PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ÜGYINTÉZÉS

PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ÜGYINTÉZÉS

Juhász Petra

Elméleti tananyag

KÖFOP-2.1.3-VEKOP-15 A területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztése


Tartalom

1.

A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNNYAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS ................ 6

1.1.

Törvények .................................................................................................................................. 7

1.2.

Kormányrendeletek .................................................................................................................... 8

1.3.

Miniszteri rendeletek.................................................................................................................. 8

1.4.

Európai Unió Tanácsának ajánlása ............................................................................................ 9

2.

HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG......................................................................................... 10

2.1. A járási hivatal (okmányiroda, kormányablak) parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre: ........................................................................................................................................... 10 2.2.

A KEK KH parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre .................................. 11

2.3.

A települési jegyző parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre ...................... 12

2.4. A fővárosi és megyei kormányhivatal parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre ............................................................................................................................................ 13 3.

A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY NYILVÁNTARTÁS ......................................................... 13

3.1.

A parkolási igazolvány nyilvántartás adattartalma .................................................................. 13

3.2.

Adatszolgáltatás a parkolási igazolvány nyilvántartásból ....................................................... 14

3.2.1.

A parkolási igazolvány nyilvántartásból adatigénylésre jogosult szervek ........................ 15

3.2.2. A parkolási igazolvány nyilvántartásból adatigénylésre jogosult magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ....................................................... 16 3.2.3.

Az adatszolgáltatási kérelem ............................................................................................. 17

3.2.4.

A parkolási igazolvány nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díja .......................... 18

4.

A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ÁLTAL NYÚJTOTT KEDVEZMÉNYEK ...................... 19

5.

A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ELFOGADÁSA MÁS ÁLLAMOKBAN ......................... 22

6.

A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY MINT BIZTONSÁGI OKMÁNY ..................................... 23

7.

A BIANCO OKMÁNYOK KEZELÉSE ................................................................................. 24

8.

A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ....... 25

9.

A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK RÉSZÉRE KIADANDÓ PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY . .................................................................................................................................................. 26

9.1.

A parkolási igazolvány megjelenése, adattartalma .................................................................. 26

9.2.

A parkolási igazolványra jogosultak köre ................................................................................ 28

9.3.

A parkolási igazolvány érvényessége és érvénytelensége ....................................................... 29 2


9.4.

Természetes személy részére kiállítandó parkolási igazolvány iránti kérelem........................ 30

9.5.

Az igazolványkép és az arcképmásra vonatkozó szabályozás ................................................. 31

9.6.

Az aláírás.................................................................................................................................. 32

9.7.

A parkolási igazolvány első alkalommal történő kiadására irányuló eljárás ........................... 34

9.7.1.

A kérelmező által a kérelemhez csatolandó dokumentumok ............................................ 34

9.7.2.

A kérelmező által bemutatandó okmányok, dokumentumok ............................................ 35

9.7.3.

Ellenőrzések ...................................................................................................................... 36

9.7.4.

A meghatalmazás ellenőrzése ........................................................................................... 36

9.7.5.

Az igazolvány átadása vagy postázása – az ügyfél választása szerint .............................. 37

9.7.6.

Az eljáráshoz kapcsolódó költség ..................................................................................... 38

9.8.

A parkolási igazolvány cseréje az időbeli hatály lejárta miatt (Meghosszabbítás) .................. 38

9.9.

A parkolási igazolvány cseréje hivatalból ............................................................................... 40

9.10.

Az igazolvány cseréje megrongálódás miatt ........................................................................ 40

9.11.

Az igazolvány cseréje adatváltozás miatt ............................................................................. 41

9.12.

Az igazolvány pótlása ........................................................................................................... 42

9.13.

A parkolási igazolvány találása esetén folytatandó eljárás ................................................... 43

9.14.

A parkolási igazolvány visszavonása visszaélés miatt ......................................................... 44

9.15.

A selejtezés ........................................................................................................................... 45

9.16.

Elektronikus ügyintézés ........................................................................................................ 46

9.16.1. Végleges állapot miatti csere elektronikus úton ................................................................ 46 9.16.2. Az igazolvány cseréje adatváltozás miatt elektronikus úton ............................................. 47 9.16.3. Az igazolvány pótlása elektronikus úton........................................................................... 48 10.

INTÉZMÉNYI PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ...................................................................... 48

10.1.

A intézményi parkolási igazolvány megjelenése, adattartalma ............................................ 49

10.2.

Az intézményi parkolási igazolványra jogosultak köre ........................................................ 50

10.3.

A intézményi parkolási igazolvány érvényessége és érvénytelensége ................................. 50

10.4.

Az intézményi parkolási igazolvány használatára vonatkozó szabályok ............................. 51

10.5.

A kérelem.............................................................................................................................. 51

10.6.

Az intézményi parkolási igazolvány első alkalommal történő kiadására irányuló eljárás ... 53

10.6.1. Bemutatandó dokumentumok............................................................................................ 53 10.6.2. Az igazolvány átadása vagy postázása – az ügyfél választása szerint .............................. 54 3


10.6.3. Az eljáráshoz kapcsolódó költség ..................................................................................... 54 10.7. Az intézményi parkolási igazolvány cseréje az időbeli hatály lejárta miatt (Meghosszabbítás) ............................................................................................................................. 54 10.8.

Az intézményi parkolási igazolvány cseréje adatváltozás miatt........................................... 55

10.9.

Az intézményi igazolvány cseréje megrongálódás miatt...................................................... 55

10.10. Az intézményi igazolvány pótlása ........................................................................................ 55 10.11. Az intézményi parkolási igazolvány visszavonása visszaélés miatt: ................................... 56 10.12. Az intézményi parkolási igazolvány találása esetén folytatandó eljárás .............................. 56 10.13. Selejtezés .............................................................................................................................. 57 10.14. Elektronikus ügyintézés ........................................................................................................ 57

4


PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ÜGYINTÉZÉS A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet. 2013. augusztus 01. napjától a természetes személyek részére kiállítható parkolási igazolvány mellett létrehozta az intézmények részére kiállítható intézményi parkolási igazolványt. A Jegyzet első részében általánosságban szól a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról, majd a részlet-szabályok ismertetése során már külön igazolványként kezeli a természetes személyek részére, valamint az intézmények részére kiállítható parkolási igazolványt. Figyelemmel arra, hogy az adatszolgáltatásról szóló jegyzet nem foglalkozik a parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatással, valamint az adatszolgáltatásra jogosultak körével, jelen jegyzet külön foglalkozik vele. A jegyzet célja, hogy a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárások részletes ismertetésével elősegítse a feladat okmányügyintézők általi, egységes színvonalú gyakorlati végrehajtását. A jegyzet a 2016. év szeptemberében hatályos jogi szabályozásnak megfelelően készült. A leendő okmányügyintézők szempontjából a jegyzet konkrét céljai a következők: Az okmányügyintéző: •

A megszerzett tudás birtokában – ha a későbbiek során az okmányügyintéző közvetlen munkakapcsolatba kerül a parkolási igazolvány rendszerrel – legyen képes az ismeretek mélyebb, adott ügyekhez kapcsolódó alkalmazására, speciális feladatok esetén a számítógépes program által biztosított segítség, illetve a gyakorlott felhasználók segítségének igénybevételével történő probléma megoldásra.

•

Ismerje a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos fontosabb jogszabályokat, valamint azok vonatkozó rendelkezéseit.

•

Legyen képes a parkolási igazolványra vonatkozó jogszabályokat az adott, konkrét esetre vonatkoztatni.

•

Tudja, hogy a parkolási igazolvánnyal kapcsolatban mely szervek rendelkeznek hatáskörrel és illetékességgel.

•

Legyen tisztában a parkolási igazolvány nyilvántartás nyilvántartásból történő adatszolgáltatás részletes szabályaival.

•

Tudja, hogy a parkolási igazolvány milyen kedvezményeket nyújt a jogosult számára.

•

Legyen tisztában azzal, hogy a parkolási igazolványt hogyan kell rendeltetésszerűen használni, és erről tudjon megfelelő tájékoztatást nyújtani az ügyfelek számára.

•

Az érdeklődő ügyfél számára tudjon pontos, időszerű, megfelelő tájékoztatást nyújtani parkolási igazolvánnyal kapcsolatban.

adattartalmával

valamint

a

5


•

A bemutatott iratok, dokumentumok (különös tekintettel a bemutatott szakvéleményre) alapján, a vonatkozó jogszabályok alkalmazásával legyen képes eldönteni, hogy a konkrét ügyfél jogosult-e parkolási igazolványra.

•

Legyen képes a benyújtott parkolási igazolvánnyal kapcsolatos kérelem ellenőrzésére.

•

Ismerje részletesen az egyes, parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárásokat, valamint azok eljárási lépéseit.

•

A megszerzett elméleti tudást legyen képes a gyakorlatban is alkalmazni. 1. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNNYAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS

A mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványára vonatkozó jogi szabályozás igen széles körű: törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szabályozzák a parkolási igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, hatásköröket az alábbiak szerint. A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségük biztosítása, a parkolási igazolvány nyilvántartás adattartalmának meghatározása, a parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatás részletes szabályai valamint a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladatokhoz rendelt hatáskörök törvényekben kerültek meghatározásra. Törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletek szabályozzák a parkolási igazolvány kiadásával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, a parkolási igazolvány biztonsági okmánynak való minősítését, a járási hivatal parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárására vonatkozó országos illetékességét, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának szabályait, a súlyos mozgáskorlátozottnak minősített részére kiállított szakvéleményt. Miniszteri rendeletek szabályozzák a parkolási igazolvány jogosultja által igénybe vehető kedvezményeket, valamint egyes fogyatékosságok meghatározását és az azokról kiállított szakvéleményt. Fenti jogszabályokon kívül az állami irányítás egyéb jogi eszközei is tartalmaznak rendelkezéseket a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának bevezetésével összefüggő feladatokról. Az Európai Unió Tanácsa megfogalmazott egy ajánlást a fogyatékos személyek parkolási kártyájáról. (Az ajánlás a közösségi jog másodlagos forrása, mely jogilag nem kötelező, de általában a címzettekhez cselekvési, magatartási elvárásokat fogalmaznak meg.) A mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványára vonatkozó magyar jogszabályok ezen uniós ajánlással összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak. A fenti, rövid ismertető alapján pedig, a jogszabályi hierarchiának megfelelően kerülnek részletesen bemutatásra ezen tárgykört szabályozó jogszabályok.

6


1.1. Törvények 

A Magyarország Alaptörvénye



A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény -



A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény. (a továbbiakban: Ket.) -



Ezen törvénynek megfelelően az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült parkolási igazolványok körözését az elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés tényének az okmányra vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell lefolytatni.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) -



A Nytv. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartására (SZL) vonatkozó szabályokat tartalmazza. A parkolási igazolvány az SZL-ből átemelt adatokkal kerül kiállításra.

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény -



A Kknytv. szabályozza a parkolási igazolvány nyilvántartás adattartalmát, a parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatást valamint a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladatokat és a hozzájuk rendelt hatásköröket.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) -



Meghatározza a cselekvőképesség, a kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség, valamint a cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondnokság alá helyezéssel szabályait.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény. (a továbbiakban: Kknyt.) -



A Ket. szabályai jelentik az általános eljárási szabályokat a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárások esetében.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) -



A fogyatékos személyeket megillető jogokat – többek között a közlekedés területén – valamint esélyegyenlőségük biztosítására vonatkozó főbb törekvéseket és feladatokat tartalmazza.

A törvény tartalmazza többek között a személyes adatok, valamint a különleges adatok kezelésére vonatkozó szabályokat.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 7


-

A Be. 71. §-a határozza meg a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság általi tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett történő megkeresések szabályait.

1.2. Kormányrendeletek 

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet. (A továbbiakban: Parkig rendelet) -



A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet -



A jogszabály alapján kiállított, a Parkig rendelet 2. § b) pontja szerinti betegségek esetében, a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás elfogadható a parkolási igazolvány igényléséhez.

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet -



A biztonsági okmányokkal kapcsolatos eljárási szabályokat tartalmazza. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát „B” védelmi kategóriás biztonsági okmánnyá minősíti.

A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet. -



Meghatározza a járási hivatal fogalmát, valamint a járási hivatalok illetékességét az egyes szakterületekkel kapcsolatosan. Ez alapján a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárások esetén a járási hivatalok országos illetékességgel járnak el.

A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet. -



Kijelöli a KEK KH-t többek között közúti közlekedési nyilvántartási szervként.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet -



A parkolási igazolvánnyal kapcsolatos részletes eljárási szabályokat határozza meg.

A Kormányrendelet 2. és 3. számú mellékletében meghatározott szakvélemények elfogadhatóak a parkolási igazolvány igényléséhez.

A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet -

Meghatározza többek között az ügyiratok selejtezésének szabályait.

1.3. Miniszteri rendeletek 

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. (a továbbiakban: KRESZ)

8


-

A KRESZ 51/A. §-a felsorolja a parkolási igazolvánnyal igénybe vehető közlekedési kedvezményeket.



A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet. - Ez a rendelet vonatkozik a parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatás esetén fizetendő díjra. Meghatározza a díj mértékét és megállapításának módjait.



A közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet. - Ezen rendelet határozza meg a közúti közlekedési nyilvántartás részére történő adatközlés rendjét. (Meghatározza továbbá a közúti közlekedési nyilvántartásból (így a parkolási igazolvány nyilvántartásból is) történő adatszolgáltatás rendjét valamint az adatszolgáltatást kérő lap formáját (adattartalmát).



Az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló 58/1999. (XII. 30.) BM rendelet - Ez a rendelet tartalmazza a bianco okmányok kezelésével (megrendelés, bevételezés, felhasználás, selejtezés) kapcsolatos szabályokat.



A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet. - E jogszabály 3. számú mellékletében meghatározott szakvélemény elfogadható a parkolási igazolvány igényléséhez, továbbá ezen jogszabály tartalmazza a jogosultság megállapításához szükséges betűjeleket, illetve BNO kódokat.



A vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Kormányhatározat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet. - Ezen jogszabály 2003. III. 1-jétől hatályát vesztette, azonban az e jogszabály 4. számú melléklete alapján kiállított szakvélemények elfogadhatóak a parkolási igazolvány igényléséhez. 2003. III. 1-jétől viszont ezen típusú szakvélemények már nem kerülnek kiállításra.



