PÁLYÁZAT SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZENT-GYÖRGYI ALBERT ORVOS- ÉS GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI CENTRUM ELNÖKI. és az

PÁLYÁZAT a

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZENT-GYÖRGYI ALBERT ORVOS- ÉS GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI CENTRUM ELNÖKI és az ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR KLINIKAI KÖZPONT VEZETŐI tisztségének ellátására

Prof. Mikó Tivadar, Dr, PhD, FRCPath

Szeged, 2006. február

Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézet Igazgató: Dr. Mikó Tivadar tanszékvezető egyetemi tanár 6720 Szeged, Állomás utca 2. (6701 Szeged, Pf. 427.) Tel: 62-545 878, 62-545 148 Fax: 62-545 868 e-mail: [email protected]

Prof. Dr. Szabó Gábor Rektor Úrnak Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal SZEGED 2006. február 27.

Igen Tisztelt Rektor Úr! Az Oktatási Közlöny 2006. január 27-i számában megjelent felhívásra a mellékelt pályázatot nyújtom be a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum elnöki és az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Központ vezetői tisztségének ellátására. Kijelentem, hogy megfelelek a pályázatban meghatározott követelményeknek, továbbá kijelentem, hogy a pályázatban foglalt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok, hogy a pályázat anyagát - a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ szerint erre jogosult bizottságok és testületek megismerhessék.

Tisztelettel,

Mikó Tivadar

3. JAVASOLT VEZETÉSI KONCEPCIÓ

3.0. ÖSSZEFOGLALÁS Pályázó a szegedi egészségtudományi képzés, kutatás és szolgáltatás évszázados hagyományait és az ezek megőrzésén dolgozó szakembereket tekinti legnagyobb értéknek és minden további lépés alapjának. A pályázat külső környezetünket tekintve az uniós csatlakozás kínálta történelmi léptékű lehetőségekre, belső környezetünket tekintve pedig azokra a területekre koncentrál, ahol pályázó lehetőséget lát az eddig elért eredmények továbbfejlesztésére. Módszere a meglévő együttműködések erősítése és kiszélesítése, konszenzuskeresés a kölcsönös érdekek mentén, és a konfliktusok lehetséges kiküszöbölése. A szerteágazó rendszer számos jól működő elemének megőrzését olyannyira evidenciának tekinti, hogy ezeket a pályázat terjedelmi okokból sem tárgyalja. Pályázó legfontosabb célja: -

az eddig elért eredményekre és erősségekre támaszkodó fejlesztés,

-

a felhalmozódott szellemi kapacitás és potenciál lehető leghatékonyabb kiaknázása és fejlődési lehetőségének, feltételeinek megteremtése,

-

az eddig kivívott hazai és nemzetközi tekintélyünk emelése,

-

versenypozíciónk javítása a hazai és egészségtudományi területeken, továbbá

-

a tudásipar kibontakozásának elősegítése a kutatóegyetemhez kapcsolódó tudásváros koncepciójának támogatásával.

nemzetközi

oktatási

és

1

3.1 KÖRNYEZETANALÍZIS 3.1.1 Tágabb (történeti, európai és hazai) környezetünk 3.1.1.1 Szegedi nagyberuházások és hatásaik – történeti környezetünk Szeged történetének elmúlt egy és negyed századából három nagyberuházást emelünk ki; mindhárom példa az utókornak. Az első kettő megvalósítása hosszú éveken át világos jövőkép és egységes koncepció mentén történt. A két „nagyprojekt” évszázadokra meghatározza a város társadalmi-gazdasági fejlődését. A harmadik nagyberuházás 20 évre aprózódott szét, nem volt egységes koncepció; a hasznosulás messze elmarad a befektetés mértékétől. •

Szeged újjáépítése a nagy árvíz után

"Szeged szebb lesz, mint volt!" - szólt a legenda szerint Ferenc József, miközben lába alatt csapdostak a várost romba döntő Tisza piszkosszürke hullámai. A reformkor évtizedeiben Szegeden is meginduló gazdasági fejlődést vetette vissza Szeged történetének legnagyobb hatású eseménye, a pusztító "nagyvíz" 1879. március 12ének hajnalán. Az 1880-ban kezdődött újjáépítés során fontos szerepet játszottak azok a korukat meghaladó fejlesztési elvek, amelyek Európa nagyobb városainak – Párizs és Bécs – példájára létrehozták a kör- és sugárutas városszerkezetet. Az 1880-as években kialakított 38 m széles sugárutak és hatsávos körutak révén európai léptékkel mérve is korszerű szerkezetű, lüktető város született újjá. A mai napig kitűnően funkcionáló városi úthálózat Szeged további fejlődésének nélkülözhetetlen alapja. •

Egyetem létrehozása Szegeden

1921-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre költözött. A kezdetben ideiglenes helyeken és épületekben működő egyetem számára új, korszerű infrastruktúra létesítése vált szükségessé. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Szeged országgyűlési képviselőjének elképzeléseit nem mindenhol fogadták kitörő örömmel: az egyetemekért folytatott harcát először a parlamentben kellett megvívnia, mert az ország katasztrofális helyzete miatt sokan megengedhetetlen pazarlásnak tartották vidéki egyetemek építését. Klebelsberg a „Magyar tudás, magyar hatalom" jelszavát zászlajára tűzve előteremtette a klinikák és egyetemek építéséhez, felszereléséhez szükséges anyagi forrásokat: igénybe vette a népszövetségi kölcsönt és a Rockefeller Alapítvány támogatását. Szemében, az egyetem legfőbb feladata a kutatás volt. Két olyan világhírű tudóst hívott Szegedre, mint Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán. Klebelsberg azt akarta, hogy a szegedi egyetemet a világ legelső egyetemeivel említsék egy sorban, ami valóra is vált. A Szegedi Tudományegyetem a világ egyetemeinek tudományos rangsorolási listáján (Academic Ranking of World Universities, Jiao Tong University Shanghaj) 2005. évben Magyarország és Közép-Kelet Európa legjobb minősítésű egyeteme lett, a világ többi

2

egyeteme közül holtversenyben a 203–300. helyezést, Európa egyetemei közül pedig – szintén holtversenyben – a 80–123. helyezést szerezte meg. •

Beruházások a szegedi egészségügybe 1985-2004

Szeged város egészségügyi ellátása hét tulajdonos 39 telephelyén, nagyrészt a közel százéves pavilonrendszerben történik. A fragmentált, sok párhuzamosságot tartalmazó rendszer (12 műtőblokk, 10 intenzív és 14 képalkotó egység, 8 kémiai és 9 egyéb laboratórium) lehetetlenné teszi a gazdaságos működtetést és az egyenletes magas színvonalú szolgáltatást. Az elmúlt két évtizedben a szegedi egészségügybe, (gép és műszer nélkül!), jelen értéken számítva 41,5 Mrd Ft beruházás történt. Ez – az önrésszel kiegészítve – megközelíti a tervezett Egészségipari Park bekerülési költségét. Indokolatlan és megalapozatlan lenne a szegedi egészségügy ezen szakaszát pazarlásnak minősíteni. Ezek a beruházások szükségesek voltak és rövid távon égető helyi problémákat oldottak meg; ezeknek köszönhető, hogy a korszerűtlen rendszer működőképességét sikerült megőrizni. Viszont ezek a szétaprózott beruházások hosszú távon az összképen nem változtattak, sőt konzerválták a fragmentált, gazdaságtalan struktúrát. Az integráció elmaradása esetén az ellátórendszer működőképességének fenntartása folyamatosan hasonló léptékű forrásokat fog felemészteni. A múlt század példamutatói elméi máig érvényesen jelölték meg a haladás útját a kutatás-fejlesztésben. A XXI. század kihívásaira válaszoló egészségipar kibontakoztatása ma éppolyan égető feladat, mint az árvíz utáni újjáépítés vagy a múlt század elején az egyetem létesítése. A város története tanúsítja, hogy ezek a nagyberuházások tették Szegedet régióközponttá és tudásközponttá. A továbblépést az Európai Unió hálózatába illeszkedő növekedési pólussá válás jelenti: a történelmi lehetőség újra előttünk áll, a múlt pozitív példái, tervezési és döntéshozatali mércéi adottak. Rajtunk múlik, hogy e megújulási lehetőségekkel jól sáfárkodunk-e, és sikerül-e olyan fejlesztéseket végrehajtanunk, melyek meghatározzák Szeged és az Egyetemünk, ezen belül az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum jövőbeli arculatát.

3.1.1.2 Európai Uniós környezetünk Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követően megvalósuló II. Nemzeti Fejlesztési Terv az EU15-höz történő felzárkózásunkat szolgálja. Ennek szellemében fogalmazódott meg a 2005. december 25-én a 96/2005. Országgyűlési Határozatban elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, mely a következő stratégiai célokat fogalmazza meg: A gazdaság versenyképességének tartós növekedése A foglalkoztatottság bővülése A versenyképes tudás és műveltség növekedése A népesség egészségi állapotának javulása

3

A társadalmi összetartozás erősödése A fizikai elérhetőség javulása Az információs társadalom kiteljesedése A természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosulása Kiegyensúlyozott területi fejlődés Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció a fenti stratégiai célok elérése érdekében a következő eszközrendszert jelöli meg: •

Befektetés az emberbe o Munkaerőpiacra lépés segítése o Korszerű népegészségügyi szakmapolitika kialakítása o Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének korszerűsítése (Fenti kihívásra válaszunk az integrált Szegedi Egészségügyi Központ megteremtése.)

•

Befektetés a gazdaságba o Az innováció, a kutatás-fejlesztés ösztönzése és infrastrukturális hátterének megerősítése (Fenti kihívásra válaszunk az Egészségipari Park és Inkubátorház megteremtése.)

•

Befektetés a környezetbe

A BIOPOLISZ Egészségipari Kulcsprojekt előszítése során az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióhoz csatlakozó Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció valamennyi prioritását figyelembe vettük: •

Struktúraváltás az egészségügyi ellátásban és a területi különbségek mérséklése o Egészségügyi Fejlesztési pólusokban infrastruktúra fejlesztés

•

Versenyképesség fokozása az egészségügyi ellátórendszerben – innováció, információtechnológia, egészségipar o Innovációt, implementációt és technológiai transzfert támogató intézményrendszer fejlesztése o Nemzetközi Kiválósági Központok, Európai Referencia Központok fejlesztése

•

Egészségkárosító tényezők kiküszöbölése és fogyasztóvédelem

•

Humánerőforrás fejlesztése képzésekkel és az oktatási rendszer átalakításával, kibővítésével, a tájékoztatási rendszer fejlesztése

Az Európai Únió költségvetésének a közelmúltban, közismerten viharos körülmények között történt elfogadása óta tudjuk, hogy hazánk az NFT II.-ben mintegy 5.600 Mrd Ft EU támogatásra számíthat. Az időszak állami önrésszel, intézményi és privát forrásokkal kiegészülő beruházásai meg fogják közelíteni a 10 billió Ft-ot, amiből az egészségügy 4-5 %os részesedésre számít, az alábbiak szerint:

4

EU támogatás

5.650 Mrd Ft

Állami önrész + PPP

~3.750 Mrd Ft

ÖSSZESEN

~9.400 Mrd Ft

Egészségügy (ágazatok, régiók)

~400-500 Mrd Ft

A II. Nemzeti Fejlesztési Terv során évente nemzeti jövedelmünk mintegy 5%-ának megfelelő EU támogatás áramlik országunkba. Az egyes projektekhez kötelező önrésszel hozzájárulni, melynek mértéke 10 - 50 % között változik. A 2007 – 2013 közötti fejlesztések kötelező önrésze várhatóan az összes rendelkezésre álló hazai forrást fel fogja emészteni, és valamennyi fejlesztést az NFT II. lezárását követő két éven belül, azaz 2015-ig be kell fejezni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a következő 10 évben hazánkban csak az EU projektekbe befogadott fejlesztések fognak megvalósulni. A közszféra vonatkozásában a támogatotti körbe be nem kerülő intézmények a következő évtizedben csak a szokványos forrásokra támaszkodhatnak, ami esetünkben az OEP és OM finanszírozásra való hagyatkozást eredményezne. 3.1.1.3 Hazai környezetünk Az euro bevezetése érdekében végrehajtandó konvergencia program az általános választások kimenetelétől függetlenül fiskális szigort fog eredményezni az országban. Bármennyire is széles körű a MOK forrásbővítésre irányuló követelésének támogatottsága, erre az évtized végéig aligha számíthatunk. Brüsszel 2005. november 19-én elutasította a hazánk által előterjesztett 21 ágazati felosztású Operatív Programot és a párhuzamosságok elkerülése érdekében a programok számának csökkentését írta elő. Ez szükségképpen együtt járt az ágazatokon átívelő összefüggések, szinergikus hatások kimutatásával, amelyet a kormányzat ún. komplex programok előkészítésével biztosít. Az operatív programok számának csökkenése következtében a humán tárcák több Operatív Programban is érdekeltek, az Egészségügyi Minisztérium kormányon belüli jelenlegi súlyát azonban jól jelzi, hogy egyikben sem sikerült a irányító szerepet (az operatív program koordinálását felügyelő Irányító Hatósági minőséget) megszereznie. Az 1076/2004 (VII. 22.) Kormányhatározat alapján azonban az „Egészséges Társadalom” komplex program kialakításának koordinációjáért az Egészségügyi Minisztérium a felelős. Hazánkban az erős késés ledolgozása érdekében rohamléptekkel haladt előre a komplex programok kidolgozása és a pályázati kiírások előkészítése. Az általános választások közeledtével a döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatok észrevehetően lassulnak és az általános választások előtt aligha várható Brüsszel által is jóváhagyott döntés a nagyprojektek kérdésében. Bár pályázati kiírások még alig jelentek meg, különböző szervezetektől és intézményekből projektjavaslatok árasztják el a minisztériumokat és kormányzati szerveket.

