PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U. 5. 7602 Postafiók 61

 (06-72) 314-952, 510-366 Fax: 510-367 E-mail: [email protected]

Ikt.sz.: PBK/1993-11/2011. 2011. október 15.-én jogerőre emelkedett. Üi: Kusz Lajos ( 72/314-952/225,  [email protected])

Tárgy: A KOVI 95 Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (7200 Dombóvár, Rákóczi u. 35.) mint Bányavállalkozó számára a „Dombóvár I. (Gunarasi agyagbánya) – agyag” védnevű bányatelken működő bánya kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyása

HATÁROZAT A Pécsi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bk.) a „Dombóvár I. (Gunarasi agyagbánya) – agyag” védnevű bányatelken működő bányára vonatkozó, 2011 – 2015. évekre készített kitermelési műszaki üzemi tervet az alábbi feltételek, rendelkezések előírásával jóváhagyja. 1.

2.

3.

A tervciklusban a kitermelési tevékenység a Bk. 3600/1995/4. ikt. számú határozatával megállapított „Dombóvár I. (Gunarasi agyagbánya) – agyag” védnevű bányatelken, a Dombóvár 0292/6, 0292/7 hrsz.-ú ingatlanok igénybevételével, a tervdokumentációban foglaltak szerint történhet. 

Kitermelhető ásványi nyersanyag: agyag (kódja: 4100)



A tervidőszakban kitermelhető legnagyobb mennyiség:

90.000 m3



Kitermelés legnagyobb éves megengedett mennyisége:

50.000 m3



Az engedélyezett ásványvagyon veszteség:

0 %,

A bányaművelés során 

a munkaszint legnagyobb megengedett magassága:

3,0 m



a művelt bányafalak megengedett legnagyobb dőlésszöge:

60



a gép eltávozása, átállása előtt a bányafal legnagyobb dőlésszöge:

45



a végrézsűk kialakítandó dőlésszöge legfeljebb:

45.

A tárgyi Műszaki Üzemi Tervben (továbbiakban: MÜT) betervezett tájrendezés célja a leművelt terület bányatalpának elegyengetése és füvesítése. A tájrendezési végrézsűk kialakítása során 

a végrézsűk kialakítandó generál-rézsűszöge legfeljebb:

27.

4.

A jóváhagyott MÜT-től – a fő bányaveszélyek elleni védekezést, az ásványvagyongazdálkodást, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmet és a bányakárt érintő tevékenységekkel kapcsolatban – eltérni csak a Bk.-nak az érdekelt szakhatóság állásfoglalásán alapuló jóváhagyásával szabad.

5.

Ha a Bányavállalkozó a jóváhagyott terv szerinti kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe és egyéb kizáró ok nem merül fel, úgy a Bk. a Bányavállalkozó kérelmére a MÜT-öt jóváhagyó határozat teljesítési határidejét

2 legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbíthatja. 6.

A bányában csak olyan gépet, villamos berendezést, illetve villamos szerkezetet szabad használatba venni és üzemeltetni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és megfelelőségének a vonatkozó jogszabályok szerinti tanúsítására kiadott dokumentumok a bányavállalkozó rendelkezésére állnak. A gép és villamos berendezés illetve villamos szerkezet megfelelőségét igazoló dokumentumokat a bányavállalkozónak meg kell őriznie.

7.

Amennyiben a MÜT végrehajtására adott időn belül bármely, a Bányavállalkozó által művelt kitermelőhely vonatkozásában a bányajáradék bevallására, illetőleg megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy a rá kirótt bírságot nem fizeti meg, úgy a Bk. a MÜT végrehajtását felfüggesztheti, vagy az engedélyt visszavonhatja.

8.

A Bányavállalkozó által a tervciklusban kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. számú melléklete szerinti 4100 kódszámú „agyag” csoportba, illetve „agyag” alcsoportba tartozó ásványi nyersanyag. A Bányavállalkozó ezen alcsoportra vonatkozó fajlagos érték figyelembevételével köteles a bányajáradék önbevallási és befizetési kötelezettségének eleget tenni.

9.

A Bányavállalkozó a bányászati tevékenységek elvégzésére más személlyel (vállalkozó) szerződést köthet, ha a vállalkozó a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. A vállalkozó alvállalkozót a bányavállalkozó, illetve engedélyes hozzájárulásával vehet igénybe, amennyiben az alvállalkozó a tevékenység végzése tekintetében eleget tesz a vállalkozóra előírt feltételeknek. A vállalkozó (alvállalkozó) igénybevételét az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a Bk.-nak be kell jelenteni. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése nem érinti a Bányavállalkozónak a bányatörvény hatálya alá tartozó tevékenységért fennálló felelősségét.

