KÖZLEMÉNYEK PÁLFALVI ZSOLTNÉ Panellét Dél-Alföldön Magyarországon a 2001-es népszámláláskor 517 ezer panellakást regisztráltak. Ezeket az 1960-as évek második felében, az égetĘ lakáshiány enyhítésére kezdték el építeni, amikor a politikai vezetés a lakásépítés ipari szintĦ fejlesztése mellett döntött. A 15 éves lakásépítési programok megvalósítását zömmel a Szovjetunióból megvásárolt házgyárak tették lehetĘvé, melyekbĘl jutott Dél-Alföldre is. Bár ezek a lakások kezdettĘl fogva jóval komfortosabbak voltak, mint a nempanellakás-állomány, mára nagy részük bĘven rászolgált a felújításra, korszerĦsítésre. A már több éve futó panelrekonstrukciós programokban a régió legtöbb panellakással rendelkezĘ városa, Szeged az élenjárók között található. Lakóházak és lakások Dél-Alföld lakásállományát a legutóbbi, 2001. évi népszámlálás idĘpontjában 574 ezer lakás képezte, amelybĘl minden tizedik üresen állt, illetve csak másodlagosan, vagy egyéb célra, például üdülésre használták. A lakott lakások 15 százaléka (76 ezer lakás) a városok lakótelepein helyezkedett el, bennük 180 ezer fĘs népességgel. Ez azt jelenti, hogy Dél-Alföld 1,3 millió lakosának 13 százaléka élt 2001-ben lakótelepi környezetben. A telepszerĦ – tipizált, egy adott területen való tömeges, azonos technológiával kivitelezett – lakásépítés a régióban késĘbb kezdĘdött, mint az ország primer iparfejlesztési vidékein: míg országosan a lakótelepi lakások 6 százaléka épült 1960 elĘtt, addig a régióban mindössze 2 százaléka. Dél-Alföldön két technológia alkalmazása terjedt el: az egyik a téglablokkos, a másik a panelos építési mód. Az utóbbi módszerrel ebben a térségben több mint 60 ezer lakás épült, ennek 11 százaléka lakótelepen kívül, a városok egyéb területein. (Arra is akad példa, hogy a történelmi belváros patinás épületei közé húztak fel egy-egy panelépületet.) A panelos építkezések Dél-Alföldön a hatvanas évek végén kezdĘdtek meg, ekkor még más térségek üzemeibĘl (például Dunaújvárosból vagy Szolnokról) szállították ide az elemeket. A régióban csak késĘbb indult meg a gyártás; a Szovjetunióból vásárolt házgyárak egyike Szegedre, egy másik Kecskemétre került. A szegedi 1971-ben, a kecskeméti, az országban utolsóként, 1975-ben kezdte meg mĦködését. (Más településeken is készültek bizonyos részegységek a házgyárak úgynevezett panelüzemeiben.) A különbözĘ normák és típustervek alkalmazási kötelezettsége miatt a házgyárak csupán néhány épülettípust állítottak elĘ: kezdetben 4–5 szintes, általában háromlépcsĘházas sávházat, késĘbb 9–10 emeletes pontházat. A hetvenes évek lakótelepeinek beépítési módját és építészeti karakterét egyre inkább a szovjetmintájú nagypanelos technológia határozta meg, ekkor váltak meghatározóvá a 10 emeletes sávházak. A nyolcvanas évek végével a lakótelepi építkezések lezárultak, csak néhány kisebb volumenĦ beruházás befejezése húzódott még át a kilencvenes évek elejére. Már a nyolcvanas évtizedben is alapvetĘen változtattak a házak megjelenésén, az épületek nagy részét a korábbi lapostetĘ helyett tetĘszékkel, nyereg- vagy kontyolt idomokkal koronázták, ami lényegesen elĘnyösebb városképi megjelenést, oldottabb, humánusabb kompozíciókat