PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U. 5. 7602 Postafiók 61

 (06-72) 314-952, 510-366 Fax: 510-367 E-mail: [email protected]

Ikt. sz.: PBK/207-23/2011 Üi.: Nagy Endre (tel.: 72/314 952/212)

Jogerőre emelkedett: 2011. október 20-án.

Tárgy: „A” munkavállaló (lakcím: …) Jánosmajor 2. fúrásponton (Somogy megye) 2010. december 3-án 10 órakor bekövetkezett munkabalesetének bányafelügyeleti vizsgálata HATÁROZAT A Pécsi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bk.) a Central European Drilling Kft. (a továbbiakban: CED Kft.; 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12.) telephelyén, a Jánosmajor 2. fúrásponton (Somogy megye) 2010. december 3-án 10 órakor bekövetkezett, „A” munkavállaló (an.: …, szül.: …) … szám alatti lakos három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetét kivizsgálta és a kivizsgálás megállapításai figyelembevételével az alábbiak szerint határozott: 1. A Bk. „A” munkavállaló (lakcím: …) Jánosmajor 2. fúrásponton (Somogy megye) 2010. december 3-án 10 órakor bekövetkezett balesetét munkabalesetnek minősíti. 2. A tárgyi munkabaleset okai 2.1. a tárgyi munkabaleset közvetlen oka: A baleset bekövetkezésének közvetlen oka az volt, hogy „B” munkavállaló (szül.: …, an.: …, lakik: …) segédmunkás darukötöző – anélkül, hogy arra felettesétől utasítást kapott volna – a teherautó rakományát rögzítő hevedert (spanifer) megoldotta, amelynek következtében a mintegy 1500 kg tömegű acélszerkezet (csőtartó bak) – amely vélhetően a szállítási tevékenységgel összefüggésben oly mértékben elmozdult, hogy az instabil helyzetbe került - a gépkocsi mellett tartózkodó „A” munkavállalóra zuhant, és a munkavállaló súlyos sérülését okozta. 2.2. a tárgyi munkabaleset közvetett oka: 2.2.1.

A baleset bekövetkezésének közvetett oka az volt, hogy az áru lerakás munkahelyén nem szervezték meg a munkavégzést, ott illetéktelen, oda be nem osztott munkavállalók tartózkodtak, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés személyi, és szervezési feltételei hiányoztak.

2.2.2.

Nem hangolták össze a tevékenységet oly módon, hogy az a különböző munkáltatók munkavállalóit ne veszélyeztesse.

2.2.3.

Nem szervezték meg a teherautó rakományának lerakodását. A teheremelési tevékenységhez kijelölt kötözők a rakomány rögzítésének feloldását végezték, amelyre utasítást nem kaptak.

2 2.2.4.

A rakomány lerakodása előtt a gépkocsivezető nem kellő körültekintéssel ellenőrizte a rakományt, így nem észlelte, hogy a rakomány közül a csőtartó bak elmozdult oly mértékben, hogy az instabil helyzetbe került.

3. A Deet Kft. (2225 Üllő, Mező u. 65.) mint munkáltató elvégezte a munkabaleset kivizsgálását, „A” munkavállaló munkabaleseti jegyzőkönyvét a Somogy Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi Felügyelőségéhez küldte meg. 4. A tárgyi munkabalesettel, illetve annak kivizsgálásával összefüggésben levő irányadó szabályok és szabályszegések. 4.1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 40. § (2) bekezdés alapján: „Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.” A CED Kft. nem gondoskodott az összehangolás megvalósításáról, ezzel megszegte a hivatkozott előírást. 4.2. A Mvt. 54. § (7) bekezdés a) és b) pontja szerint a munkáltató köteles a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni, illetve rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A Deet Kft. és a CED Kft. sem látta el - a rakodásra vonatkozóan - megfelelő tájékoztatással a fúrótorony áttelepítésében részt vevő dolgozókat, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozóan, ezzel megszegték a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést. 4.3. A Mvt. 60. § (1) bekezdése szerint, a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni. 4.3.1.

„A” munkavállaló targoncavezető megszegte az idézett jogszabályi előírást, mert a gépkocsiról való lerakodásnál való közreműködésre nem kapott utasítást. Annak ellenére a veszélyzónában tartózkodott, hogy a targoncázás munkafolyamata még nem kezdődött el.

4.3.2.

