PÁLYÁZATI ADATLAP intézetvezetői, tanszékvezetői, tanszékcsoport-vezetői tisztség betöltésére Mely Kar
ELTE Bölcsészettudományi Kar
mely Intézet / Tanszék / Tanszékcsoport vezetői tisztségét pályázza meg?
Germanisztikai Intézet
N é v:
Dr. Orosz Magdolna
Születési helye és ideje:
Szeged, 1951. aug. 17.
Anyja neve:
Varga Magdolna
Munkahelye:
ELTE BTK Germanisztikai Intézet
Lakhelye:
1171 Budapest, Hegyalatti u. 8/3. I/4.
Német Nyelvű Irodalmak Tanszék
Beosztása, tudományos fokozata: tanszékvezető egyetemi tanár, intézetigazgató-helyettes dr. habil., DSc (MTA doktora) Oktatási-kutatási tevékenysége, nemzetközi tudományos (szakmai) életben való részvétele: Egyetemi oktató- és kutatómunka: Előadások, szemináriumok irodalomelméleti és műfajelméleti kérdésekről (pl. az irodalomtudomány alapjai, elbeszélő szövegek elemzése, irodalmi szöveg és megfilmesítés, intertextualitás, az irónia és a paródia kérdései), a német irodalomtörténet egyes korszakairól (romantika, realizmus, századforduló, 20. század első fele) és alkotóiról (E.T.A. Hoffmann; Hofmannsthal, Schnitzler, Rilke, Perutz). Részvétel a Német Nyelvű Irodalmak Tanszékén/ a Germanisztikai Intézetben folyó oktatáskorszerűsítő munkában, tanagyagírásban, a képesítési követelmények rendszerének kidolgozásában. Tanszékvezetőként közreműködés a germanisztikai irodalomtudományi képzés struktúrája kreditrendszerű átalakításában, a bolognai folyamat keretében megvalósuló BA/MA rendszerű képzés bevezetésének előkészítésében (ennek során a képzési struktúra kialakításában az ELTE BTK-n a germanisztika szak felelőse, a diszciplináris germanisztikai MA-szakok országos koordinátora), majd a BA/MA-rendszerű képzés 2006-os és 2009-es bevezetésében, az azóta szükséges korrekciókban. A germanisztikai irodalomtudományi doktori program 2009-es akkreditációjának koordinálása. 2003-2006: a „Kultúra és narratológia” oktatási program vezetője. Tudományos diákköri dolgozatok vezetése, több dolgozat helyezést ért el. 1993- : oktatás az ELTE BTK germanisztikai doktori iskolájában, hat készülő PhD-disszertáció témavezetője, öt doktorandusz sikerrel védte meg disszertációját, egy védés előtt áll. 2000- : az Irodalomtudományi Doktori Iskolában a Doktori Iskola Tanácsa tagja, 2006- : az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola germanisztikai irodalomtudományi doktori programja vezetője. 2002-2007: a Miskolci Egyetem BTK Doktori Tanácsa elnökségének külső tagja. Doktori, habilitációs és MTA doktori eljárásokban bíráló, bizottsági elnök vagy tag (ELTE, DE, SZTE, PTE, ME; MTA). 2007- : az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium szakértői kollégiumi tagja Tudományos és oktatási projektekben való részvétel, szakértői tevékenységek:
Tudományszervezői munkásság: 15 nemzetközi konferencia szervezése 2000-2003: dékánhelyettesként az ELTE BTK kutatászervezésének irányítása, 2006-2010: rektorhelyettesként az ELTE kutatási és nemzetközi ügyeinek irányítása
1
Kutatási projektek: 1994-1995: FEFA-projekt témavezetője; 1997-1998: Pro Renovanda Cultura Hungariae-projekt témavezetője; 1998-1999: DAAD-MÖB nemzetközi projekt munkatársa; 1999-2000: Pro Renovanda Cultura Hungariae alapítvány Klebelsberg-szakalapítvány, egyéni pályázat; 2001-2002: OTKA-projekt témavezetője (Elbeszéléselmélet, elbeszéléselemzés); 2001-2002: a Wissenschaftlicher Beirat tagja egy osztrák-magyar kutatási projektben; 2002-2010: a Hamburgi Egyetemen működő „Forschergruppe Narratologie“ külső szakértője; 2001-2002: Pro Renovanda Cultura Hungariae alapítvány Osztrák-magyar közös múlt szakalapítvány-projekt témavezetője; 2002-2003: Pro Renovanda Cultura Hungariae alapítvány Osztrák-magyar közös múlt szakalapítvány-projekt témavezetője; 2002-2003: Hamburg-Budapest közös projekt témavezetője; 2002-2003: Berlin-Budapest közös projekt résztvevője; 2004-2006: OTKA-projekt témavezetője (Narratív modellek és stratégiák, nyelvi reflexió és interkulturalitás a ’klasszikus modernség’ német nyelvű és magyar irodalmában); 2006-2009: az NKFP Jedlik Ányos Keretprogramban nyertes konzorciumi pályázat (ELTE-PTE-SZTEGondolat Kiadó) konzorciumvezetője (Regionalitás, kulturális technikák és tudományképek a századforduló és a két világháború közötti korszak kultúrájában); 2009- : OTKA-projekt témavezetője (Az identitás terei. Kulturális topográfiák az Osztrák-Magyar Monarchia német nyelvű kultúrájában); 2011-2013: a TÁMOP-4.2.2./B-10/1-2010-0030 „Önálló lépések a tudomány területén” című nagyprojekt egyetemi szakmai vezetője
