PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U. 5. 7602 Postafiók 61

 (06-72) 314-952, 510-366 Fax: 510-367 E-mail: [email protected]

Jogerőre emelkedett: 2012. augusztus 22-én

Iktatószám: PBK/2536-17/2011 Ügyintéző: Gross Tamás : +36-72-314-952/208 : +36-20-772-5983 : [email protected]

Synclean Resources Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.

Tárgy: A „Hosszúhetény – Nyugat szénkutatási terület” elnevezésű területen tervezett ásványi nyersanyag-kutatás műszaki üzemi tervének jóváhagyása iránti kérelem.

HATÁROZAT

A határozat az MBFH/1670-20/2011. számú másodfokú határozatban foglaltakkal együtt jogerős és végrehajtható!

A Pécsi Bányakapitányság a Synclean Resources Kft. (1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.) bányavállalkozó által előterjesztett, a „Hosszúhetény – Nyugat szénkutatási terület” elnevezésű területre vonatkozó ásványi nyersanyag-kutatás műszaki üzemi tervét az alábbi megállapításokkal és feltételekkel

jóváhagyja: 1.

A kutatást csak a jogerősségre és végrehajthatóságra vonatkozó záradékkal ellátott terv birtokában lehet megkezdeni.

2.

A kutatásra engedélyezett időtartam: a jelen – kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó – határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év.

3. Alkalmazható kutatási módszerek: 3.1. Archív adatok összegyűjtése és újraértékelése, geológiai modellfejlesztés, a T-14 (tervezett talpmélység: 1350,0 m), T-15 (tervezett talpmélység: 1400,0 m) és T-16 (tervezett talpmélység: 1300,0 m) jelű kutató mélyfúrások megtervezése és a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet szerinti engedélyeztetése. A fúrásokban lyukgeofizikai mérések végzése, a kutatófúrásokból vett minták laboratóriumi vizsgálata. 3.2. A kutatás keretében az ásványi nyersanyag tervezett kísérleti hasznosításához (kísérleti UCG technológia) kialakítandó teszt-üzem létesítését a Pécsi Bányakapitányság nem engedélyezi. 3.3. Az elvégzett ásványi nyersanyag-kutatásról zárójelentést kell készíteni, amelyet a bányavállalkozó köteles a kutatás befejezésétől, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időtartam lejártától számított 6 hónapon belül 2 példányban a Bányakapitányságnak benyújtani. 4.

A vállalkozónak a kutatás során nyert földtani adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségeit a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 25. § (1) bekezdésben

-2foglaltak alapján, a 203/1998. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 10/B. § (1)–(4) bekezdése, valamint a rendelet 4. számú melléklete szerint kell teljesítenie. 5.

A tervezett fúrási tevékenységnek a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet szerinti építési engedély kérelméhez – amennyiben azt olyan ingatlanon tervezik lemélyíteni, amely nem a bányavállalkozó tulajdonában áll –, a bányavállalkozónak mellékelnie kell a létesítménnyel érintett ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak), valamint a területen már megállapított bányászati joggal rendelkező bányavállalkozók hozzájáruló nyilatkozatait. Az építési engedély kérelemhez mellékelni kell az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld időleges, vagy végleges, művelés alóli kivonását engedélyező határozatát, továbbá a közműüzemeltetőkkel történt egyeztetések jegyzőkönyveit és az érintett közmű-üzemeltetők hozzájárulását is. A bányavállalkozó, valamint a földtani kutatásra jogosult szervezet a kutatási tevékenységével okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni.

6.

A jelen határozattal jóváhagyott kutatási tevékenységgel összefüggésben várható károk rendezésére szolgáló biztosítékként a Pécsi Bányakapitányság elfogadja a Synclean Resources Kft. által kutatófúrásonként felajánlott, kizárólag a Pécsi Bányakapitányság hozzájárulásával felhasználható 1.100.000,- Ft-ról, tehát, a három tervezett fúrásra vonatkozóan összesen 3.300.000,- Ft-ról azaz hárommillió-háromszázezer forintról szóló, ügyvédi letéti számlán elhelyezett óvadékot. Az óvadéki szerződés megkötését a bányavállalkozó a jelen határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül – az ügyvéddel megkötött letéti szerződés létrejöttének és a biztosíték összege átutalásának igazolásával egyidejűleg – köteles kezdeményezni a Pécsi Bányakapitányságon. A határidő elmulasztása esetén a bányahatóság a tevékenység végzését megtiltja.

7.

A bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját 8 nappal megelőzően, illetve a kutatás befejezését 8 napon belül a Bányakapitányság részére írásban bejelenteni. A kutatás megkezdéséről szóló bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet végző szervezet (alvállalkozó) megnevezését, valamint a kutatás felelős műszaki vezetőjének és helyettesének nevét, elérhetőségét.

8.

A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 75095/2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása szerint:

8.1. A tervezett kutatási tevékenység végzése során a légszennyező források által okozott levegőterhelések a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettséget nem okozhatnak. A fúrás(ok) során amennyiben a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22.§ (1) bekezdésének hatálya alá tartozó forrás létesül, úgy levegővédelmi létesítési engedélyt kell kérni felügyelőségünktől. 8.2. A tevékenységből eredő zajkibocsátás nem haladhatja meg a 27/2008.(XII.3.)KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, melyek teljesülését a tevékenység végzése alatt folyamatosan biztosítani kell. 8.3. Amennyiben a tevékenység végzéséhez használt berendezések zajjellemző értékei eltérnek 2011. október 23.-i keltezésű, a Bovi-Trio Kft. (szakértő Bobály János) által készített zajvédelmi szakértői véleményben rögzített értéktől, ennek tényét a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal a felügyelőségnek be kell jelenteni, és a tevékenység megkezdése után 30 nappal meg kell küldeni a tevékenységre vonatkozóan a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt zajterhelési határértékek teljesülését igazoló vizsgálati jegyzőkönyvet.

-38.4. Amennyiben a mérési jegyzőkönyv szerinti hatásterületen védett épületek találhatók, úgy a tevékenység végzőjének a mérési jegyzőkönyv megküldésével egyidőben a zajkibocsátási határértékek megállapításának, továbbá a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendeletben előírtaknak megfelelően be kell nyújtani felügyelőségünkhöz a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó kérelmet. 8.5. A kutatófúrásokat zárt iszaprendszer mellett kell kivitelezni, öblítőfolyadékként tiszta víz bázisú fúróiszapot kell használni, melyhez szükség esetén bentonit, vagy CMC adalékolható. 8.6. Az üzemanyag és kenőolajok tárolása talajszennyeződést nem okozhat. Rendkívüli helyzet esetére a helyszínen olajmegkötő anyagot kell készenlétben tartani és elfolyás esetén használni. 8.7. A kutatófúrásokat, amennyiben nem fogják kútként, monitoring kútként üzemeltetni, úgy a bentonitos cementtejjel el kell tömedékelni. 8.8. A tevékenység végzése során keletkező - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó - hulladékok fajtánkénti mennyiségeiről a hatályos jogszabályokban előírt nyilvántartást kell vezetni, és bejelentést kell megtenni. 8.9. A hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, hulladékkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásnál történő hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról, folyamatosan gondoskodni kell. 8.10. A bányászati hulladékok kezelésének engedélyezése – hulladékkezelési szempontból – a bányafelügyelet feladat és hatáskörébe tartozik. 8.11. A kutatási tevékenység befejeztével, az abból adódóan keletkezett felszíni tájsebeket rendezni kell. 9.

A Komlói Körzeti Földhivatal 10.238/2011. számú szakhatósági állásfoglalása szerint:

9.1. A nyersanyag-kutatási tevékenység az érintett és a környező termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását nem akadályozhatja. 9.2. Termőföld (időleges vagy végleges) más célú hasznosítása csak a földhivatal engedélyét követően kezdhető meg. 10. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal az OTH-GYÓGYF 232-2/2011. iktatószámú, Komló Város Önkormányzatának Hivatásos Tűzoltósága az Sz / 211-1 / 2011. ügyiratszámú, valamint Hosszúhetény Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Jegyzője az 1077 /1 / 2011. ügyszámú szakhatósági állásfoglalásával külön feltételek kikötése nélkül hozzájárult a kutatás műszaki üzemi tervének jóváhagyásához. 11. A Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 440/2688/001/2011. ügyiratszámú, valamint a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal a HSZO/362-1/2011. nyilvántartási számú végzésével a szakhatósági eljárását megszüntette, miután hatáskörének hiányát állapította meg. 12. Tekintettel arra, hogy a Synclean Resources Kft. és a jogosultságában lévő „Hosszúhetény – Nyugat szénkutatási terület” elnevezésű területen már korábban megállapított bányászati joggal rendelkező bányavállalkozók között a kutatási műszaki üzemi terv előterjesztéséig nem született meg a tevékenységek összehangolására vonatkozó megállapodás, a Pécsi Bányakapitányság az alábbiakat írja elő: 12.1.1. A Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: BVH Kft.) bányászati jogosultságában lévő „Vasas (szén)” védnevű bányatelek területére tervezett T-14, T-15 és T-16 jelű kutató mélyfúrások megtervezését és engedélyeztetését követően, a kutatási tevékenység során a bányatelek által elfoglalt térrészre vonatkozó (földtani, vízföldtani, kőzettani, valamint az ásványi nyersanyagra

