2
Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték, eszmény, cél és feladatok a nevelésben (szükséglet mint a cél meghatározásának kiindulópontja) 4. A nevelés színtere: a család, az óvoda és az iskola 5. A nevelés folyamata, szerkezete és sajátosságai a szokások és a jellem alakítás szempontjából 6. A nevelési módszer fogalma, a módszer megválasztását befolyásoló tényezők, a módszerek általános jellemzése. A vezetési stílusok 7. A közösség fogalma, jellemzői, a közösség alakításának lehetőségei (távlatok, hagyományok szerepe) 8. A gyermek megismerésének lehetőségei, vizsgálati módszerei, a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző ezzel kapcsolatos teendői 9. A nevelés eszközei: a munka és az oktatás 10. A differenciált bánásmód fogalma, alkalmazásának szükségessége, a pedagógussal történő együttműködés formái 11. A nevelés különleges esetei: a nehezen nevelhető és a tanulási zavarral küzdő gyermekek, fiatalok nevelés 12. A nevelés különleges esetei: a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek, fiatalok nevelése 13. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 14. A fogyatékosság fogalma, kritériumai, területei (normalitás, okok, tünetek általában) 15. A gyógypedagógia intézményrendszere, törvényi szabályozása 16. A gyógypedagógiai szakemberképzés Magyarországon. A gyógypedagógus személyisége 17. A fogyatékosság felismerése, a korai fejlesztés és a családi nevelés általános feladatai 18. A fogyatékosok intézményes nevelésének általános kérdései 19. A fogyatékosok társadalmi rehabilitációjának általános kérdései
3
20. A gyógypedagógia területére tartozó más rendellenességek (autizmus, tanulási rendellenességek, mutizmus, POS, inadaptáció) 21. A beszédfogyatékosság és beszédzavar fogalma, fajtái, okai. A logopédiai munka 22. Szabadon választott téma
4
Pszichológia 1. A pszichológia tudománya: fogalma, kialakulása, vizsgálati módszerei, területei 2. A személyiség és alakulásának folyamata. A szocializáció fogalma, színterei. Szocializációs ártalmak 3. A kognitív folyamatok: érzékelés, észlelés, a figyelem szerepe a megismerésben 4. A kognitív folyamatok: emlékezet, képzelet 5. A kognitív folyamatok: gondolkodás, kreativitás, intelligencia 6. A tanulás fogalma, alapmechanizmusai és fajtái 7. A motiváció, a motívumok rendszere. Az akarati cselekvés 8. A fejlődés fogalma. A filogenetikus fejlődés szintjei. Az életkori sajátosságok szerepe az ontogenetikus fejlődésben. Az életkori szakaszok közötti átmenet pszichés jellemzői 9. A fejlődés jellemzői 0-tól 1 éves korig. Az anya-gyermek kapcsolat meghatározó szerepe és ennek vizsgálatai 10. A kisgyermekkor életkori sajátosságai. Minőségi változások a pszichikus (beszéd, manipuláció) funkciókban. Az „én” tudat kialakulása 11. Az óvodáskor főbb életkori jellemzői, különös tekintettel a beszéd, a gondolkodás, a képzelet sajátos megnyilvánulásaira 12. Az óvodáskorból az iskoláskorba való átmenet pszichés sajátosságai. Az iskolaérettség területei és kritériumai 13. Az iskoláskor első szakaszának általános ismérvei: az érdeklődés, a tanulás, az érzelmiakarati élet és a kortárs kapcsolatok jellemzői 14. A serdülőkor mint a „konfliktusok” időszaka. A biológiai és a pszichés változások hatása, a szociális kapcsolatok alakulása 15. Az ifjúkor, a felnőtté válás évei, párválasztás és pályaszocializáció 16. Felnőttkor, öregkor általános jellemzése 17. A fejlődés eltérő üteme: akceleráció, retardáció, fixáció. Az elhárítás korai módja: a regresszió
5
18. Az intézményes (óvoda, iskola, gyermekotthon) nevelés pszichológiai elemzése, a magatartás alakításának pszichológiai problémái 19. A kommunikáció fogalma, fajtái, színterei. Kommunikációs zavarok és azok pszichológiai hatása 20. A szerep szociálpszichológiai meghatározása, a szereptanulás és a szerepkonfliktusok. A játszmák az emberi kapcsolatokban 21. A gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző személyiségjegyei 22. Szabadon választott téma
