Passzívházak tervezése építése, lakások felújítása Planning, building of passive houses and renovation of homes Benécs József okl.gépészmérnök, épületgépész szakmérnök, energetikus ABSTRACT The passive house is a kind of building which passively accommodates energy consumption, the amount of heat which arises during its use makes effective heat management possible besides low heat usage. Passive houses built in Hungary are until now very small in number compared to the 40,000 houses built in this fashion across Europe and the world, but these houses have made it possible for the designers and contractors to practice and implement their theoretic knowledge. According to our experience, methods used in building passive houses are not extraordinary, and do not come with significant surplus costs. The procedures and knowledge can be acquired, and can be practiced with necessary attention. A consequence of all this will be decreased CO2 emissions, which is one of the greatest challenges we face today.
ÖSSZEFOGLALÓ A passzívház valójában olyan épület, amely passzív módon viszonyul az energiafelhasználáshoz, működtetése során az üzemeltetéssel együtt járó felszabaduló hőmennyiségekkel hatékonyan gazdálkodik minimális fűtési hőszükséglet mellett. Tapasztalataink szerint a passzívház épületek megvalósítására kidolgozott eljárások nem különlegesek, és nem tartalmaznak jelentős többletköltségeket sem. Az eljárás, a tudás elsajátítható és kellő odafigyeléssel hatékonyan gyakorolható. Mindennek a következménye a jelentősen csökkenő CO2 kibocsátás lesz, ami jelenleg az előttünk álló egyik legnagyobb feladat.
KULCS-SZAVAK: passzívház, energiahatékonyság, CO2-csökkentés, környezetvédelem
Passzívházak tervezése, építése, lakások felújítása Előadásunkban az energiahatékony építészeti megoldásként Európa-szerte ismert módszer Magyarországi alkalmazásáról szeretnénk beszámolni. Sokak által különlegesnek nevezett eljárás valójában a patikamérlegen kiegyensúlyozott energiamérlegen alapul. De ezen túl valójában sok különlegességet már nem rejtegetnek nekünk, hacsak nem a precíz kivitelezést, átgondolt anyagválasztást nem. A passzívházak épületfizikai-, épület energetikai jellemzőinek megjelenésével erős szakmai kihívást jelentenek a jelenben szakmájukat gyakorló építészeknek, épületgépészeknek és épületenergetikával foglalkozó szakembereknek. Az 1991-ben kidolgozott eljárás épületfizikai megfontolásokon alapul, amelynek lényege, hogy az adott épületek esetén a költséghatékony üzemeltetést, alacsony fűtési számlákat akkor lehet megvalósítani, ha a vizsgált vagy tervezett épület esetében a veszteségek is alacsonyak, jóval kevesebb értékeket mutatnak, mint a rendeletekben és szabványokban meghatározott paraméterek mentén megvalósított épületek. Több tanulmány a Passivhaus
Institut (Németország) kiadványai közül hangoztatja, hogy az átlagos épületállomány esetében 80 vagy akár 90%-os energia-megtakarítási potenciál is a rendelkezésére áll a tervezőnek, beruházónak, amely megtakarítási lehetőség sok esetben rejtve marad, vagy csak annak elenyésző hányada kerül kihasználásra. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a passzívházak tervezésének, kivitelezésének módszere mindenki számára nyitott, szerzői jogdíjat nem kell fizetni. Speciális anyagokat és berendezéseket is csak akkor kell használni vagy alkalmazni, ha az egyes épületjellemzők elérésének érdekében más lehetőségünk már nem maradt. A
passzívház
valójában
olyan
épület,
amely
passzív
módon
viszonyul
az
energiafelhasználáshoz, működtetése során az üzemeltetéssel együtt járó felszabaduló hőmennyiségekkel hatékonyan gazdálkodik minimális fűtési hőszükséglet mellett. A Magyarországon épülő passzívházak ugyan egyenlőre még csak kis számot képviselnek az eddig megépült 42.000 Európai és Világ-szerte megépült passzívházakból, azonban ezek az épületek nagyon jó lehetőséget biztosítottak a tervezőknek és a kivitelezőknek a megszerzett elméleti tudás gyakorlására, a gyakorlati tapasztalatok megszerzésére.
1.kép: passzívház Orosházán. (fotó: Benécs)
2
Orosházán 2007-ben döntötte el az építtető, hogy passzívházat szeretne. 2008-ban elkészültek az engedélyezési és kivitelezési tervek, 2009-ben megépült az épület és a darmstadti Passivhaus Institut az épületet Minősített Passzívház emblémával látta el. Az épület sáv-alapokon áll. Az alaptestek között vastag hőszigetelés található. Falai Ytongból készültek. A kétszintes épület földszinti részén a nappali-konyha, két szoba és a gépészeti helyiség kapott helyet, míg a második szint a tetőtérben kapott helyet a Jakuzzi-val és a hálószobákkal a fitness terem. Az energiamérleget a PHI programjával (PHPP, Passivhaus Projektierungs Paket) állítottuk össze a passzívház standardok érvényesítésével. Meglepő volt megtapasztalni, hogy az egyes eltérő számítási változatok példánya a számítógép adattárolóján elérték a 30-at. A program nagyon sokféle vizsgálatra ad lehetőséget. Hogyan befolyásolja az energiamérleget a hőszigetelés vastagsága, a talajban elhelyezett kísérő-hőszigetelés anyaga, vastagsága, iránya,
a
szellőztető
berendezés
hővisszanyerési
hatásfoka,
az
árnyékolás
megválasztásának módja, és még hosszasan lehetne sorolni. Ezzel az épülettel az energia hatékony építészet területén
Magyarországon
az
elsők
között
tapasztalhattuk meg a tervezés és kivitelezés fortélyait,
nehézségeit.
könnyen
felismerhető,
Azonban hogy
körbetekintve a
meglévő
épületállomány terén is sok-sok teendő van.