„B” munkavállaló darukötöző megszegte az idézett előírást, mert a veszélyzónában tartózkodott, utasítást nem kapott arra, hogy a rakomány rögzítésének oldásában közreműködjön, és ennek ellenére végezte el a rakomány rögzítésének a feloldását. „B” munkavállaló feladata a

3 darukötözési tevékenység volt, amely a baleset bekövetkezésekor még nem kezdődött el. 4.3.3.

„C” munkavállaló darukötöző megszegte az idézett előírást, mert a veszélyzónában tartózkodott akkor, amikor a darukötözési tevékenység még nem kezdődött el.

4.3.4.

„D” munkavállaló gépkocsivezető megszegte az idézett jogszabályi előírást, mert a rakományt nem megfelelően rögzítette, a rakomány rögzítésének feloldása előtt nem kellő körültekintéssel ellenőrizte a rakomány helyzetét.

5. A Bk. a hasonló esetek elkerülése érdekében a következőket rendeli el. 5.1. A CED Kft. és a Deet Kft. mint munkáltató 5.1.1. munkavédelmi oktatás keretében ismertesse a munkavállalókkal a munkabaleset okait és az egészségre nem veszélyes, biztonságos munkavégzés érdekében a hasonló helyzetekben szükséges eljárást, 5.1.2. gondoskodjon a munkavégzés összehangolásának megvalósításáról oly módon, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. 5.2. A munkáltatónak rendszeres ellenőrzéssel meg kell győződni az egészségre veszélyt nem jelentő, biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétéről a munkahelyeken. 5.3. Az 5.1. és 5.2. pontban foglalt rendelkezések végrehajtásáért felelős: a CED Kft. ügyvezetője, valamint a Deet Kft. ügyvezetője. A teljesítésre vonatkozó határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 15 nap. 6. A Bk. a tanúk költségtérítésével kapcsolatban az alábbiak szerint döntött: 6.1. „E” munkavállaló (lakcím) tanú számára 13 454 Ft., azaz tizenháromezernégyszázötvennégy forint összegű költségtérítést állapít meg, útiköltség címén, 6.2. „D” munkavállaló (lakcím) tanú számára 13 770 Ft., azaz tizenháromezerhétszázhetven forint összegű költségtérítést állapít meg, útiköltség címén. 6.3. A Bk. intézkedik a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felé a költségtérítés kifizetéséről. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bk.-hoz benyújtandó, 5.000.- Ft illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye. INDOKOLÁS „A” munkavállaló (lakcím) Jánosmajor 2. fúrásponton (Somogy megye) 2010. december 3-án 10 órakor balesetet szenvedett. 2010. december 6-án Ihász Sándor, a Pécsi Bányakapitányság bányafelügyeleti főmérnöke az OMMF területi szervének képviselőjével szemlét tartott a baleset helyszínén, ahol megállapítást nyert, hogy a munkabaleset a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építmény, mélyfúrás előkészítésével összefüggésben következett be, munkabalesetnek tekinthető, ezért az ügyben a Bk.-nak van illetékessége és hatásköre.

4 A DEET Kft. (2225 Üllő, Mező u. 65.) mint munkáltató kivizsgálta a balesetet. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a Somogy Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségének küldte meg, aki az ügyet hatáskör hiányában a Bk.-hoz tette át. A munkabaleseti jegyzőkönyvben a baleset előzményeit és részletes leírását az alábbiak szerint rögzítették: „Előzmények: 1.

2010, december 03-án munkabaleset következett be Somogy-megye, Jánosmajor munkaterületen.

2.

A baleset időpontjában a helyszínen egyidejűleg dolgozó vállalkozások és személyek felsorolása:

3.



A DEET Kft. emelőgépszolgáltatást és közúti szállítást szervező vállalkozás.



A Central European Drilling Kft. (a továbbiakban: CED Kft.) szénhidrogénbányászattal foglalkozó vállalkozás.



Toldi és Társa Kft. a DEET Kft. alvállalkozója.



Laja Lénárt vállalkozó a Toldi és Társa Kft. alvállalkozója.



A balesetben sérült „A” munkavállaló a DARU-LOG Kft. munkatársa, aki a DEET Kft.-nél végzett munkát mint targoncakezelő 2010. 12. 03-án, Somogy megye, Jánosmajor településen.



A balesetet közvetlenül okozó személy „B” munkavállaló a CED Kft. munkaerő kölcsönzés keretén belül segédmunkás munkakörben foglalkoztatott munkavállalója, akinek a munkavédelmi oktatását és a munkavégzési utasítását, irányítását a CED Kft. végezte.



A baleset tanúja „C” munkavállaló a CED Kft. munkaerő kölcsönzés keretén belül, kulcsos munkakörben foglalkoztatott munkavállalója.



