Paritásos munkavédelmi testületek tanácskozásai.
A munkahelyi munkavédelmi érdekegyeztetésben fontos szerepet töltenek be a paritásos munkavédelmi testületek. Alapítványunk rendszeresen figyelemmel kíséri a paritásos testületek működését. Tapasztalatainkról rendszeresen tájékoztatást adunk közzé. Fontosnak tartjuk, hogy a paritásos testületekben résztvevő munkavédelmi képviselők és a munkáltatók képviselői megismerjék egymás munkáját. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy tapasztalataikat kicserélhessék, felmerült problémáikra megoldást találjanak. Ebből a célból Alapítványunk rendszeresen megszervezi a munkavédelmi képviselők, a paritásos testületek tagjainak továbbképzését és tapasztalatcseréjét. Az alábbiakban két ilyen tárgyú rendezvényről adunk tájékoztatást.
A munkavédelmi képviselők és a paritásos testületek tagjainak továbbképzése és tapasztalatcseréje a Mátrai Erőmű ZRt-ben. Időpont: 2007. október 30. A Mátrai Erőmű ZRt- ben megtartott tapasztalatcserét Kondás István úr a Mátrai Erőmű ZRt Erőmű Technológiai-Felügyeleti Főosztályának vezetője nyitotta meg. A Főosztályvezető tájékoztatta a hallgatóságot az Erőmű működéséről és szervezeti felépítéséről. A Részvénytársaság nem csak erőmű, hanem két bánya is hozzá tartozik. Az Erőmű hét blokkból áll. Évente 8,5 millió tonna szén eltüzelésével – melyet külszíni bányáikból nyernek – a hazai villamos energia felhasználás 15 %-át állítják elő. A korszerűsített erőmű környezetvédelmi és műszaki állapota jó. A Részvénytársaság német konzorcium és az MvM Rt. 98 %-os tulajdonában van. A fennmaradó 2 % munkavállalói tulajdon. A végrehajtott korszerűsítések és a szervezési intézkedések eredményeként a Részvénytársaság nyereségesen gazdálkodik. A Részvénytársaság hatáskörébe tartozó bányászati tevékenység bonyolult, nehéz technológia. Nagy odafigyelést igényel a munkabalesetek megelőzése. A közelmúltban két új gázturbinát létesítettek, hogy rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az igények változásához. Ezek a gázturbinák főleg nappal termelnek energiát. A rendelkezésre álló lignit – melynek elégetésével a hőenergiát termelik – hosszú távon biztosítja az Erőmű szükségletét. A lignit elégetésével évente 6,5 millió tonna széndioxidot bocsátanak ki, ennek a mennyiségnek a csökkentése további műszaki fejlesztést igényel. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a bányászati tevékenység befejezésével helyreállítsák a természetet. A bevezető előadást követően a következő előadások hangzottak el: Borhidi Gábor, az OÉT MB Munkavállalói oldalának ügyvivője: A munkavállalói érdekképviseletek, munkavédelmi képviselet, szakszervezetek és üzemi tanácsok munkamegosztása.
2
A paritásos testületek megalakításának kötelezősége és fontossága. Az előadó ismertette az érdekegyeztetés helyzetének alakulását, Magyarországnak az Európai Unióba történt csatlakozását követően. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a munkavállalókat tájékoztatni kell a munkájukkal összefüggő kockázatokról. Erre int az Európai Unió tapasztalata, mely szerint - két óránként halálos munkabaleset következik be az Európai Unióban, - a munkabalesetek miatt az Unióban évente 550 millió munkanap esik ki. A munkahelyi érdekegyeztetéssel kapcsolatban az Európai Unió szigorú követelményeket támasztott. Ezeknek a követelményeknek a teljesítését előírja a Magyarországon hatályos, munkavédelemről szóló törvény. A törvényben előírt kötelezettségek teljesítésével nem lehetünk elégedettek: - a munkáltatókkal való tanácskozás gyakorlatilag nem működik, - számos helyen a kötelező előírást figyelmen kívül hagyva, nem választottak munkavédelmi képviselőket, - sok helyen nem hozták létre a paritásos munkavédelmi testületeket a törvényes előírások figyelmen kívül hagyásával, a szükséges feltételek megléte esetén sem. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy 2008-ban ismét munkavédelmi képviselő választások lesznek. Szükségesnek tartotta, hogy ezt az alkalmat kihasználva pótoljuk a hiányokat, becsüljük meg a jól dolgozó képviselőket. Sajnálatos tényként emelte ki, hogy a munkáltatók sok esetben „belső” ellenségnek tekintik a munkavédelmi képviselőt. Nem biztosítják a továbbképzést, sokszor még az ingyenes képzésekre sem engedik el őket. Az ügyvivő sajnálatos tényként állapította meg, hogy a szakszervezetek – annak ellenére, hogy rendelkeznek munkavédelemmel összefüggő jogosítványokkal, nem gyakorolják azokat. Sok esetben „visszahúzódnak”, ráhagyva a munkavédelmi képviselőkre a munkavédelemmel összefüggő érdekvédelmi tevékenység gyakorlását. Sajnálatos körülmény, hogy az üzemi tanácsok sem foglalkoznak megfelelően a munkavédelemmel, nem gyakorolják az azzal összefüggő jogaikat. Sajnálatos, hogy a munkavállalói szervezetek nem fognak össze a munkavédelmi helyzet javításáért. A paritásos testületek működésének tapasztalatait elemezve az ügyvivő a következőkre hívta fel a figyelmet: - Számos helyen a törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyva, a szükséges feltételek megléte ellenére, nem alakultak meg a paritásos testületek. - Több esetben helytelenül értelmezik a munkavédelmi bizottságok és a paritásos testületek viszonyát, keverednek a fogalmak. - A munkáltatók számos esetben igyekeztek az indokoltnál és a szükségesnél kisebb létszámú paritásos testületek létrehozásában megegyezni a munkavédelmi képviselőkkel. - Zavart okozott több helyen a szakszervezet szerepének helytelen értelmezése. - Sok helyen nem ismerték fel a munkahelyi program készítésének fontosságát. Az aktualitásokra térve az ügyvivő felhívta a figyelmet a munkavédelemről szóló törvény közeljövőben hatályba lépő módosítását. Ennek alapján fontos új előírás, hogy értékelni kell a munkavállalók pszichés terhelését. A jövőben a megválasztott munkavédelmi képviselő személyéről tájékoztatni kell a munkavállalókat.