-4vonatkozó) információkat a Synclean Resources Kft. köteles átadni a bányatelek jogosítottjának. 12.1.2. A kutatófúrások létesítési engedély-kérelméhez mellékelni kell – többek között – a BVH Kft. hozzájárulását a tervezett fúrási telephelyek által érintett „Vasas (szén)” védnevű bányatelek területén végzendő fúrásos kutatási tevékenységhez. 12.1.3. Amennyiben a bányahatóság, mint építésügyi hatóság, a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet szerint engedélyezi a T-14, T-15 és T-16 jelű kutató mélyfúrások lemélyítését, a kutatófúrás létesítését a BVH Kft. tűrni köteles. 12.1.4. A Syncelan Resources Kft. a BVH Kft. által a „Vasas (szén)” védnevű bányatelek területén végzendő bányabezárási, tájrendezési tevékenységét semmilyen körülmények között nem akadályozhatja. 12.1.5. A „Vasas (szén)” védnevű bányatelek területén a Synclean Resources Kft. által végzett tevékenység költségei, valamint a tevékenységgel összefüggésbe hozható összes kötelezettség a Synclean Resources Kft-t terheli. 12.2.1. A Pannon Hőerőmű Zrt. (7630 Pécs, Edison u. 1.) bányászati jogosultságában lévő „Pécs-Vasas – kőszén” védnevű bányatelek területét érintően, a későbbiekben – a kutatási műszaki üzemi terv módosítása keretében – esetlegesen tervezett kutatási tevékenység során a bányatelek által elfoglalt térrészre vonatkozó (földtani, vízföldtani, kőzettani, valamint az ásványi nyersanyagra vonatkozó) információkat a Synclean Resources Kft. köteles átadni a bányatelek jogosítottjának. 12.2.2. Az esetleg módosításra kerülő kutatási műszaki üzemi tervben vállalt kutatási feladatok elvégzéséhez meg kell szerezni a Pannon Hőerőmű Zrt. hozzájárulását, amelyet a kérelemhez kell mellékelni. 12.2.3. A Syncelan Resources Kft. a Pannon Hőerőmű Zrt. által a „Pécs-Vasas – Kőszén” védnevű bányatelek területén végzendő bányabezárási, tájrendezési tevékenységét semmilyen körülmények között nem akadályozhatja. 12.2.4. A „Pécs-Vasas – Kőszén” védnevű bányatelek területén a Synclean Resources Kft. által végzett tevékenység költségei, valamint a tevékenységgel összefüggésbe hozható összes kötelezettség a Synclean Resources Kft-t terheli. 12.3.1. Tekintettel arra, hogy a tervezett T-14, T-15 és T-16 jelű fúrások a Wildhorse UCG Kft. (1118 Budapest, Rétköz utca 5, Pécsi Iroda: 7624 Pécs, Barbakán tér 5.) bányászati jogosultságában lévő „Kelet-Mecsek – szénhidrogén” elnevezésű kutatási területre esnek, a Synclean Resources Kft. a kutatófúrásokból szerzett (földtani, vízföldtani, kőzettani, valamint a szénhidrogén ásványi nyersanyagra vonatkozó) információkat köteles átadni a Wildhorse UCG Kft. részére. 12.3.2. A kutatófúrások létesítési engedély-kérelméhez mellékelni kell – többek között – a Wildhorse UCG Kft. hozzájárulását a tervezett fúrási telephelyek által érintett „KeletMecsek – szénhidrogén” elnevezésű kutatási területén végzendő fúrásos kutatási tevékenységhez. 12.3.3. Tekintettel arra, hogy a területen a Wildhorse UCG Kft. és a Synclean Resources Kft. is fúrásos kutatási tevékenységet folytat, illetve fúrások létesítését tervezi, a kutatófúrások telepítését a tervezés fázisában kötelesek egyeztetni, egymás tevékenységét semmilyen körülmények között nem akadályozhatják. 12.3.4. Mindkét – kutatási joggal rendelkező – bányavállalkozó az engedélyeik alapján végzett tevékenységükkel összefüggésben keletkező költségeit, valamint a tevékenységük során keletkező összes kötelezettségeit köteles viselni, azokat másra nem háríthatja át. A jelen határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Pécsi Bányakapitánysághoz benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50 %-a, azaz 25.000,- Ft.

