Pécsi Tudományegyetem

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Terve 2013-16

Pécsi Tudományegyetem

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2013-2016

2012. július 16.

1/226


2/226

TARTALOM A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVÉNEK KAPCSOLATA A FELSŐOKTATÁS FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYAIHOZ

5

1.

AZ ELŐZŐ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV CÉLJAINAK ÉRTÉKELÉSE

8

2.

HELYZETÉRTÉKELÉS

9

2.1. Társadalmi és gazdasági környezet értékelése 2.1.1. Az intézmény gazdasági környezetének bemutatása 2.1.2. Az intézmény demográfiai környezetének bemutatása 2.1.3. Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása 2.1.4. Az intézmény oktatási környezetének bemutatása 2.1.5. Az intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói kereslet bemutatása 2.1.6. Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában

9 9 10 11 12 13 16

2.2. A képzési tevékenység értékelése 2.2.1. A képzési portfólió értékelése 2.2.2. A szakmai gyakorlati képzés értékelése 2.2.3. Az Egyetem felnőttképzési tevékenységének értékelése 2.2.4. A képzés-fejlesztési tevékenység értékelése 2.2.5. A képzési eredményesség értékelése 2.2.6. A nemzetközi dimenzió értékelése 2.2.7. A tehetséggondozás értékelése

18 18 43 46 49 53 63 66

2.3. K+F+I tevékenységek értékelése 2.3.1. A kutatási portfólió értékelése 2.3.2. A K+F-kapacitások értékelése 2.3.3. A K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése

70 70 75 79

2.4. Az intézményirányítás értékelése 2.4.1. Intézmény-irányítási folyamatok, eszközök értékelése 2.4.2. A gazdálkodási tevékenység értékelése 2.4.3. A pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése 2.4.4. Az infrastruktúra-menedzsment és a vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése 2.4.5. A humán-erőforrások értékelése

85 85 88 93 97 101

2.5.

Gazdasági, társadalmi hatások értékelése

107

2.6.

A fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése

114

2.7. Speciális feladatellátás teljesítményének értékelése 2.7.1. Betegellátás (Klinika) 2.7.2. Tanárképzés (Gyakorló iskolák) 2.7.3. Agrárium (Tangazdaságok) 2.8.

A Pécsi Tudományegyetem versenytárs-elemzése

116 116 118 119 121

2.9. Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése 127 2.9.1. Az intézmény (integráció szempontjából) változatlan formában történő működésének értékelése 127 2.9.2. Az intézmény (integráció szempontjából) módosított struktúrában történő működésének értékelése 129

3.

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM JÖVŐKÉPE

131

4.

STRATÉGIAI IRÁNYOK

132

4.1.

Oktatás

132

4.2.

Kutatás-Fejlesztés és Innováció

135


5.

3/226

4.3.

Intézmény-irányítás

138

4.4.

Szervezeti önállóság

139

4.5.

Gazdálkodás

139

4.6.

Humán-erőforrások

142

4.7.

Infrastruktúra

144

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM STRATÉGIAI CÉLRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA

146

5.1.

A PTE célrendszerének átfogó bemutatása

146

5.2.

A stratégiai célok megvalósításának korlátai

146

5.3. Oktatási tevékenységgel kapcsolatos célok 148 5.3.1. Cél: Hatékonyan működtetett, párhuzamosságoktól mentes képzési és ehhez szorosan kapcsolódó szervezeti struktúra kialakítása, a központosítható képzési kompetenciák hatékonyságának javítása 148 5.3.2. Cél: Minőségi-/elitképzés jelentőségének növelése az Egyetem képzési portfóliójában 148 5.3.3. Cél: A tehetséggondozás színvonalának további emelése innovatív megoldások segítségével 148 5.3.4. Cél: A képzési tevékenység további erőteljes nemzetköziesítése 149 5.3.5. Cél: A PTE szerepének erősítése a határon túli magyar hallgatók képzésében 149 5.3.6. Cél: Kiemelkedő minőségű, munkaerőpiaci és társadalmi igényeknek egyaránt megfelelő, képzési kínálat kialakítása 149 5.3.7. Cél: A PTE felsőoktatási pozíciójának javítása az országos hallgatói létszámból való részesedésének növelése révén 150 5.4. Kutatási tevékenységgel kapcsolatos célok 5.4.1. Cél: Együttes szakmai és piaci K+F+I eredményesség elérése 5.4.2. Cél: Az Egyetem K+F+I-tevékenységhez kapcsolódó külső kapcsolatrendszerének fejlesztése 5.4.3. Cél: A K+F+I-menedzsment és -szabályozás fejlesztése 5.4.4. Cél: A K+F+I finanszírozás biztosítása és az allokáció átláthatóságának erősítése 5.4.5. Cél: A K+F+I-tevékenységhez kapcsolódó HR- és infrastrukturális képességek fejlesztése

151 151 151 152 153 153

5.5. Belső intézményi szolgáltatásokkal kapcsolatos stratégiai célok 155 5.5.1. Cél: Az alaptevékenységeket, az intézményi működést, adminisztrációt, döntéshozatalt támogató belső szolgáltatások fejlesztése 155 5.5.2. Cél: Egyetemi szolgáltatások fejlesztése a hallgatói életminőség javítása, valamint PTE a társadalmi- kulturális szerepvállalásának bővítése és fejlesztése érdekében 155 5.6. A Klinikummal kapcsolatos stratégiai célok 5.6.1. Cél: A Klinikum gazdálkodásának transzparenssé tétele, a karok és a Klinikum közötti átfinanszírozás megszüntetése 5.6.2. Cél: A Klinikum konszolidációja

156

5.7. A szervezettel és működéssel kapcsolatos stratégiai célok 5.7.1. Cél: Központosítható képzési és képzésszervezési feladatok optimalizálása 5.7.2. Cél: A szervezeti struktúra egyszerűsítése, tisztítása 5.7.3. Cél: A működés hatékonyságának és átláthatóságának javítása 5.7.4. Cél: Új karok potenciális jövőbeli akkreditálásához szükséges feltételek kialakítása 5.7.5. Cél: Integráció a dél-dunántúli régió felsőoktatási intézményeivel

157 157 157 158 158 159

5.8. A humán erőforrások megtartásával és fejlesztésével kapcsolatos stratégiai célok 5.8.1. Cél: Teljesítményarányos bérrendszer, bérezési és foglalkoztatási problémák rendezése 5.8.2. Cél: Az intézményi célok elérését még erőteljesebben támogató humánerőforrás-állomány

160 160 160

5.9. Infrastruktúra fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos stratégiai célok 5.9.1. Cél: Költséghatékony infrastruktúra kialakítása 5.9.2. Cél: Eszköz- és műszerpark színvonalának fenntartása 5.9.3. Cél: Integrált, biztonságos IT-rendszer és általa támogatott elektronikus igazgatás, működés

161 161 161 161

5.10.

Gazdálkodással kapcsolatos stratégiai célok

156 156

163

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Terve 2013-16 5.10.1. 5.10.2. 5.10.3. 5.10.4.

4/226

Cél: A finanszírozás/gazdálkodás átláthatóságának javítása, átfinanszírozások megszüntetése 163 Cél: A funkcionális területek központosítása, a központi funkciók hatékonyságának javítása 163 Cél: Az oktatási-képzési rendszerben a veszteségforrások felszámolása 163 Cél: Külső, piaci bevételek erőteljes növelése 164

6.

A STRATÉGIAI CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI MUTATÓSZÁMOK RENDSZERE 165

7.

A KITŰZÖTT CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ AKCIÓK RÉSZLETES BEMUTATÁSA

177

8.

ÉVES MŰKÖDÉSI TERV

204

9.

VAGYONGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ

209

9.1. Költséghatékony infrastruktúra kialakítása 9.1.1. Hatékony facility-management rendszer kialakítása, működtetése 9.1.2. Hatékony vagyongazdálkodás kialakítása

209 209 210

9.2. Eszköz- és műszerpark színvonalának fenntartása 9.2.1. Eszköz- és műszerpark folyamatos megújítása Eszköznyilvántartás Műszerbeszerzés tervezése, pályázati aktivitás növelése

212 212 212 212

10.

A STRATÉGIAI KONTROLLING FOLYAMATÁNAK ÉS ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA 213

11.

STRATÉGIAI KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁNAK ÉS ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA 216

11.1.

Stratégiai kommunikáció a belső érintettek felé

216

11.2.

Stratégiai kommunikáció a külső érintettek felé

217

12.

A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

219

12.1.

A PTE küldetése a K+F+I területén

220

12.2.

A PTE K+F+I tevékenységének jövőképe

220

12.3.

A PTE K+F+I stratégiájának cél-rendszere

220

12.4.

Kiemelt kutatási irányok, tudományterületenkénti kutatási irányok

222

12.5.

A mutatószámokhoz kapcsolódó, az fenntartó által definiált néhány további terület ismertetése 225


A Pécsi Tudományegyetem intézményfejlesztési kapcsolata a felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányaihoz

5/226

tervének

Foglalkoztatás-centrikus és gazdaságvezérelt felsőoktatás-politika kialakítása A Pécsi Tudományegyetem tudományos és innovációs potenciáljával – frissen elfogadott K+F+I- stratégiája értelmében - egyértelműen nyitni kíván az alkalmazhatóság, a piaci igények felé. Ezt támasztja alá a Szentágothai János Kutatóközpont (korábban Science Building) aktiválása, valamint az utóbbi években kialakult és a jövőben komoly szerepre szánt kutatáshasznosító és tudástranszfer szervezet és tevékenység. A képzés területén szintén komoly hangsúly helyeződik a reálgazdaság által hasznosítható területekre, így a természettudományi képzések mellet meg kívánjuk erősíteni a műszaki és informatikai területeket. Emellett, regionális integráció esetén az integrálandó intézménnyel, nélküle pedig önállóan nyitni kívánunk az agrár-képzés irányába. A felsőfokú/felsőoktatási szakképzést erősíteni kívánjuk, a képzések szervezését egységesítjük és központosítjuk. Emellett bővíteni kívánjuk e képzési szint szerepét egyes megfelelő munkaerőpiaci potenciállal rendelkező területeken, így a műszaki tudományokban, illetve egyes társadalomtudományi területeken.

Fejlesztési együttműködési zónák a felsőoktatásban Egyetemünk részéről támogatjuk a régióban működő felsőoktatási intézmények integrációját. Az integráció a méretgazdaságossági, hatékonyságnövelő előnyein túlmenően komoly tartalmi hozzáadott értékkel bírhat. A régió adottságait is figyelembe véve az Egyetem portfóliójából egyetlen lényegesebb képzési terület hiányzik: az agrártudomány. E területtel kiegészülve a képzési/tudományos portfolió teljes mértékben illeszkedne a klasszikus tudományegyetemi struktúrához. Emellett a színház- és filmművészet területekkel a PTE művészeti képzése is teljessé, minden művészeti ágra kiterjedővé válna. A vízzel kapcsolatos műszaki területek kifejezetten jól egészítenék ki egymást a PMMIK és a TTK által képviselt tartalmi irányokkal. Míg a fő tartalmi területeken a komplementaritás, a többi területen a potenciális hatékonyságbeli nyereség (és felszabaduló erőforrás) jelenti az integráció vitathatatlan előnyét. Meggyőződésünk, hogy a térségben működő felsőoktatási intézmények képzési kínálata szempontjából is előnyös lehetne a Pécsi Tudományegyetemmel való szoros együttműködés. Az intézmények lokális társadalmi-gazdasági hatása erősödhetne a jelenlegihez képest. Intézményünk potenciális integrációs partnerének az Eötvös József Főiskolát, és a Kaposvári Egyetemet tekintjük.


6/226

Esélyteremtő felsőoktatás – képzettségi szint emelése a munkaerőpiacon Bár a Pécsi Tudományegyetem képzéseit mindenekelőtt a mester- és doktori képzések szintjén kívánja megerősíteni, továbbra is fenn kívánja tartani széleskörű alap-képzési rendszerét is. Egyes megfelelő munkaerőpiaci kereslettel rendelkező területeken, így a műszaki tudományokban, ill. egyes társadalomtudományi területeken bővíteni kívánjuk a felsőfokú/felsőoktatási szakképzést. E képzési szint szerepét az is jelzi, hogy a képzések szervezését egységesítjük és központosítjuk. Ezen túlmenően egyes komoly jövőbeli potenciállal bíró területeken (tanárképzés, orvosképzés, közigazgatási képzés,) jelentősen növelni kívánjuk kapacitásainkat a szakirányú továbbképzésben. A régió jellegéből, gazdasági-társadalmi pozíciójából fakadóan kiemelt jelentősége van a képzések földrajzi közelségének. Ennek tudatában a jelen helyzetre vázolt fejlesztési elképzelések között, illetve egy esetleges regionális integráció esetén is kiemelt figyelemmel leszünk a képzések nyújtásának „terítésére”.

Minőségvédelem A Pécsi Tudományegyetem karonként alapelveiben, rendszerében, felépítésének, fenntartásának és fejlesztésének módszereiben egységes, dokumentált minőségirányítási rendszert működtet, ami kielégíti az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány előírásait. Az Egyetem évente határoz meg minőségcélokat, melynek továbbbontásával alakítja ki az egyetemi és kari minőségirányítási programot, melynek megvalósulását értékeli. Minőségirányítási elképzelések megvalósítására az Egyetem vezetősége kialakította a minőségirányítási szervezetet, melynek feladata a rendszer fenntartása és fejlesztése. Minőségirányítási tevékenységébe az Egyetem bevonja legfontosabb partnereit. Az Egyetem jelen stratégia keretei között is számos, a minőségvédelmet támogató fejlesztést irányoz elő, így pl: kiterjeszti a karok összességére a teljesítményértékelési rendszert; a jövedelmek teljesítményhez kötését erősíti; kiemelt figyelmet fordít a munkatársak belső képzésére.

Minőségfejlesztés: Nemzeti Felsőoktatási Kiválóság Egyetemünk a stratégiai ciklus elejére a kutatóegyetemi minősítést tűzi ki célul maga elé, a ciklus végére, 2016-ra pedig ezen felül meg kívánja szerezni a kiemelt felsőoktatási intézmény címet. Az orvostudományi, természettudományi, egészségtudományi és közgazdaságtudományi területeken elért nemzetközi tudományos eredmények, valamint az a tény, hogy Egyetemünk nemzetközi értelemben is terjeszkedik (Németországban és Norvégiában önálló intézményi egységeket működtet, illetve fog működtetni) megítélésünk szerint alkalmassá teszik a cím elérésére. E cél érdekében az Egyetem folyamatosan törekszik a minőségfejlesztésre, mind a hallgatói tehetséggondozás, mind az oktatói-kutatói kiválóságok kinevelésének, illetve megtartásának eszközeivel.


7/226

Nemzetközi képességek erősítése és az európai mobilitás növelése Az Egyetemnek komoly múltja van a külföldi hallgatók képzésében. Az Általános Orvostudományi Kar hallgatóinak mára már több mint felét ők alkotják, de más karokon is számos idegen nyelvű kurzus indult. Az Egyetem e folyamatnak a kiterjesztését tűzte ki célul a javasolt intézkedések között. A sok idegen nyelvű hallgató mellett sok magyar hallgató végzi tanulmányainak egy részét külföldi intézményekben. Ezt kívánja erősíteni az idegen nyelvű képzések koncentrálása és megerősítése. Az Egyetem a stratégiai időtávban nyitni kíván mindenekelőtt a déli határainkon túli magyar fiatalok irányában.


1.

8/226

Az előző Intézményfejlesztési Terv céljainak értékelése

(A fenntartó által megadott módszer alapján elkészült értékelő táblázat terjedelme miatt külön dokumentumban/fileban található (korabbi_IFT_celok_teljesulesenek_ertekelese.xls))


2.

9/226

Helyzetértékelés

2.1.

2.1.1.

Társadalmi és gazdasági környezet értékelése

Az intézmény gazdasági környezetének bemutatása

Az Egyetem hosszú távú stratégiájának kialakításához elengedhetetlen az intézmény szűkebb, regionális környezetének vizsgálata. A Pécsi Tudományegyetem a Dél-Dunántúli régióban, annak központjában működik. Az uniós csatlakozás küszöbére érő Horvátországgal határos Dél-dunántúli régió három megyét foglal magába: Baranya, Somogy és Tolna megyéket. A régió mind gazdasági erejét, mind fejlettségét tekintve az ország keleti régióihoz hasonlatos, meglehetősen elmaradott (GDP/fő az országos átlag 68%-a). A kedvezőtlen képet tovább rontja a gyakorlatilag a rendszerváltás utáni gazdasági összeomlás óta tartó tendencia, ami a lassú leszakadást mutatja az országos átlagtól és a másik három fejlettebb régiótól. (2003-ban régió az országos átlag 71,58%-át érte még el 1994-ben pedig a 83,65%-át!) A régió fejlettségi szintje a másik két dunántúli régióhoz, vagy a Közép-Magyarországi régióhoz képest még jelentősebb leszakadást mutat. A régió gazdasági potenciáljáról tehát elmondható, hogy országos viszonylatban nagyon alacsony. Ez lényeges megállapítás mind a potenciális fizetőképes kereslet, mind az intézmény képzéseit elvégzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit illetően. A makroszintű mutatók ágazati lebontásával a következő képet kapjuk: A mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat ágazat bár a régió kibocsátásából (GDP) csak 8%-kal részesedik, az ágazat országos teljesítményének csaknem 15%-át a Dél-Dunántúl adta. A régió gazdaságában a „Kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás” és a „Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás” területek komoly súllyal vannak jelen (17% és 22%), országos jelentőségük nem kiemelkedő. Az Ipar, illetve a Feldolgozóipar pedig a régió kibocsátásának szintén komoly részeiért felelnek (23, ill. 14%), ugyanakkor országos jelentőségük szinte elhanyagolható (6, ill. 4%). A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar, a gépgyártás és elektronika, illetve a textil- és bőripar jelentősége emelhető ki. A régió ipari értékesítésén belül az export aránya jelentősen elmarad az országos kiviteli hányadtól. Az egyes ágazatok értékesítésén belül legnagyobb hányad a gépiparban és a textiliparban került külpiacokra, ezen iparágak eladásainak nagyobb hányada külföldön realizálódik. Tehát az egyes gazdasági ágak régión belüli súlya és az azok által megtermelt hozzáadott érték részesedése az országosból, komoly különbségeket mutat. A turizmus – részben az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódóan - újra felfutóban van a régióban, mindenekelőtt az olyan részpiacok tekintetében, mint a kulturális, művészeti-, és borturizmus.


10/226

Az elmúlt 15 évben a Dél-Dunántúli régió gazdasági szerkezete gyökeresen átalakult. A régióban tevékenykedő vállalkozások száma az ország vállalkozásainak 9%-át teszi ki (de pl. ehhez képest kimagasló a mező- erdőgazdálkodás és halászat területén működő vállalkozások aránya). A foglalkoztatottak száma alapján az országosnál kisebb a régióban a közép- és nagyvállalatok aránya. Az egyéni vállalkozások aránya meghaladja az országost, ezek jelentős számban önfoglalkoztató mikrovállalkozások. Mindez erős hasonlóságot mutat a kelet-magyarországi régiók statisztikáival. A régió gazdaságának ágazati vizsgálata alapján megállapítható, hogy az Egyetem képzési területeinek egy része illeszkedik a régió sajátosságaihoz, ugyanakkor „hiányzik” egyrészt az agrárélelmiszeripar, másrészt pedig az ipartelepítést jelentősen befolyásolni képes műszaki képzés az Egyetem portfóliójából. A K+F tevékenység súlya messze alatta marad a fejlettebb régiók hasonló adatainak. A kutatásfejlesztés ráfordításai tekintetében érzékelhető leginkább a régió erősödő versenyhátránya. A kutató-fejlesztő helyek 7%-a, a kutató/fejlesztő szakemberek 6%-a összpontosul a Dél-Dunántúlon, azonban az ország K+F-ráfordításainak mindössze 3%-a kerül a régióba. A K+F-kapacitások kb. 7075%-a Baranyában, azon belül is Pécsett összpontosul. A kutatóhelyek forrásfelszívó képességében tehát hiányosságok mutatkoznak. Az iparjogvédelmi oltalmi bejelentések száma a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a magyarországi régiók rangsorában, ami azt mutatja, hogy a vállalati szektor innovációs potenciálja is meglehetősen alacsony. Ugyanakkor már a Dél-Dunántúlon is megjelentek – különösen a hulladékgazdálkodás területén - a környezettechnológiai kutatások, ill. a környezeti ipar területén aktív vállalkozások, szervezetek. Egy másik K+F+I kitörési pont lehet az egészségipar, melyhez a régió kutatási profilja tökéletesen illeszkedik: a kaposvári egyetemhez kapcsolódóan az élelmiszer-kutatás, Pécsett ugyancsak az egyetemhez kapcsolódóan pedig az orvos- és egészségtudományi kutatások vannak jelen. A Dél-dunántúli régió tehát jelentős szellemi potenciállal rendelkezik, ami azonban nincs kellően kihasználva. Ez több tényezőből fakad, adódik egyrészt a gazdasági környezet meglehetősen gyenge teljesítményéből, a K+F-műhelyek és a gazdaság laza kapcsolatából, a kutatóhelyek gyenge forrásfelszívóképességéből. Az Egyetem szempontjából a jelenben mindez nem kedvező, ugyanakkor a jövőt illetően nyilvánvaló, hogy a K+F+I végzése mind az Egyetem, mind a régió gazdasága szempontjából az egyik legfontosabb – közös - kitörési pont. Néhány szakterületi fókuszát már sikerült azonosítani, ahol el is indultak a K+F együttműködések.

2.1.2.

Az intézmény demográfiai környezetének bemutatása

Az Egyetem képzési alaptevékenységének keresletét jelentősen befolyásolja az ország és a régió demográfiai helyzete. Dél-Dunántúlt az ország lakosságának 9-10%-a lakja. A Dél-dunántúli régió népesedési viszonyai tendenciájukban az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakultak. A régió lakossága a rendszerváltás óta


11/226

csökken, a népességfogyás az országos átlagot meghaladó, az elvándorlás mértéke évenként folytonosan növekvő. Az elvándorlás legfőbb okait a munkahelyek (különösen a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek) számának elégtelen volta, valamint – főleg az aprófalvas, elmaradott hátrányos helyzetű térségekben – a szolgáltatások hiánya jelentik. A népességcsökkenés gyors üteme rontja a foglalkoztatási mutatók javításának lehetőségét, hiszen jellemzően a munkaképes korú, és munkát vállalni hajlandó népesség vándorol ki a régióból, s hosszú távon ez kihatással van a régió versenyképességére is. További demográfiai jellemző - az EU-s trendekkel megegyezően - a régió fokozott öregedése. A növekvő átlagos életkor, az alacsony születésszámmal párosulva a korstruktúra jelentős átalakulását, a régió fokozott öregedését okozza. A régióra jellemző korstruktúra alakulása megegyezik Magyarország keleti régióinak arányaival. A régió demográfiai helyzete sem előnyös az Egyetem szempontjából.

2.1.3.

Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása

Az intézmény számára fontos szempont, hogy a régió milyen mértékben képes az újonnan végzetteknek munkát biztosítani, milyen eséllyel indulnak a munkaerőpiacon az intézményben végzett hallgatók. A 15-74 évig terjedő korosztályban mintegy 4 százalékponttal alacsonyabb a foglalkoztatás, mint az országos átlag, ami azt jelenti, hogy e mutatóban szinte csak a nehézipar összeomlásától sújtott Észak-Magyarországi régió van mögötte. Az aktivitási ráta is hasonló arányokat mutat. A munkanélküliségi ráta 1-1,5 százalékponttal az országos felett van, e mutató ugyanakkor nevezhető közepesnek a többi régióhoz képest. Ugyanakkor, ha mélyebbre, megyei szintre megyünk az adatok elemzésében, akkor előtűnik, hogy az átlagosan közepes érték mögött az igen jó mutatókkal rendelkező Tolna megye (döntően Paks miatt) és a nagyon gyenge munkanélküliségi rátával rendelkező Baranya és Somogy állnak. Kistérségi szinten még „ordítóbb” különbségek tapasztalhatóak: míg a nagyobb városokhoz köthető centrum térségekben a munkanélküliség az országos és EU-s átlag alatt van, addig többszöröse a régiós központ átlagának a Sellyei, a Szigetvári, valamint a Csurgói kistérségekben. A regisztrált álláskeresők között viszonylag alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya. Ez egyrészt adódik abból, hogy a végezettek - egy része - iránt van kereslet, részben pedig sajnos az elvándorláshoz kötődik. A régiós bruttó átlagkeresetek gazdasági áganként jelentősen differenciálódtak és a mezőgazdaság, illetve a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágazatok kivételével valamennyi nemzetgazdasági ágban alacsonyabbak voltak, mint országosan. A legmagasabb keresetek a közigazgatás, a védelem, valamint a kötelező társadalombiztosítás ágazatban voltak.


12/226

A megyeszékhellyel és környékével nem igazán vehetik fel a versenyt a régió egyéb térségei. A gazdaság valamely területén erős szereppel rendelkező területek lakosságának jövedelmi helyzete kedvezőbb (Paks, Siófok, Fonyód). A régiós átlagnáll jóval alacsonyabb jövedelmi szintek egybeesnek a perifériális, jellemzően aprófalvas településszerkezetű hátrányos helyzetű térségekkel. Itt az adófizetőnkénti, illetve az állandó lakosonkénti személyi jövedelemadó-alapok 15–30%-kal, a befizetett adók 30–50%- kal voltak az átlag alatt. Összességében megállapítható, hogy régió foglalkoztatási helyzete gyenge, s a gyenge átlagon belül nagy a szórás. A foglalkoztatási és aktivitási mutatók az ország egyik leggyengébbjei, a munkanélküliségi ráta „csak” közepesen gyenge. Ez mind a képzések iránti potenciális fizetőképes kereslet, mind pedig a végzős hallgatók elhelyezkedése szempontjából lényeges - negatív - tényező az Egyetem számára. Ugyanakkor pozitívumként értelmezhető, hogy ebben a környezetben a tudás „kiugrási/feljebblépési” lehetőséggel kecsegtet, ami kereslet-generáló hatású (ezt a folyamatot a végzősök elvándorlása írja le).

2.1.4.

Az intézmény oktatási környezetének bemutatása

A régió közoktatási intézményhálózatának kiterjedtsége, szerkezete meghatározó az intézmény beiskolázási potenciáljának vonatkozásában, ezért kiemelten fontos a közoktatási kapacitások elemzése. A Dél-dunántúli régió népességének iskolázottsági szintje az elmúlt évtizedekben folyamatosan javult. A befejezett legmagasabb végzettség tekintetében, az országos átlagot meghaladva a népesség majd 30%-a rendelkezik középfokú és kb. 13%-a pedig felsőfokú végzettséggel – ez utóbbi közel kétszerese az országos átlagnak. Az ország összes érettségizettjének 9%-át adta 2010-ben régió: ez megfelel a lakosság arányának. A csak 8 osztályos, illetve a 8 osztály alatti végzettségűek aránya is kedvezőbb képet mutat az országosnál, azonban a szakmunkás végzettségűeket tekintve nem éri el az országos átlagot. Az alapfokú oktatás helyzetét meghatározzák a régió népesség- és település-földrajzi, valamint demográfiai adottságai. A csökkenő születésszám és az elöregedő népesség következményeként (a sűrűn lakott településeket kivéve) az óvodai és alapfokú közoktatási intézmények szabad kapacitásokkal rendelkeznek, s a folyamatosan csökkenő gyermekszám miatt fenntartásuk nem gazdaságos. Ezen kívül az intézmények eszköz- és infrastrukturális ellátottsága gyenge és nem fedi le minden esetben a modern kompetencia alapú oktatás szükségleteit. Ez továbbgerjeszti az oktatás minőségével és a nyújtandó szolgáltatásokkal szembeni követelményeknek való gyenge megfelelést. A probléma a hátrányos helyzetű aprófalvas kistérségekben jelentkezik frekventáltan. Jellemző még, hogy a nagyobb városokhoz közeli kistelepülésekről a korszerűbb városi iskolák vonzzák el a gyermekeket. A fenntartási problémák megoldására a kistérségekben elindult egy racionalizálási folyamat, amely az intézményfenntartó önkormányzatok társulási hajlamát tükrözi. A középfokú oktatás bázisát a régióban a két nagyváros, Pécs és Kaposvár intézményrendszere képezi. A nagyvárosok közelében lévő kistelepülésekről elsősorban ide járnak be a tanulók. A kisvárosi gimnáziumok nehezen tudják felvenni a versenyt a közeli nagyvárosok gimnáziumi kínálatával, a gye-


13/226

reklétszám csökkenés náluk már érzékelhető. A gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási helyek száma átlagos a régiók között, megegyezik a lakosság arányával. A fentiek alapján megállapítható, hogy a régióban (köz)oktatási szempontból adottak a feltételek a megfelelő kereslet és „emberanyag” biztosításához az Egyetem számára. A többi régióhoz képest ugyanakkor megemlítendő, hogy a régió a legalacsonyabb népességszámmal, és országosan is a legalacsonyabb érettségizői létszámmal rendelkezik, így a beiskolázási eredmények az utóbbi időszak tudatos és átgondolt, IKT alapú, régióhatárokon túlmutató marketing tevékenységnek nagymértékben köszönhetők.

2.1.5. Az intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói kereslet bemutatása Az intézmény lehetőségeit nem csupán közvetlen környezete befolyásolja, hanem az intézmény által generált vonzerő is. Az alábbiakban a Pécsi Tudományegyetem képzései népszerűségének egyes aspektusai kerülnek elemzésre. A képzések népszerűsége mindenekelőtt a képzésekre jelentkezések számával és annak az országos volumenekhez viszonyított arányával írható le. Ha a PTE-re történő jelentkezések arányát vesszük szemügyre az egyes képzési területekre országosan jelentkezőkhöz képest, akkor elmondhatjuk, hogy több képzési területen igen előkelő helyet foglal el az Egyetem, így pl. a következő területek esetében: Orvostudomány, Bölcsészettudomány, Természettudomány, Sporttudomány, továbbá a felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben, mint képzési szinten. E területeken tehát az intézmény vonzereje kimagasló. Jelentkezések aránya az adott képzési terület összes jelentkezőjének arányában (2011) Képzési terület

Összes jelentkezés országos szinten

Összes jelentkezés-PTE

PTE jelentkezések aránya az országos értékhez képest

Bölcsészet

41 429

5 302

13%

FSZ

37 077

3 662

10%

Gazdaság

85 367

4 154

5%

Informatika

20 879

1 348

6%

Jog

27 949

2 651

9%

Műszaki

59 253

2 804

5%

Művészet

11 121

563

5%

2 113

49

2%

3 102

16

1%

Orvos- és eü.

27 239

5 745

21%

Pedagógia

29 876

1 923

6%

Sport

13 067

1 279

10%

Társadalom

31 276

2 536

8%

Természet

20 346

2 013

10%

Végösszeg

431 338

34 045

8%

Műv.közv. Nemzetvéd. és katonai


14/226

Ha ezen belül csak a mesterképzésre jelentkezésekre koncentrálunk, akkor az Orvos-, és egészségügyi képzési terület még inkább kiemelkedik, a Bölcsészettudomány és a Természettudomány pedig megőrzi erős pozícióját. MSc/MA-jelentkezések aránya az adott képzési terület összes MSc/MA-jelentkezőjének arányában (2011)

Képzési terület

Összes jelentkezés országos szinten-Mesterképzés

Bölcsészet

Összes jelentkezés-PTEMesterképzés

8 658

FSZ

n.a.

1 146 n.a.

Gazdaság

17 555

Informatika Jog

PTE jelentkezések aránya az országos értékhez képest-Mesterképzés 13% n.a.

1 201

7%

2 034

19

1%

1 777

134

8%

Műszaki

7 381

615

8%

Művészet

1 219

89

7%

0

0

0%

Műv.közv. Nemzetvéd. és katonai

432

16

4%

1 575

525

33%

14 050

1 103

8%

Orvos- és eü. Pedagógia Sport

921

68

7%

Társadalom

6 274

517

8%

Természet

3 514

311

9%

Végösszeg

65 390

5 744

9%

A jelentkezéseknek a képzések finanszírozási forma szerinti megoszlását illetően megjegyzendő, hogy annak ellenére, hogy az államilag finanszírozott képzésekre jelentkezők száma átlagosan növekedett az utóbbi három évben, a költségtérítéses képzésre jelentkezők száma kiegyenlített maradt. Ez azt jelzi előre, hogy feltehetően továbbra is lesz fizetőképes kereslet az intézmény képzéseire, ami a megváltozott finanszírozási környezetben kiemelkedően fontos. Jelentkezések megoszlása finanszírozási forma szerint, karonként (2009-2011, db) Államilag finanszírozott képzések

Karok

Jelentkezések száma az államilag finanszírozott képzésekre (2009)



ÁJK

1 000

1 074

1 451

ÁOK

2 003

2 003

2 099

BTK

5 127

5 427

4 731

ETK

2 540

2 903

3 420

FEEK

1 977

1 866

2 136

IGYK

1 331

1 629

1 575

KTK

2 876

3 283

2 884

319

563

551

3 260

3 398

3 272

MK PMMIK


TTK

15/226

2 802

2 998

3 523

23 235

25 144

25 642

Jelentkezések száma a költségtérítéses képzésekre (2009)



ÁJK

1 537

1 650

1 579

ÁOK

104

130

173

BTK

2 497

2 166

1 991

ETK

445

547

863

FEEK

746

615

571

IGYK

464

441

505

KTK

965

1 044

989

MK

32

39

46

918

1 069

984

Végösszeg

Költségtérítéses képzések Karok

PMMIK TTK Végösszeg

714

755

702

8 422

8 456

8 403

A jelentkezések 52%-a a régióból jön, a többi részük körülbelül egyenletesen oszlik meg a többi régió között, a két legtávolabbi régiót kivéve. A jelentkezések mindössze 1,2%-a érkezik külföldről. Mindez azt jelenti, hogy az Egyetem messzemenően képes kiszolgálni a régióban meglévő felsőoktatási képzési igényeket, illetve, hogy beiskolázás vonzáskörzete a régió mellett az ország, illetve a határokon kívüli területek is. Jelentkezések száma karonként és régiónként (2011, db) Külföldi

Összesen

ÁJK

419

329

341

1 571

45

65

243

17

3 030

ÁOK

566

292

419

539

118

95

193

50

2 272

BTK

1 031

761

767

3 399

109

88

442

125

6 722

ETK

561

616

1 085

1 427

119

81

353

41

4 283

FEEK

226

207

387

1 671

32

29

132

23

2 707

IGYK

78

203

50

1 543

6

10

172

18

2 080

KTK

211

232

339

2 745

15

29

270

32

3 873

MK

148

71

54

156

31

29

93

15

597

PMMIK

403

344

430

2 234

99

98

591

57

4 256

Karok

TTK Végösszeg

KM

KD

NYD

DD

ÉM

ÉA

DA

314

485

535

2 426

62

48

309

46

4 225

3 957

3 540

4 407

17 711

636

572

2 798

424

34 045

A jelentkezések végzettségbeli megoszlására jellemző, hogy általában a jelentkezők fele gimnáziumból jön (az orvosi karon ez 85%). A mesterszakok iránti igényt mutatja az is, hogy több karon (KTK, BTK) 20% körül van az BSc/BA diplomával jelentkezők aránya. A jelentkezők és felvettek arányát elemezve kiderül, hogy az a képzési területek többségénél többékevésbé követi az országos átlagot – ez alól csak a Művészeti képzés és néhány, az Egyetem képzési portfóliójában nem jellemző terület jelent kivételt.


16/226

Jelentkezések/felvettek aránya képzési területenként (2011) Képzési terület

Összes jelentkezésPTE

Összes felvett-PTE

Felvettek aránya a jelentkezőkhöz képest-PTE

Felvettek aránya a jelentkezőkhöz képest-országos szint

Bölcsészet

5302

1111

21%

20%

FSZ

3662

1018

28%

28%

Gazdaság

4154

986

24%

20%

Informatika

1348

488

36%

29%

Jog

2651

934

35%

23%

Műszaki

2804

752

27%

27%

563

115

20%

11%

49

21

43%

23%

Művészet Műv.közv. Nemzetvéd. és katonai

16

13

81%

28%

Orvos- és eü.

5745

1250

22%

21%

Pedagógia

1923

628

33%

28%

Sport

1279

210

16%

15%

Társadalom

2536

497

20%

18%

Természet

2013

623

31%

29%

Végösszeg

34045

8646

25%

23%

Összességében elmondható, hogy az Egyetem több kara, képzése is igen népszerű a jelentkezők számát és annak az országosan jelentkezőkhöz viszonyított arányát tekintve. Ezen belül is kiemelten népszerű az orvosi képzés.

2.1.6. Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában Az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatos összefüggések A PTE képzési és kutatási területei, fókuszai szoros kapcsolatban állnak az Új Széchenyi Terv 7 kiemelt prioritásának többségével. Az ÚSZT prioritásai közül az Egyetem képzési és kutatás területei mindenekelőtt a vállalkozásfejlesztés prioritást, a Tudásgazdaságot, Zöldgazdaságot, az Egészségipart és az Foglalkoztatás prioritást támogatják. Az Egyetem egyben jelentős kedvezményezettje is az ÚSZT-nek, az elnyert források kiemelkedő mértékben a K+F+I területet támogatják. A regionális stratégiával kapcsolatos összefüggések A Dél-Dunántúli régió stratégiája három kitörési pontot definiál: a tudás/kutatás-intenzív egészségipart és környezet-ipart, illetve a kulturális ágazatot. A PTE mindezen területeken aktív, azok a PTE képzési és kutatási portfóliójának lényegi elemei. A Semmelweis tervvel kapcsolatos összefüggések


17/226

A betegellátás progresszivitási szintek mentén történő megszervezésében az Egyetem Klinikai Központja központi szerepet tölt be, mint térségi központ.


2.2. 2.2.1.

18/226

A képzési tevékenység értékelése A képzési portfólió értékelése

Állam- és Jogtudományi Kar A Kar valamennyi felsőoktatási képzési szinten képzést folytat a jogi és igazgatási képzési területen. A felsőfokú/felsőoktatási szakképzési szinten jogi asszisztens képzés zajlik (nappali és levelező munkarendben), amelyet a Kar alapított meg Magyarországon és elsőként indította meg a képzést is. A BA képzési szinten igazságügyi igazgatási képzés folyik (levelező munkarendben), amelyet a Kar szintén elsőként hozott létre a hazai jogi karok között (németországi minták alapján). A Kar meghatározó képzési szintje az egységes (osztatlan) jogász alapképzés, amely nappali és levelező munkarendben is folyik. A Doktori Iskola tevékenysége keretében tizenkettő alprogram működését biztosítja (szervezett és egyéni képzési rendben). Különösen az utóbbi években – a Kar képzési stratégiája alapján – jelentősen növekedett a szakirányú továbbképzések, illetve az azokban résztvevő hallgatók száma. A hallgatói létszám alakulásának az elmúlt években mutatkozó alapvető tendenciái körében szembeötlő az állam által finanszírozott jogász szakos hallgatói létszám csökkenése. A folyamat a képzési terület finanszírozott létszámának csökkentésével párhuzamos és lényegében azonosan jelentkezik valamennyi nem fővárosi székhelyű jogi karon. (A fővárosi székhelyű karok az állam által finanszírozott hallgatói létszám egyre nagyobb hányadát, ez idő szerint mintegy kétharmadát veszik fel.) Ez a körülmény a költségtérítéses hallgatók számának növeléséhez, egyúttal a felvételi követelmények csökkentéséhez (a hallgatói állomány képességeinek romlásához) vezet. A jogász szakon tapasztalható jelentős létszámcsökkenés érinti a levelező munkarendben tanuló hallgatókat is. A Karon a korábbi időszakban az egyes eltérő alapképzettséggel rendelkező hallgatók elkülönült képzése folyt a jogász szak levelező munkarendjében. Ezt a Kar – gazdasági hatékonysági szempontok miatt – megszüntette, így a levelező munkarendű képzés egységes, folyamatosan csökkenő létszámmal. A jogi asszisztens képzés hallgatói létszáma stabilitást, a finanszírozott hallgatói létszám növekedést mutat. Az igazságügyi igazgatási alapszak hallgatói létszáma ugyancsak csökken. A Kar legújabb képzési szintje a közigazgatási menedzser MA képzés, amelynek két évfolyamán mintegy száz fő vesz részt (részben állami finanszírozás mellett). A szakirányú továbbképzések hallgatói létszáma – több éves csökkenést követően, az utóbbi időszak rendkívül intenzív képzés-fejlesztési és marketing tevékenységének betudhatóan – 2011-ben ismét növekedést mutat. A jogászképzésben nappali és levelező képzéssel rendelkezünk, míg az igazgatási képzések levelező munkarendben folynak. A nappali és levelező jogászképzés tekintetében sem a tárgyak rendszerében sem a kreditallokációban nincs különbség. A levelező képzésben a kötelező tárgyak kontaktórák, míg a választott tárgyakat otthoni írásbeli dolgozattal lehet teljesíteni. A jogász és az igazgatási képzésben fontosnak tartott szakmai jártasságok (kompetenciák): 

Nemzeti és európai műveltségű, széles látókörű, a világban eligazodó, idegen nyelv ismeretével rendelkező jogászok és igazgatási szakemberek képzése, akik a jogrendszerek tradicionális értékeit és a nemzeti szabályozást, mint egymást szervesen kiegészítő jelenségeket szemlélik és kezelik.






  

19/226

Olyan szakemberek képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi és tisztviselői tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak elsajátításával alkalmasak a jogállami intézményrendszer, a szociális piacgazdaság értékeit kifejező gazdasági és jogi struktúrák hatékony működtetéséből eredő feladatok ellátására. Olyan jogászok és igazgatási szakemberek képzése, akik a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteik és jogi kultúrájuk alapján alkalmasak jogászi tevékenységre, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére. Olyan szakemberek képzése, akik az információs technológia kezelésével kapcsolatos ismeretekkel bírnak. Olyan szakemberek képzése, akik kreatív szervezői ismeretekkel, problémamegoldó, kooperációs és önértékelési képességgel, valamint jó kommunikációs készséggel rendelkeznek. A szakemberek jellemzője a társadalmi, szakmai konszenzusok kialakítására alkalmas kompromisszumkészség, és konfliktuskezelés, a dialóguskészség, és rugalmasság, az etikus magatartás, a megbízhatóság, a felelősségvállalás, az alaposság és a korrekt munkavégzés.

A fenti célok megvalósítása érdekében változtatásokra került sor a tantárgyszerkezetben. Kiemelendő ebben a körben, hogy a Kar a differenciált szakmai ismeretek körén belül létrehozta az idegen nyelvű modult, továbbá bővítette a kötelező gyakorlatok körét. A vezető oktatók tanszéki keretben, esetleg azon belüli munkamegosztás alapján az irányításuk alatt dolgozó beosztottjaik teljesítményét figyelemmel kísérik, a Karon kialakult hagyományoknak megfelelően. A beosztott oktatók számára a tanszékvezetők munkatervet készítenek, amelyek feladat és időbeli menetrendet tartalmaznak. Esetenként óralátogatásra kerül sor, illetve folyamatos a beosztott kollegák által előkészített tudományos munka értékelése, irányítása. A tárgyakért felelős tanszékek oktatási és tudományos munkájukról rendszeres időközönként beszámolnak a Kari Tanácsnak, amely dönt a beszámoló elfogadásáról. A Kar oktatóinak mintegy kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik, minden kötelező tárgy felelőse minősített oktató. Az osztatlan jogászképzést illetően 2006-ban fogadta el a Kari Tanács az új mintatantervet. A változások a tantárgyi struktúrát és a szakmai törzsanyagot nem érintették. A változtatások több bevezető tárgyat megszüntettek, amelyek anyaga más kötelező tárgyak anyagába integrálódott. A megszüntetés oka a vizsgák számának csökkentése volt. A 2008/2009. tanévtől a korábbi kötelezően választható tárgyak elnevezése és részben köre is megváltozott. Az új elnevezés „differenciált szakmai ismeretek” lett. Az elnevezés azt hivatott kifejezni, hogy e tárgyak köre szorosabban kapcsolódik kötelező tantárgyakhoz, azok ismereteit hivatott elmélyíteni. Ennek megfelelően négy modult alakítottunk ki, nevezetesen közjogi, magánjogi, bűnügyi és elméleti – történeti modulokat. A 2009/2010. tanévben létrehoztuk az idegen nyelvű modult. A modulokban szereplő tárgyak listáját a Kari Tanács határozza meg és ezek minden félévben meghirdetésre kerülnek. E tárgyaknak írott tananyaggal kell rendelkezniük. A szabadon választható tárgyak meghirdetése tekintetében a Kari Tanácsnak nincs hatásköre, a tárgyak hirdetéséről az oktatók döntenek. A szakmai kontrollt e tárgyak esetében a tanszékvezetők gyakorolják, ugyanis a tárgy meghirdetéséhez ellenjegyzésük szükséges. További fontos lépés volt az elmúlt időszakban, hogy a 2008-09-es tanévtől kezdve a kötelező órákhoz kapcsolódó szintén kötelező gyakorlati órák köre bővült.


20/226

A képesítési követelmények szakdolgozat elkészítését és megvédését írják elő. E tanévtől a hallgatókat a szakdolgozat elkészítésében a kari honlapon a formai követelmények teljesítésére vonatkozó útmutató segíti. A Kar által folytatott képzésekben magas szintű az átjárhatóság, mivel az FSZ képzés bizonyos tárgyai az igazgatási alapképzésben, illetve az igazgatási alapképzés meghatározott tárgyai a jogászképzésben elismerésre kerülnek. Ez azért lehetséges, mert a fent említett tárgyak anyaga és óraszáma a magasabb szintű képzés követelményeihez igazodik. A képzési szintek közül a legkomolyabb létszámmal a jogászképzés rendelkezik, ezt követi az igazgatási alapszak, majd a posztgraduális képzések illetve a jogi asszisztensképzés, végezetül a sort a doktori iskola zárja. Ezek az arányok hosszabb ideje adottak, bár a szakirányú továbbképzések és az igazgatási MA képzés kivételével folyamatos a létszámcsökkenés. A képzések a szakirányú továbbképzések kivételével stabilak. Utóbbiak esetében a piaci igények miatt vannak kifutó képzések, de ezek helyébe új felfutó képzések lépnek. Ezért a szakirányú továbbképzésekben a piaci igények csökkenésének kitett képzések kivételével képzés kivezetése nem indokolt. Új alapképzés megindítására az igazgatási képzési területen lenne kapacitásunk, ám lenne olyan képzés, a Közszolgálati Egyetem létrehozása miatt ezen a területen nincs reális esély újabb képzés elindítására. Képzéseink jelentős része költségtérítéses és ebben rövidtávon nem várható változás. A jogászképzésben az idei felvételitől nem számolhatunk állami ösztöndíjas hallgatóval. Államilag támogatott hallgatókkal rendelkezünk a jogi asszisztens, az igazgatási MA, valamint a doktori képzésben. A fent említett képzésekben is vannak költségtérítéses hallgatók, míg a többi képzés kizárólag költségtérítéses formában zajlik. Emiatt oktatási bevételeink mintegy kétharmada jelenleg is a költségtérítésekből tevődik össze. A fentiek ellenére képzéseink keresettek. Az érdeklődés ugyan a graduális képzésekben valamelyest csökkent, de ez országos tendencia. A posztgraduális képzésekben az érdeklődés összességében növekszik és ez a tendencia többek között a köztisztviselők új továbbképzési rendszere miatt folytatódni fog. A Kar a végzett hallgatók elhelyezkedési irányait, a Kar által folytatott képzésről kialakított véleményét első alkalommal 2004-ben vizsgálta önálló kutatás keretében (az egyetem karai közül elsőként). A kutatást a Szocio-Gráf Piac- és Közvéleménykutató Intézet végezte 1750 fős hallgatói mintán (a jogász alapképzés, a diplomás levelező jogászképzés, az igazságügyi ügyintéző szak, a jogi asszisztens képzés, valamint a szakirányú továbbképzések tekintetében). Ilyen típusú – saját forrásokból végzett – kutatást a Kar ezt követően nem folytatott, tekintettel arra, hogy az évtized közepétől rendszeressé váltak a magyar sajtóban (is) az intézményi rangsor kutatások (ezek körében a felhasználói szempontok megjelenése), és az egyetem is rendszeresen készít ún. elégedettség-vizsgálatokat, valamint működteti az ún. diplomás pályakövetési rendszert, továbbá megjelentek az intézményeket értékelő alkalmi kutatási eredmények is (pl. GV MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet „Felsőoktatási intézmények presztízse és preferáltsága” című 3200 vállalat megkérdezésén alapuló kutatás, 2008). A hazai sajtóban 2005 óta vált rendszeressé az ún. intézményi rangsorok közzététele. Ezeket a rangsorokat heti- és napilapok (rendszeresen: Heti Válasz, Népszabadság, Heti Világgazdaság) alkalmi kiadványai közlik. Az intézményi rangsorok kialakításának meghatározó eleme a foglalkoztatók véle-


21/226

ménye (noha az e körben bonyolított megkérdezés módszertana némi bizonytalanságot mutat). A Kar pozícióinak vizsgálata az említett időszakban azt mutatja, hogy a hazai jogi és igazgatási képzést folytató karok között kiemelkedően jó a foglalkoztatók általi megítélése, és ez a vizsgált időszakban nem mutat változást. A foglalkoztatói megítélés intézményi rangsoraiban a Kar évről-évre a 2., illetve 3. pozíciókat foglalja el a vizsgált időszakban (e tekintetben versenytársaként a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara jelenik meg). A Kar egy egyedi jellegű képzéssel rendelkezik, a borjogi szakjogásszal, amelynek különösségét az adja, hogy ez a Bordeaux-i egyetemmel közös képzés, amely lehetővé teszi hallgatóink számára, hogy francia oklevelet is szerezzenek. Jelenleg a karnak nincs akkreditáció alatt levő képzési programja. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy előrehaladott állapotban van egy az új felsőoktatási törvény alapján lehetővé tett jogi MA képzés előkészítése a már jogi diplomával rendelkező személyek számára. Általános Orvostudományi Kar Az Általános Orvostudományi Kar graduális és posztgraduális szinteken végzi képzéseit. A graduális képzés elsősorban a három hagyományos osztatlan szakon: orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzés történik három nyelven (magyar, angol és német). Nyelvenként 200-250 hallgatót veszünk fel évente. Szakjaink sajátos szerkezete miatt a graduális képzésen belül nincsenek egymásra épülő képzési szintek (3 osztatlan és 1 mesterképzés). A képzett szakemberekre hazánkban és világszerte nagy az igény, emiatt a jelentkezők száma magas. A három szakon maximálisan kihasználjuk a Kar képzési kapacitását. Az erősen infrastruktúra és szakember igényes képzés további növelése nem ésszerű, így további, nagy létszámú szakok beindítását nem tervezzük. A kar az országos orvosképzés 22 százalékát fedi le. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara évek óta kiemelkedő helyezésekkel büszkélkedhet az országos felsőoktatási rangsorokban. A HVG magazin különszámaként jelent meg 2007 novemberében az a kiadvány, mely az OFIK kutatásának/felméréseinek hivatalos eredményeit tartalmazza. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara a felmérések összesített listájában az Abszolút Rangsor 1. helyezését érte el 166 intézményt utasítva maga mögé. A Felvi abszolút kari rangsorán 2009-ben, 2010-ben, és 2012-ben is az első 10 helyezett között szerepelt a Kar (idén mint a 2. legjobb egyetemi kar Magyarországon). Az utóbbi években egy kis létszámú, unikális graduális szakot indítottunk el: biotechnológiai MSC szakot angol nyelven. Komoly igény mutatkozik a modern diagnosztikai eljárások terjedése miatt az orvos fizikus valamint az orvos informatikus képzésekre, ezeknek a képzési portfolióba történő bevezetéséről megindultak az egyeztetések. A PTE Orvoskarának képzési portfoliója korszerű, rendkívül piacképes szakokat tartalmaz, melyekből nem tervezi egyik kivezetését sem. Graduális szakjaink finanszírozására jellemző, hogy a magyar oktatási nyelvű képzések döntő többsége államilag támogatott, míg az idegen nyelvű képzések költségtérítés ellenében vehetők igénybe. Képzéseink közül az idegen nyelvű gyógyszerészképzés az elmúlt években indult.


22/226

A Kar posztgraduális képzése magába foglalja a doktori (PhD) képzést, a szakorvos, szak-fogorvos és szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus képzést és továbbképzést. A Doktori (PhD) képzés a karon belül a graduális oktatás valamennyi területét átfogó négy doktori iskola kereteiben működik. Ezek az Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola, a Gyógyszertudományok Doktori Iskola, az Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola, valamint a Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola. Az iskolák kereteiben 32 programon belül évente 35-40 PhD fokozatot nyernek el. A szakorvos (rezidens) képzésünkbe évente 80-120 diplomás lép be. Képzési palettánkon megtalálható az Európában elfogadott 52 orvosi szak túlnyomó többsége. A szaktól függően 3 - 7 éves képzés országosan egységes szabályok keretei között működik, mely harmonizál az uniós elvárásokkal. A képzések egy része alap-szakképesítés (közvetlenül az orvosi diploma megszerzése után megkezdhető), másik része pedig ráépített szakképzés (elkezdése valamely meghatározott orvosi alapszakvizsga meglétét feltételezi). A szak-fogorvos képzés a szakorvosképzéshez hasonló, öt szakterületen teszi lehetővé az alapszakképesítés megszerzését. Karunkon mindegyik subspecialitás megtalálható. Éves szinten 5-7 fő kezdi meg képzését államilag támogatott és költségtérítés képzési formában. A szakgyógyszerész képzés 10 gyógyszerészi szakot ölel fel. A képzés szintén az európai és hazai szabályok által megszabott. Évente 10-15 fő kezdi meg szakképzését az utóbbi időben jellemzően költségtérítéses formában, de megtalálható ismét az államilag finanszírozott forma is, mely a kórházi és klinikai szakok esetében biztosít lehetőséget. A szakorvosok továbbképzése, szintentartó képzése világszerte egységes alapokon nyugszik, szervezetten zajlik. Célja a szakorvosi ismeretek folyamatos karbantartása, illetve az új ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának segítése. A szervezett képzés során a szakorvosok továbbképzési pontokat gyűjtenek, melyeknek megfelelő számú teljesítése (250 pont) a feltétele a szakorvosi diploma működési nyilvántartásának aktívan tartásához. Egy működési nyilvántartási ciklus érvényessége 5 éves időtartamra szól. A karon a továbbképzések szervezett tanfolyamok, szemináriumok és gyakorlati bemutatók segítségével valósulnak meg. A Kar posztgraduális képzésének keretein belül továbbá egy Angol - magyar okleveles egészségtudományi szakfordító-tolmács felsőfokú szakirányú továbbképzés zajlik. A képzés az idei évben indult. Az egyes képzési formákat, és azok ellenőrzését és fejlesztését a kari vezetés irányításával arra dedikált testületek végzik. A graduális képzés szakmai ellenőrzését és fejlesztését a kari Kurrikulum Bizottság végzi. A minőségellenőrzés testületei a kari Feedback Bizottság, a Minőségellenőrzési Bizottság és – az egyedi hallgatói panaszokkal foglalkozó - Tanulmányi Bizottság. A háromnyelvű képzés technikai vezetését a Kar Tanulmányi Hivatala végzi. Az idegen nyelvű képzések speciális problémáit a Kar Angol és Német Program Bizottságai oldják meg. A doktori képzés vezetése, fejlesztése és minőségellenőrzése a Doktori és Habilitációs Tanács feladata a Doktori és Habilitációs Iroda technikai segítségével. A szakorvos-, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus képzést az illetékes szakmai grémiumok (pl. Belgyógyászati Grémium) tervezik, irányítják és ellenőrzik. A továbbképzések minősítésében ugyancsak szerepet játszanak az illetékes szakmai grémiumok, de a végleges


23/226

minősítést a Szakmai Kollégiumok és az Egészségügyi Felsőfokú Szakképzési és Továbbképzési Bizottság adja meg. A szakképzések és továbbképzések terén szükséges stratégiai döntések előkészítését a Szak-és Továbbképzési Bizottság végzi. A teljes körű adminisztráció vezetése a Szak- és Továbbképző Igazgatóság feladata. A képzés tervezéséért, minőségellenőrzéséért és szervezéséért felelős testületek munkájuk eredményéről rendszeresen beszámolnak a kari vezetésnek és a Kari Tanácsnak, akik ezen információk alapján döntenek a képzések működtetéséről és azok stratégiai tervezéséről.

Az ÁOK-n négy doktori iskola működik 52 törzstaggal; az Elméleti Orvostudományok, Klinikai Orvostudományok, Interdiszciplináris Orvostudományok, Gyógyszertudományok. A felvett PhD hallgatók száma a nappali és költségtérítéses képzésben mutat ingadozást, de tendenciájában növekvő. A megvédett PhD dolgozatok száma 2006 óta folyamatos növekedést mutat. Az ÁOK-án habilitáltak száma szintén évről-évre növekszik. Az orvos-, fogorvos- és gyógyszerész-képzés alapvetően gyakorlat-orientált képzés. A foglalkozások többsége laboratóriumi eszközökkel, betegekkel közvetlen kapcsolatban kivitelezett kiscsoportos gyakorlat. Emiatt a „levelező” típusú felnőttképzés e szakokon a graduális képzésében és a szakorvosképzésben sehol a világon nem folyik. Ugyanakkor a szakorvosok kötelező szintentartó képzése jelentős mértékben a hagyományos „felnőttképzés” formájában zajlik. A szakorvosok szintentartó képzését az Orvoskaron a Szak- és Továbbképző Bizottság irányítja a Szak- és Továbbképző Központ adminisztratív támogatásával. Bölcsészettudományi Kar A Bölcsészettudományi Kar fő tevékenységi köre a tudományos kutatás és oktatás a hagyományos bölcsész-, illetve modern társadalomtudományok, továbbá a tanárképzés területén. E területek mindegyikén fő törekvésünk, hogy ezek beágyazottsága a nemzetközi szintű kooperáció keretében is megvalósuljon. Egyetemünk legnagyobb nappali tagozatos hallgatói létszámmal rendelkező Kara vagyunk. A Kar hallgatói számára nagy előny, hogy az egymásra épülő képzési szinteken intézményváltás nélkül tudnak több cikluson keresztül tanulmányokat folytatni, az alapképzéstől a doktori képzésig. Jelenleg 14 alapszakon és 8 alapszakhoz kapcsolódó önálló szakképzettséget adó szakirányon folyik képzés. Az alapképzésből a végzős hallgatóinknak 18 diszciplináris mesterképzési és 15 tanári mesterképzési szakon van lehetőségük tanulmányaikat folytatni. A legtehetségesebb hallgatók 6 doktori iskola 19 képzési programja közül választhatnak. Az alapképzésben illetve a mesterképzésben diplomával rendelkezőket 6 szakirányú továbbképzésben tudjuk fogadni újabb szakképesítések megszerzése érdekében. Négy FSZ képzésünk lehetőséget teremt arra, hogy az alapszak iránt érdeklődő, a szűkülő felvételi keretszámok miatt az alapképzésbe be nem kerülő középiskolás diákok, a szakma iránt érdeklődő munkanélküliek is bekapcsolódhassanak az oktatásba. A BTK a bölcsészettudományi képzési területen országos viszonylatban stabilan tartja hallgatói létszámát, a képzési területre országos relációban felvett hallgatók cirka 10%-át képezi. A társadalomtudományi képzési területen szintén stabil helyet foglal el a hallgatók 4-4,5%-nak képzésével. A pedagógusképzési terület ugyanakkor emelkedő tendenciát mutat.


24/226

A legkülönfélébb hazai rangsorelemzések kimutatásai alapján a PTE BTK az utóbbi években stabilan tartja pozícióját a felsőoktatási Karok élvonalában, illetve ezen belül a Bölcsészettudományi Karok között. A Bologna rendszer bevezetésekor a Bölcsészettudományi Kar stratégiai céljai között szerepelt képzési kínálatának kiteljesítése és annak működtetése minden olyan képzési területen, amelyre kompetenciája kiterjed. Fontos feladatunknak tekintettük, hogy biztosítsuk a teljes vertikumú képzést a Karon az FSZ, alap-, mesterképzés, doktori képzés, valamint szakirányú továbbképzés terén. A Kar képzési kínálatának tekintetében olyan változtatásokat alkalmaztunk, melyek a képzési kínálat korszerűsítését eredményezték és bár, a Bölcsészettudományi Kar rendelkezik a legszélesebb képzési kínálattal, a képzések indításakor figyelembe vettük, hogy a Kar kapacitása az összes szakon elegendő legyen a képzési és a tudományos feladatok ellátására. A szakkínálat bővítésének keretében idegennyelvű képzéseket indítottunk, hogy növeljük a külföldtől érkező hallgatók számát. Jelenleg 4 ilyen képzéssel rendelkezik a BTK. Karunk képzési szerkezetében az aktuális, 2011-12. tanévben még jelen vannak a korábbi osztatlan egyetemi képzéseinkben tanulmányaikat befejező hallgatók. Az egyes mesterszakokra több irányból is be lehet lépni: az elvégzett alapszakkal azonos vagy attól eltérő területen is folytathatók a tanulmányok a KKK-ban meghatározottak szerint, ezért elmondható, hogy az alapképzési szak elvégzése után rugalmasan válthatnak a hallgatóink. A Bologna rendszer keretei között próbáltunk minél több képzési útvonalat biztosítani. A Kar képzési portfoliójában unikális és felfutóban lévő népszerű szak a romológia, valamint évek óta nagy népszerűségnek örvend a magyar és angol nyelvű pszichológia képzés. A szakirányú továbbképzések közül különösen közkedvelt a pedagógus szakvizsga, melyhez 17 szakirány kapcsolódik. A mesterképzések tekintetében a Kar céljai között szerepelt a karközi képzések indításának lehetősége, ahol kiemelt hangsúlyt kap az egyetem tíz Karán oktatók szellemi potenciáljának közös képzésekben megnyilvánuló kamatoztatása: a Nemzetközi tanulmányok BA és MA a szakok akkreditációja sikerrel zárult le 2011 októberében. A két szak esetében a BTK a gesztor Kar, együttműködésben az ÁJK-val, a KTK-val, a TTK-val, az ÁOK-val és a FEEK-kel. A BTK nemzetközi együttműködés keretében tervezi a „Latin-Amerika tanulmányok” mesterképzési szak indítását a következő egyetemek részvételével: MEGATREND Belgrád, Primorska Koper. A szak indításáról folynak az egyeztetések. Fontos célja a Bölcsészettudományi Karnak a képzés hagyományos sokszínűségének biztosítása mellett a munkaerőpiaci igény biztosítására képes szakstruktúra feltételrendszerének kialakítása. Pedagógusképzési területen új programjaink indítását nagyban indokolták a tanári mesterképzés korszerűsítési törekvései, melyek olyan irányba mozdultak el, amelyben egyre nagyobb jelentőséget kap az a gyakorlati, illetve gyakorlatorientált elméleti képzés, amely a speciális szakmai kompetenciák megalapozására, mozgósítására, kiteljesítésére hivatott. Doktori képzés a Bölcsészettudományi Karon 1994-től folyik, jelenleg hat doktori iskola tizenkilenc programmal várja a doktorandusz tanulmányokat folytatni kívánó belföldi és határon túli hallgatókat. További egy programunkban még kifutó jelleggel folyik doktori képzés, egy programunknál pedig a 2011/2012. tanévtől már csak fokozatszerzési eljárások várhatók. Doktori képzéseink iránt érdeklődés mutatkozik a BTK-n végzettek, de az egyetem más Karain, és más egyetemeken diplomát szerzett (magyar és külföldi) hallgatók körében is. A jelentkezők nagy része államilag finanszírozott helyre


25/226

szeretne kerülni, azonban a korlátozott lehetőségek miatt a költségtérítéses képzést is vállalják. Az utóbbi három év során a BTK doktori felvételi adatai iskolánként változó képet mutatnak, összességében azonban a képzéseink iránt érdeklődők és felvételt nyertek száma emelkedő tendenciát mutat. A kifutó nagy létszámú egyetemi szakok helyét jelentősen kisebb számú és egyre csökkenő létszámmal bejövő alapképzési szakok veszik át. A bölcsészettudományi területen a BA képzésekre országosan felvehető támogatott hallgatói létszámok több lépcsős csökkentése zajlott, ami konkrétan évenként 10%-os állami támogatott helycsökkentést jelentett. A hallgatói összlétszám mozgása még nem látványos csökkenés, elsősorban az alapszakos képzéseket érinti. A csökkenés a nappali tagozatos képzést erőteljesebben érinti, mint a levelező képzést. A felsőfokú/felsőoktatási szakképzésekre, szakirányú továbbképzésekre, mesterképzésekre és doktori képzésekre felvett hallgatók létszáma 2009 óta emelkedő tendenciát mutat. Az adatok alátámasztják, hogy az utolsó éves kifutó egyetemi szakos létszámok még 2010-ben is meghaladták a bejövő BA-s hallgatói létszámot. Ezen az adaton az MA képzésekre felvettek számának folyamatos emelkedése némileg javít, de a végeredmény csökkenést összességében mutat. A kétciklusú képzés mesterképzési fázisának indításakor az alapképzésben végzett hallgatók 30 %-a nem tudta befejezni az alapképzést országosan sem és nálunk sem, ezért az induló mesterszakok merítési bázisa viszonylag alacsony volt. A mesterszakos felvett létszám jelentősen alatta maradt a Karról távozó egyetemi szakos és BA szakos létszámnak 2009-ben. Ez a csökkenés azóta sem vesz más irányt. A BTK képzési portfoliójában kifutó szakként elsősorban a régi osztatlan egyetemi képzések szerepelnek, valamint olyan diszciplináris mesterszakok, amelyekre folyamatosan egyre kevesebb hallgató érkezik, mivel a hallgatók többsége a tanári képzések felé orientálódnak, ezért azok a képzések felfutó tendenciát mutatnak. A bologna rendszer alap- és mester képzési szakjai általában stabilnak mondhatók, ugyanakkor tapasztalható a hallgatói létszámcsökkenés, kivétel képez pl.: a Pszichológiaképzés, ahol az érdeklődés folyamatosan igen magas számú, de a felvételi keretszámok behatároltsága nem teszik lehetővé a hallgatói létszám további növelését. A szakirányú továbbképzések felfutó tendenciát mutatnak. Az összhallgatói létszám tekintetében csökkenő tendencia látható, amely természetesen finanszírozási kérdéseket is felvetnek: a vizsgált időszakban államilag támogatott hallgatói létszám csökkenése nagyobb mértékű volt, mint az önköltséges hallgatói létszám csökkenése. A mesterképzésbe jelentkező hallgatók növekvő száma ellensúlyozta a kifutó egyetemi képzés, valamint a BA képzésben mutatkozó csökkenés miatt kieső forrást. Egészségtudományi Kar A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar (továbbiakban PTE ETK) 1989-ben történő megalapítása óta meghatározó szereplője a hazai elsősorban egészségtudományi és társadalomtudományi, valamint sporttudományi képzéseknek. A PTE ETK egyetemi szintű karként (2006 óta) folyamatosan megújuló, versenyképes képzést kínál a felsőfokú/felsőoktatási szakképzések, az alapképzési szakok, a mesterképzések, felsőfokú szakirányú továbbképzések és az Egészségtudományi Doktori Iskola meghirdetett programjai területén. A kar tevékenységének bővítéseként fenntartásában működik 2008. óta PTE Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola, mely középfokú egészségügyi és szociális szakképzéseket biztosít. Ezért országos szinten is egyedülálló a képzési repertoár, hiszen a kö-


26/226

zépfokú képzésektől a doktori fokozat megszerzéséig minden szint megtalálható az érdeklődők, a hallgatók számára. Amennyiben a hallgató elégedett a képzés színvonalával és érez magában kitartást és lelkesedést, akkor biztosított számára egy karrierút. Az oktatás tartalmának kialakításában egyensúlyra törekszik az időtálló alapismeretek és a gyakorlati életre való közvetlen felkészülést segítő ismeretek között. A Kar a Bolognai folyamat részeként azt a vezérelvet követte, miszerint oktatási tevékenységével lefedi az FSZ–BSc-MSc-Ph.D. képzési színteret. Ezen képzési szintek egymásra épülése a következő: Karunk jelenleg 7 alapszakon és 16 szakirányon kínál képzéseket. Az alapképzések után a végzős hallgatóinknak 5 mesterképzési szakon van lehetőségük tanulmányaikat folytatni. A legtehetségesebb hallgatók Egészségtudományi Doktori Iskolánkban szerezhetnek PhD fokozatot. Azon hallgatók, akik újabb szakképesítés megszerzését célozzák meg 12 szakirányú továbbképzésünk közül választhatnak. Az egészségügyi terület iránt érdeklődő, de az alapképzésbe be nem került középiskolás diákok két felsőfokú/felsőoktatási szakképzésünk közül választhatnak, ahol a képzések kreditpontjainak egy része beszámítható az érintett alapszakokba, így lehetővé válik az alapszakos diploma rövidebb idő alatt történő megszerzése. A hallgatók számára adott az angol, illetve német szaknyelv elsajátítása, valamint van lehetőség az említett nyelvekből államilag elismert szakmai nyelvvizsga megszerzésére mindhárom szinten. A Kar négy képzési központban végzi oktatási tevékenységét, úgymint Pécsett, Kaposváron, Zalaegerszegen és Szombathelyen. Az oktatás területi elosztása úgy lett kialakítva, hogy az a felsőoktatási törvénynek mindenben maradéktalanul megfeleljen. Ezzel párhuzamosan a Kar vezetésének fontos célja, hogy a régió egészségügyi munkaerőpiac igényeit maximálisan kielégítse és egyben az oktatókórházakban dolgozó kollégákat a főiskolai/egyetemi oktatásba és a tudományos tevékenységbe bevonja. A pécsi campuson kívüli képzési struktúra azért is fontos, mert így a hallgatóknak lényegesen jobb feltételeket biztosíthatunk a gyakorlati tudásuk megszerzésére. A képzési központok oktatási profiljának kialakítása során maximálisan törekedtünk a lokálisan (térségi) jelenlévő jellegzetességek megjelenítésére (pl. Zalaegerszegen egészségturizmus szervező szakirány). A Kar a fenntarthatóságot szem előtt tartva, illetve a nemzetközi egészségtudományi képzésekkel összhangban alakította az intézeti struktúrát, melynek következményeként, jelenleg 5 intézetben 14 tanszék működik. A kar oktatási portfoliója maximálisan a Kar küldetését tükrözi, hiszen az ETK legfőbb küldetése olyan egészségtudományi diplomások képzése, akik korszerű tudás és jó gyakorlati felkészültség birtokában be tudják tölteni szerepüket az egészségügyi és szociális rendszerben. Olyan magas kompetenciaszintű, az európai standardoknak megfelelő felsőfokú végzettségű szakemberek képzése a cél, akik általános műveltséggel, ennek megfelelő emberi magatartással rendelkeznek, mely nagyfokú felelősséggel és hivatástudattal párosul, így alkalmasak az egészségügyi, szociális és közoktatási szakterületük magas szintű művelésére. A kar öt képzési területen van jelen (orvos- és egészségtudomány képzési terület, pedagógusképzés képzési terület, sporttudomány képzési terület, társadalomtudomány képzési terület, természettudomány képzési terület). A kar képzési volumenében - a hallgatói létszám alapján- a két legnagyobb szak a gyógytornász és a dietetikus. A kar államilag finanszírozott és költségtérítéses képzéssel egyaránt rendelkezik, melyet az új FTV alapjaiban fog átírni. Az új törvény értelmében az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szakirányon lesz lehetősége a karnak állami részösztöndíjas képzésre.


27/226

Képzések keresettségének bemutatásakor ki kell emelnünk, hogy a kar élen jár a mesterszakok számában és minőségében. Népszerű szakok között a gyógytornász és mentőtiszt BSc szakokat kell megemlíteni. A keresett szakok között az elmúlt évek statisztikái nyomán a gyógytornász szakot kell kiemelni és a dietetikust, melynek hallgatói létszáma szezonálisan ingadozó. A kar oktatási portfoliójából eltűnnek a régi főiskolás képzések (kifutó képzések). A képzési szintek közötti szinergiák megfelelően jók, illetve a képzési szintek arányai (az alapképzések és mesterképzések) megfelelőek. Az új Felsőoktatási Törvény és az akkreditáció törvényi lehetőségeit szem előtt tartva a jövőben kívánjuk akkreditálni az egészségügyi menedzser, valamint diplomás nyirokterapeuta képzéseket. A kar a minősített oktatóinak az aránya nagyságrendileg az 51%-, jól lehet a folyamatos minőségi oktatói utánpótlás biztosítását a jövőben is szem előtt kell tartani. A kari oktatók tudományos aktivitásának növekedése megmutatkozik a citációk számának növekedésében is. Az Egészségtudományi Doktori Iskola multidiszciplináris jellegéből adódóan sokféle programban biztosítja a PhD fokozat megszerzését is. Jelenleg 14 ország 27 intézményével működünk együtt, melynek keretében az oktatói mobilitáson és közös kutatási együttműködésen túlmenően, hallgatóinknak is lehetősége van tanulmányai vagy szakmai gyakorlatuk egy részét külföldi társintézményeiben eltölteni. Karunk 2004. évben létrehozta a Frankfurter Diakonie Kliniken-nel a Magyar-Német Együttműködés az Egészségügyi Iskolai és Felsőoktatásért Közhasznú Alapítványt (továbbiakban MNE Alapítvány). Az MNE Alapítvány céljául tűzte ki a PTE ETK ápoló hallgatóit érintően a klinikai gyakorlatok németországi letöltésének, a tanszék oktatói részére németországi oktatási és kutatási célú tartózkodásának és németországi szakdolgozók a PTE ETK által szervezett magyarországi képzéseken/tanfolyamokon való részvételének biztosítását. Az MNE Alapítvány 7 éves működésének köszönhetően mindezidáig a PTE Egészségtudományi Kar 65 hallgatója vehetett részt 1 hónapos németországi tanulmányúton, 10 oktató pedig oktatási/kutatási jellegű tanulmányúton. A PTE ETK Egészségtudományi Doktori Iskoláját a MAB 2005 októberében az Egészségtudományok tudományágban akkreditálta. A PhD képzésünket 2006 februárjában indítottuk el, a jelenlegi hallgatói létszám 63 fő. A kar jövőképében az oktatáspiaci szerep megtartása mellett a tudományos eredmények növelése szerepel prioritásként. Ugyanakkor az oktatói utánpótlás biztosítása is elengedhetetlen feltétel az egyetemi kari státusz megtartásához. A pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében növelni kell a szolgáltatási alapú bevételeket és fokozni az idegen-nyelvű képzési aktivitást, valamint a költségtérítéses bevételeket eredményező képzéseket. Összegezve az Egészségtudományi Kar oktatási portfoliója széles, hiszen mind a 4 egészségtudományi alapképzés mindkét (nappali és levelező) munkarendben megtalálható. A képzési szintek közötti arányok megfelelőek, hiszen 5 mesterképzési szak áll azon hallgatók rendelkezésére, akik tanulmányaikat folytatni szeretnék. Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar A PTE FEEK a HVG Diploma 2012 összesített rangsorában 91. helyen áll, a hallgatói kiválóságot tekintve 118., az oktatói kiválóság rangsorában pedig 53. helyet foglalja el.