10.

A 9. pontban megfogalmazott bejelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:  a bányavállalkozó, illetve működési engedélyes megnevezését, székhelyét;  a más vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését (leírását);  a tevékenység helyét;  az igénybe venni tervezett vállalkozó megnevezését, székhelyét;  a vállalkozó e bekezdés szerinti alkalmasságának igazolását.

11.

A bányában alkalmazott új munkavállalók (beleértve az alvállalkozó által a bányában foglalkoztatni tervezett munkavállalókat is) részére a munkába állításuk előtt megtartandó oktatás módját, időtartamát, ezen belül az elméleti és a gyakorlati oktatás arányát, az oktatás szervezeti körülményeit, valamint a beszámoltatás rendjét a biztonsági és egészségügyi dokumentumban meg kell határozni. A munkavállalókat a rájuk vonatkozó munkavédelmi, műszaki-biztonsági és alapvető elsősegély-nyújtási követelmények elsajátításáig a bányában önállóan foglalkoztatni nem lehet.

12.

A bányában esetlegesen bekövetkező súlyos üzemzavarok és súlyos munkabalesetek bejelentése, ill. kivizsgálása során a vonatkozó biztonsági szabályzat szerint kell eljárni.

13.

A Bk. a 4652-14/2010. iktatószámú határozatában a „Dombóvár I. (Gunarasi agyagbánya) – agyag” védnevű bánya bányászati jogának átruházása során, 2010.12.10.-én elfogadta a Bányavállalkozónak az őt terhelő kötelezettségek

3 (különösen bányakár, tájrendezés) pénzügyi fedezetére vonatkozó 2.295.375.- Ft, azaz kettőmillió-kettőszázkilencvenötezer-háromszázhetvenöt forint összegű ajánlatát. 14.

A biztosíték fedezetére a xxxxxx xxxxx és xxxx xxxxxx xxxxxxx (zálogkötelezettek) tulajdonában álló harkányi, belterületi, xxxx. xxxx. alatt felvett (xxxxxxxxxx xxxxxx x. xx. sz.) hétvégi ház és udvar elnevezésű, összesen xxx m2 területű ingatlanra xxxxx.xxx,- Ft azaz xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx forint erejéig bejegyzett jelzálogjog szolgál.

15.

A tárgyi MÜT-öt a Bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és az esetleg megváltozott viszonyok esetén annak módosítását kezdeményezni.

16.

A Bányavállalkozó köteles a tervciklus minden termelési évében a kitermelt ásványi nyersanyagok mennyiségét és minőségét a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. Külfejtés esetén az adott jelentésnek teljes anyagmérleget (teljes kitermelt anyag mennyiséget, ebből: ipari vagyon, ipari ásványvagyon veszteség, nem ipari vagyon meddőhányóra került része, meddőanyag tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része, meddőanyag meddőhányóra került része, humuszos feltalaj mentett része, humuszos feltalaj tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része) is tartalmaznia kell.

17.

A külszíni bányászati tevékenység végzése során be kell tartani a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatában foglalt előírásokat.

18.

A kitermelés hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén a MÜT erre vonatkozó tervrészletében (17. fejezet) leírtak szerint kell eljárni. A kitermelést 6 hónapot meghaladóan szüneteltetni csak a bányafelügyelet engedélyével szabad.

19.

A Bk. a bányászati hulladék gazdálkodási tervet az alábbi jellemzők figyelembevételével jóváhagyja: 19.1. A „Dombóvár I. (Gunarasi agyagbánya) – agyag” védnevű bánya területén bányászati hulladékkezelő létesítmény nincs, így hulladékkezelő létesítményben tárolt anyag sincs. 19.2. A tárgyi tervciklusban tervezetten keletkező bányászati hulladék mennyisége: 8.198 m3 lefedésből mentendő termőréteg. 19.3. A Bányavállalkozó a tervciklusban három évnél tovább humuszdepót nem létesíthet.

20.

