pályázathoz kapcsolódóan

Az Ábrányi Emil Általános Iskola Pedagógiai Programjának és helyi tantervének módosítása A TÁMOP 3.1.4.-08/2-2009-0153 pályázathoz kapcsolódóan

Készítette: Szőllősi Lászlóné Isk. ig.

Nyírábrány, 2010. május 31.

Pályázati tartalmak: 1. Alapvető cél: a foglalkoztatási helyzet javítása  A munkaerőpiachoz való sikeres alkalmazkodással  Az egész életen át tartó tanulás megalapozásával  Kompetencia alapú oktatás elterjesztésével. 2. Részcélok:  Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése  Szegregáció mentes, együttnevelési környezet kialakítása  Digitális írástudás elterjesztése 3. Tevékenységek köre:  A kompetencia alapú oktatás implementációja 1. szövegértés-szövegalkotás 2. matematika 3. életpálya építés 4. tantárgytömbösítés 5. Moduláris oktatás /Európai Uniós ismeretek/ 6. műveltségterület tantárgyi bontás nélkül /magyar nyelv és irodalom, matematika 5.b és 6.a./ 4. Újszerű tanulásszervezési eljárásokkal / kooperatív technikák, projektmódszer témahét,/ a következő kötelező elemek magvalósítása:  Legalább egy 3 hetet meghaladó projekt / tanév ( Nyírábrány története)  Legalább egy témahét/év ( Egészséghét)  Digitális tartalmak, taneszközök alkalmazása  Kompetencia alapú oktatáshoz szükséges tanulói tanári eszközök biztosítása. 5. A hh és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása  Egyéni tanulási utak  Integrációt elősegítő célzott fejlesztési programok IPR. 6. Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése  „ Jó gyakorlatok átvétele” IKT  Intézményi innováció / Nyári napközis tábor hh és hhh tanulók részére:Viselkedés és magatartás kultúra fejlesztése/

2

Nevelési program

1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, a kompetencia alapú oktatással kapcsolatos helyi alapelvek megfogalmazása:  A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése  Esélyegyenlőség biztosítása  SNI tanulók integrált oktatása  A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése  Alkotó pedagógiai Klíma megteremtése 2. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai: 2.a. A kompetencia alapú oktatás fejlesztés céljai Cél: 1. A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen a kulcskompetenciák alapozása, fejlesztése- minden tanuló rendelkezzen életkori sajátosságainak megfelelő szintű ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyik mind iskolai előrehaladásához, mind a társadalomban való boldogulásához szükségesek. 2. Ezt a szolgálja a TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás bevezetése. Célja:  Olyan pedagógiai környezet kialakítása mely lehetővé teszi a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelését.  A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához.  A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek megismerése, széleskörű elterjesztése.  A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése.  A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével.  Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése.  Infrastrukturális fejlesztések összekapcsolása a szükséges szakmai ( tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járulnak hozzá az oktatás minőségének javulásához. A fenti célok megvalósulását az alábbi részcélok támogatják: 1. A kompetencia alapú oktatás elterjesztése minél szélesebb körben, az ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése :  projekt alapú oktatás,  kompetenciaalapú tananyagok,  taneszközök,  egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása. 2. Az intézményben szegregáció mentes, együttnevelési környezet kialakítása:  Oktatási integráció 3

3. 4. 5. 6. -

 Befogadó pedagógiai kultúra támogatása,  Egyéni fejlesztési tervek készítése,  Lemorzsolódások csökkentése,  Bukások csökkentése,  Differenciálás, egyéni bánásmód alkalmazása. Az IKT-eszközök célirányos mindennapi használata ismeretszerzéshez, a tudás elmélyítéséhez. A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válása. A TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészülés. Tevékenységek köre: TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás implementációja – A NAT szerinti kulcskompetencia- területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja, 5 évig való fenntartása.

Tevékenységek

Évfolya

kompetenciaterület

m/209/2

Sikerkritérium

Mutató forrása /dokumentáció/

010-es tanév változó teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %)

2.a., 5.b.

szövegértés; szövegalkotás

csoportnapló

3.b., 6.a.,

matematikai logika

csoportnapló

4.c.

Életpálya-építés „B” programcsomag „C” programcsomag Magyar nyelv és irodalom, Szövegértés, szövegalkotás, Matematika Magyar nyelv és irodalom

csoportnapló

7.a.

5.b.

2.a., 5.b. 3.b., 6. a, 4.c., 7.a.

Szövegértés Matematika Életpálya-építés

4

Pedagógiai program, csoportnapló

Pedagógiai program, csoportnapló csoportnapló

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

1-8. évfolya mok

új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesz tése,

önálló intézményi innováció megvalósítása

Kooperatív technikák, projekt módszer, témahét,/

7.a. osztály valamint az 1-8. osztályo k bevonásá val. 7.a. b. osztályo k , valamint az 5-8 osztályo k bevonásá val

1-7 évf. /30 fő/

Moduláris program

jó gyakorlatok átvétele

Tantestületi IPR képzés, Tantestületi IPRhez kapcsolódó módszertani képzés, SNI tanulókat érintő együttnevelésre felkészítő továbbképzés 2 fő.

6.a.

Témahét: Egészséghét

3 hetet meghaladó projekt: Nyírábrány története címmel.

Napközis nyári tábor a hh tanulók részére : Magatartás és viselkedési kultúra.

Szegregációment es együttnevelési környezet. A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú , egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása. Kulcskompetenci ák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása. A helyi igényekhez igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességén ek fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesedésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok,nevel ési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozása, azok gyakorlati megvalósítása.

UNIÓS ismeretek

IKT alkalmazása a tanórákon

5

Tanúsítványok

Pedagógiai program, csoportnapló

Pedagógiai program, csoportnapló

Pedagógiai program, csoportnapló A horizontális tanulás

elősegítése 

A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok 5 éves ütemezése:

Célok, indikátormutatók

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele 

Implementáció éve 2009/2010

Fenntarthatóság 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/20

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

5

10

15

15

15

15

+

+

+

+

+

+

30

30

30

30

30

30

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszere. Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása.

IKT eszközhasználat tevékenységrendszere információs és Kommunikációs Technológia

szövegértés

matematikai logika

Életpálya- építés

IKT alkalmazása a

IKT alkalmazása a

IKT alkalmazása a

tanítási-tanulási

tanítási-tanulási

tanítási-tanulási

folyamatban.

folyamatban.

folyamatban.

