PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U. 5. 7602 Postafiók 61

 (06-72) 314-952, 510-366 Fax: 510-367 E-mail: [email protected]

Ikt. szám: PBK/3355-13/2011 Üi.: Nagy Endre : +36-72-314-952/212 : +36-20-662-5461 : [email protected]

Melléklet: 1 db záradékolt tervdokumentáció 1 db záradékolt ásványvagyon kimutatás

A határozat jogerőre emelkedett: 2012. május 28-án.

Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. Alsópáhok Dózsa Gy. u. 8. 8394 Tárgy: A Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. (8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 8.) mint bányavállalkozó „Keszthely I. (Pilikáni bánya) – dolomit” védnevű bányatelek módosítási (bővítési) ügye

HATÁROZAT A Pécsi Bányakapitányság (a továbbiakban Bk.) a Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. mint bányavállalkozó kérelmére a „Keszthely I. (Pilikáni bánya) – dolomit” védnevű bányatelket az alábbi feltételekkel módosítja. 1.

A módosítandó bányatelekhez képest bekövetkezett változás: 1.1. A bányatelek alaplapjának szintmagassága a változás előtt: 145,00 mBf. 1.2. A bányatelek alaplapjának szintmagassága a változás után: 130,00 mBf. 1.3. A kitermelhető ásványvagyon a változás előtt: melléklet szerint 1.4. A kitermelhető ásványvagyon a változás után: melléklet szerint

2.

A módosított (bővített) bányatelek adatai 2.1. védneve: „Keszthely I. (Pilikáni bánya) – dolomit” 2.2. területe: 7 ha 6654 m2 (0,076654 km2) 2.3. fedőlapja: +183,00 mBf. 2.4. alaplapja: +130,00 mBf. 2.5. ásványi nyersanyagának kitermelési módja: felszíni típusú külfejtés; száraz, többszeletes művelés, fúrásos-robbantásos, torlasztásos módszerrel, kotró-, homlokrakodó gépek alkalmazásával.

2 2.6. ásványi nyersanyag megnevezése, besorolása: dolomit csoport (kód: 4600); porló dolomit alcsoport. 3.

A módosított bányatelek jogosítottja: Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. (8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 8.).

4.

A módosított bányatelek 4.1. földrajzi fekvése: Zala megye, Keszthely város közigazgatási területén a 072/2 helyrajzi számú ingatlan. 4.2. határvonala töréspontjainak Rendszerben):

koordinátái

(Egységes

Országos

Vetületi

Töréspont száma

Y(m)

X(m)

Z(mBf.)

I.

514.372,00

162.666,00

159,4

II.

514.515,00

162.686,00

183,2

III.

514.608,00

162.686,00

180,3

IV.

514.633,00

162.514,00

160,5

V.

514.397,00

162.457,00

164,1

VI.

514.273,00

162.460,00

164,7

VII.

514.194,00

162.525,00

146,6

VIII.

514.209,00

162.599,00

146,3

4.3. A „Keszthely I. (Pilikáni bánya) – dolomit” védnevű bányatelekkel határos bányatelek nincs. 5.

Határ- és védőpillérek kijelölése, ásványvagyon 5.1. Határpillér: A térképen kijelölt határpillér szerkesztése a +130,0 mBf. alaplapra  = 48o határszöggel, ∆ = 3o hibatényező, és pv = 5 m védősáv figyelembevételével, a bányatelek-határvonal mentén történt. 5.2. Védőpillér: A módosított bányatelek területén védőpillér kijelölésére – védendő létesítmény hiányában - nincs szükség. 5.3. A módosított bányatelek ásványvagyona: A módosított bányatelek ásványvagyonát a jelen határozathoz csatolt, kizárólag a Bányavállalkozó számára megküldött ásványvagyon-kimutatás tartalmazza.

6.

A módosított bányatelek újrahasznosítási célja: a tájegységre jellemző, őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokból álló erdősítés.

7.

A fő bányaveszélyek szempontjából a módosított bányatelken üzemelő bánya nem porveszélyes és nem szilikózisveszélyes minősítésű.

3 8.

