PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U. 5. 7602 Postafiók 61
(06-72) 314-952, 510-366 Fax: 510-367 E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: PBK/2035-11/2011. 2011. november 02.-én jogerőre emelkedett. Üi: Kusz Lajos ( 72/314-952/225,
[email protected]) Tárgy: Dr. Klinger Ádám András (xxxx xxxxxxxx, xxxxxx xxxxxx x. xx.), mint Bányavállalkozó számára a „Tevel I. (Téglagyári agyagbánya) – agyag” védnevű bányatelken működő bánya kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyása
HATÁROZAT A Pécsi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bk.) a „Tevel I. (Téglagyári agyagbánya) – agyag” védnevű bányatelken működő bányára vonatkozó, 2011. – 2015. évekre készített kitermelési műszaki üzemi tervet az alábbi feltételek, rendelkezések előírásával jóváhagyja. 1.
2.
3.
A tervciklusban a kitermelési tevékenység a Bk. 3600/1995/4. ikt. számú határozatával megállapított „Tevel I. (Téglagyári agyagbánya) – agyag” védnevű bányatelken, a Tevel 07/1, 07/3 hrsz.-ú ingatlanok igénybevételével, a tervdokumentációban foglaltak szerint történhet 2015. december 31.-ig tartó érvényességi határidővel.
Kitermelhető ásványi nyersanyag:
A tervidőszakban kitermelhető összes mennyiség:
Takaróréteg letermelése
Az engedélyezett ásványvagyon veszteség:
agyag (kódja: 4100) 18 000 m3 385 m3 0 %,
A bányaművelés során
a munkaszint legnagyobb megengedett magassága:
6,0 m
a művelt bányafalak megengedett legnagyobb dőlésszöge:
60
a gép eltávozása, átállása előtt a bányafal legnagyobb dőlésszöge:
45
A tárgyi Műszaki Üzemi Tervben (továbbiakban: MÜT) betervezett tájrendezés célja nem változik, továbbra is szabadidős sportpályák létesítése. A tájrendezési végrézsűk kialakítása során
a végrézsűk kialakítandó generál-rézsűszöge legfeljebb:
27.
4.
A jóváhagyott MÜT-től – a fő bányaveszélyek elleni védekezést, az ásványvagyongazdálkodást, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmet és a bányakárt érintő tevékenységekkel kapcsolatban – eltérni csak a Bk.-nak az érdekelt szakhatóság állásfoglalásán alapuló jóváhagyásával szabad.
5.
Ha a Bányavállalkozó a jóváhagyott terv szerinti kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe és egyéb kizáró ok nem merül fel, úgy a Bk. a Bányavállalkozó kérelmére a MÜT-öt jóváhagyó határozat teljesítési határidejét legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbíthatja.
2 6.
A bányában csak olyan gépet, villamos berendezést, illetve villamos szerkezetet szabad használatba venni és üzemeltetni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és megfelelőségének a vonatkozó jogszabályok szerinti tanúsítására kiadott dokumentumok a bányavállalkozó rendelkezésére állnak. A gép és villamos berendezés illetve villamos szerkezet megfelelőségét igazoló dokumentumokat a bányavállalkozónak meg kell őriznie.
7.
Amennyiben a MÜT végrehajtására adott időn belül bármely, a Bányavállalkozó által művelt kitermelőhely vonatkozásában a bányajáradék bevallására, illetőleg megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy a rá kirótt bírságot nem fizeti meg, úgy a Bk. a MÜT végrehajtását felfüggesztheti, vagy az engedélyt visszavonhatja.
8.
A Bányavállalkozó által a tervciklusban kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. számú melléklete szerinti 4100 kódszámú „agyag” csoportba, illetve „agyag” alcsoportba tartozó ásványi nyersanyag. A Bányavállalkozó ezen alcsoportra vonatkozó fajlagos érték figyelembevételével köteles a bányajáradék önbevallási és befizetési kötelezettségének eleget tenni.
9.
A Bányavállalkozó a bányászati tevékenységek elvégzésére más személlyel (vállalkozó) szerződést köthet, ha a vállalkozó a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. A Bk. elfogadja a Bányavállalkozó azon bejelentését, mely szerint az ásványi nyersanyag kitermelésével (és a MÜT-ben részletezett egyéb bányászati tevékenységgel), mint alvállalkozói tevékenység végzésével a KÉZMŰVESTÉGLA Gyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t bízza meg. A bejelentett, előzőek szerint elfogadott alvállalkozón kívül vállalkozó alvállalkozót a bányavállalkozó, illetve engedélyes hozzájárulásával vehet igénybe, amennyiben az alvállalkozó a tevékenység végzése tekintetében eleget tesz a vállalkozóra előírt feltételeknek. A vállalkozó (alvállalkozó) igénybevételét az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a Bk.-nak be kell jelenteni. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése nem érinti a Bányavállalkozónak a bányatörvény hatálya alá tartozó tevékenységért fennálló felelősségét.