3
Dr. Ludván Miklós, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet főtanácsosa: A foglalkozás-egészségügyi szakemberek bevonása a paritásos testületekbe. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok jelentősége. Az előadó ismertette az integrált munkavédelmi felügyelőség létrejöttével kialakult új helyzetet. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a paritásos munkavédelmi testületekben a foglalkozás-egészségügyi szakember tagként, vagy meghívottként vegyen részt. Megállapítását azzal is alátámasztotta, hogy jelentős változások történtek a foglalkozási megbetegedések kezelésében. A megváltozott rendeletek alapján a foglalkozási megbetegedéseknek új listája van. Az új szabályozás szerint az eddigi 90 helyett 143 bejelentendő foglalkozási megbetegedés szerepel a vonatkozó rendelkezésben. Korábban a kártalanításra is jogosító foglalkozási megbetegedések köre – az Alkotmánybíróság állásfoglalása alapján – kibővült. Valamennyi foglalkozási megbetegedés esetén a munkavállaló kártalanításra jogosult. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy a bejelentett megbetegedés összefüggésben áll-e a munkavállalót ért munkahelyi ártalommal. Az előadó részletesen foglalkozott a foglalkozás-egészségügyi orvos feladataival. A feladatok közül elsősorban a megelőzés a legnagyobb jelentőségű. A szolgálatot ellátó feladata javaslatok megtétele a munkakörülmények egészségesebbé tételére. Törekedni kell a munka adaptálására. Fontos feladat a munkavállalók rehabilitációjában való részvétel. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást végző orvosokkal a szerződéseket módosítani kell. A módosított szerződésekben a következő fő szempontoknak feltétlenül szerepelnie kell: - Milyen gyakorisággal végzi az orvos a feladatait. - Fel kell tárni a munkakörülmények, munkavégzés egészségkárosító hatásait. - Változáskor soron kívüli vizsgálatot kell végeznie. - A vizsgálatok tapasztalatait írásba kell foglalni. Ezeket a dokumentumokat a munkáltató 10 évig köteles megőrizni, amennyiben a munkavállaló rákkeltő anyagok expozíciójának volt kitéve, a megőrzés időtartama 50 év. Ezekbe a dokumentumokba a munkavédelmi képviselő jogosult betekinteni. - A foglalkozás-egészségügyi orvosnak további fontos feladata az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás, valamint a munkavállalók és képviselőik felvilágosítása. A munkavédelemről szóló törvény felsorolja azokat az eseteket, amikor a foglalkozásegészségügyi alapellátást végző személy köteles részt venni a munkáltatói feladatok ellátásában. Kondás István, a Mátrai Erőmű Zrt. Erőmű Technológiai-Felügyeleti főosztályvezetője: A munkavédelmi szervezet és a munkavédelmi képviselet együttműködésének eddigi tapasztalatai. Munkáltatói feladatok az együttműködés fejlesztésében. A főosztályvezető tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy az Erőműnél rendszeresen figyelemmel kísérik a jogszabályok változását, nagy figyelmet fordítanak azok végrehajtására. A munkavédelemről szóló törvény módosítását követően létrehozták a Részvénytársaságnál a paritásos munkavédelmi testületet. A Részvénytársaság hatáskörében a Mátrai Erőmű és a Mátrai Bánya működik. Mindkét területen működnek a munkavédelmi képviselők és munkavédelmi bizottságok is. A munkáltató mindkét munkavédelmi bizottságnál megtette a kezdeményezését a részvénytársasági szinten működő paritásos testület létrehozására. Ennek alapján jött létre a 6 főből álló paritásos testület, munkáltatói és munkavállalói oldalon is választottak póttagokat.