28/226

A kar képzési szerkezete egyfajta piramisként ábrázolható, melynek alsó szintjét a jelentős számú felsőfokú/felsőoktatási szakképzés adja, derekát két meghatározó alapszak, amelyekre több mesterszak épül. Ezt a szerkezetet egészítik ki a tanárképzés és a szakirányú képzések széles palettája. A kar korábbi képzési szerkezetében jelentős részt jelentettek a levelező képzésben indított KL és DL szakok (humán szervező és művelődési menedzser, informatikus könyvtáros). Az andragógia BA szak megjelenésével a korábbi személyügyi szervező és művelődésszervező főiskolai szakok egy szakban, az andragógiában jelentek meg, mint szakirányok. Ez a beiskolázási kapacitást alapvetően befolyásolta. A felvételi trendet nagyban meghatározza az állami támogatott keretlétszám csökkentése és a viszonylag magasan megállapított ponthatár, illetve a költségtérítéses képzést megfizetni, vállalni tudók részarányának csökkenése. A kar képzési portfóliójában hangsúlyos szerepet játszanak a gyakorlatorientált FSZ-képzések. A 2011-es beiskolázási szerkezetet nagyban alakította a PTE Közgazdaságtudományi Karával (KTK) kötött megállapodás, amely szerint négy – népszerűnek mondható – FSZ-szakot az erőforrások optimálisabb felhasználása miatt a FEEK indított. FSZ BA MA

2009 35% 30% 35%

2010 43% 25% 32%

2011 51% 20% 29%

Képzési szintenként: Felsőfokú/felsőoktatási szakképzés: a FEEK 11 felsőfokú/felsőoktatási szakképzési szakot indít, ezek a következők (N és L munkarendben):  európai uniós üzleti szakügyintéző  idegenforgalmi szakmenedzser  ifjúságsegítő  képzési szakasszisztens  kereskedelmi szakmenedzser  közösségi-civil szervező  média moderátor  pénzügyi szakügyintéző  reklámszervező szakmenedzser  sportkommunikátor  számviteli szakügyintéző Összességében elmondható, hogy stabil kereslet mutatkozik a nappali munkarendű képzés iránt, ugyanakkor valamennyi szakon a levelező munkarendű képzést kifutónak értékelhetjük (részben a korábban erre is biztosított állami finanszírozású helyek hiánya miatt). A Közgazdaságtudományi Kartól átvett szakok értékelése a táblázatban „felfutó” (a korábbi évek kari beiskolázási adataihoz képest), ám a KTK korábbi létszámadatainak figyelembe vételével inkább stabil keresletet jelezhetünk előre ezeken a területeken. A fenti trendeket alapvetően módosíthatja a felsőfokú/felsőoktatási szakképzések területének átalakítása, azaz a felsőoktatási szakképzések rendszerének kialakítása,


29/226

amely a szakstruktúrára, a követelményrendszerre, az állami finanszírozású keretszámokra és ezeken keresztül végül a hallgatói létszámra jelenleg nem előre jelezhető változásokat indukál. Összességében a FEEK-et jelentős szakképzési létszámmal rendelkező képzőhelyként értékelhetjük, egyetemen belüli, illetve akár országos összehasonlításban is (több szak esetében az országos létszámnak több mint 50%-a tanul itt). Alapképzés: a Kar alapszakjai (N és L munkarendben)  andragógia (felnőttképzési szervező, személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó és művelődésszervező szakirányokkal)  emberi erőforrások  informatikus könyvtáros A FEEK alapszakjainak értékelése vegyes képet mutat. Az andragógia alapszak esetében magas kereslet jellemző, az országban talán egyedülálló módon a szak valamennyi szakirányának indítására képes a kar. A HVG Diploma rangsora szerint a FEEK andragógia alapszakja az ország 3. legrangosabb képzése. A szakot tudomásunk szerint 19 hazai felsőoktatási intézmény indítja, ehhez képest a pécsi képzési helyen elért 10%-os piaci részarány jó teljesítmény. Az informatikus könyvtáros alapképzés hallgatói létszáma az elmúlt három évben optimális, kb. 20 fős évfolyami létszám mellett stabilizálódott. A Közgazdaságtudományi Karral közösen akkreditált emberi erőforrások szakot több éve nem indítja a kar. Mesterképzés: a Kar mesterszakjai (N és L munkarendben):  andragógia  emberi erőforrás tanácsadó  informatikus könyvtáros  kulturális mediáció A Kar Bologna-rendszerben indított MA szakjait az elsők között, még 2008-ban fogadta el a MAB, ennek köszönhetően viszonylag korán sikerült indítani a szakokat, ami főként az első időszakban magas piaci részesedés eléréséhez vezetett. Az andragógia mesterszak esetében a hét hazai képzőhely összesített adatainak arányában megszerzett kb. 50%-os piaci részesedés igen jónak tekinthető. Hasonló eredmény jellemzi a kulturális mediáció mesterszakot, azonban itt mindössze két további intézmény indítja a szakot (a vizsgált időszakban a PTE mellett csak az SZTE-n folyt ilyen képzés). Az informatikus könyvtáros mesterképzés hasonló hallgatói létszámmal, azonban alacsonyabb piaci részesedéssel rendelkezik. A Kar legmagasabb létszámú mesterszakja az emberi erőforrás tanácsadó, amely a hallgatói jelentkezések és felvételek alapján a PTE első-második legsikeresebb mesterszaka volt az elmúlt időszakban. Tanári mesterszakok: (L munkarendben)  andragógus tanár  könyvtárpedagógia tanár


30/226

A Kar tanári mesterszakjai országos szinten kevés (két-három) intézmény által meghirdetésre kerülő, nem túlzottan magas hallgatói létszámú szakok, amelyek iránt folyamatosan stabil kereslet mutatkozik (a könyvtárpedagógia-tanár szakon eddig mindig 20 fölött volt a létszám). Szakirányú továbbképző szakok: (L munkarendben)  a dokumentumkezelés információs kommunikációs technológiai (IKT) alapjai  ifjúsági tanulmányok  kulturális projektmenedzser  munkavállalási tanácsadó  protokoll szaktanácsadó és rendezvényszervező  public relations és szóvivő  személyügyi szaktanácsadó  személyügyi szervező A szakirányú továbbképzési szakok iránti kereslet tapasztalatunk szerint a gazdasági válság hatására jelentős mértékben esett vissza, ennek következménye, hogy több szakunkat nem, vagy csak alacsonyabb létszámmal indítottuk a vizsgált időszakban. Érdemes kiemelni a kulturális projektmenedzser szakot, amely az Európa Kulturális Fővárosa projekthez, illetve más pályázatokhoz kapcsolódóan több csoporttal is indult. A képzési portfolió fejlesztése a karon a képzésfejlesztési tevékenység keretében zajlik, ennek leírását és értékelését a 4.1.2.4. fejezetben tesszük meg. A portfoliófejlesztés tudatos és koncentrált tevékenység, amelynek nyomán a meglévő kapacitások (humán erőforrások és tárgyi infrastruktúra) magasabb szintű kihasználását tekintjük elsődlegesnek. A kari képzések rendszere a tudásközvetítés, emberi erőforrás fejlesztés fogalma és színterei köré szerveződik, az eddigiekben ezt tekintettük a fő fejlesztési iránynak. A képzési portfolió fejlesztésében az aktuális keresleti trendekre is megpróbál rugalmasan reagálni a kar, jó példa erre a fent említett kulturális projektmenedzser szak (az EKF programhoz kapcsolódóan), illetve a rövidebb ciklusidejű felnőttképzési programok fejlesztése. A Kar jelenleg nem rendelkezik doktori programmal. Ezt orvosolandó, a tudós-kutató képzést és az oktató kollégák szakmai előmenetelét biztosító önálló vagy közös doktori iskola megteremtése folyamatosan napirenden van, azonban rövidtávon reálisabb kari célként jelenik meg, hogy a kari „kínálat” - az egyetemi szempontokat is figyelembe véve - programként jelenjen meg az egyetemen belül már működő doktori iskola profiljában. Ennek előkészületei az elmúlt időszakban megtörténtek, a Kar munkatársai már jelen pillanatban is - alapító tagként, témavezetőként, illetve oktatókként - közreműködnek a PTE „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolájában, ahol a Kar által kidolgozott andragógiai doktori program előreláthatólag a 2012/2013-as tanévtől fogad hallgatókat. Illyés Gyula Kar A Kar képzési szerkezetére a sokszintű, sokszínű képzés a jellemző, amely a mindenkori társadalmi, gazdasági igényekre reagálva jött létre az egykori tanítóképző tagozatból, a PTE többi karának szakmai támogatásával. Az évek során kialakult egy lépcsőzetes, vertikális rendszer, amely biztosítja az átjárhatóságot, a hallgatói mobilitást. A társadalmi igényekre is reflektálva viszonylag széles skálájú FSz rendszert alakítot-


31/226

tunk ki. Minden tudományterületen az alapképzések „alá” FSz-ek kerültek. Az itt végzett hallgatók jelentős számban folytatják tanulmányaikat az alapképzésben, részben a kredit beszámításának (30 %) is köszönhetően. Másrészt, az FSz-képzésben eltöltött időszak hozzájárul a társadalmi hátrányok ledolgozásához (tanulási kompetenciák fejlődnek, idegen nyelvtanulás), segítve így az alapképzésben és mesterképzésben való részvételt. Képzéseink a 2011-2012-es tanév őszi félévében: Felsőfokú/felsőoktatási szakképzés: felsőfokú/felsőoktatási szakképzést öt szakmacsoportban folytatunk:  Szociális szolgáltatások területén csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó FSZ szakon, valamint ifjúságsegítő FSZ szakon,  Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban az idegenforgalmi szakmenedzser FSZ és vendéglátó szakmenedzser szakon,  Ügyvitel szakmacsoportban a titkárságvezető FSZ szakon,  A művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportban a Média moderátor FSZ szakon,  Egyéb szolgáltatások szakmacsoportban a Területfejlesztési szakasszisztens FSZ szakon. Valamennyi FSZ képzésre épül alapszak a Kar szakportfóliójában. Alapképzés: alapképzési szakjaink  pedagógusképzés képzési területén (csecsemő- és kisgyermeknevelő BA, óvodapedagógus BA, tanító BA szak – mindkettő német nemzetiségi szakiránnyal)  társadalomtudomány képzési területen (kommunikáció és médiatudomány BA, szociális munka BA – ez utóbbi szak főiskolai szintje karunk jogelőd intézményében került kidolgozásra és megalapításra 1989-ben elsőként az országban),  művészetközvetítés képzési területen a környezetkultúra BA,  gazdaságtudományok képzési területen a turizmus-vendéglátás BA szak. Mesterképzéseink:  gazdaságtudományok képzési területén: turizmus-menedzsment MA szak;  neveléstudomány területén MA koragyermekkor pedagógiája szakirány A 19 db regisztrált szakirányú továbbképzésünkből 2006 és 2010 között 8 szakirányú továbbképzést indítottunk, míg – a továbbképzési fizetőképes piac beszűkülése, az általános gazdasági válság hatása miatt – a 2011-2012-es tanévben két szakirányú továbbképzést indítottunk a Pedagógusképzés területen: az óvodai gyógytestnevelés, a tehetségfejlesztő szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szakokat és indul még a Térségi humánszolgáltatás fejlesztés szakirányú továbbképzés. Valamennyi szakon és képzési formában biztosítva van a MAB kritériumoknak megfelelő oktatói, kutatói szakember-ellátottság - részben a PTE karaival kötött átoktatási megállapodások segítségével. Alapképzési szakjainkra elsősorban a helyi régióból (Tolna megye, ill. Dél-Dunántúl) jelentkeznek a felvételizők. Részben ez az oka – másrészt az utóbbi évek folyamatos felvételi keretszám csökkentése ezeken a területeken – annak, hogy ezen szakjainkon tanuló hallgatók létszáma az országos összlétszámhoz viszonyítva nem túl magas. A pedagógus képzésben 3-15% között mozog ez az arány, a leg-


32/226

magasabb a német nemzetiségi tanítóképzésben (15%). A szociális munka szakon 16-19% között van ez az arány, a turizmus-vendéglátás képzésben 2% körül mozog, a kommunikáció és médiatudomány területen 3-5% között van, míg a környezetkultúra szakunkon ez az arány meghaladja a 30%-ot. Tekintettel arra, hogy alapszakjaink többsége a népszerű szakok közé tartozik, amelyeket szinte minden felsőoktatási intézmény meghirdet, ezek az arányszámok nem nevezhetőek jelentéktelennek a képzési piacon. Felsőfokú/felsőoktatási szakképzési szakjaink részesedése az országos képzési összlétszámból már nagyobb ingadozást mutat az 2%-tól egész a 80%-os (moderátor) arányig. Szakirányú továbbképzésein többsége (70%-a) egyedülálló, unikális képzés az országban, országos elismertséggel. Képzéseink többsége stabil, a létszámok ingadozása a külső hatásokat, társadalmi, képzéstámogatási változásokat követi. A képzések finanszírozásában az állami támogatás és a költségtérítéses bevétel arányosan jelen van. A Karon a képzésfejlesztési stratégiát a társadalmi igényekhez rugalmasan és dinamikusan alkalmazkodó, a sokszínű és sokszintű képzésekkel a helyi és a regionális képzési kereslet kielégítésére törekvő képzésfejlesztés jellemzi, melynek során nagyban számítunk – és élünk is vele – a PTE és a PTE többi karának támogatására, szakmai hátterére. Közgazdaságtudományi Kar A Közgazdaságtudományi Karon belül a KTK „bolognai” képzési a bolognai kétlépcsős szerkezet követelményeinek való megfelelés igénye alakította. A KTK képzési kínálatának értékelése oktatási szintenként: Felsőfokú/felsőoktatási szakképzés (FSZ): A Kar a Bolognai folyamat részeként azt a vezérelvet követte, miszerint oktatási tevékenységével lefedi az FSZ–BA-MA-Ph.D. képzési intervallumot. Ezen képzési szintek egymásra épülése a következő: FSZ Pénzügyi szakügyintéző Számviteli szakügyintéző Gazdálkodási menedzserasszisztens Kereskedelmi szakmenedzser KKV szakmenedzser Gazdálkodási menedzserasszisztens KKV szakmenedzser

Munkaerőpiac BA MSc Pénzügy és számvitel Pénzügy

Kereskedelem és marketing

Marketing

Gazdálkodási és menedzsment

Vezetés és szervezés

Alkalmazott közgazdaságtan

Közgazdasági elemző Regionális és környezeti gazdaságtan

Ph.D Gazdálkodástani Doktori Iskola

Multidiszciplináris társadalomtudományok: Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Elindítottuk tehát a Vendéglátó szakmenedzser, Kereskedelmi szakmenedzser, Pénzügyi szakügyintéző, Számviteli szakügyintéző, Idegenforgalmi szakmenedzser képzést (utóbbit karközi együttműködésben), illetve három középiskolába is kihelyeztünk képzéseket, úgymint: 

PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola: Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző;


 

33/226

Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (Bonyhád) és Kodolányi János Középiskola és Kollégium (Székesfehérvár): Kereskedelmi szakmenedzser.

Azonban 2011-től megváltozott a Kar részéről az FSZ-képzések megítélése. Annak érdekében, hogy erőforrásainkat a magasabb képzési lépcsők oktatására tudjuk összpontosítani, és csökkentsük a hallgatói „tömeget”, az FSZ-képzéseket a KTK a FEEK-nek adta át, megtartva a „szakmai” felügyeletet (tanterv, tárgyfelelősök megbízása) ezen képzések fölött. Alapképzések (BA-BSc): A gazdaságtudományi képzési területen tehát a KTK 2006-tól, BA szinten az Alkalmazott közgazdaságtan (AK), Gazdálkodási és menedzsment (GM, magyar teljes és részmunkaidős, angol nyelven teljes munkaidős), Kereskedelem és marketing (KM) és a Pénzügy és számvitel (PSZ, magyar teljes és részmunkaidős) képzések működtetésével hozta létre a Kari BA szakportfolióját. Ez a szakportfolió azóta sem változott. Az egyes szakokon belül 2006-2009 között csak kisebb tantervi módosítások történtek. A KM szakon az eredetileg megfogalmazott két szakirányt összeolvasztottuk, aminek alapvető indoka az volt, hogy a szakirányos tárgyak már túlságosan a speciális területek felé vitték volna a képzést, holott megítélésünk szerint annak inkább az MA-szinten lenne meg a helye és indokoltsága. A szakirányokat eleve úgy hirdettük, hogy azok a hallgatói igényekhez igazodnak: a GM szakon volt olyan év, amikor a hallgatói igények egyértelműen az egyik szakirányra koncentrálódtak, ezért a másik szakirányt (teljes egészében) nem indítottuk. Emellett Karok közti kooperációban a TTK –val együttműködve kerül sor a Gazdaságinformatikus BSc oktatására. Mesterképzés (MA): Az MA szint szak-portfoliójának kialakításánál ugyanazokat az elveket követte a Kar, mint amelyeket már a BA-k kapcsán megfogalmaztunk. Azokat a szakokat dolgoztuk ki – és akkreditáltattuk, eredményesen –, amelyek illeszkednek a Kar szakmai erejéhez, hagyományaihoz, a legfontosabb szakterületeket képviselik, biztosítják a szakos képzésben a szakmai építkezés, illetve a hallgatók számára a szakon belüli előrehaladás lehetőségét, és természetesen piacképesek, illeszkednek a munkaerőpiaci elvárásokhoz. Ezért a Kar a      

Közgazdasági elemző (továbbiakban: KE), Marketing (M), Pénzügy (P), Vezetés és Szervezés (VSz), magyar és angol nyelven Regionális- és környezetgazdaságtan (REGA), valamint a Master of Business Administration (MBA) mesterszakokat akkreditáltatta és oktatja.

A mesterképzéseket a Kar először a részmunkaidős (levelező) tagozaton indította (mert itt előbb jelent meg a kereslet a korábban főiskolát végzettek körében), míg a nappali tagozaton akkor vezette be a képzést, amikor a BA-lépcsőben végzettek eljutottak a belépés lehetőségéhez. Ebben pedig a KTK akkoriban egyedülálló, úttörő megoldásra vállalkozott az ún. kétkapus modell bevezetésével. Ennek lényege, hogy a nappali tagozaton nemcsak az őszi, hanem a tavaszi félévben is be lehet lépni (illeszkedve a BA üzleti képzési ág 7 féléves képzési idejéhez). Doktori képzés: A Karon két doktori iskola működik. A Gazdálkodástani Doktori Iskolát a KTK 1994ben alapította. Szakmai-tudományos bázisát a KTK elméleti-, módszertani- és gazdálkodástani intézeteinek-tanszékeinek oktatói és meghívott külső előadók képezik. A doktori fokozat megszerzése nappali (évente 3-5 fővel) és levelező tagozaton, négy féléves iskolarendszerű oktatási program kereté-


34/226

ben, valamint egyéni program szerint történik. A doktori iskola fontos része az angol nyelvű alprogram, amelyben eddig 20 jelölt szerzett doktori fokozatot. A Gazdálkodástani Doktori Iskola erősségei között tartjuk számon az iskolarendszerű képzés 4 félévének szervezettségét és működési fegyelmezettségét. A működés másik erőssége a doktorandusz hallgatók nemzetközi mobilitásának hatékony segítése. Az ún. kutatási félévek során tartós lehetőségként kínálkozott átlagosan 3 hónapos ösztöndíjjal külföldi egyetemen, az értekezést megalapozó kutató munkát folytatni. A külföldi tartózkodást a doktori iskola – pályázati forrásokból – hosszú idő óta támogatja. E mobilitási program eredményességét mutatja, hogy az iskola fennállása óta ebben résztvevő mintegy 30 doktorandusz hallgató 90%-a fokozatot szerzett. Erősségként tekinthető a doktori cselekmények lebonyolításának nyitottsága és magas színvonala. Az elkészült értekezések ún. munkahelyi vitájára, majd előopponálására, végső értékelésére, a nyilvános védésre az adott szakterület leginkább értő és igényes szakembereit kérjük fel. Az erősségek között említést érdemel az angol nyelvű alprogram felfejlődése és megerősödése. Ez egyrészt emelte a doktori iskola reputációját, másrészt egyre szélesebb körű nemzetközi ismertséget biztosít. A Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola 1996-ban jött létre Pécsett. Ezzel a Kar a regionális közgazdasági képzés hazai központjává vált, és etalonként szolgált nemcsak a hazai, de más keletközép-európai Egyetemek számára is. A Doktori Iskolát a PTE KTK oktatói és az MTA RKK kutatói alapították, de a képzésben kezdetektől fogva bekapcsolódtak a PTE más Karainak (ÁJK, TTK) és több hazai egyetem (ELTE, SZTE, SZE, BCE) meghívott professzorai is. A képzés két fő jellemzője: nyitottság és az alapos szakmai képzés nyújtása. A nyitottság az jelenti, hogy a hallgatókat minden megfelelő minőségű (legalább jó rendű) egyetemi diplomával fogadni tudjuk a hazai és külföldi egyetemekről egyaránt. A képzés nyitottságának köszönhető a megvédett doktori disszertációk témaválasztásának gazdagsága, amelyek a társadalmi-gazdasági élet minden lényeges területfejlesztéssel kapcsolatos dimenzióját érintik. A részletes képzés nagy oktatási fegyelmet és a végzett munka folyamatos minőségi ellenőrzését követeli meg. Ennek fontos részét képezi a kötelező óralátogatás, az abszolutóriumi dolgozat megírása, a védés előtti munkahelyi viták lebonyolítása. Összességében leírható, hogy a 2011 –es időszakig bezárólag a PTE – KTK kiépített egy egymásra épülő, a felsőoktatás minden szintjén megjelenő, széles képzési területet lefedő képzési struktúrát, stabilnak jellemezhető hallgatói állománnyal (kb. 2600-2900 fő), mely jelentős mértékben támaszkodott az állami finanszírozás lehetőségére. Ennek tudományterületünkön való megszűnése várhatóan jelentős hallgatói állomány csökkenéshez fog vezetni a 2012-es tanévtől a BA, majd később az MA szakokon. Ebből következően várhatóan a Kar nyitni fog az idegen nyelvű képzési formák irányába (pl. angol nyelvű MBA), illetve az olyan képzések felé, melyek gazdaságtudományi ismereteket is igényelnek, s az olyan állami ösztöndíjas finanszírozási lehetőséggel rendelkező képzési területek irányába, mely több hallgatót vonzhat (pl. Gazdaságinformatika MSc szak). A bolognai rendszer meghonosodásával párhuzamosan kifutóvá vált szakokkal (osztatlan képzés) már nem kell foglalkoznunk, mivel volumen szempontjából ezek elhanyagolható nagyságrendet képviselnek. FSZ képzéseink hallgatói állománya fokozatosan csökken a FEEK –kel történt megállapodás folytán, így az a Kar számára kifutó termékké vált. A táblázatban szereplő többi BA-MA szak esetében az a jellemző, hogy mindkét szinten a gazdaságtudományi szakterület „generális” szakjait működteti a KTK. Ezek a szakok BA szinten – stabilan - a piac 4-7% -t fedik le, míg MA megfelelőik, ugyancsak sta-


35/226

bilan már egy nagyobb képzési szeletet – 12-14%-t – hasítanak ki a teljes hazai képzési létszámból. Kivételt képez a fent említettek közül a Pénzügy Mesterszak, mely majdnem 30% -os részarányával a hazai képzés meghatározó piaci résztvevője, illetve ide sorolhatók még a Regionális és környezeti gazdaságtan, illetve az MBA szakjaink is, melyek arányszámai jelenleg azért nem képezhetők, mivel felfutó rendszerűek. E két szak unikálisnak, bár nem példa nélkülinek tekinthető a hazai képzési palettán, mint ahogyan a Vezetés és Szervezés Mesterszak Vezetési tanácsadó szakiránya is. 2012 őszéig a nappali BA és MA képzéseink alapvetően állami finanszírozású hallgatóból álltak, s jellemző volt a levelező MA esetében, hogy jelentősnek mondható állami helyet tudtunk kínálni ezeknek a hallgatóinknak is. Ám, a 2012-ben érvénybe lépő új FTrv. megváltozott feltételrendszere, s a felvételi keretszámok gyökeresen más finanszírozási helyzetet fognak előidézni már 2012 őszétől, mivel BA szinten összesen 10 fő állami ösztöndíjas felvétele válik lehetővé az Alkalmazott Közgazdaságtan szakon. Ez, látva a 2012 őszére vonatkozó felvételi számadatokat azt jelenti, hogy az újonnan belépő hallgatói évfolyam létszáma az előzőek 35-40% -ára fog visszaesni, még úgy is, hogy az önfinanszírozók száma jelentősen meg fog nőni. A Mesterképzést ez a változás jelenleg még nem érinti, bár várható egy olyan jellegű átrendeződés, miszerint a nappali tanrendűek számára fogja fenntartani a Kar a jövőben az állami helyeket, s a levelező képzésben résztvevők számára az önfinanszírozói formát fogjuk kínálni, mint ahogyan azt az MBA képzésünkön jelenleg is tesszük. A PTE – KTK jelenlegi szakportfóliójából egyetlen szakot sem javaslunk kivezetni, bár megjegyzendő, hogy az FSZ képzésünk mindegyikét átadtuk a FEEK-nek, s ez a folyamat 2012 őszétől véglegesedik. Várható esetleg a levelező BA képzésünk egy szakon való indítása, amennyiben a hallgatói érdeklődés csökken, illetve esetlegesen az egyes MA szakokon belüli szakirányok szűkítése is, hasonló okok miatt. A KTK folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdaságtudományi tudományterület felsőoktatási piaca igényeinek változását, s ehhez illeszkedve alakítja képzési portfolióját. Az erre vonatkozó döntések összdolgozói értekezleteken, intézeti megbeszéléseken, vezetői értekezleteken érlelődnek, s végül a Kari Tanácson szerepelnek napirendi pontokként. A Kar célja alapvetően az, hogy a BA – MA – PhD képzési szinteken párhuzamosan működtessen azonos diszciplináris területeken folyó oktatási programokat, lefedve ezzel annak regionális piacát. Ennek következményeképpen került sor, mint profiltisztítás az FSZ képzéseink FEEK –re történő kiszervezésére. Ezzel ellentétes előjelű kezdeményezés volt levelező MBA mesterszakunk újjáélesztése, melynek felfutó jellege bizonyítja piacképességét. Hasonló jelleggel folyik levelező Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakunk felfuttatása is, mely hiánypótlónak tekinthető a régióban. Terveink között szerepel, az őszi felvételi előzetes létszámadatainak birtokában elindítani a már korábban megalapított Gazdaságinformatika mesterszakot azzal a céllal, hogy az bekanalizálja a Gazdaságinformatikus BA alapszakunkon felfutó és végző hallgatóinkat, nem titkolva abbéli szándékunkat, hogy az ezen a szakon hallgatóvá válók nagy része állami ösztöndíjasként folytathatja majd tanulmányait. Tervezzük továbbá a PTE belső piacára alapozott angol nyelvű, levelező BA képzés indítását is, mivel a külföldi hallgatók felé nyitás valószínűsíthetően Karunk egyik kitörési pontja lehet, megváltozó finanszírozási feltételeit tekintve.


36/226

Művészeti Kar A Művészeti Kar oktatási profiljának különlegességét adja az a tény, hogy Magyarországon egyetlen művészeti felsőoktatási intézményként a vizuális és zeneművészeti területek oktatása egyidejűleg egy helyen valósul meg. Intézményünk művészet, művészetközvetítés és pedagógia képzési területen ad ki diplomát. A Kar három intézetében - Képzőművészeti Intézet (KI), Zeneművészeti Intézet (ZMI), Média- és Alkalmazott Művészeti Intézet (MAMI) – és a Művészeti Kar Doktori Iskolájában (képzőművészeti ág, zeneművészeti ág) folyó oktató-kutató munka lehetőséget ad a különböző művészeti területen alkotó tanárok és hallgatók integrált együttműködésére. A Kar alap- és mester szintű művészdiplomát – a zeneművészeti területen művész- és/ vagy zenetanári diplomát – és doktori fokozatot ad a művészetek területén (DLA: Doctor of Liberal Arts). Ebből látható, hogy a képzési portfoliónk spektruma az alapképzéstől a doktori fokozat szerzéséig terjed. A 2010/11-es tanévtől indított kerámiatervezés alap- és mesterszakja és a 2011-ben akkreditált tervezőgrafikusi képzés révén az alkalmazott művészetek is megjelentek a Kar képzési kínálatában, ezzel a régióban lévő piaci rést kívánjuk betölteni. A diploma utáni képzésben szakirányú továbbképzési oklevelet ad ki a Kar (Művészetterápia). A Művészeti Kar 2005-től kezdve folyamatosan „konszolidációs tervet” készít, minden évben a külső környezeti változások negatív hatásának ellensúlyozására. 2011-ben a Művészeti Kar engedélyezett dolgozói létszáma 69 fő, ebből gazdasági megfontolásokból be nem töltött státusz 10 fő. Költségeit a kar tovább csökkenteni nem tudja, mert akkor az oktatás minőségét veszélyeztetné. Mivel fentiekből következően költségeinket csökkenteni nem tudjuk, az egyedül járható út a bevételek és az oktatás minőségének növelése. Ennek egyik módja a képzési kínálat további szélesítése újabb szakindítási tervekkel (pl. a képzőművész - tanár szak indítása, amely hiánypótló képzés lesz), felsőfokú/felsőoktatási szakképzési és/vagy szakirányú továbbképzési programok kidolgozásával. Ahhoz, hogy ezt az utat a továbbiakban is folytatni tudjuk, szükséges a felvehető keretek bővítése, mivel a szakok száma lassan, de folyamatosan nő. A Doktori Iskola esetében (12.tábla) a jelentkezők száma oszlopban a 2010-es évben az előzőhöz és a következő évhez képest is nagyobb szám látszik. Ennek oka az, hogy kar minőségfejlesztési stratégiájának részét képezte a Doktori Iskola zeneművészeti területtel történő bővítése. A jelentkezők kimagasló száma a 2010-es évben mutatja, hogy ez egy valódi hiánypótló lépés volt. A felvett hallgatói táblában az egyéni felkészülő alatt értendő a doktori fokozatszerzési eljárásra felvételt nyertek száma. A végzett hallgatók táblában az egyéni oszlopban a nulla szám azt jelenti, hogy az egyéni felkészülők a hagyományos értelemben vett képzésben nem vesznek részt, ez alól mentesülnek a doktori szabályzatban foglaltak szerint. 2009-2011. között majdnem 1000 fővel csökkent a művészet képzési területen tanuló hallgatók száma országos szinten (2009: 5402 fő, 2010: 4927 fő, 2011:4273 fő). Ez az elvonás a Művészeti Karra felvettek számát nem érintette, sőt 2012-ben nagyon csekély mértékben, de létszámbővüléshez is vezetett. Köszönhető ez a kitartó humán- és oktatási stratégiának, ami mellett elkötelezte magát a Kar. Kimagasló oktatói gárda és egy rendkívül impozáns művészeti campus ad helyet a szakjainknak. A szakonkénti elemzésnél ingadozás látható a zenei szakok esetében. Ez összefügg azzal, hogy nem minden évben veszünk fel minden hangszeres szakra hallgatót. Kiszámíthatatlan előre, hogy melyik hangszerből hány és milyen felkészültségű jelentkező van. A hat felsőfokú zenei képzést folytató magyarországi intézmény nagyjából azonos arányban részesedik a zenei szakok képzéséből. Ebből csak a


37/226

Zeneakadémia emelkedik ki, mert bizonyos szakokon Magyarországon egyedüliként csak ott folyik mesterszakos képzés. A festő és szobrász szaknál nagyjából állandó ez az érték, mivel szinte azonos létszámban veszünk fel hallgatókat minden évben, ami kb. harmada az országos összlétszámnak. E szakok kizárólag nálunk és a Képzőművészeti Egyetemen vannak. A legnagyobb léptékű változás a 2007-es egyetemi intézményfejlesztési koncepcióban már jelzett zeneművészeti ág bevonása a doktori iskolai képzésbe, amit a klasszikus hangszerművész mesterszak 2008-as akkreditálása lehetővé tett. Magyarországon először a PTE jogelődjében indult zenei számítástechnikai oktatás, ami hamarosan az egyik legfontosabb terepe lett a képző- és zeneművész hallgatók közös tevékenységének. Ez a terület a maga eszközeivel maradéktalanul jeleníti meg az integrált művészeti képzés lehetőségeit. Ennek megvalósult önálló képzése lett az Alkotóművészet és Muzikológia szak Elektronikus zenei médiaművész szakiránya. Karunkon hiányzik az önálló művészeti-elméleti képzés. Ennek kidolgozása folyamatban van. Javítani kell a felsőfokú/felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzések kínálatán, melyet csak újabb oktatók felvételével tudnánk megoldani. Erre bizonyos területeken piaci igény is van. Az alap- osztatlan- mester- és doktori képzésekben az arányokat megfelelőnek tartjuk. Az alapképzésből van továbblépési lehetőség hallgatóinknak. A karunk által meghirdetett szakokra mindig nagy a túljelentkezés, ennek ellenére van egy-két olyan hangszeres szakirány, ahol országos szinten is hiányzik az utánpótlás (pl. fagott), bár a végzettekre lenne piaci igény. A művészeti képzés, főleg a zenei képzés alulfinanszírozott. Bár a normatívája a legmagasabb besorolásúak közé tartozik, mégis kevésnek bizonyul a képzés sajátosságai miatt. A hangszeres oktatásban az „egy hallgató, két oktató/ kurzus” miatt rendkívül nagyok a személyi kiadások. Jelentős kockázatot jelent a Művészeti Karra nézve, hogy a többi vidéki egyetem a zeneművészeti képzésnek külön támogatást ad, sőt olyan egyetem is van, amely nem von el a zenei normatívából a központ finanszírozására, így versenytársaink relatíve több forrással rendelkeznek. Ez a forrás egyenlőtlenség gyengíti a helyzetünket a minőségi oktatókért és hallgatókért folytatott versenyben. 2011. március 21-én az eduline.hu oldalon megjelent egy összefoglaló a művészeti felsőoktatási rangsorokról. A teljes cikk alábbi címen elérhető: http://eduline.hu/felsooktatas/2011/3/22/20110321_muveszeti_egyetem_foiskola_rangsor Ebben a rangsorban a PTE Művészeti Kar nagyon jó helyet ért el. Ez azért is figyelemre méltó, mert több nagy múlttal rendelkező művészeti egyetemet is megelőzünk. (Rang a hallgatók kiválósága alapján: 5.; Rang az oktatók kiválósága alapján: 2.) A felvételizők első helyes jelentkezéseinek rangsorában is növekedést értünk el. Mivel nem tömegképzésről van szó, a művészeti képzésre jellemző országos szintű túljelentkezés nálunk is tapasztalható. A bejutás nem hozott pontok alapján dől el, hanem gyakorlati felvételi eljá-


38/226

rásban szerzik meg a jelentkezők. A 2012-es jelentkezési adatok alapján osztatlan képzésben a felvehető 20 helyre 192 fő jelentkezett. De ugyanilyen nagy az érdeklődés több hangszeres szakirányunk iránt is (pl. gitár, fuvola, hegedű, zongora, ének). Portfóliónk fejlesztését, új szakok alapítását vagy indítását a kari középtávú stratégiai tervünk alapján, a Dékáni Tanács véleményezése után készítjük elő. Az új szakok alapításának, indításának dokumentációját az egyetemi és MAB előírásoknak megfelelően a szakfelelős készíti el, a Dékáni Tanács véleményezi, a Kari Tanács hagyja jóvá, s a dékán előterjesztésében kerül az egyetemi Szenátus elé Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Karunk 7 tudományágban nyújt széles képzési palettát a műszaki, művészeti, informatikai képzések iránt érdeklődő hallgatóknak a Dél-Dunántúli Régióban, a felsőfokú/felsőoktatási szakképzésektől kezdve a doktori tanulmányok folytatásáig, ill. különböző részismereti képzés, szakirányú továbbképzés, felnőttoktatási tanfolyamok keretében lehetővé téve az általános, szakmai vagy nyelvi továbbképzést. Angol nyelven is több kurzust, nyári intenzív képzési lehetőséget (Pollack Sommer Specials) hirdetünk az Erasmus keretében ideérkező vendéghallgatóknak, illetve saját hallgatóinknak. Az egyes tudományágakban a következőképp értékelhetjük portfóliónkat: Tudományág: Építészmérnöki tudományok; Építőművészet - Képzési ág: Építészmérnök, Ipari termékés formatervező mérnöki; Építőművészi A tudományágban hagyományainknak megfelelően igen széles a portfóliónk, mind a műszaki, mind a művészeti vonalon. 3 alapképzést kínálunk, ezek: Építészmérnök BSc, Építőművész BA, Ipari termékés formatervező mérnöki BSc, 1 osztatlan képzést: Építész szak, és 4 mesterképzést: Szerkezettervező építészmérnök MSc, Településmérnöki MSc, Tervező építészmérnöki MSc, Építőművész MA. A széles kínálatot lehetővé teszi oktatói kapacitásunk, az ugyanebben a tudományágban DLA és PhD tanulmányokat meghirdető és fokozatot adó Breuer Marcell Doktori Iskola körül kifejlődött alkotóműhely. Európa Uniós ajánlások szerint nincsenek szakirányok, ezért is indokolt több alapszak meghirdetése, hiszen így minden hallgató képessége, érdeklődése szerint választhat. Tudományág: Építőmérnöki tudományok - Képzési ág: Építőmérnöki és műszaki földtudományi Az építőmérnöki BSc szak 2011-ig csak a Szerkezet-építőmérnök ágazaton, Magasépítési és Menedzsment szakirányon várta a hallgatókat. 2011-től sikeres akkreditációnk után lehetővé vált az Infrastruktúra-építőmérnöki ágazat 3 új szakirányának a meghirdetése is, a Közlekedési létesítmények, a Vízmérnöki, és a Települési szakirány. A Szerkezet-építőmérnök és a Településmérnök MSc képzés biztosítja a tehetséges hallgatóink továbbtanulási lehetőségét. Tudományág: Gépészeti tudományok - Képzési ág: Gépész-, közlekedési és mechatronikai mérnöki A gépészmérnöki BSc alapszakon 2 szakirányt, az épületgépész valamint az üzemfenntartó szakirányokat kínáljuk hallgatóinknak. MSc képzés karunkon még nincs, de a Létesítményenergetikai szakmérnök szakirányú továbbképzés lehetőséget ad a szakmai továbbtanulásra.


39/226

Tudományág: Környezettudományok - Képzési ág: Bio-, környezet-, vegyészmérnöki A környezetmérnöki alapszakon 2 szakirányunk van, az Ipari kommunális és a Környezettechnológia. Saját mesterszakunk még nincs, de hallgatóink választhatják a Településmérnöki MSc-t, ill. a TTK Környezettudomány mesterszakát is. Indítási engedélyt kaptunk a Hulladékgazdálkodási Szakmérnök Szakirányú továbbképzésre, oktatási folyamata még nem kezdődött meg. Tudományág: Villamosmérnöki tudományok - Képzési ág: Villamos és energetikai mérnök A villamosmérnök alapszakon 2 szakirányt hirdetünk, a Beágyazott mikroszámítógépes programok, ill. a Létesítmények villamosítása és automatizálása szakirányt. Közvetlen továbbtanulási lehetőség mesterszakon még nincs. Tudományág: Informatikai tudományok - Képzési ág: Informatikai Mérnök informatikus BSc-nk nagy hagyományú, Rendszermérnök és Autonóm rendszerek információtechnológiája szakirányokat lehet választani. 2011-ben sikeresen akkreditáltuk a Mérnök informatikus mesterképzési szakunkat. Tudományág: Neveléstudományok (Műszaki tudományok) - Képzési ág: Műszaki menedzser, műszaki szakoktató Sikeresen akkreditáltuk a Mérnöktanár képzést a 2010-es tanévre. A következő szakokról felvételi elbeszélgetés után a bejutás egyenes ági: Építészmérnök BSc, Építőmérnök BSc, Gépészmérnök BSc, Környezetmérnök BSc, Mérnökinformatikus BSc szakokról. Kredit-pótlással a korábbi főiskolai végzetteknek is van lehetőségük a képzésbe való bekapcsolódásra. Sajnos kicsi a létszám. A felsőfokú/felsőoktatási szakképzés területén is igen széles a palettánk, szinte minden alapszakhoz kapcsolódik képzésünk, összesen 7 db. Lehetővé válik ezzel a képzést sikeresen teljesítők számára, hogy sikeres felvételit követően kreditjeik beszámításával bekapcsolódjanak az alapképzésekbe, illetve az alapképzésben kevésbé sikeresek az FSZ képzésekben le tudják zárni tanulmányaikat. Építőművész BA szakunk 46%-os, Építészmérnöki BSc-nk 16%-os, míg többi BSc szakunk 4-9 % közti részesedéssel rendelkezik országos viszonylatban. Építész osztatlan képzésünk csak 6%-os, noha 6-7szeres a túljelentkezés rá, de az országos elosztásban igen kicsi a ránk jutó rész. Képzési kínálatunk igen széles a műszaki tudományterületen belül. Vertikalitásában 7 FSZ, 8 alapképzés, 6 mesterképzés, 1 osztatlan képzés, 2 szakirányú továbbképzés, 1 doktori képzés állt 2011-ben hallgatóink rendelkezésére. 2009-ben 46, 2010-ben 50, míg 2011-ben 53 különböző képzésen (nappali és levelező tagozaton) volt aktív hallgatónk. Igyekeztünk korábbi, a Bologna-rendszer bevezetése előtti sikeres szakjainkat (7 főiskolai, 3 egyetemi szak) alap illetve mesterképzés keretében indítani, s a piaci igényeknek, a hallgatói, szakmai kamarai elvárásoknak megfelelően bővíteni a palettát. Ugyan nem minden területen indítottunk mesterképzést (gépész, villamos, környezetmérnök), de a Mérnöktanár MSc-re minden végzettünk jelentkezhet. A széles portfólió lehetővé teszi hallgatóink számára a szakváltást, a párhuzamos képzési lehetőségek optimális kihasználását, a tárgyak strukturális felépítésében a modularitást, a minor-major rendszer kiépítését, a tantárgyfelelősök terhelésének csök-


40/226

kentését. A szinergiákat a többi kar esetében is igyekszünk kihasználni, több karral van átoktatási szerződésünk. Ezeket a jövőben tovább kell optimalizálnunk. Bővíteni kell idegen nyelvű képzésinket, közös képzések formájában. Az arányokat megfelelőnek tartjuk, az alapképzésből kikerülő hallgatóinknak biztosítani tudjuk a továbbképzés lehetőségét. Javítani kell az aránytalanságokon, bizonyos szakterületeken hiányzik a szakmai mesterképzés lehetősége. Regionálisan igény lenne ezen képzésekre. Korábbi főiskolai és egyetemi képzéseink kifutnak, a beindított alapképzéseink stabilak, létszámuk minimálisan csökken a demográfiai helyzetnek megfelelően. Mesterképzéseink és szakirányú továbbképzéseink felfutóak. Az államilag finanszírozott létszámunk közel állandó, illetve kis mértékben csökken a demográfiai hullámvölgy miatt. A költségtérítéses képzésben résztvevők száma 2006-2007-hez viszonyítva mintegy felére esett vissza 2009-re, de azóta stabil. Oka a gazdasági recesszió, a demográfiai változások. Kevés a szakirányú továbbképzésünk, a részidejű képzések iránt várhatóan növekedni fog az érdeklődés, ezért ezt erősítenünk kell. Nagy segítséget jelentett az elmúlt években a szakképzési hozzájárulás, hiszen képzésünk gyakorlatorientált, az eszközök fejlesztését ebből a forrásból tudtuk finanszírozni. A rangsorok tekintetében a középmezőnyben foglalunk helyet, sok hátrányos helyzetű, vidéki jelentkezőnk van, akiknél alacsonyabb a pontátlag, nem a legjobb középiskolákból jönnek, kevésbé sikeresek az OKTV-n, kevesebben rendelkeznek plusz pontokat adó nyelvvizsgával. Első helyes jelentkezőink száma tekintetében jó a helyezésünk, országosan a műszaki karok versenyében a 4. 5. 8. helyen végeztünk az elmúlt 3 évben. A művészeti területen 1.-2. helyen vagyunk a jelentkezők pontátlaga alapján. Informatikai képzésterületen 20 vizsgált intézmény rangsoránál 2008-2011 közt az 5., 6., 9., 12. helyet foglaltuk el a munkaadók véleménye alapján. Szakjaink önértékelése, s a MAB értékelése alapján jó – jeles az értékelésünk. A munkaerőpiac megítélését fontosnak tartjuk, itt a korábbi évek rangsoraiban több szakunk is az élmezőnyben szerepel, pl. az építőmérnök, gépészmérnök, villamosmérnök képzésünk. Képzéseink iránt különösen a Dél-Dunántúli Régióban nagy az érdeklődés, hiszen ez az egyetlen műszaki felsőoktatási intézmény. 3-4-szeres a túljelentkezés. Az első helyes jelentkezések száma az egyes szakoknál arányaiban ugyan nem, de össz-volumenében megközelítően azonos a végül felvettek számával. Több unikális, keresett szakunk van, így az építész és az építőművész képzés – ahol az atelier-jellegű képzés, a híres építész műhelyekben való gyakorlati lehetőség, az élő tervezési és megvalósulási feladatokban való közreműködés biztosítja a képzés gyakorlat-orientáltságát, a piaci igényekre való optimális felkészítést. Pécsnek és az egyetemnek, a kar oktató és kutató műhelyeinek erre most jó lehetősége adódott az EKF ill. az egyetemi beruházások, az EU-s pályázatok révén. Igen erős és keresett, nagy létszámú az informatika alapképzésünk, műszaki képzésből kiindulva hangsúlyosan a mérnöki feladatokra koncentrál.


41/226

Villamosmérnöki alapképzésünk Létesítmények villamosítása és automatizálása szakiránya egyedülálló az országban. Környezetmérnök képzésünk igen keresett, sajnos a budapesti létszámkeretek miatt kevés hallgatót tudtunk felvenni. Erős együttműködés jellemzi a képzést az építőmérnöki szakterülettel. Minden képzésünk gyakorlatorientált, ezt segíti a korszerű, teljesen felújított oktatási infrastruktúra, a sok jól felszerelt laboratórium, a praktikumban is járatos oktatói kar. Belsőépítész környezettervező művész szakunk 2012-ben indul, megkaptuk az akkreditációs engedélyt. Egyedülálló szak, a korábban Budapesten létező képzés évek óta nem indult, így komoly érdeklődés és piaci igény mutatkozott iránta. Kapacitásunk lehetővé teszi a szakindítást. Tervezzük a jövőben a több alapszakunk számára kimenetet biztosító Létesítménymérnök MSc indítását, a Településmérnöki BSc szak (újra) alapítását, modulrendszerű szakirányú továbbképzések kínálatának bővítését a piac igényei szerint. Jelenleg nem kívánunk szakot kivezetni, de természetesen folyamatosan figyeljük a munkaerő-piaci elvárásokat, a szakmai kamarák ajánlásait, a folyamatban levő jogosultsági szabályozási változásokat, a hallgatói igényeket, az Európa Unió diploma-elfogadási gyakorlatát, követelményeit. Az FSZ szakok tekintetében változás várható, reméljük, hogy a képzések felsőoktatáshoz kerülésével a vizsgák körülményes szervezése, a túlzott vizsgaparaméterek megváltozhatnak. Régiónkban a mérnökképzés alulreprezentált, van igény a fejlesztésre. Célunk a meglévő oktatási kapacitás megtartása, minőségi fejlesztése. Portfóliónk fejlesztését, új szakok alapítását vagy indítását a kari középtávú stratégiai tervünk alapján, a Dékáni Tanácsadó Testület véleményezése után készítjük elő. Az új szakok alapításának, indításának dokumentációját a szakvezetés készíti el, a kari Oktatási Bizottság véleményezi, a Kari Tanács hagyja jóvá, s a dékán előterjesztésében kerül az egyetemi Szenátus elé. A fejlesztésnél fontosnak tartjuk, hogy rugalmasan, gyorsan reagáljunk a piac változó igényeire. Tervezzük a számítástechnikai, informatikai közös doktori iskola akkreditálását a kompetens társ-karainkkal. Természettudományi Kar A Kar három tudományterületen is folytat oktatást és kutatást. A nevünkben is megjelenő természettudományok minden részterületén jelen vagyunk, ezek: biológia, fizika, földrajz és földtudomány, kémia, környezettudomány, matematika. A következő terület az informatikatudományok, és harmadikként a sport- és testnevelés-tudományok vannak képviselve. A Kar intézeti struktúrája is az előbbieket tükrözi. A jelenleg, 2010 óta a Karhoz tartozó Szőlészeti és Borászati Intézet várhatóan 2012.07.01-jei dátummal visszakerül rektorközvetlen irányítás alá. A Kar által nyújtott képzések a bolognai rendszernek megfelelőek. A kifutóban lévő osztatlan képzésekben már csak az előirányzott képzési időn túli hallgatók vesznek részt. Ezen képzésekben az oktatást a törvényes időkorlátig biztosítjuk. A 11 alap- (BSc) szakon megkezdett tanulmányokat hallgatóink 7 mester-(MSc) szakon és 8 tanári szakképzettséget jelentő tanári mester-(MA) szakon folytathatják. A legtehetségesebb hallgatók 4 doktori iskola (PhD) programjai közül választhatnak. A felsőfokú/felsőoktatási szakképzések (FSz)


42/226

nem foglalnak el kiemelt helyet a Kar képzési palettáján és jövőképében sem, jelenleg 3 ilyen képzésünk színesíti a kínálatot. Az újabb szakképesítések megszerzése érdekében jelentkező diplomásokat 4 szakirányú továbbképzésben tudjuk fogadni. A Kar hallgatói számára előny, hogy az egymásra épülő képzési szinteken intézményváltás nélkül tudnak több cikluson keresztül tanulmányokat folytatni, az alapképzéstől a doktori képzésig. A képzési programok indítását az elmúlt fél évtizedben meghatározta a bolognai képzési szerkezetre történő kötelező átállás. A természettudományok minden területén sikerrel akkreditáltunk alap- és mesterképzéseket, tanári szakképzettségeket. Informatikai és sporttudományi területen az alapszakok indítása volt sikeresebb. A mesterképzések indítását a folyamatosan fejlődő kari lehetőségek függvényében tervezzük. A szakindítás után a tapasztalatokat, javítási, átalakítási elképzeléseket folyamatosan gyűjtjük. Tantervi változtatásokat nem végzünk évente, megvárjuk egy teljes ciklus tapasztalatait. A 2006-ban indított alapszakok esetében 2009-ben végeztünk tantervi korrekciókat. Jelenleg dolgozunk a következő igazításon. A Szőlészeti és Borászati Intézet 2010-es TTK-hoz kerülése után szőlész-borász szaktechnikus FSz képzést indítottunk, mely azóta stabil hallgató létszámmal sikeresen működik. Ez az agrárképzés új a PTE portfoliójában, ám a SZBI erőforrásait a Biológiai és a Kémia Intézeteink erőforrásaival kiegészítve a szükséges oktatói és infrastrukturális hátteret is bőségesen tudjuk biztosítani. A Kar szaktól függően az országosan felvett létszámok 10-20%-át veszi fel. Helyünk stabil az egyetemi szintű TTK-k között. A létszámokat tekintve az ELTE, az SZTE után versenyben a DE-mel helyezkedünk el. Fontos régiós szerepet töltünk be stabil beiskolázási aránnyal. Az alapszakokra minden területen épülnek mesterszakok. Ezek további speciális bővülése is évről évre, az oktatói gárda erősödésével párhuzamosan várható. A Kar kínálata a természettudományok mellett az informatika- és a sporttudományokra is kiterjed. Előbbivel elsősorban a matematika, utóbbival a biológia kapcsán komoly átfedés valósul meg, az oktatási kapcsolatok mellett Intézeteink kutatási területeken is szorosan együttműködnek. A mesterszakos létszámaink az első években elmaradtak a remélt, az alapszakos létszámok mintegy harmadát kitevő létszámtól. A legfrissebb, 2012-es jelentkezési számok már azt mutatják, hogy kialakul egy trend és szépen bővül a mesterképzéseinkre jelentkezők száma. Ez már egy megfelelő MSc/BSc létszám kialakulását érzékelteti. Az FSz képzések a Kar számára csak partikuláris jelentőséggel bírnak, megfelelően színesítik képzési kínálatunkat. Ezek közül kiemeljük a szőlész-borász szaktechnikus FSz-t, amely agrárterületi képzés, és a Szőlészeti és Borászati Intézet, a Biológiai Intézet és a Kémia Intézet együttműködésében valósul meg. A Doktori Iskolák évek óta stabil beiskolázási létszámmal és hallgatói minőséggel működnek. Az alapszakos kínálatunk teljes. A mesterképzéseink minden alapszak esetében adnak továbblépési lehetőséget. Elkezdtük a speciálisabb képzések indítását, az alapszakok közül a földtudományi BSc, a


43/226

mesterképzések között a hidrobiológus MSc is ilyennek tekinthető. További bővülést akkor tervezünk, amikor a személyi feltételek is rendelkezésre fognak állni. Az idén 20 éves Kar fejlesztését folyamatosan végezzük, fokozatosan lépünk előre az infrastruktúra és a humán erőforrás bővítés területén is. Kifutó képzéseinkben csekély számú hallgató maradt, képzésüket minden előírásnak megfelelően változatlanul biztosítjuk. Képzéseinken döntően államilag finanszírozott hallgatók tanulnak. A sporttudományi területen domináns a költségtérítéses forma. Ez az állapot a 2012-es törvényi változás után is megmarad az ismert állami finanszírozási preferenciák miatt. A Kar minden képzési- és tudományterületen elérte a kutatóegyetemi oktatáshoz szükséges infrastrukturális és humán erőforrás színvonalat és kritikus tömeget. Létszámunk az idősebb ELTE, SZTE és DE Karaihoz képest kisebb, ám az oktatás színvonalát is döntően befolyásoló kutatási teljesítményünk fajlagosan (egy oktatóra vetítve) mérve hasonló a társkarokéval. Ez is bizonyítja, hogy végzett hallgatóink tudása, karrierlehetősége stb. a legtöbb területen versenyképes a több évtizeddel/évszázaddal nagyobb hagyománnyal rendelkező társkarokon végzettekével. A legnépszerűbb szakok – az országos trendekkel egyezően - a biológia és a földrajz szakterület alapés mesterszakjai. Fokozatosan és határozottan bővül a kémia iránt érdeklődők száma. A többi terület keresettsége stabil, sehol nem tapasztalunk trendszerű csökkenést. Jelenleg akkreditációs eljárás alatt, meghirdetés előtt álló szakok nincsenek. Jelenleg nincs olyan szakunk, amelyet kivezetésre javasolunk és a tendenciák alapján ilyenre hosszú távon se lesz szükség. Képzési portfóliónkat megfontoltan bővítjük, csak akkor, ha hosszabb távon biztosított a hallgatói érdeklődés és a szak magas színvonalú ellátása.

2.2.2.

A szakmai gyakorlati képzés értékelése

A képzésekhez kapcsolódó szakmai gyakorlati hely biztosításának módja és indoklása A hallgatók kompetenciáinak fejlesztése szempontjából kiemelt szerepe van a szakmai gyakorlatoknak, a műhelymunkának, a kutatásnak, a projektmunkának. A laborgyakorlatok, készségfejlesztő szemináriumok, a kiscsoportos és egyéni intenzív (terep)gyakorlatok, a kiscsoportos szemináriumok és konzultációk, az egyéni és csoportos szupervíziók, a probléma-alapú (PBL) aktív tanulási módszerek megismerése révén a hallgatók elsajátítják a problémák módszeres vizsgálatának módszerét, a tudományos/művészeti kutatás logikájának alkalmazását, a szisztematikus adatgyűjtés módszereit. A Pécsi Tudományegyetem oktatási portfóliójába tartozó, a képzési és kimeneti követelmények között szakmai gyakorlati képzést is előíró képzések feltételrendszere az egyes képzések tekintetében, az azt biztosító partnerek, helyszínek vonatkozásában eltérő képet mutat. A jogi és igazgatási, a bölcsészettudományi, a társadalomtudományi és a gazdaságtudományi képzési területeken a tanulmányi időbe integrált és az összefüggő gyakorlatok teljesítésére a PTE intézmény-


44/226

rendszere, belső szervezeti lehetőségei is számos lehetőséget biztosítanak, de jelentős számú – több százas nagyságrendű – külső partner (állami intézmények, cégek, nonprofit szervezetek) is a hallgatók rendelkezésére áll. A műszaki, a természettudományi és a művészeti képzési területeken az intenzív műhely és laborgyakorlatok teljesítésére, az egyéni művészeti műhelymunkák végzésére jelentős intézményi gyakorlóhely áll rendelkezésre, a legtöbb helyen korszerű műszerpark, labortechnika, szerszámozottság, hangszerállomány illetve számítástechnikai támogatás áll rendelkezésre, e laborok, műhelyek fejlesztése szakképzési támogatások és különböző eszközbeszerzési pályázatok által jól támogatott. Ezeken a képzési területeken is jelentős számú külső partner támogatja a hallgatók szakmai fejlődését, a munkaerő-piaci követelményeknek megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését. Az orvos és egészségtudományi képzési területen a képzések mintegy 50%-át kitevő szakmai gyakorlatok teljesítése a saját klinikai rendszerben, illetve külső kórházi-klinikai gyakorlóhelyeken egyaránt történik. Az orvosképzésben az alapozó képzés során a hallgatók az elméleti ismeretek elsajátítása során a tárgyakhoz kapcsolódó gyakorlati képzésen vesznek részt. E képzések zömmel az Egyetem – ezen belül az Általános Orvostudományi Kar - elméleti intézetek kezelésében lévő gyakorlatos termekben történnek. Pl. Anatómiai Intézet: Bonctermi gyakorlatok, Élettani Intézet gyakorlatos terem, Orvosi Biológiai Intézet: Biológiai labor, stb. E képzési helyek az oktatási tematikának megfelelő demonstrációs eszközökkel (pl: mikroszkóp) felszereltek, a gyakorlati képzés infrastruktúrája megfelelő. A preklinikai és klinikai modulban oktatott tárgyak során a gyakorlati képzés szintén az intézetek és klinikák gyakorlatos termeiben történik, kiegészítő demonstrációs, bemutató eszközök használatával. A gyakorlatos helyiségek általában 15-20 fő befogadására alkalmasak. Azon klinikák, ahol helyszűke miatt gyakorlatos helyiség kialakítására nem volt mód, ott a gyakorlati oktatás bevezető (elméleti) szakaszát az intézeti könyvtárakban tartják meg. Az orvos- és egészségtudományi képzések mintegy kétharmada betegágy melletti, kórtermi gyakorlat formájában történik. A Klinikai Központ évközi gyakorlati képzésein túl számos oktató kórház által kínált gyakorlatos lehetőséget vesznek igénybe hallgatóink idén nyártól különböző időtartamú és tematikájú gyakorlatok keretében, az ország több pontján (Budapest, Győr, Kaposvár, Szekszárd, Veszprém, Zalaegerszeg). Ezentúl – magyar és külföldi állampolgárságú hallgatónk részére egyaránt – biztosított a nyári gyakorlatok elvégzése számos, bevizsgált minőségű külföldi egészségügyi intézményben, több kontinensen. Az orvosképzéshez hasonló súllyal jelenik meg a gyakorlati képzés az oktatásban a pedagógusképzés esetében, ahol a gyakorlati tantárgyi elemek tartalmát a képzési és kimeneti követelmények pontosan meghatározzák. A Pécsi Tudományegyetemen közismereti, szakmai (műszaki) és művészeti tanárképzés, óvodapedagógus és tanítóképzést folyik, tehát a pedagógusképzés csaknem minden ága jelen van a PTE-n. A pedagógusképzést folytató karok a hallgatók gyakorlati képzését – az Oktatási Igazgatóság koordinálásával – maguk szervezik, a gyakorlati modul részben az Egyetem fenntartásában működő gyakorló közoktatási intézményekben, részben pedig a karok által kiépített partnerintézményekben valósul meg, amelyekkel karaink több éves, magas szakmai színvonalú kapcsolatot ápolnak. A gyakorló közoktatási intézményeinkben a szakvezetői, valamint a tutor-mentor rendszer


45/226

biztosítja a hallgatói munka megfelelő színvonalát, a hallgatók mentorálását. Egyetemünk több mint háromszáz partnerintézmény részvételével biztosítja a gyakorlati képzést. Az elmúlt időszak kiemelt feladata volt, hogy részben ezen meglévő kapcsolatrendszer megújításával az Egyetem megfelelő számú partneriskolát és gyakorlatvezető mentort biztosítson az új tanári mesterképzés hallgatói számára, ugyanis a 2011/12-es tanév őszi szemeszterében kellett első alkalommal nagyszámú (113 fő), 4-5 féléves képzésben résztvevő tanárjelöltnek teljesítenie az új típusú, féléves egyéni összefüggő szakmai gyakorlatot. Ennek érdekében megtörtént a partneriskolai és gyakorlatvezető mentori kritériumok kidolgozása, a gyakorlatvezető mentorok pályáztatása. A sikeres pályáztatás eredményeképp a 2011-es őszi szemeszterben már 50 partneriskolánkban 170 mentor fogadja a PTE tanárjelöltjeit. A feladat nagyságrendjét érzékeltetik a következő számok: a BTK-TTK tanári mesterképzésben résztvevő hallgatói a 2010-es tavaszi félévben 201, a 2011-es tavaszi félévben 459, a 2012-esben pedig már 532 csoportos tanítási és egyéni összefüggő szakmai gyakorlatot teljesítettek. A partnerintézményi hálózat kiépítésénél a szakmai szempontok figyelembe vétele mellett törekedtünk a hallgatói igények kielégítésére is: a hallgatók szívesen választják lakóhelyükhöz közeli és/vagy volt intézményüket, ezzel összefügg, hogy különösen a nappali tagozaton végzett hallgatók szívesen választják első munkahelynek azt az intézményt, ahol intenzív, összefüggő gyakorlatukat töltötték, és az intézmények is szívesen foglalkoztatnak olyan friss munkaerőt, akinek teljesítményét a gyakorlati képzés során megismerhették. Az Egyetemen folyó további, gyakorlati képzést igénylő szakokon, képzések esetében több megvalósulási formát is megkülönböztethetünk:   

a hallgatói csoportok mozgatása adott szervezethez (pl. Munkaügyi Központ, Egyetemi Könyvtár), hallgatók egyénileg történő elhelyezése adott szervezetnél gyakorlat céljából, gyakorló szakemberek, szakértők felkérése óraadásra, gyakorlati aspektus becsatornázása tantermi előadások és projektmenedzselési megoldások közé.

A képzésekhez kapcsolódó szakmai gyakorlat biztosításában közreműködő partnerek értékelése A PTE a szakmai gyakorlatok teljesítésének biztosításához olyan partnereket keres, melyek megfelelnek a képzési követelményekben előírt keretfeltételeknek, valamint az adott szak vezetése által előírt szakmai feltételeknek, így a PTE csak azokkal a gyakorlóhelyekkel alakít ki partneri kapcsolatot, amelyek a partneri szerződés aláírásával vállalják ezen szakmai kritériumok folyamatos teljesítését. A szakmai partnerek a kisvállalattól a nagyobb cégeken át, önkormányzati, állami hivatalok, intézetek, hatóságok és felsőoktatási intézmények is lehetnek. Partnereink döntően a régióban találhatóak, velük kapcsolatos tapasztalatunk nagyon jó. Támogató magatartásuk nélkül szinte lehetetlen is lenne a szakmai gyakorlatok biztosítása hallgatóink számára. A minőségi mutatók mellett a számosságában is megfelelő a PTE partneri hálózata, a hallgatói létszámnak megfelelő számú partner minden szak esetében rendelkezésre áll, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a depresszív gazdasági környezetben érezhetően egyre nehezebb a szakmai gyakorlat biztosítása, mert a cégek/vállalkozások fogadóképessége csökken, ugyanakkor a régi partnerek továbbra is nyitottak hallgatóink fogadására. A gazdálkodástudományi, műszaki és jogi területen part-


46/226

nereink között megtalálhatóak a régió gazdaságának főszereplői, államigazgatás területi szervei, jelentős építész műtermei. A gyakorlati helyet biztosító partnerek igénylik és segítik a gyakorlati képzési feladataink ellátását, sokszor a kapcsolatfelvétel is tőlük indul. A gyakorlati képzés tartalmának kialakítása során partnereink igényeit a képzési követelmények mellett figyelembe vesszük, annak elemeit a munkaerőpiac igényeihez igazítjuk. A szakmai együttműködés ezen formája folyamatos visszacsatolást jelent a szakok szakmai vezetői számára, ezek a munkaerő-piaci visszajelzések is támogatják a képzések szükséges (és rendszeres) fejlesztését. A képzésekhez kapcsolódó szakmai gyakorlat infrastrukturális jellemzőinek értékelése A gyakorlati képzések feltételrendszere mind Egyetemen belül, mind pedig a kialakult partneri kapcsolatokat tekintve megfelelő, hozzásegíti az Egyetemet a régió szereplőivel történő aktív, környezetet formáló kapcsolatrendszerének fejlesztéséhez, a munkaerőpiaci igények megismeréséhez, képzéseink ahhoz történő igazításához. A gyakorlati képzések eredményességét mind a hallgatók, mind pedig partnereink körében folyamatosan monitorozzuk, és az eredményeket, tapasztalatokat hasznosítjuk. A gyakorlati képzések infrastrukturális háttere megfelelő, minden képzés esetében kielégítően szolgálja az adott végzettség, képzettség megszerzéséhez szükséges gyakorlati tudás elsajátítását. A PTE belső intézményi rendszere majd minden képzési terület számára biztosít szakmai gyakorlati lehetőséget, a rendelkezésre álló infrastruktúra, a meglévő gyakorlóhelyek és azok berendezései (laborok, műhelyek, számítástechnikai felszerelések, műszerek, hangszerek, stb.) a legtöbb esetben korszerűek, fejlesztésük szakképzési támogatásokból, pályázatokból, partneri támogatásokból folyamatos. A külső partneri hálózat infrastrukturális jellemzői szintén megfelelőek, hiszen az egyes szakok képzési követelményeinek megfelelő feltételek meglétét partneri szerződések szabályozzák. A PTE a Közgazdaságtudományi Kara és az Oktatási Igazgatóság egy elektronikus, internet lapú ügyviteli rendszeren keresztül bonyolítja a szakma specifikus, ill. az általános, az egyetem valamennyi hallgatója számára elérhető szakmai gyakorlatos rendszerét. Összegzés A képzésekhez kapcsolódó szakmai gyakorlati helyek rendelkezésre állása, azok mennyiségi és minőségi mutatói mind összességében, mind a belső lehetőségek, mind a külső partnerek tekintetében, egy-egy képzési területre, illetve szakra vetítve is megfelelőnek, esetenként jónak, vagy kiemelkedőnek értékelhetőek.

2.2.3.

Az Egyetem felnőttképzési tevékenységének értékelése

A Pécsi Tudományegyetem felnőttképzési tevékenysége hagyományosan az oktatással foglalkozó szervezeti egységek szakmai tevékenységét kiegészítő, az egyes egységek keretei között végzett tevékenység. Az Egyetemen a felnőttképzési tevékenységet összehangoló egység (pl. Felnőttképzési Központ) nem működik. 2011-ben került kialakításra a FEEK keretén belül a Belső Képzési Központ, mely az Egyetem dolgozói részére tart szakmai, képesség és készségfejlesztő képzéseket., A felnőttképzési


47/226

tevékenységhez kapcsolódó összegyetemi nyilvántartásokat, adatszolgáltatásokat, a képzésekkel kapcsolatos regisztrációs tevékenységet az Oktatási Igazgatóság végzi, illetve koordinálja. A vizsgált időszakban a PTE felnőttképzési tevékenységből szerzett árbevétele folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, a 2008-ban elért 142,8 millió forintos szintről 2011-ben már csak 28,8 millió forintra esett (részben valószínűleg a gazdasági helyzet általános romlásának hatására is). Amennyiben a felnőttoktatási tevékenység részesedését vizsgáljuk a PTE összes bevételéből, ez az adat a 2008. évi 2,7 ezrelékről 2011-re mindössze 0,5 ezrelékre esett vissza. A felnőttképzési programokra beiratkozott létszám tekintetében hasonló a helyzet, a 2008. évi 1.256 főről (a 2009. évi átmeneti növekedést követően) 2011-re 773 főre csökkent a felnőttképzésben résztvevők száma (összehasonlításul: a Dél-Dunántúli Régióban 2011-ben a felnőttképzési programokra beiratkozott résztvevők száma 42.810 fő volt, ami a hazai régiók közül a legalacsonyabb adat – ezt a 4.1.1.5. alfejezetben már említettük). Fentiek alapján a felnőttképzési tevékenységet nem értékelhetjük kiemelt jelentőségűnek az Egyetem életében.

Beiratkozott létszám (fő)

Árbevétel (m Ft)

2000

150

1500

100

1000 50

500 0

0 2008

2009

2010

2011

2008

2009

2010

2011

A vizsgált időszakban a PTE karai összesen huszonhét féle felnőttképzési programot indítottak, amelyek időtartama átlagosan 90 óra volt (rövid ciklusidejű, a munkaerő-piaci igényekhez jól alkalmazkodó képzési programok). A programok irányultsága tekintetében a közművelődési terület (nyolc képzés), az építőipari továbbképzések (öt képzés) és a szociális területre orientálódó képzések (három képzés) dominálnak. Ugyancsak jelentősnek mondható az egészségügyi, illetve a munkaügyi terület, valamint a nyelvi képzés. Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar A karon működő Mérnöktovábbképző Központ többféle képzést szervez, így az Építési műszaki Ellenőr I. és II. képzést, valamint az OKJ-s vizsgákat, a jogszabály által előírt kötelező és szabadon választott kreditpontos mérnöktovábbképzéseket tanfolyam illetve távoktatás keretében, valamint egyéb, jogszabályok által előírt, jogosultságokhoz kapcsolódó eseti továbbképzéseket, tanfolyamokat. A műszaki ellenőr képzések keretében félévente szervezik a tanfolyamokat, igény esetén más (nem pécsi) helyszíneken is. 2008 és 2011 között jelentősen csökkent a résztvevők száma, s így az árbevétel is. Ennek részben a jogszabályi környezet, a versenytársak számának ugrásszerű megemelkedése az oka, másrészt a gazdasági recesszió miatt kevesebben vettek részt a továbbképzéseken.


48/226

Ugyancsak csökkent a továbbképzésre jelentkezők száma, sok, távoktatásban érdekelt ismeretlen cég igen olcsón tud képzéseket kínálni, amivel a Kar nem tudta a versenyt felvenni. Közgazdaságtudományi Kar A karon a 2008-11 közötti időszakban két fontosabb felnőttképzési program zajlott (és zajlik ma is):  

az „EuroPa Innovációs menedzsment” FAT akkreditált képzés, illetve a folyamatosan hirdetett és népszerű Egészségügyi menedzsment OKJ –s képzés (70 tantermi óra + 110 óra online konzultáció)

Emellett a kar a múltban erőteljes piaci igény esetén indított képzéseket, olyan területeken, mint pl. pályázatírás. A jövőben regisztrált vizsgaközpontként tervezi a Mérlegképes könyvelő OKJ-s képzés vizsgáinak lebonyolítását. Illyés Gyula Kar A felnőttképzés hagyományosan pedagógus továbbképzési szakokon, a szociális területen alap- és szakvizsga felkészítőn és további tanfolyamok keretében folyik a karon. Ez utóbbiak tekintetében idegenvezető, mixer, angol szaknyelvi ismeretek a szociális munka gyakorlatában, rendhagyó társadalompolitika kurzus, tehetséggondozás a pedagógiai gyakorlatban (játékkal, anyanyelvi, vagy vizuális nevelési kompetenciák fejlesztésével) 30 órás pedagógus-továbbképzési programot valósítottak meg. Egészségtudományi Kar A kar szociális és egészségügyi területeken végez felnőttképzési tevékenységet. Előbbi szakmai körben itt is a szociális szakvizsgára felkészítő képzés és az akkreditált szociális továbbképzési tanfolyam a kiemelhető. A Pécsi Tudományegyetem fogyatékkal élő hallgatóit segítő Támogató Szolgálat munkatársai számára kialakított személyi segítő képzést is az ETK biztosította a 2008. évben. Az egészségügyi területen a kórházi közmunka programhoz kapcsolódó képzési programot bonyolított le a kar. Bölcsészettudományi Kar A kar nyelvi és közművelődési területen indított egy-egy felnőttképzési programot 2008-2011 között. Természettudományi Kar A TTK egyetlen felnőttképzési programja a sportedző OKJ tanfolyam, amely stabil érdeklődés mellett, éves szinten folyamatosan kb. 2 millió forintos bevételt hoz a karnak. Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar A felnőttképzéshez nevében is legközelebb álló szervezeti egység a Pécsi Tudományegyetemen a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar. A FEEK felnőttképzési kínálatát a vizsgált időszakban hét képzési program alkotta. A 2008-2011 közötti időszakban 425 fő képzését valósított meg a közművelődés és a munkaügy területein, amely összesen 29 millió forintos bevétellel járt. A bevétel


49/226

nagy részét pályázati finanszírozás adta (Új Pálya program, Új munkahelyek a sikerért munkaerő-piaci program, TÁMOP, SZMM, IPA). Egyedülálló módon az andragógia szak személyügyi szervező szakirányából kialakított személyügyi referens felnőttképzési akkreditációval rendelkező képzési programot a Magyar Posta Zrt. számára a kar 5,6 millió forintos áron értékesítette, a vállalati belső képzésként összesen 136 főt oktatott és vizsgáztatott. A 13. sz. táblázatban ugyan nem szerepel, de a kar szervezésében valósult meg a „Vezetők és oktatók képzése a Pécsi Tudományegyetemen” TÁMOP 4.1.2-08/1/C projekt, amely kb. 200 fő egyetemi dolgozó továbbképzését biztosította, 33 millió forintos támogatásból. Részben e kezdeményezés hatására kérte fel a PTE Gazdasági Főigazgatósága (GF) a kart az egyetem belső képzési rendszerének kialakítására. Az e feladatra szerveződő, működését 2012-ben megkezdő Belső Képzési Központ létrehozatalának alapgondolata, hogy az egyetemi dolgozók, valamint a külső piaci megrendelők továbbképzését magas szakmai színvonalon, de egyúttal költségkímélő módon, a PTE tudásbázisának kiaknázásával valósítsa meg. Az együttműködés alapját a folyamatosan aktualizált képzési katalógus jelenti, mely tartalmilag jelenleg az alábbi struktúrát követi:   

szakmai képzések, informatikai képzések, készségfejlesztő képzések.

