1. oldal, összesen: 11
páty német nemzetiségi önkormányzata deutsche selbstverwaltung pad Észrevételek Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. december 8-i üléséhez készült előterjesztésekhez Kérem, hogy az általam írásban benyújtott észrevételeket csatolják a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz! Az 6. napirendi ponthoz: Az előterjesztő által hivatkozott 17/1997. (IX.17.) önkormányzati rendelet szerint: Közérdekű célra lakást bérbe adni akkor lehet, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal vagy egyéb szervvel való megállapodás alapján kerül sor. Ebben az esetben hol van a közérdekű cél? Egy rendőr részére átmeneti jelleggel lakás biztosítása nem közérdekű cél, az magáncél. Hol van az a megállapodás, amelyik a Budakeszi Rendőrkapitánysággal jött létre? Természetesen ez csak írásbeli megállapodás lehet, mert az Önkormányzat nevében szóbeli megállapodás nem köthető. Tisztelettel kérem a megállapodást az előterjesztés csatolni. A 7. napirendi ponthoz: A Makett KFT részére értékesítésre szánt ingatlannal kapcsolatban az alábbiakra hívom fel a Tisztelt Képviselő-testület figyelmét. A helyi vagyonrendelet alapján: Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 6.§ (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. (2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) értékpapír esetén a névérték alapján, b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
2. oldal, összesen: 11 Ha a nyilvántartási értéknél vagy az értékbecslésben meghatározott összegnél kevesebbért kerülne értékesítésre a dolog, az már kedvezményes átruházás. Ez pedig az alábbi esetekben lehetséges: Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése 8.§ (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet: a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak, b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra, c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel, d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással. (2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről: a) csődegyezségi megállapodásban, b) bírói egyezség keretében, c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg, e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető, f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított. A 9. napirendi ponthoz: Felhívom a Tisztelt Képviselő-testület figyelmét arra, hogy az előterjesztésben szereplő utak tulajdonjogának átvétele esetén azok karbantartása és fenntartása az Önkormányzat költsége lesz. A 13. napirendi ponthoz: Az előterjesztésben nem szerepel, hogy ki az a magánszemély, akivel szerződést kötött az Önkormányzat. A 16. napirendi ponthoz: a.) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint: 34. § (1) A köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente
3. oldal, összesen: 11 mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ajánlást adhat az alkalmazandó módszerre. (2) A miniszter, az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerv vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke évente meghatározza az irányítása, ellenőrzése és felügyelete alá tartozó közigazgatási szervekre is kiterjedően a teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat. (3) A helyi önkormányzat esetében a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a képviselő-testület dönt. (4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) és (3) bekezdésben meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselővel szemben támasztott követelményeket (a továbbiakban: teljesítménykövetelmények). Figyelembevételükkel a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a köztisztviselő teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását, az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni. (5) A helyi önkormányzatnál a jegyző, főjegyző a (3) bekezdés szerint kijelölt célok alapján évente meghatározza a köztisztviselő munkateljesítményének értékeléséhez szükséges teljesítménykövetelményeket. (6) A jegyző, főjegyző esetében a polgármester állapítja meg a (4) bekezdésben meghatározott teljesítménykövetelményeket, értékeli teljesítményüket, és az értékelésről tájékoztatja a képviselő-testületet. A fentiek alapján tehát a teljesítménycélokat nem februárban kell a