2.ábra: Minősítő okirat Szabadon álló családi ház felújítása passzívház komponensekkel, valamint társasházak egyetlen lakásának energia hatékony felújítása még nem fordul elő nagy számban Magyarországon. Így szintén az elsők között (nem feledve a 2005ös Solanova projektet) próbálhattuk meg a felújításokkal kapcsolatos nehézségeket. Ami valójában érdekessé teszi a társasházi projektjeinket az abban rejlik, hogy a társasház többi lakójától és lakásától teljesen függetlenül sikeresen megvalósítottuk a 84…86%-os energia-megtakarítást a lakók legnagyobb örömére és megelégedésére.
3
3.ábra: 30 cm vastag hőszigetelés Magyarországon kénytelen
egyre
több
megtapasztalni
család azt
a
kellemetlen érzést, amikor a fűtésre kifizetett költségek elérik azt a határt, amit már nem tudnak vagy nem akarnak kifizetni. Ez nem Magyar sajátosság. Előbb utóbb mindenkinek szembesülni kell
azzal,
hogy
energiahordozóink költségesebb drágábban
a
a
fosszilis
végesek, kitermelésük,
lehet
hozzájutni
egyre egyre (pl.
üzemanyagok ára). Ezért időben kell jó döntéseket hozni, és ilyen jó döntés az épületek
energiafelhasználásának
drasztikus csökkentése.
4.ábra: részletrajz
4
Tapasztalataink szerint a passzívház épületek megvalósítására kidolgozott eljárások nem különlegesek, és nem tartalmaznak jelentős többletköltségeket sem. Az eljárás, a tudás elsajátítható és kellő odafigyeléssel hatékonyan gyakorolható. Mindennek a következménye a jelentősen csökkenő CO2 kibocsátás lesz, ami jelenleg az előttünk álló egyik legnagyobb feladat. Magyarországon a gödöllői Szent István Egyetemen posztgraduális képzés keretében passzívháztervező szakmérnök képzés folyik. Ezzel párhuzamosan a Magyar Építész Kamara Építésztovábbképző Nonprofit Kft közreműködésével 80 órás tanfolyamon képezzük az építész és épületgépész tervezőket. Nagy örömünkre szolgált, hogy ezidáig három Erdélyi építész kolléga is elvégezte a szaktanfolyamot. Reméljük, egyre többen ismerik meg a környezettudatos és energiahatékony építészetnek ezt a formáját, és a hasonló módon épülő épületek környezetterhelése kevésbé jelent majd problémát a felhasználónak, valamint a következő generációknak. Irodalomjegyzék: 1.
Feist, W., (1998): Passivhaus Projektierungs Paket. Handbuch und Programme, Passivhaus Institut, Darmstadt,(Magyar változat: Passzívház Kft,Gödöllő),201 .p
2.
Feist, W., (2001): Energieeffizienz. Passivhaus Institut, Darmstadt, 22.p.
3.
Feist, W. (ed.), Bastian, B., Baumgartner, C., Ebel, W., Gollwitzer, E., Grove-Smith, J., Kaufmann, B., Krick, B., Schnieders, J., Schulz. (2009): Altbaumodernisierung mit Passivhaus-Komponenten. Passivahus Institut, Darmstadt, 329.p.
4.
Frohner Ilona, Vajdáné (2006): A sugárzási hőmérsékletaszimetria emberre gyakorolt hatásának vizsgálata. BME. Doktori értekezés, 170.p.
5.
Frohner Ilona, Vajdáné (2006): A sugárzási hőmérsékletaszimetria emberre gyakorolt hatásának vizsgálata. BME. Doktori értekezés, 170.p.
6.
Glücklich, D.(1989): Energiatakarékos lakóházak. Műszaki Könyvkiadó, Budapest,98.p.
7.
Graf, A. (2008): Passzívházak. 24 megépült ház Németországban, Ausztriában, Svájcban, Terc Könyvkiadó, Budapest, 127.p.
8.
Humm, O. (2003): Alacsony energiájú épületek. Campus Kiadó, Pécs, 295.
9.
Medgyasszay P. (2006): AZ EU Épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (2002/91/EK) várható hatása az épületállomány energetikai tulajdonságainak javítására, megtakarítási lehetőségek Javaslatok az energia megtakarítás további ösztönzésére. www.belsoudvar.hu ,9.p.
10.
Meszlényi Z. (2001): Energia tanácsadás. Magyar épületgépészek Szövetsége, Budapest, 148.p.
11.
2010/31/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE Az épületek energiahatékonyságáról (2010. 05.19.), Strasszburg, 71.p.
5