-5-

INDOKOLÁS A budapesti székhelyű Synclean Resources Kft. 2011. augusztus 17-én ásványi nyersanyagkutatás műszaki üzemi tervének jóváhagyása iránti kérelmet terjesztett elő a Pécsi Bányakapitányságon. A kérelem a bányahatóság 4067/7/2010 iktatószámú, 2011. február 17-én jogerőre emelkedett, „Hosszúhetény – Nyugat szénkutatási terület” elnevezésű területre vonatkozó kutatási jogadományán alapult. A Bányakapitányság a kutatási tevékenységgel érintett ingatlanok tulajdonosait (kezelőit, használóit) a 2011. augusztus 23-án kelt PBK/2536-2/2011 iktatószámú végzéssel értesítette az eljárás megindításáról. A bányahatóság a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által az ügyfél jogaival felruházott érdekvédelmi és társadalmi szervezetekről működtetett elektronikus adatbázis alapján, 2011. augusztus 23-án a PBK/2536-3/2011 iktatószámú végzéssel e-mailben értesítette az érintett szervezeteket – Dráva Szövetség, Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, Pécsi Zöld Kör, Zöld Forrás Környezetvédő egyesület, valamint az IRIS EGYESÜLET – a bányahatóságnál kérelemre indult bányászati szakigazgatási eljárás megindításáról. Az értesített szervezetek egyike sem jelezte, hogy ügyfélként részt kíván venni az elsőfokú eljárásban. A „Hosszúhetény – Nyugat szénkutatási terület” elnevezésű kutatási területen már megállapított bányászati joggal rendelkező bányavállalkozókat a 2011. augusztus 23-án kelt PBK/2536-4/2011 iktatószámú végzéssel értesítette a Bányakapitányság az eljárás megindításáról. A bányafelügyelet a beérkezett kérelem felülvizsgálata során megállapította, hogy a kérelemhez nem mellékelték a szakhatósági közreműködés feltételeként előírt eljárási illetékeket, illetve az igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésének igazolását. A Bányakapitányság a 2011. augusztus 23-án kelt PBK/2536-5/2011 iktatószámú végzésével az igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésének igazolására, az eljárási illetékek lerovására, valamint a műszaki üzemi tervdokumentáció felülvizsgálata során feltárt hiányosságok pótlására hívta fel a Synclean Resources Kft-t. A kérelmező bányavállalkozó 2011. szeptember 05-én a szakhatósági eljárások illetékeit lerótta, valamint igazolta az előírt igazgatási szolgáltatási díjak megfizetését, valamint a hiánypótlási felhívásban előírtakat 2011. szeptember 12-én teljesítette. Ezt követően, a beérkezett kérelem és a mellékelt műszaki üzemi tervdokumentáció, valamint a hiánypótlásként beterjesztett dokumentumok felülvizsgálatát követően a Bányakapitányság megállapította, hogy az megfelel a Bt. 22. §-ában és a Vhr. 6/C. §-ában foglalt tartalmi követelményeknek, továbbá csatolták hozzá az előírt mellékleteket, tehát az eljárás lefolytatható, így a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 3. melléklete szerint, a 2011. szeptember 12-én kelt PBK/2536-7/2011 iktatószámú végzésével megkereste az érintett szakhatóságokat, hogy adják meg a kérelemmel kapcsolatos állásfoglalásukat. Az utolsó szakhatósági hozzájárulás beérkezésének időpontja: 2011. november 10-e volt, így az ügyintézés határidejének lejárta 2011. december 04.