SDT,

SDT,

SDT,

Internetes

6

Internetes

Internetes

IKT alapú eszközök

feladatbankok.

feladatbankok.

feladatbankok.

Laptop,

projektor,

Laptop,

Laptop,projektor

digitális

digitális

digitális

fényképezőgép

fényképezőgép

fényképezőgép

30%

30%

30%

Az IKT-val

Az IKT-val

Az IKT-val

támogatott mérés,

támogatott mérés,

támogatott mérés,

értékelési

értékelési

értékelési

módszerek

módszerek

módszerek

alkalmazása a tanár,

alkalmazása a tanár,

alkalmazása a tanár,

tanuló számára

tanuló számára

tanuló számára

azonnali, egyénre

azonnali, egyénre

azonnali, egyénre

szabott visszajelzést

szabott visszajelzést

szabott visszajelzést

tesz lehetővé.

tesz lehetővé.

tesz lehetővé.

DVD,

IKT-val támogatott tanóra IKT-val támogatott mérés ,értékelés

projektor,

3. A nevelő-oktató munka feladatai pedagógiai  Élet közeli tanulási környezet kialakítása  A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenység-rendszerének biztosítása.  A játékosság a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása. 4. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai:  Tantárgytömbösítés, tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés  Projektoktatás, témahét,  Magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, moduláris oktatás  IKT, mint eszköz  SNI-s tanulók egyéni fejlesztési terv szerinti oktatása 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  Alapvető feladat a tanulók személyiségének komplex fejlesztése, megkülönböztetetten az SNI-s tanulóknál.  Egyéni tanulási útvonalak kialakítása, kifejlesztése,  A tanulás iránti motiváció fejlesztése,  A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével megvalósítani a komplex személyiségfejlesztést.  A tanítás-tanulásfolyamatába alkotó jellegű feladatok meghatározása

7

ALAPELVEK Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejles ztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése.

CÉLOK Az iskolai tevékenységrend szer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

FELADATOK Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuálisesztétikai és az önmegvalósítás. A gyermekek számára, a kultúra teljes rendszerére építve, olyan szükséglet kiegészítő tevékenységek szervezése, amely leköti őket, komfort élményt biztosít számukra, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket.

ELJÁRÁSOK Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

ESZKÖZÖK Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében..

Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerk ezetét, s elősegítjük a reális

A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és

Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit;

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív,

Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetenciaelemek fejlődését!

8

önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!

keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetl ent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében!

felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejles ztő programot!

Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus Lehetőleg A pedagógus személyisége alakítsunk ki vértezze fel alapvető minden magát a motivációs tanulóban professzionális tényező, sikerorientált szakmaiközvetett módon beállítódást, módszertani meghatározója a ennek érdekében tudás elemeivel, tanulói alkalmazzon a tanuló teljesítménynek, minden személyiségének a tantárgy iránti pedagógus megismeréséhez érdeklődésnek, a hatékony tanítási szükséges

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegye k kialakulását.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.

A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció /viselkedési szabály/ közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a

A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együtt-működési készséget tanúsítanak korlátozottan

Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (1216 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!

9

személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

stratégiákat.

tudással, a tanáritanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel A kompetencia- Az iskola Az értelem alapú oktatás pedagógiai kiműveléséhez részprogramjait gyakorlata adjon kapcsolódó is magába teret: a színes tanulási foglaló pedagó- sokoldalú iskolai motívumok és giai programunk életnek, az tanulási módok, a összeállításánál egyéni és megismerési elsődleges csoportos vágy fejlesztése, szempont a tanulásnak, a játék-szeretet nevelés - oktatás játéknak, és az alkotásvágy személyiségfejles munkának; fejlesztése, a ztő hatásának fejlessze a tanulási érvényesítése. tanulók teljesítmény önismeretét, optimalizálását együttműködési segítő készségét, eddze személyiségjegye akaratát! k erősítése minden pedagógus napi feladata.

hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.

tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát. A pedagógusok a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegold ás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszerta ni epocha beépítésével a tanrendbe. Az iskolai társas

Élményszerű, pozitív minták szituációk az felkínálása, szociális iskolai / osztály szokások, attitűdök közösség bemutatása, meggyőződések, mindennapi értékítéletek, ismeretek és életében készségek nyújtása, „terepgyakorlatk személyes példamutatás, ént” szolgálnak a történelmi személyiségek, irodalmi, drámai

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat

Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak.

10

pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

belső kontrollos, személyiségekké ! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.

Tudják higgadtan tanulóknak az kezelni a konfliktusos egyének és szituációkat is. csoportok kölcsönös megértésének,

hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.

együttérzésének, segítőkészségéne k élményszerű megtapasztalásáh oz; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok). A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé

Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető

A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét ! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás –alkotás, - minőség 11

Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységform áinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséh ez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalásár

Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei -

tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motívumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések). Speciális kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

negatív mindenben, hatásokkal - egyéni életélés (negatív hatású kultúrája, társas viszonyok, káros szenvedélyek drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)!

a is alkalmas szituációk teremtése.

képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fényképés videofelvételek, riportok stb.

Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség.

Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.

A testi - lelki jó komfort-érzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélke-dők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

12

Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktusmegoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegold ó (győztesgyőztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszum kereső, versengő (győztesvesztes).

A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegold ás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A pedagógus Korlátozottan A szociális tekintélyét a tekintélyelvű és befolyásolás szakmai - emberi magas színtű fokozatait a autoritásra demokratizmusra helyzetnek alapozzuk. épülő nevelési megfelelően A pedagógus stílusra alkalmazni: személyisége törekszünk, a behódolás (alapja alkotó pedagógusok a hatalom), művészetté bánásmódja, azonosulás nemesíti a kontrollmódszere (alapja a professzionális i a nevelés vonzerő)és szakmai folyamán, interiorizáció munkáját. alkalmazkodjana (alapja a k a gyerek hitelesség). életkorához, alkatához, reakciómódjaiho z!

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő

A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!

A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociálintegratív!

A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében!

A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell. Formáljunk Az ember és Sokféle sokoldalú társas társadalomismere ismerethordozó, kapcsolatokra t, etika modul médiaanyag, képes, keretében demonstrációs környezettudatos, összehangoltan eszköz,

13

Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.