A bányaüzem felelős műszaki vezetője és felelős műszaki vezető helyettes személyei a bányászati jog átruházásakor a Bk.-ra bejelentetthez képest változatlanok. A munkájukat megbízási szerződés alapján végzik. A Bk. a bejelentésüket az alábbiak szerint elfogadja: 

Felelős műszaki vezető: Molnár Béla bányamérnök (szül.: Siklós, 1961.10.13.; a.n.: Tompos Klára; lakcím: 7761 Kozármisleny, Munkácsy M. u. 35.)



Felelős műszaki vezető helyettes: Hlászni Bálint bányaipari technikus (szül.: Magyarszék, 1945.06.15.; a.n.: Tóth Mária; Pécs, Zerge u. 8.)

A szakhatóságok közül feltételekkel hozzájárult a kitermelési Műszaki Üzemi Terv engedélyezéséhez: 21.

A Közép- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 20032/2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalását az alábbi előírásokkal tette meg:

4

22.

23.

‒

„A tevékenység során a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. A bányatelek területén szennyezéssel, fertőzéssel veszélyeztető anyagot, hulladékot elhelyezni, tárolni tilos.

‒

A területen dolgozó munkagépek és szállítójárművek üzem- és kenőanyagainak a földtani közegre kerülését meg kell akadályozni, az esetlegesen kikerülő szennyeződést azonnal el kell távolítani. A bányatelek teljes területén gépek, berendezések és szállítójárművek javítását, karbantartását és tankolását végezni nem szabad.

‒

A tevékenység során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás hatásterületén biztosítani kell.

‒

A bánya üzemeltetéséből semmilyen körülmények között nem származhat a védendő területeken határértéket meghaladó környezeti zaj- és rezgésterhelés.”

Dombóvár Város Önkormányzatának Jegyzője a III. 543/2011. ügyiratszámú - helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő - szakhatósági állásfoglalását az alábbiak előírásával adta meg: I.

„Gyurgyalag (Merops apiaster) és partifecske (Riparia riparia) madarak fészkelési idejében a fészektelepektől számított 50 méteres távolságban nem engedélyezhető a munkavégzés.

II.

Dombóvár város területén kijelölt hulladéklerakó nem található, ezért az összegyűjtött szennyezett talajt engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni.”

A Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 440/2207/001/2011. iktatószámú örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását az alábbi kikötésekkel adta meg: ‒ „A kivitelezés megkezdése előtt a nyilvántartott régészeti lelőhellyel érintett, és talajbolygatással járó munkálatok területén próba- valamint a próbakutatás eredményeinek ismeretében- amennyiben szükséges- teljes megelőző régészeti feltárást kell folytatni. ‒

A régészeti szakfeladatok ellátására szerződést kell kötni a régészeti feladatok ellátására jogosult intézménnyel, a Wosinsky Mór Megyei Múzeummal (7100 Szekszárd, Szent István tér 26.).

‒

A próba- és megelőző feltárás csak jogerős feltárási engedély birtokában kezdhető meg.

‒

A kivitelezési munkálatokat csak a megelőző régészeti szakfeladatok elvégzése után lehet megkezdeni a régészeti lelőhellyel érintett területeken.

‒

A munka megkezdéséről, azt 8 nappal megelőzően írásban értesíteni kell a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját.

‒

Ha a próba- és megelőző feltárás során régészeti lelet, valamint régészeti korú megtartásra érdemes objektum, fal, épület, stb. kerül elő, azt az Iroda felé írásban be kell jelentenie. Az előkerült objektum megtartásáról az Iroda dönt az egyeztetéseket követően.

‒

A régészeti szakfeladatok lezárultával, annak tényéről a szerződők (beruházó/kivitelező/feltárást végző intézmény) kötelesek Irodámat értesíteni.”

5 24.

A Tolna Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága a 26-2/8524/2011. iktatószámú I. fokú talajvédelmi hatósági szakhatósági állásfoglalását az alábbi kikötésekkel adta meg: ‒ „A tervezett munkálatok megkezdését és befejezését előtt nyolc nappal megelőzően be kell jelenteni a talajvédelmi hatóságra. ‒

A munkálatok megkezdése előtt tájékoztatni kell a talajvédelmi hatóságot a mentendő 8.198 m3 termőréteg deponálásának és felhasználásának pontos helyéről, a tájrendezés céljáról. ( A depónia nem lehet vízállásos területen, és nem eshet a szállítási útvonalba.)

‒

A különböző minőségű termőréteget egymástól elkülöníthető depóniában kell tárolni.

‒

A tárolás során gondoskodni kell a mentett termőréteg tulajdonságainak megőrzéséről.