tett lehetĘvé. A vázolt, viszonylag rövid múltból következĘen a panelépületek és -lakások kor szerinti összetétele alapvetĘen különbözik az egyéb technológiával felhúzott épületekétĘl, illetve lakásokétól. Míg a nem panelos, zömmel téglából készült épületek több mint fele épült 1970-t megelĘzĘen, addig a panelfalazatúaknak mindössze két százaléka. A régió 3330 panelos lakóépületébĘl 1540 a dömping elsĘ évtizedét jelentĘ hetvenes évek, 1679 pedig a másodikat jelentĘ nyolcvanas évek termése. Ez azt jelenti, hogy a házak közel fele 27–36 éves, a másik fele pedig jobb esetben is közel 20 éves. A lakótelepi panelépítkezés szempontjából a súlypont a régión belül Csongrád megye esetében inkább a hetvenes, míg Békés megye esetében inkább a nyolcvanas évtizedre esik (1. táblázat). A házgyárak – észlelve a tömeges lakásépítés iránti igény visszaesését – képesek voltak szakítani az elĘzĘ évtizedek lakótelepeinek sematizmusával, és az új elvárásoknak megfelelĘen fokozatosan többféle magasságú, változatosabb épülettípusok gyártására tértek át. Kísérleti jelleggel 1–2 szintes – ahol a második szint már
KÖZLEMÉNYEK
629
tetĘtér – magánházak és sorházak is épültek ebben az idĘben. Ezek környezete általában nem minĘsül lakótelepinek, és arányuk a panelos lakóházakon belül alig két százalékot tesz ki; Csongrád megyében – ahol a földszintes panelos lakóépületek hányada a régióban a legnagyobb – is csak 3 százalékot ér el. A panelépületek tehát túlnyomórészt emeletesek, jellemzĘen 5, illetve 10 szintesek. A legnagyobb arányban (az ötszintesnél magasabb épületek esetén kötelezĘ felvonót megtakarítva) 2–4 emeletes házak fordulnak elĘ, súlyuk megközelíti az 58 százalékot, az 5–10 szinteseké pedig a 39 százalékot. Különösen ez utóbbiak megjelenése okozott igazi változást a városok arculatában. Tízemeletesnél nagyobb panel-lakóépület viszont lakótelepen egyáltalán nem épült, nem lakótelepen is csak egy, Szegeden. A régió panelházainak viszonylagos emberléptékĦségét az épületenkénti lakások alacsony száma is jelzi: minden 10 épületbĘl 8 legfeljebb 15 lakást foglal magában, a maximálisan 30 lakásos épületek aránya 14, az ennél is több lakásosoké pedig mindössze 7 százalék (2. táblázat). 1. táblázat PanelbĘl és nem panelbĘl készült lakóházak, illetve lakások építési év szerinti megoszlása, 2001. február 1. (százalék) Lakótelepi Nem lakótelepi Összes Nem Építési év panel–1944 1945–1969 1970–1979 1980–1989 1990–2001 Összesen –1944 1945–1969 1970–1979 1980–1989 1990–2001 Összesen
– 2,2 47,8 49,3 0,7 100,0 – 2,3 50,3 46,8 0,5 100,0
lakóházak – 0,5 35,8 57,8 5,9 100,0 lakások – 0,4 40,6 57,1 1,9 100,0
– 2,0 46,2 50,4 1,4 100,0 – 2,1 49,3 47,9 0,7 100,0
36,4 24,6 18,2 14,4 6,4 100,0 34,5 25,1 19,8 14,2 6,4 100,0
2. táblázat PanelbĘl és nem panelbĘl készült lakóházak emelet és lakásszám szerinti megoszlása, 2001. február 1. (százalék) Lakótelepi Nem lakótelepi Összes panelNem panelpanelpanelAz épület mérete lakóház Földszintes Emeletes EbbĘl: 1 emeletes 2–4 emeletes 5–10 emeletes 10 emeletesnél több Összesen EbbĘl: 1– 3 lakásos 4–15 lakásos 16–30 lakásos 30–nál több lakásos
0,1 99,9 1,0 56,9 42,1 0,0 100,0 0,1 78,4 14,4 7,1