A Pécsi Bányakapitányság saját hatáskörben kiadott intézkedései szerint

8.1. A Bk. a bővített bányatelek teljes területére vonatkozóan beterjesztett ingatlanigénybevételi ütemtervet az alábbiak szerint elfogadja. A bővített bányatelek területén fekvő, a határozathozatal időpontjáig még teljes egészében igénybe nem vett ingatlan felszíni területe igénybevételének ütemezése (70.000 m3/év termelési kapacitás figyelembe vételével), illetve igénybevételi módja az alábbi: Év

Igénybevételre tervezett terület

2012-2031

Az igénybevétel módja

Keszthely 072/2 hrsz-ú Felszíni típusú külfejtés; száraz, terület többszeletes művelés, fúrásos robbantásos, torlasztásos mód szerrel, kotró-, homlokrakodó gépek alkalmazásával

A fentiek szerint jóváhagyott ingatlan-igénybevételi ütemtervtől való eltérés a bányatelek területén működő bánya Műszaki Üzemi Tervének jóváhagyási eljárásában kérelmezhető. 8.2. A Bk. a tárgyi határozat jogerőre emelkedéséig változatlanul fenntartja hatályában a tárgyi módosítást megelőzően megállapított bányatelek térrészére vonatkozóan a Veszprémi Bányakapitányság bányatelket megállapító 118-14/1994. ikt. számú, jogerős és végrehajtható határozat rendelkezéseit. 8.3. A tárgyi bányatelek ingatlan-igénybevételi ütemtervét jóváhagyó 1316/3/2007. Bk. ikt. számú határozat rendelkezései hatályukat vesztik a tárgyi határozat jogerőre emelkedésének napjával. 9.

A szakhatóságok állásfoglalásai 9.1. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség 2428-1/1/2012. ikt. számú szakhatósági állásfoglalása

és

Vízügyi

9.1.1.

A bányászati tevékenység következtében a bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-nél jobban nem közelítheti meg.

9.1.2.

Munkavégzés a bányatelken csak nappali időszakban (600-2200) történhet.

9.2. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal a HHO/606-1/2012. nyt. számú szakhatósági állásfoglalása 9.2.1.

A bányászati tevékenységgel érintett HM vagyonkezelésű, gyakorlótér besorolású, Keszthely 071 hrsz ingatlan vonatkozásában be kell szerezni a vagyonkezelő hozzájárulását, melyet a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Infrastrukturális Igazgatóságánál (Bp. IX. ker., Soroksári út 152., levélcím: 1476 Budapest, Pf. 246) kell kezdeményezni.

9.2.2.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

4 9.3. Keszthely Város Jegyzője a 3/299-2/2012 ikt. számú végzésében a beadványt, mint természetvédelmi hatóság érdemi vizsgálat nélkül, hatáskör hiányában elutasította. Felhívta a figyelmet, hogy döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügy érdemében határozatot hozó hatóságnál lehet jogorvoslati lehetőséggel élni. 10.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Zala Megyei Igazgatósága ZAL-2082/2/2011 ikt. számú közútkezelői hozzájárulásának feltételei 10.1. A „MÁRK 96.” Kft. (8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 10/B.) által bányatelek bővítési dokumentáció és azt követően a 2012-2026. évekre szóló Műszaki Üzemi Terv szerinti bányahasználat (külfejtés) ellen 2012-2026. évekre készített Műszaki Üzemi Terv szerinti bányahasználat (külfejtés) ellen közútkezelői szempontból elvi kifogást nem emelek. 10.2. A bányaterület az országos közúthálózatról a 7343. j. Keszthely- Várvölgy összekötő út 3+340 km szelvény jobb oldalán lévő útcsatlakozáson közelíthető meg. Egyéb más közúti kapcsolat igénybevétele nem engedélyezett. A helyszíni vizsgálat alapján az útcsatlakozás térségében jelentős mértékben leromlott a burkolat állapota. Az erősen repedezett, helyenként megsüllyedt aszfalt kopóréteget az útcsatlakozás lekerekítő sugarainak hosszában le kell marni és az összekötő utat új, min. 4 cm AC-11/F kopóréteggel kell ellátni. Az útburkolat javítását 2012. június 30-ig el kell végezni. A munka kizárólag Társaságunk által jóváhagyott ideiglenes forgalomkorlátozás hatálya alatt végezhető. Az ideiglenes forgalomkorlátozási tervet jóváhagyásra az FKO osztály részére meg kell küldeni. Az útcsatlakozásnál lévő „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblát a 64/2007. sz. GKM rendelet alapján 2014. december 31 határidőig 2. típusú fényvisszavető képességű (HI, vagy azzal egyenértékű) táblára ki kell cserélni. 10.3. A bányatevékenységre visszavezethető, az országos közút állagában bekövetkező bárminemű állagromlás esetén a bányatulajdonos teljes körű felelősséggel tartozik. A kár bekövetkezése esetén a közútban és tartozékaiban bekövetkezett károkat meg kell téríteni, illetve a közút védőtávolságán (7343. j. út esetében 50 m) belül – az eredeti állapot helyreállítása mellett – a bányászati tevékenységet meg kell szüntetni. 10.4. A szállításokat úgy kell szervezni, hogy azok az úthálózaton, annak műtárgyain és tartozékain a legkevesebb károsodást eredményezzék. A településeken lakók nyugalmát a legkisebb mértékben zavarja, az út mellett lévő épületek állagát ne rongálja. 10.5. A kitermelt anyagok kiszállítása csak olyan szállítóeszközökkel történhet, melyek útvonalengedélyre nem kötelezettek. 10.6. Fenntartjuk azon jogunkat, hogy amennyiben a közutakban a bányakitermeléssel összefüggő szállítás miatt a közúti forgalombiztonságot is veszélyeztető állapotromlás következik be, abban az esetben tengelysúly-korlátozást, összsúlykorlátozást, vagy sebességkorlátozást fogunk bevezetni. 10.7. A szállító gépjárművekről esetlegesen lehulló földhantokat, szennyeződéseket a burkolatról folyamatosan el kell távolítani.

