PÁLYÁZATI ZÁRÓJELENTÉS

PÁLYÁZATI ZÁRÓJELENTÉS A TERVPÁLYÁZAT PONTOS CÍME: Ulcisia Castra – a szentendrei római kori erődítmény részleges rekonstrukciójának és hasznosításának, és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága új épületének országos nyilvános építészeti ötletpályázata. A TERVPÁLYÁZAT CÉLJA: Az elvi építési engedélyezési eljárás előtt a célként megfogalmazott építészeti elveknek leginkább megfelelő javaslatok beszerzése. A TERVPÁLYÁZAT TÁRGYA: A szentendrei római kori erődítmény részleges rekonstrukciójának és hasznosításának, és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága új épületének építészeti tervezési ötletpályázata az Ulcisia Castra területén. A TERVPÁLYÁZAT JELLEGE: Nyílt, titkos, egyfordulós ötletpályázat, általános tervpályázati eljárás. A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSA: A pályázati kiírás a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzatának 5. számú, 2004. IX. –től hatályos mellékletének felhasználásával készült. A Bíráló Bizottság 2005. június 2-án tartotta alakuló ülését, melyen megvitatta és véglegesítette a pályázati kiírást. A pályázati kiírás a Magyar Építész Kamara, az Építészfórum és Pest megye honlapján jelent meg, majd ezt követően a kiíró Pest Megye Önkormányzatának közbeszerzési szakértői megjelentették a Közbeszerzési Értesítőben is, több pontjában más tartalommal. Nem tartalmazta a megváltoztatott kiírás az egyetemistákra vonatkozó kedvezményt, mert a közbeszerzési törvény nem enged meg ilyen megkülönböztetést, valamint a határidőket a Közbeszerzési Értesítőben való megjelenéstől számítva az eredetileg meghirdetetthez képest későbbi időpontra állapították meg, ezen kívül a kiíró szándékával és a már megjelentetett hirdetményekkel ellentétben a pályázati dokumentáció beszerzésének helyéül saját cégük székhelyét jelölték meg. Amíg tisztázódott, hogy az ötletpályázat nem tartozik a Közbeszerzési törvény hatálya alá, a hirdetmény mindkét változatban elérhető volt, de a tervpályázati kiírást – akár az eredetileg meghirdetett helyen, az Önkormányzat irodájában, akár a közbeszerzési cégnél került beszerzésre - változatlan tartalommal, a Bíráló Bizottság és a Kamara által jóváhagyott formában lehetett beszerezni. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívás visszavonásra került, erről a pályázatot kivetteket értesítettük. A közbeszerzési cégtől megkaptuk azon pályázók adatait, akik náluk vették ki a pályázatot, a befizetett vételárat pedig átutalták Pest Megye Önkormányzatának, így a pályázatot kivettek károsodás és intézkedés nélkül benyújthatták pályázatukat, és minden információt időben megkaptak.

1

A kb. 10 napig tartó bizonytalan helyzet miatt a Bíráló Bizottság a kérdések beérkezésének és megválaszolásának határidejét meghosszabbította. A tervpályázati kiírás módosult a határidő változásával, valamint a Bíráló Bizottságba Karácsony Tamás póttagként delegálásával. A Bíráló Bizottság a beérkezett kérdésekről 2005. augusztus 2-án tárgyalt, megfogalmazta a válaszokat. A bírálati munka 2005. szeptember 27-én a beérkezett pályázatok bontásával kezdődött. A tervpályázati kiírásban megjelölt határidőre 22 pályamű érkezett, a kiírásnak megfelelő szabályos, titkosságot nem sértő csomagolásban, sértetlenül. A pályaművek bontása a kiírásnak és a vonatkozó jogszabályoknak, rendelkezéseknek megfelelően történt, a pályaművek adatai a bontási jegyzőkönyvben kerültek rögzítésre. A pályázat lebonyolítása a 137/2004. (IV. 29.) Kormányrendeletnek és a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzatának megfelelően történt. A PÁLYAMŰVEK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI: A Bíráló Bizottság a tervpályázati kiírásban ismertetett szempontok szerint végezte munkáját: 1. 2. 3. 4.

a terület megújítását kifejező építészeti üzenet a tervjavaslat városépítészeti színvonala az épületek építészeti színvonala a múzeumi funkciók korszerű megvalósítása 5. az új beépítés viszonya a terület építészeti karakteréhez, a terület hagyományaihoz 6. közösségi célok érvényesítése 7. javasolt megoldások eredetisége 8. a kiírásnak való megfelelés A TERVPÁLYÁZATBÓL KIZÁRT PÁLYAMŰVEK A Bíráló Bizottság – annak mérlegelésével, hogy a pályázat célja minél több gondolat megismerése – formai hiányosságok miatt kizárta a a 14. sz. pályaművet (ragszáma: BE 21574812 1HU)

hiány: zárt boríték, helyiségkönyv, összehasonlító táblázat

a 15. sz. pályaművet (ragszáma: BE 21574804 7HU);

hiány: műleírás

a 21. sz. pályaművet (ragszáma: BE 21574803 3HU)

hiány: a helyszínrajz 1:500-as helyett 1:1000-es léptékben készült, az alaprajzok 1:200-as helyett 1:500-as léptékben készültek, metszeteket és homlokzatokat pedig nem tartalmazott a pályamű.

A TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE: Az ötletpályázat eredményesnek tekinthető. A pályázók alapos utánajárással, kutatómunkával, a helyszín többszöri bejárásával, saját élményeik felhasználásával és elemzésével készültek fel a tervezésre. A pályaművek magas színvonalon készültek, mind a technikai, mind a szellemi felkészültséget tekintve, sok felhasználható gondolatot tartalmaznak, melyek alapján tervezési program megfogalmazható. A pályázatok közül azok közelítették meg leginkább a Kiíró elképzeléseit, melyek a lehatárolt tervezési területből kilépve egy nagyobb térben gondolkodva adtak javaslatot a hasznosításra.

2

A DÍJAZOTT ÉS MEGVÉTELT NYERT PÁLYAMŰVEK FELSOROLÁSA: Rangsorolás nélkül 2,5 millió Ft díjazásban részesült: a 3. sz. pályamű;

szerzői:

Kovács-Andor Krisztián és Tamás Anna Mária

az 5. sz. pályamű;

szerzői:

Dobosi Linda, Bődi Imre, Székely György, Hoffman Tamás

a 7. sz. pályamű:

szerzői:

X.Y.Z. Építész Stúdió Kft.: B. Szabó Veronika, Szeift Zsuzsanna, Radnóczi László, Gyurkó Andrea

a 17. sz. pályamű;

szerzői:

Gelesz és Lenzsér Kft.: Gelesz András, Herczeg Tamás, Balázs László, Róhr Anita Krikovszky Balázs, Anschau Péter

munkatársak: 1 millió Ft-os megvételt nyert: az 1. sz. pályamű;

szerzői:

Rumi Imre (Modulus – R Bt)

munkatársak:

Ruminé Kis Éva, Jarács István. Rumi Zsolt

a 4. sz. pályamű;

szerzője: munkatársak:

Szuromi Imre Ölbey Zoltán, Szuromi Bence

a 6. sz. pályamű:

szerzői:

Dobos Botond, Sárközy Mariann, Gerzsenyi András


szerzői: munkatársak:

Albert Tamás, Albert Virág, Gerák Miklós, Lénárd Márton Döbrössy Anna, Papp Katalin

a13. sz. pályamű;

szerzői: munkatársak:

Csáky Gyula, Csáky Júlia Antalné Baján Dóra, Bóta Melinda


szerzője: munkatársak:

MCXVI Építészműterem Kft.: Herczeg László Borsay Attila, Bencze Norbert

a 19. sz. pályamű:

szerzője:

Kovács Gergely


szerzői:

Pankasz Gábor, Hajas Ágnes

A DÍJAK ÉS MEGVÉTELEK ELOSZTÁSA, RÖVID INDOKLÁSA: Nem a pályázók hibája, hanem a feladat összetettsége, a szakma és a Kiíró bizonytalansága az oka, hogy a Bíráló Bizottság és a Kiíró nem kapott egyértelmű és meggyőző választ arra a dilemmára, hogyan lehet egy nagy alapterület-igényű funkciót összeegyeztetni a feltárás alatt lévő, bemutatásra váró római katonai erődítménnyel, a Castrumból bemutatandó látványosságot létrehozni, amit egy építészeti attrakció kiegészít, de nem ural el. Azt a célt, hogy a római kori maradványok méltó bemutatásra kerüljenek, de a terület ne váljon „térdig érő romkert”-té, a városi szövethez csatlakozó, élő, lüktető találkozási hely alakuljon ki, de minél teljesebb képet tudjunk adni a római korból, a XXI. századot elépítés nélkül – bár feltáratlanul – megért területről, egy pályamű megvalósításában sem látta a bíráló bizottság biztosítottnak, függetlenül attól, hogy a múzeumi funkció a Castrum területén belül, vagy azon kívül kapott helyet. A beérkezett javaslatok közül rangsorolás nélkül díjazta a Bíráló Bizottság a különböző megközelítésből született kiemelkedő pályaműveket.