5

A javaslatok döntő hányada sem kidolgozottságában, sem a prioritásokhoz való illeszkedésében nem felel meg az EU elvárásoknak. Kelet-magyarországi vetélytársunk a DEOEC az egyetemi integrációs időszakban futó világbanki projektek keretében az Élettudományi Központot valósította meg, mely nagyobbrészt orvoskari fejlesztés céljait szolgálja. Ugyanott az NFT I. keretében indult, és jelenleg a megvalósítás fázisában van az Auguszta projekt. A két, egyenként tízmilliárdos nagyságrendű beruházás a DEOEC fellendülését és megerősödését eredményezte. Ezzel szemben ugyanezen időszakban a SZGYAOGYC beruházásai közül legfeljebb a Pathologiai Intézetet (<1 Mrd Ft), a hőellátás és a Gyógyszerésztudományi Kar épületének rekonstrukcióját említhetjük. Esetünkben a vezetői ciklusváltás gyakorlatilag egybeesik az általános választásokkal és a projektjavaslatok közötti verseny kiéleződésének kritikus időszakával, ami, Debrecennel szemben, kedvezőtlenül befolyásolja Centrumunk lobbierejét.

3.1.2 Szűkebb (belső) környezetünk A vonakodva fogadott 1999-es egyetemi integrációt passzív szereplőként éltük át. Az Orvostudományi Egyetem három kara ugyan centrumot formálva lépett be a kötelezettségekkel járó egyetemi rendszerbe, azonban korábbi struktúráját, beleértve gazdasági, műszaki, adminisztratív apparátusát és a nem szorosan egészségügyi jellegű belső szolgáltatásait érdemi változtatás nélkül fenntartotta. A pénzügyi átláthatóság alig javult, a gazdasági feszültség állandósult. A karok közötti viszony megromlott, az Egészségügyi Főiskolai Kar kivált a Centrumból. A Gyógyszerésztudományi Kar de jure tagja maradt a Centrumnak, gazdaságilag azonban de facto kivált. A Centrum gyakorlatilag nem működik: a Centrum Tanács létezik, de az előző ciklusban alig ülésezett, és ülésein nem születtek nagy horderejű döntések. A súrlódásokkal teli átoktatási kérdéseken túl a két kar nem egyesíti szellemi erejét és közöttük csak személyekhez kötődő együttműködések vannak. A Centrum kevésbé aknázta ki a térítéses képzések, a K+F tevékenység és az ipari együttműködések által kínált munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő lehetőségeket, és az ezt támogató szervezeti keretrendszer is jelentős fejlesztésre szorul. A személyi állomány sem látja világosan a Centrum szerepét, és elmondhatjuk, hogy a Centrumnak jelenlegi formában nincs érdemi jövőképe. A gazdasági tevékenység néhány jellemző mutatóját kiragadva megemlítem, hogy a Klinikai Központ szállítói állománya (fizetési határidőn belüli kifizetetlen számlái) elérte a 1.100.000.000 Ft-ot. Mindez kevesebb, mint a Központ egyhavi OEP bevétele, és ez az állomány a gyakorlatban lényegében kezelhetőnek bizonyul. A határidőn túli kifizetetlen számlaállomány viszont 250.000.000 Ft-ra rúg, de a magyar egészségügyi szolgáltatók mezőnyében és a magyar beszállítói kultúrában ez még elfogadható teljesítmény és nem akadályozza a napi tevékenységet. Ennél sokkal súlyosabb és belső feszültségekkel is járó probléma, hogy az L16 forráson nyilvántartott OEP bevételek hiánya 2001 óta folyamatosan nő, és jelenleg a hiány megközelíti az 1.000.000.000 Ft-ot. A hiány az 17 forrásból (E témaszám: rezidens- és szakképzés), valamint az 19 forrásból (X témaszám: betegellátás saját bevétele) kerül pótlásra. Mindez azt jelenti, hogy a közfinanszírozott betegellátó tevékenységünk deficites,

6

és működtetése tartalékok nélkül történik. A bevételek és kiadások fluktuációjából származó likviditási problémák az OM kassza vagy esetenként a SZTE tartalékai révén hidalhatók át. Ezen eseti segítségek visszapótlása megtörténik. A kari hatáskörbe tartozó átoktatási problémákkal kapcsolatos gazdasági viták kérdését nem érintem. A Klinikai Központ rendelési, és készletezési gyakorlata sem minősíthető optimálisnak. Még mindig gyakori a kínálati termékek készletezése. Pályázó fenntartás nélkül támogatja azt a nézetet, hogy az intézmények működtetéséhez elengedhetetlenek a modern és testreszabott informatikai rendszerek. Arra nézve viszont kételyei vannak, hogy az informatikai rendszerek lecserélése már önmagában panaceát jelentene. Kontrolling Osztályunk működése révén tavaly a betegellátási egységek részére tervmegállapodások születtek, deklarált iránymutatási céllal a klinikai gazdálkodás számára. Pályázónak nincs tudomása arról, hogy az intézetvezetők által aláírt tervmegállapodások megtartása vagy meg nem tartása járt-e valamilyen következménnyel, kedvező változást célzó motivációs rendszer bevezetésével. Ugyancsak nem ismert, hogy a keretgazdálkodás rövidtávon mennyivel csökkentette a Központ veszteségét és középtávon a Központ TVK-ját. A Klinikai Központ gazdasági teljesítményének megítélése viszonyítás kérdése. Pécsi társintézményünk gazdasági tevékenységét kincstári biztos irányítja, és vannak olyan magyar kórházak, melyektől csak készpénzes megrendeléseket fogadnak el a szállítók. Ezzel szemben Központunk az eseti zökkenőket kezelve mindmáig megőrizte likviditását, sőt a konszolidációs hitel visszafizetését is sikerült elkerülni. A DEOEC viszont az Auguszta projekt kötelező önrészét saját forrásaiból oldotta meg. A különbség egyik magyarázata, hogy az egy aktív ágyra vetített fekvőbeteg-ellátási bevétel Debrecen esetében sokkal magasabb. Ezen mutató elhanyagolása azért különösen sajnálatos, mert az egészségügyi kiadások megszorítását célzó TVK szabályozás alapja a korábbi évek teljesítménye. Mozgásterünket jelentősen beszűkíti, hogy a megkésett korrekciós lépések tervezésekor már kikerülhetetlenül számolnunk kell a degresszióval. A Trianon utáni időkben létesült, akkor modernnek számító klinikaépületek erkölcsi és fizikai avulása az azóta eltelt idővel arányos. A jobbára kényszer szülte és a korlátozott anyagi lehetőségek által korlátozott bővítések és átépítések meglehetősen inhomogén épületállományt eredményeztek, melyek egyre kevésbé felelnek meg a XXI. század követelményeinek. A szocializmus utolsó évtizedében és az annak megfelelő kivitelezési színvonalon készült el a Centrum utolsó klinikai nagyberuházása. Húsz év elteltével az „Új Klinika” nem számít korszerűnek, és a nem túl távoli jövőben szembe kell nézni a teljes körű rekonstrukció szükségességével. Az érdemi modernizálást eredményező rekonstrukció jelen árakon becsült költsége 8 Mrd Ft körül van, ugyanakkor közismert, hogy az alapok hosszútávú állékonysága legalábbis kétséges. Oktatási infrastruktúránk is inhomogén, és összességében elmarad a modern elvárásoktól. Oktatási infrastruktúránk kapacitása a jelenlegi oktatási igényeinket is alig elégíti ki, és oktatási tevékenységünk bővítésének legkomolyabb akadályát képezi.

7

3.2 FELADATOK 3.2.1 Célok és eszközök áttekintése Az új Centrum vezetés elsődleges feladata a jövőkép továbbfejlesztése, mely csak kollektív munkával lehetséges. A jövőkép azt írja le, hogy milyen lesz a Szent-Györgyi Albert Orvos-és Gyógyszerésztudományi Centrum az évek távlatában, tehát a jövőkép a célok meghatározása. A jövőkép fogalmazványát minden munkatárshoz el kell juttatni és a kapott érdemi visszajelzéseket, javaslatokat a dokumentumba be kell építeni. A jövőkép esszenciája a Küldetésnyilatkozat (mission statement). Ezzel párhuzamosan indul a Szent-Györgyi Albert Orvos-és Gyógyszerésztudományi Centrum jelen állapotának felmérése, átvilágítása (organizational development baseline audit & financial appraisal), ami az átadás-átvételi procedúra részének is tekinthető. Ez történhet belső vagy külső, humán és anyagi erőforrások révén. Az átvilágítás sikerének alapvető feltétele, hogy a felmérést kezdeményező vezetés világosan fogalmazza szempontrendszerét az átvilágítást végző szakembereknek. Az átvilágítás egyik deklarált célja azon szervezeti és működési hiányosságok feltárása, melyek korrekciójával a szervezet működése hatékonyabbá tehető. Ezt követi jövőkép és a jelen állapot közötti távolság áthidalását célzó Stratégiai Terv megalkotása, meghatározva a jövőkép megvalósításához szükséges működési és strukturális változásokat. Más szavakkal kifejezve a cél a jövőkép megvalósítása, a cél elérésének eszközei pedig a működés finomhangolása és strukturális fejlesztések. Ez elsősorban a felső vezetés felelőssége, és elkészítésébe a jövőképnél leírtakhoz hasonlóan be kell vonni a karokat és szervezeti egységeket. A jóváhagyott Stratégiai Terv a Centrum egyik legfontosabb alapdokumentuma. A Stratégiai Terv rendszeres karbantartása, korrekciója a Centrum elemi érdeke. Ugyanakkor ki kell zárni az ad hoc változtatások lehetőségét és meg kell határozni, hogy a Stratégiai Terven csak megfelelő előkészítés után és csak bizonyos időközönként (pl. évente) lehet változtatást végezni.

3.2.2 Rövid távú feladatok 3.2.2.1 Érdekérvényesítés Az NFT II. kapcsán Szeged az árvízi újjáépítés és a Trianont követő egyetemalapítás óta nem tapasztalt fejlesztési lehetőségek kapujában áll. Az egész ország, valamennyi nagy- és kisváros, szervezet és érdekcsoport küzd, lobbizik az érdekeiért. Társintézményeink közül Budapest és Debrecen ismét előttünk áll, legfeljebb azzal vigasztalódhatunk, hogy jelen pozíciónk jobb, mint Pécs pozíciója. A siker fő komponensei a következők: • a helyi politikai vezetés támogatásának elnyerése, • az országos politikai vezetés támogatásának elnyerése, • az elvárásoknak megfelelő szerkezetű és tartalmú, részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, • konszenzus elérése a megye és régió jellemzően ellenérdekelt önkormányzataival, szervezeteivel (DARFT, DARET) és egészségügyi intézményeivel,

8

•

•

a projekt megismertetése és a támogatás megszerzése a következő körökben: o a projekt megvalósulásában közvetlenül érdekelt élettudományi egészségipari személyi állomány, o SZTE polgárai, o Szeged és a Dél-alföldi régió lakossága, o releváns minisztériumok és országos hivatalok felső-és középvezetői, belső összefogás és az érdekek egységes képviselete a döntéshozók felé.

és

A 2007-ben induló NFT II. nagyprojektekre történő felkészülés országosan késésben van. Bizonyosra vehetjük, hogy az általános választások után az uniós projektek indítása rendkívül felgyorsul. Ezért fontos tájékoztatni és meggyőzni a minisztériumok és hivatalok felső- és középvezetőit, akik többsége kormányváltás esetén is helyén maradva érdemi szerepet játszik a sürgősséggel meghozandó döntések előkészítésében. A vázolt, némileg kaotikus helyzetben a megválasztott centrumelnöknek abszolút prioritással a lobbitevékenységre kell koncentrálni, maximális energia- és időráfordítással, intézményi- és személyi kapcsolatrendszerének teljes bevetésével. A Centrum és az Egyetem érdekében végzett kampány során a centrumelnök tevékenységét az új Felsőoktatási Törvény 142. § (2) legitimálja, mely szerint „Az egészségügyi centrumot illetően az egyetemet a centrum vezetője képviseli.” Természetesen, ezt a képviseletet a centrumelnöknek az Egyetem rektorával és az illetékes karok dékánjaival összhangban, egymás munkáját támogatva kell ellátni. 3.2.2.2 A Centrum jövője A siker érdekében haladéktalanul rendezni kell a korábbi években fellazult Centrumszerkezetet és működést. Pályázó örömmel jelenti be, hogy a közös érdekérvényesítést szem előtt tartva a Gyógyszerésztudományi Kar kész bekapcsolódni a Centrum életébe és hasonló szándékot fejezett ki a leendő Fogorvostudományi Kar is. Az együttműködés előfeltétele egymás érdekeinek kölcsönös respektálása és a konszenzusos döntéshozatal. Külön örömömre szolgál, hogy ezen előfeltételek teljesülése esetén az Egészségügyi Főiskolai Kar főigazgatója sem zárkózik el a tárgyalások újrakezdésétől. Az érdemi együttműködéshez elengedhetetlen az évek óta húzódó átoktatási viták lezárása. Megválasztásom esetén felkérem a Karok illetékes vezetőit, hogy az átoktatási kérdéseket mielőbb, konszenzussal zárják le, megállapodásukról, és annak végrehajtásáról valamennyi érdekeltet tájékoztassák. 3.2.2.3 Gazdálkodási feladatok A környezetanalízisből következik, hogy gazdálkodásunk két legfontosabb feladata a lejárt számlaállomány csökkentése, majd megszüntetése, valamint az E16 forrás nullszaldós üzemeltetése. A bevételek növelésére irányuló tevékenységünket erősen korlátozza, hogy a Központunkra vonatkozó TVK-t a korábbi években nyújtott viszonylag szerényebb teljesítményünk alapján szabták meg. Mozgásteret csak a korlátozások esetenkénti kemény újratárgyalása, újonnan bevezetett szolgáltatások kapcsán elért kapacitásbővítés, esetleg kapacitások átvétele jelenthet. A bevételek növelése vonatkozásában az X19 forrásra könyvelhető, térítéses ellátás és diagnosztikai szolgáltatások kínálják a legnagyobb perspektívát. Ez a forrás azért is

9

érdemel kiemelt figyelmet, mert az itt keletkező nyereség jogszerűen fordítható fejlesztésre és amortizációra. A térítéses betegellátás bővítését a következő alfejezet taglalja, azonban ezt a tevékenységet már rövidtávon is fel kell karolni. Világosan kell látnunk, hogy egyes szakterületeket leszámítva (pl. fogászat) fizető betegeink zöme nem EU országokból fog érkezni. A tárgykörben írt tanulmányok szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a térítéses ellátás bővítése révén a következő 10-15 évben számíthatunk extra bevételre. Ekkor az érintett célországok is csatlakoznak az Unióhoz, ami a kereslet lanyhulásával fog járni. A következő 10 évre biztosan prognosztizálható többletbevétel azért is fontos, mert körülbelül ennyi időre van szükség az Egészségipari Park III. rétegében tárgyalt K+F ipar megerősödéséhez és komoly gazdasági erővé válásához. A térítéses szolgáltatások felfuttatásához széleskörű marketinghálózat kialakítása, esetleg új biztosítási csomagok bevezetése szükséges. Utóbbi vonatkozásában, a BIOPOLISZ projekt keretében már történtek előzetes megbeszélések. Elengedhetetlen a megfelelő motivációs rendszer létrehozása és működtetése.