A 2012. év során több mint 20 tanfolyam lebonyolítására kerül sor az egyetem dolgozói számára, 424 fő részvételével.

2.2.4.

A képzés-fejlesztési tevékenység értékelése

A Pécsi Tudományegyetem széles képzési kínálattal rendelkezett a Bologna-típusú képzési rendszer bevezetése előtt is, majd az új képzési rendszerben is felépítette ezt a gazdag képzési portfoliót: a PTE minden képzési szinten és majd minden képzési területen nyújt tanulási lehetőséget, nappali, levelező munkarendben, illetve iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzési rendszerben. A majd háromszáz képzés tanulmányi kimenetét a képzési és kimeneti követelmények (KKK), valamint az ezekre épülő tantervek határozzák meg. A képzési programok, a tantervek kidolgozása az intézményi stratégia áttekintése, valamint az abba való integrálási lehetőség feltárása mellett történik meg. A képzési programok rendszeres felülvizsgálata általában a képzési ciklus végén történik, minden esetben a szakot gondozó kar kezdeményezése alapján. A Bologna szakok tanterveinek a KKK-hoz, valamint a jelenkor kihívásaihoz illeszkedő felülvizsgálata és szükséges módosítása a 2010/2011-es tanévben minden karon megtörtént. A programok fejlesztésekor kiemelt gondot fordítunk az oktatás korszerűsítésére, hiszen képzéseinknek folyamatosan lépést kell tartaniuk a tudomány, illetve a művészet legfrissebb eredményeivel, trendjeivel. A képzések fejlesztésének egyik fontos módszere a tudomány és a művészet legfrissebb hazai és nemzetközi eredményeinek , a jó gyakorlatok integrálása. A PTE-n használatos Elektronikus Tanulmányi Rendszer (ETR) által biztosított oktatásszervezési lehetőségek további támogatást nyújtanak a képzési programok folyamatos tartalomfejlesztéséhez: a


50/226

tudásanyagok tematikus, ún. „mintaegységekben” való kezelése lehetővé teszi, hogy a követelmények teljesítéséhez szükséges tudásanyag, nagy variabilitás és elmélyülés lehetőségét nyújtva, a képzés aktuális céljaihoz igazítható legyen. A rugalmasság ugyanakkor hátránya is a tanulmányi rendszernek, a nagy varianciát mutató oktatásszervezési gyakorlatok egységesítése fontos feladata az intézménynek. Intézményünk oktatói aktív résztvevői kutatási területük tudományos és művészeti életének, a PTE karai évente számos konferenciát, nemzetközi szimpóziumot szerveznek, amelyek segítik a kutatásfejlesztés eredményeinek beépülését az oktatásba. A karok támogatják oktatóikat egyetemi jegyzetek nyomtatott formában való megjelentetésében, erre a célra évente a PTE Alapítvány is pályázatot ír ki. Egyes karokon részben a tantervek nyújtotta nagyobb szabadság, részben kari döntés értelmében az oktatók kutatási témájuk speciálisabb területeiről szóló kurzusokat is hirdetnek, javarészt a szabadon választható tantárgyblokkba. Emellett a szakirányú továbbképzések, valamint rövid programok szervezése nagymértékben elősegíti az oktatók kutatási eredményeinek publikálását és szakmai fejlődését. A képzési és kimeneti követelmények által pontosan meghatározott, hogy a végzett hallgatónak milyen kompetenciákkal, készségekkel kell rendelkezniük, ugyanakkor ezeket a képességeket gyakran más formában a munkaerőpiac is számon kéri. A munkaerőpiac szereplői számára fontos és használható szakmai jártasságok, kreatív szervezői ismeretek, a problémamegoldó és kommunikációs készség, valamint a megbízhatóság és a felelősségvállalás képességének kialakítása olyan célok, amelyek érdekében számos szak tantárgyszerkezetében változtatásokra került sor az eredeti szakindítási dokumentáció elkészítése óta. A módosítások leggyakrabban kurzusok lecserélését, esetleg a kötelező vagy szakmai ismeretek bővítését, de számos alapszak esetében a differenciált ismeretek új specializációval való kiegészítését jelentették. A tudomány és művészet új eredményeinek integrálása és a munkaerő-piaci visszajelzések figyelembe vétele mellett számos egyéb módosítás is beépült a tantervekbe, melyek hatékonyabb képzésszervezést, valamint a hallgatók alaposabb ismeretelsajátítását teszik lehetővé. Az ÁJK differenciált szakmai ismeret modulon belül létrehozta az idegen nyelvű modult, számos kar bővítette a kötelező gyakorlatok körét, illetve támogatja a hallgatót tanulmányai alatti szakmai gyakorlat vagy munkavégzést segítő kurzus elvégzésére. A BTK-n és a FEEK-en kari gyakorlat biztosítása, pl. kari lapnál vagy demonstrátori rendszerben, ill. a későbbi munkára felkészítő pályaorientációs kurzusok segítik a hallgató szakmai fejlődését. A programok folyamatos monitorozásakor, valamint a felülvizsgálatok során fontos mutatószámokat biztosítanak a tanulmányi nyilvántartásból kinyerhető adatok, melyek a hallgatók előrehaladásával, teljesítményének elemzésével segítik a képzések tartalomfejlesztését, az értékelési módszerek alakítását, adatokat biztosítanak az oktatás-menedzsment számára a programszervezés hatékonyságának növeléséhez. E területen szükséges az intézményünkben további elektronikus monitoring rendszerek kialakítása, melyek egyrészt lehetővé teszik az adatok nagyobb összefüggésekben való vizsgálatát (VIR rendszer), másrészt a tanulmányi rendszer adatainak mélyebb összefüggéseit (Monitor rendszer) is megmutatják, kellő információt biztosítva a stratégiai fejlesztésekhez.


51/226

A képzési programok folyamatos felülvizsgálatában a szakok felelősei, valamint a karok vezető oktatói aktív szerepet vállalnak, miközben a tanszékeken belül a beosztottak teljesítményét, tudományos aktivitását is figyelemmel kísérik, éves/féléves munkaterv készítésével, valamint teljesítményértékelési rendszerrel. Az általában a képzési ciklusok végén megkezdődő fejlesztési folyamat a szak, vagy szakcsoport vezetésétől indul, elsősorban a tudástartalom, illetve az oktatásszervezés hatékonysága szempontjából, de hasonlóan fontosak az új ismeretek, a belső (pl. hallgatói és oktatói visszajelzések, kari stratégia) és külső (pl. munkaerő-piaci) igények figyelembe vétele is. A fejlesztés végső fóruma a karon erre kijelölt bizottság (pl. Minőségfejlesztési Bizottság, Kurrikulum Bizottság), mely a szakok szakmai irányítóinak munkáját fogja össze az adott kar lehetőségeinek, terveinek, érdekeinek érvényesítése érdekében. A programok felülvizsgálata ugyan kari szinten egyeztetett, de fontos feladata az intézménynek, hogy a képzések kezelését, felülvizsgálatát, fejlesztését intézményi szinten is hatékonyabban végezze. E feladat előkészítéseképpen indítottuk az ún. portfólió-elemzési projektet. A programok folyamatos vizsgálatát nem csak szakmai szempontok alapján, az adott szak, vagy szakcsoport és a kar viszonylatában szükséges elvégezni, intézményi szemszögből, mint egyetemi képzési portfóliót is vizsgálni kell. Ennek érdekében 2011-ben kialakítottunk egy módszertant, mely számos indikátor alapján képes meghatározni egy-egy szak gazdaságosságát, képzési portfólióban elfoglalt helyét, szerepét, népszerűségét. Ezt az oktatási portfólió-elemzést egy pilot projekt keretében két kar adatai alapján már teszteltük, és az új felsőoktatási szabályrendszerhez illeszkedő szempontrendszer alapján hamarosan felülvizsgáljuk az egyetem összes karának valamennyi képzését. A Pécsi Tudományegyetem a képzési programok hatékonyságának növelése érdekében elkötelezte magát az e-learning képzési forma mellett. Az elektronikus tananyagfejlesztés - jegyzetek és elektronikus oktatási segítségek elkészítése - egy európai uniós pályázatból valósultak meg. Az adott tanévben meghirdetett kurzusok tananyaggal való lefedettsége közel 100 %-os, a pályázati források kihasználásával pedig az elektronikus tananyagok aránya is közel 60 %-ra emelkedett. A korszerű digitális tananyagok fejlesztése az alapszakokhoz megtörtént, ennek alapján a mesterszakokhoz is elvégezhető a feladat. Jelenleg hiányzik még az elektronikus úton támogatott oktatásnak az intézményre vonatkozó stratégiai háttere, kezdeményezésként néhány workshop keretében a közelmúltban már felmértük az Egyetem lehetőségeit, amely a később kialakítandó e-learning alapú oktatás, illetve oktatási programok alapja lehet. Az e-learning rendszer informatikai hátteréül az ETR autentikációval működő CooSpace rendszer szolgál. A Pécsi Tudományegyetemen a hallgatók ismereteinek bővítése, valamint a hatékonyabb oktatásszervezés céljából létrehoztunk egy „értelmiségképző” csomagot, amely a Campus-kredit nevet viseli. A csomagból a hallgatók többek között olyan kurzusok közül választhatnak, amelyek a kommunikációs, konfliktuskezelési, prezentációs, stb. képességeket fejleszti, vállalkozási és munka tapasztalatot nyújt, és amely készségeket a tanulmányaik végzése alatt, de később a munkaerőpiacon is használhatnak. A csomag valóban a legszélesebb spektrumú ismeretek biztosítja az etikai kérdésektől, az általános informatikai ismereteken át a karriermenedzsment kérdéséig, de szerepet kaptak benne a sport kurzusok is. Campus-kreditben a 2011/2012-es tanév első félévében 418 kurzus került meghirdetésre, ezekből 3086 kurzusfelvétel történt. A 2010/2011-es első éves eredményeket (több mint


52/226

10000 kurzusfelvétel) ez még nem közelíti meg, ugyanakkor egyértelműen emelkedő tendencia figyelhető meg mind a kurzusmeghirdetések, mind pedig a kurzusfelvételek számában – ami egyértelmű a program elfogadottságát jelzi oktató és hallgatói oldalról egyaránt. A Campus-csomag keretein belül kerülnek meghirdetésre olyan önfejlesztési és önmenedzselési kurzusok is, amelyek a hallgatók későbbi munkaerő-piaci elhelyezkedését segítik, pl. karriermenedzsment, munkaerő-piaci ismeretek, amelyeket minden esetben a piacon érintett szakmákban dolgozó szakemberek tartanak. Szintén a hallgatók teljesítményének kibontakozását segítik a központilag szervezett életvezetési tanácsadások: különféle területekhez kapcsolódó, egyénre szabott, az adott hallgató kérdéseire fókuszáló módszeren alapuló, a témában jártas, felkészült szakember segítségével, pl. tanulmányi, jogi, életvezetési, álláskeresési tanácsadás. Az esélyegyenlőség és a hátránykompenzáció érdekében, a rászoruló hallgatók támogatása miatt a PTE-n Fogyatékosügyi Koordinátor működik. A PTE nyitott a fogyatékkal élő fiatalok felé: az országban elsőként hozott létre olyan támogató szolgálatot, mely a hallgatók tanulmányait és életvitelét segíti. A rászoruló hallgatók részére nyújtott szolgáltatások alapelve az önálló életvitel elősegítése, ennek keretében segítjük a speciális képzési igényű hallgatók beilleszkedését, egymás kölcsönös elfogadását, a krízishelyzetek megelőzését, kezelését, megkönnyítjük a tanulmányi ügyek intézését. A szolgálatnál szakmailag felkészült segítők végzik a munkát, a mentális gondozáson túl pedig a rászoruló hallgatók rendelkezésére akadálymentesített mikrobusz is rendelkezésre áll. Az előző tanév feldolgozott adatai alapján, 2010/2011-ben 371 speciális képzési igényű hallgató járt a Pécsi Tudományegyetemre, amely kiemelkedő létszám a magyarországi felsőoktatási intézmények viszonylatában. A végzett diplomások megkérdezéseit az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. koordinálásával, a Diplomás Pályakövető Rendszer központi irányelvei alapján végezzük, melyek kiterjednek a hallgatói motivációs vizsgálatokra és a végzett hallgatók pályakövetésére is. A végzett hallgatók pályakövetése során minden, az adott évben diplomát szerző összes hallgató körében egy évvel a végzés után kérdőíves vizsgálatot végzünk. A vizsgálat folytatásaként az évente diplomát szerző összes hallgató körében három és öt évvel a végzés éve után követéses vizsgálatot végzünk. A vizsgálat módja: online standard kérdőíves adatfelvétel. A fentieken túl az intézményünkben diplomát szerző hallgatók körében legalább háromévente személyes megkeresésen alapuló standard kérdőíves vizsgálatot végzünk. A vizsgálat az utolsó három évben végzettekre terjed ki, megfelelő elemszámú, reprezentatív mintán. Az adatok összehasonlíthatóságát ismételt megkérdezéssel értük el, ezáltal láthatóvá válik a végzett hallgató szakmai életútja, előmenetele, munkaerő-piaci megfelelése, valamint a szakmai továbbképzések iránti igénye is. A kérdőíveket tehát úgy állítjuk össze, hogy egyrészt a felsőoktatási intézmény által különböző karokon és eltérő időpontokban elvégzett vizsgálatok eredményei összevethetőek legyenek egymással, másrészt az egyes intézményi vizsgálatok eredményei is összevethetőek legyenek az országos DPR vizsgálatok, illetve képzésterületenként más intézményi vizsgálatok eredményeivel. A kutatásokról készült részletes jelentéseket elhelyeztük a honlapon, a tanulmányok intraneten (http://alumni.pte.hu) is elérhetők.


53/226

Az összes kar elkészítette a vonatkozó kari intézkedési tervet, amely integráltan tartalmazta a munkaerő-piaci kutatások eredményeit. A karok vezetősége elfogadta a javasolt tervezeteket, így a 2011/2012-es tanévtől már alkalmazzák az eljárásokat, a képzésfejlesztés és szolgáltatásfejlesztés során figyelembe veszik a DPR eredményeit. Ezek mellett a felmérések eredményei alapján fejlesztjük a karrierszolgáltatásokat, valamint az alumni rendszert is. Kialakítottuk a központi és a kari alumni weboldalakat, bővítettük a szolgáltatásokat. A 2011/12-es tanévben kedvezményeket is tartalmazó tagkártyát bocsátottunk ki, elindítottuk az Alumni Akadémiát a végzett hallgatók számára, egynapos tréningek formájában. A program célja, hogy a DPR kutatási eredmények ismeretében segítsük volt hallgatóinkat a szükséges kompetenciák fejlesztésével, igényeiknek megfelelően segítsük munkahelyi beilleszkedésüket. A jövőben a hallgatói és végzett hallgatói megkérdezések mellett szükségesnek tartjuk a vállalati partnerek megkérdezését, a munkaerő-piaci kutatások elindítását, melyek segítségével információt kaphatunk a diplomáik értékéről, a hallgatók felkészültségéről, a munkaerőpiac elvárásairól, a képzések gyakorlatorientáltságáról.

2.2.5.

A képzési eredményesség értékelése

Állam-és Jogtudományi Kar A Kar létszámadatai az elmúlt 5 évben folyamatos csökkenést mutattak. A 2006. október 15-i állapothoz képest – az idei tanévre – 1501 fővel csökkent az aktív hallgatók száma (2006-os 5292 főről 2011es 3791 főre). Megfigyelhető továbbá az a tendencia, hogy az őszi félévhez képest évről évre 600-900 fővel kevesebb az aktív hallgató a tavaszi szemeszterekben. Ennek okai, a kurzusok egymásra épüléséből és a hallgatók sikertelen vizsgáiból adódó mintatantervhez képest többletfélév igény a tanulmányok befejezéséhez, a hallgatók alacsony kreditszám teljesítéséből adódó költségtérítéses finanszírozásra történő átsorolása, de főképpen a hallgatók romló anyagi helyzete. A hallgatók jelentős százaléka pénzügyi helyzetére hivatkozva kérelmezi a tanulmányok szüneteltetését vagy a jogviszonyának megszűntetését. Az oktatók több mint kétharmada minősített, képzési területünkön ez a legmagasabb arány. Bár a kar hallgatói létszáma fokozatosan csökken az oktatók teljesítik a törvény és az egyetemi szabályzat által előírt óraterheket. Ennek az az oka, hogy a nagy létszámú hallgatóságot korábban viszonylag kis létszámú oktatói kar szolgálta ki. A korábban hivatkozott intézményi rangsorokban ez hátrányként jelentkezett a Kar számára. Jelenleg a tényleges óraterhelés a táblázatban közölt adathoz lépest magasabb, tekintettel arra, hogy azon óra amelyért az oktató díjazást kap az óraterhelésbe nem számítható be és csak ez utóbbi adatokat tartalmazza a táblázat. Az azonban világos, hogy oktatói létszámnövelésre az elkövetkező években nem lesz mód. A Kar különösen sok választható tárgyat ajánl hallgatóinak, ezek száma meghaladja a százat. Ennek az az oka, hogy nem minden tárgyból van kötelező gyakorlat. Ez a jelenség megkülönböztet minket a többi jogi kartól, hiszen ilyen sokszínű képzéssel más karok nem rendelkeznek. Ez a helyzet versenyt idéz elő az oktatók között és a hallgatói érdeklődést szolgálja ki. Ezért a kurzusok létszáma a szaba-


54/226

don választható tárgyak körében nagyon nagy változatosságot mutat. A kari szabályozás azonban keretek között tartja ezt a folyamatot, hiszen 5 fő alatt ilyen képzés nem indulhat el, illetve a létszám nem haladhatja meg a 25 főt. Az egyetem által készített DPR vizsgálat legutóbbi (2011) eredményei a Karon folyó képzések, illetve a hallgatók munkaerő-piaci lehetőségei tekintetében azt mutatják, hogy a Karon végzettek jelentős része (58%) már az abszolutórium megszerzésének időpontjában ún. főállású (határozatlan időtartamú) munkaviszonnyal rendelkezik. (E munkaviszony létesítésében meghatározó szerepet játszanak a személyes/családi kapcsolatok; 27,8%-ban.). Az abszolutórium megszerzését követően a munkahely keresésére fordított időszak viszonylag hosszú (5,6 hónap), ám nem mutat lényeges eltérést az egyetemen folyó más képzésekhez képest. Szembeötlően magas e körben (a közgazdasági képzésekkel azonos) a nyilvános álláshirdetések alapján megszerzett munkahelyek száma (közel 50%). A végzett hallgatók 22%-a vett igénybe a tanulmányainak befejezését követően munkanélküli (álláskeresési) ellátást. A várakozásoknak megfelelően viszonylag alacsony a végzettség megszerzését követően külföldön munkát végzők aránya (1,5%). A tanulmányok befejezését követően az egy éven belüli elhelyezkedés aránya meghaladja a 90%-os arányt. A megszerzett tudás hasznosulásának mutatói a DPR vizsgálat eredményei szerint magasak (közvetlenül az orvos- és egészségtudományi képzés mutatói után). A végzett hallgatók rendkívül magas arányban helyezkednek el a fővárosban (36%), illetve a régióban (közel 40%). Az igazságügyi pályák aránya az elhelyezkedésnél meghatározó, az utóbbi időszak jellemzője a közigazgatásban való foglalkoztatás arányának növekedése. Általános Orvostudományi Kar Az oktatók oktatási terhelését az Ftv. útmutatásain alapuló egyetemi rendelkezés szabályozza. Az ÁOK-n jelentős mértékű idegennyelvű (angol és német) oktatás folyik. Az idegen nyelvek oktatási szintű tudása, a magyartól eltérő terminológia elsajátítása, az idegennyelvű oktatási dokumentációk – előadásanyag, jegyzetek handout-ok – elkészítése, az idegennyelvű hallgatók magyaroktól eltérő alapképzettsége és kulturális háttere miatt szükséges eltérő didaktika jelentős többletterhet jelent az idegen nyelven oktató oktatóink számára. Emiatt az idegen nyelven tartott foglalkozásokat egy dékáni rendelkezés alapján 1.5-ös súlyszámmal vesszük figyelembe. A hallgatói előmenetelek alakulását az egyetemi ETR rendszer adataiból készített statisztikai elemzésekkel folyamatosan nyomon követjük. Ha egy tantárgy tanulmányi átlaga az átlagostól eltér, főleg ha ez tendenciózus, Kurrikulum Bizottságunk vizsgálatot végez az okok kiderítésére és korrigálására (túl rossz eredmény – oktatási, oktatás-szervezési problémák, túl magas: komolytalan számonkérés, vagy triviális, szükségtelen tárgy lehetősége). Feszített oktatási kapacitásunk hatékonyabb kihasználása érdekében szigorítottuk szabályzatunkat az elvárhatónál gyengébb tanulmányi előmenetelt mutató hallgatók eltávolítására elsősorban az alsóbb éveken. Aki a második és negyedik aktív félév végén nem teljesít egy előírt kredit-mennyiséget, hallgatói jogviszonya megszűnik. Szintén új szabály, hogy az a külföldi hallgató, akinek tanulmányi elégtelenség miatt jogviszonya megszűnt, 2 éven belül nem jelentkezhet újra felvételre. A hallgatói lemorzsolódás aránya az elmúlt években változatos képet mutat, az általános orvos szakon 7-8,8%, a gyógyszerész szakon 2,3-6%, míg a fogorvos szakon 4,1-10,7% közötti a szórás. Oktatóink heti óraterhelése átlagosan 6,48 kontaktóra. A kontaktórák megtartásán kívül minden oktatónk tevékenyen


55/226

vesz részt a karon folyó tudományos kutatásokban. Hallgatóink munkapiaci helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy az elhelyezkedési és bérezési adatok szerint a PTE ÁOK-n végzettek a magyar orvosképzés terrénumán a középmezőny felső szegmensében találhatóak A PTE ÁOK 2007-től ISO 9001:2001 Minőségirányítási rendszert működtet. A tanúsítás igazolja a szolgáltatás megbízhatóságát a belföldi és a nemzetközi piacon is. Az ÁOK-n megszerzett diplomák és képesítések keresettek, elfogadottak Magyarországon és külföldön egyaránt. Külső megítélésünk minden területen kiemelkedő, amelyet a Kar számára odaítélt elismerések is jeleznek. A Pécsi Orvoskar 2006-tól 2011-ig viselte a MAB Kiválósági Hely címet. 2008-ban az OFIK (Országos Felvételi Információs Központ) felméréseinek összesített listájában az Abszolút Rangsor 1. helyezését érte el 166 intézményt utasítva maga mögé (OFIK HVG Top Diploma 2008). A HVG 2012 évre vonatkozó összesített felsőoktatási rangsorában (Felvi 2012) a második a magyarországi karok között, ezzel egyben az első helyen áll az ország orvosi képzőhelyei között. A Karra jelentkezők száma a magyar és az idegen nyelvű képzéseinken is évente folyamatosan növekszik. Emellett a demográfiai hullámvölgy ellenére ugyancsak növekedett az idén is az első helyen az ÁOK-ra jelentkezők száma. Bölcsészettudományi Kar Az oktatásban a kétszintű képzési szerkezet megjelenésével új oktatásszervezési kérdésekre kellett válaszolni. A létszámadatok elemzéséből nem csak a demográfiai okokból történő hallgatói létszámcsökkenésre vonhatók le következtetések, hanem a lemorzsolódások tendenciózus csökkenéséből, valamint a diplomát szerzők arányának növekedéséből az oktatás és tanulás eredményességéről is következtetések vonhatók le. A 14. táblázatban szereplő adatok nem fedik a BTK-n tapasztalható tényleges tendenciákat, mivel az egy-egy sorban megjelenített szakok képzési szintenként nem kerültek differenciálásra (ld.: nappali, levelező, MA, BA, alapképzés stb…) A valóságban ugyanis folyamatosan csökken a lemorzsolódó hallgatók aránya. Félévente átlagosan 12 kurzust vesznek fel a hallgatók, a felvett kurzusokat 80 százalék körül tudják teljesíteni. Ez az arány jónak mondható és hatékony kooperációról árulkodnak oktató és hallgató között. Tapasztalatunk, hogy a hallgatók a mielőbbi végzés érdekében az időtervhez tartják magukat. Ennek oka lehet a megváltozott finanszírozási rendszer, a tanulmányi okból történő átsorolás. A kifutó osztatlan képzésben résztvevő hallgatók mintegy 20%-a nem fejezte be a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időn belül a tanulmányait. A kétszintű képzési szerkezetben ez az arány jelentősen lecsökkent, ugyanis BA képzési szinten a felvett hallgatók 8%-a csúszott túl a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időn. Megállapítható az is, hogy a régi osztatlan, BA, MA képzésre beiratkozott hallgatók vizsgaeredményei, beleértve a záróvizsgákat is, a vizsgált időszakban jellemzően a jó minősítésű sávban mozogtak. A záróvizsgázók közül az osztatlan képzésben végzett hallgatók mintegy 15%-a nem vehette át a diplomáját nyelvvizsga hiányában. Ez az arány a Bologna képzésben lényeges csökkenést mutat a sikeres záróvizsga után, a végzettek mintegy 8%-a nem vehette át nyelvvizsga hiány miatt a diplomáját.


56/226

A Karon végzett felmérések alapján a végzett hallgatók munkapiaci helyzetéről, diplomájuk értékéről a következőket lehet megállapítani: A PTE BTK-t zömében Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyéből választják a hallgatók. A végzettek legnagyobb részének volt állandó munkahelye a végzés óta. A végzettek legnagyobb százaléka a közszférában helyezkedett el, legtöbbjük alkalmazottként. A munkaügyi központok statisztikái alapján a dél-dunántúli régióban a bölcsész diplomával rendelkezők a diplomás regisztrált munkakeresők 0,4%-át teszi ki, ez az adat nem támasztja alá a 16-os táblázatban a PTE BTK-ra vonatkozó adatokat. A pécsi bölcsész diplomával rendelkezők fele szükségesnek érzi az újabb felsőfokú tanulmányokat, de legalább valamilyen továbbképzést. Fókuszba került a nyelvvizsga, illetve a nyelvtudás kérdése. A Kar oktatóinak átlagos óraterhelése megfelel az FTV és a PTE SZMSZ előírásainak. A kifutó főiskolai és egyetemi képzések és a 2006 óta akkreditált szakok (FSZ, BA, MA, PhD, nappali és levelező munkarend) párhuzamosságából adódóan a 2011/2012 tanév második félévében a BTK több mint 5000 kurzust hirdetett; a sikeres kurzusfelvételek száma általában 50.000 feletti a Karon. A Kar összoktatói létszáma a vizsgált időszakra visszatekintve 310 főről 273 főre csökkent, ennek legfőbb oka a részmunkaidős foglalkoztatottak számának erőteljes csökkentése volt. Ugyanakkor évről évre növekszik minősített oktatóink száma. A 3 évvel ezelőtti teljes munkaidős minősített oktatói arányt 65 %-ról 73 %-ra tudtuk növelni. A külső óraadók létszáma is jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, köszönhetően a folyamatos megszorításoknak, illetve a racionalizálási, takarékossági lépéseknek. Egészségtudományi Kar A karon a hallgatói előrehaladás menedzselése hosszútávon biztosított, hiszen a tantervi hálók annak megfelelően vannak kialakítva. A hallgatóink lemorzsolódása átlagosak mondható. A lemorzsolódási értékeknél jelentkeznek az adott időszakban a Karon belül szakot váltó hallgatók adatai is. A hallgatók számára adott az angol, illetve német szaknyelv elsajátítása, valamint van lehetőség az említett nyelvekből államilag elismert szakmai nyelvvizsga megszerzésére mindhárom szinten, így segítve a diplomához jutást. A Kar a minőségi oktatást szem előtt tartva a minősített oktatók számának növelését priori feladatként kezeli. A Kar 2011. október 15-ei állapot szerinti 13 fő rész munkaidős és 77 teljes állású oktatója és kutatója közül 39 fő minősített (50,6 %), melyből 2 fő MTA doktor (2,6 %), 13 fő habilitált oktató (16,9 %), 37 fő CSc, Ph.D (48,1 %). Ezek mellett 1 fő dr. univ. (1,3 %) és további saját Doktori Iskolánkban 14 fő, míg más doktori iskolákban 15 fő, összesen 29 fő doktorandusz (PhD) képzésben vesz részt, akik közül várhatóan 2012. december 31-ig még 16 fő PhD fokozatot szerez. Ezen túlmenően pedig 7 fő emeritus főiskolai tanára és 5 fő emeritus egyetemi tanára van a Karnak, akik aktív jelenlétükkel (tantárgyfelelősként és az emeritusok számára előírt kötelező kontaktóraszám /52 óra/félév/ leoktatásával), tudományos/publikációs aktivitásukkal segítik, a minőségi oktatást biztosítását. A PTE Egészségtudományi Kar minősített oktatói/kutatói létszámát és arányát áttekintve megállapítható, hogy jelenleg a hatályos akkreditációs követelményeknek megfelelünk, valamint az egyetemi kari státusz megőrzésének feltételeként az új Ftv-ben várhatóan meghatározásra kerülő minősített arányra (50%) vonatkozó feltételt már jelenleg is teljesíti Karunk, továbbá az egy minősített oktatóra


57/226

jutó nappali munkarendű hallgatók számára (35 fő) vonatkozó kritériumot 2012. december 31-éig teljesíteni fogjuk. Jelenleg (2011. október 15.) 39 fő minősített oktatóval és kutatóval rendelkezünk, ami 50,6%-os minősített arányt jelent és várhatóan 2011. december 31-éig további 1 fő szerez tudományos fokozatot, így a minősítettek száma 40 főre, míg arányuk 51,9 %-ra emelkedik. Ezen túlmenően 2012. december 31-ig a minősítettek száma várhatóan 56 főre és arányuk 72,7 %-ra emelkedik. Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám tekintetében a Kar a törvényi előírásoknak maximálisan eleget tesz. Az adatok tisztítása szempontjából fontos, hogy a szakmai gyakorlat óraszámait, a vizsgakurzusokat, a több oktatónál is megjelenő kurzusokat, illetve a képzési központok átoktatásait figyelembe vegyük Karon meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma átlagosan 14,5, mely átlagos és a minőségi oktatás szempontjából jónak mondható. Ez az érték véleményünk szerint fenntartható. A kar oktatóinak oktatási feladatterhe is létszámarányosan hatékony munkavégzést mutat (lásd a táblázat egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 14,25 –es, értékét). A PTE Egészségtudományi Karon akkreditált alap- és mesterképzési szakokon összességében 301 db tantárgyat és 1783 kreditpontot (az egyes tantárgyak legmagasabb kreditértékével számolva) szükséges tantárgyfelelősökkel lefedni. A MAB személyi feltételei szerint az AT:AE tantárgyfelelősök aránya legalább 3:1 kell, hogy legyen (AE maximum 25%, AT minimum 75%), Karunk az 1783 kredit 81%-át (1453 kredit) AT tantárgyfelelősökkel, míg 19%-át (330 kredit) AE tantárgyfelelősökkel fedi le. Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám tekintetében a Kar a törvényi előírásoknak maximálisan eleget tesz. Általánosságban elmondható, hogy a hallgatók által a képzésben eltöltött időintervallumok az Egészségtudományi kitolódnak. Abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje (tanulmányi félév - tizedes kerekítéssel), valamint Diploma (Oklevél) megszerzéséhez szükséges átlagos időtartam (év) egyaránt növekvő tendenciát mutat. Leginkább a növekedés az oklevél megszerzésének idejében figyelhető meg, hiszen ez 1,4-szeresére növekedett a vizsgált időszakban. A hallgatói előrehaladás folyamatossága a Karon megfelelő, hiszen az alapképzések és a mesterképzések széles vertikuma található, illetve országosan ritka lehetőség az Egészségtudományi Doktori iskola. A lemorzsolódási értékeknél jelentkeznek az adott időszakban szakot váltó hallgatók adatai is, azonban a mértékéről elmondható, hogy szakonként heterogén képet mutat. A vizsgált időintervallumban a morzsolódás átlagos értékében (összesített kari érték) csökkenést tapasztalunk. A vizsgált időszakban a 33,9 %-os munkanélküli arányt a többi hasonló képzési intézmény tekintetében átlagosnak mondhatjuk, viszont a nettó átlagjövedelem (109 005) roppant alacsony. A legalacsonyabb fizetést a gyógytornász szakirányon (nettó havi 92 428 forint) tapasztaljuk, melyet a szülésznő szakirány (nettó havi 100 500 forint) követ. A mentőtiszt szakirányon végzettek átlagos nettó havi fizetése 131 500 forint, őket az egészségügyi szervezők követik nettó havi 145 899 forinttal (forrás:KSH), és a fizetési piramis csúcsán a dietetikus szakirányon végzettek vannak nettó havi 160 228 forinttal. Az egészségtudományi képzési területen, a felsőfokú pályakezdők bére évek óta alacsony és stagnál stagnál, vagy csak nominálértékben növekszik, s ezen számadatokat látva sajnos az tapasztalható, hogy a Dél-Dunántúli régióban elérhető bérek jócskán alatta maradnak a budapesti, de a más, prosperáló régiókban elérhető átlagjövedelmekhez képest is.


58/226

Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar A FEEK kiemelt figyelmet fordít a hallgatók teljesítményének értékelésére, az oktatás színvonalára, valamint arra, hogy minden képzési szinten a tantervek az elvárható szakmai követelményeknek megfeleljenek. A képzési eredményesség hallgatói oldalról történő minél pontosabb értékelése érdekében a kar 2012-ben megújította az oktatói munka hallgatói értékelésének módszertanát. Az új mérés eredményei 2012. május elejére lesznek hozzáférhetőek. A 14. táblázatban szereplő mutatók tekintetében az abszolutórium megszerzésének átlagos ideje lényegében megfelel az egyes képzési szintekre előírt időtartamnak. A felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben jellemzően 4 félév alatt zárják a tanulmányaikat hallgatóink, ettől jelentősen eltérő adat csak a sportkommunikátorokat jellemzi (2011: 4,7 félév). Az alapszakokon a 6 féléves időtartam a jellemző, itt a jelenleg meghirdetésre nem kerülő emberi erőforrások alapszak mutat jellemzően rosszabb értékeket (6,6-8 félév). A további képzési szinteknél kiugró eltérés nem tapasztalható, a kifutó főiskolai és egyetemi szakok esetében a magasabb értékeket indokolja, hogy itt 2009-2011 között már csak az amúgy is lemaradó hallgatók végeznek. A diploma megszerzésének években kifejezett időtartama a nyelvvizsga-követelmények nem teljesítése ill. a záróvizsga sikertelen teljesítése miatt magasabb a képzési idő mutatójánál. Extrém magas értéket itt is csak a kifutó régi szakok mutatnak, a további szakok esetében a kapott értékek 10-25% közötti időtartammal haladják meg a képzési időt. A szakokat el nem végző, lemorzsolódó hallgatók aránya átlagosan 1% a felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben, 1,6% az alapképzésben, és mindössze 0,5% a mesterképzéseken. Ezeket az értékeket elfogadhatónak értékeljük. A karra korábban jellemző igen magas hallgató/oktató arány részben a kari vezetés tudatos humánpolitikai tevékenységének, részben a hallgatói létszám csökkenésének betudhatóan folyamatosan csökkent az elmúlt időszakban. A 2010/2011. tanévre jellemző kb. 27-szeres arány jó kompromiszszumnak tekinthető a gazdaságos működés és a minőségi munkavégzés szempontjából. A meghirdetett tanegységek egyszerre biztosítanak a hallgatók számára színvonalas oktatást és választási lehetőséget, az oktatók és az infrastruktúra oldaláról pedig a kapacitások törvényben előírt kihasználtságát. A kurzusok átlagos hallgatói létszáma ideálisnak tekinthető (kb. 20 fő/kurzus). A minősített oktatók aránya az Nftv-ben rögzített 50%-os értéket meghaladja (55%), az oktatói leterheltség átlagos szintje ugyancsak megfelel a törvényi előírásoknak. A diplomás pályakövetési rendszer adatai akár országos, akár egyetemen belüli összehasonlításban is jól mutatják a kar eredményes működését. A munkakeresés 4,75 hónapos átlagos ideje, illetve a 28,7%-os munkanélküliségi arány a 2010-ben végzettek körében sajnos nem kirívó adat, megfelel a régió munkaerő-piaci helyzetének. A DPR adatai szerint a PTE-n végzett hallgatók közül a legmagasabb átlagjövedelemmel a FEEK-en végzett hallgatók tudtak elhelyezkedni! Illyés Gyula Kar A vizsgált időszak oktatásának eredményességét jónak, illetve egyes szakokon kiemeltnek kell értékelnünk, az elért magas tanulmányi átlageredmények alapján. A hallgatók megszerzik az abszolutóriumot, illetve jó átlagú záróvizsgával fejezik be tanulmányaikat a Kar szinte minden szakján. Az előírt


59/226

nyelvvizsgát, mint az oklevél megszerzésének feltételét, egyes szakokon a hallgatók a vártnál alacsonyabb arányban teljesítik. Megoldást kell keresni a nyelvvizsga megszerzésének segítésére. A lemorzsolódók száma megközelítően arányos mértékben változik a felvettek számával, a legmagasabb értéket 2009-ben mutatta. A 2008-ban tanulmányait nem folytató hallgatók (65 fő) közül 45 fő kimaradt, 8 más kari programban, 12 fő más intézményben folytatta tanulmányait. 2009-ben a (77 fő közül) 66 fő kimaradt, 2 fő lépett át más kari programba és 9 fő folytatta tanulmányait más intézményben. 2010-ben 62 fő tanulmányait nem folytató közül 54 kimaradt, 6 más kari programba lépett át, 2 más intézményben folytatta tanulmányait. 2010-ben a legtöbb tanulmányait nem folytató hallgató (50 %) a felsőfokú/felsőoktatási szakképzési szakok nappali és levelező tagozatáról került ki (31 fő). Az oktatók kutatási és fejlesztési eredményeiknek, valamint érdeklődésüknek megfelelő kurzusokat hirdethetnek magas szabadságfokkal, a szabadon választható tárgyak keretei között. A Kar minden támogatást megad a szakirányú továbbképzések szervezésére, amelynek keretében a téma iránt érdeklődő szakembereknek szervezhetnek az intézetek rövid tanfolyamokat és 2-4 féléves képzéseket. Az oktatók létszáma, minősítettsége megfelelő. (A képzés teljes vertikumában 12 fő átoktatóként vesz részt az Egyetem alkalmazottai közül. A 12 főből 10 fő oktató, két fő az egyetem más alkalmazottja.) A létszám összességében elegendő a Kar hallgatói létszámához. Itt ismét utalnunk kell az egyetempolitikára, az integrációra, s az ebből következő számításmódra. Jeleznünk kell továbbá, hogy a PTE Szenátusa által elfogadott Kari Fejlesztési Terv előirányozza az oktatói létszám bővítését (2014ig +6 fő), valamint a minősítettség ezzel párhuzamos növelését. Ugyancsak utalnunk kell a belső fejlődés eredményeire. Jelen statisztikában még nem szerepel 1 fő, aki 2011. 11.01-től az MTA doktora. Ugyancsak 2011. év végén további 2 fő PhD fokozatszerzése történt. Újabb 2 fő (leadta doktori értekezését, kijelölték az opponenseket) 2012 tavaszán ők is megszerzik a PhD fokozatot. A 2012. évi létszámbővítéssel pedig tovább javult, növekedett a minősítettség aránya. Viszonylag jelentős számú óraadó segíti a munkát. Ez alapvetően az FSZ-szakok szakember szükségletével magyarázható. Olyan gyakorlatigényes szakjaink is vannak (pl. vendéglátó szakmenedzser, ügyvitel) amelyekhez gyakorlati szakemberekkel nem rendelkezünk. Képzéseinkben külső óraadóként 23 főt alkalmazunk, legtöbb esetben 1-2 kurzus megtartására. Egy részük a Kar korábbi, ma nyugdíjas oktatója. Több évtizedes szakmai tevékenységük, felsőoktatási gyakorlatuk garancia az igényes oktatásra. Továbbá több címzetes docens is található óraadóink között. A Kar oktatóinak átlagos óraterhelése minden oktatói kategóriában meghaladja a jogszabályok által elvárt, előírt átlagos óraterheltségi szintet, a részmunkaidős oktatók esetében jelentős mértékben. A statisztikai létszámadatok és a felvételi adatok elemzését követően a vezetés célként tűzte ki a létszámcsökkenés megállítását és a felvételi létszámadatok növelését. Így a Kar többlet erőforrásokat biztosított marketing tevékenységre. Újra pozícionálásra került a képzési kínálat. Az átszervezést követően a szakirányú továbbképzések racionalizálásra kerültek, a kevésbé vagy egyáltalán nem nyereséges képzéseket, terv szerint új, innovatív, a kor igényeinek és követelményeinek mindenben megfelelő képzések egészítik ki, vagy váltják fel.


60/226

Az egyetemi és kari DPR kutatások alapján megállapítható, hagy a Karunkon végzett hallgatók elhelyezkedési esélye, munkapiaci helyzete jónak tekinthető. A végzett hallgatónk elégedettsége szintén jobb az egyetemi átlagnál. Közgazdaságtudományi Kar A képzési eredményesség értékelése képzési szintenként: Felsőfokú/felsőoktatási szakképzés: Mivel az FSZ képzések hallgatóinak erőteljesebb a törekvésük a munkaerőpiaci érvényesülés irányába, így általában véve, a többi, BA- MA képzési szinten tanulókhoz képest jóval nagyobb a lemorzsolódás aránya (10-20%). Emellett érvényesnek tekinthető az a megállapítás is, hogy az FSZ hallgatók többsége a mintatantervhez képest hosszabb idő alatt végez, ám ennek okai szerteágazóak (család, munkavégzés, nyelvvizsga hiány stb.). Alapképzés: A Bolognai kreditrendszer bevezetése és felfutása után a nappali és levelező BA.n érzékelhető volt a hallgatói előmenetel eltérése, az előrehaladás lassulása a mintatantervhez képest. Ez jelenleg úgy érzékelhető, hogy több ezeken a területeken a mintatantervhez képest később végzők száma, mint a terv szerint végzetteké, nyíló ollóval. Mesterképzés: A Mesterképzésekre jelentkezők esetében a statisztikai tábla adatai annyiban torzítanak, hogy a Bolognai képzés megjelenése és felfutása későbbre (2012-re) tehető, így igen rövid időtávban értelmezhetők jelenleg az indikátorok. Megfigyelhető azonban a tanulmányok előrehaladásának magasabb szintű illeszkedése a mintatantervhez, mint a BA szinten. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy aki a BA elvégzése után MA –ra jelentkezik, annak feltett szándéka, hogy azt el is végezze, vagyis kevesebbet „csúszik”, illetve kisebb a lemorzsolódás aránya. Doktori képzés: A PhD –ra jelentkezők körében minimálisnak tekinthető azoknak a száma, akik mintatanterv szerint végeznek. Ez betudható a képzés magas szintjének, a feltételek keménységének, de a hallgatók megváltozott élethelyzetének is. A lemorzsolódás azonban a jelentkezőink oldaláról nem tekinthető tipikusnak, amely jelzi jelentkezésük megfontoltságát, illetve a képzési rendszerben rejlő rugalmasságot is. Levelező képzések: Élő tendenciának tekinthető, hogy bármely képzési szintet tekintve nagyobb a lemorzsolódás a levelező tanrendű hallgatók körében, mint a nappalisok esetében, s emellett jellemzően itt kisebb arányban kínált a Kar államilag finanszírozott helyeket, így anyagi okai is lehetnek a képzésből való kiesésnek. A 2006-2011 közötti időszakban a KTK oktatói állományának létszáma alapvetően nem változott (84 fő), az azonban egyértelmű, hogy a Karnak folyamatosan szembe kell néznie az oktatói korfa azon kedvezőtlen vonásával, mint az elöregedés. Ezt a tendenciát a Kari hagyományok alapján alapvetően a két doktori iskolából kikerülő doktorjelöltek „leigazolásával” kezeljük. A minősített oktatóink számát így állandó és megnyugtatóan magas, 74% -os értéken tudjuk tartani, miközben oktatóink oktatási feladatterhe is létszámarányosan hatékony munkavégzést mutat (13,22). A tanegység (kurzus) kínálat mennyiségi megfelelősége és kihasználtsága (TABL_15): A KTK- n az egy tanegységre eső hallgatói létszám meghaladja az 53 főt, mely véleményünk szerint igen magasnak tekinthető. A kurzusok kihasználtságát biztosítandó, belső szabályzat alapján limitáljuk egy kurzus indításához szükséges


61/226

minimális létszámot, mely BA szinten 20 fő, míg MA szinten 12 fő, amelyektől csak kivételes esetekben tekintünk el (pl. felfutó képzés főtárgyai). Az ez alatti érdeklődést mutató tárgyakat nem indítjuk, s a hallgatókat a kurrensebb témák felé orientáljuk még a tárgyfelvételi időszakban. A Kari Akkreditációs Bizottság (KAB) feladata az ilyen jellegű tárgyak kivezetése, illetve az új tárgyak validálása és beépítése a tantervekbe a Kari Tanács felé irányuló javaslattétellel. Az adatokat a gazdaságtudományi területre szűrve az látható, hogy a KTK –n végzettek viszonylag gyorsan találnak munkahelyet (átlagosan 4 hónap alatt) a más képzőhelyen diplomázó, de hasonló végzettségűekhez képest, bár ez az időszak egyre hosszabbodik. A munkakeresési időszak átlagosnak tekinthető más tudományterületen végzettekkel összevetve, míg a PTE karait tekintve a KTK –é a legkedvezőbb számadat. A gazdaságtudományi területen, a felsőfokú pályakezdők bére évek óta csak nominálértékben növekszik, s az tapasztalható, hogy a Dél-Dunántúli régióban elérhető bérek jócskán alatta maradnak a budapesti, de a más, prosperáló régiókban elérhető átlagjövedelmekhez képest is. Művészeti Kar A hallgatók általánosságban eredményesen végzik a tanulmányaikat. Vannak olyan kurzusok minden szakterületen, amelyek nehezebbnek bizonyulnak, s a hallgatók többször futnak neki a teljesítésnek. Ebből következően azonban nem jellemző a lemorzsolódás. Évente átlagosan képzési területenként 1 hallgató hagyja abba a képzést, azért, mert a tantervben előírt követelményeknek nem tud eleget tenni, s nem tudja folytatni a tanulmányait. A lemorzsolódás alacsony száma a művészeti képzés sajátossága, hiszen az ebben a képzésben részt vevő hallgatóknak nagy a művészi elhivatottsága, amely képzésük megkezdésétől fogva megfigyelhető (már kisgyerekkorban elkezdődik), s a tanulmányok folytatása során folyamatosan jelen van. Általánosságban elmondható, hogy a Kar hallgatói a vizsgaeredményeknél minden szakunkon a 4.34.6 közötti átlagot érnek el. A záróvizsgák eredményei szinte minden képzésünknél pár tizeddel magasabbak a vizsgaeredményeknél. Az oktatói kar 48 főből áll, ebből 43 fő rendelkezik tudományos fokozattal. A Művészeti Kar az elsők között volt, ahol a gazdasági terv tartása érdekében konszolidációs intézkedéseket kellett bevezetni, ez érintette az oktatói állomány átalakulását is. A Kari Tanács a minősített oktatók alkalmazásával történő oktatói utánpótlást írta elő. Ennek köszönhetően tanári gárdánk kiválónak mondható, magas a minősített oktatók aránya. Karunk oktatói állománya az elvárt egyetemi óraszámokat minden szemeszterben kielégítően teljesíti. A kis létszámú testület miatt néhány oktatónknál magasabb óraszám figyelhető meg, ami megemeli az egy oktatóra jutó átlagos óraszámunkat. Ennek okai a művészeti képzés sajátosságaiból fakadnak: A különböző hangszeres szakirányokon tanuló hallgatók felvételét az dönti el, hogy hány diplomázó fejezi be tanulmányait, ez jelentősen befolyásolja az óraterhelést. Kis létszámú szakok vannak. A kurzusok jelentős része egyéni órát jelent (pl. főtárgy, diplomamunka konzultáció, stb.). Ebben a rendszerben a csoportos elméleti kurzusok száma alacsonyabb az egyéni kurzusokhoz képest.


62/226

Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Hallgatóink nagy része jelentős előképzettségi hiányokkal kerül a képzésbe, különösen a matematika területén. Felzárkóztató kurzusok szervezésével próbáljuk meg szintre hozni azokat, akiknél a középiskolai alapok hiányosak. A HÖK nagy segítséget nyújt, szervezett konzultációkkal segítik a lemaradókat a felzárkózásban. Nehéz korrekt adatokat megadni arról, hogy mennyi idő alatt teljesítik hallgatóink a képzést, mivel a szakváltások, kimaradások torzítják a számokat. Várhatóan emiatt rosszabb a helyzet a kimutatott értékeknél. Ezt segítette a 3-szori tantárgyfelvételi lehetőség 3-3 vizsgalehetőséggel is, amit különböző engedélyekkel sokszor egy negyedik felvételi lehetőség is követett. Vállalható mértékű a lemorzsolódás, 10-20 % közötti jellemzően. Főleg azon szakoknál nagyobb, ahol egyes tárgyak magas követelményét a matematikai hiányok miatt nem tudják néhányan teljesíteni. (Pl. építőmérnök képzés) Levelező képzésben magasabb a lemorzsolódás, nem mindenki tudja felmérni, hogy munka mellett mire lesz képes. Sokaknak változik a családi állapota, külföldi munkalehetőséget kap, s emiatt halaszt, passzivál. Viszonylag magas a lemorzsolódás az FSZ képzéseknél is. Ide alacsony pontszámmal kerülnek be hallgatók, ugyanakkor több tárgynál – a későbbi kreditelismerés miatt – BSc szintű követelményeket kell teljesíteniük. Másrészt többen csak azért jelentkeznek, mert nem vették fel őket alapképzésre, s amint ez sikerül, elhagyják a képzést. Sokan csak a hallgatói jogviszony miatt kezdenek bele a képzésbe. Kedvező az 1 oktatóra jutó hallgatói létszámunk, 27, 54. Ugyancsak jó értéket kapunk az 1 tanórára jutó hallgatói létszám esetében, ez 24,7. Ennek oka a műszaki képzés gyakorlat-orientáltsága, az építész és a művészeti képzések területén pedig a kis létszámú, atelier-jellegű képzés gyakorlata. Ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy oktatóink átlagos leterheltsége viszonylag magas, 17,49 óra/hét. Ennek kötelező óraszámon (13 óra átlagban) felüli része általában a levelező képzésben történik, ahol fizetős képzések esetében eddig lehetőség volt a többletteljesítések kifizetésére. Fiatal oktatóink esetében probléma, hogy a magas óraszám mellett nehezebben tudják teljesíteni a tudományos előrehaladáshoz, a minősítés megszerzéséhez szükséges követelményeket. Kurzuskínálatunk a mintatanterveknek megfelelő, igyekszünk a szinergiák kihasználására, a tárgyak összevont megtartására ott, ahol ez lehetséges. A számokban megjelenik az is, hogy a csak vizsgakurzus lehetőségét is választhatják azok, akik az egyéb követelményeket már teljesítették. A fakultatív tárgyaink választéka viszonylag magas, itt tudunk lehetőséget adni az egyéni érdeklődés, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás szempontjainak. A műszaki diplomás hallgatók helyzete viszonylag kedvező, hamarabb el tudnak helyezkedni. Ugyanakkor sokaknál még mindig gond a nyelvvizsga hiánya. Őket is felveszik a munkahelyek, de jóval alacsonyabb bérért dolgoznak a diploma hiányában, noha szaktudásuk ugyanúgy megvan. A Diplomás Pályakövető Rendszer adatait elemezve (kb. 50 volt hallgató) a következő megállapításokat tehetjük 2010-re. Hallgatóként 4,3 % vett részt külföldi részképzésben, 33 % dolgozott hallgatóként, 21% a továbbtanulást választotta, a megkérdezettek 30%-a dolgozik. Munkájukkal, körülményeikkel kb. 75%-ban elégedettek, 46% volt munkanélküli, 5,8 % ment külföldre dolgozni, 17% nem használja munkája során a szakmai ismereteit, 25% olyan munkát kapott, ahol nem szükséges felsőfokú


63/226

végzettség. Általában a többség magyar tulajdonú cégnél helyezkedik el, alkalmazottként. Az álláskeresés ideje átlagosan 4,5 hónap volt. Kezdő fizetésük 130.860.- Ft. Természettudományi Kar Hallgatóink jellemezően 3-5 év alatt végzik el az alapszakokat. Akik nem tudnak 3 év alatt végezni, azok jellemzően 4 év alatt se végeznek, tanulmányaik ideje jelentősen meghaladja a 3 évet. Ezen hallgatók jelentősebb része alacsonyabb tanulmányi eredményesség miatt tölt el több évet. Kisebb részben olyan hallgatók is vannak, akik külföldi tartózkodás (ERASMUS, CEEPUS) vagy szakmai gyakorlat szerzése, munkavállalás miatt tudatosan nyújtják tanulmányi idejüket. A hallgatói lemorzsolódási arány döntően 10-25% közötti, megfelel az országos átlagnak. Minősített oktatóink aránya 83%, a főállású oktatók aránya pedig 99% feletti. Az egy oktatóra jutó kontaktórák száma 8,6 óra/hét, ami az egyéb, tanításra fordított idővel (konzultációk tartása, számonkérések, témavezetés stb) együtt eléri az Ftv. által előírt heti 12 órát. Kisebb számban és félévente változóan fordulnak elő nagy óraszámban (16-20 óra/hét) terhelt oktatók. Folyamatosan monitorozzuk, hogy se túl magas, se túl alacsony oktatási terhelés ne alakuljon ki stabilan egy oktató esetében se. Kurzusaink száma minden szakon a tanterveknek megfelelő. A kötelező tárgyak mellett megfelelő számú szabadon választott kurzust is biztosítunk. Ebben építünk az egész PTE-n működő, karközi áthallgatást is lehetővé tevő, ún. Campus-kredit rendszerre. Végzett hallgatóink helyzetét a DPR-en keresztül követjük nyomon. Több éves statisztika alapján megállapítható, hogy szaktól függően, de legfeljebb 1–6 hónap alatt végzett hallgatóink munkát találnak. A PTE TTK diploma jó ajánlólevél, értéke nemzetközileg is elismert, számos hallgatónk talál munkát, kap ösztöndíjat külföldön. Egy szakunk esetében se tapasztalunk a munkapiacon negatív diszkriminációt.

2.2.6.

A nemzetközi dimenzió értékelése

A nemzetközi dimenziót intézményünkben a nemzetköziesedés folyamatában tudjuk valóban hatékonyan értékelni. A mobilitás, kreditelismerés, idegennyelvű kurzuskínálat és külföldi hallgatók részarányának tényadatai mellett fontosnak tarjuk az oktatási-kutatási környezet nemzetközi jellegének elemzését, a nemzetközi kapcsolatoknak mind a személyes kapcsolatok, mind pedig az intézményi együttműködések és nemzetközi szakfeladati megbízatások (pl. nemzetközi bírálói és folyóiratszerkesztői funkciók) szempontjából történő értékelését, beleértve oktatóink-kutatóink (és általában véve alkalmazottjaink) nemzetközi szakmai tapasztalatait. Intézményünk mintegy három évtizedes angol nyelvű és egy évtizedes német nyelvű, teljes-idejű képzési múlttal büszkélkedhet az általános orvosi képzés területén. Erre épültek rá folyamatosan a többi képzési terület vonatkozásában az idegen nyelven történő képzések. Kiemelendő a KTK angol nyelvű BABA és MBA szakjainak kiépülése a 90-es években, (Middlesex University közös diploma megteremtésével), majd az ÁJK és BTK egyes szakjainak idegen nyelven történő meghirdetései (a


64/226

Bologna-rendszerben BA és MA szinteken). Az Egyetem 20 doktori iskolájában a megjelenő igények szerint történnek az idegen nyelven történő képzések, azonban ezek esetében általános elterjedtségről még nem beszélhetünk. Fontosak a közös nemzetközi diplomák létrehozásának irányába történő erőfeszítések. Komoly impulzust jelentett intézményünk nemzetköziesedése szempontjából az a tény, hogy a magyar felsőoktatási rendszerben meghonosodott a Bologna-rendszer. Általában elmondható, hogy az osztott képzési rendszer igazodott a nemzetközi oktatási gyakorlatokhoz, valamint szorosabbra fűzte a kapcsolatot a munkaerő-piac nemzetközi elvárásaival. A hallgatói, oktatói és adminisztratív személyzet mobilitására, a külföldi hallgatók részarányára, a kreditelismerésekre, az idegennyelvű kurzuskínálatra és a külföldön idegen nyelven történő oktatásra vonatkozó tényadatokat az alábbi táblázat összegzi: 2010/2011

ÁJK PTE ÁOK

Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest 0,71% 51,53%

PTE BTK

5,13%

94

3,00%

PTE-ETK FEEK IGYK KTK PTE MK PMMIK TTK

1,11% 1,06% 0,08% 4,69% 4,47% 1,44% 0,79%

2 3 0 34 11 29 0

1,07% 0,87% 0,92% 2,72% 2,63% 0,90% 1,06%

Kar / vagy egyéb szervezeti egység (pl. továbbképző intézet)

Kreditelismert résztanulmányok száma (db. kifelé irányuló mobilitás esetében)

Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest

Kiutazó oktatók és személyzet (nem oktatói státuszban dolgozó alkalmazottak) aránya a teljes alkalmazotti létszámhoz képest

53 25

1,37% 0,95%

20,18% 0,78% oktatók: 13%, adminisztráció 1,3% 1,29% 18,06% 16,28% 14,29% 7,05% 3,11% 6,74%

Idegen nyelven meghirdetett szakok száma

Külföldi telephelyek száma

Joint degree jellegű, közös képzési együttműködések száma

0 6

0 0

2 0

4

0

1

0 0 0 4 0 0 0

1 0 0 0 0 0 0

0 1 0 3 0 0 0

A hallgatói mobilitás intenzitása karonként változó (a képzési területek belső természetének függvényében), de ugyanakkor jelentős ingadozást mutat egy évtized vizsgálatának tekintetében is. A százalékos arányok értelmezésekor több szempontot figyelembe kell venni, amelyek közül a legfontosabbak: a kiindulási kari hallgatói összlétszámot, az adott képzési terület (vélt vagy valós) „idegennyelv igényét”, a vizsgált kar nemzetköziesedési mutatóját, valamint a kari kredit-elismerési hajlandóságot. Emellett nagy szerepet játszik még a szóban forgó szakok „nemzetközi karaktere” és a kar hallgatóinak (általánosan jellemezhető) „szocio-ekonómikus háttere”. A fenti paraméterek differenciált értékelése szükséges a tényadatok reális kiértékeléséhez, miszerint a társadalomtudományi képzési területeken (KTK, BTK, MK, FEEK) a hallgatói mobilitás eléri az 2,5-3 százalékot, míg a természettudományi, műszaki és orvosi képzéseknél (TTK, PMMIK, AOK, ETK) nagyon alacsony részarányt képvisel. Komolyabb vizsgálatot kíván az ÁJK és az IGYK nehezen indokolható alacsony részaránya. A mobilitás iránya viszonylag stabilan előre jelezhető: részben a földrajzi elérhetőség, részben a nyelvi választás szerepelnek döntő okokként. Ennek értelmében Németország, Ausztria, Spanyolország, Finnország, valamint a környezetünkben elhelyezkedő CEEC országok szerepelnek az élen.


65/226

Érdekes a korreláció az oktatói-személyzeti mobilitások kari adatai és azok hallgatói megfeleltetése között. A társadalomtudományok terén (ÁJK, FEEK, KTK, IGYK, BTK, MK) viszonylag magas értékeket látunk (18-7 százalék között), ugyanakkor az PMMIK, TTK, ETK, ÁOK oktatói-személyzeti mobilitása messze az elvárható mobilitási szint alatt marad. A mobilitások irányai hasonló paraméterek mentén oszlanak meg, mint a hallgatói mobilitások esetében. Az idegennyelvű képzések kínálatának kérdése kiemelt szempont az Egyetem nemzetköziesedési mutatói között. Jelenleg az osztatlan orvosképzés területén nagy húzóerővel rendelkezik az ÁOK, felzárkózik hozzá az ETK, mint egészségügyi képzési terület. A KTK (már jelentősebb hagyományokra építve), valamint a BTK és a PMMIK túljutott a „kísérletezési” szakaszon, az idegen nyelven meghirdetett BA/BSc és MA/BSc szakok sikeresen működnek. Nagy dilemma az idegennyelvű képzések elindításának kérdésekor, hogy vajon a hallgató kereslet legyen az indítás mozgatórugója, vagy pedig a felkészült oktatói gárda „kényszerítse ki” az idegennyelven oktatható szakok meghirdetését. A közös diplomák kiadásra irányuló együttműködések intenzitása megnőtt az utóbbi két év során, amikor is a BTK, a KTK és az ÁJK ilyen irányú együttműködéseket kezdeményezett. A közös diplomát adó képzések kialakítása még mindig komoly szakmai-adminisztratív kihívásnak számít, figyelembe véve a nagyon eltérő jogi szabályozásokat a potenciális külföldi partner-egyetemek vonatkozásában. Nincsenek ugyanakkor megbízható nemzetközi adatok arról, hogy ténylegesen milyen többletet jelentenek az európai munkaerő piacon a közös diplomák. (Sokszor egy diploma több, használható nyelvtudással sokkal jobban értelmezhető a munkaadók számára.) Egyetemünk két kara, az ÁOK és az ETK létesített külföldön idegen nyelven történő képzést (Oslo és Frankfurt). A külföldi tanulmányokhoz kapcsolódó kredit-elismerésben jelentős lépéseket tett intézményünk. Nagyon jól működnek mind a kari, mind pedig az egyetemi szintű Kreditátvételi Bizottságok, amelyek az Erasmus szabályzatainkkal teljes összhangban vannak. Úgy tapasztaljuk, a kreditek elismerése is egy az „oktatási kultúra” területére eső ügy, amelyben több éves tapasztalat, majd kiépülő hagyomány kell minden karon. Az idegennyelvű (nem nyelvszakos) kurzusok részaránya Egyetemünkön 6 százalék feletti, amely az ÁOK 48 százaléka mellett a többi kiemelkedő kar 4-6 százalékával együtt jelentősnek mondható, bár ez az érték messzemenően nem elégséges. Reális célkitűzés, hogy a karok 20-25 százalékos részarányt alakítsanak ki az idegennyelven oktatott kurzusok számára. Komoly figyelmet fordít intézményünk a nemzetközi hallgatóinknak nyújtott szolgáltatások minőségemelésére. A KÖSZI nemzetközi kommunikációra és kontaktusokra is fel van készülve, a kari és egyetemi honlapokat már a nemzetközi hallgatóink igényeinek figyelembevételével alakítjuk ki. Nagy előrelépés történt a nemzetközi hallgatók képviseleti és érdekképviselete rendszerének kialakítása terén is. A hallgatói önkormányzatok ma már integráltan kezelik a külföldi hallgatók ügyeit is. A nemzetközi mobilitást gátló tényezők között elsődlegesen kiemelendőek a finanszírozási gondok, a megfelelő nyelvtudások hiánya, valamint sok hallgatónak a tanulás melletti munkavállalás ténye, ami miatt nem szívesen hagyják el az országot hosszabb képzési időre.


66/226

Egyetemünk két irányban tesz stratégiai lépéseket a nemzetköziesedés területén: a külföldi hallgatók beiskolázása tekintetében prioritást élvező országokat jelölünk ki, ahonnan rendszeres beiskolázást érhetünk el és tarthatunk fenn, másrészt prioritásokat jelölünk meg a képzési területek vonatkozásában is, hogy erősíteni és koncentrálni tudjuk oktatóink-kutatóink és adminisztratív személyzetünk felkészültségét jelentősebb arányú nemzetközi hallgató oktatásához. A nemzetköziesedési folyamat az elért eredmények, a kialakított módszerek állandó monitorozásával és ellenőrzésével hatékonyan irányítható. Ezeket mind a kari vezetés szintjein, mind pedig az egyetemvezetés szintjén ma már kialakult gyakorlatnak tekintjük.

2.2.7.

A tehetséggondozás értékelése

A PTE rektori vezetése kiemelt figyelmet szentel a tehetséggondozásnak mind az egyetemi hallgatóság, mind a potenciális hallgatók körében. A hallgatók tudományos tevékenységének támogatása és ennek eredményei A Pécsi Tudományegyetemre felvételt nyert hallgatók tudományos tevékenységük sikeressége érdekében szakmai és infrastrukturális támogatást kapnak az intézmény képzett, szakmailag elismert oktatóitól, kutatóitól. Ez részben magában foglalja a TDK-OTDK dolgozatok elkészítésének folyamatát, részt vehetnek konferenciákon, munkájukat bemutathatják előadás formájában, publikálhatják nemzetközileg is elismert szakfolyóiratokban. Az eredményeket illetően megállapítható, hogy erős hazai versenyben az elmúlt 4 évben folyamatosan növekedett a tudományos diákköri munkában résztvevő, majd az OTDK-n kiemelt eredményeket elérő hallgatóink száma. A 2008-2012-es időszakban 669 OTDK résztvevőnk közül 257-en értek el helyezést, és 6 Pro Scientia aranyérmet szereztek meg. Ezen eredmények az OTDK díjak „tortájából” történő egyre nagyobb részesedést jelzik, célunk a továbbiakban is az ilyen aktív és eredményes részvétel biztosítása. Kar / vagy egyéb szervezeti OTDK egység (pl. továbbképző résztvevők intézet) száma ÁJK ÁOK BTK ETK FEEK IGYK KTK PMMIK PTE MK TTK PTE összes

74 49 175 28 37 10 57 51 49 139 669

Nemzetközi OTDK hePro Scientia TDK résztve- TDK helyezetversenyeken lyezettek aranyérmek vők száma tek száma elért helyezések, száma száma díjak száma 35 143 96 1 4 15 514 226 2 0 66 142 62 2 0 7 295 50 0 0 19 54 37 0 0 4 66 18 0 4 47 286 56 0 0 5 189 52 0 13 19 108 49 0 2 40 157 80 1 13 257 1954 726 6 36

A Pécsi Tudományegyetem fontos szerepet tulajdonít a szakkollégiumi képzésnek. Szinte valamennyi karon működnek ilyen, a diákok tudományos munkáját ösztönző szervezetek. Jelenleg 11 szakkollégi-


67/226

umban mintegy 460 hallgatói tag vesz részt, évente kb. 200 bevont oktató közreműködése mellett. Minden karunkon működik szakkollégium, több kar hallgatói (pl. ÁOK, BTK, TTK stb) több szakkollégium közül is választhatnak azok interdiszciplináris jellege miatt. A szakkollégiumi mozgalom a különösen aktív és nyitott, a későbbiekben is eredményes értelmiségi pályára kerülő hallgatók közössége. A jelentkezők kiválasztása a benyújtott pályázati anyag és az ezt követő rövid, felvételi elbeszélgetés eredménye alapján történik. Jelenlegi méreteik megfelelőek, a szakkollégiumok működése jól kézben tartott és további inspiráló jelenlétük is biztosított. 2011 Szakkollégium névvel

Tudományterület(ek)

Fenntartható Szakkollégium

Fejlődésért bölcsészet-, és társadalom- tudományok orvostudomány, pszichológia tudoGrastyán Endre Szakkollégium mány, történettudomány társadalomtudományi, gazdaságtuIllyés Gyula Szakkollégium dományi, pedagógusképzés Janus Pannonius Közgazdasági közgazdaság-tudomány Szakkollégium Juhász Jenő Szakkollégium műszaki tudomány bölcsészet-, és társadalomKerényi Károly Szakkollégium tudományok Márton Áron Szakkollégium interdiszplináris képzés Óriás Nándor Szakkollégium állam- és jogtudomány Szentágothai János Szakkollétermészet-tudományok gium Társadalmi Befogadás Szakkoltársadalomtudomány légium bölcsészet-, és társadalomWlislocki Henrik Szakkollégium tudományok PTE összes

Tagok száma

Aktív hallgatói tagok száma

Bevont oktatók, kutatók száma évente

25

21

6

45

45

50

12

12

7

60

50

35

48

33

7

39

39

28

95

47

24

55

55

9

62

55

36

7

2

3

10

10

7

458

369

212

A tehetséggondozás szervezeti keretei az intézményben Egyetemünk korábbi Intézményfejlesztési Tervének stratégiai célkitűzéseivel összhangban, szenátusi döntés értelmében csatlakozott az Országos Géniusz Hálózathoz. 2011 májusától a PTE regisztrált Regionális Tehetségpontként működik. A Tehetségpont működése kiterjed a PTE valamennyi karára, valamennyi évfolyamára, valamennyi hallgatójára és valamennyi közoktatási intézményére. Az egyetemi tehetségpont összefogja, koordinálja, képviseli az Egyetem egészének tehetséggondozó tevékenységét. A tehetségazonosítás, tehetség-tanácsadás, tehetséggondozás, valamint hálózatfejlesztés egyetemi szintű koordinációját, képviseletét két munkatárs látja el, egyikük tehetségfejlesztési szakértői minőségben. Az azonosítás és a tanácsadás folyamatába a PTE Pszichológiai Intézetének egyik docense kapcsolódott be. Tehetségpontunk intenzív, személyes kapcsolatok fenntartásával, folyamatos információcserével, közös programok, konferenciák szervezésével biztosítja a tehetségsegítő szakemberek és tehetséges fiatalok, valamint a tehetséggondozást segítő alhálózatok, más tehetségpontok, önkormányzati, civil szervezetek, vállalatok közötti együttműködést a régióban. Folyamatosan keressük, kutatjuk, figyel-


68/226

jük azokat a lehetőségeket, kezdeményezéseket, amivel a lehető legnagyobb emberi és anyagi erőforrást tudjuk bevonni a tehetségsegítő munkába. A PTE hallgatóinak tehetség-kibontakoztatását folyamatosan a minőségi oktatás, az alap- és mesterképzésben a tehetséggondozás tradicionális közösségi alapintézményei, a Tudományos Diákkörök, a Szakkollégiumok és a Doktori Iskolák segítik. Ez a gazdag tradíció, erős szakmai és tudományos háttér a változó képzési rendszerben is biztosítja a tehetségek kiválasztását, fejlesztését. Szakkollégiumok, Tudományos Diákkörök és a speciális tehetséggondozási közösségek között szakmai együttműködést segítő egyetemi szintű tehetség honlapot hoztunk létre a meglévő energiák, szellemi kapacitások optimális összegzésére (tehetseg.pte.hu). A tehetséggondozásra dedikált költségvetési források A képzési normatívából elkülönített összeg áll rendelkezésre a tehetséggondozás támogatására, ezen felül rendszeres pályázati bevételek támogatják ezt a munkát. Ezen források a vizsgált időszakban kimutatható trend nélkül kisebb mértékben ingadoznak, az utóbbi években 15-20 MFt/év összeg volt jellemző. A 2012-es év azonban szignifikáns növekedést jelez, harmadév alatt a korábbi teljes éveknek megfelelő forrásbevonást sikerült elérnünk. Ez a pályázati források bővülésének következménye. A jelenleg a hallgatói normatíva pár százalékából finanszírozott Intézményi Szakmai Tudományos Ösztöndíjat fogjuk részben átalakítani a PTE Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Programjává. Ez évi 25 MFt körüli összeget jelent a következő tanévtől kezdve. Oktatók-kutatók tevékenységek)

bevonása

a

tehetséggondozás

folyamataiba

(mentori,

tutori

A Pécsi Tudományegyetem a TÁMOP 4.1.1-08/1. számú pályázatban kialakította a hallgató és az oktató szoros szakmai kapcsolatára épülő tutori rendszert, amely a pályázat időtartama alatt pilot formában működött a 2010/2011 tanévben. A tutorálás a kiemelkedő képességű hallgató előrehaladását segítő folyamat, miközben a hallgató egy általa választott kutatási témában alaposabban elmélyül. A tutori rendszer egy Tehetséggondozási Program keretei között valósult meg, amelyben a PTE kilenc karáról 32 tehetséges hallgató vett részt, 25 tutor irányítása mellett. A szakmai támogatás mellett a hallgatók előrehaladását segítő képzések és konferenciákon, rendezvényeken való részvétel került támogatásra a Programból. A tehetségek és tutoraik szakmai munkájához az adminisztratív alapot egy tehetséggondozási koordinátori hálózat nyújtotta. A TÁMOP 4.1.1. forrással 2010-2011-ben támogatott pilot projekt után 2012-ben tavasszal kezdődött meg a PTE Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Programjának kidolgozása, a program 2012 őszi szemeszterében indul, várhatóan kb. 100 kiemelkedően tehetséges hallgató bevonásával. Ebben a programban hallgatóinkat elhivatott oktatóink fogják személyre szabott tutorálással segíteni. Az információ-áramlás elősegítése – „Tehetség-honlap” Szakkollégiumok, Tudományos Diákkörök és a speciális tehetséggondozási közösségek között szakmai együttműködést segítő egyetemi szintű ”Tehetség-honlapot” hoztunk létre, a meglévő energiák, szellemi kapacitások optimális összegzésére. Adatbázisunkban megtalálhatók a kari szakkollégiumok, tudományos diákkörök, doktori iskolák kínálata, azok tudományos eredményei. Ennek hatására erő-


69/226

södött az Egyetem belső tudományos kommunikációja, áttekinthetőbbé vált az egyén és a közösségek számára, hogy az egyes karokon a jövendő tudósai milyen témákkal foglalkoznak szervezett keretek között. A tudománynépszerűsítő és tehetséggondozó profilú TÁMOP 4.2.3. honlap tartalommal való ellátását is párhuzamosan végezzük. Nemzetközi szakmai szervezeti együttműködések, tagságok Több Karunkon a hallgatók nemzetközi hallgatói szervezetek tagjai lehetnek (pl. AIESEC, IAESTEE stb). A TDK munkában kiemelkedő hallgatók individuális tagságot szereznek nemzetközi szakmai szervezetekben. Ezen kapcsolatok elkísérik őket későbbi karrierjük évei alatt is. A középiskolás korosztályra irányuló kezdeményezések A középiskolás korosztályt számos rendezvénnyel, rendezvény sorozattal (pl. „Kutatók Éjszakája”, „Nyitott laborok”, „Kis esti fizika”, „Velünk élő kémia”, Nyílt napok stb) és egész éves szakmai tehetséggondozó programokkal (pl. „Matego” – matematika stb.) érjük el sikeresen. Innovatív, nagy sikerrel induló programunk a Szinapszis mentor program melynek alcíme: Kiválók a kiválókért – Tanítva Tanulni tehetségsegítő program.


2.3.

70/226

K+F+I tevékenységek értékelése

2.3.1.