10.
A 9. pontban megfogalmazott bejelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat: a bányavállalkozó, illetve működési engedélyes megnevezését, székhelyét; a más vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését (leírását); a tevékenység helyét; az igénybe venni tervezett vállalkozó megnevezését, székhelyét; a vállalkozó e bekezdés szerinti alkalmasságának igazolását.
11.
A bányában alkalmazott új munkavállalók (beleértve az alvállalkozó által a bányában foglalkoztatni tervezett munkavállalókat is) részére a munkába állításuk előtt megtartandó oktatás módját, időtartamát, ezen belül az elméleti és a gyakorlati oktatás arányát, az oktatás szervezeti körülményeit, valamint a beszámoltatás rendjét a biztonsági és egészségügyi dokumentumban meg kell határozni. A munkavállalókat a rájuk vonatkozó munkavédelmi, műszaki-biztonsági és alapvető elsősegély-nyújtási követelmények elsajátításáig a bányában önállóan foglalkoztatni nem lehet.
12.
A bányában esetlegesen bekövetkező súlyos üzemzavarok és súlyos munkabalesetek bejelentése, ill. kivizsgálása során a vonatkozó biztonsági szabályzat szerint kell eljárni.
3 13.
A Bk. a PBK/766-7/2011. iktatószámú határozatában elfogadta a „Tevel I. (Téglagyári agyagbánya) – agyag” védnevű bánya bányászati jogának átruházása során a Bányavállalkozónak az őt terhelő kötelezettségek (különösen bányakár, tájrendezés) pénzügyi fedezetére vonatkozó x.- Ft, azaz x forint összegű ajánlatát.
14.
A biztosíték fedezetére a Völgység – Hegyhát Takarékszövetkezetnél elhelyezett x- Ftról szóló pénzintézeti fedezetigazolás szolgál, melyet a Bk. 2011. május 06.-án 2011./1 sorszámon nyilvántartásba vett.
15.
A tárgyi MÜT-öt a Bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és az esetleg megváltozott viszonyok esetén annak módosítását kezdeményezni. Amennyiben a Bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható a Bányavállalkozó kérelmére.
16.
A Bányavállalkozó köteles a tervciklus minden termelési évében a kitermelt ásványi nyersanyagok mennyiségét és minőségét a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. Külfejtés esetén az adott jelentésnek teljes anyagmérleget (teljes kitermelt anyag mennyiséget, ebből: ipari vagyon, ipari ásványvagyon veszteség, nem ipari vagyon meddőhányóra került része, meddőanyag tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része, meddőanyag meddőhányóra került része, humuszos feltalaj mentett része, humuszos feltalaj tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része) is tartalmaznia kell.
17.
A külszíni bányászati tevékenység végzése során be kell tartani a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatában foglalt előírásokat.
18.
A kitermelés hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén a MÜT erre vonatkozó tervrészletében (V.7. fejezet, 39. oldal) leírtak szerint kell eljárni.
19.
A Bk. a bányászati hulladék gazdálkodási tervet az alábbi jellemzők figyelembevételével jóváhagyja: 19.1. A „Tevel I. (Téglagyári agyagbánya) – agyag” védnevű bánya területén bányászati hulladékkezelő létesítmény nincs, így hulladékkezelő létesítményben tárolt anyag sincs. 19.2. A tárgyi tervciklusban tervezetten keletkező bányászati hulladék mennyisége: 385 m3 lefedésből mentendő termőréteg. 19.3. A Bányavállalkozó a tervciklusban három évnél tovább humuszdepót nem létesíthet.
20.
A bányaüzem felelős műszaki vezetője és felelős műszaki vezető helyettes személyei a bányászati jog átruházásakor a Bk.-ra bejelentetthez képest változatlanok. A munkájukat megbízási szerződés alapján végzik. A Bk. a bejelentésüket az alábbiak szerint elfogadja:
Felelős műszaki vezető: Erős Pál mezőgazdasági gépüzemeltetési technikus (szül.: Tevel, 1959.04.27.; a.n.: Pál Jusztina; lakcím: 7181 Tevel, Petőfi u. 109.)
