerése, jellemzése 11. Mikroszkópos preparátumok (pl.: nyúzat) készítése, vizsgálata 12. Vérkenetek összehasonlítása 13. Emésztőnedvek vizsgálata (nyál, epe, pepszin ) 14. Szerves (makro)molekulák kimutatása (szőlőcukor, keményítő, fehérjék), vizsgálata 15. Szén-dioxid kimutatása 16. Diffúzió, ozmózis 17. Kolloidok vizsgálata, adszorpció 18. Pulzus, vérnyomás mérése 19. Látás vizsgálata (reflexek, éleslátás, vakfolt) 20. Vitálkapacitás mérése 21. A csont vizsgálata, az ízületek felépítése, mozgásszervi elváltozások 22. Az emberi bőr, bőrelváltozások
18
Elméleti feladatok témakörei 1. A természetvédelem globális kérdései 2.
Természetvédelem hazánkban, Nemzeti Parkok
2. A környezetvédelmi problémák: a. Levegőszennyezés, szmog, savas esők, zuzmótérkép b. A vizek tisztasága c. Hulladékkezelés d. Biogazdálkodás e. A talaj védelme 3. Az egészséges lakóház 4. Populációs kölcsönhatások, populációk jellemzői 5. Társulások jellemzése 6. A bioszféra anyagforgalma 7. Az emberi tápcsatorna és az egészséges táplálkozás 8. A női test hormonális működése 9. Gyermekvállalás, fogamzásgátlás 10. Mutációk, Down-kór 11. A keringési rendszer felépítése, működése és egészségtana 12. Az emberi vér, vércsoportok 13. Az immunrendszer és megbetegedései 14. Vírusok, baktériumok, fertőző betegségek, védőoltások 15. Az emberi vázrendszer és egészségtana, a testmozgás jelentősége 16. Az ember légző szervrendszere és egészségtana, a dohányzás 17. Az emberi bőr egészsége és elváltozásai, a higiénia 18. A kiválasztó szervrendszer egészsége 19. Az emberi szem és a látás 20. Az emberi fül és egészségtana 21. Az idegrendszer 22. Stressz 23. Szenvedélybetegségek 24. A hormonális szabályozás (hormonok és gyakoribb betegségek — cukorbetegség) 25. Az emberi öröklődés, családfaelemzés, öröklődő betegségek 19
Fizika szóbeli érettségi témakörök 1. Mechanika o Newton törvényei o 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya o 1.3. Mozgásfajták o 1.4. Munka, energia 2. Termikus kölcsönhatások o 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly o 2.2. Hőtágulás o 2.3. Állapotegyenletek o 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje o 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban o 2.6. Kalorimetria o 2.7. Halmazállapot-változások o 2.8. A termodinamika II. főtétele 3. Elektromosság és mágneses kölcsönhatás o 3.1. Elektromos mező o 3.2. Egyenáram o 3.3. Az időben állandó mágneses mező o 3.4. Az időben változó mágneses mező o 3.5. Elektromágneses hullámok o 3.6. A fény, mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás o 4.1. Az anyag szerkezete o 4.2. Az atom szerkezete o 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek o 4.4. Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat o 5.1. A gravitációs mező o 5.2. Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek o 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei o 6.2. Felfedezések, tudományok, elméletek
20
FÖLDRAJZ
Természetföldrajz 1. Földrajzi környezetünk ábrázolása. Naprendszer általános jellemzése. 2. Föld belső szerkezete. 3. Lemezmozgások, hegységképződés. 4. Lemezmozgások, vulkanizmus. 5. Földtörténet. Kőzetek csoportosítása. 6. Légkör felépítése, összetétele. 7. Ciklonok, anticiklonok, frontok. 8. Nagy földi légkörzés. 9. Tengervíz mozgásai és felszínformálása. 10. Felszín és felszín alatti vizek. 11. A földrajzi övezetesség kialakulása. 12. A forró övezet bemutatása. 13. A mérsékelt övezet bemutatása. 14. Talajok. Függőleges éghajlati övezetesség. 15. Európa természetföldrajza. 16. Amerika természetföldrajza. 17. Magyarország természetföldrajzi adottságai. 18. A Kisalföld és Alpokalja természetföldrajza. 19. A Dunántúli-középhegység természetföldrajza. 20. Az Északi-középhegység természetföldrajza.