14,3 85,7 2,3 62,4 20,9 0,2 100,0 4,3 78,9 10,0 6,8
2,0 98,0 1,1 57,6 39,3 0,0 100,0 0,7 78,4 13,8 7,1
98,1 1,9 0,8 1,1 0,0 0,0 100,0 98,2 1,6 0,2 0,0
A panellakások közül minden második négyszintesnél magasabb épületben található, és csupán minden századik földszintesben vagy egyemeletesben. A lakások hattizede maximum 14, közel egyötöde pedig legfel-
630
KÖZLEMÉNYEK
jebb 29 másik lakással osztozik egy épületen, és csak minden negyedik-ötödik panellakás található 30-nál több lakásból álló épületben. A lakásállomány döntĘ része ma már magánszemélyek tulajdonát képezi. A rendszerváltásig a nagyobb városok lakásainak viszonylag jelentĘs hányada volt állami tulajdonban (a tömeges lakásépítést elsĘsorban állami megrendelések eredményezték). A lakásállomány tulajdonviszonyok szerinti átrendezĘdése a nyolcvanas évek végén indult meg, majd a rendszerváltást követĘ években teljesedett ki a lakásprivatizáció, az önkormányzatokhoz került bérlakások magántulajdonba adása. A 2001-es népszámláláskor az önkormányzati hányad már csak néhány százalékot tett ki; az arány nagyobb volt a panel-, mint a nem panellakások esetében. (Napjaink egyik jelentĘs problémája a vegyes, személyi és önkormányzati tulajdonú lakóházak létrejötte, ahol egyre nagyobb feszültséget okoz a házzal kapcsolatos ügyek, a közös költségek és a lakbérek összehangolása.) 3. táblázat A lakott lakások tulajdonjelleg szerinti megoszlása, 2001. február 1. Bács-Kiskun megye
Megnevezés Személyi tulajdon Önkormányzati bérlakás Egyéb tulajdon Összesen
Békés megye
(százalék) Csongrád megye
panel
nem panel
panel
nem panel
panel
nem panel
92,0 6,2 1,9 100,0
97,7 1,5 0,8 100,0
95,8 3,8 0,4 100,0
97,8 1,3 0,9 100,0
93,1 6,3 0,6 100,0
96,1 3,2 0,7 100,0
A panellakások – bármikor és bármilyen épülettípusban – korszerĦbbek voltak, mint az oda tömegesen beköltözĘk korábbi lakáskörülményei. ElsĘsorban a külön bejárat, a fürdĘszoba, a száraz falak, a központi fĦtés elĘnyei miatt. A fĦtés szabályozhatatlanságának, a vízórák hiányának gazdasági következményei akkor még nem voltak nyilvánvalóak a lakók számára. A beépített konyhabútor egy fiatal pár részére jobb volt a semminél, a szĘnyegpadlóban élĘ poratkák allergiát okozó hatásáról mit se tudtunk, a linóleumot, aki tehette, hamarosan kicseréltette kĘlapokra. Maga a paneltechnológia egyébként nem járt volna szükségszerĦen a fenti problémákkal. Ami tényleg a paneltechnológia velejárója, az az elemek közötti rések, üregek mindent mindennel összekötĘ labirintusa, a rovarok közlekedĘje, a falak gyenge hĘ- és hangszigetelése, továbbá a belsĘ átalakítások rendkívüli nehézsége. Ezek a minĘségek a „panellét” fontos összetevĘi, de ezekrĘl nem készül statisztika. A panelépítkezés fogyatékossága abban a politikai kötöttségben (is) rejlett, hogy csak kevés lakás mérete haladhatta meg a másfél-kétszobás szintet. 1. ábra A lakott lakások szobaszám szerinti megoszlása, 2001. február 1. Lakótelepi panel
Nem lakótelepi panel
Nem panel
100%
80%
60%
40%
20%
0% 1 szobás
2 szobás
3 szobás
4-x szobás
KÖZLEMÉNYEK
631