Felelős műszaki vezető helyettes: Schaller Károly okl. bányamérnök (szül.: Iszkaszentgyörgy, 1953.09.14.; a.n.: Hercegfi Borbála; lakcím: 7623 Pécs, Rét u. 13.)
A szakhatóságok közül feltétellel hozzájárult a kitermelési Műszaki Üzemi Terv engedélyezéséhez:
4 21.
A Tolna Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága a 26.2/11932/2011. iktatószámú I. fokú talajvédelmi hatósági szakhatósági állásfoglalását az alábbi kikötéssel adta meg: ‒ „A terület tájrendezéséhez előirányzott humuszos termőréteg beszállítása előtt nyolc nappal tájékoztatni kell a talajvédelmi hatóságot.”
22.
Tevel - Závod Községek Körjegyzője a 1645-2/2011. iktatószámú - helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő - szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül adta meg.
A Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 440/2519/001/2011. számú végzésében, valamint a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség HDMCSF/2583-1/2011/szakhat. Nyt. számú végzésében az eljárásaikat hatáskör hiányában megszüntették. A Bk. felhívja a figyelmet arra, hogy:
a határozat végrehajtását csak a jogerőre emelkedést és végrehajthatóvá válást követően, az erre vonatkozó tájékoztatás és a záradékolt tervdokumentáció megküldését követően lehet megkezdeni,
a kitermelési MÜT jóváhagyása nem mentesíti a Bányavállalkozót az egyéb jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól,
a jelen határozatban elrendeltek teljesítésének elmaradása esetén, ha az a Bányavállalkozónak felróható, eljárási bírságot szabhat ki, amelynek összege 1.000.000.- Ft, azaz egymillió forintig terjedhet. Amennyiben a Bányavállalkozó a Bk. figyelemfelhívása ellenére továbbra is a Műszaki Üzemi Tervben foglaltaktól eltérően folytatja bányászati tevékenységét, a Bk. az így szabálytalannak minősített bányászati tevékenység folytatását felfüggesztheti, illetve a Bányavállalkozót 10.000.000.- Ft-ig terjedő bányászati bírsággal sújthatja.
A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bk.-nál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A bányafelügyelet határozata ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, azaz 19. 000.- Ft. A jogorvoslati eljárás díját az elsőfokú eljárási díj megfizetésére vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 10032000-01417179-00000000 számú számlájára, illetőleg postai átutalási utalványon, amelyen fel kell tüntetni az eljárás jogcímét, illetve A053 számú kódszámát.
INDOKOLÁS A Dr. Klinger Ádám András (xxxx xxxxxxxt, xxxxxx xxxxxx x. xx.) 2011.07.05.-én iktatott kérelmében kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását kérte a Bk-tól a „Tevel I. (Téglagyári agyagbánya) – agyag” védnevű bányatelkén lévő bányájára a 2011-2015. évekre vonatkozóan. A műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelméhez a Bányavállalkozó megküldte a Schaller Károly tervező által 2011. júniusában összeállított, a Bányavállalkozó által ellenjegyzett, kitermelési műszaki üzemi terv dokumentációt. A Bk. a műszaki üzemi terv felülvizsgálata során az alábbiakat állapította meg: A bánya utolsó kitermelési műszaki üzemi tervének érvényességi ideje 2009.12.31. A Bányavállalkozó által benyújtott engedélyezési dokumentáció bányatérképei összhangban vannak a MÜT szöveges részével. A Bonyhád és Vidéke ÁFÉSZ FA – akit a HUBERTUS Pénzügyi, Gazdasági Tanácsadó Kft. képvisel - 2010.október 04.-én megkötött szerződés alapján a bányászati jogot a
5
PBK/766-7/2011. számú jogerős határozatának hozzájárulásával átadta a jelenlegi Bányavállalkozónak, Dr. Klinger Ádám Andrásnak (1024 Budapest, Keleti Károly u. 41.). Az igénybevételre tervezett ingatlanok tulajdonjogi helyzetét ismertette az engedélyezési dokumentáció. A tervidőszakban bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett terület a Bányavállalkozó tulajdonában van. A Bányavállalkozó védő-, ill. határpillér lefejtését nem tervezte a tervciklusban. A tervciklusban a kitermeléssel párhuzamos rekultivációs tevékenységet is ütemezett a Bányavállalkozó. A MÜT tartalmazza a bányavállalkozót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatos költségtervet, valamint az annak figyelembe vételével tett, biztosítékadásra vonatkozó bányavállalkozói ajánlatot. A kérelmező Bányavállalkozó kitért a kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag mennyiségének és minőségének meghatározási módszerére, eszközrendszerére.