3.2.2.4 Szervezeti kérdések

Szervezeti kérdésekben két területen szeretnék fejlesztést kezdeményezni:

•

Fejlesztési és innovációs centrumelnök-helyettesi poszt létesítése

Külföldi tapasztalataim és a BIOPOLISZ Egészségipari Kulcsprojekt előkészítésének közel másfél évében végzett elemzések alapján meggyőződéssel állítom, hogy a Centrum, az Egyetem és jobbára Szeged jövőjét is a tudásipar képviseli. A K+F alapú gazdaságfejlesztés a Centrum és a szegedi tudásközpontok szellemi bázisán megvalósuló, hazai és nemzetközi, ipari-kereskedelmi együttműködésben végzett kutatási-fejlesztési tevékenység, mely kereskedelmi értéket képviselő termék vagy szolgáltatás előállítására irányul. A szükséges szellemi kapacitás lényegében rendelkezésre áll, míg az infrastruktúra és különösen a támogató szervezeti keretrendszer jelentős fejlesztést igényel. Annak ellenére, hogy a feltételek még messze nem optimálisak az első spin-off cégek létrejöttek és külső cégek K+F részlegeinek betelepülése is kezdetét vette a meglévő tudásközpontba. A szegedi kutatók háromnegyede az élettudományok, 40 %-uk az orvos és gyógyszerésztudományok területén működik. Ez a szellemi kapacitás, valamint az Egészségipari Kulcsprojekt III. részére való felkészülés indokolja ezen feladat Centrum szinten, és megfelelő hatáskörrel történő kezelését. A cél eléréséhez, többek között, olyan az Egyetem tulajdonában álló szervezetet kell létrehozni, mely ellátja a Fejlesztési és Innovációs Park menedzsmentjét, inkubálja a kezdő vállalkozásokat és teljes körű szolgáltatásokat nyújt a létesítményeket bérlő cégeknek, a szabadalmi ügyvitellel bezárólag.

10

•

Egészség-gazdaságtani Intézet létrehozása

Az egészségügy minden szintjén egyre inkább nélkülözhetetlenek az egészségügy specifikus gazdasági ismeretek. Időszerűvé vált, hogy a Szegedi Tudományegyetem Orvosés Gyógyszerésztudományi Centrumának képzési rendszerébe is beillesszük az egészséggazdaságtani ismeretek oktatását, önálló intézet megalapításával. Az előzetes megbeszélések során kezdeményezésemet az Általános Orvostudományi Kar dékánja, valamint a Gazdaságtudományi Kar és Gyógyszerésztudományi Kar vezetése is egyetértéssel fogadta. Az Egészség-gazdaságtani Intézet legfőbb feladata az egészség-gazdaságtani ismeretek beillesztése az orvos- és gyógyszerész képzés, valamint a szakgyógyszerész és orvosrezidens képzés rendszerébe. Az orvos és gyógyszerész hallgatók a képzés során megismerik az egészségügyi szempontból releváns közgazdasági elméleteket és koncepciókat, az egészségügyi ellátás közgazdasági megközelítését, az erőforrások allokációjának elméleti modelljeit és konkrét rendszereit, az egészségügyi szolgáltatások keresletének, kínálatának és árainak alapvető szabályozási eszközeit. A képzés során bemutatásra kerülnek az egészségügyi rendszerek makro- és mikro-finanszírozási módszerei, a magyar és a nyugati egészségügyi rendszerek főbb gazdasági tendenciái. Az egészségügyi szolgáltatások értékelésében alkalmazott gazdasági módszerek (cost-benefit, cost-effectiveness, cost-utility) megismerése megkönnyíti a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal elfogadtatását akár a napi klinikai döntéshozatalban, akár a makroszintű biztosítási döntésekben. Középtávú stratégiai célkitűzés a Szegedi Tudományegyetem Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumában az önálló bizonyítékokon alapuló orvoslás mesterképzés akkreditációja, a Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-13 közötti terveivel összhangban. Ennek képzése Magyarországon még gyerekcipőben jár, a szakemberek is szinte kizárólag csak külföldön szerezhetnek mélyreható ismereteket e diszciplínában. Erre a piaci niche-re ad választ a leendő mesterképzés, a leendő intézet aktív szerepvállalásával. A Egészség-gazdaságtani Intézet szellemi bázisán alapulva az Orvosés Gyógyszerésztudományi Centrum preklinikai és klinikai kutatási programjai kiegészülhetnek gazdasági elemzésekkel, költség-hatékonysági számításokkal Az egészségügyre a GDP körülbelül 8%-át költjük el évente, ugyanakkor a végzett közgazdászok közel sem 8%-a dolgozik az egészségügyben. Részben ezért az egészségügyi rendszerek, a egészségügyi pénzügyi keretek felhasználásnak allokációs hatékonysága alacsony. Az egészségügyi ágazatban hiányszakmának számít a közgazdász, mely kihívásra a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara speciális egészségügyi szakirányok beindításával adhat választ a graduális közgazdászképzésben. A Gazdaságtudományi Kar ezen törekvéseit keresztoktatással fogja segíteni az Egészséggazdaságtani Intézet. Az intézetvezető munkatársai az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum és a helyi BIOPOLISZ management-jének munkáját támogatva elősegítik azok optimális gazdasági működését azáltal, hogy korszerű egészség-gazdaságtani tudományos ismereteken alapuló, döntéselőkészítő elemzéseket végeznek.

11

3.2.3 Közép- és hosszú távú feladatok 3.2.3.1 A BIOPOLISZ Egészségipari Park Kulcsprojekt vezetői összefoglalója Szeged történetében két olyan „nagyberuházás” meghatározták a város társadalmi-gazdasági fejlődését.

volt,

melyek

hosszútávon

• Az 1879-es árvizet követő újjáépítés során alakították ki azt a sugárutas-körgyűrűs úthálózatot, amely a mai napig élhetővé teszi Szegedet, és kitűnően továbbfejleszthető. • A Trianon utáni nehéz időkben alapított Szegedi Tudományegyetem valóra váltotta a klebersbergi álmot és mára Közép-Kelet Európa legjobb egyetemévé vált. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán ismét lehetőség nyílik a város fejlődését hosszútávon meghatározni. A szegediek előtt vannak pozitív, követendő példák; a tervezés és döntéshozatal mércéi adottak. Napjainkban Szeged gazdasága elmarad a várakozásoktól. Bár a feldolgozóiparnak Szegeden nagy hagyományai voltak, de mára bizonyossá vált, hogy a jövőt nem a feldolgozóipar jelenti. A Dél-alföldi régió az egy főre jutó GDP-t tekintve az országos átlagtól egyre inkább elmarad, és a 254 EU régió közül a 242. helyen áll, de a regionális versenyképesség mutatóinak többségében is az országos rangsor utolsó harmadában helyezkedik el. Fogy a lakosság, alig csökken a munkanélküliség, és hazánkban itt a legmagasabb a 100.000 lakosra vetített halálozás. Szeged egyetlen területen kiemelkedő, és ez az emberi tudás, ennélfogva Szeged kitörési pontja a tudásipar. Az Egyetemen és a szegedi kutatóintézetekben 2.000 kutató dolgozik, háromnegyed részük az élettudományok, 40%-uk az orvos- és gyógyszerészeti tudományok terén. A gazdaság fellendülését és Szeged jövőjét a BIOPOLISZ program keretében • az egészségipar • a környezetvédelmi biotechnológia és • az agrár-bioinnovációs biotechnológia jelenti. Jelen anyag az egészségipari kulcsprojekt szerepével foglalkozik a növekedési pólus kialakításában. Programunk az egészségipar három szintjének megfelelően, három egymásra támaszkodó, egymás munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatásait kölcsönösen erősítő részből áll. EGÉSZSÉGIPAR I. Egészségügyi közszolgáltatások Problémák: • Szeged város egészségügyi ellátása kilenc tulajdonos 39 telephelyén, elavult pavilonrendszerben történik. A fragmentált, sok párhuzamosságot tartalmazó rendszer lehetetlenné teszi a gazdaságos működtetést és az egyenletesen magas színvonalú szolgáltatást. Az elmúlt 21 évben az ellátás fenntartása, mai értéken számítva, 41,5 milliárd Ft beruházást igényelt. A fragmentált beruházások mindig megoldották a heveny problémákat, azonban az összképen nem változtattak, sőt konzerválták e kedvezőtlen struktúrát. •

A lakosság egészségi állapota rossz, alacsony a születéskor várható élettartam, sok az elvesztett életév, magas a megelőzhető és elkerülhető halálozás. • A lakosság egészségtudatossága alacsony, az emberek nem tekintik értéknek az egészséget.

12

Megoldások: • Szeged teljes fekvő- és járóbeteg-ellátásának integrálásával, a párhuzamos szolgáltatásokat teljesen kiküszöbölő, gazdaságosan működtethető, régiós kisugárzású, EU színvonalú Klinikai Központ kialakítása. • Népegészségügyi Obszervatórium létrehozása, mely modern adatgyűjtés és adatelemzés alapján koordinálja a népegészségügyi és kiemelten a megelőző tevékenységet. • Intézményi cselekvési terv kidolgozása és végrehajtása az egészséges életmódra vonatkozó ismeretek terjesztésére. EGÉSZSÉGIPAR II. Az egészségüggyel vagy az egészséggel kapcsolatos profit orientált szolgáltatások Problémák: • A fizető betegek száma alacsony, mert nem áll rendelkezésükre az elvárt emelt szintű kórtermi szolgáltatás. A klinikai ellátásból távozó betegek számára nincs beteghotel. • A fizető betegellátás iránti kereslet Szegedre csatornázását sem nemzetközi marketing hálózat, sem intézményi érdekeltségi rendszer nem segíti. • A térítéses képzések iránti növekvő kereslet kielégítését akadályozza az elégtelen infrastruktúra. Megoldások: • Emelt szintű kórtermi szolgáltatások bevezetése és beteghotel létesítése. • Marketing hálózat létrehozása, érdekeltségi rendszer bevezetése a fizető betegellátás bővítése érdekében. • Megfelelő oktatási infrastruktúra létesítésével a különböző térítéses képzési formák kiszélesítése. EGÉSZSÉGIPAR III. Egészségipari K + F alapú gazdaságfejlesztés: az előzőek szellemi bázisán, ipari-kereskedelmi együttműködésben megvalósuló kutatási, fejlesztési tevékenység, mely kereskedelmi értéket képviselő termékek és szolgáltatások előállítására irányul. Problémák: • A kutatási infrastruktúra hiányos, kapcsolata az ipari K + F tevékenységgel nem elég szoros. • A kutatóknak nincs lehetőségük kilépni a kockázatos vállalkozói szférába. • Hiányzik a start up/spin off cégeket támogató szervezeti keretrendszer. Megoldások: • Fejlesztési és Innovációs Park (Science Park) létesítése a tudásipar koncentrálására, az akadémiai és ipari szféra együttműködésének előmozdítására. • Inkubátorok (Business Incubator) létesítése a start up/spin off cégek támogatására. • Megfelelő menedzsment struktúra működtetése, mely a könyveléstől a szabadalmi tanácsadásig segíti a tudásiparban vállalkozó kutatókat.

13

HATÁSOK: Az Egészségipari Projektet alulról szerveződő, regionális gazdaságfejlesztési stratégia keretében valósítjuk meg. A projekt első komponensében létrehozott, gazdaságosan működő, és a régió lakosságának egészségi állapotát előnyösen befolyásoló integrált ellátórendszerre, mint szellemi és infrastrukturális bázisra épülnek a projekt további komponensei. Lényeges hatás a munkavállaló, mint termelési tényező munkából való kiesésének minimalizálása, ezáltal a régió termelékenységének, és ezen keresztül versenyképességének javítása. A második komponens révén kibővítjük a fizető betegek ellátását, a betegmobilitást, a betegturizmust és a térítéses oktatási tevékenységeket, melyek nemcsak az intézmény nyereségességét növelik, hanem munkahelyeket teremtenek mind az ellátórendszerben, mind a térségi szolgáltatásokban, ezáltal növelve a térségi jövedelmet és ezen keresztül a regionális versenyképességet. A harmadik komponens révén teljes mértékben kibontakoztatjuk a projekt munkahelyteremtő kapacitását, ami fejlesztési, termelési és szolgáltatási munkahelyek vonatkozásában egyaránt megnyilvánul. A tudás alapú gazdaság magas hozzáadott értéket hoz létre, endogén forrásokra támaszkodik, így elindítja a kumulatív gazdasági növekedést. Közgazdasági törvényszerűségek szerint tovagyűrűző folyamat indul el: az első körben megerősödött vállalkozások a megnövekedett feladatot csak nagyobb üzemmérettel képesek ellátni, ami újabb beruházásokat indukál. Az új beruházás ismét elindítja az elsődleges, majd a másodlagos regionális multiplikátor hatást, és a tovagyűrűző folyamat folyamat révén Szeged, majd a Dél-alföldi régió gazdasága önfenntartó növekedési pályára áll.

14

3.2.3.2 A BIOPOLISZ Egészségipari Kulcsprojekt leírásának rövidített változata

1. Operatív programok

HIFOP, HEFOP, GVOP, ITOP, ROP

2. Prioritás

BIOPOLISZ Egészségipari Park, Szeged

3. Intézkedések

EGÉSZSÉGIPAR I: Egészségügyi közszolgáltatások fejlesztése EGÉSZSÉGIPAR II: Profit orientált egészségügyi és az egészséggel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése EGÉSZSÉGIPAR III.: K + F alapú gazdaságfejlesztés (az előzőek szellemi bázisán, iparikereskedelmi együttműködésben megvalósuló kutatási, fejlesztési tevékenység, mely kereskedelmi értéket képviselő termék vagy szolgáltatás előállítására irányul).