-6A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 75095/2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész 8. pontja tartalmazza, az alábbi indokolással: „Tárgyi tevékenység a rendelkező részben tett, valamint az általános jogszabályi előírások betartásával történő, a benyújtott dokumentációnak megfelelő módon történő végzése Felügyelőségünk részéről nem kifogásolt, ezért ahhoz hozzájárulásunkat megadtuk. A benyújtott Műszaki Üzemi Terv kiegészítéseként megküldött, a BOVI TRIO Mérnöki és Szolgáltató Kft. által készített 2011. október 23-i keltezésű zajvédelmi szakértői véleményben rögzítettek alapján megállapítható, hogy a tervezett tevékenység végzése során várható zajkibocsátás nem haladja meg a megengedett zajterhelési határértékeket. Megállapítható továbbá, hogy a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületén - amennyiben a tevékenységhez használt gépi berendezés a szakértői véleményben alapadatként felhasznált zajjellemzővel rendelkezik védett épület, terület nem található, ezért az üzemeltetőnek a 284/2007.(X. 29.) Kormányrendelet 10.§ (1) bekezdés a.) pontjában foglaltak alapján nem kell megkérni a zajkibocsátási határértéket. Amennyiben a tevékenységhez használt berendezés zajjellemző értéke a megadottól magasabb, úgy a zajvédelmi szempontú határterület várhatóan eléri a védett területet, mely esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni, a rendelkező részben foglaltak szerint. Az ásványi nyersanyag-kutatás során 2000. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó hulladék csak kis mennyiségben, a fúrások és a munkagépek üzemeltetése során keletkezik, hasznosíttatásuk, ártalmatlaníttatásuk a térségben megoldható. A tervezett kutatófúrások adatait megvizsgálva megállapítottuk, hogy azok országos jelentőségű védett természeti, továbbá az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó területet nem érintenek. A természet védelméről szóló törvény kimondja, hogy a felszíni tájsebeket a táj jellegének megfelelően rendezni kell. A fenti előírást erre hivatkozással tettük. A felügyelőség előírásait a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § és 22. §, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007 (X.29.) Kormányrendelet 3. § (1) és 9. § (1), a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm.rendelet 10. § (1) a) és (2) a) pontjai, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 5. § (1) és 13. § (1) bekezdései, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet előírásai, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 5. § (1) h) pontja és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 7.§ (2) f) pontja alapján tette. A szakhatósági állásfoglalást a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/a.§ (1) bekezdése és 3. számú mellékletben foglalt hatáskörünkben adtuk meg. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 18.§ (1) bekezdése, szakhatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján járt el. A felügyelőség illetékességi területéről a Kormányrendelet 1. számú melléklet IV. 4. pontja rendelkezik.” A Komlói Körzeti Földhivatal 10.238/2011. számú, a rendelkező rész 9. pontja szerinti szakhatósági állásfoglalásának indokolása szerint: „A Pécsi Bányakapitányság a 2011. szeptember 16-án érkezett megkeresésében kérte hatóságunk szakhatósági állásfoglalását a „Hosszúhetény-Nyugat szénkutatási terület” elnevezésű területre tervezett ásványi nyersanyag-kutatás műszaki üzemi tervének jóváhagyásához. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy az ásványi nyersanyag-kutatás a hosszúhetényi 029/5, 060/2 helyrajzi számú, rét, legelő és szántó művelési ágú termőföldingatlanokat érint. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 9. § (1) bekezdése szerint földhivatali engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani.

-7Felhívom figyelmüket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (2) bekezdésében foglalt alábbi előírásra. „Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat.” Az ilyen határozat hiánya esetén az engedélyező hatóság a Ket. 32. § (1) bekezdése alapján az eljárását felfüggeszti. Szakhatósági állásfoglalásom az idézett joghelyeken túl a Tvt. 8. § (1) bekezdésében foglaltakon alapul.” Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal az OTH-GYÓGYF 232-2/2011. iktatószámú szakhatósági hozzájárulását az alábbi indokolás mellett bocsátotta ki: „A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a kutatás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44-54/A. §-ban előírt módon, határidőn belül adtam ki. A szakhatósági állásfoglalás kiadására hatóságom hatáskörét és illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/20 10 (XII.27.) Korm. Rendelet állapítja meg.” Komló Város Önkormányzatának Hivatásos Tűzoltósága Sz / 211-1 / 2011. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásának indokolása szerint: „Az engedélyező hatóság a fenti ügyben és hivatkozási számon megkereste szakhatóságunkat. A benyújtott tervdokumentáció(ka)t megvizsgálva megállapítom, hogy tűzvédelmi szempontból az engedély megadásával kapcsolatban kifogás nem merült fel. Szakhatósági állásfoglalásom a 9/2008. (11.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzaton alapul. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET) szabályai alapján folytattam le az eljárást. A KET 44. § (9) tartalmazza a fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket. Hatásköröm és illetékességem a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló 11/2007. (IV.24) ÖTM rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A. §-án alapul.” Hosszúhetény Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Jegyzője az 1077 /1 / 2011. ügyszámú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Pécsi Bányakapitányság tárgyban rendelkezésünkre bocsátott tárgyi dokumentációjából megállapítottuk, hogy Hosszúhetény község 16/2003. (XII. 1.) ÖKR. számú Település Rendezési Terve és Szabályozási tervlapja, azok környezetvédelmi fejezete, a területet nem érinti továbbá nem ellentétes Hosszúhetény Környezetvédelmi programjával. Hosszúheténynek más környezetvédelmi és természetvédelmi rendelete nincs. Jelen hozzájárulásom nem mentesít az esetlegesen szükséges más hatósági engedélyek és hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. Ezen állásfoglalást a módosított építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 1. § b) pontjának, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) és (2) alapján a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. mellélet 12. pontja alapján adtam meg, a szakhatósági állásfoglalással szemben külön jogorvoslati lehetőség nincs, csak az ügyben, érdemben hozott határozat fellebbezésében támadható meg.”