21
Társadalmi-gazdasági földrajz 1. A világnépesség növekedése. 2. Transznacionális vállalatok. 3. Települések típusai, jellemzőik. 4. Gazdasági fejlettség mutatói. A világgazdaság centrum és periféria területei. 5. Mezőgazdaság általános jellemzése. 6. Az EU kialakulása, működése. 7. Pénz a világgazdaságban. 8. Oroszország földrajza. 9. A mezőgazdasági termelés. 10. USA 11. Japán 12. Az EU magterületei. 13. Az Arab világ jellemzése. 14. Magyarország népesedési folyamatai, népesség összetétele. 15. Magyarország településhálózata. 16. Magyarország régiói. 17. Magyarország gazdasági szerkezete. 18. Magyarország közlekedésföldrajza. 19. Magyarország idegenforgalma. 20. Globális környezeti problémák.
22
Informatika Információs társadalom A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; - értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes - legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; - képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; - ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; - ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; - ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok – hardver - A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű infor matikában; - ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; - ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; - legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok – szoftver - A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; - tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; - ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; - ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; - tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; - tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; - részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; - ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; - tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; - tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; - tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; - tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; - legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; - legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; - tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; - tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; - legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;
23
- az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; - tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; - tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; - nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; - a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások - Tudjon Interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; - tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; - tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; - tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; - tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; - tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; - tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; - tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; - grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; - képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat - A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; - rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; - a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; - ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Algoritmizálás, adatmodellezés - A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; - tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani; - tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt; - tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; - legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére! A programozás eszközei - A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani;legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; - legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!