4. Intézkedések leírása

A/ HELYZETÉRTÉKELÉS: EGÉSZSÉGIPAR I: Egészségügyi közszolgáltatások A magyar lakosság egészségi állapotát minősítő mutatószámok a legrosszabbak között vannak Európában. A korai halálozásból adódó társadalmi veszteséget leginkább az elveszített potenciális életévekkel lehet jellemezni. 2003-ban a 15-64 év közötti populációra számolt korai halálozás miatt összesen 450 ezer életévet vesztettünk el.

Ezer lakosra jutó halálozás, 2003 EU-15 ország átlaga

9,8

2004-ben csatlakozott országok

10,4

Ezen belül Magyarország

13,4

Unión kívüli európai országok

9,2-14,0

A mortalitási mutatók, mint a legmegbízhatóbb információk, a legrosszabb egészségi állapotú országok közé sorolják Magyarországot. Az Európai Unió országainak mortalitási arányszámaitól jelentősen alacsonyabb, míg az azon kívüli európai országokétól alig jobb a halálozási arányszámaink mutatója. A magyar lakosság születéskor várható élettartama – az elmúlt évtizedben bekövetkezett javulás ellenére – jelentősen alacsonyabb a tagállamok bármelyikéhez viszonyítva, de az újonnan csatlakozott országok közül is csupán Lettországban, Litvániában és Észtországban élnek rövidebb ideig az emberek.

15

Születéskor várható átlagos élettartam (év) 85 80

Magyarország / férfi /év Magyarország / nő / év

75

Európai Unió / 15 / férfi / év Európai Unió / 15 / nő / év

70

Európai Unió / 25 / férfi / év Európai Unio / 25 / nő /év

65 60 1990

1995

2000

2001

2002

2003

A magyar lakosság átlagéletkora annak ellenére alacsony, hogy a népességen belül nagyarányú az időskorúak száma. Az öregedési index (60-x évesek aránya a 0-19 évesekhez viszonyítva) 50 év alatt több mint kétszeresére nőtt. A fragmentált és sok párhuzamosságot mutató, hét (!) tulajdonos által működtetett szegedi egészségügyi ellátó rendszer nem képes egységesen magas színvonalú és költséghatékony működést biztosítani. A korszerűtlen infrastruktúra mind a profitorientált egészségipari szolgáltatásokhoz, mind az innovatív egészségipari potenciál kibontakoztatásához elégtelen. A korszerűtlen struktúra működőképességének fenntartása az elmúlt 21 évben, mai értéken számolva 41,5 milliárd Ft beruházást igényelt (gép és műszer nélkül)! A szegedi egészségügyi ellátórendszer párhuzamosságai: Telephelyek száma 39 Műtőblokkok száma

12

Intenzív egységek száma

10

Képalkotó egységek száma

14

Kémiai laborok száma

8

Egyéb labor (molekuláris genetika, mikrobiológia. stb.)

9

Gazdasági adminisztrációk száma

4

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum 1.301 ágyas regionális klinikai központként működő progresszív ellátást nyújt az önkormányzati tulajdonú 673 ágyas városi kórházi ellátás párhuzamos fenntartása mellett. A sürgősségi betegek fogadására mindkét intézetnek biztosítania kell a rendkívül drága tárgyi feltételek mellett a 24 órás személyi feltételeket is. Külön intézményként működik a városi szakrendelő intézet is, így az egyetemi és kórházi ambulanciákkal versengve tömegével termelődnek a felesleges, párhuzamos vizsgálatok. EGÉSZSÉGIPAR II: Profit orientált egészségügyi és az egészséggel kapcsolatos szolgáltatások Profit orientált egészségügyi ellátás: Területi elhelyezkedéséből adódóan a szegedi egészségügyi rendszer kiemelkedően vehetne részt külföldi állampolgárok kezelésében, azonban ezt a lehetőséget még nem aknáztuk ki. A fizetőbeteg forgalom fellendülését infrastrukturális problémák (beteghotel, emelt szintű kórtermek hiánya) is akadályozzák.

16

Jelenleg a legtöbb fizető beteg román és jugoszláv állampolgár. A műtétek / beavatkozások zöme esztétikai célból történik, ezt követik a szembetegségek miatti beavatkozások. A járóbetegek esetén a diagnosztikai vizsgálatokból, majd a szemészeti vizsgálatokból származik a legnagyobb bevétel. Marketing szolgáltatás és érdekeltségi rendszer hiányában 2004-ben a betegellátási bevételeknek csak töredéke származott térítéses betegellátásból. A szegedi egészségügyi intézmények fizetőbeteg bevételei és arányuk a teljes betegellátási bevételhez képest: SZTE ÁOK fizető beteg bevétel

95,4 MFt

0,78%

SZMJVÖ Kórház fizető beteg bevétel

17,5 MFt

0,24%

SZMJVÖ Rendelőintézet fizetőbeteg bevétel

10,0 MFt

0,50%

Profit orientált továbbképzés:

egészségügyi

oktatási

programok:

térítéses

alap-,

szak-,

és

Az Általános Orvostudományi Kar 550 angol (USA-ból, Norvégiából, Svédországból, Görögországból, Ciprusról, Izraelből, Indiából, Iránból, stb.) és német nyelvű devizatérítéses külföldi hallgatójával jelentős mértékben járul hozzá a hazai, európai és Európán kívüli országok orvosképzéséhez. Emellett a Gyógyszerésztudományi Karon 30 térítéses képzésben résztvevő gyógyszerészhallgató oktatása folyik. Az ÁOK az 1985/86-os tanévtől folytat angol nyelvű képzést, amelyben külföldi állampolgárok vehetnek részt. A német nyelvű képzés 1999-ben vezettük be. A kar Fogorvostudományi Szakán 2004 szeptemberében indult meg az angol nyelvű képzés. Az angol nyelvű orvos- és fogorvosképzés felöleli a képzés teljes spektrumát (alapozó modul, pre-klinikai modul, klinikai modul, valamint szigorló év). A német program az alapozó modult fedi, melynek elvégzése után a hallgatók egyetemünk angol-, illetve magyar nyelvű képzésében, valamint más egyetemeken folytathatják tanulmányaikat. Térítéses szakképzést a magyar, illetve EU állampolgárok részére a hatályos jogszabályok a második alap-, illetve a ráépített szakképesítések megszerzése esetében, nem magyar, illetve nem EU állampolgárok részére ugyanakkor betöltetlen keretszámuk terhére, ezen korlátozás nélkül lehetővé teszik. Ennek bevezetése Magyarországon még nem történt meg, azonban a négy érintett egyetemi képzőhely a képzések díjazását és a felvétel tartalmi követelményeit kidolgozta, így lehetőség van a jelenleg ingyenes 160 ráépített szakorvosjelölti képzés ezirányú fejlesztésére. Gyógy-és egészségturizmus: Az Alföldön több kiváló minőségű gyógy-és termálvízforrás lelhető fel, Szegeden és környékén nevezetes, tradicionális fürdőhelyek találhatók. A gyógyfürdők területén egyre több szakrendelés kezd működni és bővül a különböző gyógyulást segítő szolgáltatások (gyógytorna, masszázs, stb.) palettája, de a lehetőségek még messze nincsenek kihasználva. EGÉSZSÉGIPAR III: K + F alapú gazdaságfejlesztés K+F ráfordítások: 2003-ban a Dél-Alföldi régióban a kutató-fejlesztő helyek ráfordításainak értéke 13.144 millió forint volt, ami a területi GDP 0,84%-át tette ki. A K+F ráfordításokat tekintve jelentős különbség van a régiót alkotó három megyét illetően: Bács-Kiskun megyében a Csongrád megyei érték mintegy negyedét, Békés megyében hatodát fordították kutatás-fejlesztésre. Kiemeljük, hogy Csongrád megyében a kutatás-fejlesztés ráfordításainak a területi GDP arányában kifejezett értéke a legmagasabb a megyék rangsorában (1,67%). Ezt az értéket csak Budapest haladja meg, de csupán egy tized százalékponttal. A magyar kutató-fejlesztőhelyek 13 %-a található a jelenleg Dél-alföldön. Ezek közül legnagyobb a 11 karral rendelkező Szegedi Tudományegyetem (SZTE), melynek magas

17

szintű oktató és kutató aktivitását jelzi, hogy a világ egyetemeinek rangsorában az első 250 között, míg az európai egyetemek viszonylatában az első 125 között van, ami a legelőkelőbb magyar helyezés. Az SZTE keretében, valamint a vele együttműködő szegedi kutatóintézetekben 2.000 kutató tevékenykedik, és évente mintegy 5.000 hallgató kap diplomát, és 150 jelölt nyer doktori címet. A legjelentősebb tudományos kapacitás az élettudományok terén van jelen (600 fő minősített és 900 fő nem minősített kutató; a SzentGyörgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumban kb. 300 fő minősített és 500 fő nem minősített kutató), de kiemelkedő kutatás folyik a nanotechnika, lézertechnika, anyagtudományok és informatika terén is. A Szegedi Tudományegyetem a Szeged városi tudásközpont szerepének erősítésére a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központtal és a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt-vel közösen BIOPOLISZ Szegedi Innovációs Szolgáltató Központ Kft. néven élettudományi konzorciumot hozott létre 2003-ban. A konzorcium tevékenysége az oktatási, kutatási, innovációs tevékenységek, beruházások, infrastrukturális fejlesztések koordinálására, a csúcstechnológiára épülő bioipar megalapozására, az alkalmazott kutatás-fejlesztés közös szervezeti keretének megteremtésére irányul. A párhuzamosan létrehozott ’Szeged 2015’ Tanácsban Szeged Megyei Jogú Város polgármestere elnöklésével, a Szegedi Tudományegyetem és a MTA Szegedi Biológiai Központ alelnöklésével jött létre a Város szakmai, társadalmi szervezeteit és intézményeit egyesítő fórum a Szeged BIOPOLISZ koncepció, mint a szegedi fejlesztési pólus tudásalapú gazdaságfejlesztést megcélzó alapeleme kidolgozására, mely az alábbiak szerint tagozódik: ● Vertikális programok o

Egészségipar/orvosi biotechnologia

o

Ipari-környezetvédelmi biotechnológia

o

Bioinnovációs-agrár biotechnológia

● Horizontális programok o Anyagtudomány o Szoftveripar o Vállalkozásfejlesztés A Szegedi Tudományegyetemhez a következő tudásközpontok és innovatív klasztercentrumok csatlakoznak: • Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (100% egészségipari tudásközpont) • Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (egészségügyi kutatások az életminőség javítására) • Dél-Alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutató Központ o Orvosi képalkotás o Kozmetológia-bőröregedés-bőrfiatalítás-lézerkezelés • Xenobiotikum Transzporter Technológiai Platform • Terápiás és Toxikológiai Alkalmazások Innovatív Klaszter Centrum (100% egészségipari innovatív klaszter-centrum) Az Egyetemi Tudásközpontok főbb ipari partnerei: • General Electric Hungary Rt. Healthcare Division, Clinical Software Engineering (DEAK) • EGIS Gyógyszergyár Rt. (DNT) • Florin Vegyipari és Kereskedelmi Rt. (DEAK)

18

A Dél-alföldi régióban, egyenlőtlen területi élettudományi tudásközpontok találhatók:

megoszlásban,

további

jelentős

• MTA Szegedi Biológiai Központ 5 intézetéből a 4 szegedi intézet (Biofizika, Biokémia, Növénybiológia, Genetika) és központi laboratóriumai (DNS szekvenáló, Funkcionális Genomikai, Proteomikai, DNS szintetizáló) 41 témacsoportban dolgoznak. Egészségügyi vonatkozású kollaborációt gyakorlatilag minden intézet végez, az esetek nagy részében az SZTE ÁOK valamelyik klinikájával illetve intézetével, vagy valamely hazai egészségügyi intézménnyel. • Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézete, Szeged, 5 kutatócsoport • Gabonatermesztési Kutatóintézet, Szeged: 5 kutatócsoport • Kecskeméti Főiskola; Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Kecskemét: 4 kutatócsoport • Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Kar, Szarvas: 2 kar, 16 tanszék • Haltenyésztési és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas: 4 kutatócsoport Jelenleg a következő, a helyi tudásközpontokból kivált spin-off cégek működnek Szegeden: • • • • • •

Solvo Rt. PharmaHungary Kft. Rytmion Kft. Rhinolight Kft. Humán Sejtbank Kht. Provit Kft.

Feltűnő a régiós magánszektor alacsony szabadalmaztatási tevékenysége. Igen kevés szabadalom kötődik helyi vállalkozásokhoz, míg viszonylag nagyszámú szabadalom kötődik a helyi kutatóhelyeken dolgozó természetes személyekhez. Ez előnytelen gyakorlat, mert így az innovációs lánc a régióban megszakad, a szabadalmakból piaci terméket a régión kívüli vállalkozások fejlesztik ki, ami nem járul hozzá a helyi gazdaság fejlődéséhez. Van pozitív példa is: a helyi székhelyű vállalkozások közül kiemelkedik a 1999-ben alapított SOLVO Biotechnológiai Rt., 2005-ig 12 érvényes szabadalmi bejelentésével.