illetve

A Bk. felhívja a figyelmet, hogy a határozatban foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása esetén 1.000.000.- Ft, azaz Egymillió Forint összegig terjedő eljárási bírság szabható ki végrehajtási kényszerítő eszközként.

5 A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bk.-nál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A bányafelügyelet határozata ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, azaz 50. 000.- Ft.

INDOKOLÁS A Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. (8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 8.) mint bányavállalkozó a 2011. november 11-én iktatott levelében „Keszthely I. (Pilikáni bánya) – dolomit” védnevű bányatelek módosításának (alaplapsüllyesztéssel történő bővítésének) engedélyezését, a módosított bányatelek megállapítását kérte a Bk.-tól. A Bk. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (a továbbiakban Bt.) 26/B. § (4) bekezdés alapján a kérelmet bányatelek módosítási eljárás szabályai szerint vizsgálta. A Bk. a beterjesztett tervdokumentációt felülvizsgálta és a PBK/3355-2/2011ikt. számú, 2011. november 21-én kelt végzésében, 15 napos teljesítési határidő tűzésével, az alábbiak szerint hívott fel hiánypótlásra. 1. „A dokumentációhoz mellékelt M=1:1 000-es készletszámítási térképen a bányatelek határ 5 m széles védősávjához tartozó 45°-os (a V. és VI. töréspontok között 30°-os) hajlásszögű rézsűnek a bányatelek talpsíkjával való metszésvonalát (a rézsű lábvonalát) a bányatelek határvonala felszíni morfológiáját követve kell ábrázolni. A pillérekben lekötött ásványi nyersanyag-készlet számítását a fentieknek megfelelően szerkesztett térkép adatait alapul véve kell elvégezni. 2. A tájrendezési előterv szöveges részében ismertetni kell az újrahasznosítási célt és e cél megvalósításához szükséges feladatokat, a tájrendezéssel kialakítandó új terepviszonyokat és létesítményeket, kialakításuk ütemezését és módszerét. 3. A külön jogszabályban meghatározott bányaművelési térkép méretarányának megfelelő térképen ábrázolni kell a tájrendezéssel kialakított új terepviszonyokat, ezek magassági adatait és az érthetőséget elősegítő metszeteket; valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát. 4. A Bányavállalkozónak be kell csatolni a közútkezelő hozzájárulását.