‒ A mentett termőréteget csak a termelés helyének rekultivációjára lehet felhasználni.” A Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség HDMCSF/2092-1/2011/szakhat. Nyt. számú végzésében az eljárást hatáskör hiányában megszüntette. A Bk. felhívja a figyelmet arra, hogy: 

a határozat végrehajtását csak a jogerőre emelkedést és végrehajthatóvá válást követően, az erre vonatkozó tájékoztatás és a záradékolt tervdokumentáció megküldését követően lehet megkezdeni,



a kitermelési MÜT jóváhagyása nem mentesíti a Bányavállalkozót az egyéb jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól,



a jelen határozatban elrendeltek teljesítésének elmaradása esetén, ha az a Bányavállalkozónak felróható, eljárási bírságot szabhat ki, amelynek összege 1.000.000.- Ft, azaz egymillió forintig terjedhet. Amennyiben a Bányavállalkozó a Bk. figyelemfelhívása ellenére továbbra is a Műszaki Üzemi Tervben foglaltaktól eltérően folytatja bányászati tevékenységét, a Bk. az így szabálytalannak minősített bányászati tevékenység folytatását felfüggesztheti, illetve a Bányavállalkozót 10.000.000.- Ft-ig terjedő bányászati bírsággal sújthatja.

A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bk.-nál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A bányafelügyelet határozata ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, azaz 19. 000.- Ft. A jogorvoslati eljárás díját az elsőfokú eljárási díj megfizetésére vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 10032000-01417179-00000000 számú számlájára, illetőleg postai átutalási utalványon, amelyen fel kell tüntetni az eljárás jogcímét, illetve A053 számú kódszámát.

INDOKOLÁS A KOVI 95 Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (7200 Dombóvár, Rákóczi u. 35.) 2011.06.29.-én iktatott kérelmében kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását kérte a Bk-tól a „Dombóvár I. (Gunarasi agyagbánya) – agyag” védnevű bányatelkén lévő bányájára a 20112015. évekre vonatkozóan. A műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelméhez a Bányavállalkozó

6 megküldte a Molnár Béla tervező által 2011.06.27.-én összeállított, Bányavállalkozó által ellenjegyzett, kitermelési műszaki üzemi terv dokumentációt. A Bk. a műszaki üzemi terv felülvizsgálata során az alábbiakat állapította meg:  A bánya utolsó kitermelési műszaki üzemi tervének érvényességi ideje 2010.12.31.  A KOVI 95 Kft. által benyújtott engedélyezési dokumentáció bányatérképei összhangban vannak a MÜT szöveges részével.  Az igénybevételre tervezett ingatlanok tulajdonjogi helyzetét ismertette az engedélyezési dokumentáció. A tervidőszakban bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett terület a Bányavállalkozó tulajdonában van.  A Bányavállalkozó védő-, ill. határpillér lefejtését nem tervezte a tervciklusban.  A tervciklusban a kitermeléssel párhuzamos rekultivációs tevékenységet is ütemezett a Bányavállalkozó.  A MÜT tartalmazza a bányavállalkozót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatos költségtervet, valamint az annak figyelembe vételével tett, biztosítékadásra vonatkozó bányavállalkozói ajánlatot.  A kérelmező Bányavállalkozó kitért a kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag mennyiségének és minőségének meghatározási módszerére, eszközrendszerére. A Bk. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (a továbbiakban Bt.) 27.§ (4) bekezdésben leírtak alapján hagyta jóvá a kitermelési műszaki üzemi tervet, figyelembe véve a szakhatóságok nyilatkozatait. A határozat 1. pontjában a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26. § (1) alapján rendelkezett a Bk., a Vhr. 13. §. (3) bekezdése e.) pontja alapján. A határozat 2., pontja szerint a 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelete a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatáról (továbbiakban: KBBSZ) 12.§ (3) pontja alapján Vhr. 15.§ (1) bekezdések előírásaira tekintettel rendelkezett a Bk. A rendelkező rész 3. pontjában a Bt. 36. §-a szerint rendelkezett a Bk. A határozat 4. pontja szerint a Vhr. 15.§ (1) előírására tekintettel rendelkezett a Bk. A 5. pont szerint a Vhr. 14.§ (3) bekezdésének előírásaira tekintettel rendelkezett a Bk. A 6. pont szerint a 4/2001. (II. 23.) GM rendelet 3.§ (1),(2) bekezdéseiben leírt biztonsági és egészségvédelmi dokumentum kötelezően előírt meglétére és naprakész állapotban tartására vonatkozó kötelezettségre tekintettel rendelkezett a Bk., külön felhívva a figyelmet, hogy ezen kötelezettség a Bányavállalkozót terheli. A 7. pont szerinti figyelemfelhívást a Bt. 41.§ (2), (3) bekezdésben leírtak értelmében tette a Bk. A 8. pontban az 54/2008. (III.20.) Korm. rend. 2. § (1) a) pontja alapján rendelkezett a Bk. A 9., és 10. pont szerint a Vhr. 21. §. (5) és (7) bekezdése alapján tartotta szükségesnek rögzíteni a Bk. A 11. pontban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 55. § (1) bek., valamint a 4/2001. (II. 23.) GM rendelet 3.§ (1),(2) bekezdései alapján rendelkezett a Bk. A határozat 12. pontját a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet alapján rögzítette a Bk. A 13. pont szerint a Bt. 41. §. (7) bekezdése, ill. a Vhr. 25. §. (5) és (6) bekezdései alapján járt el a Bk. A Bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló költségtervet Bk. a bányászati jog megszerzésének eljárásában a PBK/4652-14/2010. számú határozatában már elfogadta. Ugyanazt a kidolgozott költségtervet a jelen kitermelési MÜT eljárásban is érvényesnek fogadta el a Bk., mivel az a MÜT-ben foglaltaknak megfelelően fedezetet nyújt a Bányavállalkozót változatlan formában terhelő kötelezettségek teljesítésére. A 14.pont szerinti biztosítékadás módja – jelzálogjog – megfelel a Vhr. 25. § (7) bekezdésének. A 15. pontban foglaltakat a Vhr. 14. §. (3) bekezdése alapján rögzítette Bk. A 16. pont szerint a Vhr. 9. §. (2) bekezdése alapján rendelkezett a Bk.