4
A megalakulás óta eltelt idő igazolta a póttagok megválasztásának indokoltságát, mivel a testület rendes tagjai között nyugdíjazás történt. A foglalkozás egészségügyi orvos részt vesz a paritásos munkavédelmi testület munkájában. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat külső vállalkozás, tőle vásárolja meg a Részvénytársaság a szolgáltatást. A mentőszolgálatot a Részvénytársaság működteti. A paritásos testület a munkavédelemről szóló törvényben előírtaknak megfelelően dolgozik. Üléseit évenként három alkalommal tartja. Az elnöklés rendjét úgy állapították meg, hogy az elnöki tisztet a páros években a munkavállalói oldal, páratlan évben a munkáltató tölti be. Bizonyos körülmények esetében rendkívüli ülést hívhatnak össze, erre eddig nem került sor. A kidolgozott ügyrend szerint egy évre előre megállapodnak a testület napirendjeiben. A munkáltatók álláspontja szerint a biztonságtechnika sem az Erőmű, sem a Bánya területén nem lehet anyagi kérdés. Minden tudomásukra jutott jogos igényt teljesítenek. Az információs rendszer – melyen a problémák és az igények a munkáltatóhoz eljutnak – a korábbi évtizedekhez képest jelentősen megváltozott. A változások mellett most is igyekeznek minél több információt szerezni, ezt várják a képviselőktől. A munkavédelmi képviselőkkel való együttműködésüknek is köszönhetően csökkent a bekövetkezett munkabaleseteknek a száma, azonban a balesetek számának és súlyosságával nem lehetnek elégedettek. Az előadó ismertette a leggyakrabban balesetet előidéző körülményeket: 18 % munkaterületen való közlekedés, 48 % munkatevékenység közben, 12 % közlekedés közben következett be. Az összes baleset 50 %-a lábsérülés, 25 %-a kézsérülés, 15 %-a fejsérülés, 10 % a test egyéb részének sérülése. A baleseteket előidéző okok és a következmények folyamatos elemzése lehetőséget nyújt a megelőző tevékenység javítására. Percze László, a Mátrai Erőmű Zrt. Bányászati Munkavédelmi Bizottság elnöke: A paritásos testület működésének eredményei és gondjai a munkavédelmi képviselet megítélése alapján. Előadásában ismertette, hogy a Részvénytársaság hatáskörében két bányaüzem termel. Mindkét bányaüzemben csökkent a munkabalesetek száma. A munkavédelmi képviselők választását a szakszervezet kezdeményezte. A megválasztott képviselők szakmailag jól képzettek, megválasztásuk óta rendszeresen képezték és továbbképezték őket. A paritásos testületet 2005-ben hozták létre. A testület megalakítása óta a törvényi előírásoknak megfelelően működik, ahogy az előtte elhangzott előadásban részletesen ismertették. Az előadó részletesen ismertette a paritásos testületen belül a munkavállalói oldal működését, munkamódszereit:
„„Fontos, hogy alaposan felkészüljünk a tárgyalásra. A felkészülés már a Munkavédelmi Bizottsági ülés előtt elkezdődik. Információgyűjtés történik a munkavállalóktól, az üzemi tanácsoktól a szakszervezetektől szükség esetén különböző hatóságoktól, és természetesen a munkavédelmi képviselőktől, akik megfelelő szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek. A munkavédelmi képviselők egyben szakszervezeti tagok (szakszervezeti tisztségviselők SZB titkár, ÜT elnök, KÜT elnök, Felügyelő Bizottsági tag, munkavédelmi szakemberek).
5
Mindezek alapján úgy gondolom, hogy alapos szakmai ismerettel és információval rendelkezünk az adott témával kapcsolatban, valamint tisztában vagyunk a cég anyagi helyzetével. Fontosnak tartom még elmondani, hogy a Paritásos Testületben „helyet foglaló személyek” rendes tagok illetve szükség szerint a póttagok régóta és jól ismerjük egymást. A munkáltatóval folytatott tárgyalás során természetesen pontokba szedjük a mondanivalónkat, a céljainkat. Meghatározzuk azokat a pontokat, célokat amelyekben kompromisszumot köthetünk, és melyekben nem. A mai világban egyik fél sem engedheti meg magának, hogy a tárgyalás elmérgesedjen, eredménytelen legyen, hiszen a munkavállalók és a munkáltatók céljai hosszútávon azonosak – nagyon fontos az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése. – továbbá fontosnak tartjuk, hogy, hogy a társaságunk nyereséges legyen, mivel ez teremti meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit és munkavállalók megélhetőségét. A Paritásos Testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében: - rendszeresen értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, az ezzel összefüggő intézkedéseket, - megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósulását, - állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről. •A
testület ülésein kialakított álláspontjáról határozatot hoz, a határozatokban rögzített feladatok végrehajtását a következő ülésen értékeli
Az eddigi együttműködés néhány kiemelhető eredménye a közelmúltból: MvSz - új típusú egyéni védőeszköz csak az illetékes munkavédelmi bizottság egyetértésével szerezhető be- ez nagy felelősség. •Új típusú egyéni védőeszközök kipróbálása, véleményezése •
6
•Az
egyéni védőeszközök kiválasztásában a munkavédelmi képviselők segítséget nyújtanak. -MvSz - tisztálkodószer és védőkenőcs-juttatásának egységesítése.” Paritásos munkavédelmi testület tapasztalatai a közel 3 éves tevékenysége alapján: •Helyes •A
volt a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása a testület munkájába
testület ülései, döntései a társaság döntési folyamataiba illeszthetők
•A
munkavállalói oldal által felvetett problémák a munkáltató legmagasabb irányítási szintjére kerülnek, gyors döntés, gyors megoldás
Munkavédelmi képviselet, paritásos munkavédelmi testület Lehetőségek, az elkövetkező időszakra: •A
munkavédelmi szervezet és a munkavédelmi képviselők együttműködésének további elmélyítése •
Fontosnak tartjuk az információ áramlás javítását.