B/ AZ INTÉZKEDÉS/PROJEKT CÉLJA: A stratégia meghatározása A BIOPOLISZ Egészségipari Park Nagyprojekt távlati céljául a régió gazdasági fejlesztését, munkahelyek teremtését tűzi célul. Ennek alapját a régió egyetlen kiemelkedő erőssége a tudományos-kutatási potenciál jelenti. A projekt három terület szinergiáján épül fel: Szegeden a városi és orvoskari egészségügyi ellátórendszer teljes körű integrálása egészség nyereséget ér el a régió potenciális munkavállalói körében, és költséghatékony működésével a jelenleg deficites egységeket önálló fejlesztési források megtermelésére képes intézménnyé emeli. Az Eurorégióban jelenlévő fizetőképes betegellátási kereslet, valamint a térítéses képzések iránti igény kielégítésével további források teremthetők a K+F terület

19

aktiválásához, ugyanakkor a megjelenő kereslet további bevételeket eredményez a megnövekvő idegenforgalom révén. Jelentős bevételre számítunk a költségtérítéses oktatás fejlesztéséből is. A fenti két terület szinergiája kritikus tömeget képez az ipari K+F részlegekkel történő együttműködéshez,

ami

szabadalmakhoz,

fejlesztésekhez,

spin

off

cégek

alapításához, továbbá fejlesztési, termelési, szolgáltatási munkahelyekhez és a régióban megjelenő gyártási tevékenységhez vezet. C/ A CÉLKITŰZÉS ELÉRÉSÉNEK ÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK MÓDJA: Az előfeltételek gyakorlatilag teljesültek: a fejlesztéshez szükséges, az Általános Orvostudományi Kar tulajdonában lévő, elvi építési engedéllyel rendelkező ingatlan, a belső és középső körút között, a Tisza jobb partján rendelkezésre áll. A BIOPOLISZ híd megépülésével és a körút déli szektorának zárásával a Szegedi Egészségügyi Központ unikális közlekedési adottságokkal fog rendelkezni. A rendelkezésre álló építési terület folytatásában lévő, a Máglya sorig („alsó kőlyuk”) terjedő régi rendezőpályaudvari területet a város rendezési tervében fejlesztési célingatlannak nyilvánítják. Ez a kedvező körülmény hosszútávon optimálisan biztosítja az Egészségipari Park fejlődését és terjeszkedését. A BIOPOLISZ Szegedi Innovációs Szolgáltató Központ Kft még 2003-ban megalakult. Az egészségügyi szolgáltatásokban érdekelt felek évekkel korábban aláírták az együttműködési szándéknyilatkozatot, sőt az önkormányzati és az orvoskari gyermekgyógyászati és pathologiai szolgáltatás teljeskörű integrációja az országban először, példaértékkel már megvalósult. A javasolt fejlesztések részletes ismertetése az Operatív Programok készítéséhez kiadott EU irányelveknek megfelelő struktúrában, 150 oldal terjedelemben, gazdasági számításokkal, számos táblázattal és melléklettel elkészült. Az ennek alapján készülő részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása folyamatban van. A FEJLESZTÉSEK FŐ KERETEI ÉS IRÁNYAI: PRIORITÁS I: Egészségügyi közszolgáltatások Az egészségügyi közszolgáltatások fejlesztése a Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint Csongrád Megye Önkormányzata szándéknyilatkozatokban kifejezett együttműködésében valósul meg. A meglévő párhuzamosságok kiküszöbölésével, tömb jellegű, integrált fekvőés járóbeteg-ellátási intézmény jön létre az 1986-ban épült „400 ágyas” klinikához csatlakozva, az Orvoskar fejlesztési területén. Az intézmény EU referenciaközpont szinten látja el a Szegedi Kistérség lakosságát, a progresszív ellátás vonatkozásában pedig a Délalföldi régió lakosságát szolgálja. A teljes körű integráció megvalósítása során a jelenlegi 34 telephelyet kettőre csökkentjük. Az aktív ellátás kizárólagosan a fő telephelyen történik, míg a második telephelyen a krónikus ellátás egy része koncentrálódik. Ezen prioritás kertében kerül sor a Fogorvostudományi Kar infrastrukturális elhelyezésére is.

20

A gazdaságosan működtethető struktúrában nemcsak az általános működési költségek, hanem a fajlagos fekvőbeteg-költség, fajlagos diagnosztikai és járóbeteg költség is csökken, míg növekszik az egynapos beavatkozások aránya. Az eddig deficites működés szerény nyereséget termel. Az integrálás révén a dolgozói létszám némileg csökken, azonban a felszabaduló létszámot a II. és III. prioritás alatt taglalt fejlesztések felveszik, sőt új munkahelyek is keletkeznek. Az egészségügyi közszolgáltatások, valamint a Népegészségügyi Obszervatórium által koordinált prevenciós és egészségnevelő programok hatására, 15 éves távlatban a régióban csökkentjük a potenciálisan elvesztett életéveket, és növeljük a születéskor várható élettartamot. PRIORITÁS II: Profit orientált egészségügyi szolgáltatások A profit orientált szolgáltatások két területre irányulnak: • Fizető betegellátás: A célközönség egyrészt a Duna-Tisza-Körös-Maros eurorégió lakossága, sőt az azon túli nem EU országok lakossága. Ezen területekről/országokból a fizetőképes közönség a szolgáltatások magasabb színvonala és rövid időn belül rendelkezésre állása miatt keresi meg intézményünket és a kereslet a szolgáltatásaink teljes spektrumában fog jelentkezni. Másrészről az EU tagországok állampolgárai fogászati ellátás, elektív sebészi beavatkozások és diagnosztikai vizsgálatok céljából keresik meg intézményünket, a várólista elkerülése és a kedvezőbb ár/érték arány végett. A betegek Szegedre csatornázását marketing hálózat, érdekeltségi rendszer, beteghotel és emelt szintű kórtermek támogatják. • Térítéses képzések: Az oktatási infrastruktúra megfelelő bővítését követően a képzés valamennyi területén jelentősen növeljük a kínálatot, különösen a két legfontosabb területen, a térítéses általános orvosképzésben és a térítéses fogorvosképzésben. Bevételeink mind térítéses képzéseinkben, mind profit orientált szolgáltatásainkban jelentősen növekszenek. A kibővülő térítéses szolgáltatások nemcsak az előző prioritásban felszabadult munkaerőt veszik fel, de további új munkahelyeket is teremtenek. PRIORITÁS III: K + F alapú gazdaságfejlesztés Az előzőek szellemi bázisán, hazai és nemzetközi, ipari-kereskedelmi együttműködésben végzett kutatási-fejlesztési tevékenység, mely kereskedelmi értéket képviselő termék vagy szolgáltatás előállítására irányul. A prioritás keretében létrehozott Tudományos Park és Inkubátorház bérlői egyrészt a szegedi tudásközpontokból kiváló start up/spin off cégek, másrészt a nagy cégek idetelepülő K + F részlegei. A Gyógyszerésztudományi Kar infrastrukturális fejlesztését megosztva, a II. és III. prioritáshoz rendelve fogjuk végezni. A Tudományos Park menedzsmentje a fejlesztést végző start up/spin off cégeknek teljes körű szolgáltatást nyújt a könyveléstől a szabadalmi ügyvitelig. Évente 3-5 új cég létesül és 1-2 nagy cég betelepülésére számítunk. Szintén az NFT II. keretében valósul meg a BIOPOLISZ híd, mely közvetlen összeköttetést fog létesíteni az SZBK és a GKI szomszédságában megvalósuló „iker-intézménnyel”, az Agrár-Bioinnovációs Parkkal. Ezen prioritás gazdaságélénkítő hatása fokozatosan bontakozik ki, és ennek megfelelő ütemben keletkeznek az új munkahelyek. Az új fejlesztési munkahelyek leginkább Szegeden, a szolgáltatási munkahelyek főleg a Szegedi Kistérségben fognak jelentkezni, míg a termelési munkahelyek növekedése az egész Dél-alföldi régiót fogja érinteni. 5. Tevékenységek

PRIORITÁS I. • Integrált fekvő- és járó betegellátási tömb létrehozása: 1.500 ágy, 66.000 m2 • Az 1986-ban épült „400 ágyas” klinika rekonstrukciója: 22.300 m2 • Fogorvostudományi Kar létrehozása: 6.100 m2 • Népegészségügyi Obszervatórium létrehozása • Lakossági oktató és felvilágosító programok létrehozása és végrehajtása

21

PRIORITÁS II. • 100 ágyas beteghotel létrehozása • Helyreállító és Plasztikai Sebészeti Tanszék létrehozása • A fizető betegellátás bővítésére érdekeltségi rendszer bevezetése és marketing iroda létrehozása • A néhány elméleti intézetet is befogadó Oktatási Központ létrehozása: 18.000 m2 • Gyógyszerésztudományi Kar infrastrukturális fejlesztés, 1. ütem • Térítéses képzési formák és volumenek növelése PRIORITÁS III. • Tudományos Park és Inkubátor (Technologia Transzfer Központ) létrehozása: 10.000 m2 • Gyógyszerésztudományi Kar infrastrukturális fejlesztés, 2. ütem (összesen 6.700 m2) • Tudományos Park és Inkubátorház (Technologia Transzfer Központ) menedzsment struktúrájának létrehozása (könyveléstől a szabadalmi ügyvitelig) • Spin off cégek alakulásának elősegítése • Nagy cég K+F részlegek betelepülésének elősegítése • Kockázati tőkealapok bevonása 6. Támogatás formája 7. Forrástérkép

vissza nem térítendő támogatás

HIFOP, HEFOP, GVOP, ITOP

44,25 Mrd Ft

Dél-alföldi ROP

20.00 Mrd Ft

ÖSSZESEN

64,25 Mrd Ft

8. Végső kedvezményezettek

• Szegedi tudásközpontok (Szegedi Tudományegyetem, Szegedi Biológiai Központ, Bay Zoltán Alapítvány, Gabonakutató Rt) • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

9. Címzettek

• Szegedi Kistérség lakossága • Dél-alföldi régió lakossága • Duna-Tisza-Körös-Maros eurorégió lakossága

10. Mellékletek

1. Problémafa 2. Célfa 3. Beépítési vázlatterv

22

4.6. A problémák strukturált elemzése, 4.6.1. problémafa BIOPOLISZ Egészségipari Park

31111. az egészségiparral kapcsolatos városi szolgáltatások fejletlenek

71111. a régióban nem a meglévő lehetőségeknek megfelelően fejlődik az ipar és a szolgáltató szektor

13111. a lakosság egészségi állapota rossz, sok a kiesett munkanap/életév

3111. a város jelentős idegenforgalmi bevételtől esik el

7111. elenyésző a létrejövő szabadalmakra épülő fejlesztés és gyártás

1311. a megelőzhető/elkerülhető halálozás aránya magas

411. az intézmény még a könnyen elérhető forrásokat sem tudja mozgósítani

711. az intézményben keletkező fejlesztési forrás elenyésző

111. az intézmény nem tud belső forrásokat mozgósítani

121. a definitív ellátás megkezdéséig sok idő telik el

131. az egészségügyi szűrőrendszer hiányosan működik

141. a lakossság még a rendelkezésre álló szolgáltatásokat és információkat sem veszi igénybe

11. az ellátórendszer költségei magasak

12. a telephelyek közötti távolság szükségtelen betegutakat eredményez

13. a rendelkezésre álló adatok heterogének, feldolgozottságuk elégtelen

14. a lakosság egészségtudatossága alacsony

31. a távolabbról érkezők több napos ellátását hátráltatja az elégtelen elhelyezési infrastruktúra

41. a fizetőbeteg igények nincsenek az intézményhez csatornázva

51. az értékesíthető szolgáltatásokra nincsen képzett személyzet (pl. helyreállító és plasztikai sebészet)

61. a fizetőképes keresletet a képzésre az intézmény nem tudja kielégíteni

71. az intézmény a létrejövő szellemi termékeket nem tudja értékesíteni

3. az infrastruktúra elégtelen a betegek elhelyezési igényeinek ellátására

4. nincsen megfelelő érdekeltségi- és szabályozási rendszer a fizetőbeteg ellátásban

5. a piacképes új szolgáltatások területén az intézményben nincsen elegendő képzés

6. az oktatási infrastruktúra nem teszi lehetővé a hallgatói létszám bővítését

7. a kutatási infrastruktúra hiányos, kapcsolata az ipari K+F tevékenységgel nem elegendően szoros

A problémák azonosítói arab számok, a célfa táblán feltüntetett komponensek (PI., PII., PIII.) sorrendjében. A számok szintenként egy jeggyel bővülnek a könnyebb azonosíthatóság kedvéért.

1. az ellátórendszer struktúrája korszerűtlen és sok a párhuzamosság

2. az egészséges életmódra vonatkozó ismeretek elégtelenek

5. Célrendszer 5.1. A célok meghatározása, célfa BIOPOLISZ Egészségipari Park

IV.A.2. Az egészségipari gazdasági tevékenység bővül, munkahelyek keletkeznek

IV.A.1. A létrejövő szabadalmakra a régióban fejlesztés és gyártás épül külső cégek bevonásával

III.A.1. Az intézmény saját fejlesztési forrásokra tesz szert a szolgáltatásainak szélesítéséből

III.A.1. Az intézmény saját fejlesztési forrásokra tesz szert szellemi kapacitásának értékesítéséből

III.A.1. Az intézmény saját fejlesztési forrásokra tesz szert működésének hatékonyabbá tételéből

III.A.2. A definitív ellátás időben kezdődik

III.A.3. A rendszer kiemeli a rizikócsoportokat

III.A.4. A lakosság tudatosan figyel az egészség megőrzésre

II.A.1. Az intézményben folyó alapkutatások közvetlen kapcsolatba kerülnek az ipari K+F tevékenységgel

II.A.1. Az ellátórendszer hatékonyan működik

II.A.2. A betegutak a lehető legrövidebbek

II.A.3. Az ellátórendszerben keletkező adatok egységesen kezeltek, és feldolgozottak

II.A.4. Az egészséges életmódra vonatkozó ismeretek helyet kapnak a közgondolkodásban

II. Eredmények

I.A.2. Az intézmény cselekvési tervet dolgoz ki az "egészség mint érték" tudatosítására

II. Eredmények

II.A.1. Távolabbi régiókból is érkeznek betegek többnapos, egynapos és járóbeteg ellátásra, gyakran kísérővel

II.A.2. Az újonnan bevezetett piacképes szolgáltatásokat magasan kvalifikált szakemberek nyújtják

I.A.1. Az intézmény beteghotellel és emelt szintű kórtermi szolgáltatásokkal segíti az ellátást

I.A.2. A fizetőbeteg ellátásban az intézmény érdekeltségi rendszert vezet be, és marketing irodát működtet.