Szakértői tevékenység: Kandidátusi, akadémiai doktori folyamatokban, PhD- és habilitációs folyamatokban opponens, bizottsági tag, elnök. Szakértő TEMPUS-, OTKA-, MKM-, MÖB-, FWF-, Fulbright-pályázatok elbírálásában MAB intézményakkreditációs látogató bizottsági tag (PTE 1996; SZTE 2011; PTE 2012), kari látogató bizottsági elnök (DE 2006; NYME SEK 2010) 2007-2010: a MAB Irodalomtudományi Szakbizottsága tagja, szakalapítási kérelmek bírálója. Tudományos munka: egyetemi tanulmányi évek alatt kari, illetve országos tudományos diákköri díjak, diákköri titkár 1986: az irodalomtudomány kanditátusa 1999: habilitáció az ELTE-n (intertextualitás-elmélet). 2003: az MTA doktora (DSc) (német romantika, narratológia). Részvétel interdiszciplináris kutatásokban, nemzetközi tudományos kooperációban az irodalomelmélet területén, az International Association for Semiotic Studies keretében végzett munkával, ill. a Germanisztikai Intézet/ a Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke nemzetközi együttműködési kutatásaiban (Berlin, Hamburg, Heidelberg, Saarbrücken). 2003, 2004, 2006: egy-egy hónapos kutatói ösztöndíj a bécsi Collegium Hungaricum-ban, 2003: két hónapos DAAD-kutatói ösztöndíj a Hamburgi Egyetemen, rövid tanulmányutak, kurzusok, előadások külföldön (Berkeley, Sao Paulo, Boston, Bochum, Paderborn, Zürich, Passau, Saarbrücken, Hamburg, Heidelberg, Berlin, Bécs – az utolsó öt helyen rendszeresen/többször is). Tudományos publikációk: irodalomelméleti és irodalomtörténeti jellegűek, kapcsolódnak az elmúlt két-három évtized meghatározó kutatási területeihez (narratológia, intertextualitás- és intermedialitás-elmélet, a német romantika esztétikájának és E.T.A. Hoffmann munkásságának az elméleti kutatások fényében történő átértékelése, a nyelviség reflexiója a modern irodalomban, kultúratudományok és irodalomtudomány, irodalomszemiotika), több vonatkozásban új eredményeket hoztak. E tudományterületeken 1972 óta rendszeres publikációk magyarul, németül, angolul, franciául, spanyolul (5 monográfia, 2 előkészületben, 18 kötetszerkesztés, 5 tankönyv, 142 tanulmány, valamint recenziók, lexikoncikkek, fordítások), felkérésre hazai és külföldi konferenciákon előadások, szekcióvezetés (az utóbbi 20 évben több mint 90 hazai és külföldi
2
konferenciaelőadás). Hazai és külföldi, ill. nemzetközi társaságok tagsága: Deutsche Gesellschaft für Semiotik; International Association for Semiotic Studies; International Society for Folk Narrative Research; E.T.A. Hoffmann-Gesellschaft; Internationale Rilke-Gesellschaft; Magyar Szemiotikai Társaság (alapító tag); Magyar Germanisták Társasága (alapító tag); Magyar Goethe Társaság (alapító tag); Mitteleuropäischer Germanistenverband (alapító tag). Elnökségi tagság: 1994-2004: International Association for Semiotic Studies; 1991- : Magyar Szemiotikai Társaság; 1999-2011: Magyar Goethe Társaság 2011- : Magyar Goethe Társaság alelnöke; 2003-2007: Mitteleuropäischer Germanistenverband 2003-2006: Magyar Germanisták Társasága 2006-2011: a Magyar Germanisták Társasága elnöke 2011- Magyar Germanisták Társasága. Bizottsági, köztestületi tagságok: MTA Köztestülete; 1999-2009: MTA Irodalomtudományi Bizottság; 2001- : MTA Művelődéstörténeti Bizottság Szemiotikai Munkabizottsága. 2007-2010: MAB Irodalomtudományi Bizottság tagja 2006-2010: Nemzeti Bologna Bizottság tagja, ezen belül a Nemzetközi Albizottság vezetője. Szerkesztőbizottsági tagság: „S – European Journal for Semiotic Studies” (Bécs), 1996-2000: „Interdisciplinary Journal for Germanic Linguistics and Semiotic Analysis” (Berkeley), 2004-2007: a Germanistisches Jahrbuch Mitteleuropa szerkesztőbizottsági tagja, 2003-2006: a Jahrbuch der ungarischen Germanistik főszerkesztője, 2003-2010: a Berliner Beiträge zur Hungarologie társszerkesztője, 2010- : a Berliner Beiträge zur Hungarologie szerkesztőbizottsági tagja, 2002- : a Filológiai Közlöny c. folyóirat szerkesztőségi tagja, 2005- : a Kulturwissenschaftliches Jahrbuch Moderne (Graz) szerkesztőbizottsági tagja, 2010- : a Zeitschrift für Mitteleuropäische Germanistik (Gunter Narr) szerkesztőbizottsági tagja. 2001-től: sorozatszerkesztője a „Budapester Studien zur Literaturwissenschaft” c. könyvsorozatnak (Peter Lang Verlag, Frankfurt/M.), eddig 16 kötet jelent meg, további két kötet előkészítő munkálatai folynak. 2006-tól: sorozatszerkesztője a „Mű-helyek” c. könyvsorozatnak (Gondolat Kiadó, Budapest), eddig 10 kötet jelent meg. Szakmai életútjának tömör, tényszerű ismertetése, szakmai díjai: Egyetemi tanulmányok: 1969-1974: József Attila Tudományegyetem (ma SZTE) francia-német szak Nyelvismeret: német (felsőfok), francia (felsőfok), angol (felsőfok) Munkahelyek: 1974-76: JATE BTK Német Tanszék, tudományos ösztöndíjas gyakornok; 1977-78: Külkereskedelmi Főiskola Francia Tanszék, főiskolai tanársegéd; 1978-1990: [Marx Károly] Közgazdaságtud. Egyetem Nyelvi Intézet Német Tanszék, egyetemi tanársegéd (1978-1987), egyetemi adjunktus (1987-1989), egyetemi docens (1989-); 1990-2002: ELTE BTK Germanisztikai Intézet Német Nyelvű Irodalmak Tanszék – egyetemi docens,
3