7 A 17. pont szerint a Bt. 34. §. (1) és (2) bekezdése és a 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet alapján rendelkezett a Bk. A határozat 18. pontja szerint a Vhr. 13.§ (6) bekezdés előírására hivatkozással rendelkezett a Bk. A rendelkező rész 19. pontjában a bányászati hulladék gazdálkodási tervet a Vhr. 13. § (3) bek. i) pontja és a 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet 4. § (4) bekezdése alapján hagyta jóvá. „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény nincs a területen, ezért az arra vonatkozó rendeleti előírásokat nem kellett alkalmazni. A 20. pont szerint a bányaüzem felelős műszaki vezetője és helyettese kijelölésének feltételeiről szóló 25/1994. (X.14.) IKM rendelet előírásai figyelembe vételével rendelkezett a Bk. A 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A.§ (2) bekezdés alapján a Bk. bevonta az eljárásba az érdekelt szakhatóságokat. Az eljárásba bevont szakhatóságok az állásfoglalásukat az alábbiak szerint indokolták: A rendelkező rész 21. pontjában közölt előírásokat a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 20032/2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásának indoklásában közölte: „A Kovi 95 Kft. részére a bányászati jog átruházásához a Pécsi Bányakapitányság PBKJ4652-14/2010. számú határozatában hozzájárult. A bánya Pannon Tégla Kft. részére kiadott környezetvédelmi engedélye 2010. december 3l-én lejárt. A bányatelek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 3l4/2005.(XIl.25.) Kormányrendelet 3. számú melléklete hatálya alá tartozik, nem környezetvédelmi engedély köteles. Megállapítottam, hogy a bányatelek ivóvízbázis védőterületét nem érinti, a tevékenység vízgazdálkodási érdekeket nem sért. A bányatelek területén a tervidőszakban tervezett tevékenység nem érint védett területet, sem Natura 2000 területet. A benyújtott dokumentációból megállapítottam, hogy a tevékenység táj - és természetvédelmi szempontból még elviselhető hatással bír, így kikötést nem tettem. A 3.01 - 3.02 pontban tett előírásokat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (Kt.) 20.§ és 21.§ alapján, valamint a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet általános vízvédelmi indokai, a R. 9.§ (2) bekezdés c) pontja alapján adtam meg. A 3.03 pontban szerepeltetett előírásomat a levegő védelméről szóló 30612010 (XII. 23.) Korm. rendelet 4.§ és 5.§ (2) bekezdése alapján tettem. A 3.04 pontban szerepeltetett előírásomat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1 O.§ (3) bekezdése értelmében adtam meg. A Felügyelőség a döntését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XTT.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (1 )-(2) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi UTI. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006.(XIT.31.) Kormányrendelet 4/A.§ (2) bekezdése és 3. számú melléklet szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése és 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (l) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg.” A 22. pont szerintieket Dombóvár Város Önkormányzatának Jegyzője a III. 543/2011. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában az alábbiakkal indokolta: „A "Dombóvár I - (Gunarasi agyagbánya) - agyag" (0292/6, 029217, 0292/9 hrsz.) Dombóvár Város területén folytatott tevékenység a feladat és hatásköröm által érintett