A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgál at, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsg álat, stb.

együttműködése

A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.

egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával . A nevelési Az életkornak és területek fejlettségi kölcsönös szintnek hatékonyságának megfelelő megteremtése a prioritások személyiség megtalálása, a harmonikus nevelőhatások fejlődése összehangolása. érdekében.

az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. Tanulóink A következetes Az önellátó Egészséges és A formális és személyiségébe követelés és képesség, kulturált étkezés, informális építjük a igényesség, viselkedés öltözködés, szerepek szociális (társas) másrészt a tevékenységform testápolás, értelmezése, kapcsolatok, a tanulók jogainak, áinak rendszeretet, a elemzése, konstruktív emberi megismerése, lakás és az (szimulatívéletvezetés, és méltóságának gyakoroltatása, osztályterem játékos) az emberitiszteletben tudatosítása berendezéseinek gyakoroltatása, a természetitartása, a velük változatos rendben tartási szerepkonfliktus társadalmi szemben formákban az igénye, az ok „megélése”, környezet megnyilvánuló életkori önkiszolgáló feloldásuk alakításának pedagógiai sajátosságoknak munkák, a lehetőségeinek képességét. tapintat, bizalom, megfelelően. közlekedés, és a feltárása. megértés, vásárlás türelem és szokásai, mintái, igazságosság. készségei. A különböző Az A harmonikus A formális és A különböző érdeklődésű, empátiaképesség együttélés informális kompetenciaértelmi, érzelmi, kialakításával szabályainak és emberi-közösségi területek testi fejlettségű növelni a másság napi kapcsolatokat programcsomagj és motivációjú elfogadásának, a gyakorlatának építő fórumok, ai, a hozzájuk gyermekeket toleranciának a befogadása, rendezvények, készült tanulói és felkészítjük a fokát. követése. programok tanári eszközök,

14

A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszicholó giai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása

infokommunikác iós technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.

tovább tanulásra

A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.

szervezése.

demonstrációs anyagok.

7. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok Esélyegyenlőség, sokszínű tevékenységformák biztosítása  Differenciált tanulásszervezés  Kooperatív technikák alkalmazása  Projekt-módszer alkalmazása  Tevékenységközpontú pedagógiák  A személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése  Az alapozó szakasz elnyújtása  Fejlesztő értékelés alkalmazása  A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával 8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke  A programcsomagokhoz kapcsolódó eszközök, felszerelések jegyzéke  Az IKT infrastruktúra jegyzéke /számítógép, laptop/  IKT eszközellátottság színvonala /cél: minden tanuló külön eszközt használhasson a tanórán/ , hálózat, internet elérhetőség A kompetencia alapú oktatás megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések: Az IKT eszközök listáját az „Informatikai stratégia”c. dokumentum tartalmazza. A A pedagógus A beszerzés módja programcsomag munkáját segítő bevezetéséhez szükséges taneszközök taneszközök /tanulói/ Kompetencia 1.Tanári módszertani A kompetencia alapú oktatás alapú oktatás céljainak kézikönyvek, céljainak megfelelő megfelelő tankönyvek /az segédletek. taneszközöket a Educatio honlapján Interaktív irodalom 5Tankönyvjegyzékről, ill. az található kompetencia alapú 8. CD oktatási és kulturális miniszter oktatást segítő tankönyvek/ 2.Laptop által kiadott kompetencia 1.Szövegértés-szövegalkotás 3. Digitális alapú oktatási 2.5. évf. fényképezőgép programok(programcsomagok) 4. Multifunkcionális közül választottuk ki. nyomtató A kompetencia alapú oktatás 5. Fénymásoló lapok bevezetéséhez szükséges 6. A kooperatív oktatási segédletek , technika taneszközök beszerzése a alkalmazásához 11/1994./Vl.8./ MKM rendelet szükséges taneszközök. 7.sz. melléklet alapján történt.

2.Matematika 3.6. évf.

2.Laptop

15

3. Életpálya építés 4.7. évf.

3. Digitális fényképezőgép 4. Multifunkcionális nyomtató 5. Fénymásoló lapok

9. A szülő, tanuló iskolai pedagógus együttműködésének formái  A szülők, partnerek szerepe az új tanulásszervezési eljárások során /projektek, témahét/ , az együttműködés érdekében aktív részvétel  A nyilvánosság biztosításának helyi lehetőségei /Web-lap, faliújság, helyi újság dokumentumok nyilvánossága/ 10. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  A kooperatív együttműködésből adódó helyi feladatok, elvárások megfogalmazása  A közösségfelkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére  A másság elfogadása  A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia,egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség 11. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: 

differenciált tanulásszervezés



kooperatív technikák



projektmódszer



tevékenységközpontú pedagógiák

Fontos, hogy a valamely területen tehetséges SNI-s tanulókat célirányosan fejleszteni szükséges. 12.Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 

hh, hhh, SNI-s integráció segítése, elfogadása, érzékenyítés



IPR rendszer működtetése



Képesség-kibontakoztató program alkalmazása

12. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 

Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés alkalmazása



A nem szakrendszerű oktatás keretében a felzárkóztatás segítése

13. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

16



Kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában.

14. Egészségneveléssel és környezeti neveléssel összefüggő iskolai feladatok 

A szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák összehangolása az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal.



Az intézmény által kidolgozott, a témához kapcsolódó moduláris oktatási csomag, témahét, vagy projekt.

17

II. Helyi tanterv 1. Az előírt tananyag és követelmény 

A kompetenciafejlesztési célokkal, feladatokkal /tevékenységekkel / kiegészített helyi tantervek tantárgyanként és évfolyamonként.



A kompetencia alapú programcsomagok esetében a részletes tananyagot és a követelményeket a tantárgyi tantervcsomagok tartalmazzák, tantárgyanként és évfolyamonként.



A PP helyi tantervében felsorolva, de mellékletként csatolva, tartalomjegyzékkel ellátva.

2. A tankönyvek kiválasztásának elvei 

A programcsomagok alkalmazásához szükséges tankönyvek kiválasztási alapelveinek meghatározása:



Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. o Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. o A kompetencia alapú oktatáshoz szükséges tankönyvek kiválasztása. o Figyelembe kell venni a kompetenciafejlesztést segítő taneszközöket (2008. május 16. után kiadott tankönyvek. o Segítse a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését. o Járuljon hozzá az oktatás minőségének javulásához. o Újszerű tanulásszervezési eljárások megvalósítására alkalmas legyen.



A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: o A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! o Illusztráltság, érdekesség, problémák bemutatása, mint motivációs tényező o Az érthetőség, életszerűség, pontosság, jól áttekinthető szerkezet, mint az ismeretátadásban fontos szempont. o A differenciált feladatadásra való alkalmasság, mint a pedagógus tanulásirányítási munkáját megkönnyítő tényező. o Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, rendszerező kérdéseket tartalmazó könyv, mint a tanulásban, a készségfejlődést segítő eszközszerep. o Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

18





részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. o A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz o használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Az IPR pedagógiai programban részt vevő tanulók részére taneszközöket az IPR támogatásból megvásároljuk.