-8A Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 440/2688/001/2011. ügyiratszámú végzését az alábbi indokolással bocsátotta ki: „A kérelem tartalmából megállapítottam, hogy a Kérelmező által tervezett tárgyi beruházás jelenlegi adataink szerint sem műemléki területet, sem régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezet területét nem érinti, ezért Irodám mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (Korm. r.) 6. § (1) bekezdése értelmében nem rendelkezik szakhatósági hatáskörrel. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004, évi CXL. törvény (Ket.) 45/A. § (3) bekezdése alapján, az ott előírt ügyintézési határidőben döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Irodám hatáskörét és illetékességét a Korm.r. 6. § (1) bekezdése, 5. § (4) bekezdése és 1. számú mellékletének 5. pontja állapítja meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik. Az eljárás illeték lerovásáról a Ket. 44. § (4) bekezdése, az egyéb eljárási költségről a Ket. 153. § (2) bekezdése alapján rendelkeztem.” A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal HSZO/362-1/2011. nyilvántartási számú végzésének indokolása szerint: „A Pécsi Bányakapitányság PBK/2536-7/2011 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Hosszúhetény- Nyugat szénkutatási terület elnevezésű területre tervezett ásványi nyersanyag- kutatás műszaki üzemi terve tárgyában. A megküldött ügydarabban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tárgyi kutatási terület honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § -ának (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás megszüntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza.” A Pécsi Bányakapitányság – – – – – – – – –

a rendelkező rész 1. pontja esetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 127. §-a, a rendelkező rész 2. pontja esetében a Vhr. 6. § (6) bekezdése és a 6/C. § (4) bekezdése, a rendelkező rész 3. pontja esetében a Vhr. 6/C. § (2) bek. d) és f) pontjai, valamint a 8. § (1) bekezdése, a rendelkező rész 4. pontja esetében a Bt. 25. § (1) bekezdése, a Vhr.10/B. § (1) – (2) bekezdése, valamint a rendelet 4. számú melléklete, a rendelkező rész 5. pontja esetében a Bt. 38. §-a és a Vhr. 23. §-a, továbbá a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 5. § (2) bekezdésének i) pontja, 6. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a rendelet 4. számú melléklete, a rendelkező rész 6. pontja esetében a Bt. 41. § (7) bekezdése, a Vhr. 6/C. § (2) bekezdés h) pontja és a Vhr. 25. § (5) bekezdése, a rendelkező rész 7. pontja esetében a Vhr. 6/C. § (7) bekezdése, a rendelkező rész 8-11. pontjai esetében az érintett szakhatóságok hozzájárulásai, a rendelkező rész 12. pontja és alpontjai esetében a Bt. 22. § (10)-(12) bekezdései alapján határozott.