2002- : ELTE BTK Germanisztikai Intézet Német Nyelvű Irodalmak Tanszék - egyetemi tanár. 1998: Janus Pannonius Tudományegyetem Német Irodalom Tanszék, vendégelőadó; 1999-2000: Károli Gáspár Református Egyetem Német Tanszék, meghívott docens; 2004-2009: Miskolci Egyetem BTK Német Nyelv és Irodalom Tanszék, félállású egyetemi tanár. Vezetői tevékenység: 1999- : ELTE BTK Német Nyelvű Irodalmak Tanszék, tanszékvezető 2000-2006 az ELTE BTK dékánhelyettese (tudományos kutatás, nemzetközi ügyek) 2002-2003: az ELTE BTK Ajtósi Dürer sori Központi Könyvtár megbízott igazgatója 2006-2010: az ELTE kutatási és nemzetközi rektorhelyettese 2008- : ELTE BTK Germanisztikai Intézet intézetigazgató-helyettes. Szakmai díjak: 1991: irodalomtudományi munkásságért a szegedi egyetem Kanyó-díja 2000. január 1-2003. december 31: Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2011: ELTE Emlékérem Alulírott pályázatom benyújtásával hozzájárulok ahhoz, hogy az abban foglaltakat az Egyetem illetékes testületei megismerjék, továbbá kijelentem, hogy megbízatásom idején más felsőoktatási intézményben nem látok el intézetigazgatói /tanszékvezetői/ tanszékcsoport-vezetői feladatot. Jelen pályázatát megelőzően hányszor kapott megbízást a megpályázott tisztségre?
4
Budapest, 2012. május 21.
...................................................... (aláírás)
Beküldendő 2 példányban. Kérjük, mellékletben csatolja szakmai programját!
4
PÁLYÁZAT intézeti tanszékvezetői megbízásra az ELTE BTK Germanisztikai Intézet Német Nyelvű Irodalmak Tanszékén Alulírott Dr. Orosz Magdolna ezúton nyújtok be pályázatot az ELTE BTK Germanisztikai Intézet Német Nyelvű Irodalmak Tanszékére meghirdetett intézeti tanszékvezetői tisztségre, amelyhez a következőkben szeretném röviden összefoglalni, miben látom további munkám feladatait. Eddigi tanszékvezetői tevékenységemben (1999-2002; 2002-2003; 2003-2008; 2008-2012) mindig fontos volt számomra, hogy képviseljem a Tanszék oktatási és tudományos feladatait, a tanszéki munkát az intézet egészének működésével összehangolva koordináljam annak érdekében, hogy a germanisztikai irodalom- és kultúratudományi képzés a mindenkori feladatoknak, változásoknak megfelelően járuljon hozzá a germanisztikai alapszakos, a német nyelv, irodalom és kultúra mesterszakos és a német tanárszakos képzéshez illetve a germanisztikai irodalomtudományi doktori képzéshez. Amennyiben újabb megbízást kapnék, eddigi működésem tapasztalataira alapozva úgy szeretném folytatni, hogy megfeleljek a bölcsészképzés és ezen belül a germanisztikai képzés elvárásainak, újabb kihívásainak, hangsúlyeltolódásainak, hogy a szak és a szakma képes legyen szembenézni azokkal a változásokkal (felsőoktatás finanszírozása, várható hallgatói létszámcsökkenés), amelyek jelenleg láthatóak és a következő évekre prognosztizálhatóak. 1. Oktatás Az elmúlt évek folyamatos és lényegi változásokat hoztak a magyar felsőoktatásban, ezen belül a germanisztikai képzésben is: az utóbbi években a korábbi rendszertől eltérően a bolognai folyamat részeként gyökeres átalakulás indult a BA/MA-rendszerű képzés fokozatos bevezetésével. Az előkészítésben, egyeztetésekben, akkreditációs folyamatokban mind egyetemi vezetői feladataimhoz kapcsolódva, mind a germanisztikai terület képviselőjeként az országos, majd intézeti és tanszéki szinten folytatott egyeztetésekben aktívan részt vettem: e folyamatok eredményeként kialakult az intézeti germanisztikai alap- és mesterszakos, valamint tanárszakos képzés szerkezete, majd az alapszakok 2006-os indulása után 2009-ben a sikeres akkreditáció után a mesterképzés is megkezdődhetett. A társadalmi igényekhez igazítva időközben létrejött egy felsőfokú szakképzés is az intézetben, melynek intézeti szinten folytatott kialakításában szintén részt vettem. Közreműködtem a képzési kínálatot színesítő több új szakirányú továbbképzési program kidolgozásában is, melyek indítása az intézeti képzési portfoliót bővítheti. Eközben gyakorlatilag „kifutott” a „hagyományos” osztatlan germanisztikai képzés, a még a rendszerben tanulmányaikat folytató hallgatók számára viszont továbbra is biztosítjuk mindazt a felkészítést, konzultációt, amelyre tanulmányaik sikeres befejezéséhez szükségük van: ennek során a diszciplináris mesterszakos képzésbe kapcsolódhatnak, valamint személyre szabott konzultációkkal juthatnak el tanulmányaik befejezéséhez. A Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke a Germanisztikai Intézet részeként eddig is jelentős szerepet töltött be az egyetemi germanisztikai képzésben, mivel annak egyik nagy területét, az irodalom- és kultúratudományi oktatást látja el a képzés valamennyi szintjén és formájában. Az új alap- és mesterszakos képzésben a Tanszék oktatási profilja (a korábbi tantárgyi struktúrában kevésbé jelenlévő) kultúra- és médiatudományi tárgyakkal is bővült, ami jó lehetőséget kínál aktuális tendenciák, módszerek, megközelítések oktatásban való alkalmazására, valamint a Tanszéken mindig is hangsúlyosan jelenlévő kapcsolattörténeti munkáknak a választható modulokon keresztül a még erőteljesebb oktatásba való integrálására is. Az irodalomtudományi és kultúra- és médiatudományos képzésen belül is igen sokrétű, szerteágazó részterületek összehangolt és magas színvonalú oktatása a Tanszék alapvető 1