3. Magasabb évfolyamba lépés feltételei A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, o ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei " c. o fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. o A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. o A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. o Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. o Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

o o o o o

o A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvéte alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

4. Az iskolai beszámoltatás számonkérés /szóbeli és írásbeli/ rendje, követelményei, formái Iskolai beszámoltatás és értékelés a kompetencia alapú oktatásban bevont tanulócsoportokban o Műveltség terület bontás nélkül: szövegértés szövegalkotás : érdemjegy

19

Matematika kompetencia : érdemjegy Életpálya- építés 4.c. beépül a matematika és a magyar tantárgyakba. Életpálya-építés 7.a. szöveges értékelés. Moduláris oktatás : Európai Uniós ismeretek értékelése „ részt vett” Témahét, projektmunka értékelése amennyiben közvetlenül a tantárgyhoz . ill. a tananyaghoz kacsolódik a tanuló érdemjegyet kap , melyet kék színnel bekarikázva jelöl a pedagógus. Az egész produktum értékelése szóban történik a programban megfogalmazottak szerint az iskolai tanulóközösség előtt. A programban részt vevő tanulók szaktanári vagy osztályfőnöki dicséretet kapnak. o SNI-s tanulók : egyéni fejlesztési terv-értékelés speciális szabályok szerint./A szakszolgálat javaslata alapján/. o Az IPR programban bevont tanulók értékelése numerikus, fejlesztő értékelés, portfólio felhasználásával o o o o o

5. Az otthoni /napközis/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei, korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;  az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra ), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;  A projekttel, témahéttel kapcsolatos otthoni írásbeli feladatok elvégzése kötelező, mely nem lehet megterhelő, a tanuló érdeklődési körére épüljön.  Kapjon segítséget arra, hogy az ismereteket milyen módon tudja megszerezni, az internet hozzáférés biztosított legyen. SDT használata 



az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

6. Az értékelés, minősítés követelményei és formái /magatartás, szorgalom/ A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk 1. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

20

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 2. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; .. önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; .. - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza~ - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és

21

a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munka végzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) .ló ~ 4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Nyírábrány, 2010. május 31. Szőllősi Lászlóné Isk. ig.

22

AZ ÁBRÁNYI EMIL ISKOLA INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA

Készítette: Szőllősi Lászlóné

2010-04-04.

23

I. MEGNEVEZÉS A iskola informatikai stratégiája

II. LEÍRÁS Iskolánk informatikai eszközökkel való ellátottsága a közepesnek mondható. Ahhoz, hogy megteremtsük a legoptimálisabb eszközök beszerzését és azok rendszeres használatát, szükségessé vált informatikai stratégia megfogalmazása, amelyben a helyzetismertetés után megfogalmazzuk az elkövetkező időszak kívánatos informatikai fejlesztéseinek fő vonalait is. Napjainkban a multimédiás számítógép hálózatok uralkodó kommunikációs technológiává lesznek, vagy már azzá is váltak. A tanítás/tanulás, valamint az iskolai adminisztrációs munka területén a hagyományos korlátok fokozatos lebomlásának lehetünk szemtanúi. Cseppfolyóssá válnak a határok az elméleti és a gyakorlati tudás között, az oktatás folyamatában egyre inkább beépül az infokommunikációs eszközök használata A számítógépes hálózatok és az Internet egy platformra helyezte a három információs alapműveletet: az információ létrehozását, az információ tárolását, és az információ átadását. Ennek felismerése vezet oda, hogy az iskolán belül lehetőséget teremtsünk az IKT eszközök beszerzésével a tanulásitanítási folyamat hatékonyságának növelésére. A társadalom fejlődése tanítási/tanulási téren az ismeretek memorizáltatásától távolodást mutat. Helyette egyre inkább az információ megtalálási technikáinak átadása, a megtalált információ feldolgozásának megtanítása és háttérből való vezérlése, a tanári szerep átalakulása kerül előtérbe. Mindezek mellett megjelenik az élethosszig tartó tanulás követelménye. Informatikai stratégiánk egybeesik az ÚMFT célkitűzéseivel - a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami közvetve hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. A közoktatási intézmények informatikai eszközellátottsága sem mennyiségében, sem minőségében nem illeszkedik a folyamatosan növekvő felhasználási igényekhez. Az informatikai infrastruktúra, amelynek zömét az informatikai laborok adják, nem képes a pedagógia, módszertani reform támogatására. Az intézményekben, a TÁMOP módszertani és tartalmi fejlesztéseinek disszeminációját támogató infrastruktúrafejlesztésre van szükség, mégpedig egységes módon, ami biztosítja az eszközök által elérhető hozzáférés a fejlesztési eredményekhez az ország minden területén egyenletes eloszlásban. A konstrukció közvetlen célja az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. A konstrukció közvetlenül hozzá kíván járulni az IKT-val támogatott 1:1 (1 diák/1 számítógép) oktatási környezet bevezetéséhez és elterjesztéséhez a közoktatásban. Az 1:1 IKT-val támogatott környezet az IKT-val támogatott oktatás eszközrendszerének azon következő generációja, amelyben a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. Továbbá a konstrukció hozzájárul a digitális oktatási tartalmak integrálásához a kompetencia fejlesztő oktatás alkalmazása során. A konstrukció keretében megvalósított infrastruktúra fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez.