A Bk. a beterjesztett tervdokumentáció felülvizsgálatát követően a PBK/2035-2/2011. iktatási számon 2011.05.13-án kelt végzésében hiányosságok pótlására szólította fel a Bányavállalkozót. A 2011. augusztus 11.-én kelt hiánypótlásban a Bányavállalkozó igazolta a kitermelés személyi és tárgyi feltételeinek kérdéseit, rendezte a szakhatósági eljárásban való közreműködésért még hiányzó eljárási illetéket valamint az érvényes előírásoknak megfelelően kiegészítette a Hulladékgazdálkodási tervet. A Bk. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (a továbbiakban Bt.) 27.§ (4) bekezdésben leírtak alapján hagyta jóvá a kitermelési műszaki üzemi tervet, figyelembe véve a szakhatóságok nyilatkozatait. A határozat 1. pontjában a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26. § (1) alapján rendelkezett a Bk., a Vhr. 13. §. (3) bekezdése e.) pontja alapján és a kiadott környezetvédelmi működési engedély érvényességi idejének (2015. december 31.) figyelembevételével. A határozat 2., pontja szerint a 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelete a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatáról (továbbiakban: KBBSZ) 12.§ (3) pontja alapján Vhr. 15.§ (1) bekezdések előírásaira tekintettel rendelkezett a Bk. A rendelkező rész 3. pontjában a Bt. 36. §-a szerint rendelkezett a Bk. A határozat 4. pontja szerint a Vhr. 15.§ (1) előírására tekintettel rendelkezett a Bk. A 5. pont szerint a Vhr. 14.§ (3) bekezdésének előírásaira tekintettel rendelkezett a Bk. A 6. pont szerint a 4/2001. (II. 23.) GM rendelet 3.§ (1),(2) bekezdéseiben leírt biztonsági és egészségvédelmi dokumentum kötelezően előírt meglétére és naprakész állapotban tartására vonatkozó kötelezettségre tekintettel rendelkezett a Bk., külön felhívva a figyelmet, hogy ezen kötelezettség a Bányavállalkozót terheli. A 7. pont szerinti figyelemfelhívást a Bt. 41.§ (2), (3) bekezdésben leírtak értelmében tette a Bk. A 8. pontban az 54/2008. (III.20.) Korm. rend. 2. § (1) a) pontja alapján rendelkezett a Bk. A 9., és 10. pont szerint a Vhr. 21. §. (5) és (7) bekezdése alapján tartotta szükségesnek rögzíteni a Bk. A 11. pontban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 55. § (1) bek., valamint a 4/2001. (II. 23.) GM rendelet 3.§ (1),(2) bekezdései alapján rendelkezett a Bk. A határozat 12. pontját a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet alapján rögzítette a Bk. A 13. pont szerint a Bt. 41. §. (7) bekezdése, ill. a Vhr. 25. §. (5) és (6) bekezdései alapján járt el a Bk. A bányászati jog átruházása során benyújtott költségtervet a jelen kitermelési MÜT eljárásban is érvényesnek fogadta el a Bk., mivel az a MÜT-ben foglaltaknak megfelelően fedezetet nyújt a Bányavállalkozót változatlan formában terhelő kötelezettségek teljesítésére.