I.A.3. Az intézmény képzéseket indít az új piacképes szolgáltatások területén

II.A.3. Az Általános Orvostudományi Karon nő a térítéses képzés és betegellátás

II.A.4. Fogorvos Tudományi Karon nő a térítéses képzés és betegellátás

I.A.4. Az intézmény a bevételt termelő oktatási és betegellátási infrastruktúráját fejleszti

PII. A célfa számozása a logikai keretmátrixszal megegyező módon a következő számjelekkel történt: Minden számjel négy egységből áll: első egység: PI.: Prioritás I. (Egészségipar I.: Egészségügyi közszolgáltatások), PII.: Prioritás II. (Egészségipar II.: Profit orientált egészségipari és egészséggel kapcsolatos szolgáltatások, PIII.: Prioritás III.: (Egészségipar III.: Egészségipari K+F alapú gazdaságfejlesztés), második egység: I.: Tevékenységek, II.: Eredmények, III. Célok, IV.: Hatások harmadik egység: A.: beavatkozási logika (csak a logikai keretmárixban: B: indikátorok, C: indikátorok forrása, D: külső hatások) negyedik egység: 1., 2., 3., ...: az egység azonosítója a projekt megfelelő szintjén

I.A.1. Az intézmény kutatási infrastruktúrát fejleszt, és az alapkutatással szemben az alkalmazott kutatásra koncentrál

PIII.

IV.A.1. A megelőzhető/elkerülhető halálozás csökken, a lakosság egészségi állapota javul

I.A.1. Integrált, párhuzamosságoktól mentes ellátórendszer kialakítása

PI.

III. Célok

III. Célok

IV.A.1. A város idegenforgalmi bevételei dinamikusan emelkednek

I. Tevékenységek

IV.A.2. Az intézmény fenntartható fejlődési pályára áll

I. Tevékenységek

IV. Hatások

IV.A.2. Az aktív munkaképes korú lakosság munkából való kiesése csökken

IV. Hatások

IV.A.3. A térségben a lakossági és üzleti szolgáltatások fejlődnek

DR. MIKÓ TIVADAR SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

1. Személyi adatok................................................................... …………………..2 1.1. DIPLOMA, SZAKVIZSGA, MINŐSÍTÉSEK……………………………………………………2 1.2. NYELVVIZSGÁK ......................................................................................................... 3 1.3. DÍJAK, KITÜNTETÉSEK .............................................................................................. 3 1.4. GRANTOK ÉS PROJEKTEK ......................................................................................... 3 1.5. TAGSÁG ÉS MEGBÍZATÁSOK SZAKMAI SZERVEZETEKBEN ........................................... 4

2. Munkahelyek ................................................................................................... 5 2.1. TELJES MUNKAIDEJŰ ÁLLÁSOK ................................................................................. 5 2.2. RÉSZMUNKAIDŐS ÉS SZERZŐDÉSES ÁLLÁSOK…………………………………………..6 2.3. CÍMZETES ÁLLÁSOK, MEGBÍZÁSOK ............................................................................ 6

3. Tanulmányutak és management programok..................................................... 8 3.1. TANULMÁNYUTAK ..................................................................................................... 8 3.2. MANAGEMENT PROGRAMOK...................................................................................... 8

4. Szakmai tapasztalatok................................................................................. .10 4.1. OKTATÁS ............................................................................................................... 10 4.2. KUTATÁS................................................................................................................ 11 4.3. KLINIKAI ELLÁTÁS / DIAGNOSZTIKAI SZOLGÁLTATÁS ................................................ 12 4.4. MANAGEMENT, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ......................................................................... 12 4.5. KONGRESSZUSOK ÉS KONFERENCIÁK SZERVEZÉSE ................................................. 16 4.6. KÖZLEMÉNYEK, IMPAKT FAKTOR, IDÉZETTSÉG………………………………………... 17


Dr. Mikó Tivadar

2

Szakmai önéletrajz 1. Személyi adatok

1. SZEMÉLYI ADATOK

NÉV:

Mikó Tivadar László

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Eger, 1948. július 29. ÁLLAMPOLGÁRSÁG:

MUNKAHELYI CÍM:

magyar

Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézet 6720 Szeged, Állomás u. 2. Levelezési cím: 6701 Szeged, Pf. 401 Tel.:

62-455 878

Fax: 62-455 868

Mobil:

20-966 7277

E-mail: [email protected]

NYELVTUDÁS:

magyar: angol: német: orosz:

anyanyelv felsőfokú olvasás, írás és beszéd középfokú olvasás, alapszintű írás és beszéd alapszintű olvasás, írás és beszéd

HOBBI:

fényképezés, olvasás, tenisz, vadvízi evezés

1.1. DIPLOMA, SZAKVIZSGA, MINŐSÍTÉSEK Általános orvos (Summa cum laude) Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen

1972

Kórbonctani és kórszövettani vizsgálatok szakorvosa Országos Szakképesítési Bizottság, Budapest

1975

Orvostudomány kandidátusa (PhD) ”Pathology of the Calibre Persistent Arteries in the Alimentary Tract” Magyar Tudományos Akadémia, Budapest

1987

Fellow of the Royal Society of Tropical Medicine and Hygiene (FRSTMH)

1991

Habilitált doktor (Dr. med. habil.) Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szeged

1994

Fellow of the Royal College of Pathologists (FRCPath) Royal College of Pathologists of England, London, UK

1997


Dr. Mikó Tivadar

3


Cytopathologus szakorvos Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottság, Budapest

2001

1.2. NYELVVIZSGÁK Angol középfokú nyelvvizsga Országos Nyelvvizsga Bizottság, Budapest

1981

Orosz alapfokú nyelvvizsga Országos Nyelvvizsga Bizottság, Budapest

1985

Cambridge Certificate of Proficiency in English (felsőfok) Polytechnic of Central London, London, UK

1986

1.3. DÍJAK, KITÜNTETÉSEK Miniszteri dícséret: Kimagasló oktatási tevékenységért. Művelődési és Közoktatási Miniszter

1984

Somogyi Mihály érem: A diagnosztikai diszciplinák integrálása érdekében végzett munkáért és a közös küső minőségbiztosítási rendszer (QualiCont Kht.) létrehozásában végzett tevékenységért. Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság

1999

1.4. GRANTOK ÉS PROJEKTEK Gordon Signy Fellowship USD 2,500 World Pathology Foundation

1984

Soros Ösztöndíj USD 2,000 Soros Alapítvány, Budapest - New York

1988

Pathology of Permanent Damage to Nerve Trunks in Leprosy (Principal Investigator) GBP 30,000 British Leprosy Relief Association (471/M)

1991-1992

Modernisation of Pathology in Hungary (Project Co-ordinator) ECU 487,100 European Training Foundation, Tempus-Phare (S_JEP-09044-95)

1995-1998

Kórházvezetést támogató informatikai rendszer Csongrád megyében (Projekt Koordinátor) USD 1,500,000 Világbank - Népjóléti Minisztérium (MISS – 2.22)

1997-1999

Széchenyi István professzori ösztöndíj Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest

1997-2001


Dr. Mikó Tivadar

4


Cytology in Hungarian Preventive Medicine (Project Co-ordinator) ECU 504,650 European Training Foundation,TEMPUS - Phare (S_JEP 12547-97)

1997-2000

Az egészségügyi szolgáltatások modernizációja dél-alföldi régióban (Projekt Koordinátor és Ügyvezető Igazgató) Pályázott támogatás: USD 30,000,000 Világbank - Népjóléti Minisztérium (Az értékelés során a dél-alföldi régió pályázata érte el a legmagasabb pontszámot, azonban a Kormány 1998 augusztusában törölte a projektet.)*

1998

Országos Egészségbiztosítási Pénztár emberi erőforrás- és szervezetfejlesztése 1998-1999 (Projektvezető) USD 75,000 United States Agency for International Development (USAID) Quality Development in Health Care: The introduction of evidence–based medicine into health care purchasing and professional practice in Hungary. (Project Leader) USD 500,000 Know How Fund, UK Government (CNTR 99 764)

1999-2002

SZTE ÁOK Pathologiai Intézet tervezésének, kivitelezésének és beüzemelésének orvosszakmai irányítása. Beruházás összege: 1.1 milliárd Ft

2000-2003

PROJEKT TÁMOGATÁS ÖSSZESEN IMPLEMENTÁLT PROJEKTEK ÖSSZESEN*

9,4 Mrd Ft 1,9 Mrd Ft

1.5. TAGSÁG ÉS MEGBÍZATÁSOK SZAKMAI SZERVEZETEKBEN Magyar Pathologusok Társasága, tag Member, European Society of Pathologists Fellow, Royal Society of Tropical Medicine and Hygiene Associate, Royal College of Pathologists of England Member, Pathological Society of Great Britain and Ireland Member, Association of Clinical Pathologists, UK Member, British Division of International Academy of Pathogy Magyar Pathologus Szakmai Kollégium, tag International Academy of Pathology, Magyar Divizó, főtitkár Magyar Pathologusok Társasága, elnök Egészségügyi Menedzserklub, tag Member, European Union of Medicine in Assurance and Social Security (EUMASS), Brussels Member of the Bureau, National Representative, International Social Security Association (ISSA), Geneva Vice Chairman Permanent Committee on Medical Care and Sickness, International Social Security Association, Geneva Elnök, Orvosi Diagnosztikai Szakmai Akkreditáló Bizottság, Nemzeti Akkreditáló Testület, Budapest


1975-től 1985-től 1990-től 1992-1998 1994-től 1994-től 1994-től 1995-től 1995-2000 1995-1998 1998-tól 1998-tól 1999-től 1999

2000-től

Dr. Mikó Tivadar

5

Szakmai önéletrajz 2. Munkahelyek

2. MUNKAHELYEK 2.1. TELJES MUNKAIDEJŰ ÁLLÁSOK Központi gyakornok Debreceni Orvostudományi Egyetem, Pathologiai Intézet, Debrecen

1972-1975

Egyetemi tanársegéd Debreceni Orvostudományi Egyetem, Pathologiai Intézet, Debrecen

1975-1982

Egyetemi adjunktus Debreceni Orvostudományi Egyetem, Pathologiai Intézet, Debrecen

1982-1989

1989-1992 Senior Research Scientist Armauer Hansen Research Institute (AHRI), All Africa Leprosy Rehabilitation and Training Centre (ALERT), Addis Ababa, Ethiopia A Norvég és a Svéd Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (NORAD & SIDA) által fenntartott AHRI a Bergeni Egyetem kihelyezett, nemzetközi kutatóintézete. Az AHRI szervesen együttműködik a WHO által irányított ALERT-tel, mely egyben Ethiopia legnagyobb egészségügyi centruma trópusi és bőrgyógyászati betegek számára. Honorary Registrar Department of Pathology, University of Sheffield Medical School Sheffield, UK Sheffield az észak-angliai felsőoktatás egyik legjelentősebb központja. Munkahelyem az egyik oktatókórház, a Royal Hallamshire Hospital 958 ágyas volt.

1993

1994 Visiting Registrar Whiston Hospital, Liverpool University Medical School Liverpool az északnyugat-angliai orvosképzés és egészségügyi ellátás központja. Munkahelyem, a Whiston oktatókórház 683 ágyas volt. Az Angliában végzett orvosi, oktatási és tudományos tevékenység jelentősen hozzájárult a nemzetközi ismertség megszerzéséhez és a szakmai kapcsolatrendszer bővítéséhez. Tanszékvezető egyetemi tanár Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, majd Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pathologiai Intézet (1998 július -1999 október között fizetésnélküli szabadságon) A pathologiai szolgáltatás centralizálása révén a Pathologiai Intézet látja el Szeged csaknem valamennyi fekvő- és járóbeteg intézetét kórszövettani, cytologiai, molekuláris pathologiai és kórboncolási szolgáltatással. Ezen kívül Csongrád megye és más megyék egyes fekvő- és járóbeteg intézményeinek is nyújtunk diagnosztikai szolgáltatásokat. A diagnosztikai munka volumenét tekintve a szegedi az ország egyik legnagyobb pathologiai szolgáltatója.

1993-tól

1998-1999 Főigazgató Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest Az OEP a teljes magyar lakosság számára végzi az egészségüggyel kapcsolatos természetbeni ellátások vásárlását és a készpénzellátások nyújtását. Az egyszemélyi felelős vezetőként irányított szervezet létszáma 1999-ben 4.300 fő, az éves költségvetés pedig – mely az állami költségvetés egyik legnagyobb alrendszerét képviseli – 696.5 millárd forint volt, melynek 2,72 %-a, azaz 18.9 milliárd forint volt a működési költségvetés.


Dr. Mikó Tivadar

6


2.2. RÉSZMUNKAIDŐS ÉS SZERZŐDÉSES ÁLLÁSOK Ösztöndíjas demonstrátor Debreceni Orvostudományi Egyetem, Pathologiai Intézet, Debrecen

1970-1972

Pathologus szakorvos Pathologiai Osztály, Berettyóujfalui Megyei Kórház, Berettyóújfalu

1980-1989

Toxicomorphologus EGIS Gyógyszergyár, Budapest

1980-1989

Toxicomorphologus BIOGAL Gyógyszergyár, Debrecen

1986-1988

Consultant Histopathologist All Africa Leprosy Rehabilitation and Training Centre (ALERT), Addis Ababa, Ethiopia

1989-1992

Acting Director Armauer Hansen Research Institute (AHRI), Addis Ababa, Ethiopia

1990-1991

Regionális felügyelő pathologus szakfőorvos Bács-Kiskun-, Békés- és Csongrád megyei Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)

1995-től

Project Co-ordinator Modernisation of Pathology in Hungary European Training Foundation, TEMPUS-Phare S_JEP-09044-95

1995-1998

Project Co-ordinator Cytology in Hungarian Preventive Medicine European Training Foundation, TEMPUS-Phare S_JEP-12547-97

1997-1998

Ügyvezető igazgató Dél-Alföldi Regionális Egészségügyfejlesztési Kht. (DAREK) Szeged-Kecskemét

1998

2.3. CÍMZETES ÁLLÁSOK, MEGBÍZÁSOK Lektor Orvosi Hetilap

1986-től

Lektor Morphológai és Igazságügyi Orvosi Szemle

1987-1990

Lektor Magyar Sebészet

1988-től

Honorary Associate Professor in Pathology Department of Pathology, The Black Lion University Hospital, Faculty of Medicine, Addis Ababa University, Addis Ababa, Ethiopia

1990-1992


Dr. Mikó Tivadar

7


Editorial Consultant (lektor) Ethiopian Medical Journal

1991-1992

Editorial Consultant (lektor) The Lancet

1994-től

Felelős szerkesztő Pathologiai Hírlevél A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Pathologiai Intézete által kezdeményezett, az in vitro diagnosztikai szakmák együttműködését segítő, modern management trendeket propagáló és a szakmai információáramlást segítő időszakos kiadvány.