24
Kémia Általános kémia 1. Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer 2. Az elsőrendű kémiai kötések 3. Halmazállapotok és halmazállapot változások 4. Az oldatok 5. Kémiai átalakulások 6. Reakció kinetika 7. Protolitikus reakciók 8. Redoxi reakciók
Szervetlen kémia 1. A hidrogén 2. A halogénelemek és vegyületeik 3. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 4. A széncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A fémek Szerves kémia 1. A szerves vegyületek általános jellemzői 2. Szénhidrogének 3. Halogéntartalmú szénhidrogének 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak
25
Művészetek-ének-zene 1. Éneklés 1. 1. Népzene 1. 2. Műzene ○ középkor ○ reneszánsz ○ barokk ○ bécsi klasszika ○ romantika ○ századforduló ○ XX. századi és kortárs zene 2. Műelemzés 2. 1. népzene 2. 2. műzene ○ középkor ○ barokk ○ bécsi klasszika 3. Zenetörténet 3. 1. Népzene 3. 2. Műzene ○ középkor ○ reneszánsz ○ barokk ○ bécsi klasszika ○ romantika ○ századforduló ○ XX. századi és kortárs zene
26
4. Zenefelismerés 4. 1. Népzene 4. 2. Műzene ○ középkor ○ reneszánsz ○ barokk ○ bécsi klasszika ○ romantika ○ századforduló ○ XX. századi és kortárs zene 5. Zeneelmélet 6. Dallamírás ○ barokk ○ bécsi klasszika ○ stíluskörön kívül
27
Művészetek – vizuális kultúra A) Alkotás 1. Vizuális nyelv 1. 1. A vizuális nyelv alapelemei - vonal - sík- és térforma - tónus, szín - tér 1. 2. Vizuális nyelvi elemek - kompozíció - kontraszt, harmónia 1. 3. Vizuális nyelv és kontextus 2. Technikák - rajzolás - festés - kollázs - nyomtatás - makettezés, modellezés - további technikák 3. Ábrázolás, látványelemzés 3. 1. Formaértelmezés - arány - forma, alak, karakter - szerkezet, felépítés, működés 3. 2. Térértelmezés - téri helyzetek - nézőpont - tármélység - térábrázolási konvenciók 3. 3. Színértelmezés - szín- és fényviszonyok 3. 4. Mozgásértelmezés 4. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás - térviszonyok - kompozíció - színhatás - érzelmek - folyamat, mozgás, idő - kép és szöveg - vizuális információ - tárgyak és környezet 28
B) Befogadás 1. Vizuális eszközök 1. 1. A megjelenítés sajátosságai - vizuális nyelvi elemek - térábrázolási módok - vizuális minőségek - látványértelmezés - kontraszt, harmónia - kontextus 1. 2. Technikák 2. Tevékenységterületek 2. 1. Vizuális kommunikáció - folyamat, mozgás, idő - kép és szöveg - vizuális információ - tömegkommunikáció - médiakategóriák - fotó, mozgókép 2. 2. Tárgy és környezetkultúra - forma- és funkcióelemzés - tervezési folyamat - kézműves- és ipari tárgykultúra - népművészet 2. 3. Kifejezés és képzőművészet - művészeti ágak - műfajok - művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok - stílusjegyek - alkotások és alkotók - műelemző módszerek - a mű tárgyi és kulturális környezete
29
Testnevelés és sport A) Elméleti ismeretek témakörök 1. Magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok B) Gyakorlati ismeretek témakörei 1. Gimnasztika 2. Atlétika -
futások
-
ugrások
-
dobások
3. Torna -
talajtorna
-
szekrényugrás
-
felemás korlát
-
gerenda
-
ritmikus gimnasztika
-
gyűrű
-
nyújtó
-
korlát
30
4. Küzdősportok 5. Úszás 6. Testnevelés és sportjátékok -
kézilabda
-
kosárlabda
-
labdarúgás
-
röplabda
31
4. számú melléklet Felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára
A 11-12. évfolyamon a jelentkezők számától függetlenül emelt szintű érettségire való felkészítést nyújtunk a kötelező érettségi tárgyaiból: ○ magyar nyelv és irodalom ○ matematika ○ történelem ○ idegen nyelv A tanulók minden tanév május 20-ig írásban jelentkezhetnek a következő tanévre vonatkozóan az emelt szintű képzésre. E szándékukat szintén írásban módosíthatják augusztus 20-ig. A csoportba való be- és kilépés feltétele 18 éven aluli tanulóink számára a szülői hozzájárulás. A fenti jogokról a megfelelő évfolyamba lépést megelőzően szóban, az adott évfolyamba lépéskor írásban ad a tanulók részére tájékoztatást. A tájékoztatás a következőket tartalmazza: ○ a választható tantárgyak neve, ○ a tanár(ok) neve, ○ a heti óraszám, felkészítés szintje. Az emelt szintű oktatást évfolyami szinten szervezzük a szükséges tanórák beiktatásával. Kis létszámú igény (10 főnél kevesebb) esetén más középiskolákkal megegyezésre törekszünk. Amennyiben a jelentkezők száma nem éri el a minimális csoportlétszámot, úgy az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést a pécsi és megyei középiskolákkal közösen oldjuk meg a következő módon: Rajz és vizuális kultúra – Táncsics Mihály Gimnázium; Földrajz – Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, ill. PTE Babits M. Gyakorló Gimnáziuma és Szakközépiskola; Kémia – . PTE Babits M. Gyakorló Gimnáziuma és Szakközépiskola, ill. Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola; Fizika – Leőwey Klára Gimnázium; Biológia – Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, ill. Leőwey Klára Gimnázium; Mozgókép és médiaismeret – Pécsi Művészeti Szakközépiskola; Testnevelés – Mecsekalja Oktatási és Sportközpont; Dráma – Leőwey Klára Gimnázium; A tanulónak módja van az általa – a 10. évfolyam végén – választott, emelt szinten tanult érettségi tantárgy módosítására. Erre csak a 11. évfolyam befejezését követően van lehetősége. Amennyiben a tanuló módosított választásának megfelelő tantárgyat iskolánk emelt szinten oktatja, úgy a 12. évfolyamon sikeres különbözeti vizsga letétele után kezdheti meg tanulmányait. Abban az esetben, ha a módosítással választott tantárgyat iskolánk nem oktatja emelt szinten, úgy a módosításra a Kisfaludy Károly Gimnázium illetve a megye egyéb gimnáziumainak és Szakközépiskoláinak hatályos szabályzatában foglaltak szerint van lehetőség. 32
5. számú melléklet Kiegészítő szakmai programok szakközépiskolai osztályok részére 9. szakközépiskolai évfolyamok a) Tanév első hetének programja 1. nap Ismerkedés az új osztálytársakkal, tantárgyak ismertetése és az osztályban tanító pedagógusok bemutatkozása tanulásmódszertani ismeretek 2. nap ismerkedés az iskolával a várossal, tanulás-módszertani ismeretek 3. nap osztályprogram, tanulás módszertani ismeretek A tanítási hét szervezői az osztályfőnökök, ha Ők más elfoglaltság (egyéb táborok) miatt a feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályfőnök helyettesekre hárul. A diákokról rendelkezésre álló dokumentumokat az osztályfőnök rendelkezésére kell bocsátani. Az osztályfőnök illetve a helyettes felveszi a kapcsolatot az iskolai könyvtárossal és beszerzi a szükséges szakirodalmat. A tanulás-módszertani ismeretekkel kapcsolatos tanári könyveket az iskola veszi meg. Amennyiben a tanulók számára is szükségesek segédanyagok, a tankönyvfelelőssel egyeztetve a tanulói tankönyvekkel együtt kell beszerezni. A három nap technikai és anyagigényét az osztályfőnökök a munkára jelentkezés napján adják le a gondnoknak. A részletes programot is erre a határidőre kell elkészíteni. (Egy példányt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének le kell adni!) Heti óraszám: 15 óra, napi óraszám: 5 óra
33