A kutatási portfólió értékelése

K+F+I tevékenységek tudományterületi kiterjedtsége, sokszínűsége A Pécsi Tudományegyetem hatalmas szakmai bázisát az egyetemi oktatók, kutatók széles köre jelenti: tíz karon közel 2000 oktató-kutató kolléga dolgozik K+F+I projektekben. A PTE tudományos élete rendkívül szerteágazó, sokrétű tevékenységet takar. Egyetemünk mindegyik karán aktív kutatómunka folyik. Alapkutatások és alkalmazott kutatások folynak az élettelen természettudományok, az élő természettudományok, a társadalomtudományok, a mérnöki tudományok, a bölcsészettudományok, valamint a művészeti ágazatok területén. Nagyobb tudományterületeket tekintve az egyetem kutatásaival, egyedi produktumaival épp-úgy jelen van az élő- és élettelen természettudományok, illetve a bölcsészet- és társadalomtudományok témaköreiben, mint a képző- és iparművészet speciális világában. Napjainkban alapvető versenyfeltétel, hogy ezek a kutatások, a bennük részt vevő személyek, valamint a tudományos utánpótlás minél szélesebb ismertségre, elismertségre és hasznosíthatóságra tegyenek szert. A Pécsi Tudományegyetem a legszélesebb kutatási portfolióval rendelkezik a hazai felsőoktatásban. 6 tudományterület 39 tudományágában 225 kutatási témával foglalkoznak kutatóink, oktatóink, hallgatóink. Ezek elsősorban alapkutatási témák, ugyanakkor az elmúlt években megerősödtek az alkalmazott kutatási, K+F+I témák is. A Pécsi Tudományegyetem összesen 225 kutatócsoporttal rendelkezik, K+F portfóliója pedig alapvetően négy fő terület köré csoportosul, melyek a következők: humán- és társadalomtudomány, műszaki tudomány, orvos- és egészségtudomány, természettudomány. A kutatási portfolióban mind számeszűségében, mind eredményességében az orvostudományokhoz kapcsolódó kutatási tevékenység a legjelentősebb. E területen találjuk a legtöbb K+F témát, a legtöbb kutatót, és itt jön létre a legnagyobb mennyiségben kutatási eredmény: publikációs és szabadalom. Az elmúlt évek sikeres pályázatai eredményeként a MTMI terület is komoly felzárkózást mutat. Emellett a PTE hagyományosan erős pozíciókkal rendelkezik a hazai társadalomtudományi és bölcsészettudományi területeken, amit az e téren lévő nagyszámú kutatás is jól tükröz. Orvos- és Egészségtudomány

Humán- és Társadalomtudomány

Műszaki tudomány

Természettudomány

Sejthalál, neurológiai betegségek

Jogtudományok

A korszerű környezetfejlesztés mérnöki eszközei és módszerei

Analitika és környezetanalitika

Mitokondrium kutatócsoport

Evolúciós pszichológia

Energiadesign

Kvantuminformatika kvantumoptika

PARP kutatócsoport

Romológia és neveléspszichológia

Energiahatékonyság növelése lakó-, középületeknél és épületcsoportoknál

FLIP - Villámárvíz kutatás és előrejelzés

Proteomika

Az oktatás társadalomtörténete az újkori Magyarországon

Épületgépészet

Kistérségfejlesztés

Neuroprotektív vegyületek alkalmazása állatkísérletes koponyatrauma modellekben

Repülés- és hadtörténet

Innovatív Villamos Technológiák

Geoinformatika

és


71/226

Orvos- és Egészségtudomány

Humán- és Társadalomtudomány

Műszaki tudomány

Természettudomány

Látásélettan

Addiktológia

A korszerű környezetfejlesztés mérnöki eszközei és módszerei

Növényélettan

PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium és Kutatócsoport

Autonom Rendszerek Információtechnológiája

Anyagszerkezet és gyenge molekuláris kölcsönhatások

Árpád-kori magyar történelem

Nukleáris környezetvédelem

Pécsi Idegtudományi Képalkotó Konzorcium

Kelet-Európa és a története és kultúrája

Örökségvédelem

Egészségpszichológia

Köztes-Európa területi strukturális vizsgálata

Egészségszociológia

Délszláv levéltári források Magyarországról 1918-1941

Termográfia hőképanalízis

Orvosi genetika

Európa és Kutatócsoport

Vízminőség-védelem

Neuropszichológia neurorehabilitáció Karotinoidok gálata

és

szerkezetvizs-

Humán Vizuális Elektrofiziológiai Laboratórium Téri tájékozódás és pszichopathológia A táplálkozás és anyagcsere központi szabályozása Vaszkulárbiológia mikrocirkuláció

és

Molekuláris endokrinológia Biotranszformáció és gyógyszertoxicitás Endokrin diagnosztikai fejlesztések (Laboratóriumi Medicina)

Balkán és

Ibero-Amerika

Szaknyelvi program (német) Fordítástudomány Anyanyelvi nevelés A kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése A Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia gazdaságának regionális szerkezete Koraújkori Politikaelméleti Kutatócsoport Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Idegélettan

PTE Afrika-Amerika-Ázsia Universitas Munkacsoport

Neurofarmakológia Molekuláris biológiai diagnosztika A Wnt jelátvitel hatása az öregedés folyamatára A PACAP hatásainak vizsgálata Neurobiológia és idegfejlődéstan

Szociológia Afrika-kutatás Történeti gyűjtemények Romanisztika Kulturális örökség

Virális onkolízis

Regionális Lifelong Learning Kutató Központ

Energetika és hőszabályozás

Foglalkozás-egészségügyi empirikus kutatás

Reprodukciós- és tumo immunológia Bioaktív paramágneses és diamágneses vegyületek Magatartásorvoslás Kísérletes kardiológia Molekuláris patomorfológia Pályakép és pályaszocializáció az egészségügyi felsőoktatásban "FAT-MAX"

Karrier-tanácsadás Stratégiai Kutatóközpont Biomassza kutatás

-

Gazdaságpolitikai kutatások Anyag- és formakutatás Anyagismeret a képzőművészetben Elektronikus művészetben

médiumok

Művészettörténeti

a

kutatócso-

Szerkezetek diagnosztikája a

Általános és környezeti mikrobiológia Természetes és mesterséges agrobaktérium rezisztencia Életminőség

és

Növényrendszertan geobotanika

és

Diszkrét optimalizálás, gráf algoritmusok

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Terve 2013-16 Orvos- és Egészségtudomány

Humán- és Társadalomtudomány port

Táplálkozástudomány Egészségügyi szervezés

Valós és virtuális terek

Műszaki tudomány

72/226

Természettudomány

Populációs alapú folsav státusz monitorozás Down-szindrómások életminőségét befolyásoló faktorok vizsgálata Fizioterápia és táplálkozástudomány Prevenciós módszerek a cardio- és celebrovascularis betegségekben Egészségfejlesztés Karotinoidok és A-vitamin meghatározása vérszérumban A prolactin (PRL) keringésben cirkuláló formáinak elemzése Endothel diszfunkciók, endocrin markerek Lab-on-a-Chip technológia klinikai alkalmazása Erek kialakítása (Angiogenesis) in vitro es in vivo

Alap- és alkalmazott kutatási programok, területek arányai, összefüggései Az Egyetem K+F+I tevékenységében elsődlegesen az alapkutatás dominál. Az alapkutatási tevékenységet jól jellemzi a magas színvonalú, nemzetközileg is jelentős elismertségű oktatói-kutatói publikációs tevékenység, az oktatói-kutatói fokozatszerzés elmúlt évekbeli kiemelkedően magas aránya, a doktori iskolák, tudományos diákkörök sikeres működése. Az célzott alapkutatási és alkalmazott kutatási témák jelentős része az élettudományokhoz (life science) kötődik, ezen belül az egészség- és orvostudomány alá tartozó tématerületek dominálnak. Ki kell emelnünk az idegrendszeri kutatásokat (neurológia, neuropszichológia, neurobiológia, neurofiziológia), az orthopédia (elsősorban sebészeti eljárások, gyógyászati eszközök fejlesztése), illetve a kardiológia területét. Ezen területek kutatásai elsősorban az egyetemi klinikákhoz kötődnek. A farmakológiai kutatások (farmakogenomika, gyógyszerkémia) és diagnosztika területek, bár nagy hagyományokkal bírnak, jelentős előrelépést hozott a területen a sikerrel megvalósított RET projekt. Ugyancsak elsősorban klinikai kutatás keretében kell megemlítenünk a genetika területét. Az immunológia területén elsősorban diagnosztikumok, reagensek kifejlesztése, autoimmun betegségek vizsgálata történik. A biofizika keretében speciális nanomedicina kutatások zajlanak. Mind eredményeiben, mind gazdasági kapcsolataiban jelentős kutatási területünk még a molekuláris biológia-biokémia területe. A természettudományok területén innovatív kutatócsoportok elsősorban a fizika és kémia területén történő lézer-alkalmazásokra irányulnak (kvantumkémia, optikai szenzorok, spektroszkópia, lézerfizika). A TTK-n zajló kutatási területek a DDKKK-val közös kutatásokon túl elsősorban a biológia és föld-


73/226

rajz tudományok területe. Ezen belül a növény- és állatbiológia, illetve a geográfus mellett a geológiai témák is előtérbe kerülnek. A felmérésbe bevont kutatóhelyek között szerepel az alkalmazott matematika és informatika területe. Ehhez kapcsolódik a jogi informatika területe, melynek bázisa az ÁJK. A környezettudomány elsősorban a TTK és PMMK kutatóihoz kötődik, azonban a KTK is számos kutatást végez ehhez kapcsolódóan. Kutatás-fejlesztési és képzési portfolió szinergiái, illetve hiányosságai A Pécsi Tudományegyetem kutatási portfoliója rendkívül széles körű tematikára terjed ki. A kutatások széles köre magában hordozza a szétaprózottság veszélyét és a kutatói kritikus tömeg hiányát. Ezt ellensúlyozzuk azokkal – az elsősorban pályázati forrásból megvalósított – K+F fejlesztésekkel (SP! IKT-Science, Please! Innovatív Kutatói Team létrehozása TÁMOP 4-2-2-08/1, A Dél-dunántúli régió egyetemi versenyképességének fejlesztése TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV) ahol a belső kompetenciák szem előtt tartásával a tudományos szinergiákra építve, inter- és multidiszciplináris kutatásokat valósítottunk meg. E pályázatok már tükrözték azt a stratégiai szellemiséget, hogy a nemzetközi és hazai kutatáspolitikai célkitűzéseknek megfelelően, valamint a dél-dunántúli régió adottságaihoz igazodva, a Pécsi Tudományegyetem olyan nagy potenciállal rendelkező tudományterületekre koncentrálja szellemi, infrastrukturális és pénzügyi kapacitásait, amelyek képesek lehetnek a régió tudásalapú, innováció orientált gazdaságfejlesztési stratégiáját szolgálni. A demográfiai változások a hallgatói létszám csökkenését vetítik előre, azaz a képzési kapacitások minőségi megújítása mellett a K+F szolgáltatások irányába kell elmozdulniuk az intézményeknek. A Pécsi Tudományegyetem jelentős kutatási potenciállal rendelkezik, azonban szükség van a kutatások továbbfejlesztésére, a szükséges erőforrások koncentrálására. Ezzel párhuzamosan olyan, többnyire hiányzó tevékenységek megoldására van szükség, mint például a K+F eredmények összegyűjtése, kezelése, értékesítésének menedzselése, illetőleg „intézményesített” együttműködések a gazdálkodó szervezetekkel. A kutatási tevékenységek szétaprózottak, résztevékenységek teljes összhangjának megteremtése indokolt. Szükséges az elaprózódott képzési-kutatási szerkezet koncentrációja és a szolgáltatási vonzáskörzetek optimalizálása. Doktori képzés volumene és eredményessége Pécsi Tudományegyetem a magyar doktori képzés egyik legjelentősebb szereplője, az intézmény nyolc karán összesen 20 doktori iskola működik. Ezzel a képzési-szervezeti struktúrával az Egyetem az öt legjelentősebb hazai intézmény között is piacvezetőnek számít a doktori képzésben. A doktori- és mesteriskolákban jelenleg 199 törzstag és 412 témavezető tevékenykedik. Az elmúlt három év során összesen 1144 doktorandusz kezdhette meg tanulmányit doktori iskoláinkban. A doktori hallgatók létszáma a korábbi jelentős emelkedést követően beállt az 1000 fős létszám közelében. A képzésben résztvevők továbbra is emelkedő tendenciáját a nem nappali tagozat létszám (levelezős és egyéni felkészülő hallgatók) emelkedése hozta a nappali létszám állandósága mellett. Ez elmúlt 3 év során összesen 735 hallgató fejezte be a doktori tanulmányait, közülük 465-an szerezték


74/226

meg PhD illetve DLA fokozatot a Doktori Iskoláinkban. A fokozatszerzések száma és a doktori képzésben résztvevők létszámára vetített aránya is szerencsésen folyamatosan emelkedett. Az elmúlt évben már közelítően az adott évben képzésben résztvevő összes doktorandusz csaknem 15%-a megszerezte a doktori fokozatot. A Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolái Tudományág

A Doktori Iskola neve

Létesítés Törzstagok éve száma

1.

Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

állam- és jogtudományok

2002

12

2.

Biológiai Doktori Iskola

biológiai tudományok

2002

12

3.

Breuer Marcell Doktori Iskola

építészmérnöki tudományok, építőművészet

2003

12

4.

Egészségtudományi Doktori Iskola

egészségtudományok

2005

7

5.

Elméleti Iskola

elméleti orvostudományok

2000

11

6.

Filozófia Doktori Iskola

filozófiai tudományok

2002

7

7.

Fizika Doktori Iskola

fizikai tudományok

2005

12

8.

Földtudományok Doktori Iskola

földtudományok

2002

7

9.

Gazdálkodástani Doktori Iskola

gazdálkodás- és szervezéstudományok

2001

7

10. Gyógyszertudomány Doktori Iskola

gyógyszerészeti tudományok

2000

12

11. Interdiszciplináris Doktori Iskola

néprajz- és kulturális antropológia, politikatudományok, történelemtudományok

2000

14

12. Interdiszciplináris Doktori Iskola

elméleti orvostudományok

2000

9

13. Irodalomtudományi Doktori Iskola

irodalom- és kultúra tudományok

2002

7

14. Kémia Doktori Iskola

kémiai tudományok

2000

10

klinikai orvostudományok

2000

18

nyelvtudományok

2001

8

2005

9

2001

9

1997

7

2002

9

15. Klinikai Iskola

Orvostudományok

Doktori

Orvostudományok

Orvostudományok

Doktori

16. Nyelvtudományi Doktori Iskola

17. Oktatás és Társadalom Neveléstudoneveléstudományok mányi Doktori Iskola 18. Pécsi Tudományegyetem Művészeti képzőművészet, Kar Doktori Iskola zeneművészet 19. Pszichológia Doktori Iskola

pszichológiai tudományok

gazdálkodás- és szervezéstudományok, 20. Regionális Politika és Gazdaságtan közgazdaságtudományok, Doktori Iskola regionális tudományok A doktori Iskolák törzstagjainak száma

199


2.3.2.

75/226

A K+F-kapacitások értékelése

Humán-erőforrások Az Egyetem kapacitásait tekintve Magyarország legjelentősebb felsőoktatási intézménye. A hallgatói, az oktatói létszámokat vizsgálva kijelenthető, hogy az intézmény a hazai felsőoktatás élvonalába tartozik. Az oktatói-kutatói erőforrások minőségi összetételének legfontosabb mutatószáma a minősített oktatók/kutatók száma, illetve aránya. A Pécsi Tudományegyetemen a 2011-ben- a minősítettek aránya meghaladta a 66%-ot, s ezzel az intézmények élvonalába tartozott. A doktori képzés és tudományos utánpótlás-nevelés sikereit jól tükrözi, hogy a minősítettek létszáma és aránya folyamatosan bővült az elmúlt évek során. 2011 A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámadatai Tudományág Állam- és jogtudomány

Összes

Minősített MTA tag

DSc

CSc

PhD

DLA

82

57

1

8

2

46

0

540

337

6

33

45

253

0

87

64

1

7

17

39

0

129

97

8

14

75

Pszichológiatudományok

40

26

2

1

23

Szociológia tudományok

12

8

3

5

Matematika- és számítástudományok

21

11

2

1

8

Fizika tudományok

21

17

4

2

10

Kémia tudományok

19

16

3

1

12

Biológia tudományok

46

38

6

6

26

Politika tudományok

16

10

2

Növénytermesztési és kertészeti tudományok

5

4

4

Informatikai tudományok

3

2

2

Történelemtudományok

48

33

3

4

26

Filozófiai tudományok

23

16

3

2

11

Néprajz és kulturális antropológia tudományok

9

5

1

Média- és kommunikációs tudományok

8

2

Gazdálkodás és szervezéstudományok

11

6

3

2

2

Egészségtudományi terület

34

7

7

Művészetek

55

47

Építés-, építő-, közlekedés és közműmérnöki műszaki tudományok

28

23

1

Villamosmérnöki tudományok

10

6

4

4

Orvostudomány Közgazdaságtudomány Nyelv- és irodalomtudomány

Gazdaság és társadalomföldrajz

Gépészeti tudományok

1

8

4 2 2

4

3

3

41

1

0

12

9

2

0

0

4

0

0

1

0

2

1


76/226

Föld- és környezettudományok

53

45

4

5

36

Nevelés- és sporttudományok

58

30

2

6

22

Egyéb természettudományok

1

0

Egyéb bölcsészettudományok

10

4

7

1

1

1383

918

13

Egyéb társadalomtudomány Összesen: Minősítettek aránya:

4

90

114

650

51

66,38%

Az oktatói korfa elemzésekor szembetűnő az az örvendetes tény, hogy számszerűleg legtöbb minősítettünk a 30 éves korosztályból került ki, ez megmutatja, hogy a tudományos utánpótlást megnyugtató mértékben sikerült biztosítani. A korfa ugyanakkor a vezető kutatók (MTA tagok és META doktorok) tekintetében már az elöregedést mutatja, az MTA tagok közel fele 65 év feletti, a DSc fokozattal rendelkezők közül hasonló arányban vannak a 60 évnél idősebb MTA doktorok. A kutatói létszámok tekintetében a Pécsi Tudományegyetem adatai annyiban nem a valóságot tükrözik, hogy a kutatási tevékenységet végzők többsége oktatói státuszban, kutatói feladatait részmunkaidőben ellátva kerül foglalkoztatásra. Az elmúlt években a már említett TÁMOP pályázatok segítségével sikerült megkétszerezni a főállású kutatók létszámát, így jelenleg az Egyetemen 212 főállású kutató tevékenykedik. 2011

Kar/Szerveze ti egység

Kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kutatók létszáma (fő) Tényleges (fő)

Számított (FTE)

Tényleges (fő)

A kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott létszáma (fő) SzámíTényletott ges (fő) (FTE)

Egyéb kutatási foglalkoztatottak létszáma (fő)

Segédszemélyzet létszáma (fő)

Számított (FTE)

SzámíTényletott (FTE) ges (fő)

Főállású kutatók száma (Fő)

PTE-ÁJK

242

235,16

21

20,50

99

99

PTE BTK

43

41

1

1

12

12

56

54,00

52

ÁOK

141

133,37

0

0

74

74

215

207,37

198

KK egységek

362

354,66

329

286

263,00

192

189,30

0

0

478

452,30

254

ETK

50

45,5

2

2

17

17

69

64,50

59

FEEK

29

28,5

0

0

0

0

29

28,50

28

IGYK

22

20,62

0

0

0

0

22

20,62

19

KTK

44

42

0

0

24

24

68

66,00

65

MK

42

28

0

0

20

20

62

48,00

44

PMMIK

89

82,5

6

6

17

17

112

105,50

96

Természettudományi Kar

100

82,5

14

12

76

76

190

170,50

156

Rektori Hivatal PII PKO

114

106

5

3

7

7

1202

1108,15

241

233,80

346

346,00

Összesen

126

116,00

121

1789

1 687,95

1421


77/226

Infrastruktúra A Pécsi Tudományegyetem rendelkezik a régió legjelentősebb kutatás-fejlesztési célú infrastrukturális kapacitásával. 2011-ben összesen 108 db nagy értékű kutatási műszerrel rendelkezett, amely összesen 8564 m2 kutatási labor szintterületen helyezkedett el. Az Egyetem hat karának és klinikai központjának harmincnégy intézete illetve tanszéke összesen 111 elkülönült funkcionalitású kutatási infrastruktúrát működtet. K+F+I K+F+I célú K+F+I célú célú Kar/Szerve helyiségek helyiségek helyisézeti egyhasznos rendelkezésgek ség* alapterülere állása kapacitáte (m2) (óra/hét) sa (fő) PTE ÁJK 205 85 60

K+F+Ii célú kapacitások kihasználtsága (%)

Országos viszonylatban egyedülálló kutatási eszközök (lista)

Nemzetközi viszonylatban egyedülálló kutatási eszközök (lista)

75

PTE ÁOK

2800

57,5

40

70

PTE BTK

nr

nr

nr

nr

PTE ETK

550

25

80

60

PTE FEEK

60

6

40

83

PTE IGYK

nr

nr

nr

nr

PTE KTK

200

20

80

60

PTE MK

4400

200

40

90

PTE PMMIK

2262

84

18

34

PTE TTK

1702

173

60

70

A listát ld. kiválósági muta- A listát ld. kiválósági mutatókhoz kapcsolódó táblák- tókhoz kapcsolódó táblákban. ban.

A K+F+I-t támogató intézményi szervezetek, szolgáltatások értékelése A Pécsi Tudományegyetem hosszú távú Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiáját 2011. december 15-én fogadta el a Szenátus. A 2011-2020 időszakra készült dokumentum keretében a helyzetelemzésen túl konkrét célokat és intézkedéseket fogalmaztunk meg a K+F pozíciónk erősítése, valamint az innovációt elősegítő intézményi környezet fejlesztésére vonatkozóan. Külön prioritásként került meghatározásra az ipari kapcsolatok fejlesztése, az alap- és alkalmazott kutatási programok arányának fejlesztése. A stratégia keretében határozottan az innovációt befogadó intézménynek pozícionáltuk intézményünket. A Pécsi Tudományegyetem esetében már a K+F+I Stratégia elfogadását megelőzően kialakításra kerültek a K+F+I tevékenységet támogató intézményi környezet alapelemei. 2005-ben, a jogszabályi környezet letisztulásával egyidőben lépett hatályba a PTE szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon kezeléséről szóló szabályzata (2005) mely kimondja, hogy ”4. §.


78/226

Az Egyetemen folyó tudományos munka eredményeként létrejövő szellemi alkotáshoz kapcsolódó valamennyi vagyoni jog – jogszabály, vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az Egyetemet illeti meg.” A szabályzat a találmányok egyetemi bejelentésére eljárásrendet határoz meg: a feltaláló kutató a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központnak nyújtja be az erre a célra kialakított bejelentő lapon a találmány leírását. Előzetes értékelés, illetve külső szakértői vélemény (szabadalmaztathatósági, illetve piaci lehetőségek felmérése), alapján az Innovációs Bizottság javaslatára 60 napon belül az Egyetem rektora nyilatkozik arról, hogy szolgálati találmányként befogadja-e, illetve alkalmazotti találmányként hasznosítani kívánja-e a találmányt, vagy az Egyetem nevében lemond e jogokról. Ez utóbbi esetben a feltaláló szabadon rendelkezhet találmányával. A Pécsi Tudományegyetemen szintén 2005 óta működik Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ (korábban Iroda), mely szervezet feladata elsősorban a szellemi termék portfólió azonosítása, építése, a lehetséges és szükséges iparjogvédelmi oltalmi formák megszerzése, majd a szellemi termékek hasznosítása, innováció marketing, menedzsment, ipari kapcsolat-építés. Az innovációs tevékenységet támogató szervezet keretében a vezető mellett 2 fő szellemi termék jogász, 2 fő innováció menedzser és 1 fő ipari kapcsolatokért felelős menedzser tevékenykedik. A K+F+I-re ösztönző intézményi mechanizmusok, eszközök, valamint a K+F+I-re dedikált intézményi pénzügyi erőforrások értékelése A szolgálati találmányok jogi oltalmát a – feltalálóval konzultálva, és természetesen a szükséges titoktartási feltételek biztosításával – a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ koordinálja. A jogi oltalom és hasznosítás menedzsment felmerülő költségeit a Pécsi Tudományegyetem Innovációs Alapja biztosítja. Amennyiben egy szellemi termék hasznosul, a költségek levonását követően a bevétel 20%-a az Innovációs Alapba kerül, minimum 50%-a a feltaláló(k)hoz, valamint 30% sorsáról a kutatóhely, szervezeti egység dönt, hogy ugyancsak a feltalálónak szánja, vagy egyéb fejlesztésre. A kutatáshasznosítást és innovációt támogató tevékenységek:   

Szellemi termék (SZT) portfólió, szellemi tulajdon menedzselése: azonosítás, értékelés, portfólió építés, SZT-ek oltalma, hasznosítás (licensz, spin-off, stb.) Kutatási és szolgáltatási portfolió: azonosítás, portfólió építés, marketing (kutatási együttműködések, megbízások, szolgáltatási bevétel) Kompetencia- és képesség-fejlesztés: képzések, tájékoztató fórumok, honlap, kiadványok, stb.

A Szellemi Termék portfólió menedzselését a Rigler System SZT menedzsment rendszer használatával végezzük. Az elmúlt 5-6 év tapasztalata alapján elmondható, hogy a szervezeti keretek kialakításra kerültek, a szakmai kompetenciák az innováció menedzsment területén létrejöttek, jó gyakorlatok honosodtak meg. A kutatók, feltalálók innovációs tevékenysége jelentősen megugrott és reményeink szerint tovább fejlődik. Ezt a PTE K+F+I Stratégiája határozottan támogatja. Ugyancsak folytatni kívánjuk azt a 2009 évi kezdeményezést, mely ún. belső pályázat keretében kisösszegű forrást biztosított a szolgálati szellemi termékek fejlesztésére és rendkívül népszerű volt a feltaláló kutatók körében.


79/226

Ugyancsak fejleszteni kívánjuk a hallgatói innovációs tevékenységet is, ezért évről-évre hallgatói ötletpályázatot hirdetünk „Feltaláló születik!” címmel. Eredményességünket a PTE Innovációs Nap népszerűsége mellett az éves elégedettségi vizsgálat is alátámasztja. Elmúlt 3 év legjelentősebb beruházásainak szükségessége, fenntarthatósága A korábban említett nagyméretű projektek közül mind nagyságrendjében, mind várható hatásában kiemelkedik a Science, Please! projekt, melynek keretében kialakításra kerül a Science Building (SB) természettudományos kutatóközpont. A PTE a SB létrehozásával a természettudományi oktatás, kutatás, innováció minden oldalát szolgálni kívánja. A SB korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új kutatóintézmény, amely vállalatokkal működik együtt, rugalmasan reagál a kutatási trendekre és a tudásalapú gazdaság igényeire, egyben a kutatóegyetemi rangot megcélzó PTE zászlóshajója. A SB három tématerületben koncentrálja a kutatási irányokat és a kapcsolódó oktatást:   

2.3.3.

Biotudományi Központ (Biosciences Center) Környezettudományi Központ (Environmental Sciences Center) Információtechnológiai Központ (Information Technology Center)

A K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése

Tudományos publikációs teljesítmény A Pécsi Tudományegyetemen folytatott tudományos publikációs tevékenységet jellemzi, hogy az elmúlt 10 év során éves szinten megháromszorozódott az intézmény munkatársai által jegyzett tudományos művek száma. A publikációik száma kiemelkedő, mértéke az elmúlt 3 évben megközelítette a 6500-at. Fontos kiemelni, hogy a publikációk döntő része idegen nyelvű, külföldi folyóiratokban jelent meg. A 2009-2011-es időszakban, az Egyetem oktatói, kutatói csaknem 3500 magyar és idegen nyelvű könyvet vagy könyvfejezetet alkottak – ez utóbbin belül a magyar nyelvűek dominálnak. 2009-2011 Magyar nyelvű Kar / Szervezeti egység PTE-ÁJK PTE ÁOK PTE BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK PTE összesen

könyvek és könyvfejezetek, db 403 201 968 69 124 189 251 9 122 343 2 679

Idegennyelvű cikkek, db

423 678 808 324 171 72 207 4 31 205 2 923

könyvek és könyvfejezetek, db 150 69 287 9 27 56 58 3 67 86 812

cikkek, db 83 1 789 298 427 26 26 107 0 178 604 3 538


80/226

A kari szintű összevetésből jól látszik, hogy a nemzetközi területen az orvostudományi publikációk dominálnak, őket követik a természettudományi és egészségtudományi témák. Hazai színtéren a BTK oktatói, kutatói publikálnak legtöbbet az orvosi és a jogi kart megelőzően. A publikációk eredményességéről, hatásáról azok impakt faktora adhat felvilágosítást. Az alábbi tábla jól mutatja, hogy a tudományos kiválóság egyedül a nemzetközi publikációkon keresztül érhető el, így nem meglepő, hogy az egyes területek publikációs tevékenységének hatása alapján képzett sorrend megegyezik a nemzetközi publikációk számának sorrendjével.

82 801 335 133 66 50 111 56 222 2

Összesített impakt faktor 2009 2010 0 0 939,995 1095,843 8,368 12,313 71,367 108,767 0 0,194 0 4,666 5,37 2,444 0 0 8,571 7,829 0 1.974

2011 0 1191,548 31,663 90,738 0 2,352 11,06 0 6,136 7.195

1 211 2067

0 255,422 1289,093

2.352 247,864 1581,361

Tudományterület

Oktatók száma (Fő)

Jogtudomány Orvostudomány Bölcsészettudomány Egészségtudomány Társadalomtudomány Pedagógia Közgazdaságtudomány Művészetek Műszaki tudományok Pszichológiatudományok Föld- és környezettudományok Természettudományok PTE Karokból összegezve

0 284,224 1516,28

A tudományos eredmények elismertsége, nemzetközi díjak, kitüntetések Intézményünk kutatási aktivitását, nemzetközi elismertségét, valamint munkatársaink szakmai elismertségét pontosan jelzik a hazai és nemzetközi díjak, valamint tudományos szervezeti tagságok. Egyetemünk nemzetközi jellegét igazolja, hogy kiemelkedően magas nemzetközi tudományos szervezeti tagságok száma a munkatársak körében, illetve az Egyetem maga is több száz nemzetközi szervezetben aktív tag. Elsősorban az orvostudományi, bölcsészettudományi, társadalomtudományi és természettudományi területeken aktív munkatársak rendelkeznek szervezeti kapcsolatokkal. Tudományos elismerések tekintetében az orvostudományi és a társadalomtudományi terület kutatói emelkednek ki az egyetemi mezőnyből. 2011 Tudományterület Állam- és jogtudomány Orvostudomány Bölcsészettudományok Művészetek Társadalomtudományok Természettudományok Műszaki tudományok Természettudományok Föld- és környezettudományok Nyelv- és irodalomtudományok Neveléstudományok

Nemzetközi tudományos díjak, elismerések száma SZEMÉLY 0 72 2 3 6 0 2 1 0 0 0

Nemzetközi tudományos szervezeti tagságok száma INTÉZMÉNY 0 153 240 0 176 1 8 14 1 1 1

Országos tudományos díjak, elismerések száma SZEMÉY 0 111 6 9 18 3 1 5 0 1 0

Országos tudományos szervezeti tagságok száma INTÉZMÉNY 0 290 375 1 543 5 24 72 2 2 2

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Terve 2013-16 Szociológiatudományok PTE összesen

0 86

0 595

81/226

0 154

2 1318

A K+F+I tevékenységek pénzügyi eredményessége A 2000-es évek közepén a kutatási bevételek folyamatos csökkenő tendenciát mutattak, melynek elsődleges oka a pályázati bevételek jelentős csökkenése volt. Ezt a tendenciát a céges K+F bevételek növekedése sem tudta ellensúlyozni. Majd 2009-től ez a tendencia megtört, a pályázati bevételek meredek emelkedést mutattak és 2011-re elérték a 3,5 Mrd forintot. A Pécsi Tudományegyetem kutatás-fejlesztési bevételének legfontosabb forrásai a pályázati bevételek voltak 2008-2012 közötti időszakban. A jelenségben döntő szerepe volt annak, hogy megindult az ÚMFT/ÚSZT források folyósítása. A természet- és műszaki tudományok sokoldalú támogatása az ÚMFT/ÚSZT egyik kiemelt prioritása. A Pécsi Tudományegyetem e pályázati lehetőségeire (TIOP 1.3, TÁMOP 4.2, GOP 1.1 és 1.2 prioritások) építve az elmúlt időszakban megkezdte az Intézményfejlesztési Tervében 2006 során tervezett kutatási és innováció fejlesztési programját. Az eddig eltelt időszakban a PTE több mint 8 milliárd Ft támogatást tudott megszerezni. A hazai pályázati források elérhetőségével párhuzamosan a nemzetközi pályázati források volumene és súlya visszaszorult, feltételezhetően a pályázati és menedzselési, valamint az érintett K+F kapacitások véges volta miatt. Ezt a tendenciát meg kell fordítani a jövőben. A kutatási tevékenység finanszírozásában komoly szerepet játszanak a költségvetési támogatáson túl megszerzett piaci K+F+I bevételek. A pályázati úton elnyerhető források jelentős mértéke a piaci bevételek megszerzésére irányuló aktivitást is csökkentette. A hazai pályázati források megnyílása e területen is a megszerzett források volumenének csökkenésével járt, ezért e területre is erőteljesebben koncentrálni szükséges a jövőben. A nem közfinanszírozású bevételeken belül is külön figyelem illeti a hasznosításból származó bevételek magas arányát. Meg kell jegyezni azonban, hogy a privát forrás-bevonás döntő hányada egyetlen karhoz, az ÁOK-hoz kapcsolódik. A megrendelésből, illetve hasznosításból származó bevételek erősítése tehát komoly kihívás a többi, potenciálisan érintett kar, illetve tudományterület számára.


82/226

K+F+I célú megrendelésből származó saját bevétel (m Ft)

K+F+I eredmények hasznosításából származó bevétel (m Ft)

Nemzetközi forrásból

2009

2010

2011

2009

2010

44,085

0,000

6,545

0,000

0,000

K+F+I célú pályázati bevétel (m Ft) Kar/szervezeti egység*

ÁJK ÁOK Klinikai Központ PTE BTK ETK FEEK IGYK KTK MK

2009 Hazai forrásból KöltségveÚMFT/ÚSZ tési forrásT ból 15,165 0,000

2010 Nemzetközi forrásból 0,750

2011

Hazai forrásból NemzetköKöltségvezi forrásÚMFT/ÚSZ tési forrásból T ból 5,464 0,000 55,824

Hazai forrásból KöltségveÚMFT/ÚSZ tési forrásT ból 8,492 0,000

2011

6,545

0,000

111,2 13,92 42,16 111,2 13,92 18 0 8 18 0 69,703 79,82 259,3 79,82 9 01 9 64,273

42,16 8 259,3 01 0,000 7,500 11,90 0 0,000 5,800 0,000 48,30 0 39,00 0

195,102

1,821

60,695

245, 923

0,000

63,812

198,050

102,521

120,664 118,662 3,373

25,738 49,540

13,818 6,172 0,223

146,919 49,812 1,450

14,280 13,460 40,294

131,246 38,405 4,048

289,150 39,657 0,000

27,580 59,607

42,984 1,406

0,000 3,650

8,700

0,000

9,700

27,800

33,800

2,000

10,700 0,000

65,400 0,000

24,900

8,500 0,655

5,800

5,900 27,905 37,800 0,000

31,700

0,000

53,500 8,201 42,700 0,000

0,496

15,401

10,635

1,728

6,685

39,978

0,686

30,542

61,548

110,714

100,615

10,939

173,423

213,441

8,545

5,400 0,000 3,500 0,000 29,00 0 24,00 0

0,000 2,599 90,00 0 0,000 8,000 0,000 19,90 0 43,00 0

0,000 7,500 11,90 0 0,000 5,800 0,000 48,30 0 39,00 0

48,600 0,000

0,000 3,650 5,400 0,000 3,500 0,000 29,00 0 24,00 0

0,000 2,599 90,00 0 0,000 8,000 0,000 19,90 0 43,00 0

PMMIK

13,047

TTK

65,999

31,026

0,000

741,480

1,986

37,000

1 812,202

1,730

12,421

2 110,392

0,660

0,000

0,000

0,000

0

0

0

540,712

860,801

235,693

414,694

2 086,980

355,644

768,971

2 585,832

342,498

177

264

414

177

264

414

Pályázati és Innovációs Ig. PTE összesen PTE összesen (év) PTE összesen (3 év)

1 637,205

2 857,318

3 697,301 8 191,824

855

855


83/226

Összességében elmondható, hogy a K+F+I tevékenység jelentőségének növekedését a PTE-n jól jelzi a K+F bevételek folyamatos emelkedése és a gazdasági-ipari kapcsolatok erősödése. Ipari partnerekkel elsősorban közös kutatási – általában pályázatokból finanszírozott – projektek keretében működnek együtt a PTE kutatócsoportjai. A pályázati bevételek folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, a pályázati felhívások a K+F+I területen erőteljesen az ipari együttműködések felé orientálnak. Az a tény azonban, hogy a kutatás-fejlesztési kapacitások fejlesztése, illetve a projektek megvalósítása döntően pályázati forrásokból valósul meg, ami jelentős kockázatokat hordoz magában a kapacitások fenntarthatósága vonatkozásában. A hazai pályázatoktól való függőséget piaci megrendelésekből származó bevételeink növelésével, valamint a nemzetközi pályázatok növelésével tudjuk ellensúlyozni.

A K+F+I együttműködések fejlődése A Pécsi Tudományegyetem kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező intézmény. Az Egyetem tudományos nemzetközi kapcsolatrendszere jellemzően kétoldalú együttműködéseken, szervezeti tagságokon keresztül realizálódik. Ezek a kapcsolatok leginkább Nyugat-Európára, ÉszakAmerikára, a Távol Keletre, illetve a környező országokra összpontosulnak. A legaktívabb karok az orvostudományi, bölcsészettudományi és a természettudományi képzésben, illetve kutatásban érintett szervezeteink. Az Egyetem tagja a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózatnak, alapítója és tagja a Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központnak és a Regionális Egyetemi Tudásközpontnak, létrehozta Társadalmi Szenátus intézményét (régi legjelentősebb gazdasági szereplőinek részvételével), külsős tagokkal rendelkező Tudományos tanácsot és folyamatosan bővülő vállalati kapcsolatrendszert működtet. Az egyes karok kapcsolati rendszerének adatait mutatja az alábbi tábla: 2011 Kar/szervezeti egység* ÁJK ÁOK BTK ETK FEEK IGYK KTK PTE MK PMMIK TTK PTE Összes

Nemzetközi intézményi partnerkapcsolat-ok száma 62 352 198 27 5 18 29 15 3 618 1298

Vállalati partnerkapcsola- Non-profit partner- Nemzetközi szervetok száma kapcsolatok száma zeti tagságok száma 116 48 15 12 7 12 27 1 20 115 346

102 19 326 1 25 3 5

18 57 372 21 4 1 2

15 389 1644

8 463 944

A kapcsolatok számossága mellett azok intenzitása is fontos tényező. Az Egyetem kapcsolatrendszerében megtalálhatóak tényleges tartalommal még nem rendelkező együttműködések is, amelyeket


84/226

„élővé” kell tennünk. Az Egyetem szerteágazó, és sokrétű kapcsolatrendszerének tudatos menedzselése szintén fejlesztésre szorul Egyetemünkön. A K+F+I eredmények hasznosítása A 20. táblázat keretében azon szabadalmainkat/oltalmainkat mutatjuk be, melyek a PTE Innovációs Bizottsága által befogadott és a PTE szellemi termék portfóliójába regisztrált szolgálati szellemi termékek kapcsán létező (megadott) szabadalmak/oltalmak. Mivel egy-egy szabadalmi beadvány elbírálása, az oltalom megszerzés 6-8 évig is eltarthat, és figyelembe véve, hogy intézményünkben 2005 óta – a jogszabályi háttér létrejöttét követően - létezik a szellemi alkotások jogvédelmével és kezelésével foglalkozó szabályzat, a PTE tulajdonában lévő megadott ún. szolgálati szabadalmak/oltalmak száma ezidáig kevés. Az innovációs aktivitást azonban jól mutatja, hogy a PTE szolgálati szellemi termék portfóliója – összehasonlítva más felsőoktatási intézményekkel – a legnagyobb az országban: összesen 74 IB által befogadott és regisztrált szellemi termék jogi oltalma (ld. alábbi táblában a szabadalmi bejelentések száma), valamint hasznosítása érdekében tevékenykednek kollégáink. A kutatási eredmények hasznosítása többféleképpen történhet, intézményünk a licenszbe adást preferálta több szolgálati szellemi termék kapcsán is. Az egyszerű licensz-szerződéseken túl, több esetben ún. kutatói spin-off cégek (hasznosító vállalkozások) vették meg a hasznosítási jogokat. A spin-off cégek keretében a szellemi termékek továbbfejlesztése, termékfejlesztés, valamint a gyártáshoz szükséges technológiák fejlesztése történt idáig. A licensz-díjak bevételei 2009 előtt esnek, ugyanakkor az említettek miatt az ún. royalty-részesedésre 2 esetben az idei évtől, 3 esetben 5 éves időtávban számítunk (ezért a hasznosításból származó bevételeink nem jelennek meg a 26. táblázat keretében). Ugyanakkor az alábbi alapján elmondható, hogy spin-off vállalkozásaink száma – összehasonlítva a hazai egyetemek gyakorlatával – megfelelő, szabadalmi bejelentéseink száma pedig kiemelkedően magas. Mindez a tudásbázis innovációs eredményességét és aktivitását bizonyítja. Bejelentett szabadalmak / Bejegyzett szabadalmak / Spin-off oltalmak száma oltalmak száma száma 2009 22

2010 50

2011 76

2009 0

2010 14

2011 24

2009 6

vállalkozások 2010 6

2011 6

Spin-off vállalkozások hasznosításból származó bevétele (m Ft) 2009 2010 2011 0 0 0


2.4. 2.4.1.

85/226

Az intézményirányítás értékelése Intézmény-irányítási folyamatok, eszközök értékelése

Alkalmazott menedzsment eszközök A Pécsi Tudományegyetem intézményirányításában fontos szerepet tölt be az Intézményfejlesztési Terv, amelyet évente felülvizsgálunk, a benne foglalt célokat értékeljük, és új intézményfejlesztési célokat fogalmazunk meg. Az egységes intézményi stratégia előkészítése megtörtént, elfogadásának ütemezését a Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosította, ugyanakkor a stratégia tervezetében megfogalmazott, kiemelkedően fontos célokat szervezetfejlesztési dokumentumban fogadta el a Szenátus, amelyek teljesülését rendszeresen felülvizsgálja. Egyetemünkön jelenleg folyamatban van a teljes belső kontroll rendszer felülvizsgálata, és az új jogszabályi környezetnek megfelelő átalakítása. Belső kontroll rendszerünkbe tartozik a kockázatértékelés, a szabálytalanságkezelés, valamint a FEUVE rendszer. Rendszerünk tökéletesítés, az esetleges hibák feltárása érdekében csatlakoztunk az Állami Számvevőszék Integritás vizsgálatához. A minőségpolitikát az egyetem missziójából vezettük le, és ez a nyilatkozat szolgál alapul az évente meghatározott, további funkciókra, szintekre lebontott és értékelt minőségcélokhoz, amelyek az egyetemi és kari minőségirányítási programot jelenítik meg. 

 

 

A követelmények folyamatos magasabb szintű teljesítésével törekszünk a magyar felsőoktatási rendszerben és az európai felsőoktatási térségben megszerzett pozíciónk megtartására, lehetőség szerinti javítására. Fontos célkitűzésünk partnereink elégedettségének biztosítása, és ezzel együtt tevékenységünk folyamatos fenntartása és fejlesztése. Ezek a célkitűzések csak akkor érhetők el, ha versenyképes, hibátlan oktatási és kutatási szolgáltatást nyújtunk partnereink számára a szerződésekben vállalt kötelezettségeink maradéktalan betartásával. Törekszünk arra, hogy kutatási eredményeink folyamatosan beépüljenek az oktatásba, hallgatóink és más partnereink javára. Rugalmasan alkalmazkodunk partnereink elvárásaihoz és igényeihez, feladatainkat mindenkor magas színvonalon teljesítjük. Mindent megteszünk azért, hogy a velünk kapcsolatba kerülő személyek és szervezetek feltétlen megbízható és korrekt partnert találjanak bennünk.

Minőségirányítási elképzeléseink megvalósítására az egyetem vezetősége kialakította a minőségirányítási szervezetet, melynek feladata a rendszer fenntartása és fejlesztése.A karok és más szervezetek minőségirányítási felelősségét a rendszerdokumentációban és szabályzatokban határoztuk meg és tettük közzé, hangsúlyozva a követelmények teljesítésének fontosságát. Minőségirányítási tevékenységünkbe bevonjuk legfontosabb partnereink, a hallgatók képviselőit. Valamennyi munkatársunk felelős saját munkája minőségéért, a hibás szolgáltatások megakadályozásáért, illetve a nem megfelelően végzett tevékenység megszüntetéséért.


86/226

A minőség fenntartása és fejlesztése érdekében az egyetem vezetése minden szinten támogatja és megköveteli a folyamatos képzést és önképzést. Állandóan törekszünk szolgáltatásaink, szervezetünk és tevékenységeink fejlesztésére is. Elvárjuk, hogy minden munkatársunk személyes tudásával és felelősségével járuljon hozzá a fenti minőségpolitika megvalósításához és az egyetem sikeréhez. A minőségpolitikát az egyetem vezetése évenként átvizsgálja, és szükség szerint aktualizálja. A Pécsi Tudományegyetem karonként alapelveiben, rendszerében, felépítésének, fenntartásának és fejlesztésének módszereiben egységes, dokumentált minőségirányítási rendszert működtet, ami kielégíti az MSZ EN ISO 9001:2009 (Minőségirányítási rendszerek. Követelmények) szabvány előírásait, és alkalmas harmadik fél általi tanúsításra. A szabályozás részleteit a Karok minőségirányítási kézikönyve tartalmazza, aminek karbantartásáért, fejlesztéséért, továbbá a rendszer fenntartásáért a minőségügyi vezető a felelős. Az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány alapelveinek megfelelően: 

  



Megvalósul az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, tudatosítása és irányítása. A rendszerszemlélet hozzájárul ahhoz, hogy az egyes szervezeti egységek (az oktatásban karok) eredményesebben és hatékonyabban tudják elérni céljaikat. Minden folyamat csak egy helyen van szabályozva, a dokumentumok (pl. minőségpolitika, minőségcélok, SZMSZ, TVSZ, vonatkozó jogszabályok, stb.) érvényes változata elektronikus formában elérhető minden felhatalmazott érdekelt fél számára az Egyetem, illetve a Kar egység honlapján. Ebben a környezetben a munkatársak teljes mértékben részt vehetnek a minőségpolitika megvalósításában és a minőségcélok elérésében, képességeik jobban kihasználhatók. Megismerhetők a partnerek (érdekelt felek) igényei, jobban teljesíthetők a követelmények, beleérve azok lehetőség szerinti felülmúlását is. A vezetőség döntéseit az összegyűjtött adatok és egyéb információk elemzésével megalapozottan tudja meghozni. A rendszer állandó ellenőrzés alatt áll. Partner információk (kérések, panaszok), ellenőrzések, auditok és vezetőségi átvizsgálások során derül fény a folyamatok megfelelő szabályozottságára, a működés eredményességére. A nem-megfelelőségek kezelése, a helyesbítő és megelőző tevékenység lehetővé teszi a folyamatos fejlesztést, az újabb célok kitűzését a minőségpolitikának megfelelően.

Az átfogó, egységes, valamennyi karra és egyéb egységre kiterjedő teljesítményértékelési rendszer kidolgozása folyamatban van. Az egységes rendszer kidolgozása során a karokon már bevezetett teljesítményértékelési rendszer elemeit használjuk fel annak érdekében, hogy a teljesítményhez igazodó jövedelemelosztás, a minőség fenntartása és fejlesztése mérhető, nyomon követhető legyen. Az intézmény szervezeti modelljének értékelése A Pécsi Tudományegyetem jelenlegi szervezeti modellje egy többlépcsős integrációs folyamat eredményeként alakult ki. 2000-ben jött létre a 10 karral rendelkező Pécsi Tudományegyetem a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Janus Pannonius Tudományegyetem és az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola integrálásával.


87/226

A jelenlegi szervezet megtartotta a jogelőd intézmények önállóságát kari formában, ugyanakkor beintegrálta azokat a döntéshozatali, és adminisztratív folyamatokba. A karok, mint oktatási egységek az egyes tudományterületekhez tartozó oktatási, kutatási feladatokat látják el, feladat és hatáskörüket a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az abban foglalt felhatalmazás alapján elfogadott kari szervezeti és működési szabályzatok tartalmazzák. A karok dékánjai tagjai a döntés-előkészítő testületeknek, valamint – választás útján- a Szenátusnak. A karok mellett egészségügyi szolgáltatóként Klinikai Központ, közgyűjteményi, szakkönyvtári funkcióval Egyetemi Könyvtár, Egyetemi Levéltár, Egyetemi Múzeum működik. Az Egyetem fenntartásában működő közoktatási intézmények révén intézményünk részt vesz a közoktatási feladatok ellátásában. A szolgáltató egységek, valamint az önálló egységként működő Janus Egyetemi Színház, Tudásközpont, valamint Dél-Dunántúli Regionális Pedagógusképzési Szolgáltató- és Kutatóközpont révén az Egyetem szervezete képes betölteni a Város, Megye és a Dél-Dunántúli Régió tudásbázisának, tudásés kultúraközvetítő szerepét. Az Egyetem és annak szervezeti egységei menedzsmentjét több szervezeti egység támogatja. A funkcionális szervezeti egységeknél, mint költségcentrumoknál a hatékony működtetést, költségek csökkentését, a szolgáltatási színvonal emelését tűztük ki célul. A funkcionális szervezeti egység működésének monitorozása folyamatos, költséghatékony működésüket évente a gazdasági beszámoló és a gazdasági terv elkészítése során kiemelten értékeljük. Az intézmény döntéshozatali modelljének értékelése A Pécsi Tudományegyetem döntéshozatali modellje a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, az intézmény kialakulásából fakadó sajátosságokat is figyelembe véve épül fel. A legfőbb döntéshozó testület a Szenátus, amely a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott kérdésekben rendelkezik döntési joggal. A Szenátus összetételét, feladat-és hatáskörét, a Szenátus ülésének előkészítését, az ülések rendjét, a döntéshozatal eljárási szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A Szenátus összetétele, működése megfelelően szolgálja a hatékony, demokratikus intézményi döntéshozatalt, lehetőséget teremt az intézményi célok széles körű megvalósítására, az azokat szolgáló döntések meghozatalára. A Szenátus évente előre elfogadott munkarend alapján ülésezik, amely a rövid-és középtávú célok eléréshez szükséges intézkedések meghozatalának megfelelő, előre látható ütemezését teszi lehetővé. A Szenátus üléseinek előkészítő, az intézményi döntéseket véleményező fórumok közül a jogszabálynak megfelelő összetételben, feladat-és hatáskörrel működik a Gazdasági Tanács. A Gazdasági Tanács Egyetemünkön betölti a döntés-előkészítő, gazdasági véleményező, javaslattevő funkcióját, működése nagyban hozzájárul a megalapozott, egyetemi fejlesztési irányokat kijelölő és szolgáló döntések meghozatalához. A Szenátus ülésének napirendjeit állandó bizottságok véleményezik, amelyek összetételét, feladat-és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező szabályzat tartalmazza. Bizottsági rendszerünk a szervezeti egységek paritásos képviseletére épül, ezáltal a már a döntés-előkészítés során érvényesül a karok szakmai véleménye.


88/226

A Rektori Tanács és a Dékáni Kollégium ugyancsak fontos szerepet tölt be az Egyetem egészét érintő döntések, koncepciók, fejlesztési irányok meghatározásában. Összességében az egyetemi döntéshozatali modellje a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, a demokratikus döntéshozatalt szolgáló rendszer, amely integrálja a szakmai kompetenciákat és az intézményi érdekek érvényesülését.

2.4.2.

A gazdálkodási tevékenység értékelése

A Pécsi Tudományegyetem az elmúlt években számos nehézséggel került szembe a gazdálkodás területén. Az utóbbi időszakra jellemző jogszabályi változások, költségvetési megszorítások, zárolások, elvonások, valamint az eluralkodó világgazdasági válság egyre kedvezőtlenebb gazdasági környezetet teremtettek intézményünk számára. Az Intézményt korlátozott önállóságú decentralizált gazdálkodás jellemzi, karai és egyéb önállóan gazdálkodó szervezeti egységei – az Egyetem vezetésétől kapott felhatalmazások alapján - maguk vállalnak kötelezettséget a rendelkezésükre bocsátott keretek felett. Egyes kiemelt gazdálkodási feladatok – úgy, mint a humán erőforrással, valamint az Egyetem vagyonával való gazdálkodás, a könyvvezetési, illetve pénzügyi feladatok – koordinálását, illetve végrehajtását az Egyetem gazdasági szervezete, a Gazdasági Főigazgatóság végzi. A 2008-2011. évi bevételek és kiadások elemzése Az Egyetem forrásai 2008 és 2011 között összességében emelkedő tendenciát mutatattak, a forrásösszetétel mélyebb vizsgálata alapján azonban megállapítható, hogy az intézmény működésére fordítható források összege relatíve mégsem bővült. Bevételek típusai (m Ft) Állami támogatás Működési (saját) bevétel Átvett pénzeszköz ebből működési célra ebből felhalmozási célra Egyéb bevétel Pénzmaradvány igénybevétele Összesen (passzív pü. elszámolások nélkül)

2008 20 289 7 617 23 583 22 766 817 12 971 52 472

2009 18 014 7 949 21 677 20 882 795 13 2 593 50 246

2010 17 813 8 751 29 481 27 809 1 672 23 1 083 57 151

2011 16 855 9 749 32 928 31 953 975 16 2 558 62 106

Az állami támogatás, ami elsősorban a normatív finanszírozás összegét fedi, évről-évre 1 milliárd forintot meghaladó összeggel csökkent, így 2008-hoz képest 2011-ben összességében 3,4 milliárd forinttal kevesebb támogatásban részesült az Egyetem. A 2011. évi költségvetési támogatás csökkentés különösen nagy terhet rótt az intézmény tavalyi évi gazdálkodására. A kormányzati megszorítások következtében elrendelt 1,5 milliárd Ft-os zárolás mellett újabb 271 millió Ft-os elvonást jelentett be a fenntartó, majd ezt követően az Egyetem eredeti előirányzatát csökkentették a zárolás összegével. A működési (saját) bevétel legjelentősebb részét képező költségtérítéses képzések bevétele az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett, míg 2008-ban 4,9 milliárd Ft volt, 2011-ben már meghaladta az 6 milliárd Ft-ot. A költségvetési támogatás csökkenésének hatására az Egyetem karai nagyobb hang-


89/226

súlyt fektetnek a költségtérítéses képzésekre. Általános Orvostudományi Karunk élen jár a külföldi hallgatók számára nyújtott oktatások szervezésében. A költségtérítéses képzésben részt vevő (magyar) hallgatók összlétszáma azonban évről évre csökken (míg 2008-ban közel 13 ezer fő, 2011-ben már kevesebb mint 10 ezer fő vett részt ilyen oktatásban). Az állami támogatás és a működési (saját) bevétel elsősorban az oktatási tevékenység finanszírozását szolgálja. Az Egyetem egészségügyi szolgáltatói tevékenységét az OEP finanszírozza, az átvett pénzeszközök között. A 2008-2011. közötti időszakban az oktatásra kapott állami támogatás 3,4 milliárd forint összegű csökkenésével szemben a saját bevétel 2,1 milliárd forinttal emelkedett. Az oktatási terület reagálva a kormányzati intézkedésekre, a piaci források bővítésével igyekezett mérsékelni támogatás szűküléséből fakadó forráshiányt. Az egészségügyi tevékenység OEP finanszírozása az átvett pénzeszközök között jelenik meg. Az OEP források összege 2008-hoz képest emelkedett, aminek két oka van: 1) 2010. január 1-jével az Egyetem átvette a Baranya Megyei Kórház által ellátott feladatot, aminek finanszírozása ezt követően az Egyetemet illette meg; 2) az OEP 2011. év végén 5,7 milliárd forint összegű többletforrás biztosított az Egyetem számára abból a célból, hogy a több év alatt felhalmozódott lejárt szállítói állományát csökkentse. Az átvett feladatra jutó OEP bevétel azonban nem elégséges a többletköltségek finanszírozására. Az intézmény egészségügyi feladatainak ellátásához kapcsolódó működésfinanszírozás öszszességében jelentősen elmaradt az Klinikai Központ progresszív betegellátó szerepéből fakadó forrás igényétől. Az átvett pénzeszközök között jelennek meg a pályázati források is, amelyek meghatározó összeggel járultak hozzá az intézmény működéséhez és fejlesztéseihez az elmúlt időszakban. Jelentős likviditási nehézségeket okoz azonban az önerő előteremtése mellett az utófinanszírozott pályázatokhoz kapcsolódó költségek forrásainak megelőlegezése, a kiadások teljesítése, illetve a pályázati bevétel megérkezése között ugyanis a legtöbb esetben több hónap telik el. A kari beruházási kiadások egyik fontos forrása a fejlesztési megállapodások keretében realizált bevétel, ezért a szakképzési hozzájárulás fogadására jogosult szervezeti egységek jelentős erőfeszítéseket tettek e források megszerzése érdekében. 2008 és 2011 között a vállalkozásoktól felhalmozási célra átvett pénzeszközök összege meghaladta az 767 millió Ft-ot, vagyis az Intézmény évente átlagosan 262 millió Ft bevételt realizált e forrásból. Az Egyetem a vizsgált időszakban folyamatosan rendelkezett lejárt szállítói állománnyal („Lejárt kötelezettségállomány”), így a kiadások összege nem ad pontos képet az intézmény költségszerkezetéről. A kiadások tendenciája az elmúlt három évben a bevételekhez hasonlóan alakult, sőt a költségek a bevételeket meghaladó ütemben emelkedtek, ami az adósságállomány növekedésében csapódott le. Kiadások típusai (m Ft) Működési kiadások ebből Személyi kiadás ebből Dologi kiadás Felhalmozási kiadások ebből Beruházás ebből Felújítás

2008 47 968 19 970 18 757 1 911 1 468 412

2009 46 389 18 550 19 083 2 775 2 327 431

2010 50 031 20 367 21 103 4 561 4 176 357

2011 56 035 20 401 27 152 3 141 2 559 564


ebből Egyéb felhalmozás Összesen (aktív pü. elszámolások nélkül)

31 49 879

90/226

17 49 164

28 54 592

18 59 176

A kiadások 90-95%-a működéshez kapcsolódott. A 2008-2011 közötti időszakban azonban jelentős beruházások valósultak meg pályázatok terhére, amelyek a felhalmozási kiadásokat jelentősen megemelték. 2010-ben és 2011-ben az újonnan indított nagy beruházások, főként a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, majd a Science Building előkészítő, illetve kivitelezési munkálatai eredményezték a felhalmozási kiadások nagy összegét. A működési kiadások 36-41%-át személyi kiadások, 9-13%-át pedig a hozzájuk kapcsolódó járulékok teszik ki, így a személyi költségek az Egyetem által végzett, jórészt magas élőmunka igényű tevékenységek miatt 2011-ig minden évben meghaladták a teljes működési költség 50%-át. 2011-ben ez az arány 46%-ra csökkent, a dologi kiadások jelentős emelkedése miatt. Ennek hátterében egyrészt az ún. PPP konstrukcióban megvalósított infrastruktúra fejlesztések 2011-ben megjelenő üzemeltetési költsége húzódik meg, ami 1,8 milliárd forint összegű kiadást jelentett. A másik jelentős tényező, ami a tavalyi évi kiadásokat jelentően növelte, hogy az intézmény az év végén kapott konszolidációs forrás terhére kiegyenlítette korábbi években felhalmozódott lejárt szállítói állományt. A felsőoktatási szervezeti egységek felhalmozási kiadásainak fő forrását pályázati támogatások, szakképzési bevételek, illetve központi keretek biztosítják. Az elmúlt években emellett több nagy horderejű felújítás valósult meg a magánszféra bevonásával, úgynevezett PPP konstrukcióban. Így valósult meg első körben, 2008-ban a Boszorkány úti kollégium, valamint a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar oktatási épületének rekonstrukciója. A korábban az Általános Orvostudományi Kar Szent Mór kollégiumaként működő, Vasvári Pál utcában található épület PPP beruházás keretében történt átalakítása 2010 nyarán fejeződött be, ebben a létesítményben folytatja azóta munkáját a központi irányítás több szervezeti egysége. Az Universitas utcai Szalay László Kollégium felújítása a 2010/2011 tanév kezdetére, a Jakabhegyi úti és a Szántó Kovács János utcai kollégium rekonstrukciója pedig 2011 szeptemberére készült el. Pályázati források elnyerése révén kerülhetett sor a Csorba Győző Megyei Könyvtárral közösen üzemeltetett Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont megépítésére, amely 2010-ben nyitotta meg kapuit. A beruházás révén a 21. századi igényeket mindenben kielégítő központi könyvtár és dokumentációs központ áll hallgatóink rendelkezésére. Jelenleg folynak a Science Building, az Egyetem új, világszínvonalú kutatóközpontjának építési munkálatai. A mintegy 6,5 milliárd Ft Európai Uniós támogatás segítségével megvalósított beruházás évtizedes hiányt fog pótolni a dél-dunántúli régióban: a központban a legmodernebb természettudományi kutatások zajlanak majd, emellett tantermei és hallgatók számára létesített laborjai oktatási célokat is szolgálni fognak. A kutatóközpont stratégiai szerepet tölt be a Pécsi Tudományegyetem hosszú távú jövőképében, az innovációs tevékenység erősítése, a kutatási területen nyújtott kiemelkedő teljesítmény az Intézmény jövőbeli sikeres működésének egyik záloga. A létesítmény révén a biotechnológia és a környezettudományok területén az alapkutatások mellett nagy hangsúlyt tudunk fektetni az alkalmazott kutatásokra, valamint az innovációs eredmények gyakorlati hasznosítására.


91/226

Bár e nagy projektek az oktatási és kutatási munka színvonalának, valamint a hallgatók részére nyújtott egyéb szolgáltatások minőségének javításához elengedhetetlenül szükségesek voltak, fenntartásuk hatalmas terhet ró az Intézményre. Az Egyetem külső források nélkül, kari illetve központi keretek terhére hajtott végre 2010-ben jelentős bővítést és felújítást a szekszárdi Illyés Gyula Karon, mintegy 300 millió Ft értékben. A Szenátus 2011-ben fogadta el az Egészségtudományi, a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Kar infrastruktúrájának javítását szolgáló campus projekteket, melyek több év alatt összesen 1,5 milliárd Ft-ot fognak ugyan felemészteni, de hozzájárulnak az érintett karok oktatási színvonalának emeléséhez. A pécsi Zsolnay kerámiagyár épületeinek rehabilitációja, a Zsolnay Kulturális Negyed kialakítása ugyan nem az Egyetem, hanem a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt beruházása, megvalósítása mégis fontos előrelépés az Intézmény számára, mivel a Művészeti Kar illetve a Bölcsészettudományi Kar több tanszéke e modern oktatási komplexumban kapott helyet. A likviditási helyzet elemzése Az Egyetem gazdálkodási eredményeinek megítélésekor kritikus pont az adósságállomány alakulásának vizsgálata. Lejárt kötelezettségállomány (m Ft) 1-30 nap között 31-60 nap között 61-90 nap között 90 napon túl lejárt Összesen

2008

2009 759 788 877 494 2 918

2010 1 485 544 615 290 2 934

2011 2 320 1 004 845 2 042 6 211

1 707 472 130 209 2 518

Míg az egészségügyi szolgáltatói tevékenységéből fakadóan 2008. és 2010. között 3,2 milliárd forint hiány keletkezett, addig a felsőoktatással foglalkozó szervezeti egységek működése az elmúlt időszakban összegyetemi szinten kiegyensúlyozott volt. Az intézmény lejárt tartozásállománya 2010. december 25-én 6,2 milliárd forintot tett ki, ami teljes egészében az egészségügyi szolgáltatói tevékenységhez kötődött. A 2011. év végi kormányzati intézkedés hatására 2011. december végére a lejárt tartozásállomány 2,5 milliárd Ft-ra csökkent, ugyanakkor az OEP finanszírozás szintje továbbra sem változott, így fennáll a veszélye, hogy az adósságállomány újra fog termelődni. Az egészségügyi terület forráshiányos működése kihat az oktatási terület gazdálkodására is. Az Egyetem saját bevételeiből jelentős részt vállal az egészségügyi területen megvalósuló pályázatok önrészének finanszírozásában, az orvosi gép-műszer pótlás kiadásaiban és az egészségügyi területet érintő egyéb fejlesztésekben. A költségvetési támogatás csökkenése miatt a saját bevételt egyre nagyobb arányban kell a működés finanszírozásába beforgatni, így amennyiben az egészségügyi terület alulfinanszírozottságából fakadó probléma továbbra is megoldatlan marad, az azonnal ki fog hatni az oktatási terület gazdálkodására is. A felhalmozódott tartozásállomány miatt 2007. február 1-től a gazdálkodást kincstári biztos felügyeli, az azóta eltelt időben kinevezett kincstári biztosok elsősorban a Klinikai Központ gazdálkodása felett őrködtek, tekintettel arra, hogy a problémák jelentős része is ezen a területen figyelhető meg. Az


92/226

emelkedő adósságállomány kezelésére 2010-ben a Magyar Államkincstárral és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal folytatott egyeztetések alapján stabilizációs program került kidolgozásra, amelynek fő elemei az alábbiak:    

klinikai kapacitások racionalizálása, élőmunka-költség, adminisztrációs és irányítási költségek csökkentése, telephelyi koncentráció megvalósítása, ingatlanállomány áttekintése, értékesítési és hasznosítási lehetőségek feltérképezése.

A 2010 augusztusától bevezetett költségcsökkentő megszorítások közül kiemelendőek az élőmunkaköltség csökkentése érdekében megtett lépések. Létszámstop elrendelése után a Szenátus 2010. szeptember 30-i határozatában döntött a csoportos létszámleépítésről, melynek keretében 116 fő leépítésére került sor. Mivel a leépítés költségei jórészt a 2011-es gazdasági évet terhelik, e döntés igazi hozadéka csak a 2012. évben fog realizálódni. A Klinikai Központ gazdálkodási egyensúlyának megteremtéséhez, a telephelyi koncentráció megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges néhány olyan, infrastrukturális beruházás, amelynek megvalósítása a 2010-ben aláírt, TIOP pályázati támogatási szerződések aláírása révén vált lehetővé. A 400 ágyas klinika részleges felújítása a TIOP 2.2.7, míg a Sürgősségi Osztály kialakítása (a 400 ágyas klinika területén) a TIOP 2.2.2 támogatási program keretében kerül kivitelezésre. E beruházások előkészítése folyamatban van, kivitelezésük 2012-ben fog megkezdődni. A pályázatok sikeres végig vitele racionalizálási lehetőségeket jelent a Klinikai Központ számára, a hatékonyabb munkaszervezés miatt csökkenő költségek, valamint a felszabaduló nagy értékű ingatlanok hasznosítása révén elért bevételek hozzá fognak járulni az Egyetem tartós stabilitásának megvalósulásához. A befektetett eszközök állománya (29. táblázat „Vagyon (m Ft)”) 2011. év végén közel 8 milliárd forinttal magasabb értéket képviselt a 2008. évinél. Ezen belül az ingatlanok értéke közel 3,5 milliárd forinttal növekedett, a beruházásoknál pedig több mint 2,1 milliárd forintos emelkedés látszik. Vagyon (m Ft) Immateriális javak Vagyoni értékű jogokra adott előleg Ingatlanok és vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések Járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök értéke összesen Befektetett eszközök összesen

2008

2009

2010

2011

298

308

224

115

36 164 4 024 139

36 014 3 539 94

38 401 3 337 49

39 609 3 808 19

285

1 304

1 216

2 417

40 612 40 951

40 951 41 302

43 003 45 913

45 853 48 826

2011. évben az intézményi tulajdonrésszel működő vállalkozások (29. táblázat „Vállalkozás”) száma nyolc volt, melyek együttes árbevétele mintegy 250 millió forint volt, melynek felhasználásával öszszességében mínusz 16 millió forint veszteséget termeltek. Vállalkozás

Fő tevékenységi kör

Intézményi részesedés

Árbevétel (m Ft)

Nyereség (m Ft)

Intézmény részére kifizetett osztalék (m


93/226

Ft)

PTE Pályázati Menedzsment Nonprofit Kft JuridEco Zrt. PMMF Politechnika Kft. Pécsi Egészségipari Innovációs Kp. Zrt. DDKKK Innovációs Nonprofit Zrt. Mecsek Pharma Kft. PTE Bölcsőde Kft. Pécsi Tudásközpont Kft.

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Épület-építési projekttervezés Gyógyszeralapanyag-gyártás Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Biotechnológiai kutatás, fejlesztés Gyermekek napközbeni ellátása Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

100,00% 100,00% 100,00%

15 27 82

2 1 0

0 0 0

1,10%

12

-5

0

11,60% 0,00% 100,00%

N.a 54 3

-16 -2

0 0 0

49,00%

51

4

0

Összefoglaló A Pécsi Tudományegyetem nehéz likviditási helyzete a Klinikai Központ működési problémáinak, alulfinanszírozottságának illetve az általa indított beruházásoknak tudható be. A felsőoktatási területet ezzel szemben az elmúlt években kiegyensúlyozott működés jellemezte, a fejlesztésekhez, az oktatási és kutatási munka színvonalának folyamatos emeléséhez szükséges forrás az Egyetem rendelkezésére állt. Az Egyetem működési kockázatainak mértékét ugyanakkor nagyban növeli, hogy a karok teherbíró képessége 2008. óta folyamatosan csökken, amit jól mutat a tárgyévi források és felhasználások egyenlegének alakulása az alábbi táblázatban: Kar

2.4.3.

Tárgyévi források és felhasználások egyenlege (ezer Ft) 2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

ÁJK

78 599

86 020

111 426

-31 084

ÁOK

-30 637

144 846

657 354

552 147

-3 609

BTK

33 889

295 595

239 983

205 698

-85 696

ETK

177 918

188 183

56 866

84 498

-21 241

FEEK

-35 527

45 088

-170 399

13 155

-7 745

IGYK

81 373

89 407

-36 580

-72 891

-76 637

KTK

97 095

32 090

96 412

27 082

39 250

MK

47 301

77 924

39 623

26 740

-50 121

-28 123

PMMIK

141 764

-15 975

-183 505

-87 481

-20 851

TTK

142 472

213 341

141 290

91 226

-60 450

Összesen

734 246

1 156 521

952 472

809 090

-315 223

A pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése

Az elmúlt években Egyetemünk évente 100-150 hazai pályázatra és 30-70 nemzetközi pályázatra adott be ajánlatot. A sikerességi ráta rendkívül magasnak mondható, az utóbbi három évben a hazai színtéren mintegy 330, a nemzetközi színtéren mintegy 80 pályázatot nyertünk el. (Ez a hazai pályázatok esetén 90%-os, a nemzetköziek esetén 60-65%-os nyerési arányt jelent.) A beadott és elnyert pályázatok számánál többet mond az Egyetem eredményességéről az elnyert források volumene. Az elmúlt három évben mintegy 30 Mrd Ft-nyi pályázati forrást sikerült elnyerni. A pályázati bevételek jelentős növekedésében nagymértékben közrejátszott, hogy ebben az időszakban indult meg az ÚMFT forrásainak felhasználása, ennek keretében a természet- és műszaki tudo-


94/226

mányok, valamint a felsőoktatás-fejlesztés sokoldalú támogatása. Így Egyetemünk az ÚMFT pályázati lehetőségeire (TIOP 1.3, TÁMOP 4.2, GOP 1.1 és 1.2 prioritások) építve az elmúlt időszakban megkezdte az Intézményfejlesztési Tervében 2006 során felvázolt kutatási és innovációs kapacitások fejlesztésére vonatkozó programját. A sikeres pályázati tevékenység jelentős kihívások elé állította intézményünket, mind gazdasági, mind szervezeti szempontból:   



az elnyert források mellé társítandó önerő 2009-ben és 2010-ben rendkívüli magasságokba emelkedett, mindkét évben meghaladta az 1 Mrd Ft-ot; az elnyert források döntő hányada (97,5%-a) hazai forrás volt, a nemzetközi pályázatokból elnyert támogatások aránya (nem feltétlenül volumene) elmaradt a lehetőségektől; A fejlesztések fenntartási kötelezettségei megterhelik az intézmény működési költségvetését. ráadásul joggal feltételezhető, hogy közeljövőben nem várható újabb ilyen forrástömeg megjelenése. Az Egyetem szervezete és munkatársai számára komoly alkalmazkodási kényszert teremetett a pályázatok lebonyolításának adminisztratív támogatása.