Képviselő-testületnek elfogadnia, hanem a tárgyévet megelőzően, hiszen ennek hiányában legalább másfél hónapig teljesítménycélok meghatározása nélkül dolgozik a köztisztviselő. b.) Az adórendeletek felülvizsgálatára – véleményem szerint – még ebben az évben sort kellene keríteni. A 19. napirendi ponthoz: A Jegyző asszony hivatalba lépését követően, miért csak 2006. december 1. után, a megbízott jegyző által lett kiadva iratkezelési szabályzat? A 22. napirendi ponthoz: Tisztelt Képviselő-testület! Először is nehezményezem, hogy következetesen nem megfelelően írják az irományokban Önkormányzatunk nevét! Felhívom a figyelmet arra, hogy Önkormányzatunk neve: Páty Német Nemzetiségi Önkormányzata
4. oldal, összesen: 11 (és nem Önkormányzat). Továbbá nem kisebbségi, hanem nemzetiségi önkormányzat vagyunk. Az hiszem ennyi figyelmet megérdemel egy Önkormányzat. Méltatlan az előterjesztésben arra hivatkozni, hogy választópolgár regisztrált, illetve hány választotta meg a Képviselő-testületet. A kis számú választópolgári regisztrációnak főleg történelmi okai vannak. A németségben még élénken él a háború utáni kitelepítések emléke, ezért nem merik vállalni hovatartozásukat. Bár a képviselők jelölése – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – egyesület által történt, az egyesület részére történő jelölés előtt összehívtuk a pátyi német nemzetiségi választópolgárokat, és ők jelölték a képviselőket az egyesületi jelöléshez. A mi képviselő-testületünknek tehát nincs olyan tagja, aki nem a választópolgárok akaratából került oda. Kérem, hogy mivel az előterjesztésekből nem derül ki, javaslom, hogy a jövőben legyen rajtuk megjelölve az, aki azt készítette. Továbbá a bennünket érintő előterjesztésen (de a többin sem) nem szerepel a jegyző törvényességi ellenjegyzése. Nagy valószínűséggel ezért lehet benne ennyi törvénysértő javaslat. Az Önkormányzat SZMSZ-e szerint: 10. § (2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell: i.)
a Jegyző írásbeli törvényességi észrevételét, kivéve a sürgősségi indítványt.
Mivel csak a sürgősségi indítványon nem szükséges a jegyző észrevétele, ez azt jelenti, hogy egyébként pedig rajta kell lennie, akkor is, hogy ha abban kivetnivalót nem talál, ezt nevezik: ellenjegyzésnek. Ekkor az aláírásával azt igazolja, hogy az előterjesztés megfelel a jogszabályoknak. Az indítványokról: Tisztelt Képviselő-testület! 1. Kezdeményezés települési önkormányzatnál a képviselő-testületi és bizottsági üléseken történő részvétel és tanácskozási jog biztosítása érdekében Sajnos, szükséges volt kérni a tanácskozási jogról szóló döntést, hiszen jól tudjuk, és aki nem, megnézheti az alakuló ülésről készült felvételt, hogy a Jegyző asszony milyen vehemenciával próbálta tanácskozási jogunkat csorbítani.
5. oldal, összesen: 11 A jelen előterjesztésben a Polgármester úrnak azon megjegyzése, hogy nem támogatja a bizottsági üléseken törtnő részvételemet, törvénysértő. Sajnos, nincs joga ilyen javaslatot tenni, és a törvények betartásának kötelezettsége sem attól függ, hogy azt támogatja-e. Helytelen jogszabályi helyre hivatkozik továbbá az előterjesztés, mert a kisebbségi szószóló jogait nem a 30/N. § (3) bekezdése szabályozza részletesen, hanem az alább idézettek, és ez egyébként részletesen: A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. szerint: „40. § (1) Az Ötv. 12. § (7) bekezdése alapján a kisebbség helyi szószólója (a továbbiakban: szószóló) jogosult: a) ha nem települési önkormányzati képviselő, tanácskozási joggal részt venni a képviselő-testület, illetőleg bármely bizottság kisebbséget érintő napirendjének tárgyalásán, ideértve a zárt üléseket is; A tanácskozási jogot bizonyítja ugyanezen törvényhely további bekezdése: (4) A szószóló hozzászólását - kérelmére - a képviselő-testület, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, illetve - ha hozzászólását írásban benyújtotta - a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. Egy jogszabályt végig el kell olvasni, nem csak addig, amíg megtaláljuk a számunkra kedvezőnek vélt szakaszt. Az Ötv. 8. §-ában meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó döntések - szükségszerűen érintik a település kisebbségi közösségét is. „Ötv. 8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.”)