feladata. Ezen képzési területek célja, hogy a hallgatókat átfogó ismeretekkel vértezze fel a német irodalom történetéről, sokrétű kapcsolatairól, műfaji és mediális meghatározottságairól, az irodalom és a kultúra kapcsolatrendszeréről, a kultúrák közötti közvetítési folyamatokról, valamint célja, hogy tanulmányaik során olyan ismereteket és szövegelemzési készségeket szerezhessenek, melyek alkalmazásával későbbi pályájukon is képesek az elsajátítottak alkotó alkalmazására, ismereteik önálló bővítésére, interdiszciplináris szemléletre. A bolognai rendszerre való áttéréssel megváltozott a felvételi rendszer, megváltozott a képzésbe bejutó hallgatók felkészültsége, motivációja is, így még fontosabbá váltak a tutoriális formák, konzultációs lehetőségek. Az átállás az oktatói munkamódszerek, a munkaterhelés változásával is jár, ennek kezelése pedig nemcsak tanszéki, hanem elsősorban intézeti feladat, amelyben a tanszékek közötti együttműködésnek nagy szerepe van. A kétciklusú képzésre való átállás szemléletváltást is igényel, hogy a különböző szintek kívánalmait és lehetőségeit figyelembe vevő oktatási formák és tartalmak alakuljanak ki. Ezek kimunkálása a képzés során szerzett tapasztalatok folyamatos értékelése és átértékelése alapján együttműködve jöhet létre. A bolognai képzés bevezetése, 2006 óta eltelt időszak sok tapasztalatot adott, és több problémát is felszínre hozott: az alapszakos képzés szerkezetének első kari felülvizsgálata során intézeti és tanszéki egyeztetések alapján az eredeti alapszakos szerkezet és tartalmak módosított változata indult el 2011 őszétől, és az első három mesterszakos ciklus után időszerűvé válik a mesterszakos képzés eddigi tapasztalatainak közös felmérése, ennek alapján a szükséges és lehetséges változtatások tanszéki és intézeti együttműködéssel, a tárgyfelelősök bevonásával való iniciálása. Az intézet tanszékeinek együttműködése szükséges minden olyan területen, ahol például új specializációk kialakítása és bevezetése merül fel (erre ebben a tanévben már volt példa, egy újabb specializáció lehetősége is felmerült), vagy olyan interdiszciplináris mesterképzésben való germanisztikai közreműködés körvonalazódik, mint amilyen a Közép-Európa tanulmányok mesterszak, amelynek szakindítási anyagának kidolgozásában a Germanisztikai Intézeti nyelvészeti és irodalmi tanszéke egyaránt közreműködik. Hasonló kooperációra volt példa a fordító és tolmács mesterszak kidolgozásában, itt választható nyelvészeti, irodalmi tárgyak keretében veszt részt az intézet a képzésben. A közeljövő illetve a jelenlegi időszak legnagyobb kihívása kétségtelenül a tanárképzés 2013-tól bevezetendő új rendszerének kialakítása, az új képzési szerkezet és curriculum kidolgozása, akkreditációja, amelyben szintén csak szoros tanszéki és intézeti kooperációval lehetséges rövid idő alatt eredményt elérni. Tanszékvezetőként továbbra is feladatomnak fogom tartani a vázolt munkálatok tanszéki koordinálását és irányítását, a képzési struktúra tartalmainak, koncepciójának intézeti képviseletét, valamint a struktúra nyújtotta keretek tartalmi kitöltésének szükség szerinti rugalmas alakítását, az ehhez szükséges tanszéki egyeztetések lefolytatását. Mindeközben a felmerülő (szervezési, tartalmi) problémák gyors, hatékony és konszenzusos megoldására fogok törekedni, ezzel is képviselve a Tanszék képzési elképzeléseit a Germanisztikai Intézeten belül, hiszen az irodalom- és kultúratudományi képzés a germanisztikai alap- és mesterszakos, valamint tanásrszakos képzés egészének szerves részét jelenti. Az eddigi akkreditációs folyamatokban és a jelenlegi képzés kialakításában ez az együttműködés nyilvánult meg eddig is. Továbbra is fontos feladat számomra, hogy az alap- és mesterszakos képzésben résztvevő hallgatók számára lehetővé váljon ismereteik elmélyítése, bővítése és a külső megmérettetés. Bár az ösztöndíjas lehetőségek külső tényezőktől is erősen függnek, a hallgatók ösztönzése az ösztöndíjas lehetőségek kihasználására alapvetően fontos, különös tekintettel a kétciklusú képzés hallgatóira, akiknek az alap- és mesterszakos képzés tagoltsága folytán bizonyos többletnehézségekkel is szembe kellhet nézniük, bár az elmúlt néhány évben (még rektorhelyettesi tevékenységem során) kialakult ezen problémák kezelése is. Az Intézet és a Tanszék jól működő Erasmus-kapcsolatokkal rendelkezik, ezek kihasználásával rendszeresen 2