Beadott pályázatok száma

Kar/Szer vezeti egység*

ÁJK

2009

2010

1

3

Elnyert pályázatok száma

Nemzetközi

Hazai 2011 4

95/226

Nemzetközi

Hazai

2009

2010

201 1

3

6

3

ÁOK

200 9

Biztosított önerő mértéke (m Ft)

Elnyert támogatások összértéke (m Ft)

Nemzetközi

Hazai

201 0

201 1

200 9

201 0

2011

2009

2010

Visszafizetett támogatások összértéke (m Ft)

2011

2009

2010

Nemzetközi

Hazai

2011

2009

2010

Pályázati bevételből foglalkoztatott munkatársak száma

2011

200 9

201 0

2011

200 9

201 0

7.770

12

0

0

-

-

7

7

2

-

-

201 1

200 9

201 0

20 11

-

18

39

-

99

121

1

3

2

2

3

3

3.741

8.880

5.000

35.697

56.947

69.906

0.742

12.974

21

11

9

1

0

0

309,7

207,6

52,4

0

2,1

4,7

192,979

43,740

57,784

0 153,69 6

0,000

37,823

30,977

0,000

14

9

0

-

-

-

187

6

164,000

23,000

0,000

0,000

0,000

20,000

50,000

0,000

0

4

6

-

-

-

107

150

18 15 3 30 3 13 8

7,263 132,90 0

1,798

4,067

35,000

0,029

0

0

3

-

-

-

6

63

72

0,000

4,600

20,700

0,000

0

10

8

-

-

-

2

3

5

0,000

1,800

3,800

1

-

-

-

-

-

7

66

46

71,8

48,6

5,8

5,7

11

34

40

0,000

0,000

0,000

-

KK

8

50

12

4

30

3

6

40

9

2

25

2

BTK

29

37

22

3

2

3

21

26

9

0

0

0

257,6 242,54 8 114,00 0

ETK

13

4

2

4

3

2

3

6

0

0

2

0

51,676

167,669

0,000

0,000

FEEK

10

8

7

5

3

1

6

5

3

4

1

0

21,900

94,400

2,000

20,700

IGYK

8

13

8

119,264

47,743

KTK

12

10

5

3

6

5

5

2

5

3

19,4

MK

16

6

6

3

3

2

1

42,9

37,8

24,900

5,800

98,4

0,655

0

4,3

0

-

0

-

-

-

11

0

-

-

-

2

11

7

PMMIK

11

8

7

5

9

12

10

5

7

0

1

4

464,300

0,000

13,800

185,200

0,000

10,500

37,500

0

1

2

-

-

-

35

18

32

29

32

11

13

8

27

24

27

9

11

7

20,300 141,93 0

73,900

TTK

197,500

211,640

18,950

16,510

19,290

3,000

26,680

8,300

5

4

3

-

-

-

67

97

38 16 8

6

6

6

2

1

0

6

5

6

2

1

0

10472, 270

12352,009

3323,13 6

0,000

12,000

0,000

1051,83 3

1210,27 9

119,665

1

3

0

-

-

-

55

103

31 8

118

158

100

37

67

32

106

144

80

20

45

16

11322, 224

13696,321

4328,95 9

149,83 4

336,82 4

206,288

1123,42 3

1390,63 6

169,294

40

49

23

-

-

-

596

711

13 06

Pályázati és Innovációs Ig. PTE összesen PTE összesen 3 év PTE összesen 3 év együtt

376

136

512

330

81

411

29347,5 04

692,946

30040,45 0

2683,35 4

113


96/226

Az Egyetem Szenátusa a pályázati és innovációs tevékenységek hatékony koordinációja érdekében különös tekintettel a nagy infrastrukturális beruházási projektekre-, Pályázati és Innovációs Igazgatóságot (PII) hozott létre 2010. október 1-vel. A PII létrehozásának alapvető célja volt, hogy fokozza a PTE pályázati forrásabszorpciós képességét, hatékonyabbá tegye a pályázati tevékenységeket, átláthatóvá tegye a pályázati folyamatokat - már az előkészítés fázisában. Az Igazgatóság két, eddig már meglévő egyetemi szervezeti egység integrálásával, valamint egy az új feladatkörnek megfelelően átalakított egység létrehozásával állt össze. Az Egyetem pályázati tevékenységével kapcsolatban az Iroda két egysége, illetve azok tevékenységei emelendők ki, melyek a következők: 



Pályázati Koordinációs Osztály o a nem egészségügyi projektek tervezése o pályázatok kidolgozása o projektmenedzsment szervezetek koordinációja o hatékony erőforrás-gazdálkodás o a PTE egésze számára a pályázati tevékenység formai, technikai támogatása TIOP2 Multiprojekt Iroda o az egészségügyi projektek tervezése (egyelőre TIOP 2 projektek) o pályázatok kidolgozása o projektmenedzsment szervezetek koordinációja (egészségügyi projektek) o hatékony erőforrás-gazdálkodás (egészségügyi projektek)

Az egyetem legjelentősebb pályázatait, projektjeit az alábbi tábla összegzi: Fejlesztési program Science, Please! TIOP-1.3.1-07/1-2F-2008-0002

SP! IKT-Science, Please! Innovatív Kutatói Team létrehozása TÁMOP 4-2-2-08/1

3T - Technológia - és tudástranszfer feltételeinek kialakítása a Dél-dunántúli Régió egyetemi tudásbázisaiban TÁMOP 4.2.1-08/1 A Pécsi Tudományegyetem Botanikus kertjének rekonstrukciója az értékek megőrzésének és a hosszú távú fenntartható működtetés biztosításának céljából KEOP 3.1.3/2F/09 Dél-dunántúli Energetikai Klaszter fejlesztése DDOP 1.1.3 DDKKK Innovációs Non-profit Zrt. Fotonika a környezet-, és egészségiparban - Interdiszciplináris lézer-alkalmazások GOP 1.1.2-07/1

Leírás A közel 7 Mrd Ft összköltségű projekt keretében kialakításra kerül a Science Building épületegyüttese, melyen belül jelentős laboratóriumi műszerpark kerül beruházásra. A projekt keretében az informatikai háttér-infrastruktúra jelentős fejlesztését is végrehajtjuk. Megítélt támogatás: 6 442 millió Ft A Science Please! Innovatív Kutatói Team a környezeti károsodások bio-, környezet és informatikatudományi vizsgálatával, ezek eredményeiként megfogalmazott innovációkkal szolgálja a Pólus stratégiában meghatározott és ahhoz kapcsolódó oktatási és gazdaságfejlesztési célkitűzéseket; megalapozza a Science Building kutatási humán kapacitását, kut atási tevékenységét. A Kutatói Team összefogja az Egyetem kutatói bázisát, nemzetközi beágyazottságával reagál a kutatási trendekre, a gazdaság igényeire. Megítélt támogatás: 604 millió Ft Célunk, hogy a PTE átgondolt, konszenzusra épülő innovációs stratégiája alapján, a projekt során kiépülő szervezetrendszer és szolgáltatások segítségével a régió tudásbázisaiban keletkező innovatív szellemi alkotások- a technológia-transzfer folyamat eredményeképpen jelentős bevételeket generálva, hatékonyan hasznosuljanak a hazai illetve a nemzetközi piacon, hozzájárulva ezáltal a tudásintenzív gazdaság kialakulásához. Megítélt támogatás: 461 millió Ft A projekt célja az Ifjúság úti Botanikus Kert felújítása, a kapcsolódó kutatási, oktatási funkciók erősítése. Megítélt támogatás: 190 millió Ft A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter (DDEK) küldetésének tekinti a Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévő szervezetek összefogását, a klasztertagok versenyképességének erősítését, hazai és nemzetközi piacon való jelenlétük támogatását, az energetikai ágazat fogyasztóinál az energia-felhasználás hatékonyságának növelését, valamint az energetikai ágazat sikerességén keresztül a régió gazdasági fejlődésének elősegítését. Megítélt támogatás: 73 millió Ft A DDKKK Zrt. irányvonala a lézerek, a lézeres mérés- és gyártástechnológia, orvostechnikai, nanotechnológiai, környezetipari alkalmazásának kutatása, fejlesztése, elterjesztése. 300 MFt értékű műszerparkkal rendelkezünk, 50 kutatóval vagyunk kapcsolatban. Akkreditált lézervizsgáló labort működtetünk, 5 éve ISO 9001:2001 szerint dolgozunk. Döntően KKV-k megbízásait teljesítjük, közös fejlesztéseket végzünk. Új spin-off cégeket hozunk létre és inkubálunk szellemi termékeink hasznosítására.

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Terve 2013-16 Fejlesztési program Mecsek Pharma Kutató, Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Életminőséget javító gyógyszerek fejlesztése; gyógyszeripari és klinikofarmakológiai szakemberek képzése GOP 1.1.2-08/1 A Pécsi Tudományegyetem kutatási kiválósági területeinek komplex infrastrukturális fejlesztése TIOP-1.3.1-10/1 A Dél-dunántúli régió egyetemi versenyképességének fejlesztése TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen TÁMOP-4.2.2.B-10/1

97/226

Leírás Megítélt támogatás: 1 Mrd Ft. A Mecsek Pharma azzal a céllal jött létre, hogy gazdasági vállalkozás keretein belül hasznosítsa a PTE-en felhalmozott gyógyszerkutatási és fejlesztési tudásbázist. Három területen kívánunk professzionális tevékenységet folytatni: a) originális gyógyszerjelölt molekulák preklinikai kutatása és fejlesztése; b) Fázis 2 multinacionális humán klinikai vizsgálat; c) ipari farmakológiai ismeretek meghonosítása egyetemi graduális és posztgraduális képzésben. Megítélt támogatás: 1 Mrd Ft. A projekt a Pécsi Tudományegyetem oktatási-kutatási infrastruktúrájának komplex fejlesztésére irányul az intézmény kutatási kiválósági területeire koncentrálva. Ezen területekhez kapcsolódóan labor és műszerfejlesztéseket tervezünk megvalósítani, növeljük a kutatási kapacitást és törekszünk a régió gazdasági szereplőivel való együttműködésre alkalmas innovációs környezet megteremtésére. A fejlesztések nagy része meglévő, továbbfejleszthető kutatás-fejlesztési tevékenységre épül. Megítélt támogatás: 1.473.861.638 Ft A projekt keretében a Pécsi Tudományegyetem a Kaposvári Egyetemmel közösen stratégiai céljaikkal és lehetőségeikkel összhangban tudásbázisuk minőségi fejlesztését hajtják végre, mely tevékenységgel a régió versenyképességének növelése és a Pólus program fejlesztési irányrendszere kap európai színvonalú alapot. A K+F kapacitás koncentrált minőségi fejles ztése a projekt során négy fő Kiemelt Kutatási Irány mentén valósul meg. Megítélt támogatás: 2.487.150.970 Ft A projekt azokat a szervezeti, képzési és kutatás-fejlesztési tevékenységeket célozza meg, melyek által bővülhetnek az Egyetem humánerőforrás és infrastrukturális kapacitásai a tudástermelés, a tudományos disszemináció és a kutatási eredmények fokozott társadalmi megismertetése terén. A projekt egymásra épülő fejlesztési területei a tudományos diákköri munka, a szakkollégiumok és a doktori iskolák. Megítélt támogatás: 899.353.839 Ft

2.4.4. Az infrastruktúra-menedzsment és a vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése A Pécsi Tudományegyetem megközelítően 46 milliárd Ft állami vagyon kezelését látja el. A vagyonelemek megoszlását, értékadatait az alábbi tábla mutatja: Immateriális javak Bruttó beszerzési érték 1 234 994 Értékcsökkenés összesen 1 120 000 Eszközök nettó könyv szerinti értéke 114 994

Gép-műszerberendezés

Ingatlan

Jármű

BMÖ-től üzemeltetésre átvett vagyon

Összesen

47 547 509

22 605 493

381 261

4 424 604

76 185 723

7 930 377

18 797 174

362 465

1 611 900

29 821 865

39 617 132

3 808 319

18 796

2 812 704

46 363 858

Az ingatlanvagyon értékelése, elemzése Az ingatlanvagyon mennyiségi jellemzői Az Egyetem vagyonkezelésében és használatában lévő ingatlanok számszerűsíthető adatait az alábbiakban foglaltuk össze: Az Egyetem által használt területeken található db épülettípusok

m

megoszlás aránya (%)

fenntartási költségek (e Ft)

oktatási épületek (értékesíteni kívánt)

42

151 578 (9 818)

35,18

2 160 278

gyakorló iskolák

5

21 866

5,08

164 942

2


98/226

kollégiumok (értékesíteni kívánt)

14

70 040 (104)

16,26

1 237 860

egészségügyi épületek

37

109 432

25,40

3 202 273

szolgálati lakások

55

2 371

0,55

3 750

üdülők

6 956

6

572

0,13

kiszolgáló épületek (értékesíteni kívánt)

125

67 857 (5 105)

15,75

használaton kívüli, értékesítésre szánt épületek

11

7 109

1,65

Összesen

339 361

430 826

7 115 420

Az elmúlt évek városi fejlesztési együttműködése eredményeként az Egyetem tulajdonrészhez jutott a Tudásközpont épületében és bérleti jogviszonyt létesített az Európa Kulturális Fővárosa kiemelt beruházásban létrejövő Zsolnay Kulturális Negyedben. Emellett több ingatlan 54 478 m2 területen.

felújítását

végeztük

el

PPP-konstrukcióban,

összesen

A karok kezelésében lévő ingatlanok hallgatói létszámra vetített átlagos fajlagos kihasználtsági mutatója 10,9 fő/ m2. 1 A PTE egyik erősségét jelenti a 4044 férőhelyes kollégiumi kapacitás, melyből 3346 férőhely Pécsett, 698 férőhely a vidéki képzési központokban található. Az egy hallgatói férőhelyre jutó terület nagysága jelenleg 17 m2/fő. A PTE által működtetett Klinikai Központban jelenleg összesen 1264 db aktív betegágy van. 2012. évtől megújul a PTE 400 ágyas klinikai tömbje, mely átalakítás 22.179 m 2-t érinti, amit további 1 713 m2 területtel bővítünk. A Science Building nevű projekt keretében, átadásra kerül a 7700 m2 területű természettudományi kutatóközpont, mely a legmagasabb színvonalú műszerhátteret és laboratóriumterületet biztosít az itt elhelyezést nyerő kutatócsoportok részére. Az ingatlan-vagyon minőségi jellemzői Az Egyetem ingatlanállománya területileg elszórtan helyezkedik el. Ez akadálya egyes modern logisztikai megoldások alkalmazásának (pl. csőposta), egyúttal többletköltségeket is okoz. Az Egyetem, ingó- és ingatlanállományának fenntartása jelentős ráfordítást igényel. Forráshiány miatt, állagmegóvó karbantartások csak részben valósultak meg. Az épületek fizikai mutatói, hő- és nedvesség elleni szigetelései, elöregedett, funkciójuknak nem megfelelő épületszerkezetei, az épületgépészeti hálózatainak elöregedettsége is hozzájárul a jelentős fenntartási, illetve üzemeltetési költségekhez. Az ingatlanok alaptevékenységen túli hasznosítása

1

2011.10.15-i adat


99/226

Az ingatlanállományból jelenleg 14 194 m2 nagyságú terület vonatkozásában rendelkezünk folyamatos bérleti szerződéssel elsősorban szolgáltatási, kereskedelmi és vendéglátó-ipari célból. Ennek díja 2011. évben 152 350 328 Ft volt. A szolgálati lakások kiadása további 5 071 162 Ft bevételt hozott. Az eseti helyiség-hasznosítás eredménye pedig 37 921 220 Ft volt 2011. évben. Az ingatlanstruktúra lehető legjobb koncentrálásnak elérése, másrészt a megváltozott képzési igényekhez, kutatásfejlesztési és szolgáltatási tervekhez szükséges minőségi infrastrukturális háttér megteremtése érdekében az Egyetem Szenátusa döntést hozott egyes ingatlanok értékesítéséről. Az értékesítésre szánt ingatlanok nem illeszkednek a jelenlegi intézményi struktúrába, feladatellátás szempontjából funkció nélkül maradtak, és jelentős fenntartási költséget jelentenek. Ezen vagyonelemek értékesítése vonatkozásában megkezdtük a fenntartói egyeztetéseket. Az így befolyt bevételt a használatban lévő ingatlanaink állagmegőrzésére, fejlesztésére kívánjuk fordítani. Az ingóvagyon minőségi és mennyiségi értékelése Az ingó vagyonelemeken belül, az egészségügyi ellátásban használt orvosi műszerek, berendezések kapacitásának fenntarthatóságára kiemelt figyelmet fordít az Egyetem. A műszerpark elöregedése, műszaki avulása miatt, a szinten tartás is jelentős pénzügyi erőforrást igényel. Ennek tervezett összege 2012-ben 768 M Ft. Ez az összeg csak a legszükségesebb tűzoltásszerű javítások elvégzését, kisebb eszközök pótlását teszik lehetővé. 2012-ben műszerbeszerzésre tervezett összeg 100 M Ft. Ebben a körben elengedhetetlen további pályázati források bevonása. Az oktatáshoz kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges eszközök rendelkezésünkre állnak köszönhetően részben az elmúlt években megnyílt állami célforrásoknak, részben a szakképzési hozzájárulások hatékony felhasználásának. Az informatikai alkalmazáskörnyezet, informatikai vagyon értékelése A PTE tevékenységének IT alkalmazásokkal történő lefedettségének jellemzői Az egyetemi alaptevékenységek és támogató funkciók IT alkalmazásokkal történő lefedettsége öszszességében közepesnek mondható, valamennyi alaptevékenységhez kapcsolódó folyamat támogatott. Szoftverek, illetve infrastrukturális problémák jellemzően nem hátráltatják az üzletvitelt. Valamennyi fő tevékenységi területen találhatók nagyon gyengén vagy egyáltalán nem támogatott részterületek, funkciók is; az egészségügy területén a betegszámla modul (a tételes ráfordítás adatgyűjtést megvalósító modulokkal együtt), az ápolás, a támogató területeken a vagyongazdálkodás és a vezetői döntés-előkészítés IT alkalmazás lefedettségének hiánya hosszabb távon versenyhátrányt, esetleg működési problémákat okozhatnak. Az alkalmazások használatának szintje összességében valamennyi területen alacsonyabb, mint az informatikai megoldás képessége, amelynek okai között a nem megfelelő mélységű oktatást, a rendszer használatával szemben támasztott nem pontosan definiált vezetői elvárásokat nevezhetjük meg,. Az alkalmazások minősége az alábbiak szerint jellemezhető


100/226

Az oktatási területen üzemelő alkalmazások minősége jónak, több ponton kiemelkedőnek tekinthető. Megállapítható, hogy az ETR, a MODULO és a COOSPACE működő funkciói esetén a jövőben nem a javításon van a hangsúly, hanem a rendszerfunkciók jobb használatán, továbbá a hiányzó alkalmazásfunkciók fejlesztésén, bevezetésén. A beiskolázás sok tekintetben IKT alapon zajlik (az egyetem és a karok életét bemutató internetes beiskolázási szerepjáték, a képzések egymásra épülését bemutató képzési iránytű, valamennyi szakunkat bemutató képzési katalógus), a hallgatói szolgáltatások jó része szintén internetes bejelentkezésen, foglaláson alapszik (szakmai gyakorlatok, a szolgáltatásokat okos telefonra kifejlesztett iphone rendszerünk, a hallgatói szolgáltatásokra való bejelentkezés). Az betegellátáshoz kapcsolódó tevékenységünk során alkalmazott e-MedSolution szűk keresztmetszet a napi használat és a jövőben történő előrelépés szempontjából, a gyors bevezetés számos, azóta sem orvosolt - problémát okozott, különös tekintettel az integrált rendszerrel való kommunikációra. A gazdálkodási terület tevékenységét támogató alkalmazások minősége alapvetően közepes szintű, a támogatás nem folyamat-, illetve rendszerszemléletű. A nagytömegű adatfeldolgozásban, továbbá az irányítást támogató riportok és jelentések elkészítésében segítséget nyújt a közelmúltban bevezetett VIR, azonban elengedhetetlen az ERP - rendszer fejlesztése. A PTE szabványosítható folyamatait, az egyes működő alkalmazás-funkciók kapcsolatának kezelését nem támogatják workflow megoldások, amelyek gyorsabb folyamat-lefutást és hatékonyság-növekedést eredményeznének. Több működő alkalmazás tekintetében a piacon már újabb rendszerverzió/generáció van jelen (Pl. a SAP új rendszerfilozófiával, újabb funkciókkal), ebből adódóan a stratégiai időtávban vizsgálni kell a jelenlegi verziók frissítésének szükségességét. Nem kielégítő az alkalmazások együttműködésének, illesztésének szintje sem. Az integrációt az egyes rendszerek, vagy azok moduljai közötti kapcsolatként értelmezi az Egyetem, és nem a gazdálkodási folyamatok igényeiből indul ki. Az informatikai alap-infrastruktúra Az Egyetemen alkalmazott informatikai infrastruktúra – teljesítményét, számítási kapacitását tekintve – megfelelő az intézményi belső és külső kommunikáció, továbbá az adminisztratív, gazdasági és szakmai feladatellátás, valamint az intézményi felhasználók tevékenységének – elvárt színvonalon való – támogatására. Azonban az adatbiztonsági és a szolgáltatás folytonossági szempontokat megvizsgálva mindenképpen fejlesztésekre van szükség, a redundancia nagyfokú növelése szükséges. A felhasználói munkaállomások összetétele vegyes, átlagban 5-6 év körüliek, rendkívül sok teljesítménybéli problémával, nincsenek konfigurációs standardok, nem a foglalkoztatás jellegéhez igazodik a hordozható és az asztali számítógépek aránya. A munkaállomásokon alkalmazott szoftverek Microsoft és Linux alapúak, korszerűek.. A Tisztaszoftver program esetleges megszűnése esetén hatalmas terhet jelenthet a szoftverlicencek beszerzése. Telefónia


101/226

Nincs egységesített belső telefonhálózat az Egyetem különböző telephelyei között; egyes telephelyeket a belső telefonrendszeren keresztül nem lehet elérni, csak külső szolgáltatón keresztül. A telephelyeken analóg, digitális és IP alapú rendszerek és készülékeket használnak vegyesen. A telefonközpontok egy részének saját tulajdonba vétele nem megoldott. Vagyongazdálkodási kompetenciák A vagyongazdálkodással kapcsolatos irányítási kompetenciák megosztottak az Egyetem különböző szervezetei között, míg az ingó vagyonnal való gazdálkodás, illetve az ingatlanok eseti bérbeadása teljes mértékben az önálló gazdálkodó egységek (karok, klinikák, stb.) vezetőinek hatásköre és felelőssége, addig az ingatlanok folyamatos hasznosítása és esetleges értékesítése a Gazdasági Főigazgatóság feladatkörébe tartozik. Valamennyi gazdálkodási tevékenységhez központi szakmai támogatást nyújtanak a Gazdasági Főigazgatóság szakértői (vagyongazdálkodási igazgatóság, informatikai igazgatóság). Az ingatlanok értékesítéséhez a Gazdasági Tanács támogatása és a Szenátus döntése is szükséges, ebben a tekintetben a Gazdasági Főigazgatóság hatásköre az előterjesztésre, az értékelésre, az értékesítéshez szükséges egyeztetések lebonyolítására és az értékesítési folyamat menedzselésére korlátozódik, döntési jogköre nincs.

2.4.5.

A humán-erőforrások értékelése

Az oktatók és kutatók munkaköri megoszlásának értékelése A Pécsi Tudományegyetemen a 2011. év októberi statisztika szerint 1.481 fő oktató (számított létszám 1.432), ebből a karokon oktatók létszáma 1451 fő (számított létszám 1405). Az Egyetemen továbbá 171 kutató áll közalkalmazotti jogviszonyban (számított létszám 157,7), ebből a karokon 59 kutatót foglalkoztatnak (számított létszámuk 53,2). Az oktatók között legnagyobb arányt az adjunktusok képezik 31%-kal. A gyakornoki foglalkoztatás mindössze 2%-os mértékű, 26 fő gyakornokot foglalkoztatunk jelenleg. A gyakornoki foglalkoztatás és a tanársegédek 23%-os aránya együtt képviseli az Egyetem oktatói bázisának utánpótlását. Ez az arány igen alacsony az adjunktusok és docensek arányához képest. Fontos lenne egyetemi szintű HR stratégia keretében az Egyetem valamennyi munkaköri csoportjában, kiemelten az oktatók, kutatók, valamint az egészségügyi tevékenységet ellátók vonatkozásában utánpótlás terveket, programokat kialakítani, végrehajtásukat koordinálni. Az egyetemi és főiskolai docensek összesen 26%-át teszik ki az összoktatói állományunknak. A főiskolai docensi kinevezéssel 40 fő rendelkezik jelenleg. Fokozatosan teljesítik az egyetemi követelményeket. Az egyetemi docensek száma 270 fő. Az egyetemi és főiskolai tanárok aránya 15%-a az oktatói karnak. A rendkívül nagy tapasztalattal és tudással rendelkező professzoroknak hatalmas szerepük van az utánpótlás fejlesztésben, nevelésben. Az alábbi ábrából jól látszik, hogy a klasszikus munkaköri megoszlási piramis, amely alján a tanársegéd áll, kicsit kisebb talapzaton nyugszik, mint a felettes szintek, hiszen a tanársegédek száma kevesebb (257 fő) az adjunktusok számánál (347 fő) és a docensek számánál (310 fő) is.


102/226

Az Egyetemnek 2011 októberében 171 fő, a karokon 59 fő kutatója volt. A karokon kutatók nagy része tudományos segédmunkatárs, tehát a doktori programot megkezdte. Egynegyedük tudományos munkatárs. Tudományos főmunkatárs és tanácsadó 22%-ot tesz ki. A többi kutató TÁMOP projekten (4.2.1 B) vannak foglalkoztatva. Kutatóink száma egyelőre alacsony, ez annak is köszönhető, hogy az oktatók számára is kötelezettséget jelent a kutatás, emellett oktatnak is. Az Egyetem K+F+I stratégiájának megfelelően erősíteni kívánja a kutatók foglalkoztatását, ezzel kutatási forrást allokálva. Az oktatói és kutatói korösszetétel értékelése A korfa jól mutatja, hogy a fiatal korosztály (45 év alattiak) és az idősebb korosztály (56 év felettiek) között a 46 és 55 éves oktatók viszonylag kis számban (282 fő) vannak jelen az Egyetemen. Nagyobb részük docens munkakörben dolgozik, kisebb részük tanársegéd, illetőleg adjunktus, 54 fő egyetemi és főiskolai tanár (19%) van köztük. Figyelmet kell fordítani arra, hogy mind nagyobb hányaduk válhasson egyetemi tanárrá. A főiskolai docensek és a főiskolai tanárok a 46 év feletti korban vannak, nagyobb részük 56 év feletti. Számuk és arányuk az összes oktatóhoz viszonyítva elenyésző. 500 400 300

10 1 120

200

13

100

216

5 89 4 218 29 124

0 20-35

36-45

Oktatók korfa (karok) Egyetemi tanár Főiskolai tanár 46 8 114 8 68 23 15 46-55

138 17 111 27 29 18 0 56-71

Egyetemi docens Főiskolai docens Adjunktus Egyéb tanár Tanársegéd

Kutatóink nagyobb része fiatal, pályája elején jár, van azonban a 20-35 év közötti korcsoportban tudományos munkatárs is, amely már PhD fokozatot feltételez, amelynek megszerzése nagy eredmény. A kutatóknál is jól látszik az oktatóknál megfigyelhető trend, a 46 és 55 év közötti korosztályba tartozó munkatársak alacsonyabb száma.


25

103/226

Kutatók korfa (karok)

20

Tud.tanácsadó

5

15

6

10

3

15

5

9

5 2

4 2 3

36-45

46-55

56-71

0 20-35

Tud.főmunkatárs

5

Tud.munkatárs Tud segédmunkatárs

Az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak minősítettségének értékelése Oktatóink minősítettségének értékeléséhez elemeztük a 2006 és 2011 közötti időszakban bekövetkezett változásokat, amely megmutatja az Egyetem oktatói és kutatói humán erőforrás fejlesztési törekvéseinek irányait és sikerességét. Az MTA doktoraink száma mintegy 10 fővel emelkedett. A PhD doktoraink száma jelentős növekedést mutat (közel kétszeresére nőtt), ez részben a PhD fokozatszerzésnek, részben a kandidátusi fokozat PhD fokozattá való konvertálásának volt köszönhető (ezt mutatja a kandidátusok számának csökkenése). A DLA fokozattal rendelkezők száma 4, 5-szörösére növekedett. A minősített oktatók az összoktatói állomány 69 %-át teszik ki, az MTA doktori címmel rendelkező egyetemi tanárok aránya 51%. Ezek az arányok mutatják, hogy az Egyetem magasan képzett oktatói állománnyal rendelkezik a magas színvonalú oktatási és kutatási tevékenység ellátásához. Törekedni kell arra, hogy a minősített oktatók száma tovább emelkedjen Egyetemünkön, ehhez támogatási programokat szükséges indítani. Ösztönözni kell a minősített oktatókat abban, hogy fiatal kollégáik fokozatszerzésében mentorként tevékenyen közreműködjenek. Fontos a kutatási forrásokhoz való hozzájutás támogatása, a külföldi tapasztalatszerzés elősegítése. Oktatók Teljes munkaidős Részmunkaidős Teljes munkaidősre átszámított részmunkaidős

2006

2007

2008

2009

2010

2011

1419

1546

1457

1454

1351

1359

112

127

123

113

99

92

55,48

63,89

62,12

53,34

47,33

45,82

Megbízással foglalkoztatott

440

518

295

310

261

331

Összesen (s01+s02+S04)

1 474

1 610

1 519

1 507

1 398

1 405

Teljes midősből Nő

562

627

607

607

542

556

30 év alatti

117

170

122

108

75

71

nyugdíjas

41

86

84

83

74

62

nem rendelkezik nyelvvizsgával

597

143

111

264

201

188

egy nyelvvizsgával rendelkezik

397

961

779

549

489

557

több nyelvvizsgával rendelkezik

425

442

567

641

662

618

3

4

5

3

4

5

MTA rendes tagja MTA levelező tagja MTA doktora MTA doktora Kandidátus

3

4

3

4

3

1

83

92

93

82

84

91

89

100

101

89

91

97

185

142

125

145

114

121


104/226

Doktor (PhD)

372

473

451

521

714

633

Mester (DLA)

16

45

53

55

64

72

dr. univ. (1984. szept. 1 utáni)

20

27

21

17

16

12

dr. cím (1984. szept. 1. előtti)

14

15

13

7

14

9

A kutatók vonatkozásában az adatok az következők szerint alakultak. Kutatóink száma 2006- 2010 között csökkent, 2011-re növekedett. Kutatóink létszámának növekedése mellett törekednünk kell arra, hogy az oktatókhoz hasonlóan fokozatszerzésüket az Egyetem támogassa, illetőleg olyan kutatókat vonzzon magához, amelyek szakterületükön elért eredményei alapján erősítik kutatói bázisunkat. Ehhez szükség van a külföldiek foglalkoztatásának nagyobb mértékű támogatására. Jelenleg hiányzik az a koordinált adminisztratív háttér, amely a külföldi oktatók, kutatók belépését, munkavégzését, problémamegoldását támogatná. A jövőben mindenképpen szükséges kialakítani ezt a hátteret. Nehézzé teszi a helyzetet emellett a magyar jogrendszer nehézkessége, bürokratizmusa ezen a területen. Problémát jelent továbbá a magyar jövedelmi szint és az európai jövedelmi szint közötti szakadék. Az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak arányának értékelése az összes foglalkoztatotthoz képest Az oktatók és kutatók aránya az összes foglalkoztatotthoz képes 56%. Ennek oka az Egyetem hármas feladatköréből (oktatás, kutatás, gyógyítás) adódó szervezeti struktúra. Az egészségügyi szolgáltatás területén a közalkalmazottak 46%-a dolgozik. Az egészségügyben megjelenő problémák az Egyetem működési kockázatai is. Az ágazat alulfinanszírozottsága, a szakapparátus (szakorvos, szakdolgozók) elvándorlása nagyon nehéz helyzetet teremt az egészségügyi szolgáltatónál (Klinikai Központ) az ellátás folyamatos, magas színvonalú biztosítása mellett az oktatásban való minél erőteljesebb részvétel tekintetében is. Az egészségügyi területen dolgozó közalkalmazottaink bérstruktúrája az elmúlt évek integrációs döntései következtében eklektikus képet mutat, az esélyegyenlőségi szempontok érvényre juttatását az Egyetemnek minden eszközzel meg kell valósítania. Ehhez a teljes bérezési rendszer átalakítása szükséges. A központi és decentralizált szervezetekben munkatársak létszámának értékelése

foglalkoztatott

adminisztratív

Az Egyetemen összességében a közalkalmazottak 8%-a dolgozik adminisztratív munkakörben, 92 %uk egyéb munkakörben. A Klinikai Központ közalkalmazotti létszáma az Egyetem létszámának 46%-át teszi ki, e területen a legalacsonyabb az adminisztratív dolgozók aránya. Ez a finanszírozási nehézségekkel áll összefüggésben. Az Egyetem funkcionális szolgáltató egysége a Gazdasági Főigazgatóság. A Gazdasági Főigazgatóság az adminisztratív feladatok közül ellátja valamennyi szervezeti egység vonatkozásában a pénzügyi, számviteli, kontrolling, logisztikai, beszerzési és közbeszerzési, műszaki, informatikai és humán erőforrás gazdálkodási feladatokat. Az adminisztratív dolgozók létszámát gyarapítja a szolgáltató szervezeti egységként működő Rektori Hivatal és Oktatási Igazgatóság is, amely szintén valamennyi egyetemi szervezeti egység számára nyújt szolgáltatásokat. A Karok esetében viszonylag magas az adminisztratív dolgozók aránya létszámukhoz képest, a karok struktúrájából adódóan nemcsak a Dékáni Hivatalokban, hanem az Intézetekben, Tanszékeken is szükséges admi-


105/226

nisztratív munkatárs. A hatékonyság növelés érdekében a nem kifejezetten oktatáshoz, kutatáshoz kapcsolódó adminisztratív állomány vonatkozásában a hatékonyságnövelést a párhuzamosságok megszüntetésével el kell érni. A foglalkoztatottak (oktatók, kutatók, egyéb munkavállalók) továbbképzésével kapcsolatos intézményi szerepvállalás értékelése Minden kar kiemelt figyelmet fordít oktatói és kutatói felkészültségének fejlesztésére, továbbképzéseket biztosítanak munkatársaik számára. A karok oktatóik külföldi tapasztalatszerzését is támogatják, tanulmányi szabadságot biztosítanak a PTE foglalkoztatási követelményrendszere szerint, valamint külföldi munkavállalás céljából további 2 évre fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. Az Egyetem részt vesz számos európai és nemzetközi együttműködésben, a karok számos külföldi oktatót, kutatót fogadnak. A Pécsi Tudományegyetem rektora 2010. január 25-én írta alá az Európai Bizottság Európai Kutatói Chartáról (European Charter for Researchers) és a Kutatók Felvételi Eljárásának Magatartási Kódexéről (Code of conduct for the recruitment of researchers) szóló ajánlását. Az Egyetem vállalta, hogy kiépíti az ehhez szükséges infrastruktúrát, azaz megszervezi a kutatók orientációját (kutatók fogadása és szervezetbe illesztése, vízum ügyintézés, szerződéskötés, munkaügyi adminisztráció és tanácsadás). A külföldiek foglalkoztatásának adminisztratív támogatását még meg kell oldanunk (Euraxess pont létrehozása). Az Erasmus mobilitás programjai keretében sok oktató és kutató, valamint egyéb munkaterületen dolgozó közalkalmazottunk tud külföldi intézményeknél tapasztalatot szerezni. Az egészségügyi tevékenységet ellátók számára a kötelező továbbképzéseken való részvételt a munkáltató támogatja szabadidő biztosításával, anyagi és nem anyagi eszközökkel egyaránt, sok esetben szervez az Egyetem saját továbbképzéseket. 2011-ben a Szenátus létrehozta a Belső Képzési Központot, amely kifejezetten közalkalmazottaink számára kínál munkájukat segítő, hatékonyságjavító képzéseket. Fontos feladat a szakmai tudás folyamatos erősítése mind az oktató, kutató és egészségügyi, mind az adminisztratív kiszolgáló munkatársak vonatkozásában. A humán terület szakmai irányítása mellett folyamatos tudástranszfert kell biztosítanunk az Egyetemen belül. Az Egyetem a munkatársak képzését, továbbképzését a jogszabályok által biztosított eszközökkel is támogatja, munkatársaival az arra vonatkozó jogszabályi, illetve szabályzati rendelkezések alapján tanulmányi szerződést köt, illetve az oktatók-kutatók számára alkotói szabadságot, külföldi tanulmányi célú munkavállalást engedélyez. A belső karrier-menedzsment eszközök értékelése A továbbképzések és a szakmai fejlődés széles körű lehetőségeinek biztosítása mellett az Egyetem belső munkaerő piacot működtet. Ezáltal hatékonyabban szervezhető a humán erőforrás kapacitásunk, valamint optimálisabb lesz a kapacitás kihasználtságunk is. Nagy előnye a belső munkaerő piacnak, hogy az Egyetemünket jól ismerő, a belső működéssel tisztában lévő, tehát szervezeti ismerettel rendelkező munkatársat kap a munkakört hirdető egység. A kiválasztott közalkalmazott pedig előre tud lépni karrierje alakulásában. A belső pályáztatás egyre népszerűbb. A belső pályázatok száma 2011-ben 68 db volt a rendszer 2011. júniusi létrehozását követően. 2012-ben az első negyedévben


106/226

már 62 db pályázatnál tartunk. A belső munkaerőpiac szerepe a 2012. évben a létszámstop elrendelése miatt fel fog értékelődni a Klinikai Központban. Az Egyetemen jelenleg még nem működik karriermenedzsment rendszer, a HR stratégia fontos eleme kell, hogy legyen ennek a rendszernek a szervezett kialakítása (eddigi gyakorlatok továbbvitelének segítése, támogatása, fejlesztése által) és menedzselése. Az Egyetem vezetői hangsúlyt fektetnek utódjaik kinevelésére (talent menedzsment) és a vezetés átvételét követően is mentorként bent maradnak a szervezetben. Ezzel biztosítják a szervezeti célok hatékony elérését és a folytonosságot a tevékenységben. Az Egyetem vezetői számára vezetésfejlesztési programok jelenleg még nincsenek, ennek bevezetése és működtetése jelentős hatékonyság növeléssel járhat.


2.5.

107/226

Gazdasági, társadalmi hatások értékelése

A foglalkoztatási szerep értékelése Dél-Dunántúlon (Baranya, Tolna, Somogy) az alkalmazottak mintegy 4%-a az Egyetemen dolgozik, ami jelentős aránynak mondható. Az Egyetem foglalkoztatási szerepe elsősorban a baranyai megyeszékhelyen, másodsorban Szekszárdon jelentős. A régióban a munkanélküliségi ráta 12,7% és ez folyamatosan növekvő tendenciát mutat, tekintettel arra, hogy nem sikerült a régióban valós ipari bázist kialakítani. A térség lakosságának elöregedése jellemzően megmutatkozik az egyetemi foglalkoztatotti állomány korösszetételének ilyen irányú változásában is. A 250 fő feletti foglalkoztatók száma rohamosan csökken (különös tekintettel az Elcoteq tavalyi csődjére, mely jó néhány, a cég holdudvarában dolgozó vállalkozást is magával rántott), ezért különösen fontos szerepe van az Egyetemnek, mint nagy-foglalkoztatónak... Az egyetemi alkalmazottak száma az elmúlt időszakban csökkent, majd a Baranya Megyei Kórház integrációját követően megugrott. Az utóbbi évben különösen az adminisztratív, illetve az alacsony szakképesítéssel rendelkező állomány létszámában több ütemben csoportos létszámleépítéseket hajtottunk végre.

Egyetemi alkalmazottak száma 6800 6600 6400 6200 6000 5800

Egyetemi alkalmazottak száma

2006

2007

2008

2009

2010

2011

A kifizetett bérek, illetve ezzel párhuzamosan a járulékok mértéke a térségi átlag felett, az iparági országos átlag alatt alakulnak, ezzel az Egyetem jelentős mértékben hozzájárul a régió fizető képes fogyasztói rétegének kialakításához. Munkaköri csoportok

Havi átlagkereset (Ft/hó)

Ápoló, asszisztens Egyéb diplomás Fizikai Gazdasági műszaki Kutatók Oktatók Orvosok PTE átlag

188 992 235 871 125 000 223 787 240 635 359 553 416 596 250 002

Az Egyetem, mint foglalkoztató erősségei az alábbiakban foglalható össze: 

Iskolázottsági szempontból valamennyi munkavállalói réteg találhat önmaga számára álláslehetőséget az egyetemi foglalkoztatási palettán.


 

108/226

Az egyetemi állományban dolgozó magasabban kvalifikált alkalmazottak bére emeli a regionális átlagbért, ez pozitívan hat a fogyasztás mértékére. Az Egyetem által biztosított foglalkoztatási körülmények a folyamatos fejlesztések hatására (Szentágothai Kutatóközpont, 400 ágyas átalakítása, Campus beruházások) egyre javulnak.

Az Egyetem foglalkoztatási problémái a következők:   

Rövid- és középtávon az egyetemi foglalkoztatottak számát csökkenteni szükséges, a foglalkoztatás hatékonyságát pedig növelni kell. Az összfoglalkoztatottak számához képest alacsony arányban találhatók meg az állományban a csökkentett munkaképességűek, valamint a roma származású foglalkoztatottak. Az Egyetem nem minden esetben képes versenyezni a fiatal, de munkatapasztalattal már rendelkező diplomás kutatók, oktatók és menedzserek körében a versenypiacon működőkkel, illetve más, régión kívüli felsőoktatási intézményekkel, így jelentős a tudáselszívás az egyetemi alkalmazottak körében is.

A szolgáltatói, szállítói szerep értékelése Az Egyetem által nyújtott szolgáltatások elsősorban az alábbi tevékenységekre irányulnak:      

vállalatok számára biztosított képzés, egészségügyi szolgáltatás, szakértői tevékenység, humán klinikai vizsgálatok, ingatlan és eszköz bérbeadásra, szálláshely értékesítés.

A PTE karai, mint oktató-egységek a vállalati igények alapján végeznek tematikus, a vállalat igényére szabott képzéseket alapvetően a szakképzési hozzájárulás keretében. Az ebből származó forrás évrőlévre emelkedett, 2011-re elérte a 300 millió forintot. Az Egyetem a társadalombiztosítás terhére nyújtott ellátáson túl, a Klinikai Központ révén egészségügyi szolgáltatási tevékenységet végez a régióban működő több kórház számára is, ami elsősorban labor- és képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra terjed ki. Az ebből származó bevétel évente mintegy 160 millió forintot tesz ki. A régió, sőt az ország határain túl nyúlnak a kutatási szolgáltatások, azon belül is elsősorban a gyógyszerkutatásra irányuló humán klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok, amiből évente mintegy 260 millió forint bevétel realizálódik. A karok és a klinikák egyéb kutatási és szakértői tevékenysége évi mintegy 250 millió forint bevételt biztosít az Egyetem számára. Jelentős bevételt jelent az ingatlanok kulturális, kutatási, oktatásszakmai eseménnyel kapcsolatos bérbeadása. Az ingatlan és eszköz bérbeadásból évente összesen mintegy 260 millió forint folyik be az Egyetem számlájára. A szálláshely értékesítése kapcsán a kollégiumok nyári hasznosításából, illetve a Hunyor Vendégház működtetéséből évi mintegy 40 millió forint összegű bevétel származik.


109/226

A megrendelői szerep értékelése A Pécsi Tudományegyetem beszállítói kapcsolatainak elsődleges célja a bekerülési költségek fokozatos csökkentése oly módon, hogy az még ne hasson negatívan a vásárolt termékek és szolgáltatások minőségére, ugyanakkor kielégítse és szolgálja az egyetem operatív működésére meghatározott standard elvárásokat, illetve közvetve az Egyetem stratégiai céljainak megvalósítását is. A költségcsökkentésen túl megrendelőként célunk, hogy az Egyetem számára hosszú távú, fenntartható kapcsolatrendszereket, win-win megrendelői-szállítói kontraktusokat kössünk. Fontos számunkra, hogy szállítóink optimális gazdasági és ökológiai feltételekkel szállítsák be termékeiket és szolgáltatásaikat (pl.: just in time rendszerek, konszignációs modell alkalmazása), valamint váljanak képessé és fogékonnyá arra, hogy bevonjuk őket az egyetemi K+F tevékenységekbe, esetlegesen fogadóképessé váljanak a szervezet egyes non-core résztevékenységeinek átvételére is. Az Egyetem 2011. évi dologi, felhalmozási kötelezettségvállalásainak összértéke 28,7 Mrd Ft volt, ennek 19,5%-át vállaltuk Baranya megyei székhelyű cégekkel szemben. Az összes számlaforgalmunknak azonban kb. 60%-a olyan cégek felé irányul, akik rendelkeznek a megyében telephellyel, így jelentős számban biztosítanak megélhetést a megyében lakó embereknek. Az Elcoteq csődjét követően az Egyetemnek van jelenleg a legnagyobb megrendelés állománya mind a tranzakciók számát, mind azok értékét tekintve Baranya megyében. Kiemelt ez a szerep a regionális építőiparban tekintettel arra, hogy az EKF projekt hatására megszaporodott vállalkozások számára az egyetemi nagyprojektek biztosítanak munkalehetőséget. A másodlagos gazdasági hatások értékelése Az Egyetemen tanuló diákok általában a lakhatási költségek tekintetében mintegy évi 2 milliárd Ft-ot költenek el a városban. A lakhatás mellett jelentős bevétele származik a városnak a diákok megélhetési költségei révén. 2011. évben készült tanulmány szerint a mintegy 1 500 külföldi orvostanhallgató Pécsett közel 3 milliárd forinttal növelik az Egyetem bevételeit és mintegy 4 milliárd forintot költenek el évente hazánkban a tanulmányaikkal közvetlenül kapcsolt, de tandíjon kívüli tevékenységekre, illetve lakhatásra, étkezésre, kikapcsolódásra. A PTE a város legnagyobb, mintegy 5500 főt foglalkoztató munkáltatója, így jelentős bevételt generál a város számára a béreken keresztül megjelenő fogyasztás révén. Az Egyetem hasonló hatásokat vált ki a diákok és a dolgozók nagyságától függően Szekszárdon, Zalaegerszegen, Kaposváron és Szombathelyen működő oktatási telephelyei révén. A PTE jelentős összegben teljesít megrendeléseket a helyi cégek felé a céges működésével kapcsolatos feladatok révén: pl. ingatlanok karbantartásával, nyomdaipari munkákkal, valamint rendezvényekkel kapcsolatban. A PTE jelentős megrendeléseket generált pályázati úton szerzett forrásokból történő beruházásai révén is. Kiemelkedő szerepe van az építőipari tevékenységeknek, melyek többmilliárd Ft értékű megrendeléseket jelentettek a régióban az elmúlt években. A tudásintenzív vállalkozások tekintetében elsősorban az egészségügyi kutatásokkal kapcsolatban létrejött vállalkozások indítása emelhető ki.


110/226

A társadalmi mobilitási hatások értékelése A PTE széles képzési kínálatának és a minőségi oktatásnak köszönhetően a beiskolázási vonzáskörzet országos hatókörű, de természetesen a jelentkezők és a felvettek meghatározó része a dél-dunántúli régióból érkezik. Jelentős bázis még a nyugat-magyarországi és a közép-magyarországi régió is, de a közép-dunántúli és a dél-alföldi régió is – viszonylagos földrajzi közelsége miatt is – még a kiemelt területek közt van, annak ellenére, hogy ezekben a régiókban jelentős felsőoktatási intézmények működnek. Az utóbbi évek jelentkezési és felvételi eredményeit tekintve elmondható, hogy a tudatos és célzott beiskolázási tevékenységnek köszönhetően a PTE iránti érdeklődés nőtt, további előrelépést a közép-magyarországi és délalföldi régiókban kell elérni, ahol a népességszám miatt is érdemes új érdeklődésre számítani. A beiskolázási eredmények értékelésekor egyre jobban figyelembe kell venni a hallgatók szociális hátterének általános romlását, illetve ezzel szoros összefüggésben a mobilitási készséget: a távolabbi régiók hallgatói egyre kevésbé engedhetik meg maguknak a távoli utazások költségét, illetve figyelemmel kell lennünk elsősorban a dél-dunántúli régió, mint kiemelt hallgatói bázisunk depresszív demográfiai és gazdasági mutatóira. A PTE, mint a régió legnagyobb munkáltatója, számos szinten kínál lehetőséget a végzettek számára, de különösen vonzó lehet az az életpálya-lehetőség is, hogy a kiváló hallgatók eséllyel pályázhatnak az intézmény oktatási, kutatási és orvosi-egészségügyi területein meghirdetett állásokra. Ez a folyamat is alakítja az oktatói kör regionális megoszlását, hiszen az ország minden részéből érkeznek új, fiatal munkavállalók. Az oktatás-kutatás-gyógyítás területei nem fejlődhetnek csak a belső munkaerő fejlesztéssel, így elsősorban vezető oktató-kutató személyiségek meghívása is a képzések és a gyógyítás fejlesztését erősíti. A diplomás pályakövető rendszer (DPR) keretében 2010-ben és 2011-ben vizsgáltuk meg a végzett hallgatóink lakóhelyét 14 éves korukban és a végzést követően. Az eredmények alapján a PTE-n végzettek többsége 14 éves korában Baranya, Tolna és Somogy megyékben élt, nagyságrendben őket követték a Zala, Fejér és Bács-Kiskun megyékből és Budapestről érkezők. Kevesebben jöttek a további dunántúli megyékből, illetve Pest és Csongrád megyékből. A távolabb eső keleti országrészből érkezők aránya igen alacsony. Jelentős különbségeket találunk a 14 éves kori és a jelenlegi lakóhely között. 1 és 3 évvel a végzés után nőtt a baranyai és a budapesti lakosok aránya, és emellett megfigyelhető a külföldi lakóhelyet megjelölők arányának emelkedése. A Tolna és Somogy megyékben a végzést követő években csökkenést tapasztalhatunk. Fontos a régió munkaerő megtartó képességének növelése, olyan régiós együttműködések kialakítása, mellyel a PTE-n végzetteket megszerzett tudása erősítheti régiónkat. Részletes adatokat a DPR tanulmányok tartalmaznak: http://alumni.pte.hu/kutatasi-eredmenyek A társadalmi/gazdasági beágyazottság értékelése Az Egyetem partnerkapcsolatai alapvetően az intézmény számára helyet adó városokhoz és annak intézményeihez kapcsolódik a megyékben működő jelentősebb vállalatok mellett. Baranya megye és Pécs városa mellett jelentős szerepet tölt be Szekszárdon, Zalaegerszegen, Kaposváron és Szombathelyen, oktatási intézményei révén.


111/226

Hasonlóan fontos szerepet játszik az egészségügyi szolgáltatások tekintetében a teljes megyében feladat-ellátási kötelezettsége révén a 2010. évben végrehajtott Baranya Megyei Kórhát integrációja révén. A PTE, Pécs és Baranya megye több rendezvény tekintetében együttműködik és beruházások egyeztetését is elindította. Több lépés történt az ingatlangazdálkodás összehangolásának irányába is. Ennek egyik első példája a Zsolnay Kulturális Negyedben kialakított infrastruktúra a PTE Művészeti Kara számára. Hasonló együttműködés eredményeként került elhelyezésre a Dél-dunántúli Regionális és Tudásközpontban az összevont megyei-városi és egyetemi központi könyvtár, valamint több kari könyvtár. E beruházások összehangolása révén többmilliárdos fejlesztések valósultak meg a PTE, a Város és megye céljait figyelembe véve. A fenti kapcsolatok mellett jelentős volt a vállalati együttműködés, elsősorban a szakképzési források felhasználása révén. E tételek évente 200-300 millió Ft összegű bevételt jelentettek a karok számára, melyet fejlesztésre költhettek. Néhány partnerünk, mint a régió, a megye, vagy az ország kiemelkedő gazdasági társasága hagyományos módon támogatja az Egyetemen folyó oktató-kutató munkát, tudományos konferenciákat vagy éppen a hallgatók identitását elősegítő programokat. A PTE 2006 óta működő Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központjának (KTTK) feladatai közé tartozik a kutatási eredmények hasznosítása, kutatási partnerkapcsolatok elősegítése, potenciális ipari partnerek felkutatása, kapcsolatépítés. A 2009-2011 között azonosításra került közel 150 kutatócsoport számos kutatási témája, kutatási szolgáltatásokat is definiáltunk, majd elindult ezek megismertetése a potenciális partner szervezetekkel. 2009 óta innovációs portálunkon kereshető formában megtalálhatók az ipari partnerek számára fontos információk, kutatási témakörök (magyar angol és horvát nyelveken) http://www.innovacio.pte.hu/kereso/index.php , valamint a hasznosításra váró technológiák (angol nyelven) http://www.innovacio.pte.hu/menu/156/55 . A kapcsolatok kialakításának jó színterei a régióban és azon kívül működő klaszterek pl. Mobilitás és Multimédia Klaszter, Dél-dunántúli Energetikai Klaszter, Dél-dunántúli Környezetipari Klaszter, Dél-dunántúli Biotechnológiai Innovációs Bázis, stb.). A klasztereken kívül szoros együttműködés valósul meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, elsősorban az Entreprise Europe Network szolgáltatásait vettük igénybe ipari kapcsolatépítésre. A Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség közreműködésével tematikus partnertalálkozókat szervezünk havi rendszerességgel, melyek keretében adott ágazat helyi szereplői, vállalkozásai számára mutatjuk be kutatási témáinkat, friss eredményeinket. A KTTK koordinálásban 30 vállalkozással együttműködési megállapodás keretében működünk együtt az innováció területén. A helyi kapcsolatépítésen túl – elsősorban a technológia-transzfer területén – találmányainkkal nemzetközi porondon is megjelenünk, pl. biotechnológiai innovációs vásárokon, stb. Az innováció területén 14 magyar és 12 külföldi egyetemmel van formalizált együttműködésünk. Egyetemük széles palettával rendelkezik a képzések, a kutatások és az egészségügy területén.


112/226

Jellemző egyrészt, hogy a különböző intézmények partnerei a szakosodott (csak a karra jellemző) együttműködésen túl más területek iránt is érdeklődést mutatnak. Maga az alapszolgáltatást és a partnerséget biztosító egység, nem tudja oly módon menedzselni a további karok, egységek felé mutató érdeklődést, ahogyan az elvárható lenne. Másrészről a partnerek részéről is megfogalmazódik egy olyan kérés, hogy egy központi kezelésben nyugvó kapcsolattartás megfelelőbb lenne számukra. Ezért a KTTI és a Marketing Osztály együttműködve tartja a kapcsolatot a cégekkel. Jelenleg központilag 19 stratégiai vállalati partnerrel működünk együtt. A Társadalmi Szenátus a Pécsi Tudományegyetem tanácsadó és támogató testülete, amely évente tartott ülésén tájékozódik az Egyetem és a felsőoktatás aktuális kérdéseiről, illetve véleményt formál tudományos, társadalmi és gazdasági kérdésekben. A testület a helyi-, regionális önkormányzati és a stratégiai vállalati vezetőkből áll. E fórum azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse az Egyetemet érintő kérdések megismerését, az erre vonatkozó sokoldalúan megalapozott javaslatok, vélemények kidolgozását, tekintettel a tudományos és gazdasági tevékenységekre. Az intézmény tudomány-, és kultúraközvetítő szerepének értékelése Az Egyetem a dél-dunántúli régió meghatározó tudományos intézménye. Kutatási skálája a társadalomtudományoktól az orvostudományokon át a természettudományokig terjed. Húsz doktori iskolája eddig több, mint 1500 doktori (Ph.D-DLA) fokozatot bocsájtott ki, jelentősen hozzájárulva a tudományos utánpótlás-neveléshez. Szakembereink nemzetközi, hazai és regionális kutatási projektekben egyaránt jelen vannak, erősítve a magyar tudomány hírnevét. Az egyetemi kommunikációs tevékenység célja a közönség tájékoztatása, a nyilvánosság biztosítása, emellett az intézmény iránt tanúsított érdeklődés felkeltése és fenntartása, a korrekt és folyamatos tájékoztatás, a szakma és a lakosság körében a PTE ismertségének növelése, oktatási, tudományos, kulturális teljesítményének bemutatása. Fontosnak tartjuk az Egyetem társadalomformáló szerepének elősegítését, e célból indítottunk el a lakosság számára is programokat. 







A Nyitott Egyetem egy olyan oktatási-ismeretterjesztő sorozat, amely az Egyetemen oktató tanárok kutatásait, izgalmas témájú kísérleteit mutatja be közérthető formában. A projekt az Egyetem tudományos-oktatási szemléletét követi és minden tudományterületet felölel. Az Egészség-Akadémiát az ETK indította a Pécs2010 Európa Kulturális Főváros program Környezet- és egészségkultúra 2008-as felvezető évében, azzal a céllal, hogy Pécs lakossága megalapozott ismereteket kapjon a legújabb természettudományos felfedezésekről, a diagnosztikus és terápiás módszerekről, az egészségmegőrzésről, egészségfejlesztésről, a betegségek megelőzéséről, illetve a betegségekkel való együttélés lehetőségeiről. A Mandulavirágzási Tudományos Napok nemzetközi tudományos konferenciasorozat. Kiemelkedő, nemzetközi hírű tudósok, művészek, alkotók vagy közéleti szereplők közérthető előadását hallgathatják az érdeklődők ingyenes részvételi lehetőséggel. A Táncoló Egyetem® létrehozásának célja egy olyan igényes, egyedi jellegű szabadidős program kialakítása volt a felsőoktatásban egyedülálló módon, ami pozitív hatást gyakorol az intézmény pozíciójára. Identitásfejlesztő, a karok közti kommunikációt elősegítő, izgalmas kulturális programot biztosít az Egyetem és a város számára.






113/226

A Zenélő Egyetem (ZEN) ötletgazdája és szakmai vezetője Beck Zoltán, a 30Y zenekar énekese. A popzene társadalmi szerepének, esztétikájának, jogi kereteinek és technikai hátterének vizsgálatán keresztül a program célja, hogy az alkotó tevékenységben segítséget nyújtson, amellett, hogy beinduljon az új, felfedezett fiatal zenészek pályája és felpezsdüljön az országos zenei életet. A Janus Egyetemi Színház 1996-ban jött létre. Pécsett ezt megelőzően is nagy hagyományai voltak az egyetemi színjátszásnak, de igazán a JESz létrejöttével teljesedett ki és intézményesedett meg. 2005-től bekapcsolódott a Pécsi Szabadtéri Játékok programsorozatába, helyet követelve magának a városi kulturális életben is. Mára az ország egyik legjelentősebb egyetemi színjátszó társulata.


2.6.

114/226

A fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése

A Pécsi Tudományegyetem felismerte, hogy az egyetemeknek kiemelt felelősségük van a jelen és a jövő nemzedékének a fenntarthatóság szellemében történő nevelésében. A fenntarthatóság értékrendje vonzóerő a jelentkező hallgatók számára és mozgósító erő az oktató-kutató munka számára, hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. Ennek szellemében, összhangban a Magyar Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával, megalkottuk és elfogadtuk a Pécsi Tudományegyetem Fenntartható Fejlődési Stratégiáját. Képzési tevékenységek Az Egyetem képzési portfólióját alkotó szakok indítása során a Szenátus állandó bizottságaként működő Gazdasági Bizottság vizsgálja a szakindítás társadalmi-gazdasági hasznosságát. A képzések területén a Fenntartható Fejlődés Stratégia alapján értékelésre kerül a fenntartható fejlődés értékrendje, nevezetesen, hogy a hallgatók átérezzék a jövőre felkészítő szellemiséget. A Fenntartható Fejlődéshez kapcsolódó értékek képzéseink terén leginkább a Közgazdaságtudományi Karon jelennek meg, amely a KÉK Gazdaság koncepciója mentén képzési során közvetíti az értékeket a hallgatók felé. Kutatás-fejlesztés, innováció A kutatások terén lényeges elem a fenntarthatóságra vonatkozó, az államilag is finanszírozott, illetve a piaci megrendelések alapján végzett kutatások és fejlesztések erősítése és támogatása, a kutatások összehangolása, az egyetemi stratégiákba történő beépítése. Kutatás- fejlesztési és Innovációs Stratégiánkban a társadalomtudomány 4-10 éves stratégiai kutatási irányai között kiemelt kutatásként határoztuk meg az Externáliák a tudásalapú fenntartható regionális fejlődésben kutatási témát. A műszaki tudományok területén a teljes stratégiai időtávra rögzítésre került az urbanisztikai kutatásokon belül a fenntarthatóság. Ezen kutatások környezeti hatásai, eredményük alkalmazhatósága kétségkívül hozzájárul a környezet formálásához. Társadalmi szolgáltatások A Pécsi Tudományegyetemen Fenntartható Fejlődési Szakkollégium működik 2010 óta, A Szakkollégium célja, hogy teret adjon és tudományos keretet nyújtson a Pécsi Tudományegyetem a fenntartható fejlődés és az ökologizmus tudományos eszméjével összefüggő, környezetpolitikai kutatásokat folytató hallgatóinak, valamint interdiszciplináris jellegével, eltérő kutatási és tanulási módszerek megvitatásával, illetve rendszerbe foglalásával biztosítsa a különböző tudományterületek átjárhatóságát, a meglévő tudások fejlesztésének lehetőségét és a területen oly fontos tudástranszfert. A Szakkollégium a fenntarthatóság szellemiségét képviselve és szem előtt tartva a Pécsi Tudományegyetem valamennyi karát összefogja, szakmai hátteret biztosít a hallgatók tudományos kutatásaikhoz, szakmai fejlődésük és tanulmányi előmenetelük elősegítéséhez és baráti közösségként fejleszti a környezettudatos gondolkodás szintjét. A Szakkollégium a hallgatók bevonásán túl összefogja a Pécsi Tudományegyetem ökológiai kutatásaival foglalkozó oktatóit is, ezáltal megteremtve a területen elengedhetetlenül fontos tudástranszfert és hozzájárul a kutatások hatékonyságának erősítéséhez.


115/226

Intézményi működés A beszerzések, beruházások terén – tekintettel arra, hogy beruházásaink jelentős része és az azokhoz kapcsolódó beszerzések Európai Uniós forrásokból valósulnak meg- vállaljuk a környezeti hatások figyelembevételét, a káros hatások mérséklését, környezetvédelmi szempontok érvényesítését. A beruházásaink társadalmi hatása a régióban érzékelhető, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont a Város és Régió szellemi bázisa, a készülő Szentágothai János Kutatóközpont a tudományos bázis alapköve, amely intelligens és megújuló energia felhasználásával környezetbarát módon működik majd. Az egészségügyi ellátórendszer megújításának társadalmi hatásai a Dél-Dunántúli Régióban érezhetőek lesznek.


2.7. 2.7.1.

116/226

Speciális feladatellátás teljesítményének értékelése Betegellátás (Klinika)

A tevékenységek kapcsolódása a képzési és kutatási alapfeladatokhoz A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja az Egyetem szervezeti egységeként a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján nem csupán egészségügyi szolgáltatóként működik, hanem jelentős oktatási, kutatási feladatokat is ellát, szorosan kapcsolódva az orvos-egészségügyi képzéshez. A Klinikai Központ szervezeti és működési szabályzata szerint az alábbi oktatási, képzési és kutatási feladatokat látja el: a) a képzés helyének és személyi feltételeinek biztosítása tekintetében részt vesz a szakorvos, szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus-, a posztgraduális népegészségügyi szakember-képzésben, a más egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők szak- és továbbképzésében, az egészségügyi szakdolgozók közép-és felsőfokú szak-és továbbképzésében, b) részt vesz az idegen nyelvű szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész-képzésben, továbbképzésben, valamint az egészségtudományi szakemberek képzésében, c) szervezi és koordinálja az orvostudomány és egészségtudomány területén a szakmai kutató-fejlesztő tevékenységet, Az általános orvosképzés, a fogorvos-és gyógyszerészképzés, valamint egyes egészségtudományi képzések képzési és kimeneti követelményei szerinti gyakorlati oktatás jelentős részét a hallgatók a Klinikai Központ szervezeti egységeit alkotó klinikákon és intézetekben teljesítik, a hatodik – úgynevezett szigorló – év az elméleti képzésben elsajátított ismeretek gyakorlati hasznosítására épül. A Klinikai Központ így tevékenységében szorosan kapcsolódik a Pécsi Tudományegyetem által ellátott oktatási alapfeladatok ellátásához, klinikai hátteret biztosít a jogszabályok által előírt ismertetek elsajátításához, azok számonkéréséhez. Az oktatási feladatok ellátását a Klinikai Központ és az Általános Orvostudományi Kar minden évben a hallgatók, a képzésekben részt vevő oktatók száma, valamint egyéb mutatószámok alapján, megállapodás szerint számolja el egymás között. A Klinikai Központ a fenti oktatási feladatokon túl részt vesz a szakorvosképzésben is, a rezidensek számára a tutormentor rendszer keretében nyújt képzést, oktatást. A Klinikai Központ szervezeti egységeiben zajló kutatások jelentős hányadot képviselnek az Egyetem kutatási bevételeiből. A „K+F+I tevékenységek pénzügyi eredményessége” rész alatti tábla adataiból jól látszik, hogy a KFI célú pályázati bevételei 2011-ben a legmagasabb összegként jelennek meg a szervezeti egységek bevételei között. A kutatási témák között jelentős súlyt képviselnek az orvostudományi és klinikai kutatások, amelyekben számos kutató vesz részt. A tevékenységek finanszírozásának hatásai az alaptevékenységek finanszírozási környezetére Az Egyetem egészségügyi szolgáltatójaként működő Klinikai Központ a progresszivitás csúcsán álló intézmény. Ebből fakadóan a súlyosabb, bonyolultabb ellátást igénylő esetek aránya magas, ami ma-


117/226

gas szaktudású szakembere állományt feltételez, jelentős összegű terápiás költséggel jár és nagyértékű eszközállomány fenntartását teszi szükségessé. mindezen feltételek biztosítása jelentős forrást igényel. Az egészségügyi finanszírozás alapját képező HBCs átlag költséget térít, ugyanakkor az Egyetemen a fent említett okok miatt az átlagnál magasabb arányú költségek jelennek meg, így az egészségügyi ágazatra jellemző alulfinanszírozottság fokozottan érvényesül a Klinikai Központban, ami kihat az egész Egyetem működésére is. További hátrányt jelent, hogy a rezidensek finanszírozása 2009-ben megváltozott, ami alapján a rezidensek kétéves gyakorlati képzését már nem finanszírozza külön forrásból a NEFMI, így annak költségét az egészségügyi szolgáltatóknak kell kigazdálkodniuk. A Pécsi Tudományegyetem egyben orvosképző intézmény is, ezért e szerepéből fakadóan jelentős feladatot vállal a rezidensek foglalkozatásában. A képzéshez szükséges forrás azonban az OEP finanszírozás terhére nem áll rendelkezésre. Nem rendezett továbbá az egészségügy területén a beruházási költségek és a pályázati önrészek finanszírozása sem. Erre vonatkozóan forrást a fenntartó Minisztérium nem ad az Egyetemnek, ugyanakkor az OEP források elégtelensége sem teszi lehetővé a szükséges forrás biztosítását. A Klinikai Központ egészségügyi szolgáltatóként területi ellátási kötelezettséggel rendelkezik, ezért a betegellátási feladatainak eleget kell tennie. A fent leírt okok miatt feladatát csak magasabb költséggel tudja ellátni, mint amennyi forrást az OEP biztosít, így az Egyetem oktatási egységeinek teherbíró képségéhez mérten forrásokat allokál az egészségügyi feladatainak ellátására. Ezzel azonban korlátozza az oktatási és kutatási feladatok ellátásához szükséges források rendeltetésszerű felhasználását. A tevékenységek speciális szervezeti hátterének értékelése A Klinikai Központ az Egyetem egészségügyi szolgáltató szervezete, ÁNTSZ működési engedéllyel és OEP szerződéssel rendelkezik. A Klinikai Központ az egészségügyi ellátást szolgáló klinikák, diagnosztikai intézetek és a feladathoz kapcsolódó egyéb szervezeti egységeket tartalmazza, ellátja a gyógyítómegelőző, kutatási, oktatási feladatokat. Közfinanszírozott ellátás mellett részfinanszírozású és térítéses szolgáltatást is nyújt. Jelenleg betegellátó egységeinek száma 27. A Klinikai Központ részjogkörű költségvetési egység, amely kincstári alszámlával rendelkezik. A gazdálkodásához kapcsolódó feladatokat a Gazdasági Főigazgatóság közreműködésével látja el. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához meg kell felelni az erre vonatkozó ágazati jogszabályoknak és előírásoknak. A tevékenységek értékelése

belső

finanszírozásával

kapcsolatos

esetleges

nehézségek

A Klinikai Központ oktatási feladatainak finanszírozása az Általános Orvostudományi Karral kötött belső megállapodáson alapul. Az orvosképzés keretében oktatott óraszám 30-40%-a a klinikákon valósul meg. A gyakorlati képzés költségeinek elkülönítése a gyógyítás költségeitől a tevékenység jellegéből fakadóan nehezen valósítható meg, így az oktatási források (költségvetési támogatás, költségtérítéses képzés bevétele) reális arányokat tükröző megosztása is nehézkes.


118/226

Hasonló a helyzet az Egészségtudományi Kar vonatkozásában a szakdolgozói képzés terén, ahol azonban a klinikákon oktatott óraszám aránya lényegesen alacsonyabb. 2.7.2.

Tanárképzés (Gyakorló iskolák)

A tevékenységek kapcsolódása a képzési és kutatási alapfeladatokhoz A Pécsi Tudományegyetemen közismereti, szakmai és művészeti tanárképzés mellett a szekszárdi Illyés Gyula Karunkon óvodapedagógus és tanítóképzést is folytatunk, tehát a pedagógusképzés csaknem valamennyi ága jelen van a Pécsi Tudományegyetemen. A PTE fenntartásában négy gyakorlóiskola működik, három Pécsett és egy Szekszárdon. Közismereti tanárokat képez a BTK, TTK és a Művészeti Kar (ének-zenetanár) 26 szakon. A Művészeti Kar tanári szakjainak többsége (18 zenetanári szak) a művészeti tanárképzéshez tartozik. A FEEK-nek két, kizárólag második szakként felvehető tanár szakja van. A PMMIK „csak” szakmai tanárképzést folytat, 5 mérnöktanári szakon. A tanárjelöltek szakmai gyakorlatának teljesítése nagy részben gyakorlóiskolákban és partneriskolában történik. A gyakorlóiskolák elsősorban a pedagógusképzés szakmai gyakorlatának gyakorlóhelyei. A tanári mesterképzés szakmai gyakorlatainak fajtái: általános (pedagógiai), csoportos (tanítási) és egyéni (összefüggő szakmai). Szakmai és finanszírozási érdek is, hogy az első két gyakorlatot elsősorban gyakorlóiskolában teljesítsék a tanárjelöltek. Ezért nem jár a gyakorlóknak külön díjazás, ezért kapják a tanárok az órakedvezményt, s az iskola a kétszeres normatívát. Különösen fontos, hogy minél kevesebb hallgató csoportos tanítási gyakorlatáért kelljen fizetni. E cél elérése érdekében az utóbbi időben TVSZ-szigorítás is történt, s PKK-határozat és ajánlás is született a – korábbi kevéssé kontrolált – külső gyakorlóhely engedélyezés szigorítására. A gyakorlóiskolák és a PTE kapcsolata sokrétű. Intenzív szakmai együttműködést alakítottak ki. A gyakorlóiskolai tanárok óraadóként tanítanak az egyetemen, részt vesznek kutatásokban, tantárgyi programok fejlesztésében, tanulási segédletek készítésében, a tanárjelöltek felvételi vizsgáján stb. Az egyetemi oktatók előadásokat tartanak a gyakorlóiskolákban, részt vesznek a szaktárgyi versenyek zsűrijében stb. A pedagógus-továbbképzést és a pályázati együttműködést is a kölcsönösség jellemzi. Kiváló és sokszintű példája volt ezen együttműködésnek a 2011 decemberében zárult TÁMOP 4.1.2.B Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása pályázat. A tevékenységek finanszírozásának hatásai az alaptevékenységek finanszírozási környezetére, a tevékenységek belső finanszírozásával kapcsolatos esetleges nehézségek értékelése A PKK 3/2011. ( III. 22.) számú határozata szerint a tanárképzés finanszírozási kérdéseit a karok karközi megállapodások formájában rendezik, a tanárképzés gyakorlati képzési feladatainak finanszírozásáért a hallgató „anyakara” felelős. Az Oktatási Igazgatóság és a PKK – az egységes kifelé irányuló finanszírozás érdekében – ajánlást tesz a közoktatási intézmények, illetve személyek részére fizetendő díjakra, melyek a dékánok jóváhagyásával válnak elfogadottá. Az Egyetemen a közoktatási normatíva csökkenésének eredményeképpen a közoktatási intézmények költségvetése évről évre kiegészítésre szorul.


119/226

A tevékenységek speciális szervezeti hátterének értékelése A közoktatási intézmények önálló jogi személyek, amelyek fenntartója az Egyetem. Az Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda fenntartói jogait átruházott hatáskörben az Illyés Gyula Kar, a Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola fenntartói jogait pedig az Egészségtudományi Kar gyakorolja. A törvényességi felügyeletet az Egyetemen működő Közoktatási Bizottság látja el, amely véleményezi az intézmények alapvető dokumentumait (házirend, alapító okirat, szmsz, stb.) A közoktatási intézmények a jogszabályok szerinti szakmai és szervezeti önállósággal látják el feladataikat, működésükhöz segítséget az Oktatási Igazgatóság nyújt. Az igazgatót a rektor bízza meg, az intézmények közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. A gyakorlóiskolák előzetes óraszám-engedélyezését, majd a tantárgyfelosztásokét is elvégzi minden tanévben az Oktatási Igazgatóság. Az általános (pedagógiai) gyakorlatokat a tantárgyfelelősök és a tantárgyak oktatói szervezik. A csoportos (tanítási) gyakorlatra való beosztást az iskolákkal és a hallgatókkal folyamatosan egyeztetve a Pedagógusképzési Koordinációs Központ (PKK) kari koordinátora végzi. Ha a hallgatók száma nagyobb, mint a gyakorlóiskolai kapacitás, akkor a koordinátor más gyakorlóhelyet ajánl.

2.7.3.

Agrárium (Tangazdaságok)

A tevékenységek kapcsolódása a képzési és kutatási alapfeladatokhoz A Pécsi Tudományegyetem egyetlen agrárképzési szakja a szőlész – borász FSZ képzés. Ez a képzés szorosan kapcsolódik a TTK Szőlészeti és Borászati Intézetéhez. A képzéshez szükséges infrastruktúrát és az oktatók felét az intézet biztosítja. Mivel nem sikerült a képzést BSc-szinten is indítani, tangazdaságot sem tudtuk létrehozni. Az intézet fő tevékenysége a kutatás, jelentős szerepet a képzésben nem tudott vállalni. Az intézet és a TTK Biológia Intézete között már az Egyetemhez történő csatolás előtt (2009) is komoly kutatási együttműködés folyt. Ebből a szempontból ki kell emelni a szőlőnemesítéssel, az új az éghajlatváltozásnak jobban ellenálló szőlő fajtákkal kapcsolatos kísérleteket. Az alapkutatások műszeres hátterének kialakítására az elmúlt években kb. 50 mft-os fejlesztést hajtottunk végre. A tevékenységek finanszírozásának hatásai az környezetére

alaptevékenységek finanszírozási

Mivel a szőlészettel kapcsolatos kutatásokat csak részben fedezték az állami normatív támogatások (pl. génmegőrzés), és a pályázati bevételek is csak részben javították a gazdálkodást, az intézet finanszírozása jelentős forrásokat vont el mind az egyetemnek, mind a karnak az oktatásból származó bevételeiből. A tevékenységek speciális szervezeti hátterének értékelése A Szőlészeti és Borászati Intézet a Természettudományi Kar egyik intézete, amelynek vezetőjét a TTK kari tanácsának javaslatára az egyetem rektora nevezi ki. A kutatási és oktatási feladatoknak megfe-


120/226

lelően három tanszéke van az intézetnek. Ezek a következők: Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Tanszék, Szőlészeti és Agrobotanikai Tanszék, Borászat Tanszék. A felépítés a hagyományos kari szervezeti felépítést tükrözi, igazából nem adekvát az intézetben folyó munkához. Voltak tervek a struktúra átalakítására, de ennek végrehajtását gátolta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium 2010 őszén bejelentette igényét az intézet visszavételére. Sajnos ez a folyamat mind a mai napig nem zárult le. A tevékenységek belső finanszírozásával kapcsolatos értékelése

esetleges nehézségek

Az elmúlt három évben némileg csökkenő mértékben, de komoly külső – kari és egyetemi forrásra – volt szükség az intézet működtetéséhez. Mivel az idei évben már egyetemi támogatást sem kaptunk, ezért olyan mértékű kari erőforrásokat kellett átcsoportosítani, ami már veszélyezteti a kar alaptevékenységét. Bízunk benne, hogy a tárgyalások a VM-el ez évben sikeresen lezárulnak. Azzal hogy a minisztérium szervezeti egységévé válik az intézmény, megszűnik a több év óta húzódó bizonytalanság, ami minden komolyabb fejlesztést megakadályozott.