A szakszervezet, üzemi tanács és a munkavédelmi érdekképviselet a Paritásos Munkavédelmi Testület munkáját eredményesnek értékeli. Véleményünk szerint a testület munkáját nagymértékben segíti, hogy az Igazgatóság elnöke szívügyének tekinti a munkavédelmet, a munkavállalók sorsát. A munkavállalói oldal javaslata alapján munkavédelmi ösztönző programot dolgoztak ki és vezettek be.
CÉLJA A munkahelyek biztonságosabbá tétele, a balesetek számának, a kiesett munkaidőnek és a balesetekkel kapcsolatos kiadások csökkentése érdekében a munkabiztonság javítását szolgáló munkavédelmi ösztönző program. Minden szervezeti egységére és valamennyi munkavállalójára érvényesek
Kivétel: V-3, V-2, V3 ba tartozó munkavállalók- vezetők. Veszélyességi kategóriák:
7
I. kategória: A leginkább veszélyes munkakörök, amelyekben sok kockázat viszonylag gyakran fellép, ami súlyos következményekkel járhat. ¾ II. kategória: Kevésbé veszélyes munkakörök, amelyekben a kockázatok száma, valószínűsége vagy súlyossága közül egyik magas, de a többi mutatóban enyhébb az I. kategóriánál. ¾ III. kategória: Mindazon munkakörök, amelyek nem tartoznak az. I. vagy II. kategóriába. Az. I. és II. kategóriába sorolt munkakörök szervezeti egységenkénti felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.
Részvételi szabályok A társaság valamennyi munkavállalója automatikusan részt vesz az ösztönző programban. A vezető beosztásban lévők szerepe e tekintetben az, hogy ösztönözzék munkatársaikat biztonságos munkakörnyezet kialakítására és balesetmentes munkavégzésre, a munkavédelmi előírások tudatos betartására, mindezeket ellenőrizzék és figyelmeztessék a szabályokat megsértőket. A jutalmazás szabályai A munkabiztonsági szabályokat betartó és balesetmentesen dolgozó munkavállalók évente, illetőleg ötévente részesülhetnek jutalmazásban.
Évente jutalmazásra nyílik lehetősége annak a munkavállalónak, aki az értékelési időszakban (a tárgyév január 1. és december 31. között) folyamatosan a társaság statisztikai állományában szerepel és a jutalom sorsolásának időpontjában is a társaság munkavállalója. Az előző pontban írtak teljesülése esetén sem részesülhetnek jutalomban azok, akik az értékelési időszak során bármilyen időtartamban – nem helyettesítésként - vezető beosztásúak (V1, V2, V3) voltak, munkavédelmi vétséget követtek el, munkabalesetet szenvedtek és erre tekintettel akár egy napra is munkabaleseti táppénzben részesültek, vagy bármilyen okból a tárgyévben összesen 15 naptári napot meghaladóan keresőképtelen állományban voltak, a tárgyévben igazolatlan hiányzásuk volt. Ötévente jutalmazásra nyílik lehetősége annak a munkavállalónak, aki az értékelési időszakban (az első év január 1. és az ötödik év december 31. között) a társaság
8
statisztikai állományában összesen legalább három évet (3x365 napot) szerepel és a jutalom sorsolásának időpontjában is a társaság munkavállalója. A jutalmazás lebonyolítása A jutalmazásra jogosultak névsorának összeállítását a Humánpolitikai főosztály végzi, A sorsolást irányító és lebonyolító bizottságba az Erőmű Munkavédelmi Bizottság és a Bányászati Munkavédelmi Bizottság 11, míg a munkáltató 2 tagot delegál A sorsolás nyilvánosan zajlik A sorsolás véletlenszerű kiválasztás módszerével történik. A munkavédelmi érdekképviseleti szervek jogosultak figyelemmel kísérni az ügyrendben foglaltak végrehajtását, illetve az általuk szükségesnek tartott módosításokra. Tájékoztatást kérhetnek a munkavédelmi ösztönzési program bevezetésének és végrehajtásának tapasztalatairól, az értékelésről. A rendszeres témákon kívül a testület munkájának fontosabb eredményei: Dohányzó helyek felülvizsgálata, új dohányzó helyek előírás szerinti megvalósítása • Mobil WC-k telepítése az üzemi főépületben az idegen kivitelezők részére • Szállítási osztályon por és hangszigetelt, klimatizált kezelőfülkék kialakítása Gyalogos közlekedésre szolgáló járda kiépítése a legforgalmasabb üzemi út mellett. •A felhasznált veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai segítségével adatbázis készítése, a veszélyes anyagok kiváltási lehetőségeinek vizsgálata (folyamatban van) • Baleseti veszélyforrások feltárása, gyors elhárítása •