10. szakközépiskolai évfolyamok a) Tanév első hetének programja felkészülés tanulás-módszertani ismeretekből tantárgyi követelmények ismertetése tantárgyi tanulás módszertani gyakorlat Felkészítők az osztályfőnökök, ha Ők más elfoglaltság (egyéb táborok) miatt a feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályfőnök - helyettesekre hárul. Az osztályfőnök illetve a helyettes felveszi a kapcsolatot az iskolai könyvtárossal és beszerzi a szükséges szakirodalmat. A tanulás módszertani ismeretekkel kapcsolatos tanári könyveket az iskola veszi meg. Amennyiben a tanulók számára is szükségesek segédanyagok, a tankönyvfelelőssel egyeztetve a tanulói tankönyvekkel együtt kell beszerezni. A hét technikai és anyagigényét az osztályfőnökök a munkára jelentkezés napján adják le a gondnoknak. A részletes programot – benne a csütörtök és pénteki nap órarendjét - is erre a határidőre kell elkészíteni. (Egy példányt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének le kell adni!) Heti óraszám: 15 óra (10 óra tanulásmódszertan, 5 óra tantárgyi követelmények ismertetése, illetve tantárgyi tanulás módszertani gyakorlat) Napi óraszám: 5 óra
34
Kiegészítő szakmai programok szakiskolai osztályok részére 9. szakiskolai évfolyamok a) Tanév első hetének programja 1. nap ismerkedés az új osztálytársakkal, tantárgyak ismertetése és az osztályban tanító pedagógusok bemutatkozása tanulásmódszertani ismeretek 2. nap ismerkedés az iskolával a várossal, tanulásmódszertani ismeretek 3. nap osztályprogram, tanulás módszertani ismeretek A tanítási hét szervezői az osztályfőnökök, ha Ők más elfoglaltság (egyéb táborok) miatt a feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályfőnök - helyettesekre hárul. A diákokról rendelkezésre álló dokumentumokat az osztályfőnök rendelkezésére kell bocsátani. Az osztályfőnök illetve a helyettes felveszi a kapcsolatot az iskolai könyvtárossal és beszerzi a szükséges szakirodalmat. A tanulás módszertani ismeretekkel kapcsolatos tanári könyveket az iskola veszi meg. Amennyiben a tanulók számára is szükségesek segédanyagok, a tankönyvfelelőssel egyeztetve a tanulói tankönyvekkel együtt kell beszerezni. A hét technikai és anyagigényét az osztályfőnökök a munkára jelentkezés napján adják le a gondnoknak. A részletes programot is erre a határidőre kell elkészíteni. (Egy példányt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének le kell adni!) Heti óraszám: 15 óra, napi óraszám: 5 óra 10. szakiskolai évfolyamok Tanév első hetének programja felkészülés tanulás-módszertani ismeretekből tantárgyi követelmények ismertetése tantárgyi tanulás módszertani gyakorlat Felkészítők az osztályfőnökök, ha Ők más elfoglaltság (egyéb táborok) miatt a feladatot ellátni nem tudják a munka az osztályfőnök - helyettesekre hárul. Az osztályfőnök illetve a helyettes felveszi a kapcsolatot az iskolai könyvtárossal és beszerzi a szükséges szakirodalmat. A tanulás módszertani ismeretekkel kapcsolatos tanári könyveket az iskola veszi meg. Amennyiben a tanulók számára is szükségesek segédanyagok, a tankönyvfelelőssel egyeztetve a tanulói tankönyvekkel együtt kell beszerezni. A hét technikai és anyagigényét az osztályfőnökök a munkára jelentkezés napján adják le a gondnoknak.
35
A részletes programot – benne a csütörtök és pénteki nap órarendjét - is erre a határidőre kell elkészíteni. (Egy példányt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének le kell adni!) Heti óraszám:15 óra (10 óra tanulásmódszertan, 5 óra tantárgyi követelmények ismertetése, illetve tantárgyi tanulás módszertani gyakorlat) Napi óraszám: 5 óra
Az iskola 9. évfolyamos tanuló beilleszkedését segítő „ zsilipelő” program A program három alapelvre épül A program a szeptember és október hónapokat öleli fel. Az első tanítási hónapban lehetőleg csak akkor értékeljük érdemjegyekkel a tanulói teljesítményeket, ha azt a tanuló kéri, minden más esetben csak szóbeli értékelést alkalmazunk. A tanulói értékelés során a többi évfolyamban alkalmazott százalékos határokat alkalmazzuk. A tantárgyi számonkérések során a feladatok erősségében a két hónap során a fokozatosság elvét alkalmazzuk.