Az állami lakásokra vonatkozó normák – melyek aztán a típustervek miatt óhatatlanul befolyásolták a többi lakás méretét is – az egész- és félszobák rendszerén alapultak, ahol a nagyobb szoba sem igen léphette túl a 18 négyzetmétert. A hetvenes évek végétĘl a mennyiségi szemléletet egyre inkább felváltotta a minĘségi. Az állami megrendelések jelentĘs visszaesésével csökkent az egy-másfélszobás, és megnĘtt a háromszobás lakások aránya. A legutóbbi népszámláláskor a panellakások 55 százaléka volt (a másfélszobával rendelkezĘket is idesorolva) kétszobás, 31 százaléka háromszobás. Az ennél több szobával rendelkezĘ panelotthonok aránya csupán 6 százalékot ért el, szemben a nem panelok több mint kétszer nagyobb hányadával. Érdekesség, hogy különösen a nem lakótelepi panellakások esetében magas a csak kétszobás otthonok aránya. A panellakások területi elhelyezkedése Dél-Alföld 60 ezer lakott panellakásának több mint fele Csongrád, 31 százaléka Bács-Kiskun, 17 százaléka pedig Békés megyében található. A régió 42 érintett településébĘl a legtöbb Bács-Kiskunban helyezkedik el, míg a békésiek és a csongrádiak száma nagyjából egyforma. A panellakással rendelkezĘ települések csaknem mindegyike város. A nagyközségek közül a legtöbb panellakással az 1997-ig Szegedhez tartozó AlgyĘ rendelkezik, ahol elsĘsorban a szénhidrogén-kitermelésben és -feldolgozásban foglalkoztatottak lakásgondjait oldották meg az itt emelt kisebb, 120 lakásos lakóteleppel. Ugyanakkor akad jó néhány olyan város – a régióban összesen 13 –, ahol nem épült egyetlen panellakás sem. Ezek jellemzĘen 1989-ben vagy azután nyerték el a városi státust, amikor a panelos építkezések csillaga már rég leáldozott, és a házgyárakat bezárták. Nincs panelépület a viszonylag nagyobb települések közül Tiszakécskén, Kecelen, GyomaendrĘdön, MezĘberényben és Sarkadon. 4. táblázat Panellakások és települések, 2001. február 1. Megnevezés A panellakással rendelkezĘ települések száma aránya, % A panellakások száma aránya a), % a lakottak aránya b), % A lakótelepi panellakások száma aránya b), % A megyeszékhelyi panellakások száma aránya, %
Bács-Kiskun
Békés
Csongrád
megye
Dél-Alföld
17 14,3
12 16,0
13 21,7
42 16,5
18 946 14,6 92,1
10 178 11,5 93,9
31 182 22,9 95,0
60 306 17,0 93,9
17 164 90,6
7 426 73,0
29 103 93,3
53 693 89,0
10 557 24,5
5 323 19,2
25 552 36,1
41 432 29,3
a) Azon települések lakásállományához viszonyítva, ahol van panellakás. b) Az összes panellakáshoz viszonyítva.
A panelos építkezések koncentráltságát jelzi, hogy a régió 5 legnagyobb városában, a megyeszékhelyeken, valamint Baján és HódmezĘvásárhelyen található az e technológiával készült lakások több mint háromnegyede. Csongrád megye régiós elsĘbbsége nemcsak az abszolút, hanem a relatív számokat tekintve is megmutatkozik, érintett településein a teljes lakásállományhoz viszonyítva a lakások bĘ egyötöde panel. Legnagyobb az arány a régió legnépesebb városában, Szegeden, ahol a közel 71 ezer lakásból 25 és fél ezer épült panelfalazattal. Rajta kívül viszonylag magas a panelok hányada Kecskeméten (25%) és Békéscsabán (19%), továbbá MezĘhegyesen és Kalocsán (18-18%), valamint Baján (16%). A régió panellakásainak valamivel több mint egytizede – Csongrád megyében ennél kevesebb, míg Békésben jóval nagyobb hányada – az, ami nem lakótelepi környezetben található.