Felszedő gépek és leszóró gépek kezelőfülkéinek pormentesítése, zajcsökkentése, klimatizálása – kézmosási lehetőség biztosítása- hűtőszekrény – mikrohullámú sütő biztosítása a gépeken- műhelyekben ez természetesen meg van. • Munkabalesetekkel kapcsolatos megelőző intézkedések kidolgozása • Fizikai munkakörök munkakörülményi veszélyességi osztályba sorolása • Nagyon fontosnak tartjuk a kockázatértékelések, felülvizsgálatok készítésében való együttműködést. • Az erőművi illetve bányász munkavállalók „nem hétköznapi” munkakörülmények között dolgoznak. A szakmából adódó veszélyeken kívül a •
9
munkakörülmények – időjárás hatása télen nagy hideg, nyáron nagy meleg szárazság, por, tavasszal, ősszel nagy a sár veszélye is jelen van. A munkakörülmények kedvezőtlen hatásainak csökkentésére is javaslatokat tesz a bizottság.”” Hartai Ferenc, a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány alapítója: Az alapítványi felmérések tapasztalatainak összegzése a paritásos testületek és munkavédelmi bizottságok működéséről. A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány több, mint egy éve rendszeresen tájékozódik a munkavédelmi képviselők, munkavédelmi bizottságok, és a paritásos munkavédelmi testületek munkájáról. Tapasztalatait az Alapítvány honlapján, a Tapasztalatcsere rovatban közzé teszi. Az előadó ismertette a legfontosabb megállapításokat és egyben felhívta a hallgatóság figyelmét a honlapban megjelenő interjúk figyelemmel kísérésére és a tapasztalatok hasznosítására. Kertész Zsolt, a Bacou Hungária Kft. igazgatója: Ismertette az egyéni védőeszközök kiválasztásának szempontjait, valamint az egyéni védőeszköz gazdálkodás vállalati szabályozásának fontosságát. A Fórum résztvevői az egyidejűleg megrendezett kiállításon megismerhették a legkorszerűbb egyéni védőeszközöket. Megismerték az új munkavédelmi kiadványokat. A résztvevők a Fórum befejezését követően megtekintették az Erőművet, megismerték a legújabb környezetvédelmi beruházást, a kéntelenítő tornyot.
Képek a Fórumról:
10
A Munkavédelmi alaptól kapott támogatásból készült kiadványok
11
A Fórum résztvevői
12
13
A Fórum résztvevői
14
Borhidi Gábor
15
Dr. Ludván Miklós
16
Kondás István
17
Percze László
18
Kertész Zsolt
19
Indulás az Erőmű látogatására
20
Látogatás a kéntelenítőben
21
A munkavédelmi képviselők és a paritásos testületek tagjainak továbbképzése és tapasztalatcseréje a Villeroy & Boch Zrt-ben. Időpont: 2007. december 7. Gazdag József, a Zrt termelés vezetője üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Bevezető előadásában tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a Részvénytársaság az Alföldi Porcelángyár jogutódja. 1992. után a Szaniter Gyár nagy fejlődésnek indult. Jelenleg 955 munkavállalót foglalkoztatnak, amelyből 855 fő a fizikai dolgozó és 100 fő az alkalmazott. A mintegy 55 ezer m² termelési területen évente 567 ezer db. „nagyárut” állítanak elő. A korábbi években a jogelőd 9 féle terméket gyártott, ezzel szemben jelenleg 1000 féle terméket állítanak elő, melynek 99 %-a fehér, 1 %-a színes. A korszerű termelésirányítás mellett nagy gondot fordítanak a munkavállalókról való szociális gondoskodásra is. A magas szintű szociális gondoskodás mellett a munkavállalók számára orvosi ellátást is biztosítanak. A munkakörülményeket folyamatosan igyekeznek javítani. A legnagyobb eredményeket a klimatizálás fejlesztésében érték el. Például, ma már klimatizált étkezőhelységek állnak a dolgozók rendelkezésére. A termelés jellegéből adódóan a munkavállalók számára a fizikai megterhelés számottevő, ezen a helyzeten folyamatosan javít, hogy a nehéz fizikai munka egy részét ma már robotok végzik. A technológia adottságából kifolyólag sok problémát jelentett a megfelelő munkahelyi tisztaság biztosítása. Ma már elmondható, hogy a takarítás túlnyomó részét gépesítették. A Részvénytársaság termelésének gazdaságossága szempontjából nagy jelentősége van az energiával való takarékosságnak. Erre irányulóan is számos intézkedést tesznek. Borhidi Gábor, az OÉT MB Munkavállalói Oldal ügyvivője: A munkavállalói érdekképviseletek, munkavédelmi képviseletek, szakszervezetek és üzemi tanácsok munkamegosztása. A paritásos testületek megalakításának kötelezősége és fontossága. Az előadó ismertette az érdekegyeztetés helyzetének alakulását, Magyarországnak az Európai Unióba történt csatlakozását követően. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a munkavállalókat tájékoztatni kell a munkájukkal összefüggő kockázatokról. Erre int az Európai Unió tapasztalata, mely szerint - két óránként halálos munkabaleset következik be az Európai Unióban, - a munkabalesetek miatt az Unióban évente 550 millió munkanap esik ki. A munkahelyi érdekegyeztetéssel kapcsolatban az Európai Unió szigorú követelményeket támasztott. Ezeknek a követelményeknek a teljesítését előírja a Magyarországon hatályos, munkavédelemről szóló törvény. A törvényben előírt kötelezettségek teljesítésével nem lehetünk elégedettek: - a munkáltatókkal való tanácskozás gyakorlatilag nem működik, - számos helyen a kötelező előírást figyelmen kívül hagyva, nem választottak munkavédelmi képviselőket, - sok helyen nem hozták létre a paritásos munkavédelmi testületeket a törvényes előírások figyelmen kívül hagyásával, a szükséges feltételek megléte esetén sem. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy 2008-ban ismét munkavédelmi képviselő választások lesznek. Szükségesnek tartotta, hogy ezt az alkalmat kihasználva pótoljuk a hiányokat, becsüljük meg a jól dolgozó képviselőket.
22
Sajnálatos tényként emelte ki, hogy a munkáltatók sok esetben „belső” ellenségnek tekintik a munkavédelmi képviselőt. Nem biztosítják a továbbképzést, sokszor még az ingyenes képzésekre sem engedik el őket. Az ügyvivő sajnálatos tényként állapította meg, hogy a szakszervezetek – annak ellenére, hogy rendelkeznek munkavédelemmel összefüggő jogosítványokkal, nem gyakorolják azokat. Sok esetben „visszahúzódnak”, ráhagyva a munkavédelmi képviselőkre a munkavédelemmel összefüggő érdekvédelmi tevékenység gyakorlását. Sajnálatos körülmény, hogy az üzemi tanácsok sem foglalkoznak megfelelően a munkavédelemmel, nem gyakorolják az azzal összefüggő jogaikat. Sajnálatos, hogy a munkavállalói szervezetek nem fognak össze a munkavédelmi helyzet javításáért. A paritásos testületek működésének tapasztalatait elemezve az ügyvivő a következőkre hívta fel a figyelmet: - Számos helyen a törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyva, a szükséges feltételek megléte ellenére, nem alakultak meg a paritásos testületek. - Több esetben helytelenül értelmezik a munkavédelmi bizottságok és a paritásos testületek viszonyát, keverednek a fogalmak. - A munkáltatók számos esetben igyekeztek az indokoltnál és a szükségesnél kisebb létszámú paritásos testületek létrehozásában megegyezni a munkavédelmi képviselőkkel. - Zavart okozott több helyen a szakszervezet szerepének helytelen értelmezése. - Sok helyen nem ismerték fel a munkahelyi program készítésének fontosságát. Az aktualitásokra térve az ügyvivő felhívta a figyelmet a munkavédelemről szóló törvény közeljövőben hatályba lépő módosítását. Ennek alapján fontos új előírás, hogy értékelni kell a munkavállalók pszichés terhelését. A jövőben a megválasztott munkavédelmi képviselő személyéről tájékoztatni kell a munkavállalókat. Dr. Ludván Miklós, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet főtanácsosa: A foglalkozás-egészségügyi szakemberek bevonása a paritásos testületekbe. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok jelentősége. Az előadó ismertette az integrált munkavédelmi felügyelőség létrejöttével kialakult új helyzetet. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a paritásos munkavédelmi testületekben a foglalkozás-egészségügyi szakember tagként, vagy meghívottként vegyen részt. Megállapítását azzal is alátámasztotta, hogy jelentős változások történtek a foglalkozási megbetegedések kezelésében. A megváltozott rendeletek alapján a foglalkozási megbetegedéseknek új listája van. Az új szabályozás szerint az eddigi 90 helyett 143 bejelentendő foglalkozási megbetegedés szerepel a vonatkozó rendelkezésben. Korábban a kártalanításra is jogosító foglalkozási megbetegedések köre – az Alkotmánybíróság állásfoglalása alapján – kibővült. Valamennyi foglalkozási megbetegedés esetén a munkavállaló kártalanításra jogosult. Ennek megfelelően vizsgálni kell, hogy a bejelentett megbetegedés összefüggésben áll-e a munkavállalót ért munkahelyi ártalommal. Az előadó részletesen foglalkozott a foglalkozás-egészségügyi orvos feladataival. A feladatok közül elsősorban a megelőzés a legnagyobb jelentőségű. A szolgálatot ellátó feladata javaslatok megtétele a munkakörülmények egészségesebbé tételére. Törekedni kell a munka adaptálására. Fontos feladat a munkavállalók rehabilitációjában való részvétel. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást végző orvosokkal a szerződéseket módosítani kell. A módosított szerződésekben a következő fő szempontoknak feltétlenül szerepelnie kell: - Milyen gyakorisággal végzi az orvos a feladatait.