6
Gyermek- és ifjúságvédelem 1. A gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, a gyermekvédelmet alapvetően meghatározó társadalmi tényezők 2. A magyarországi gyermekvédelem kialakulása, története 3. A gyermekvédelem szervezeti felépítése, irányítása, területei 4. A gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló gyermeknépesség csoportok, a hátrányos helyzet és veszélyeztetettség kialakulásának okai 5. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai, tevékenysége, kapcsolatrendszere 6. A családsegítő szolgálatok célja, feladata, működése 7. A védőnői hálózat és a nevelési tanácsadók tevékenysége 8. Az óvodai és az iskolai gyermekvédelem 9. A rendőrség gyermekvédelmi tevékenysége 10. A mentálhigiéné értelmezése, a mentálhigiénés problémák megnyilvánulási formái. Mentálhigiénés programok 11. A lakásotthoni nevelés célja, feladata, tevékenységi formái 12. A magatartásproblémás gyermekekkel való foglalkozás pedagógiai módszerei 13. A család jelentősége, a család működése, a családgondozás pedagógiai módszerei 14. A családokkal történő kapcsolattartás etikája. A segítő szerep 15. Az antiszocialitás gyökerei gyermekkorban 16. A környezeti tényezők szerepe a kisgyermekkori érzelmi zavarok kialakulásában 17. A gyermek- és ifjúkori antiszociális magatartás megnyilvánulási formái. A deviancia fogalma, ifjúkori devianciák 18. Az utógondozók és a pártfogók tevékenysége 19. A gyermekvédelem határán lévő intézmények (javító intézetek és ifjúsági börtönök feladatai és működése) 20. A gyermekvédelmi ügyintéző feladatai, munkájával összefüggő etikai kérdések
7
Szociológiai és szociális ismeretek 1. A szociológia tudománya, területei és kapcsolata más tudományokkal 2. A csoport fogalma, struktúrája és típusa 3. A társadalom, a csoport és az egyén kapcsolata, annak jellemző vonásai 4. Az egyén, a csoport, a közösség és a közösségi mentálhigiéné kérdései 5. Társas viszonyok, kapcsolatok a csoportban. Az előítélet, az előítéletek okai 6. A család szociológiai megközelítése. A családi szocializáció lényege és zavarai 7. A társadalmi mobilitás alapfogalmai, elméleti kérdései 8. Egyenlőtlenség okai és következményei 9. A deviáns viselkedés értelmezése, típusai. Deviáns viselkedések Magyarországon 10. A szociálpolitika értelmezése, általános jellemzése, szintjei 11. A szociálpolitika elvei, céljai és szereplői 12. A szociális munka fogalma, elvei, dilemmái 13. A szociális munka etikai kérdései 14. Szociálpolitika és a prevenció kapcsolata 15. Az önkormányzatok szociálpolitikával kapcsolatos feladati 16. Szociális ellátórendszer (pénzbeli, személyes gondozás) működése és feladatai 17. Szabadon választott téma (szakirodalom vagy esettanulmány, elemzés)
8
Jogi ismeretek 1. A jog fogalma, a jogforrások hierarchiája, a jogalkotás 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya: általános rendelkezések, alapvető jogok és kötelességek 3. A Magyar Köztársaság Alkotmánya: az országgyűlés és a köztársasági elnök 4. A Magyar Köztársaság Alkotmánya: a kormány és a helyi önkormányzatok 5. ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól 6. Az örökbefogadás célja, feltételei, joghatásai 7. A szülői felügyelet tartalma, szünetelése, megszűnése és megszüntetése 8. A gyámrendelés, a gyámság ellátása és megszűnése 9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény célja, alapelvei, a gyermekek védelmének rendszere és finanszírozásának főbb szabályai 10. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeli ellátások 11. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott gyermekjóléti alapellátások 12. Az otthont nyújtó ellátások: lakásotthon és nevelőszülői hálózat 13. A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, az utógondozók ellátás feladatai 14. Gyámhatósági intézkedések: védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés 15. Gyámhatósági intézkedések: átmeneti nevelésbe vétel és a tartós nevelésbe vétel jellemzői