Az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM rendelet - Ezen rendelet határozza meg a „Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványaival kapcsolatos ügyek (kiadás, csere, pótlás, visszavonás, selejtezés stb.)” tételbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát években.

1.4. Európai Unió Tanácsának ajánlása 

98/376. EK ajánlás – Az Európai Unió Tanácsának 1998. június 4-ei ajánlása a fogyatékos személyek parkolókártyájáról. - Az ajánlás a közösségi jog másodlagos forrása, mely jogilag nem kötelező, de általában a címzettekhez cselekvési, magatartási elvárásokat fogalmaznak meg. 9


-

A Tanács ajánlást fogalmazott meg a tagállamok számára a parkolókártyával kapcsolatban, például a külső megjelenésére, adattartalmára, védelmére stb. vonatkozóan. A mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványára vonatkozó magyar jogszabályok ezen uniós ajánlással összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak.

2. HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 5. § (1) h)-i) pontok alapján a parkolási igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására irányuló eljárásban első fokon a járási hivatal jár el. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, az ország területére kiterjedő illetékességgel látja el a külön jogszabályban hatáskörébe utalt feladatait, így a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladatait is. A Parkig rendelet 3. § (1) bekezdése szerint az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) jár el. Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. 2.1. A járási hivatal (okmányiroda, kormányablak) parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet alapján a járási hivatal által működtetett kormányablak és okmányiroda - ha jogszabály kivételt nem tesz - az ország területére kiterjedő illetékességgel ellátja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat. A Kknyt. 5. § (1) d)-i), 14. § (2) d), 15/A. §, 16. § (1) b), 28. § szakaszai értelmében a járási hivatal:     

Illetékmentes eljárás keretében ellátja a parkolási igazolvány kiadásával, meghosszabbításával, cseréjével, pótlásával összefüggő feladatokat. Gondoskodik a parkolási igazolvány kiállításáról és az ügyfél részére történő átadásáról. Ellátja a fentiek szerint megjelölt okmányok kiadásával kapcsolatos hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat. Átvezeti a nyilvántartáson az előző pontokban megjelölt adatokat, illetve adatváltozásokat. Továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező iratokat. 10


  





Visszavonja a parkolási igazolványt. Kérelemre egyedi adatszolgáltatást teljesít a parkolási igazolvány nyilvántartásból. Mint parkolási igazolványt kiállító hatóság értesíti a nyilvántartót (KEK KH-t) a Kknyt. 8/A. §-ában meghatározott adatokról. Ezáltal a járási hivatal a parkolási igazolvány nyilvántartás adatforrása. A járási hivatal, mint a nyilvántartás számára adatot szolgáltató, felelősségi körében gondoskodik a továbbított adatok helyességéről, időszerűségéről, valamint utólag értesíti a nyilvántartót a később felfedett adathiba tényéről és a rendelkezésére álló helyes adatról. A járási hivatal a parkolási igazolvány visszavonásával kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében kezeli a Kknyt. 8/A. §-ában meghatározott adatokat. A járási hivatal ezen adatokat a parkolási igazolvány visszavonásának ügyében hozott jogerős hatósági határozat nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított egy évig kezelheti.

Az okmányirodákban, kormányablakokban történik a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos adatok felvételezése (beleértve az aláírás és fénykép adatokat is), a kérelmek elbírálása (jogosultság ellenőrzése), a személyazonosság igazolása, az igazolvány helyi kiállítása és ügyfél részére történő átadása (az igazolvány nyomtatása, laminálása és kiadása/postázása), értesítési kötelezettség ellátása a nyilvántartó felé, az egyedi adatszolgáltatási igények teljesítése. 2.2. A KEK KH parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre A Kknyt. 4. §-a, 29-30. §-ai valamint 32. §-a értelmében a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala [a továbbiakban: KEK KH]): 

Szakmai ellenőrzést gyakorol a parkolási igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatok ellátása felett.



Kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét, a feltárt adathibák megszüntetése érdekében – az érintett szerv útján vagy saját hatáskörben – intézkedik a nyilvántartás adatainak javítására.



A KEK KH, mint nyilvántartó, technikai és szervezési intézkedésekkel, valamint ellenőrzési rendszer kialakításával gondoskodik a kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg a sérülés vagy a megsemmisülés elleni védelméről.



A KEK KH, mint nyilvántartó, az ellentmondó, illetve a nyilvánvalóan hibás adatok észlelése esetén a küldő szervnél kezdeményezi az adathiba kijavítását.



A parkolási igazolvány nyilvántartásból – a Kknytv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetében – egyedi illetőleg csoportos adatszolgáltatást teljesít.

11




A nyilvántartó az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet. A nyilvántartó az adattovábbítási nyilvántartásba bejegyzett adatot az adatszolgáltatástól számított öt évig kezeli.



Első fokon jár el a parkolási igazolvány ügyintézésével kapcsolatos eljárásokban, ha a kérelmet a KEK KH-nál nyújtották be. (Ebben az esetben KEK KH alatt a KEK KH Személyes Ügyfélszolgálati Főosztály (Központi Okmányiroda) értendő.)



Másodfokon jár el a parkolási igazolvány ügyintézésével kapcsolatos eljárásokban, valamint a parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatási ügyekben a Nemzeti Közlekedési Hatóság, ha első fokon a KEK KH járt el. (A 276/2006. Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése, valamint a Ket. 106. § (3) bekezdése értelmében.

2.3. A települési jegyző parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre A Parkig rendelet 3. § (4) bekezdése szerint az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. A települési jegyzőhöz csak kitöltött írásos kérelmet lehet benyújtani. A kérelmezőnek az igazolványképet ilyen esetben csatolnia kell a kérelemhez. Ezen különbségek figyelembevételével a kérelmezőnek ugyanazokat a dokumentumokat kell bemutatnia és csatolnia, mint a járási hivatal előtti eljárásban. A települési jegyző – illetékességének vizsgálatát követően: - ellenőrzi a kérelmező vagy a nevében eljáró meghatalmazott vagy törvényes képviselő személyazonosságát és lakcímét az erre alkalmas, bemutatott dokumentumok alapján; - megvizsgálja, hogy a kérelemhez a szükséges mellékleteket (meghatalmazás, igazolványkép) csatolták-e; - megvizsgálja, hogy a kérelmet a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően töltötték-e ki. A települési jegyző hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt (törvényes képviselőt vagy meghatalmazottat), ha: - a kérelem kitöltése hiányos, és a rendelkezésre álló dokumentumokból a hiányzó adatok nem pótolhatók, - a szükséges dokumentumokat nem mutatta be vagy nem csatolta, - személyazonosságát, illetve lakcímét nem igazolta megfelelő módon, A települési jegyző a megfelelő adattartalmú kérelmet és mellékleteit az első fokú eljárásra illetékes – a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerinti járási hivatalnak haladéktalanul megküldi.

12


2.4. A fővárosi és megyei kormányhivatal parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre A központi államigazgatási szervek területi szerve alatt a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 1. § 1. pontjában meghatározott szervet kell érteni.  A Kknyt. 6. § b) pontja szerint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felügyeli a közúti közlekedési nyilvántartás – így a parkolási igazolvány nyilvántartás is beletartozik – adatainak kezelését. 

A járási hivatal előtt indult parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárásokban a fővárosi és megyei kormányhivatal látja el a másodfokú hatósági jogkört. A Ket. 107. § (2) bekezdése értelmében a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon a járási hivatal járt el.

3. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY NYILVÁNTARTÁS A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás létrehozásának célját, működésének feltételeit, a nyilvántartható adatok körét, az adatkezelés rendjét, az adatszolgáltatás feltételeit. A Kknyt. 7. §-a szerint a közúti közlekedési nyilvántartás a következő résznyilvántartásokból áll:  az engedély-nyilvántartás  a járműnyilvántartás,  a származás-ellenőrzési nyilvántartás,  az okmánytár,  a parkolási igazolvány nyilvántartás,  az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás  úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása. A parkolási igazolvány nyilvántartás tehát a közúti közlekedési nyilvántartás részét képezi. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével közúti közlekedési nyilvántartási szervként a Kormány a KEK KH-t jelöli ki. 3.1. A parkolási igazolvány nyilvántartás adattartalma A Kknyt. 8/A. §-a alapján a parkolási igazolvány nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a) a jogosult természetes személy esetén természetes személyazonosító és lakcímadatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény esetén megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét; 13


b) a jogosult természetes személy fényképét (arcképmását), jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény működési engedély számát; c) a jogosult természetes személy aláírását, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény esetében a képviselő aláírását; d) a jogosult természetes személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító és lakcímadatát; e) a jogosult természetes személy írásképtelensége esetén törvényes képviselője aláírását; f) a kiállító hatóság megnevezését; g) a parkolási igazolvány sorszámát; h) az érvényesség időtartamát; i) a kiállítás dátumát; j) egyéb, jogszabályban megjelölt személyes adatnak nem minősülő adatokat; k) a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat. A parkolási igazolvány nyilvántartása az (1) bekezdés b) és c), valamint e)-k) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 3.2. Adatszolgáltatás a parkolási igazolvány nyilvántartásból A közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra a Kknyt. 16. § - 27. §-ai, illetőleg a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet szabályai vonatkoznak. Az adatszolgáltatás díját a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet szabályozza. A Kknyt. 2. §-ának 7. és 8. pontja, valamint a 16. §-a alapján szerint a parkolási igazolvány nyilvántartás vonatkozásában:  

Egyedi adatszolgáltatás: egy parkolási igazolványra vonatkozó adat közlése. Csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó nyilvántartási adatok közlése.

A járási hivatal tehát – a Kknyt-ben meghatározott, a következő pontokban részletesen ismertetett feltételek fennállása esetén és a Kknyt-ben valamint a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendeletben meghatározott módon – kizárólag egyedi adatszolgáltatást teljesít a parkolási igazolvány nyilvántartásból. Nem, vagy részlegesen szolgáltatható adat, ha törvény rendelkezése alapján az adatszolgáltatást az állam külső vagy belső biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési, 14


bűnüldözési érdekből az arra jogosult korlátozta vagy megtiltotta. A korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartót értesíteni kell. A KEK KH a nyilvántartás adatait statisztikai célra feldolgozhatja és nyilvánosságra hozhatja, illetőleg az adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra továbbíthatja. 3.2.1. A parkolási igazolvány nyilvántartásból adatigénylésre jogosult szervek (Kizárólag egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet teljesít a járási hivatal!) Kknyt. 19. §-a szerint: A parkolási igazolvány nyilvántartásból igényelhetik: 

a bíróság, a bírósági végrehajtó, a közjegyző, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat;



a közúti közlekedési ügyekben eljáró hatóságok a külön jogszabályban megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat;



a rendőrség a közbiztonsági ellenőrzéshez és határrendészeti feladatai ellátásához szükséges adatokat;



a települési önkormányzat jegyzője közútkezelői feladatainak, valamint a közterület rendjének biztosításával összefüggő feladatainak ellátásához a o a jogosult természetes személy esetén természetes személyazonosító és lakcímadatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény esetén megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét; o a jogosult törvényes képviselőjének személyazonosító és lakcím adatát; o a kiállító hatóság megnevezését; o a parkolási igazolvány sorszámát; o az érvényesség időtartamát; o a kiállítás dátumát; o a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat;



a közterület-felügyelet a o a jogosult természetes személy esetén természetes személyazonosító és lakcímadatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény esetén megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét; o a jogosult törvényes képviselőjének személyazonosító és lakcím adatát; o a kiállító hatóság megnevezését; o a parkolási igazolvány sorszámát; o az érvényesség időtartamát; 15


o a kiállítás dátumát; o a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat; 

a nemzetközi szerződésben vagy nemzetközi kötelezettségvállalásban megnevezett szervezet az abban megjelölt adatokat;



nemzetközi bűnüldözési szervezet a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ útján a nemzetközi szerződésből vagy nemzetközi kötelezettségvállalásból fakadó feladat teljesítése során a nemzetközi szerződésben vagy nemzetközi kötelezettségvállalásban megjelölt adatokat;



külföldi bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján;



a Központi Statisztikai Hivatal törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges statisztikai adatokat;



a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához szükséges adatokat,



közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóságok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat;



a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához szükséges adatokat;



a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium konzuli szolgálata adatszolgáltatást igényelhet az érintett személy által közölt és a nyilvántartásban szereplő adatok egyezőségéről. 3.2.2. A parkolási igazolvány nyilvántartásból adatigénylésre jogosult magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

(Kizárólag egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet teljesít a járási hivatal!) Kknyt. 21. § a) pontja szerint: 

Magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a parkolási igazolvány nyilvántartásból a következő adatokat igényelheti: - a jogosult természetes személy esetén természetes személyazonosító és lakcímadatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény esetén megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét; - a jogosult természetes személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító és lakcímadatát; - a kiállító hatóság megnevezését; - a parkolási igazolvány sorszámát; - az érvényesség időtartamát; 16


-

egyéb, jogszabályban megjelölt személyes adatnak nem minősülő adatokat; a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat.

3.2.3. Az adatszolgáltatási kérelem A parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra irányuló kérelemre vonatkozó közös szabályok: 

Egyedi adatszolgáltatás iránti kérelem a KEK KH-hoz, illetve a járási hivatalhoz nyújtható be. A csoportképző ismérvek szerint, illetve az okmánytárból kért adatszolgáltatás iránti kérelmeket kizárólag a KEK KH teljesíti. A járási hivatal tehát kizárólag egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmeket teljesít.



A kérelemnek tartalmaznia kell az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolását, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához elégséges adatokat.



A Kknyt. 19. §-ában felsorolt szervek (lásd fentebb) a célt és a jogalapot az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölésével igazolják.



A kérelmező az adat igénylésekor azt a tényt, illetőleg eseményt köteles megjelölni, amely az adatfelhasználási cél alapját képező – az érintett és közötte fennálló – kapcsolatot hitelt érdemlően igazolja.