23
-
Fel kell tárni a munkakörülmények, munkavégzés egészségkárosító hatásait. Változáskor soron kívüli vizsgálatot kell végeznie. A vizsgálatok tapasztalatait írásba kell foglalni. Ezeket a dokumentumokat a munkáltató 10 évig köteles megőrizni, amennyiben a munkavállaló rákkeltő anyagok expozíciójának volt kitéve, a megőrzés időtartama 50 év. Ezekbe a dokumentumokba a munkavédelmi képviselő jogosult betekinteni. - A foglalkozás-egészségügyi orvosnak további fontos feladata az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás, valamint a munkavállalók és képviselőik felvilágosítása. A munkavédelemről szóló törvény felsorolja azokat az eseteket, amikor a foglalkozásegészségügyi alapellátást végző személy köteles részt venni a munkáltatói feladatok ellátásában. Mosolygó Péter, a Villeroy & Boch Zrt munka- és tűzvédelmi szakreferense, a paritásos testület tagja: A munkavédelmi szervezet és a munkavédelmi képviselet együttműködésének eddigi tapasztalatai és lehetőségei az elkövetkezendő időszakban a munkáltatók részére. Az előadó kiemelten foglalkozott a munkavédelmi képviselők és a munkáltató közötti kapcsolattal. Ebben a kapcsolatrendszerben az üzemegészségügy fontos szerepet tölt be. A Részvénytársaságnál a törvényben előírtak figyelembe vételével végzik a munkavégzéssel összefüggő kockázatok értékelését. A kockázatértékelés három fő irányban történik: munkabiztonság, egészségügy, környezetvédelem. A munkáltató nagy gondot fordít arra, hogy a képviselők részt vegyenek a munkavédelmi üzembe helyezést megelőző munkabiztonsági felülvizsgálatban. Ezzel nem zárul le a képviselők részvétele, mivel az üzembe helyezés követően is igényelik és figyelembe veszik az előre nem látott, a termelés során felmerülő problémákkal kapcsolatos képviselői észrevételeket. A munkáltató és a munkavédelmi képviselők együttműködése, valamint a következetes megelőző tevékenység ellenére is történnek balesetek. A bekövetkezett balestekről a képviselőket értesítik és ők minden esetben részt vesznek a munkabalesetek kivizsgálásában. Ennek során több alkalommal előfordult, hogy a munkabalesetet előidéző okot a munkáltató, illetve a munkavédelmi képviselő eltérően ítélte meg. E-miatt előfordult, hogy a képviselő a munkabaleseti jegyzőkönyvön feltüntette külön véleményét, ami eljutott a Munkavédelmi Felügyelőséghez. Kialakult gyakorlat, hogy a munkavédelmi képviselők részt vesznek a munkavédelmi szemléken. A képviselők észrevételeit figyelembe veszik és azok rögzítve lesznek a jegyzőkönyvben, beépülnek a szemle tapasztalatai alapján készülő intézkedési tervbe. A Részvénytársaságnál az új technológiák bevezetése, a szervezet folyamatos korszerűsítése miatt nagy jelentőséggel bír a munkavédelmi szabályozás. Ebben az évben is módosították a Vállalati Munkavédelmi Szabályzatot. A módosítás elsősorban az egyéni védőeszközökkel való gazdálkodást érintette, a megváltozott előírások miatt. A munkavédelmi képviselők részt vettek a módosítás kidolgozásában és azzal egyetértettek. A 2008. évben napirendre kerül a munkavédelmi irányítási rendszer korszerűsítése. Ennek célja, hogy megkönnyítsék a dokumentációk vizsgálatát. A munkavédelmi tevékenység továbbfejlesztésekor a termeléssel összefüggő négy legfontosabb kockázati tényező kiküszöbölését tűzik ki célul.: - A hátsérülések kockázata a nehéz terhek emelése miatt.