24

Iskolánk ezzel kapcsolatban fejleszteni kívánja információs infrastruktúráját. A lehetőség ennek használatára mindenki előtt nyitva áll. A következőkben leírt tevékenységek három nagy területre kívánnak hatást gyakorolni:  Tanítási/tanulási folyamat (külön csoportosítva az informatika tanítást/tanulást és más tantárgyak tanítását/tanulását).  Az iskola egyéb tevékenységei, melyek csak közvetett módon kapcsolódnak a fő tevékenységhez, de szerves egységet alkotnak vele.  Az iskola megjelenése a külvilág felé. Célunk az, hogy mind a tanulók, mind a tanárok körében megismertessük, elfogadtassuk az informatikai eszközök tanítási/tanulási folyamatra gyakorolt megkerülhetetlen hatását és elmozdulást kezdeményezzünk a lexikális ismeretek jelenlegi bemagoltatásától az információszerzés és –felhasználás technikájának megismerése felé. Előzmények, helyzetelemzés Hardver-ellátottság: Iskolánkban 21 üzemképes számítógép található, amely a SZILTOP Kht tulajdonát képezi, melyet kizárólag az informatikai tantárgy oktatására használunk. Az iskola tulajdonát 3 számítógép képezi. Ebből egy az adminisztrációs teendők ellátását szolgálja, egy a könyvtári teendőket egy számítógépet a pedagógusok használnak a felkészülésükhöz. 8 db hordozható számítógéppel rendelkezik az intézmény: egyet az intézmény vezetője, 7-et a pedagógusok használnak IKT órák megtartására / 6 db laptopot TÁMOP 3.1.4. pályázati pénzből vásárolt a fenntartó/. A számítógépek közül multimédiás funkciók ellátására 31 db alkalmas. Az Internetre kétféle módon tudunk hozzáférni az ADS vonalon, valamint a Sulinet-vonalon. A tanulók számára 21 db számítógép hozzáférhető, melyeket órarendileg tervezett informatika vagy délutáni foglalkozások keretében használhatnak. Minden számítógép rendelkezik Internet eléréssel. Az intézmény működtet e-mail szervert. Az iskolának saját honlapja van. /nyirabranyiskola.hu/ A felsorolt hardver eszközökön kívül rendelkezünk még 2 db szkennerrel, 3 db projektorral, 5 db nyomtatóval, 1 db multifunkcionális nyomtatóval /melyet a TÁMOP 3.1.4. pályázatból vásárolt a fenntartó/ 7 db digitális fényképezőgéppel, / 6 db-ot a TÁMOP 3.1.4. pályázatból vásárolt a fenntartó/ A hagyományos informatika-oktatáshoz 1 tanterem áll rendelkezésre, mely egy tanulócsoport befogadására alkalmas. A szervezeti felépítésben nem szerepel felelős vezető intézményi szinten az informatikai területnek. Informatika munkaközösség nem működik.

Szoftver ellátottság:

Az alapvető informatikai feladatok ellátására alkalmas szoftverekkel (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, prezentációs program) rendelkezünk. Szoftver típusa Operációs rendszer

Fajtái Microsoft WINDOWS XP

25

Szövegszerkesztő Táblázatkezelő Adatbázis-kezelő Prezentációs program Programozási nyelv

Word Excel Access PowerPoint Basic

Humán erőforrások: A 8. osztály befejezéséig tanulóink mindegyike elsajátítja az informatikai ismeretek tantervi követelményét. Lehetőséget biztosítunk a továbbhaladáshoz. Az iskola tantestületének kb. 100%-a rendelkezik valamilyen alapfokú informatikai képzettséggel. végzettség fő Felsőfokú Középiskolai tanár 1 Általános iskolai tanító /informatika 1 műveltségterület/ OKJ-s Számítógép-kezelő /használó/ 1 Pedagógus továbbképzés /informatika témájú/ 30 órás 27 30-60 órás 5 Örvendetes, hogy a pedagógusok 50 %-a rendszeresen használja az SDT adatbázisait. A tanárok számítógép-használatának mennyisége és minősége azonban nem ezen múlik A tantestület 70%-a rendszeresen kihasználja az elektronikus levelezés nyújtotta lehetőségeket, ők gyakran igénybe veszik az Internet által felkínált egyéb szolgáltatásokat is. Az iskolában OKJ-s számítógép kezelő pedagógus végzi a rendszergazdai teendőket, melyért rendszergazdai pótlékban részesül. A számítógép megteremtette lehetőségek felhasználása nem informatika órán:    

Tananyagkészítés és kipróbálás angol nyelv, magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakban. Természetismeret, Kémia, Biológia Földrajz tantárgyakból a multimédiás oktatás lehetőségeit kihasználó CD-kel rendelkezünk, amelyeket a szaktanárok használnak is. Internet- és számítógép hozzáférést biztosítunk a tanulóknak délutánonként is. Része a tanítási/tanulási folyamatnak a projektekhez, a tanulmányi versenyekhez szükséges ismeretek szerzése. /Témahét: Egészséghét, 3 hetet meghaladó projekt: Nyírábrány története/

Jelenlegi számítógép kihasználás a tanítási folyamaton kívül: Számítógép felhasználásával végezzük a következő feladatokat:  Tanuló nyilvántartás  Tanulók értékelése (1-3.évf.)

26

 Könyvtári kölcsönzés és nyilvántartás  Tanulmányi statisztika (Fejlesztendő.)  Órarend készítése(Fejlesztendő.)  Egyes kiadványok készítése  Munkaügyi, személyzeti nyilvántartás (fejlesztendő) A felsoroltakon túlmenően  Az iskolának saját honlapja van, amelyen a szokásos tartalmon túllépve egyre több tananyagot és más, az iskolai közösséget közelről érintő információhalmazt is elhelyezünk.

III. CÉLKITŰZÉS 1. Intézményünk pedagógiai programjának, informatikai stratégiájának összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival; 2. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. 1. Kihasználható lehetőségek a fejlesztéshez:  Az informatika tantárgy tanítása: -

Megfelelő tantervek, tanmenetek rendelkezésre állnak. Megfelelő tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére. „Jó gyakorlatok” keresése az Educatio honlapján, azok adaptálása. Differenciált óravezetés az informatika órákon. Az informatika szaktanárok, valamint az IKT asszisztensek tevékenysége nem korlátozódik csupán a tantárgy tanítási folyamatára. Ők számottevő tapasztalatokkal rendelkeznek az IKT eszközök egyéb területeken való felhasználásra vonatkozóan is.

 Számítógép-használat nem informatika órán: -

-

A tantestület egy része fogékony az IKT eszközök alkalmazására, de módszertani ismeretek hiányában csak kevesen használják ezeket a tanítási órákon. Célunk, több pedagógus bevonása az IKT eszközök és a digitális pedagógia alkalmazása a tanórákon. Minden felsős tanuló részesül informatikaoktatásban, így a legelemibb számítógép-kezelési ismeretekkel mindegyikük rendelkezik ahhoz, hogy más tanítási órán használni tudják a számítógépes eszközöket.