632
KÖZLEMÉNYEK
A panellakások lakóinak jellemzĘi A dél-alföldi régióban egy nagyvárosnyi népesség, összesen 139 ezer ember létformáját határozza meg a panel. Közülük a legtöbben Csongrád megyeiek, itt annyian laknak panellakásban, mint a másik két megyében együttvéve; csak a szegediek 60 ezren vannak. A panellakók majd kilenctizede lakótelepi környezetben él, Csongrád megyében ez az arány még nagyobb. A lakók több mint fele a „gyengébb nem”-hez tartozik, a panelban élĘk esetében a többiekhez képest még inkább a nĘk javára billen el a mérleg nyelve: minden ezer férfira 1233 nĘ jut, 139 fĘvel több, mint a nem panellakók körében. A lakások lakóinak átlagos száma között nincs lényeges eltérés aszerint, hogy panel- vagy nem panellakásról van-e szó. SzámottevĘ különbség egyedül a földszintes épületek esetében figyelhetĘ meg: a panelok száz lakásonkénti 311 fĘs átlagával szemben a többi lakás 238 fĘs átlaga áll. E néhány lakásos panelok közül is kizárólag azok laksĦrĦségi mutatója magas, amelyek nem lakótelepi környezetben találhatók. (A tapasztalat szerint az ilyen, fĘként zöldövezetben épült, tetĘtérbeépítéses lakások a több gyermekkel rendelkezĘ, értelmiségi házaspárok körében népszerĦek, akik ezt a színvonalat már meg tudják fizetni, de ennél többet nem.) Az átlagos lakószámot tekintve érdekes különbség fedezhetĘ fel a panelépületek két csoportja között is: az emeletszám, illetve lakásszám növekedésével a nem lakótelepiek laksĦrĦsége csökken, a lakótelepieké viszont növekszik. 5. táblázat 100 lakott lakásra jutó lakó, 2001. február 1. Az épület mérete
Lakótelepi panel-
Földszintes Emeletes EbbĘl: 1 emeletes 2– 4 emeletes 5–10 emeletes 10 emeletesnél több Összesen EbbĘl: 1– 3 lakásos 4–15 lakásos 16–30 lakásos 30-nál több lakásos
200 231 202 225 237 – 231 160 229 238 234
Nem lakótelepi Összes panelpanellakásban 314 311 218 230 300 222 219 224 214 235 217 217 222 230 333 277 227 228 240 238 193 229
Nem panel238 195 207 192 195 267 232 239 198 185 189
A panellakásokban élĘk korösszetétele is jellegzetesen különbözik a többi lakás lakóinak korstruktúrájától. Különösen szembetĦnĘ a differencia a 20-as éveikben járó és az 54 évesnél idĘsebb generációk esetében. A két korcsoport különbözĘ elĘjelĦ eltérései azt mutatják, hogy a panellakások népessége összességében fiatalabb, mint az egyéb lakásoké. E megállapítás mindkét nemre igaz. Az okok között minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a legnagyobb panellakás-állománnyal rendelkezĘ városok kollégiumokból kiszorult egyetemifĘiskolás polgárai – anyagi okokból – elĘszeretettel választják ideiglenes otthonukul a piacon egyébként is bĘvebb kínálattal jelen lévĘ panellakásokat. A 15–29 évesek aránya a lakótelepi panellakások esetében a férfiaknál és a nĘknél egyaránt 10 százalékponttal magasabb, mint a nem panellakások esetében (2. ábra). A panellakásokban élĘk korcsoportos összetétele – a tapasztalatok szerint – különbözhet a település típusa (megyei jogú város, város, község), illetĘleg a lakás építési éve szerint. A nagyobbakkal szemben a kisebb településeken, illetĘleg a régiekkel szemben az újabb építésĦ lakótelepeken magasabb a fiatalok aránya. A panellakásokba, és különösen a lakótelepi lakásokba költözĘk között mindvégig túlreprezentáltak voltak a fiatal családok. Ez annak köszönhetĘ, hogy a fiatalok számára a viszonylag olcsó lakótelepi otthonok belépési lehetĘséget kínálnak a lakáspiacra. A megszerzett otthon aztán gyermekeik megszületése után is még jó néhány évig lakhelyükül szolgál. A panellakásokban élĘ gyermekkorúak aránya jelentĘsen meghaladja az idĘsekét. Ebben a körben száz 14 éven aluli gyermekre negyvenöt 65 éves és idĘsebb személy jut, nagyjából csak feleannyi, mint a többi lakásban élĘk körében. A gyermek- és idĘskorúak egymáshoz viszonyított arányát kifejezĘ öregedési indexek nĘkre vonatkozó értékei mindkét lakáscsoportban lényegesen – bĘ felével – magasabbak, mint a férfiakra vonatkozóké.
KÖZLEMÉNYEK
633
2. ábra A népesség korcsoportos megoszlása, 2001. február 1.