6 A 14.pont szerinti biztosítékadás módja – pénzintézeti fedezetigazolás – megfelel a Vhr. 25. § (7) bekezdésének. A 15. pontban foglaltakat a Vhr. 14. §. (3) bekezdése alapján rögzítette Bk. A 16. pont szerint a Vhr. 9. §. (2) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A 17. pont szerint a Bt. 34. §. (1) és (2) bekezdése és a 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet alapján rendelkezett a Bk. A határozat 18. pontja szerint a Vhr. 13.§ (6) bekezdés előírására hivatkozással rendelkezett a Bk. A rendelkező rész 19. pontjában a bányászati hulladék gazdálkodási tervet a Vhr. 13. § (3) bek. i) pontja és a 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet 4. § (4) bekezdése alapján hagyta jóvá. „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény nincs a területen, ezért az arra vonatkozó rendeleti előírásokat nem kellett alkalmazni. A 20. pont szerint a bányaüzem felelős műszaki vezetője és helyettese kijelölésének feltételeiről szóló 25/1994. (X.14.) IKM rendelet előírásai figyelembe vételével rendelkezett a Bk. A 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A.§ (2) bekezdés alapján a Bk. megvizsgálta az eljárásban érdekelt szakhatóságok körét. A Bk. megállapította: A „Tevel I. (Téglagyári agyagbánya) – agyag” védnevű bányatelken lévő bányára vonatkozó 51090-17/2004. számú környezetvédelmi engedély érvényességi időtartama még tart, módosítására a tervezett bányászati tevékenység ismeretében nincs szükség. Az érvényes környezetvédelmi engedély ismeretében a PBK/2035-6/2011. számú végzésében a Bk. értesítette a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget a MÜT engedélyezési eljárás megindításáról. A Felügyelőség a Bk. értesítésére a jelen döntés meghozataláig nem válaszolt. A rendelkező rész 21. pontjában a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága a 26.2/1193-2/2011. iktatószámú I. fokú talajvédelmi hatósági szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „Az egyesített dokumentációt elbíráltam és az alábbi tényállást állapítottam meg: ,A tervezett kitermelés a termőföld szomszédságában lévő kivett Tevel 07/1 hrsz-ú területet érinti. A tervezett kitermelés nem akadályozza a környező termőföldeken a talajvédő földhasználat feltételeit. Az üzemi területeken összegyülekező csapadékvíz elvezetése a befogadóig megoldott. A tervezett kitermelés befejezése után a tájrendezés célja: szabadidős sportpályák létesítése 30 cm humuszos talajréteg fedésével. A humuszos termőréteg beszállítása előtt nyolc nappal tájékoztatni kell a talajvédelmi hatóságot mivel a termőföldről humuszos termőföld elszállítása talajvédelmi járulékköteles tevékenység. A szakhatósági állásfoglalásomat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Tv. (Tvtv) 43. § 44. §-ban foglaltak előírásai alapján hoztam meg.” A Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 440/2519/001/2011. számú eljárást megszüntető végzését azzal indokolta, hogy: „A kérelem tartalmából megállapítottam, hogy a Kérelmező által tervezett tárgyi beruházás jelenlegi adataink szerint sem műemléki területet, sem régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezet területét nem érinti.” A 22. pont szerintieket Tevel - Závod Községek Körjegyzője a 1645-2/2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában az alábbiakkal indokolta: „A kitermelésre vonatkozóan kérelmező digitális adathordozón csatolta a műszaki üzemi terv térképészeti és írásos dokumentációit. Ezekből megállapítható, hogy a kitermelési területen a hatályos jogszabályoknak megfelelően betartják a környezetvédelmi szempontokat.
7 Az eljárás során a rendelkezésemre álló iratokból megállapítottam, hogy Tevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (V.29.) számú rendelete (továbbiakban: ÖR.), valamint mellékletei és függeléke alapján a digitális adathordozó „Tevel I. környezetvédelmi térkép” és a „Teveli agyagbánya bányatérkép” térképeken található tervezett művelési terület, valamint annak zaj és por hatásterülete helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.” A Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség HDMCSF/2583-1/2011/szakhat. számú végzésével az elsőfokú szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntette. Indoklása szerint a tárgyi bányatelek honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezik. A Bk. a részére biztosított ügyintézési határidőt betartotta. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33. § (1) bek. alapján a kérelemre induló eljárásnál a hatósághoz történt megérkezés napjától - 2011. júl. 05.-től - számított 30 napon belül kell meghozni a határozatot. A hiánypótlás ideje (2011. júl. 15.-től 2011. aug. 17.-ig), illetve a szakhatósági ügyintézés (aug. 23.-tól szept. 27.-ig tartó) ideje nem számít az ügyintézés idejébe, ezért a tárgyi ügyben az ügyintézési határidő: 2011. október 11. A Bk. mint érdemi döntésre jogosult szerv a kitermelési műszaki üzemi tervet a kérelem beérkezésekor hatályos Bt. 27. §. (4) bekezdés és a Vhr. 13. § (1) – (8) és 14. § (1) – (4) bekezdés előírásaira tekintettel alapján hagyta jóvá. A Bk. a Ket. 140. § (1) d) pont alapján, a kötelezettség teljesítés biztosítása érdekében tartotta szükségesnek a kiszabható bírság lehetőségére történő figyelemfelhívást, a határozat rendelkező részében. A bírság mértékét a hivatkozott törvény 61. § (2) bekezdése rögzíti. A Bk. a jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. §, 99. §, 102. § - okban előírtak szerint biztosította. A fellebbezési eljárás díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet alapján állapította meg. A Pécsi Bányakapitányság hatáskörét a Bt. 44. § (1) a) pontja, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése határozza meg. Pécs, 2011. szeptember 29.
dr. Riedl István bányakapitány