A baleset tanúja „F” munkavállaló a DEET Kft. munkaerő kölcsönzés keretén belül gépkezelő munkakörben foglalkoztatott munkavállalója.



A baleset tanúja „D” munkavállaló Laja Lénárt vállalkozó gépkocsivezetője.

A munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó kötelezettségek meghatározása a CED Kft. és kölcsönbe adó között 2010. 04. 14. napján kelt Munkaerő-kölcsönzési szerződés alábbiakban hivatkozott pontjai szerint valósult meg: 6.3 a.) miszerint: „A jelen szerződésben máshol nem szabályozottakon túlmenően Kölcsönvevő munkáltató kötelezettsége: a Munkavállalók munkavédelmére vonatkozó szabályok betartása” d.) pont szerint: „A munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és e.) A munkakör átadás-átvétele”, valamint 6.5. pontja szerint „A Munkavállalók átadás-átvételét követően a Kölcsönvevőt illeti meg a munkavállalók felkészítési, betanítási, irányítási, utasítási, felügyeleti és ellenőrzési joga. A munkavégzés időtartama alatt a Kölcsönvevő részlegesen munkáltatónak minősül”

4.

A CED Kft. által kijelölt, a munkafolyamatok irányításáért és összehangolásáért kijelölt „G” munkavállaló a CED Kft. alkalmazottja.

5.

Egyéb információk: 

Magyar Horizont Energetikai Kft. a bányavállalkozó, akinek a területén a munkavégzés folyt, és aki a CED Kft.-t bízta meg a szükséges feladatok elvégzésére.



A Daru-Log Kft. munkaerő kölcsönzéssel foglalkozik.

A baleset leírása: Magyar Horizont Energia Kft. munkaterületén a CED Kft. szállítással összefüggő tevékenységet koordinált. A CED Kft. utasítására „B” munkavállaló és „C” munkavállaló tehergépjárműről történő áru mozgatásában dolgoztak. A teherautó rakományát biztosító rögzítő biztonsági spanifert „B” munkavállaló engedély nélkül és a Munkavédelmi Törvényben leírt szakszerűség nélkül, szabálytalanul megbontotta, amely a tehergépkocsin lévő

5 áru lezuhanását eredményezte. 1500 kg tömegű acélszerkezet a teherautó platójáról a jármű bal oldalára leesett és ez „A” munkavállaló sérülését okozta. A balesetet előidéző okok: „A”, „B” munkavállaló, „E” munkavállaló és „C” munkavállaló meghallgatási jegyzőkönyve szerint munkájukat senki nem hangolta össze. „B” munkavállalónak a feladata a teherautónak a rakomány darura történő kötözése lett volna. A kötözés előkészítő munkáját megkezdte, a daru kötözői köteleit a jármű jobb oldalára eljuttatta, átgondolatlan döntéséből adódóan nem folytatta a rakomány teherkötöző kötéllel történő lekötését, hanem a biztonsági berendezést önkényesen kikapcsolta. Megállapítások: „B” munkavállaló helytelenül először a rakományt összetartó műanyagszálas, racsnis rakományrögzítőt lazította fel és nem várta meg, hogy a daru az egységrakományt széthullás ellen biztosítsa. A munkaterületen nem volt kijelölt irányító a CED Kft. részéről, aki a baleset területén dolgozó 5 fő munkáját irányította. Lásd a szerződés 6.5 pontja és a baleset előzményei és részletes leírásának 3. pontja. Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. tv. 40. § (1) és (2) bekezdése, 41. § (1) bek., 48. § és 60. § (2) bek. 40. § (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. (2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató (az előzmények 5. pontja alapján a CED Kft.), ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó (Magyar Horizont Kft.), illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik (Magyar Horizont Kft.).”

A Bk. úgy döntött, hogy hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálja a munkabalesetet, mert  „A” munkavállaló súlyos sérülésekkel járó balesetet szenvedett, bordái, csigolyája, lába több helyen eltörött, a medencéje is megsérült,  a munkabaleset a kivizsgálás időpontjában nem minősül súlyos munkabalesetnek, de fennáll annak a lehetősége, hogy orvosi vélemény alapján súlyos munkabalesetnek kell minősíteni, 

a DEET Kft. munkabaleseti jegyzőkönyvében ellentmondások találhatók,



a munkabaleseti jegyzőkönyv nem tisztázta teljes körűen a felelősségeket.

