pályázat

„Karcag Kistérség hulladéklerakóinak rekultivációs programja” KEOP – 2.3.0/2F/09-2010-0002 pályázat

„Karcag Kistérség hulladéklerakóinak rekultivációs programja” KEOP – 2.3.0/2F/09-2010-0002 pályázat A Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás négy települését érintette az az Európai Uniós támogatással, a Széchenyi terv keretében végrehajtott program, amelynek eredményként öt, már régebben lezárt (Karcagon, Berekfürdőn, Kunmadarason és Kisújszálláson két helyszínen) szilárdhulladék-lerakó rekultivációja történt meg. A rekultiváció azt jelenti, hogy az évtizedekkel korábban, minden környezetvédelmi és hulladékkezelési előírás nélkül nyitott, majd megtelésük után lezárt és elhagyott kommunális hulladéktárolókat felnyitják, a bennük felhalmozott hulladékot átrostálják és az uniós szabványoknak megfelelően kialakított tárolóban helyezik el ismét. A tárolót lefedik, füvesítik, tájjellegű növényekkel ültetik be, vagyis esztétikailag is visszaillesztik a tájba. Ezzel a lerakó nem szennyezi a környezetet és a benne létesített monitoring lehetőség jóvoltából a későbbiekben még évekig megfigyelhető-ellenőrizhető lesz. A Környezet és Energia Operatív Programban megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását. A megfogalmazott cél az élhető környezet megteremtése és fenntartása. Ennek érdekében a településeken programozottan zajlik többek között a hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítése, valamint a települési szilárdhulladék lerakók rekultivációja. Az érintett öt lerakó

rekultivációja kiemelten fontos feladat, hiszen ezek közül több a települések belterületén helyezkedik el, vagy természetvédelmi szempontból értékesnek és megőrzendőnek kijelölt területeket érintenek. A Környezet és Energia Operatív Program keretében nyert pályázatban az Európai Unió Kohéziós alapja és a magyar költségvetés 2010-től 1.354.091.824 forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a munkához, amelynek során a karcagi kistérségben Kisújszálláson két, Kunmadarason, Berekfürdőn és Karcagon pedig egy-egy lerakó rekultivációja történt meg. A rekultivációs területkezelés mindösszesen 22 hektárt érintett, s a munka során 1,2 millió köbméter hulladék átrostálása történt meg. Az érintett terület lakossága 40.000 fő, amely a Társulás területén élő népesség 90 %-a. Jelen projekt esetében a közreműködő szervezet a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. 2010-ben került sor a támogatási szerződés megkötésére. A munkálatok elkezdéséhez szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatása és a szerződések megkötése, a kiviteli tervek elkészítése 2012 júniusára fejeződtek be. Ezt követően egy év alatt a határidő előtt sikerült elvégezni a kivitelezési munkálatokat. Az Európai Uniós támogatás segítségével természeti környezetünk állapota javult, és a lerakók környezetében élő, lakók életminősége, egészséges élethez való viszonya megoldódott.

Magyarország alaptörvényében olvashatjuk, hogy „Mindannyian felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedék életfeltételeit”. E sorok jegyében valósulhat meg a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás hulladéklerakóinak rekultivációs projektje. Karcag, mint a Nagykunság fővárosának életében elsők között volt a régi téglagyári hulladéklerakó rekultivációja, mint környezeti kármentesítő akció. A téglagyári tó határán található vízszennyező terület folyamatosan bocsájtotta ki magából az olyan baktériumokat és kémiai anyagokat, melyek potenciálisan fenyegették a tó élővilágát. A rekultiváció által lassan, de elkezdődik a terület rehabilitációja. A lerakó mellett található kertek tulajdonosai is fellélegezhetnek végre, hiszen nem csak tájképileg szépült meg a környezet, hanem a talajvíz minősége is javul, megszűnik a szél által hordott szemét látványa, és bűze. Úgy gondolom, mint a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke és Karcag város polgármestere, hogy a Környezet és Energia Operatív Program keretében az Európai Unió és magyar állam által nyújtott több mint 1,3 milliárd forint összegű, vissza nem térítendő támogatás a megfelelő helyre érkezett. Fontos nekünk, mint karcagiaknak egy olyan környezetben élnünk, amely se minket se unokáink egészségét nem veszélyezteti. Ezért munkánkat abba nem hagyva, folytatjuk a környezetvédelmi programunkat és a hamarosan megépülő elektronikai hulladékhasznosító központ segítségével még tovább tudjuk csökkenteni a természetben okozott károkat. A hosszú távú fenntarthatóság eléréséért viszont nem csak az önkormányzat munkájára, hanem a lakosság segítségére, szemléletváltására is szükség van. Dobos László Karcag város polgármestere