6. oldal, összesen: 11 Továbbá a települési önkormányzat vagyonát érintő kérdések is, mivel költségvetést nem is lehet alkotni a kisebbségek vélemények kikérése nélkül. 2. A kisebbségeket megillető, működéshez szükséges dologi eszközök és helyiség biztosításának kezdeményezése Tisztelt Képviselő-testület! Először is ebben témakörben két határozatunk volt, és ennek megfelelően kérem, hogy a Tisztelt Képviselő-testület is két határozatot hozzon. Az Önkormányzat jelenleg hatályos SZMSZ-e törvénysértő, mivel kevesebb jogot biztosít a kisebbségek számára, mint a törvény. Minden jogász tudja azonban, hogy a törvény által biztosított jogokat nem lehet szűkíteni önkormányzati rendelettel. Továbbá minden jogász tudja azt is, hogy a különösen szó csak példálózó, nyomatékos felsorolás, azon kívül is lehetnek okok, amelyek pl. az önálló helyiség biztosítását indokolják. SZMSZ 73. § (1) Páty Község Önkormányzata a helyi kisebbségi önkormányzat testülete (bizottsága) működésének elősegítése érdekében biztosítja a) a Polgármesteri Hivatal épületében a helyi kisebbségi önkormányzat testületi (bizottsági) működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és c) viseli az a) és b) pontokban foglaltakkal járó költségeket. (2) A helyi kisebbségi önkormányzat működését (szervezési, előkészítési, adminisztrációs feladatokat) a Jegyző által kijelölt köztisztviselő segíti. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény szerint „27. § (1) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat részére biztosítja - a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik. (2) A testületi működés feltételeinek biztosításán, az ezzel kapcsolatos teendőkön értendő különösen: a) a testületi működéshez igazodó helyiséghasználat biztosítása, b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése.” Gondolom, mindenki számára nyilvánvaló a különbség!
7. oldal, összesen: 11
A Nektv. 59. § (3)-(4) bekezdése így szól: „A települési kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 2 hónapon belül a kisebbségi közügyek ellátásához, a működési feltételek 27. § szerinti biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyakat a helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adja. Az átadás nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. Az ingyenes használatba adott vagyontárgyak körét a helyi önkormányzat rendeletében elkülönítetten határozza meg. A használati jogra, az átadás rendjére a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadók azzal, hogy a használatba adás feltételeit írásban kell rögzíteni, az átadásra kerülő vagyonrészek pontos körülírásával, értékének és az átadással megoldani kívánt kisebbségi közügynek a meghatározásával.” A Nektv. 27. § (1) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat részére biztosítja - a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik. A Kisebbségi Ombudsman szerint: A Képviselő-testület mulasztásos jogsértést követ el, ha a Nektv. rendelkezései szerint nem szabályozza rendeletben azon ingó és ingatlan vagyontárgyak körét, amelyet a kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába ad. A rendeletnek tételes felsorolást kell tartalmaznia, a használatba adás konkrét feltételeit, a vagyonrészek pontos körülírását, értékének és az átadással megoldani kívánt kisebbségi közügynek a meghatározását pedig a törvény írásbeli megállapodás kérdésévé teszi. A Nektv.-ből következő, annak megfelelő rendeletalkotásra és a használati megállapodás megkötésére legkésőbb — a konkrét esetben — a kisebbségi önkormányzat megalakulását követő két hónapon belül, azaz 2010. december 12-éig kell sort keríteni. 3.Kezdeményezés a települési önkormányzatnál a kirchheimi testvérvárosi kapcsolatok, mint önként vállalt feladat átadását Páty Német Nemzetiségi Önkormányzata részére Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény szerint