A kérelemben megjelölt célt nem kell igazolni, ha az abban feltüntetett adatok nyilvántartásban való ellenőrzésére irányul. Az adatszolgáltatás azonban csak az adatok egyezőségének, illetve eltérésének tényét, továbbá az eltérő adat fajtájának megnevezését tartalmazza.



Az adatszolgáltatás iránti kérelmet személyesen, illetve meghatalmazott képviselő útján vagy postai úton írásban lehet benyújtani, illetve az adatszolgáltatás közvetlen hozzáféréssel is igényelhető.



Az 56/1999. BM rendelet 7. § (6) bekezdése értelmében az adatszolgáltatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az 56/1999. BM rendelet 1. számú melléklete szerinti adatokat. [Az „Adatszolgáltatást kérő lap” kötelező adattartalmat határoz meg.]



A Kknyt. 24. § (1) bekezdése alapján a parkolási igazolvány nyilvántartásból adatok akkor szolgáltathatók, ha a kérelem a járművezető, illetve a parkolási igazolvány használatára jogosult természetes személyazonosító adatát is tartalmazza. Ez a kitétel valamennyi adatkérőre és minden esetre vonatkozik, a Kknyt. ugyanis nem szűkíti le az adatkérők és az adatkérés eseteinek körét. Ennek megfelelően minden esetben csak akkor engedélyezhető az adatszolgáltatás, ha a kérelemben rögzítésre kerül a jogosult természetes személyazonosító adata is. (Kizárólag a parkolási igazolvány sorszáma alapján tehát nem kerülhet sor adatszolgáltatásra.)



A kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartó az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy a 17


kérelemben felsorolt adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy tájékoztassa arról, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni. 3.2.4. A parkolási igazolvány nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díja A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet szerint: A kérelemre indult adatszolgáltatási eljárásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A parkolási igazolvány nyilvántartásból teljesítendő adatszolgáltatás esetében a Kknyt. 19. §-ában meghatározott szervek (a Központi Statisztikai Hivatal kivételével) mentesek a díjfizetési kötelezettség alól a külön jogszabályban megjelölt közfeladataik ellátásához szükséges adatok igénylése esetén. Egyedi, illetve csoportképző ismérvek alapján igényelt adatszolgáltatási kérelemhez csatolni kell a díj megfizetését tanúsító igazolást. Az adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha az igénylő a díjat igazoltan megfizette. A díjat vissza kell téríteni, ha az adatszolgáltatás teljesítésének elmaradása az adatszolgáltatónak felróható. Az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj az eljáró hatóság bevétele, így:  

A KEK KH által teljesített adatszolgáltatásért – ideértve az okmánytárból történő másolat kiadását is – befizetett díj a KEK KH bevételét képezi. A járási hivatal által a parkolási igazolvány nyilvántartásból teljesített egyedi adatszolgáltatásért befizetett díj az eljáró hatóság bevételét képezi.

A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet melléklete szerint: Az adatszolgáltatási eljárásért fizetendő díjak megállapítása szempontjából egy tétel egy szolgáltatott adatnak felel meg. 

Egyedi azonosító alapján - egy eljárásban igényelt adatszolgáltatás díja: 550 Ft/tétel, de legalább 1250 Ft, -

kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresés, értesítés díja személyenként: 700 Ft, de legalább 1400 Ft.

Fentieknek megfelelően tehát a járási hivatal egyedi adatszolgáltatást teljesít, melynek díját a következőképpen állapítja meg: Elsőként természetesen meg kell vizsgálni, hogy az adatszolgáltatás iránti kérelem az előzőekben leírtak szerint a jogszabályoknak megfelelő-e, egyedi adatszolgáltatási kérelem-e, és az adatszolgáltatás teljesíthető-e. 18


Amennyiben az adatszolgáltatási kérelem az előző pontokban ismertetetteknek megfelelő, egyedi adatszolgáltatási kérelem, és az adatszolgáltatás a járási hivatal által teljesíthető, sor kerül a díj megállapítására. Amennyiben az adatigénylő a Kknyt. 19. §-ában felsorolt szervek valamelyike (kivéve KSH), tekintettel ezek díjfizetési kötelezettség alóli mentességére, nem kell díjat megállapítani, részükre díjfizetés nélkül kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Tehát csak a Kknyt. 21. § a) pontjában felsoroltak adatigénylése esetében kell díjat megállapítani majd a megállapított díj fizetésének kötelezettségéről az adatigénylőt tájékoztatni. A megállapított díjat az adatigénylő az eljáró hatóság számlájára köteles befizetni. (Amennyiben az adatigénylő nem átutalással kívánja a díjat megfizetni, az okmányirodában át kell adni részére a díj befizetésére szolgáló postai csekket.) Az adatigénylő köteles – a postai csekkutalvány vagy banki átutalás másolatának kérelemhez történő csatolásával – a díj megfizetését igazolni a járási hivatal előtt. Ezek után kerül sor az adatszolgáltatás teljesítésére. Az adatszolgáltatási ügyben kiadott első fokú határozat elleni fellebbezés díja az első fokú eljárásban fizetett díj 50%-a, de legfeljebb 4000 Ft. A fellebbezés díját a jogorvoslati kérelem benyújtásakor kell megfizetni. 4. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ÁLTAL NYÚJTOTT KEDVEZMÉNYEK A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa olyan közokirat, és a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott „B” védelmi kategóriás biztonsági okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja. A KRESZ 51/A. §-ában meghatározott jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt vagy az őt szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott, és a járművön az engedélyre utaló jelzés van.

19


A mozgásában korlátozott fogyatékos személyt – az igazolvány birtokában – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) alapján az alábbi kedvezmények illetik meg:  "Gyalogos övezet (zóna)", a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármű közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ha a tábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van – a jelzett időszakon kívül – az ott lakók járművei, illetőleg az út kezelője által kiadott engedéllyel rendelkezők járművei, valamint a kerékpárosok – a gyalogosok veszélyeztetése nélkül – legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű – amennyiben ennek feltételei adottak – az övezetben közlekedhet és várakozhat.



"Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)", a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármű közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosoknak, az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérő színű burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok – a gyalogosok veszélyeztetése nélkül – legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt útfelületen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzőtábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van - a jelzett időszakon kívül – az ott lakók járművei és a közútkezelő engedélyével rendelkezők járművei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű – amennyiben ennek feltételei adottak – az övezetben közlekedhet és várakozhat.

20




A következőkben felsorolt jelzőtábláknál a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője)a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg.A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni. - "Mindkét irányból behajtani tilos" tábla, - "Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos" tábla, - "Motorkerékpárral behajtani tilos" tábla, - "Járműszerelvénnyel behajtani tilos" tábla, valamint - "Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos" tábla esetén.

 A „Várakozóhely” tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját, vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek részére van fenntartva. A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla vagy külön jelzőtábla jelezheti. Ezen táblák esetében a parkolás kizárólag mozgáskorlátozott személyt szállító járművel lehetséges.

21


 Főszabály szerint a járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével fentieken kívül egyéb feltételek fennállása esetében akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.  A mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelző tábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban a mozgáskorlátozott személyt szállító járműre is vonatkozik: a jelzőtábla alatt kiegészítő tábla utalhat arra, hogy a várakozás kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. A kiegészítő tábla feltünteti azt az időszakot és távolságot is, amelyen a tilalom fennáll. Ilyen helyen az áruszállító járművön kívül más jármű – akár 5 percnél hosszabb ideig is – akkor tartózkodhat, ha a vezető a járműnél marad és áruszállító jármű érkezésekor annak a rakodóhelyre való beállását haladéktalanul lehetővé teszi.

5. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ELFOGADÁSA MÁS ÁLLAMOKBAN Az Európai Unió fentiekben ismertetett ajánlása alapján (lásd fentebb), a tagországok kölcsönösen elfogadják egymás parkolási igazolványát, a fentebb ismertetett jogosultság gyakorlása érdekében. Az Unió ajánlásán kívül azonban a Parkig rendelet 12. §-a szerint a Nemzeti Közlekedési Fórumának (ITF) határozata alapján az ITF államok hatóságai által a mozgásában korlátozott személy részére kiállított parkolókártya a Parkig rendeletben meghatározott parkolási igazolvánnyal azonos kedvezményekre jogosít. Tehát az ITF tagállamok és az Európai Unió tagállamai is egymás közt elfogadják a másik tagállam által kiállított parkoló-kártyát.

22


Az Nemzeti Közlekedési Fórum ITF tagországai - Albán Köztársaság

- Indiai Köztársaság

- Amerikai Egyesült Államok

- Izlandi Köztársaság

- Ausztrál Államszövetség

- Japán

- Azerbajdzsáni Köztársaság

- Németországi Szövetségi Köztársaság

- Kanada

- Norvég Királyság

- Kínai Népköztársaság

- Olasz Köztársaság

- Koreai Köztársaság

- Oroszországi Föderáció

- Lengyel Köztársaság

- Osztrák Köztársaság

- Lett Köztársaság

- Örmény Köztársaság

- Cseh Köztársaság

- Liechtensteini Fejedelemség

- Portugál Köztársaság

- Dán Királyság

- Litván Köztársaság

- Belga Királyság - Bosznia-Hercegovina - Bolgár Köztársaság - Chilei Köztársaság

- Észt Köztársaság

- Írország

- Nagy-Britannia és ÉszakÍrország Egyesült Királysága

- Románia - Spanyol Királyság

- Fehér-Oroszország

- Luxembourgi Nagyhercegség

- Svéd Királyság

- Finn Köztársaság

- Macedón Köztársaság

- Svájci Államszövetség

- Francia Köztársaság

- Magyarország

- Szerbia Köztársaság

- Georgia

- Máltai Köztársaság

- Szlovák Köztársaság

- Görög Köztársaság

- Mexikói Egyesült Államok

- Szlovén Köztársaság

- Moldovai Köztársaság

- Ukrajna

- Montenegrói Köztársaság

-Új-Zéland

- Holland Királyság - Horvát Köztársaság

- Török Köztársaság

6. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY MINT BIZTONSÁGI OKMÁNY A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet értelmében „B” védelmi kategóriás biztonsági okmány. Ez megfelel az Európai Unió által irányelvben megfogalmazottakkal, miszerint: „a parkolási kártya hamisításának és utánzásának megakadályozása érdekében a tagállamoknak bizonyos biztonsági elemeket kell beépíteniük.” Biztonsági okmány a természetes és jogi személyekkel, tárgyakkal, objektumokkal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban lévő olyan irat, amely tulajdonosának (birtokosának) személyét hitelesen 23


igazolja, vagy jogosultságok gyakorlását, illetve kötelezettségek teljesítését teszi lehetővé, amennyiben az irat jogszerűtlen, illetve rendeltetésellenes használata nemzetbiztonsági, közbiztonsági-bűnügyi, igazgatási vagy egyéb nemzetgazdasági érdekeket súlyosan sérthet. A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet szerint a biztonsági okmányt olyan kémiai, technológiai, technikai, illetve adminisztratív védelemmel kell ellátni, amely megfelelő szinten biztosítja az okmány hamisítás elleni védelmét, valamint a hamisítások gyors felismerését. Az említett rendelet szerint „B” védelmi kategóriába tartozó biztonsági okmányok egyes főbb alkatrészeit kell a teljes vagy részleges hamisítás ellen védeni. A védelmi megoldásoknál a kémiai, technikai, technológiai és adminisztratív módszereket differenciáltan kell alkalmazni. A parkolási igazolvány esetében például a következő védelmi megoldások kerültek alkalmazásra: 

Kémiai módszer: UV mintázatok az igazolványon (mozgáskorlátozott embléma).



Technikai módszer: mintázott, zárt laminálás.



Technológiai módszer: hologram.



Adminisztratív módszer: a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárásban az igazgatási folyamatba épített, az ügyintézés és ügykezelés során alkalmazandó előírások, intézkedések, továbbá az eljárást támogató informatikai rendszerben az adatkezelésre vonatkozó adatvédelmi és adatbiztonsági követelmények meghatározása, és az ezeket tartalmazó dokumentációk összessége. A közhiteles parkolási információkkal.

igazolvány

nyilvántartás

okmány

adatokkal

és

állapot

A parkolási igazolvány tehát olyan -

közokirat,

-

„B” védelmi kategóriás biztonsági okmány,

-

mely külön jogszabályban meghatározott közlekedési kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazol.