2.8.

121/226

A Pécsi Tudományegyetem versenytárs-elemzése

A Pécsi Tudományegyetem Magyarország legjelentősebb felsőoktatási intézményeinek egyike, amely igen széles, majd minden tudományterületet lefedő oktatási kínálatával képes kielégíteni országos képzési és kutatási igényeket. A jelentkezések és a hallgatók állandó lakhelyét vizsgálva megállapítható, hogy Egyetemünk beiskolázási vonzáskörzete gyakorlatilag az egész ország (a legtávolabbi két régiót kivéve), tehát azon túl, hogy Egyetemünk messzemenően képes kiszolgálni a régióban meglévő felsőoktatási képzési igényeket, képzéseink tartalma és színvonala iránt komoly érdeklődés mutatkozik a régiók többségéből. A fent elmondottak alapján a földrajzi közelség, valamint oktatási portfolió, mint kiválasztási szempont szerint Egyetemünk alábbi versenytársait azonosítottuk:      

Budapesti Corvinus Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Lóránd Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Semmelweis Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem

Felsőoktatási intézmények képzési portfólióját analizálva látható, hogy Egyetemünk csaknem valamennyi képzési- és tudományterületet lefedő képzési palettával rendelkezik, mely mindenképp versenyelőnyt biztosít. Ugyanakkor a debreceni, a szegedi, a Semmelweis és az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzési palettája is 80%-ot meghaladó mértékben lefedi Egyetemünk képzési kínálatát.

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem

X

X

X

X

X

X

X

X

Képzési területek közti átfedés

X

X

X

Összesen

X

Pécsi Tudományegyetem

X

Természet

X

X

X

X

Társadalom

X

Kaposvári Egyetem

X

Sport

X

X

X

Pedagógia

X

Eötvös Loránd Tudományegyetem

X

Orvos- és egészségügy

X

X

Nem besorolható

X

X

Művészetközvetítés

X

X

Művészeti

Debreceni Egyetem

Műszaki

X

Közigazgatás,, rendészet és katonai

X

Jog

Gazdaság

X

Inf ormatika

Bölcsészet

Budapesti Corvinus Egyetem

Hitélet

Intézmény neve

Agrár

A benchmark-intézmények képzési portfóliója

10

64%

X

X

X

X

X

X

15

93%

X

X

X

X

X

X

13

86%

X

X

9

57%

X

14

100%

5

36%

14

93%

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Az egyes képzési területek jelenlegi hallgatóinak megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a nagy létszámú képzési területeket figyelembe véve gazdasági vonalon a Corvinus Egyetem, bölcsészet,


122/226

természet és pedagógia területeken az ELTE, míg Orvos-és egészségügy vonalon a Semmelweis Egyetem rendelkezik 40%-ot meghaladó piaci részesedéssel. A Pécsi Tudományegyetem hallgatói létszám tekintetében a közigazgatási képzési területet leszámítva valamennyi tudományterületen 10% feletti piaci részesedést mondhat magáénak, a művészeti, műszaki, jogi, és bölcsészeti tudományok valamint felsőfokú/felsőoktatási szakképzés területeken pedig meghatározó a maga 20%-ot meghaladó részesedésével. A Pécsi Tudományegyetem és a versenytárs-intézmények hallgatóinak létszáma 2011-ben 24.863

26%

20.267 0%

0%

17%

17.104 BCE

19%

42%

40%

1% 21%

43%

24% 2% 1%

12.297 1%

12.207

13%

21%

Orvosés Eü.

19%

13%

Bölcsészet Gazdaság

7% 4% 12%

40%

27%

24%

Jog

DE

12% 28%

45%

21%

Természet Pedagógia

KE

1% 2%

18% 29%

10%

ELTE

9.756

18%

34%

16% 15%

0%

11.593 1%

8.062 8% 25%

PTE

7.902 7%

47%

5.133 6.945 2%

15% 8% 10%

54%

29%

30%

0% 37%

15%

15%

18%

22%

15%

7%

Társadalom

Informatika

Agrár

Műszaki

3.224 3.866 3%

36%

65%

29%

32%

FSZ

Közig., rendészet és katonai

942 30%

1% 18% 10% 4% 18% 15% 44% 56% 19%

45% 12% 3% 2% 8%

14% Sport

SE

773

SZTE

539 45%

Művészeti

8% 32% 15%

Nem Művészetbesorol- közvetítés ható

Az arányokat a 2011-ben beiratkozottak arányával összevetve megállapítható, hogy a képzési területek felében növekedett a Pécsi Tudományegyetem részesedése. Három (jog, pedagógia, közigazgatási) területen szignifikáns, 20%-ot meghaladó mértékben növekedett az Egyetemen a beiratkozott elsőévesek arányszáma a jelenlegi teljes hallgatói arányokhoz képest. További három tudományterületen 10%-ot meghaladó növekedés volt tapasztalható. Ezen arányváltozások alátámasztják az Egyetem versenyképességéről alkotott képünket. Az Egyetem legnépesebb képzési területének (orvos és egészségügyi képzés) 10% feletti növekedése a Semmelweis és a Szegedi Tudományegyetem kárára történt. A másik oldalról a hallgatói létszámot tekintve második és harmadik legnépesebb területen (bölcsészeti és gazdasági képzés) a PTE veszített (-16% és -3%) az SZTE-vel, valamint a Corvinus Egyetemmel szemben. E változások azért jelentősek, mert ezen a három képzési területen tanul az Egyetem hallgatóinak csaknem fele. További három képzési területen (a társadalomtudományi, a sporttudományi és a „nem besorolható”), valamint a felsőfokú/felsőoktatási szakképzés szintjén csökkent a beiratkozások aránya. Ezen területeknek a hallgatói létszámra gyakorolt hatása alacsony a területek kisebb létszáma miatt.


123/226

A Pécsi Tudományegyetemre és a versenytárs-intézményekre felvett hallgatók száma 2011-ben 7.127 6.651 0% 26%

17%

5.924 5.134 1%

0%

45%

23%

14%

44%

4.327 19%

BCE

3.975 2%

DE

10%

38%

1% 18%

3%

2%

16% 13%

Orvosés Eü.

38%

20% 14%

5% 13%

1% 14%

33%

15%

2.590

19%

16% 9% 12%

31%

33%

2.530 50%

33%

3%

21%

KE

1%

43%

21%

ELTE

3.132

29%

Bölcsészet Gazdaság Pedagógia Természet

30%

Jog

Társadalom

FSZ

8% 16% Agrár

PTE

21%

2.024 4%

33%

50%

27%

13% 3% 17%

22%

2.507 9%

1.226 1.402

60%

0%

18% 18%

37%

33% 6%

8%

Informatika Műszaki

Közig., rendészet és katonai

SZTE

13% 4% 2% 8%

4% 10% 15% 58%

41%

13% Sport

SE

712 32%

182 42%

9% 34% 15%

Nem Művészetbesorol- közvetítés ható

Az egyetemek népszerűségének egyik legjelentősebb mutatószáma a jelentkezések száma és azon belül is az első helyes jelentkezések aránya, valamint a felvetteknek a jelentkezőkhöz viszonyított aránya. A jelentkezők számát tekintve intézményünk a benchmark körben csupán a negyedik, mintegy 2000 jelentkezéssel lemaradva a második Debreceni Egyetemtől. A Pécsi Tudományegyetemre és versenytárs-intézményekre felvett hallgatók száma 2011-ben 26.737 Nem első helyes jelentkezések száma

44%

19.600

41%

18.905

42%

Első helyes jelentkezések száma

17.884 14.558 46% 38% 8.754

56%

30% 59%

58%

54%

62% 70%

ELTE

DE

SZTE

PTE

BCE

SE

3.030 55% 45% KE

Intézményünk az első helyes jelentkezéseknek az összes jelentkezéshez viszonyított arányát tekintve a középmezőnyben a hasonlóan széles képzési portfolióval rendelkező versenytársak közelében található (e szempontból jóval kevésbé releváns a szűkebb képzéskörrel rendelkező egyetemek magas mutatója).


124/226

A Pécsi Tudományegyetemre és a versenytárs-intézményekre történt összes jelentkezés száma 2011-ben, ezen belül az első helyes jelentkezések aránya 26.737

19.600

(39%)

10.441

x

18.905

(52%)

10.276

17.884 14.558 (48%)

8.999

Összes jelentkezés száma (db)

(51%)

9.180

Felvettek száma (fő) (41%)

8.754 (42%)

6.004

3.677

( %) Az összes jelentkezőből felvettek százaléka (38%)

3.030

1.144 ELTE

DE

SZTE

PTE

BCE

SE

KE

A felvetteknek a jelentkezőkhöz viszonyított 50%-os aránya is azt mutatja, hogy Egyetemünk képzései komoly további potenciálisan kiaknázható kereslet mutatkozik. A hallgatói összlétszámok alakulását tekintve Egyetemünk 2006 és 2010 között 17%-os csökkenést mutat. A versenytárs intézmények körében kisebb-nagyobb hallgatói létszámcsökkenés volt jellemző, kivéve a Debreceni és a Semmelweis Egyetemet, de ezen intézmények sem tudtak 5%-ot meghaladó létszámnövekedést elérni. Intézmény neve

Hallgatók száma 2006/2007.

Hallgatók száma 2009/2010.

Változás

BCE

17 879

17 422

-3%

DE

29 381

30 728

5%

ELTE

31 884

30 767

-4%

KE

4 800

3 244

-32%

PTE

35 117

29 032

-17%

SE

11 143

11 278

1%

SZTE

30 808

27 436

-11%

Az arányokat tekintve Egyetemünk hallgatóinak 52%-a alapképzés keretei között tanul. Minden vizsgált intézményben dominál az alapképzés, jellemzően 60-70% körüli az alapképzés aránya, kivéve a Semmelweis egyetemet, ahol a hallgatók csaknem 50%-a osztatlan képzésben végzi tanulmányait. A Pécsi Tudományegyetemen mind az osztatlan képzésben, mind az egyetemi és főiskolai képzési szinten hallgatók száma magasabb a többi intézményhez képest. Az alapképzésben részt vevő hallgatók száma a legtöbb képzési területen jelentős mértékű, kivéve a jogi és orvos- és egészségügyi területeken, ahol jellemzően az osztatlan képzés dominál. Mindez egyértelműen jelzi, hogy a mesterképzési szint extenzív bővülése még várat magára. Az alapképzés mértéke pozitív jelenség abból a szempontból, hogy mesterképzéseink hallgatói bázisa kiszámítható lesz a jövőben is, ugyanakkor kutatóegyetemi szerepvállalásunk, nemzetközi irányultságunk miatt egyértelműen növelni szükséges a mesterképzések arányait.


125/226

A versenytársak között a szakirányú továbbképzésben valamint a felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben 25%-os, illetve 30%-os piaci részesedést mondhat magának egyetemünk, ami a képzések színvonalának, népszerűségének bizonyítéka. Mind alap-, mind mesterképzés tekintetében 16%-os részesedéssel bír a Pécsi Tudományegyetem, mely némileg elmarad a vizsgált intézmények ezen arányától. A Pécsi Tudományegyetem és a versenytárs-intézményeken tanuló hallgatók száma képzési szintenként 2011-ben szakirányú továbbképzés

31.657 3%

29.274

15%

5% 10%

4%

0% 13%

osztatlan képzés 26.345 3%

5%

0% 16%

főiskolai

5%

19%

mesterképzés

18% 3%

0%

egyetemi

26.111

5%

1%

12%

alapképzés

16.853

13%

felsőfokú szakképzés

2%

1% 23%

12.257 3%

63%

62%

58%

46%

52% 68%

0%

9%

3%

2.989 5%

39% 3%

1%

6%

7%

7%

DE

ELTE

SZTE

PTE

BCE

70%

18%

SE

3% 2% 0% 1%

KE

A hallgatók finanszírozásának típusa szerint a Pécsi Tudományegyetem versenytársi körben a maga 61%-os összlétszámhoz viszonyított államilag finanszírozott hallgatói arányával az egyik legalacsonyabb. Mérsékelt a létszáma a külföldi költségtérítéses hallgatóknak, ugyanakkor a magyar költségtérítéses hallgatók számában csupán a Debreceni Egyetem előzi meg intézményünket. A költségtérítéses hallgatói arány tekintetében Egyetemünk rendelkezik messze a legmagasabb értékkel, 33%-kal. Ez utóbbi tekintetében az ELTE, a Debreceni és a Corvinus Egyetem közelítik meg a maguk 29%, 27%, illetve ugyancsak 27%-al. Az alacsony államilag finanszírozott arány alacsonyabb kitettséget jelent az állami szabályozásváltozásainak, s azt mutatja, hogy a képzési területek már most képesek vonzani hallgatókat a költségtérítéses finanszírozás ellenére is. A Pécsi Tudományegyetemen és a versenytárs-intézményekben tanuló hallgatók száma a finanszírozás típusa szerint (2011, fő) 31.657 10%

27%

29.274 4% 29%

26.345 8% 23%

26.111 7%

Költségtérítéses-külföldi Költségtérítéses-magyar

33%

Államilag finanszírozott 16.853 10% 27%

62%

68%

12.257 24%

69%

11%

61% 64%

64%

DE

ELTE

SZTE

PTE

BCE

SE

2.989 1% 41% 57% KE


126/226

Az egy oktatóra jutó hallgatók arányát vizsgálva elmondható, hogy a Pécsi Tudományegyetemen ez az arány a versenytársi átlag közelében van, bár a 2006-/07-es tanévhez képest a 2009/10-es tanévre csökkent, ami a hatékonyság-csökkenést jelez. Egy oktatóra jutó hallgatók száma (fő) 2006/07

2009/10

21 20 19 19

18

18 15

14

15

14 13 10

BCE

DE

ELTE

PTE

KE

10 10

SZTE

SE

Az oktatók-kutatók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest kiemelkedő, 77% (a Klinikát nem számolva), legmagasabb a versenytársak között, ami magas hatékonyságot tükröz a támogató, nem oktatói tevékenységek esetében. A kutatók száma a nagyon alacsony 2009-es mértékről a nagy méretű Tamop és Tiop pályázatoknak köszönhetően 2012-re elérte a 212 főt (főállású kutatók), ami már teljes mértékben összevethető a versenytársakéval. A versenytárs-elemzést egészében tekintve az alábbi versenyelőnyök és -hátrányok azonosíthatók:

    

Versenyelőnyök Országos beiskolázottság Rendkívül széles képzési portfólió Növekvő elsőéves hallgatói létszám több fontos képzési területen Magas hazai költségtérítéses hallgatói szám, kisebb kitettség Hatékony oktatást támogató struktúra

 

Versenyhátrányok Abszolút értékben csökkenő összes hallgató (demográfia) Elszegényedő régió


2.9.

127/226

Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése

A mai Pécsi Tudományegyetem létrejöttében alapvető jelentősége volt az integrációs folyamatoknak. A POTE 1951-es önállóvá válásával a Pécsi Tudományegyetem egykarú lett, kizárólag jogászképzést folytatott. 1975-ben szerveződött meg a Közgazdaságtudományi Kar, amely korábban (1970-től) a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kihelyezett Nappali Tagozataként működött. 1982-ben integrálódott a Tanárképző Kar, a volt Pécsi Tanárképző Főiskola oktatói gárdájával és az intézmény felvette a Janus Pannonius Tudományegyetem nevet. A négykarú egyetem 1992-ben jött létre, amikor a Tanárképző Kar helyén önálló Bölcsészettudományi és Természettudományi Kar alakult. 1990ben alakult meg a POTE-n az Egészségügyi Főiskolai Kar. A Janus Pannonius Tudományegyetem 1995ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karral bővült, majd 1996. január elsején megalakult az egyetem hatodik kara, a Művészeti Kar. Az integrációk sora 2000. január elsején zárult, amikor a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola és a Bárdos Lajos Zeneművészeti Főiskola (a Zeneakadémia pécsi tagozata) egyesülésével létrejött az egységes Pécsi Tudományegyetem. 2004-ben műszaki karunk egyetemi karrá vált, majd 2005-ben megalakult a tizedik kar, a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, 2006-ban egyetemi karrá alakult az Egészségügyi Főiskolai Kar. 2011-ben a Műszaki Kar felvette nevébe az informatika elnevezést is. Annak ellenére, hogy intézményünk regionális szerepe növekedett, a szervezeti átalakulások, az integrációs folyamatok csak Pécsre koncentrálódtak és így a felsőoktatás dél-dunántúli intézményrendszerének szétaprózott szerkezetében nem mentek végbe lényegi változások. A régióban működő intézmények együttműködése nem lépi túl a formalitás kereteit, valódi oktatási vagy kutatási kooperációról nem beszélhetünk. A dél-dunántúli régió gazdasága jelenleg nem alkalmas arra, hogy pénzügyi forrásokkal és különböző időtávú K+F megrendelésekkel táplálja az egyetemeket, így az egyetemi szellemi bázisnak kell felvállalnia azt a felelősséget, hogy a belső adottságaik, a régió gazdaságának ismerete, az országos és globális fejlődési tendenciák és a pályázati lehetőségek ismeretében innovációs folyamatokat generáljon és segítse a gazdasági szereplők piaci és szakmai kultúrájának fejlődését. Az egyetem és a gazdaság kapcsolatrendszerének hatékonnyá tétele terén a legnagyobb eredmény azon innovációs láncok kidolgozásától és megvalósításától várható, amelyek megalapozott kutatási eredményekre épülnek, de elvezetnek a konkrét termék- vagy szolgáltatás-fejlesztésig és annak piaci bevezetéséig. Ugyanakkor céljaink eléréséhez szükség van az egyetem működésének átalakítására és az infrastrukturális háttér továbbfejlesztésére, modernizációjára. Ennek a folyamatnak a képzési, kutatási, szolgáltatási és szervezeti aspektusai egyaránt fontosak.

2.9.1. Az intézmény (integráció szempontjából) változatlan formában történő működésének értékelése A Pécsi Tudományegyetemen – integrációs programtól függetlenül is – jelentős intézkedések sorát kell végig vinni annak érdekében, hogy gazdálkodását kiegyensúlyozottnak értékelhesse.


128/226

A klinikák vonatkozásában a TIOP-beruházások nélkül a működési folyamatok racionalizálására kevés az esély, korlátozott a mozgástér. Emellett a Semmelweis-terv jegyében a következetes TVKfelülvizsgálat és -korrekció alapfeltétele a hiányok tartós felszámolásának. Az oktatás terén a képzési igények/kapacitások alakulására legnagyobb hatással a potenciális hallgatók száma van, de Egyetemünk mindinkább igyekszik kiszolgálni a munkaerőpiaci igényeket. A térségi, nemzetgazdasági és nemzetközi trendek tükrében kitörési pontként mindenekelőtt az orvos - és egészségtudományt tekintjük. Az érintett karok képzési minősége, piaci ismertsége, idegennyelvű képzés terén szerzett jelentős tapasztalatai jó esélyt jelentenek a további expanzióra. Jelenleg 52 országból érkeznek hallgatók az idegen nyelvű orvosképzésre, de jó esélyt látunk távolkeleti és dél-amerikai hallgatók körében jelentősebb számú hallgató fogadására is. Az ETK németországi kihelyezett képzést akkreditáltatott, e téren további expanziós lehetőségek nyílhatnak a hallgatók piacán. A természettudományok és műszaki tudományok terén folyó képzés – különösen az informatikai szakok vonatkozásában - az Egyetem céljai között prioritásként szerepel, de a valódi sikerhez rendkívül fontos volna a térségben e szakmák befogadását segítő ipar- és szolgáltatásfejlesztés. Nagy hangsúlyt kell kapnia a képzésben továbbra is a pedagógusképzésnek. A régió településszerkezetéből adódóan is tartós igény van/lesz e képzésre, ill. fejlesztésére. Igen jó beiskolázási mutatóinkban, nagyon komoly szerepe van az egyetemi marketingnek, ennek is köszönhető, hogy az általunk képzett hallgatók 50%-ot meghaladó mértékben nem a régióból származik. E tényt a további kommunikációban is fel kell tudnunk használni. Versenyelőnyünk a széles képzési portfoliónk. Ugyanakkor azzal, hogy jelentősen csökken az államilag finanszírozott képzés aránya, versenypozíciónk megtartása, illetve javítása elképzelhetetlen a belső hatékonyság javítása nélkül. A szak- és tantárgy portfolió tisztítására, a párhuzamosságok fokozatos felszámolására az elmúlt év végén az egyetemi vezetés részletes programot állított össze. A program első szakaszában a háttérfolyamatok racionalizálása, a belső szolgáltatások önköltségének csökkentése a cél. Sorozatos csoportos létszámleépítésekkel, informatikai folyamataink fejlesztésével /Work-flow, Nexon-előtét rendszer fejlesztések, stb/, vagyongazdálkodási tevékenység érdekében FM-rendszer fejlesztésének megindításával a gazdálkodás belső tartalékainak feltárása és felszámolása a cél. Ez évben mintegy 1 milliárd Ft-tal csökkentjük az alaptevékenységen kívüli működési költségeket. Kiemelt cél a belső szolgáltatások minőségének javítása. Ez a gazdálkodás terén a SAP 4.7-ről a 6.0 verzióra történő áttérést feltételezi, mely a gyakorlatban 2013-ban fog realizálódni. Jelentős forrásigényű feladatok ezek. Bízunk benne, hogy lesz módunk pályázati forrásokhoz jutni, hogy viszonylag gyorsan és ugyanakkor komplexen tudjuk ezeket a váltásokat megvalósítani. Eltérő mértékben ugyan, de vannak tartalékok a karok adminisztrációs költségeiben is. Ezek átvilágítása és szűkítése sem megkerülhető feladat a közeljövőben.


129/226

Az Egyetem kialakított egy szakmai programot a ma még decentralizáltan működő, többnyire papír alapú tanulmányi osztályok működésének racionalizálására, virtualizálására, illetve központosítására is.

2.9.2. Az intézmény (integráció szempontjából) módosított struktúrában történő működésének értékelése Természetesen kiemelt lehetőségeket és egyben feladatokat nyithat meg számunkra egy intézményintegrációs program. Úgy véljük, hogy a régió jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzete, valamint a különböző stratégiai dokumentumokban megfogalmazott fejlesztési irányok, illetve a gazdasági racionalitás is szükségessé teszi az egyetemek és főiskolák tartós együttműködését, egy újfajta intézményi közösség kialakítását. Egy regionális szerepet betöltő, az oktatás és tudományos kutatás lehető legszélesebb területét lefedő integrált intézmény nemcsak a pénzügyi és egyéb erőforrások profiltisztításból eredő hatékony felhasználását teheti lehetővé, hanem olyan szinergikus hatásokat is generálhat, amelyek egy új típusú, tudásalapú regionális társadalmi-gazdasági fejlődés alapjait rakhatják le. Az országos és regionális, ágazati politikákhoz és kapacitás-fejlesztésekhez igazodva egy ilyen intézmény képes lehet a térségi munkaerő-piaci igényeinek hatékonyabb kielégítésére és egy egységes szolgáltatási portfólió kialakításával ösztönözheti a területi és ágazati szintű felsőoktatási együttműködést. Az integráció révén olyan új típusú képzések alapozhatók meg, amelyek szorosan kapcsolódhatnak a régióban található sajátos, kiemelt iparágakhoz (kultúra/kreatív ipar, egészségipar, gyógyszeripar, élelmiszeripar, szőlészet-borászat, állattenyésztés, turizmus) és olyan kutatási potenciál teremtődhet meg, amely egy dél-dunántúli kutatóegyetemi központ kialakításával gazdasági multiplikátor-hatásokat is kiválthat. A folyamatnak fontos következménye lehet a magasabb szintű nemzetközi együttműködések megvalósítása a nemzetközi hallgatóvonzó képesség növelése. Az integrált dél-dunántúli felsőoktatási pólus jelentősen megnövekedett potenciállal rendelkezhet az európai uniós forrásokért folytatott versenyben is. A PTE által nyújtott képzéseknek már jelenleg is erősen szerteágazó földrajzi leképeződése van, képzési központjai működnek pl. Szekszárdon, Kaposváron, illetve kihelyezett képzést működtet Németországban és indít Norvégiában. Ez is arra utaló jel, hogy az Egyetem képes egy térben differenciált képzési szolgáltatás-rendszer kialakítására és fenntartására. Az együttműködési lehetőségek feltérképezése az oktatás, kutatás és egészségügy terén már 2011ben megkezdődött, munkacsoportokat hoztunk létre. Egyik potenciális partnerünk a bajai Eötvös József Főiskola. Ismereteink szerint a Főiskola gazdasági pozíciói gyengék, finanszírozási helyzete csaknem tarthatatlan. Itt tehát feltehetően a beolvadás módszerével volna célszerű élni, mert az Egyetem befolyása és támogatása is ez esetben tud legkonkrétabban, célirányosan működni. Nagy hangsúlyt kell kapnia a kockázatok pontos beazonosításának, a párhuzamosságok feltárása mellett a rendszerintegrációs feladatok meghatározása is halaszthatatlan. /SAP, ETR, Nexon, stb…/ Kiemelten vizsgálni kell a PPP determinációkat. Mindezt természetesen úgy kell megoldani, hogy az Intézmény szakmai értékei, unikális képzései ne sérüljenek, sőt, a PTE mint márka, inkább erősítse azt.


130/226

A Kaposvári Egyetem integrációját több lépésben tartjuk reálinak. Első ütemben a „komplementer” adottságok pozícionálása a cél. Kiemelt érték számunkra, hogy az Egyetem rendelkezik Agrár Karral, mely a PTE képzési palettájából hiányzik. Tehát jelentős, hiánypótló lehetőség számunkra az integráció. A párhuzamosságok és veszteségforrások feltárása, illetve. a rendszer-integrációs, adatmigrációs lehetőségek beazonosítása már az első ütemben meg kell, hogy történjen, majd a második ütemben a tényleges lebonyolításra kell a hangsúlyt helyezni. Az integráció lebonyolításához szakterületi mélységű intézkedési terv elkészítése szükséges. Az integrációval kapcsolatosan különösen érzékeny kérdés a szervezetben sok ponton megjelenő pedagógus-képzés. Kaposváron, Baján és Szekszárdon is van tanítóképzés – eltérő erősségekkel. Baján a horvát anyanyelvű képzés, Kaposváron a gyógypedagógus képzés a jövőben is megőrzendő. Az integráció szükségszerűen konszolidációs feladatok sorát jelenti majd, melyben a finanszírozó hathatós segítségére kell számítanunk. Ennek részletes felmérési munkáit még ez évben el kell indítani. A PTE kiemelt stratégiai célja, hogy európai színvonalú, a gazdasággal szoros, strukturált kapcsolatokat fenntartó, a dél-dunántúli regionális gazdaság fejlődésére mérhető hatást gyakorló, egymással együttműködő intézményekbe koncentrált, egyes szakterületeken európai szinten is kiemelkedő eredmények elérésére legyen képes. Bízunk abban, hogy a PTE képes olyan erős kisugárzó hatást gyakorló szellemi központtá válni, amelynek révén centruma lehet a Magyarország Dél-Dunántúli Régiójában kialakítandó felsőoktatási pólusnak. Szándékaink szerint olyan új, integrált intézmény jön létre, melynek hatóköre túlmutat a régiós- és országhatárokon, amely értő közvetítője a legfelső szintű oktatási, kutatási, alkotási és gyógyítási eredményeknek, érzékeli a társadalom szellemi kihívásait és azokra képes hatékonyan reagálni, amely a mindig megújulni képes szinergikus gondolkodású szakemberek képzésének, foglalkoztatásának tényleges és virtuális tere, s ahol a tudás, a megismerés öröme és átadása mellett érték a tolerancia, a szolidaritás, az összetartozás és a közös erő, ahová egy életen át ható kötődés fűzi az oktatókat, a hallgatókat, a dolgozókat.


3.

131/226

A Pécsi Tudományegyetem jövőképe

A Pécsi Tudományegyetem tevékenységre, valamint szervezetre vonatkozó jövőképe az alábbiakban összegezhető: A Pécsi Tudományegyetem 2020-ban országos szinten a legkiválóbbak közé tartozó oktató, kutató, és betegellátó intézmény, kiemelt felsőoktatási intézmény és kutatóegyetem, amely tudományos tevékenységében az orvos- és egészségtudományi, valamint a természettudományi területeken, művészeti alkotótevékenységében a művészeti területeken a nemzetközi élvonalba tartozik, kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenységében pedig jelentősen elmozdul a piaci hasznosíthatóság irányába. Az Egyetem az ország délnyugati területének egyetlen, minden képzési és tudományterületre kiterjedő fókuszú, a pedagógiai, az informatikai, illetve az integráció eredményeképpen az agrárterületen komoly előrelépést vizionáló, gazdasági és társadalmi értelemben erősen beágyazott intézménye.


4.

132/226

Stratégiai irányok

A Helyzetelemzésben az Egyetemre és környezetére tett megállapításokra alapozva, Egyetemünk, az egyes stratégiai területeken, az alábbi a stratégiai irányokat fogalmazza meg. A kívánatos pontosság, részletezettség és a szükséges differenciálás érdekében az egyes stratégiai területeken a minimálisan elvárt szintek „alatti” információval szolgálunk a fenntartó felé.

4.1.

Oktatás

Az intézmény képzésterületi fókuszai A képzésterületi fókuszokra vonatkozó stratégiai választást úgy értelmeztük, hogy adott kapacitáskeretek mellett a külső környezet (állami finanszírozói szándékok, munkaerő-piaci igények, hallgatói kereslet) jelenlegi és várható tendenciái mellett milyen hangsúly-átrendeződés kívánatos az egyes képzési területek között – tehát melyek szerepe fog nőni/csökkenni másik hátrányára/előnyére a stratégiai időszak során. A Pécsi Tudományegyetem jelen pillanatban 13 képzésterületen tevékeny. Ezekből öt esetében a fejlesztést reális célkitűzésnek tartjuk. Ennek indoka, hogy Egyetemünk mindenekelőtt az orvos- és egészségtudomány, a természettudományok, valamint a műszaki tudomány területeit tekinti kitörési pontnak, a kutatás-fejlesztésben kitűzött ambiciózus célokat is főleg e területek koncentrált fejlesztése révén kívánja elérni. Ezek mellett Egyetemünk feltett szándéka az alkalmazott informatikához kapcsolódó képzési terület komoly megerősítése. Azon területek esetében, ahol a korábbi állami finanszírozás erőteljes csökkentése/megszűntetése prognosztizálható, bízunk abban – és az aktuális jelentkezési számok ezt alátámasztják–, hogy a fizetőképes kereslet képes lesz pótolni a képzések iránti keresletet, ellenkező esetben – ahogy ezt a másodlagosként bejelölt lehetőségek jelzik – elképzelhető némi leépülés egyes képzési területeken. Ez mindenekelőtt a Bölcsészettudományi, a Gazdaságtudományi, a Jog- és államtudományi, valamint a Közigazgatás-tudományi képzési területeket érintheti. A többi képzési terület esetében stabilitást prognosztizálunk, amit természetesen bizonyos külső és belső folyamatok befolyásolnak. Így például Egyetemünk a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kíván vállalni a pedagógus-, illetve – az NKE partnerintézményeként – a közigazgatási továbbképzésekben. Az Egyetem tudományegyetemi mivoltához képest, valamint a régió adottságait figyelembe véve az Egyetem portfóliójából egyetlen képzési terület hiányzik: az agrártudományi. E területen hatékonysági szempontból mindenekelőtt az e képzési területen aktív intézményekkel való szoros együttműködésben, fenntartói szándék esetében integrációban látjuk a jövőt, de ennek híján önállóan is tervezzük képzési kapacitások kialakítását. Ez mindenekelőtt a Gemenc-hez kötődő vadászat-halászat, valamint a villányi és szekszárdi borrégióhoz kötődő szőlészet-borászat területekre koncentrálna. Szintén a tudományegyetemi jelleghez kapcsolódóan hiszünk abban, hogy az Egyetem erőssége, potenciális versenyelőnye abból adódik, hogy egyrészt ki fogja tudni használni a széles képzési (és tu-


133/226

domány-) területi skálából adódó szinergiákat, másrészt képes lesz az egyes területek közötti kapacitás-átfedésekből adódó hatékonysági tartalékok feltárására és kihasználására. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi: Stratégiai terület Stratégiai dilemma

Oktatás

Az intézmény képzésterületi fókuszai

Minimális vizsgálati szint

Stratégiai Opciók

Intézményi szint

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Bölcsészettudomány

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Gazdaságtudomány

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Informatika

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Jog

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Közigazgatás

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Műszaki

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Művészet

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés


Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Orvos- és egészségtudomány

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Pedagógus képzés

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Sporttudomány

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Társadalomtudomány

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Természettudomány

Fejlesztés

Szinten tartás

Leépítés

Képzési szint fókusz Az egyes képzési területeken belül a képzési szintekre vonatkozó súlypontokat, súlyponteltolódásokat illetően az alábbi irányokat tartjuk követendőnek: Egyetemünk a magasabb képzési szintű – és a K+F+I aktivitásokban tervezett pozíciót alátámasztó – mester és doktori képzésekre kívánja helyezni a hangsúlyt. Az alapképzés esetében, mint a mesterképzés bázisára tekintve, a képzési volumenünk szinten tartását kívánjuk megcélozni. Olyan területeken ellenben, ahol a tudományos potenciált és a K+F+I alapokat szeretnénk erősíteni, vagy ahol képzések indítása/megerősítése a cél, ott az alapképzésben is a fejlesztés dominál, ezek mindenekelőtt: a természettudományi, a műszaki, az informatikai, illetve a sporttudományi képzési területek. Az osztatlan képzések esetében, a fenti megfontolások alapján, első sorban az orvosi-, a műszakitanári- képzések fókuszba helyezését, kiemelt fejlesztését tervezzük, míg a jogi és a művészeti képzések esetében a szinten tartását tűzzük ki célul. A szakirányú továbbképzésben érintett területeken már most komoly üzleti potenciál mutatkozik, ezeket továbbra is, és ha lehet a korábbiaknál is erőteljesebben ki kívánjuk használni. A felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben rejlő lehetőségeket minden területen fel kívánjuk tárni, ezek ügyében erőfeszítéseket kívánunk tenni a munkaadók tájékoztatása terén. Alapelvünk, hogy elsősorban azokon a képzési területeken fejlesztendő az egyetemi képzés „előszobájának” tekinthető felsőfokú/felsőoktatási szakképzés, ahol közvetlen piaci igény azonosítható. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi:

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Terve 2013-16 Stratégiai terület Stratégiai dilemma

134/226


Stratégiai Opciók Szinten tartás

Fejlesztés

Oktatás

Képzési szint fókusz

Intézményi szint

FSZ


FSZ

Gazdaságtudomány

FSZ

Informatika

FSZ

Jog

FSZ

Közigazgatás

FSZ

Műszaki

FSZ

Művészet

FSZ


FSZ

Orvos- és egészségtudomány

FSZ

Pedagógus képzés

FSZ

Sporttudomány

FSZ


FSZ

Természettudomány

FSZ

BSc/B A BSc/B A BSc/B A BSc/B A BSc/B A BSc/B A BSc/B A BSc/B A BSc/B A BSc/B A BSc/B A BSc/B A BSc/B A BSc/B A

MSc/ MA MSc/ MA MSc/ MA MSc/ MA MSc/ MA MSc/M A MSc/ MA MSc/ MA MSc/ MA MSc/ MA MSc/M A MSc/ MA MSc/ MA MSc/ MA

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ


MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/ MA MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A

Leépítés

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ

O

SZT

PhD

FSZ


MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A MSc/M A

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

O

SZT

PhD

Tevékenységi hatókör Földrajzi értelemben Egyetemünk képzési tevékenységének hatóköre már ma országos. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a vidéki Egyetemektől eltérően a képzéseinkre történt jelentkezéseknek több mint 50%-a nem a régióhoz köthető. Hazai viszonylatban megfogalmazott stratégiai irányunk, azaz országos fókusz fenntartása mellett nemzetközi téren erőteljes szerepvállalást tűzünk ki célul. Az Általános Orvostudományi Kar mellett, ahol ez már ma is dominál, több kar esetében, így az Egészségtudományi, a Közgazdaságtudományi, a Művészeti és a Természettudományi Kar, valamint a PMMIK esetében tervezzük az idegen nyelvű képzések megerősítését és a hallgatók számának növelését. Két kar, az IGYK és a FEEK esetében azok jellegéből, képzési kínálatából fakadóan elsősorban regionális viszonylat erősítése, stabilizálása lehet releváns célkitűzés. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi: Stratégiai terület Stratégiai dilemma

Oktatás

Tevékenységi hatókör


Stratégiai Opciók

Intézményi szint

Lokális

Regionális

Országos

ÁJK

Lokális

Regionális

Országos

Nemzetközi

ÁOK

Lokális

Regionális

Országos

Nemzetközi

BTK

Lokális

Regionális

Országos

Nemzetközi

ETK

Lokális

Regionális

Országos

Nemzetközi

FEEK

Lokális

Regionális

Országos

Nemzetközi

IGYK

Lokális

Regionális

Országos

Nemzetközi

KTK

Lokális

Regionális

Országos

Nemzetközi

MK

Lokális

Regionális

Országos

Nemzetközi

PMMIK

Lokális

Regionális

Országos

Nemzetközi

TTK

Lokális

Regionális

Országos

Nemzetközi

Nemzetközi


135/226

Felnőttképzési aktivitás Egyetemünk arra törekszik, hogy felnőttképzési aktivitását fokozza, a tevékenységből származó bevételeit növelje, építve mindenekelőtt a jogszabályok által meghatározott, egyes feladatok ellátásához kötelező végzettségekre. Képzési kínálat kialakításának motivációja Egyetemünkön, a képzési portfolió kialakítása során, az állami támogatási volumenek figyelembe vétele mellett, hangsúlyosan domináltak a hallgatói igények. Az egyes szakok, képzések indítása melletti döntő érv, általában azok népszerűsége, keresettsége volt. Az IFT időtávja alatt ebből a pozícióból el kívánunk mozdulni a munkapiaci igények erőteljesebb figyelembe vétele felé annak érdekében, hogy e két szempont együttesen, kiegyensúlyozottan érvényesüljön. Egyes képzési területek, karok esetében azonban ez a váltás várhatóan hosszabb időt vesz igénybe (ÁJK, BTK, KTK). Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi: Stratégiai terület Stratégiai dilemma


Oktatás

4.2.

Képzési kínálat kialakításának motivációja

Stratégiai Opciók Hallgatói igények

Hallgatói és munkapiaci igények

Munkapiaci igények

ÁJK

Hallgatói igények


Munkapiaci igények

ÁOK

Hallgatói igények


Munkapiaci igények

BTK

Hallgatói igények


Munkapiaci igények

ETK

Hallgatói igények


Munkapiaci igények

FEEK

Hallgatói igények


Munkapiaci igények

IGYK

Hallgatói igények


Munkapiaci igények

KTK

Hallgatói igények


Munkapiaci igények

MK

Hallgatói igények


Munkapiaci igények

PMMIK

Hallgatói igények


Munkapiaci igények

TTK

Hallgatói igények


Munkapiaci igények

Intézményi szint

Kutatás-Fejlesztés és Innováció

Kiválósági minősítésre való törekvéshez szükséges intézményfejlesztés Egyetemünk a stratégiai ciklus elejére a kutatóegyetemi és kiemelt felsőoktatási intézményi minősítést tűzi ki célul maga elé. Az orvostudományi, természettudományi, egészségtudományi és közgazdaságtudományi, valamint művészeti területeken elért nemzetközi tudományos eredmények, valamint az a tény, hogy egyetemünk nemzetközi értelemben is terjeszkedik (Németországban és Norvégiában önálló intézményi egységeket működtet, ill. fog működtetni) megítélésünk szerint alkalmassá teszik a cím elérésére. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi:


Minimális vizsgálati szint Intézményi szint

Az intézmény kiemelt felsőoktatási intézmény

ÁJK ÁOK BTK Kiválósági ETK Kiválósági minősítésre való minősítésre való törekvéshez FEEK törekvés szükséges intézményfejlesztés IGYK KTK MK PMMIK TTK

136/226 Stratégiai Opciók Az intézmény kutatóegyetem minősítésre törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre törekszik

Az intézmény nem törekszik kiválósági minősítésre A Kar Kutató Kar minősítésre nem törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre nem törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre nem törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre nem törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre nem törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre nem törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre nem törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre nem törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre nem törekszik A Kar Kutató Kar minősítésre nem törekszik

Tevékenység súlya az alaptevékenységekben Az Egyetem K+F+I területen megfogalmazott kiválósági célkitűzéseinek megfelelően, intézményi szinten a kutatás-fejlesztési é innovációs tevékenységek súlyát fejleszteni, növelni kívánjuk az alaptevékenységeink között. Az intézményi szintű fejlesztést fókuszáltan kívánjuk megvalósítani, azaz bizonyos tudományterületeken az eddig elért eredmények és kapacitások szinten tartására törekszünk, míg azokon a területeken, amelyeken a bővítés anyagi és kapacitás-oldali szükségletei várhatóan adottak lesznek, fókuszált fejlesztésre törekszünk. Az Egyetem K+F+I szempontjából kiemelt jelentőségű core területein a K+F-tevékenység erősítését, fejlesztését tűzzük ki célul az alaptevékenységben. Ezen területek – figyelembe véve az Egyetem adottságait és a megfelelő különböző típusú finanszírozási lehetőségeket - megfelelően definiálódtak a korábbi kutatóegyetemi program keretében, így ebben a következő karok érintettek: ÁOK, TTK, ETK, KTK, PMMIK. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi: Stratégiai terület Stratégiai dilemma

Minimális vizsgálati szint Intézményi szint ÁJK ÁOK BTK Tevékenység súlya ETK Kutatás-Fejlesztés az FEEK és Innováció alaptevékenységekbe IGYK n KTK MK PMMIK TTK

Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés

Stratégiai Opciók Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás

Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés

Intézményi szerep az innovációs láncban Egyetemünk minden olyan tudományterület esetében, ahol külső, piaci szereplők érdekeltté tehetők, a kiegyensúlyozott, azaz mind a tudományos, mind a piaci motivációkat ötvöző célfüggvényt fogalmaz meg. Ezen területek az orvostudományok, a természettudományok, a műszaki tudományok, valamint a társadalomtudományok (közgazdaság-, állam- és jog-, regionális- és szociológiai tudomá-


137/226

nyok). Szükséges megjegyezni, hogy ezen területekhez a piaci kereslet nem a régióból, hanem azon kívülről, országos, több esetben nemzetközi relációból származik. Azon tudományterületeken ahol a piaci megrendelésre végzett kutatás-fejlesztés jelentőségének növelése keresleti problémák miatt nem reális célkitűzés, ott az alapkutatások terén elérendő tudományos kiválóságot tűzzük ki célul. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi: Stratégiai terület Stratégiai dilemma


Stratégiai Opciók Elsősorban tudományos kutatás, alapkutatás

Tudományos és piaci kutatási Első sorban piaci kutatásaktivitás kiegyensúlyozottan fejlesztés, alkalmazott kutatás


Elsősorban tudományos kutatás, alapkutatás

Tudományos és piaci kutatási aktivitás kiegyensúlyozottan

Műszaki tudományok





Kutatás-Fejlesztés Intézményi szerep az Művészetek és Innováció innovációs láncban

Első sorban piaci kutatásfejlesztés, alkalmazott kutatás Első sorban piaci kutatásfejlesztés, alkalmazott kutatás Első sorban piaci kutatásfejlesztés, alkalmazott kutatás

Orvos- és egészségügy






Természettudomány



Tevékenység kiemelt területei A K+F+I tevékenységek kiemelt területei tudományterületi bontásban, érdemben nem különböznek attól, amit a K+F+I-nek az alaptevékenységben az egyes karokon betöltött szerepéről határoztunk (ld. fentebb). Ennek megfelelően a fejlesztésre kijelölt területek – figyelembe véve az Egyetem adottságait és a megfelelő különböző típusú finanszírozási lehetőségeket, valamint a kutatóegyetemi program, pályázat keretében kiemelt kutatási irányokat a következők: orvostudományok, természettudományok, műszaki tudományok, valamint a társadalomtudományokon belül a közgazdaságtudomány és a regionális tudományok. A többi tudományterület esetében Egyetemünkön minimális elvárás az eddigi K+F+I aktivitás szinten tartása. (Ez nem a források szűkítését jelenti, hiszen a legtöbb területen a szinten tartás is ráfordításokat igényel.) Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi: Stratégiai terület Stratégiai dilemma

Minimális vizsgálati szint Bölcsészettudomány Műszaki tudományok Kutatás-Fejlesztés Tevékenység kiemelt Művészetek Orvostudományok és Innováció területei Társadalomtudomány Természettudomány

Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés

Stratégiai Opciók Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás

Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés


138/226

Tevékenység hatóköre A K+F-tevékenység hatókörét illetően, két tudományterületen, az eredmények felhasználói és a szolgáltatások vásárlói a nemzetközi színtérről „érkeznek”, míg a többi területen – részben azok jellegéből fakadóan - az országos hatókör a releváns. A stratégiai időtáv során arra törekszünk, hogy ezt a fajta diverzifikációt fenntartsuk, stabilizáljuk. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi: Stratégiai terület Stratégiai dilemma

Kutatás-Fejlesztés Tevékenység és Innováció hatóköre

4.3.

Minimális vizsgálati szint Bölcsészettudomány Műszaki Művészet Orvos- és egészségügy Társadalomtudomány Természettudomány

Stratégiai Opciók Lokális Lokális Lokális Lokális Lokális Lokális

Regionális Regionális Regionális Regionális Regionális Regionális

Országos Országos Országos Országos Országos Országos

Nemzetközi Nemzetközi Nemzetközi Nemzetközi Nemzetközi Nemzetközi

Intézmény-irányítás

A belső működési struktúra átalakítása Egyetemünk fokozott erőfeszítéseket fog tenni a tartalmi szinergiák megteremtésére és a párhuzamosságok felszámolására, s ezt a lehető leginkább tükröztetni kívánjuk a szervezetben is. Továbbviszszük a szakstruktúra felülvizsgálatát és a tanszéki-intézeti működés hatékonyabb kialakítását. A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezéseinek megfelelően kialakítjuk a tanárképzés egységes rendszerét, a Pedagógusképzési Központot, amely az Egyetemen nagy hagyományokkal rendelkező tanárképzés bázisára építve képes lesz ellátni nemcsak az egyetemi, hanem a regionális szintű tanárképzéssel kapcsolatos feladatokat is. A Pedagógusképzési Központ kialakításával, a közös, koordinált oktatásszervezéssel további minőség- és erőteljes hatékonyság javulás érhető el, aminek eredményeképpen a felszabaduló kapacitásokat a pedagógusképzésben betöltött szerepünk további erősítésére lehet fordítani, és Pedagógusképzési Központunk révén képesek leszünk megvalósítani a tanárképzéssel kapcsolatos Kormányzati, fejlesztéspolitikai célkitűzéseket. A központi feladat-ellátásban és általában az intézményi adminisztrációkban a párhuzamosságok megszűntetésére, költséghatékonyságra törekszünk, azaz további racionalizációt hajtunk végre. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi: Stratégiai terület Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Belső működési Intézményirányítás Intézményi szint struktúra átalakítása

Stratégiai Opciók Nem tervez jelentős Jelentős változásokat tervez változásokat


4.4.

139/226

Szervezeti önállóság

Integrációs törekvések Egyetemünk részéről támogatjuk a régióban működő felsőoktatási intézmények integrációját. Az integráció a méretgazdaságossági, hatékonyságnövelő előnyein túlmenően komoly tartalmi hozzáadott értékkel bírhat. Az régió adottságait is figyelembe véve az Egyetem portfóliójából egyetlen lényegesebb képzési terület hiányzik: az agrártudomány. E területtel kiegészülve a képzési/tudományos portfolió teljes mértékben illeszkedne a klasszikus tudományegyetemi struktúrához. (Agár-területen a PTE integráció nélkül önállóan szándékozik lépni – ld. fentebb ill. lentebb). Emellett a színház- és filmművészet területekkel a PTE művészeti képzése is teljessé, minden művészeti ágra kiterjedővé válna. A vízzel kapcsolatos műszaki területek kifejezetten jól egészítenék ki egymást a PMMIK és a TTK által képviselt tartalmi irányokkal. Míg a fő tartalmi területeken a komplementaritás, a többi területen a potenciális hatékonyságbeli nyereség (és felszabaduló erőforrás) jelenti az integráció vitathatatlan előnyét. Meggyőződésünk, hogy a térségben működő felsőoktatási intézmények képzési kínálata szempontjából is előnyös lehetne a Pécsi Tudományegyetemmel való szoros együttműködés. Az intézmények lokális társadalmi-gazdasági hatása erősödhetne a jelenlegihez képest. A PTE által nyújtott képzéseknek már jelenleg is erősen szerteágazó földrajzi leképeződése van, képzési központjai működnek pl. Szekszárdon, Kaposváron, illetve kihelyezett képzést működtet Németországban és indít Norvégiában. Ez is arra utaló jel, hogy az Egyetem képes egy térben differenciált képzési szolgáltatás-rendszer kialakítására és fenntartására. Intézményünk potenciális integrációs partnerének az Eötvös József Főiskolát, és a Kaposvári Egyetemet tekintjük. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi: Stratégiai terület Stratégiai dilemma Szervezet önállóság

4.5.

Integrációs törekvések


Stratégiai Opciók Nem tervez

Laza tematikus, vagy hálózatos együttműködést tervez

Intézményi szövetség kialakítását tervezi

Intézményi integrációt tervez

Gazdálkodás

A gazdálkodás stratégiája Egyetemünk a saját bevételek növekedését és az állami támogatások – a PTE-re vonatkoztatott – szintjének megmaradását prognosztizálja. Ennek megfelelően az Egyetem továbbra is törekedni fog a gazdasági egyensúlyra. Mivel intézményünk a Klinikai Központon keresztül érdekelt a betegellátásban is, ezen tevékenységünk kapcsán is meg kell fogalmaznunk gazdálkodási stratégiánkat. A felsőoktatási feladatellátás finanszírozásának egyensúlyi helyzetével ellentétben az egészségügyi feladatellátásunk jelentős mértékben alulfinanszírozott, így e tevékenységünk esetében a működési hiány csökkentése a reális célkitűzés. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi:

A Pécsi Tudományegyetem Intézményfejlesztési Terve 2013-16 Stratégiai terület Stratégiai dilemma Gazdálkodás

Gazdálkodás stratégiája


140/226 Stratégiai Opciók

A működési hiány csökkentésére törekszik

Gazdálkodási egyensúlyra törekszik

Gazdasági eredményre törekszik

A gazdálkodási egyensúly fenntartásának módja Egyetemünk a felsőoktatási feladatellátással kapcsolatos egyensúlyi gazdasági pozíciót az alábbiak szerint kívánja elérni: Egyes karok esetében a bevételek növelése a domináns irány, mindenekelőtt ott, ahol megfelelő fizetőképes kereslet mutatkozik a képzési és kutatási tevékenységek iránt. Ez természetesen nem zárja ki a költséghatékonyság javítását célzó lépéseket. A Pedagógus-képző Központtól komoly hatékonyság-javulást várunk, döntően a kapacitások jobb kihasználása és a bevételek emelkedése révén. Más karokon a kiadások csökkentése és a bevételek növelése hozzávetőlegesen azonos szerepet tölthet be az egyensúly kialakításában. Az Egyetem egyéb egységei is jellemzően ezen két megoldás között szóródnak, kivételt képeznek ez alól a törzskari egységek, ahol – jellegükből fakadóan – csak a kiadáscsökkentés lehet stratégiai cél. Az Egyetem karainak és egységeinek ezen egyensúlyjavítási utak közötti megoszlását az alábbi tábla részletezi:


Gazdálkodás

Gazdálkodási egyensúly fenntartásának módja


Stratégiai Opciók

Intézményi szint

inkább kiadáscsökkentésre törekszik

ÁJK


ÁOK


BTK


ETK


FEEK


IGYK


KTK


MK


PMMIK


TTK


Idegen Nyelvi Titkárság


Hunyor Vendégház és Diákszálló


Könyvtárak


Tudásközpont


Klinikai Központ


Egyetemi Levéltár


Közoktatási intézmények


Kollégiumok


Testnevelés- és sportközpont


Központi Hallgatói szolgáltató iroda


Rektori Hivatal


Gazdasági főigazgatóság


Jogi Igazgatóság


Oktatási Igazgatóság

141/226


Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik

Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik Inkább bevételnövelésre törekszik


142/226

Vállalkozási, szolgáltatási tevékenység intenzitása Egyetemünk minden olyan kara és szervezeti egysége esetében elvárás az alaptevékenységre épülő bevételtermelő tevékenység bővítése, melyek esetében fizetőképes kereslet áll rendelkezésre. Különösen igaz ez azon karok esetében, amelyek a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységükhöz kapcsolódóan jelentős kapacitásbővítést hajtottak végre az elmúlt években. A 2012-ben átadásra kerülő K+F+I core facility jelentős bevételi potenciált jelent az érintetteknek. Az erre predesztinált karokat és egységeket az alábbi tábla részletezi. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi: Stratégiai terület Stratégiai dilemma

Gazdálkodás

4.6.

Vállalkozási, szolgáltatási tevékenység intenzitása

Minimális vizsgálati szint Intézményi szint ÁJK ÁOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK Idegen Nyelvi Titkárság Hunyor Vendégház és Diákszálló Könyvtárak Tudásközpont Klinikai Központ Egyetemi Levéltár Közoktatási intézmények Kollégiumok Testnevelés- és sportközpont Központi Hallgatói szolgáltató iroda Rektori Hivatal Gazdasági főigazgatóság Jogi Igazgatóság Oktatási Igazgatóság

Stratégiai Opciók Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés

Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás

Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés

Humán-erőforrások

Oktatók-kutatók státusza Tudományos téren komoly pozíciókat elérni kívánó Egyetemként a képzési és K+F+I feladatokat döntően főállású alkalmazottakkal kívánjuk ellátni az Egyetem minden karán. Egyes megerősítésre váró területek esetében (pl. alkalmazott informatika), illetve nemzetközi tudományos nagyságok fogadása esetében fogadhatók csak el ettől eltérő megoldások, de intézményünk stratégiai irányaitól ezek sem jelentenek érdemi eltérést. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi:


Humánerőforrás

Minimális vizsgálati szint Intézményi szint ÁJK ÁOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK

Oktatók-kutatók státusza

143/226 Stratégiai Opciók

A lehető legkevesebb főállású A lehető legkevesebb főállású A lehető legkevesebb főállású A lehető legkevesebb főállású A lehető legkevesebb főállású A lehető legkevesebb főállású A lehető legkevesebb főállású A lehető legkevesebb főállású A lehető legkevesebb főállású A lehető legkevesebb főállású A lehető legkevesebb főállású

Döntően főállású Döntően főállású Döntően főállású Döntően főállású Döntően főállású Döntően főállású Döntően főállású Döntően főállású Döntően főállású Döntően főállású Döntően főállású

Kapacitások fenntartása Egyetemünk legtöbb karán és egységében a humán kapacitások volumenének szinten tartására törekedünk, hiszen ez nélkülözhetetlen képzésfejlesztési, kutatási céljaink megvalósításához. Egyes karok/területek esetében – különösen a kiemelt fejlesztési fókusszal rendelkezők – a kapacitások bővítése is reális opció (ÁOK, PMMIK). A Pedagógus-képző Központ által érintett területeken és karokon a kapacitások szinten tartására, de megfelelőbb kihasználására számítunk. Az állami támogatások csökkentésében leginkább érintett karok, (KTK, ÁJK, FEEK), illetve a törzskari egységek esetében azonban várhatóan létszám-csökkentéssel kell majd szembenézni. Összességében az Egyetem humán kapacitásainak volumene kis mértékben csökkenhet a stratégiai időtáv végére. Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi: Stratégiai terület Stratégiai dilemma

Humánerőforrás

Kapacitások fenntartása

Minimális vizsgálati szint Intézményi szint ÁJK ÁOK BTK ETK FEEK IGYK KTK MK PMMIK TTK Idegen Nyelvi Titkárság Hunyor Vendégház és Diákszálló Könyvtárak Tudásközpont Klinikai Központ Egyetemi Levéltár Közoktatási intézmények Kollégiumok Testnevelés- és sportközpont Központi Hallgatói szolgáltató iroda Rektori Hivatal Gazdasági főigazgatóság Jogi Igazgatóság Oktatási Igazgatóság

Stratégiai Opciók Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés

Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás

Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés Leépítés


144/226

Oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása Tudományos téren komoly pozíciókat elérni kívánó Egyetemként stratégiai célunk, hogy oktatóink és kutatónk utánpótlása döntően belső úton, a saját doktori iskolákra támaszkodva valósuljon meg. Ezen megállapítás alól két kivételt szükséges tenni. A kevésbé K+F+I orientált, illetve az olyan karok/képzések esetében, ahol a kereslet erősebben váltakozhat, a külső erőforrások bevonása akár domináns is lehet (FEEK, IGYK). Más esetekben, ahol a tudományos kapacitás-szükséglet - a végső szakaszba jutott K+F+I fejlesztésekhez kapcsolódóan – várhatóan hirtelen emelkedni fog, ott a belső utánpótlás mellett eleinte külső erőforrásokra is kell támaszkodni (PMMIK, TTK). Egyetemünk választott stratégiai irányait és előzetes céljait az alábbi tábla összegzi: Stratégiai terület Stratégiai dilemma

Minimális vizsgálati szint Intézményi szint ÁJK ÁOK BTK ETK

Oktatói-kutatói Humánerőforrás FEEK utánpótlás biztosítása IGYK KTK MK PMMIK TTK

4.7.

Stratégiai Opciók Döntően külső erőforrások bevonásával Döntően külső erőforrások bevonásával Döntően külső erőforrások bevonásával Döntően külső erőforrások bevonásával Döntően külső erőforrások bevonásával Döntően külső erőforrások bevonásával Döntően külső erőforrások bevonásával Döntően külső erőforrások bevonásával Döntően külső erőforrások bevonásával Döntően külső erőforrások bevonásával Döntően külső erőforrások bevonásával

külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával

Döntően belső erőforrások biztosításával Döntően belső erőforrások biztosításával Döntően belső erőforrások biztosításával Döntően belső erőforrások biztosításával Döntően belső erőforrások biztosításával Döntően belső erőforrások biztosításával Döntően belső erőforrások biztosításával Döntően belső erőforrások biztosításával Döntően belső erőforrások biztosításával Döntően belső erőforrások biztosításával Döntően belső erőforrások biztosításával

Infrastruktúra

Létesítménykapacitások fenntartása A közelmúltban lezajlott, illetve jelenleg is zajló infrastrukturális fejlesztések (Klinikai Központ, Művészeti Kar) eredményeképpen a karok infrastrukturális ellátottsága kielégítő. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a létesítmények és eszközök folyamatos fejlesztésére, megújítására, korszerűsítésére ne lenne szükség az IFT időszaka alatt is. Az egyéb egységek infrastrukturális feltételeit a jövőben inkább fejlesztésre szorulnak, egyes esetekben leépítésre kerülnek.


145/226

Az infrastrukturális átalakításoknak generális jellemzőjük, hogy gyakran túlnyúlnak egy „IFT-cikluson”, illetve, hogy az átalakítások gyakran egyszerre hordozzák magukban fejlesztési és a leépítési komponenst. Létesítménygazdálkodás Egyetemünk nemrég építette ki facility-menedzsment rendszerét, ennek működésétől komoly hatékonysági eredményeket várunk a stratégia időtávjában. E rendszerre építve a stratégiai időtáv alatt valós felhasználásra alapozva mutatjuk ki az energiaköltségeket, így ezek vonatkozásában jelentős megtakarítási várakozásaink vannak. Stratégiai terület Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Létesítménygazdálkod Infrastruktúra Intézmény ás

Stratégiai Opciók Nem tervez jelentős Jelentős változásokat tervez változásokat


5. A Pécsi bemutatása

5.1.

Tudományegyetem

146/226

stratégiai

célrendszerének

A PTE célrendszerének átfogó bemutatása

A Pécsi Tudományegyetem stratégiáját a Balanced Scorecard módszertan megfelelő adaptálásával alakította ki. A Jövőképben megfogalmazott elemek az Egyetemmel szemben fennálló, kinyilvánított társadalmi, gazdasági, fenntartói és globális kihívásokra – mintegy a „vevői” elvárásokra - kívánnak a lehető legteljesebben reagálni. Ennek elérését szolgálják mindenekelőtt az alaptevékenységekre fókuszáló célok, melyek között megjelenik a pécsi Egyetem egyik specifikuma, a Klinikum is. Az alaptevékenységekre vonatkozó célok elérését támogatják a szervezetre és működésre, utóbbiakat pedig az erőforrásokra vonatkozó stratégiai célok. Mindennek alapja pedig egy egyensúlyra törekvő gazdálkodás, amit az ott megjelenő célok fémjeleznek.

5.2.

A stratégiai célok megvalósításának korlátai

A stratégiában definiált ambiciózus célok elérése esetenként csak többletforrások segítségével valósítható meg. Minderről részletes áttekintést ad a célok elérését szolgáló akciókat részletező későbbi fejezet. Az Egyetem ennek megfelelően számít a fenntartói finanszírozás megfelelő szintjére és a fejlesztési támogatások elérhetőségére. Az alábbiakban kibontott stratégiai elköteleződés csak megfelelő financiális elköteleződés mellett vállalható ennek hiányában nem teljesíthető teljeskörűen a vázolt program - ami természetszerűen kihat a régió gazdasági-társadalmi fejlődési pályájára is.

Jövőkép


A Pécsi Tudományegyetem 2020-ban országos szinten a legkiválóbbak közé tartozó oktató, kutató, és betegellátó intézmény, kiemelt- és kutatóegyetem, amely tudományos tevékenységében az orvos- és egészségtudományi, valamint a természettudományi területeken a nemzetközi élvonalba tartozik, kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenységében pedig jelentősen elmozdul a piaci hasznosíthatóság irányába. Az Egyetem az ország délnyugati területének egyetlen, minden képzési és tudományterületre kiterjedő fókuszú, a pedagógiai, az informatikai, illetve az integráció eredményeképpen az agrár területen komoly előrelépést vizionáló, gazdasági és társadalmi értelemben erősen beágyazott intézménye.

Alapfeladatok

Hatékony, párhuzamosságok-tól mentes képzési és szervezeti struktúra, központosított képzési kompetenciák

Együttes szakmai és piaci K+F+I eredményesség elérése

Minőségi-/elitképzés jelentőségének növelése A tehetséggondozás színvonalának további emelése innovatív megoldások segítségével Képzési tevékenység nemzetköziesítése A PTE szerepének erősítése a határon túli magyar hallgatók képzésében Kiemelkedő minőségű, munkaerőpiaci és társadalmi igényeknek egyaránt megfelelő, képzési kínálat kialakítása

Szervezet és Működés

Teljesítmény-arányos bérrendszer, bérezési és foglalkoztatási problémák rendezése

Gazdálkodás

Központosítható képzési és képzésszervezési feladatok optimalizálása

Erőforrások

Hallgatói létszám növelése

1

147/226

K+F+I-tevékenységhez kapcsolódó külső kapcsolatrendszer fejlesztése

A Klinikum gazdálkodásának transzparenssé tétele, a karok és a Klinikum közötti átfinanszírozás megszüntetése

Egyetemi szolgáltatások fejlesztése a hallgatói életminőség javítása, valamint PTE a társadalmi- kulturális szerepvállalásának bővítése és fejlesztése érdekében

A Klinikum konszolidációja

A K+F+I-menedzsment és -szabályozás fejlesztése A K+F+I finanszírozás biztosítása és az allokáció átláthatóságának erősítése A K+F+I-tevékenységhez kapcsolódó HR- és infrastrukturális képességek fejlesztése

A szervezeti struktúra egyszerűsítése, tisztítása

Az intézményi célok elérését még erőteljesebben támogató humánerőforrás-álllomány

A finanszírozás/gazdálkodás átláthatóságának javítása, átfinanszírozások megszüntetése

Az alaptevékenységeket, az intézményi működést, adminisztrációt, döntéshozatalt támogató belső szolgáltatások fejlesztése

A működés hatékonyságának és átláthatóságának javítása

Költséghatékony infrastruktúra kialakítása

A funkcionális területek központosítása, a központi funkciók hatékonyságának javítása

Integráció a dél-dunántúli régió felsőoktatási intézményeivel

Új karok potenciális jövőbeli akkreditálásához szükséges feltételek kialakítása

Integrált, biztonságos ITrendszer és általa támogatott elektronikus igazgatás, működés

Eszköz- és műszerpark színvonalának fenntartása

Az oktatási-képzési rendszerben a veszteségforrások felszámolása

Külső, piaci bevételek erőteljes növelése


5.3.

148/226

Oktatási tevékenységgel kapcsolatos célok

5.3.1. Cél: Hatékonyan működtetett, párhuzamosságoktól mentes képzési és ehhez szorosan kapcsolódó szervezeti struktúra kialakítása, a központosítható képzési kompetenciák hatékonyságának javítása A Pécsi Tudományegyetem az IFT stratégiai időtávja végére úgy alakítja át képzési struktúráit, hogy a szakokon belüli, a szakok közötti, és a karok közötti tartalmi párhuzamosságokat felszámolja. Az Egyetem a képzési és tudományos kompetenciákat egyértelmű és áttekinthető felelősségi és hatásköri rendszerrel működő szervezeti egységekbe rendezi, emellett a központosítható képzési kompetenciák hatékonyságát képzési szolgáltató központok kialakítása révén erősíti (általános idegen nyelvi képzések, felsőfokú/felsőoktatási szakképzés, tanárképzés, sporttudományi képzés). A célhoz kapcsolódó akciók:  Szakok indításának és fenntartásának (fedezeti) kritériumokhoz kötése és azok konzekvens alkalmazása  Képzési szerkezetben rejlő párhuzamosságok feltárása és felszámolása, tantárgy- és szakportfólió-tisztítás és -újrarendezés  Általános idegennyelvi képzések egységes kezelése, PTE nyelviskolai hálózat létrehozása  Felsőfokú/felsőoktatási szakképzések egységes kezelése, az FSZ-képzés szervezésének központosítása, illetve szervezeti és oktatás/kutatás-módszertani hátterének kialakítása  A tanárképzés megújítása – PTE Tanárképző Központ létrehozatala  A sporttudományi képzés egységesítése és megerősítése

5.3.2. Cél: Minőségi-/elitképzés jelentőségének növelése az Egyetem képzési portfóliójában A Pécsi Tudományegyetem többciklusú képzési kínálatának megtartása mellett jelentősen növelni kívánja a mesterképzésben, doktorképzésben, valamint az osztatlan képzésekben meglévő felsőoktatás-piaci részesedését. Ennek érdekében folyamatosan fejleszteni, bővíteni kívánja ezeket a képzési formákat. Ehhez feltétlenül növelni szükséges a minősített oktatók arányát. A célhoz kapcsolódó akciók:  Mester, osztatlan és doktori képzések fejlesztése  A minősített oktatók relatív arányának növelése

5.3.3. Cél: A tehetséggondozás megoldások segítségével

színvonalának

további

emelése

innovatív

A Pécsi Tudományegyetem a hagyományos tehetséggondozási keretek (tudományos diákkörök, szakkollégiumok) megújításával, új módszerek alkalmazásával kívánja hallgatói számára a tudásbeli kiválóság elérését még vonzóbbá tenni, az egyénre szabott minőségi képzés lehetőségeit bővíteni. Eze-


149/226

ken túl, az Egyetem megújítja és összehangolja különféle tehetséggondozási ösztöndíjprogramjait, ezzel biztosítva példamutató tehetségei számára az egyetemi erőforrásokkal történő kiemelt ellátást. A célhoz kapcsolódó akciók:  Tudományos diákkörök, szakkollégiumok megerősítése, megújítása  Összegyetemi tehetséggondozási program és ösztöndíjrendszer működtetése  Hallgató-mentor program kiterjesztett működtetése tehetséges középiskolások támogatására  Egyedi szakmai ösztöndíjak, támogatások összehangolása

5.3.4.

Cél: A képzési tevékenység további erőteljes nemzetköziesítése

A Pécsi Tudományegyetem olyan képzési kínálat kialakítására törekszik, amely interregionális és nemzetközi keresletre egyaránt épít, jelentős fizetőképes külföldi hallgatói létszámot vonz, és amely a magyar hallgatók nemzetközi felsőoktatási szükségleteit is képes lehet kielégíteni. Ennek érdekében a képzési kínálat mellett az oktatói kompetenciákat is fejleszteni kívánja a stratégiai időtávon belül. Az idegen nyelvű képzéseken való részvételt mind a külföldi, mind pedig a hazai hallgatók körében népszerűsíteni kívánja az egyetem. A célhoz kapcsolódó akciók:  Idegen nyelvű képzési kapacitás és kínálat fejlesztése  Idegen nyelven képzett hallgatók létszámának növelése

5.3.5.

Cél: A PTE szerepének erősítése a határon túli magyar hallgatók képzésében

A határon túli magyar hallgatók képzésének erősítése összhangban van az ágazati stratégiai célokkal. A PTE nemzetköziesedési stratégiájának része, hogy biztosítsuk a környező országok magyarlakta településein élő hallgatók magas színvonalon történő képzését. A képzés megvalósulhat a hallgatók saját felsőoktatási környezetében a PTE vendégoktatók által nyújtott jelentős oktatási-képzési hozzájárulással, továbbá a PTE képzési helyein és Szakkollégumaiban. Továbbá kiemelt cél, hogy a tehetséges határontúli magyar hallgatókat a PTE különböző szintű képzéseibe integráljuk. A célhoz kapcsolódó akciók:  Határontúli magyar hallgatók számának növelése a PTE különböző képzési szintű programjaiban  Legtehetségesebb, PTE-n hallgatói státuszban lévő határon túli magyar hallgatók továbbképzésének biztosítása a Szakkollégiumokban  PTE oktatók vendégoktatói szerepének erősítése a határontúli, magyar nyelvű képzéseket kínáló egyetemeken

5.3.6. Cél: Kiemelkedő minőségű, munkaerőpiaci és társadalmi igényeknek egyaránt megfelelő, képzési kínálat kialakítása A Pécsi Tudományegyetem a munkaerőpiaci szereplők elvárásainak folyamatos monitorozásával, igényeik képzési tartalmakba történő integrálásával, valamint a hallgatói elégedettség folyamatos


150/226

mérésével és visszacsatolásával arra törekszik, hogy a képzési területek összességét érintő tudományegyetemi portfolióban biztosítson országosan egyedülálló képzési kínálatot. Az Egyetem folyamatosan fejleszti képzési formáit, és azok sokszínűségét, növelve így népszerűségét a hallgatók körében. Egyes területeken erősíteni kívánjuk az Egyetem szerepét a felsőfokú szakképzésben (műszaki, társadalomtudomány), illetve a szakirányú továbbképzésben (közigazgatás, jog, pedagógus-képzés, műszaki területek, orvosképzés). A különböző képzési szintek közötti átjárás könnyítésével és ösztönzésével lehetőséget teremt arra, hogy minden tanulni vágyó megtalálhassa számítását az intézmény falain belül. A régió adottságait is figyelembe véve az Egyetem portfóliójából egyetlen lényegesebb képzési terület hiányzik: az agrártudomány. E területen hatékonysági szempontból mindenekelőtt az e képzési területen aktív intézményekkel való szoros együttműködésben, fenntartói szándék esetében integrációban látjuk a jövőt, de ennek híján önállóan is tervezzük képzési kapacitások kialakítását. Ez mindenekelőtt a Gemenc-hez kötődő vadászat-halászat, valamint a villányi és szekszárdi borrégióhoz kötődő szőlészet-borászat területekre koncentrálna. A célhoz kapcsolódó akciók:  Képzési formák sokszínűségének fejlesztése, az egyes képzések és azok szintjei, formái közötti átmenetek könnyítése, ösztönzése  Agrártudományi képzések beindítása (integráció híján)

5.3.7. Cél: A PTE felsőoktatási pozíciójának javítása az országos hallgatói létszámból való részesedésének növelése révén A Pécsi Tudományegyetem professzionális beiskolázási stratégia alkalmazásával, valamint hatékonyságának javításával kívánja növelni az országos hallgatói létszámból kihasított részarányát. A rövid ciklusú képzések preferálása, a szakirányú továbbképzés és a felsőoktatási szakképzés erősítése, valamint a képzési és az intézményi szolgáltatások fejlesztése szintén olyan intézkedések, melyek hatására a létszám növekedését várja az Egyetem. Mindezen lépések elősegítik a képzési tevékenységek finanszírozhatóságát. A célhoz kapcsolódó akciók:  A beiskolázás hatékonyságának növelése


5.4.

5.4.1.