A tényállás tisztázása érdekében a Pécsi Bányakapitányság az alábbi eljárási cselekményeket folytatta le:      

Ügyfél értesítése az eljárás megindításáról (207-2/2011. Bk. ikt. sz.) „F” munkavállaló gépkezelő meghallgatása (207-4/2011. Bk. ikt. sz.) Tárgyalás (207-5/2011. Bk. ikt. sz.) A Deet Kft. adatszolgáltatásra felhívása (PBK/207-6(2011) Bk. ikt. sz.) „D” munkavállaló gépkocsivezető idézése tanúmeghallgatásra (PBK/207-9(2011) Bk. ikt. sz.) „C” munkavállaló darukötöző idézése tanúmeghallgatásra (PBK/207-10(2011) Bk. ikt. sz.)

6         

„B” munkavállaló darukötöző idézése tanúmeghallgatásra (PBK/207-11(2011) Bk. ikt. sz.) „A” munkavállaló idézése ügyfélként (PBK/207-12(2011) Bk. ikt. sz.) Ügyfél értesítése tanúmeghallgatásról (PBK/207-13(2011) Bk. ikt. sz.) „C” munkavállaló (an.:, szül.:, szig. szám:, lakcím:) darukötöző meghallgatása tanúként (PBK/207-17(2011) Bk. ikt. sz.) „B” munkavállaló (szül.:, , an.:, lakik:, , szig. szám:) darukötöző meghallgatása tanúként (PBK/207-18(2011) Bk. ikt. sz.) Barcs Városi Rendőrkapitányság megkeresése belföldi jogsegély iránt (PBK/20718(2010) „A” munkavállaló(an.:, szül.:, , szig. szám:, lakcím:) meghallgatása ügyfélként (PBK/207-20(2011) Bk. ikt. sz.) „D” munkavállaló (szül.:, an.:, szig. szám:, lakik:) gépkocsivezető meghallgatása tanúként (PBK/207-21/2011 Bk. ikt. sz.) „E” munkavállaló (szül.:, an.:, szig. szám:, lakik:) gépkocsivezető meghallgatása tanúként (PBK/207-22/2011 Bk. ikt. sz.).

Az eljárás során a Bk. számára átadott iratok: 

          

Munkabaleseti jegyzőkönyv mellékletekkel a baleseti helyszínről készült fényképfelvételek másolatban „B” munkavállaló meghallgatási jegyzőkönyve; készült: 2010. 12. 22-én „C” munkavállaló meghallgatási jegyzőkönyve; készült: 2010. 12. 22-én „F” munkavállaló meghallgatási jegyzőkönyve; készült: 2010. 12. 22-én. „A” munkavállaló meghallgatási jegyzőkönyve; készült: 2010. 12. 21-én Baleseti jegyzőkönyv; készült: 2010. 12. 3-án; készítette: Kerekes Szilárd 2010. 12. 03-án Jánosmajor fúrásponton történt baleset leírása; készült: 2010. 12. 9-én; készítette: Toldi és Társa Kft. ügyvezetője Jegyzőkönyv (Baleseti információk gyűjtése); készült: 2010.12. 6-án; készítette: ügyvezető (Deet Kft.) Ajánlat a CED Kft. fúróberendezéseinek szállítására és rakodására 2010. december 31ig; készült: 2009. 11. 29-én; készítette: Deet Kft. „D” munkavállaló meghallgatási jegyzőkönyve; készült: 2011. 02. 21-én; készítette: Deet Kft. Deet Kft. munkavédelmi oktatási naplója; készült: 2010. 11. 3-án; készítette: … „D” munkavállaló gépkocsivezető munkavédelmi oktatását igazoló oktatási napló; készült: 2010. 10. 26-án; készítette: … Deet Kft. kockázatértékelése; készült: 2010. 12. 13-án; készítette: … Deet Kft. nyilatkozata a 207-5/2011. Bk. ikt. sz. tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakra; készült: 2011. 02. 22-én; készítette: Deet Kft. „C” munkavállaló tanúkihallgatási jegyzőkönyve; készült: 2011. február 11-én; készítette: Nagykanizsa Rendőrkapitányság, Letenye Rendőrőrs „A” munkavállaló vizsgabizonyítványai, klinikai, kórházi zárójelentése; készült:2011. április 4-én; készítette: Erzsébet Kórház-Rendelőintézet, Hódmezővásárhely Munkafolyamat előtti biztonsági megbeszélés jelenléti íve; készült: 2010. 12. 3-án; készítette: …