nyílik lehetőség elsősorban ösztöndíjas németországi, de más országbeli tanulmányokra is. Az egyetemi és kari szintű koordináció alapján – az ebben érintett koordinátorok munkájának köszönhetően – az Intézetben és a Tanszéken is rendezetten folyik az Erasmus-pályázatok, a kiutazások és a tanulmányok elismertetésének folyamata. Javasolható a germanisztika szakos hallgatóknak az Erasmus-kiutazások keretében szakmai gyakorlaton való részvétel is, mivel ez a nem tanárszakos képzés hallgatóinak nyújthat perspektívát későbbi elhelyezkedési lehetőségeik megalapozására, többek között a kulturális élet különböző területein szerzett tapasztalatokkal – ezen a területen egyelőre kevésbé lehet támaszkodni olyan intézményes kapcsolatokra, mint amilyenket az egyetemközi együttműködések nyújtanak. A DAADösztöndíjak kereteit is fontos kihasználni, itt is figyelembe véve ezen ösztöndíjak lehetőségeit, a kétciklusú képzéshez való illeszthetőségüket: ebben az egyéni pályázati lehetőségekre fontos figyelmet fordítani. A kétciklusú képzés bevezetésével kissé megbicsaklott a tudományos diákköri működés lehetősége, de örvendetes, hogy újra felmerült e tevékenyég igénye. A Tanszék vezető oktatóinak fontos szerepe lesz a tehetséges, érdeklődő hallgatók motiválásában, támogatásában – itt hangsúlyozni szeretném a hallgatói önkormányzat szerepét is, hiszen hallgatótársaik ösztönzésében sokat tudnak segíteni: külön örvendetes, hogy ez az együttműködés az utóbbi hónapokban meg is indult. A tudományos munka iránt kevésbé érdeklődő hallgatók bevonása bizonyos tevékenységi formákba szintén kívánatos, erre igényt és lehetőséget kell teremteni számukra (pl. lehetőség nyílhat tanulmányi kirándulások, tematikus foglalkozások, kiállítások szervezésére), erre elsősorban a hallgatói képviselet együttműködével kerülhet sor. 2. Tudományos munka, kutatás A Tanszék oktatói sokféle tudományos kutatást folytatnak, így a Tanszék a hazai germanisztikai irodalom- és kultúratudományi kutatások egyik legfontosabb központja. A tanszéki tudományos munka színvonalát jelzi, hogy szinte minden oktatója rendelkezik PhDfokozattal, a közelmúltban volt és folyamatban van habilitáció is, több oktató pedig a habilitációján dolgozik. A PhD-fokozat és a habilitáció megszerzésének szakmai előfeltételei megvannak, fontos feladatomnak tekintem a fokozatok elérésének ösztönzését továbbra is. Ösztönözni kívánom a Tanszék munkatársait különféle ösztöndíj-pályázatokon való részvételre is, hogy az ösztöndíjas kutatások eredményei az oktatás minőségét is emelhessék. A tanszék oktatóinak kutatásaiban jól körvonalazható irányok rajzolódnak ki, egyrészt kapcsolattörténeti-komparatisztikai kutatások, másrészt pedig a német irodalom több korszakát és alkotóját, sajátos problémáit, jelenségeit elemző irodalomelméleti, kultúratudományos, esztétikai-poétikai vizsgálódások folynak. Jelentős a Tanszék oktatóinak fordítói tevékenysége is. A sokféleséget erénynek tekintem, amelyet meg kell őrizni, így feladatomnak tartom e sokszínűség továbbvitelét. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a különböző kutatási területeken munkálkodó oktatók találjanak a különböző területeket, megközelítésmódokat összekötő kutatási feladatokat: ebben fontos szerepet játszik a kapcsolattörténeti kutatások kultúratudományos, a regionalitás, interkulturalitás problémaköre felől való folytatása, új témakörök feltárása. Erre voltak példák a Humboldt Egyetem és a Tanszék, valamint a Hamburgi Egyetem és a Tanszék közös kutatási projektjeiben, amelyekben részt vett a Tanszék oktatóinak jó része, valamint a doktori program több hallgatója is, s amelyek eredményei olyan kiadványokban jelentek meg, amelyek a nemzetközi germanisztika fórumain is reprezentálják a Tanszék munkáját. További hasonló együttműködés valósult meg a „Regionalitás, kulturális technikák, tudományképek a századforduló és a két világháború közötti korszak kultúrájában” című, a Tanszék vezetésével megvalósult egyetemek közötti nagyprojektben, amelyben a Tanszék több oktatója, doktoranduszai szegedi és pécsi kollégákkal közösen vettek részt, két nemzetközi konferenciát szerveztek, valamint öt magyar és egy német nyelvű kötetet publikáltak. 3
Tanszéki oktatók és doktoranduszok bevonásával folyik a vezetésemmel egy OTKA-projekt is, amelyben eddig megjelent két magyar nyelvű és előkészületben van egy német nyelvű kötet is. Külön kiemelendőnek tartom a 2009 őszén az intézetben a tanszék oktatói szervezésében a Schiller jubileumi év alkalmából megrendezett igen sikeres nemzetközi Humboldt-konferenciát, amelynek előadásait a Peter Lang Kiadónál megjelent kötet tartalmazza. További egyéni pályázatok eredményei is több publikációt tettek lehetővé, és jelentős pályázati támogatás alapján működik az Intézetben a német nyelvű zsidó kultúra programja is, előadássorozatot és szintén több publikációt jegyezve. A kutatási témák továbbvitelére nyílik lehetőség a Heidelbergi Egyetemmel ebben az évben indult GIP-projekt keretében is, itt német és magyar nyelvészek és irodalmárok folytatnak közös kutatásokat. Az elmúlt években a humán tudományok súlya megváltozott, aminek következtében hazai és nemzetközi téren egyaránt szűkülnek az ilyen kutatásokra fordítható források. A tudományos kutatások megvalósításához viszont elengedhetetlen pályázati források bevonása, ezért továbbra is feladatomnak