5. A Bk. kéri beterjeszteni a jelen elsőfokú államigazgatási eljárásban szakhatóságként megkeresendő Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére fizetendő 28.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj 1004700401711947-00000000 számlaszámra történő befizetését. A befizetési bizonylaton tűntesse fel a kérelem ügyiratszámát {PBK/3355/2011} is.” A Bányavállalkozó az igazgatási szolgáltatási díj befizetését a 2011. december 14-én érkezett levelében igazolta, a meghosszabbított határidejű hiánypótlást a 2012. január 19-én érkezett levelében küldte meg. A kérelem felülvizsgálata során, a határozathozatalt megelőzően, a Bk. a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elektronikus nyilvántartásai alapján megállapította, hogy a Bányavállalkozónak egyetlen kitermelőhely vonatkozásában sincs bányajáradékkal, bányászati bírsággal kapcsolatos lejárt tartozása, illetve a kérelem beterjesztésekor felügyeleti díj fizetésére volt kötelezett, s felügyeleti díj tartozása sincs. A Bk. a beterjesztett, és a hiánypótlásokkal kiegészített tervdokumentáció felülvizsgálata során megállapította, hogy

6 

a bányatelek módosítás engedélyezési dokumentációját a 203/1998. (XII.19.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.) 11/A.§ (2), (3), (4) bekezdésekben leírtaknak figyelembe vételével állították össze,



az szabályzati, szabványi előírásokkal ellentétes intézkedéseket nem tartalmaz, elbírálásra alkalmas,



a benyújtott tervdokumentáció tartalmazza az újrahasznosítási célt,



az engedélyezési dokumentáció bányatérképe összhangban van a dokumentáció szöveges részével,



a tárgyi bányatelek-bővítmény, illetve bővített bányatelek ásványvagyon számítását Varga Gusztáv földtani szakértő (szakterület: szilárd ásványi nyersanyagok földtana) végezte el a tárgyi eljárásban beterjesztett készletszámítási jelentésben,



a beterjesztett tervdokumentációban a bányatelek határ- és védőpillérei a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelet előírásai figyelembevételével kerültek kijelölésre.

A Bk. megállapította, hogy a Bányavállalkozó beterjesztette a bővített bányatelek teljes területére vonatkozóan kidolgozott ingatlan-igénybevételi ütemtervet, amelyről a kérelem beterjesztése előtt a bővítménnyel érintett ingatlan tulajdonosát, kezelőjét tájékoztatta. A Bt. 26. §. (3) bekezdése alapján a Bk. a bányatelket kérelemre, külfejtéses művelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével határozatban állapítja meg. A bányatelek módosítási eljárás megindításakor a Bk. a PBK/3355-8/2011 Bk. ikt. számú levelében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. §. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatta az ügyfeleket az eljárás megindításáról. A Bk. megállapította, hogy a bányatelek bővítéssel érintett ingatlan kezelője a tárgyi ügyben a Bányavállalkozóhoz juttatott el nyilatkozatot. A nyilatkozat szerint az ingatlan kezelője a bányatelek bővítéssel és az ingatlan igénybevételi ütemtervvel egyetért. A bányászati jog megléte és az igazolt ásványi nyersanyag mennyiség figyelembevételével a Bk. a Bt. 26. §. (3) bekezdésében, illetve a 26/B. §. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a Bányavállalkozó kérelmére, a bányatelket módosította (bővítette), a rendelkező rész 1-10. pontjában foglaltak szerint. A Bk. a beterjesztett ingatlan-igénybevételi ütemterv felülvizsgálata során megállapította, hogy az összhangban van a bányában eddig alkalmazott kitermelési technológiával, művelési iránnyal, illetve a bányatelek megállapított, még kitermelhető ásványvagyonával, így azt a rendelkező rész 5.3. pontja szerint elfogadta. A „Keszthely I. (Pilikáni bánya) – dolomit” védnevű, a rendelkező rész 1 – 10. pontjai szerinti – módosított bányatelek megállapítható volt, mert: 

a kérelmező a Bt.-nek a kérelem beterjesztésekor hatályos szövege 26/A. § (3) bekezdése a) pontja előírásainak megfelelően készletszámítási jelentéssel igazolta, hogy a lelőhely (a bővítményi terület) kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik,



a bányatelekkel lefedni tervezett területre más bányavállalkozó bányászati joga nem terjed ki,

7 

a Bányavállalkozó által a bányatelek megállapítási kérelemhez mellékelt műszaki leírás kielégítette a Vhr.-nek a kérelem beterjesztésekor hatályos szövege 11. § és 11/A. § előírásai szerinti tartalmi és minőségi követelményeket,



a műszaki leírás szerint a kitermelés feltételei – a kérelem beterjesztésekor hatályos Bt. 26./A. § (3) bekezdés c.) pontja – az ásványi nyersanyag földtani helyzetét, kiterjedését és a bányaműveletek várható hatását figyelembe véve teljesíthetők,



a Bányavállalkozó a tevékenység végzéséhez szükséges, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 805-1/17/2011. számú határozattal jóváhagyott előzetes vizsgálati dokumentációval rendelkezik,



a Bányavállalkozó igazolta, hogy a kérelem beterjesztését megelőzően a bővített bányatelek teljes területével érintett ingatlantulajdonost, illetve kezelőt írásban tájékoztatta a bányatelek módosítási szándékáról és az ingatlanok tervezett bányászati igénybevételi módjáról és időbeli ütemezéséről.