A helyszínen készített fényképfelvételek, valamint a jegyzőkönyvezett tanúvallomások, helyszínrajzok alapján a balesetet követően kialakult baleseti helyszínnel kapcsolatos megállapítások:

7 A sérült a balesetben részt vevő tehergépkocsi mentirány szerint baloldalán, annak végénél volt található a baleset bekövetkezése után. A tehergépkocsi baloldalán volt található a lezuhant csőtartó bak. A lezuhant csőtartó bak előtt egy skid (rakománytartó keret) helyezkedett el, amelynek a tetején két csőbak foglalt helyet. Látható, hogy egyik bak az oldalán fekszik, míg a másik bak a két csúcsán támaszkodik. A balesetben részt vevő szkid tetején, annak jobb széle mellett egy - a tanúvallomások szerint  95/8” méretű - béléscső helyezkedett el, amely mellett volt látható az egyik csőtartó bak, amely az egyik oldalán, nyugalmi helyzetben volt. A cső és a csőtartó bak kör keresztmetszetű fúrószárakon foglalt helyet. A daru tehergépkocsi végénél helyezkedett el. A helyszíni szemléken felvett jegyzőkönyvek megállapításai és a jegyzőkönyvezett tanúmeghallgatások alapján a baleset keletkezésének mechanizmusa, lefolyása: A mélyfúrás, mint sajátos építmény engedélyese a Magyar Horizont Energia Kft. bányavállalkozóként - a Bk. kutatási engedélye alapján - a CED Kft.-vel mint vállalkozóval végeztette a fúrásos kutatást a munkabaleset helyszínén, a Jánosmajor 2. fúrásponton. A CED Kft. és a Magyar Horizont Energia Kft. között 2008. június 2-án létrejött fúrási szerződés, valamint a felek közötti megállapodás alapján a fúráshoz kapcsolódó munkavédelmi feladatok ellátása a CED Kft. kötelezettsége volt. A baleset bekövetkezésének napján a feladat az volt, hogy a fúrótornyot, annak szétszerelése után a közeli fúrási pontról a Jánosmajor 2. fúráspontra szállítsák. A fúrási telephely anyagainak átszállítására, valamint a daruzási tevékenység végzésére a CED Kft. a Deet Kft.-t bízta meg, annak 2009. 11. 29-i ajánlata alapján, amely a CED Kft. fúróberendezéseinek szállítására és rakodására vonatkozott. Az ajánlat az alábbiakat tartalmazza: 1. A fúróberendezés szétszereléséhez és a kamionok megrakodásához szükséges gépek biztosítása a felrakó ponton 2. Berendezés átszállítása a túlméretes/túlsúlyos rakományok számára kijelölt útvonalon 3. A fúróberendezés összeszereléséhez és a kamionok lepakolásához szükséges gépek biztosítása a lerakó ponton 4. Banksman biztosítása a fel- és lerakó ponton. A Banksman feladata a Deet Kft. értelmezésében az, hogy a daruk és a speciális, túlsúlyos, túlméretes gépjárművek mozgását irányítsa és összehangolja. A Deet Kft. a szállítási – rakodási tevékenységek elvégzésére munkaerő kölcsönzés keretében foglalkoztatta „A” munkavállaló targonca vezetőt és „F” munkavállaló daru gépkezelőt, akik a DARU-LOG Kft. alkalmazásában álltak. A Deet Kft. alvállalkozója volt a Toldi és Társa Kft., amelynek a részéről az ügyvezető dolgozott a felrakó ponton. A Toldi és Társa Kft. alvállalkozója volt Laja Lénárt egyéni vállalkozó, akinek az alkalmazásában állt „D” munkavállaló gépkocsivezető. A CED Kft. kölcsönzött munkaerőként alkalmazta „C” munkavállaló darukötözőt és „B” munkavállaló darukötözőt, akik a DARU-LOG Kft. munkavállalói voltak. A munkabaleset reggelén, a Jánosmajor 2. fúrásponton a két darukötöző és a darukezelő, „C” munkavállaló, „B” munkavállaló és „F” munkavállaló biztonsági megbeszélésen vett részt, ahol meghatározták számukra az aznapi feladatot, amely szerint a lerakó pontra érkező rakományt kellett daruval a tehergépkocsiról leemelni. A fúrómester és főfúrómester utasítása