3

Bár a Bíráló Bizottság álláspontja szerint a tervezésnél nem nélkülözhető a lehatárolt területen túlmutató gondolkodás, a városi szövetbe való beillesztés, olyan pályaművek is részesültek díjazásban, vagy megvételben, melyek csupán a lehatárolt tervezési területen belül oldották meg a kiírásban megfogalmazott feladatot, vagy annak egy részét, de olyan ötleteket tartalmaznak, melyek felhasználhatóságát a programalkotáshoz érdemesnek látta a Bizottság biztosítani. A TERVPÁLYÁZAT HASZNOSÍTÁSÁNAK MÓDJÁRA ÉS LEHETŐSÉGEIRE TETT AJÁNLÁSOK: A díjazott és megvásárolt pályaművek alkalmasak a továbbgondolásra a programalkotás során. Megfontolandónak javasolja a Bíráló Bizottság egy programalkotó műhelymunka megszervezését a tervpályázaton díjazást és megvételt nyert pályaművek szerzőinek, a Bíráló Bizottság tagjainak és más meghívott szakembereknek a részvételével. Pest Megye Önkormányzatának javasolja a Bíráló Bizottság a nyertes pályázatok kiállítását. A TOVÁBBTERVEZÉSRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: A Bíráló Bizottság javasolja a kiíró Pest Megye Önkormányzatának, hogy a tervezési program megalkotása után országos nyílt tervpályázatot bonyolítson le a tervező kiválasztására. ÖSSZEGZÉS Az ötletpályázat sokak érdeklődését felkeltette, annak ellenére, hogy közvetlen eredményeként tervezési megbízásra nem számíthattak a pályázók, a tervezési munka pedig rendkívül összetett, speciális ismereteket, illetve utánajárást, kutatást igényelt. Sikeresnek bizonyult az ötletpályázat kiterjesztése diákok számára, a 32 kivett pályázati dokumentációból 9-et diák vásárolt meg, akik megállták helyüket; ezen a téren nem volt tapasztalható színvonalbeli különbség. A négy díjazott közül ketten, a nyolc megvásárlást nyert közül hárman egyetemisták, vagy azok voltak a pályázat indulásakor. A feladat nehézségét fokozta, hogy maga a műemlékes szakma sem rendelkezik kiforrott, egységes állásponttal, hogy mit lehet, és mit kell kezdeni egy ilyen területtel, be kell-e mutatni a mai kor emberének a római kor örökségét, vagy a föld alatt kell hagyni a falmaradványokat, ahol a továbbiakban is biztonságban megőrződnek. A magyarországi műemlékvédelem egy dologban egységes, hogy teljes rekonstrukció egyáltalán nem, részrekonstrukció is csak szűk korlátok között képzelhető el, elkerülendő a találgatásokon alapuló megoldásokat, a hamisítást. AZ EGYES PÁLYAMŰVEKRŐL KIALAKÍTOTT RÉSZLETES SZAKMAI BÍRÁLAT

1.

POSTAI AZONOSÍTÓ: CO 0000 94 40554642 0000

A területet bemutatandó ásatási parkként, régészeti területként kezeli. A rekonstrukciót elveti, a belső részeken a feltárt falmaradványokat alaprajzi formában őrizné meg (térdig érő város). Közösségi funkciók nemigen jelennek meg a területen, ezért a városi szövetbe való beépülés nem látszik biztosítottnak. Az épület elhelyezése a területen vitatható; előnye, hogy a régészeti területre nem tervez, azt tiszteletben tartja, hátránya, hogy lecsúszik, ránehezedik a városra. A múzeumépület funkcionális elosztása jó, esztétikailag viszont kellemetlenek robusztus épülettömbjei. Kifejezetten jó ötlet az előcsarnokban elhelyezett elvi rekonstrukciót bemutató terepasztal. A Bíráló Bizottság a tervben és műleírásában megfogalmazott gondolatok felhasználhatóságának biztosítására megvételre javasolja a pályaművet.

4

2.


A pályázók határozott szándéka „volt egy olyan téri és építészeti minőség létrehozása, mely a castrum és vonzásában kialakuló új kulturális „várkerületet” a XXI. század nyelvén fogalmazza tovább..” mellyel voltaképpen egyet lehet érteni , de a tervekben dokumentált várható eredmény – a Bíráló Bizottság megítélése szerint – nem érné el a pályázatban kitűzött célokat. A pályamű terület-felhasználása, településszerkezeti javaslata egyszerre szétszórt és túlkoncentrált. Rendkívül komoly ellentmondás feszül ugyanis a terület északi – beépítés szempontjából alulhasznosított, közlekedési vonatkozásban pedig túlkoncentrált, – és a déli részen nehezen megközelíthető, ugyanakkor túlépített tömbösített megoldásában. Kétségtelen, hogy a határoló épületek által alkotott észak felé nyitott süllyesztett „fórum” előnyös lehet a látogató forgalom kulturált fogadására, építészeti megfogalmazása azonban „keresett”, indokolatlanul heterogén. A bemutatott látványtervek igazolják a Bíráló Bizottság kételyeit az elmondottakkal kapcsolatban. Az előírt műszaki adatok gondosan kidolgozottak és a pályamű egészének feldolgozottsága megfelelő. A Bíráló Bizottság – figyelembe véve a bírálati szempontokat - a többi pályázathoz viszonyítva a pályaművet nem javasolta díjazásra, vagy megvételre, ugyanakkor – a pályázó(k) hozzájárulása esetén – indokoltnak tartja a készítendő összefoglaló kiadványban való közlését.