36
6. számú melléklet Szakközépiskolai vizsgáztatás 1. Célja Egy egységes mérési rendszer alkalmazása a szakközépiskolai osztályokban. Képet kaphatunk arról, hogy a különböző tanárok által tanított osztályok az azonos tantárgyakból hol állnak, és rendszeres gyakorlási lehetőséget adunk az érettségire való felkészüléshez írásban (az írásbeli érettségi tantárgyakból) és bizottság előtt szóban. 2. Írásbeli vizsgák Minden tanév júniusában, a végzős osztályokban májusban (évzárás előtt) évfolyamonként írásbeli számonkérés történik a 6.2.3.5.1. pontban megfogalmazottak szerint Magyar nyelv és irodalom tantárgyból a kétszintű érettségihez igazodó dolgozatot állítunk össze. Az értékelési szempontokat az érettségin használatos elvek határozzák meg. Évfolyamonként azonos a dolgozat tárgya. A diákok az írásbeli témáját előre nem tudhatják. Matematika, történelem és idegen nyelv tantárgyból évfolyamonként szintén azonos dolgozatot ír mindenki. Az írásbeli dolgozatokat mindenkinek kulturált formában, lebélyegzett iskolai papíron kell beadnia. A papírokról és a feladatról az érintett szaktanárnak kell gondoskodnia. A javítás határidejére az iskola Házirendjében foglaltak érvényesek. A dolgozatok kérdéseit a vizsga napján az érintett szaktanárok közösen beszélik meg. A vizsgák beosztása a vezetőség által felkért csoport feladata. Az írásbelik összeállításánál és értékelésénél a folyamatosan változó érettségi szabályzatot, útmutatásokat figyelembe kell venni. 3. Szóbeli vizsgák Szóbeli vizsgát, a 6.2.3.5.1. pontban foglaltak szerint az aktuális tanév rendjéhez igazodva tesznek a tanulók. Tantárgyai: magyar nyelv és irodalom történelem az érettségire választott idegen nyelv A szaktanárok közösen meghatározott időpontban megadott tételsor (10-15 tétel) alapján vizsgáztatnak, melyet az adott szaktanár köteles a diákokkal a vizsga előtt legalább egy hónappal közölni). A szóbeli vizsgák az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott módon történnek (a tanulók a tételt húzzák, felkészülési időt kapnak stb.) Minden tanár készít a tételekhez „beugrót” (5 db kis kérdés alapvető! fogalom, név, évszám, szavak stb.) Ennek célja, hogy a tanuló értékelése minél jobban közelítsen a valósághoz, ne csak az adott tételhez tudjon hozzászólni. A tanuló a beugrókat ismerheti, de előre nem tudhatja, hogy melyik tételhez melyik öt beugró tartozik. A vizsgák előtt összeülnek az osztályokban tanító tanárok, és egyeztetik, hogy ki miből fog szóbelizni. A vizsgáztatás koordinálásáért az érintett osztályfőnökök a felelősek. A tanulók meghatározott időpontban tájékoztatást kapnak, hogy melyik két tantárgyból fognak szóbelizni. A szóbeliző tanulóknak a vizsgájuk napján délelőtt nincs tanítás. 37
A tanulók háromtagú bizottságok előtt felelnek. A tanulók pontos tájékoztatása az osztályfőnökök feladata. 4. A vizsgák értékelése A vizsgán szerzett jegy témazárónak megfelelő súllyal szerepel a tanuló értékelésénél. Ha a tanuló a beugrókat nem tudja (kettőnél többet nem tud), a szóbeli vizsgát folytathatja, de a megszerezhető legjobb érdemjegye csak közepes lehet. Ha a tanuló a vizsgán nem jelenik meg, a vizsgát a szaktanár és az érintett munkaközösségvezető által meghatározott időpontban pótolni köteles.