8 szerint „C” munkavállaló és „B” munkavállaló darukötözői feladatokkal, „F” munkavállaló darukezelői feladatokkal volt megbízva. A felrakó ponton a kisebb terjedelmű áruk összerakását szállító egységekbe a költözés megkezdése előtt a CED Kft végezte. Az egyes rakományok gépkocsira történő felrakását a szállításirányító döntötte el, aki azon a napon Toldi és Társa Kft. ügyvezetője volt. A balesetben részt vett, CED Kft. által összeállított rakományt Toldi és Társa Kft. ügyvezetője utasítására az „D” munkavállaló által vezetett tehergépkocsira helyezték, daru közreműködésével. A rakomány egy 5 tonna teherbírású spaniferrel (rakományrögzítő heveder) való rögzítése után, a lánccal való rögzítés közben vették le a daru emelőkötelét. A lánc és a spanifer is a pótkocsihoz volt rögzítve úgy, hogy a skid emelőfülei szabadon maradtak. A spanifer a rakományt tekintve, középen helyezkedett el. A gépkocsivezető azért rögzítette a rakományt spaniferrel is, mert egyébként - véleménye szerint – menet közben leesett volna a gépkocsiról. A gépkocsivezető, a rakomány rögzítését követően megkezdte a rakomány átszállítását a Jánosmajor 2. fúráspontra. A két telephely között egy erre a célra épített murvás úton közlekedett, amely kb. 3 km hosszú lehetett. A felrakó helytől elindulva elég lassan ment, mert kátyús volt az út, ezért ezt a szakaszt elhagyva megállt, kiszállt a gépkocsiból és ellenőrizte a rakomány helyzetét. Ekkor a rakományt stabilnak ítélte meg. A gépkocsivezető a Jánosmajor 2. fúráspontra történt megérkezést követően a CED Kft. dolgozójának jelzésére a „E” munkavállaló által kezelt daruhoz tolatott be. „D” munkavállaló ellenőrizte a rakomány stabilitását, és miután stabilnak találta azt, megkezdte a gépkocsi elején lévő láncos rakományrögzítő oldását. Eközben „C” munkavállaló darukötöző, a daru kötelével a gépkocsi baloldalán az első kötési ponthoz tartott. „A” munkavállaló a gépkocsi baloldalán, annak hátsó részénél állt. „B” munkavállaló darukötöző a daru emelőkötelével, a gépkocsi jobboldalán az első kötési ponthoz tartott, amikor a jobb oldalon lévő spanifer feszítő szerkezetet oldotta úgy, hogy erre senkitől utasítást nem kapott, erről a szándékáról senkit nem tájékoztatott a jelenlévő munkavállalók közül. A spanifer feszítő szerkezetének oldása következtében a rakomány baloldalán álló csőtartó bak lezuhant, az ott tartózkodó „A” munkavállaló súlyos sérülését okozva. A helyszínen tartózkodó munkavállalók a sérültről - daru segítségével - leemelték a csőtartó bakot, miközben a mentőszolgálatot is értesítették. A sérült a helyszíni ellátást követően kórházba került. A Bk. a jegyzőkönyvezett tanúvallomások értékelésekor az alábbi ellentmondásokat állapította meg: „D” munkavállaló gépkocsivezető vallomása szerint a rakományrögzítő spanifert a darukötöző köteleinek levétele előtt helyezte el, amíg … felrakó ponton dolgozó gépkezelő jegyzőkönyvezett meghallgatása szerint a gépkocsi a darukötöző kötelek levétele után arrébb állt, és csak ezt követően rögzítette a gépkocsivezető a rakományt. „A” munkavállaló targoncás a jegyzőkönyvezett tanúvallomásában elmondta, hogy azért ment gyalogosan a gépkocsi baloldalára, hogy szemrevételezze, lesz-e targoncázási feladat. Eközben nem nyúlt semmihez. „F” munkavállaló darukezelő a tanúvallomásában előadta, hogy látta „A” munkavállalót, amint a gépkocsi baloldalán, a hátsó láncos rögzítő oldását végzi. „C” munkavállaló darukötöző a tanúvallomásában azt mondta el, hogy „A” munkavállaló korábban több alkalommal segített a rakomány rögzítésének oldásában. A Bk. a fenti ellentmondásokat nem oldotta fel, további eljárási cselekményeket nem kezdeményezett, mivel az ellentmondások az ügy érdemét nem befolyásolják.