3.


A pályázó a rekonstrukció kérdésében a kiírás szellemével egyező megoldásra jutott. A múzeumot a Castrumon belül helyez el, olyan telepítéssel, ahol a feltárások valószínűsíthetően nem találnak olyan régészeti emlékeket, melyeket feltétlenül ott be kellene mutatni. A terület tagoltságát jól oldotta meg, reális megoldási lehetőségre korrekt építészeti választ ad. A régészet számára teret és időt hagy a feltárás befejezésére, a bemutatásra. A múzeumot jól tagolja, az építészeti részletekben is találhatók értékek. Az épület és a római fal viszonya vitatható. Jó közösségi funkciókat javasol a területre. A parkolón elhelyezett épületre már kevés gondot fordított a pályázó, kicsit esetlegesre sikerült. A Bíráló Bizottság díjazásra javasolja a pályaművet.

4.


A Bíráló Bizottság a pályaművet kísérletnek tekintette, mely a teljes rekonstrukciót célozza meg. Az ilyen megközelítésű pályaművek közül kiemelkedik, bár bizonyos részletmegoldások csalódást keltenek. Ellentmondásos a Vajda villa meghagyása és „buckával” való megkerülése, és a Waczek villa meghagyása, mely miatt a déli és nyugati római falnak csak a teteje látszik, míg a Castrumon belül új támfal építése válik szükségessé. A teljes rekonstrukciónak szánt terv így sem a Castrumon belül, sem azon kívül nem tudja a római térélményt felidézni. A rekonstrukciós elképzelések pontatlan feltételezéseken alapulnak. A múzeumi funkciók számára előnytelenek az épületek. A föld alatti egybefüggő nagy épület feltételezi az ásatások befejezését, ezért időben nagyon elhúzódhatna a megvalósítás. A Bíráló Bizottság számára élményt jelentettek a kézzel rajzolt, igényesen elkészített tervlapok. A pályaműben fellelhető gondolatok felhasználhatóságának biztosítására a Bíráló Bizottság megvételre javasolja.

5

5.


Alapgondolat: a Castrum terület körbeépítésével emeli ki a teret, „negatív” térrel, körbeépítéssel hozza létre a térélményt. Jól látja meg (vizsgálati lapon ábrázolja is) a beépítési hiányt, „hulladéktereket” használ fel, amit a Bíráló Bizottság értékelt. A Castrum területét romkertként szinte teljesen szabadon hagyja, csak a parancsnoki épület helyére épít (védőépület), illetve a déli falon belül elhelyezi a múzeumépületet. Mindkét épület erősen vitatható, nyomasztóan nagy tömegek (a római fal eltörpül a múzeumépület előtt), sematikus kialakítással. A parkolóban elhelyezett épületek funkcionálisan jó javaslatokat tartalmaznak. A Bíráló Bizottság a feladat értelmezését, a koncepciót nagyra értékelte, a mikéntjét azonban nem látja jól megoldottnak. A programalkotáshoz meghirdetett ötletpályázatban a koncepcionális elemek a meghatározók, ezért a Bíráló Bizottság díjazásra javasolja a pályaművet.

6.

POSTAI AZONOSÍTÓ: BE 21574809 5HU

A múzeumi funkciók elhelyezésére koncentrál, azt viszont alaposan átgondolja, a környezet, a működés és az ütemezhetőség szempontjából. A nagy tömegigényű központi épületet kihelyezi a jelenlegi parkoló területére, belül az egykori barakkok tömegét idéző, a feltárások haladását rugalmasan követni tudó kiállító-helyiségeket tervez. Az épületeket nem akarja túlhangsúlyozni, a romok közé úsztat be flexibilis tömegeket, biztosítva a feltárt területek láttatását. A parkolóban elhelyezett épülettel – ami ügyesebben elhelyezve jó ötlet lenne - elépít egy lehetséges főbejárat előtti rávezető teresedést. A részleges rekonstrukciót jó megközelítéssel értelmezi; különböző módon igyekszik bemutatni, amit lehetséges, de felül tud emelkedni a kötöttségeken. A Bíráló Bizottság megvételre javasolja a pályaművet.

7.