 A számítástechnika alkalmazása egyéb területeken: -

Egy iskola arculatának megteremtéséhez szorosan hozzátartozik a honlapjának fejlesztése. Az Interneten böngésző számára az elsődleges és ezért alapvető befolyással bíró benyomásokat a honlap adja. Iskolánk

27

-

-

-

honlapja a bemutatkozáson túl jelentős tartalmi szolgáltatásokat is nyújt. - Évtizedes hagyománya van a különleges nyomdatechnikát nem igénylő kiadványok, szórólapok, meghívók készítésének. - Az iskolastatisztika elkészítése, hosszú évek óta számítógéppel történik. Digitális tartalom Az információk, adatok olyan formában történő létrehozása, átalakítása, szervezése, tárolása, hogy az informatikai eszközökkel (pl. számítógép) kezelhető, tárolható módosítható legyen. A digitális tartalmak digitális taneszközökkel is tárolhatók, hordozhatók, publikálhatók, felhasználhatók. az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, Tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok 2. Jövőkép: A társadalom és partnereink elvárásainak megfelelő színvonalú oktatási/ nevelési munkát kívánunk biztosítani. Ennek egyik eszköze az IKT területén meglévő lehetőségeink optimális kihasználása, folyamatos fejlesztése. 3.A célok megfogalmazása: Tanítási/tanulási folyamat segítése informatikai eszközökkel:

Digitális pedagógia - IKT-alapú pedagógiai módszertan Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: - Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése - IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése - A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: - Csoportmunka - Pármunka-tanulópár - Egyénre szabott munka - Részben egyénre szabott munka - Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: - Mennyiségi differenciálás - Minőségi differenciálás

28

- Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: - Új ismeretanyag feldolgozása - Alkalmazás-gyakorlás - Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: - Problémamegoldó csoportfeladatok - Alkotó feladatok - Felfedező, kutató feladatok - Érvelésre-vitára alkalmas feladatok - Ellenőrzés, értékelés A Tanulói laptop programhoz való csatlakozás · A 2009-10-es Akcióterv keretében 2010 tavaszán került meghirdetésre a TIOP 1.1.1 konstrukció részeként a tanulói laptop-program megvalósítása, melynek pályázói jelen pályázati kiírás kedvezményezettjei lehettek. · A TIOP 1.1.1 pályázat lehetőséget biztosít az eszközök beszerzésére (tanulói laptopok, szerver, egyéb kapcsolódó eszközök). A programba való bekapcsolódás feltétele, hogy a pályázók jelen pályázat (TÁMOP 3.1.4) keretében betervezzék és megvalósítsák a latop-program sikeres megvalósítását szolgáló továbbképzéseket, tanácsadói szolgáltatásokat és a tartalmi fejlesztés körébe tartozó egyéb tevékenységeket.

· A TIOP 1.1.1 pályázatba való bekapcsolódás feltételei: o az intézményvezető felkészítése o a laptop-programban résztvevő pedagógusok 120 órás akkreditált továbbképzésen való részvétele o IKT mentor-szaktanácsadói szolgáltatások igénybe vétele (olyan óraszámban, amely negyedéves konzultációt biztosít a programot megvalósító pedagógusokkal) o tanulói laptop-programot sikerrel alkalmazó intézményektől „jó gyakorlat” átvétele (referenciaintézményi szolgáltatás) o IKT asszisztens alkalmazása (A programban résztvevő pedagógusok intézményi belső támogatását ellátó pedagógiai asszisztens) az önálló intézményi innováció költségkeretének o digitális tananyagok beszerzése  Az informatika tantárgy tanítása: -

-

Tanulóink mindegyike rendelkezzen azokkal a korszerű informatikai ismeretekkel, amelyek növelik esélyét a továbbtanulásban, a munkahely keresésében és megtartásában. Hatékony eszközként alkalmazzák az IKT eszközöket tudásuk folyamatos fejlesztéséhez, a ma oly fontos információ gyors és hatékony megszerzéséhez, feldolgozásához. A tanulók tudásszintjének mérésére egységes informatikai értékelési rendszer működtetése.

29

 Számítógép használatának elősegítése nem informatika órán: Iskolánk minden pedagógusa ismerje az informatikai eszközökben lévő lehetőséget és módszereket. Ezeket a tanítási/nevelési munka során használja is - szakterületének sajátosságai szerint - egyik lehetséges módszerként a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez, a tananyag elsajátításának hatékony növeléséhez. - IKT alapú módszerek: Olyan konstruktív pedagógián alapuló tanítás-tanulási módok, módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra a tanítás-tanulás folyamatában. Akkor vezet eredményre ha legalább a tanórák 30%-ában alkalmazzák a pedagógusok az infokommunikációs eszközöket.  A számítástechnika alkalmazása egyéb területeken: -

-

A partnerközpontú iskola működésének egyik fontos ismérve, hogy az intézmény stabil működésű, kiszámítható legyen a felhasználói számára. Az iskolai hálózat és az Internet lehetőségeinek kihasználásával az ehhez szükséges naprakész információk megszerzésének biztosítása. A pedagógus oktatási/nevelési munkára való felkészülésének segítése, könnyítése. Az adminisztrációs munka gyorsítása, egyszerűsítése.

Elektronikus számonkérés és vizsgáztatás Olyan IKT eszközök, szoftverek által támogatott szummatív mérési folyamat, amely során a kapott eredményeket, információkat a vizsgaszoftverek valamilyen standard, vagy skála alapján rendszerezik, majd a vizsgáztatást követő értékelés során a kapott eredményeket a standardizált, vagy skálaszerű adatsorral összevetik, ez alapján állapítják meg a tanulók eredményeit. Alkalmazásuk gyors és pontos. Az eredményeket legtöbbször tárolják, amely segítségével nyomonkövethető az egyén fejlődése, és ennek megfelelően tervezhető a további fejlesztése. Segítségükkel az egyéni eredmények összevethetők más tanulói eredményekkel, standardokkal. Funkciói: · visszacsatolás · az oktatás eredményessége-hatékonyságnövelés · minősítés · tájékoztatás · személyiségformálás és -fejlesztés IKT-val támogatott tanórai mérés-értékelés: A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának

30

optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. 4. Megvalósítás: - számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) - bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) - fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) - összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére - számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybe vétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban - csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) - mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés), A projekt megvalósításának időszakában a programba bevont tanulói csoportok vonatkozásában az alábbi feltételek teljesülése szükséges, amelyeket a pályázónak dokumentálnia kell (pl: napló): - A tanórák legalább 30%-nak IKT-val támogatott 1:1 eszközellátással való megtartása (a tanórák legalább 30% IKT-val támogatott 1:1 eszközellátással való megtartása alatt a TÁMOP-3.1.4/08/2. projektben megjelölt/bevont tanulócsoportban megvalósuló kompetenciaterület tanórái értendők). - Havonta legalább egy alkalommal on-line mérés-értékelés elvégzése.