7. A BIANCO OKMÁNYOK KEZELÉSE A parkolási igazolvány egy helyben kiállítandó okmány, így a járási hivatalban megtalálhatóak ezen kész okmányok természetesen adatok nélkül. Az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló 58/1999. (XII. 30.) BM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza a központi bianco okmány ellátás rendjére és az elszámolás szabályaira vonatkozó rendelkezéseket. Az okmányok kezelésére kijelölt ügyintéző köteles figyelemmel kísérni a bianco okmányok, tartozékok és kellékek okmányirodai készletét, és köteles elkészíteni a szükséges megrendeléseket. A Hivatal negyedévenként a megrendelések alapján biztosítja az igényelt bianco okmányokat. 24


A Hivataltól kiadási jegyzőkönyvvel érkező bianco okmány küldeményt, iktatókönyvben történő (gyűjtőszámon) érkeztetés után a küldeményhez mellékelt kísérőjegyzék, valamint a központi okmánynyilvántartás alapján ellenőrizni kell: 

típus,



tartomány (első és utolsó nyomtatvány azonosítójának ellenőrzése),



darabszám (a csomag leszámlálása és legalább szúrópróba szerinti ellenőrzése)

alapján. Az ellenőrzés alapján feltárt eltérésekről (hiány vagy többlet) jegyzőkönyvet kell készíteni két példányban, aminek első példányát haladéktalanul meg kell küldeni a Hivatalnak, második példányát irattározni kell. Az eltérések rendezésére a Hivatal intézkedik. 8. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A parkolási igazolvány jogosultjának igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei 

Akinek az igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított tíz napon belül bármely járási hivatalnál bejelenteni. [Parkig rendelet 5. § (3)]



A jogosult köteles a nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül bejelenteni a járási hivatalnál. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérni kell. [Parkig rendelet 4. § (2)]



A nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a bejegyzésre jogosult hatóságnál a jogosult a parkolási igazolványra való jogosultság, illetve a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásával összefüggő adatokat. [Kknyt. 33. § (1) d)]



Az érvénytelenné vált, illetve a megrongálódott vagy egyéb okból cserére szoruló igazolványt haladéktalanul le kell adni a járási hivatalnak. A kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetében ez a kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik. [Parkig rendelet 8. § (2), (5)]

A parkolási igazolvány rendeltetésszerű használata 

Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. [Parkig rendelet 8. § (1)]



Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni. A kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetében ez a kötelezettségek a jogosultat szállító jármű vezetőjét terhelik. [Parkig rendelet 8. § (1), (5)] 25




Az igazolványt a jogosult köteles sértetlenül megőrizni. A kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetében ezen kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik. [Parkig rendelet 8. § (2), (5)]



Az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet. Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki. Ezt a tényt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. (A törvényes képviselő által elkövetett visszaélés esetében e jogkövetkezmény nem alkalmazható.) A kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetében ezen kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik. [Parkig rendelet 8. § (4)-(5)]

9. A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK RÉSZÉRE KIADANDÓ PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY A természetes személyek részére kiállítandó parkolási igazolványa 2004. évben került először kiadásra. 2013. évig a Parkig. rendelet kizárólag ezen igazolvánnyal kapcsolatos eljárást szabályozta. Az első ilyen jellegű igazolvány kiadása óta a parkolási igazolványra jogosult személyi kör jelentősen megváltozott a megelőzőhöz képest. Továbbra is jogosultak maradtak a jogszabályban megjelölt, vakok, az autisták, a súlyos látási és értelmi fogyatékosok, tehát a mozgásukban nem mozgásszervi okokból korlátozottak csoportjait, a nemzetközi, uniós tagállamokban fennálló gyakorlatnak, valamint a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezeteinek ilyen irányú igényének megfelelően. Lényeges változás következett be azonban, - amelyre itt is fontosnak tartom felhívni a figyelmet - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott I. fokú orvosi szakvélemény, illetve 3. számú mellékletében meghatározott II. fokú orvosi szakvélemény kapcsán. Ezen szakvélemény ugyanis kikerült az elfogadható szakvélemények, szakhatósági állásfoglalások köréből, ahogyan az az alábbiakban ismertetésre is kerül. Fentieken túl pedig, jelentős újítás továbbá, hogy 2016. január hónaptól a közigazgatási bürokrácia csökkentés törekvéseinek köszönhetően a parkolási igazolvány pótlása díj-és illetékmentes eljárássá alakult. 9.1. A parkolási igazolvány megjelenése, adattartalma A Parkig rendelet 3. számú melléklete szerint: A parkolási igazolvány 

Anyaga: karton, műanyag borítással. 26




  

Mérete: - magasság: 106 mm - szélesség: 148 mm A rajta szereplő szöveg mindkét oldalon nyomtatva van, nyomdai sorszámozással. Színe: világoskék, kivéve a sötétkék hátterű fehér kerekesszék szimbólumot. Elő- és hátlapja függőlegesen két részre osztott.

A parkolási igazolvány adattartalma A Parkig rendelet 3. számú melléklete szerint: Az igazolvány előlapjának bal oldalán:    

kerekesszék szimbólum, fehér színnel, sötétkék háttérrel, az igazolvány sorszáma, az érvényesség lejáratának dátuma, az igazolványt kiállító hatóság neve.

Az igazolvány előlapjának jobb oldalán: 

 

a „PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY A MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY RÉSZÉRE” szöveg magyar nyelven, alatta kisbetűvel a „parkolókártya” szó angol, német és francia nyelven feltüntetve, „Az Európai Közösségek mintája” szöveg magyar nyelven, Magyarország betűjele (H).

Az igazolvány hátlapjának bal oldalán:     

a jogosult neve, a jogosult törvényes képviselőjének neve, a jogosult (írásképtelensége esetén, ha van, a törvényes képviselőjének) aláírása, a jogosult arcképmása, a kiállítás dátuma.

Az igazolvány hátlapjának jobb oldalán: 



az „az igazolvány tulajdonosa a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II. 5.) KPMBM együttes rendeletben (KRESZ) meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosult” szöveg, a „használatkor az igazolványt a jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja ellenőrzés céljából tisztán látható legyen” szöveg.

27


9.2. A parkolási igazolványra jogosultak köre Az eljárás kérelemre indul, amelyhez szükséges csatolni az alábbi szakvélemények egyikét, melyet Parkig. rendelet határozza meg.  







A fentebb leírtak alapján a jogosultak köre: aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pont ac) alpontja értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott, aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3) bekezdésének értelmében értelmi fogyatékosnak; (4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5) bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül, akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak („K” betűjel 1. számjel), mozgásszervi fogyatékosnak („L” betűjel), értelmi fogyatékosnak („M” betűjel) vagy autistának („N” betűjel 1. számjel) minősül, és ezt az 1. számú mellékletben meghatározott szakvélemények vagy szakhatósági állásfoglalások valamelyikével igazolja.

Az 1. számú mellékletben meghatározott szakvélemények a következők: 

A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás. (Magyar Államkincstártól igényelhető a fogyatékossági támogatás, ügyfél által. Az orvosszakértői szerv állítja ki.)



A vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott nyilvántartási lap. (2003. 03. 01-je óta már nem állítják ki, 2003. 02. 28-áig területi vezető szemész szakfőorvosok állították ki.)



A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott igazolás. (Magyar Államkincstártól igényelhető a magasabb összegű családi pótlék, ügyfél által. Szakorvosok állítják ki.)



A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti szakvélemény. (Az 28


orvosszakértői szerv állítja ki. Külön jogszabályban foglaltak szerint abban az esetben elfogadható, ha a közlekedőképességében az ügyfél súlyosan akadályozottnak minősül). Meg kell említeni a Parkig. rendelet 13. § b) pontjában foglalt, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott I. fokú orvosi szakvélemény, illetve 3. számú mellékletében meghatározott II. fokú orvosi szakvélemény (a továbbiakban: „7 pontos” szakvélemény). Ezt a típusú szakvéleményt háziorvos, illetőleg bizonyos betegségek esetében a szakorvos állította ki, azonban e rendelet 2011. július 2-án hatályát vesztette. A „7 pontos” szakvéleményt napjainkban kiállítani nem lehet, azonban a 2011. július 2. előtt kiállított 7 pontos szakvélemény parkolási igazolvány igénylésére és hatályának meghosszabbítására a hatályossági idején belül, de legkésőbb 2012. december 31-ig fogadható el. Mindezek értelmében, 2013. január 1-től nem fogadható el a “7 pontos szakvélemény” új igazolvány kiadására, valamint az igazolvány hatályának meghosszabbításának. 9.3. A parkolási igazolvány érvényessége és érvénytelensége A parkolási igazolvány érvényessége A Parkig rendelet 7. § (1)-(3) bekezdései szerint: 

Az igazolvány főszabály szerint a kiállítás napjától számított 3 évig hatályos. Ha a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg, az igazolvány időbeli hatálya megegyezik a szakvélemény hatályával. A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány hatálya újabb 3 éves időtartamra, illetve a szakvélemény hatályának megfelelő időtartamra meghosszabbítható.



Az ügyfél részére 5 éves időtartamra kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás szerint a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. Az 5 éves időtartam leteltével az igazolvány időbeli hatálya további 5 évvel újabb szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás bemutatása nélkül meghosszabbítható.

A parkolási igazolvány érvénytelensége A parkolási igazolvány érvénytelensége egyrészt az igazolványhoz, mint okmányhoz, másrészt az igazolványra való jogosultsághoz köthető. A Parkig rendelet 9. §-a szerint: Érvénytelen az igazolvány, ha:  jogosult meghalt, az intézmény megszűnt, az intézmény működési engedélyét visszavonták  időbeli hatálya lejárt;  a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan;  meghamisították; 29


 

a járási hivatal a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte; a járási hivatal, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényét a nyilvántartásba bejegyezte.

9.4. Természetes személy részére kiállítandó parkolási igazolvány iránti kérelem Az igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A Parkig rendelet 3. § (2) bekezdése szerint a kérelemnek a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat kell tartalmaznia. A Parkig rendelet 2. számú melléklete szerint a kérelem adattartalma: A jogosult    

fényképe vagy arcképmása természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, tartózkodási helye.

Az eljáró törvényes képviselő   

természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, tartózkodási helye.

1. Az igazolvány első alkalommal történő igénylése esetén kitöltendő A kérelemhez mellékelem a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a közölt adatokban változás következik be, a parkolási igazolványt kiállító hatóság részére az adatváltozást 15 napon belül bejelentem. Az igazolványt postai úton/személyesen kívánom átvenni. (Megfelelő rész aláhúzandó.) Az igazolvány kézbesítését/az igazolvány elkészültéről való értesítést az alábbi címre kérem: ........................... ................................ 2. Az igazolvány pótlása, hatályának meghosszabbítása, cseréje esetén kitöltendő Az igazolvány kiállítását/meghosszabbítását az alábbi ok miatt kérem: (Megfelelő rész aláhúzandó.) - az igazolvány hatálya lejárt - az igazolvány megrongálódott - az igazolvány megsemmisült - az igazolványt ellopták 30


- az igazolvány elveszett - az igazolványon feltüntetett adatok megváltoztak. A kérelemhez - amennyiben a korábban mellékelt szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás hatálya lejárt - mellékelem a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a közölt adatokban változás következik be, a parkolási igazolványt kiállító hatóság részére az adatváltozást 15 napon belül bejelentem. Az igazolványt postai úton/személyesen kívánom átvenni. (Megfelelő rész aláhúzandó.) Az igazolvány kézbesítését/az igazolvány elkészültéről való értesítést az alábbi címre kérem: ˜˜˜˜ ............................. ............................... .......................................................................... Kijelentem, hogy az igazolványt a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló Korm. rendelet 8. §-ában foglalt kötelezettségek ismeretében igényelem. ....................................................

....................................................

dátum

kérelmező aláírása

....................................................

....................................................

a kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult helyett eljáró törvényes képviselő aláírása

a személyes megjelenésben akadályozott jogosult által meghatalmazott személy aláírása

9.5. Az igazolványkép és az arcképmásra vonatkozó szabályozás Az igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a jogosultról a járási hivatal arcképmás felvételt készít, ha a jogosult a kérelemhez igazolványképét nem csatolta. A jogosultnak a kérelemhez kötelezően csatolnia kell egy darab igazolványképét, ha a kérelmet a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél terjesztette elő; vagy ha helyette meghatalmazottja jár el. Igazolványkép kérelemhez való csatolása esetén az alábbiak figyelembevétele szükséges: A jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján az arcképmást tartalmazó okmányok kiadására irányuló eljárás esetén főszabály a személyes megjelenés, mely főszabály alóli kivételek általában az életkor vonatkozásában, valamint az egészségi állapot vonatkozásában állnak fenn. A személyes megjelenéskor arcképmás felvételezést írnak elő a jogszabályok, és csak kivételes esetekben teszik 31


lehetővé, hogy az ügyfél fényképésznél készült szabványos igazolványfényképet csatoljon előterjesztett kérelméhez. Fenti főszabályhoz képest azonban kivételt jelent a parkolási igazolvány ügyintézés. Ugyanis tekintettel arra, hogy parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárások estében speciális ügyfélkörről van szó, a Parkig rendelet kivételesen lehetővé teszi a kérelemhez történő igazolványkép csatolását. Tekintettel a biztonsági okmányokra vonatkozó szigorú előírásokra valamint arra, hogy a parkolási igazolványhoz egy elektronikus, közhiteles nyilvántartás kapcsolódik, szükséges, hogy e nyilvántartás adatminőségének biztosítása, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása, valamint a biztonsági okmányok hamisíthatóságának kizárása érdekében, lehetőség szerint, a kérelem előterjesztésével egyidejűleg készített arcképmás kerüljön felvételezésre az okmányra, és ezáltal a közhiteles nyilvántartásba is. A Kknyt. 8/A. § b) pontja értelmében a parkolási igazolvány nyilvántartás tartalmazza a jogosult fényképét (arcképmását). A külön jogszabályban meghatározottak szerint, a kezelt személyes adatoknak pontosnak, teljesnek, és ha szükséges, időszerűeknek kell lennie; ennek alapján a parkolási igazolvány nyilvántartás részeként kezelt fényképnek (arcképmásnak) is meg kell felelnie ennek a követelménynek. A fentieket figyelembe véve tehát amennyiben nincs mód a járási hivatalnál történő arcképmásfelvételezésre, akkor se kerüljön a nyilvántartásba kb. egy évnél régebbi kép – tekintettel a fent említett pontosság és időszerűség követelményére. Tehát ilyen esetben egy évnél nem régebbi, fényképésznél készült, szabványos igazolványképet kell csatolni a kérelemhez. Ennek ellenőrzése az elsőfokú hatóság, vagyis a járási hivatal felelőssége. A szabályos igazolványkép Igazolványkép alatt az igazolványképekről szóló MSZ 16970 Magyar Szabványnak megfelelő igazolványképet kell érteni. Ennek megfelelően: az igazolványkép mérete legfeljebb 45,0 x 35,0 mm és legalább 32,0 x 26,0 mm. A mérettűrés +- 2,0 mm. A képen belül a fej mérete az álltól a fejtetőig – hosszirányban – a képméret 70-80%-a között legyen. További követelmény, hogy az igazolványkép fedetlen fejjel készült, felismerésre alkalmas, retusálatlan legyen. A nézési irány szembenéző legyen. A háttér tónusát úgy kell megválasztani, hogy abból a fej hangsúlyosan kiemelkedjen. Át nem látszó vagy napszemüveg viselése – a vak személyeket kivéve – a kép készítésekor nem megengedett. Az igazolványkép fekete-fehér vagy színes lehet. Az igazolványképnek a rendeltetésszerű használat közben észrevehető mértékben nem szabad elszíneződnie. 9.6. Az aláírás Főszabály szerint: a személyesen eljáró jogosult a kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A jogosultnak a kérelmet akkor is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A jogosult írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt – az aláírás céljára szolgáló rovatban – az okmányiroda „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel.