A terv a műleírásban olvasottak alapján mintegy „fricska”, üzenet a kiírónak, hogy a XXI. század múzeumát tévedés egy ókori katonai objektum területére elhelyezni, egy hipotetikus rekonstrukció nem tudja a modern múzeumi funkciókat kielégíteni. Ennek ellenére vállalkozik a feladat megoldására. Koncepciója, hogy a Castrum kívülről nyújtsa közel azt a látványt, térélményt, amit nyújthatott az ókorban. A koncepcióból adódik, hogy a római várfal rekonstrukcióját javasolja a lehető leghosszabb szakaszon. Az új múzeumépületet a falakon belül, azok magassága alatt maradva, függetlenül az egykori alaprajzi elrendezéstől, egy nagy belső udvarra szervezve tervezi, az erődfalakkal szöget bezárva – ezáltal eléri, hogy a falak ne szűk sikátorokat, hanem mind a négy oldalon bővülő tereket határoljanak. Az egyes tömböket a Castrum eredeti kapuihoz, és az ezekkel szerencsésen egybeeső jelenlegi közlekedési igényekhez tervezett átközlekedő utak jelölik ki. A belső udvar kialakítása – mely lehetővé teszi a feltárások bemutatását is – biztosítaná a hely „élővé” varázsolását. Szépen kidolgozott terv, elegáns megoldás. Mind az épület, mind a belső udvar kialakítása szép. A kiírásnak megfelelően tervezett épület és a beépítés túlméretezett, a megvalósítás időben beláthatatlan távolságra kerülhet, a Castrum egészének feltárása utáni időkre. A terv – annak megfelelően, hogy az erődfalat minél nagyobb hosszban láttassa – nem ad megoldási javaslatot a jelenlegi parkoló hasznosítására, ezzel meghagyja a mostani, ideiglenes, még megoldásra váró jellegét. Azon kevés pályaművek közé tartozik, mely a Castrumot, mint látványosságot egy mértéktartó, de építészetileg kiemelkedő, attraktív épülettel képes kiegészíteni. A Bíráló Bizottság díjazásra javasolta.

6

8.


Kétségtelen, hogy az összes pályamű közül ez volt az, amelyik a többiektől teljesen eltérő koncepció mentén fogalmazta meg a válaszait a kiírásban, ill. a tervezési feladatban megfogalmazott kérdésekre. Ennek lényege, hogy az új beépítés a castrum természetes tengely-rendszerétől, kb. 45 fokban elfordul a város irányába a romterület felé emelkedve, mintegy természetes védőépületként. Az épületegyüttes struktúrája, szerkesztésmódja átveszi a hajdani légiós házak jellegzetes „fésűs – sikátoros” struktúráját, azonban dimenzióit a tér minden irányában sokszorosan megnöveli, így végső kiépítésben erőteljesen „rátelepszik” a régészetileg feltárandó romterületre. A tömegek építészeti kezelése, a választott struktúra nehézkessé válik így, végső soron nagyméretű léptéktelen épülettestet eredményez. Közlekedési megoldása elfogadható, a javasolt körforgalom biztosítja a terület és a létesítmények egyértelmű megközelítését, nagyságrendje ív-viszonyai azonban kissé túlzottak az adottságokhoz és lehetőségekhez. A műszaki adatok kidolgozottak és a pályamű egészének feldolgozottsága is megfelelőnek ítélhető. A Bíráló Bizottság – figyelembe véve a bírálati szempontokat - vita után a terület jellegétől és értékeitől idegen koncepciója miatt a pályaművet nem javasolta díjazásra, vagy megvételre, ugyanakkor – a pályázó(k) hozzájárulása esetén –indokoltnak tartja a készítendő összefoglaló kiadványban való közlését.

9. POSTAI AZONOSÍTÓ: BE 21574807 8HU A pályázati munka rendkívül határozott, egyértelmű koncepciót mutat. Terület-felhasználása, településszerkezeti kialakítása egyszerű, puritán, mindössze három építészeti elemmel „dolgozik” szinte képletszerűvé egyszerűsítve a tervezési feladatot. Ez önmagában nem lenne probléma, hiszen ez a tervezői magatartás teljesen adekvát a római kor szellemiségével. A pályázók által megfogalmazott alapelvek is rendkívül egyértelműek és méltányolandók: „ a fal maradjon fal, az út maradjon út, a kapu maradjon kapu.” vagy „ a múzeum éppen olyan hosszú , mint kétezer éve az erőd volt” ….. A pályamű tervlapjain azonban, sajnos kevéssé látszik építészetileg igazoltnak az, hogy e helyes elvek alapján tervezett épületek alkalmasak-e(?!), megfelelő színvonalú környezet létrehozására. A Bíráló Bizottság egybehangzó véleménye szerint a válasz egyértelműen nem. Ennek oka elsősorban az, hogy az alkalmazott építészeti eszköztár helyenként meglehetősen vegyes, ugyanakkor a főút felől a funkciótól és a helytől teljesen idegen „lakóparki sorház” jelleget mutat. A pályázat feldolgozása megfelelő, bár a teljes mezőnyt figyelembe véve kissé átlag alattinak minősíthető. A Bíráló Bizottság – figyelembe véve a bírálati szempontokat - a többi pályázathoz viszonyítva a pályaművet nem javasolta díjazásra, vagy megvételre, és miután a pályázó(k) nem járultak hozzá munkájuk közzétételéhez – nem javasol(hat)ja a készítendő összefoglaló kiadványban való megjelentetését sem.