A Bk. a rendelkező rész  1-4. pontjaiban a Bányavállalkozó által a dokumentációban szerepeltetett adatok alapján, az 2.6. pontjában az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. melléklete szerint,  5.1., és 5.2. pontja szerinti határ-és védőpilléreket a Bányavállalkozó javaslata szerint, a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelettel kiadott Bányabiztonsági Szabályzat 3. §. előírásainak megfelelően jelölte ki,  5.3. pontja szerint a Bt. 25. § (3) bekezdése alapján,  6. pontja szerint a Vhr. 12. § (2) bekezdése alapján,  7. pontja szerint a Bányavállalkozó javaslata figyelembevételével a Vhr. 21. § (3) bekezdése alapján,  8.1. pontja szerint a Vhr. 12. § (2) bekezdése alapján,  8.2. pontja és 8.3. pontja szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 114. § (3) bekezdése alapján a jogbiztonság érdekében és a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme érdekében,  9., 10. pontja szerint a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rend. 4/A. § (2) bekezdés alapján döntött, a 10. pontjában a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Zala Megyei Igazgatósága ZAL-2082/2/2011 ikt. számú közútkezelői hozzájárulásában foglaltaknak megfelelően rendelkezett a Bk. A 267/2006. (XII. 20.) Korm. rend. 4/A. § (2) bekezdés alapján, a Bk. megkérte az eljárásban érintett szakhatóságok nyilatkozatait. A határozat meghozatalánál a Bk. a bányafelügyeleti megállapításokon kívül figyelembe vette az általa, mint első fokú döntéshozó hatóság részéről megkért és beérkezett, az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalási feltételeit. A rendelkező részben rögzített szakhatósági állásfoglalások indokolása A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 24281/1/2012. ikt. számú szakhatósági állásfoglalása indokolása: „A Pécsi Bányakapitányság a PBK/3355-7/2011. számú végzésével megkereste felügyelőségünket azzal, hogy a „Keszthely I. (Pilikáni bánya) – dolomit” védnevű bányatelken működő dolomitbánya alaplap süllyesztésével megvalósuló bővítéséhez szükséges környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalást beszerezze. Megkereséséhez csatolta

8 a „Márk ’96 Kft. (Zalaegerszeg) által készített, a bányatelek bővítésére vonatkozó műszaki dokumentációt is. Az eljárás során az alábbiakat állapítottuk meg. Felügyelőségünk 7112-1/11/2007. számon, a „Keszthely I. (Pilikáni bánya) – dolomit” védnevű bányatelken történő bányászati tevékenység folytatására, a Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. (8360 Alsópáhok, Dózsa György u. 8. – továbbiakban: Bányavállalkozó) részére működési engedélyt adott, illetve 805-1/17/2011. számú határozatával elfogadta a bányatelek alaplap süllyesztésének előzetes vizsgálati dokumentációját, egyben megállapította, hogy a bányatelek bővítése során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. A tervezett 15 m-es alaplap süllyesztéssel a +145 mBf alaplap +130 mBf-re csökken. Az alaplap süllyesztése a jelenlegi bányaudvart érinti, a környező területek igénybevételével nem jár. A Keszthely 072/1, 072/2 és 072/3 hrsz-ú ingatlanokat érintő bányatelek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, egyben az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó Keszthelyi-hegység (HUBF20035) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területhez is tartozik. A területet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény Ö-1 magterület és Ö-3 pufferterület övezetbe sorolta. A bányatelek nagy része már letermelésre került, a bányaudvart és a rézsűket jelenleg nyílt dolomitfelszín jellemzi. A tervezett 15 m-es alaplap süllyesztéssel a +145 mBf alaplap +130 mBf-re csökken. Az alaplap süllyesztése a jelenlegi bányaudvart érinti, a környező területek igénybevételével nem jár. A bővítés megvalósítása esetén az új alaplap és a karsztvíz szintje között megfelelő védőréteg marad vissza. Az alaplap süllyesztés a környező védett természeti területek természeti állapotára káros hatást nem gyakorolt, a karsztvízszint csökkenést nem okoz, a környék vízháztartását negatívan nem befolyásolja, így a tervezett alaplap süllyesztés a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján a védett természeti terület jellegét és állapotát nem veszélyezteti, nem károsítja, tájvédelmi érdeket a Tvt. 6-7. §-a alapján nem sért. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésének figyelembe vételével megállapítottam, hogy a tervezett bányatelek bővítés a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre nincs jelentős hatással. A munkagépek és a szállítás okozta légszennyezőanyag kibocsátásból számított hatásterületen lakóépület nem található. A bányatelek határán végzett mérések alapján az ülepedő por mennyisége nem érte el a határértéket. A bányatelken csak nappali időszakban történik munkavégzés. A zajvédelmi hatásterületen védendő építmény nem található. A legközelebbi lakóépületet délkelet irányban, Gyenesdiás településen határérték alatti, 33 dB(A) nagyságú zaj éri. A haszonanyagot szállító járművek útvonala nem érint lakott területet. A bányatelek területén és közvetlen környezetében élővízfolyás nincs. A bányászati tevékenységgel érintett terület a Balaton vízgyűjtő területén található. A bányatelek a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése és 2. melléklet 1. b) pontja alapján, a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából, fokozottan érzékeny területnek minősül. A karsztvízszint az elmúlt 40 évben 116 - 119 mBf között ingadozott. A bányatalpat 130 mBf szintig tervezik süllyeszteni. Az alaplapsüllyesztéssel mélyített bányatalp és a karsztvízszint között a 10 m védőtávolság