Karcag A munkálatok előtt

Adatok: • Hulladékkal borított terület: ~71.000 m2 • Lerakott összes hulladék becsült mennyisége: ~450.000 m3 • Egy ütemű lezárás • Lezáró anyag: 30 cm (~17.000 tonna) kiegyenlítő réteg, 1 réteg bentonit paplan, 120 cm (~67.000 tonna) fedőréteg • Kivitelezés ideje: 2012. szeptember–2013. június

Kisújszállás „új” A munkálatok előtt

Adatok: • Hulladék depónia területe: ~ 10.000 m2 • Lerakott összes hulladék becsült mennyisége: ~404.000 m3 • Két ütemű lezárás • Lezáró anyag: • Platón: 30 cm kiegyenlítő réteg, 40 cm vastag humusz • Rézsűn: 30 cm vastag kiegyenlítő réteg, 1-1 réteg bentonit-, és geodrén paplan, 60 cm fedőréteg • Kivitelezés ideje: 2012. augusztus-2012. december

„A hulladék létrehozása nem feltétlenül rossz dolog. Az a helytelen, ha nem kezdünk vele semmit.” Mi, a Karcagi Kistérségi Társulás tagjai is úgy gondoltuk, hasonlóan Mark Stevenson angol íróhoz, hogy tennünk kell a körülöttünk lévő környezetért. Tenni akartunk településeink tisztaságáért. Tenni az egészségesebb életért. Ezért döntöttünk úgy, hogy pályázatot nyújtunk be „A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” című felhívásra. Külön öröm számomra Kisújszállás polgármestereként, hogy a városunk által felkarolt pályázat megvalósításához rögtön partnerekre találtunk a Karcagi Kistérségi Társulás településeiben. Berekfürdő, Karcag, Kisújszállás és Kunmadaras vezetőségének és szakembereinek köszönhetően közel 1,4 milliárd forint támogatást nyertünk. Elsőként Kisújszálláson kezdődtek meg a munkálatok 2012 júniusában. Két hulladéklerakó megúju-

lása valósulhatott meg a „régi” és az „új” telepeken. „A hulladék létrehozása nem feltétlenül rossz dolog…” – akkor, ha környezetbarát módon tudjuk kezelni, például szelektív gyűjtéssel, komposztálással, illegális hulladéklerakók felszámolásával. Kisújszálláson mindez megvalósul, városi és egyéni szinten is. Emellett a kisújszállási közösségek is elkötelezett hívei az egészség, a környezet, a város és lakói védelmének. A pályázatnak köszönhetően azonban még többet tudtunk tenni környezetünkért. Hulladéklerakóinkat – mondhatom – „elnyelte a föld”. Mi, akik tudjuk, milyenek voltak, alig hisszük el, hogy a táj a technológiának köszönhetően visszanyerte egykori állapotát. Szerencsére a fiatal generációk már csak szüleiktől, nagyszüleiktől hallhatják, városi dokumentumokban találhatják annak nyomát, hogy Kisújszálláson két hulladéklerakó is működött. Az ő érdekükben mondom, miénk a felelősség, hogy élhetőbb városunk legyen. Örömmel jelentem, tettünk érte. Kecze István Kisújszállás város polgármestere

Kisújszállás „régi” A munkálatok előtt

Adatok: • Hulladékkal borított terület: ~ 60.000 m2 • Lerakott összes hulladék becsült mennyisége: ~88.460 m3 • Egy ütemű lezárás • Lezáró anyag: 30 cm ( ~27.900 tonna) kiegyenlítő réteg, 30 cm vastag agyagréteg, 60 cm vastag fedőréteg • Kivitelezés ideje: 2012. augusztus-2012. december