10.


Alapvető filozófiája a tervnek, hogy keretet adjon a további feltárásoknak, rekonstrukciónak. Megfontolandó a következtetés, mely szerint a Castrum területére tervezni ma még megalapozatlan, csak fikció lehet. Az ebből következő javaslat már vitatható: a múzeumépületet a déli és nyugati falszakasz védőépületeként tervezi, ami műemléki szempontból lehet járható út, de csak a fal bemutatására lenne alkalmas, a római tábor térérzetét kívülről sem és belülről sem adná vissza. Az L alakú hosszú keskeny épület múzeumként nehezen hasznosítható. A javasolt szabadtéri funkciók elhelyezése az ásatási területekhez illeszkedően felhasználható a programalkotásnál – ez biztosítaná, hogy a terület egészét birtokba lehessen venni, miközben egy– egy területen folyik a feltárás, vagy akár építés. A pályázat előadásmódja kulturált, szépek a kézzel készült látványtervek. A Bíráló Bizottság megvásárlásra javasolta a pályaművet.

7

11.


A pályamunka törekvése „egy markáns építészeti jelet elhelyezni a rendelkezésre álló igen nagy területen”. Ezt a célkitűzést többé-kevésbé sikerült is megvalósítani, melyet a bemutatott látványtervek igazolnak. A Bíráló Bizottság véleménye szerint azonban maga az alapgondolat hibás, mert a terület rendkívül összetett funkciója, értékrendszere differenciáltabb megoldást kíván a javasoltnál. Vitatható az épület-tömegek egymáshoz való viszonya, nagyságrendje és építészeti hangvétele egyaránt. A pályamű egésze kulturált megjelenésű, kidolgozottsága – a teljes mezőnyt is figyelembe véve – kiemelhető, alaprajzai figyelemre méltó funkcionális kapcsolatokat eredményezhetnek. Jelen esetben azonban ötletpályázatról van szó. A Bíráló Bizottság véleménye szerint az alapötlet nem alkalmas arra, hogy a végső megoldás megfogalmazásakor felhasználható legyen. A Bíráló Bizottság – figyelembe véve a bírálati szempontokat - a többi pályázathoz viszonyítva a pályaművet nem javasolta díjazásra, vagy megvételre, ugyanakkor – a pályázó(k) hozzájárulása esetén – indokoltnak tartja a készítendő összefoglaló kiadványban való megjelentetését.

12.

POSTAI AZONOSÍTÓ: CG 0000 00 00112361 0000

A pályamű rendkívül határozott karaktert mutat mind koncepcióját – mind építészeti megfogalmazását, akár kidolgozottságát tekintve. A tervekből és a műleírásból is kiolvasható a törekvés a totális rekonstrukcióra, revitalizációra. A pályázó(k) véleménye szerint a „részlegesen rekonstruált táborok – alacsony védőfal maradványok , épület maradványok és hasonló „jellegtelen” szerkezetek településen belül nem jelentenék a kívánt „erejű” érdekességet, mint erős vonzást, jelentős célforgalmat. Ebben a helyzetben kívánatosnak tűnik egy teljes léptékű rekonstrukció….” A falakon belül épített „barakok” rekonstruálását nem, helyettük a rendszer rekonstruálását javasoljuk. …A távoli jövőben a Castrumból indulóan és a főtérre érkezően egy magasvezetésű kapcsolat kialakítását képzeltük el, mely közlekedési eszköz a Castrum létesítményeit közvetlenűl és látványosan köti majd össze.” A pályázók fentebb idézett gondolatai – ha egyáltalán ez lehetséges – még keményebben és ráadásul túldimenzionáltan jelennek meg a tervekben. Általános jellemzője a pályamunkának a túlépítettség, a funkcionális és építészeti részletképzés, a tömegalakítás tekintetében egyaránt. A pályamű feldolgozottsága jóval átlagon felüli, ami dicséretes de a korábban említett totális kiépítésre való törekvése, helytől idegen túldimenzionált megoldásai miatt a továbbtervezésben nem hasznosítható, bár várostervezési szempontból kétségtelenül mutat fel értékeket. A beépített és beépítetlenül hagyott területek harmonikus egységet alkotnak, a Castrumon kívüli és belüli területek kapcsolata szervesen megoldott, ugyanakkor a Castrum területe jól körülhatárolódik. Az együttes alaprajzilag jól illeszkedik a környezethez. A Bíráló Bizottság – figyelembe véve a bírálati szempontokat - a többi pályázathoz viszonyítva a pályaművet nem javasolta díjazásra, vagy megvételre, és miután a pályázó(k) nem járult(ak) hozzá munkájuk közzétételéhez , „sikertelenség esetén a benyújtott anyag megsemmisítését” kérik – nem javasol(hat)ja a készítendő összefoglaló kiadványban való megjelentetését sem.