1995-1998

Kuratórium elnöke Szegedi Pathologiáért Alapítvány A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Pathologiai Intézetének Alapítványa fiatal pathologusok támogatására és az intézet működésének segítésére.

1995-től

Kuratórium tagja Pro Pathologia Alapítvány A Magyar Pathologusok Társaságának Alapítványa a Társaság munkájának segítésére.

1995-1998

Kuratórium tagja Genersich Antal Alapítvány Genersich Antal erdélyi származású pathologus professzor volt. Az Alapítvány a határainkon túl élő magyar pathologusok támogatására hivatott.

1996-1998

Editorial Consultant (lektor) Histopathology

1996-tól

Igazgatótanács tagja QualiCont Kht. A QualiCont az in vitro diagnosztikai diszciplinák országos külső minőségbiztosítási rendszere.

1996-1998

Projekt Koordinátor Kórházvezetést támogató informatika Csongrád megyében Világbank - Népjóléti Minisztérium

1997-1998

Hungarian National Adviser Royal College of Pathologists of England, London, UK A Royal College felkérésére a magyar pathologus szakorvosképzés monitorozása, EU harmonizálása és tanácsadás a College Council-nak.

1998-tól

Centrumelnöki Biztos A II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló BIOPOLISZ Egészségipari Kulcsprojekt előkészítésének operatív felelőse

2005-től


Dr. Mikó Tivadar

8

Szakmai önéletrajz 3. Tanulmányutak és management programok

3. TANULMÁNYUTAK ÉS MANAGEMENT PROGRAMOK 3.1. TANULMÁNYUTAK Gordon Signy Fellow (6 hónap) Department of Histopathology, Eastman Dental Hospital, London, UK

1985-86

Soros ösztöndíjas (6 hónap) Department of Histopathology, Eastman Dental Hospital, London, UK

1988-89

AHRI Senior Scientist (2 hónap) Department of Histopathology, University College and Middlesex Hospital Medical School, London, UK

1989

AHRI Senior Scientist (3 hónap) Department of Histochemistry, Institute Pasteur, Lyon, France Department of Histopathology, Royal Postgraduate Medical School, London, UK University College and Middlesex Hospital Medical School, London, UK Department of Neuropathology, Institute of Neurology, London, UK

1990

AHRI Senior Scientist (2 hét) Department of Pathology, Royal College of Surgeons of England, London, UK Institute Pasteur, Lyon, France

1991

AHRI Senior Scientist (4 hét) Department of Pathology, Royal College of Surgeons of England, London, UK

1992

AHRI Senior Scientist (2 hét) Department of Pathology Royal College of Surgeons of England, London, UK

1993

TEMPUS Project Co-ordinator Rendszeres rövid látogatások (1-2 hét) brit, finn, holland, ír és görög TEMPUS partner intézményekben és szervezeteknél

1995-től

OEP főigazgató (1 hét) 1999 Oxford Course in Teaching and Practicing Evidence Based Medicine Centre of Evidence Based Medicine, University of Oxford, UK

1999

3.2. MANAGEMENT PROGRAMOK Egyetemi tanár Management Course for Pathologists (3 nap) Centre for Health Planning and Management, University of Keele, UK


1995

Dr. Mikó Tivadar

9


Egyetemi tanár Strategic Review of Pathology Services (1 nap) RCPath/ABC/ACP/BSI/IBMS/PathSociety, London, UK

1995

1996 Egyetemi tanár Current Initiatives in Pathology Management (2 nap) Pathology Directorate, Preston Acute Hospitals NHS Trust and the PHLS North West, Windermere, UK Egyetemi tanár Minimum standards for dissection and reporting (1 nap) Royal College of Pathologists, London, UK

1998

Világbanki projekt koordinátor Egynapos sebészet hatása az egészségügyi ellátásra és kiadásokra (1 hét) King`s College Hospital, London, UK Kingston Hospital, London, UK Cardiff University Hospital, Cardiff, UK

1998

Világbanki projekt koordinátor Informatikai újítások az egészségügyi managementben (1 hét) Department of Health Informatics, Swedish Institute for Health Services Development, Stockholm, Sweden Department of Medical Informatics, Sahlgrenska University, Göteborg, Sweden

1998

OEP főigazgató USAID program állami vezetőknek az USA egészségügyi szolgáltatások és biztosítás állami és privát szektorának tanulmányozására (Washington, Richmond, (1 hét) Department of Health and Human Services, Health Care Financing Association (HCFA) Blue Cross/Blue Shield Insurance Corporation TRIGON Corporation, Agency for Health Care Policy and Research Kaiser Permanente HMO, US National Council on Quality Assurance Human Development Sector Unit, The World Bank, US Congressional Budget Office

1999


Dr. Mikó Tivadar

10


1999 OEP főigazgató A Német Szövetségi Szociális és Munkaügyi Minisztérium meghívása állami és egészségügyi vezetőknek a német egészségügyi és biztosítási rendszerek tanulmányozására (Köln, Bonn, 3 nap) Federal Ministry of Labour and Social Affairs, Federal Corporation of German Trade Unions, Federal Association of German Employers, Federal Association of Social Security Funds of German Employees, National Union of Physicians in contract with Social Security Funds, National Association of General Health Care Funds

4. SZAKMAI TAPASZTALATOK 4.1. OKTATÁS 4.1.1. Magyarország (1970-1989) A pathologia oktatását ösztöndíjas demonstrátorként kezdtem 1970-ben. 1975 és 1988 között részt vettem a Debreceni Orvostudományi Egyetem Pathologiai Intézetének minden oktatási formájában. 1974-ben bonctechnikai jegyzetet állítottam össze. 1984-ben az átdolgozott és kibővített változat könyv formájában jelent meg (Közlemények K/1), amelyet napjainkban is használnak az orvostanhallgatók és a szakorvosjelöltek. 1980 és 1988 között ”Klinikopathologiai esetmegbeszélések” címmel speciálkollégiumot vezettem. Oktatási munkámért 1984-ben Miniszteri Dicséretet kaptam. 1984-től szigorlatoztattam pathologiából. 4.1.2. Ethiopia (1989-1992) Az Addis Ababa Egyetem Black Lion Oktatókórházban rendszeresen tartottam szemináriumokat pathologus szakorvosjelölteknek. Az Általános Orvostudományi Karon és a Természettudományi Karon graduális és posztgraduális hallgatóknak adtam elő. Az ALERT tanfolyamain orvosok és más egészségügyi szakemberek képzéséhez járultam hozzá. Debrecenben és Addis Abababan összesen 15 szakorvosjelölt képzésében működtem közre. 4.1.3. Egyesült Királyság (1993-1994) Sheffieldben és Liverpoolban gyakorlatokat vezettem orvostanhallgatónak és posztgraduális szemináriumokat tartottam. 4.1.4. Magyarország (1994- ) A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen, majd a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán pathologiából a következő III. évfolyamos hallgatói csoportoknak tartok előadásokat: általános orvos, magyar

130 hallgató

fogorvos, magyar

20 hallgató

általános orvos, angol

30-50 hallgató

A szegedi intézetben, mely a szakorvosképzés regionális központjának szerepét is betölti, eddig 29 szakorvosjelölt képzését irányítottam a képzés egy részében vagy teljes tartamában.


Dr. Mikó Tivadar

11

Szakmai önéletrajz 4. Szakmai tapasztalatok

Az elmúlt évtizedben két nagyszabású TEMPUS Phare projektet nyertem el, az első implementálását magam vezettem. A második projekt koordinálását - OEP főigazgatói megbízásom miatt – kollégáimnak adtam át. A projektek a hisztopathologiai és cytopathologiai szolgáltatások, valamint a pathologiai oktatás és képzés átfogó modernizálására irányultak. Részletesen kidolgoztuk a szakorvosképzési programot és meghatároztuk az éves követelményeket. A projektek eredményeként a Royal College of Pathologists intézetünk négyéves képzési programját akkreditálta és felkért a College magyarországi tanácsadójának. A Magyar Pathologusok Társasága elnökeként feladatomnak minőségirányítási és management ismeretek terjesztését.

tekintettem

a

modern

Az OEP főigazgatójaként hozzájárultam egészségbiztosítási szakemberek főiskolai képzéséhez.

4.2. KUTATÁS 4.2.1. Magyarország (1972-1988) Fő érdeklődési területem az emésztőrendszeri és szájüregi pathologia. Első közleményeim révén 1984-ben elnyertem a World Pathology Foundation Gordon Signy ösztöndiját és Londonban fejeztem be a tápcsatorna vérzéseivel foglalkozó kandidátusi disszertációmat. Ezzel kapcsolatos munkáimban bevezettem a caliber persistens arteria koncepcióját az angol szakirodalomba. Összefoglaló dolgozatomat a Human Pathology-ban közöltem, mely 1990-ben bekerült a Year Book of Pathology and Clinical Pathology-ba (A/10). Ezt a közleményt a vonatkozó kézikönyvek hivatkozásai mellett folyóiratokban idáig 42 alkalommal idézték. Emellett eredeti megfigyeléseket publikáltam a nőgyógyászati, a fül-orr-gége és a pajzsmirigy pathologia területén. 4.2.2. Ethiopia (1989-1992) Az AHRI/ALERT-ben dolgozva sikeres együttműködést folytattam a Lyon-i Pasteur Intézettel és a Royal College of Surgeons (London) Pathologiai Intézetével. A Leprosy Relief Organization által támogatott afrikai kutatásaim eredményeit 12 közleményben foglaltam ösze. Legjelentősebb megfigyeléseim, melyek az előrehaladott leprás károsodást mutató idegek regenerációjára vonatkoztak és amelyek átértékelték a korábbi tudományos koncepciót, a Lancet-ben jelentek meg (A/18,19). 4.2.3. Magyarország (1994- ) Korábbi külföldi kollégáimmal folytatom a tudományos együttműködést és különböző klinikai és kutatási kollaborációkban veszek részt. Legújabb szakmai és kutatási érdeklődésem a tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek és gyakorlatának fejlesztésére és alkalmazására irányul az egyes betegek szintjétől a nemzeti szintű egészségbiztosítási és népegészségügyi döntéshozatalig és forráselosztásig. 1999-ben mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója csereprogramot kezdeményeztem az Amerikai Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériumával (Department of Health and Human Services), amely az egészségügyi technológiák tudományos értékelésére (health technology assessment) irányult. 1999 és 2002 között vezettem a Brit Kormány által támogatott Know How Fund projektet, mely az Evidence Based Medicine elméletének és gyakorlatának kutatására és fejlesztésére, valamint magyarországi bevezetésére irányul. A projekt magyar résztvevői az orvostudományi egyetemek,


Dr. Mikó Tivadar

Szakmai önéletrajz

12

4. Szakmai tapasztalatok

az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, míg legjelentősebb angol partnerünk az Oxfordi Egyetem ’Evidence Based Medicine’ Központja. 1999-ben, a projekt révén számos magyar kollégával együtt részt vettem az Oxfordi Egyetem kurzusán, mely az Evidence Based Medicine kutatásával és oktatásával foglalkozott.

4.3. KLINIKAI ELLÁTÁS / DIAGNOSZTIKAI SZOLGÁLTATÁS 4.3.1. Magyarország (1972-1988) Ezen években 2100 kórboncolást és a szakma gyakorlatilag teljes spektrumát felölelő, több mint 40.000 kórszövettani vizsgálatot végeztem. Emellett több mint 1.500 intraoperatív gyorsfagyasztásos vizsgálatot értékeltem. 4.3.2. Ethiopia (1989-1992) A WHO (ALERT) kórház részére évente 1.300 kórszövettani vizsgálatot végeztem. Emellett minden második héten egy nap az Addis Ababa Egyetem Pathologiai Intézetében konzultáltam diagnosztikai eseteket. 4.3.3. Egyesült Királyság (1993-1994) Tudományos munkáim alapján a Royal College of Pathologists felmentett az MRCPath szakvizsga első része alól és a College-tól ”Associate” címet kaptam. Ez gyakorló orvosi tevékenységre jogosított és Sheffieldben valamint Liverpoolban kórházi és igazságügyi boncolásokat, kórszövettani, vékonytűaspirációs és egyéb cytologiai vizsgálatokat végeztem. 4.3.4. Magyarország (1994- ) Az egyik legnagyobb forgalmú magyar pathologiai intézményt irányítom, ahol évente közel 20.000 kórszövettani és 3.000 vékonytűaspirációs és 20.000 nőgyógyászati cytológiai vizsgálat, valamint 1.000 kórboncolás történik. Molekuláris pathologiai szolgáltatásainkat az új intézetbe költözve, 2003-ban kezdtük el.

4.4. MANAGEMENT, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS 4.4.1. Magyarország (1972-1988) 1981-től a DOTE Histopathologiai Laboratóriumát vezettem és 11 szakdolgozó munkáját irányítottam. Az Egyetemi Tanács tagja voltam 1984 és 1987 között. 4.4.2. Ethiopia (1989-1992) Az AHRI/ALERT-ben a histopathologiai szolgáltatás irányítását végeztem. Az ALERT-ben dolgozó WHO szakemberekkel a lepra globális eradikációjára irányuló nagyszabású epidemiológiai projektekben dolgoztam és jelentős tapasztalatokat szereztem a projekt és intézményi management területén. 1990-91-ben, az igazgató távollétében fél évig megbízott igazgatóként vezettem az Armauer Hansen Kutatóintézetet, ahol nyolc nemzet 75 szakembere dolgozott.