8 illetékességi területen található. Eljárásom során a hatáskörömbe tartozóan vizsgáltam az alábbi önkormányzati rendeletekbe foglalt, helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcsolatos előírások teljesülést: Dombóvár város helyi jelentőségű természeti értékeinek védelméről szóló 10/2004. (IV.19.) Önk. rendelet, a környezet védelméről szóló 30/2011. (VII. 5.) Önk. rendeletet. A fenti tárgyi tevékenység a védett természeti terület fenntartását, fejlesztését nem akadályozza. Az érintett terület nem része a Natura 2000 hálózatnak. A telephely működése során egyedi tájérték nem sérül. A tárgyi tevékenység a felszín alatti és a felszíni vizekre nincs kihatással. A levegő szennyezettségét a kitermelés során keletkező por okozhatj a (a porszennyezés nem minden esetben lép fel, ezért védekezni ellen csak a száraz, szeles időben szükséges), ezt nedvesítéssel kell csökkenteni. A porszennyezés csökkentésére a műszaki üzemi terv kitér, annak előírásait be kell tartani. Zajvédelem vonatkozásában megállapítható, hogy a bányaterület védőtávolságon kívül esik, az időszakos kitermelés miatt állandó zaj és rezgésterhelésre nem kell számítani. Hulladékgazdálkodás több részre bontható. A termelésből keletkező hulladékáramok szakszerű kezelése biztosított. A tanulmány 29. oldalán említett váratlan olaj szennyezés során összegyűjtött és kijelölt helyen tárolt szennyezett talajt nem lehet Dombóvár város területén elhelyezni, mert a város nem rendelkezik olyan lerakóval, amely a megfelelő engedélyek birtokában lenne. Ebből következően az esetlegesen így keletkező szennyezett talajt, megfelelő hatósági engedélyekkel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. Megállapítottam, hogy amennyiben a tervezett tevékenység a becsatolt dokumentációkban rögzített feltételekkel valósul meg úgy azokban a környezeti elemekben, vagy rendszerekben, amelyek védelme jogszabály alapján a hatáskörömbe tartozik, jelentős állapotváltozás nem következik be, illetve nem valószínűsíthető olyan környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet jogszabály Dombóvár Város Önkormányzat Jegyzőjének hatáskörébe utalja. Mindezek alapján a rendelkező részben rögzítettek szerint döntöttem. Döntésem - a már hivatkozott jogszabályokon kívül- a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 34712006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés, illetve ennek alapján a rendelet 4. számú melléklet 4. pontjában megállapított hatásköri és illetékességi szabályokon, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.). 33. § (8) bekezdése, 44, 45, 45/A. és 72. §-a, a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) 4, 12, 68. §-a és 69. § (2) bekezdés, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 28412007. (X29.) Korm. rendelet, afás szárú növények védelméről szóló 34612008. (XII. 30) Korm. rendelet, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, illetőleg a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 24112001. (XII.20.)” A 23. pontban a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 440/2207/001/2011. iktatószámú örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását azzal indokolta, hogy: „Szakhatósági eljárásom során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) 2.számú melléklet A. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a tárgyi ingatlan nyilvántartott régészeti lelőhelyen található. A 22962 KÖH azonosítószámon nyilvántartott, Dombóvár-Fehérhídi-dűlő (Szarvasd II./