13.


Szemlélete alázatos a régészeti emlékekkel. A pályázó alapos, sokrétű ismerettel felvértezve látott hozzá a tervezéshez. Építeni is, rekonstruálni is javasol, megfelelő körültekintés mellett. „A rómaiak sem térdig érő falak közt laktak, jártak” szemlélet érvényesül a tervben. A műleírásban megfogalmazott funkcionális javaslat, a rekonstrukció elvei, az ismert és megismert példák értékelése, a Castrum adottságaira való átültetése mind megfontolandó és javasolható a programalkotás számára. A beépítési javaslat egyes elemei felhasználhatók a továbbtervezés során, de a tervekben nem sikerült egy nagyvonalú, a XXI. századot képviselő javaslatot letenni az asztalra. A pályaműben és műleírásában megfogalmazottak felhasználhatóságára a Bíráló Bizottság megvételre javasolta.

8

16.


A pályázó a Castrumon belüli és kívüli területek egyensúlyát mindkét helyszín - különböző intenzitású beépítésével gondolta elérni, amivel sikerült a városi szövetbe beillesztenie a jelenleg zárványként működő teret. A megvalósítást 4 szakaszra bontva ütemezi, sajnos a múzeumépület a 4. ütemben kerülne megvalósításra, amivel Pest Megye Önkormányzata a kötelezettségét (a múzeumnak jelenleg otthont adó épületet 2010 előtt visszaadja a szerb egyháznak) nem tudná teljesíteni. A Castrumon belül sűrű beépítést tervez, nem tudni, milyen funkcióval, a felsoroltak nem igényelnek ennyi helyet. A parkoló helyén szolgáltató, kereskedelmi, idegenforgalmi funkciók kerülnének, amik alatt mélygarázs biztosítaná a parkoló igényt. A Bíráló Bizottság ezt a javaslatot figyelemre és megfontolásra méltónak ítélte. A többnyire a déli és nyugati falat visszaállítani javaslókkal szemben ez a pályamű az északi és a keleti falat gondolja rekonstruálni, mely falak igazán nem nagyon tudnának látványosságot biztosítani, lévén, hogy beépített területekkel határosak. A déli és nyugati falszakaszok kaputornyait tervezi megépíteni. A déli falat az előtte húzódó árok kialakításával és a külső síkra épített hosszú múzeumépülettel érzékelteti, építészeti elemekkel visszaidézve annak hangulatát, de a római kori térélményt sem kívül, sem belül nem tudja visszaadni. Az épület arányai a funkcionális használatot is nehezítik, kellemetlen belső kialakítást eredményez. A Bíráló Bizottság megvásárlásra javasolta a pályaművet.

17.


A pályamű alapgondolata, hogy a múzeumépületet nem a Castrumon belül, hanem kívül, a jelenlegi parkoló északi részén helyezi el. Ezzel megoldja, hogy az épület a megadott határidőig elkészülhessen, az ásatásokra a Castrum területén legyen idő és hely, ne kelljen a nagy tömegű múzeumépületet a romok fölött lebegtetni, sötét, levegőtlen tereket létrehozva, a Castrum területét nem terheli „holt” funkcióval (iroda, raktár), valamint javaslatot ad a jelenlegi parkolóval nem megoldott várostervezési zavarra. Felismerte, hogy a környezet nem hagyható ki a tervezésből, a 11-es út túloldalán lévő rosszul hasznosítható maradékterületre is adott javaslatot. Belül teljes, illetve részleges rekonstrukciót tervez; a parancsnoki épületet teljes egészében visszaállítani javasolja, másutt pedig ideiglenesen felállítható építményekkel, rendezvények alkalmával javasolja jelezni az egykori épületek helyét. A mobilizálható ideiglenes építmények egyrészt lehetővé teszik a feltárt romok integrálását, másrészt nem veszik el a lehetőséget a későbbi kutatásokból esetleg adódó rekonstrukciós- részrekonstrukciós tervektől. A parkoló-terület és a Castrum viszonyát kiegyensúlyozottan kezeli, az épületek elhelyezésével jó arányú és léptékű tereket alakít ki. A múzeumépület telepítése megfontolandó, építészeti megformálása a XX. századra jellemző korrekt megoldás, de nem ad előremutató javaslatot. A Bíráló Bizottság díjazásra javasolta a pályaművet.

18.