8. oldal, összesen: 11 30/B. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az átruházható feladat- és hatáskörét a települési kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére - a 47. és 49. §ban foglalt eljárás kivételével - a (3) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján átruházhatja. A hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök nem ruházhatók át. Mivel úgy véljük, hogy a kirchheimi kapcsolatok ápolásának ügye leginkább a nálunk lenne jó helyen, mert ezt feladatot szívből látnánk el, kötődésünk is van a németséghez, kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a kirchhemi kapcsolatos ápolását a Önkormányzatunknak adja át, és a 3/B. számú határozati javaslatot fogadja el. 4. A települési kórus fenntartásának és működtetésének átadása Páty Német Nemzetiségi Önkormányzata részére Tisztelt Képviselő-testület! Településünkön sok éves kimaradás után tavaly újra megalakult a Pátyi Kórus. Az Önkormányzat is nagyon sok rendezvényén igénybe veszi közreműködésüket, színesítik a műsorokat. Cikkek születnek sikeres tevékenységükről. Ezt a feladatot a kórus tagjai lelkesedésből végzik, áldozzák fel szabadidejüket. Támogatásra azonban eddig nemigen, illetve eléggé keservesen találtak. Mivel kisebbségi önkormányzatunknak célkitűzése német nemzetiség kórus létrehozása, akiknek tagjai nagy valószínűséggel a jelenlegi kórus tagjaiból kerülnének ki, mi megalakítanánk a német nemzetiségi kórusunkat, amellyel vállalnánk, hogy a település rendezvényeink részt vennénk, magyar nyelven. Természetesen, mivel kevés pénzzel rendelkezünk ehhez az kell, hogy a települési önkormányzat a kórus működéséhez anyagi támogatást is nyújtson önkormányzatunk részére, akár céltámogatásként is. 7. Német nemzetiségi óvodai csoport indításának kezdeményezése Tisztelt Képviselő-testület! A német nemzetiségi kultúra alapja a német nyelv. Ahhoz, hogy gyermekeink közvetlen módon, németül szerezhessenek információkat saját kultúrájukról, hagyományaikról, a német nyelvet kell tanulniuk, illetve a nemzetiségi kultúráról és hagyományokról már gyermekkorukban hallaniuk kell. Mivel a német identitással rendelkező családok nagy részében sem beszélnek már németül, illetve a hagyományokat nem tartják, az iskolában kell a gyerekeknek megtanulniuk a nyelvet és a szokásokat. Településünkön azonban még nincs német nemzetiségi óvoda, iskola. Ezért ezek létrehozását kezdeményezzünk a települési önkormányzatnál, először még csak egy óvodai csoport, illetve egy iskolai osztály indításával.
9. oldal, összesen: 11 A fent hivatkozott kisebbségi törvény szerint: 43. § (1) Az állam a magyarországi kisebbségek anyanyelvét közösségösszetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a nevelési, oktatási intézménynek ki a fenntartója, támogatja a kisebbségek által használt nyelv alkalmazását a kisebbségi nevelésben, oktatásban. (2) A kisebbséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó) vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek a 14. évét eléri - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő e választási jogát gyermekével közösen gyakorolja. (3) A kisebbség anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint kisebbségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet. (4) A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak meg kell szerveznie a kisebbségi óvodai nevelést, továbbá a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a kisebbségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit. 44. § A 43. § szerinti kisebbségi anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatás többletköltségét - törvényben meghatározott módon - az állam, illetve a helyi önkormányzat viseli. A fentiek szellemében javaslom, hogy bár köszönjük a témakörhöz való pozitív hozzáállást, ne csak a honlapon és a Pátyi Kuríron keresztül folytasson igényfelmérést a Tisztelt Képviselő-testület, hanem az Óvodában, a nagycsoportos gyermekek szüleit közvetlenül is nyilatkoztassa erről a kérdésről, mert csak így lehet pontos képet kapni az igényekről. 8. „Pad” tábla kihelyezésének kezdeményezése a települési önkormányzatnál Mivel Pátyon német kisebbség él, és német kisebbségi önkormányzat működik, ezt a tényt a településre érkezők számára is nyilvánvalóvá kell tenni a település német nevének kihelyezésével. A környező települések helyiségnév táblái mellett német nyelven is megjelenik a település neve. Mi is ezt szeretnénk elérni, amelynek érdekében kérem a Tisztelt Képviselőtestületet, döntsön úgy, hogy Páty német nyelvű feliratát: „PAD” a település kezdetét jelző helyiségnév táblákon, a Páty felirat mellett feltünteti. 9. Javaslat a 2011. évi költségvetési koncepcióhoz