85-x
Férfi
80-84
NĘ
75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 14
12
10
8
6
4
2
0
2
4
6
8
10
12
14
százalék Panelban élĘ népesség Nem panelban élĘ népesség 6. táblázat A lakott lakások a lakók korösszetétele szerint, 2001. február 1. (százalék) Nem panel-
Panel-
Megnevezés
lakás
Csak fiatalkorú személy által lakott Csak középkorú személy által lakott Csak idĘskorú személy által lakott Fiatal és középkorú személy által lakott Fiatal és idĘskorú személy által lakott Közép- és idĘskorú személy által lakott Fiatal, közép- és idĘskorú személy által lakott Lakó nélküli Összesen
15,0 17,6 13,8 44,6 1,1 4,5 2,7 0,7 100,0
5,2 15,2 26,9 35,4 1,5 9,1 6,0 0,7 100,0
A lakók fĘbb korcsoportjai szerint a lakások összetétele is több ponton lényegesen különbözik attól függĘen, hogy panelrĘl vagy nem panelrĘl van szó. Míg az elĘbbiek esetében azon lakások hányada, ahol fiatal
634
KÖZLEMÉNYEK
személy (is) él 64, illetve ahol idĘs személy (is) 22 százalék, addig az utóbbiak esetében ugyanezen arányok 48, illetve 43 százalék. A korösszetétel különbözĘségével is összefügg, hogy a háztartások struktúrájában kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók. A panelos háztartások kétharmadát, a nem panelosokénak héttizedét alkotják családok, amibĘl következĘen a nem családháztartások – ami döntĘen csupán egy személyt jelent – aránya a panelokban a nagyobb. A másik feltĦnĘ különbség, hogy az egyszülĘs családok hányada a panellakásokban (17%) lényegesen meghaladja a nem panelban élĘ csonka családok részarányát (10%). Ezek az adatok arra utalnak, hogy lakótelepek erĘsen érintettek a csonka családok társadalmi-szociológiai problémájában. A panellakások szĦkösségének is következménye, hogy a két vagy több családból álló háztartások elĘfordulása szinte elenyészĘ, alig haladja meg az egy százalékot. A népesség családi állapot szerinti összetételében hosszabb ideje érvényesülĘ tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél az elváltak, valamint a nĘtlenek, hajadonok arányának növekedése kísér. A nem házasok részaránya a férfiak és a nĘk körében egyaránt magasabb a panelban, mint a nem panelban élĘknél: a nĘtlenek/hajadonok hányada ugyanúgy nagyobb, mint az elváltaké, és csak az özvegyek esetében fordított a helyzet. 3. ábra A 15 éves és idĘsebb népesség családi állapot szerinti megoszlása nemenként, 2001. február 1.
38%
30%
40% 10% 19%
2%
50%
11%
30% 19% 51%
9% 57%
10%
4% 20%
NĘtlen/hajadon
Házas
Özvegy
Elvált
A népesség iskolázottsági szintjének alakulásában ugyancsak hosszú évek óta tartó folyamat, hogy növekszik a középfokú és a felsĘfokú iskolai végzettséggel rendelkezĘk népességen belüli aránya, és egyre kevesebben vannak, akiknek az általános iskola 8. évfolyamát sem sikerült elvégezniük. Az is régi tapasztalat, hogy még ugyanazon település esetében is – a lakótelepi környezet folyamatos leértékelĘdése ellenére – a panel-
KÖZLEMÉNYEK
635
lakások népessége általában magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, mint a többi lakásban élĘk: már a legalább általános iskolai végzettségĦek aránya is nagyobb, de az igazán jelentĘs különbség a középiskolát, illetve a felsĘfokú iskolát végzetteket tekintve jelentkezik. 7. táblázat Iskolai végzettség a megfelelĘ korúak százalékában, 2001. február 1. Panelban élĘ
Megnevezés A 10–X éves népességbĘl egy osztályt sem végzett A 15–X éves népességbĘl legalább 8 osztályt végzett A 18–X éves népességbĘl legalább érettségizett A 25–X éves népességbĘl diplomás
Nem panelban élĘ
férfiak
nĘk
férfiak
nĘk
0,2 97,7 46,7 18,0
0,2 94,8 53,5 15,5
0,4 90,0 27,7 9,7
0,5 82,8 32,4 8,8
A panellakásokban élĘ diplomások arányai aszerint is különböznek, hogy a lakás lakótelepen vagy azon kívüli környezetben található. Kiugróan magas a diplomások hányada a nem lakótelepi panellakások lakói esetében; a különbség a férfiaknál még jelentĘsebb, mint a nĘknél. ElsĘsorban a mindenképpen igényesebbnek számító nem lakótelepi környezetben – belvárosban vagy kertvárosban – lévĘ lakások magasabb árai differenciálták ily módon késĘbbi lakóikat. 4. ábra A panelban élĘ diplomások aránya a 25 éves és idĘsebb népességben nemenként, 2001. február 1.