9 Gunaras-agyagbánya/Torma 159. Ih.) nevű, először 1962-ben terepbejárással azonosított (Torma 1.), 1976-ban részben feltárt (Gaál A.) lelőhely, jellege alapján rézkori, bronzkori és középkori telep, ismeretlen korú temető. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Köv.tv.) 3. § szerint a kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket - így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és táj védelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését - e védelemmel összhangban kell végezni. A KÖv.tv. 4. § (1) bekezdése értelmében a kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. A KÖv.tv. 5. § (1) bekezdése szerint a kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára. Szakhatósági eljárásom során a Kulturáli~ Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet (Korm. r.) 2. számú melléklet A. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. Régészeti vonatkozású kikötéseimet a pontos régészeti érintettség mértékének meghatározása, valamint a régészeti lelőhelyek védelme érdekében tettem. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint - a rendelkező részben elő írt feltételek mellett - megfelel. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket. ) 44-45/A. §-ain, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7-ll. és 19-27. §-ain, a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIlI. 18.) NEFMI rendeleten és a Korm. r. 2. számú mellékletének A. pontján alapul.” A rendelkező rész 24. pontjában a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága a 26-2/852-4/2011. iktatószámú I. fokú talajvédelmi hatósági szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: - „Megkeresés elbírálásához az alábbi dokumentációk álltak a rendelkezésemre: "Dombóvári I. (Gunarasi agyagbánya) - agyag" védnevű bányatelken üzemelő bánya 20112015 évekre szóló kitermelési műszaki üzemi terve (készítette: Molnár Béla, BSZK/020978, munkaszám:-, készítés időpontja: 2011. 07.) Humuszos termőréteg mentését magalapozó talajvédelmi terv (készítette: Pach Zoltán, 22.724/2/2009, munkaszám: 197/2011, készítés időpontja: 2011. 08. 22.)” - „Az egyesített dokumentációt elbíráltam és az alábbi tényállást állapítottam meg: A tervezett kitermelés a Dombóvár 0292/6 hrsz-ú kivett és a Dombóvár 0292/7 hrsz-ú termőföldet érinti. Az érintett termőföld a csatolt szakvélemény szerint 8198 m3, eltérő minőségű termőréteget tartalmaz, azért kell a letermelt termőréteget külön deponálni. A csatolt MÜT nem határozza meg a mentett termőréteg deponálásának helyét, azért kell arról a munkálatok megkezdése előtt tájékoztatni a talajvédelmi hatóságo!. A talajvédelmi járulékra vonatkozó utalást a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv. (Tvtv.) 55. §-ban foglaltak előírásai alapján tettem meg. A tervezett kitermelés befejezése után a tájrendezés célja nincs meghatározva a benyújtott

10 dokumentációban . A területen összegyülekező csapadékvíz elvezetése megoldott.” - „Fentiek miatt a hozzájárulásom kikötésekkel adtam meg, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Tv. (Tvtv. ) 43. §, 44. §-ban foglaltak előírásai alapján.” - „Illetékességünket a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése és hatáskörünket ugyanezen jogszabály 17. § (1) bekezdése, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A § (4) bekezdése állapítja meg.” A Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség HDMCSF/2092-1/2011/szakhat. számú végzésével az elsőfokú szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntette. Indoklása szerint a tárgyi bányatelek honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezik. A Bk. a részére biztosított ügyintézési határidőt betartotta. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33. § (1) bek. alapján a kérelemre induló eljárásnál a hatósághoz történt megérkezés napjától - 2011. jún. 29.-től - számított 30 napon belül kell meghozni a határozatot. A szakhatósági ügyintézés (júl. 13.-tól aug. 08.-ig tartó) ideje nem számít az ügyintézés idejébe, ezért a tárgyi ügyben az ügyintézési határidő: 2011. szeptember 24. A Bk. mint érdemi döntésre jogosult szerv a kitermelési műszaki üzemi tervet a kérelem beérkezésekor hatályos Bt. 27. §. (4) bekezdés és a Vhr. 13. § (1) – (8) és 14. § (1) – (4) bekezdés előírásaira tekintettel alapján hagyta jóvá. A Bk. a Ket. 140. § (1) d) pont alapján, a kötelezettség teljesítés biztosítása érdekében tartotta szükségesnek a kiszabható bírság lehetőségére történő figyelemfelhívást, a határozat rendelkező részében. A bírság mértékét a hivatkozott törvény 61. § (2) bekezdése rögzíti. A Bk. a jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. §, 99. §, 102. § - okban előírtak szerint biztosította. A fellebbezési eljárás díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet alapján állapította meg. A Pécsi Bányakapitányság hatáskörét a Bt. 44. § (1) a) pontja, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése határozza meg. Pécs, 2011. szeptember 22. dr. Riedl István bányakapitány