Dr. Mikó Tivadar


13


4.4.3. Egyesült Királyság (1993-1994) A tanszékvezetésre készülve intenzíven tanulmányoztam a laboratóriumi és kórházi management, valamint a minőségirányítás modern módszereit. Munkahelyeimen alkalmam nyílt a laboratóriumi akkreditálás és a klinikai audit gyakorlati megismerésére. Számos intézményt, céget látogattam meg, továbbképzési kvótámat pedig főként a management és minőségirányítás tárgykörében vettem igénybe. 4.4.4. Magyarország (1994- ) 1994-től az egyik legnagyobb volumenű diagnosztikai tevékenységet végző magyar pathologiai intézetet vezetem. Nemzetközi tapasztalatomra építve munkahelyemen modern management gyakorlatot vezettem be, melyeknek domináns elemei: • munkafolyamatok idő és költséghatékony szervezése, • on-line histopathologiai szolgáltatás, • computerizált management rendszer, • audit, • belső és külső minőségbiztosítás, • hatáskörök és felelősségi körök rögzítése, • felkészülés az akkreditálásra az ISO 17025 és az ISO 15189 szabvány alapján. Az intézet munkatársainak együttes erőfeszítése és elkötelezettsége, valamint a szolgáltatások centralizálása révén elértük, hogy a Pathologiai Intézet gazdaságilag egyre inkább rentábilisan működő egység. Az Intézet diagnosztikai spektruma és megrendelői köre folyamatosan bővül; szolgáltatásaink 40 %-át már külső intézményeknek nyújtjuk. Megrendelői körünkbe tartozik a Szentesi Kórház, a Sárospataki, Vecsési és Bajai Rendelőintézet, sőt Budapestről is rendszeresen kapunk vizsgálati anyagokat. Intézetvezetői minőségemben a következő bizottságokban dolgoztam/dolgozom: • Tanári Testület, 1994• Tanszékvezetői Testület, 1994• Általános Orvostudományi Kar Tanácsa, 1997-2000, 2003-2006 • Klinikai Bizottság, 1994• Elméleti Bizottság, 2001• Könyvtári Tanács (elnök) 1995-1997 • Tanári Testület (elnök) 2005-2006 Dux László professzor mellett jelentős szerepet játszottam a QaliCont Kht. létrehozásában és működtetésében, melyben Európában először és példa értékkel sikerült valamennyi in vitro diagnosztikai diszciplina számára közös és egységes külső minőségbiztosítási rendszert létrehozni. A TEMPUS projektek keretében lehetőség nyílt munkatársaim továbbképzésére a pathologiai minőségbiztosítás területén. Szintén a projektek révén számos külföldi szakértőt vontunk be a QualiCont pathologiai moduljának munkájába, akik jelentősen hozzájárultak a magyar értékelők képzéséhez. A kilencvenes években lehetőségem nyílt egyre nagyobb vezetői, management és változásimplementációs feladatok megoldására a felsőoktatásban, valamint az egészségügy szolgáltatói és vásárlói (biztosítási) oldalán. Ezek közül négy nagy TEMPUS-Phare, illetve Világbank projekt koordinálása és az OEP főigazgatói megbízatás emelkedik ki:


Dr. Mikó Tivadar

14


• Projekt koordinátor: ”Modernisation of Pathology in Hungary” (1995-1998). A European Training Foundation által finanszírozott (ECU 487.100) projekt vezetése. A konzorcium 33 magyar, brit, ír, finn, görög és osztrák partner intézetből és intézményből állt. A projekt célja a pathologiai oktatás és szolgáltatás nemzeti szintű modernizálása volt. • Projekt koordinátor: ”Kórházvezetést támogató informatika” (1997-1999). A Népjóléti Minisztérium és a Világbank felhívására a pályázat elkészítése és a projekt koordinálása során 10 teljes vagy részmunkaidős munkatárssal, továbbbá nemzetközi konzultánsokkal dolgoztunk. Az egységes betegadminisztráció és management érdekében sikerült koaliciót létrehozni Csongrád megye kórházaiból. Az elnyert költségvetés USD 1,5 millió volt. OEP főigazgatói megbízatásom miatt az ügyvezető igazgató posztot 1998-ban Hantos Zoltán professzor vette át. • Projekt koordinátor: ”Cytology in Hungarian Preventive Medicine” (1997-2000). A European Training Foundation által finanszírozott (ECU 504.650) projekt vezetése, mely EU kompatibilis szervezetfejlesztésre és emberi erőforrás fejlesztésre irányul a magyar rák-prevencióban. A konzorcium 46 magyar, brit, holland, ír, finn, francia, görög és osztrák partnerintézetből és intézményből áll. A projekt vezetését 1998-ban, OEP főigazgatói megbízatásom miatt kollégáimnak, Dr. Krenács Lászlónak és Dr. Vass Lászlónak adtam át. • Projekt koordinátor és ügyvezető igazgató: ”Az egészségügyi szolgáltatások modernizálása a dél-alföldi régióban” (1997-1998). Feladatom a Népjóléti Minisztérium és a Világbank által kiírt pályázat koordinálása, vezetése, koalició építés négy megyében és a DAREK Kht. létrehozása volt. A Világbank a projekt céljául • a fekvőbeteg gyógyellátás kiváltását, • az optimális betegutak megtervezését és a • kórházi ellátás minőségének és hatékonyságának javítását tűzte ki. A pályázat elkészítésének költségvetése 7 hónapra 15 millió forint volt. 12 fő- és részállású szakemberrel, egy külföldi szaktanácsadóval és több mint 50 külső munkatárssal dolgoztunk. Az USD 30 milliós projekt elnyerésére irányuló DAREK pályázat az értékelés során a legmagasabb pontszámot kapta. A Kormány az implementálás előtt törölte a regionális modernizáció világbanki projektjét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójaként széleskörű közigazgatási tapasztalatokat szereztem és tovább bővítettem az egészségügy szolgáltatói és szolgáltatásvásárlói oldalára vonatkozó szervezési ismereteimet, mind hazai, mind nemzetközi szinten. Tevékenységem eredménye, hogy a korábban passzív pénzátutaló szervezet elindult a proaktív szolgáltatásvásárlóvá fejlődés útján és az ügyvitelben megjelentek a biztosítói működés elemei. A kiadások csökkentése érdekében átfogó és eredményes informatikai és ellenőrzési projekteket végeztünk. Ekkor indult az irányított betegellátási modellkísérlet, melynek eredeti koncepciója


Dr. Mikó Tivadar

15


meglehetősen torzult a későbbi sorozatos szabályzási módosítások során. A diagnosztikai szolgáltatások színvonalának javítása és laboratóriumi kiadások kontrollálhatósága érdekében kezdeményeztem az in vitro diagnosztikai laboratóriumok akkreditálási rendszerének felépítését a Nemzeti Akkreditáló Testület keretében. Brit és amerikai tanácsadók közreműködésével, munkatársaimmal bevezettük a tudományos bizonyítékokon alapuló döntéshozatal és forráselosztás módszerét. Ekkor kezdeményeztem, a brit Know How Fund támogatásával, a bizonyítékokon alapuló orvoslás módszertanának a szolgáltatásvásárlásba, technologiaértékelésbe és a szakmai gyakorlatba történő bevezetésére irányuló projektet. 1999 és 2002 között a Prof. Horváth Andrea által koordinált projekt révén EBM szakértők országos hálózatát építettük fel, mely alkalmas a tudományos bizonyítékokon nyugvó döntéselőkészítésre és ’best practice’ irányelvek fejlesztésének módszertani támogatására. A TUDOR munkacsoport által kidolgozott, és az Egészségügyi Közlönyben irányelvként megjelent módszertani anyagok támogatják a bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvfejlesztés, klinikai audit és egészséggazdaságtani elemzések végrehajtását. Szegedre visszatérve, 1999 és 2003 között a SZTE ÁOK új Pathologiai Intézet tervezésének, kivitelezésének és beüzemelésének orvosszakmai irányítója voltam. A tervezés során, a tervezővel együtt széles körűen tanulmányoztuk a német, brit és amerikai megoldásokat, valamint a rendelkezésre álló szakirodalmat, melynek révén gyakorlatilag pathologus orvostechnologussá képződtem ki. (A műszaki szakterületen történt elmélyülést főleg az indokolta, hogy az országban nem sikerült pathologiai szakkérdésekben kompetens orvostechnológust találni.) Az 1,1 milliárd Ft-os beruházás hazai és külföldi látogatóink osztatlan elismerését kivívó, magas funkcionalitású EU konform épületet eredményezett, számos egyedi megoldással: •

Zárt, formalin ellátó és használt formalint gyűjtő rendszer.

•

A toxikus légszennyezéseket és kellemetlen szagokat teljes mértékben kiküszöbölő, felső betáplálású és a munkaasztalokba, illetve boncasztalokba beépített alsó elszívású légtechnika.

•

Szűrőrendszerek, melyek révén a légkondicionálás által a környezetből beszívott levegő, valamint a környezetbe kibocsátott levegő azonos minőségű.

•

Aspirációs cytológiai ambulancia, mely alkalmas a ’one step clinic’ koncepció megvalósítására

•

A padlózat és ruházat kontaminációját kiküszöbölő orvosi, boncmesteri és hallgatói zsiliprendszerek.

•

Könnyen és hatásosan fertőtleníthető bonctermi berendezések és burkolatok.

•

A boncteremtől üvegfallal tökéletesen szeparált, akár utcai ruhában igénybe vehető hallgatói, illetve orvosi megtekintő.

•

Bonctermi szennyvizet fertőtlenítő rendszer.

•

Könnyen tisztitható, négy szintes, tálcás tetemtároló rendszer hidraulikus emelőkkel és dönthető tálcákkal.

•

Kulturált és tökéletesen szeparált tetemmegtekintő hozzátartozóknak.

•

Meditációs kert hozzátartozóknak.


Dr. Mikó Tivadar

16


Az intézetben megvalósított ’on line’ szolgáltatás és az alacsony leletátfordulók egyre több kórszövettani és cytológiai vizsgálatot vonzanak a távolabbi megyékből, sőt Erdélyből és a Vajdaságból is. Az utóbbi évek másik nagy projektje az in vitro diagnosztikai laboratóriumok akkreditálási rendszerének felépítése volt. OEP főigazgatói kezdeményezésemet követően, 2000-ben alakult meg a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) IX. számú, Orvosi Diagnosztikai Laboratóriumi Szakmai Akkreditáló Bizottsága (IX. ODL SZAB). A bizottság munkáját elnökként irányítva összeállítottuk az orvosi in vitro laboratóriumi akkreditálási rendszer felépítéséhez szükséges alapdokumentumokat. Ezek közül a legjelentősebb a NAT NAR-20-IX jelű „Az in vitro orvosi diagnosztikai laboratóriumok akkreditálására vonatkozó szakma-specifikus követelmények az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabványhoz” c. 100-oldalas dokumentum, mely a laboratóriumi szakemberek nyelvhasználatában készült szabványalkalmazási magyarázat. A NAR-20-IX elkészítése során a hivatkozott szabványon túlmenően figyelembe vettük az EC4 esszenciális kritériumait, a brit Clinical Pathology Accreditation rendszerét, valamint az orvosi laboratóriumok sajátos követelményeivel foglalkozó, akkor még előkészületben lévő ISO 15189 szabványt. A szabványalkalmazási magyarázatok komprehenzív megközelítése rendkívül kedvező fogadtatásra talált nemzetközi szakértői körökben. Hasonló terjedelmben készült a NAD-103L-IX jelű „Kérelem és útmutató az in vitro orvosi diagnosztikai vizsgálólaboratóriumok részére” c. anyag, mely az akkreditálási eljárásra történő jelentkezés alapját képezi. Ezt követően kidolgoztuk a minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott követelményeket, majd a benyújtott pályázatok alapján kiválasztottuk a legalkalmasabb jelölteket. Kidolgoztuk a vizsgával záruló képzési programot és két alkalommal több mint 50 minősítőt és szakértőt képeztünk ki. 5 éve minden évben egy hetes továbbképző tanfolyamot szervez Szegeden a Klinikai Kémia és Pathologiai Intézet „Orvosi Laboratóriumok Minőségfejlesztése és Akkreditálása” címmel. A kreditpontos tanfolyamokon eddig közel 450 fő vett részt. 2000-ben jelent meg az ISO 15189 magyar fordítása. A Magyar Szabványügyi Hivatal felkérésére részt vettem a fordítás végső lektorálásában. 2004. novemberében kezdődően, mint koordinátor, 2005 szeptemberétől, mint Centrumelnöki Biztos kilencfős tervezői munkacsoport élén dolgozom a Szeged BIOPOLISZ Egészségipari Park előkészítésén és a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásán. Kezdeményezésünk a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében beépült a Szeged BIOPOLISZ pólusprogramba és terveinket benyújtottuk a Nemzeti Fejlesztési Hivatalba és az Egészségügyi Minisztériumba.

4.5. KONGRESSZUSOK ÉS KONFERENCIÁK SZERVEZÉSE Számos magyar és nemzetközi kongresszus és konferencia szervezésében vettem részt, melyek közül az alábbiak a legjelentősebbek: Magyar Pathologusok Társaságának Kongresszusa Szeged, 1995. október 25-28. Magyar Pathologusok Társaságának Tudományos Találkozója Lillafüred, 1997. október 2-4. International conference on ‘Options for health insurance in Central and Eastern Europe’ National Health Insurance Fund Budapest, September 3-4, 1998 International conference on ‘Innovations in Healthcare I’. Alternative health financing systems National Health Insurance Fund Budapest, January 14-15, 1999


Dr. Mikó Tivadar


17


Hungarian health care and social security reform Conference for OECD Ambassadors National Health Insurance Fund Budapest, February 17, 1999 International conference on ‘Innovations in Healthcare II’. Health technology assessment National Health Insurance Fund Budapest, March 22-23, 1999 International conference on ‘Innovations in Healthcare III’. Development of integrated nephrology services National Health Insurance Fund - Ministry of Health Budapest, April 2, 1999 International conference on ‘Evidence Based Medicine’ National Health Insurance Fund - Ministry of Health Visegrad, (Hungary), May 3-4, 1999

Central-Eastern European EBM workshop TUDOR Network Visegrad (Hungary) December 2-6, 2002 Central-Eastern European AGREE guideline workshop TUDOR Network Budapest (Hungary) October 3-4, 2003

4.6. KÖZLEMÉNYEK, IMPAKT FAKTOR, IDÉZETTSÉG In extenso közlemények teljes száma: 66 In extenso közlemények kumulatív impakt faktora: 86,619 Citációk száma folyóiratokban: 290 Citációk száma kézikönyvekben: 12 Felkért előadások/szemináriumok angolul: 16 Felkért előadások/szemináriumok magyarul: 27


Dr. Mikó Tivadar

PÁLYÁZAT SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZENT-GYÖRGYI ALBERT ORVOS- ÉS GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI CENTRUM ELNÖKI. és az

Recommend Documents