32


A Ket. 15. § (7) bekezdése szerint a természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Az aláírással kapcsolatos lehetséges esetek: 

A személyesen eljáró, írásképes és a Ket. szerinti eljárási képességgel is rendelkező ügyfél a kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. (Akár az okmányirodánál, akár a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél terjeszti elő a kérelmét.) Ebben az esetben az igazolványra is a jogosult aláírása kerül. [Parkig rendelet 3. § (7)]



A Ptk. szerint cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. Ennek megfelelően tizennégy év alatti kiskorú esetében a törvényes képviselője jár el, így a kérelmet is a törvényes képviselő írja alá és az igazolványra is az ő aláírása kerül.



A Ptk. alapján korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez – ha jogszabály kivételt nem tesz – törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatokat. Figyelembe véve ezeket, a tizennégy és tizennyolc év közötti jogosult esetében a törvényes képviselőnek alá kell írnia a kérelmet, és célszerű, ha az okmányra is az ő aláírása kerül.



A Ptk.-ban foglaltak szerint cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik. A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis; nevében gondnoka jár el. Ezeket figyelembe véve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló jogosult esetében helyette a törvényes képviselője (gondnoka) írja alá a kérelmet és az okmányra is a gondnok aláírása kerül.



A Ptk. alapján korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. A Ptk. szerint ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza. A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. Ezekre figyelemmel ügyintézéskor a cselekvőképességet korlátozó 33


gondnokság alatt álló jogosult esetében minden esetben meg kell nézni a cselekvőképességet korlátozó bírósági ítéletet, hogy a gondnokolt cselekvőképességét általános jelleggel, vagy mely ügycsoportok tekintetében korlátozzák. Amennyiben az ítélet szerint a gondnokolt belátási képesség korlátozottsága csak részleges, és az ítélet a hatósági eljárások tekintetében a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza, akkor a gondnokolt önállóan járhat el, és ő írja alá a kérelmet és az okmányra is az ő aláírása kerül. Amennyiben az ítélet korlátozza a gondnokolt cselekvőképességét a hatósági eljárások tekintetében, vagy ha az ítélet a gondnokolt cselekvőképességét általános jelleggel korlátozza, akkor a gondnak alá kell írnia a kérelmet. 

Abban az esetben, ha a kérelmező írásképtelen, de a Ket. szabályai szerint egyébként van eljárási képessége, akkor a kérelmen ezt jelölni kell az „írásképtelen” rovat bejelölésével. Ebben az esetben sem a kérelemre, sem az igazolványra nem került aláírás. [Parkig rendelet 3. § (7)]



Meghatalmazotti eljárás esetében: Az ügyfélnek a kérelmet akkor is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. [Parkig rendelet 3. § (7)]

9.7. A parkolási igazolvány első alkalommal történő kiadására irányuló eljárás Az igazolvány (első) kiadására irányuló eljárásban – főszabály szerint – első fokon a járási hivatal jár el. A járási hivatalnál menüvezérelt felület áll az ügyintézők rendelkezésére, melynek segítségével a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos igazgatási feladatokat a WEB-PARKIG szakrendszer keretei között látják el. Mivel vonatkozó törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, ezért helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. 9.7.1. A kérelmező által a kérelemhez csatolandó dokumentumok   

 

Kitöltött és a kérelem benyújtója által aláírt kérelem. A jogosult a kérelemhez csatolhatja egy darab igazolványképét. Ebben az esetben nem került sor az okmányirodai arcképmás felvételezésre. A jogosult a kérelemhez kötelezően csatolja egy darab igazolványképét, ha helyette meghatalmazottja jár el, és a jogosult nincs jelen az okmányirodában a kérelem benyújtásakor. Az igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról az okmányiroda arcképmás felvételt készít, ha a jogosult a kérelemhez igazolványképét nem csatolta. Amennyiben a jogosult helyett meghatalmazottja jár el (meghatalmazotti eljárás), csatolni kell a kérelemhez a meghatalmazást. (A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles 34


eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre.) 9.7.2. A kérelmező által bemutatandó okmányok, dokumentumok  

A kérelem benyújtásakor be kell mutatni a jogszabályban meghatározott szakvélemények valamelyikét. A kérelmező (jogosult) személyazonosító adatainak (név, születési név, születési idő, születési hely, anyja neve) ellenőrzésére szolgáló okirat (személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány: útlevél illetőleg új típusú, kártya formátumú vezetői engedély) bemutatása szükséges.



Szükséges bemutatni a kérelem benyújtásakor a jogosult részéről a lakó és/vagy tartózkodási hely adatainak igazolására alkalmas okmányt (személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány, vagy 2000. január 1. előtt kiadott érvényes személyazonosító igazolvány).



Érvényes (2007. július 1-je előtt kiállított) EGT tartózkodási engedéllyel, vagy 2007. július 1-je után kiállított regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT állampolgár esetében szükséges az érvényes útlevél illetőleg tartózkodási engedély / regisztrációs igazolás / állandó tartózkodási kártya bemutatása.



Kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetén – a fentieken túl – az eljáró törvényes képviselő adatainak (név, születési név, születési idő, születési hely, anyja neve) ellenőrzésére szolgáló okirat (személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány: útlevél illetőleg új típusú, kártya formátumú vezetői engedély) bemutatása szükséges.



Kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetén – a fentieken túl – az eljáró törvényes képviselőnek be kell mutatnia a lakó és/vagy tartózkodási hely adatainak igazolására alkalmas okmányt (személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány, vagy 2000. január 1. előtt kiadott érvényes személyazonosító igazolvány).



Kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetén – a fentieken túl –az eljáró törvényes képviselőnek be kell mutatnia azt az iratot, amellyel igazolja, hogy ő a jogosult törvényes képviselője.



Meghatalmazotti eljárás esetén a meghatalmazottnak a kérelem benyújtásakor szükséges bemutatnia a személyazonosító adatainak (név, születési név, születési idő, születési hely, anyja neve) ellenőrzésére szolgáló okiratot (személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány: útlevél illetőleg új típusú, kártya formátumú vezetői engedély). 35


9.7.3. Ellenőrzések Személyazonosság ellenőrzése A járási hivatal ellenőrzi a kérelmező (szükség szerint meghatalmazottja vagy törvényes képviselője), személyazonosságát, továbbá a bemutatott okiratok valódiságát. A kérelmező személyazonosságát az alábbi okmányok, okiratok bemutatásával igazolhatja: 

Magyar állampolgár: - érvényes személyazonosító igazolvánnyal (vagy érvényes ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal), - érvényes útlevéllel vagy - 2001. január 1-je után kiadott érvényes (kártya formátumú) vezetői engedéllyel.



Bevándorolt, letelepedett vagy a magyar hatóság által menekültként elismert személy: - érvényes személyazonosító igazolvánnyal (vagy érvényes ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal).



Érvényes (2007. július 1-je előtt kiállított) EGT tartózkodási engedéllyel, vagy 2007. július 1-je után kiállított regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT állampolgár: - érvényes útlevél és tartózkodási engedély / regisztrációs igazolás / állandó tartózkodási kártya.

Az ellenőrzés eredményeképpen:    

Ha a személyazonosság megállapítása eredményes, az eljárás tovább folytatódik. Ha a jogosult személyazonosságát nem igazolja megfelelő módon, hiánypótlásra kell felszólítani. Ha a törvényes képviselő illetve a meghatalmazott személyazonosságát nem, vagy nem megfelelően igazolta, hiánypótlásra kell felszólítani. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, a járási hivatal az eljárást megszüntetheti. 9.7.4. A meghatalmazás ellenőrzése

A Ket. szabályai szerint: A Ket. 40. § (2) bekezdése szerint, ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A járási hivatal ellenőrzi a meghatalmazott, illetve a törvényes képviselő képviseleti jogosultságát a bemutatott illetve (meghatalmazás esetén) csatolt iratok alapján. (A csatolt meghatalmazás, illetőleg a születési anyakönyvi kivonat, a gyámkirendelő határozat, vagy a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó bírósági ítélet stb. bemutatása alapján.) 36


A törvényes képviselet ellenőrzése: A Ket. 40. § (2) bekezdése értelmében a törvényes képviselő képviseleti jogosultságát meg kell vizsgálni. Az ügyintéző a törvényes képviselet igazolására bemutatott dokumentum (születési anyakönyvi kivonat, gyámkirendelő határozat, cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó bírósági ítélet) adatainak az okmányadatokkal történő összevetésével ellenőrzi, hogy az ügyfél jogosult-e a törvényes képviselet ellátására. A csatolt meghatalmazást tartalmi és formai szempontok szerint kell vizsgálni: Ha a meghatalmazás a formai (alaki) követelményeknek megfelel, az ügyintéző tartalmilag is ellenőrzi azt. A meghatalmazás tartalmi ellenőrzése során az ügyintézőnek meg kell vizsgálnia a meghatalmazásban szereplő adatokat, és azokat össze kell hasonlítania a meghatalmazott személyazonosításra alkalmas okmányában szereplő adataival valamint a jogosult kérelemben szereplő adataival. Vizsgálni kell továbbá, hogy a meghatalmazást az arra jogosult állította-e ki, és hogy a meghatalmazás kiterjed-e mindazokra az eljárási cselekményekre, amelyeket a meghatalmazott el kíván végezni. Ha a meghatalmazás a formai (alaki) és a tartalmi követelményeknek nem felel meg, az ügyintéző a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel. Ennek során az ügyintéző tájékoztatja az ügyfelet a meghatalmazás alaki és formai követelményeiről. A Ket.-ben meghatározott követelmények a meghatalmazással szemben:    

  

A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók. A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel kell ellátni. A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást.

A járási hivatal visszautasítja a meghatalmazott eljárását:  

ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja.

A meghatalmazott visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. 9.7.5. Az igazolvány átadása vagy postázása – az ügyfél választása szerint 37


Amennyiben az ellenőrzéseket követően a helyes adatokkal kiállításra került az okmány, az ügyfél részére azt, az ügyfél által választott módon át kell adni. A parkolási igazolvány helyi kiállítású okmány. Ennek elsősorban az az indoka, hogy az egészségügyileg korlátozott ügyfél a körülményekhez képest rövid ügyintézési eljárást követően kézhez kaphatja a jogosultságát igazoló okmányt. Abban az esetben, ha az ügyfél valamilyen oknál fogva nem tudja megvárni az okmány kiállítását, vagy a kérelmet a lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyző terjesztette fel, esetleg valamilyen egyéb probléma, feladat merül fel ami miatt nem lehetséges az igazolvány azonnali kiállítása, akkor a minél rövidebb ügyintézési határidőre való tekintettel az igazolványt a kérelmező által megadott címre kell továbbítani, vagy biztosítani kell azt, hogy a jogosult az elkészült igazolványt egy későbbi időpontban át tudja venni. Fentieknek megfelelően tehát az ügyfél – választása szerint – az igazolványt átveheti személyesen az okmányirodában, vagy részére postai úton kerül kézbesítésre. Az igazolvány személyes átvétele esetén az átvételéről átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni. Tekintettel arra, hogy az igazolvány határozat jellegű okiratnak minősül [Ket. 82. § (2): „A hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot, mindezek más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni.”], tértivevényes küldeményként javasolt kiküldeni. A postázásról jegyzéket szükséges készíteni. Az átvétel tényét – az átvétel módjától függetlenül – rögzíteni kell a WEB-PARKIG alkalmazásban. A postai úton át nem vett igazolványt a kérelmező vagy az általa írásban meghatalmazott személy személyesen veheti át a járási hivatalnál. A személyesen át nem vett igazolványt – az átvételre való felhívást követően – a járási hivatal a kiállítástól számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről. 9.7.6. Az eljáráshoz kapcsolódó költség A Kknytv. 5. § (1) i) pontja alapján a parkolási igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetékmentes. Tehát ezen eljárástípus esetében a kérelmezőt nem terheli eljárási költség. 9.8. A parkolási igazolvány cseréje az időbeli hatály lejárta miatt (Meghosszabbítás) Az igazolvány a kiállítás napjától számított 3 évig hatályos. Ha a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg (a továbbiakban: szakvélemény hatálya), az igazolvány időbeli hatálya megegyezik a szakvélemény hatályával. A szakvélemény illetőleg a szakhatósági állásfoglalás az abban meghatározott következő orvosi felülvizsgálat dátumáig hatályos. Amennyiben a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás szerint a jogosult állapota végleges, és további orvosi felülvizsgálat nem szükséges, úgy a 38


szakvélemény illetőleg szakhatósági állásfoglalás hatálya – az esetleges visszavonásig – folyamatos. Elmondható, hogy a parkolási igazolvány időbeli hatálya a szakvélemény illetőleg szakhatósági állásfoglalás hatályához kötődik, a 3 éves időtartam pedig egy maximumot jelent. Az igazolványt tehát a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás érvényességi idejének megfelelő időtartamra (vagyis a szakvéleményben illetőleg szakhatósági állásfoglalásban meghatározott következő orvosi felülvizsgálat dátumáig), de maximum három évre kell kiállítani. A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány hatálya újabb maximum 3 éves időtartamra meghosszabbítható. Ehhez egy újabb szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást kell bemutatnia a kérelmezőnek, mellyel jogosultságának további fennállását igazolja. A meghosszabbítás esetében az igazolvány hatálya az új szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás hatályának megfelelő időtartamra, de maximum 3 évre meghosszabbítható. Más a helyzet, amennyiben a jogosult állapota a szakvélemény illetőleg a szakhatósági állásfoglalás szerint végleges. A jogosult részére ugyanis 5 éves időtartamra kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelem benyújtásakor bemutatott szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás szerint a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. (Ilyen esetben a szakvélemény illetőleg a szakhatósági állásfoglalás nem határoz meg orvosi felülvizsgálati időpontot.) A parkolási igazolvány időbeli hatályának lejártával az igazolvány hatálya további 5 évvel újabb szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás bemutatása nélkül meghosszabbítható, ide nem értve aa súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése szerinti, a mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó jogosultságok és kedvezmények igazolására 2012. december 31-ét követően fel nem használható szakvéleményt. Kivételként kell tehát említeni a „7 pontos” szakvélemények alapján kiállított végleges állapotú parkolási igazolványokat. Figyelemmel arra a tényre, hogy ezen szakvélemény kikerült az elfogadható szakvélemények köréből, a végleges állapotú ügyfelek esetén is vizsgálni kell a jogosultság fennállását. Amennyiben tehát a végleges állapotú parkolási igazolvány a korábbi „7 pontos” szakvélemény alapján került kiállításra, az ügyfélnek igazolnia kell jogosultságát a hatályos Parkig. rendeletben meghatározott szakvélemények valamelyikével. Ha a kérelem benyújtásakor az 1. számú melléklet szerinti szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a kérelemhez mellékelni kell a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat. Ebben az esetben a járási hivatal a közlekedőképességet szakkérdésként vizsgálja. A többi szakvéleménnyel ellentétben ezen szakvélemény megszerzéséhez az orvosi dokumentációkat az ügyfél a járási hivatalnál nyújthatja be, amely hatóság haladéktalanul továbbítja azt a szakértői szervnek. A hatály meghosszabbítása iránti kérelmet a járási hivatal a feltételek fennállása esetén az igazolvány cseréjével teljesíti. A járási hivatal az igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzése mellett új igazolványt állít ki. 39