151/226

Kutatási tevékenységgel kapcsolatos célok

Cél: Együttes szakmai és piaci K+F+I eredményesség elérése

Az Egyetem célja, hogy tudományos teljesítményének fejlesztésével erősítse kutató-egyetemi pozícióját, a kutatás-fejlesztés és innováció területén jelentős eredményeket, egyes tudományterületeken, kiemelt kutatási irányok mentén nemzetközi elismertséget érjen el, a PTE-t a vezető tudásbázisok között ismerjék el. A K+F+I tevékenységek hatékonyságát jelentősen növelheti a tudományterületek közötti szoros együttműködés. A Pécsi Tudományegyetem tudásbázisa 10 karával és klinikumával és a modern kutatási infrastruktúrát biztosító Szentágothai János Kutatóközponttal kiváló lehetőséget kínál inter- és multidiszciplináris projektek megvalósításához. Ezt segítheti elő a K+F+I tevékenység és eredmények intenzív belső kommunikációja. Az Egyetem a Kiemelt Kutatási Irányok mentén kíván elsősorban kutatási projekteket megvalósítani. A Pécsi Tudományegyetem célja, hogy a gazdaság, a társadalom számára értéket teremtő innovációk jöjjenek létre, a kutatási eredmények gyakorlati felhasználása, hasznosulása valósuljon meg egyre növekvő mértékben. A kutatási eredmények hasznosításából jelentős bevételek realizálást vár az Egyetem. A Pécsi Tudományegyetem célja a kutatási tevékenység és egyéb szolgáltatások piaci alapú hasznosítása, ezáltal bevételek generálása. A célhoz kapcsolódó akciók:  Hazai és nemzetközi szinten elismert tudományos teljesítmény ösztönzése a kiemelt kutatási tudományterületekre (orvostudomány, természettudomány, műszaki tudományok)  A PTE tudásbázisa innovációs potenciáljának emelése, a PTE kutatási és szolgáltatási portfoliójának növekvő piaci hasznosítása, hasznosult kutatási eredmények

5.4.2. Cél: Az Egyetem kapcsolatrendszerének fejlesztése

K+F+I-tevékenységhez

kapcsolódó

külső

A kutatási eredmények potenciális hasznosítói, a kutatások és szolgáltatások megrendelőivel hosszútávú partnerségek kialakítására törekszik az Egyetem. Az innovatív projektek finanszírozása során szükség van az innováció finanszírozás klasszikus eszközeinek alkalmazására, ennek érdekében folyamatosan kapcsolatban kell lenni a releváns finanszírozási alapokkal, üzleti angyalokkal. A projekt-fejlesztés során figyelembe kell venni elvárásaikat. A Pécsi Tudományegyetem folyamatos, aktív kapcsolatot kíván fenntartani a kormányzati, szakmapolitikai, tudománypolitikai szervezetekkel, a K+F+I támogatási rendszerek irányító hatóságaival, közreműködő szervezeteivel, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával. A PTE célja, hogy kutatócsoportjai aktívan bekapcsolódjanak a hazai és nemzetközi tudományos vérkeringésbe, K+F hálózatok munkájában vegyenek részt, meghívást kapjanak, illetve maguk is kezdeményezzék nemzetközi kutatási konzorciumok létrejöttét (pl. az Európai Unió kutatási keretprogramjai keretében). Célja továbbá, hogy a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai szervezetekben tagok és tisztségviselői posztot betöltő kutatói legyenek, hogy kutatói aktívan részt vegyenek a nemzetközi szakmai és tudományos eseményeken, konferenciákon, valamint az intézmény otthont adjon számos olyan színvonalas rendezvénynek, mely a kapcsolatépítés és tudástranszfer színtere lehet. A Pécsi Tudományegyetem aktív szerepet kíván betölteni a hazai TTI együttműködésben, valamint részt kíván venni a TT szervezetek nemzetközi hálózatainak munkájában.


152/226

A Dél-dunántúli régió és Pécs város a PTE kutatások természetes piaca: a Pécsi Tudományegyetem célja, hogy integráltan, a Régió és Pécs város részeként, a regionális és városi szervekkel, intézményekkel szorosan együttműködjön. A helyi tudásbázis kutatásait, szolgáltatásait a helyi szervek és intézmények hasznosítsák, vegyék igénybe. A PTE meghatározó szerepkörre törekszik a határokon átívelő K+F+I tevékenységben is, célja, hogy hatékonyan kihasználjuk a horvát határ közelségéből adódó lehetőségeket. A célhoz kapcsolódó akciók:  Szoros innovációs együttműködés kialakítása és folytatása a vállalati szférával, illetve befektetőkkel, magvető- és kockázati tőkealapokkal, üzleti angyalokkal  Intenzív szakmai és tudományos kapcsolatok, lobby-tevékenység, technológiatranszfer szervezetek együttműködése

5.4.3.

Cél: A K+F+I-menedzsment és -szabályozás fejlesztése

A kiemelt egyetemi, illetve kari projektek tervezése, implementációja, monitoringja és értékelése során szükséges az egyetemi szintű koordináció, támogatás. Ez a nyerés sikeressége mellett a pályázati menedzsment, kiemelten a pénzügyi menedzsment hatékonyságát is megnöveli. A pályázati rendszer központi elemeinek megteremtése mellett szükség van a kari pályázati szervek összehangolt működésére. Cél az egységes pályázati regisztrációs, nyilvántartási és projekt menedzsment rendszer kialakítása. Az Egyetem célja továbbá a PTE tudásbázisában létrejött kutatási eredmények, szellemi termékek szellemi tulajdon védelme, majd transzferálása a potenciális hasznosítók számára. Az innovációs tevékenység magas színvonalú támogatásához egyetemi szintű szervezeti és szolgáltatási rendszer – a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ – működtetése szükséges, valamint a K+F+I tevékenységet támogató szolgáltató hálózat – InnoPontok rendszere. Olyan szabályozási háttérnek a megteremtése a cél, amely rögzíti az egyetemen folyó tudományos kutatás kereteit és feltételeit a hatályos jogszabályokkal összhangban. Szükséges többek között a PTE K+F+I stratégiaalkotás során meghatározott Kiemelt Kutatási Irányok rögzítése, a laboratóriumi munka nemzetközi szempontból is megfelelő dokumentálása, a kutatás finanszírozási hátterének megteremtése és a kutatásban tevékenykedők jogainak és kötelességeinek pontos meghatározása. Szükséges továbbá a központi elvonások rendszerének átláthatóvá tétele. A szellemi alkotások, szellemi termékek kezelési rendszerén túl szükséges a hasznosító cég, egyéb vállalkozás alapításával kapcsolatos tiszta, egyértelmű jogi, pénzügyi és etikai kérdések szabályozása. Annak érdekében, hogy a K+F+I megbízások száma és volumene növekedjen, a megbízások előkészítése, teljesítése során ugyancsak szükséges a feladatkörök, felelősségi körök, a jogi, pénzügyi és etikai kérdések szabályozása. A célhoz kapcsolódó akciók:  Koordinált, összehangolt kutatási és pályázati tevékenység, magas színvonalú technológiatranszfer és innovációs tevékenység  Szabályozott K+F-, pályázati- és technológia-transzfer/innovációs tevékenység


153/226

5.4.4. Cél: A K+F+I finanszírozás biztosítása és az allokáció átláthatóságának erősítése A K+F+I terület hatékonyságának mérése elképzelhetetlen a költségek pontos ismerete nélkül. Szükség van a pontos pénzügyi és egyéb erőforrások átlátható allokációs rendszerének meghatározására. A Pécsi Tudományegyetem pályázat abszorpciós képességét a forrás és likviditás-menedzsment hatékonyabbá tételével is növelheti. Az átfogó pályázati nyilvántartó és projekt menedzsment rendszer működtetésén túl önerő alap biztosítása célszerű. A Pécsi Tudományegyetem részéről a K+F+I területeken a szponzoráció mértékének hatékony növelése érdekében koordinált, összefogott fellépés szükséges. K+F+I tevékenységek első lépcsős finanszírozása érdekében egyetemi belső finanszírozási rendszer létrehozása, megerősítése szükséges. K+F és Innovációs alap, valamint működő egyetemi pályázati rendszer biztosítása célszerű. A célhoz kapcsolódó akciók:  A kutatás-finanszírozás belső allokációs rendszerének átláthatósága  Pályázati forrás és likviditás menedzsment biztosítása, koordinált szponzorációs tevékenység végzése, az ipari, gazdasági szereplők által finanszírozott projektek arányának növelése  Az innováció-finanszírozás egyetemi belső rendszerének biztosítása

5.4.5. Cél: A K+F+I-tevékenységhez kapcsolódó HR- és infrastrukturális képességek fejlesztése A PTE célja, hogy kiépítsen egy teljes körű teljesítmény-értékelési rendszert, mely a K+F+I szempontokat megfelelő módon tudja kezelni. Erre építve lehet kidolgozni a részletes ösztönzési, továbbképzési és életpálya rendszereket. A K+F+I tevékenységek magas színvonalának biztosításához a tudásbázis magas színvonalára van szükség, melynek legfőbb elemei az akadémikusok, nagydoktorok, valamint tudományos fokozattal rendelkező kutatók. A sikeres K+F+I teljesítményhez az egyetemi humán erőforrás kompetencia-fejlesztésére van szükség. A hatékony utánpótlás nevelést szolgálja a tehetséggondozás, a doktori képzés színvonalának fenntartása (megfelelő számú és minőségű doktori iskola), valamint a fiatal kutatók számára elfogadható életpálya modellek biztosítása. A kutatói mobilitás szintén az ismeretek, kompetenciák fejlesztését szolgálja. Innovációs területen előny, ha minél több kutatónk szerez innovációs ismereteket, valamint ipari tapasztalatokat. Cél, hogy mind intézményi, mind egyéni szinten fejlett projektkultúra jellemezze a K+F+I működést. Az innovációs képességek része az erős elköteleződés mellett, a vezetői, szakértői és kutatói innováció menedzsment szemlélet fejlődése. A PTE célja a kor színvonalának megfelelő kutatási infrastruktúra biztosítása, valamint ún. „core facility”-k kialakítása, a kutatási műszerpark hatékony belső hasznosítása, racionalizálása, továbbá adott esetben – ahol ez lehetséges – szolgáltatás formájában történő kiajánlása. Mind a hatékony K+F, mind a hatékony technológia-transzfer és innovációs tevékenység feltétele, hogy a megfelelő külső és belső információ-áramlást biztosítsuk, a szükséges infokommunikációs hátteret megteremtse az Egyetem. A célhoz kapcsolódó akciók:  Korszerű és hatékony kutatói humán erőforrás menedzsment rendszer, akadémikus, nagydoktor és tudományos fokozatok elérésének ösztönzése


 

154/226

Megfelelő innováció-menedzsment kompetenciák és szemlélet A kutatást és innovációt magas színvonalon támogató K+F+I infrastruktúra és infokommunikációs háttér biztosítása, hatékony használata


5.5.

155/226

Belső intézményi szolgáltatásokkal kapcsolatos stratégiai célok

5.5.1. Cél: Az alaptevékenységeket, az intézményi működést, adminisztrációt, döntéshozatalt támogató belső szolgáltatások fejlesztése A PTE a működéshez kapcsolódó belső folyamatainak fejlesztése érdekében megújítja szolgáltatásainak tartalmát, a szolgáltatásnyújtással-, és igénybevétellel kapcsolatos mechanizmusait. Az kiterjed a szolgáltatás-alapú elszámolási gyakorlat bevezetésére a központi funkcionális egységes tekintetében, a VIR rendszer által lehetővé tett hatékonyságnövekedés minél teljesebb kihasználására, az elektronikus igazgatás fejlesztésére, valamint az egységes, integrált képzési, tanulmányi adminisztráció kialakítására. Az Egyetem a munkatársak folyamatos belső képzésével biztosítja a szolgáltatási szemlélet és ügyfélorientált működés elterjedését. A célhoz kapcsolódó akciók:  Szolgáltatási szintek meghatározása, szolgáltatás-alapú elszámolási gyarkolat kialakítása  Döntéshozatali és adminisztrációs folyamatok fejlesztése és informatikai támogatása (VIR, ETR monitoring rendszer)  Az elektronikus igazgatás, elektronikus szolgáltatások fejlesztése  Egységes, integrált képzési, tanulmányi adminisztráció megvalósítása  Szolgáltatások minőségét biztosító, fejlesztő képzések biztosítása, belső képzési központ kialakítása, fejlesztése

5.5.2. Cél: Egyetemi szolgáltatások fejlesztése a hallgatói életminőség javítása, valamint PTE a társadalmi- kulturális szerepvállalásának bővítése és fejlesztése érdekében A hallgatói léthez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésével az Egyetem biztosítani kívánja meglévő hallgatóinak elégedettségét, intézmény iránti elkötelezettségét. A szolgáltatások fejlesztésével a Pécsi Tudományegyetem a potenciális hallgatók körében is növelni kívánja vonzerejét. Az intézmény a képzéshez kapcsolódó és az azt kiegészítő szolgáltatások fejlesztésére egyaránt törekszik. Európa Kulturális Fővárosa és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésére alapozva olyan kulturális térség kialakítására törekszik az Egyetem, amely egyedülálló életminőséget nyújthat a helyi lakosság, az egyetemi hallgatók és polgárok számára. Az intézmény a jövőben törekszik arra, hogy szolgáltatásai a saját dolgozói és hallgatói mellett, a külső érintettek számára is elérhetővé váljon. A célhoz kapcsolódó akciók:  Szolgáltatások (sport, tanulmányi, életpálya, karrier-tanácsadási, lakhatási) fejlesztése a hallgatói életminőség javítása érdekében  Szolgáltatások fejlesztése a társadalmi-gazdasági-kulturális szerepvállalás érdekében


5.6.

156/226

A Klinikummal kapcsolatos stratégiai célok

5.6.1. Cél: A Klinikum gazdálkodásának transzparenssé tétele, a karok és a Klinikum közötti átfinanszírozás megszüntetése A PTE elkötelezett abban, hogy az oktatás és a gyógyítás keresztfinanszírozását megszüntesse és a Klinika finanszírozását átláthatóvá tegye. Ennek keretében cél az OEP forrás terhére történő felhasználások elkülönített alapon (forráskódon) történő nyilvántartása. A klinikák betegellátási tevékenységéhez kötődő kereteinek forrását kizárólag az OEP támogatásértékű bevétel képezheti. Szintén cél a HBCS szintű önköltségszámítás feltételeinek megteremtése, bevezetése (betegszámla előállítása). A célhoz kapcsolódó akciók:  A Klinika és a karok közötti átfinanszírozás megszüntetése, az oktatási és a betegellátási költségek és bevételek külön számlán kezelése  A klinikai működés átláthatóságának javítása

5.6.2.

Cél: A Klinikum konszolidációja

A PTE további komoly erőfeszítéseket kíván tenni a Klinikum veszteségeinek csökkentésére, a működés racionalizálására. Az Egyetem a Klinikum racionalizálással párhuzamosan egyes területeken fejlesztéseket céloz meg. A racionalizáció keretében telephelykoncentrációt, valamint intézetesítést valósít meg, a párhuzamosságok megszünteti (szakmai tömbösítés), valamint feladatkoncentrációt hajt végre a gazdálkodástámogató tevékenység terén is. A fejlesztések mindenekelőtt a sürgősségi, az onkológiai, PIC és rehabilitációs területekhez kötődnek. Emellett sürgősen megoldandó a térítéses betegellátás kialakítása és felfejlesztése. A célhoz kapcsolódó akciók:  Racionalizálási lépések  A betegellátás fejlesztése  A térítéses betegellátás volumenének növelése


5.7.

5.7.1.

157/226

A szervezettel és működéssel kapcsolatos stratégiai célok

Cél: Központosítható képzési és képzésszervezési feladatok optimalizálása

A PTE mind a képzés, mind a képzéshez kapcsolódó tevékenységek területén ki kívánja aknázni a központosított feladat-ellátásból adódó hatékonysági tartalékokat. Jelenleg több olyan funkció is elszórtan működik az intézményen belül, melyek központosítása révén hatékonyabbá tehető az intézmény alaptevékenysége. Ez kiterjed az általános idegennyelvi oktatástól kezdve a felsőoktatási szakképzések rendszerén, valamint a sporttudományi képzéseken keresztül egészen az oktatási adminisztrációig. A szintén ebbe a körbe tartozó tanárképzés területén – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – az Egyetem célja egy a PTE PKK előzményére is építő universitas-szintű Tanárképző Központ kialakítása, melynek feladata az érintett Karokon zajló minőségi tanárképzés tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolása, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezése a tanárképzési területeken, beleértve a gyakorló iskolákat is. A célhoz kapcsolódó akciók:  Központi és kari feladatmegosztás felülvizsgálata, hatástanulmányok elkészítése  Általános idegennyelvi képzések egységes kezelése, PTE nyelviskolai hálózat létrehozása  Felsőoktatási szakképzések egységes kezelése, az FSZ-képzés szervezésének központosítása, illetve szervezeti és oktatás/kutatás-módszertani hátterének kialakítása  A tanárképzés megújítása – PTE Tanárképző Központ létrehozatala  A sporttudományi képzés egységesítése és megerősítése  Egységes, integrált képzési, tanulmányi adminisztráció megvalósítása

5.7.2.

Cél: A szervezeti struktúra egyszerűsítése, tisztítása

A jelenlegi szervezeti struktúra átgondolására és egyszerűsítésére kifejezetten nagy hangsúlyt kell fektetni az esetleges integráció során, de a jelenlegi intézményi körülmények változatlansága esetén is elsődleges feladatként kezeli azt az Egyetem. A PTE elsődleges célja a szervezeti struktúra teljes körű átvilágítása, a felesleges kapacitások megszüntetése és párhuzamosságok felszámolása. A szervezet laposabbá tételével átláthatóbbá és egyszerűbbé kívánja tenni az intézményi működést. A struktúra-tisztítás több irányból fog „táplálkozni”. Egyrészt leképeződnek benne a Képzési szerkezetben rejlő párhuzamosságok felszámolásából, valamint a tantárgy- és szakkínálat ésszerűsítéséből fakadó racionalizálási lépések. Másrészt az Egyetem vezetése közelíteni kívánja a kari struktúrát a képzési területekhez, valamint különbséget kíván tenni a kari és képzési központi között. A Klinikumban majdan folyó racionalizálási lépések is a struktúra egyszerűsödése irányába hatnak. Végül, egy esetleg integráció is komoly szerkezet-tisztítási feladatokat von maga után. A célhoz kapcsolódó akciók:  Képzési szerkezetben rejlő párhuzamosságok felszámolásából, valamint a tantárgy- és szakkínálat ésszerűsítéséből fakadó racionalizálási lépések megtétele  Kari struktúra közelítése a képzési területekhez, az Egyetem intézményi rendszerében a kari és képzési központi szerepek megkülönböztetése, megcélzott kari struktúra definiálása




158/226

Racionalizálási lépések a Klinikumban

5.7.3.

Cél: A működés hatékonyságának és átláthatóságának javítása

A Pécsi Tudományegyetem működésében cél az intézményi működés és az adminisztráció hatékonyságának javítása, egyszerűsítése és transzparenciájának erősítése. A döntéshozatali folyamatok informatikai támogatása érdekében az Egyetem erőteljesen kíván támaszkodni a létrehozott vezetői információs rendszerre. A központi funkcionális egységek tekintetében rövidesen át kíván térni a szolgáltatás-alapú elszámolási gyakorlatra. A PTE elkötelezett az Egyetem elektronikus igazgatása és működtetése mellett. Az elektronikus igazgatás és működés sok esetben „párja” az funkcionális vagy adminisztratív feladatok központosításának. Az ehhez szükséges IT-fejlesztéseket a következő időszakban meg kívánja valósítani. Az ITfejlesztések egyértelmű, költség-haszon elemzésekkel alátámasztott hatékonyság-növekedési hatás garantálása esetében támogathatók. A PTE célja a finanszírozás/gazdálkodás átláthatóságának további javítása. Ennek érdekében az ezt gátló karok és Klinikum közötti keresztfinanszírozásokat megszünteti. A célhoz kapcsolódó akciók:  Szolgáltatási szintek meghatározása, szolgáltatás-alapú elszámolási gyakorlat kialakítása  Döntéshozatali és adminisztrációs folyamatok fejlesztése és informatikai támogatása (VIR, ETR monitoring rendszer)  Az elektronikus igazgatás fejlesztése  A klinikai működés átláthatóságának javítása  A működés deregulálása

5.7.4. Cél: Új karok potenciális jövőbeli akkreditálásához szükséges feltételek kialakítása A PTE jelenlegi karain több olyan szak is található, melyek méretüket és képzési tevékenységüket tekintve önálló karként is megállhatják középtávon a helyüket, továbbá az Egyetem bizonyos területeken olyan lehetőségeket lát, melyek esetében a kínálkozó potenciált új karok (pl.: IT, orvostudomány) kialakítása révén is ki kívánja használni. Az egyetem célja, hogy az új karok alapítására vonatkozóan alapos előkészítő tevékenységet végezzen, hogy csak a valóban szükséges és hosszú távon fenntartható szervezeti megoldások valósuljanak meg. Ennek első lépése hatásvizsgálatok, megvalósíthatósági tanulmányok készítése, valamint a potenciális új karok jövőbeli akkreditációs feltételeinek fokozatos kialakítása, mindenekelőtt doktori iskolák létrejötte az adott képzési területeken. A célhoz kapcsolódó akciók:  Egy későbbi akkreditációhoz szükséges feltételek fokozatos kialakítása


5.7.5.

159/226

Cél: Integráció a dél-dunántúli régió felsőoktatási intézményeivel

A PTE támogatja a régióban működő felsőoktatási intézmények integrációját. Az integráció a méretgazdaságossági, hatékonyságnövelő előnyein túlmenően komoly tartalmi hozzáadott értékkel bírhat. Az régió adottságait is figyelembe véve az Egyetem portfóliójából egyetlen lényegesebb képzési terület hiányzik: az agrártudomány. E területtel kiegészülve a képzési/tudományos portfolió teljes mértékben illeszkedne a klasszikus tudományegyetemi struktúrához. Emellett a színház- és filmművészet területekkel a PTE művészeti képzése is teljessé, minden művészeti ágra kiterjedővé válna. A vízzel kapcsolatos műszaki területek kifejezetten jól egészítenék ki egymást a PMMIK és a TTK által képviselt tartalmi irányokkal. Míg a fő tartalmi területeken a komplementaritás, a többi területen a potenciális hatékonyságbeli nyereség (és felszabaduló erőforrás) jelenti az integráció vitathatatlan előnyét. Az integráció sokrétű összehangolási feladatot generál az Egyetem számára, ezek kiterjednek a szervezeti keretekre, az oktatási programokra, a gazdálkodásra és beszámolásra, az tanulmány információs rendszerre, valamint minden más informatikai rendszerre egyaránt. A célhoz kapcsolódó akciók:  Az integráció szervezeti kereteinek kialakítása, a szükséges szabályzatok elfogadása  Az oktatási programok konszolidálása párhuzamosságok kezelése  A gazdálkodási rendszer összehangolása  A tanulmányi információs rendszer összehangolása  Az informatika rendszerek illesztése


160/226

5.8. A humán erőforrások megtartásával és fejlesztésével kapcsolatos stratégiai célok

5.8.1. Cél: Teljesítményarányos bérrendszer, bérezési és foglalkoztatási problémák rendezése Az Egyetem jelentős előrelépést kíván tenni a bérek teljesítmény-arányosságának erősítése terén. Az Egyetem ennek érdekében a jövőben fejleszti a teljesítményértékelési rendszerét, valamint összehangolja azt a juttatási rendszerrel. További cél az egycsatornás bérrendszer kialakítása és alkalmazása. Ez szintén a teljesítmény-arányos bérrendszer felé való elmozdulás egy jelentős lépcsője. A PTE ezenkívül fel kívánja oldani az – elsősorban a Klinikumban - felmerült bérezési és foglalkoztatási anomáliákat. A célhoz kapcsolódó akciók:  Teljesítményértékelés és juttatási rendszer összehangolása  Egycsatornás bérrendszer érvényesítése, bérezési és foglalkoztatási problémák rendezése

5.8.2. Cél: Az intézményi humánerőforrás-állomány

célok

elérését

még

erőteljesebben

támogató

A PTE célja az intézményi célok elérését segítő humán állomány kialakítása és fenntartása, mindenekelőtt a meglévő állomány képzése révén. Ezen belül az Egyetem célja az adminisztratív alkalmazottak folyamatos szakmai fejlesztése, illetve a minősített oktatók arányának emelése. Ez utóbbit a minősítések eléréséhez szükséges kritériumok elérését támogató ösztöndíj-rendszer támogatja – a másik oldalon az előléptetéseknek a minősítésekhez kötése és annak konzekvens alkalmazása mellett. A PTE a foglalkoztatás rugalmassá tételén keresztül is kíván tenni a hatékonyságért, ez az adminisztrációban rugalmas munkaidőt, oktatóknál a munkaidő-alap számonkérését jelenti. Az Egyetem racionalizálások révén felszínre hozott túlzott kapacitásokat, amennyiben azok más területen nem alkalmazhatók, leépíti. A leépítést lehetőség szerint nyugdíjazással kívánja megoldani, ennek során fokozottan ügyel a nyugdíjazási rendszer átláthatóságára, normativitására. A célhoz kapcsolódó akciók:  A minősített oktatók arányának növelése  Szolgáltatások minőségét biztosító, fejlesztő képzések biztosítása, belső képzési központ fejlesztése  Rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása  Felesleges kapacitások leépítése, átlátható, normatív nyugdíjazási rendszer alkalmazásával


5.9.

5.9.1.

161/226

Infrastruktúra fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos stratégiai célok

Cél: Költséghatékony infrastruktúra kialakítása

A PTE célja egy költséghatékony infrastruktúra kialakítása, ennek érdekében a meglévő ingatlanvagyon-portfóliójának vagyonkezelését és facility-managementjét erőteljesen fejleszteni kívánja a következő időszakban. A létező facility-management tevékenységet az Egyetem professzionalizálni kívánja. Ez ki fog terjedni a jelenlegi infrastruktúra-körön kívül a terem-gazdálkodásra, a raktározási kapacitások optimalizálására, valamint a sport és egyéb funkcionális tevékenységekhez kötődő ingatlanok hasznosítására. A vagyon-gazdálkodás keretében költséghatékony, az erőforrásokhoz illeszkedő infrastruktúra megteremtése, az optimális mérethatékonyság a cél. Lényeges szempont az oktatási képzési tevékenység szezonalitásából fakadó szabad kapacitások hasznosítása. A célhoz kapcsolódó akciók:  Hatékony facility-management rendszer kialakítása  Hatékony vagyongazdálkodás kialakítása

5.9.2.

Cél: Eszköz- és műszerpark színvonalának fenntartása

Az Egyetem igyekszik hallgatóit és dolgozóit magas minőségi szinten kiszolgálni. Ennek érdekében az oktatási-képzési, valamint a K+F+I-célokat szolgáló eszköz- és műszerpark színvonalának fenntartása, fejlesztése folyamatos cél. A PTE kialakítja eszköz- és műszerparkjának vagyonnyilvántartását. A műszerbeszerzések a jövőben – vis major-tól eltekintve – csak előzetes tervezés alapján folynak. A stratégiai periódus jelen időszakában rendkívül jelentős eszköz-fejlesztés zajlik a Szentágothai Központ laborjaiban. A célhoz kapcsolódó akciók:  Eszköz- és műszerpark folyamatos megújítása  A kutatást és innovációt magas színvonalon támogató K+F+I-infrastruktúra és infokommunikációs háttér biztosítása, hatékony használata

5.9.3. Cél: Integrált, biztonságos IT-rendszer és általa támogatott elektronikus igazgatás, működés A PTE elkötelezett az Egyetem elektronikus igazgatása és működtetése mellett. Az elektronikus igazgatás és működés sok esetben „párja” az funkcionális vagy adminisztratív feladatok központosításának. Az ehhez szükséges IT-fejlesztéseket a következő időszakban meg kívánja valósítani. Az IT-fejlesztések egyértelmű, költség-haszon elemzésekkel alátámasztott hatékonyság-növekedési hatás garantálása esetében támogathatók.


162/226

A közeljövő egyik lényeges IT-fejlesztése az SAP-verzióváltás. Ehhez az SAP-VIR összehangolása és a megfelelő információs adatbázisok kialakítása kell, hogy társuljon. A célhoz kapcsolódó akciók:  Az elektronikus igazgatás fejlesztése


5.10.

163/226

Gazdálkodással kapcsolatos stratégiai célok

5.10.1. Cél: A finanszírozás/gazdálkodás átfinanszírozások megszüntetése

átláthatóságának

javítása,

A PTE célja a finanszírozás/gazdálkodás átláthatóságának további javítása. Ennek érdekében az ezt gátló karok és Klinikum közötti keresztfinanszírozásokat megszünteti. A döntések információs megalapozottságának további emelése érdekében a lehető legszélesebb körben kihasználja a VIR-rendszer kínálta előnyöket. Kiemelt cél a gazdálkodási felelősség erősítése, a finanszírozásban a funkcionális felhasználás erősítése, a belső szolgáltatások elszámolási gyakorlatának kialakítása, valamint a döntéshozatali folyamatok támogatása. A gazdálkodás átláthatóságának javítása révén várhatóan jobban láthatóvá válnak a működés azon pontjai, ahol még hatékonysági tartalékok lehetnek. A célhoz kapcsolódó akciók:  A gazdálkodási felelősség erősítése  A finanszírozásban a funkcionális felhasználás erősítése  A Klinika és a karok közötti átfinanszírozás megszüntetése, az oktatási és a betegellátási költségek és bevételek külön számlán kezelése  Szolgáltatási szintek meghatározása, szolgáltatás-alapú elszámolási gyakorlat kialakítása  Döntéshozatali és adminisztrációs folyamatok fejlesztése és informatikai támogatása (VIR, ETR monitoring rendszer bevezetése)

5.10.2. Cél: A funkcionális hatékonyságának javítása

területek

központosítása,

a

központi

funkciók

A PTE minden olyan funkcionális terület központosítását támogatja, mely a hatékonyságot növeli. A központosított tevékenységek esetében cél a hatékonyság további emelése a jelenlegi méretek racionalizálása, illetve hatékonyságnövelő IT-megoldások alkalmazása révén. Az Egyetem a központi funkcionális egységekben gyakorlatilag minden területen megtakarításokat céloz meg a következő időszakban. A célhoz kapcsolódó akciók:  Funkcionális tevékenységek központosítása, a központosított funkcionális tevékenységek hatékonyságának javítása a méretek csökkentésével és IT-megoldások alkalmazásával

5.10.3.

Cél: Az oktatási-képzési rendszerben a veszteségforrások felszámolása

A gazdálkodás területén az alapfeladatokhoz kapcsolódóan a PTE kiemelt célja a szakokon belüli, a szakok közötti, és a karok közötti tartalmi párhuzamosságok feltárása és azok felszámolása érdekében a képzési struktúra átalakítása. Az Egyetem a képzési és tudományos kompetenciákat egyértelmű és áttekinthető felelősségi és hatásköri rendszerrel működő szervezeti egységekbe rendezi.


164/226

A létező és induló szakok esetében a meghatározott (fedezeti) kritériumokat konzekvensen alkalmazza, a szakokat szelektálja annak függvényében, hogy megfelelnek-e e - tudományterületeként differenciált – kritérium-rendszernek. Ezt támogatandó kialakítja oktatási kontrolling-rendszerét. A célhoz kapcsolódó akciók:  Képzési szerkezetben rejlő párhuzamosságok feltárása és felszámolása, tantárgy- és szakportfólió-tisztítás és -újrarendezés  Szakok indításának és fenntartásának (fedezeti) kritériumokhoz kötése és azok konzekvens alkalmazása

5.10.4.

Cél: Külső, piaci bevételek erőteljes növelése

A következő időszakban minden olyan területen, ahol külső, piaci források becsatornázása releváns, ott e bevételek erőteljes növelése a cél. E területek közé számít mindenekelőtt - a térítéses betegellátás bevezetésével - a Klinikum, valamint a költségtérítéses képzések. A K+F+I-tevékenységek elsősorban a pályázati és vállalati forrásokból finanszírozódnak a jövőben. Az érintett intézményeket és azok vezetőit ösztönözzük a különböző piaci források folyamatos kutatására és megszerzésére. A célhoz kapcsolódó akciók:  Minden típusú külső bevétel maximalizálásának elvárása az érintett intézményektől, vezetőiktől


6.

A stratégiai célokhoz kapcsolódó stratégiai mutatószámok rendszere2

Cél

Mutató

Hatékonyan működtetett, párhuzamosságoktól mentes képzési és ehhez szorosan kapcsolódó szervezeti struktúra kialakítása, a központosítható képzési kompetenciák hatékonyságának javítása Minőségi-/elitképzés jelentőségének növelése az Egyetem képzési portfóliójában

2

165/226

Minősítési mutató

Meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma (Külön táblában karonkénti bontás 2011-re) Egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám

Mértékegy ség

Forrás

fő

ETR

óra

Korábbi évek 2009 2010

2011 (kiindulási érték)

2013

Célérték 2014 2015

2016

20,54

20

20

19,5

19

ETR

15

15

15

15

15

2012

Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók aránya az összes teljes munkaidős oktató, kutató létszámának arányában. (Helyzetértékelés 21. táblájában száma és aránya tudományáganként, MTA tag – DSc – CSc/ PhD/DLA bontásban) Doktori iskolák törzstagjainak száma

*

%

PTE adatszolgáltatás

66,38

68

70

75

80

*

fő

199

203

205

210

220

Doktori iskolák törzstagjai az Országos Doktori Tanács által megha-

*

pont

www.doktori.hu PTE doktori iskolák adatszolgáltatása www.doktori.hu PTE doktori iskolák

447

450

460

480

500

A minősítési eljáráshoz is kért mutatókat *-gal jelöltük a megfelelő oszlopban. Az IFT számszerűsített céljaként itt nem nevesített minősítési mutatókat (jellemzően a mutatók továbbbontását további szempontok alapján) külön táblában csatoljuk, ezt az adott mutató alatt dőlt formátumban jelezzük.


tározott metodika alapján számolt tudományos pontjai száma (PhD=1, DSc=3, akadémikus=5) (Külön táblában a doktori iskolánkénti bontás, kiegészítve a pontokkal, 2011-re.) Doktoranduszok száma (Helyzetértékelés 21. táblájában nappali, levelező tagozat, és egyéni képzés bontásban) Doktori képzésben fokozatszerzők száma

166/226

adatszolgáltatása

*

fő

www.doktori.hu PTE doktori iskolák adatszolgáltatása

357

406

386

386

388

390

395

*

fő

166

145

170

170

170

175

180

-

-

www.doktori.hu PTE doktori iskolák adatszolgáltatása www.doktori.hu PTE doktori iskolák adatszolgáltatása

=170/4 47

=170/4 50

=170/4 60

=175/4 80

=180/5 00

*

fő

PTE Szakkollégiumok adatszolgáltatása

*

db

PTE

3

*

fő

PTE

12

Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók

*

fő

PTE

Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók

*

fő

PTE

A doktori fokozatot szerzettek száma a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében (PhD=1, DSc=3, akadémikus=5) Minősített szakkollégiumi tag hallgatók száma (Külön táblában szakkollégiumonkénti bontásban) MTA kutatócsoportok száma és kutatói létszáma (FTE-ben) (Külön táblában kutatócsoportonként)

446

480

500

520

540

560

3

4

7

7

7

7

7

12

28

50

50

50

50

50

564

570

575

580

585

944

946

948

950

952


A tehetséggondozás színvonalának további emelése innovatív megoldások segítségével

Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók. PHD fokozattal rendelkezők összesített impakt faktora Minősített szakkollégiumi tag hallgatók száma (Külön táblában szakkollégiumonkénti bontásban) OTDK résztvevők és helyezettek száma

*

fő

PTE

86

88

90

92

94

IF

PTE, MTMI

1660

1740

1820

1911

*

fő

PTE Szakkollégiumok adatszolgáltatása

1581,3 61 446

500

520

540

560

*

fő résztvevő fő helyezett fő

PTE Karok adatszolgáltatása

Idegen nyelven elindított szakok, közös képzések száma (db) Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók száma Külföldi részképzésben részt vevő magyar hallgatók száma Határon túli magyar hallgatók száma Határon túli magyar hallgatók képzésében részt vevő oktatók száma Elhelyezkedési arány a végzettek körében (foglalkoztatottak aránya 2012ben a 2010-es végzősök között) (%)

db

PTE

fő

PTE

fő

Felnőttképzési programra beiratkozott hallgatók száma

fő

*

Pro Scientia aranyérmek száma

A képzési tevékenység további erőteljes nemzetköziesítése

A PTE szerepének erősítése a határon túli magyar hallgatók képzésében Kiemelkedő minőségű, munkaerőpiaci és társadalmi igényeknek egyaránt megfelelő, képzési kínálat kialakítása

167/226

*

PTE Karok adatszolgáltatása PTE Karok adatszolgáltatása

480

669 (2008-2011 években összesen) 257 (2008-2011 években összesen) 6 (2008-2011 években összesen) 14 + 7

270

330

100

130

5 (2013-2016 években összesen) 15 + 7

19 + 7

20 + 8

20 + 8

PTE

286 + 1764 429

300 + 1800 440

310 + 1840 450

330 + 1900 450

350 + 2000 460

fő

ETR

67

67

70

75

80

fő

PTE Karok adatszolgáltatása PTE

32

35

37

40

40

87,5

88,0

88,5

89,0

800

800

800

800

%

PTE Karok adatszolgáltatása

86,6

1655

1190

785

87,0


A PTE felsőoktatási pozíciójának javítása az országos hallgatói létszámból való részesedésének növelése révén Együttes szakmai és piaci K+F+I eredményesség elérése

Hallgatók aránya az országos értékhez viszonyítva a jelentkezettek arányában.

Publikációk száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó fog3 lalkoztatottra jutó arányszáma (Külön táblában hazai-nemzetközi bontás, 2007-2011-re)

*

Monográfiák száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó fog4 lalkoztatottra jutó arányszáma (Külön táblában hazai-nemzetközi bontás, 2007-2011-re)

*

Publikációs hatás: Összesített átlagos impakt faktor és növekedési dinamikája, (Helyzetértékelés 25. táblájában kari illetve tudományterületi bontásban. A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű 50 oktató, kutató neve, és idézettsége külön táblában) Nemzetközi publikációk száma Bejelentés alatt álló és bejegyzett szabadalmak, oltalmak száma. (Külön táblában bejegyzett és dokumentált know-how-k )

*

168/226

%

Statisztika

12

12

12

12,2

12,5

13

14

db

MTMT

3713

4377

3267

3463

3561

3659

3757

2,49

3,15

2,32

2,46

2,53

2,60

2,67

db

MTMT, HSZI adatok alapján számítás MTMT

1413

1706

1167

1237

1272

1307

1342

MTMT, HSZI adatok alapján számítás MTMT

0,95

1,23

0,83

0,88

0,90

0,93

0,95

1 195

1 425

1 433

1440

1460

1480

1500

1321 22

1573 50

1442 76

85

1532 95

1577 105

1622 115

1658 125

0

14

24

30

35

40

45

50

*

*

*

db db

*

db

PTE KTTK nyilvántartása PTE KTTK nyilván-

3

Publikációs produktivitás: intézményi (kari) tudományos publikációs szám és növekedésre vonatkozó négyéves célkitűzések

4

Publikációs produktivitás: intézményi (kari) tudományos publikációs szám és növekedésre vonatkozó négyéves célkitűzések


Az Egyetem K+F+Itevékenységéhez kapcsolódó külső kapcsolatrendszerének fejlesztése A K+F+I-menedzsment és -szabályozás fejlesztése

A K+F+I finanszírozás

Regisztrált szolgálati szellemi termékek száma (PTE- portfólió) (Szellemi termékek típusai külön táblában (találmány, know-how, szerzői mű, megjelölés) K+F+I tevékenységből származó működési bevétel aránya a teljes működési bevételhez, ill. teljes működési saját bevételhez képest K+F és innovációs eredmények értékesítéséből származó bevétele Intézmény által tulajdonolt gazdasági társaságokból származó bevétel az előző évhez képest (%) Spin-off vállalkozások hasznosításból származó bevétele (m Ft) Vállalati partnerkapcsolatok száma

169/226

db

tartása PTE KTTK nyilvántartása

48

63

73

* *

% %

PTE PTE KTTK nyilvántartása

3,2 20,6

5 32,65

5,9 37,9

*

mFt

PTE kari adatszolgáltatás SAP (kifizetett osztalék)

177

264

414

Spin-off cégek adatszolgáltatása PTE kari adatszolgáltatás

27,9

mFt

mFt db

K+F+I tevékenységből származó működési bevétel aránya a teljes működési bevételhez, ill. teljes működési saját bevételhez képest K+F és innovációs eredmények értékesítéséből származó bevétel Intézmény által tulajdonolt gazdasági társaságokból származó bevétel az előző évhez képest (%) Spin-off vállalkozások hasznosításból származó bevétele (m Ft)

*

ld. fentebb

*

ld. fentebb

K+F+I célra elnyert pályázati források mértéke K+F+I tevékenységből származó

*

0,00

1,61

82,6

-1,61

156,8

85

500 2,5

200

95

105

115

125

6 38,4

6,1 40,2

6,7 42,1

7,8 44,2

510

520

530

540

3,5

4,5

5,5

6,5

250

250

300

350

346

350

355

372

380

3 697

3700

3700

3700

3700

ld. fentebb

ld. fentebb

*

PTE mFt ld. fentebb

1 637

2 857


biztosítása és az allokáció átláthatóságának erősítése

A K+F+I-tevékenységhez kapcsolódó HR- és infrastrukturális képességek fejlesztése

működési bevétel aránya a teljes működési bevételhez, ill. teljes működési saját bevételhez képest K+F és innovációs eredmények értékesítéséből származó bevétele K+F+I célra elnyert pályázati források mértéke Intézmény által tulajdonolt gazdasági társaságokból származó bevétel az előző évhez képest (%) Spin-off vállalkozások hasznosításból származó bevétele (m Ft) Kutatási infrastruktúra, ezen belül országos és nemzetközi szinten megrendelési kereslettel rendelkező kutatási eszközök, kapacitások léte. (Külön részben taxatív felsorolás, K+F infrastrukturális háttér bemutatása) Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók aránya az összes teljes munkaidős oktató, kutató létszámának arányában. (Helyzetértékelés 21. táblájában száma és aránya tudományáganként, MTA tag – DSc – CSc/ PhD/DLA bontásban) Doktori iskolák törzstagjainak száma Doktori iskolák törzstagjai az Országos Doktori Tanács által meghatározott metodika alapján számolt tudományos pontjai száma (PhD=1,

170/226

*

ld. fentebb

*

ld. fentebb ld. fentebb

ld. fentebb *

db

PTE

387

400

400

400

400

*

db

PTE

387

400

400

400

400

*

ld. fentebb

*

ld. fentebb

*

ld. fentebb


DSc=3, akadémikus=5) (Külön táblában a doktori iskolánkénti bontás, kiegészítve a pontokkal, 2011-re.) Doktoranduszok száma (Helyzetértékelés 21. táblájában nappali, levelező tagozat, és egyéni képzés bontásban) Doktori képzésben fokozatszerzők száma A doktori fokozatot szerzettek száma a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében (PhD=1, DSc=3, akadémikus=5) MTA kutatócsoportok száma és kutatói létszáma (FTE-ben) (Külön táblában kutatócsoportonként) Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók (Külön táblában a legfontosabb szerkesztett folyóiratok taxatív felsorolása.) Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók. (Külön táblában a legfontosabb díjak szerinti bontásban az érintett oktatók, kutatók felsorolása) Kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kutatók létszáma (FTE) PHD fokozattal rendelkezők össze-

171/226

*

ld. fentebb

*

ld. fentebb

*

ld. fentebb

*

ld. fentebb

*

ld. fentebb

*

ld. fentebb

*

ld. fentebb

fő ld. fentebb

1108

1141

1174

1207

1240

1273


Az alaptevékenységeket, az intézményi működést, adminisztrációt, döntéshozatalt támogató belső szolgáltatások fejlesztése

Egyetemi szolgáltatások fejlesztése a hallgatói életminőség javítása, valamint PTE a társadalmi- kulturális szerepvállalásának bővítése és fejlesztése érdekében A Klinikum gazdálkodásának transzparenssé tétele, a karok és a Klinikum közötti átfinanszírozás megszüntetése A Klinikum konszolidációja Központosítható képzési és képzésszervezési feladatok optimalizálása

sített impakt faktora Elégedettség mértéke a kapcsolódó akciók által érintettek körében A gazdálkodási és műszaki üzemeltetési funkciók informatikai alkalmazással történő lefedettsége Belső szolgáltatói szerződések elkészítése és bevezetése a gazdálkodási szolgáltatásokra Belső szolgáltatói szerződéssel lefedett belső informatikai szolgáltatások/összes nyújtott informatikai szolgáltatások Határidők betartása Elégedettség mértéke a kapcsolódó akciók által érintettek körében

172/226

%

Új adat, mérendő, bázis 2012/13 PTE

db

PTE

%

ITIL szoftver (szolgáltatásmenedzsm ent modul)

66

69

72

74

0

1

1

1

72

74

76

78

80

85

90

90

90

0

0

1

1

1

800

900

1000

1100

0

70%

% Új adat, mérendő, bázis 2012/13

Szakmánkénti önköltségszámítás kialakítása, bevezetése

Egészségügyi tevékenységből származó saját bevétel növelése (HKV, térítéses betegellátás, egyéb) Meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma (Külön táblában karonkénti bontás 2011-re) Egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám Elégedettség mértéke a kapcsolódó

60

MFt

PTE

0

SAP

605

ld. fentebb

ld. fentebb Új adat, mérendő,


A szervezeti struktúra egyszerűsítése, tisztítása

A működés hatékonyságának és átláthatóságának javítása Új karok potenciális jövőbeli akkreditálásához szükséges feltételek kialakítása Integráció a déldunántúli régió felsőoktatási intézményeivel Teljesítményarányos bérrendszer, bérezési és foglalkoztatási problémák rendezése Az intézményi célok elérését még erőteljesebben támogató humánerőforrás-állomány

akciók által érintettek körében Meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma (Külön táblában karonkénti bontás 2011-re) Egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 1 foglalkoztatottra jutó összes bevétel (passzív pü. elszámolások nélkül) 1 foglalkoztatottra jutó eredmény (összes bevétel-összes kiadás) KIR dologi kiadásainak, személyi juttatásainak és munkaadókat terhelő járulékainak összege az összes működési kiadáshoz viszonyítva Határidők betartása Elégedettség mértéke a kapcsolódó akciók által érintettek körében Akkreditációs kritériumoknak megfelelő egységek száma

173/226

bázis 2012/13 ld. fentebb

ld. fentebb millió Ft./fő

SAP

8,29

8,70

9,62

10,5

11

11,5

12

millió Ft./fő %

SAP

0,18

0,39

0,45

0,5

0,55

0,6

0,65

Beszámoló

9,8

11,5

11,0

10,0

9,8

9,6

9,4

ld. fentebb

db (karok)


10

10

10

11

12

13

Integrációs döntés esetén lebonyolított egyesülés

db

PTE

0

0

1

2

2

2

Teljesítményarányos bérrendszer által érintett karok száma

db

PTE

2

4

7

10

10

10

Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók aránya az összes teljes munkaidős oktató, kutató létszámának arányában.

*

ld. fentebb


(Helyzetértékelés 21.táblájában száma és aránya tudományáganként, MTA tag – DSc – CSc/ PhD/DLA bontásban) Főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest Egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám Költséghatékony infrastruktúra kialakítása


Integrált, biztonságos ITrendszer és általa támogatott elektronikus igazgatás, működés

A finanszíro-

1nm-re jutó fenntartási költség Ingatlan hasznosítási mutató (hasznosított (bérbeadott) terület/ öszszes használaton kívüli terület) Értékesítési mutató (értékesítésre szánt vagyonelem könyvszerinti értéke Ft / összes vagyon könyvszerinti értéke Ft) Műszer megújítási mutató (nem tartalmazza a műszer bérleményeket): új műszer beszerzési értéke eFt/ összes műszer beszerzési értéke eFt. Átlagos amortizációs fok: jelenlegi könyvszerinti érték eFt / beszerzési érték eFt Belső szolgáltatói szerződéssel lefedett belső informatikai szolgáltatások/összes nyújtott informatikai szolgáltatások Elégedettség mértéke a kapcsolódó akciók által érintettek körében SAP verzióváltás, funkcióbővítés A gazdálkodási és műszaki üzemeltetési funkciók informatikai alkalmazással történő lefedettsége SAP verzióváltás, funkcióbővítés

174/226

%

PTE

93

93

94

94

95

95

95

95

ld. fentebb eFt/nm /év %

CA FM- SAP

16,5

17,8

18,8

19,7

20,6

21,4

CAFM-FELIR

2,25

4,38

6,71

9,56

18,9

40

%

CAFM-SAP

5,01

4,53

4,31

3,95

3,75

3,57

%

SAP

21,00

16,66

0,58

8,41

0,62

0,68

%

SAP

14,9

26,48

22,07

25,05

21,07

17,24

ld. fentebb

db ld. fentebb

ld. fentebb


0

1

1

1

1


zás/gazdálkodás átláthatóságának javítása, átfinanszírozások megszüntetése

A funkcionális területek központosítása, a központi funkciók hatékonyságának javítása

Az oktatási-képzési rendszerben a veszteségforrások felszámolása

Külső, piaci bevételek erőteljes növelése

A gazdálkodási és műszaki üzemeltetési funkciók informatikai alkalmazással történő lefedettsége Belső szolgáltatói szerződések elkészítése és bevezetése a gazdálkodási szolgáltatásokra Határidők betartása KIR dologi kiadásainak, személyi juttatásainak és munkaadókat terhelő járulékainak összege az összes működési kiadáshoz viszonyítva Belső szolgáltatói szerződések elkészítése és bevezetése a gazdálkodási szolgáltatásokra Lemorzsolódó hallgatók aránya (%) Abszolutórium megszerzéséhez szükséges idő aránya a mintatantervben előírt képzési időhöz (%) Államilag támogatott keretszámok feltöltöttsége KIR dologi kiadásainak, személyi juttatásainak és munkaadókat terhelő járulékainak összege az összes működési kiadáshoz viszonyítva A működési (saját) bevétel növelése az előző évhez képest (%) Felnőttképzésből származó bevétel az előző évhez képest (%) Költségtérítéses hallgatók száma Intézmény által tulajdonolt gazdasági társaságokból származó bevétel az előző évhez képest (%)

175/226

ld. fentebb

ld. fentebb

ld. fentebb ld. fentebb

ld. fentebb

% %

ETR ETR

13

19

10 111

10 110,5

10 110

9 109,5

8 109

%

Új adat, bázis: 2012, FELVI statisztika ld. fentebb

%

PTE

2

2

2

2

2

%

PTE

1

1

1

1

1

10500

11000

11500

12000

12000

db ld. fentebb

PTE

10243


Spin-off vállalkozások hasznosításból származó bevétele (m Ft)

176/226

ld. fentebb


7.

177/226

A kitűzött célokhoz kapcsolódó akciók részletes bemutatása

Az alábbiakban a kitűzött célokhoz kapcsolódó akciókat mutatjuk be részletesen, illetve összegezzük paramétereit, táblázatos formában. Az akciók bemutatása nem pontosan a fenti célok sorrendjében történik, mivel: i) a majdani végrehajtás szempontjából összetartozó akciókat csoportosítottuk, a végrehajtást támogatandó, ii) az akciók és célok között amúgy sincs egy-az-egyben megfelelés, egyes akciók több célt is támogatnak, de a következőkben minden akció csak egy táblában szerepel. Az így képzett huszonhat „Akciócsoportot” – a könnyebb megkülönböztethetőség végett, egyszerűen - római számokkal láttuk el.


178/226

1. Akció-csoport Startégiai terület 1: Startégiai terület 2: Cél 1: Cél 2:

Oktatás Szervezet, működés

Hatékonyan működtetett, párhuzamosságoktól mentes képzési és ehhez szorosan kapcsolódó szervezeti struktúra kialakítása, a központosítható képzési kompetenciák hatékonyságának javítása A szervezeti struktúra egyszerűsítése, tisztítása Akció leírása Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei 3-sürgős és fontos Sorszám Akció Az első évben (2013-ban) elvégezni Akció tartalma, feladatok, lépések 2-fontos Év Év szükséges tevékenységek felsorolása 1-kevésbé fontos, sürgős Egyszerűsített módszertan kidolgozása, elfogadtatása és bevezetése, az érintett szakok vizsgálata. Szakok fedezetelemzése, rentábilis képzések feltételeinek meghatározása; A szakok indításának és fenntartásának (fedezeti) A szakindítások feltételeinek szakindításokat megelőző szakportfólió ellenőrzés; megfelelő indikátorok 1.1 kritériumokhoz kötése és azok konzekvens 3 2013 2013 kidolgozása. A 2013/14-es tanévre kialakítása, bevezetése és alkalmazása; szakok létjogosultságának objektív alkalmazása. meghirdetendő szakok elemzése. ellenőrzése. (feltételek pl.: min. kurzuslétszám, csoportbontás, szakindítás/költségtérítéses tárgy min. hallgató-létszáma) Központi kurzusadminisztráció és kurzus-akkreditáció Portfólió-tisztítás és -újrarendzés, tantárgykonszolidáció (karok között, szakok között), alapja az ETR. A teljes portfolió-vizsgálat elvégzése Képzési szerkezetben rejlő párhuzamosságok 1.2 A meglévő oktatási portfólió-vizsgálati módszertan felülvizsgálata, aktualizálása. A 3 2013 2016 (adatfeltöltés, elemzés), stratégiai célok feltárása és felszámolása. portfolió-vizsgálati rendszer adatokkal történő feltöltése, adatok elemzése. meghatározása.

1.3

Képzési szerkezetben rejlő párhuzamosságok felszámolásából, valamint a tantárgy- és szakkínálat ésszerűsítéséből fakadó szervezeti racionalizálási lépések megtétele

Az 1.1. és 1.2. akciókból származó szervezeti lépések megtétele Jogszabályoknak megfelelő, célokhoz igazodó szervezeti struktúra kialakítása. Felülvizsgálat, vezetői szintek csökkentése, párhuzamosságok megszüntetése.

2

2014

1.4

Kari struktúra közelítése a képzési területekhez, az Egyetem intézményi rendszerében a kari és képzési A szak- és tantárgykompetenciák felülvizsgálata, megállapítása. A kari struktúra központi szerepek megkülönböztetése, a megcélzott felülvizsgálata. kari struktúra definiálása

3

2013

Intézményi felelős Felelős szervezeti egység megnevezése

Költségigény 1=nincs 2=Van, de megoldható 3=Van, többetforrás szükséges

OIG, Karok

3

OIG, Karok

3

2016

A célokhoz igazodó szervezeti struktúra felülvizsgálata, szervezeti stuktúra ésszerűsítésének megkezdése, az OIG, Karok, RH oktatásszervezési folyamatok és szervezeti struktúra racionalizálása.

2

2014

A tantárgykompetencia térkép kialakítása, ennek alapján a OIG, Karok, RH szakkompetencia térkép felülvizsgálata.

2


179/226

2. Akció-csoport Startégiai Szervezet, működés terület 1: Startégiai Oktatás terület 2: Cél 1: Központosítható képzési és képzésszervezési feladatok optimalizálása

Sorszám

1.1

1.2

1.3

Egységes, integrált képzési, tanulmányi adminisztráció megvalósítása

1.6

A sporttudományi képzés egységesítése és megerősítése

Költségigény

Év

Év

Felelős szervezeti egység megnevezése

1=nincs 2=Van, de megoldható 3=Van, többetforrás szükséges

3

2013

2014

Hatástanulmányok készítése. OIG

3

3

2013

2014

A PTE nyelviskolai hálózat létrehozása.

OIG

2

FEEK

2

Akció tartalma, feladatok, lépések

Felsoktatási szakképzések egységes kezelése, az FSZ-képzés A PTE FSZ-stratégiájának újragondolása. A képzés oktatás-kutatás szervezésének központosítása, illetve módszertanának megteremtése. A szervezeti háttér újragondolása. szervezeti és oktatás/kutatásmódszertani hátterének kialakítása

1.5

Intézményi felelős

3-sürgős és fontos 2-fontos 1-kevésbé fontos, sürgős

Központi és kari feladatmegosztás A képzési és képzésszervezési feladatok központosításához hatástanulmányok felülvizsgálata, hatástanulmányok készítése elkészítése. Általános idegennyelvi képzések egységes kezelése, PTE nyelviskolai A PTE nyelviskolai hálózat létrehozása. hálózat létrehozása

A tanárképzés megújítása – PTE Tanárképző Központ létrehozatala

Első év tevékenységei Az első évben (2013-ban) elvégezni szükséges tevékenységek felsorolása

Prioritás

Akció

1.4

Befejezé s

Akció leírása

A tanárképzés területén – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – az Egyetem célja egy a PTE PKK előzményére is építő universitas-szintű Tanárképző Központ kialakítása, melynek feladata az érintett Karokon zajló minőségi tanárképzés tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolása, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezése a tanárképzési területeken, beleértve a gyakorló iskolákat is. Tanulmányi folyamatok újragondolása a költséghatékonyság szemelőtt tartásával. A folyamatok és eljárások egységesítése. A rendelkezésre álló humánerőforrás felmérése. A közoktatásban bevezetett kötelező napi testnevelés miatt megnövekedett kereslet kiszolgálásához a testnevelési/sporttudományi képzések egységesítése és megerősítése, az infarstukrtúra minőségének emelése pályázati forrásokból.

Kezdés

3

2013

2013

A PTE FSZ-tratégiájának újragondolása. A képzés oktatás-kutatás módszertanának megteremtése. A szervezeti háttér újragondolása.

3

2013

2014

Szervezeti modell kidolgozása és elfogadása.

Karok, RH, OIG

2

3

2013

2013

A szervezeti struktúra és folyamatmodellek kidolgozása.

Karok, OIG

1

3

2013

Karok, OIG

2

folyamato TTK, ETK, OIG, RH s


180/226

3. Akció-csoport: Startégiai Oktatás terület 1: Cél 1: Minőségi-/Elitképzés jelentőségének növelése az egyetem képzési portfóliójában

Sorszám

1.1

Akció leírása

Prioritás



Év

Év

2

2013

folyamatos

Akció

Mester, osztatlan és doktori képzések fejlesztése

A piaci viszonyoknak és igényeknek megfelelő képzésfejlesztés, tantárgyi tartalmak fejlesztése a piackutatás és fedezetkalkuláció tükrében, kapcsolódva a szakportfólió és tantárgyikompetencia vizsgálatok startégiai megállapításához.

Kezdés Befejezés

Első év tevékenységei


Költségigény

Az első évben (2013-ban) elvégezni szükséges tevékenységek felsorolása



Piackutatás, munkaerőpiaci elemzések, Karok, OIG szakportfolió elemzés.

3


181/226

4. Akció-csoport: Startégiai Oktatás terület 1: Cél 1: A tehetséggondozás színvonalának további emelése innovatív megoldások segítségével

Sorszám

1.1

1.2

1.3

1.4



Költségigény

Év

Év




2

2013

2015

Szakmai megújítás megkezdése TÁMOP423_12 projekttel is támogatva

Tehetséggondozási Csoport (Rektori Hivatal)

2

2

2013

2015

Ösztöndíjrendszer és részvételi feltételek részletes kialakítása, a program elindítása

Tehetséggondozási Csoport (Rektori Hivatal)

3

2

2013

2015

Az első félév tapasztalatai alapján Tehetséggondozási a program kiterjesztése a kiemelt Csoport (Rektori egyetemi gyakorló és városi Hivatal) középiskolák felé

2

2

2013

2015

Teljes egyetemi tehetséggondozási Tehetséggondozási adatbázis felállítása, Csoport (Rektori párhuzamosságok szűrése, Hivatal) támogatások koncentrálása

2

Prioritás



Akció

A tudományos diákkörök, szakkollégiumok vonzerejét és szakmai színvonalát módszertani újításokkal emeljük. Új programsorozatok, web-es megoldások, egyedi rendezvények, kibűvült nemzetközi kapcsolatok számtalan formában erősítik a számszerűleg is gyarapodó egyetemi hálózatunkat. Ehhez TÁMOP423 és belső egyetemi forrásokat is használunk. Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozási Program néven összegyetemi Összegyetemi tehetséggondozási tehetséggondozási programot indítunk. A szakmailag tehetséges hallgatókat egyedi program és ösztöndíjrendszer tutorálással, ösztöndíjjal, kreditelismeréssel és további erőforrásokkal támogatjuk. A működtetése működtetésben szorosan együttműködünk az EHÖK-kel. Szinapszis nevű programunkkal támogatjuk a tehetséges középiskolásokat, Hallgató-mentor program kiterjesztett megnyerjük a legtehetségesebbeket is, hogy jelentkezésükkor a PTE-t válasszák. működtetése tehetséges Szakkollégiumi hallgatók mentorálnak kiemelkedő tehetségű középiskolai diákokat, középiskolások támogatására megismertetik őket az egyetemi élettel, lehetőséget adnak a szakmai munka megismerésére, az abba történő bekapcsolódásra. Tudományos diákkörök, szakkollégiumok megerősítése, megújítása

Egyedi szakmai ösztöndíjak, támogatások összehangolása

Befejezé s

Akció leírása

Az Egyetemen működő egyedi szakmai támogatások és ösztöndíjak (kari, HÖK, vállalati, pályázatos stb) összehangolása az összegyetemi tehetséggoondozási programokkal. Átfedések megszüntetése, erőforrások koncentrálása.

Kezdés


182/226

5. Akció-csoport: Startégiai Oktatás terület 1: Cél 1: A képzési tevékenység további erőteljes nemzetköziesítése

Sorszám

Akció leírása

Prioritás

Kezdés

Befejezés



Költségigény



Év

Év




2

2013

2014

Akció

1.1

Angol és német nyelvű képzések kiterjesztése, a távoktatási (pl. Hagen) Idegen nyelvű képzési kapacitás és együttműködés kiaknázása, kínálat fejlesztése Idegennyelvű képzések akkreditálása (MAB) Tananyagok, digitális tananyagok beszerzése.

1.2

Idegen nyelven képzett hallgatók létszámának növelése

Orvos- és egészségtudományi terület idegennyelvű képzéseinek továbbfejlsztése. Piaci viszonyok felmérése.Toborzási tevékenység fokozása.

2

2013

Képzések előkészítése, tananyagok beszerzése

Piaci igények felmérése. Orvos- és egészségfolyamatos tudományi terület fejlesztési terveinek elkészítése.

Karok

3

Karok, RH NKO

3


183/226

6. Akció-csoport: Startégiai Oktatás terület 1: Cél 1: A PTE szerepének erősítése a határon túli magyar hallgatók képzésében

Sorszám

Akció leírása

Prioritás

Kezdés

Befejezé s



Költségigény



Év

Év




Akció

1.1

Határontúli magyar hallgatók Piackutatás, PTE programok határontúli régiókban történő promóciója, számának növelése a PTE különböző hallgatótoborzó tevékenység, közvetlen kétoldalú szerződések és ahol érvényes az képzési szintű programjaiban ERASMUS helyek alapján történő befogadások növelése.

2

2013

2015

Piackutatás, PTE képzések Oktatási Igazgatóság, promóciója, kétoldalú szerződések Nemzetközi Kapcsolatok érvényesítése. Osztálya

1.2

Legtehetségesebb, PTE-n hallgatói státuszban lévő határon túli magyar hallgatók továbbképzésének biztosítása a Szakkollégiumokban

Tehetséges hallgatók kiválasztása.Szakkollégiumokba történő irányításuk

2

2013

2015

Belső szakkollégiumi információk hatékony terjesztése

1.3

PTE oktatók vendégoktatói szerepének erősítése a határontúli, magyar nyelvű képzéseket kínáló egyetemeken

Partneregyetemek vendégoktatói képzés-igényeinek felmérése, oktatók kiválasztása, oktatás lefolytatása, Erasmus oktatói mobilitási program igénybevételével és egyetemközi szerződések oktatói mobilitási programjai által, kétoldalú szerződések profilírozása

2015

kétoldalú szerződések megkötése, vagy megfelelő profilírozása (pl. Nemzetközi Kapcsolatok Selye, Babes-Bolyai, Sapientia, Osztálya, Karok Partium, Újvidék-Szabadka, Eszék, Maribor).

2

2013

A Márton Áron Szakkollégiumban, valamint a kari szervezésben lévő szakkollégiumainkban egyaránt.

2

2

3


184/226

7. Akció-csoport: Startégiai Oktatás terület 1: Cél 1: Kiemelkedő minőségű, munkaerőpiaci és társadalmi igényeknek egyaránt megfelelő, képzési kínálat kialakítása Akció leírása

Prioritás

Kezdés

Befejezés



Költségigény



Év

Év




1.1

Képzési formák sokszínűségének fejlesztése, az egyes képzések és azok szintjei, formái közötti átmenetek könnyítése, ösztönzése

Munkaerő-piaci elemzés, a munkáltatók véleményének figyelembevételével a képzések tartalmi fejlesztése; Rövid ciklusú képzések preferálása a szakirányú továbbképzés (közigazgatás, jog, pedagógus-képzés, műszaki területek, orvosképzés), illetve felsőoktatási szakképzés (műszaki, társadalomtudomány) erősítése; E-learning módszertan kidolgozása, széleskörű bevezetése; BA/BSc szakok kifuttatása egymás MA/MSc bemenetévé (létezőkről információ a Képzési Iránytűben); FSZ-képzések BA-be való beszámításának propagálása.

2

2013

folyamatos

Az egyetem e-learning stratégiájának kidolgozása. Munkaerő-piaci elemzés, a munkáltatók megkeresése.

OIG, Karok, FEEK

3

1.2

Agrártudományi képzések beindítása Ki kell alakítani Baja (és Gemenc) közelében egy vadászat-halászat, illetve a villányi önállóan (integráció híján) és szekszárdi borrégióra alapozottan egy szőlészet borászat szakot.

2

2013

2014

A szakindítások előkészítése

Rektor, OIG

3

Sorszám

Akció


185/226

8. Akció-csoport: Startégiai Oktatás terület 1: Cél 1: A PTE felsőoktatási pozíciójának javítása a hallgatói létszám növelése révén

Sorszám

1.1

Akció leírása

Prioritás



Év

A középiskolás tehetséggondozásban való részvétel növelése, idővel általánossá tétele, személyes marketing. PTE középiskolai hálózat, ösztöndíjrendszer kidolgozása. Lifelong-learning kiépítése a képzési portfólió teljes vertikumában. Hallgatói igényekre épülő, összehangolt egyetemi-városi fejlesztési koncepció kialakítása, a potenciális munkaadók bevonásával. Infokommunikációs technológiai módszerek fokozott alkalmazása.

2

2013

Akció

A beiskolázás hatékonyságának növelése

Kezdés

Befejezés Év



Költségigény




PTE ösztöndíjrendszer kidolgozása. A folyamatos tehetséggondozási rendszer kidolgozása.

Karok, RH, OIG

3


186/226

9. Akció-csoport: Startégiai Kutatás terület 1: Cél 1: Együttes szakmai és piaci K+F+I eredményesség elérése

Sorszám

1.1

1.2

Akció leírása

Prioritás



Akció

Hazai és nemzetközi szinten elismert tudományos teljesítmény ösztönzése mindenekelőtt a kiemelt kutatási tudományterületeken (orvostudomány, természettudomány, műszaki tudományok)

A minőségi publikációs aktivitás növelése, a minősített kutatók számának növelése, valamint a nemzetközi konferencia-részvétel növelése. PTE Belső publikációs pályázat működtetése, mely jellemzően a nívós hazai és nemzetközi publikációkat, megjelenéseket támogatja, ezáltal ösztönözve a tudományos teljesítményt, és tudományos eredményességet.

A PTE tudásbázisa innovációs potenciáljának emelése, a PTE kutatási és szolgáltatási portfoliójának növekvő piaci hasznosítása

A PTE Innovációs Bizottsághoz bejelentett, és a szolgálati szellemi termék portfólióba regisztrált szellemi termékek számának növelése, hasznosításra irányuló aktivitás növelése, a kutatási és szolgáltatási megbízások ösztönzése. Évente PTE Innovációs Nap szervezése, PTE Innovációs Díj alapítása, Médiakampány, Innovációs Roadshow, Nemzetközi innovációs vásárokon való részvétel, Spin-off stratégia kidolgozása, K+F szolgáltatási portfólió marketingje, partnertalálkozók, Szolgáltatás nyújtási protokoll és fejlesztési protokoll kialakítása, K+F szolgáltatási portfólió hasznosítására üzleti modell, hasznosító cég létrehozása, K+F core facility menedzsment rendszer kialakítása.

2

3

Kezdés

Befejezés



Költségigény

Év




2013

PTE Belső publikációs pályázat forrás hátterének megteremtése; folyamatos pályázati kritérium-, és bírálati rendszer kidolgozása; pályázat meghirdetése

Tudományos és innovációs rektorhelyettes, RH Tudományszervezé si Csoport

3

2013

Innovációs Nap szervezése, PTE Innovációs Díj alapítása, Médiakampány, Innovációs Roadshow, Nemzetközi innovációs vásárokon való részvétel, Spin-off folyamatos stratégia kidolgozása, K+F szolgáltatási portfólió marketingje, partnertalálkozók, Szolgáltatás nyújtási protokoll és fejlesztési protokoll kialakítása, K+F

Tudományos és innovációs rektorhelyettes, RH PII Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központ

2

Év


187/226

10. Akció-csoport: Startégiai Kutatás terület 1: Cél 1: Az Egyetem K+F+I-tevékenységhez kapcsolódó külső kapcsolatrendszerének fejlesztése Akció leírása Sorszám

1.1

1.2

Akció


Szoros innovációs együttműködés kialakítása és folytatása a vállalati szférával, valamint befektetőkkel, magvető- és kockázati tőkealapokkal, üzleti angyalokkal

Együttműködések ösztönzése, egyetemi start-up és spin-off cégek létrejöttének támogatása. PATLIB - Ingyenes iparjogvédelmi és szerzői jogi tanácsadó központ működtetése, Célzott bemutatkozás nagyvállalatoknak, Vállalati tanszék létrehozásának motiválása, Egyetemi innovációs lobby party szervezése, PTE Innovációs Klub alapítása, Innovációs audit rendszer kialakítása (céges igények felmérése), Az innovációs témakör beépítése a rektori éves munkatervbe (Társadalmi Szenátus), Részvétel üzleti angyal klubban.

Intenzív szakmai és tudományos kapcsolatok építése, lobbytevékenység folytatása, technológiatranszfer szervezetek együttműködésének erősítése

Pályázati sikeresség, valamint MTA kutatócsoportok létrejöttének támogatása, Tagsági, tisztségviselői részvétel növelése hazai és nemzetközi szakmai és tudományos szervezetekben, Nemzetközi kutatási projektekben, konzorciumokban való részvétel támogatása, TTI együttműködési rendezvény szervezése. Lobby akciók megvalósítása, Egységes nemzetközi konferencia-figyelő rendszer kialakítása, Horizon2020 munkacsoport létrehozása a Pályázati és Innovációs Igazgatóság keretében, A külföldi kutatók PTE foglalkoztatását elősegítő folyamatrendszer kiépítése, Szakértői team létrehozása a nemzetközi kutatói mobilitások kezelésére és segítésére, PTE Belső konferencia pályázat működtetése, TT Kerekasztal rendezése, Nemzetközi innovációs és technológia-transzfer szakmai szervezeti tagságok működtetése, Bilateriális innovációs szakmai kapcsolat-építés.

Prioritás 3-sürgős és fontos 2-fontos 1-kevésbé fontos, sürgős

2

2

Kezdés

Befejezés



Év

Év



2013

2013

PATLIB - Ingyenes iparjogvédelmi és szerzői jogi tanácsadó központ működtetése, Célzott bemutatkozás nagyvállalatoknak, Vállalati tanszék létrehozáásnak motiválása, Egyetemi folyamatos innovációs lobby party szervezése, PTE Innovációs Klub alapítása, Innovációs audit rendszer kialakítása (céges igények felmérése), Az innovációs témakör beépítése a rektori Lobby akciók megvalósítása, Egységes nemzetközi konferenciafigyelő rendszer kialakítása, Horizon2020 munkacsoport létrehozása a Pályázati és Innovációs Igazgatóság keretében, A külföldi kutatók PTE foglalkoztatását elősegítő folyamatos folyamatrendszer kiépítése, Szakértői team létrehozása a nemzetközi kutatói mobilitások kezelésére és segítésére, PTE Belső konferencia pályázat működtetése, TT Kerekasztal rendezése, Nemzetközi innovációs és technológia-transzfer szakmai


Tudományos és innovációs rektorhelyettes, Gazdasági-, stratégiai- és kommunikációs ügyekért felelős általános rektorhelyettes, RH PII Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

3

Tudományos és innovációs rektorhelyettes, Gazdasági-, stratégiai- és kommunikációs ügyekért felelős általános rektorhelyettes, RH PII Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, Pályázati és innovációs Igazgatóság, GFI Humán Szolgáltató Iroda, RH Tudományszervezési Csoport

3


188/226

11. Akció-csoport: Startégiai Kutatás terület 1: Cél 1: A K+F+I-menedzsment és -szabályozás erősítése Akció leírása Sorszám

1.1

1.2

Akció


A Kiemelt Kutatási irányokhoz kapcsolódó, valamint multi- és interdiszciplináris K+F+I projektek ösztönzése, Pályázati aktivitás növelése, K+F+I Tudástérkép Koordinált, összehangolt kutatási és lefedettségének növelése, Technológia-transzferek elősegítése. pályázati tevékenység végzése, Projektgenerálás, a Stratégiához való illeszkedés követelményeinek megjelenítése magas színvonalú technológiaés következetes fenntartása a pályázati szabályzat keretében, Pályázati (kp-i) transzfer és innovációs tevékenység regisztrációs és menedzsment rendszer (szoftver) fejlesztése és működtetése, folytatása Központi pályázati munkaterv (éves) készítése, InnoPontok, kari pályázati irodák és a Pályázati és innovációs Igazgatóság belső hálózatának kialakítása, K+F+I adatbázisok összehangolása.

A K+F-, pályázati- és technológiatranszfer/innovációs tevékenység megfelelő szabályozása

A K+F, a pályázati és a technológia-transzfer tevékenységek szabályozási környezetének megteremtése. K+F szabályzat kidolgozása, ismertté tétele az egyetemi kutatók körében, A már létező Pályázati szabályzat aktualizálása (amennyiben szükséges), valamint a PIR rendszer működését biztosító szabályok megalkotása, ismertté tétele, A kutatási tevékenységben résztvevő közalkalmazottak munkaköri leírásának kiegészítésére vonatkozó Rektori utasítás kiadása, intézkedés végrehajtása, Kutatói cégek felmérése, az egyetemmel való kapcsolatuk rendezése.


2

3

Kezdés Befejezés Év

2013

2013

Első év tevékenységei Az első évben (2013-ban) elvégezni Év szükséges tevékenységek felsorolása Projektgenerálás, a Stratégiához való illeszkedés követelményeinek megjelenítése és következetes fenntartása a pályázati szabályzat keretében, PIR működtetése, folyamatos Központi pályázati munkaterv (éves) készítése, InnoPontok, kari pályázati irodák és a Pályázati és innovációs Igazgatóság belső hálózatának kialakítása K+F szabályzat kidolgozása, ismertté tétele az egyetemi kutatók körében, A kutatási tevékenységben résztvevő közalkalmazottak munkaköri folyamatos leírásának kiegészítésére vonatkozó Rektori utasítás kiadása, intézkedés végrehajtása, Kutatói cégek felmérése, az egyetemmel való kapcsolatuk rendezése

Intézményi felelős Felelős szervezeti egység megnevezése


Tudományos és innovációs rektorhelyettes, Gazdasági-, stratégiai- és kommunikációs ügyekért felelős általános rektorhelyettes, Pályázati és Innovációs Igazgatóság, RH PII Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer központ, Karok, szervezeti egységek, Gazdasági Főigazgatóság

2

Tudományos és innovációs rektorhelyettes, Pályázati és Innovációs Igazgatóság, RH PII Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer központ, GFI Humán Szolgáltató Iroda, RH Jogi Osztály, Karok, szervezeti egységek

1


189/226

12. Akció-csoport: Startégiai Kutatás terület 1: Cél 1: A szükséges K+F+I-finanszírozás biztosítása és az allokáció átláthatóságának erősítése Akció leírása Sorszám

Akció


1.1

A kutatás-finanszírozás belső allokációs rendszere átláthatóságának javítása

A kutatásra fordítható költségek kimutatása. Önköltség számítási szabályzat módosítása, Az Eszközök és források értékelési szabályzat módosítása, A Szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon kezeléséről szóló szabályzat módosítása, A belső szolgáltatások rendszerének kialakítása az Egyetemen az FP7-es (Horizon2020) pénzügyi szabályok figyelembe vételével.