10. oldal, összesen: 11 Tisztelt Képviselő-testület! Felháborítónak tartom azt a csúsztatást, amely az általunk az Önkormányzattól támogatásra kért összegre hivatkozás, és a valóság között van: 1. Nem kérünk az Önkormányzattól 2.150.000,- Ft-ot. 2. Működési támogatásként csak 300.000,- Ft-ot kérünk. 3. Véleményem szerint, aki az előterjesztést írta azt sem tudja, hogy mi az a feladatlapú támogatás. Tájékoztatásul: A feladatalapú támogatásra a Német Nemzetiségi Önkormányzat a Magyar Államtól pályáz. A költségvetési koncepciónkban szereplő 350.000,- Ft tehát a Magyar Államtól jön, ha azt pályázatunk alapján megnyerjük. 4. A német nemzetiségi kórus fenntartására kértünk további 250.000,- Ft céltámogatást. 5. Végül a kirchheimi kapcsolatokra 1.500.000,- Ft-ot, de ezt is csak arra az esetre, ha a feladat átadás-átvétele megtörténik, és ezzel az összeggel az utolsó forintig el kell számolni az Önkormányzat részére. Tehát koncepciónkban a 300.000,- Ft működési támogatáson kívül vagy nem az Önkormányzattól származó pénz, vagy feladat végzéséhez kötött, szigorúan elszámolandó pénzeszköz szerepel. Környező kis önkormányzatok, sokkal kisebb költségvetésükből tudják támogatni nemzetiségi és kisebbségi önkormányzataikat, nem hiszem, hogy erre Páty ne lenne képes. Átnézve a település költségvetését, számos olyan pontot találtam, ahol indokolatlanul nagy összegek kerülnek kiadásra. Inkább ezeket a kiadásokat kellene csökkenteni. A fent hivatkozott kisebbségi törvény szerint is természetes, hogy miből áll össze a kisebbségek vagyona: 58. § (1) A települési kisebbségi önkormányzatok vagyonára, gazdálkodására e törvény rendelkezéseit, továbbá az Ötv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A kisebbségi önkormányzat vagyonát, illetve bevételeit képezik különösen: a) az állam költségvetési hozzájárulása, b) a helyi önkormányzat hozzájárulása, c) a saját bevételek, d) a támogatások, e) a vagyonának hozadéka, f) az adományok, g) az átvett pénzeszközök.
11. oldal, összesen: 11
Kérésünk elutasításának pedig nem lehet az az indoka, hogy akkor a másik kisebbségnek is adni kell. Az általunk elvégzett, illetve elvégezni tervezett feladatokat kell figyelembe venni a juttatás során. Egyébként a másik kisebbségnek is lehet adni támogatást, annak érdekében, hogy színvonalasan tudják megvalósítani feladataikat. A döntés meghozatalánál kérjük, vegye figyelembe a Tisztelt Képviselő-testület, hogy a kisebbségi önkormányzatok által kapott, mind a központi költségvetésből, mind a településről származó anyagi javak pátyi lakosok érekében kerül felhasználásra, továbbá Páty Német Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testülete a központi költségvetésből a kisebbségi önkormányzathoz befolyó összeggel is a pátyi polgárokra költhető pénzösszeget növeli. Pátyi Német Önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciója Tervezett bevétel Ft Tervezett kiadás Ft Megjegyzés Állami támogatás 550.000 Megemlékezések, 30.000 koszorúk Települési 300.000 Sváb bál 20.000 Önkormányzattól várt működési támogatás Feladatalapú 350.000 Tánccsoport 200.000 támogatás fenntartása Települési 250.000 Kórus fenntartás 250.000 Önkormányzat által a Kórusra fenntartására átadott pénzeszköz Kirchheimi 1.500.000 Kirchheimi 1.500.000 kapcsolatokra a kapcsolatok Települési ápolása (az Önkormányzattól ideérkező kapott pénzeszköz vendégek fogadására) Kirándulás 500.000 Kirchcheimbe Dologi kiadások 100.000 a működéshez Ösztöndíjak 100.000 Összesen:
2.700.000
Összesen:
2.700.000
Páty, 2010. december 6. Tisztelettel: dr. Majoros Ildikó elnök