Férfi Lakótelepi panelban élĘk
17
Nem lakótelepi panelban élĘk
23
Nem panelban élĘk
10
NĘ Lakótelepi panelban élĘk
15
Nem lakótelepi panelban élĘk
19
Nem panelban élĘk
9 0
5
10
15
20
25
százalék A népesség számának csökkenésével és a korstruktúrának az idĘskorúak irányába történĘ elmozdulásával egyidejĦleg a foglalkoztatottak száma és aránya már a nyolcvanas években csökkenni kezdett. Mindez a községekben élĘket sokkal súlyosabban érintette, mint a városiakat. Következésképp az átlagosnál fiatalabb korösszetételĦ és alapvetĘen városi panellakosság körében az aktivitási szint magasabb, mint a nem panellakásokban élĘk esetében. Az eltolódás olyan mértékĦ, hogy a panelok lakóinál a gazdaságilag aktívak aránya nagyobb is, mint a gazdaságilag nem aktívaké. A többi lakásban élĘknél épp fordított a helyzet, és a két arány közötti különbség is nagyobb, mint a panellakóké. A foglalkoztatottak aránya szintén a panelok népességében a magasabb, a munkanélkülieké ellenben alacsonyabb. A munkanélküliségi ráta alakulása a panelokban – ezzel együtt a városokban – élĘk kedvezĘbb munkaerĘ-piaci lehetĘségeirĘl tanúskodik.
636
KÖZLEMÉNYEK
8. táblázat A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, 2001. február 1.
Megnevezés
Lakótelepi panelban élĘ férfi
Foglalkoztatott 48,9 Ezen belül: alkalmazásban álló 42,1 szövetkezeti tag 0,1 vállalkozó, segítĘ családtag 6,7 Munkanélküli 4,9 Gazdaságilag aktív népesség 53,7 Inaktív keresĘ 15,3 Ezen belül: nyugdíjas, járadékos 13,7 Eltartott 31,0 Ezen belül: nappali tagozatos tanuló 20,6 Gazdaságilag nem aktív népesség 46,3 Népesség összesen 100,0 Munkanélküliségi ráta 9,1
Nem lakótelepi panelban élĘ
(százalék) Nem panelban élĘ
nĘ
férfi
nĘ
férfi
nĘ
42,0 38,9 0,1 3,0 3,6 45,6 27,5 21,1 26,9 18,0 54,4 100,0 7,8
48,8 40,7 0,2 8,0 4,6 53,3 15,5 14,0 31,2 21,0 46,7 100,0 8,6
43,5 39,4 0,1 4,0 3,2 46,7 26,3 20,9 27,0 18,1 53,3 100,0 6,9
39,0 29,0 0,8 9,2 5,7 44,7 28,9 26,3 26,3 16,5 55,3 100,0 12,7
28,5 24,2 0,3 4,0 3,3 31,8 42,0 34,9 26,2 14,9 68,2 100,0 10,5
Az elĘzĘekkel szoros összefüggésben a panellakásokban alacsonyabb a nyugdíjasok aránya, mint azokon kívül, a különbség tetemes. A két lakókörnyezeti típus között az eltartottak részarányai még a leginkább kiegyenlítettek, különösen a nĘket illetĘen. A Panel és a Panel plusz programokról * A Magyarországon házgyári technológiával, elĘre gyártott elemekbĘl épült lakások több mint 56 százaléka közel 30 éves, ezen belül 6 százaléka 40 évnél is idĘsebb. Különösen a legrégebben épült lakóházak mĦszaki állapota leromlott, magasak az üzemeltetési költségek. A problémákat többek között a pazarló, jelentĘs energiaveszteséggel mĦködĘ távfĦtési rendszer okozza, ahol a havidíj magas, a lakások fĦtését pedig nem lehet egyénileg szabályozni. A helyzetet rontja a falazat és a nyílászárók rossz hĘszigetelése is. Felújításra korábban kétszer lehetett állami forrást nyerni: 1997-ben a német panelhitelbĘl és 2001-ben a Széchenyi-tervbĘl, amely 163 pályázón segített 710 millió forinttal. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet 2001. február 1-jétĘl teremt lehetĘséget az elĘre gyártott technológia felhasználásával épült lakóépületek felújításának támogatására. Ennek keretében az épületek utólagos hĘszigeteléséhez és gépészeti rendszereinek energiatakarékos felújításához, korszerĦsítéséhez lehet vissza nem térítendĘ állami támogatásra pályázatot benyújtani. A panellakás-felújítási programban olyan lakóközösségek, illetve önkormányzatok vehetnek részt, amelyek a felújítási költségek egyharmad-egyharmad részét állják. Ehhez teszi hozzá az állam a maga egyharmadnyi támogatását. Az öt évvel ezelĘtt elindított programban 2005-ig 36 ezer lakást újítottak fel, 15 milliárd forintból. 2005-ben a kormány e célra 8 milliárd forintot különített el. A megemelt keretösszeg lehetĘséget adott a nyílászárók cseréje mellett a hĘszigetelésre, a gépészeti felújításra, valamint a házak környékének rendbetételére is. A panelprogramhoz 2005. augusztus elejétĘl a „Panel plusz hitelprogram” kapcsolódik. Ennek segítségével kedvezményes kamatozású kölcsönhöz juthatnak azok a rászoruló lakóközösségek és önkormányzatok, amelyek nem rendelkeznek kellĘ önerĘvel. 2005-ben országosan rekordmennyiségĦ pályázat érkezett be panelfelújításra, többen éltek a pályázati lehetĘséggel, mint az azt megelĘzĘ négy évben összesen. Mind a pályázatok számát, mind az igényelt összeg nagyságát tekintve a régió legnagyobb városa, Szeged a második a pályázó települések rangsorában.
*
Forrás: www.magyarorszag.hu
KÖZLEMÉNYEK
637
9. táblázat Az iparosított technológiával épített dél-alföldi lakások felújításához nyújtott állami támogatások, 2001–2005* A támogatások Település
éve
Kecskemét Kiskunfélegyháza Makó MezĘkovácsháza Mórahalom Szeged Szentes
által érintett lakások száma
összege, millió Ft
3562 70 133 48 21 3608 252 7694
266 4 3 1 7 735 9 1025
2001–2005 2004–2005 2002, 2005 2002 2002 2002–2005 2002, 2004 Összesen
*Forrás: www.oleh.hu/palyazat/kimutatas_a_tamogatasokrol, 2006. márciusi állapot szerint.
Az 5 év alatt együttesen 117 ezer, iparosított technológiával épült lakás kapott támogatást felújításra az országban, ebbĘl közel 8 ezer Dél-Alföldön. A régióba érkezĘ állami támogatás meghaladta az egymilliárd forintot, azaz egy-egy lakásra átlagosan 133 ezer forint jutott. Természetesen ez az összeg a terminus elején lényegesen kevesebb volt, mint a végén. A régióban Szeged mellett Kecskemét is kiemelkedik mind a támogatott lakások számát, mind az elnyert támogatás nagyságát illetĘen. A 2007 és 2013 közötti idĘszakban tovább folytatódik a panelprogram, a számítások szerint a következĘ uniós költségvetési ciklus végére várhatóan a panelállomány 80 százaléka megújul. Az unió a költségek 20 százalékát vállalja magára, az állam és az illetékes önkormányzat további 47 százalékát állja a felújításnak. A lakók részérĘl szükséges önerĘ az összköltség 33 százaléka, melyre felvehetik az alacsony kamatozású "Panel plusz" hitelt is.
IRODALOM Népszámlálás 2001. Összefoglaló adatok, KSH, Budapest, 2002 Népszámlálás 2001. Bács-Kiskun megye, KSH, Budapest, 2002 Népszámlálás 2001. Békés megye, KSH, Budapest, 2002 Népszámlálás 2001. Csongrád megye, KSH, Budapest, 2002 Népszámlálás 2001. A lakótelepi lakások és lakóik fĘbb jellemzĘi, KSH, Budapest, 2002 www.magyarorszag.hu www.oleh.hu