Kunmadaras A munkálatok előtt

Adatok: • • • • •

•

Hulladékkal borított terület: ~43.000 m2 Lerakott összes hulladék becsült mennyisége: ~200.000 m3 Két ütemű lezárás Lezáró anyag: Platón: 30 cm kiegyenlítő réteg, 40 cm vastag humusz Rézsűn: 30 cm vastag kiegyenlítő réteg, 1-1 réteg bentonit-, és geodrén paplan, 60 cm fedőréteg Kivitelezés ideje: 2012. szeptember-2013. május

„A hulladék létrehozása nem feltétlenül rossz dolog…” kezdte gondolatait Kecze István Kisújszállás polgármestere arra utalva egyben, hogy az állítás akkor közelíti az objektív igazságot, ha a szemetet környezetbarát módon kezeljük, szelektíven gyűjtjük, komposztáljuk és felszámoljuk az illegális lerakókat. Kunmadaras Nagyközség a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás települései között egyedüliként halmozottan hátrányos helyzetű, lakóinak legalább fele mélyszegénységben él és a jogszabályi tiltások ellenére   (a jelentős számban előforduló dezorganizált családi élet  és felfogási problémák miatt) szórványosan jelen van a telepszerű lakókörnyezet sajátossága, amelyek felszámolását követően újra és újra alakulnak. Végtelen öröm számomra a részben szabálytalan keretek között üzemelő régi szeméttelep rekultivációja kistérségi összefogással megvalósulhatott, tisztább, élhetőbb lett a település. Vannak azért bennem vegyes előérzetek, hisz egy európai projekt sikeres végrehajtása ellenére várhatóan nem az új és tiszta környezetben, de ahogy eddig, ezután is lesznek felelőtlen emberek, kisebb közösségek, akik a lakókörnyezet valamely zugába, netán a szomszédja bekerítetlen telkére hordja illegálisan a szemetet. Ez is mutatja, hogy számunkra nem csupán a munka során rekultivált   tiszta területre kell figyelmet fordítani, hanem a település egészén megakadályozni az eddigi illegális lerakók kialakítását. Természetesen a tudatos nevelés, oktatás a későbbiek során hozhat jelentős változást életünkbe és az említett problémák ellenére kifejezetten pozitív véleményünk van a hulladéklerakó rekultiválása során kialakult új környezetről, mert az itt élők egészségesebb, szebb, ökológiailag is biztonságosabb  környezetben élhetnek. A projekt megvalósításában résztvevőknek és a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulásnak és munkaszervezetének is megköszönöm a Kunmadarasért elvégzett munkát. Márki Sándor Kunmadaras nagyközség polgármestere

Berekfürdő a Nagykunság gyöngyszeme. Kiemelt település a Fürdő és az üdülőterülete által. A település, fejlődése során beleesett abba a hibába, amelybe Magyarország szinte összes települése: a szabályozatlan, tervezetlen és műszakilag elégtelen hulladéklerakásba. Berekfürdő szégyenfoltja volt a bányagödörben kialakult szeméttelep. A telepről a szél az üdülőterületre hordta a papírt, nejlont és a kellemetlen szagokat. A rekultiváció nagy változást jelent Berekfürdő környezeti látványában. A kialakított depónia megakadályozza a talaj további szennyeződését, tájképileg pedig egy szép vizes élőhely került kialakításra, mely 1-2 év múlva igazi látványossága lesz a településnek.

Berekfürdő A munkálatok előtt

Dr. Hajdu Lajos Berekfürdő község polgármestere

Adatok: • Hulladékkal borított terület: ~33.500 m2 • Lerakott összes hulladék becsült mennyisége: ~50.000 m3 • Egy ütemű lezárás • Lezáró anyag: 30 cm kiegyenlítő réteg, 1-1 réteg bentonit-, és geodrén paplan, 60 cm fedőréteg • Kivitelezés ideje: 2012. augusztus-2013. február