IV. ELVÁRT EREDMÉNYEK Az iskola informatikai stratégia működését akkor tekintjük sikeresnek, ha optimálisan segíti a Pedagógiai Programban és az Intézményi Minőségfejlesztési Programban megfogalmazott célok megvalósítását. Az intézmény dolgozói mind a pedagógiai mind az ezt segítő munkában hatékonyan kihasználják a rendelkezésre álló informatikai eszközöket. Egyre több pedagógus kapcsolódik be az IKT-s órák tervezésébe . Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT): A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) egy komplex tanítási tartalommenedzsment keretrendszer (LCMS) és digitális tananyag adatbázis, amely létrehozásának célja az IKT kompetenciafejlesztés, a digitális pedagógia szakmai, módszertani és tartalmi támogatása. Az SDT rendszer 5-45 perces digitális tananyag blokkokat, egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, tanórán kívüli tevékenységeket támogató tartalmakat kínál a hagyományos taneszközök kiegészítésére. Az SDT elektronikus tananyag-adatbázisa jelenleg több, mint 11 000 db tanórai foglalkozásnyi közismereti digitális tananyagot és kiegészítő adatbázisokat, gyűjteményeket tartalmaz, összességében több, mint 1.000.000 db tananyag elemmel (szövegek, képek, hangés videó állományok, animációk szimulációk, stb.).

31

A rendszer moduláris felépítése alapján a tananyag elemek egyenként is, tanórai foglalkozásokba szervezve is felhasználhatók, de lehetőség van a tartalmak módosítására, vagy teljesen új tananyagok készítésére is. Az SDT tartalmak on-line internet kapcsolat nélkül is felhasználhatók. A tartalmak non-profit oktatási célra bárki által ingyenesen elérhetők az sdt.sulinet.hu címen. V.

A MEGFOGALMAZOTT CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ERŐFORRÁSOK, FELADATOK, INTÉZKEDÉSEK

Ahhoz, hogy a stratégiai célokat meg tudjuk valósítani, elsőként néhány alapvető szervezeti változtatásra, illetve a meglévő helyzet egyértelművé tételére, bizonyos hatáskörök rögzítésére van szükség. Közép- vagy hosszú távú informatikai fejlesztés nem valósulhat meg kellően átgondolt tervezés nélkül. A projekt keretében lehetőség volt 2009/2010-es Akcióterv keretében, 2010. tavaszán meghirdetésre kerülő TIOP 1.1.1 pályázati konstrukció tanulói laptop-programba való bekapcsolódásra. Technikai rész - Feladatunk a jelenleg rendelkezésre álló IKT eszközök állagának megóvása, folyamatos fejlesztése, karbantartása. - A TIOP 1.1.1. pályázaton nyert laptopok pedagógusi 6 db. Tanulói 150 db valamint kiegészítőként Tároló, Router, WiFi Access Point fogadása, biztonságos elhelyezése. - A rendelkezésre álló informatikai eszközökkel felszerelt tantermek állagmegóvásához szükséges, hogy a tanteremrend ezekben a helyiségekben jól látható helyen legyen kifüggesztve. Minden ott tanító pedagógus tartsa és tartassa azt be. / 6 tanterem/ - A számítógépes tantermek és a multimédiás tanterem órarendjének kialakításakor figyelni kell arra, hogy legyen lehetőség tanítási idő alatt, bármely óra megtartásához igénybe venni ezeket a helyiségeket. Személyi feltételek  A hálózatunk olyan szintre fejlődött, amelynek karbantartása és az esetleg jelentkező hibák elhárítása már nem végezhető el a rendszergazdai teendőkkel megbízott tanár kolléga munkaidejének megnyújtása nélkül. A jelenlegi körülmények között igen nagy nehézségekbe ütközik, és komoly erőfeszítést igényel a rendszeradminisztrálás is. Az önálló rendszergazdai munkakör kialakítására a készülő módosított Közoktatási Törvény tartalmaz megoldási lehetőséget. Ahhoz, hogy az iskolában lévő bonyolult informatikai rendszer megfelelően működjék, megkerülhetetlen néhány alapelv tisztázása: - Független rendszergazda alkalmazása. A jelenlegi gyakorlatot fel kell váltani azzal, hogy a rendszergazda legyen önálló munkakör, vagy részmunkaidős aki ha akar, akkor a rendszergazdai teendői mellett taníthat is. Az iskola szervezeti rendjében a rendszergazda közvetlenül az igazgatóhoz tartozzék, mint a hálózat üzemeltetője és karbantartója a különböző informatikai tárgyú beszerzések területén is. A független rendszergazda feladatai közé tartoznak az alábbiak:   

Az iskolai hálózat zavartalan működésének biztosítása (szerverek, kliensek, Internet). A tanítási/tanulási folyamatban használt számítógépek zavartalan működésének biztosítása (hardver karbantartás, szoftver telepítés). Egyéb területeken lévő gépek felügyelete (tanári, irodai, szertárak,

32

     -

könyvtár stb.). Perifériás eszközök folyamatos fejlesztése. Informatikai szabályzat készítése és betartatása. Elévülés esetén újabb konfigurációk összeállítása. Jogtiszta szoftverek biztosításának kezdeményezése, szoftverfejlesztések. Az iskolai weblap kezelése

Biztosítani kell az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazását segítő képzést (valamennyi bevont pedagógus számára kötelező) Továbbá az informatikai rendszert használó pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő dolgozók képzését, tájékoztatását. A diákok számára továbbra is fenn kell tartani a tanórán kívüli számítógép-hozzáférés lehetőségét. Anyagi szükségletek:  Az igénybevétel során bizonyos alkatrészek gyakrabban meghibásodnak, tönkremennek, ami azzal jár, hogy munkaállomások akár napokig használhatatlanná válnak. A gyors javítási munkákhoz célszerű lenne a gyakran meghibásodó alkatrészekből néhányat raktáron tartani.  A rendszer fejlesztésére folyamatosan szükség van ahhoz, hogy a kialakított színvonal tartható legyen. Ezért a már elavult eszközök cseréjére oda kell figyelni.  A nem informatikai órákhoz multimédiás tananyagokat kell biztosítani. Ezek egy részét képezhetik a pedagógusok saját készítésű anyagai, vagy az Internetről beszerezhetők. A fennmaradó részt multimédiás CD-k megvásárlásával kell pótolni.  Az informatikában használt szoftverek is folyamatosan fejlődnek, ezért figyelni kell ezek frissítésére is. Fontos, hogy a meglévők mindegyike jogtiszta legyen.