9 megmarad. A bánya tervezett üzemszerű működése nem veszélyezteti a földtani közeget, a felszíni- és a felszín alatti vizeket. A bányaművelésből termelési hulladék nem keletkezik, normál üzemmódban a gépek karbantartását sem a bányatelken fogják végezni. Olajos hulladékok havaria esetén, illetve az esetleges helyszíni javítások során keletkezhetnek. Ezek gyűjtése a keletkezés helyén zárt edényzetben történik, majd engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. Rendszeresen csak kommunális hulladék keletkezik, melyet műanyag edényzetben gyűjtenek, s engedéllyel rendelkező hulladékkezelővel elszállíttatják. Kikötésemet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. §ában megfogalmazott elővigyázatosság elvét figyelembe véve, továbbá a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 8. § és 9. § (4) bekezdés c) pont rendelkezéseit szem előtt tartva tettem meg. Állásfoglalásomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése alapján adtam meg. A Felügyelőség hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § b) pontján, 28. § c) pontján és 32. § (1) bekezdésén, illetékessége a rendelet 1. számú mellékletén alapul. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal HHO/606-1/2012. nyt. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Pécsi Bányakapitányság PBK/3355-7/2011 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött „Keszthely I. (Pilikáni bánya) – dolomit” védnevű bányatelek módosítása, (mélység felé való) bővítése tárgyában. A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy „Keszthely I. (Pilikáni bánya) – dolomit” védnevű bányatelken végzett bányászati tevékenység érinti a HM vagyonkezelésében lévő Keszthely 071 hrsz-ú ingatlant, amely a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. § 16. pontja értelmében kivett helynek minősül, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 1. § (1), 21. § (1) d), 36. § (1) a) , c)-e), 80. § g) pontján alapszik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XI.20.) Korm. rend. 3. melléklet 10. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza.” Keszthely Város Jegyzője a 3/299-2/2012 ikt. számú végzését az alábbiakkal indokolta: Az eljárás megindítása idején hatályos vonatkozó jogszabály, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A § (2) bekezdése, és a 3. sz. mellékletének 12. pontja alapján a jegyző jelen eljárásban természetvédelmi szempontból nem szakhatóság, tekintettel arra, hogy az érintett területek nem tartoznak helyileg védett oltalom alá. Az ügyben a Keszthely Város Jegyzőjének nincs természetvédelmi szakhatóságként hatásköre. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szabályai alapján folytattam le az eljárást. A Ket. 30. § b) pontjában előírtak alapján hatóság a kérelmet érdemi vizsgálata nélkül végzéssel elutasítja, ha a hatóságnak nincs hatásköre. A Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontjában előírtak alapján a hatóság ez eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat

10 nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. A fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam a benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítottam. A Ket. 30. § alapján a hatáskör megállapításának határideje 8 nap, leteltének napja 2012. február 10. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (KET) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatáskörömet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A § (2) bekezdése, és a 3. sz. mellékletének 12. pontja, illetve a 2004. évi CXL törvény (KET) 44. § (1) bekezdés szabályozza. A Bk. a Bt. 26. § (3) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva állapította meg határozatában a bányatelket. A Bk. felhívja a figyelmet az alábbi jogszabályi előírások betartására:    



 





a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni (Bt. 26/A.§ (5) bekezdés); a bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének (Bt. 26/A § (1) bekezdés); a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A § (4) bekezdés). Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra; a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37.§); a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték (Bt. 39. § (1) bekezdés); külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A.§ (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek.(Bt. 26/B. § (1) bekezdés); a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7), 26/A § (3) bekezdés). Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki,

11

  

az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg. (Megjegyzés: Amennyiben a jogosultság gyakorlása a Bt 36/B. § (3) bekezdése szerinti meddőanyag besorolású nyersanyag kitermelése nélkül nem valósítható meg, úgy ennek a meddőanyagnak a kitermelési és tárolási feltételeiről a Bk. a Műszaki Üzemi Tervet jóváhagyó határozatában fog rendelkezni.); bányászati tevékenységet csak jóváhagyott Műszaki Üzemi Terv (MÜT) szerint lehet megkezdeni és folytatni; a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a Bányakapitánysághoz bejelenteni (Vhr. 12. § (5) bekezdés); a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet).

A Bk. VF1311-00278 sorszámon a bányatelek módosítás igazgatási szolgáltatási díjáról számviteli bizonylatot állított ki, amelyet a PBK/3355-2/2011 ikt. számú végzéséhez mellékelt. A Bányavállalkozó a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 2. sz. Melléklete A 4.2. pontja alapján az A042 kódszámú igazgatási szolgáltatási díj (100.000.- Ft, azaz Egyszázezer Forint) megfizetésére kötelezett, ugyanakkor a Bt. 43. §. (9) bekezdése alapján – tekintettel arra, hogy felügyeleti díj fizetésére kötelezett – a tárgyévben befizetett felügyeleti díj mértékig mentesül a befizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetési kötelezettsége alól. A Bk. a fentiekre tekintettel 0,- Ft összegű számviteli bizonylatot állított ki. A Bk. a részére biztosított ügyintézési határidőt betartotta, ezért a Ket. 33/A. (1) bekezdésben rögzített kötelezettség nem áll fenn. A Ket. 33. § (1) bekezdés alapján, a Bt. 43/B. (1) bekezdés szerint a bányatelek megállapítására indított eljárás során az ügyintézés határideje három hónap. Ebbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama és az eljárás felfüggesztésének időtartama. A hiánypótlás 2011. november 22-től 2012. január 19-ig, a szakhatósági eljárás 2012. január 31-től március 27-ig tartó ideje nem számít az ügyintézés idejébe, ezért a tárgyi ügyben a meghatározott határidő: 2012. június 2. A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdései, valamint a 99. § (1) bekezdés alapján biztosította a Bk. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdés szerint állapította meg a Bk. A Bk. a hatáskörét a Bt. 44. § (1) a) pontja alapján, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet Melléklete alapján állapította meg. Pécs, 20012. április 25. dr. Riedl István bányakapitány

12 A határozatot kapják: 1.

Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. 8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 8. (ásványvagyon kimutatás melléklettel)

A határozatot kapják (mellékletek nélkül) postai úton: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Keszthely Város Jegyzője 8360 Keszthely, Keszthely, Fő tér 1. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Vezetője, 1885 Budapest, Pf.25 Bakonyerdő Zrt. 8500 Pápa, Jókai M. u. 46. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Zala Megyei Igazgatósága 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1. Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 8210 Veszprém, Pf.1122 Irattár

A határozatot kapják (mellékletek nélkül) hivatali kapun keresztül: 7.

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.

Jogerőre emelkedés után záradékolt határozatot, tervdokumentációt, bányatelek térképet, ásványvagyon kimutatást kap: 1. 2.

Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft. 8394 Alsópáhok, Dózsa Gy. u. 8. Irattár

Jogerőre emelkedés után kapja záradékolt bányatelek térképpel: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.