tartom egyrészt az egyéni vagy kisebb csoportos kutatói pályázatok lehetőség szerinti benyújtását, valamint a nagyobb, az egész Tanszéket átfogó pályázati lehetőségek figyelemmel kísérését, adott esetben pályázat megírását, benyújtását, elsősorban a vezető oktatókra és javaslataikra támaszkodva. A lehetőségekhez mérten fontos lenne intézeti és tanszéki szinten közreműködni olyan egyetemi és/vagy kari pályázatokban, amelyek tudományos kutatást, tananyagfejlesztést tesznek lehetővé, ezek figyelését is kiemelt feladatomnak tartom. Az elmúlt években rendszeresen került sor egyes projektek keretében workshopok és konferenciák szervezésére, melyeken a Tanszék oktatói és doktoranduszai közül is többen részt vettek szervezőként és előadóként. Támogatni kívánom, hogy a Tanszék oktatói – az eddigi eredményeket tovább folytatva – újabb konferenciákat szervezzenek, ebben továbbra is fontos a Humboldt-ösztöndíjasok aktív részvétele, valamint olyan kisebb konferenciák szervezése, amelyek évfordulókhoz, a német nyelvű és magyar irodalom és kultúra jeles eseményeihez csatlakozhatnak, és német alapítványok vagy kulturális intézmények (Goethe Intézet, Osztrák Kulturális Fórum, Osztrák-Magyar Akció Alapítvány) támogatását is elnyerhetik. A Tanszék oktatói érdeklődésüknek megfelelően rendszeresen vesznek részt hazai és külföldi konferenciákon és publikálnak itthon és külföldön, a Tanszéken megrendezett konferenciák anyagai pedig konferenciakötetként jelentek/jelennek meg. A tanulmányok, előadások publikálására lehetőséget kínálnak a Jahrbuch der ungarischen Germanistik, valamint a Budapester Beiträge zur Germanistik sorozat kötetei, ezen kívül a Peter Lang Verlagnál megjelenő Budapester Studien zur Literaturwissenschaft sorozat is, melynek 16 kötetéből eddig négy monográfia jelent meg a Tanszék munkatársai munkájaként, egy további monográfia előkészületben van, és a gyűjteményes kötetek nagy többsége is a Tanszék oktatóinak szerkesztésében és/vagy tanulmányaival jelent/jelenik meg. További publikációs lehetőségek megalapozása is fontos, itt elsősorban az anyagi háttér megteremtése válik egyre nehezebbé, az egyedi, eseti lehetőségek, pályázatok felkutatását részben saját feladatomnak tartom, ugyanakkor erőteljesen támaszkodni kívánok ebben a munkatársaimra. A doktori képzés hallgatóinak előírt publikációs kötelezettségek teljesítése sem kis feladat, bár a kutatási projektekben részt vevő doktoranduszok a megjelent kötetekben is publikálhattak (számukra további lehetőséget nyújt a kari doktori munkák közzétételére létrejött online felület is). A tudományos kutatás eredményei fontosak az oktatásban való alkalmazásában, hiszen a bolognai rendszerű képzésben részben új(fajta) irodalom- és kultúratudományi tárgyak alakultak ki. A kutatás és oktatás kapcsolata jelenik meg a Tanszék oktatói által létrehozott oktatási segédanyagok révén is, amelyek a korábbi időszakokban elsősorban nyomtatott formában készültek el (pl. a Germanisztikai Intézet Chrestomathie-sorozata). A tananyagfejlesztés – az új tárgyak bevezetése, az új szerkezetű, egységes tanárképzés 4
közeljövőbeli indulása, a szakterületek eredményeinek oktatásba való integrálása miatt – továbbra is hangsúlyos feladat, ebben ( a nyomtatott anyagok költségvonzatát csökkentendő) élni lehet az elektronikus változatok (CD, honlapon megjelenő online-változatok) adta lehetőségekkel, hosszabb távon pedig kihasználhatóak az e-learning nyújtotta lehetőségek is (erre első lépések már történtek). Tanszékvezetőként ezekben a munkákban főként koordináló és irányító szerepet látok, bár természetesen magam is aktívan részt kívánok venni egyes tananyagfejlesztésekben, valamint az erre megnyíló pályázati lehetőségek figyelemmel kísérésében, az esetleges pályázatok összefogásában. A tudományos kutatás és az egyetemi oktatás kapcsolódásának eredendően fontos területe a PhD-képzés, amely a Német Nyelvű Irodalmak Tanszékén a magyarországi PhD-képzés megindulása óta folyik, programja, tanegységrendszere, követelményrendszere kialakult, a doktori képzés törvényi változásait követve átalakult, és eredményesen működik (jónéhány hallgató szerezte meg abszolutóriumát, és folyamatosan vannak eredményes védések). A germanisztikai irodalomtudományi doktori program a legutóbbi, 2009-ben lezajlott akkreditációs fordulót sikerrel vette, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának részeként működik, ami lehetőséget nyújt a programok szakmai együttműködésére, a képzés elmélyítésére és kínálatának bővülésére is. A doktori program vezetőjeként feladatomnak tekintem továbbra is a programban folyó doktori képzés irányítását, a doktori iskolán belüli együttműködést. A doktori képzés eddig sem volt tömegképzés, szembe kell viszont nézni az alap- és mesterszakos képzési szerkezet bevezetése utáni változásokkal, a tudományos munka iránti érdeklődés és elkötelezettség csökkenésével, azzal, hogy a kislétszámú mesterszakos