24
-
A hőártalom (főleg nyáron). A munkahelyek porterhelésének csökkentése (az eddigi intézkedések hatására csökkent a munkahelyek levegőjének szennyezettsége, de nem tartják megnyugtatónak a szintet). A zajártalom csökkentése (újra termelődő ártalom, az újonnan használatba vett berendezések zajszintje az elhasználódás miatt később fokozódik. Tapasztalataik szerint ebben közrejátszanak a karbantartási hiányosságok is. )
A Részvénytársaságnál a munkáltató kezdeményezésére létrehozták a paritásos munkavédelmi testületet. A munkáltatói oldalon tagja a testületnek az üzem-egészségügyi szaktevékenységet ellátó főállású orvos is. További tagok: ügyvezető igazgató, kirendeltség vezető, munkavédelmi vezető. A munkáltatói oldalon póttagot nem jelöltek. Az előadó jelezte, hogy 2008-ban képviselő választást tartanak. Ez magával vonja majd a paritásos testület újjá alakítását. A munkavállalói oldalon helyet foglaló munkavédelmi képviselőkkel nagyon jó kapcsolat alakult ki a paritásos testület eddigi tevékenysége során. Bíznak benne, hogy ezeket a képviselőket a munkavállalók újra megválasztják és a továbbiakban is együtt működhetnek velük a paritásos testületben. Dr. Váró György, a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány kuratóriumának elnöke előadásában ismertette az Alapítvány tevékenységét. Hangsúlyozta a paritásos testületek létrehozásának fontosságát, és a testületek törvénynek megfelelő működésének fontosságát. Véleménye szerint a testületekben végzett egyeztető tevékenység nagymértékben elősegíti a munkavédelem fejlesztését, hozzájárul a munkáltató és a munkavállalók közötti konfliktusok megelőzéséhez. Az Alapítvány a jövőben is rendszeresen napirenden tartja a paritásos testületek helyzetének vizsgálatát Minden rendelkezésre álló eszközt felhasználva el kívánja érni, hogy minden arra kötelezett területen létrejöjjenek és hatékonyan működjenek a munkahelyi érdekegyeztetésnek ezen fontos intézményei. Lakatos Árpád, a Villeroy & Boch Zrt. Munkavédelmi Bizottság elnöke, a paritásos testület tagja: A paritásos testület működésének eredményei és gondjai a munkavédelmi képviselet megítélése alapján. Az előadó bevezetőként ismertette a munkavédelmi képviselet működését. A Részvénytársaságnál megválasztott 4 fő munkavédelmi képviselő létrehozta a munkavédelmi bizottságot. A munkáltatóval, illetve annak megbízottjával való együttműködését jónak értékeli. Az rendszeres együttműködés során részt vesznek a munkáltatói döntések előkészítésében, közös ellenőrzéseket végeznek a munkáltatóval. Különösen jó gyakorlat, hogy a munkavédelmi üzembe helyezéseket megelőzően részt vesznek a megelőző felülvizsgálatban. Az üzembe helyezést követően rendszeresen gyűjtik a tapasztalatokat és javaslatokat tesznek a felmerült – előre nem látott – problémák megoldásában. A bizottság kapcsolatot tart fenn a munkavédelmi hatósággal, annak ellenőrzései alkalmával közölhetik észrevételeiket. A munkavédelmi bizottság évente két alkalommal ülésezik, értékelik a Részvénytársaság munkavédelmi helyzetét, a munkabalesetek alakulását. A munkavédelmi képviselők által végzett ellenőrzések középpontjában a munkavédelmi eszközök használatának vizsgálata áll. A feltárt hiányosságok megszüntetésére a bizottság kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Fontos feladatuknak tekintik, hogy részt
25
vegyenek a munkáltatói szabályozás időnkénti felülvizsgálatában, a szükséges módosításokra javaslataikat megteszik. A munkáltató kezdeményezésére létrehozott paritásos munkavédelmi testületben – mivel annak létszáma 8 fő – mindegyik képviselő helyet kapott. A paritásos testület évente két alkalommal ülésezik, a törvényben előírt témákról tárgyaltak. A bizottság elnöke befejezésül kifejezte azon meggyőződését, hogy a munkavédelmi képviselők, a munkavédelmi bizottság és a paritásos testület működése jelentős mértékben hozzájárul a Részvénytársaság munkavédelmi helyzetének javításához.
Hartai Ferenc, a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány alapítója: Az alapítványi felmérések tapasztalatainak összegzése a paritásos testületek és munkavédelmi bizottságok működéséről. A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány több, mint egy éve rendszeresen tájékozódik a munkavédelmi képviselők, munkavédelmi bizottságok, és a paritásos munkavédelmi testületek munkájáról. Tapasztalatait az Alapítvány honlapján, a Tapasztalatcsere rovatban közzé teszi. Az előadó ismertette a legfontosabb megállapításokat és egyben felhívta a hallgatóság figyelmét a honlapban megjelenő interjúk figyelemmel kísérésére és a tapasztalatok hasznosítására. Kertész Zsolt, a Bacou Hungária Kft. igazgatója: Ismertette az egyéni védőeszközök kiválasztásának szempontjait, valamint az egyéni védőeszköz gazdálkodás vállalati szabályozásának fontosságát. A Fórum résztvevői az egyidejűleg megrendezett kiállításon megismerhették a legkorszerűbb egyéni védőeszközöket. Megismerték az új munkavédelmi kiadványokat. A résztvevők a Fórum befejezését követően megtekintették a Villeroy & Boch Zrt. termelő üzemeit.
26
Gazdag József
Borhidi Gábor
27
Dr Ludván Miklós
Mosolygó Péter
28
Lakatos Árpád
Hartai Ferenc
29
Kertész Zsolt
A résztvevők
30
A résztvevők
Üzemlátogatás előtt a vállalat bejáratánál