1.2

Pályázati forrás és likviditás menedzsment biztosítása, koordinált szponzorációs tevékenység végzése, az ipari, gazdasági szereplők által finanszírozott projektek arányának növelése

Az FP7/Horizon2020 pályázatokhoz kapcsolódó önerő és likviditási alap létrehozása. A központi támogatásszervezés kibővítése, újragondolása, a K+F tevékenységgel történő összhang biztosítása. Az önerő és likviditási alap finanszírozási forrásának biztosítása, felhasználási feltételeinek kidolgozása. Szponzorációs szabályzat módosítása.

1.3

PTE Belső innovatív kutatási pályázat működtetése. Az innováció-finanszírozás egyetemi A finanszírozási forrás biztosítása, a pályázati feltételek kidolgozása, belső rendszerének biztosítása pályázat meghirdetése.


3

2

2

Kezdés Év

Befejezés



Év




2013

Önköltség számítási szabályzat módosítása, Az Eszközök és források értékelési szabályzat módosítása, A Szellemi alkotások jogvédelméről és a szellemi tulajdon folyamatos kezeléséről szóló szabályzat módosítása, A belső szolgáltatások rendszerének kialakítása az Egyetemen az FP7-es (Horizon2020) pénzügyi szabályok figyelembe vételével

Tudományos és innovációs rektorhelyettes, Gazdasági főigazgató, RH PII Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer központ, GFI Terv és Gazdasági Elemzési Osztály, GFI Számviteli Osztály

1

2013

Az FP7/Horizon2020 pályázatokhoz kapcsolódó önerő és likviditási alap folyamatos finanszírozási forrásának biztosítása, felhasználási feltételeinek kidolgozása, Szponzorációs szabályzat módosítása.

Gazdasági főigazgató, Gazdasági Főigazgatóság, Pályázati és innovációs Igazgatóság, Gazdasági-, stratégiai- és kommunikációs ügyekért felelős általános rektorhelyettes, RH Marketing Osztály

1

2013

PTE Belső innovatív kutatási pályázat finanszírozási forrásának biztosítása, a folyamatos pályázati feltételek kidolgozása, pályázat meghirdetése,

Tudományos és innovációs rektorhelyettes, Gazdasági főigazgató, RH PII Kutatáshasznsoítási és Technológia-transzfer Központ

3


190/226

13. Akció-csoport: Startégiai Kutatás terület 1: Cél 1: A K+F+I-tevékenységhez akpcsolódó HR- és infrastrukturális képességek fejlesztése Akció leírása Sorszám

Akció

1.1

Korszerű és hatékony kutatói humánerőforrás-menedzsment rendszer kialakítása, akadémikus, nagydoktor és tudományos fokozatok elérésének ösztönzése

Kutatói teljesítményértékelés alapjainak megteremtése, fokozatszerzés ösztönzése. Teljesítménymérési rendszer kidolgozása, működtetése, érték- és teljesítményközpontúság érvénysülésének vizsgálata, Belső rektori nagydoktori pályázat működtetése.

1.2

Megfelelő innováció-menedzsment kompetenciák és szemlélet kialakítása

Innováció-menedzsment kompetenciák és szemlélet fejlesztése. Kutatásmenedzsment és innováció képzés előkészítése és megvalósítása, Kuattásmenedzsment és innováció PhD kurzus előkészítése és megvalósítása, Innovációs Nap megrendezése, PTE Innovációs Díj alapítása.

1.3

A kutatást és innovációt magas színvonalon támogató K+F+Iinfrastruktúra és infokommunikációs háttér biztosítása, hatékony használata


A belső szolgáltatások rendszerének kialakítása az Egyetemen az FP7-es (Horizon2020) pénzügyi szabályok figyelembe vételével, K+F core facility menedzsment rendszer kialakítása, Szellemi termék menedzsment rendszer kaialkítása és működtetées, PTE innovációs portál működtetése, Közösségi portálokon való megjelenés az innovációs tevékenysé népszerűsítése érdekében, Pályázati (kp-i) regisztrációs és menedzsment rendszer (szoftver) működtetése.


3

3

2

Kezdés

Befejezés



Év

Év




2013

Teljesítménymérési rendszer kidolgozása, működtetése, érték- és teljesítményközpontúság érvénysülésének folyamatos vizsgálata, Belső rektori nagydoktori pályázat forrásának biztosítása, pályázati kritériumrendszer kidolgozása, működtetése.

Gazdasági főigazgató, Gazdasági Főigazgatóság, Tudományos és innovációs rektorhelyettes, Rektori Hivatal, RH Tudományszervezési Csoport

3

2013

Kutatásmenedzsment és innováció képzés előkészítése és megvalósítása, Kuattásmenedzsment és innováció PhD folyamatos kurzus előkészítése és megvalósítása, Innovációs Nap megrendezése, PTE Innovációs Díj alapítása.

Tudományos és innovációs rektorhelyettes, RH PII Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, Közgazdaságtudományi Kar

2

2013

A belső szolgáltatások rendszerének kialakítása az Egyetemen az FP7-es (Horizon2020) pénzügyi szabályok figyelembe vételével, K+F core facility menedzsment rendszer kialakítása, Szellemi termék menedzsment rendszer kaialkítása és folyamatos működtetées, PTE innovációs portál működtetése, Közösségi portálokon való megjelenés az innovációs tevékenység népszerűsítése érdekében, Pályázati (kp-i) regisztrációs és menedzsment rendszer (szoftver) működtetése.

Tudományos és innovációs rektorhelyettes, RH PII Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ

1


191/226

14. Akció-csoport: Startégiai Szolgáltatások terület 1: Cél 1: Egyetemi szolgáltatások fejlesztése a hallgatói életminőség javítása, valamint PTE a társadalmi- kulturális szerepvállalásának bővítése és fejlesztése érdekében

Sorszám

Akció leírása

Prioritás



Év

Év

Akció

Kezdés Befejezés



Költségigény




1.1

Szolgáltatások (sport, tanulmányi, életpálya, karrier-tanácsadási, lakhatási) fejlesztése a hallgatói életminőség javítása érdekében

Kollégiumi szolgáltatások, lakhatási szolgáltatások fejlesztése Képzéshez és tehetséggondozáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, Életpálya és tanulmányi tanácsadás. Sport-, kulturális-, és szabadidős szolgáltatások fejlesztése, professzionális szervezet létrehozása.

2

2013

folyamatos

1.2

Szolgáltatások fejlesztése a társadalmi-gazdasági-kulturális szerepvállalás érdekében

Egyetemváros kulturális programkínálatának, kapacitásainak fejlesztése. Együttműködés fejlesztése és intézményesítése a PTE-Pécs város együttműködése. Intézményi szolgálatások külső megszervezése, lakosság számára hozzáférhetővé tétel: életpálya, egészségügyi, élelmiszerbiztonsági, fogyasztóvédelmi, jogi előadások és tanácsadás.

2

2013

A város és az egyetem folyamatos együttműködési lehetőségeinek feltárása.

A kollégiumi és a sportstratégia kidolgozása.

EHÖK, OIG

1

RH

3


192/226

15. Akció-csoport: Startégiai Klinikum terület 1: Cél 1: A klinikum gazdálkodásának és működésének tarnszparenssé tétele, a karok és a klinikum közötti átfinanszírozás megszüntetése

Sorszám

1.1

1.2

1.3

1.4 1.5

Akció leírása

Prioritás



Év

Év

3

2013

2014

folyamat, pénzügyi struktúra

KK, GF

1

3

2013

2014

folyamat, rendszerterv

KK, GF

3

KK, GF

3

Akció

Az OEP forrás terhére történő felhasználások elkülönített alapon (forráskódon) A Klinika és a karok közötti történő nyilvántartása. A klinikák betegellátási tevékenységéhez kötődő kereteinek átfinanszírozás megszüntetése, az forrását kizárólag az OEP támogatásérétkű bevétel képezheti. OEP forrás önálló oktatási és a betegellátási költségek bankszámlán történő kezelése, szabályozott likviditáskezelés az OEP és OKT és bevételek külön számlán kezelése számlán. HBCS szintű önköltségszámítás feltételeinek megteremtése, bevezetése A klinikai működés átláthatóságának (betegszámla előállítása). Klinikai anyaggazdálkodási folyamat átláthatóbbá tétele. javítása Mélyebb raktár- és költséghelystruktúra kialakítása.Belső szolgáltatások igénybevételének hatékonyabb szabályozása. Telephelykoncentráció megvalósítása; Intézetesítés megvalósítása, práhuzamosságok megszüntetése (szakmai tömbösítés); Racionlizálási lépések a klinikumban Feladatkoncentráció a gazdálkodástámogató tevékenység terén (tömbösítés); Semmelweis Terv alapján meghatározott módosított kapacitás és területi ellátási kötelezettség figyelembe vételével intézkedési tervek készítése; Infrastruktúra fejlesztés pályázati forrásokból (TIOP2 projektek: Pólus (2.2.7.) A betegellátás fejlesztése Sürgősségi (2.2.2.), PIC (2.2.2/C.), Onkológia (2.2.5.), valamint a DDOP 3.1.3/C-11. Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése c. projekt) A térítéses betegellátás volumenénke Téritéses betegellátási folyamat kialakítása, bevezetése növelése

Kezdés Befejezés



Költségigény




3

2013

2015

koncepció; tevékenységek felmérése; tömbök és a tevékenységek definiálása; tevékenységek áttekintése

3

2013

2015

pályázatok

KK, GF

3

3

2013

2013

belső ellenőrzési intézkedési terv KK, GF

2


193/226

16. Akció-csoport: Startégiai Szervezet, működés terület 1: Cél 1: A működés hatékonyságának és átláthatóságának javítása

Sorszám

1.1

1.2

Akció leírása

Prioritás



Év

Év

2

2013

2015

Belső kontroll eredményeinek hasznosítása, elektronikus igazgatás kialakítása

RH

2

2014

ETR felület fejlesztése, CooSpace kiterjesztése,Rektori Hivatal bizonyos ügycsoportjainak elektronikus mederbe terelése, pályázati szoftver használatának kiterjesztése

RH

2

Akció

A működés deregulálása

Döntési szintek csökkentése, feladat-és hatáskörök áttekintése, szétválasztása, a belső kontroll eredményeinek hasznosítása a működés folyamán. A folyamatok egyszerűsítése, gyorsítása, felelősségi körök pontos meghatározása

Az elektronikus igazgatás fejlesztése

Az adminisztratív folyamatok elektornikus rendszerének megteremtése, az ügyintézés hatékonyabbá, gyorsabbá, költségtakarékosabbá tétele. Kiemelt területeke a tanulmányi ügyek, a személyzeti ügyek, eszközigénylés, elektronikus kötelezettségvállalása rendszere, pályázati adminisztráció elektronikus rendszerének fejlesztése

2

Kezdés Befejezés

2013



Költségigény





194/226

17. Akció-csoport: Startégiai Szervezet, működés terület 1: Cél 1: Új karok potenciális jövőbeli akkreditálásához szükséges feltételek kialakítása

Sorszám

1.1

Akció leírása

Prioritás



Év

Év

Az akkreditációhoz szükséges feltételek fokozatos kialakítása, mindenekelőtt doktori iskolák létrejötte az adott képzési területeken, valamint hatásvizsgálatok, megvalósíthatósági tanulmányok készítése

2

2013

2016

Akció

Egy akkreditációhoz szükséges feltételek fokozatos kialakítása

Kezdés Befejezés



Költségigény




Hatásvizsgálatok, megvalósíthatósági Rektor tanumányok

2


195/226

18. Akció-csoport: Startégiai Szervezet terület 1: Cél 1: Integráció a dél-dunántúli régió felsőoktatási intézményeivel

Sorszám

Az integráció szervezeti kereteinek kialakítása, a szükséges szabályzatok elfogadása

1.2

Az oktatási programok konszolidálása párhuzamosságok kezelése



Költségigény

Év

Év




3

2013

2013

Az integrált szervezet SZMSZ-ének elkészítése

Rektor integrációban részt vevő szervezetek

1

3

2013

2016

Az oktatási portfolió felmérése, döntés a konszolidálásról

Rektor integrációban részt vevő szervezetek

1

Gazdasági Főigazgató integrációban részt vevő szervezetek

3

Prioritás



Akció

1.1

Befejezé s

Akció leírása

Pontosan meg kell határozni és szabályzatokba kell foglalni a három intézmény szervezeti kapcsolódását, a döntési és hatásköri kompetenciákat (PTE, KE, EJF) El kell végezni az oktatási portfolió felülvizsgálatát.Fel kell mérni a három intézményben zajló oktatási programokat, döntést kell hozni a szakok indítási helyéről és szakmai felügyeleti rendszeréről. Mindez csak felmenő rendszerben lehetésges. Egységes szabályozási és informatikai alapra kell helyezni a gazdálkodási folyamatokat: Gazdálkodási folyamatok áttekintése, összehangolása (rendszerek, gyakorlat, szabályzatok, struktúra); Hatékony működési struktúra kialakítása, bevezetése (erőforráskivonás); Integrált gazdálkodási redszer kialakítása (tervezés, elszámolás, monitoring), bevezetése

1.3

A gazdálkodási rendszer összehangolása

1.4

A tanulmányi információs rendszer összehangolása

1.5

Az informatika rendszerek illesztése Biztosítani kell, hogy az intézmények közötti folyamtos és gyors adatcsere folyhasson

Egységes szabályozási és informatikai alapra kell helyezni a tanulmányi rendszer informatika

Kezdés

3

2013

2014

Gazdálkodási folyamatok áttekintése, összehangolása (rendszerek, gyakorlat, szabályzatok, struktúra) Hatékony működési struktúra kialakítása, bevezetése (erőforráskivonás)

3

2013

2016

Állapotfelmérés, javaslattétel az alkalmazandó rendszerekről

3

2013

2014

Állapotfelmérés, az adatbázisok leírása döntés az alkalmazandó rendszerek jellemzőiről

Oktatási igazgató integrációban részt vevő szervezetek Informatikai Igazgató integrációban részt vevő szervezetek

2

3


196/226

19. Akció-csoport: Startégiai HR terület 1: Cél 1: Teljesítményarányos bérrendszer, bérezési és foglalkoztatási problémák rendezése

Sorszám

1.1

1.2

Akció leírása

Prioritás



Év

Év

2

2013

2014

TÉR összehangolás GF, valamennyi back office tevékenységek gazdálkodási meghatározása, célkitűzési módszertan egység bértarifa rendszer

3

3

2013

2013

adattisztítás, feltöltés, szabályozás adatfeltöltés, ellenőrzés

3

Akció

Egységes teljesítményértékelési rendszer kialakítása, valamennyi gazdálkodó egységnél, egységes informatikai platformra helyezünk. TÉR teljeskörű kiterjesztése valamennyi szellemi foglalkozású támogatási Teljesítményértékelés és juttatási tevékenységet végző munkatársra. Összehasonlíthatóvá kell tenni a rendszer összehangolása tevékenységenkénti célkitűzések módszertanát. TÉR és juttatási rendszer illesztése (bértarifa rendszer kialakítása és összehangolása a célkitűzési rendszer értékelésével) Jogszabályi foglalkoztatás és bérstruktúra kialakítása és bevezetése a Klinikumban. Foglalkoztatási adatok rendszerezése, elemzése, intézkedési terv készítése a Egycsatornás bérrendszer hatékony foglalkoztatás bevezetésére. Szabályozás készítése, ellenőrzési rendszer érvényesítése, bérezési és kialakítása, bevezetése foglalkoztatási anomáliák rendezése, Oktatók oktatói óraszám nyilvántartási rendszerének kialakítása, adatok feltöltés, folyamatos nyomonkövetése, ellenőrzési rendszer kialakítása, bevezetése

Kezdés Befejezés



Költségigény




KK, OIG


197/226

20. Akció-csoport: Startégiai HR terület 1: Cél 1: Az intézményi célok elérését még erőteljesebben támogató humánerőforrás-állomány

Sorszám

1.1

Akció leírása

Prioritás



Év

Év

3

2013

2013

Akció

A minősített oktatók arányának növelése

Ösztönzőrendszer kialakítása a PhD és akadémiai doktori fokozatok megszerzésére.

Kezdés Befejezés



Költségigény




Források elkülönítése, az ösztönzőrendszer kidolgozása

Tudományos rektorhelyettes

2


198/226

21. Akció-csoport: Startégiai HR terület 1: Cél 1: Az intézményi célok elérését még erőteljesebben támogató humánerőforrás-állomány

Sorszám

Akció leírása

Prioritás



Év

3

2013

Akció

Kezdés

Befejezés



Költségigény

Év




1.1

Szolgáltatások minőségét biztosító, Belső képzési központ tevékenységének kiterjesztése valamennyi gazdálkodó fejlesztő képzések biztosítása, belső szervezet részére. Eddig meghatározott és szabályozott folyamatok kiterjesztése, képzési központ fejlesztése folyamatok informatikai támogatásának meghatározása, kialakítása.

folyamatok kiterjesztése, folyamatos informatikai támogatás specifikációja

1.2

Rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása

Munkakörcsoportonkénti munkaidőalap nyilvántartási rendszerének meghatározása, bevezetése. Informatikai támogatási rendszer specifikálása. Ellenőrzési folyamat meghatározása, bevezetése. Ellenőrzés, ETR rendszerben való vezetés. Oktatói munkaidőnyilvántartás működtetése az ETR-ben. Adatok feltöltése, folyamatos nyomonkövetés, ellenőrzés

3

2013

2013

1.3

Felesleges kapacitások leépítése, átlátható, normatív nyugdíjazási rendszer alkalmazásával.

Portfólióelemzések. Egyetemi nyugdíjazási stratégia kialakítása, kiemelten az oktatói és gyógyítói munkakörökben. Korfa riportok kidolgozása, folyamatos riportolás bevezetése

3

2013

2013

FEEK

2

feltöltés, ellenőrzési folyamat

GF és a gazdálkodási egységek; OIG

3

stratégia elkészítése, riportok elkészítése

GF

1


199/226

22. Akció-csoport: Startégiai Infrastruktúra terület 1: Cél 1: Költséghatékony infrastruktúra kialakítása

Sorszám

Akció leírása

Prioritás

Kezdés

Befejezés



Költségigény



Év

Év




3

2013

2014

koncepció, kapcsolatrendszer; informatikai rendszerspecifikáció folyamatok, szabályozások normatívák

GF, közreműködnek a gazdálkodó egységek OIG

3

2014

koncepciók elkészítése, folyamatok definiálása, bevezetése; GF, közreműködnek mérethatékonyság kritériumai; a gazdálkodó folyamat, pénzügyi elszámolás, árak; egységek szabályozás

3

Akció

1.1

Hatékony facility-management rendszer kialakítása

1.2

Hatékony vagyongazdálkodás kialakítása

FM fejlesztési irányvonalak meghatározása. FM és a gazdálkodási rendszerkapcsolatok, rendszerelvárások meghatározása. Kapcsolatok kialakítása, bevezetése; ETR teremgazdálkodás bevezetése (informatikai támogatás kialakítása, rendszerkapcsolatok meghatározása); Központi raktárgazdálkodás folyamatának kialakítása, rendszerének, erőforrásigényének meghatározása, bevezetése; Támogatói létesítmények (sport, irányítási) hatékony kihasználásának kidolgozása (normatívák, igénybevétel szabályozások) Ingatlanvagyon kezelési folyamat kialakítása (egyetemi ingatlanvagyon felmérése, ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése, vagyonkezelési folyamat kidolgozása, bevezetése). Költséghatékony, erőforrásokhoz illeszkedő infrastruktúra meghatározása. Intézkedési tervek készítése az optimális mérethatékonyság eléréséért. Szezonális szabadkapacitások hasznosítása (kapacitások azonosítása, kihasználás folyamatának kidolgozása, árképzés, elszámolás) Ingatlanértékesítés, bérbeadás folyamatának elszámolásának kidolgozása

3

2013


200/226

23. Akció-csoport: Startégiai Infrastruktúra terület 1: Cél 1: Eszköz- és műszerpark színvonalának fenntartása

Sorszám

1.1

Akció leírása

Prioritás

Kezdés

Befejezés



Költségigény



Év

Év




Akció

Eszköz- és műszerpark folyamatos megújítása

Eszköz és műszerpark vagyonnyilvántartásának kialakítása (struktúra kialakítása, adatfeltöltés, adatgyűjtési folyamat definiálása, rendszerkapcsolati pontok és elvárásaik meghatározása, validálási folyamatok működtetése). Műszeréletciklus, élettartam/kapacitás elemzés. Amortizáció értelmezése az elemzésekben. Műszerbeszerzés tervezése, pályázati aktivitás növelése.

3

2013

2014

nyilvántartási rendszer kialakítása adatfeltöltés; elemzések; beszerzési tervek

GF

3


201/226

24. Akció-csoport: Startégiai Gazdálkodás terület 1: Cél 1: A finanszírozás/gazdálkodás átláhatóságának javítása, az átfinanszírozások megszüntetése

Sorszám

Akció leírása

Prioritás

Kezdés

Befejezés



Költségigény



Év

Év




Akció

A gazdálkodási felelősség erősítése

Átfinanszírozási gyakorlat megszüntetése: likviditási tevékenység erősítése Likviditási riportrendszer kialakítása, bevezetése Önköltségszámítás: módszertan kialakítása, informatikai támogatás definiálása számítások elvégzése

3

2013

2013

likviditási módszertan, likviditási riportrendszer; önköltségszámítási módszertan, számítások

1.2

A finanszírozásban a funkcionális felhasználás erősítése

Gazdálkodási folyamatok szakmai/gazdálkodási, centralizált/decentralizált, stratégiai/végrehajtói szint elemeinek elkülönítése (szakmai irányítás, végrehajtás), kompetenciák meghatározása Szabályozási, ellenőrzési hierarchia és folyamataik kialakítása. Funkcionális irányítási struktúra kialakítása (felelősségek, kompetenciák). Feladatok, felelősségek, kapcsolatok meghatározása. Hatékony, rugalmas és erőforrástakarékos szervezet kialakítása a cél. Ennek a szervezetnek a finanszírozási módját is meg kell határozni. Funkcionális stratégiák, és az ezeket megvalósító intézkedési tervek meghatározása. Gazdálkodási rendszerek (struktúrák, adatbázisok) illesztése.

3

2013

2014

folyamatok definiálása, hierarchia GF kialakítása

3

1.3

Szolgáltatási szintek meghatározása, Belső szolgáltatások meghatározása (tartalom, normatíva, igénybevétel, folyamat) szolgáltatás-alapú elszámolási SLA szerződések elkészítése a belső szolgáltatásokra. gyakrolat kialakítása SLA árak meghatározása (árképzés, elszámolás).

3

2013

2014

szerződések tartalmi definiálása; szerződések elkészítése, GF bevezetés; árképzés, árazás, elszámolás

1

1.4

Döntéshozatali és adminisztrációs Work-flow bevezetése, SAP verzióváltás folyamatok fejlesztése és informatikai VIR használatba vétele, széleskörű elterjesztése, oktatása támogatása (VIR, ETR monitoring SAP-VIR összehangolás a megfelelő információs adatbázisok kialakítása rendszer)

2014

rendszerek tervezése, beszerzése, bevezetése; oktatás, szabályozás; GF adatbázisok, riportok definiálása, elkészítése, kiajánlása

3

1.1

3

2013

KK, GF

3


202/226

25. Akció-csoport: Startégiai Gazdálkodás terület 1: Cél 1: A funkcionális területek központosítása, a központi funkciók hatékonyságának javítása

Sorszám

1.1

Akció leírása

Prioritás



Év

Év

3

2013

2013

Akció

Funkcionális tevékenységek központosítása, a központosított funkcionáis tevékenységek hatékonyságának javítása a méretek csökkentésével és IT-megoldások alkalmazásával

Jelenlegi helyzet felmérése, tevékenységek felmérése, párhuzamosságok definiálása, erőforrások összerendelése. Funkcionalizálási javaslatok elkészítése (tevékenység-szervezeti megoldások, kapcsolatok, kompetenciák,). Informatikai támogatások meghatározása. Megvalósítási intézkedési terv (erőforrás kivonással), hatékonyság növelés érdekében

Kezdés Befejezés



Költségigény




felmérésel elvégzése; javaslati anyag elkészítése; intézkedési terv

Központi irányítás szervei (RH, GF, OIG, …)

2


203/226

26. Akció-csoport: Startégiai Gazdálkodás terület 1: Cél 1: Külső, piaci bevételek erőteljes növelése

Sorszám

1.1

Akció leírása

Prioritás

Kezdés

Befejezés



Költségigény



Év

Év




2014

PIR, pályázatok riportolása; marketing terv, szakindítási terv; belső ellenőrzési intézkedési terv; kapacitás tervezési módszertanok; kapacitások meghatározása

gazdálkodó egységek; karok; KK, GF; KK, GF; érintett gazdálkodó egységek;

3

Akció

Minden típusú külső bevétel maximalizálásának elvárása az érintett intézményektől, vezetőiktől

Pályázati bevételek növelése (PIR rendszer figyelése, pályázati aktivitás növelése, erőforrás megtakarítási legetőségek növelése, önerő minimalizálása) Költségtérítéses hallgatók (belföldi és külföldi diákok) létszámának növelése (marketing tevékenység növelése, picképes szakok indítása) Téritéses betegellátási folyamat kialakítása, bevezetése Klinikai szabad kapacitások azonosítása, leépítése vagy más tevékenységgel való megtöltése Vállalati partnerek bevonása a K+F tevékenységekbe

3

2013


8.

204/226

Éves működési terv5

A stratégiai időszak első évének, 2013-nak a működésére vonatkozó pénzügyi elképzeléseket az alábbi tábla összegzi: A 2013. évi költségvetés előzetes számításai

Megnevezés 1 01 Közhatalmi bevételek (7. űrlap 4. sor) - bírságbevételek nélkül 02 Intézményi működési bevételek (7. űrlap 25. sor) 02a - ebből: Hozam és kamatbevételek (7. űrlap 24. sor) 02b - ebből: Fordított áfa miatti bevétel (7. űrlap 17. + 18. sor) 03 Támogatás értékű működési bevételek (9. űrlap 18.sor) 04 Előző évi működési célú ei. mar., pénzmar. átvétel (9 űrlap 53. sor) 05 Műk.célú pénzeszközátvételek áht. kívül (7. űrlap 33. sor) 06 Működési bevételek összesen (01+ 02 + 03 + 04 + 05) 07 Támogatás értékű felhalmozási bevételek (9. űrlap 41. sor) 08 Előző évi felhalmozási célú ei. mar., pénzmar. átvétel (9. űrlap 61. sor) 09 Felhalmozási saját bevételek (8. űrlap 23. sor) 10 Felhalm. célú pénzeszk.átvétel áht. kívülről (8. űrlap 42. sor) 11 Felhalmozási bevételek összesen (07 + 08 + 09 + 10) 12 Kölcsönök igénybevétele, visszatérülése (98. űrlap 53. sor) 13 Pénzmaradvány (előir.maradv) várható igénybevétele 14 Törvény szerinti bevételek összesen (98. űrlap 54. sor) ebből társadalombiztosítási alapoktól átvett pénzeszköz

2012. évi 2012. évi 2013. évre eredeti várható tervezett előirányzat teljesítés előirányzat 2 3 4 0 0 8 979 979 8 979 979 8 530 980 0 0 250 000 250 000 1 179 667 28 784 421 28 784 421 32 562 290 39 668 400 000 400 000 400 000 38 164 400 38 204 068 41 493 270 9 682 600 9 682 600 7 547 305 0 0 0 220 000 2 000 500 9 902 600 9 684 600 7 547 805 10 000 10 000 10 000 0 48 077 000 47 898 668 49 051 075 24 099 983 24 099 983 25 156 907

különbözet 5=4-2

2014. évre javasolt előirányzat 6

adatok ezer forintban 2015. évre 2016. évre javasolt javasolt előirányzat előirányzat 7 8

0 -448 999 0 929 667 3 777 869

8 104 000

7 698 800

7 313 860

439 618 28 576 507

0 27 754 575

0 29 122 159

0 3 328 870 -2 135 295

400 000 37 080 507 2 703 555

400 000 35 853 375 0

400 000 36 836 020 0

0 -219 500 -2 354 795 0

500 2 704 055 10 000

500 500 10 000

500 500 10 000

974 075 1 056 924

39 794 562 26 414 752

35 863 875 27 735 390

36 846 520 29 122 159

5 Az IFT elkészítésének és elfogadásának időszakában még nem ismertek a 2013-évi intézményi költségvetési támogatási adatok, a 2013. évben elérhető hazai és nemzetközi pályázati források, valamint nem jelent meg a felsőoktatás finanszírozásáról szóló kormányrendelet. Ezért az intézmény 2013. évi működési tervét a 2013. évi költségvetés előzetes számításai szerint jelenítettük meg.


205/226

Bevételi többlet jogcímenkénti indoklása adatok ezer forintban 2014-2013 2015-2014 2016-2015 évek közötti évek közötti évek közötti bevételi ei bevételi ei bevételi ei különbözet különbözet különbözet Tervezett bevételi többlet összege -448 999 585 650 1 056 924 -219 500 -426 980 -10 087 378 1 257 845 -405 200 -4 846 125 1 320 638 -384 940 -19 185 1 386 769 974 075 -9 256 513 -3 930 687 982 644

2013-2012 évek közötti bevételi ei különbözet

Megnevezés (A feladat megjelölése, amelyből a bevételi többlet tervezésre került) Intézményi működési bevételek (7. űrlap 25. sor) 5% körüli csökkenése, hallgatói létszámváltozás Uniós forrásokból megvalósuló nagyberuházások bevétele TB alapoktól átvett pénzeszköz 5%-os teljesítmény növekedéssel számolva Szakképzési ás innovációs támogatás elmaradása Intézményi működési bevételek (7. űrlap 25. sor) 5% körüli csökkenése, hallgatói létszámváltozás Uniós forrásokból megvalósuló nagyberuházások bevételének elmaradása TB alapoktól átvett pénzeszköz 5%-os teljesítmény növekedéssel számolva Intézményi működési bevételek (7. űrlap 25. sor) 5% körüli csökkenése, hallgatói létszámváltozás Uniós forrásokból megvalósuló nagyberuházások bevételének elmaradása TB alapoktól átvett pénzeszköz 5%-os teljesítmény növekedéssel számolva Intézményi működési bevételek (7. űrlap 25. sor) 5% körüli csökkenése, hallgatói létszámváltozás Uniós forrásokból megvalósuló nagyberuházások bevételének elmaradása TB alapoktól átvett pénzeszköz 5%-os teljesítmény növekedéssel számolva Összesen:

miatt

miatt

miatt

miatt

A bevételi többletek kiadási kiemelt előirányzati bontása adatok ezer forintban Kiadási előirányzat többlete összesen (tervezett bevételi többlettel egyezően)

Feladat megnevezése

2013-2012 évek közötti bevételi ei különbözet 2014-2013 évek közötti bevételi ei különbözet 2015-2014 évek közötti bevételi ei különbözet 2016-2015 évek közötti bevételi ei különbözet

Kiadási előirányzat többlete

Működési kiadások összesen

Felhalmozási kiadások összesen

Kölcsönök nyújtása

T örvény szerinti kiadások összesen

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő jár. és szoc. hozzájárulási adó

Dologi kiadások

Ellátottak pénzbeli juttatásai

98. űrlap 19. sor

98. űrlap 30. sor

98. űrlap 34. sor

98. űrlap 35. sor

2. űrlap 49. sor

2. űrlap 55. sor

3. űrlap 70. sor

4. űrlap 100. sor

3 328 870 -2 354 795 -4 412 763 -4 843 750 -1 227 132 -2 703 555 982 645 0

0 0 0 0

974 075 -9 256 513 -3 930 687 982 645

3 328 870 -4 412 763 -1 227 132 982 645

T ámogatás- Egyéb működési értékű célú támogatások, Intézményi működési kiadások Áht-n beruházások kiadások kívül 4. űrlap 15. sor

98. űrlap 13. sor

5. űrlap 13.+ 25. sor

-2 940 445 -4 843 750 -2 703 555

Felújítások

T ámogatásértékű felhalmozási kiadások

Egyéb felhalmozási célú kiadások Áht-n kívülre

Kölcsönök

5. űrlap 6. sor

4. űrlap 38. sor

98. űrlap 29.- 26. sor

98. űrlap 34. sor

585 650


206/226

2013. évi költségvetésbe beépítésre javasolt bevételi előirányzat-módosítások (többletek/elmaradások) jogcímek szerinti bemutatása adatok ezer forintban Bevételi előirányzat

Kiadási előirányzat

Feladat megnevezése (amelyre a bevételi többlet felhasználása történik) a 2013. év vonatkozásában

2012. évi Kincstári költségvetés szerinti bevétel

Intézményi saját bevétel

Bevétel összesen

T B.alapoktól átvett támogatás

48 077 000

23 977 017

-448 999

-448 999

24 099 983



13 644 770

T ámogatás- Egyéb működési értékű célú támogatások, Intézményi működési kiadások Áht-n beruházások kiadások kívül


Dologi kiadások

4 295 710 19 621 777

300 000

302 100

9 172 343

Felújítások


680 300


50 000

Létszám (fő)

Kiadások összesen

Kölcsönök

10 000

48 077 000

5 197

Szerkezeti változás (Ávr. 15. § (2) bek.)

-

Hallgatói létszám csökkenés Teljesítmény növekedés Uniós forrásból megvalósuló nagyberuházások Szakképzési és innovációs támogatás elmaradása S zerkezeti változás összesen:

1 056 924

1 056 924 585 650

585 650

-219 500

-219 500

974 075

-82 849

-448 999

-448 999

1 056 924

1 056 924 585 650

585 650

-219 500 1 056 924

0

0

607 925

0

0

0

-219 500

-219 500 585 650

0

0

0

974 075

0

Szintrehozás (Ávr. 15. § (3) bek.)

-

0

0

0

0

0

S zintrehozás összesen:

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

974 075

-82 849

1 056 924

0

0

607 925

0

0

0

-219 500

585 650

0

0

0

974 075

0

49 051 075

23 894 168

25 156 907

13 644 770

4 295 710 20 229 702

300 000

0

302 100

8 952 843

1 265 950

0

50 000

10 000

49 051 075

5 197

Bevételi többletek összesen (szerkezeti változás összesen + szintrehozás összesen):

2013. évi tervezett bevételi előirányzat (2012. évi Kincstári költségvetés szerinti bevétel + Bevételi többletek összesen)


207/226

2013. évi költségvetésbe beépítésre javasolt támogatás előirányzat-módosítások (többletek/elmaradások/többletigények) jogcímek szerinti bemutatása adatok ezer forintban Kiadási előirányzat Feladat megnevezése

2012. évi Kincstári költségvetés szerinti támogatás

Támogatás előirányzat



14 760 700

6 834 530

1 953 690

T ámogatás- Egyéb működési értékű célú támogatások, Intézményi működési kiadások Áht-n beruházások kiadások kívül


Dologi kiadások

3 649 223

2 270 900

Felújítások



Létszám (fő)

Kiadások összesen

Kölcsönök

52 357

14 760 700

1 552

Szerkezeti változás (Ávr. 15. § (2) bek.)

-

0 0 0

S zerkezeti változás összesen:

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Szintrehozás (Ávr. 15. § (3) bek.)

-

0 0 0

S zintrehozás összesen:

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Támogatási többletigény -

0 0 0

Támogatási többletigény összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

14 760 700

6 834 530

1 953 690

3 649 223

2 270 900

0

0

52 357

0

0

0

0

14 760 700

1 552

Támogatási többletek összesen (szerkezeti változás összesen + szintrehozás összesen + támogatási többletigény összesen):

2013. évi tervezett támogatási előirányzat (2012. évi Kincstári költségvetés szerinti támogatás + Támogatási többletek összesen)


208/226

JAVASLAT a 2013. évi létszámkeret (álláshely) meghatározásához (fő)

Megnevezés

1.

Kormánytisztviselő

Köztisztviselő

2.

3.

4.

1. 2012. évi költségvetésben engedélyezett létszám 2012-ben a Kormány, illetve a minisztérium által 2. engedélyezett létszámváltozás (+,-)

Közalkalmazott

Mtv. hatálya alá tartozó

5.

Állományba nem tartozó

6.

0

0

0

Összesen

Intézményi Intézményi bevételi többlet bevétel terhére terhére

7=2+..+6

6 749

ezer Ft A tervezett létszámtöbblethez a forrás (a teljes előirányzat (szem. + jár.) összegének megjelölése szükséges)

8.

9.

Intézményi támogatás terhére

támogatási ei. többletigénye

10.

11.

6749 0

0

0

Feladat / jogcím megjelölése: 2.1

0

2.2

0

.

0

2012. évi további feladatváltozással összefüggő 3. létszámváltozás (+,-) Feladat/jogcím megjelöléssel.

0

0

-61

0

0

-61

0

0

0

0

0

0

0

0


-61

-61

3.2

0

.

0

4.

2013.évi feladatváltozással összefüggő létszámváltozás (+,-). Feladat/jogcím megjelöléssel.

0

0

0

0

0

0


0

4.2

0

.

0


9.

209/226

Vagyongazdálkodási koncepció

Az Egyetem a vagyongazdálkodással, -kezeléssel kapcsolatos kérdéseket stratégiai jelentőségűnek gondolja, így az erre vonatkozó elképzelései részét képezik a Stratégiai Célokat és a kapcsolódó Akciókat leíró fejezeteknek. Az alábbiakban ezért – az ott leírtakkal teljes összhangban – az ott nevesített feladatokat fejtjük ki részletesebben, illetve kitérünk az első évre vonatkozó, a vagyonelemek változását illető szándékainkra.

9.1.

Költséghatékony infrastruktúra kialakítása

A PTE célja egy költséghatékony infrastruktúra kialakítása, ennek érdekében a meglévő ingatlanvagyon-portfóliójának vagyonkezelését és facility-managementjét erőteljesen fejleszteni kívánja a következő időszakban. A létező facility-management tevékenységet az Egyetem professzionalizálni kívánja. Ez ki fog terjedni a jelenlegi infrastruktúra-körön kívül a terem-gazdálkodásra, a raktározási kapacitások optimalizálására, valamint a sport és egyéb funkcionális tevékenységekhez kötődő ingatlanok hasznosítására. A vagyon-gazdálkodás keretében költséghatékony, az erőforrásokhoz illeszkedő infrastruktúra megteremtése, az optimális mérethatékonyság a cél. Lényeges szempont az oktatási képzési tevékenység szezonalitásából fakadó szabad kapacitások hasznosítása. A célhoz kapcsolódó akciók:  Hatékony facility-management rendszer kialakítása  Hatékony vagyongazdálkodás kialakítása 9.1.1.

Hatékony facility-management rendszer kialakítása, működtetése

Az Egyetem vagyongazdálkodási stratégiájának kiemelkedő területe a facility managementen belül az ingatlanok, eszközök, műszerek, gépek-, berendezések nyilvántartása, számba vétele. A facility management rendszer működtetésének alapvető célja, a nyilvántartáson túl, hogy az Egyetem infrastruktúrájával kapcsolatos valamennyi költséget szorosan és tartósan a fizikai költségokozóhoz lehessen rendelni. Ennek előfeltétele, hogy valamennyi ilyen potenciális költségokozó objektumot, azaz pl. az épületek ilyen szempontból számba jöhető fontosabb elemeit (pl. nagy értékű gépészeti-, biztonságtechnikai berendezések, burkolatok, berendezési tárgyak, stb.) részletesen és folyamatosan számba lehessen venni. A PTE olyan információtechnológiai számítógépes programot (adatbázis alapú rendszert) hozott létre, és működtet, amely segítheti az FM folyamat működését, átvéve az információrendszerezés és a rutin jellegű irodai és irányítási munka jó részét. A kiépített ArchiFM rendszer, biztosítja a PTE tulajdonában, illetve vagyonkezelésében lévő ingatlanok és a hozzájuk tartozó vagyonelemek nyilvántartását. Ez az adatbázis hatékony segítséget nyújt az Egyetem helyiséggazdálkodási-, beruházási-, illetve üzemeltetési döntéseinek meghozatalához, az ingatlangazdálkodási stratégia megvalósításához. A rendszer lehetőséget nyújt a területgazdálkodással kapcsolatos jelentések elkészítéséhez. Tekintettel arra, hogy csak a rendszerbe bevitt értékekre, adatokra lehet jelentést készíteni, ezért annál öszszetettebb jelentések készíthetők, minél több adat kerül be a rendszerbe. Az ArchiFM rendszer megvalósítási terve a 2013 évre  Az FM rendszer kiterjesztése a Pécsi Tudományegyetemen o Az egyetemi szervezeti egységeivel és munkatársaival megismertetni, hogy a rendszer milyen lehetőségeket nyújt a döntéstámogatásban.


210/226

o





 

Országos, központi adatszolgáltatás az FM rendszer adatbázisából, illetve az adatbázisban tárolt információkat alapul véve történjen  teljesen: MNV Zrt. felé  részlegesen: Emberi Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkárság, KSH adatszolgáltatások, … felé Változáskezelési folyamat o Változáskezelési folyamat kialakítása, szabályozása o Az Egyetemen rutinszerűvé kell válnia az ArchiFM adatbázist érintő változások bejelentése, adminisztrálása GF KGI Számviteli Osztály Analitikai és Leltár Csoport és a VGI Ingatlangazdálkodási Osztályának közös munkája o A SAP gazdálkodási rendszer ingatlan-nyilvántartási adatainak (telek és épület) az ArchiFM adatbázissal való rendszerkapcsolatainak meghatározása, kapcsolat kialakítása Az ArchiFM adatbázis szakmai tartalmának bővítése (parkolók, tűzcsapok, lámpatestek, kapcsolók és konnektorok) ArchiFM rendszer bővítése a diszpécseri modullal.

9.1.2.

Hatékony vagyongazdálkodás kialakítása

Ingatlangazdálkodási koncepció Az egyetem ingatlanfejlesztési programjának két fontos célja van. Egyrészről az ingatlanstruktúra optimalizálása: a lehető legmagasabb koncentrálás elérése, másrészt a megváltozott képzési igényekhez, kutatásfejlesztési és szolgáltatási tervekhez szükséges minőségi infrastrukturális háttér megteremtése. Az egyetem az oktatási feladatok racionális elláthatósága és szervezeti egységeinek gazdaságosabb működtetése érdekében végzi az egyes karok területileg egy-egy helyre való összevonását. Az így kialakított telephelyeken az azonos felhasználó az egységes követelményrendszer birtokában jobban törekedhet épületei azonos műszaki-szakmai színvonalának biztosítására, a feladatok ellátásához szükséges apparátus csökkentésére, az egységesebb vezetés miatti eredményesebb munka végzésére. Ki kell dolgozni a tevékenységekhez szükséges normatívákat. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az előző pontban jelzett FM rendszer. Költséghatékony, erőforrásokhoz alkalmazkodó infrastruktúra kialakítása A feladatellátást biztosító épületek szerkezeti sajátosságai, méretei és energiafelhasználása új kihívások elé állítja az Egyetemet, ugyanis jelentős költséghányadot jelent az épületfenntartás az éves költségvetésben. Elengedhetetlen feladat az intézmények energia felhasználásának csökkentése, az energia és költséghatékony infrastruktúra megteremtése. Ehhez pályázati lehetőségeket keresünk. Ingatlanértékesítés Az elmúlt évek során az Egyetem ingatlanállománya minden szempontból jelentős változásokon ment keresztül. Különböző projektek eredményeként számos új ingatlanra (Baranya Megyei Kórház ingatlanjai, Tudásközpont, Zsolnay-negyed épületei és Science Building) tettünk szert, több ingatlanunk jelentős felújításon (Pollack M. Kar, Rektori Hivatal, kollégiumok) ment keresztül. A felújítások és korszerű új ingatlanok mellett azonban az elmúlt években használatunkba kerültek vagy maradtak olyan részben, vagy egészen megüresedett létesítmények is, amelyeket vagy jelentős fenntartási terhekkel vagy feleslegesen lekötött tőkeként cipelünk magunkkal. Meg kell találni a mód-


211/226

ját, hogy ezek a javak folyamatos vagy egyszeri bevételt generáljanak, de ha erre nincs mód, akkor arra kell törekednünk, hogy a velük járó terheket minimalizáljuk. Az alábbi lista tartalmazza az értékesítésre szánt ingatlanok körét, melyeket az Egyetem a Magyar Állam nevében eljárva saját hatáskörében értékesíthet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (jelenleg: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) előzetes hozzájárulásával, az oktatásért felelős miniszter (Nemzeti Erőforrás minisztérium, Oktatásért Felelős Államtitkárság) előzetes értesítése mellett, a valós piaci értéknek megfelelő ellenértékért. Az értékesítéshez szükséges hozzájárulást a Szenátus megadta. Azon ingatlanokat kerülnek értékesítésre, amelyek már hosszabb ideje funkció nélküliek, előreláthatólag a közeljövőben oktatási, egészségügyi funkciót nem kapnak, illetve ilyenekhez nem illeszkednek, fenntartásuk, kezelésük költsége meghaladja az esetleges és időszakos hasznosításból származó bevételek összegét, és az adott ingatlan funkcióját, fekvését, felhasználhatóságát tekintve nem illeszkedik az Egyetem ingatlan használatába. Az ingatlanok értékesítésének időtartama tekintetében végleges határidőt a jelenlegi gazdasági helyzetben, szűkebben nyomott ingatlanpiaci körülmények között értelemszerűen nem lehet meghatározni, mint ahogy az egyes ingatlanok vagy ingatlancsoportok várható értékesítési árát sem lehet akárcsak jó közelítéssel sem meghatározni. Az értékesítésből befolyó árbevétel felhasználási célja az oktatási fejlesztések forráskiegészítése. Az értékesítésre javasolt ingatlanok listája:  Pécs I., Somogy-Vasas, Legény u. 2., hrsz 46938  Pécs I., Somogy-Vasas Legény u., hrsz 46942  Bicsérd külterület 0102/1 hrsz  Pécs, Fekete u. – Donátusi u. hrsz 52190  Pécs, Sport u. 1., hrsz 40712/1  Pécs, Jurisics Miklós u. 16., hrsz 5193/7/A  Pécs, Damjanich u. 30., hrsz 5116/1  Pécs, Berek u. 15. hrsz 20958  Pécs, Berek u. 9. hrsz 20960  Mátyás király utca 15., hrsz 18616/1  Szombathely, Dózsa György u. 13. hrsz 5622 (kollégium)  Szekszárd, Szent István tér 15-17. hrsz 2835  Fonyód. Süllő u. 6., hrsz 8557  Pécs, Munkácsy u. 43., hrsz 17375/A/4  Pécs, Megyeri tér 4., hrsz 86/2/A/7  Pécs, Málomi út 5., hrsz 23879/A/48  Pécs, Madách Imre u. 5/b., hrsz 3493/7/A/20  Pécs, Illyés Gyula u. 34., hrsz 22159/16/A/12  Pécs, Mária u. 21., hrsz 17564/A/5  Pécs, Krisztina tér 16., hrsz 20929/A/61  Pécs, Búza tér 6., hrsz 16637/A/4  Pécs, Márton utca 19-21., hrsz 16710/A/18 Szabadkapacitás-hasznosítás, bérbeadás Az értékesítésre váró ingatlanok esetében a piac kiszámíthatatlansága miatt, a használatban lévő épületek esetében a folyamatos üzemelés érdekében fel kell térképezni a rendelkezésre álló, és a kialakítható szabad kapacitások mértékét. Az adatok ismeretében ingatlanpiaci kutatással meg kell határozni, a hasznosítás módját, annak időtartamát, célcsoportját. Ki kell alakítani az ingatlanértékesítés, bérbeadás elszámolásának folyamatát.


9.2.

212/226


Az Egyetem igyekszik hallgatóit és dolgozóit magas minőségi szinten kiszolgálni. Ennek érdekében az oktatási-képzési, valamint a K+F+I célokat szolgáló eszköz- és műszerpark színvonalának fenntartása, fejlesztése folyamatos cél. A PTE kialakítja eszköz- és műszerparkjának vagyonnyilvántartását. A műszerbeszerzések a jövőben – vis major-tól eltekintve – csak előzetes tervezés alapján folynak. A stratégiai periódus jelen időszakában rendkívül jelentős eszköz-fejlesztés zajlik a Szentágothai Központ laborjaiban. A célhoz kapcsolódó akciók:  Eszköz- és műszerpark folyamatos megújítása  A kutatást és innovációt magas színvonalon támogató K+F+I-infrastruktúra és infokommunikációs háttér biztosítása, hatékony használata 9.2.1.

Eszköz- és műszerpark folyamatos megújítása

Eszköznyilvántartás Fel kell mérni és rögzíteni kell az eszköz- és műszerpark adatait, ki kell dolgozni és működtetni kell a validálási folyamatot. Az orvostechnikai berendezések és eszközök tételes listáját folyamatosan aktualizálni kell. Az új eszközök beszerzésekor rögzíteni kell az elektronikus rendszerben.(SAP) Az eszköznyilvántartás elemzésével, forrástervezéssel, kell meghatározni az intézmény beszerzési stratégiáját. (az elavult eszközök cseréjének optimalizált rendje, forgása, mikor milyen eszközök cseréjére kerül sor) A nyilvántartás lehetővé teszi, részletes költségtervezés készítését, valamint az Egyetem adatszolgáltatási (pl. GYEMSZI, EMKI-ORKI, ÁNTSZ, stb.) kötelezettségeit. A nyilvántartás, az eszközök leltári kimutatások tartalmi elemein túl, tartalmazza az orvostechnikai paramétereket, termékcsoportokra, (képalkotók, akut ellátás eszközei, stb.) gyártókra, készülékekre, tartozékigényre, intézményre, részlegre-osztályra, stb. lebontva. Orvostechnikai eszközök tekintetében, a jelenlegi tárgyi-eszköz nyilvántartás (SAP) adatait pontosítani kell. (gyári számok, ORKI - kódok stb.) A nagy értékű berendezések adatait be kell vinni a CAFM rendszerbe is. (minden eszköz az adott helyiségbe elhelyezhető és bármilyen információ felvihető) Meg kell teremteni a kiemelt műszerek kapacitáskihasználását. Az adatbázis feltöltése, az adatok „élőntartása” lehetőséget ad a műszerek életciklus elemzésére. Műszerbeszerzés tervezése, pályázati aktivitás növelése Az Egyetem egy un. „műszer-program” keretében kidolgozza, a műszerpark nagy értékű eszközeinek csereprogram-stratégiáját. Az eszközök cseréjét, pótlását, új eszközök beszerzését, a műszerpark naprakész, megfelelő nyilvántartási adatainak, (évkorlát, amortizáció, kihasználtság, ráfordítások, stb.) illetve a vonatkozó, szükséges minimumfeltételeknek, valamint a gazdálkodó egységek igényeinek ismeretében kell tervezni. Jelentősen növelni kell a pályázati aktivitást, a hazai pályázatok rendszeres figyelésén túl, figyelemmel kell kísérni az EU-s pályázatokat is.


10.

213/226

A stratégiai kontrolling folyamatának és eszközeinek bemutatása

A stratégiai kontrolling tevékenység során sor kerül a stratégiai célok és akciók teljesülésének rendszeres vezetői áttekintésére. Ezáltal a vezetők és a stratégia megvalósításában közreműködők információhoz juthatnak a célok és akciók teljesüléséről. A célokat mérő mutatószámok, illetve a feladatokra lebontott akciók jelentős terv-tény eltérése esetén biztosítani szükséges a beavatkozás lehetőségét az egyetemi vezetés számára. A stratégiai célok és akciók teljesülésének rendszeres vezetői áttekintése mindezek alapján fontos információkkal szolgál az intézményi szintű teljesítményértékeléshez. A stratégiai beszámolók tartalmazzák a stratégiai célok és mutatószámok célértékét és időarányos tényértékét, a terv-tény eltérés értékelését és magyarázatát (szükség esetén), illetve a stratégiai akciók feladatainak aktuális státuszát. A stratégiai kontrolling tevékenység intézményünkben a következő folyamatok mentén valósul meg: 1. Előrehaladás rendszeres nyomon követése a Vezetői Információs Rendszer alapján. 2. Negyedéves stratégiai beszámolás 3. Éves stratégiai beszámolás 4. Stratégia éves felülvizsgálata 1. Előrehaladás rendszeres nyomon követése a Vezetői Információs Rendszer alapján A stratégiai akciók és mutatószámok rendszeres nyomon követése az akciókért és mutatószámokért felelős vezetők számára lehetőséget biztosít a tényértékek, tendenciák figyelemmel kísérésére. Legalább havonta szükséges a Vezetői Információs Rendszerben meglévő adatok lekérdezése, átnézése. A vezetők számára az előrehaladás rendszeres figyelemmel kísérése segítséget nyújt abban, hogy az egyetemi vezetés felé proaktívan, még a negyedéves stratégiai beszámolás előtt jelezzék a negatív tendenciákat, várható jelentős eltéréseket, intézkedési javaslatokat. A vezetői értekezleteken ezáltal lehetőség van a korai beavatkozásra. A következő táblázat az előrehaladás rendszeres nyomon követésének folyamatlépéseit mutatja be: #

Folyamatlépés

1.

Vezetői Információs Rendszer stratégiai mutatószámokhoz kapcsolódó adatainak lekérdezése

Stratégiai mutatószámokért felelős vezetők

Rendszeresen, de legalább havonta

2.

Vezetői Információs Rendszer stratégiai mutatószámokhoz kapcsolódó adatainak lekérdezése

Stratégiai akciókért felelős vezetők

Rendszeresen, de legalább havonta

3.

Intézkedési javaslatok megfogalmazása vezetői értekezleten (jelentős eltérés esetén)

Stratégiai mutatószámokért és stratégiai akciókért felelős vezetők

Következő vezetői értekezleten

4.

Intézkedési javaslatok jóváhagyása (szükség esetén, vezetői értekezleten)

Egyetemi vezetés

Következő vezetői értekezleten

2. Negyedéves stratégiai beszámolás

Felelős

Határidő


214/226

A stratégiai kontrolling keretében negyedévente kerül sor a stratégiai beszámoló előállítására. A beszámoló előállításában a stratégiai mutatószámokért és akciókért felelős vezetők aktív szerepet vállalnak. A stratégiai beszámoló a vezetői értekezleten kerül megvitatásra. Akár a stratégiai mutatószámokkal, akár a stratégiai akciókkal kapcsolatban tapasztalt jelentős terv-tény eltérés esetén a vezetői értekezleten intézkedések kerülnek megfogalmazásra. Az intézkedések célja, hogy kijelöljék a jelentős időarányos terv-tény eltérések lefaragásához szükséges feladatokat. A negyedéves stratégiai beszámolás keretében a folyamatban lévő intézkedések monitorozására is sor kerül. A következő táblázat a negyedéves stratégiai beszámolás folyamatlépéseit mutatja be: #

Folyamatlépés

Felelős

Határidő

1.

Stratégiai mutatószámok tényértékeinek meghatározása

Stratégiai mutatószámokért felelős vezetők

Negyedévet követő hónap 15. nap

2.

Stratégiai akciók státuszolása

Stratégiai akciókért felelős vezetők


3.

Folyamatban lévő intézkedések státuszolása (ha vannak)

Intézkedésekért felelős vezetők


4.

Negyedéves stratégiai beszámoló összeállítása (stratégiai mutatószám tényértékek, stratégiai akciók státuszolása, illetve intézkedések státuszolása alapján)

Rektori Hivatal


5.

Negyedéves stratégiai beszámoló értékelése a vezetői értekezleten

Egyetemi vezetés


6.

Intézkedések megfogalmazása a vezetői értekezleten (jelentős időarányos terv-tény eltérés esetén)

Egyetemi vezetés


3. Éves stratégiai beszámolás A negyedik negyedéves beszámolást követően az aktuális stratégiai beszámoló bemutatásra kerül a Gazdasági Tanács és a Szenátus ülésén. Mindkét fórumon sor kerülhet intézkedések megfogalmazására, ha a beszámoló adatai alapján jelentős terv-tény eltérés mutatkozik. A megfogalmazott intézkedések megvalósításának monitorozására a továbbiakban a negyedéves stratégiai beszámolás keretében kerül sor. Az éves stratégiai beszámolót és a stratégia éves felülvizsgálatának eredményeit a Gazdasági Tanács és a Szenátus párhuzamosan, egy csomagban tárgyalja. A következő táblázat az éves stratégiai beszámolás folyamatlépéseit mutatja be: #

Folyamatlépés

Felelős

Határidő

1.

Negyedik negyedéves stratégiai beszámoló bemutatása a Gazdasági Tanács ülésén

Rektor

Következő év március 1.

2.

Intézkedések megfogalmazása a Gazdasági Tanács ülésén (jelentős terv-tény eltérés esetén)

Gazdasági Tanács


3.

Negyedik negyedéves stratégiai beszámoló bemutatása a Szenátus ülésén

Rektor



#

Folyamatlépés

4.

Intézkedések megfogalmazása a Szenátus ülésén (jelentős terv-tény eltérés esetén)

215/226

Felelős Szenátus

Határidő Következő év március 20.

4. Stratégia éves felülvizsgálata A stratégiai időtávon belül a stratégia felülvizsgálatára évente kerül sor. A felülvizsgálat során – szükség esetén, a környezeti feltételek jelentős változása esetén – sor kerülhet a helyzetértékelés és / vagy az intézményi stratégia különböző elemeinek módosítására. A felülvizsgálat arra az eredményre is juthat, hogy nincsen szükség a stratégia tartalmának módosítására. Az éves stratégiai beszámolót és a stratégia éves felülvizsgálatának eredményeit a Gazdasági Tanács és a Szenátus párhuzamosan, egy csomagban tárgyalja. A következő táblázat a stratégia éves felülvizsgálatának folyamatlépéseit mutatja be: #

Folyamatlépés

Felelős

Határidő

1.

Helyzetértékelés felülvizsgálata (szükség esetén)

Egyetemi vezetés

Következő év február 15.

2.

Intézményi stratégia felülvizsgálata (szükség esetén) Ennek keretében – szükség esetén – sor kerülhet a jövőkép, a stratégiai irányok, a stratégiai célok, a stratégiai mutatószámok és célértékek, valamint a stratégiai akciók felülvizsgálatára

Egyetemi vezetés

Következő év február 15.

3.

Felülvizsgált stratégia bemutatása a Gazdasági Tanács ülésén

Rektor


4.

Felülvizsgált stratégia jóváhagyása a Szenátus ülésén

Rektor



11.

216/226

Stratégiai kommunikáció folyamatának és eszközeinek bemutatása

Intézményünk fontosnak tartja a stratégiai tervek, illetve a stratégia mentén elért eredmények rendszeres kommunikációját mind a belső, mind a külső érintettek felé.

11.1.

Stratégiai kommunikáció a belső érintettek felé

A belső érintettek között a stratégiai kommunikáció tekintetében külön kezeljük a munkavállalókat (oktatói, kutatói és nem oktatói állományt), illetve a hallgatókat. A következő táblázatban a belső érintetteket célzó stratégiai kommunikációs tevékenységeket és eszközöket mutatjuk be. #

Feladatok, eszközök

Célcsoport

Határidő / Gyakoriság

Stratégiai tervek kommunikációja 1.

Stratégia fő tartalmi elemeinek bemutatása az összdolgozói értekezleten

Munkavállalók

Stratégia elfogadását követően esedékes összdolgozói értekezleten

2.

Összefoglaló készítése a stratégia fő tartalmi elemeiről (magyar és angol nyelven)

Munkavállalók, hallgatók

Stratégia elfogadását követő 30 napon belül

3.

Stratégiai térkép és összefoglaló közzététele az Egyetem honlapján



4.

Stratégiai térkép és összefoglaló közzététele az intraneten, a dolgozó hírlevélben és a Vezetői Információs Rendszerben

Munkavállalók

5.

Felülvizsgált stratégia fő tartalmi elemeinek bemutatása az összdolgozói értekezleten

Munkavállalók

Felülvizsgált stratégia elfogadását követően esedékes összdolgozói értekezleten

6.

Összefoglaló készítése a felülvizsgált stratégia fő tartalmi elemeiről (magyar és angol nyelven)


Következő év április 10.

7.

Felülvizsgált stratégiai térkép és összefoglaló közzététele az Egyetem honlapján



8.

Felülvizsgált stratégiai térkép és összefoglaló közzététele az intraneten, a dolgozó hírlevélben és a Vezetői Információs Rendszerben

Munkavállalók





Stratégiai eredmények kommunikációja 9.

Éves stratégiai beszámoló alapján összefoglaló készítése az előző évi eredményekről (magyar és angol nyelven)


#


Célcsoport

217/226


10.

Előző évi stratégiai eredményekről készített összefoglaló közzététele az Egyetem honlapján



11.

Előző évi stratégiai eredményekről készített összefoglaló közzététele az intraneten és a Vezetői Információs Rendszerben

Munkavállalók


12.

Előző évi stratégiai eredmények bemutatása az összdolgozói értekezleten

Munkavállalók

Éves stratégiai beszámoló elfogadását követően esedékes összdolgozói értekezleten

11.2.

Stratégiai kommunikáció a külső érintettek felé

A külső érintettek közül a stratégiai kommunikáció tekintetében kiemelten és külön kezeljük a potenciális felvételizőket, a régió gazdasági szereplőit (mint együttműködő partnerek és mint a felnőttképzési tevékenységek potenciális célcsoportja), az egyéb partnerszervezeteket, a felügyeleti szerveket, valamint a nemzetközi partnerszervezeteket. A következő táblázatban a külső érintetteket célzó stratégiai kommunikációs tevékenységeket és eszközöket mutatjuk be: #


Célcsoport


Stratégiai tervek kommunikációja 1.

Összefoglaló készítése a stratégia fő tartalmi elemeiről (magyar és angol nyelven)

Valamennyi, kiemelt külső érintetti csoport

2.

Stratégiai térkép és összefoglaló közzététele az Egyetem honlapján


3.

Stratégia fő tartalmi elemeinek bemutatása a külső partnereknek címzett hírlevelekben

Régió gazdasági szereplői, egyéb partnerszervezetek, nemzetközi partnerszervezetek


4.

Stratégia fő tartalmi elemeinek bemutatása szakmai konferenciákon, fórumokon

Régió gazdasági szereplői, egyéb partnerszervezetek, felügyeleti szervek, nemzetközi partnerszervezetek

Stratégia elfogadását követően folyamatosan

5.

A külső partnereknek készülő kiadványokba a stratégia fő tartalmi elemeinek beemelése






#


Célcsoport

218/226


Stratégiai eredmények kommunikációja 6.

Éves stratégiai beszámoló alapján összefoglaló készítése az előző évi eredményekről (magyar és angol nyelven)



7.

Előző évi stratégiai eredményekről készített összefoglaló közzététele az Egyetem honlapján



8.

Előző évi stratégiai eredmények bemutatása a külső partnereknek címzett hírlevelekben

Régió gazdasági szereplői, egyéb partnerszervezetek, nemzetközi partnerszervezetek


9.

Előző évi stratégiai eredmények bemutatása szakmai konferenciákon, fórumokon

Régió gazdasági szereplői, egyéb partnerszervezetek, felügyeleti szervek, nemzetközi partnerszervezetek


10.

A külső partnereknek készülő kiadványokba az előző évi stratégiai eredmények beemelése




12.

219/226

A minősítési eljárásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatás

Egyetemünk a stratégiai ciklus elejére a kutatóegyetemi és kiemelt felsőoktatási intézményi minősítést tűzi ki célul maga elé. Az orvostudományi, természettudományi, egészségtudományi és közgazdaságtudományi, valamint művészeti területeken elért nemzetközi tudományos eredmények, valamint az a tény, hogy egyetemünk nemzetközi értelemben is terjeszkedik (Németországban és Norvégiában önálló intézményi egységeket működtet, ill. fog működtetni) megítélésünk szerint alkalmassá teszik a cím elérésére.

A művészetek terén elért eredmények a szokásos felsőoktatási rangsorokban kevéssé mutatkoznak meg, ugyanis ezek döntően a természettudományos teljesítmények alapján készülnek, így a humán területek és a művészetek terén elért sikereket egyáltalán nem, vagy csak alig képesek tükrözni. Mindebből egyenesen következik, hogy a nemzetközi szerepvállalás növekedésében, a leggyakrabban használt nemzetközi rangsorokban, illetve a nemzetköziesedést mérő mutatók minőségi javulásában elért előrelépéseket is nehezen lehet kimutatni. A rangsorok ilyen jellegű torzítása erőteljesen leértékeli a scientometriai adatokkal aligha jellemezhető művészeti teljesítményeket, ezért azok nem képesek jellemezni egy adott intézmény nemzetközi versenyképességét.

Az építő-, képző- és zeneművészetek terén a PTE hallgatói és oktatói egyaránt nemzetközileg elismert teljesítményeket tudnak felmutatni. Hallgatóink számos nemzetközi versenyen, kiállításon, biennálén és egyéb fórumokon bizonyították, hogy minden tekintetben megfelelnek a nemzetközi minőségi követelményeknek. A művészetekhez kapcsolódó képzésekben érintett karok oktatói között számos Kossuth-díjas, nemzetközi elismertségnek örvendő professzor tevékenykedik, mind az alap-és mesterképzésben, mind a doktori iskolákban. Célunk, hogy az építő-, a képző- és a zeneművészetekhez kapcsolódó képzési területeken   

megőrizzük, erősítsük és javítsuk nemzetközi elismertségünket, egyre nagyobb vonzerőt gyakoroljunk a határokon túli magyar területekről és a világ más részeiről felvehető hallgatókra, ösztönözzük hallgatóinkat és oktatóinkat arra, hogy újabb nemzetközi fórumokon sikereket aratva, értékeinket felmutatva erősítsék hazánk és a PTE hírnevét.

Az Egyetem nemrég frissen elfogadott, 2020-ig tartó K+F+I stratégiájának a jelen stratégia időszakára eső céljait és akcióit a korábbi, K+F+I-re vonatkozó fejezetek hűen tartalmazzák. Hasonlóan, a területre vonatkozó és a minősítési eljárások által megkövetelt mutatószámokat és célértékeket az IFT számszerűsített céljait rögzítő fejezet tartalmazza. (Az IFT számszerűsített céljaként nem nevesített minősítési mutatókat - jellemzően a mutatók továbbbontását további szempontok alapján - külön táblában csatoljuk: kulon_tablak_minositeshez) Ezért a fejezetben a kutatás-fejlesztési céljainknak csak azon tartalmi elemeit emelnénk ki a területnek, melyekről a korábbi fejezetek nem vagy csak részlegesen szóltak.


12.1.

220/226

A PTE küldetése a K+F+I területén

A Pécsi Tudományegyetem küldetéseként azt tekinti, hogy: 1) a felmerülő társadalmi-, gazdasági-, egészségügyi- és technológiai, valamint az élet különböző területein átívelő összetett kihívásokra, továbbá a társadalmat élénken foglalkoztató problémákra a gyakorlatban hasznosítható, tudományosan megalapozott, komplex válaszokat adjon, amelynek eredményeként folyamatosan növeli társadalmi szerepvállalását, a társadalmi-, gazdasági- és technológiai fejlődéshez történő hozzájárulását, továbbá a jövőbeni kihívásokra történő felkészülés sikerességét; 2) a K+F+I tevékenységével Pécsett és vonzáskörzetében, a Dél-dunántúli régióban, valamint a határokon átívelő térségekben a területfejlesztést és a gazdasági fellendülést támogassa, továbbá a régió földrajzi-, természeti- és gazdasági adottságaira építve – a tudományos kutatás megalapozottságával – az ezen a területen működő vállalkozások versenyképességének növeléséhez, továbbá a lakosság életminőségének javulásához hozzájáruljon.

12.2.

A PTE K+F+I tevékenységének jövőképe

A K+F+I tevékenység általános jövőképe, hogy a következő 8-10 évben: 1) a K+F+I tevékenység a Pécsi Tudományegyetem meghatározó alapértéke, amellyel összhangban a tudományos tevékenység Egyetemen belüli elismertsége magas, a PTE vezetése folyamatosan képes biztosítani a K+F+I tevékenységet ösztönző kreatív szellemi és anyagi környezetet; 2) az Egyetem a kutatási-, a fejlesztési- és az innovációs aktivitásával a hazai színtéren elismert, versenyképes tényezőként jelenik meg, míg a nemzetközi kutatási projektekben néhány területen jelentős tudományos hozzáadott értéket biztosító partner 3) a Pécsi Tudományegyetem K+F+I portfoliója arányos az alap- és az alkalmazott kutatások szempontjából, valamint a kutatási eredmények meghatározó része eljut az innovációs hasznosulásig, a PTE képes a teljes K+F+I folyamatlánc meghatározó szereplője lenni; 4) a PTE néhány tudományterületen elért eredményeivel kimagasló, ebből adódóan a többi intézménytől megkülönböztethető a hazai felsőoktatási rendszerben, ugyanakkor valamennyi releváns tudományterületen folyamatos fejlődést felmutató intézmény (pl. kiválósági központ);

12.3.

A PTE K+F+I stratégiájának cél-rendszere


221/226


12.4.

222/226

Kiemelt kutatási irányok, tudományterületenkénti kutatási irányok

A Pécsi Tudományegyetem K+F+I területen megfogalmazott átfogó, jellemzően a működésre vonatkozó célrendszerén túl a tudományos munkacsoportok közreműködésével kutatási irányok kerültek meghatározásra, melyekhez az elkövetkező időszak kutatásfejlesztési és innovációs projektjeinek illeszkedniük kell. A kutatási irányok kijelölése során magas prioritással kezeltük a PTE szinten Kiemelt Kutatási Irányokat (KKI), amelyek köré csoportosított kutatási projektek megvalósításával, a projektek multi- és interdiszciplináris jellegével az Egyetem a legnagyobb erkölcsi elismerést és/vagy anyagi hasznot reméli a stratégiai időszakban. A KKI-k kijelölése során determinációt jelentettek a TÁMOP 4.2.1/B projektben meghatározott stratégiai kutatási irányok, továbbá meghatározónak tekintettük a „Lendület” pályázatot, valamint az MTA kutatócsoportok tevékenységét. A PTE szintű Kiemelt Kutatási Irányokra történő fókuszálás keretében az Egyetem vezetése a projektek előkészítésének, megvalósításának minőségét, a konkrét projektek finanszírozását, valamint a szükséges belső és külső erőforrások rendelkezésre állását kiemelten kezeli. A kijelölt KKI-k összhangban vannak a Széll Kálmán, valamint az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott, priorizált iparágakkal, melyek a következők:     

egészségipar infokommunikációs szektor járműipar zöld gazdaság, környezettechnológia, megújuló energia élelmiszerbiztonság-gasztronómia

A PTE szintű KKI-k mellett meghatározásra kerültek a tudományterületenként preferált kutatási irányok is. PTE-szintű Kiemelt Kutatási Irányok (KKI) A PTE szintű Kiemelt Kutatási Irányok is a meghatározó tudományterülethez kerültek hozzárendelésre, annak ellenére, hogy a tervezhető projektek jelentős része több tudományterület közreműködését is igényli.


223/226

Tudományterületenkénti kutatási irányok a stratégiai időtávban A PTE szinten Kiemelt Kutatási Irányok mellett – a munkacsoportok tevékenységének eredményeként – tudományterületenként is összeállításra kerültek a stratégiai időtávban preferált témák. A stratégiai időtáv különböző szakaszaiban tervezett kutatási témák lefedik a PTE teljes portfolióját. A tudományterületenként preferált kutatási irányok – összhangban az alapvető stratégia irányokkal – az alábbi szempontok alapján kerületek meghatározásra:  

 

a teljes stratégiai időtáv lefedett legyen kutatási irányokkal, a következő 10 évben tervezhetőek legyenek a kutatási irányokhoz kapcsolódó projektek; a kutatási területek leginkább relevánsak legyenek az adott tudományterületre jellemző szakmai tendenciák szempontjából, az aktuális társadalmi-, gazdasági és technológiai tendenciákkal összhangban legyenek; a legnagyobb társadalmi és gazdasági előnyt, illetve megtérülést eredményezzék; lehetőség szerint több tudományterület együttműködését igényeljék, a multi- vagy interdiszciplináris jellegük meghatározó legyen;










224/226

arányos legyen az egyes tudományterületek kutatási portfoliója az alap-, az alkalmazott kutatás, valamint az innováció szempontjából, az egyes tudományterületek a tevékenységükkel képesek legyenek lefedni a teljes K+F+I láncot; a hasznosíthatóság, az erkölcsi vagy anyagi hozadék szempontjából előnyt, vagy kitörési pontokat jelentsenek, az egyes kutatási témakörök, illetve az azokhoz rendelhető konkrét projektek érdeklődést keltsenek a piac szereplőiben; ne csak regionálisan vagy országosan, hanem nemzetközi szinten is elismert eredmények szülessenek, a PTE egyes kutatási csoportjai képesek legyenek bekapcsolódni a K+F+I nemzetközi vérkeringésébe; jól érvényesüljön a kutatói szabadság.


225/226

12.5. A mutatószámokhoz kapcsolódó, az fenntartó által definiált néhány további terület ismertetése6 Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer

6

Az Egyetem tehetséggondozási rendszerét és programjait, illetve tudás- és technológiatranszfer intézményrendszerét a helyzetértékelő részben részletesen ismertettük, a jövőre vonatkozó elképzeléseket pedig a célok és akciók alatt összegeztük, így e két terület még részletesebb bemutatásától itt eltekintünk.


226/226

Az Egyetem tudományos kapcsolatrendszere kétoldalú együttműködéseken, szervezeti tagságokon keresztül realizálódik. Az Egyetem legfontosabb partnerei: Ország Albánia Ausztria Belgium Brazília Csehország Fehéroroszország Franciaország Horvátország Japán Koreai Köztársaság Lengyelország Németország Olaszország Oroszország

Románia

Szerbia Szlovákia Szlovénia Törökország

USA

Intézmény University of Shkodra Karl-Franzens Universität, Graz Medical University of Graz Louvaini Katolikus Egyetem Catholic University of Brasília Universidade de Brasília Masaryk Egyetem Brno Francisk Scorina Gomel State University Strasbourgi Egyetem University of Zagreb Josip Juraj Strossmayer Egyetem Eszék Fukuhara Gakuen University Consortium Akita International University Nagoya City University Kyung Hee Egyetem Jagelló Egyetem, Krakkó Bayreuthi Egyetem Regensburgi Egyetem La Sapienza Egyetem IUAV Izhevsk State Technical University Izhevsk State Medical Academy Puskin Orosz Nyelvi Intézet Babes Bolyai University University of Medicine and Pharmacy at Tirgu Mures Sapientia Erdély Magyar Tudományegyetem University Novi Sad Megatrend University Nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem Selye János Egyetem University of Maribor Dumlupinar University Nazareth College University of Arizona Ohio University State University of New York at Oswego San Diego State University Florida State University Texas Tech University

Pécsi Tudományegyetem

Recommend Documents