A fentiek szerint tehát a lejárt (lecserélt) igazolvány visszavonását a járási hivatal bejegyzi a nyilvántartásba. Ebben az esetben az igazolvány visszavonására nem külön eljárásként kerül sor, hanem egy másik eljárás részeként, eljárási lépésként. Az igazolvány cseréje esetében a csere, mint eljárás keretében sor kerül a régi, lecserélt igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzésére is. Az igazolvány meghosszabbítása alatt tehát az igazolvány időbeli hatályának lejárata miatti cserét értjük. Az igazolvány hatályának meghosszabbítására irányuló eljárásban a kérelmet az igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint kell benyújtani. Az igazolvány hatályának meghosszabbítására irányuló eljárás illetékmentes. [Kknyt. 5. § (1) i)] Ezen eljárástípus menete (bemutatandó, csatolandó dokumentumok) megegyezik az igazolvány első alkalommal történő kiadásának lépéseivel (lásd részletesen: Első kiadás fejezet, illetve Szakrendszeri ismertető leírás) azzal a különbséggel, hogy a kérelemhez mellékelni kell (le kell adni) a régi, lecserélendő parkolási igazolványt. 9.9. A parkolási igazolvány cseréje hivatalból A járási hivatal az igazolványt kicseréli, ha az téves bejegyzést tartalmaz vagy anyaghibás. [Parkig rendelet 7. § (6)] Az érvénytelenné vált, illetve a megrongálódott vagy egyéb okból cserére szoruló igazolványt haladéktalanul le kell adni a járási hivatalnak. [Parkig rendelet 8. § (2)] A csere iránti kérelmet a járási hivatal a jogosultság további fennállása esetén az igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzése mellett új igazolvány kiadásával teljesíti. A fentiek szerint tehát a lecserélt igazolvány visszavonását a járási hivatal bejegyzi a nyilvántartásba. Ebben az esetben az igazolvány visszavonására nem külön eljárásként kerül sor, hanem egy másik eljárás részeként, eljárási lépésként. Az igazolvány cseréje esetében a csere, mint eljárás keretében sor kerül a régi, lecserélt igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzésére is. Az igazolvány kicserélésére irányuló eljárás illetékmentes. [Kknyt. 5. § (1) i)] Ezen eljárástípus menete megegyezik az igazolvány első alkalommal történő kiadásának lépéseivel azzal a különbséggel, hogy a kérelemhez mellékelni kell (le kell adni) a téves bejegyzést tartalmazó vagy anyaghibás, kicserélendő parkolási igazolványt. 9.10.

Az igazolvány cseréje megrongálódás miatt

Az igazolvány cseréjét kell kérni abban az esetben, ha az igazolvány a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlanná vált. [Parkig rendelet 7. § (5)] Így különösen, ha: 40


  

az igazolvány megrongálódott, az igazolvány olvashatatlanná vált, az arcképmás alapján a jogosult nem azonosítható.

A csere iránti kérelmet a járási hivatal a jogosultság további fennállása esetén az igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzése mellett új igazolvány kiadásával teljesíti. A fentiek szerint tehát a lecserélt igazolvány visszavonását a járási hivatal bejegyzi a nyilvántartásba. Ebben az esetben az igazolvány visszavonására nem külön eljárásként kerül sor, hanem egy másik eljárás részeként, eljárási lépésként. Az igazolvány cseréje esetében a csere, mint eljárás keretében sor kerül a régi, lecserélt igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzésére is. Az érvénytelenné vált, illetve a megrongálódott vagy egyéb okból cserére szoruló igazolványt haladéktalanul le kell adni a járási hivatalnak. [Parkig rendelet 8. § (2)] Lényeges, hogy az eljárás akkor minősül megrongálódás miatti cserének, amennyiben az ügyfél a megrongálódott igazolványt le tudja adni az járási hivatal, tehát az igazolvány nem semmisült meg. Az igazolvány cseréjére irányuló eljárás illetékmentes. [Kknyt. 5. § (1) i)] Megrongálódás esetén, amennyiben a Parkig. rendelet 9. §-a alapján érvényes, és nem került visszavonásra az eredeti igazolvány adataival (kivéve parkolási igazolvány szám) kerül kiállításra az új okmány. 9.11.

Az igazolvány cseréje adatváltozás miatt

A parkolási igazolvány nyilvántartásban nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni a járási hivatalnál. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatot (adatokat) is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérni kell. [Parkig rendelet 4. § (2)] A csere iránti kérelmet a járási hivatal a jogosultság további fennállása esetén az igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzése mellett új igazolvány kiadásával teljesíti. A fentiek szerint tehát a lecserélt igazolvány visszavonását a járási hivatal bejegyzi a nyilvántartásba. Ebben az esetben az igazolvány visszavonására nem külön eljárásként kerül sor, hanem egy másik eljárás részeként, eljárási lépésként. Az igazolvány cseréje esetében a csere, mint eljárás keretében sor kerül a régi, lecserélt igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzésére is. Az igazolvány cseréjére irányuló eljárás illetékmentes. [Kknyt. 5. § (1) i)] A kérelemhez mellékelni kell (le kell adni) a megváltozott adattartalmú, cserélendő parkolási igazolványt. [Parkig rendelet 5. § (2)] (Amennyiben olyan, a parkolási igazolvány nyilvántartásban nyilvántartott adat változásáról van szó, amely nem szerepel az igazolványon, az igazolvány cseréjére nem kerül sor, csupán az érintett adat kerül javításra a parkolási igazolvány nyilvántartásban.) 41


9.12.

Az igazolvány pótlása

Az igazolvány pótlására akkor kerül sor, ha az igazolványt:   

eltulajdonították, elveszett, megsemmisült.

Akinek az igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított tíz napon belül bármely járási hivatalnál bejelenteni. A járási hivatal haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről, és egyidejűleg a jogosult részére – ha a jogosultság továbbra is fennáll, és a jogosult kéri – új igazolványt állít ki. [Parkig rendelet 5. § (3)] Az igazolvány pótlására irányuló eljárás megegyezik a parkolási igazolvány első alkalommal történő kiadásával, az alábbi különbözőségek figyelembevételével: 

Akinek az igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított tíz napon belül bármely járási hivatal bejelenteni. A járási hivatal a bejelentésről jegyzőkönyvet vesz fel.



A járási hivatal a bejelentés alapján az eltulajdonított, megsemmisült vagy elveszett igazolvány visszavonását a nyilvántartásba bejegyzi.



Amennyiben a jogosult azt kéri, részére új igazolványt kell kiállítani. Amennyiben a jogosult nem tart igényt új igazolványra, nem történik meg az igazolvány pótlása, a jegyzőkönyv felvételének és az eltulajdonított / megsemmisült / elveszett igazolvány nyilvántartásban történő visszavonásának azonban ugyanúgy meg kell történnie.



Pótlásként az új igazolvány kiállítására akkor van lehetőség, ha az elveszett / ellopott / megsemmisült igazolvány időbeli hatálya még nem járt volna le – tehát ha a jogosultság továbbra is fennáll. Éppen ezért a pótlás iránti kérelem benyújtása esetében a jogosultnak nem kell szakvéleményt bemutatnia. Ezért pótlás során nem kerül sor az igazolványra való jogosultság ellenőrzésére, hiszen lényegében a jogosult birtokából valamilyen módon kikerült érvényes igazolvány ugyanazon adatokkal történő újbóli kiállításáról van szó. Az új igazolvány tehát az előző orvosi igazolásnak megfelelő dátummal kerül kiállításra – vagyis az új igazolvány érvényességi dátuma pótlás esetén meg fog egyezni az eltulajdonított / megsemmisült / elveszett igazolvány érvényességi idejével. Ezen esetben a „7 pontos” szakvélemények alapján kiállított igazolványok pótlása is lehetséges, hiszen ezen igazolvány az ügyfél jóhiszeműen szerzett jogosultsága, így a lejárat dátumáig pótolható.



Amennyiben az eltulajdonított / megsemmisült / elveszett parkolási igazolvány időbeli hatálya lejárt, az igazolvány pótlására már nincs lehetőség. Természetesen az ügyfél új igazolvány kiadása iránti kérelmet benyújthat. 42




Aki az elveszettnek vélt parkolási igazolványát megtalálta, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított tíz napon belül az igazolványt kiállító járási hivatalnak bejelenteni. [Parkig rendelet 8. § (3)]

Az igazolvány pótlása iránti kérelmet a járási hivatal az igazolvány kiadásával teljesíti. [Parkig rendelet 6. § (1)] A parkolási igazolvány pótlása 2016. január 01. napjától díjmentes. 9.13.

A parkolási igazolvány találása esetén folytatandó eljárás

A talált igazolványt le kell adni. A talált igazolvány bármely jegyzőnek leadható, aki azt – a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt – haladéktalanul megküldi a kiállítás helye szerint illetékes járási hivatalnak. [Parkig rendelet 10. § (1)] A Parkig rendelet 10. §-a értelmében a talált igazolvány visszaadásáról illetőleg visszavonásáról a kiállító járási hivatal gondoskodik. A talált igazolványt, illetve a megtalálásáról készült jegyzőkönyvet tartalmazó küldemény érkeztetését követően a kiállító járási hivatal gondoskodik a jogszabályban előírt feladatok elvégzéséről. A kiállító járási hivatal eljárása során: Visszaadja az igazolványt a jogosultnak, ha a szükséges ellenőrzések (visszavonás alatt áll-e az igazolvány, érvényes-e [Parkig. rendelet 9. §.]) során megállapítja, hogy az igazolvány nem tekinthető érvénytelennek, és a jogosult számára új igazolvány még nem került kiállításra. A parkolási igazolvány találására-visszaadására vonatkozó eljárás illetékmentes. Talált igazolvány esetén követendő eljárás lépései Ellenőrzések: • A kiállító járási hivatal ellenőrzi, hogy a talált parkolási igazolvány a Parkig rendelet 9. §-a értelmében érvénytelen-e. Ennek kapcsán ellenőrizni kell, hogy: - az igazolvány jogosultja meghalt-e, - az igazolvány időbeli hatálya lejárt-e, - alkalmas-e az igazolvány a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására, - meghamisították-e az igazolványt, - a járási hivatal a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte-e; - a járási hivatal, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényét a nyilvántartásba bejegyezte-e. • A járási hivatal ellenőrzi, hogy a jogosult részére került-e már új igazolvány kiállításra. A kiállító járási hivatal a fentiekben ismertetett ellenőrzéseket követően:

43


• Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a talált igazolvány nem tekinthető érvénytelennek és a jogosult részére új igazolvány még nem került kiállításra, akkor a járási hivatal visszaadja az igazolványt a jogosult részére. A talált igazolványt a járási hivatal postai úton küldi meg az arra jogosultnak. Ha a jogosult az igazolványt postai úton, illetőleg a postai küldemény kézbesíthetetlensége folytán az okmányirodába visszaérkező igazolvány átvételére vonatkozó felhívásra személyesen sem veszi át, a járási hivatal az igazolványt a találástól számított egy év eltelte után megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről. • Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a talált igazolvány érvénytelen, a járási hivatal gondoskodik az igazolvány visszavonásáról, és e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről. 9.14.

A parkolási igazolvány visszavonása visszaélés miatt

A parkolási igazolványban foglaltak adattartalmát, érvényességét, hatályát, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő (továbbiakban együtt: eljáró szerv) jogosult ellenőrizni. [Parkig rendelet 11. § (1)] A parkolóhelyek rendeltetésszerű használatát ellenőrző más személy igazolvánnyal való visszaélés gyanúja esetén értesíti az eljáró szervet. Az eljáró szerv az igazolványt a helyszínen elveszi, ha az igazolvány: 

érvénytelen (a jogosult meghalt; időbeli hatálya lejárt; a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan; meghamisították; a járási hivatal a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte; a járási hivatal, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényét a nyilvántartásba bejegyezte), vagy



megalapozott gyanú van arra, hogy az igazolvány hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek. A gyanút megalapozza, ha: - az igazolvány körözését rendelték el, - az igazolványon javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek, - az igazolvány anyaga, megjelenése, adattartalma eltér a Parkig rendelet 3. számú mellékletében foglaltaktól.

Az ellenőrzésről és az igazolvány elvételéről az eljáró szervnek jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyv tartalmáról valamint a jogorvoslati lehetőségről az érintettet szóban is tájékoztatni kell. A szükséges intézkedések megtételét követően az eljáró szerv az elvett igazolványt, valamint az elvételről készült jegyzőkönyv másolatát megküldi az igazolványt kiállító járási hivatalnak. A parkolási igazolvány használatának ellenőrzésére jogosult szerv (eljáró szerv) az igazolvány birtokban tartását érintő intézkedésről értesíti a járási hivatalt. 44


A parkolási igazolvány használatának ellenőrzésére jogosult szerv értesíti a járási hivatalt az igazolvány birtokban tartását érintő intézkedésről. Amennyiben a parkolási igazolvány jogosultja maga visszaél az igazolvány által biztosított kedvezményekkel, az igazolványt a járási hivatalnak vissza kell vonnia és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki. Ezt a tényt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. A törvényes képviselő által elkövetett visszaélés esetében ez a jogkövetkezmény nem alkalmazható. 9.15.