Szoftver rendszer Digitális taneszközök: A digitális taneszközök két komponensből állnak: hordozó, publikáló eszközök: · digitális tartalmakat közvetítő tömegtároló eszközök (pl.: CD-n, DVD-n közreadott tartalmak) és azok tartalomkezelő szoftvere, · interneten publikált komplex tartalom (CMS- Content Management System: tartalom-menedzsment keretrendszer) és tanulás menedzsment rendszerek (LMS, Learning Management System – tanulás menedzsment keretrendszer), illetve ezek kombinációja (LCMS – Learning-Content Management System: tanítási-tartalom-menedzsment keretrendszer) a fentiekben megjelenített digitális tartalmak: tananyagok, segédanyagok, mérési-értékelési rendszerek, módszertani és felhasználói útmutatók. Eszközök hatékonyabb kihasználása: - 1:1 arányú IKT eszközellátással támogatott tanórák aránya, amely tanórákon minden diák külön-külön eszköz használatával tanul: Ezen meghatározás alatt olyan oktatási környezet értendő, amelyben a pedagógus által használt informatikai eszköz (legalább egy asztali számítógép vagy laptop) mellett minden egyes diáknál, egy időben

33

egy saját használatot szolgáló informatikai eszköz (asztali számítógép vagy laptop) van. Elvárás az informatikai rendszerrel szemben a tanári és a diák gépek egyazon hálózathoz csatlakoztatása, az Internet elérés biztosítása, valamint olyan tanári vezérlő és diák kliens rendszer megléte, amely biztosítja a pedagógus részére az egyes diákgépek lezárását (képernyő és/vagy billentyűzet), a diákgépek hálózati korlátozását, illetve - bármely gép képének átvételét és megosztását)  Módszertani továbbképzések szervezése. Ehhez meg kell találni azokat a tananyagrészeket minden arra alkalmas tantárgyban, ahol az informatikai eszközök (nem kizárólag számítógép) alkalmazása a tanulást hatékonyabbá teszi. Befolyásolnunk kell a szaktárgyakat tanító pedagógusok irányultságát. Ennek egyik legjobb módja, ha a már tapasztalatokat szerzett kollégák átadják szakmai, módszertani ismereteiket, bemutató órákat tartanak, illetve megkeresik azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmazásával egyéb tantárgyakban is meg lehet találni az informatikai eszközök használatának lehetőségét. Elsősorban szervezett továbbképzésekről lehet szó, amelyek döntő része intézményen belül, tehát továbbképzési támogatás igénybevétele nélkül megoldható.  Kívánatos volna, hogy a tantestület egésze részesüljön informatikai alapképzésben, tehát mindenki ismerjen felhasználói szinten szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, és legyenek Internetes alapismeretei. Ez kb. 30 óra továbbképzéssel megoldható intézményen belül.  Lehetőséget kell biztosítani azok számára az oktatás informatikus képzettség megszerzésére, akik a nem informatika órákon rendszeresen használják a számítógépet. A „rendszeres használat” kifejezést rugalmasan kell kezelni, hiszen nem minden tananyagrész alkalmas (egyelőre) számítógépes feldolgozásra.  Minél több érdeklődő szaktanár ismerje meg a multimédiás eszközök alkalmazásának előnyeit a tanítási/tanulási folyamatban. Ez is megvalósítható belső továbbképzéssel.  Kapcsolat felvétele más intézményekkel, akik hasonló fejlesztési elképzeléseket gondoznak tapasztalat szerzés és átadás céljából.  IKT-s jó gyakorlat megvásárlása, adaptálása.  Kívánatos volna, ha minden pedagógus ismerné a saját iskolája honlapjának tartalmát és kihasználná a munkája során a honlap által biztosította lehetőségeket.  Az iskolai honlap folyamatos fejlesztése, tartalmi felügyelete a fenti fejlesztésekhez elengedhetetlen. 2. Informatika tanítása:  Az informatika tanításához szükséges lenne olyan tananyag adaptálása,kidolgozása, amely nem avul el.  Elektronikus feladatbank létrehozása és működtetése az informatika oktatásához.  A tanulók egységes értékelési rendszerének kidolgozása az informatika tantárgyból. Egyéb feladatok:  Tovább kell folytatni az eddigi bevált felhasználások alkalmazását, fokozatosan fejlesztve a tanuló nyilvántartást,  Az órarend készítését (akár szoftverek vásárlásával), a tanulmányi eredmények statisztikai feldolgozását elektronikusan kell elvégezni.

34

 Az iskola könyvtárában elhelyezett számítógép, a könyvtár teljes nyitvatartási ideje alatt, a tanulók rendelkezésére áll és azon elmélyültebb munkavégzést biztosítunk az érdeklődők számára. VI.

A FELADATOK ÜTEMEZÉSE

Mellékletként. 

Projektterv

Időtarta m, határidő k

Feladat

Szüksége A Résztvev s, vagy Az Erőforrá Megjegyz végrehajt keletkező ellenőrzé ők, ásért sigény és érintettek dokumen st végző felelős tumok

VII. Veszélyek Lehetséges veszélyforrások A felhasználói igények változása A hangos olvasás technikája gyengül Tanulói laptopok biztonságos tárolása

A megelőzés, kiküszöbölés tervezett módjai, lehetőségek Nyomonkövetés: módszer, gyakoriság, felelős. Kötelező olvasmányok számonkérése, olvasó napló vezetése Biztonsági rendszer kiépítése az intézményben

Nyírábrány, 2010. 04. 04. Szőllősi Lászlóné intézmény vezető

35

Fogalomtár 1. IKT: Információs és Kommunikációs - röviden info-kommunikációs Technológia Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) körébe sorolható minden olyan számítógépes-informatikai eszköz, alkalmazás, és szolgáltatás, amelyek a tanításitanulási folyamatba bevonásra, felhasználásra kerülnek. 2. IKT alapú eszközök: · számítógép és alap perifériái, · számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, …) · aktív tábla, · szavazó gépek, · számítógéphez kapcsolt mérési, vezérlési-szabályozási eszközök, · egyéb 3.IKT alapú módszerek: Olyan konstruktív pedagógián alapuló tanítás-tanulási módok, módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra a tanítás-tanulás folyamatában. 4. IKT-val támogatott tanóra: Olyan tanítási óra, foglalkozás, amelyen az alkalmazott pedagógiai módszerek, tanítási-tanulási módok és taneszközök között az IKT-alapú eszközök, taneszközök és módszerek min. 30%-ban alkalmazásra kerülnek.

36