38
7. sz. melléklet Nevelőtestület névsora 1. Vajdicsné
Gubritzky Magdolna
26. Kovácsné Török
Erika
2. Mausz
Mihály
27. Krem
József
3. Rittlinger
Zoltán
28. Künsztlerné Pécsi
Adrienn
4. Andrássy
Zoltán
29. Ladover
Antal
5. Apáti
László
30. Lakatos-
6. Bense
János
31. Magyarné Szabó
Ildikó
7. Bertanicz
Brigitta
32. Molnár
Ágnes
8. Bohner
Brigitta
33. Mosztbacher
József
9. Cseperka
Ágnes
34. Müller
Éva
10. Dér
László
35. Nagy
Kálmánné
11. Dittrich
Melinda
36. Pappné
12. Dudok
Evelin
37. Pécsvári
Réka
13. Földvári
Adrienn
38. Pfeiffer
Enikő
14. Gáll
Csaba
39. Pleskonics
István
40. Radics
László
15. Gerstné
Steigerwald Krisztina
László
Fábián
Gabriella
Réka
16. Heller
Tamás
41. Rideg
Gáborné
17. Hermann
János
42. Riegelman
Zsolt
18. Hohmann
Dénesné
43. Rittlinger
Mónika
19. Husz
Béláné
44. Schäffer
József
20. Huth
Árpád
45. Sümegi
József
Éva
46. Szabó
Attila
22. Jágity
Iván
47. Szögi
Beáta
23. Katona
József
48. Tifinger
Istvánné
24. Kempf
Anna
49. Tóth
Evelin
25. Kiticsics
József
50. Tóth
István
21. Imréné
Pólya
Kollégium 1. Heréb
János
4. Szilva
Ibolya
2. Hock
Renáta
5. Vértes
Ágnes
3. Kovács
József
6. Vértes
Rita
39
8. sz. melléklet Technikai alkalmazottak 1. Orbánné
Kvála
Mónika
12. Herczog
2. Barta
Tibor
13. Kárászné
3. Berki
Lajos
14. Kulutáci
Istvánné
4. Bombicz
Gábor
15. Málik
Lászlóné
5. Budovinszki
Róbert
16. Müller
Ferenc
6. Csirkéné
Sarolta
17. Pirkhoffer
Balázs
7. Dankó
Attila
18. Pirkhoffer
Istvánné
8. Győri
Gábor
19. Schneider
László
9. Havasi
Eszter
20. Tiszai
Györgyné
10. Jerger J
ános
21. Tóthné
11. Herczog
Imre
Bérci
Imréné Roth
Györgyi
Kröhnung Valéria
40
9. sz. melléklet Az iskolában tanító pedagógusok végzettsége
Tanárok - szakok 1
magyar - népművelés - pedagógia
Mausz Mihály
1
könyvtár - magyar
Kovácsné Török Erika
2
magyar - történelem
Lakatos-László Gabriella
1
testnevelés - történelem
Schäffer József
2
testnevelés
Dér László Künsztlerné Pécsi Adrienn 1
matematika - testnevelés
Katona József
1
földrajz - testnevelés
Mosztbacher József
1
földrajz - történelem
Rittlinger Zoltán
1
biológia - földrajz
Müller Éva
1
földrajz
Tóth István
1
kémia - matematika
Földvári Adrienn
1
kémia - matematika
Nagy Kálmánné
1
fizika - matematika
Hohmann Dénesné
1
fizika - matematika
Molnár Ágnes
1
fizika - informatika - matematika
Krem József
1
matematika - rajz és vizuális kultúra
Kempf Anna
1
informatika - matematika - fizika
Hermann János
1
matematika - programtervező matematikus
Gerstné Steigerwald Krisztina
1
filozófia - fizika matematika
Vajdicsné Gubritzky Magdolna
1
angol - magyar - orosz
Cseperka Ágnes
1
angol
Dudok Evelin 41
1
német nemzetiségi
Pfeiffer Enikő
1
angol - német
Pleskonics István
1
német - történelem
Huth Árpád
1
angol - történelem
Pappné Fábián Réka
1
német - történelem - nemzetiségi német
Riegelman Zsolt
1
magyar - német
Rittlinger Mónika
1
építészmérnök
Gáll Csaba
1
mérnöktanár - faipari mérnök- műszaki szakoktató
Andrássy Zoltán
1
technika - közlekedésműszaki tanár
Apáti László
1
humán szervező - technika szakos tanár - műszaki szakoktató
Bense János
1
mezőgazdasági gépész üzemmérnök
Heller Tamás
1
közgazdász
Jágity Iván
1
közgazdász turizmus-vendéglátás
Tóth Evelin
1
kereskedelmi szakoktató - közgazdász tanár
Husz Béláné
1
kereskedelem szakos közgazdász
Bertanicz Brigitta Kiticsics József Ladover Antal
műszaki szakoktató
4
Radics László Rideg Gáborné 1
kereskedelmi szakoktató
Magyarné Szabó Ildikó
1
vendéglátó szakoktató
Sümegi József
matematika
főiskolai végzettség
matematika egyetemi végzettség
42