-9A bányavállalkozó a kutatási műszaki üzemi tervben előirányzott kutatási feladatokat – hivatkozva a Bányakapitányság 4067/7/2010 iktatószámú, kutatási jogot adományozó határozatának 4. pontjára – 3 szakaszban, 4 év alatt kívánta elvégezni. A Vhr. 6. § (5) bekezdésének b) pontja szerint a kutatási jogot adományozó határozat a kutatás elvégzésére kért előzetes időtartamot tartalmazza. A Vhr. 6. § (6) bekezdése szerint a kutatásra engedélyezett időtartamot a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozatban kell megállapítani. A Pécsi Bányakapitányság a Vhr. 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a műszaki üzemi tervben ismertetett kutatási munkaprogramban megfogalmazott feladatok időszükségletét vizsgálva – a rendelkező rész 2. pontja szerint 2 évben határozta meg a kutatásra engedélyezett időtartamot. A Bányakapitányság a döntését azzal indokolja, hogy a bányavállalkozó által a műszaki üzemi tervben vállalt 3 db. kutatófúrás lemélyítésének, a fúrásokban elvégzendő geofizikai méréseknek és a laboratóriumi vizsgálatoknak időigénye nem indokolja a kutatás 4 évre való engedélyezését. A korszerű fúrási, magminta-vételezési és lyukgeofizikai mérési módszerek alkalmazása mellett – gyakorlati tapasztalatok alapján – a mecseki feketekőszén-előfordulás kutatására, a tervezett kb. 1200-1400 m mélységű fúrás létesítésének időigénye nem több fúrásonként 10-12 hónapnál, valamint a mélyfúrásoknak a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet szerint történő engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap, plusz a szakhatósági eljárás szintén 30 nap, továbbá a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által lefolytatandó előzetes vizsgálati eljárás 45 nap, tehát ideális esetben a 3 db. fúrás együttes engedélyezését követően, azok egyidejű lemélyítésével a vállalt kutatási feladatok (a fúrások építési engedélyezési tervdokumentációjának összeállításával együtt) másfél év alatt elvégezhetők. A bányafelügyelet a kutatás 2 évre történő engedélyezése során figyelembe vette, hogy akár műszaki akadályok, vagy logisztikai problémák felmerülése esetén is a kutatási munkaprogram végrehajtható legyen. Ezen felül, a Vhr. 6. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a kutatásra engedélyezett időtartam két alkalommal, az eredetileg engedélyezett időtartam felével meghosszabbítható. A Vhr. 6. § (8) bekezdése szerint a kutatás műszaki üzemi tervének módosításával a kutatási időszak meghosszabbítása akkor engedélyezhető, ha a bányavállalkozó a munkaprogramban, illetve a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését megkezdte és a) igazolja, hogy a kutatást neki fel nem róható okból határidőre befejezni nem tudja; vagy b) a jóváhagyott kutatási feladatok indokolt bővítését vállalja. Továbbá, a zárójelentés elkészítésére a kutatás befejezését követő hat hónapban kerül sor, melynek időszükséglete a kutatási időszakot nem terheli. A rendelkező rész 3. pontjában a kutatási tevékenység során alkalmazható kutatási módszerek kerültek felsorolásra, a Pécsi Bányakapitányság 2011. február 17-én jogerőre emelkedett 4067/7/2010 iktatószámú, a „Hosszúhetény – Nyugat szénkutatási terület” megnevezésű területre vonatkozóan kutatási jogot adományozó határozatának 3. pontjában rögzítettek, valamint a Synclean Resources Kft. által jóváhagyásra előterjesztett kutatási műszaki üzemi tervben vállalt kutatási feladatok alapján. A bányavállalkozó a kutatási jogadomány kérelmében, az alkalmazni kívánt kutatási módszerek között is felsorolta a „kísérleti UCG technológia” alkalmazását, amelynek alkalmazását a Bányakapitányság a 4067/7/2010 iktatószámú határozat 3. pontjában sem engedélyezte. Az elsőfokú bányahatóság a jelen határozat 3. pontjában ismételten nem engedélyezi a kutatás keretében a „kísérleti UCG technológia” alkalmazását az alábbi indokok miatt: A Bt. 49. § 17. pontjának megfogalmazásában: „Kutatás: olyan földtani (geológiai, geofizikai, geokémiai) és mérnöki módszerekkel végzett bányászati tevékenység, amelynek célja: a) az ásványi nyersanyagok lelőhelyének felfedezése, b) a felfedezett ásványi nyersanyag lelőhely lehatárolása és mennyiségi, minőségi megismerése, továbbá c) a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak megismerése, valamint d) a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű széndioxid felszín alatti tárolására való alkalmasság szempontjából.”