hallgató közül igen kevesen kívánnak még egy ciklust az egyetemi képzésben tölteni, így meg kell találni a doktori képzésbe való belépésre ösztönzés megfelelő formáit, amelyben nagy szerep hárul előkészítésként a diákköri tevékenységre. Az átalakult képzési struktúra új feladatokat ró a tehetséggondozásra, amely eddig főként tudományos diákköri formában valósulhatott meg. A BA/MA-rendszerű képzésre való áttérés megnehezíti az eredményes diákköri részvételt, amelyet mindamellett és éppen ezért, részben a mesterképzésre való előkészítésként, részben a mesterképzési szakasz elmélyítéseként folytatni kell. Ennélfogva fontos, hogy ez a terület hangsúlyos legyen a tanszéki munkában, irányításában a vezető oktatóknak főszerepe van. Feladatomnak tekintem ebben az ezt a tanszéki munkát koordináló oktató támogatását, a tehetséges hallgatók ösztönzését, megtalálva ezen tevékenység intenzívebb működési formáit. Mindebben számítok a hallgatói önkormányzat tevékeny közreműködésére is. A tehetséggondozás más lehetőségeinek felmérését is fontosnak tartom a hallgatói önkörmányzattal együttműködve, kialakítva olyan lehetőségeket (kulturális rendezvények, klubok szervezése), amelyek a nem tudományos érdeklődésű illetve nem ilyen pályára készülő hallgatókat is meg tudják szólítani (erre lehetőséget nyújtanak az évente megrendezett intézeti kulturális hét rendezvényei, amelyek a Tanszék részvételével eddig is adtak lehetőséget ilyesmire, de szükség lesz rendszeres, folyamatosabban működő formák kialakítására is). 3. Infrastruktúra, pályázatok A Tanszék alapvetően bölcsészettudományi kutatási és oktatási profilja által meghatározottan az infrastruktúra szempontjából továbbra is fontos a megfelelő könyvellátottság, amely igen forrásigényes feladat. A Germanisztikai Intézet Könyvtárának állománya áttekinthető rendszerben és technikai formában, jól használható olvasóteremben áll használói rendelkezésére. Bár az elmúlt években különböző forrásokból sikerült az intézeti könyvtár állományát bővíteni (DFG, könyvtári kiadványcsere, pályázati beszerzések keretében történt könyvvásárlás, szakmai partnerek könyvadományai), ez a terület továbbra is fontos feladatokat jelent a Tanszéknek, illetve az Intézetnek. A könyvbeszerzés tervezhetőségét megnehezítik a szűkös anyagi források, az ilyen célú pályázati formák csökkenése. Ennélfogva nem várható, hogy költségvetési forrásokból megvalósuljon a rendszeres 5
könyvtárfejlesztés. Ezen a területen továbbra is az intézeti/tanszéki, nemzetközi kapcsolatokon, a pályázatokba betervezett dologi kiadásokon belül van lehetőség az intézeti könyvállomány bővítésére. Feladatomnak tekintem ezen lehetőségek folyamatos felmérését, az esetlegesen megnyíló lehetőségek tanszéki, intézeti szintű egyeztetését. Ezen a téren örvendetes fejlemény, hogy az Osztrák Kulturális Fórum Könyvtárát, amely elhelyezését tekintve az Andrássy Egyetem épületébe került, a Kulturális Fórum igazgatónőjével és az egyetem rektorával folytatott egyeztetések és megállapodás alapján a Germanisztikai Intézet oktatói és hallgatói is használhatják, illetve a köyvbeszerzésekben az intézet és a tanszék közreműködik (ez ebben az évben már így történt). Az OKF Könyvtára egyúttal közös kulturális rendezvények, felolvasóestek helyszínéül is szolgál, a program kialakításában a Tanszék is közreműködhet. Körvonalazódik annak a lehetősége is, hogy egy svájci központ jöjjön létre az Intézetben, amelynek létrehozásában aktívan részt veszek, jelenleg folynak az egyeztetések egy könyvadomány átvételének lehetőségeiről, módozatairól. Az oktatás és kutatás egyéb infrastrukturális ellátottságának szintje (számítógépek, egyéb technikai eszközök beszerzése) az elmúlt években fejlődött (ehhez az általam vezetett pályázatok révén is sikerült irodaszereket, számítástechnikai kiegészítőket, számítógépeket, notebookot, televíziót, video-DVD-lejátszót, projektort, interaktív táblát beszerezni). A továbbiakban is igyekszem saját pályázattal és a Tanszék oktatóit hasonlóakra ösztönözve kihasználni az adódó (sajnos egyre nehezebben elérhető) lehetőségeket. A felsőoktatási forráskivonás következtében, valamint a bölcsészettudománynak a természet- és műszaki tudományokkal szembeni visszaesése, az ebből következő finanszírozási körülmények miatt lényeges, hogy a Tanszék és az Intézet megtalálja azokat a pályázati formákat, amelyek a szakterületünk számára lehetőséget nyújtanak. Feladatomnak tartom, hogy a Tanszék munkatársait részben egyéni vagy kisebb csoportos pályázatok benyújtására ösztönözzem, részben pedig a vezető oktatók bevonásával, az egyetemi/kari információs csatornákra is támaszkodva rendszeresen egyeztessünk esetleges nagyobb pályázati lehetőségekről, elképzelésekről, amelyek az oktató és kutató munka előbbrevitelét szolgálják. 