A selejtezés

A parkolási igazolványokat akárcsak az ügyiratokat – tekintettel arra, hogy a leadott igazolványok határozat jellegüknél fogva az ügyirat részét képezik – helyben kell selejtezni, a meghatározott őrzési idő letelte után. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § 36. pontja szerint ügyirat egy ügyben keletkezett valamennyi irat. Ennek megfelelően a leadott parkolási igazolványok is az ügyirat részét képezik, így az ügyirat részeként kell selejtezni is. A parkolási igazolványokat az alábbiaknak megfelelően kell selejtezni és megsemmisíteni: Az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012 (XII. 28.) BM rendelet 10 éves selejtezési időt határoz meg. A leadott parkolási igazolványokat (érvénytelenné vált, megrongálódott vagy egyéb okból cserére szoruló leadott igazolványok)tehát a 10 éves őrzési idő után lehet selejtezni. Kivételek a 10 éves őrzési idő alól: 

A rontott, gyártmány-, vagy adathibás parkolási igazolványt (ha még az ügyfélnek nem került átadásra) azonnal kell selejtezni. Tekintettel arra, hogy ezen okmányok nem képezik az ügyirat részét (nem minősülnek határozatnak), ugyanis a hiba tényénél fogva az adott jogosultság igazolására nem alkalmasak, és az esetek többségében ezen okmányok ügyfélnek való átadására nem kerül sor, tehát nem történik meg a döntés közlése. Ezek tehát bianco okmányokként kezelendők, ezért kezelésükre az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló 58/1999. BM rendelet 4. számú mellékletének 1.4 pontja tartalmaz rendelkezéseket – a hibás, selejtes bianco okmányok kezelése. Az 1.4.3. pont szerint az okmányok selejtezését az Okmányiroda vezetőjének engedélyével lehet megkezdeni. A selejtezés végrehajtásához bizottságot kell felállítani. A megsemmisítés megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az irattárba kell elhelyezni.



A kiállított, de személyesen át nem vett parkolási igazolványt a kiállítástól számított egy év elteltével kell selejtezni. A Parkig rendelet 6. § (2) bekezdése alapján: "Az át nem vett igazolványt – az átvételre való felhívást követően – a járási hivatal a kiállítástól számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről." 45




A talált, jogszabály szerint a jogosult részére visszaadható igazolványt ha a jogosult postai úton, illetőleg felhívásra sem veszi át, a találástól számított egy év eltelte után kell selejtezni. A Parkig rendelet 10. § (3) bekezdése alapján: " Ha a jogosult a talált igazolványt postai úton, illetőleg felhívásra sem veszi át, a járási hivatal az igazolványt a találástól számított egy év eltelte után megsemmisíti és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről."

9.16.

Elektronikus ügyintézés

2013. október 1. napjától hatályba lépett változások alapján, a mozgáskorlátozott személy állapotának véglegességéből eredő érvényességi időtartam meghosszabbítása, adatváltozás miatti csere, és a pótlás elektronikus úton is kezdeményezhető. 9.16.1. Végleges állapot miatti csere elektronikus úton Az igazolványnak a fentiekben meghatározott elektronikus úton intézett cseréje esetén a régi igazolványt nem kell leadni, azt a hatóság az új igazolvány átvételének napjával visszavonja és annak tényét a nyilvántartásba bejegyzi. A fentiekre tekintettel tehát, az igazolvány elektronikus úton intézett cseréje esetén a régi igazolványt nem kell leadni, azt a járási hivatal az új igazolvány átvételének napjával visszavonja és annak tényét a nyilvántartásba bejegyzi. Az igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról a járási hivatal arcképmás felvételt készít, ha a jogosult a kérelemhez igazolványképét nem csatolta. Az elektronikus úton intézett pótlás és csere esetében azonban, az ügyfél hozzájárulása esetén a KEK KH által vezetett parkolási igazolvány nyilvántartásban, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában, az útiokmány-nyilvántartásban vagy a vezetői engedély nyilvántartásban legutóbb rögzített arcképmás felvétel, továbbá jogosulti aláírás kerül felhasználásra a parkolási igazolvány kiadásakor. Tehát az elektronikus úton intézett csere esetén az ügyfél hozzájárulása alapján a kérelem benyújtásához képest legkésőbb kiadott okmány kiállításának alapjául szolgáló arcképmás felvétel, valamint az aláírás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, az útiokmány nyilvántartásból, vagy a vezetői engedély nyilvántartásból átemelésre kerül. Az elkészült igazolványt –az ügyfél választása szerint- postai úton kell továbbítani, vagy azt a hivatalnál át lehet venni. Az elektronikus úton intézhető pótlás és csere esetén az okmány 15 napon belül kerül kiállításra és postázásra. Az át nem vett igazolványt – az átvételre való felhívást követően – a járási hivatal a kiállítástól számított egy év elteltével megsemmisíti és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről. Csere változó állapot esetén 46


Amennyiben nem végleges (3 év vagy annál rövidebb időtartam) az ügyfél állapota, az új szakvéleménnyel ismét eljárást kezdeményez a járási hivatalban, a fentebb már ismertetett módon. A lejárt igazolványt nem végleges állapot esetén a járási hivatalban le kell adni. Ezen eljárás elektronikus úton nem kezdeményezhető eljárás. Csere végleges állapot esetén

Csere változó állapot esetén

2013. október 01-től Elektronikus úton is intézhető (3.§ (5))

Továbbra is személyes megjelenéshez kötött, új szakvélemény bemutatásával

Az ügyfél hozzájárulása esetén a KEK KH által vezetett parkolási igazolvány nyilvántartásban, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában, az útiokmány-nyilvántartásban vagy a vezetői engedély nyilvántartásban legutóbb rögzített arcképmás felvétel, továbbá jogosulti aláírás kerül felhasználásra a Az első alkalommal történő igazolvány parkolási igazolvány kiadásakor (3. § (6)) kiadásával megegyező módon. Az igazolvány 15 napon belül kiállításra illetve postázásra kell hogy kerüljön (6. § (2)) Az érvénytelen igazolványt a rendszer automatikusan érvényteleníti, így annak leadása nem szükséges (5. § (2))

9.16.2. Az igazolvány cseréje adatváltozás miatt elektronikus úton Ahogyan az a fentiekben már ismertetésre került nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni a járási hivatalnál. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérelmezni kell. Amennyiben az ügyfél személyesen jelenik meg, az adatok ellenőrzését követően, új szakvélemény bemutatása nélkül, az új igazolvány kiadásával teljesíti a cserét a járási hivatal. A Korm. rendeletben foglaltak alapján a mozgáskorlátozott személy állapotának véglegességéből eredő érvényességi időtartam meghosszabbítása miatt szükséges igazolvány cseréje elektronikus úton is kezdeményezhető. 47


Az igazolványnak az elektronikus úton intézett cseréje esetén a régi igazolványt nem kell leadni, azt a hatóság az új igazolvány átvételének napjával visszavonja és annak tényét a nyilvántartásba bejegyzi. A fentiekre tekintettel tehát, az igazolvány elektronikus úton intézett cseréje esetén sem kell a régi igazolványt leadni, azt a járási hivatal az új igazolvány átvételének napjával visszavonja és annak tényét a nyilvántartásba bejegyzi. A igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról a járási hivatal arcképmás felvételt készít, ha a jogosult a kérelemhez igazolványképét nem csatolta. Az elektronikus úton intézett pótlás és csere esetében azonban az ügyfél hozzájárulása esetén a KEK KH által vezetett parkolási igazolvány nyilvántartásban, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában, az útiokmány-nyilvántartásban vagy a vezetői engedély nyilvántartásban legutóbb rögzített arcképmás felvétel, továbbá jogosulti aláírás kerül felhasználásra a parkolási igazolvány kiadásakor.” Tehát az elektronikus úton intézett csere esetén az ügyfél hozzájárulása alapján a kérelem benyújtásához képest, legkésőbb kiadott okmány kiállításának alapjául szolgáló arcképmás felvétel, valamint az aláírás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, az útiokmánynyilvántartásból, vagy a vezetői engedély nyilvántartásból átemelésre kerül. Az elkészült igazolványt –az ügyfél választása szerint- postai úton kell továbbítani, vagy azt a hivatalnál át lehet venni. Az elektronikus úton intézhető pótlás és csere esetén az okmány 15 napon belül kerül kiállításra és postázásra. Az át nem vett igazolványt – az átvételre való felhívást követően – a járási hivatal a kiállítástól számított egy év elteltével megsemmisíti és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről. 9.16.3. Az igazolvány pótlása elektronikus úton Az elveszett, eltulajdonított és megsemmisült igazolvány pótlása 2013. október 1-től tehát, elektronikus úton is kezdeményezhető. Az új igazolványt az ellopott, megsemmisült, elveszett okmány adataival megegyezően állítják ki. Az át nem vett igazolványt – az átvételre való felhívást követően – a járási hivatal a kiállítástól számított egy év elteltével megsemmisíti és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről. A körözést a rendőrség folytatja le, a közlekedési nyilvántartásból adatokat vehet át. Az elkészült igazolványt –az ügyfél választása szerint- postai úton kell továbbítani, vagy azt a hivatalnál át lehet venni. Az elektronikus úton intézhető pótlás és csere esetén az okmány 15 napon belül kerül kiállításra és postázásra. 10. INTÉZMÉNYI PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY

48


Az intézményi parkolási igazolvány intézménye szintén a Parkig. rendeletben került rögzítésre 2013. évben, így a jogszabályi háttér ismertetésére ismételten nem kerül sor. A jegyzetben található első fejezetek, amelyek általánosságban ismertetik a parkolási igazolványokra vonatkozó szabályokat (1-8. fejezet), ugyanúgy értendő az intézményi parkolási igazolványra, mint a természetes személyek részére kiadott parkolási igazolványokra. 10.1.

A intézményi parkolási igazolvány megjelenése, adattartalma

Az intézményi parkolási igazolvány megjelenése A Parkig rendelet 6. számú melléklete szerint: Az igazolvány anyaga: karton, műanyag borítással mérete: magasság: 106 mm szélesség: 148 mm mindkét oldalon nyomtatva, nyomdai sorszámozással színe: világoskék, kivéve a sötétkék hátterű fehér kerekesszék szimbólumot Az intézményi parkolási igazolvány adattartalma Elő- és hátlapja függőlegesen két részre osztott. Az előlap bal oldalán a következők szerepelnek: - kerekesszék-szimbólum, fehér színnel, sötétkék háttérrel - az igazolvány sorszáma - az érvényesség lejáratának dátuma - az igazolványt kiállító hatóság neve. Az előlap jobb oldalán a következők szerepelnek: - a „PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY A MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY RÉSZÉRE” szöveg magyar nyelven, alatta kisbetűvel a „parkolókártya” szó angol, német és francia nyelven feltüntetve - „Az Európai Közösségek mintája” szöveg magyar nyelven - Magyarország betűjele (H). A hátlap bal oldalán a következők szerepelnek: A jogosult intézmény megnevezése: működési engedély száma: székhelye: telephelye: a kiállítás dátuma. A hátlap jobb oldalán a következők szerepelnek: 49


- az „az igazolvány jogosultja a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (KRESZ) meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosult” szöveg - a „használatkor az igazolványt a jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja ellenőrzés céljából tisztán látható legyen” szöveg. 10.2.

Az intézményi parkolási igazolványra jogosultak köre

Az eljárás kérelemre indul, amelyhez szükséges az alábbi intézményi körbe tartozást igazoló működés engedély, vagy OM azonosító bemutatása, amelyet a Parki. rendelet 2/A § határoz meg. A fentebb leírtak alapján a jogosultak köre: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott óvoda, alap- vagy középfokú oktatási intézmény, ha működési engedélye, alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott személyek oktatását-nevelését végzi; továbbá b) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott pedagógiai szakszolgálati intézmény, ha alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott személyeket lát el, vagy ezen pedagógiai szakszolgálati feladatellátás helyszíneként szolgáló intézmény, mindkét esetben akkor, ha a gyermekek szállításáról maga gondoskodik; c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott, a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátó ca) nevelőszülői-, helyettes szülői hálózat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, speciális gyermekotthon, utógondozó otthon, cb) különleges gyermekotthon, lakásotthon, cc) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézmény; d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott da) a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátó fogyatékos személyek otthona, és db) támogató szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató. 10.3.

A intézményi parkolási igazolvány érvényessége és érvénytelensége

Ezen intézmények az általuk üzemben tartott, bérelt vagy lízingelt, - és ezt szerződés bemutatásával bizonyító - a mozgásában korlátozott személyek szállítására használt járművek számának megfelelő számú igazolványra jogosultak. Az intézményi igazolvány a közlekedési kedvezményekre kizárólag akkor jogosít, ha a járművet mozgásában korlátozott személy szállítása érdekében használják. A intézményi parkolási igazolvány érvényessége Az intézményi igazolványok határozatlan idejű érvényességi idővel rendelkeznek, tehát a mozgáskorlátozott parkolási igazolványokra vonatkozó érvényességi idő, ezen igazolványokra nem vonatkozik. 50


Az intézményi parkolási igazolvány érvénytelensége A parkolási igazolvány érvénytelensége egyrészt az igazolványhoz, mint okmányhoz, másrészt az igazolványra való jogosultsághoz köthető. A Parkig rendelet 9. §-a szerint: Érvénytelen az igazolvány, ha a) az intézmény megszűnt, az intézmény működési engedélyét visszavonták; c) a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan; d) meghamisították; e) a járási hivatal a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte; f) a járási hivatal, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényét a nyilvántartásba bejegyezte. 10.4.

Az intézményi parkolási igazolvány használatára vonatkozó szabályok

A használatára vonatkozó szabályok megegyeznek a természetes személyek részére kiadható parkolási igazolványokra vonatkozó szabályozással. 10.5.