9 A baleset bekövetkezésekor folytatott munkatevékenység szabályozottsága és a munkatevékenységet végző munkavállalók szakképzettsége vonatkozásában a jegyzőkönyvezett tanúmeghallgatások és az elvégzett iratvizsgálatok alapján a Bányakapitányság összegzett megállapításai A Bk. az eljárása során vizsgálta, hogy a baleset bekövetkezésekor végzett munkafolyamat hogyan volt szabályozva. A jegyzőkönyvezett tanúvallomások alapján megállapítható, hogy a munkabalesettel érintett munkavállalók munkavédelmi oktatását megtartották, a munkavállalók a szükséges szakképzettséggel rendelkeztek. A baleset bekövetkezésekor végzett munkafolyamatot a tehergépjármű rakományrögzítésének a feloldása volt, amely a gépkocsivezető feladata és felelőssége. Ezt a tényt minden érintett munkavállaló és munkáltató elismerte. A munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása a munkáltató feladata. A munkáltató DEET Kft. és a CED Kft. a rakomány rögzítésének oldásával és gépkocsiról történő levételével kapcsolatosan a munkabaleset időpontjában érvényes szabályozást nem mutatott be a Bk.-nak. A különböző munkáltatók munkavállalóinak tevékenységét összehangoló szabályozást sem a CED Kft., sem a Deet Kft. nem mutatott be a Bk.-nak. A megszegett foglakozási szabályok és a baleset bekövetkezése közötti okozati összefüggés vizsgálata A Bk. a munkabaleset közvetlen okát abban jelölte meg, hogy „B” munkavállaló a teherautó rakományát rögzítő hevedert (spanifer) megoldotta, amelynek következtében a mintegy 1500 kg tömegű acélszerkezet (csőtartó bak) a gépkocsi mellett tartózkodó „A” munkavállalóra zuhant, a munkavállalónak súlyos sérülést okozva. „B” munkavállaló megsértette az Mvt. 60. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat, mely szerint, a munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni. „B” munkavállaló munkaköri feladata nem terjedt ki a tehergépkocsi rakományrögzítésének feloldására. A munkabaleset közvetett oka a Bk. vizsgálata szerint az, hogy a különböző munkáltatók munkavállalóinak a tevékenységét nem hangolták össze, a lerakodási tevékenység nem volt megszervezve. A Mvt. 40. § (2) bekezdésben előírt összehangolás a CED Kft. feladata és felelőssége volt, tekintettel arra, hogy a CED Kft. és Deet Kft. közötti szerződésben nem jelölték meg az összehangolás megvalósításáért felelős munkáltatót, azért annak a feladata volt, aki a tényleges irányítást gyakorolta, illetőleg akinek a területén a tevékenységet végezték. Ez a munkáltató a Bk. állápontja szerint a CED kft. volt. A szállítási tevékenység végzésére a Deet Kft. ajánlatot tett, amely ajánlat alapján történt a teljesítés elszámolása a felek között, vagyis a tevékenységet a Deet Kft. az ajánlatnak megfelelően végezte. A szállítási tevékenység a rakomány felrakó ponton tehergépkocsira történő felrakásától a rakomány lerakó helyre szállításán keresztül a lerakó helyen történő lerakásával zárul. A felrakó helyen a Deet Kft. gondoskodott a felrakás irányításáról, míg a lerakó helyen a tevékenységet nem irányította, nem felügyelte senki, annak ellenére, hogy a vállalkozási ajánlatban banksman biztosítása is szerepelt a Deet Kft. részéről. A Deet. Kft. és a CED Kft. megszegte a Mvt. 54. § (7) bekezdés a) és b) pontjában előírt munkáltatói kötelezettségeket, mert nem tájékoztatta megfelelően a munkavállalóit a lehetséges