4. Külső kapcsolatok A Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke a Germanisztikai Intézet részeként hosszú évek óta tartott és tart fenn személyes és intézményes kapcsolatokat mind hazai, mind külföldi felsőoktatási intézményekkel, melyeket lehetőség szerint tovább kell folytatni, illetve az átalakulási tendenciák függvényében új hangsúlyokat és/vagy lehetőségeket, formákat kell találni, hogy a Tanszék és oktatói továbbra is aktívan részt vehessenek a hazai és nemzetközi germanisztikai kutatásokban. A magyarországi kapcsolattartás a bolognai rendszerű képzésre való átállás folyamatában vált fontossá, amikor a hazai germanisztikai képzőhelyeknek sok kérdésben kellett együttműködniük, koncepcionális kérdésekben egyeztetniük és megegyezésre jutniuk. Ezt a kapcsolatrendszert fenntartva és a germanisztikai képzés prognosztizálható hallgatói létszámának kihívásait tekintetbe véve folytatni kell az együttműködést esetleges képzési együttműködések (pl. oktatási programok, tananyagfejlesztés), valamint kutatási kooperációk lehetőségeit felmérve, melynek keretében pályázati együttműködések és/vagy közös tudományos rendezvények is elképzelhetőek. Tanszékvezetőként arra törekszem, hogy a Tanszék/Intézet továbbra is informatív kapcsolatokat tartson fenn a germanisztikai képzést folytató magyarországi felsőoktatási intézményekkel, elsősorban egyetemekkel, melyek hasonló problémákkal kerülnek szembe. A Tanszék nemzetközi kapcsolatai hagyományosan elsősorban a német nyelvterülethez kötődnek, és rendkívül fontos szerepet játszanak a tanszék oktató és kutató munkájának nemzetközi beágyazottságában. Az elmúlt évek több változást mutatnak a nemzetközi kapcsolatok területén: egyrészt lezárult egy tíz évig intenzíven és jól működő GIP-kapcsolat 6
Saarbrückennel, egy hasonló együttműködés elindult Paderbornnal, működtetése azonban nem folytatódott. A 2010-ben megkezdődött előkészítés után sikeresen zárult viszont 2011ben egy közös GIP-pályázat a Heidelbergi Egyetemmel, amely mind az irodalom- és kultúratudományi, mind a nyelvészeti szakterület számára alkalmat nyújt a kölcsönös szakmai kapcsolatokra, oktatói és hallgatói cserére. A DAAD által támogatott új GIP-projekt, amelynek iniciálásában rektorhelyettesként, és kialakításában az intézet igazgatójával, nyelvész és irodalmár kollégákkal aktívan részt vettem, aktuális nyelvészeti és irodalomtudományi kérdésfeltevések mentén szerveződik, és lehetőséget nyújt nemcsak a vezető oktatók részvételére, hanem doktorandusz és mesterszakos hallgatók heidelbergi tartózkodására is. A projekt folytatását a német kollégákkal együtt tervezzük, a nyáron kerül sor a további munkaterv kidolgozására és a benyújtására, sikere több éves további együttműködést tehet lehetővé. A kölcsönös kapcsolattartásra lehetőséget kínálnak az Erasmus mobilitási programok is, amelyekben részben a hagyományosan meglévő kapcsolatokra épülve, részben újakat létrehozva folyik a tanszéki oktatók mobilitási tevékenysége, kiutazása. Ezen a területen nagyobb hangsúlyt kívánok helyezni az Erasmus-kapcsolatok révén ideutazó külföldi kollégák aktívabb bevonására, a beutazási keretek nyújtotta alkalmak szisztematikusabb kihasználására, ebben az intézeti/tanszéki koordinátorokkal és az egyes kapcsolattartókkal konzultálva igyekszem eljárni. Ösztönözni kívánom kollégáimat új szakmai kapcsolatok kiépítésére, konferencia-részvételre, konferencia-szervezésre, rövidebb vendégoktatásra, valamint lehetséges kutatási együttműködések előkészítésére. A kialakulóban lévő intézeti svájci központ arra is ösztönzést nyújt, hogy svájci egyetemi kapcsolatainkat is erősítsük, erre az első lépések a genfi egyetemmel éppen most történnek meg. 5. Intézeti kapcsolatok, vezetés A Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke nem önálló intézeti tanszék, így a tanszékvezetői munka szerves része az intézeti szakmai és szervezési tevékenységeknek. Az intézeti feladatok elvégzésében, a döntések kialakításában (nemcsak tanszékvezetőként, hanem intézetigazgató-helyettesként is) továbbra is feladatomnak tekintem aktív és konstruktív részvételem, a tanszéki megelőző egyeztetések lefolytatását minden olyan kérdésben, amely további döntési fórumok elé kerül. Ebben számítok a tanszéknek az adott kérdésben illetékes tagjainak, valamint a vezető oktatóknak a segítségére, előkészítő tanácsadói szerepükre. Erősen kívánok támaszkodni a tanszékvezető helyettesítésére, más aktuális és állandó feladatok ellátásában (pl. Erasmus-pályázatok, oktatási szervezési kérdések, curriculáris kérdések) az adott feladatokkal foglalkozó kollégákkal működöm együtt, a közös ügyekben pedig a tanszéki értekezletek határoznak. Rendszeresen kívánok konzultálni a hallgatói képviselőkkel, különös tekintettel az új rendszerű képzésből fakadó újfajta problémákra, a bevezetendő új tanárképzésre, a folyó képzések felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére, a kérdések közös megoldására, mindebben együttgondolkodásra, dialógusra törekszem. Budapest, 2012. május 21.
Dr. Orosz Magdolna egyetemi tanár
7