A kérelem

Az intézményi igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A Parkig rendelet 5. számú mellékletben meghatározott adatokat kell tartalmaznia. A Parkig rendelet 5. számú melléklete szerint a kérelem adattartalma: 1. Az igazolvány első alkalommal történő igénylése esetén kitöltendő A jogosult intézmény megnevezése: működési engedély száma: székhelye: telephelye: A kérelemhez bemutatom az e rendelet 12/A. § (1) bekezdés a) pont ab)-ac) alpontjában meghatározottakat, az intézmény nevét, az aláírási címpéldányt vagy ezt helyettesítő aláírási mintát, az intézmény nevében eljáró személy képviseleti jogosultságát igazoló okiratot, a bérelt- vagy lízingelt járművekre vonatkozó szerződést, továbbá az intézmény működési engedélyét. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a közölt adatokban változás következik be, a parkolási igazolványt kiállító hatóság részére az adatváltozást 15 napon belül bejelentem. Az igazolványt postai úton/személyesen kívánom átvenni. (Megfelelő rész aláhúzandó.) Az igazolvány kézbesítését/az igazolvány elkészültéről való értesítést az alábbi címre kérem: ........................... ................................ 51


2. Az igazolvány pótlása, hatályának meghosszabbítása, cseréje esetén kitöltendő Az igazolvány kiállítását/meghosszabbítását az alábbi ok miatt kérem: (Megfelelő rész aláhúzandó.) - az igazolvány hatálya lejárt - az igazolvány megrongálódott - az igazolvány megsemmisült - az igazolványt ellopták - az igazolvány elveszett - az igazolványon feltüntetett adatok megváltoztak. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a közölt adatokban változás következik be, a parkolási igazolványt kiállító hatóság részére az adatváltozást 15 napon belül bejelentem. Az igazolványt postai úton/személyesen kívánom átvenni. (Megfelelő rész aláhúzandó. Az igazolvány kézbesítését/az igazolvány elkészültéről való értesítést az alábbi címre kérem: ............................. ............................... .......................................................................... Kijelentem, hogy az igazolványt e rendelet 8. §-ában foglalt kötelezettségek ismeretében igényelem. .................................................... dátum

.................................................... kérelmező cégszerű aláírása

.................................................................................. a személyes megjelenésben akadályozott jogosult által meghatalmazott személy aláírása

52


10.6. Az intézményi parkolási igazolvány első alkalommal történő kiadására irányuló eljárás Az intézményi igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban első fokon járási hivatal, valamint a KEKKH jár el. Az eljárás kérelemre indul, és a Parkig. rendeletben meghatározott adatokat kell tartalmaznia. Ennek megfelelően a jogosult intézmény:    

megnevezése működési engedély száma székhelye telephelye

10.6.1. Bemutatandó dokumentumok A Parkig. rendeletben foglaltak alapján az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges: 

  

működési engedély vagy alapító okirat, amely igazolja a 2/A. §-ban meghatározott intézményi körbe tartozását - amely tartalmazza a működési engedély számát, vagy OM azonosítóját - az intézmény nevét, az aláírási címpéldányt vagy ezt helyettesítő aláírási mintát, az intézmény nevében eljáró személy képviseleti jogosultságát igazoló okiratot, a forgalmi engedélyt, vagy bérelt- vagy lízingelt járművekre vonatkozó szerződést.

A fent ismertetett bemutatandó dokumentumok megléte esetén, az okmányirodai ügyintéző ellenőrzi a személyazonosságot, illetve a meghatalmazást a már ismert módon. A Parkig. rendelet 2/A. §-ában foglalt jogosultak esetén a jogosult intézmény kizárólag a szakrendszerbe épített szervszótárból választható ki. Azon intézmények felvételezésére, módosítására amelyek nem szerepelnek, vagy téves működési engedéllyel, OM azonosítóval szerepelnek kizárólag a Hivatal jogosult, tehát a 2/A. §-ban meghatározott intézmények jogosultságát igazoló iratok (működési engedély) scannelt változatának e-mailben, vagy faxon történő megküldése szükséges a KEKKH Közlekedési Igazgatási Osztálya részére. A Hivatal az intézmény jogosultságát nem vizsgálja, ez az elsőfokú hatóság eljárásának része, a jogosultság megállapítása a bemutatott okiratok alapján az okmányirodák feladata. Amennyiben az okmány kiadására kerül sor meg kell vizsgálni a parkolási igazolvány nyilvántartást, hogy az intézmény adott gépjárműjére került e már kiállításra intézményi igazolvány.

53


Tekintettel arra, hogy a Parkig rendeletben 2/A. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a fenti intézmények kizárólag az általuk üzemben tartott, bérelt vagy lízingelt, a mozgásában korlátozott személyek szállítására használt járművek számának megfelelő számú igazolványra jogosultak. Az igazolvány helyi kiállítású okmány, így az ott a helyszínen átveheti az ügyfél, vagy postai úton is kézbesítik. Az átvétel módját a kérelem adatlapon szükséges jelezni. 10.6.2. Az igazolvány átadása vagy postázása – az ügyfél választása szerint Az intézményi parkolási igazolvány szintén helyi kiállítású okmány. Abban az esetben, ha az ügyfél valamilyen oknál fogva nem tudja megvárni az okmány kiállítását, vagy az intézmény nem szerepel a törzsadatban, és a fentiekben ismertetettek szerint fel kell vetetni a minél rövidebb ügyintézési határidőre való tekintettel az igazolványt a kérelmező által megadott címre kell továbbítani, vagy biztosítani kell azt, hogy a jogosult az elkészült igazolványt egy későbbi időpontban át tudja venni. Fentieknek megfelelően tehát az ügyfél – választása szerint – az igazolványt átveheti személyesen az okmányirodában, vagy részére postai úton kerül kézbesítésre. Az igazolvány személyes átvétele esetén az átvételéről átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni. Tekintettel arra, hogy az igazolvány határozat jellegű okiratnak minősül [Ket. 82. § (2): „A hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot, mindezek más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni.”], tértivevényes küldeményként javasolt kiküldeni. A postázásról jegyzéket szükséges készíteni. Az átvétel tényét – az átvétel módjától függetlenül – rögzíteni kell a WEB-PARKIG alkalmazásban. A postai úton át nem vett igazolványt a kérelmező vagy az általa írásban meghatalmazott személy személyesen veheti át a járási hivatalnál. A személyesen át nem vett igazolványt – az átvételre való felhívást követően – a járási hivatal a kiállítástól számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről. 10.6.3. Az eljáráshoz kapcsolódó költség A Kknytv. 5. § (1) i) pontja alapján az intézményi parkolási igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetékmentes. Tehát ezen eljárástípus esetében a kérelmezőt nem terheli eljárási költség. 10.7. Az intézményi parkolási igazolvány cseréje az időbeli hatály lejárta miatt (Meghosszabbítás) Az intézményi igazolványok határozatlan idejű érvényességi idővel rendelkeznek, tehát a természetes személyek részére kiállított parkolási igazolványokra vonatkozó érvényességi idő, ezen igazolványokra nem vonatkozik. 54


Összegezve tehát az intézményi igazolvány esetében, az időbeli hatály lejárata miatti csere (meghosszabbítás) nem értelmezhető. Az intézményi igazolvány hatályát veszti:  ha a kiadáshoz szükséges feltételek már nem teljesülnek - az intézmény megszűnt - az intézmény működési engedélyét visszavonták  az igazolványt a hatóság visszavonta. 10.8.

Az intézményi parkolási igazolvány cseréje adatváltozás miatt

A nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni a járási hivatalnál. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérelmezni kell. Az igazolvány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban a kérelmet az igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint kell benyújtani. Fontosnak tartom megjegyezni, mivel a működési engedély szám az intézményi igazolvány kötelező tartalmi eleme, ezért amennyiben a működési engedély szám változik, az igazolvány cseréje válik szükségessé. Ezen tényre, továbbá a 15 napos bejelentési határidőre érdemes felhívni külön is a megjelent képviselő figyelmét, az okmány első kiállításánál. 10.9.

Az intézményi igazolvány cseréje megrongálódás miatt

Amennyiben az igazolvány a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlanná vált – így különösen megrongálódott, olvashatatlan, a feltüntetett adatokban változás következett be – az igazolvány cseréjét kell kérelmezni. A csere iránti kérelmet a járási hivatal a jogosultság további fennállása esetén az igazolvány visszavonásának nyilvántartásba való bejegyzése mellett új igazolvány kiadásával teljesíti. A fentiekre tekintettel tehát, az igazolvány akkor válik alkalmatlanná a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására ha:  

Megrongálódott Olvashatatlan

A cserét az új igazolvány kiadásával teljesíti a járási hivatal. Az előző igazolványt le kell adni, az igazolványt a nyilvántartásban vissza kell vonni. 10.10.

Az intézményi igazolvány pótlása

Akinek az igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított tíz napon belül bármely járási 55


hivatalnál bejelenteni. A járási hivatal haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről, és egyidejűleg a jogosult részére – ha a jogosultság továbbra is fennáll, és a jogosult kéri – új igazolványt állít ki. A parkolási igazolvány pótlása 2016. január 01. napjától díjmentes. Az eljárás megegyezik a természetes személyek parkolási igazolványánál alkalmazott eljárással. 10.11.

Az intézményi parkolási igazolvány visszavonása visszaélés miatt:

Az intézményi igazolvány a Parkig rendelet 1. §-ban meghatározott közlekedési kedvezményekre kizárólag akkor jogosít, ha a járművet mozgásában korlátozott személy szállítása érdekében használják. Az igazolványban foglaltak adattartalmát, érvényességét, hatályát, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő jogosult ellenőrizni. A szükséges intézkedések megtételét követően, az eljáró szerv az elvett igazolványt, valamint az elvételről készült jegyzőkönyv másolatát megküldi az igazolványt kiállító járási hivatalnak A parkolóhelyek rendeltetésszerű használatát ellenőrző más személy igazolvánnyal való visszaélés gyanúja esetén értesíti az eljáró szervet. Az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet. Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az adott igazolványt vissza kell vonni. Ez a tényt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. A Visszavonás menüpontban történik meg az intézmény azon érvényes parkolási igazolványának szüneteltetett állapotra állítása, amellyel a visszaélés történt. A visszavonástól számítva 1 évig nem adható vissza a visszavont parkolási igazolvány. Tehát csak az az igazolvány vonható vissza, amellyel a visszaélés történt, nem vonható vissza az intézmény számára kiadott valamennyi parkolási igazolvány. 10.12.

Az intézményi parkolási igazolvány találása esetén folytatandó eljárás

A fentiekben ismertetetteknek megfelelően a talált igazolványt le kell adni. A talált igazolvány bármely jegyzőnek leadható, aki azt – a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt – haladéktalanul megküldi a kiállítás helye szerint illetékes járási hivatalnak. [Parkig rendelet 10. § (1)] A Parkig rendelet 10. §-a értelmében a talált igazolvány visszaadásáról illetőleg visszavonásáról a kiállító járási hivatal gondoskodik. A talált igazolványt, illetve a megtalálásáról készült jegyzőkönyvet tartalmazó küldemény érkeztetését követően a kiállító járási hivatal gondoskodik a jogszabályban előírt feladatok elvégzéséről. 56


A kiállító járási hivatal eljárása során: Visszaadja az igazolványt a jogosultnak, ha a szükséges ellenőrzések (visszavonás alatt áll-e az igazolvány, érvényes-e [Parkig. rendelet 9. §.]) során megállapítja, hogy az igazolvány nem tekinthető érvénytelennek, és a jogosult számára új igazolvány még nem került kiállításra. A parkolási igazolvány találására-visszaadására vonatkozó eljárás illetékmentes. Talált intézményi igazolvány esetén követendő eljárás lépései Ellenőrzések: • A kiállító járási hivatal ellenőrzi, hogy a talált intézményi parkolási igazolvány a Parkig rendelet értelmében érvénytelen-e. Ennek kapcsán ellenőrizni kell, hogy: - az intézmény megszűnt-e, - az intézmény működési engedélyét visszavonták-e - a jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan-e - az igazolványt a hatóság visszavonta-e. • A járási hivatal ellenőrzi, hogy a jogosult részére került-e már új igazolvány kiállításra. A kiállító járási hivatal a fentiekben ismertetett ellenőrzéseket követően: • Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a talált igazolvány a fentiek alapján nem tekinthető érvénytelennek és a jogosult részére új igazolvány még nem került kiállításra, akkor a járási hivatal visszaadja az igazolványt a jogosult részére. A talált igazolványt a járási hivatal postai úton küldi meg az arra jogosultnak. Ha a jogosult az igazolványt postai úton, illetőleg a postai küldemény kézbesíthetetlensége folytán az okmányirodába visszaérkező igazolvány átvételére vonatkozó felhívásra személyesen sem veszi át, a járási hivatal az igazolványt a találástól számított egy év eltelte után megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről. • Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a talált igazolvány érvénytelen, a járási hivatal gondoskodik az igazolvány visszavonásáról, és e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről. 10.13.

Selejtezés

Figyelemmel arra a tényre, hogy az intézményi parkolási igazolvány szintén helyben selejtezendő okmány, a selejtezési eljárás megegyezik a korábban ismertetett eljárással. 10.14.

Elektronikus ügyintézés

A természetes személyek részére kiállítható parkolási igazolvány eljárás esetén kimondja a Parkig. rendelet 3. § (5) bekezdése, hogy a mozgásában korlátozott személy személyi adataiban bekövetkező változása, valamint állapotának véglegességéből eredő érvényességi időtartam meghosszabbítása miatt szükséges igazolvány cseréje, továbbá az elveszett, eltulajdonított és megsemmisült igazolvány pótlása elektronikus úton is kezdeményezhető. 57


A fenti jogszabályhellyel ellentétben azonban a Parkig. rendelet, intézményi igazolványról szóló 12/A. §-a kimondja, hogy intézményi igazolvány esetén a 3. § (3)-(7) bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Figyelemmel arra, hogy a Parkig. rendelet 3. § (5) bekezdése felsorolja mind az adatokban bekövetkező változást, az érvényességi időtartam meghosszabbítása miatt szükséges igazolvány cseréjét, továbbá az elveszett, eltulajdonított és megsemmisült igazolvány pótlását, ezen lehetőséggel intézményi igazolvány esetén egyetlen ügy esetében sem lehet élni. Összegezve, a fenti jogszabályhelyek alapján tehát, intézményi igazolványnál nem értelmezhető az elektronikus ügyintézés lehetősége.

58

PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ÜGYINTÉZÉS

Recommend Documents