Azt a gondolatot, hogy a falrekonstrukcióhoz épületfunkció csatlakozzon, a Bíráló Bizottság nem tartja elképzelhető megoldásnak. A múzeumi funkciók a rekonstruált legénységi szállásépületekben erőltettek, az épületek nem alkalmasak erre a funkcióra. Színház, aréna kialakítása nem indokolt a területen. A tervezést alapos, jól dokumentált, különböző szempontokat elemző vizsgálatok előzték meg. Az ütemezés megfelelő, figyelembe veszi a lehetőségeket és kötöttségeket. Látványosan előadott terv, de tartalmában a Bíráló Bizottság nem talált hasznosításra javasolható elemeket.

9

19.


Érdekes ötlet: a múzeum-épületet hídként helyezi el a Dunakanyar körút és a Paprikabíró utca közötti átjárás biztosítására, az épület pedig a lemélyített római szintre nyit homlokzatokat, így az épület tetejéről – mint sétányról – és a múzeumépületből enged rálátást az ásatásokra, illetve később a feltárt bemutatandó katonai táborra. A kiindulási koncepció a nagyon régi és a nagyon új épített környezetet harmóniában egymás mellé tenni. Az épület fő homlokzata egy burkolt köztér: a tető. A műleírásból kiderül, hogy gondolkodott a tervező a környezettel való kapcsolódáson, de a tervlapokon ebből semmit nem ábrázolt. Bár főleg az épület megoldására koncentrált, az is jelzésszerű, kevéssé kidolgozott. Építészetileg mértéktartó, nem akarja a területet eluralni, a látványosságot meghagyja a sajnos nem tudni, hogyan elképzelt Castrumnak. A Bíráló Bizottság megvételre javasolta a pályaművet gondolatának eredetisége, és építészeti alapkoncepciója miatt, mely a Castrum tiszteletben tartásával képes új építészeti értéket létrehozni.

20.


A pályázó felismerte a kiírásban lévő ellentmondásokat - a római tábor bemutatását, a múzeumi funkciók elhelyezését, ugyanakkor a terület élővé tételét, - de nem sikerült olyan javaslatot tenni, mely az ellentmondásokat feloldotta, vagy oldotta volna. A terület feltárása, a római korban kialakult kelet-nyugati és észak-déli tengelyek felhasználásával jól sikerült, ebben a logikában helye lett volna a déli kapu (porta principalis dextra) megnyitásának is, mely a II. században kapuként funkcionált, és a mostani városszerkezetben is értelmes funkciója lenne. A fő megközelítési irány nyugat felől szintén jól eltalált, sajnálatos, hogy a vélhetően reprezentatívnak szánt főbejárat az esetlegesen elhelyezett múzeumépület, illetve a fal előtti – elcsúszott telepítésű fórum lefedésének takarásába kerül, térkapcsolata elsősorban a parkolóval alakul ki. A vitatható vonalvezetésű, ám meglévő 11-es útról ez a bejárat nemigen lesz észrevehető, és nem lesz alkalmas a Castrum előtt levegős tér szervezésére, térkialakításra, ahol a fórum elhelyezése logikus lett volna. A parkoló déli, a 11-es út kanyarjában elhelyezett, a nyugati falra merőlegesen, azon keresztülnyúló épület telepítése a délnyugati tábornegyed fölötti védőtetővel együtt erősen vitatható. Kívánatos a falon kívüli és falon belüli területek kiegyensúlyozott felhasználása, ugyanakkor azonban a „kint” és „bent” markáns elválasztása is. A műszaki leírás a témához vonatkozó tanulmányok sora; imponáló kutatómunkáról tesz bizonyságot, de inkább ötletterv leírást várt volna a Bíráló Bizottság, mely a pályaművet nem javasolta díjazásra, vagy megvételre, ugyanakkor – a pályázó(k) hozzájárulása esetén –indokoltnak tartja a készítendő összefoglaló kiadványban való közlését.

22.


A lehetőségek szerinti teljes rekonstrukcióban gondolkodik a terv. A falat teljes egészében visszaállítani javasolja, az épületeknek funkciót ad, hol újat, hol a régit – az adottságok függvényében. A Castrum területében jól gondolkodik, a régészeti ásatások eredményeit jól követő rugalmas elképzeléseket tartalmaz. A múzeumépület megoldása elnagyolt, de telepítése a tervező kiindulási koncepciójába illesztve jó. A II. századi állapot bemutatását javasolja, a későbbi elfalazások jelzésével, de bontásával. Ez utóbbi régészeti szempontból nem szerencsés javaslat A funkciók kicsit elvásáriasodnak, amit egyensúlyozhatott volna, ha múzeumi funkciók erőteljesebben megjelentek volna a területen. A városi szövetbe való beillesztés jól sikerült, a Kossuth Lajos u. felé nyitás jó gondolat. A pályázat előadásmódja kifejezetten elegáns. A bíráló bizottság megvételre javasolja a pályaművet.

10

Bíráló Bizottság

11

PÁLYÁZATI ZÁRÓJELENTÉS

Recommend Documents