- 10 A kísérleti UCG technológia (földalatti kőszén elgázosítás) a Bt. 49. § 9. pontjában foglaltak szerint feltárási tevékenységnek tekintendő: „E törvény alkalmazásában feltárás - a mélyműveléses bányászatban a bányanyitás (főfeltárás), a mezőfeltárás és a fejtéselőkészítés, - a külfejtéses bányászatban a meddőréteg eltávolítása (letakarás) és a nyitóárok kialakítása, - a szénhidrogén-bányászatban és a geotermikus energiahordozó hasznosításában a mező fejlesztése és próbatermelés, illetve a kutatás és feltárás alatti termelés.” A fentiek értelmében a kőszén földalatti elgázosítása kutatási módszernek nem, hanem feltárásnak, kitermelésnek minősül, ami csak a kutatás eredményeként felfedezett ásványi nyersanyaglelőhely bányatelekkel történő lehatárolását, mennyiségi és minőségi megismerését követően végezhető. Ezért – az ásványi nyersanyag minőségének és mennyiségének, továbbá az azt befogadó földtani közeg megfelelő részletességű ismerete nélkül, valamint a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata hiányában – a kutatás keretében, a kísérleti UCG tesztek és próbatermelés elvégzését a Pécsi Bányakapitányság nem engedélyezte. A rendelkező rész 12. pontjában és alpontjaiban foglaltakat a bányahatóság a Bt. 22. § (12) bekezdésében foglaltak alapján írta elő, tekintettel arra, hogy a Synclean Resources Kft. a kutatás műszaki üzemi tervében úgy nyilatkozott, hogy az általa megállapodás szándékával megkeresett – a kutatási jog adományozásának időpontjában a „Hosszúhetény – Nyugat szénkutatási terület” elnevezésű területen már bányászati joggal rendelkező – bányavállalkozók nem tanúsítottak együttműködési szándékot. A DAFOTÓ-KŐ Bányászati és Kereskedelmi Kft. (2851 Környe, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.) bányászati jogosultságában lévő „Hosszúhetény-Komló - fonolit” elnevezésű, elfogadott kutatási zárójelentéssel rendelkező területre vonatkozóan a Bányakapitányság nem rendelkezett az együttműködés szükségességéről, mert a jelen kutatás keretében tervezett 3. db. fúrás ezt a területet nem érinti és a DAFOTÓ-KŐ Kft. bányatelek megállapítására vonatkozó kizárólagos joga 2011. november 30-án megszűnik. A Bányakapitányság megállapította, hogy a kérelmező Synclean Resources Kft-nek bányajáradék, felügyeleti díj, vagy bányászati bírság tartozása nincs, így részére a kutatás műszaki üzemi tervének módosítása jóváhagyható. A bányahatóság felhívja a bányavállalkozó figyelmét, hogy a jelen határozatban foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 140. § (1) bekezdés d) pontja, illetve a 61. § (2) bekezdése alapján 1.000.000,- Ft-ig terjedő összegű eljárási bírságot szabhat ki végrehajtási kényszerítő eszközként. A Pécsi Bányakapitányság a fentiek figyelembevételével, a Bt. 22. § (3) bekezdése és a Vhr. 6/C. § alapján, a Bt. 43. és 44. §-ában, valamint az 5. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott hatáskörében eljárva hagyta jóvá a kutatási műszaki üzemi tervet a rendelkező részben foglaltak szerint. A kérelemre indult eljárásban a Pécsi Bányakapitányság illetékessége a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 2. § (2) bekezdésében, a 3. § (4) bekezdésében és a rendelet 1. mellékletében foglaltakon alapul. A kérelmező Synclean Resources Kft. a Komlói Körzeti Földhivatal, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére a szakhatósági közreműködés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazolta, valamint az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal és a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája szakhatósági közreműködéséhez az eljárási illetékeket lerótta. A bányavállalkozó az alapeljárás

- 11 lefolytatásához szükséges igazgatási szolgáltatási díjat az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerint a bányafelügyelet részére megfizette. Az eljárás során egyéb költség nem merült fel. A Bányakapitányság a jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98., 99. és 102. §-ai szerint biztosította, a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 3-4. § alapján állapította meg. Pécs, 2011. november 17.

dr. Riedl István bányakapitány

- 12 Kapják: Hivatali kapun keresztül:

1. 1. 2. 3. 4.

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 1380 Budapest, Pf.: 1102. Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 7624 Pécs, Szent István tér 15. Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7601 Pécs, Pf.: 412. Hosszúhetény Község Polgármesteri Hivatalának Jegyzője 7694 Hosszúhetény, Fő u. 166. Hosszúhetény Község Önkormányzata 7694 Hosszúhetény, Fő utca 166. (ingatlan-tulajdonos)

Postai úton: 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Synclean Resources Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125. Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 7300 Komló, Berek u. 12. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 1885 Budapest, Pf.: 25. Komlói Körzeti Földhivatal 7300 Komló, Berek u.3. Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. 1024 Budapest, Margit krt. 85. Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. Mecseki Fióktelep, 7629 Pécs, Dobó I. u. 89. Bocz Klaudia Katinka 7694 Hosszúhetény, Ormándi utca 6. (ingatlan-tulajdonos) DAFOTÓ-KŐ Bányászati és Kereskedelmi Kft. 2851 Környe, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Mecsek Aszfalt Kft. 7628 Pécs, Eperfás utca 12-14. (ingatlan-tulajdonos) Pannon Hőerőmű Zrt. 7630 Pécs, Edison u. 1. Wildhorse UCG Kft. 1118 Budapest, Rétköz utca 5. Wildhorse UCG Kft. Pécsi Iroda 7624 Pécs, Barbakán tér 5. Irattár.

Jogerőre emelkedés után: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (e-mailben).