10 kockázatokról és nem ellenőrizte a tevékenység végzését. Így alakulhatott ki az a gyakorlat, amely több tanúvallomásban is előfordult, miszerint a rakomány rögzítésének feloldásában rendszeresen közreműködtek a darukötözők és a targoncavezető is. A gépjárművezetők többnyire eltűrték a közreműködő „segítséget”. A Mvt. 60. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni. „A” munkavállaló targoncavezető megszegte az idézett jogszabályi előírást, mert a gépkocsiról való lerakodásnál való közreműködésre nem kapott utasítást. Annak ellenére a veszélyzónában tartózkodott, a targoncázás munkafolyamata még nem kezdődött el. „B” munkavállaló darukötöző megszegte az idézett előírást, mert a veszélyzónában tartózkodott, utasítást nem kapott arra, hogy a rakomány rögzítésének oldásában közreműködjön. „B” munkavállaló feladata a darukötözési tevékenység volt, amely a baleset bekövetkezésekor még nem kezdődött el. „B” munkavállaló nem járt el körültekintően, nem mérte fel a rakományt, nem mérte fel, hogy a gépkocsi baloldalán elhelyezett csőbak a labilis egyensúlyi helyzetéből kibillenhet, leeshet. „C” munkavállaló darukötöző megszegte az idézett előírást, mert a veszélyzónában tartózkodott akkor, amikor a darukötözési tevékenység még nem kezdődött el. „D” munkavállaló gépkocsivezető megszegte az idézett jogszabályi előírást, mert a rakományt nem megfelelően rögzítette, a rakomány rögzítésének feloldása annak leesését eredményezte, a közelben tartózkodó munkavállalók testi épségét veszélyeztette. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47. § (2) bekezdés szerint a rakományt a járművön úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. „D” munkavállaló figyelmen kívül hagyta, hogy skiden elhelyezett egyik csőtartó bak a fúrószárakon elmozdulva labilis egyensúlyi helyzetbe kerülhet, és rögzítés nélkül a tehergépkocsiról lebillenhet. A Bk. a fent rögzített tényállás alapján hozta meg a döntését a rendelkező részben, minősítette a balesetet munkabalesetnek, állapította meg a baleset okait, a szabályszegéseket és intézkedett a hasonló esetek elkerülésére. A rendelkező rész 1. pontjában a Bk. a balesetet a Mvt. 87. § 1/A. és 3. pontja alapján minősítette munkabalesetnek, mert a jegyzőkönyvezett tanúvallomások, tárgyalási jegyzőkönyvek alapján a tevékenység célja fúrási telephely kialakítása, fúróberendezés szállítása és összeszerelése volt. A munkabaleset a mélyfúrási tevékenység előkészítésével összefüggésben, fúrási telephelyen következett be. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 44. § (1) bekezdése szerint: a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló földalatti létesítmények, valamint az e cél érdekében végzett mélyfúrás. A baleset okát - a rendelkező rész 2. pontjában – a jegyzőkönyvezett tanúvallomások, és a munkabaleseti jegyzőkönyv megállapításai szerint állapította meg a Bk. A rendelkező rész 3. pontjában rögzített megállapítás, amely a munkabaleseti jegyzőkönyv határidőre történő beküldését rögzíti, a Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 9. § (1) bekezdésén alapul. A rendelkező rész 4. pontjában rögzített szabályszegéseket az idézett jogszabályi helyek és a rögzített tényállás figyelembe vételével állapította meg a Bk.

11 A Bk. a hasonló esetek elkerülése érdekében az 5. pontban rögzített rendelkezéseit elégségesnek tartja, mivel a munkavállalók oktatásával és a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálatával, a munkabalesettel összefüggésben elkövetett munkavállalói szabályszegések és munkáltatói hibák kiküszöbölhetők. A rendelkező rész 6. pontjában a tanúk költségtérítéséről a 14/2008. (VI.27.) IRM rendelet 2. § (1)-(5) bekezdései alapján döntött a Bk., a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet üzemanyag alapnormákra vonatkozó előírásai figyelembe vételével. Az üzemanyagárak vonatkozásában a NAV internetes honlapján közétett, 2011. április 30-án érvényes adatokat vette figyelembe a Bk. A 6.1. pontban „E” munkavállaló utazási költségtérítéséről rendelkezett a Bk., Törtel-PécsTörtel viszonylatban, közúton 424 km távolságot, 8,6 l/100 km fogyasztási alapnormát és 369 Ft/ liter üzemanyagárat vett figyelembe. A tanú Nissan Almera 1.4 típusú, benzines, …frsz-ú személygépkocsival közlekedett. A 6.2. pontban „D” munkavállaló utazási költségtérítéséről rendelkezett a Bk., Túrkeve-PécsTúrkeve viszonylatban, közúton 560 km távolságot, 6,7 l/100 km fogyasztási alapnormát és 367 Ft/ liter üzemanyagárat vett figyelembe. A tanú Renault Megane 1.9 D típusú, diesel, … frsz-ú személygépkocsival közlekedett. A Bk. a munkabalesetet a Mvt. 84. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján végezte. A jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította a Bk. A jogorvoslati eljárás illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 29. § (2) bekezdése előírásai alapján állapította meg a Bk. A Bk. hatásköre a Bt. 44. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltakon alapul. A Bk. illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése határozza meg. Pécs, 2011. szeptember 9. dr. Riedl István bányakapitány Kapják:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Deet Kft. 2225 Üllő, Mező u.65. CED Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12. Magyar Horizont Energia Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12. „A” munkavállaló Cím… „D” munkavállaló Cím… „E” munkavállaló Cím… Irattár